2003. évi XXXIII. törvény
az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló, Hágában, 1995. június 16-án aláírt nemzetközi megállapodás kihirdetéséről1
2003.06.16.
(A Magyar Köztársaság csatlakozási okiratának letétbe helyezése a Letéteményesnél 2002. december 17-én megtörtént. A Megállapodás a Magyar Köztársaság tekintetében 2003. március 1-jén lépett hatályba.)
1. § Az Országgyűlés a Kormány előterjesztésére a Magyar Köztársaságnak az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló, Hágában, 1995. június 16-án aláírt nemzetközi megállapodáshoz (a továbbiakban: Megállapodás) történő csatlakozását – a 3. §-ban foglalt szövegű fenntartással – e törvénnyel kihirdeti.
2. § A Megállapodás angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
Agreement on the Conservation of African-Eurasian migratory waterbirds
recalling that the Convention on the Conservation of Migratory Species of Wild Animals, 1979, encourages international cooperative action to conserve migratory species;
recalling further that the first meeting of the Conference of the Parties to the Convention, held in Bonn in October 1985, instructed the Secretariat of the Convention to take appropriate measures to develop an Agreement on Western Palearctic Anatidae;
considering that migratory waterbirds constitute an important part of the global biological diversity which, in keeping with the spirit of the Convention on Biological Diversity, 1992, and Agenda 21 should be conserved for the benefit of present and future generations;
aware of the economic, social, cultural and recreational benefits accruing from the taking of certain species of migratory waterbirds and of the environmental, ecological, genetic, scientific, aesthetic, recreational, cultural, educational, social and economic values of waterbirds in general;
convinced that any taking of migratory waterbirds must be conducted on a sustainable basis, taking into account the conservation status of the species concerned over their entire range as well as their biological characteristics;
conscious that migratory waterbirds are particularly vulnerable because they migrate over long distances and are dependent on networks of wetlands that are decreasing in extent and becoming degraded through non-sustainable human activities, as is expressed in the Convention on Wetlands of International Importance, especially as Waterfowl Habitat, 1971;
recognizing the need to take immediate action to stop the decline of migratory waterbird species and their habitats in the geographic area of the African-Eurasian waterbird migration systems;
convinced that the conclusion of a multilateral Agreement and its implementation through coordinated or concerted action will contribute significantly to the conservation of migratory waterbirds and their habitats in the most efficient manner, and will have ancillary benefits for many other species of animals and plants; and
acknowledging that effective implementation of such an Agreement will require assistance to be provided to some Range States for research, training and monitoring of migratory waterbird species and their habitats, for the management of those habitats as well as for the establishment or improvement of scientific and administrative institutions for the implementation of this Agreement,
Scope, Definitions and Interpretation
1. The geographic scope of this Agreement is the area of the migration systems of African-Eurasian waterbirds, as defined in Annex 1 to this Agreement, hereafter referred to as the ,,Agreement Area''.
2. For the purpose of this Agreement:
a) ,,Convention'' means the Convention on the Conservation of Migratory Species of Wild Animals, 1979;
b) ,,Convention Secretariat'' means the body established under Article IX of the Convention;
c) ,,Waterbirds'' means those species of birds that are ecologically dependent on wetlands for at least part of their annual cycle, have a range which lies entirely or partly within the Agreement Area and are listed in Annex 2 to this Agreement;
d) ,,Agreement secretariat'' means the body established under Article VI, paragraph 7, subparagraph b), of this Agreement;
e) ,,Parties'' means, unless the context otherwise indicates, Parties to this Agreement; and
f) ,,Parties present and voting'' means the Parties present and casting an affirmative or negative vote; those abstaining from voting shall not be counted amongst the Parties present and voting.
In addition, the terms defined in Article I, subparagraphs 1. a) to k), of the Convention shall have the same meaning, mutatis mutandis, in this Agreement.
3. This Agreement is an AGREEMENT within the meaning of Article IV, paragraph 3, of the Convention.
4. The annexes to this Agreement form an integral part thereof. Any reference to the Agreement includes a reference to its annexes.
1. Parties shall take co-ordinated measures to maintain migratory waterbird species in a favourable conservation status or to restore them to such a status. To this end, they shall apply within the limits of their national jurisdiction the measures prescribed in Article III, together with the specific actions determined in the Action Plan provided for in Article IV, of this Agreement.
2. In implementing the measures prescribed in paragraph 1 above, Parties should take into account the precautionary principle.
General Conservation Measures
1. The Parties shall take measures to conserve migratory waterbirds, giving special attention to endangered species as well as to those with an unfavourable conservation status.
2. To this end, the Parties shall:
a) accord the same strict protection for endangered migratory waterbird species in the Agreement Area as is provided for under Article III, paragraphs 4 and 5, of the Convention;
b) ensure that any use of migratory waterbirds is based on an assessment of the best available knowledge of their ecology and is sustainable for the species as well as for the ecological systems that support them;
c) identify sites and habitats for migratory waterbirds occurring within their territory and encourage the protection, management, rehabilitation and restoration of these sites, in liaison with those bodies listed in Article IX, paragraphs a) and b) of this Agreement, concerned with habitat conservation;
d) coordinate their efforts to ensure that a network of suitable habitats is maintained or, where appropriate, re-established throughout the entire range of each migratory waterbird species concerned, in particular where wetlands extend over the area of more than one Party to this Agreement;
e) investigate problems that are posed or are likely to be posed by human activities and endeavour to implement remedial measures, including habitat rehabilitation and restoration, and compensatory measures for loss of habitat;
f) cooperate in emergency situations requiring international concerted action and in identifying the species of migratory waterbirds which are the most vulnerable to these situations as well as cooperate in developing appropriate emergency procedures to provide increased protection to these species in such situations and in the preparation of guidelines to assist individual Parties in tackling these situations;
g) prohibit the deliberate introduction of non-native waterbird species into the environment and take all appropriate measures to prevent the unintentional release of such species if this introduction or release would prejudice the conservation status of wild flora and fauna; when non-native waterbird species have already been introduced, the Parties shall take all appropriate measures to prevent these species from becoming a potential threat to indigenous species;
h) initiate or support research into the biology and ecology of migratory waterbirds including the harmonization of research and monitoring methods and, where appropriate, the establishment of joint or cooperative research and monitoring programmes;
i) analyze their training requirements for, inter alia, migratory waterbird surveys, monitoring, ringing and wetland management to identify priority topics and areas for training and cooperate in the development and provision of appropriate training programmes;
j) develop and maintain programmes to raise awareness and understanding of migratory waterbird conservation issues in general and of the particular objectives and provisions of this Agreement;
k) exchange information and results from research, monitoring, conservation and education programmes; and
l) cooperate with a view to assisting each other to implement this Agreement, particularly in the areas of research and monitoring.
Action Plan and Conservation Guidelines
1. An Action Plan is appended as Annex 3 to this Agreement. It specifies actions which the Parties shall undertake in relation to priority species and issues, under the following headings, consistent with the general conservation measures specified in Article III of this Agreement:
c) management of human activities;
d) research and monitoring;
e) education and information; and
2. The Action Plan shall be reviewed at each ordinary session of the Meeting of the Parties, taking into account the Conservation Guidelines.
3. Any amendment to the Action Plan shall be adopted by the Meeting of the Parties, taking into consideration the provisions of Article III of this Agreement.
4. The Conservation Guidelines shall be submitted to the Meeting of the Parties for adoption at its first session, and shall be regularly reviewed.
Implementation and Financing
a) designate the Authority or Authorities to implement this Agreement which shall, inter alia, monitor all activities that may have impact on the conservation status of those migratory waterbird species of which the Party is a Range State;
b) designate a contact point for the other Parties, and communicate without delay its name and address to the Agreement secretariat to be circulated forthwith to the other Parties; and
c) prepare for each ordinary session of the Meeting of the Parties, beginning with the second session, a report on its implementation of the Agreement with particular reference to the conservation measures it has undertaken. The format of such reports shall be determined by the first session of the Meeting of the Parties and reviewed as may be necessary at any subsequent session of the Meeting of the Parties. Each report shall be submitted to the Agreement secretariat not less than one hundred and twenty days before the ordinary session of the Meeting of the Parties for which it has been prepared, and copies shall be circulated forthwith to the other Parties by the Agreement secretariat.
2. a) Each Party shall contribute to the budget of the Agreement in accordance with the United Nations scale of assessment. The contributions shall be restricted to a maximum of 25 per cent of the total budget for any Party that is a Range State. No regional economic integration organization shall be required to contribute more than 2.5. per cent of the administrative costs.
b) Decisions relating to the budget and any changes to the scale of assessment that may be found necessary shall be adopted by the Meeting of the Parties by consensus.
3. The Meeting of the Parties may establish a conservation fund from voluntary contributions of Parties or from any other source for the purpose of financing monitoring, research, training and projects relating to the conservation, including protection and management, of migratory waterbirds.
4. Parties are encouraged to provide training and technical and financial support to other Parties on a multilateral or bilateral basis to assist them in implementing the provisions of this Agreement.
1. The Meeting of the Parties shall be the decision-making body of this Agreement.
2. The Depositary shall, in consultation with the Convention Secretariat, convene a session of the Meeting of the Parties not later than one year after the date of the entry into force of this Agreement. Thereafter, the Agreement secretariat shall convene, in consultation with the Convention Secretariat, ordinary sessions of the Meeting of the Parties at intervals of not more than three years, unless the Meeting of the Parties decides otherwise. Where it is possible to do so, such sessions should be held in conjunction with the ordinary meetings of the Conference of the Parties to the Convention.
3. On the written request of at least one third of the Parties, the Agreement secretariat shall convene an extraordinary session of the Meeting of the Parties.
4. The United Nations, its Specialized Agencies, the International Atomic Energy Agency, any State not a Party to the Agreement, and the secretariats of international conventions concerned inter alia with the conservation, including protection and management, of migratory waterbirds may be represented by observers in sessions of the Meeting of the Parties. Any agency or body technically qualified in such conservation matters or in research on migratory waterbirds may also be represented at sessions of the Meeting of the Parties by observers, unless at least one third of the Parties present object.
5. Only Parties have the right to vote. Each Party shall have one vote, but regional economic integration organizations which are Parties to this Agreement shall, in matters within their competence, exercise their right to vote with a number of votes equal to the number of their Member States which are Parties to the Agreement. A regional economic integration organization shall not exercise its right to vote if its Member States exercise theirs, and vice versa.
6. Unless provided otherwise in this Agreement, decisions of the Meeting of the Parties shall be adopted by consensus or, if consensus cannot be achieved, by a two-thirds majority of the Parties present and voting.
7. At its first session, the Meeting of the Parties shall:
a) adopt its rules of procedure by consensus;
b) establish an Agreement secretariat within the Convention Secretariat to perform the secretariat functions listed in Article VIII of this Agreement;
c) establish the Technical Committee provided for in Article VII of this Agreement;
d) adopt a format for the reports to be prepared according to Article V, paragraph 1, subparagraph c), of this Agreement; and
e) adopt criteria to define emergency situations which require urgent conservation measures, and determine the modalities for assigning responsibility for action to be taken.
8. At each of its ordinary sessions, the Meeting of the Parties shall:
a) consider actual and potential changes in the conservation status of migratory waterbirds and the habitats important for their survival, as well as the factors which may affect them;
b) review the progress made and any difficulty encountered in the implementation of this Agreement;
c) adopt a budget and consider any matters relating to the financial arrangements for this Agreement;
d) deal with any matter relating to the Agreement secretariat and the membership of the Technical Committee;
e) adopt a report for communication to the Parties to this Agreement and to the Conference of the Parties of the Convention; and
f) determine the time and venue of the next session.
9. At any of its sessions, the Meeting of the Parties may:
a) make recommendations to the Parties as it deems necessary or appropriate;
b) adopt specific actions to improve the effectiveness of this Agreement and, as the case may be, emergency measures as provided for in Article VII, paragraph 4, of this Agreement;
c) consider and decide upon proposals to amend this Agreement;
d) amend the Action Plan in accordance with Article IV, paragraph 3, of this Agreement;
e) establish such subsidiary bodies as it deems necessary to assist in the implementation of this Agreement, in particular for coordination with bodies established under other international treaties, conventions and agreements with overlapping geographic and taxonomic coverage; and
f) decide on any other matter relating to the implementation of this Agreement.
1. The Technical Committee shall comprise:
a) nine experts representing different regions of the Agreement Area, in accordance with a balanced geographical distribution;
b) one representative from the International Union for Conservation of Nature and Natural Resources (IUCN), one from the International Waterfowl and Wetlands Research Bureau (IWRB) and one from the International Council for Game and Wildlife Conservation (CIC); and
c) one expert from each of the following fields: rural economics, game management, and environmental law.
The procedure for the appointment of the experts, the term of their appointment and the procedure for designation of the Chairman of the Technical Committee shall be determined by the Meeting of the Parties. The Chairman may admit a maximum of four observers from specialized international inter-governmental and non-governmental organizations.
2. Unless the Meeting of the Parties decides otherwise, meetings of the Technical Committee shall be convened by the Agreement secretariat in conjunction with each ordinary session of the Meeting of the Parties and at least once between ordinary sessions of the Meeting of the Parties.
3. The Technical Committee shall:
a) provide scientific and technical advice and information to the Meeting of the Parties and, through the Agreement secretariat, to Parties;
b) make recommendations to the Meeting of the Parties concerning the Action Plan, implementation of the Agreement and further research to be carried out;
c) prepare for each ordinary session of the Meeting of the Parties a report on its activities, which shall be submitted to the Agreement secretariat not less than one hundred and twenty days before the session of the Meeting of the Parties, and copies shall be circulated forthwith by the Agreement secretariat to the Parties; and
d) carry out any other tasks referred to it by the Meeting of the Parties.
4. Where in the opinion of the Technical Committee there has arisen an emergency which requires the adoption of immediate measures to avoid deterioration of the conservation status of one or more migratory waterbird species, the Technical Committee may request the Agreement secretariat to convene urgently a meeting of the Parties concerned. These Parties shall meet as soon as possible thereafter to establish rapidly a mechanism to give protection to the species identified as being subject to particularly adverse threat. Where a recommendation has been adopted at such a meeting, the Parties concerned shall inform each other and the Agreement secretariat of measures they have taken to implement it, or of the reasons why the recommendation could not be implemented.
5. The Technical Committee may establish such working groups as may be necessary to deal with specific tasks.
The functions of the Agreement secretariat shall be:
a) to arrange and service the sessions of the Meeting of the Parties as well as the meetings of the Technical Committee;
b) to execute the decisions addressed to it by the Meeting of the Parties;
c) to promote and coordinate activities under the Agreement, including the Action Plan, in accordance with decisions of the Meeting of the Parties;
d) to liaise with non-Party Range States and to facilitate coordination between the Parties and with international and national organizations, the activities of which are directly or indirectly relevant to the conservation, including protection and management, of migratory waterbirds;
e) to gather and evaluate information which will further the objectives and implementation of the Agreement and to arrange for appropriate dissemination of such information;
f) to invite the attention of the Meeting of the Parties to matters pertaining to the objectives of this Agreement;
g) to circulate copies of the reports of the Authorities referred to in Article V, paragraph 1, subparagraph a), of this Agreement and of the Technical Committee, along with copies of the reports it must provide pursuant to paragraph h) of this Article, to each Party not less than sixty days before the commencement of each ordinary session of the Meeting of the Parties;
h) to prepare, on an annual basis and for each ordinary session of the Meeting of the Parties, reports on the work of the secretariat and on the implementation of the Agreement;
i) to administer the budget for the Agreement and, if established, its conservation fund;
j) to provide information for the general public concerning the Agreement and its objectives; and
k) to perform such other functions as may be entrusted to it under the Agreement or by the Meeting of the Parties.
Relations with International Bodies dealing
with Migratory Waterbirds and their Habitats
The Agreement secretariat shall consult:
a) on a regular basis, the Convention Secretariat and, where appropriate, the bodies responsible for the secretariat functions under Agreements concluded pursuant to Article IV, paragraphs 3 and 4, of the Convention which are relevant to migratory waterbirds, the Convention on Wetlands of International Importance, especially as Waterfowl Habitat, 1971, the Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora, 1973, the African Convention on the Conservation of Nature and Natural Resources, 1968, the Convention on the Conservation of European Wildlife and Natural Habitats, 1979, and the Convention on Biological Diversity, 1992, with a view to the Meeting of the Parties cooperating with the Parties to these conventions on all matters of common interest and, in particular, in the development and implementation of the Action Plan;
b) the secretariats of other pertinent conventions and international instruments in respect of matters of common interest; and
c) other organizations competent in the field of conservation, including protection and management, of migratory waterbirds and their habitats, as well as in the fields of research, education and awareness raising.
Amendment of the Agreement
1. This Agreement may be amended at any ordinary or extraordinary session of the Meeting of the Parties.
2. Proposals for amendment may be made by any Party.
3. The text of any proposed amendment and the reasons for it shall be communicated to the Agreement secretariat not less than one hundred and fifty days before the opening of the session. The Agreement secretariat shall transmit copies forthwith to the Parties. Any comments on the text by the Parties shall be communicated to the Agreement secretariat not less than sixty days before the opening of the session. The Secretariat shall, as soon as possible after the last day for submission of comments, communicate to the Parties all comments submitted by that day.
4. An amendment to the Agreement other than an amendment to its annexes shall be adopted by a two-thirds majority of the Parties present and voting and shall enter into force for those Parties which have accepted it on the thirtieth day after the date on which two thirds of the Parties to the Agreement at the date of the adoption of the amendment have deposited their instruments of acceptance of the amendment with the Depositary. For each Party which deposits an instrument of acceptance after the date on which two thirds of the Parties have deposited their instruments of acceptance, the amendment shall enter into force on the thirtieth day after the date on which it deposits its instrument of acceptance.
5. Any additional annexes and any amendment to an annex shall be adopted by a two-thirds majority of the Parties present and voting and shall enter into force for all Parties on the ninetieth day after the date of its adoption by the Meeting of the Parties, except for Parties which have entered a reservation in accordance with paragraph 6 of this Article.
6. During the period of ninety days provided for in paragraph 5 of this Article, any Party may by written notification to the Depositary enter a reservation with respect to an additional annex or an amendment to an annex. Such reservation may be withdrawn at any time by written notification to the Depositary, and thereupon the additional annex or the amendment shall enter into force for that Party on the thirtieth day after the date of withdrawal of the reservation.
Effect of this Agreement on International Conventions and Legislation
1. The provisions of this Agreement do not affect the rights and obligations of any Party deriving from existing international treaties, conventions or agreements.
2. The provisions of this Agreement shall in no way affect the right of any Party to maintain or adopt stricter measures for the conservation of migratory waterbirds and their habitats.
1. Any dispute which may arise between two or more Parties with respect to the interpretation or application of the provisions of this Agreement shall be subject to negotiation between the Parties involved in the dispute.
2. If the dispute cannot be resolved in accordance with paragraph 1 of this Article, the Parties may, by mutual consent, submit the dispute to arbitration, in particular that of the Permanent Court of Arbitration at The Hague, and the Parties submitting the dispute shall be bound by the arbitral decision.
Signature, Ratification, Acceptance, Approval,, Accession
1. This Agreement shall be open for signature by any Range State, whether or not areas under its jurisdiction lie within the Agreement Area, or regional economic integration organization, at least one member of which is a Range State, either by:
a) signature without reservation in respect of ratification, acceptance or approval; or
b) signature with reservation in respect of ratification, acceptance or approval, followed by ratification, acceptance or approval.
2. This Agreement shall remain open for signature at The Hague until the date of its entry into force.
3. This Agreement shall be open for accession by any Range State or regional economic integration organization mentioned in paragraph 1 above on and after the date of entry into force of the Agreement.
4. Instruments of ratification, acceptance, approval or accession shall be deposited with the Depositary.
1. This Agreement shall enter into force on the first day of the third month after at least fourteen Range States or regional economic integration organizations, comprising at least seven from Africa and seven from Eurasia, have signed without reservation in respect of ratification, acceptance or approval, or have deposited their instruments of ratification, acceptance or approval in accordance with Article XIII of this Agreement.
2. For any Range State or regional economic integration organization which has:
a) signed without reservation in respect of ratification, acceptance, or approval;
b) ratified, accepted, or approved; or
this Agreement after the date on which the number of Range States and regional economic integration organizations necessary to enable entry into force have signed it without reservation or have ratified, accepted or approved it, this Agreement shall enter into force on the first day of the third month following the signature without reservation, or deposit, by that State or organization, of its instrument of ratification, acceptance, approval or accession.
The provisions of this Agreement shall not be subject to general reservations. However, a specific reservation may be entered by any State or regional economic integration organization on signature without reservation in respect of ratification, acceptance or approval or, as the case may be, on depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession in respect of any species covered by the Agreement or any specific provision of the Action Plan. Such a reservation may be withdrawn at any time by the State or regional economic integration organization which had entered it, by notification in writing to the Depositary; such a State or organization shall not be bound by the provisions which are the object of the reservation until thirty days after the date on which the reservation has been withdrawn.
Any Party may denounce this Agreement by written notification to the Depositary at any time. The denunciation shall take effect twelve months after the date on which the Depositary has received the notification.
1. The original of this Agreement, in the Arabic, English, French and Russian languages, each version being equally authentic, shall be deposited with the Government of the Kingdom of the Netherlands which shall be the Depositary. The Depositary shall transmit certified copies of these versions to all States and regional economic integration organizations referred to in Article XIII, paragraph 1, of this Agreement, and to the Agreement secretariat after it has been established.
2. As soon as this Agreement enters into force, a certified copy thereof shall be transmitted by the Depositary to the Secretariat of the United Nations for registration and publication in accordance with Article 102 of the Charter of the United Nations.
