37/2003. (X. 29.) IM rendelet

1. § (1)² A rendelet hatálya a közjegyző hatáskörébe tartozó

(2) E rendelet rendelkezéseit külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni. A közjegyző e rendelet szerinti eljárása során a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendeletnek az általános ügyvitelre, a bizalmi őrzésre és a névmutatóra vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.

(3)¹² Az ügyvitel során gondoskodni kell a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint ezekkel összefüggésben az eljárási jogszabályok rendelkezéseinek megtartásáról

2. § A rendelet alkalmazása során

3. § (1)²² A közjegyzői ügy iratát a közjegyzői kezelőiroda (a továbbiakban: közjegyzői iroda) kezeli, melyet az ezzel a feladattal megbízott közjegyzői irodai ügyintéző vagy egyéb irodai alkalmazott vezet.

(2)²³ Az irattári anyagot – amíg azt a bírósági irattárnak vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) levéltárának át nem adják – a közjegyzői irodában működő irattár kezeli.

4. § (1)²⁴ A közjegyző iratkezelési feladatainak országos koordinálását a MOKK, felügyeletét a közjegyző székhelye szerint illetékes területi kamara (a továbbiakban: területi kamara) elnöksége látja el.

(2) A MOKK közvetlenül irányítja az elektronikus iratkezelési rendszer kialakítását és továbbfejlesztését.

5. §²⁵ (1) A közjegyző által vezetett nyilvántartásokat – az átadókönyv kivételével – elektronikus úton a MOKK által jóváhagyott számítógépes program használatával kell vezetni.

(2) Elektronikus ügykezelés esetén, ha jogszabály a mellékletnek, a kérelemnek, a meghatalmazásnak vagy egyéb iratnak a közjegyzői irathoz való fűzését írja elő, a közjegyző,

(3) A (2) bekezdés szerinti esetekben, ha a közjegyzői irathoz fűzendő elektronikus irat, illetve a papíralapú irat elektronikus másolatának mérete nem teszi lehetővé, hogy az elektronikus közjegyzői irattal egy elektronikus tároló-dokumentumban kerüljön egyesítésre, a közjegyzői irathoz fűzendő iratot a közjegyző adathordozón helyezi el, amit iratkezelési szempontból az elektronikus közjegyzői irattal egységes iratnak kell tekinteni.

5/A. §²⁶ (1) A MOKK a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére űrlapot rendszeresíthet. Ha a MOKK a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére űrlapot rendszeresít, az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt a közjegyzőhöz űrlapon kell előterjesztenie.

(2) Ha a MOKK a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére nem rendszeresít űrlapot, az elektronikus úton kapcsolatot tartó a beadványt és mellékletét az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti formában nyújthatja be.

(3) A MOKK az (1) bekezdés szerint rendszeresített űrlapot a honlapján közzéteszi. A honlapot el kell látni az űrlap kitöltésének módjáról, valamint annak jogkövetkezményeiről való tájékoztatással, ha a fél a kérelmét nem a rendszeresített űrlapon terjeszti elő.

(4) A honlapon fel kell tüntetni az űrlapok közzétételének időpontját. A közzététel időpontjától az űrlap alkalmazása kötelező.

(5) Ha az űrlap nem felel meg a jogszabályoknak, a MOKK az űrlapot haladéktalanul módosítja, vagy új űrlapot rendszeresít. A lejárt űrlap hozzáférhetőségét a korábban benyújtott dokumentumok hiteles megjelenítése céljából olyan módon kell biztosítani, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy a fél a módosított űrlap közzétételét követően a beadványát lejárt űrlapon nem nyújthatja be.

(6) Ha az űrlap módosítására kerül sor, a MOKK e tényről a honlapján az űrlap közzététele előtt harminc nappal tájékoztatást ad. A MOKK az űrlap közzétételét követően a honlapon tizennégy napon keresztül jelzi annak tényét, hogy az űrlap megváltozott.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott módon kell eljárni új űrlap kialakításánál.

6. § (1) A közjegyzői iroda minden munkanap ügyfélfogadást tart az ügyfelek részére. A területi kamara elnöksége az ügyfélfogadás rendjét a helyi sajátosságok figyelembevételével másként is szabályozhatja.

(2) Az ügyfélfogadásról a közjegyzői iroda épületén hozzáférhető helyen tájékoztató táblát kell kifüggeszteni.

(3) A közjegyző az ügyfélfogadásról elektronikus úton és távbeszélőn is adhat tájékoztatást, és azt a világhálón is közzéteheti.

(4) Ha a jogszabály a beadványnak a személyes átadásán és postai úton történő megküldésén kívül más módon (telefaxon, elektronikus úton) történő benyújtását is lehetővé teszi, az ügyfeleket ennek részletes feltételeiről is tájékoztatni kell.

7. § (1) A tárgyalási jegyzőkönyv kézírásos formában nem készíthető el.

(2) A jegyzőkönyvben semmit sem szabad a sorok közé írni. Az esetleges kiegészítéseket és módosításokat a jegyzőkönyv szélére vagy aljára kell írni. A módosítás folytán szükségtelenné vált szövegrészeket áthúzással, oly módon kell törölni, hogy a törölt szövegrész az áthúzás után is olvasható maradjon.

(3)²⁷ A jegyzőkönyvet, annak kiegészítését és a módosítását a közjegyző és – jegyzőkönyvvezető igénybevétele esetén – a jegyzőkönyvvezető is aláírja.

8. § A jegyzőkönyvhöz az eljárási cselekmény alkalmával csatolt iratokat is mellékelni kell. A mellékletet a jegyzőkönyv sorszámával kell ellátni, melyet törni kell a mellékletek 1-től kezdődő folyószámával.

9. § A külön íven szövegezett határozat eredeti példányát a tárgyalási jegyzőkönyvhöz hozzá kell fűzni.

10. § (1) A tárgyalási jegyzőkönyvet az eljárási jogszabályokban meghatározott idő alatt kell elkészíteni.

(2) Ha a jegyzőkönyv nem a tárgyaláson készült, azon fel kell tüntetni a jegyzőkönyv írásba foglalásának a napját is.

(3) Ha a jegyzőkönyv szövege több lapból áll, az egyes, folyamatos sorszámozással ellátott lapokat össze kell kapcsolni.

(4) A tárgyalási jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseket más eljárási cselekményekről készített jegyzőkönyvekre megfelelően kell alkalmazni.

(5) A tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt határozatot külön aláírni akkor sem kell, ha a határozat az eljárást befejezi.

11. § (1) A közjegyző a tárgyalás (meghallgatás) anyagát hangfelvételen is rögzítheti.

(2) A hangfelvételnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyeket a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(3) A hangfelvétel alapján a jegyzőkönyvet 8 napon belül írásba kell foglalni. Az írásbafoglalás napját a jegyzőkönyvön fel kell tüntetni.

