nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
75/2003. (VII. 4.) FVM rendelet
a vágóállatok vágás utáni minősítéséről
2014-03-15
2015-05-13
11
Jogszabály

75/2003. (VII. 4.) FVM rendelet

a vágóállatok vágás utáni minősítéséről

Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 32. §-a (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a kereskedelmi célú vágóállat-termelés, valamint a minőségi hús-, hústermék-előállítás és kereskedelem elősegítése érdekében a következőket rendelem el:

Értelmező rendelkezések

1. § 1.1 Vágóhíd üzemeltetője: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki értékesítés vagy közfogyasztás céljából szarvasmarhát, sertést, juhot és kecskét vágó, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 35. § (1) bekezdése szerint engedélyezett élelmiszer létesítményben engedélyezett élelmiszer-vállalkozói tevékenységet végez.

2.2 Minősítő szervezet: a vágóállatok minősítésére jogosult jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet.

3. Minősítő hely: a vágóhídi vágóvonal oly módon kialakított szakasza, ahol a megfelelően előkészített vágott testek, illetve féltestek mérlegelése, minősítési előírás szerinti osztályozása, valamint a minősítési adatok rögzítése zavartalanul biztosítható.

4. Minősítő: a vágóállatok minősítésére jogosult természetes személy.

5. Termelő: a vágóállatokat előállító és értékesítő állattartó.

6. Kereskedő: a vágóállat kis- és nagykereskedő.

7.3 Kifejlett szarvasmarha: a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet III. melléklet IV. rész 2. pontja szerinti fogalom.

8.4 Vágóállat: azonosító jelöléssel és azonosításra szolgáló dokumentumokkal ellátott vágósertés, vágómarha, vágójuh és vágókecske a vágóhelyre való útra indításától a vágóhelyen történő leöléséig.

9.5 Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.

2. §6 (1)7 A vágóállatból származó vágott testek és féltestek, illetve az ezekből származó húsrészek minősítésére e rendelet előírásait kell alkalmazni. A (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel kizárólag az e rendelet alapján minősített vágósertés, valamint kifejlett szarvasmarha testek és féltestek, illetve az ezekből származó húsrészek hozhatók forgalomba. A vágójuhból származó vágott testeket csak kérelemre kell minősíteni.

(2)8 Ha a vágóhíd üzemeltetőjének kérelmére – engedélyezési eljárás keretében – a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság) az Éltv. 35. § (1) bekezdése szerinti engedélyben a vágási kapacitást

a) kifejlett szarvasmarhára vonatkozóan éves átlagban hetente legfeljebb 75 darab,

b)9 vágósertésre vonatkozóan éves átlagban hetente legfeljebb 200 darab vágóállat levágásában határozza meg, mentesül az (1) bekezdés szerinti minősítési kötelezettség, illetve a 4. § (1) bekezdése szerinti minősítő hely üzemeltetésének kötelezettsége alól. A testek és féltestek, illetve az ezekből származó húsrészek minősítés nélkül forgalomba hozhatók.

(3) Az (1) bekezdés szerinti minősítési kötelezettség, illetve a 4. § (1) bekezdése szerinti minősítő hely üzemeltetési kötelezettség nem vonatkozik az olyan vágóhidakra, amelyek csak saját tenyésztelepeiken született és hizlalt sertéseket vágnak és az azokból nyert összes hasított testet fel is darabolják.

(4)10 A (2) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltak alapján felmentést kapott vágóhíd üzemeltetőjének a vágási nap végén elektronikusan meg kell küldenie a felvásárolt és a levágott állatok Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (a továbbiakban: ENAR) szerinti adatait és a vágási adatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) vágóhídi kliens programjából a NÉBIH központi adatbázisába. A vágóhíd üzemeltetője e bekezdés szerinti adatokat köteles a vágást követő hat hónapig megőrizni. A NÉBIH a honlapján közzéteszi a minősítésre kötelezett és a minősítésre nem kötelezett vágóhidak listáját.