3. The Depositary shall inform all States and regional economic integration organizations that have signed or acceded to the Agreement, and the Agreement secretariat, of:
b) any deposit of instruments of ratification, acceptance, approval or accession;
c) the date of entry into force of this Agreement and of any additional annex as well as of any amendment to the Agreement or to its annexes;
d) any reservation with respect to an additional annex or to an amendment to an annex;
e) any notification of withdrawal of a reservation; and
f) any notification of denunciation of the Agreement.
The Depositary shall transmit to all States and regional economic integration organizations that have signed or acceded to this Agreement, and to the Agreement secretariat, the text of any reservation, of any additional annex and of any amendment to the Agreement or to its annexes.
In witness whereof the undersigned, being duly authorized to that effect, have signed this Agreement.
DEFINITION OF THE AGREEMENT AREA
The boundary of the Agreement area is defined as follows: from the North Pole south along the 130°W line of longitude to 75°N; thence east and southeast through Viscount Melville Sound, Prince Regent Inlet, the Gulf of Boothia, Foxe Basin, Foxe Channel and Hudson Strait to a point in the northwest Atlantic at 60°N, 60°W; thence southeast through the northwest Atlantic to a point at 50°N, 30°W; thence south along the 30°W line of longitude to 10°N; thence southeast to the Equator at 20°W; thence south along the 20°W line of longitude to 40°S; thence east along the 40°S line of latitude to 60°E; thence north along the 60°E line of longitude to 35°N; thence east-northeast on a great circle to a point in the western Altai at 49°N, 87°27'E; thence northeast on a great circle to the coast of the Arctic Ocean at 130°E; thence north along the 130°E line of longitude to the North Pole. The outline of the Agreement Area is illustrated on the following map.
MAP OF THE AGREEMENT AREA
Map of the Agreement Area
WATERBIRD SPECIES TO WHICH THIS AGREEMENT APPLIES
SPHENISCIDAE |
|
|
|
Spheniscus demersus |
African Penguin |
|
|
GAVIIDAE |
|
|
|
Gavia stellata |
Red-throated Diver |
Gavia arctica |
Black-throated Diver |
Gavia immer |
Great Northern Diver |
Gavia adamsii |
White-billed Diver |
|
|
PODICIPEDIDAE |
|
|
|
Tachybaptus ruficollis |
Little Grebe |
Podiceps cristatus |
Great Crested Grebe |
Podiceps grisegena |
Red-necked Grebe |
Podiceps auritus |
Slavonian Grebe |
Podiceps nigricollis |
Black-necked Grebe |
|
|
PELECANIDAE |
|
|
|
Pelecanus onocrotalus |
Great White Pelican |
Pelecanus rufescens |
Pink-backed Pelican |
Pelecanus crispus |
Dalmatian Pelican |
|
|
SULIDAE |
|
|
|
Sula (Morus) capensis |
Cape Gannet |
|
|
PHALACROCORACIDAE |
|
|
|
Phalacrocorax coronatus |
Crowned Cormorant |
Phalacrocorax pygmeus |
Pygmy Cormorant |
Phalacrocorax neglectus |
Bank Cormorant |
Phalacrocorax carbo |
Great Cormorant |
Phalacrocorax nigrogularis |
Socotra Cormorant |
Phalacrocorax capensis |
Cape Cormorant |
|
|
ARDEIDAE |
|
|
|
Egretta ardesiaca |
Black Heron |
Egretta vinaceigula |
Slaty Egret |
Egretta garzetta |
Little Egret |
Egretta gularis |
Western Reef Egret |
Egretta dimorpha |
Mascarene Reef Egret |
Ardea cinerea |
Grey Heron |
Ardea melanocephala |
Black-headed Heron |
Ardea purpurea |
Purple Heron |
Casmerodius albus |
Great Egret |
Mesophoyx intermedia |
Intermediate Egret |
Bubulcus ibis |
Cattle Egret |
Ardeola ralloides |
Squacco Heron |
Ardeola idae |
Madagascar Pond-Heron |
Ardeola rufiventris |
Rufous-bellied Heron |
Nycticorax nycticorax |
Black-crowned Night-Heron |
Ixobrychus minutus |
Little Bittern |
Ixobrychus sturmii |
Dwarf Bittern |
Botaurus stellaris |
Great Bittern |
|
|
CICONIIDAE |
|
|
|
Mycteria ibis |
Yellow-billed Stork |
Anastomus lamelligerus |
African Openbill |
Ciconia nigra |
Black Stork |
Ciconia abdimii |
Abdim's Stork |
Ciconia episcopus |
Woolly-necked Stork |
Ciconia ciconia |
White Stork |
Leptoptilos crumeniferus |
Marabou Stork |
|
|
BALAENICIPITIDAE |
|
|
|
Balaeniceps rex |
Shoebill |
|
|
THRESKIORNITHIDAE |
|
|
|
Plegadis falcinellus |
Glossy Ibis |
Geronticus eremita |
Waldrapp |
Threskiornis aethiopicus |
Sacred Ibis |
Platalea leucorodia |
Eurasian Spoonbill |
Platalea alba |
African Spoonbill |
|
|
PHOENICOPTERIDAE |
|
|
|
Phoenicopterus ruber |
Greater Flamingo |
Phoenicopterus minor |
Lesser Flamingo |
|
|
ANATIDAE |
|
|
|
Dendrocygna bicolor |
Fulvous Whistling-Duck |
Dendrocygna viduata |
White-faced Whistling-Duck |
Thalassornis leuconotus |
White-backed Duck |
Oxyura leucocephala |
White-headed Duck |
Oxyura maccoa |
Maccoa Duck |
Cygnus olor |
Mute Swan |
Cygnus cygnus |
Whooper Swan |
Cygnus columbianus |
Bewick's Swan |
Anser brachyrhynchus |
Pink-footed Goose |
Anser fabalis |
Bean Goose |
Anser albifrons |
Greater White-fronted Goose |
Anser erythropus |
Lesser White-fronted Goose |
Anser anser |
Greylag Goose |
Branta leucopsis |
Barnacle Goose |
Branta bernicla |
Brent Goose |
Branta ruficollis |
Red-breasted Goose |
Alopochen aegyptiacus |
Egyptian Goose |
Tadorna ferruginea |
Ruddy Shelduck |
Tadorna cana |
South African Shelduck |
Tadorna tadorna |
Common Shelduck |
Plectropterus gambensis |
Spur-winged Goose |
Sarkidiornis melanotos |
Comb Duck |
Nettapus auritus |
African Pygmy-goose |
Anas penelope |
Eurasian Wigeon |
Anas strepera |
Gadwall |
Anas crecca |
Common Teal |
Anas capensis |
Cape Teal |
Anas platyrhynchos |
Mallard |
Anas undulata |
Yellow-billed Duck |
Anas acuta |
Northern Pintail |
Anas erythrorhyncha |
Red-billed Duck |
Anas hottentota |
Hottentot Teal |
Anas querquedula |
Garganey |
Anas clypeata |
Northern Shoveler |
Marmaronetta angustirostris |
Marbled Teal |
Netta rufina |
Red-crested Pochard |
Netta erythrophthalma |
Southern Pochard |
Aythya ferina |
Common Pochard |
Aythya nyroca |
Ferruginous Pochard |
Aythya fuligula |
Tufted Duck |
Aythya marila |
Greater Scaup |
Somateria mollissima |
Common Eider |
Somateria spectabilis |
King Eider |
Polysticta stelleri |
Steller's Eider |
Clangula hyemalis |
Long-tailed Duck |
Melanitta nigra |
Common Scoter |
Melanitta fusca |
Velvet Scoter |
Bucephala clangula |
Common Goldeneye |
Mergellus albellus |
Smew |
Mergus serrator |
Red-breasted Merganser |
Mergus merganser |
Goosander |
|
|
GRUIDAE |
|
|
|
Balearica pavonina |
Black Crowned Crane |
Balearica regulorum |
Grey Crowned Crane |
Grus leucogeranus |
Siberian Crane |
Grus virgo |
Demoiselle Crane |
Grus paradisea |
Blue Crane |
Grus carunculatus |
Wattled Crane |
Grus grus |
Common Crane |
|
|
RALLIDAE |
|
|
|
Sarothrura elegans |
Buff-spotted Flufftail |
Sarothrura boehmi |
Streaky-breasted Flufftail |
Sarothrura ayresi |
White-winged Flufftail |
Rallus aquaticus |
Water Rail |
Rallus caerulescens |
African Rail |
Crecopsis egregia |
African Crake |
Crex crex |
Corncrake |
Amaurornis flavirostris |
Black Crake |
Porzana parva |
Little Crake |
Porzana pusilla |
Baillon's Crake |
Porzana porzana |
Spotted Crake |
Aenigmatolimnas marginalis |
Striped Crake |
Porphyrio alleni |
Allen's Gallinule |
Gallinula chloropus |
Common Moorhen |
Gallinula angulata |
Lesser Moorhen |
Fulica cristata |
Red-knobbed Coot |
Fulica atra |
Common Coot |
|
|
DROMADIDAE |
|
|
|
Dromas ardeola |
Crab Plover |
|
|
HAEMATOPODIDAE |
|
|
|
Haematopus ostralegus |
Eurasian Oystercatcher |
Haematopus moquini |
African Black Oystercatcher |
|
|
RECURVIROSTRIDAE |
|
|
|
Himantopus himantopus |
Black-winged Stilt |
Recurvirostra avosetta |
Pied Avocet |
|
|
BURHINIDAE |
|
|
|
Burhinus senegalensis |
Senegal Thick-knee |
|
|
GLAREOLIDAE |
|
|
|
Pluvianus aegyptius |
Egyptian Plover |
Glareola pratincola |
Collared Pratincole |
Glareola nordmanni |
Black-winged Pratincole |
Glareola ocularis |
Madagascar Pratincole |
Glareola nuchalis |
Rock Pratincole |
Glareola cinerea |
Grey Pratincole |
|
|
CHARADRIIDAE |
|
|
|
Pluvialis apricaria |
Eurasian Golden Plover |
Pluvialis fulva |
Pacific Golden Plover |
Pluvialis squatarola |
Grey Plover |
Charadrius hiaticula |
Common Ringed Plover |
Charadrius dubius |
Little Ringed Plover |
Charadrius pecuarius |
Kittlitz's Plover |
Charadrius tricollaris |
Three-banded Plover |
Charadrius forbesi |
Forbes's Plover |
Charadrius pallidus |
Chestnut-banded Plover |
Charadrius alexandrinus |
Kentish Plover |
Charadrius marginatus |
White-fronted Plover |
Charadrius mongolus |
Mongolian Plover |
Charadrius leschenaultii |
Greater Sandplover |
Charadrius asiaticus |
Caspian Plover |
Eudromias morinellus |
Eurasian Dotterel |
Vanellus vanellus |
Northern Lapwing |
Vanellus spinosus |
Spur-winged Plover |
Vanellus albiceps |
White-headed Lapwing |
Vanellus senegallus |
Wattled Lapwing |
Vanellus lugubris |
Senegal Lapwing |
Vanellus melanopterus |
Black-winged Lapwing |
Vanellus coronatus |
Crowned Lapwing |
Vanellus superciliosus |
Brown-chested Lapwing |
Vanellus gregarius |
Sociable Plover |
Vanellus leucurus |
White-tailed Plover |
|
|
SCOLOPACIDAE |
|
|
|
Scolopax rusticola |
Eurasian Woodcock |
Gallinago stenura |
Pintail Snipe |
Gallinago media |
Great Snipe |
Gallinago gallinago |
Common Snipe |
Lymnocryptes minimus |
Jack Snipe |
Limosa limosa |
Black-tailed Godwit |
Limosa lapponica |
Bar-tailed Godwit |
Numenius phaeopus |
Whimbrel |
Numenius tenuirostris |
Slender-billed Curlew |
Numenius arquata |
Eurasian Curlew |
Tringa erythropus |
Spotted Redshank |
Tringa totanus |
Common Redshank |
Tringa stagnatilis |
Marsh Sandpiper |
Tringa nebularia |
Common Greenshank |
Tringa ochropus |
Green Sandpiper |
Tringa glareola |
Wood Sandpiper |
Tringa cinerea |
Terek Sandpiper |
Tringa hypoleucos |
Common Sandpiper |
Arenaria interpres |
Ruddy Turnstone |
Calidris tenuirostris |
Great Knot |
Calidris canutus |
Red Knot |
Calidris alba |
Sanderling |
Calidris minuta |
Little Stint |
Calidris temminckii |
Temminck's Stint |
Calidris maritima |
Purple Sandpiper |
Calidris alpina |
Dunlin |
Calidris ferruginea |
Curlew Sandpiper |
Limicola falcinellus |
Broad-billed Sandpiper |
Philomachus pugnax |
Ruff |
Phalaropus lobatus |
Red-necked Phalarope |
Phalaropus fulicaria |
Grey Phalarope |
|
|
LARIDAE |
|
|
|
Larus leucophthalmus |
White-eyed Gull |
Larus hemprichii |
Sooty Gull |
Larus canus |
Common Gull |
Larus audouinii |
Audouin's Gull |
Larus marinus |
Great Black-backed Gull |
Larus dominicanus |
Kelp Gull |
Larus hyperboreus |
Glaucous Gull |
Larus glaucoides |
Iceland Gull |
Larus argentatus |
Herring Gull |
Larus heuglini |
Heuglin's Gull |
Larus armenicus |
Armenian Gull |
Larus cachinnans |
Yellow-legged Gull |
Larus fuscus |
Lesser Black-backed Gull |
Larus ichthyaetus |
Great Black-headed Gull |
Larus cirrocephalus |
Grey-headed Gull |
Larus hartlaubii |
Hartlaub's Gull |
Larus ridibundus |
Common Black-headed Gull |
Larus genei |
Slender-billed Gull |
Larus melanocephalus |
Mediterranean Gull |
Larus minutus |
Little Gull |
Xema sabini |
Sabine's Gull |
Sterna nilotica |
Gull-billed Tern |
Sterna caspia |
Caspian Tern |
Sterna maxima |
Royal Tern |
Sterna bengalensis |
Lesser Crested Tern |
Sterna bergii |
Great Crested Tern |
Sterna sandvicensis |
Sandwich Tern |
Sterna dougallii |
Roseate Tern |
Sterna vittata |
Antarctic Tern |
Sterna hirundo |
Common Tern |
Sterna paradisaea |
Arctic Tern |
Sterna albifrons |
Little Tern |
Sterna saundersi |
Saunders's Tern |
Sterna balaenarum |
Damara Tern |
Sterna repressa |
White-cheeked Tern |
Chlidonias hybridus |
Whiskered Tern |
Chlidonias leucopterus |
White-winged Tern |
Chlidonias niger |
Black Tern |
|
|
RYNCHOPIDAE |
|
|
|
Rynchops flavirostris |
African Skimmer |
|
|
1.1. The Action Plan is applicable to the populations of migratory waterbirds listed in Table 1 to this Annex (hereafter referred to as ,,Table 1'').
1.2. Table 1 forms an integral part of this Annex. Any reference to this Action Plan includes a reference to Table 1.
2.1.1. Parties with populations listed in column A of Table 1 shall provide protection to those populations listed in accordance with Article III, paragraph 2. a), of this Agreement. Such Parties shall in particular and subject to paragraph 2.1.3. below:
a) prohibit the taking of birds and eggs of those populations occurring in their territory;
b) prohibit deliberate disturbance in so far as such disturbance would be significant for the conservation of the population concerned; and
c) prohibit the possession or utilization of, and trade in, birds or eggs of those populations which have been taken in contravention of the prohibitions laid down pursuant to subparagraph a) above, as well as the possession or utilization of, and trade in, any readily recognizable parts or derivatives of such birds and their eggs.
By way of exception for those populations listed in Categories 2 and 3 in Column A only and which are marked by an asterisk, hunting may continue on a sustainable use basis where hunting of such populations is a long-established cultural practice. This sustainable use shall be conducted within the framework of special provisions of a species action plan at the appropriate international level.
2.1.2. Parties with populations listed in Table 1 shall regulate the taking of birds and eggs of all populations listed in column B of Table 1. The object of such legal measures shall be to maintain or contribute to the restoration of those populations to a favourable conservation status and to ensure, on the basis of the best available knowledge of population dynamics, that any taking or other use is sustainable. Such legal measures, subject to paragraph 2.1.3. below, shall in particular:
a) prohibit the taking of birds belonging to the populations concerned during their various stages of reproduction and rearing and during their return to their breeding grounds if the taking has an unfavourable impact on the conservation status of the population concerned;
b) regulate the modes of taking;
c) establish limits on taking, where appropriate, and provide adequate controls to ensure that these limits are observed; and
d) prohibit the possession or utilization of, and trade in, birds and eggs of the populations which have been taken in contravention of any prohibition laid down pursuant to the provisions of this paragraph, as well as the possession or utilization of, and trade in, any parts of such birds and their eggs.
2.1.3. Parties may grant exemptions to the prohibitions laid down in paragraphs 2.1.1. and 2.1.2., irrespective of the provisions of Article III, paragraph 5, of the Convention, where there is no other satisfactory solution, for the following purposes:
a) to prevent serious damage to crops, water and fisheries;
b) in the interests of air safety or other overriding public interests;
c) for the purpose of research and education, of re-establishment and for the breeding necessary for these purposes;
d) to permit under strictly supervised conditions, on a selective basis and to a limited extent, the taking and keeping or other judicious use of certain birds in small numbers; and
e) for the purpose of enhancing the propagation or survival of the populations concerned.
Such exemptions shall be precise as to content and limited in space and time and shall not operate to the detriment of the populations listed in Table 1. Parties shall as soon as possible inform the Agreement secretariat of any exemptions granted pursuant to this provision.
2.2. Single Species Action Plans
2.2.1. Parties shall cooperate with a view to developing and implementing international single species action plans for populations listed in Category 1 of Column A of Table 1 as a priority and for those populations listed with an asterisk in Column A of Table 1. The Agreement secretariat shall coordinate the development, harmonization and implementation of such plans.
2.2.2. Parties shall prepare and implement national single species action plans for the populations listed in Column A of Table 1 with a view to improving their overall conservation status. This action plan shall include special provisions for those populations marked with an asterisk. When appropriate, the problem of accidental killing of birds by hunters as a result of incorrect identification of the species should be considered.
Parties shall, in close cooperation with each other whenever possible and relevant, develop and implement emergency measures for populations listed in Table 1, when exceptionally unfavourable or endangering conditions occur anywhere in the Agreement Area.
Parties shall exercise the greatest care when re-establishing populations listed in Table 1 into parts of their traditional range where they no longer exist. They shall endeavour to develop and follow a detailed re-establishment plan based on appropriate scientific studies. Re-establishment plans should constitute an integral part of national and, where appropriate, international single species action plans. A re-establishment plan should include assessment of the impact on the environment and shall be made widely available. Parties shall inform the Agreement secretariat, in advance, of all re-establishment programme for populations listed in Table 1.
2.5.1. Parties shall, if they consider it necessary, prohibit the introduction of non-native species of animals and plants which may be detrimental to the populations listed in Table 1.
2.5.2. Parties shall, if they consider it necessary, require the taking of appropriate precautions to avoid the accidental escape of captive birds belonging to non-native species.
2.5.3. Parties shall take measures to the extent feasible and appropriate, including taking, to ensure that when non-native species or hybrids thereof have already been introduced into their territory, those species or their hybrids do not pose a potential hazard to the populations listed in Table 1.
3.1.1 Parties, in liaison where appropriate with competent international organizations, shall undertake and publish national inventories of the habitats within their territory which are important to the populations listed in Table 1.
3.1.2. Parties shall endeavour, as a matter of priority, to identify all sites of international or national importance for populations listed in Table 1.
3.2. Conservation of Areas
3.2.1. Parties shall endeavour to continue establishing protected areas to conserve habitats important for the populations listed in Table 1, and to develop and implement management plans for these areas.
3.2.2. Parties shall endeavour to give special protection to those wetlands which meet internationally accepted criteria of international importance.
3.2.3. Parties shall endeavour to make wise and sustainable use of all of the wetlands in their territory. In particular they shall endeavour to avoid degradation and loss of habitats that support populations listed in Table 1 through the introduction of appropriate regulations or standards and control measures. In particular, they shall endeavour to:
a) ensure, where practicable, that adequate statutory controls are in place, relating to the use of agricultural chemicals, pest control procedures and the disposal of waste water, which are in accordance with international norms, for the purpose of minimizing their adverse impacts on the populations listed in Table 1; and
b) prepare and distribute information materials, in the appropriate languages, describing such regulations, standards and control measures in force and their benefits to people and wildlife.
3.2.4. Parties shall endeavour to develop strategies, according to an ecosystem approach, for the conservation of the habitats of all populations listed in Table 1, including the habitats of those populations that are dispersed.
3.3. Rehabilitation and Restoration
Parties shall endeavour to rehabilitate or restore, where feasible and appropriate, areas which were previously important for the populations listed in Table 1.
4. Management of Human Activities
4.1.1. Parties shall cooperate to ensure that their hunting legislation implements the principle of sustainable use as envisaged in this Action Plan, taking into account the full geographical range of the waterbird populations concerned and their life history characteristics.
4.1.2. The Agreement secretariat shall be kept informed by the Parties of their legislation relating to the hunting of populations listed in Table 1.
4.1.3. Parties shall cooperate with a view to developing a reliable and harmonized system for the collection of harvest data in order to assess the annual harvest of populations listed in Table 1. They shall provide the Agreement secretariat with estimates of the total annual take for each population, when available.
4.1.4. Parties shall endeavour to phase out the use of lead shot for hunting in wetlands by the year 2000.
4.1.5. Parties shall develop and implement measures to reduce, and as far as possible eliminate, the use of poisoned baits.