(4)²⁸ A hangfelvételről leírt jegyzőkönyvet a közjegyző aláírásával hitelesíti és a leírást végző közjegyzői irodai ügyintéző vagy egyéb irodai alkalmazott aláírásával látja el.

12. § (1) A közjegyzői iroda a közjegyzői ügyben félként szereplő személynek és képviselőjének ad felvilágosítást, lehetővé teszi az iratok megtekintését, másolatok vagy jegyzetek készítését (a továbbiakban: felvilágosítás). Az eljárásban részt nem vevő személy részére a közjegyző engedélyezi a felvilágosítást, ha azt a jogszabály lehetővé teszi, vagy ahhoz valamennyi érintett hozzájárult.

(2)²⁹ A közjegyzői iroda a felvilágosításra való jogosultságot az ügyiratok alapján állapítja meg. A felvilágosítást kérő személy azonosságát személyazonosító igazolvánnyal – ügyész, ügyvéd, kamarai jogtanácsos esetében ügyészi, ügyvédi, kamarai jogtanácsosi igazolvánnyal (a foglalkoztatását igazoló okirattal) – kell igazolni. Az ügyvédi irodával (ügyvéddel) munkaviszonyban álló dolgozó akkor jogosult a felvilágosításra, ha az ügyvédi iroda (ügyvéd) képviseleti jogosultsága az ügy irataiból kitűnik, és a munkaviszonyát igazolja.

(3) Ha a felvilágosításra fogva tartásban lévő személy jogosult és e célból a közjegyzői irodában történő megjelenése nem lehetséges, a közjegyzői iroda – közjegyzői utasításra – az iratokat a közjegyző székhelyén lévő büntetés-végrehajtási intézetnek vagy a fogvatartást foganatosító egyéb szervnek (a továbbiakban együtt: bv. intézet) az erre rendszeresített átadókönyvvel átadja; a közjegyző székhelyén kívüli bv. intézetnek pedig megküldi. Az átadott vagy megküldött iratokat a bv. intézet lehetőleg még az átvétel napján, de legkésőbb három munkanapon belül köteles visszajuttatni.

(4) A (3) bekezdés alapján átadandó, illetve megküldendő iratok közül a végintézkedés eredeti példányát és azokat az iratokat, amelyeknek a megtekintését a közjegyző nem engedélyezte, illetve amelyekről felvilágosítás nem adható, a közjegyzői iroda az iratok közül kiemeli, és az iratok visszaérkezéséig zárt borítékban kezeli.

(5) A felvilágosítás során gondoskodni kell az iratok megőrzéséről, épségüknek védelméről.

(6) A felvilágosításra jogosult személynek a tárgyalás (meghallgatás) helyéről és időpontjáról, az iratok hollétéről, továbbá arról, hogy az ügyben terjesztettek-e elő jogorvoslati kérelmet, távközlési eszközön is adható felvilágosítás, ha az ügy és a felvilágosítást kérő személy azonosításához szükséges adatokat közli.

13. § (1) A külön jogszabályban megjelölt azon személyek, akik az ügyben iratbetekintési joggal rendelkeznek, az ügy iratairól – kivéve, ha az iratról másolat adását jogszabály kizárja – hiteles vagy nem hiteles másolatot kaphatnak.

(1a)³⁰ A másolat papíralapú iratról elektronikus formában, elektronikus iratról pedig papír alapon is kiadható.

(2) A másolatot a közjegyzői iroda vezetőjénél (a továbbiakban: irodavezető) kell megrendelni. Az irodavezető határozza meg a másolat kiadásának időpontját és gondoskodik a másolat elkészítéséről. A másolatot a közjegyzői iroda rendszerint legkésőbb a megrendeléstől számított harmadik munkanapon adja ki.

(3) Az irodavezető nyilvántartja a hiteles másolat elkészítésének módját (fénymásolás, gépírás stb.), a megrendelő nevét, az illetékmentesség tényét vagy a lerótt illeték összegét. A másolat átvételét a megrendelő keltezéssel ellátott aláírásával igazolja.

(4) A közjegyzőhöz érkezett iratról a közjegyzői iroda által készített másolatot és a más által elkészített és hitelesítés végett bemutatott másolatot az iroda látja el ,,a másolat hiteléül:'' záradékkal, a másolatot készítő aláírásával, a közjegyző körbélyegzőjének lenyomatával és feltünteti azon a másolat készítésének időpontját.

(5) Az ügy iratairól kiadott nem hiteles másolat nem tartalmazza a (4) bekezdésben foglaltakat.

(6) A külföldi felhasználásra szánt hiteles másolatot a közjegyző eredeti aláírásával és bélyegzőlenyomatával hitelesíti.

14. § (1) Ha a közjegyző okirat vagy egyéb melléklet kiadását rendelte el, ennek átvételét a másolat átvételéhez hasonlóan kell igazolni. Ha hiteles másolat csatolása szükséges a kiadáshoz, azt a kérelmező költségére a közjegyzői iroda készíti el az okirat (melléklet) vagy a kérelmező által benyújtott másolat felhasználásával.

(2) A hagyatéki ügyben becsatolt eredeti végintézkedést nem lehet kiadni, arról – kihirdetés után – csak másolat vagy az érdekelt kérelmére hiteles másolat adható ki.

(3)³¹

15. § (1) Az ügyintézés gyorsítása érdekében az intézkedés megtételére, tudakozódásra és felvilágosítás adására távközlési és elektronikus eszköz vehető igénybe, ha

(2) Távközlési vagy elektronikus eszköz igénybevétele esetén az intézkedésről hivatalos feljegyzést kell készíteni, illetve a telefax, e-mail szövegét vagy igazoló példányát csatolni kell az iratokhoz.

16. §³²

17. §³³

18. § (1) Minden iraton fel kell tüntetni a megtett intézkedéseket, amely rövid feljegyzés vagy irodai utasítás is lehet.

(2) Az intézkedést az elintézésre váró iraton kell elkészíteni. Ha az irat erre nem alkalmas, az intézkedést külön íven kell elkészíteni. Ezen fel kell tüntetni az eljáró közjegyzőt, az ügyszámot és az intézkedés sorszámát. Ha az intézkedés szövege több ívre terjed, az egyes, folyamatos sorszámozással ellátott íveket össze kell kapcsolni.

(3) Minden intézkedésen fel kell tüntetni az elintézés évét, hónapját, napját és az elintéző aláírását.

19. § A közigazgatási szerveknek, önkormányzatoknak, más hatóságoknak, intézményeknek, gazdálkodó szervezeteknek, társadalmi szervezeteknek megküldött intézkedésen (megkeresés, értesítés, határozat stb.) minden esetben fel kell tüntetni a címzett ügyszámát (hivatkozási számát)is.