3. § (1)11 A minősítésre kötelezett vágóállatokat, azok minősítésének módját, valamint osztályba sorolásának feltételeit – a vágósertésekre, a vágómarhákra, a vágójuhokra és a vágókecskékre vonatkozó – külön jogszabályok határozzák meg.

(2)12 A vágóállatok vágás utáni minősítésével kapcsolatos feladatok ellátásával összefüggő adatokat tartalmazó központi adatbázist a NÉBIH működteti. A NÉBIH az illetékes terméktanács számára az adatbázisból előre egyeztetett módon és tartalommal – személyes adatokat nem tartalmazó – adatot szolgáltat.

A minősítő hely

4. § (1)13 A vágóhíd köteles minősítő helyet üzemeltetni és annak működését a NÉBIH-hel engedélyeztetni, a minősítés elvégzésére minősítő szervezettel vagy tevékenységét nem minősítő szervezet keretében végző minősítővel szerződést kötni.

(2)14 A NÉBIH által honlapján közzétett Szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) részletesen meg kell határozni a minősítő hely előírás szerinti kialakítását. A vágóhíd – a minősítő hely engedélyeztetése céljából – köteles a Szabályzatban közzétett irányelvek szerinti tárgyi feltételeket biztosítani.

(3) Az alapvető tárgyi feltételek biztosítása céljából a minősítő helyet úgy kell kialakítani, hogy

a)15 a minősítő hely egyenes pályaszakaszán a minősítést a vágósertésnél a szúrást követő negyvenöt percen belül, a vágómarhánál, a vágójuhnál és a vágókecskénél a szúrást követő hatvan percen belül el lehessen végezni, és a konvejor haladását meg lehessen állítani;

b) a minősítő helyen a mérleg kijelzése és a bevitt adatok leolvasása minden esetben jól látható legyen;

c) a minősítő(k) munkavégzése, a minősítéshez szükséges eszközök elhelyezése és használata, valamint az adatbeviteli eszköz kezelése zavartalan legyen;

d) a minősítővel szemben lévő oldalon munkavégzés ne történjen.

(4)16 A vágóhíd üzemeltetőjének gondoskodnia kell a minősítő hely megfelelő megvilágításáról, egytized kilogrammos mérési pontosságú automata mérleg használatáról, valamint arról, hogy a felvett minősítési adatok automatikusan az adatbankba kerüljenek. A 2. § (2) bekezdés b) pontja és a 2. § (3) bekezdése szerinti vágóhíd üzemeltetőjének gondoskodnia kell a felvett adatok adatbázisba történő megküldéséről.

(5)17 A minősítő hely működési engedélye iránti kérelmet a NÉBIH-hez az általa kiadott, valamint honlapján közzétett nyomtatványon kell benyújtani, amelyben meg kell jelölni

a) az engedélykérő nevét, székhelyét, levelezési címét, adószámát, továbbá a vágóhíd címét, működési engedélyének számát, típusát, valamint a tenyészet kódját,

b) a minősíteni kívánt vágóállat-fajokat,

c) a minősítő hellyel szerződést kötött minősítő szervezetet, vagy tevékenységét nem minősítő szervezet keretében végző minősítőt,

d) tételesen a tárgyi feltételeket,

e) a heti vágás számát, a vágási napokat és időpontokat.

(6)18 A NÉBIH a minősítő hely fenntartására a vágóhíd üzemeltetője részére határozatlan időre szóló engedélyt ad ki. Az engedéllyel rendelkező minősítő helyek listáját a NÉBIH a Vidékfejlesztési Értesítőben évente közzéteszi.

5. §19 (1)20 A NÉBIH a minősítő helyek hatósági ellenőrzését évente elvégzi.

(2)21 A vágóhíd a 4. § (5) bekezdésében megjelölt adatok változását köteles a NÉBIH-nek a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül bejelenteni. A NÉBIH a tárgyi feltételek változása esetén hatósági ellenőrzést rendelhet el.