4.1.6. Parties shall develop and implement measures to reduce, and as far as possible eliminate, illegal taking.
4.1.7. Where appropriate, Parties shall encourage hunters, at local, national and international levels, to form clubs or organizations to coordinate their activities and to help ensure sustainability.
4.1.8. Parties shall, where appropriate, promote the requirement of a proficiency test for hunters, including among other things, bird identification.
4.2.1. Parties shall encourage, where appropriate but not in the case of core zones of protected areas, the elaboration of cooperative programmes between all concerned to develop sensitive and appropriate eco-tourism at wetlands holding concentrations of populations listed in Table 1.
4.2.2. Parties, in cooperation with competent international organisations, shall endeavour to evaluate the costs, benefits and other consequences that can result from eco-tourism at selected wetlands with concentrations of populations listed in Table 1. They shall communicate the results of any such evaluations to the Agreement secretariat.
4.3. Other Human Activities
4.3.1. Parties shall assess the impact of proposed projects which are likely to lead to conflicts between populations listed in Table 1 that are in the areas referred to in paragraph 3.2. and human interests, and shall make the results of the assessment publicly available.
4.3.2. Parties shall endeavour to gather information on the damage, in particular to crops and to fisheries, caused by populations listed in Table 1, and report the results to the Agreement secretariat.
4.3.3. Parties shall cooperate with a view to identifying appropriate techniques to minimize damage, or to mitigate the effects of damage, in particular to crops and to fisheries, caused by populations listed in Table 1, drawing on the experience gained elsewhere in the world.
4.3.4. Parties shall cooperate with a view to developing single species action plans for populations which cause significant damage, in particular to crops and to fisheries. The Agreement secretariat shall coordinate the development and harmonization of such plans.
4.3.5. Parties shall, as far as possible, promote high environmental standards in the planning and construction of structures to minimize their impact on populations listed in Table 1. They should consider steps to minimize the impact of structures already in existence where it becomes evident that they constitute a negative impact for the populations concerned.
4.3.6. In cases where human disturbance threatens the conservation status of waterbird populations listed in Table 1, Parties should endeavour to take measures to limit the level of threat. Special attention should be given to problem of human disturbance at breeding colonies of colonially-nesting waterbirds, especially when thee are situated in the areas which are popular for outdoor recreation. Appropriate measures might include, inter alia, the establishment of disturbance-free zones in protected areas where public access is not permitted.
5. Research and Monitoring
5.1. Parties shall endeavour to carry out survey work in poorly known areas, which may hold important concentrations of the populations listed in Table 1. The results of such surveys shall be disseminated widely.
5.2. Parties shall endeavour to monitor the populations listed in Table 1. The results of such monitoring shall be published or sent to appropriate international organizations, to enable reviews of population status and trends.
5.3. Parties shall cooperate to improve the measurement of bird population trends as a criterion for describing the status of such populations.
5.4. Parties shall cooperate with a view to determining the migration routes of all populations listed in Table 1, using available knowledge of breeding and non-breeding season distributions and census results, and by participating in coordinated ringing programmes.
5.5. Parties shall endeavour to initiate and support joint research projects into the ecology and population dynamics of populations listed in Table 1 and their habitats, in order to determine their specific requirements as well as the techniques which are the most appropriate for their conservation and management.
5.6. Parties shall endeavour to undertake studies on the effects of wetland loss and degradation and disturbance on the carrying capacity of wetlands used by the populations listed in Table 1 and on the migration patterns of such populations.
5.7. Parties shall endeavour to undertake studies on the impact of hunting and trade on the populations listed in Table 1 and on the importance of these forms of utilization to the local and national economy.
5.8. Parties shall endeavour to cooperate with relevant international organisations and to support research and monitoring projects.
6. Education and Information
6.1. Parties shall, where necessary, arrange for training programmes to ensure that personnel responsible for the implementation of this Action Plan have an adequate knowledge to implement it effectively.
6.2. Parties shall cooperate with each other and the Agreement secretariat with a view to developing training programmes and exchanging resource materials.
6.3. Parties shall endeavour to develop programmes, information materials and mechanisms to improve the level of awareness of the general public with regard to the objectives, provisions and contents of this Action Plan. In this regard, particular attention shall be given to those people living in and around important wetlands, to users of these wetlands (hunters, fishermen, tourists, etc.) and to local authorities and other decision makers.
6.4. Parties shall endeavour to undertake specific public awareness campaigns for the conservation of the populations listed in Table 1.
7.1. When implementing this Action Plan, Parties shall, when appropriate, give priority to those populations listed in Column A of Table 1.
7.2. Where, in the case of populations listed in Table 1, more than one population of the same species occurs on the territory of a Party, that Party shall apply conservation measures appropriate to the population or populations that have the poorest conservation status.
7.3. The Agreement secretariat, in coordination with the Technical Committee and with the assistance of experts from Range States, shall coordinate the development of conservation guidelines in accordance with Article IV, paragraph 4, of this Agreement to assist the Parties in the implementation of this Action Plan. The Agreement secretariat shall ensure, where possible, coherence with guidelines approved under other international instruments. These conservation guidelines shall aim at introducing the principle of sustainable use. They shall cover, inter alia:
a) single species action plans;
c) preparation of site inventories and habitat management methods;
g) reducing crop damage; and
h) a waterbird monitoring protocol.
7.4. The Agreement secretariat, in coordination with the Technical Committee and the Parties, shall prepare a series of international reviews necessary for the implementation of this Action Plan, including:
a) reports on the status and trends of populations;
b) gaps in information from surveys;
c) the networks of sites used by each population, including reviews of the protection status of each site as well as of the management measures taken in each case;
d) pertinent hunting and trade legislation in each country relating to the species listed in Annex 2 to this Agreement;
e) the stage of preparation and implementation of single species action plans;
f) re-establishment projects; and
g) the status of introduced non-native waterbird species and hybrids thereof.
7.5. The Agreement secretariat shall endeavour to ensure that the reviews mentioned in paragraph 7.4. are updated at intervals of not more than three years.
7.6. The Technical Committee shall assess the guidelines and reviews prepared under paragraphs 7.3. and 7.4., and shall formulate draft recommendations and resolutions relating to their development, content and implementation for consideration at sessions of the Meeting of the Parties.
7.7. The Agreement secretariat shall regularly undertake a review of potential mechanisms for providing additional resources (funds and technical assistance) for the implementation of this Action Plan, and shall make a report to each ordinary session of the Meeting of the Parties.
STATUS OF THE POPULATIONS OF MIGRATORY WATERBIRDS
The following key to Table 1 is a basis for implementation of the Action Plan:
a) Species which are included in Appendix I to the Convention on the Conservation of Migratory species of Wild Animals;
b) Species which are listed as threatened in Threatened Birds of the World (BirdLife International 2000); or
c) Populations which number less than around 10,000 individuals.
Category 2: Populations numbering between around 10,000 and around 25,000 individuals.
Category 3: Populations numbering between around 25,000 and around 100,000 individuals and considered to be at risk as a result of:
a) Concentration onto a small number of sites at any stage of their annual cycle;
b) Dependence on a habitat type which is under severe threat;
c) Showing significant long-term decline; or
d) Showing extreme fluctuations in population size or trend.
For species listed in categories 2 and 3 above, see paragraph 2.1.1. of the Action Plan contained in Annex 3 to the Agreement.
Category 1: Populations numbering between around 25,000 and around 100,000 individuals and which do not fulfil the conditions in respect of column A, as described above.
Category 2: Populations numbering more than around 100,000 individuals and considered to be in need of special attention as a result of:
a) Concentration onto a small number of sites at any stage of their annual cycle;
b) Dependence on a habitat type which is under severe threat;
c) Showing significant long-term decline; or
d) Showing extreme fluctuations in population size or trend.
Category 1: Populations numbering more than around 100,000 individuals which could significantly benefit from international cooperation and which do not fulfil the conditions in respect of either column A or column B, above.
a) Reviewed regularly by the Technical Committee in accordance with Article VII, paragraph 3. b), of the Agreement; and
b) Amended as necessary by the Meeting of the Parties, in accordance with Article VI, paragraph 9. d) of the Agreement, in light of the conclusions of such reviews.
DEFINITION OF GEOGRAPHICAL TERMS USED IN RANGE DESCRIPTIONS
Algeria, Egypt, the Libyan Arab Jamahiriya, Morocco, Tunisia.
Benin, Burkina Faso, Cameroon, Chad, Côte d'Ivoire, the Gambia, Ghana, Guinea, Guinea-Bissau, Liberia, Mali, Mauritania, Niger, Nigeria, Senegal, Sierra Leone, Togo.
Burundi, Djibouti, Eritrea, Ethiopia, Kenya, Rwanda, Somalia, Sudan, Uganda, the United Republic of Tanzania.
Djibouti, Egypt, Eritrea, Ethiopia, Somalia, Sudan.
Angola, Botswana, Lesotho, Malawi, Mozambique, Namibia, South Africa, Swaziland, Zambia, Zimbabwe.
Cameroon, Central African Republic, Congo, Democratic Republic of the Congo, Equatorial Guinea, Gabon, Sao Tome and Principe.
All African states south of the Sahara.
Sub-Saharan Africa excluding Lesotho, Namibia, South Africa and Swaziland.
As defined in Handbook of the Birds of Europe, the Middle East and North Africa (Cramp & Simmons 1977).
Belgium, Denmark, Finland, France, Germany, Iceland, Ireland, Luxembourg, the Netherlands, Norway, Sweden, the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland.
North-west Europe with Portugal and Spain.
The northern part of the Russian Federation west of the Urals.
Belarus, the Russian Federation west of the Urals, Ukraine.
Austria, the Czech Republic, Estonia, Germany, Hungary, Latvia, Liechtenstein, Lithuania, Poland, the Russian Federation around the Gulf of Finland and Kaliningrad, Slovakia, Switzerland.
Faroes, Greenland, Iceland, Ireland, Norway, the north-west coast of the Russian Federation, Svalbard, the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland.
Atlantic seaboard of Europe and North Africa from northern Norway to Morocco.
The Russian Federation east of the Urals to the Yenisey River and south to the Kazakhstan border.
The Russian Federation from the Yenisey River to the eastern boundary of the Taimyr Peninsula and south to the Altai Mountains.
Algeria, France, Italy, Malta, Monaco, Morocco, Portugal, San Marino, Spain, Tunisia.
Albania, Bosnia and Herzegovina, Croatia, Cyprus, Egypt, Greece, Israel, Lebanon, the Libyan Arab Jamahiriya, Slovenia, the Syrian Arab Republic, The Former Yugoslav Republic of Macedonia, Turkey, Yugoslavia.
Armenia, Bulgaria, Georgia, Republic of Moldova, Romania, the Russian Federation, Turkey, Ukraine.
Azerbaijan, Iran (Islamic Republic of), Kazakhstan, the Russian Federation, Turkmenistan, Uzbekistan.
Bahrain, Iran (Islamic Republic of), Iraq, Israel, Jordan, Kazakhstan, Kuwait, Lebanon, Oman, Qatar, Saudi Arabia, the Syrian Arab Republic, eastern Turkey, Turkmenistan, the United Arab Emirates, Uzbekistan, Yemen.
Western parts of the Russian Federation east of the Urals and the Caspian countries.
Afghanistan, Kazakhstan, Kyrgyzstan, Tajikistan, Turkmenistan, Uzbekistan.
Bangladesh, Bhutan, India, Maldives, Nepal, Pakistan, Sri Lanka.
KEY TO ABBREVIATIONS AND SYMBOLS
bre: breeding win: wintering
NE: North-eastern NW: North-western
SE: South-eastern SW: South-western
() Population status unknown. Conservation status estimated.
* By way of exception for those populations marked by an asterisk, hunting may continue on a sustainable use , basis where hunting of such populations is a long-established cultural practice (see paragraph 2.1.1. of Annex 3, to the Agreement).
1. The population data used to compile Table 1 as far as possible correspond to the number of individuals in the potential breeding stock in the Agreement area. The status is based on the best available published population estimates.
2. Suffixes (bre) or (win) in population listings are solely aids to population identification. They do not indicate seasonal restrictions to actions in respect of these populations under the Agreement and Action Plan.
3. The brief descriptions used to identify the populations are based on the descriptions used in the third edition of Waterbird Population Estimates.
4. Slash signs (/) are used to separate breeding areas from wintering areas.
5. Where a species' population is listed in Table 1 with multiple categorisation, the obligations of the Action Plan relate to the strictest category listed.
|
A |
B |
C |
SPHENISCIDAE |
|
|
|
Spheniscus demersus |
|
|
|
– Southern Africa |
1b |
2a 2c |
|
|
|
|
|
GAVIIDAE |
|
|
|
Gavia stellata |
|
|
|
– North-west Europe (win) |
|
2c |
|
– Caspian, Black Sea & East Mediterranean (win) |
|
(1) |
|
Gavia arctica arctica |
|
|
|
– Northern Europe & Western Siberia/Europe |
|
2c |
|
Gavia arctica suschkini |
|
|
|
– Central Siberia/Caspian |
|
|
(1) |
Gavia immer |
|
|
|
– Europe (win) |
1c |
|
|
Gavia adamsii |
|
|
|
– Northern Europe (win) |
1c |
|
|
|
|
|
|
PODICIPEDIDAE |
|
|
|
Tachybaptus ruficollis ruficollis |
|
|
|
– Europe & North-west Africa |
|
|
1 |
Podiceps cristatus cristatus |
|
|
|
– North-west & Western Europe |
|
|
1 |
– Black Sea & Mediterranean (win) |
|
|
1 |
– Caspian & South-west Asia (win) |
2 |
|
|
Podiceps grisegena grisegena |
|
|
|
– North-west Europe (win) |
|
1 |
|
– Black Sea & Mediterranean (win) |
|
(1) |
|
– Caspian (win) |
2 |
|
|
Podiceps cristatus infuscatus |
|
|
|
– Eastern Africa (Ethiopia to N Zambia) |
1c |
|
|
– Southern Africa |
1c |
|
|
Podiceps auritus auritus |
|
|
|
– North-west Europe (large-billed) |
1c |
|
|
– North-east Europe (small-billed) |
|
1 |
|
– Caspian & South Asia (win) |
2 |
|
|
Podiceps nigricollis nigricollis |
|
|
|
– Europe/South & West Europe & North Africa |
|
|
1 |
– Western Asia/South-west & South Asia |
|
1 |
|
Podiceps nigricollis gurneyi |
|
|
|
– Southern Africa |
2 |
|
|
|
|
|
|
PELECANIDAE |
|
|
|
Pelecanus onocrotalus |
|
|
|
– Southern Africa |
2 |
|
|
– West Africa |
|
1 |
|
– Eastern Africa |
|
|
1 |
– Europe & Western Asia (bre) |
1a 3c |
|
|
Pelecanus rufescens |
|
|
|
– Tropical Africa & SW Arabia |
|
1 |
|
Pelecanus crispus |
|
|
|
– Black Sea & Mediterranean (win) |
1a 1c |
|
|
– South-west Asia & South Asia (win) |
1a 2 |
|
|
|
|
|
|
SULIDAE |
|
|
|
Sula (Morus) capensis |
|
|
|
– Southern Africa |
1b |
2a 2c |
|
|
|
|
|
PHALACROCORACIDAE |
|
|
|
Phalacrocorax coronatus |
|
|
|
– Coastal South-west Africa |
1c |
|
|
Phalacrocorax pygmeus |
|
|
|
– Black Sea & Mediterranean |
|
1 |
|
– South-west Asia |
|
1 |
|
Phalacrocorax neglectus |
|
|
|
– Coastal South-west Africa |
1b 1c |
|
|
Phalacrocorax carbo carbo |
|
|
|
– North-west Europe |
|
|
1 |
Phalacrocorax carbo sinensis |
|
|
|
– Northern & Central Europe |
|
|
1 |
– Black Sea & Mediterranean |
|
|
1 |
– West & South-west Asia |
|
|
(1) |
Phalacrocorax carbo lucidus |
|
|
|
– Coastal West Africa |
|
1 |
|
– Central & Eastern Africa |
|
|
1 |
– Coastal Southern Africa |
2 |
|
|
Phalacrocorax nigrogularis |
|
|
|
– Gulf & Arabian Sea |
1b |
2a 2c |
|
Phalacrocorax capensis |
|
|
|
– Coastal Southern Africa |
|
2a 2c |
|
|
|
|
|
ARDEIDAE |
|
|
|
Egretta ardesiaca |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa |
3c |
|
|
Egretta vinaceigula |
|
|
|
– South-central Africa |
1b 1c |
|
|
Egretta garzetta garzetta |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa |
|
|
(1) |
– Europe, Black Sea & Mediterranean/W & C Africa |
|
|
1 |
– Western Asia/SW Asia, NE & Eastern Africa |
|
(1) |
|
Egretta gularis gularis |
|
|
|
– West Africa |
|
(1) |
|
Egretta gularis schistacea |
|
|
|
– North-east Africa & Red Sea |
|
(1) |
|
– South-west Asia & South Asia |
2 |
|
|
Egretta dimorpha |
|
|
|
– Coastal Eastern Africa |
2 |
|
|
Ardea cinerea cinerea |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa |
|
|
1 |
– Europe & North Africa (bre) |
|
|
1 |
– West & South-west Asia (bre) |
|
|
(1) |
Ardea melanocephala |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa |
|
|
(1) |
Ardea purpurea purpurea |
|
|
|
– Tropical Africa |
|
1 |
|
– West Europe & West Mediterranean/West Africa |
2 |
|
|
– East Europe & South-west Asia/Sub-Saharan Africa |
|
(2c) |
|
Casmerodius albus albus |
|
|
|
– W, C & SE Europe/Black Sea & Mediterranean |
2 |
|
|
– Western Asia/South-west Asia |
|
(1) |
|
Casmerodius albus melanorhynchos |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa & Madagascar |
|
|
(1) |
Mesophoyx intermedia brachyrhyncha |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa |
|
1 |
|
Bubulcus ibis ibis |
|
|
|
– Southern Africa |
|
|
1 |
– Tropical Africa |
|
|
1 |
– South-west Europe & North-west Africa |
|
|
1 |
– East Mediterranean & South-west Asia |
2 |
|
|
Ardeola ralloides ralloides |
|
|
|
– Medit., Black Sea & N Africa/Sub-Saharan Africa |
3c |
|
|
– West & South-west Asia/Sub-Saharan Africa |
|
(1) |
|
Ardeola ralloides paludivaga |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa & Madagascar |
|
|
(1) |
Ardeola idae |
|
|
|
– Madagascar & Aldabra/Central & Eastern Africa |
1b 1c |
|
|
Ardeola rufiventris |
|
|
|
– Tropical Eastern & Southern Africa |
|
(1) |
|
Nycticorax nycticorax nycticorax |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa & Madagascar |
|
(1) |
|
– Europe & NW Africa/Mediterranean & Africa |
|
2c |
|
– Western Asia/SW Asia & NE Africa |
|
(1) |
|
Ixobrychus minutus minutus |
|
|
|
– Europe & North Africa/Sub-Saharan Africa |
|
2c |
|
– West & South-west Asia/Sub-Saharan Africa |
|
(1) |
|
Ixobrychus minutus payesii |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa |
|
(1) |
|
Ixobrychus sturmii |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa |
|
(1) |
|
Botaurus stellaris stellaris |
|
|
|
– Europe (bre) |
3c |
|
|
– South-west Asia (win) |
2 |
|
|
Botaurus stellaris capensis |
|
|
|
– Southern Africa |
1c |
|
|
|
|
|
|
CICONIIDAE |
|
|
|
Mycteria ibis |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa (excluding Madagascar) |
|
1 |
|
Anastomus lamelligerus lamelligerus |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa |
|
|
1 |
Ciconia nigra |
|
|
|
– Southern Africa |
1c |
|
|
– South-west Europe/West Africa |
1c |
|
|
– Central & Eastern Europe/Sub-Saharan Africa |
2 |
|
|
Ciconia abdimii |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa & SW Arabia |
|
(2c) |
|
Ciconia episcopus microscelis |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa |
|
(1) |
|
Ciconia ciconia ciconia |
|
|
|
– Southern Africa |
1c |
|
|
– Iberia & North-west Africa/Sub-Saharan Africa |
3b |
|
|
– Central & Eastern Europe/Sub-Saharan Africa |
|
|
1 |
– Western Asia/South-west Asia |
2 |
|
|
Leptoptilos crumeniferus |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa |
|
|
1 |
|
|
|
|
BALAENICIPITIDAE |
|
|
|
Balaeniceps rex |
|
|
|
– Central Tropical Africa |
1c |
|
|
|
|
|
|
THRESKIORNITHIDAE |
|
|
|
Plegadis falcinellus falcinellus |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa (bre) |
|
|
1 |
– Black Sea & Mediterranean/West Africa |
3c |
|
|
– South-west Asia/Eastern Africa |
|
(1) |
|
Geronticus eremita |
|
|
|
– Morocco |
1a 1b 1c |
|
|
– South-west Asia |
1a 1b 1c |
|
|
Threskiornis aethiopicus aethiopicus |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa |
|
|
1 |
– Iraq & Iran |
1c |
|
|
Platalea leucorodia leucorodia |
|
|
|
– West Europe/West Mediterranean & West Africa |
1c |
|
|
– Cent. & SE Europe/Mediterranean & Tropical Africa |
2 |
|
|
Platalea leucorodia archeri |
|
|
|
– Red Sea & Somalia |
1c |
|
|
Platalea leucorodia balsaci |
|
|
|
– Coastal West Africa (Mauritania) |
1c |
|
|
Platalea leucorodia major |
|
|
|
– Western Asia/South-west & South Asia |
2 |
|
|
Platalea alba |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa |
2* |
|
|
|
|
|
|
PHOENICOPTERIDAE |
|
|
|
Phoenicopterus ruber roseus |
|
|
|
– West Africa |
3a |
|
|
– Eastern Africa |
3a |
|
|
– Southern Africa (to Madagascar) |
3a |
|
|
– West Mediterranean |
|
2a |
|
– East Mediterranean, South-west & South Asia |
|
2a |
|
Phoenicopterus minor |
|
|
|
– West Africa |
2 |
|
|
– Eastern Africa |
|
2a 2c |
|
– Southern Africa (to Madagascar) |
3a |
|
|
|
|
|
|
ANATIDAE |
|
|
|
Dendrocygna bicolor |
|
|
|
– West Africa (Senegal to Chad) |
|
|
(1) |
– Eastern & Southern Africa |
|
|
(1) |
Dendrocygna viduata |
|
|
|
– West Africa (Senegal to Chad) |
|
|
1 |
– Eastern & Southern Africa |
|
|
1 |
Thalassornis leuconotus leuconotus |
|
|
|
– West Africa |
1c |
|
|
– Eastern & Southern Africa |
2* |
|
|
Oxyura leucocephala |
|
|
|
– West Mediterranean (Spain & Morocco) |
1a 1b 1c |
|
|
– Algeria & Tunisia |
1a 1b 1c |
|
|
– East Mediterranean, Turkey & South-west Asia |
1a 1b 1c |
|
|
Oxyura maccoa |
|
|
|
– Eastern Africa |
1c |
|
|
– Southern Africa |
1c |
|
|
Cygnus olor |
|
|
|
– North-west Mainland & Central Europe |
|
|
1 |
– Black Sea |
|
1 |
|
– West & Central Asia/Caspian |
|
2a 2d |
|
Cygnus Cygnus |
|
|
|
– Iceland/UK & Ireland |
2 |
|
|
– North-west Mainland Europe |
|
1 |
|
– N Europe & W Siberia/Black Sea & E Mediterranean |
2 |
|
|
– West & Central Siberia/Caspian |
2 |
|
|
Cygnus columbianus bewickii |
|
|
|
– Western Siberia & NE Europe/North-west Europe |
3c |
|
|
– Northern Siberia/Caspian |
1c |
|
|
Anser brachyrhynchus |
|
|
|
– East Greenland & Iceland/UK |
|
2a |
|
– Svalbard/North-west Europe |
|
1 |
|
Anser fabalis fabalis |
|
|
|
– North-east Europe/North-west Europe |
|
1 |
|
Anser fabalis rossicus |
|
|
|
– West & Central Siberia/NE & SW Europe |
|
|
(1) |
Anser fabalis johanseni |
|
|
|
– West & Central Siberia/Turkmenistan to W China |
|
|
(1) |
Anser albifrons albifrons |
|
|
|
– NW Siberia & NE Europe/North-west Europe |
|
|
1 |
– Western Siberia/Central Europe |
3c* |
|
|
– Western Siberia/Black Sea & Turkey |
|
|
1 |
– Northern Siberia/Caspian & Iraq |
2 |
|
|
Anser albifrons flavirostris |
|
|
|
– Greenland/Ireland & UK |
3a* |
|
|
Anser erythropus |
|
|
|
– N Europe & W Siberia/Black Sea & Caspian |
1a 1b 2 |
|
|
Anser anser anser |
|
|
|
– Iceland/UK & Ireland |
|
1 |
|
– NW Europe/South-west Europe |
|
|
1 |
– Central Europe/North Africa |
|
1 |
|
Anser anser rubrirostris |
|
|
|
– Black Sea & Turkey |
|
1 |
|
– Western Siberia/Caspian & Iraq |
|
|
1 |
Branta leucopsis |
|
|
|
– East Greenland/Scotland & Ireland |
|
1 |
|
– Svalbard/South-west Scotland |
2 |
|
|
– Russia/Germany & Netherlands |
|
|
1 |
Branta bernicla bernicla |
|
|
|
– Western Siberia/Western Europe |
|
2b 2c |
|
Branta bernicla hrota |
|
|
|
– Svalbard/Denmark & UK |
1c |
|
|
– Canada & Greenland/Ireland |
2 |
|
|
Branta ruficollis |
|
|
|
– Northern Siberia/Black Sea & Caspian |
1a 1b 3a |
|
|
Alopochen aegyptiacus |
|
|
|
– West Africa |
2 |
|
|
– Eastern & Southern Africa |
|
|
1 |
Tadorna ferruginea |
|
|
|
– North-west Africa |
1c |
|
|
– East Mediterranean & Black Sea/North-east Africa |
2 |
|
|
– Western Asia & Caspian/Iran & Iraq |
|
1 |
|
Tadorna cana |
|
|
|
– Southern Africa |
|
1 |
|
Tadorna tadorna |
|
|
|
– North-west Europe |
|
2a |
|
– Black Sea & Mediterranean |
3c |
|
|
– Western Asia/Caspian & Middle East |
|
1 |
|
Plectropterus gambensis gambensis |
|
|
|
– West Africa |
|
|
1 |
– Eastern Africa (Sudan to Zambia) |
|
|
1 |
Plectropterus gambensis niger |
|
|
|
– Southern Africa |
|
1 |
|
Sarkidiornis melanotos melanotos |
|
|
|
– West Africa |
|
1 |
|
– Southern & Eastern Africa |
|
|
1 |
Nettapus auritus |
|
|
|
– West Africa |
1c |
|
|
– Southern & Eastern Africa |
|
|
(1) |
Anas capensis |
|
|
|
– Eastern Africa (Rift Valley) |
1c |
|
|
– Lake Chad basin |
1c |
|
|
– Southern Africa (N to Angola & Zambia) |
|
|
1 |
Anas strepera strepera |
|
|
|
– North-west Europe |
|
1 |
|
– North-east Europe/Black Sea & Mediterranean |
|
2c |
|
– Western Siberia/SW Asia & NE Africa |
|
|
(1) |
Anas penelope |
|
|
|
– Western Siberia & NE Europe/NW Europe |
|
|
1 |
– W Siberia & NE Europe/Black Sea & Mediterranean |
|
2c |
|
– Western Siberia/SW Asia & NE Africa |
|
2c |
|
Anas platyrhynchos platyrhynchos |
|
|
|
– North-west Europe |
|
|
1 |
– Northern Europe/West Mediterranean |
|
|
1 |
– Eastern Europe/Black Sea & East Mediterranean |
|
2c |
|
– Western Siberia/South-west Asia |
|
|
(1) |
Anas undulata undulata |
|
|
|
– Southern Africa |
|
|
1 |
Anas clypeata |
|
|
|
– North-west & Central Europe (win) |
|
1 |
|
– W Siberia, NE & E Europe/S Europe & West Africa |
|
2c |
|
– W Siberia/SW Asia, NE & Eastern Africa |
|
2c |
|
Anas erythrorhyncha |
|
|
|
– Southern Africa |
|
|
1 |
– Eastern Africa |
|
|
1 |
– Madagascar |
2 |
|
|
Anas acuta |
|
|
|
– North-west Europe |
|
1 |
|
– W Siberia, NE & E Europe/S Europe & West Africa |
|
2c |
|
– Western Siberia/SW Asia & Eastern Africa |
|
|
(1) |
Anas querquedula |
|
|
|
– Western Siberia & Europe/West Africa |
|
2c |
|
– Western Siberia/SW Asia, NE & Eastern Africa |
|
|
(1) |
Anas crecca crecca |
|
|
|
– North-west Europe |
|
|
1 |
– W Siberia & NE Europe/Black Sea & Mediterranean |
|
|
1 |
– Western Siberia/SW Asia & NE Africa |
|
2c |
|
Anas hottentota |
|
|
|
– Lake Chad Basin |
1c |
|
|
– Eastern Africa (south to N Zambia) |
|
1 |
|
– Southern Africa (north to S Zambia) |
|
1 |
|
Marmaronetta angustirostris |
|
|
|
– West Mediterranean/West Medit. & West Africa |
1a 1b 1c |
|
|
– East Mediterranean |
1a 1b 1c |
|
|
– South-west Asia |
1a 1b 2 |
|
|
Netta rufina |
|
|
|
– South-west & Central Europe/West Mediterranean |
|
1 |
|
– Black Sea & East Mediterranean |
3c |
|
|
– Western & Central Asia/South-west Asia |
|
|
1 |
Netta erythrophthalma brunnea |
|
|
|
– Southern & Eastern Africa |
|
|
1 |
Aythya ferina |
|
|
|
– North-east Europe/North-west Europe |
|
|
1 |
– Central & NE Europe/Black Sea & Mediterranean |
|
|
1 |
– Western Siberia/South-west Asia |
|
2c |
|
Aythya nyroca |
|
|
|
– West Mediterranean/North & West Africa |
1a 1c |
|
|
– Eastern Europe/E Mediterranean & Sahelian Africa |
1a 3c |
|
|
– Western Asia/SW Asia & NE Africa |
1a 3c |
|
|
Aythya fuligula |
|
|
|
– North-west Europe (win) |
|
|
1 |
– Central Europe, Black Sea & Mediterranean (win) |
|
|
1 |
– Western Siberia/SW Asia & NE Africa |
|
|
(1) |
Aythya marila marila |
|
|
|
– Northern Europe/Western Europe |
|
|
1 |
– Western Siberia/Black Sea & Caspian |
|
|
1 |
Somateria mollissima mollissima |
|
|
|
– Baltic, Denmark & Netherlands |
|
|
1 |
– Norway & Russia |
|
|
1 |
Somateria mollissima borealis |
|
|
|
– Svalbard & Franz Joseph (bre) |
|
1 |
|
Somateria spectabilis |
|
|
|
– East Greenland, NE Europe & Western Siberia |
|
|
1 |
Polysticta stelleri |
|
|
|
– Western Siberia/North-east Europe |
1a |
1 |
|
Clangula hyemalis |
|
|
|
– Iceland & Greenland |
|
|
1 |
– Western Siberia/North Europe |
|
|
1 |
Melanitta nigra nigra |
|
|
|
– W Siberia & N Europe/W Europe & NW Africa |
|
2a |
|
Melanitta fusca fusca |
|
|
|
– Western Siberia & Northern Europe/NW Europe |
|
2a |
|
– Black Sea & Caspian |
1c |
|
|
Bucephala clangula clangula |
|
|
|
– North-west & Central Europe (win) |
|
|
1 |
– North-east Europe/Adriatic |
|
1 |
|
– Western Siberia & North-east Europe/Black Sea |
2 |
|
|
– Western Siberia/Caspian |
2 |
|
|
Mergellus albellus |
|
|
|
– North-west & Central Europe (win) |
3a |
|
|
– North-east Europe/Black Sea & East Mediterranean |
|
1 |
|
– Western Siberia/South-west Asia |
3c |
|
|
Mergus serrator serrator |
|
|
|
– North-west & Central Europe (win) |
|
|
1 |
– North-east Europe/Black Sea & Mediterranean |
|
1 |
|
– Western Siberia/South-west & Central Asia |
1c |
|
|
Mergus merganser merganser |
|
|
|
– North-west & Central Europe (win) |
|
|
1 |
– North-east Europe/Black Sea |
1c |
|
|
– Western Siberia/Caspian |
2 |
|
|
|
|
|
|
GRUIDAE |
|
|
|
Balearica pavonina pavonina |
|
|
|
– West Africa (Senegal to Chad) |
2 |
|
|
Balearica pavonina ceciliae |
|
|
|
– Eastern Africa (Sudan to Uganda) |
3c |
|
|
Balearica regulorum regulorum |
|
|
|
– Southern Africa (N to Angola & S Zimbabwe) |
1c |
|
|
Balearica regulorum gibbericeps |
|
|
|
– Eastern Africa (Kenya to Mozambique) |
3c |
|
|
Grus leucogeranus |
|
|
|
– Iran (win) |
1a 1b 1c |
|
|
Grus virgo |
|
|
|
– Black Sea (Ukraine)/North-east Africa |
1c |
|
|
– Turkey (bre) |
1c |
|
|
– Kalmykia/North-east Africa |
|
1 |
|
Grus paradisea |
|
|
|
– Extreme Southern Africa |
1b 2 |
|
|
Grus carunculatus |
|
|
|
– Central & Southern Africa |
1b 1c |
|
|
Grus grus |
|
|
|
– North-west Europe/Iberia & Morocco |
|
1 |
|
– North-east & Central Europe/North Africa |
|
1 |
|
– Eastern Europe/Turkey, Middle East & NE Africa |
3c |
|
|
– Turkey & Georgia (bre) |
1c |
|
|
– Western Siberia/South Asia |
|
(1) |
|
|
|
|
|
RALLIDAE |
|
|
|
Sarothrura elegans elegans |
|
|
|
– NE, Eastern & Southern Africa |
|
|
(1) |
Sarothrura elegans reichenovi |
|
|
|
– S West Africa to Central Africa |
|
|
(1) |
Sarothrura boehmi |
|
|
|
– Central Africa |
1c |
|
|
Sarothrura ayresi |
|
|
|
– Ethiopia and Southern Africa |
1a 1b 1c |
|
|
Rallus aquaticus aquaticus |
|
|
|
– Europe & North Africa |
|
|
1 |
Rallus aquaticus korejewi |
|
|
|
– Western Siberia/South-west Asia |
|
|
(1) |
Rallus caerulescens |
|
|
|
– Southern & Eastern Africa |
|
|
(1) |
Crecopsis egregia |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa |
|
|
(1) |
Crex crex |
|
|
|
– Europe & Western Asia/Sub-Saharan Africa |
1b |
2c |
|
Amaurornis flavirostris |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa |
|
|
1 |
Porzana parva parva |
|
|
|
– Western Eurasia/Africa |
|
2c |
|
Porzana pusilla intermedia |
|
|
|
– Europe (bre) |
2 |
|
|
Porzana porzana |
|
|
|
– Europe/Africa |
|
2c |
|
Aenigmatolimnas marginalis |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa |
(2) |
|
|
Porphyrio alleni |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa |
|
|
(1) |
Gallinula chloropus chloropus |
|
|
|
– Europe & North Africa |
|
|
1 |
– West & South-west Asia |
|
|
(1) |
Gallinula angulata |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa |
|
|
(1) |
Fulica cristata |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa |
|
|
1 |
– Spain & Morocco |
1c |
|
|
Fulica atra atra |
|
|
|
– North-west Europe (win) |
|
|
1 |
– Black Sea & Mediterranean (win) |
|
|
1 |
– South-west Asia (win) |
|
|
(1) |
|
|
|
|
DROMADIDAE |
|
|
|
Dromas ardeola |
|
|
|
– North-west Indian Ocean, Red Sea & Gulf |
3a |
|
|
|
|
|
|
HAEMATOPODIDAE |
|
|
|
Haematopus ostralegus ostralegus |
|
|
|
– Europe/South & West Europe & NW Africa |
|
|
1 |
Haematopus ostralegus longipes |
|
|
|
– SE Eur & W Asia/SW Asia & NE Africa |
|
|
(1) |
Haematopus moquini |
|
|
|
– Coastal Southern Africa |
1c |
|
|
|
|
|
|
RECURVIROSTRIDAE |
|
|
|
Himantopus himantopus himantopus |
|
|
|
– Sub-Saharan Africa (excluding south) |
|
|
(1) |
– Southern Africa (meridionalis) |
2 |
|
|
– SW Europe & North-west Africa/West Africa |
|
1 |
|
– Central Europe & E Mediterranean/N-Central Africa |
|
1 |
|
– W, C & SW Asia/SW Asia & NE Africa |
|
(1) |
|
Recurvirostra avosetta |
|
|
|
– Southern Africa |
2 |
|
|
– Eastern Africa |
|
(1) |
|
– Western Europe & North-west Africa (bre) |
|
1 |
|
– South-east Europe, Black Sea & Turkey (bre) |
(3c) |
|
|
– West & South-west Asia/Eastern Africa |
2 |
|
|
|
|
|
|
BURHINIDAE |
|
|
|
Burhinus senegalensis senegalensis |
|
|
|
– West Africa |
(2) |
|
|
Burhinus senegalensis inornatus |
|
|
|
– North-east & Eastern Africa |
(2) |
|
|
|
|
|
|
GLAREOLIDAE |
|
|
|
Pluvianus aegyptius aegyptius |
|
|
|
– West Africa |
|
(1) |
|
– Eastern Africa |
(2) |
|
|
Glareola pratincola pratincola |
|
|
|
– Western Europe & NW Africa/West Africa |
2 |
|
|
– Black Sea & E Mediterranean/Eastern Sahel zone |
2 |
|
|
– SW Asia/SW Asia & NE Africa |
|
(1) |
|
Glareola nordmanni |
|
|
|
– SE Europe & Western Asia/Southern Africa |
3b 3c |
|
|
Glareola ocularis |
|
|
|
– Madagascar/East Africa |
(2) |
|
|
Glareola nuchalis nuchalis |
|
|
|
– Eastern & Central Africa |
|
(1) |
|
Glareola nuchalis liberiae |
|
|
|
– West Africa |
(2) |
|
|
Glareola cinerea cinerea |
|
|
|
– SE West Africa & Central Africa |
(2) |
|
|
|
|
|
|
CHARADRIIDAE |
|
|
|
Pluvialis apricaria apricaria |
|
|
|
– Britain, Ireland, Denmark, Germany & Baltic (bre) |
3c* |
|
|
Pluvialis apricaria altifrons |
|
|
|
– Iceland & Faroes/East Atlantic coast |
|
|
1 |
– Northern Europe/Western Europe & NW Africa |
|
|
1 |
– Northern Siberia/Caspian & Asia Minor |
|
(1) |
|
Pluvialis fulva |
|
|
|
– North-central Siberia/South & SW Asia, NE Africa |
|
(1) |
|
Pluvialis squatarola |
|
|
|
– W Siberia & Canada/W Europe & W Africa |
|
|
1 |
– C & E Siberia/SW Asia, Eastern & Southern Africa |
|
1 |
|
Charadrius hiaticula hiaticula |
|
|
|
– Northern Europe/Europe & North Africa |
|
1 |
|
Charadrius hiaticula psammodroma |
|
|
|
– Canada, Greenland & Iceland/W & S Africa |
|
(2c) |
|
Charadrius hiaticula tundrae |
|
|
|
– NE Europe & Siberia/SW Asia, E & S Africa |
|
|
(1) |
Charadrius dubius curonicus |
|
|
|
– Europe & North-west Africa/West Africa |
|
|
1 |
– West & South-west Asia/Eastern Africa |
|
|
(1) |