20. § (1) A közjegyzői irodának az egyes ügyiratokkal kapcsolatos teendőire a közjegyző írásban rövid és világos utasítást ad.

(2) Ha az utasítás több tennivalót ír elő, az egyes teendőket sorszámozva, külön-külön kell felsorolni.

(3) A közjegyző utasításában az iratboríték értesítő részére is utalhat.

(4) Ha a nem érdemi intézkedésre nyomtatvány áll rendelkezésre (pl. idézés, iratok beszerzése), az utasításban elegendő ennek a számára utalni.

(5) Ha az intézkedést meghatározott időpontig kell teljesíteni, a közjegyző erre megfelelő utasítást ad.

(6) Az ügyiratok nyilvántartásba helyezésénél a bemutatás napját meg kell jelölni.

(7) A bemutatás napjául lehetőleg a hónap ötödik, tizedik, tizenötödik, huszadik, huszonötödik vagy harmincadik napját kell megjelölni.

21. § (1) Az ügyféltől a beadványt a félfogadásra megállapított időben az irodavezető vagy az általa, illetve a közjegyző által e feladattal megbízott személy veszi át.

(2) A postán érkezett vagy más hatóságtól kézbesítővel (hivatali kézbesítés) küldött iratot – munkaidőben – a közjegyző által kijelölt személy veszi át.

(3) A küldeményt átvevő személy sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét mind az átvételi elismervényen, mind a borítékon megjelöli. Az átvevő a postai úton érkező sérült, könyvelt küldemény átvételéről jegyzőkönyvet készít, és azt a küldemény tartalmához csatolja.

(4) Az átvevő a kézbesítő okmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével ismeri el az átvételt; az ,,azonnal'' és a ,,sürgős'' jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal jelöli meg a kézbesítő okmányon és a borítékon is.

(5)³⁴ A személyesen benyújtott beadványt átvevő személy a beadvány felzetén vagy a megszövegezett elismervényen az érkezés megjelölésére szolgáló bélyegzővel igazolja az átvételt, és ha már rendelkezésre áll, rájegyzi az ügyszámot is. Az ügyfél kívánságára a szóban előterjesztett kérelem jegyzőkönyvbe foglalásáról elismervényt vagy a felvett jegyzőkönyv egy hitelesítetlen másolati példányát kell részére átadni.

(6)³⁵ A telefax, elektronikus küldemény átvételére a közjegyző által kijelölt közjegyzői irodai ügyintéző vagy egyéb irodai alkalmazott jogosult. A közjegyző, illetve az általa kijelölt közjegyzői irodai ügyintéző vagy egyéb irodai alkalmazott a közjegyző elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét az oda érkező elektronikus küldemény átvétele céljából munkanaponként legalább egy alkalommal ellenőrzi, és gondoskodik a dokumentumok érkeztetéséről.

(7)³⁶ A közjegyző köteles a hozzá elektronikus úton benyújtott iratok beérkezését tanúsító adatállományokat legalább heti rendszerességgel külön adathordozóra menteni, és a mentés helyéül szolgáló adathordozót a jelen rendelet hatálya alá tartozó iratokkal megegyező módon őrizni.

22. §³⁷ (1) A közjegyzői irodához érkezett iraton – az irat valamennyi példányán és mellékletén, az irat felzetén vagy az első oldalán – az iroda az érkezés napján bélyegzővel, jól olvashatóan feltünteti a közjegyző nevét, az ügyszámot, továbbá az érkezés évét, hónapját és napját, az érkezés módját.

(2) Az iraton meg kell jelölni a példányok és a mellékletek számát, a csatolt pénz összegét, nemét, a mellékelt egyéb értéket, fontos iratot; az eredeti okiratot külön kell megjelölni. Ha a beadványban jelzett valamely melléklet hiányzik, ennek tényét is fel kell tüntetni. Az iraton feltüntetett adatokat a nyilvántartás vezetője az irat első példányán aláírja.

(3) Ha a beadvány határidőhöz kötött eljárási cselekményt (pl. fellebbezést) tartalmaz, az iroda a levélborítékot a beadványhoz csatolja.

(4) Az azonos tartalmú, de eltérő módon érkezett iratokat – a tényleges érkezés feltüntetése mellett – azonos sorszám alatt kell iktatni.

23. § Ha a közjegyzői iroda a beadvány személyesen történt benyújtásakor hiányt észlel (pl. a példány nem elegendő, az aláírás hiányzik), felhívja az ügyfelet a hiány azonnali pótlására. Ha az ügyfél a hiánypótlásnak nem tesz eleget, de ragaszkodik a beadvány benyújtásához, a beadványt hiányosan is át kell tőle venni azonban az iraton fel kell tüntetni, hogy a beadványt figyelmeztetés ellenére hiányosan nyújtotta be.

24. § (1) A közjegyzőhöz postán érkezett pénzt vagy egyéb értéket (pl. ékszert, kötvényt, takarékbetétkönyvet, fel nem használt és fel nem használható illetékbélyeget) – a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a közjegyző a bizalmi őrzés szabályainak megfelelő alkalmazásával kezeli.

(2) Az olyan pénzt vagy egyéb értéket, amelyet bírósági letétként kell kezelni, az illetékes bírósági gazdasági hivatalhoz vagy a bíróság elnöke által kijelölt bírósági letétkezelőhöz kell, az erre vonatkozó külön jogszabály szerint eljuttatni.

24/A. §³⁹ (1) A teljesítési letét kezelője az átvett tárgyletétről naplót és betűsoros névmutatót vezet úgy, hogy azokba utólagos bejegyzésre ne legyen lehetőség, az esetleges javítást a letét átvevőjének aláírásával és bélyegzőlenyomatával kell ellátni.

(2) Ha a tárgyletétet a közjegyző őrzi, azt saját páncélszekrényében helyezi el. A tárgyletét őrzésének helyét és módját a közjegyzői iratokban fel kell tüntetni.

(3) Ha a tárgyletétet a közjegyző őrzi, az ügyfél vagy a MOKK felhívására köteles igazolni, hogy a teljesítési letétbe vett tárgy megvan, őrzése biztonságos, megfelel a jogszabályoknak és a MOKK iránymutatásának.

(4) A közjegyző szolgálata megszűnésének vagy a közjegyzői kinevezés érvénytelensége megállapításának időpontjától, valamint a felfüggesztés ideje alatt [a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 72. § (1) bekezdés e) pontja és 104. §-a] a teljesítési letétben lévő tárgyletétekkel nem rendelkezhet.

(5) A közjegyzőnél lévő tárgyletét nem tartozik a közjegyző hagyatékához, a közjegyző halála esetén a tárgyletét feletti rendelkezési jog nem száll át a közjegyző jogutódjára.