(3)22 A hatósági ellenőrzés – amelynek a módját a NÉBIH a Szabályzatban rögzíti – teljeskörűen kiterjed a minősítő tevékenységre és annak feltételeire, valamint a vágóhídi, a termékelőállítási és kereskedelmi tevékenység nyomon-követhetőségét biztosító dokumentációkra és bizonylatokra.

(4)23 A hatósági ellenőrzés alapján a NÉBIH:

a) határidőt szab a jogszabályban meghatározottakkal ellentétes működés megszüntetésére, indokolt esetben ennek idejére a minősítő hely működési engedélyét felfüggeszti;

b) a minősítő hely működési engedélyét visszavonja az a) pont szerinti határozatban foglaltak nem megfelelő teljesítése vagy az abban meghatározott határidő túllépése esetén.

A minősítő szervezet

6. § (1)24 A vágóállatok vágás utáni minősítését működési engedéllyel rendelkező minősítő szervezet vagy tevékenységét nem minősítő szervezet keretében végző minősítő végezheti.

(2)25 A minősítő szervezet működési engedélye iránti kérelmet a NÉBIH-hez, az általa rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, melyben meg kell jelölni

a) az engedélyt kérő nevét, székhelyét, levelezési címét, adószámát;

b) minősíteni kívánt vágóállatokat;

c) a minősítő helyeket.

(3)26 A kérelmezőnek csatolnia kell (2) bekezdés szerinti kérelméhez:

a)27

b) a társasággal szerződéses jogviszonyban álló minősítők listáját, megjelölve azok nevét, működési engedélyének számát;

c) a minősítés tárgyi feltételeinek teljesítését biztosító eszközök listáját;

d) a 7. § szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatokat;

e) a kötelezettségvállalási nyilatkozatot a vágóállatok vágás utáni minősítésére és kereskedelmi osztályba sorolására vonatkozó külön jogszabályokban foglalt előírások betartására és betartatására;

f)28 az ellátási nyilatkozatot a minősítés (2) bekezdés c) pontjában megjelölt minősítő helyeken történő elvégzésére.

(4)29 A NÉBIH a minősítő szervezet részére határozatlan időre szóló engedélyt ad ki.

(5)30 Az engedéllyel rendelkező minősítő szervezetek listáját a NÉBIH a Vidékfejlesztési Értesítőben évente közzéteszi.

(6)31 Ha az engedélyt kérő minősítő szervezet az e rendeletben előírt tevékenység(ek) ellátására más szervezetekkel együtt létrehozott szervezet útján kíván gondoskodni, akkor az átruházott feladatok körét és elvégzésének módját, valamint az egyes szervezetek kapcsolatát és felelősségét külön megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodást – a minősítő szervezetnek a feladat ellátására való alkalmasságát igazoló adatokkal – az engedély iránti kérelemmel együtt a NÉBIH-hez kell benyújtani.

7. §32 A minősítő szervezet és tisztségviselői, valamint minősítői nem folytathatnak olyan tevékenységet, amely a minősítő tevékenységgel összeférhetetlen, így vágóállat-előállításban, -értékesítésben, -forgalmazásban sem közvetve, sem közvetlenül nem lehetnek érdekeltek, nem üzemeltethetnek vágóhidat vagy vágóhelyet, továbbá a minősítő szervezet munkatársai nem lehetnek tisztségviselői, alkalmazottai és megbízottai a minősítési tevékenységet ellenőrző hatóságnak.