Charadrius pecuarius pecuarius |
|
|
|
– Southern & Eastern Africa |
|
|
(1) |
– West Africa |
|
(1) |
|
Charadrius tricollaris tricollaris |
|
|
|
– Southern & Eastern Africa |
|
|
1 |
Charadrius forbesi |
|
|
|
– Western & Central Africa |
|
(1) |
|
Charadrius pallidus pallidus |
|
|
|
– Southern Africa |
2 |
|
|
Charadrius pallidus venustus |
|
|
|
– Eastern Africa |
1c |
|
|
Charadrius alexandrinus alexandrinus |
|
|
|
– West Europe & West Mediterranean/West Africa |
3c |
|
|
– Black Sea & East Mediterranean/Eastern Sahel |
3c |
|
|
– SW & Central Asia/SW Asia & NE Africa |
|
(1) |
|
Charadrius marginatus mechowi |
|
|
|
– Southern & Eastern Africa |
2 |
|
|
– West to West-central Africa |
2 |
|
|
Charadrius mongolus pamirensis |
|
|
|
– West-central Asia/SW Asia & Eastern Africa |
|
(1) |
|
Charadrius leschenaultii columbinus |
|
|
|
– Turkey & SW Asia/E. Mediterranean & Red Sea |
1c |
|
|
Charadrius leschenaultii crassirostris |
|
|
|
– Caspian & SW Asia/Arabia & NE Africa |
|
(1) |
|
Charadrius leschenaultii leschenaultii |
|
|
|
– Central Asia/Eastern & Southern Africa |
|
(1) |
|
Charadrius asiaticus |
|
|
|
– SE Europe & West Asia/E & South-central Africa |
3c |
|
|
Eudromias morinellus |
|
|
|
– Europe/North-west Africa |
(3c) |
|
|
– Asia/Middle East |
|
(1) |
|
Vanellus vanellus |
|
|
|
– Europe/Europe & North Africa |
|
2c |
|
– Western Asia/South-west Asia |
|
|
(1) |
Vanellus spinosus |
|
|
|
– Black Sea & Mediterranean (bre) |
|
1 |
|
Vanellus albiceps |
|
|
|
– West & Central Africa |
|
(1) |
|
Vanellus senegallus senegallus |
|
|
|
– West Africa |
|
(1) |
|
Vanellus senegallus solitaneus |
|
|
|
– South-west Africa |
|
(1) |
|
Vanellus senegallus lateralis |
|
|
|
– Eastern & South-east Africa |
|
1 |
|
Vanellus lugubris |
|
|
|
– Southern West Africa |
2 |
|
|
– Central & Eastern Africa |
3c |
|
|
Vanellus melanopterus minor |
|
|
|
– Southern Africa |
1c |
|
|
Vanellus coronatus coronatus |
|
|
|
– Eastern & Southern Africa |
|
|
1 |
– Central Africa |
(2) |
|
|
Vanellus coronatus xerophilus |
|
|
|
– South-west Africa |
|
(1) |
|
Vanellus superciliosus |
|
|
|
– West & Central Africa |
(2) |
|
|
Vanellus gregarius |
|
|
|
– SE Europe & Western Asia/North-east Africa |
1a 1b 1c |
|
|
– Central Asian Republics/NW India |
1a 1b 1c |
|
|
Vanellus leucurus |
|
|
|
– SW Asia/SW Asia & North-east Africa |
2 |
|
|
– Central Asian Republics/South Asia |
|
(1) |
|
|
|
|
|
SCOLOPACIDAE |
|
|
|
Scolopax rusticola |
|
|
|
– Europe/South & West Europe & North Africa |
|
|
1 |
– Western Siberia/South-west Asia (Caspian) |
|
|
(1) |
Gallinago stenura |
|
|
|
– Northern Siberia/South Asia & Eastern Africa |
|
|
(1) |
Gallinago media |
|
|
|
– Scandinavia/probably West Africa |
|
1 |
|
– Western Siberia & NE Europe/South-east Africa |
|
2c |
|
Gallinago gallinago gallinago |
|
|
|
– Europe/South & West Europe & NW Africa |
|
2c |
|
– Western Siberia/South-west Asia & Africa |
|
|
1 |
Gallinago gallinago faeroeensis |
|
|
|
– Iceland, Faroes & Northern Scotland/Ireland |
|
|
1 |
Lymnocryptes minimus |
|
|
|
– Northern Europe/S & W Europe & West Africa |
|
2b |
|
– Western Siberia/SW Asia & NE Africa |
|
(1) |
|
Limosa limosa limosa |
|
|
|
– Western Europe/NW & West Africa |
|
2c |
|
– Eastern Europe/Central & Eastern Africa |
|
2c |
|
– West-central Asia/SW Asia & Eastern Africa |
|
(1) |
|
Limosa limosa islandica |
|
|
|
– Iceland/Western Europe |
3a* |
|
|
Limosa lapponica lapponica |
|
|
|
– Northern Europe/Western Europe |
|
2a |
|
Limosa lapponica taymyrensis |
|
|
|
– Western Siberia/West & South-west Africa |
|
2a 2c |
|
Limosa lapponica menzbieri |
|
|
|
– Central Siberia/South & SW Asia & Eastern Africa |
|
|
(1) |
Numenius phaeopus phaeopus |
|
|
|
– Northern Europe/West Africa |
|
|
(1) |
– West Siberia/Southern & Eastern Africa |
|
|
(1) |
Numenius phaeopus islandicus |
|
|
|
– Iceland, Faroes & Scotland/West Africa |
|
|
1 |
Numenius phaeopus alboaxillaris |
|
|
|
– South-west Asia/Eastern Africa |
1c |
|
|
Numenius tenuirostris |
|
|
|
– Central Siberia/Mediterranean & SW Asia |
1a 1b 1c |
|
|
Numenius arquata arquata |
|
|
|
– Europe/Europe, North & West Africa |
|
|
1 |
Numenius arquata orientalis |
|
|
|
– Western Siberia/SW Asia, E & S Africa |
3c |
|
|
Numenius arquata suschkini |
|
|
|
– South-east Europe & South-west Asia (bre) |
2 |
|
|
Tringa erythropus |
|
|
|
– N Europe/Southern Europe, North & West Africa |
|
|
(1) |
– Western Siberia/SW Asia, NE & Eastern Africa |
|
(1) |
|
Tringa totanus totanus |
|
|
|
– NW Europe/W Europe, NW & West Africa |
|
2c |
|
– Central & East Europe/East Mediterranean & Africa |
|
2c |
|
Tringa totanus britannica |
|
|
|
– Britain & Ireland/Britain, Ireland, France |
|
2c |
|
Tringa totanus ussuriensis |
|
|
|
– Western Asia/SW Asia, NE & Eastern Africa |
|
|
(1) |
Tringa totanus robusta |
|
|
|
– Iceland & Faroes/Western Europe |
|
|
1 |
Tringa stagnatilis |
|
|
|
– Eastern Europe/West & Central Africa |
|
(1) |
|
– Western Asia/SW Asia, Eastern & Southern Africa |
|
(1) |
|
Tringa nebularia |
|
|
|
– Northern Europe/SW Europe, NW & West Africa |
|
|
1 |
– Western Siberia/SW Asia, E & S Africa |
|
|
(1) |
Tringa ochropus |
|
|
|
– Northern Europe/S & W Europe, West Africa |
|
|
1 |
– Western Siberia/SW Asia, NE & Eastern Africa |
|
|
(1) |
Tringa glareola |
|
|
|
– North-west Europe/West Africa |
|
2c |
|
– NE Europe & W Siberia/Eastern & Southern Africa |
|
|
(1) |
Tringa cinerea |
|
|
|
– NE Europe & W Siberia/SW Asia, E & S Africa |
|
|
1 |
Tringa hypoleucos |
|
|
|
– West & Central Europe/West Africa |
|
|
1 |
– E Europe & W Siberia/Central, E & S Africa |
|
|
(1) |
Arenaria interpres interpres |
|
|
|
– NE Canada & Greenland/W Europe & NW Africa |
|
1 |
|
– Northern Europe/West Africa |
|
1 |
|
– West & Central Siberia/SW Asia, E & S Africa |
|
|
(1) |
Calidris tenuirostris |
|
|
|
– Eastern Siberia/SW Asia & W Southern Asia |
1c |
|
|
Calidris canutus canutus |
|
|
|
– Northern Siberia/West & Southern Africa |
|
2a 2c |
|
Calidris canutus islandica |
|
|
|
– NE Canada & Greenland/Western Europe |
|
2a 2c |
|
Calidris alba |
|
|
|
– East Atlantic Europe, West & Southern Africa (win) |
|
|
1 |
– South-west Asia, Eastern & Southern Africa (win) |
|
|
1 |
Calidris minuta |
|
|
|
– N Europe/S Europe, North & West Africa |
|
(2c) |
|
– Western Siberia/SW Asia, E & S Africa |
|
|
(1) |
Calidris temminckii |
|
|
|
– Fennoscandia/North & West Africa |
|
(1) |
|
– NE Europe & W Siberia/SW Asia & Eastern Africa |
|
|
(1) |
Calidris maritima maritima |
|
|
|
– North & West Europe (excluding Iceland) (win) |
|
1 |
|
Calidris alpina alpina |
|
|
|
– NE Europe & NW Siberia/W Europe & NW Africa |
|
|
1 |
Calidris alpina centralis |
|
|
|
– Central Siberia/SW Asia & NE Africa |
|
|
(1) |
Calidris alpina schinzii |
|
|
|
– Iceland & Greenland/NW and West Africa |
|
|
1 |
– Britain & Ireland/SW Europe & NW Africa |
2 |
|
|
– Baltic/SW Europe & NW Africa |
1c |
|
|
Calidris alpina arctica |
|
|
|
– NE Greenland/West Africa |
3a |
|
|
Calidris ferruginea |
|
|
|
– Western Siberia/West Africa |
|
|
1 |
– Central Siberia/SW Asia, E & S Africa |
|
|
1 |
Limicola falcinellus falcinellus |
|
|
|
– Northern Europe/SW Asia & Africa |
3c |
|
|
Philomachus pugnax |
|
|
|
– Northern Europe & Western Siberia/West Africa |
|
2c |
|
– Northern Siberia/SW Asia, E & S Africa |
|
(2c) |
|
Phalaropus lobatus |
|
|
|
– Western Eurasia/Arabian Sea |
|
|
1 |
Phalaropus fulicaria |
|
|
|
– Canada & Greenland/Atlantic coast of Africa |
|
|
(1) |
|
|
|
|
LARIDAE |
|
|
|
Larus leucophthalmus |
|
|
|
– Red Sea & nearby coasts |
1a 2 |
|
|
Larus hemprichii |
|
|
|
– Red Sea, Gulf, Arabia & Eastern Africa |
|
2a |
|
Larus canus canus |
|
|
|
– NW & Cent. Europe/Atlantic coast & Mediterranean |
|
2c |
|
Larus canus heinei |
|
|
|
– NE Europe & Western Siberia/Black Sea & Caspian |
|
(1) |
|
Larus audouinii |
|
|
|
– Mediterranean/N & W coasts of Africa |
1a 3a |
|
|
Larus marinus |
|
|
|
– North & West Europe |
|
|
1 |
Larus dominicanus vetula |
|
|
|
– Coastal Southern Africa |
|
1 |
|
Larus hyperboreus hyperboreus |
|
|
|
– Svalbard & N Russia (bre) |
|
|
(1) |
Larus hyperboreus leuceretes |
|
|
|
– Canada, Greenland & Iceland (bre) |
|
|
(1) |
Larus glaucoides glaucoides |
|
|
|
– Greenland/Iceland & North-west Europe |
|
|
1 |
Larus argentatus argentatus |
|
|
|
– North & North-west Europe |
|
|
1 |
Larus argentatus argenteus |
|
|
|
– Iceland & Western Europe |
|
|
1 |
Larus heuglini |
|
|
|
– NE Europe & W Siberia/SW Asia & NE Africa |
|
|
(1) |
Larus (heuglini) barabensis |
|
|
|
– South-west Siberia/South-west Asia |
|
|
(1) |
Larus armenicus |
|
|
|
– Armenia, Eastern Turkey & NW Iran |
3a |
|
|
Larus cachinnans cachinnans |
|
|
|
– Black Sea & Western Asia/SW Asia, NE Africa |
|
|
1 |
Larus cachinnans michahellis |
|
|
|
– Mediterranean, Iberia & Morocco |
|
|
1 |
Larus fuscus fuscus |
|
|
|
– NE Europe/Black Sea, SW Asia & Eastern Africa |
|
(2c) |
|
Larus fuscus graellsii |
|
|
|
– Western Europe/Mediterranean & West Africa |
|
|
1 |
Larus ichthyaetus |
|
|
|
– Black Sea & Caspian/South-west Asia |
3a |
|
|
Larus cirrocephalus poiocephalus |
|
|
|
– West Africa |
|
(1) |
|
– Central & Eastern Africa |
|
|
(1) |
– Coastal Southern Africa (excluding Madagascar) |
|
(1) |
|
Larus hartlaubii |
|
|
|
– Coastal South-west Africa |
|
1 |
|
Larus ridibundus |
|
|
|
– W Europe/W Europe, W Mediterranean, West Africa |
|
|
1 |
– East Europe/Black Sea & East Mediterranean |
|
|
1 |
– West Asia/SW Asia & NE Africa |
|
|
(1) |
Larus genei |
|
|
|
– West Africa (bre) |
2 |
|
|
– Black Sea & Mediterranean (bre) |
|
2a |
|
– West, South-west & South Asia (bre) |
|
2a |
|
Larus melanocephalus |
|
|
|
– W Europe, Mediterranean & NW Africa |
|
2a |
|
Larus minutus |
|
|
|
– Central & E Europe/SW Europe & W Mediterranean |
|
1 |
|
– W Asia/E Mediterranean, Black Sea & Caspian |
|
(1) |
|
Xema sabini sabini |
|
|
|
– Canada & Greenland/SE Atlantic |
|
|
(1) |
Sterna nilotica nilotica |
|
|
|
– Western Europe/West Africa |
2 |
|
|
– Black Sea & East Mediterranean/Eastern Africa |
3c |
|
|
– West & Central Asia/South-west Asia |
2 |
|
|
Sterna caspia caspia |
|
|
|
– Southern Africa (bre) |
1c |
|
|
– West Africa (bre) |
|
1 |
|
– Europe (bre) |
1c |
|
|
– Caspian (bre) |
2 |
|
|
Sterna maxima albidorsalis |
|
|
|
– West Africa (bre) |
|
2a |
|
Sterna bengalensis bengalensis |
|
|
|
– Gulf/Southern Asia |
|
2a |
|
Sterna bengalensis par |
|
|
|
– Red Sea/Eastern Africa |
3a |
|
|
Sterna bengalensis emigrata |
|
|
|
– S Mediterranean/NW & West Africa coasts |
1c |
|
|
Sterna bergii bergii |
|
|
|
– Southern Africa (Angola–Mozambique) |
2 |
|
|
Sterna bergii enigma |
|
|
|
– Madagascar & Mozambique/Southern Africa |
1c |
|
|
Sterna bergii thalassina |
|
|
|
– Eastern Africa & Seychelles |
1c |
|
|
Sterna bergii velox |
|
|
|
– Red Sea & North-east Africa |
3a |
|
|
Sterna sandvicensis sandvicensis |
|
|
|
– Western Europe/West Africa |
|
2a |
|
– Black Sea & Mediterranean (bre) |
3a 3c |
|
|
– West & Central Asia/South-west & South Asia |
|
2a |
|
Sterna dougallii dougallii |
|
|
|
– Southern Africa |
1c |
|
|
– East Africa |
3a |
|
|
– Europe (bre) |
1c |
|
|
Sterna dougallii arideensis |
|
|
|
– Madagascar, Seychelles & Mascarenes |
2 |
|
|
Sterna dougallii bangsi |
|
|
|
– North Arabian Sea (Oman) |
1c |
|
|
Sterna vittata vittata |
|
|
|
– P. Edward, Marion, Crozet & Kerguelen/South Africa |
1c |
|
|
Sterna vittata tristanensis |
|
|
|
– Tristan da Cunha & Gough/South Africa |
1c |
|
|
Sterna hirundo hirundo |
|
|
|
– Southern & Western Europe (bre) |
|
|
1 |
– Northern & Eastern Europe (bre) |
|
|
1 |
– Western Asia (bre) |
|
|
(1) |
Sterna paradisaea |
|
|
|
– Western Eurasia (bre) |
|
|
1 |
Sterna albifrons albifrons |
|
|
|
– Eastern Atlantic (bre) |
3b |
|
|
– Black Sea & East Mediterranean (bre) |
3c |
|
|
– Caspian (bre) |
2 |
|
|
Sterna albifrons guineae |
|
|
|
– West Africa (bre) |
1c |
|
|
Sterna saundersi |
|
|
|
– W South Asia, Red Sea, Gulf & Eastern Africa |
|
(1) |
|
Sterna balaenarum |
|
|
|
– Namibia & South Africa/Atlantic coast to Ghana |
2 |
|
|
Sterna repressa |
|
|
|
– W South Asia, Red Sea, Gulf & Eastern Africa |
|
2c |
|
Chlidonias hybridus hybridus |
|
|
|
– Western Europe & North-west Africa (bre) |
3c |
|
|
– Black Sea & East Mediterranean (bre) |
|
|
(1) |
– Caspian (bre) |
|
(1) |
|
Chlidonias hybridus sclateri |
|
|
|
– Eastern Africa (Kenya & Tanzania) |
1c |
|
|
– Southern Africa (Malawi & Zambia to South Africa) |
(2) |
|
|
Chlidonias leucopterus |
|
|
|
– Eastern Europe & Western Asia/Africa |
|
|
(1) |
Chlidonias niger niger |
|
|
|
– Europe & Western Asia/Atlantic coast of Africa |
|
2c |
|
|
|
|
|
RYNCHOPIDAE |
|
|
|
Rynchops flavirostris |
|
|
|
– Coastal West Africa & Central Africa |
2 |
|
|
– Eastern & Southern Africa |
2 |
|
|
Megállapodás az Afrikai-Eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről
emlékeztetve az 1979-ben elfogadott, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló Egyezményre, amely a vándorló fajok megőrzése érdekében nemzetközi együttműködésre buzdít;
továbbá emlékeztetve arra, hogy a Felek Konferenciájának első, bonni, 1985 októberében tartott ülése utasította az Egyezmény Titkárságát, hogy tegyen megfelelő intézkedéseket egy, a nyugat-palearktikus récefélékre vonatkozó megállapodásra;
tekintettel arra, hogy a vándorló vízimadarakat, melyek a világ biológiai sokféleségének fontos részét képezik, a jelen és a jövő nemzedék számára meg kell őrizni, összhangban az 1992-ben elfogadott, a biológiai sokféleségről szóló Egyezménnyel és a Feladatok a XXI. századra című dokumentummal;
felismerve bizonyos vándorló vízimadárfajoknak a természetből történő begyűjtéséből fakadó gazdasági, társadalmi, kulturális és rekreációs hasznot, valamint a vízimadarak általános környezeti, ökológiai, genetikai, tudományos, esztétikai, rekreációs, kulturális, oktatási, társadalmi és gazdasági értékeit;
meggyőződve arról, hogy a vándorló vízimadarak bárminemű zsákmányolása kizárólag fenntartható módon történhet, tekintettel egyrészt az érintett fajok teljes elterjedési területükön való védelmi helyzetére, másrészt biológiai sajátosságaikra;
tudatában annak, hogy a vándorló vízimadarak különösen sebezhetők, mivel nagy távolságokat tesznek meg és mivel a vizes élőhelyek hálózata, melytől fennmaradásuk függ, a nem fenntartható emberi tevékenységek miatt folyamatosan fogyatkozik és pusztul, melyet az 1971-ben elfogadott, a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről szóló egyezmény ismertet;
felismerve, hogy azonnali intézkedésekre van szükség a vándorló vízimadárfajok és az afrikai-eurázsiai vonulási rendszer területén található élőhelyeik pusztulásának megállítására;
meggyőződve arról, hogy egy sokoldalú megállapodás megkötése, valamint annak egyeztetett vagy összehangolt végrehajtása jelentősen hozzá fog járulni a vándorló vízimadárfajok és élőhelyeik hatékonyabb védelméhez, illetve járulékos előnyeit sok más állat- és növényfaj fogja élvezni; és
elismerve, hogy egy ilyen megállapodás hatékony végrehajtásához szükséges lesz segítséget nyújtani néhány érintett ország számára mind a vándorló vízimadarakkal és élőhelyeikkel kapcsolatos kutatáshoz, képzéshez és monitorozáshoz, mind pedig az élőhelyek kezeléséhez, valamint az ezen megállapodást végrehajtó tudományos és közigazgatási intézmények felállításához vagy továbbfejlesztéséhez,
a következőkben állapodtak meg:
Hatályosság, meghatározások és értelmezések
1. A Megállapodás hatálya alá területileg az afrikai-eurázsiai vízimadarak vonulási rendszerének az a területe tartozik (a továbbiakban: a ,,Megállapodás területe''), melyet az 1. Melléklet határoz meg.
2. A Megállapodás alkalmazásában:
a) Egyezmény: az 1979-ben elfogadott, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló Egyezményt jelenti;
b) Egyezmény Titkársága: az Egyezmény 9. Cikke szerint felállított testületet jelenti;
c) Vízimadarak: azok a madárfajok, melyek életciklusuk legalább egy részében vizes élőhelyekhez kötődnek; részben vagy teljes mértékben a Megállapodás területén fordulnak elő, és melyeket a 2. Melléklet sorol fel;
d) Megállapodás Titkársága: a Megállapodás 6. Cikk 7. b) pontja értelmében felállított testületet jelenti;
e) Felek: amennyiben a szövegben másként nem rendelkeznek, a Megállapodás feleit jelenti; és
f) Jelenlévő és szavazó Felek: csak azokat a jelenlevő feleket jelenti, amelyek igennel vagy nemmel szavaznak; a szavazástól tartózkodók nem számítanak a jelenlevő szavazó felek közé.
A továbbiakban az Egyezmény 1. Cikk 1. a)–k) pontjaiban meghatározott kifejezések a Megállapodásban a szükséges változtatásokkal együtt ugyanazt jelentik.
3. A Megállapodás az Egyezmény 4. Cikk 3. pontja szerinti megállapodás.
4. A Megállapodás mellékletei annak szerves részét képezik. A Megállapodásra való bármely hivatkozás annak mellékleteire is utal.
1. A Felek koordinált intézkedéseket tesznek, hogy a vándorló vízimadárfajok kedvező védelmi helyzetét megőrizzék vagy helyreállítsák. E célból alkalmazzák – nemzeti jogszabályaik határain belül – a Megállapodás 3. Cikkében leírt intézkedéseket, összhangban a 4. cikkben említett Cselekvési Tervben pontosan meghatározott tevékenységekkel.
2. Az 1. bekezdésben előírt intézkedések végrehajtása során a Felek figyelembe veszik az elővigyázatosság elvét.
Általános védelmi intézkedések
1. A Felek lépéseket tesznek a vándorló vízimadárfajok védelmére, különös figyelmet fordítanak a veszélyeztetett fajokra és azokra, melyek kedvezőtlen védelmi helyzetben vannak.