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglalt esetekben a tárgyletét feletti rendelkezési jog a közjegyző állására kirendelt vagy kinevezett közjegyzőt illeti meg, és őt terheli az őrzésből következő valamennyi kötelezettség.

25. § (1) Ha az irathoz írásbeli magánokiratba foglalt végintézkedést vagy más olyan iratot mellékeltek, amelynek szakértői megvizsgálása válhat szükségessé, ezt az iratot páncélszekrényben vagy tűzbiztos lemezszekrényben külön kell őrizni, az iratok között pedig el kell helyezni a végintézkedés vagy más fontos irat hiteles másolatát.

(2)⁴⁰ A közjegyzői ügyek nyilvántartásában a végintézkedések alábbi adatait kell rögzíteni:

(2a)⁴¹ A közjegyző a végintézkedésekről – azoknak a MOKK levéltárába való átadása céljából – a közjegyzői ügyek nyilvántartása útján jegyzéket készít. A végintézkedések jegyzéke az adatokat a hagyatéki ügy ügyszám szerinti sorrendjében, évente 1-gyel kezdődő sorszámmal tartalmazza. A végintézkedések jegyzéke a (2) bekezdés szerinti adatokon túl a hagyatéki ügy ügyszámát, a végintézkedő nevét és lakóhelyét is tartalmazza.

(3)⁴² A kihirdetett végintézkedéseket a tárgyév hagyatéki iratainak a bírósági irattárba vagy a MOKK levéltárába való átadásakor e jegyzék egy példányával kell az irattár részére átadni.

(4)⁴³ A közjegyző a végintézkedésen a kihirdetést követően feltünteti a kihirdetés tényét, időpontját (év, hónap, nap), a hagyatéki ügy ügyszámát, majd a záradékot aláírásával és hivatali bélyegzőlenyomatával látja el. A közjegyző a több lapból álló végintézkedés egyes lapjait a kihirdetés alkalmával aláírja, és hivatali bélyegzőlenyomatával látja el.

(5)⁴⁴ A magánvégrendeletet letétbe vevő közjegyző a magánvégrendeletet – a kihirdetés céljából történő megküldés végett – az eredeti letéti jegyzőkönyvről leválasztja. A letétbe vevő közjegyző a leválasztott magánvégrendeletet az eredeti letéti jegyzőkönyv hiteles másolatával együtt küldi meg a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyzőnek. A leválasztással egyidejűleg az eredeti letéti jegyzőkönyvre fel kell jegyezni a hagyatéki ügy ügyszámát, a leválasztás tényét és időpontját; továbbá a jegyzőkönyv mellett el kell helyezni a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyző által küldött megkeresést. A magánvégrendelet kihirdetését követően a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyző a kihirdetési záradékkal ellátott magánvégrendelet egy hiteles másolatát megküldi a letétbe vevő közjegyzőnek, aki az eredeti letéti jegyzőkönyvre rávezeti a kihirdetés időpontját és a hagyatéki eljárás ügyszámát, valamint a magánvégrendelet hiteles másolatát az eredeti jegyzőkönyv mellett helyezi el.

(6)⁴⁵ Ha a magánvégrendeletet a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyző vette letétbe, a magánvégrendeletet kihirdetés céljából a jegyzőkönyvről leválasztja. Az eredeti letéti jegyzőkönyvre kell feljegyezni a hagyatéki ügy ügyszámát és a kihirdetés tényét. A hagyatéki iratok között a letéti jegyzőkönyv másolata helyezendő el.

(7)⁴⁶ A hagyatéki ügy iratai között a közjegyzői okiratba foglalt végintézkedés hiteles kiadmányát – a MOKK levéltárában elhelyezett közokirat esetén a végintézkedés hiteles másolatát – kell elhelyezni.

(8)⁴⁷ A hagyatéki ügyben kihirdetés céljára felhasznált hiteles kiadmányt – hiteles másolatot – az eljárást lefolytató közjegyző az eredeti okiratot készítő és azt őrző közjegyzőtől vagy az eredeti közjegyzői okiratnak a MOKK levéltára részére történt átadását követően a MOKK levéltárából köteles beszerezni.

(9)⁴⁸ Közjegyzői okiratba foglalt végintézkedés esetén az eljárást lefolytató közjegyző által készített és őrzött eredeti végintézkedésre kell feljegyezni a hagyatéki eljárás ügyszámát és a kihirdetés tényét. A hagyatéki iratok között a kihirdetett végintézkedés kihirdetési záradékkal ellátott hiteles kiadmánya helyezendő el.

(10)⁴⁹ Más közjegyző által készített és őrzött, vagy a MOKK levéltárában található közjegyzői okiratba foglalt végintézkedés esetén az okiratot a kért példányszámban (de legalább két példányban) hiteles kiadmányként – a MOKK levéltárából beszerzett okirat esetén hiteles másolatban – kell megküldeni a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyzőnek, aki a kihirdetés tényét, valamint a hagyatéki ügy ügyszámát az okiratokra feljegyzi. A végintézkedést megküldő közjegyző az eredeti okirat mellett helyezi el a megkeresést. A kihirdető közjegyző egy kihirdetési záradékkal ellátott hiteles kiadmányt – a MOKK levéltárából beszerzett okirat esetén hiteles másolatot – küld vissza a végintézkedést készítő közjegyzőnek, illetve a MOKK levéltárának, amelyet a megkereséssel és az eredeti okirattal együtt kell kezelni.

26. § Az iratokra felragasztott, illetve az iratokon lerótt illetékbélyeget az iratnak a közjegyzői irodába történt érkezésének, illetve az illeték lerovásának napján az irat átvételére jogosult személy – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően – nyomban köteles felülbélyegezni (értékteleníteni) úgy, hogy a felülbélyegzés időpontja utóbb is megállapítható legyen.

27. § (1) A 2. § 13. pontjában megjelölt iratokon kívül kezdőiratnak minősül különösen:

(2)⁵² A kezdőiratot a nyilvántartásba az érkezés napján be kell jegyezni.

(2a)⁵³

(3)⁵⁴ Az utóiratot az érkezés napján érkeztető bélyegzővel kell ellátni és a nyilvántartás megfelelő rovatában fel kell tüntetni annál az iratnál, amelyre vonatkozik.

28. §⁵⁶ (1) A közjegyző köteles az ügyeket érkezési sorrendben bejegyezni a közjegyzői ügyekről vezetett nyilvántartásba (a továbbiakban: nyilvántartás).

(2) A közjegyzői ügyben érkezett utóiratot az eredeti ügy száma alatt kell kezelni. A nyilvántartásban az ügyek számozása évenként 1-gyel kezdődik, és az ügyek érkezésének megfelelően folyamatosan növekszik.

(3) A közjegyző ügyszáma a következő: a közjegyző székhelyének a MOKK által megállapított azonosító száma, törve „Ü” betűjelzéssel, törve az ügy érkezés szerinti számával, az érkezés évszámával, valamint a sorszámmal.