8. § (1) A minősítő szervezet

a)33 a vágóhidakkal kötött szerződések alapján ellátja a vágóállatok minősítését;

b)34 minősítő tevékenységét a 10. § (1) bekezdésében meghatározott minősítők útján végzi, ennek keretében biztosítja a minősítők helyettesítését, vágóhidak közötti cseréjét;

c) a minősítői számára biztosítja a minősítéshez jogszabályban előírt, hitelesített minősítő készüléket, és gondoskodik azok megfelelő karbantartásáról, továbbá biztosítja az adatrögzítéshez szükséges eszközöket, az előírt nyomtatványokat, a minősítő és hitelesítő bélyegzőket vagy jelölő eszközöket, valamint a Szabályzat által előírt egyéb feltételeket;

d) nyilvántartja a minősítőket, valamint tevékenységüket és rendszeresen ellenőrzi ezek feltételeit, továbbá biztosítja a dokumentált belső ellenőrzést és a minősítőkre vonatkozó felelősségvállalást;

e)35 a NÉBIH-nek nyolc napon belül jelentést tesz a működésében, a minősítő tevékenységének személyi és a tárgyi feltételeiben történt változásról, valamint a vele szerződéses jogviszonyban álló vágóhídnak a működési engedélyben rögzített állapottól való eltéréséről;

f) biztosítja a minősítők külön jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatását;

g) a minősítő engedélyének felfüggesztése vagy visszavonása esetén negyvennyolc órán belül átveszi a korábbi minősítésekre vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentumokat, valamint a minősítő és hitelesítő bélyegzőket.

(2)36 A minősítő szervezet az általa használt bélyegzőket köteles nyilvántartani és azokkal a NÉBIH-nek elszámolni. A használhatatlanná vált vagy a használaton kívüli bélyegzőket a minősítő szervezet köteles a NÉBIH-nek nyolc napon belül – a (3) bekezdés szerinti bejelentéssel egyidejűleg – jegyzőkönyv ellenében visszaszolgáltatni. A NÉBIH a visszaadott bélyegzőket a beszolgáltató minősítő szervezet új minősítői részére díjmentesen visszaadja.

(3)37 A minősítő szervezet a (2) bekezdésben megjelölt nyilvántartás alapján a bélyegzők használatáról az első használatbavétel alkalmával, valamint évente kötelezően tételes jelentést készít a NÉBIH részére, ezenkívül a bélyegző használatában bekövetkezett változást és a bélyegző használhatatlanná válását nyolc napon belül bejelenti.

9. §38 (1)39 A NÉBIH a minősítő szervezetek hatósági ellenőrzését évente elvégzi.

(2)40 A hatósági ellenőrzés – amelynek a módját a NÉBIH a Szabályzatban rögzíti – teljeskörűen kiterjed a minősítő tevékenységre és annak feltételeire. A NÉBIH a tárgyi feltételek változása esetén hatósági ellenőrzést rendelhet el.

(3)41 A hatósági ellenőrzés alapján a NÉBIH:

a) határidőt szab a jogszabályban meghatározottakkal ellentétes működés megszüntetésére, indokolt esetben ennek idejére a minősítő szervezet engedélyét felfüggeszti;

b) az engedélyt visszavonja az a) pont szerinti határozatban foglaltak nem megfelelő teljesítése vagy az abban meghatározott határidő túllépése esetén.

A minősítő

10. § (1)42 A vágóállat vágás utáni minősítője kizárólag e tevékenység végzésére működési engedéllyel rendelkező, a NÉBIH által nyilvántartásba vett természetes személy lehet, aki tevékenységét nem minősítő szervezet keretében vagy minősítő szervezet keretében, munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzi.

(2) A minősítő termelővel, kereskedővel, illetve vágóhíd tulajdonosával, üzemeltetőjével munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhat, azoktól munkabért vagy bármilyen más jogcímen juttatást nem kaphat.

(3)43 Aki szarvasmarha, sertés, juh vagy kecske előállítással, illetve kereskedelemmel hivatásszerűen foglalkozik, minősítési tevékenységet nem végezhet. A minősítő nem minősíthet azon a melléklet szerint számított, átlagosan heti 50 állategység vágásszám feletti vágást végző vágóhídon, amelynek üzemeltetője vagy tulajdonosa. A minősítő továbbá nem lehet a minősítési tevékenységet ellenőrző hatóság tisztségviselője, alkalmazottja vagy megbízottja.