2. Ennek megfelelően a Felek:
a) biztosítják az Egyezmény 3. Cikk 4. és 5. bekezdése által előírt szigorú védelmet a veszélyeztetett vándorló vízimadarak számára a Megállapodás területén;
b) biztosítják, hogy a vándorló vízimadarak bármilyen hasznosítása a fajok ökológiájának lehető legjobb ismeretén alapul, és hogy az mind a fajok, mind az őket magukban foglaló ökológiai rendszerek szempontjából fenntartható;
c) meghatározzák területükön azokat az élőhelyeket, ahol a vándorló vízimadarak előfordulnak, illetve támogatják ezeknek az élőhelyeknek a védelmét, kezelését és helyreállítását azokkal a szervezetekkel együtt, melyek érintettek az élőhelyek védelmében, és amelyeket a Megállapodás 9. Cikkének a) és b) pontja felsorol;
d) a megfelelő élőhelyek hálózatának fenntartására, illetve helyreállítására tett erőfeszítéseiket összehangolják minden érintett vándorló vízimadárfaj teljes elterjedési területén, különösen, ahol a vizes élőhelyek két vagy több olyan országra is kiterjednek, melyek a Megállapodás Felei;
e) felderítik azokat a problémákat, amelyeket emberi tevékenység okoz vagy valószínűleg fog okozni és törekednek az azokat megszüntető lépések végrehajtására, mint például az élőhelyek helyreállítására és az élőhelyek elvesztésének pótlására;
f) együttműködnek egyrészt a nemzetközileg összehangolt cselekvést igénylő veszélyhelyzetekben, és azoknak a vándorló vízimadárfajoknak a meghatározásában, melyek a leginkább sebezhetők ilyen helyzetekben, másrészt olyan veszélyelhárítási módszerek kidolgozásában, amelyek fokozott védelmet biztosítanak e fajok számára ilyen esetben; továbbá azoknak az irányelveknek az elkészítésében, amelyek az egyes Feleket segítik e helyzetek kezelésében;
g) ha a nem őshonos fajok a vadon élő növény- és állatfajok védelmi helyzetét károsítanák, megtiltják ezeknek a vízimadárfajoknak a szándékos betelepítését és megfelelő intézkedéseket tesznek az ilyen fajok véletlenszerű kijutásának megelőzésére; abban az esetben, ha a nem őshonos vízimadárfajokat már betelepítették vagy behurcolták, a Felek minden szükséges lépést megtesznek, hogy ezek ne veszélyeztessék az őshonos fajokat;
h) kezdeményezik és támogatják a vándorló vízimadarak biológiájának és ökológiájának kutatását, amely egyúttal a kutatási és monitorozási módszerek összehangolását, és adott esetben közös vagy együttműködési kutatási és monitorozási programok felállítását is jelenti;
i) felmérik képzési szükségleteiket – többek között – a vonuló vízimadarak felmérésében, a monitorozásban, gyűrűzésben, valamint a vizes élőhelyek kezelésében, hogy meg lehessen határozni a legfontosabb képzési témákat és területeket, valamint együttműködnek a megfelelő szakképzési programok kidolgozása és végrehajtása során;
j) olyan programokat dolgoznak ki és folytatnak, ahol egyrészt az általános vízimadár-védelmet, másrészt pedig a Megállapodás célkitűzéseit és előírásait ismertetik és népszerűsítik;
k) kölcsönösen tájékoztatják egymást a kutatási, monitorozási, védelmi és oktatási programok eredményeiről; és
l) együttműködnek a Megállapodás végrehajtásában, egymást támogatva, különösen a kutatás és monitorozás területén.
Cselekvési Terv és védelmi irányelvek
1. A Megállapodás 3. Melléklete olyan Cselekvési Terv, amely – az alábbi tagolásban – részletesen kifejti, hogy a Feleknek a Megállapodás 3. Cikkében vázolt általános védelmi intézkedésekkel összhangban milyen lépéseket kell tenniük a legfontosabb fajokkal és feladatokkal kapcsolatban:
c) az emberi tevékenységek szabályozása;
d) kutatás és monitorozás;
e) oktatás és tájékoztatás;
2. A védelmi irányelvek figyelembevételével a Cselekvési Tervet a Felek minden rendes találkozóján felül kell vizsgálni.
3. A Cselekvési Terv bármilyen módosítását a Felek Találkozója fogadja el, figyelembe véve a Megállapodás 3. Cikkének előírásait.
4. A védelmi irányelveket a Felek Találkozójának első ülésére kell előterjeszteni elfogadásra, majd rendszeresen felül kell vizsgálni.
Végrehajtás és pénzügyi támogatás
a) kijelöl a Megállapodás végrehajtása érdekében egy vagy több hatóságot, melyek többek között figyelemmel kísérik mindazon tevékenységeket, amelyek hatással lehetnek az állam területén előforduló vándorló vízimadárfajok védelmi helyzetére;
b) kijelöl egy személyt, aki a többi Féllel tartja a kapcsolatot; nevét és címét haladéktalanul eljuttatja a Titkársághoz, mely azonnal továbbítja azt a többi Félhez; és
c) a Felek Találkozójának minden rendes ülésére – a második üléstől kezdődően – jelentést állít össze a Megállapodás végrehajtásáról, különösen a vállalt védelmi intézkedésekkel kapcsolatban. A jelentések formátumát a Felek Találkozója első ülése határozza meg és amennyiben szükséges, a következő üléseken felülvizsgálják. A jelentést legalább százhúsz nappal a rendes ülés előtt megküldik a Titkárságnak, amely a másolatokat azonnal továbbítja a többi Fél felé.
2. a) Minden Fél hozzájárul a Megállapodás költségvetéséhez az ENSZ költségvetési hozzájárulás alapján. Az egyes Felek maximális hozzájárulásának mértéke nem haladhatja meg a teljes költségvetés 25%-át. Regionális gazdasági integrációs szervezetnek az adminisztratív költségek legfeljebb 2,5%-át kell fizetniük.
b) A Felek a költségvetést beleértve a hozzájárulás mértékének esetleges megváltoztatását egyhangú döntéssel fogadják el.
3. A Felek Találkozója a Felek önkéntes hozzájárulásából vagy bármilyen más forrásból védelmi alapot hozhat létre a vándorló vízimadárfajok megőrzésével kapcsolatos monitorozás, kutatás, képzés, továbbá a védelmet és a kezelést célzó programok pénzügyi támogatása céljából.
4. A Feleket a Megállapodás arra buzdítja, hogy támogassanak két- és többoldalú megállapodások révén más Feleket továbbképzéssel, technikai és anyagi támogatás formájában a Megállapodás előírásainak végrehajtása céljából.
1. A Megállapodás döntéshozó testülete a Felek Találkozója.
2. A Letéteményesnek, az Egyezmény Titkárságával egyeztetve, a Megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül összehívják a Felek Találkozójának első ülését. Ezt követően a Megállapodás Titkársága, az Egyezmény Titkárságával egyeztetve, legkésőbb háromévenként összehívja a Felek Találkozóját, hacsak az nem dönt másképpen. Amennyiben lehetséges, ezeket az üléseket az Egyezmény rendes konferenciájával együtt tartják meg.
3. A Felek legalább egyharmadának írásos kérésére a Megállapodás Titkárságának rendkívüli ülést kell összehívnia.
4. Az ENSZ és szakosított szervei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, bármely állam, amely nem tagja a Megállapodásnak, valamint – egyebek mellett – a vándorló vízimadarak megőrzésében, védelmében és kezelésében is érintett nemzetközi egyezmények titkárságai megfigyelők útján részt vehetnek a Felek Találkozójának ülésein. Ezeken az üléseken szintén képviseltetheti magát bármely szervezet vagy testület, amely ilyen jellegű védelmi tevékenységgel vagy a vándorló vízimadarak kutatásával foglalkozik, kivéve, ha a Felek legalább egyharmada ezt ellenzi.
5. Csak a Feleknek van szavazati joga. Mindegyik Fél egy szavazattal rendelkezik, de a regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek tagjai a Megállapodásnak, az őket illető ügyekben annyi szavazattal bírnak, ahány tagállamuk tagja a Megállapodásnak. Regionális gazdasági integrációs szervezetnek nincsen szavazati joga, amennyiben azt a saját tagállamai gyakorolják. Fordított viszonylatban ugyanez érvényes.
6. Amennyiben a Megállapodás nem rendelkezik másképpen, úgy a Felek Találkozójának döntéseit közmegegyezéssel kell elfogadni, vagy ha ez nem érhető el, akkor a jelenlevő és szavazó Felek kétharmados többségével.
7. Az első ülésen a Felek Találkozója:
a) az eljárási szabályokat közmegegyezéssel fogadja el;
b) létrehozza a Megállapodás Titkárságát az Egyezmény Titkárságán belül azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyet ezen megállapodás 8. Cikke határoz meg;
c) Technikai Bizottságot hoz létre a Megállapodás 7. Cikke alapján;
d) elfogadja a Megállapodás 5. Cikk 1. c) pontja szerint összeállítandó jelentések formátumát; és
e) elfogadja azon rendkívüli helyzeteknek a meghatározó kritériumait, melyek sürgős védelmi intézkedéseket igényelnek, és meghatározza az elvégzendő tevékenységekhez kapcsolódó felelősségviselés módjait.
8. A Felek Találkozója minden rendes ülésen:
a) áttekinti a valós és a várható változásokat mind a vándorló vízimadarak védelmi helyzetében, mind a túlélésük szempontjából fontos élőhelyek, valamint a károsító tényezők tekintetében;
b) megvizsgálja az eddigi fejlődést, valamint a Megállapodás végrehajtása során felmerült bárminemű nehézségeket;
c) elfogadja a költségvetést és áttekinti a Megállapodás pénzügyi terveivel kapcsolatos ügyeket;
d) foglalkozik bármely olyan üggyel, amely a Titkársággal és a Technikai Bizottság tagságával kapcsolatos;
e) elfogadja a Megállapodás Felei és az Egyezmény Felek Konferenciája számára készült tájékoztató jelentését; és
f) meghatározza a következő ülés idejét és helyszínét.
9. Bármely ülésen a Felek Találkozója:
a) ahol szükségesnek vagy helyénvalónak tűnik, javaslatokat tehet a Felek számára;
b) elfogadhat egyrészt különleges feladatokat a Megállapodás hatékonyságának a fokozására, másrészt pedig veszélyhelyzetben teendő intézkedéseket a Megállapodás 7. Cikk 4. pontjának megfelelően;
c) megvitatja a Megállapodást módosító javaslatokat és dönt velük kapcsolatban;
d) módosíthatja a Cselekvési Tervet a Megállapodás 4. Cikk 3. pontja szerint;
e) szükség esetén létrehozhat további testületeket, amelyek segítik a Megállapodás végrehajtását, különös tekintettel olyan nemzetközi szerződések, egyezmények és megállapodások szervezeteivel való kapcsolattartásra, amelyek földrajzi és rendszertani szempontból átfedő vonásokat tartalmaznak; és
f) dönthetnek bármilyen más ügyekben, amelyek a Megállapodás végrehajtásához kapcsolódnak.
1. A Technikai Bizottság összetétele:
a) kilenc, a Megállapodás területének különböző régióit képviselő szakértő, kiegyensúlyozott földrajzi megoszlás szerint;
b) egy-egy képviselő a Világ Természetvédelmi Unióból (IUCN), a Nemzetközi Vízimadár Kutatóintézetből (IWRB) és a Nemzetközi Vadvédelmi Tanácsból (CIC); és
c) egy-egy szakértő a következő területekről: agrárközgazdaság, vadgazdálkodás és környezetvédelmi jog.
A Felek Találkozója fogja meghatározni a szakértők jelölési eljárását, kinevezésük időtartamát és a Technikai Bizottság elnökének jelölési eljárását. Az elnök legfeljebb négy megfigyelő részvételét engedélyezheti a különböző nemzetközi kormányzati és nem-kormányzati szervezetekből.
2. Amennyiben a Felek Találkozója nem dönt másképp, a Technikai Bizottság üléseit a Megállapodás Titkársága hívja össze a Felek Találkozójának rendes ülésével egyidejűleg, továbbá legalább egyszer a rendes ülések közötti időszakban.
3. A Technikai Bizottság:
a) tudományos és technikai tanácsot, illetve tájékoztatást ad a Felek Találkozója, valamint a Megállapodás Titkárságán keresztül a Felek számára;
b) ajánlásokat készít a Felek Találkozójára a Cselekvési Tervvel, a Megállapodás végrehajtásával és a további kutatásokkal kapcsolatban;
c) tevékenységeiről jelentést készít a Felek Találkozójának minden rendes ülésére, amelyet annak kezdete előtt legalább százhúsz nappal eljuttat a Megállapodás Titkárságához, amely a másolatokat azonnal továbbítja a Felekhez; és
d) végrehajtja a Felek Találkozója által rábízott bármely más feladatot.
4. Amennyiben a Technikai Bizottság véleménye szerint olyan rendkívüli helyzet áll elő, hogy egy vagy több vízimadárfaj védelmi helyzete romlásának elkerülése végett sürgős intézkedések elfogadására van szükség, a Technikai Bizottság kérheti a Megállapodás Titkárságát az érintett Felek azonnali összehívására. Ezek a Felek a lehető leghamarabb találkoznak, hogy a különösen veszélyeztetett fajok érdekében gyors védelmi programot dolgozzanak ki. Amennyiben egy ilyen találkozón elfogadnak egy ajánlást, az érintett Feleknek tájékoztatják egymást és a Megállapodás Titkárságát a megtett intézkedésekről vagy az elmaradt intézkedés okáról.
5. A Technikai Bizottság szükség esetén felállíthat munkacsoportokat különleges feladatok teljesítésére.
A Megállapodás Titkársága
A Megállapodás Titkárságának feladatai:
a) a Felek Találkozóinak, valamint a Technikai Bizottság összejöveteleinek előkészítése és megrendezése;
b) a Felek Találkozója által ráruházott feladatok végrehajtása;
c) a Megállapodásban foglalt tevékenységek, ideértve a Cselekvési Tervet is, elősegítése és koordinálása a Felek Találkozója döntéseinek megfelelően;
d) együttműködés azokkal az országokkal, amelyek ugyan nem tagállamok, de a Megállapodás területéhez tartoznak; a Felek és azon nemzetközi és nemzeti szervezetek közötti koordinálás, amelyek tevékenysége közvetve vagy közvetlenül kapcsolódik a vándorló vízimadarak megőrzéséhez, beleértve a védelmet és kezelést;
e) olyan információk összegyűjtése és értékelése, amelyek segítik a Megállapodás célkitűzéseit és végrehajtását, továbbá ezeknek az információknak a terjesztése;
f) felhívják a Felek Találkozójának a figyelmét a Megállapodás célkitűzéseihez kapcsolódó ügyekre;
g) a Megállapodás 5. Cikk 1. a) pontja szerint kijelölt hatóságok és a Technikai Bizottság jelentései, valamint e Cikk h) pontja szerint előírt jelentések másolatainak továbbítása a Felek felé legalább hatvan nappal a Felek Találkozója rendes üléseinek kezdete előtt;
h) a Titkárság munkájáról és a Megállapodás végrehajtásáról évenként jelentés készítése, a Felek Találkozójának rendes ülései részére;
i) a Megállapodás költségvetésének, valamint amennyiben létesítenek, természetvédelmi alapjának kezelése;
j) a közvélemény tájékoztatása a Megállapodásról és annak célkitűzéseiről; és
k) egyéb, a Megállapodás vagy a Felek Találkozója által rábízott feladatok végrehajtása.
A vándorló vízimadarakkal és élőhelyeikkel foglalkozó nemzetközi testületekkel való kapcsolat
A Megállapodás Titkársága véleménykérés céljából felkeresi:
a) rendszeres időközönként az Egyezmény Titkárságát, indokolt esetben pedig azokat a testületeket, amelyek az Egyezmény 4. Cikk 3. és 4., a vándorló vízimadarakkal kapcsolatos bekezdése szerint felállított megállapodások titkársági feladatainak ellátásáért felelősek; az 1971-ben elfogadott, a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek, különösen mint a vízimadarak élőhelyeiről szóló Egyezmény, az 1973-ban elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény, az 1968-ban elfogadott, a természet és a természeti erőforrások megőrzéséről szóló afrikai egyezmény, az 1979-ben elfogadott európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló Egyezmény, végezetül az 1992-ben elfogadott, a biológiai sokféleségről szóló Egyezmény titkárságát abból a célból, hogy a Felek Találkozója együttműködhessen ezeknek az egyezményeknek a tagállamaival minden közös témában, különös tekintettel a Cselekvési Terv kidolgozásában és végrehajtásában;
b) más, a témában érintett egyezmények és nemzetközi szerződések titkárságát közös érdekű ügyekben; és
c) a vándorló vízimadarak és élőhelyeik megőrzésében, beleértve a védelmet és a kezelést is, valamint a kutatás, oktatás és ismeretterjesztés területén illetékes egyéb szervezeteket.
A Megállapodás módosítása
1. Ez a Megállapodás a Felek Találkozójának bármely rendes vagy rendkívüli ülése által módosítható.
2. Módosító javaslatot bármely Fél tehet.
3. Bármely javasolt módosítás szövegét az indoklással együtt legalább százötven nappal az ülés kezdete előtt el kell juttatni a Megállapodás Titkárságára. A Titkárság azok másolatait azonnal továbbítja a Feleknek. A Feleknek hozzászólásaikat legalább hatvan nappal az ülés kezdete előtt kell benyújtaniuk a Titkárságra. A Titkárság a határidő lejárta után a lehető leghamarabb továbbítja a Feleknek az addig a napig beérkezett hozzászólásokat.
4. A Megállapodás Mellékleteit nem érintő módosításokat a jelenlevő és szavazó Felek kétharmados többségével lehet elfogadni. A módosítások harminc nappal azt követően lépnek hatályba az őket elfogadó Felek számára, hogy a Felek kétharmada az elfogadási okiratot letétbe helyezte. Bármely Fél részére, amelyik az elfogadási okiratot azt követően helyezi letétbe, hogy a Felek kétharmada már letétbe helyezte azt, a módosítás a letétbe helyezését követő harmincadik napon lép életbe.
5. Bármely további Melléklet vagy egy Melléklet módosítása a jelenlevő és szavazó Felek kétharmados többségével fogadható el, majd valamennyi Fél számára a kilencvenedik napon lép hatályba azt követően, hogy a Felek Találkozója azt elfogadta, kivéve azokat a Feleket, amelyek e Cikk 6. pontjának megfelelően fenntartással élnek.
6. E Cikk 5. pontjában meghatározott kilencvennapos időszak alatt bármely Fél a letéteményeshez intézett írásos értesítés útján fenntartással élhet egy újabb Melléklettel vagy egy Melléklet módosításával kapcsolatban. Ezek a fenntartások a letéteményeshez intézett írásos értesítés útján bármikor visszavonhatók és ezt követően a Melléklet vagy a módosítás az adott Fél számára a fenntartás visszavonását követő harmincadik napon lép hatályba.
A Megállapodás más nemzetközi egyezményekre
és jogszabályokra gyakorolt hatása
1. A Megállapodás rendelkezései nem érintik a Feleknek más nemzetközi szerződésből, egyezményből vagy megállapodásból származó jogait vagy kötelezettségeit.
2. A Megállapodás rendelkezései semmilyen módon nem érintik a Felek jogát szigorúbb intézkedések fenntartására vagy elfogadására a vándorló vízimadarak és élőhelyeik megőrzésével kapcsolatban.
1. Bármely vitát, amely kettő vagy több Fél között a Megállapodás rendelkezéseinek értelmezése vagy alkalmazása kérdésében felmerülhet, a vitában érintett Felek közötti tárgyalás útján kell rendezni.
2. Ha a vita e Cikk 1. pontjának megfelelően nem oldható meg, a Felek közös megegyezéssel a vitát választottbíróság elé terjeszthetik, elsősorban a Hágában székelő Állandó Választottbíróság elé. A választottbírósági határozat a Felekre nézve kötelező.
Aláírás, ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás,
csatlakozás
1. A Megállapodás aláírásra nyitva áll bármely, a Megállapodás területén található állam részére abban az esetben is, ha a hatósága alá tartozó terület a Megállapodást érintő területen kívülre esik, továbbá minden olyan regionális gazdasági integrációs szervezet számára, amelynek legalább egy tagállama az elterjedési területet érintő állam. Az aláírás történhet:
a) fenntartás nélkül ratifikálással, elfogadással vagy jóváhagyással; vagy
b) ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával, amelyet a ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás követ.
2. A Megállapodás addig a napig marad nyitva aláírásra Hágában, amíg hatályba nem lép.
3. A Megállapodás, annak hatálybalépése napjától, az 1. pontnak megfelelően bármely elterjedési területet érintő állam, illetve regionális gazdasági integrációs szervezet számára csatlakozásra nyitva áll.
4. A ratifikációs, elfogadási vagy csatlakozási okiratot a Letéteményesnél kell letétbe helyezni.
1. A Megállapodás a legalább tizennegyedik – és ezen belül legalább hét afrikai és legalább hét eurázsiai – a Megállapodás területét érintő államnak vagy regionális gazdasági integrációs szervezetnek, a Megállapodás 13. Cikke szerinti fenntartás nélküli aláírását vagy a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási okirat letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján lép életbe.
2. Minden olyan elterjedési területet érintő állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet esetében, amely a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges számú aláírást vagy okirat letétbe helyezését követően:
a) a ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás tekintetében fenntartás nélkül aláírta;
b) ratifikálta, elfogadta vagy jóváhagyta; vagy
a Megállapodáshoz, az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet fenntartás nélküli aláírását vagy a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási, csatlakozási okirat letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján lép életbe.
A Megállapodás rendelkezéseivel kapcsolatban nem lehet általános fenntartással élni. Bármely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet a fenntartás nélküli aláíráskor vagy a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási, csatlakozási okirat letétbe helyezésekor különleges fenntartást tehet a Megállapodás által érintett bármely faj esetében vagy a Cselekvési Terv bármely különleges rendelkezése tekintetében. A fenntartásokat a Letéteményeshez intézett írásbeli értesítés útján a fenntartással élő állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet bármikor visszavonhatja; az adott állam vagy szervezet számára a visszavonást követő harmincadik nap után szűnik meg a fenntartás hatálya az érintett rendelkezéssel kapcsolatban.
A Megállapodást bármely Fél bármikor a Letéteményeshez intézett írásos értesítés útján felmondhatja. A felmondás tizenkét hónappal azt követően lép hatályba, hogy a letéteményes az értesítést megkapta.
1. A Megállapodás eredeti példányát, amely angol, arab, francia és orosz nyelven készült, és mindegyik változata egyaránt hiteles, a Letéteményesnél, azaz a Holland Királyság kormányánál helyezik letétbe. A Letéteményes mindegyik változatból hitelesített másolatot küld minden, a 13. Cikk 1. bekezdése szerinti aláíró államnak és regionális gazdasági integrációs szervezetnek, valamint létrejöttét követően a Megállapodás Titkárságának.
2. Amint a Megállapodás hatályba lép, annak hitelesített másolatát a Letéteményes megküldi az ENSZ Titkárságának az ENSZ Alapokmánya 102. Cikke szerinti bejegyzés és közzététel céljából.