(4) A tartós helyettes a helyettesítés időtartamában a helyettesített közjegyző ügyszámát használva a helyettesített közjegyző nyilvántartását köteles folyamatosan vezetni.

(5) A közjegyző székhelyének azonosító számát a MOKK állapítja meg. Az azonosító szám első számjegye a területi kamarát, második számjegye a megyét, harmadik, negyedik és ötödik számjegye a közjegyző székhelyét jelöli.

(6)⁵⁷ A közjegyző a nyilvántartást elektronizált formában vezeti.

28/A. §⁵⁸ (1) A nyilvántartásba bevezetett hagyatéki ügyben címszó az örökhagyó, minden egyéb ügyben a kérelmező, vagy kérelmezők neve.

(2) A kezdőiratokat és a kezdőiratként kezelendő iratokat a nyilvántartás soron következő új ügyszáma alatt kell nyilvántartásba venni. Az utóiratokat a kezdőirat ügyszámánál a nyilvántartás megfelelő rovatába kell bejegyezni.

(3) A kezdőiratként kezelendő iratok nyilvántartásba vételekor az iroda az ügyben keletkezett korábbi iratot az új ügyhöz szereli. Az iratszerelést a nyilvántartásban és az iratborítón fel kell tüntetni. Az iratszerelést mind a kezdőiratnál, mind a korábbi iratnál a nyilvántartás megjegyzés rovatában kell feltüntetni.

(4) Ha kiderül, hogy az utóiratot – helytelenül – új ügyként vették nyilvántartásba, azt az ügyben érkezett kezdőirathoz (kezdőiratként kezelendő irathoz) kell utóiratként nyilvántartásba venni. A helytelenül adott új ügyszámnál a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni, hogy az iratot melyik ügyhöz szerelték.

(5)⁵⁹ A végrehajtás elrendelése iránti kérelmet az egyes kötelezettek tekintetében új ügyszám alatt kell nyilvántartásba venni.

29. § (1) Az utóiratot, a tárgyalási jegyzőkönyvet, a határozatot és a külön íven szövegezett egyéb intézkedéseket az ügyszám feltüntetésén kívül sorszámmal is el kell látni. A sorszámot – az ügyszámmal egy sorban és ahhoz törtvonallal kapcsolva – arab számjeggyel kell feltüntetni.

(2) Az 1. sorszámot a kezdőirat kapja. A soron következő – az (1) bekezdésben felsorolt – iratok eggyel magasabb sorszámot kapnak.

(3) Ha a közjegyző azonos sorszám alatt több határozatot hoz, ezeket római számjeggyel kell megkülönböztetni. A tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt határozatok – ideértve a tárgyaláson meghozott és kihirdetett, de külön íven szövegezett határozatokat is – a jegyzőkönyv sorszámát kapják, több határozat esetén ezeket is római számjegyekkel kell megjelölni.

(4) A mellékletek annak az iratnak a sorszámát kapják, amelyhez tartoznak. Több melléklet esetén a mellékletek 1-gyel kezdődő alsorszámot kapnak.

(5) Az újralajstromozott ügy korábbi iratai a kezdőiratként kezelendő irattal együtt az 1. sorszámot kapják. A csatolt idegen iratcsomó – átkötve – egy sorszámot kap.

30–31. §⁶⁰

32. § (1)⁶² A rendelet hatálya alá tartozó közjegyzői ügyek nyilvántartását a MOKK által rendelkezésre bocsátott számítógépes nyilvántartás útján kell vezetni.

(2)⁶³ A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie a címszó és az ügy tárgya szerinti keresésre, valamint az ügyforgalmi adatszolgáltatás elősegítésére.

(3)⁶⁴ A címszó mellett fel kell tüntetni az ügyre vonatkozó egyéb adatot (pl. az örökhagyó születési helye, ideje, halálának helye, ideje, a kérelmező cégjegyzékszáma) is, ha az ügy azonosítása céljából szükséges. A házassági nevet viselő fél esetén fel kell tüntetni a születési nevet is.

(4) Az utóirat érkezésének a napját és az utóirat tárgyát rövidített formában kell feltüntetni. Az érkezés évszámát csak akkor kell kiírni, ha az utóirat a kezdőirat érkezését követő évek valamelyikében érkezett.

(5) Az iratok hollétét rövidített jelzéssel kell feltüntetni. Fel kell jegyezni a nyilvántartásba tétel tényét, annak határnapját, a tárgyalási határnapot és az irattárba helyezést.

(6)⁶⁵ Ha a közjegyző az eljárást áttétellel fejezte be, a nyilvántartás megfelelő rovatába be kell jegyezni az elküldés időpontját.

(7)⁶⁶ A nyilvántartásban fel kell tüntetni:

(8)⁶⁷ A téves bejegyzést úgy kell javítani a nyilvántartásban, hogy a javítás ténye naplózásra kerüljön és a téves bejegyzés visszakereshető legyen.

(9)⁶⁸ A közjegyző által kijelölt közjegyzői irodai ügyintéző vagy egyéb irodai alkalmazott a nyilvántartásnak a befejezésre vonatkozó adatait havonta egyezteti a tényleges állapottal. A nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi, hogy az ügyekben a szükséges intézkedések időben megtörténtek-e; késedelem észlelése esetén az ügyszám megjelölésével a közjegyzőnek jelentést tesz.

33. § (1)⁶⁹ A nyilvántartásba és a mutatókönyvbe az ügyeket címszó (név) szerint kell bejegyezni.

(2)⁷⁰ Ha a címszót (nevet) helytelenül jelölték meg, a nyilvántartást és a mutatókönyvet megfelelően ki kell javítani.

(3)⁷¹ A befejezett ügyekre vonatkozó intézkedéseket (pl. iratok elküldése, utóirat kezelése, csatolása stb.) be kell jegyezni a nyilvántartásba.

34. § (1)–(2)⁷³

(3)⁷⁴ A befejezett ügyekre vonatkozó intézkedéseket (pl. iratok elküldése, utóirat kezelése, csatolása stb.) az eredeti nyilvántartásba kell bejegyezni.

35. §⁷⁵

36. § (1) Az ügy iratait iratborítékba kell helyezni.

(2) Az iratokat időrendi sorrendben kell az iratborítóba elhelyezni. A fél részéről történő beadványt az elintézésig az érkezés sorrendjében kell iktatni és az iratborítóban legelső iratként kell elhelyezni.

(3) Abban az esetben, ha a közjegyző az ügy összes iratait felterjeszti a bírósághoz, vagy időlegesen más hatóságnak küldi meg, pótborítékot kell készíteni.