3. A Letéteményes tájékoztatja valamennyi aláíró és csatlakozó államot, regionális gazdasági integrációs szervezetet, valamint a Megállapodás Titkárságát:
b) a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási és csatlakozási okiratok letétbe helyezéséről;
c) a Megállapodás hatálybalépéséről, bármely további Mellékletének vagy a Megállapodás vagy Mellékletei módosításának hatálybalépéséről;
d) további Melléklet vagy egy Melléklet módosítása vonatkozásában bármely fenntartásról;
e) bármely fenntartás visszavonásáról szóló értesítésről; és
f) a felmondási értesítésekről.
A Letéteményes minden aláíró és csatlakozó államnak, regionális gazdasági integrációs szervezetnek és a Megállapodás Titkárságának megküldi a fenntartások, a további Mellékletek, a Megállapodás vagy annak Mellékletei módosításainak szövegét.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak a Megállapodást aláírták.
Kelt Hágában, 1995. év június hó 16. napján.
A Megállapodás területi határai a következők: az Északi Sarktól dél felé a 130° Ny hosszúságon a 75° É szélességig; azt követően kelet, délkelet felé az Atlanti-óceán északnyugati részén a 60° É–60° Ny pontig a következő főbb területeket érintve: Viscount Melville Sound, Prince Regent Inlet, Boothiai-öböl, Foxe-öböl, Foxe-csatorna és Hudson-szoros; azután délkelet felé át az Atlanti-óceán északnyugati részén az 50° É–30° Ny pontig; a 30° Ny hosszúságon a 10° É szélességig; délkelet felé a 20° Ny hosszúságon az Egyenlítőig; dél felé a 20° Ny hosszúságon a 40° D szélességig; kelet felé a 40° D szélességen a 60° K hosszúságig; észak felé a 60° K hosszúságon a 35° É szélességig; kelet-északkelet felé nagy ívben a Nyugat-Altaj 49° É–87° 27' K pontjáig; északkelet felé nagy ívben Jeges-tenger partjáig a 130° K-nál; észak felé a 130° K hosszúságon az Északi Sarkig. A Megállapodás területének vázlatos képét a következő térkép ábrázolja.
A MEGÁLLAPODÁS TERÜLETÉNEK TÉRKÉPE
A MEGÁLLAPODÁS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ VÍZIMADÁRFAJOK
SPHENISCIDAE |
PINGVINFÉLÉK |
Spheniscus demersus |
pápaszemes pingvin |
|
|
GAVIIDAE |
BÚVÁRFÉLÉK |
|
|
Gavia stellata |
északi búvár |
Gavia arctica |
sarki búvár |
Gavia immer |
jeges búvár |
Gavia adamsii |
fehércsőrű búvár |
|
|
PODICIPEDIDAE |
VÖCSÖKFÉLÉK |
|
|
Tachybaptus ruficollis |
kis vöcsök |
Podiceps cristatus |
búbos vöcsök |
Podiceps grisegena |
vörösnyakú vöcsök |
Podiceps auritus |
füles vöcsök |
Podiceps nigricollis |
feketenyakú vöcsök |
|
|
PELECANIDAE |
GÖDÉNYFÉLÉK |
|
|
Pelecanus onocrotalus |
rózsás gödény |
Pelecanus rufescens |
vörhenyes gödény |
Pelecanus crispus |
borzas gödény |
|
|
SULIDAE |
SZULAFÉLÉK |
|
|
Sula (Morus) capensis |
fokföldi szula |
|
|
PHALACROCORACIDAE |
KÁRÓKATONA-FÉLÉK |
|
|
Phalacrocorax coronatus |
piroscsőrű kárókatona |
Phalacrocorax pygmeus |
kis kárókatona |
Phalacrocorax neglectus |
namíb kárókatona |
Phalacrocorax carbo |
kárókatona |
Phalacrocorax nigrogularis |
perzsa kárókatona |
Phalacrocorax capensis |
fokföldi kárókatona |
|
|
ARDEIDAE |
GÉMFÉLÉK |
|
|
Egretta ardesiaca |
haranggém |
Egretta vinaceigula |
zambézi kócsag |
Egretta garzetta |
kis kócsag |
Egretta gularis |
zátonykócsag |
Egretta dimorpha |
madagaszkári zátonykócsag |
Ardea cinerea |
szürke gém |
Ardea melanocephala |
feketenyakú gém |
Ardea purpurea |
vörös gém |
Casmerodius albus (=Egretta alba) |
nagy kócsag |
Mesophoyx intermedia |
középkócsag |
Bubulcus ibis |
pásztorgém |
Ardeola ralloides |
üstökösgém |
Ardeola idae |
kékcsőrű gém |
Ardeola rufiventris |
vöröshasú gém |
Nycticorax nycticorax |
bakcsó |
Ixobrychus minutus |
törpegém |
Ixobrychus sturmii |
szerecsentörpegém |
Botaurus stellaris |
bölömbika |
|
|
CICONIIDAE |
GÓLYAFÉLÉK |
|
|
Mycteria ibis |
rózsás tantalusz |
Anastomus lamelligerus |
tátogató gólya |
Ciconia nigra |
fekete gólya |
Ciconia abdimii |
Abdim-gólya |
Ciconia episcopus |
gyapjasnyakú gólya |
Ciconia ciconia |
fehér gólya |
Leptoptilos crumeniferus |
afrikai marabu |
|
|
BALAENICIPITIDAE |
PAPUCSCSŐRŰGÓLYA-FÉLÉK |
|
|
Balaeniceps rex |
papucscsőrűgólya |
|
|
THRESKIORNITHIDAE |
IBISZFÉLÉK |
|
|
Plegadis falcinellus |
batla |
Geronticus eremita |
tarvarjú |
Threskiornis aethiopicus |
szent íbisz |
Platalea leucorodia |
kanalasgém |
Platalea alba |
afrikai kanalasgém |
|
|
PHOENICOPTERIDAE |
FLAMINGÓFÉLÉK |
|
|
Phoenicopterus ruber |
rózsás flamingó |
Phoenicopterus (=Phoeniconaias) minor |
kis flamingó |
|
|
ANATIDAE |
RÉCEFÉLÉK |
|
|
Dendrocygna bicolor |
sujtásos fütyülőlúd |
Dendrocygna viduata |
apáca-fütyülőlúd |
Thalassornis leuconotus |
vöcsökréce |
Oxyura leucocephala |
kékcsőrű réce |
Oxyura maccoa |
csuklyás réce |
Cygnus olor |
bütykös hattyú |
Cygnus cygnus |
énekes hattyú |
Cygnus columbianus |
kis hattyú |
Anser brachyrhynchus |
rövidcsőrű lúd |
Anser fabalis |
vetési lúd |
Anser albifrons |
nagy lilik |
Anser erythropus |
kis lilik |
Anser anser |
nyári lúd |
Branta leucopsis |
apácalúd |
Branta bernicla |
örvös lúd |
Branta ruficollis |
vörösnyakú lúd |
Alopochen aegyptiacus |
nílusi lúd |
Tadorna ferruginea |
vörös ásólúd |
Tadorna cana |
szürkefejű ásólúd |
Tadorna tadorna |
bütykös ásólúd |
Plectropterus gambensis |
tüskésszárnyú lúd |
Sarkidiornis melanotos |
bütykös fényréce |
Nettapus auritus |
afrikai törpelúd |
Anas penelope |
fütyülő réce |
Anas strepera |
kendermagos réce |
Anas crecca |
csörgő réce |
Anas capensis |
bantu réce |
Anas platyrhynchos |
tőkés réce |
Anas undulata |
sárgacsőrű réce |
Anas acuta |
nyílfarkú réce |
Anas erythrorhyncha |
feketefejű üstökösréce |
Anas hottentota |
hottentotta réce |
Anas querquedula |
böjti réce |
Anas clypeata |
kanalas réce |
Marmaronetta angustrostis |
márványos réce |
Netta rufina |
üstökös réce |
Netta erythrophthalma |
pirosszemű réce |
Aythya ferina |
barátréce |
Aythya nyroca |
cigányréce |
Aythya fuligula |
kontyos réce |
Aythya marila |
hegyi réce |
Somateria mollissima |
pehelyréce |
Somateria spectabilis |
cifra pehelyréce |
Polysticta stelleri |
Steller-pehelyréce |
Clangula hyemalis |
Jeges réce |
Melanitta nigra |
fekete réce |
Melanitta fusca |
füstös réce |
Bucephala clangula |
kerceréce |
Mergellus albellus |
kis bukó |
Mergus serrator |
örvös bukó |
Mergus merganser |
nagy bukó |
|
|
GRUIDAE |
DARUFÉLÉK |
|
|
Balearica pavonina |
feketenyakú koronásdaru |
Balearica regulorum |
szürkenyakú koronásdaru |
Grus leucogeranus |
hódaru |
Grus (=Anthropoides) virgo |
pártásdaru |
Grus (=Anthropoides) paradisea |
paradicsomdaru |
Grus (=Bugeranus) carunculatus |
golyvás daru |
Grus grus |
daru |
|
|
RALLIDAE |
GUVATFÉLÉK |
|
|
Sarothrura elegans |
gyöngyös bolyhosszárnyúmadár |
Sarothrura boehmi |
csíkosbegyű bolyhosfarkúmadár |
Sarothrura ayresi |
fehérszárnyú bolyhosfarkúmadár |
Rallus aquaticus |
guvat |
Rallus caerulescens |
kaffer guvat |
Crecopsis egregia |
pompás haris |
Crex crex |
haris |
Amaurornis flavirostris |
mór vízicsibe |
Porzana parva |
kis vízicsibe |
Porzana pusilla |
törpevízicsibe |
Porzana porzana |
pettyes vízicsibe |
Aenigmatolimnas marginalis |
csíkos vízicsibe |
Porphyrio alleni |
bronz szultántyúk |
Gallinula chloropus |
vízityúk |
Gallinula angulata |
törpevízityúk |
Fulica cristata |
bütykös szárcsa |
Fulica atra |
szárcsa |
|
|
DROMADIDAE |
GÉMLILEFÉLÉK |
|
|
Dromas ardeola |
gémlile |
|
|
HAEMATOPODIDAE |
CSIGAFORGATÓ-FÉLÉK |
|
|
Haematopus ostralegus |
csigaforgató |
Haematopus moquini |
fokföldi csigaforgató |
|
|
RECURVIROSTRIDAE |
GULIPÁNFÉLÉK |
|
|
Himantopus himantopus |
gólyatöcs |
Recurvirostra avosetta |
gulipán |
|
|
GLAREOLIDAE |
SZÉKICSÉRFÉLÉK |
|
|
Pluvianus aegyptius |
krokodilmadár |
Glareola pratincola |
székicsér |
Glareola nordmanni |
feketeszárnyú székicsér |
Glareola ocularis |
madagaszkári székicsér |
Glareola nuchalis |
kövi székicsér |
Glareola cinerea |
hamvas székicsér |
|
|
CHARADRIIDAE |
LILEFÉLÉK |
|
|
Pluvialis apricaria |
aranylile |
Pluvialis fulva |
ázsiai pettyeslile |
Pluvialis squatarola |
ezüstlile |
Charadrius hiaticula |
parti lile |
Charadrius dubius |
kis lile |
Charadrius pecuarius |
apró lile |
Charadrius tricollaris |
szalagos lile |
Charadrius forbesi |
kongói lile |
Charadrius pallidus |
fokföldi lile |
Charadrius alexandrinus |
széki lile |
Charadrius marginatus |
fehérhomlokú lile |
Charadrius mongolus |
tibeti lile |
Charadrius leschenaultii |
sivatagi lile |
Charadrius asiaticus |
sztyeppi lile |
Eudromias morinellus |
havasi lile |
Vanellus vanellus |
bíbic |
Vanellus (=Hoplopterus) spinosus |
tüskés bíbic |
Vanellus albiceps |
fehérfejű bíbic |
Vanellus senegallus |
csíkosnyakú bíbic |
Vanellus lugubris |
szavannabíbic |
Vanellus melanopterus |
abesszín bíbic |
Vanellus coronatus |
koronás bíbic |
Vanellus superciliosus |
rozsdásmellű bíbic |
Vanellus gregarius (=Chettusia gregaria) |
lilebíbic |
Vanellus leucurus (=Chettusia leucura) |
fehérfarkú lilebíbic |
|
|
SCOLOPACIDAE |
SZALONKAFÉLÉK |
|
|
Scolopax rusticola |
erdei szalonka |
Gallinago stenura |
hegyesfarkú sárszalonka |
Gallinago media |
nagy sárszalonka |
Gallinago gallinago |
sárszalonka |
Lymnocryptes minimus |
kis sárszalonka |
Limosa limosa |
nagy goda |
Limosa lapponica |
kis goda |
Numenius phaeopus |
kis póling |
Numenius tenuirostris |
vékonycsőrű póling |
Numenius arquata |
nagy póling |
Tringa erythropus |
füstös cankó |
Tringa totanus |
piroslábú cankó |
Tringa stagnatilis |
tavi cankó |
Tringa nebularia |
szürke cankó |
Tringa ochropus |
erdei cankó |
Tringa glareola |
réti cankó |
Tringa cinerea |
terekcankó |
Tringa hypoleucos |
billegetőcankó |
Arenaria interpres |
kőforgató |
Calidris tenuirostris |
nagy partfutó |
Calidris canutus |
sarki partfutó |
Calidris alba |
fenyérfutó |
Calidris minuta |
apró partfutó |
Calidris temminckii |
Temminck-partfutó |
Calidris maritima |
tengeri partfutó |
Calidris alpina |
havasi partfutó |
Calidris ferruginea |
sarlós partfutó |
Limicola falcinellus |
sárjáró |
Philomachus pugnax |
pajzsoscankó |
Phalaropus lobatus |
vékonycsőrű víztaposó |
Phalaropus fulicaria |
laposcsőrű víztaposó |
|
|
LARIDAE |
SIRÁLYFÉLÉK |
|
|
Larus leucophthalmus |
pápaszemes sirály |
Larus hemprichii |
füstös sirály |
Larus canus |
viharsirály |
Larus audouinii |
korallsirály |
Larus marinus |
dolmányos sirály |
Larus dominicanus |
déli sirály |
Larus hyperboreus |
jeges sirály |
Larus glaucoides |
sarki sirály |
Larus argentatus |
ezüstsirály |
Larus heuglini |
Heuglin-sirály |
Larus armenicus |
örmény sirály |
Larus cachinnans |
sárgalábú sirály |
Larus fuscus |
heringsirály |
Larus ichthyaetus |
halászsirály |
Larus cirrocephalus |
szürkefejű sirály |
Larus hartlaubi |
Hartlaub-sirály |
Larus ridibundus |
dankasirály |
Larus genei |
vékonycsőrű sirály |
Larus melanocephalus |
szerecsensirály |
Larus minutus |
kis sirály |
Xema sabini |
fecskesirály |
Sterna (=Gelochelidon) nilotica |
kacagócsér |
Sterna caspia |
lócsér |
Sterna maxima |
királycsér |
Sterna bengalensis |
bengáli csér |
Sterna bergii |
üstökös csér |
Sterna sandvicensis |
kenti csér |
Sterna dougallii |
rózsás csér |
Sterna vittata |
dél-tengeri csér |
Sterna hirundo |
küszvágó csér |
Sterna paradisaea |
sarki csér |
Sterna albifrons |
kis csér |
Sterna saundersi |
ádeni törpecsér |
Sterna balaenarum |
namíb törpecsér |
Sterna repressa |
fehérarcú csér |
Chlidonias hybridus |
fattyúszerkő |
Chlidonias leucopterus |
fehérszárnyú szerkő |
Chlidonias niger |
kormos szerkő |
|
|
RHYNCOPIDAE |
OLLÓSCSŐRŰMADÁR-FÉLÉK |
|
|
Rhyncops flavirostris |
afrikai ollóscsőrűmadár |
1.1. A Cselekvési Terv ezen Mellékletnek az 1. számú táblázatában (a továbbiakban: 1. táblázat) felsorolt vándorló vízimadarak populációira alkalmazandó.
1.2. Az 1. táblázat e Mellékletnek szerves részét képezi. A Cselekvési Tervre vonatkozó bármely hivatkozás egyúttal az 1. táblázatra való hivatkozást is jelenti.
2.1.1. Azok a Felek, amelyeknek a területén az 1. táblázat A oszlopában felsorolt populációk előfordulnak, ezen Megállapodás III. Cikk 2. a) pontja szerint biztosítani fogják azok védelmét. E Felek egyebek mellett és a 2.1.3. bekezdés figyelembevételével:
a) megtiltják a területükön előforduló populációk egyedeinek és azok tojásainak zsákmányolását;
b) megtiltják a szándékos zavarást, amennyiben ezen zavarás jelentős az érintett populációk védelme szempontjából; és
c) megtiltják azon madarak és tojások birtoklását, hasznosítását és kereskedelmét, amelyeket a fenti a) bekezdésben foglaltak dacára zsákmányoltak; ugyanez vonatkozik az ilyen madarak és tojások bármely könnyen felismerhető részére vagy származékára.
Azok a populációk, amelyek az A oszlop 2. vagy 3. csoportjába tartoznak és csillaggal vannak jelölve, a fenntartható használat elvét követve vadászhatók, feltéve, hogy ezen populációk vadászatának régmúltra visszatekintő hagyománnyal rendelkezik. Ezt a fenntartható használatot egy megfelelő nemzetközi szintű, adott fajra vonatkozó Cselekvési Terv speciális rendelkezéseinek keretén belül kell folytatni.
2.1.2. Az érintett Felek szabályozni fogják az 1. táblázat B oszlopában felsorolt összes populáció egyedének és azok tojásainak zsákmányolását. Az ilyen jogi intézkedések célja, hogy a populációkat megőrizze vagy kedvező védelmi helyzetbe állítsa vissza, valamint biztosítsa a rendelkezésre álló legalaposabb populációdinamikai ismeretek alapján, hogy a zsákmányolás vagy egyéb hasznosítás fenntartható legyen. E jogi intézkedések a 2.1.3. bekezdéstől függően elsősorban:
a) az érintett populációkhoz tartozó egyedek zsákmányolásának megtiltása a szaporodás, fiókanevelés és a költőhelyre való visszatérés időszakában, amennyiben a zsákmányolás kedvezőtlen hatással van az érintett populáció védelmi helyzetére;
b) a zsákmányolás módjainak szabályozása;
c) szükség esetén korlátozások bevezetése és e korlátozások betartásának megfelelő módon történő felügyelete;
d) azon madarak és tojások birtoklásának, hasznosításának és kereskedelmének megtiltása, amelyeket ezen bekezdésben foglaltak ellenében zsákmányoltak; ugyanez vonatkozik ezen madarak és tojásaik bármely részére is.
2.1.3. A Felek kivételeket tehetnek a 2.1.1. és a 2.1.2. bekezdésekben felsorolt tiltások alól az Egyezmény III. Cikk 5. bekezdésében foglaltaktól függetlenül, ha nincs más megfelelő megoldás, és a következő célból:
a) a mezőgazdasági termények, a vizek és a halászat jelentős kárainak megelőzése;
b) a repülésbiztonság és más kiemelt közügy érdekében;
c) a kutatás, oktatás és visszatelepítés, valamint az e célokhoz szükséges tenyésztés;
d) bizonyos madárfajok kis számban történő zsákmányolása, tartása vagy más ésszerű hasznosítása szigorú felügyelet mellett, korlátozott mértékben; és
e) az érintett populációk szaporodási vagy túlélési esélyeinek fokozása.
A kivételeknek mind tartalmát, mind pedig térbeli és időbeli korlátait pontosan meg kell határozni, és azok nem veszélyeztethetik az 1. táblázatban felsorolt populációkat. A Feleknek a lehető leghamarabb tájékoztatnia kell a Megállapodás Titkárságát bármilyen ezen előírás alapján nyújtott kivételről.
2.2. Fajonkénti Cselekvési Tervek
2.2.1. A Felek soron kívül együttműködnek nemzetközi szintű, egyes fajokra vonatkozó cselekvési tervek kidolgozásában és azok végrehajtásában az 1. táblázat A oszlopának 1. csoportjába tartozó populációk esetében, valamint az A oszlop csillaggal jelölt populációi esetében. E cselekvési tervek kidolgozását, összehangolását és végrehajtását a Megállapodás Titkársága koordinálja.
2.2.2. A Felek az 1. táblázat A oszlopában felsorolt populációkra az országos szintű cselekvési terveket azzal a céllal készítik el és hajtják végre, hogy e populációk általános védelmi helyzete javuljon. E cselekvési terveknek a csillaggal jelölt populációk esetében különleges előírásokat tartalmaznak. Szükséges esetben figyelembe veszik az egyes fajok összetévesztése miatt bekövetkező véletlen elejtésből adódó problémákat.
2.3. Rendkívüli intézkedések
Ha a Megállapodás által érintett területen bárhol az 1. táblázatban felsorolt populációkra különösen kedvezőtlen vagy veszélyeztető jelenségek lépnek fel, a Felek rendkívüli intézkedéseket dolgoznak ki és valósítanak meg; amennyire lehetséges és szükséges, egymással szoros együttműködésben.
A Felek a legnagyobb körültekintéssel járnak el, amikor az 1. táblázatban felsorolt populációkat korábbi elterjedési területükre telepítik vissza. Olyan részletes visszatelepítési terv kidolgozására, majd annak megvalósítására kell törekedni, amely megfelelő tudományos kutatásokon alapul. Ajánlatos, hogy a visszatelepítési tervek képezzék szerves részét mind az országos szintű, mind pedig – szükséges esetben – a nemzetközi szintű, az egyes fajokra vonatkozó cselekvési terveknek. Ajánlatos továbbá, hogy a visszatelepítési tervek környezeti hatástanulmányt is tartalmazzanak, és biztosítani kell a széles körű hozzáférhetőségüket. A Felek kötelesek előre értesíteni a Megállapodás Titkárságát az 1. táblázatban felsorolt populációkat érintő visszatelepítési programokkal kapcsolatban.
2.5.1. A Felek, amennyiben szükségesnek ítélik, minden olyan nem őshonos állat- és növényfaj betelepítését megtiltják, amely káros hatással lehet az 1. táblázatban felsorolt populációkra.
2.5.2. A Felek, amennyiben szükségesnek ítélik, megelőző óvintézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a fogságban tartott, nem őshonos madarak véletlen kiszabadulását elkerüljék.
2.5.3. A Felek, amennyiben szükséges és lehetséges, a területükre már betelepült nem őshonos fajok vagy azok hibridjei kapcsán intézkedéseket tesznek – ideértve azok elejtését is – annak érdekében, hogy az 1. táblázatban felsorolt populációk ne kerüljenek veszélybe.
3.1. Élőhelyek számbavétele
3.1.1. A Felek – lehetőség szerint az illetékes nemzetközi szervezetekkel együttműködésben – kötelesek létrehozni és megjelentetni azon élőhelyek országos leltárát, amelyek az 1. táblázatban felsorolt populációk számára fontosak.
3.1.2. A Felek kiemelten fontos feladata az 1. táblázatban felsorolt populációk szempontjából nemzetközi vagy országos jelentőségű élőhelyek meghatározása.
3.2.1. A Feleknek törekedniük kell egyrészt további területek védetté nyilvánítására, hogy megvédjék az 1. táblábzatban felsorolt populációk szempontjából fontos élőhelyeket, másrészt az ezekre a területekre vonatkozó kezelési tervek kidolgozására és végrehajtására.
3.2.2. A Feleknek törekedniük kell mindazon vizes területek fokozott védelmére, amelyek nemzetközi szempontból fontosak.
3.2.3. A Feleknek törekedniük kell az országukon belül található összes vizes terület ésszerű és fenntartható használatára. Különösen törekedniük kell – megfelelő rendelkezések vagy iránymutatások és ellenőrző intézkedések bevezetésével –, hogy az 1. táblázatban felsorolt populációk élőhelyei ne romoljanak és ne fogyjanak. Különösen törekednek arra, hogy
a) ahol csak lehetséges, megfelelő törvényi szabályozást foganatosítanak a mezőgazdasági vegyszerekre, az állati kártevők állományának szabályozási módszereire, valamint a szennyvizek kibocsátására vonatkozólag, melyek a nemzetközi előírásoknak is megfelelnek, a célból, hogy az 1. táblázatban felsorolt populációkra irányuló káros hatásokat a minimálisra csökkentsék; és
b) ezekről a hatályban lévő rendelkezésekről, iránymutatásokról és ellenőrző intézkedésekről, valamint ezeknek a társadalom, illetve az élővilág számára való előnyeiről a megfelelő nyelven tájékoztató anyagokat készítenek és tesznek közzé.
3.2.4. A Felek törekednek egy, az ökoszisztéma egészének megközelítéséből történő stratégia kidolgozására az 1. táblázatban felsorolt populációk élőhelyeinek védelme érdekében, beleértve a felaprózódott állományok élőhelyeit is.
3.3. Élőhelyek helyreállítása
A Felek törekednek arra, hogy ahol csak módjuk és lehetőségük van rá, ott helyreállítsák azokat az élőhelyeket, amelyek korábban fontosak voltak az 1. táblázatban felsorolt populációk szempontjából.
4. Az emberi tevékenységek szabályozása
4.1.1. A Felek együttműködnek, hogy saját vadászati törvényeik megfeleljenek az ezen Cselekvési Tervben kitűzött fenntartható használat alapelvének, figyelembe véve az érintett vízimadár-populációk teljes elterjedési területét és biológiájuk sajátosságait.
4.1.2. A Felek tájékoztatják a Megállapodás Titkárságát az 1. táblázatban felsorolt populációk vadászatát érintő jogszabályaikról.
4.1.3. A Felek együttműködnek abban, hogy megbízható és összehangolt módszert dolgozzanak ki a terítékek adatainak összegyűjtésére, hogy fel lehessen becsülni az 1. táblázatban felsorolt populációk elejtett egyedeinek számát. Minden egyes populációra vonatkozólag tájékoztatják a Megállapodás Titkárságát az éves összesített terítékről, amennyiben azok rendelkezésükre állnak.
4.1.4. A Felek törekednek arra, hogy 2000-ig az ólomsöréttel történő vadászat a vizes területeken szűnjön meg.
4.1.5. A Felek kidolgozzák és végrehajtják azokat az intézkedéseket, amelyek visszaszorítják – és amennyire lehetséges, meg is szüntetik – a mérgezett csalétkek használatát.
4.1.6. A Felek kidolgozzák és végrehajtják azokat az intézkedéseket, amelyek visszaszorítják – és amennyire lehetséges, meg is szüntetik – az illegális zsákmányolást.
4.1.7. A Felek szükséges esetben támogatják a vadászok azon törekvéseit, hogy klubokat vagy más szervezeteket hozzanak létre helyi, országos vagy nemzetközi szinten, amelyek koordinálják a tevékenységüket és segítenek a fenntarthatóság biztosításában.
4.1.8. A Felek szükséges esetben elősegítik vadászatismereti vizsga kötelezővé tételét, amely többek között madárfajok meghatározását is tartalmazza.
4.2.1. A Felek támogatják ahol indokolt – kivéve a védett területek magterületeinek esetét – valamennyi érdekelt fél közötti együttműködési programok kidolgozását a természet iránt érzékeny és megfelelő ökoturizmus kifejlődése céljából azokon a vizes területeken, ahol az 1. táblázatban felsorolt populációk koncentráltan előfordulnak.
4.2.2. A Felek, együttműködve az illetékes nemzetközi szervezetekkel, törekednek arra, hogy felbecsüljék az ökoturizmusból eredő költségeket, előnyöket és egyéb következményeket azokon a kiválasztott vizes területeken, ahol az 1. táblázatban felsorolt populációk egyedei jelentősebb számban előfordulnak. Az eredményeket továbbítják a Megállapodás Titkársága felé.
4.3. Egyéb emberi tevékenységek
4.3.1. A Felek felbecsülik azon tervezett tevékenységek hatásait, amelyek összeütközéshez vezethetnek az 1. táblázatban felsoroltak közül a 3.2. bekezdés által megnevezett területeken lévő populációk, illetve az emberi érdekek között, az elért eredményeket pedig közzé teszik.
4.3.2. A Felek törekednek az 1. táblázatban felsorolt populációk által okozott – elsősorban mezőgazdasági – károkról szóló információk összegyűjtésére, a kapott eredményeket pedig jelentik a Megállapodás Titkársága felé.
4.3.3. A Felek együttműködnek, hogy meghatározzák az 1. táblázatban felsorolt populációk által okozott károk lehető legkisebbre csökkentésére vagy a káros – különösen mezőgazdasági – hatások mérséklésére alkalmas módszereket, a más országokban szerzett tapasztalatok felhasználásával.
4.3.4. A Felek együttműködnek fajokra vonatkozó egyedi cselekvési tervek kidolgozásában azokra a populációkra vonatkozóan, amelyek – elsősorban a mezőgazdaságban – jelentős károkat okoznak. A Megállapodás Titkársága koordinálja e tervek kidolgozását és összehangolását.
4.3.5. A Felek, amennyire lehetséges, az 1. táblázatban felsorolt populációkat érő káros hatások lehető legkisebbre csökkentése érdekében szigorú környezetvédelmi előírásokat biztosítanak mind a tervezésre, mind pedig a kivitelezésre vonatkozólag. Tanácsos lépéseket tenni annak érdekében is, hogy a már létező és az érintett populációkat károsító létesítmények hatásait a lehető legkisebbre csökkentsék.
4.3.6. Ahol az emberi zavarás veszélyezteti az 1. táblázatban felsorolt populációk védelmi helyzetét, a Felek törekednek arra, hogy a veszélyeztetés mértékét intézkedéseikkel csökkentsék. Ilyen megfelelő intézkedés lehet egyebek mellett védett területeken olyan zavarásmentes övezet kialakítása, amelynek látogatása a nagyközönség számára nem engedélyezett.
5. Kutatás és monitorozás
5.1. A Felek törekednek olyan kevéssé ismert területek felmérésére, ahol az 1. táblázatban felsorolt populációk egyedei jelentősebb koncentrációban előfordulhatnak. Ezen felmérések eredményeit közzéteszik.
5.2. A Felek törekednek az 1. táblázatban felsorolt populációk monitorozására. Ennek eredményeit nyilvánosságra hozzák vagy eljuttatják az illetékes nemzetközi szervezetekhez, hogy az állományhelyzetet és állományalakulást áttekinthessék.
5.3. A Felek együttműködnek, hogy a populációk helyzetének jellemzése szempontjából alapvető állományváltozások mérését – mint e populációk helyzetének jellemzésére szolgáló szempontot – továbbfejlesszék.
5.4. A Felek együttműködnek az 1. táblázatban felsorolt összes populáció vándorlási útvonalának meghatározása érdekében, egyrészt a költési és a költésen kívüli időszakok előfordulási, valamint számlálási adatainak felhasználásával, másrészt pedig összehangolt gyűrűzési programokkal.
5.5. A Felek törekednek arra, hogy az 1. táblázatban felsorolt populációk ökológiájával, populációdinamikájával és élőhelyeivel kapcsolatban közös kutatásokat kezdeményezzenek és támogassanak azok sajátos igényei, továbbá a védelmük és a kezelésük szempontjából legmegfelelőbb eszközök meghatározása céljából.
5.6. A Felek törekednek arra, hogy felmérjék a vizes területek csökkenésének, romlásának és a zavarásoknak a hatásait egyrészt az 1. táblázatban felsorolt populációk által használt vizes területek eltartó képességére, másrészt e populációk vonulási mintájára.
5.7. A Felek törekednek arra, hogy felmérjék egyrészt a vadászat és a kereskedelem káros hatásait az 1. táblázatban felsorolt populációkra, másrészt pedig ezen tevékenységek fontosságát mind a helyi, mind a nemzetgazdaságban.
5.8. A Felek törekednek arra, hogy együttműködjenek az érintett nemzetközi szervezetekkel és támogassák a kutatási és a monitorozási tevékenységeket.
6. Oktatás és tájékoztatás
6.1. A Felek szükség szerint továbbképzést tartanak abból a célból, hogy a Cselekvési Terv végrehajtásáért felelős személyek megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek annak hatékony megvalósításához.
6.2. A Felek együttműködnek egymással és a Megállapodás Titkárságával is a továbbképzések kidolgozása és az ismeretanyagok cseréje terén.
6.3. A Felek törekednek arra, hogy kidolgozzanak olyan programokat, ismeretterjesztési anyagokat és módszereket, amelyek segítségével jobban megismerheti a nagyközönség a Cselekvési Terv célkitűzéseit, előírásait és tartalmát. Különös figyelmet kell fordítani a fontosabb vizes területeken vagy azok közvetlen környékén élő lakosságra, e vizes területek használóira (vadászok, halászok, turisták stb.), valamint a helyi hatóságokra és más döntéshozókra.
6.4. A Felek törekednek tömegtájékoztatási akciósorozatok kezdeményezésére az 1. táblázatban felsorolt populációk védelme érdekében.
7.1. A Felek a Cselekvési Terv végrehajtása során, indokolt esetben elsőbbséget biztosítanak az 1. táblázat A oszlopában felsorolt populációknak.
7.2. Amennyiben az 1. táblázatban felsorolt populációk esetében egyazon fajnak több populációja is előfordul egy adott ország területén, akkor az illetékes Félnek a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő populációra érvényes védelmi intézkedéseket kell alkalmaznia.
7.3. A Megállapodás Titkársága a Technikai Bizottsággal és az egyes országok szakértőivel összehangolva koordinálja a Megállapodás IV. Cikk 4. bekezdésének megfelelő természetvédelmi irányelvek kidolgozását, hogy segítse a Feleket a Cselekvési Terv végrehajtásában. A Megállapodás Titkársága biztosítja, hogy ahol lehet, az összhang fennálljon más nemzetközi egyezmény által jóváhagyott irányelvekkel. Az irányelveknek figyelembe kell venniük a fenntartható használat elvét. Az irányelvek egyebek mellett az alábbiakra terjednek ki:
a) egyes fajokra vonatkozó cselekvési tervek;
b) rendkívüli intézkedések;
c) területek számbavételének és élőhelykezelési módszerek elkészítése;
e) vízimadarak kereskedelme;
g) mezőgazdasági károk csökkentése;
h) vízimadár monitorozási eljárás.
7.4. A Megállapodás Titkársága a Technikai Bizottsággal és a Felekkel összehangolva egy nemzetközi, a Cselekvési Terv végrehajtása szempontjából szükséges felülvizsgálati anyagsorozatot készít, amely a következőket tartalmazza:
a) jelentések a populációk helyzetéről és a változások irányáról;
b) felmérések fehér foltjai;
c) az egyes populációk által használt területek hálózatai, amelyek tartalmazzák az egyes élőhelyek védelmi helyzetének és a megtett intézkedéseknek a felülvizsgálatait;
d) az egyes országok azon vadászati és kereskedelmi jogszabályalkotásai, amelyek a 2. Mellékletben felsorolt fajokat érintik;
e) az egyes fajokra vonatkozó Cselekvési Tervek elkészítésének és végrehajtási fokának az állapota;
f) visszatelepítési feladatok; és
g) a betelepített, nem őshonos fajok és hibridjeinek a helyzete.
7.5. A Megállapodás Titkársága biztosítja, hogy a 7.4. bekezdésben említett felülvizsgálatok legfeljebb 3 évenként korszerűsítve legyenek.
7.6. A Technikai Bizottság értékeli a 7.3. és 7.4. bekezdés szerint elkészített irányelveket és felülvizsgálatokat, valamint kidolgozza a fejlesztésükre, tartalmukra és végrehajtásukra vonatkozó ajánlások és határozatok tervezeteit a Felek Konferenciája számára.
7.7. A Megállapodás Titkársága rendszeres időközönként felülvizsgálja az Cselekvési Terv végrehajtásához szükséges, további támogatásokat biztosító lehetséges megoldásokat (pénzalapok, technikai segítség), valamint jelentést készít a Felek Konferenciájának üléseire.
A VÁNDORLÓ VÍZIMADARAK POPULÁCIÓINAK HELYZETE
MAGYARÁZAT AZ OSZTÁLYOZÁSHOZ
Az akcióterv végrehajtásához a következő magyarázat jelenti az alapot:
a) a Vándorló Állatfajok Védelméről szóló Egyezmény I. Függelékében szereplő fajok;
b) veszélyeztetettnek nyilvánított fajok ,,A világ veszélyeztetett madarai (Threatened Birds of the World – Birdlife International, 2000)'' ; vagy
c) 10 000-nél kevesebb egyedből álló populációk.
2. Csoport: 10 000 és 25 000 közötti egyedszámú populációk.
3. Csoport: Olyan populációk, melyek egyedszáma 25 000 és 100 000 között van és a következő tényezők miatt veszélyeztetettek:
a) életciklusuk során bármikor korlátozott számú területre koncentrálódnak;
b) olyan élőhelyhez kötöttek, mely erősen veszélyeztetett;
c) jelentős hosszú távú csökkenést mutatnak; vagy
d) jelentős populációméret vagy trend fluktuációkat mutatnak.
A 2. és 3. csoportokban feltüntetett fajok esetében lásd e Melléklet 2.1.1. bekezdését.
1. Csoport: Olyan populációk, melyek egyedszáma 25 000 és 100 000 között van és melyek nem elégítik ki az A Oszlop kitételeit
2. Csoport: Populációk, melyek egyedszáma 100 000 felett van és melyek különös figyelmet érdemelnek az alábbiak miatt:
a) életciklusuk során bármikor korlátozott számú területre koncentrálódnak;
b) olyan élőhelyhez kötöttek, mely erősen veszélyeztetett;
c) jelentős hosszú távú csökkenést mutatnak; vagy
d) jelentős populációméret vagy trend fluktuációkat mutatnak.
1. Csoport: 100 000 egyed feletti populációk, melyek számára a nemzetközi összefogás igen jó hatást gyakorolna és melyek a fenti A és B oszlopok kitételeit nem elégítik ki.
AZ 1. TÁBLÁZAT FELÜLVIZSGÁLATA
a) a Technikai Bizottságnak a Megállapodás VII. Cikk 3. b) bekezdése alapján rendszeresen felül kell vizsgálni; és
b) Módosítani kell szükség szerint a Felek Találkozója által a Megállapodás VI. Cikk 9. d) bekezdése szerint a felülvizsgálat megállapításainak fényében.
AZ ELTERJEDÉSI TERÜLETEK LEÍRÁSÁHOZ HASZNÁLT FÖLDRAJZI KIFEJEZÉSEK MEGHATÁROZÁSA
Algéria, Egyiptom, Líbia, Marokkó, Tunézia.
Benin, Burkina Faso, Kamerun, Csád, Elefántcsontpart, Gambia, Ghána, Guinea, Guinea-Bissau, Libéria, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál, Sierra Leone, Togo.
Burundi, Djibouti, Eritrea, Ethiópia, Kenya, Rwanda, Szomália, Szudán, Uganda, Tanzánia.
Djibouti, Egyiptom, Eritrea, Ethiópia, Szomália, Szudán.
Angola, Botswana, Lesotho, Malawi, Mozambik, Namíbia, Dél-Afrikai Köztársaság, Sváziföld, Zambia, Zimbabwe.
Kamerun, Közép-Afrikai Köztársaság, Kongó, Kongói Demokratikus Köztársaság, Egyenlítői Guinea, Gabon, Sao Tome és Principe.
Szaharától délre lévő Afrika
Valamennyi, a Szaharától délre fekvő afrikai állam.
Szaharától délre lévő Afrika, Lesotho, Namíbia, Dél-Afrikai Köztársaság és Sváziföld kivételével.
A Handbook of the Birds of Europe, the Middle East and North Africa (Cramp & Simmons 1977) című könyvben meghatározott terület.
Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Izland, Írország, Luxembourg, Hollandia, Norvégia, Svédország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság.
Északnyugat-Európa, valamint Portugália és Spanyolország.
Oroszország Uráltól nyugatra fekvő területeinek északi része.
Belorusszia, Oroszország Uráltól nyugatra fekvő területei, Ukrajna.
Ausztria, Csehország, Észtország, Németország, Magyarország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Lengyelország, Oroszországnak a Finn-öblöt övező része és Kaliningrád, Szlovákia, Svájc.
Feröer-szigetek, Grönland, Izland, Írország, Norvégia, Oroszország északnyugati partvidéke, Svalbard, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság.
Európa és Észak-Afrika atlanti partvidéke Észak-Norvégiától Marokkóig.
Oroszország az Uráltól keletre a Jenyiszej-folyóig és délre Kazaksztán határáig.
Oroszország a Jenyiszej-folyótól a Tajmír-félsziget keleti határáig, és délre az Altájhegységig.
Algéria, Franciaország, Olaszország, Málta, Monaco, Marokkó, Portugália, San Marino, Spanyolország, Tunézia.
Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Ciprus, Egyiptom, Görögország, Izrael, Libanon, Líbia, Szlovénia, Szíria, Macedónia, Törökország, Jugoszlávia.
Örményország, Bulgária, Grúzia, Moldova, Románia, Oroszország, Törökország, Ukrajna.
Azerbajdzsán, Irán, Kazaksztán, Oroszország, Türkmenisztán, Üzbekisztán.
Bahrain, Irán, Irak, Izrael, Jordánia, Kazaksztán, Kuwait, Libanon, Omán, Qatar, Szaud-Arábia, Szíria, Kelet-Törökország, Türkmenisztán, Egyesült Arab Emirátusok, Üzbekisztán, Jemen.
Oroszország Uráltól keletre fekvő területeinek nyugati része és a Kaszpi-térség országai.
Afganisztán, Kazaksztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbekisztán.
Bangladesh, Bhután, India, Maldív-szigetek, Nepál, Pakisztán, Srí Lanka.
A RÖVIDÍTÉSEK ÉS JELEK MAGYARÁZATA
( ): Populáció helyzete ismeretlen. Becsült természetvédelmi helyzet.
*: Kivételesen azon populációk esetében, melyeket * jelöl, a vadászat fenntartható mértékben folytatható, , amennyiben ezen populációk vadászata hosszú idejű kulturális tradíció. (Lásd a Megállapodás 3. Mellék-, letének 2.1.1. bekezdését.)
1. Az 1. táblázat összeállításához felhasznált populációs adatok a lehető legnagyobb mértékben megfelelnek a lehetséges költőállomány egyedszámával a Megállapodás területén. A státuszt a rendelkezésre álló legjobb publikált populációbecslési adatok alapján határozták meg.
2. Az egyes területeknél megadott rövidítések (fész.) vagy (tel.) pusztán a populációk meghatározásához nyújtanak segítséget. Nem jelentenek évszakos korlátozást az intézkedésekkel kapcsolatban a populációk esetében a Megállapodáson és az Akcióterven belül.
3. A rövid leírások, melyek az egyes populációk meghatározását szolgálják, a Vízimadár Populáció Becslések (Waterbird Population Estimates) című kiadvány 3. kiadásán alapulnak.
4. Per jelek (/) választják el a költőterületeket a telelőterületektől.
5. Amennyiben egy faj populációja az 1. táblázat több oszlopában is szerepel, a legszigorúbb kategória alapján vonatkoznak rá a Cselekvési Terv előírásai.