(4) A pótborítékon fel kell jegyezni az ügy számát és az elküldött iratok sorszámát, a befejezés időpontját és az iratok elküldésének napját. Az iratok visszaérkezése után a pótborítékot az iratok között kell elhelyezni.

37. § (1) Az iratborítékot a rendszeresített nyomtatvány adatainak megfelelően kell kitölteni.

(2) Azokban a hagyatéki ügyekben, amelyeknek az iratai között végintézkedés található, az iratborító végintézkedés rovata mellett ,,V'' jelzést kell alkalmazni.

(3)⁷⁶ Az egyéb adatokon kívül az iratboríték első oldalán fel kell tüntetni azt a körülményt, hogy az ügyben letét van, ugyanígy kell feltüntetni az ügy soron kívüli elintézésének elrendelését is. Az első oldalon kell feltüntetni a beszerzett, szerelt vagy egyesített ügyek számát, a selejtezés időpontját, illetve azt, hogy az irat nem selejtezhető.

(4) Az iratborítékon az adatokat tintával, gépírással vagy bélyegzővel a kezelőiroda tünteti fel, az intézkedés eredményeként szükségessé váló feljegyzést pedig a közjegyző teszi meg.

38. § Az iroda az érkezés napján vagy az azt követő első munkanapon az iratot a közjegyzőnek bemutatja.

39. § A nyilvántartásokban az irat csatolását vagy az ügyek egyesítést oly módon kell feltüntetni, hogy annak időpontja megállapítható legyen.

40. § (1) A folyamatban lévő vagy befejezett ügy iratait más ügy irataihoz csatolni, vagy a csatolást megszüntetni csak közjegyzői utasításra lehet.

(2) Ha a csatolás fennállása alatt olyan érdemi határozatot hoznak, amely a csatolt ügyben hozott határozatot érinti, az ügy iratai között el kell helyezni a határozat egy kiadmányát.

41. § (1)⁷⁷ Az ügyek egyesítése a korábban, több ügy egyesítése a legkorábban nyilvántartásba vett ügyirathoz történik. Több ügy egyesítése esetén az összes iratot a legkorábban nyilvántartásba vett ügy száma alatt kell kezelni.

(2)⁷⁸ Az egyesítés céljából megküldött iratot új ügyként kell nyilvántartásba venni. Az egyesítés elrendeléséről az iratokat megküldő közjegyzőt – a határozat egy kiadmányával – értesíteni kell. Az értesítés alapján az iratokat megküldő közjegyző az eddig nyilvántartásban levő, az eredetivel megegyező iratokat (pótborítékot) a továbbiakban a végzés érkeztetési napjával – egyesítés címén – befejezett ügyként kezeli. Az egyesített ügyekben eljáró közjegyző további ügykezelésére a saját ügyek egyesítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(3) Ha a közjegyző az egyesítést mellőzte, az egyesítés okából megküldött ügy iratait a határozat egy kiadmányával visszaküldi az illetékes közjegyzőnek.

42. §⁷⁹ (1) Az irat kézbesítése – ha jogszabály másként nem rendelkezik – általában postai úton történik. Szükség esetén az iratot a közjegyző futár útján is kézbesítheti.

(2) A közjegyző az illetékességi területén személyesen vagy közjegyzői irodai ügyintéző vagy egyéb irodai alkalmazott útján is kézbesíthet.

(3) A fogva tartásban lévő személy részére a fogva tartást foganatosító szerv parancsnoka útján kell kézbesíteni az iratot.

(4) A címzett a részére szóló iratot – személyazonosságának igazolása után – a közjegyzői irodában is átveheti.

(5) A közjegyző az olyan iratot, amely átvételéhez joghatály fűződik, vagy amely átvételének igazolására szükség van, tértivevénnyel postázza; személyes kézbesítés esetén az átvevő az átvétel tényét keltezéssel ellátott aláírásával igazolja. Ha az átvételre nyomtatványt rendszeresítettek, az átvétel tényét ezen kell elismerni.

(6) A közjegyző a végrehajtható okiratot a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 32. § (1) bekezdésében foglaltak szerint küldi meg a végrehajtónak.

43. § (1) A folyamatban lévő ügy iratait csak közjegyzői utasítás alapján lehet más hatósághoz elküldeni.

(2) A pótborítékon fel kell jegyezni, hogy az iratokat mikor és hová küldték el. Az elküldés alapjául szolgáló megkeresést és az elrendelő eredeti közjegyzői intézkedést a pótborítékban kell elhelyezni. Ezenkívül vissza kell tartani a pótborítékban az első és másodfokú határozat (egyezség) egy-egy kiadmányát.

(3) Az iroda az iratot ajánlott vagy csomagküldeményként adja postára. Ha az iratot a címzett az irodában veszi át, az átvétel tényét és idejét a pótborítékon aláírásával igazolja, vagy arról elismervényt ad.

44. § (1) A kiadmányon fel kell tüntetni a közjegyző megnevezést, az ügyszámot, az eljáró közjegyző vagy közjegyzőhelyettes nevét az ,,s. k.,'' toldattal, az eredeti keltezést, továbbá a kiadmányt el kell látni a közjegyző körbélyegzőjének lenyomatával.

(2) A külföldi felhasználásra szánt iratot a közjegyző eredeti aláírásával és bélyegzőlenyomatával látja el.

(3)⁸⁰ A kiadmány papíralapú iratról elektronikus formában, elektronikus iratról pedig papír alapon is kiadható.

45. §⁸¹ (1) A fellebbezést felterjesztő lappal, az iratok elektronikus másolatával, illetve kiadmányával együtt kell a másodfokú bírósághoz felterjeszteni. A másodfokú bíróság, illetve a Kúria döntését igénylő egyéb ügyek iratait jelentéssel kell felterjeszteni.

(2) Az iratok felterjesztésekor csatolni kell a fellebbezéssel megtámadott határozat egy kiadmányát a másodfokú bíróság (Kúria) irattára részére. Az iratborítékon fel kell jegyezni a felterjesztés időpontját.

(3) Az iratokat elektronikus úton kell a másodfokú bírósághoz felterjeszteni.

(4) Fellebbezés esetén az iratokat annyi felterjesztő lappal kell felterjeszteni, ahány határozatot jogorvoslattal támadtak meg. A felterjesztő lapon utalni kell az ugyanabban az ügyben felterjesztett másik (többi) felterjesztő lapra. Külön jelentést csak akkor kell csatolni, ha ez a másodfokú bíróság tájékoztatása céljából szükséges.

(5) Ha a közjegyző a fellebbezés felterjesztése mellett az eljárást folytatja, csak azokat az iratokat kell felterjeszteni, amelyek a fellebbezés elbírálásához szükségesek.

(6) Ha az iratoknak csak egy részét kell felterjeszteni, a felterjesztett iratok sorszámait feltüntető jegyzéket kell az elektronikus tároló-dokumentumban elhelyezni.

(7) Ha az irodavezető észleli, hogy a felterjesztett iratok hat hónap alatt nem érkeztek vissza, ezt jelenti a közjegyzőnek.

(8) Ha a perújítási eljárás során a bíróság hivatalból intézkedik a közjegyzői ügy iratainak a beszerzése iránt, a bíróság részére felterjesztett iratok sorszámait tartalmazó jegyzéket az elektronikus tároló-dokumentumban el kell helyezni, és fel kell jegyezni a közjegyzői ügyekről vezetett nyilvántartásban a felterjesztés időpontját. Ha az irodavezető észleli, hogy a felterjesztett iratok hat hónap alatt nem érkeztek vissza, ezt jelenti a közjegyzőnek.

45/A. §⁸³ (1)⁸⁴ A közjegyző a végrehajtás végrehajtási záradékkal való elrendelését követően a végrehajtás elrendelése iránti ügy iratai között őrzi a végrehajtási záradék alapjául szolgáló okiratnak a végrehajtási kérelemhez csatolt hiteles kiadmányát.

(2)⁸⁵ A közjegyző a végrehajtás elrendelésekor

(3) Ha a fél végrehajtás elrendelése iránti kérelméhez nem csatolja a végrehajtás alapjául szolgáló közjegyzői okirat hiteles kiadmányát vagy annak nem hiteles másolatát, azt a közjegyző kérelemre a hiteles kiadmány és nem hiteles másolat készítésére irányadó szabályoknak megfelelően – az eljárás lefolytatásához szükséges számban – maga készíti el.

(4)⁸⁶ A közjegyzőnek a végrehajtás elrendeléséhez a végrehajtási záradék alapjául szolgáló közjegyzői okirat hiteles másolatát kell használnia abban az esetben, ha a végrehajtási záradék alapjául szolgáló okirat a MOKK levéltárában vagy a törvényszék irattárában került elhelyezésre, továbbá akkor is, ha a végrehajtási záradék alapjául szolgáló okiratot készítő közjegyzőt tartós helyettes helyettesíti.

46. § (1)⁸⁷ Befejezett az az ügy, melyben a közjegyző ügydöntő határozatot hozott vagy végrehajtható okiratot állított ki.

(2) Az (1) bekezdésben említett ügyön kívül befejezett az az ügy is (befejezettként kezelendő ügy), amelyben:

47. § (1) A folyamatban lévő, valamint a befejezett, de további intézkedést igénylő ügyek iratait a kezelőiroda – a befejezett és további intézkedést nem igénylő ügyek irataitól elkülönítve – két önálló csoportban kezeli.

(2) A tárgyalásra kitűzött ügyeket tárgyalási naponként csoportosítva, a csoportokon belül ügyszám szerinti sorrendben kell elhelyezni.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt ügyeken belül nyilvántartásba helyezett iratokat a 20. § (7) bekezdésében megjelölt napok szerinti csoportosításban, a csoportokon belül ügyszám szerinti sorrendben kell őrizni. Ha a közjegyzői utasítás ettől eltér (szoros nyilvántartás), az iratot a megjelölt nyilvántartás napját megelőző csoportban kell elhelyezni.

48. § (1) Az ügy befejezését a közjegyző irodai utasításban állapítja meg.

(2) A befejező határozat jogerőre emelkedése után a közjegyző megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyek nélkül az irat nem helyezhető el a befejezett, és további intézkedést nem igénylő ügyek iratai között, ezt követően ad utasítást az irattárba helyezésre (pl. jogerő megállapítása, iratok megküldése más hatóságokhoz).

(3)⁹⁰ A járásbíróság (Fővárosi Törvényszék) irattárába vagy a MOKK levéltárába történő átadáskor az iratokhoz a közjegyző mellékeli az átadott iratok jegyzékét és a betűsoros névmutatót. Az átadott iratok jegyzéke a következő rovatokat tartalmazza:

(4)⁹¹ A póthagyatéki vagy egyéb kapcsolódó új eljárással összefüggő közjegyzői megkeresés esetén a korábban illetékes közjegyző, a járásbíróság irattára vagy a MOKK levéltára a megkereséssel érintett, a közjegyzői ügy során keletkezett iratot az iratok végleges összeszerelése végett megküldi az illetékes közjegyző részére. Ebben az esetben a megkeresés eredeti példányát, a befejező végzés egy példányát és az irat átvételét tanúsító tértivevényt a megküldő közjegyzőnél, az irattárban vagy a levéltárban a pótboríték készítésére vonatkozó szabályokra is figyelemmel meg kell őrizni, az átadott iratok jegyzékének intézkedés rovatában pedig fel kell tüntetni a megkereső közjegyző által folytatott eljárás ügyszámát.

(5)⁹² Az 1992. január 1-jét megelőzően érkezett hagyatéki ügyekben a szükséges intézkedéseket (a póthagyatéki eljárás lefolytatása kivételével) a járásbíróság teszi meg.

49. § (1)⁹³ Az irodavezető vagy a közjegyző által erre kijelölt közjegyzői irodai ügyintéző vagy egyéb irodai alkalmazott a befejezett és további intézkedést nem igénylő iratokat az irattárba helyezés előtt ellenőrzi abból a szempontból, hogy:

(2) Ha az ellenőrzéskor az irodavezető azt észleli, hogy az (1) bekezdésben megjelölt intézkedésekre nincs utasítás, vagy az hiányos, illetőleg az utasítást csak részben vagy egyáltalán nem hajtották végre, a szükséges intézkedést megteszi vagy a közjegyzőnek intézkedésre bemutatja.

(3)⁹⁴

50. § (1)⁹⁵ A befejezett és további intézkedést nem igénylő ügyek iratait – amíg azok a bírósági irattárnak vagy a MOKK levéltárának átadásra nem kerülnek – gondosan meg kell őrizni. Az őrzés céljára olyan helyiséget kell kialakítani, amely a tűzrendészeti szabályoknak megfelel, és ahol az iratokat szárazon lehet tartani, illetőleg ahol azokat veszély (állati vagy növényi kártevő stb.) nem fenyegeti.

(2)⁹⁶ A jogerősen befejezett és további intézkedést nem igénylő közjegyzői ügy iratát az ügy érkezését követő öt év elteltével kell a közjegyző székhelye szerint illetékes járásbíróságon (a fővárosban működő közjegyzők esetén a Fővárosi Törvényszéken) működő irattár, a 2009. január 1. napját követően érkezett ügyek esetében a MOKK levéltára részére átadni.

(3) Ha az irattárba helyezett irathoz utóirat érkezik, azt az irattárból kiemelt iratokkal együtt a közjegyzőnek be kell mutatni.

(4)⁹⁷ Az átadásra kerülő iratokat rendezetten, segédletekkel együtt, három példányban elkészített jegyzékkel és egy példányban elkészített névmutatóval kell átadni a bírósági irattárnak vagy a MOKK levéltárának.

(5)⁹⁸ Ha az irattárba helyezett iratot más hatóság megkeresésére kell megküldeni, azt a közjegyző utasítására az irodavezető vagy a közjegyző által erre kijelölt közjegyzői irodai ügyintéző vagy egyéb irodai alkalmazott küldi meg.

(6)⁹⁹ Ha a közjegyző szolgálata megszűnt, közjegyzői kinevezés érvénytelenségét állapították meg, vagy a közjegyzőt áthelyezték, a közjegyző utódja, a tartós helyettes, vagy a területi kamara által kijelölt közjegyző köteles átvenni, kezelni és megőrizni azokat a közjegyzői iratokat, amelyek nem kerülhetnek a bírósági irattárba vagy a MOKK levéltárába.

51. § (1) Az ügy soron kívüli intézése alapulhat

(2) A területi kamara elnöke az ügyfél kérelmére, írásban elrendelheti a soron kívüli eljárást.

52. § (1) Ha a tárgyaláson kihirdetett határozat (végzés) írásba foglalása nem a tárgyaláson történik, a végzés teljes írásba foglalásának napját a határozat (végzés) eredeti példányán fel kell tüntetni.

(2) Ha a határozatot a szöveg teljes írásba foglalása előtt hirdették ki, a határozat rendelkező részét tartalmazó külön ívet a teljes szöveget tartalmazó eredeti példányhoz kell kapcsolni.

(3) A határozat rendelkező részében az összegeket és időpontokat számjegyekkel és betűvel is ki kell írni.

(4) Ha a határozat szövege több lapra terjed, az egyes lapokat össze kell kapcsolni és folyamatos sorszámozással kell ellátni.

(5) A határozat hibás szövegrészeit az eredeti példányon a közjegyző oly módon javítja ki, hogy a törölt szöveg olvasható maradjon. A határozatban előforduló módosításokat, javításokat a javítás feltüntetésével közjegyző aláírja.

53. § (1) Ha a közjegyző a végzés kijavítását rendeli el, a végzés eredeti példányán a hibás szöveget át kell húzni úgy, hogy az eredeti szöveg az áthúzás után is olvasható maradjon és a megjelölt rész mellett a lap szélén fel kell tüntetni a kijavító végzés számát, valamint – ha van elég hely – a helyes szöveget. A feljegyzéseket keltezéssel ellátva a közjegyző aláírja.

(2) A kijavító végzést mind a határozat eredeti példányára, mind a kiadmányokra rá kell vezetni. Ha ez nem lehetséges, a külön íven megszövegezett kijavító végzést hozzá kell erősíteni a végzés eredeti példányához és a kiadmányokhoz.

(3) Ha a végzés hibás kiadmányát valamelyik érdekeltnek már kézbesítették, részére a kijavító végzést is kézbesíteni kell.

(4) A végzés kiegészítése külön határozattal történik. A kiegészítés tényét és a kiegészítő végzés sorszámát a kiegészített határozaton fel kell tüntetni.

54. § (1)¹⁰⁰ A közjegyző által hozott végzés jogerejét az ügyben eljáró közjegyző a végzés eredeti példányára vezetett jogerősítési záradékkal (a továbbiakban: záradék) vagy külön végzéssel tanúsítja. A záradéknak (végzésnek) tartalmaznia kell a jogerőre emelkedés időpontját.

(2) A végzés kiadmányára a záradékot a 2. § 14. pontjában meghatározott módon kell feljegyezni.

(3) A fél értesítése a jogerősítési záradékkal ellátott végzés kiadmányának kézbesítésével történik. A záradékkal ellátott végzés kiadmányát meg kell küldeni a hagyatéki eljárásról szóló jogszabályban és a más jogszabályban megjelölt szerveknek is.

(4)¹⁰¹ Ha több személy részvételével vagy több tárgyban folyó eljárásban a közjegyző határozatának csak egyes személyekre vonatkozó vagy csak egyes rendelkezései emelkednek jogerőre, erről a határozatban rendelkezni kell. Ilyenkor a záradékban fel kell tüntetni azt a napot, amelyen a határozat részben jogerőre emelkedett, valamint azt, hogy mely részben hajtható végre.

(5)¹⁰² A végrehajtható okirat kérelemtől eltérő kiállítása tárgyában hozott végzés tekintetében az e §-ban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak.

54/A. §¹⁰⁴ (1) Az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ügyekben e rendelet

(2) A közjegyző az (1) bekezdésben meghatározott, az ügyfél által kitöltött papíralapú nyomtatvány (a továbbiakban: nyomtatvány) ellenőrzésével, szükség esetén javításával, valamint aláírásával állítja ki a végrehajtható okiratot.

(3) A nyomtatványok rendszeresítése a MOKK feladata; a MOKK által rendszeresített nyomtatványok alkalmazása kötelező. A MOKK az alkalmazandó nyomtatványt honlapján közzéteszi, és feltünteti a nyomtatvány közzétételének időpontját, valamint azt, hogy a nyomtatvány alkalmazása kötelező. Ha a nyomtatvány módosítására kerül sor, a MOKK ennek tényéről a honlapján az új nyomtatvány közzétételét megelőző hét nappal korábban tájékoztatást ad; a MOKK az új nyomtatvány közzétételét követően a honlapján egy hónapon keresztül jelzi annak tényét, hogy a nyomtatvány megváltozott. A fél nyomtatványt a közjegyző irodájában is igényelhet.

(4) A nyomtatványt el kell látni az egyes kérelmek joghatásaira és késedelmes előterjesztésük jogkövetkezményeire, valamint a nyomtatvány kitöltésének módjára vonatkozó tájékoztatással.

(5) A nyomtatványt úgy kell kialakítani, hogy azon kellő hely álljon rendelkezésre a kérelem előterjesztésére. A nyomtatványon a közjegyző és a végrehajtó érkeztető bélyegzője lenyomatának helyét ki kell alakítani.

(6) A MOKK az általa rendszeresített nyomtatvány közzétételének tényéről haladéktalanul tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter). Ha a nyomtatvány nem felel meg a jogszabályoknak, a miniszter erre felhívja a MOKK figyelmét, és ezt követően a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban alkalmazandó papír alapú és elektronikus űrlapokról szóló 22/2010. (V. 7.) IRM rendeletben meghatározott eljárási rendet kell követni.

55. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A rendeletet a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3)¹⁰⁵ E rendeletnek a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar egyes feladatairól, valamint egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 5/2016. (III. 8.) IM rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2017. január 1. napját követően elrendelt végrehajtási ügyek vonatkozásában kell alkalmazni.

56. §¹⁰⁶ E rendelet 27. § (2a) bekezdése az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.