(4)44 A minősítő működési engedélyét a minősítő szervezet, illetve a tevékenységét nem minősítő szervezet keretében végző minősítő esetében a minősítő kérelmére a NÉBIH adja ki.

(5) A minősítői működési engedély személyi feltételei:

a) az egészségügyi alkalmasságot tanúsító orvosi bizonyítvány;

b)45 a agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által külön jogszabályban kiadott követelményeknek megfelelő ismereteknek a Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) felügyeletével szervezett és lebonyolított szakmai tanfolyamon való elsajátítását igazoló dokumentum. Amennyiben annak kiállításától számított két év után kérelmezik az engedélyt, úgy a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző, szinten tartó ismereteket biztosító szakmai továbbképző tanfolyamon való megfelelést igazoló dokumentumot csatolni kell.

(6)46 A működési engedély 2 évig hatályos. Az engedély a tevékenységét nem minősítő szervezet keretében végző minősítő vagy a minősítő szervezet kérelmére további két évre meghosszabbítható. A meghosszabbítás feltételei:

a) az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott bizonyítvány;

b)47 a szinten tartó ismereteket biztosító – a miniszter által külön jogszabályban kiadott követelményeknek megfelelően, a minisztérium felügyeletével szervezett és lebonyolított – szakmai továbbképző tanfolyamon való megfelelést igazoló dokumentum.

10/A. §48 (1) A 10–12. §-ok rendelkezéseit a tevékenységét nem minősítő szervezet keretében végző minősítőre az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)49 A minősítő működési engedélye iránti kérelmet a NÉBIH–hez az általa rendszeresített és a honlapján is közzétett nyomtatványon kell benyújtani, melyben meg kell jelölni

a) az engedélyt kérő nevét, lakhelyét, levelezési címét, adószámát;

b) minősíteni kívánt vágóállatokat;

c) a minősítő helyeket;

d)50 a helyettesítést végző minősítővel vagy minősítő szervezettel kötött megállapodást.

(3) A kérelmezőnek csatolni kell (2) bekezdés szerinti kérelméhez:

a) a minősítés tárgyi feltételeinek teljesítését biztosító eszközök listáját;

b) a 10. § (2)–(3) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatokat;

c) az ellátási nyilatkozatot a minősítés (2) bekezdés c) pontjában megjelölt minősítő helyeken történő elvégzésére;

d)51 a helyettesítést végző minősítő működési engedélyének számát;

e)52 a vágóhíd nyilatkozatát arról, hogy a minősítőt más munkafeladattal nem bízza meg.

(4)53 Ha az engedélyt kérő minősítő az e rendeletben előírt tevékenység(ek) ellátásáról más minősítővel vagy minősítő szervezettel való együttműködés útján kíván gondoskodni, akkor az érintett feladatok körét és azok elvégzésének módját, valamint az együttműködők kapcsolatát és felelősségét külön megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodást az engedély iránti kérelemmel együtt a NÉBIH-hez kell benyújtani.

(5) A minősítő

a) a vágóhidakkal kötött szerződések alapján, a (2) bekezdés c) pontjában megjelölt minősítő helyeken ellátja a vágóállatok minősítését;

b) rendelkezik a minősítéshez jogszabályban előírt, hitelesített minősítő készülékek használati jogával, és gondoskodik azok megfelelő karbantartásáról, továbbá rendelkezik az adatrögzítéshez szükséges eszközökkel, az előírt nyomtatványokkal, a minősítő és hitelesítő bélyegzőkkel vagy jelölő eszközökkel, valamint a Szabályzat által előírt egyéb feltételekkel;

c) tevékenységéről naprakész nyilvántartást vezet;

d)54 a NÉBIH-nek nyolc napon belül jelentést tesz a működésében, tevékenységének személyi és a tárgyi feltételeiben történt változásról, valamint a vele szerződéses jogviszonyban álló vágóhídnak a működési engedélyében rögzített állapottól való eltéréséről;

e) eleget tesz a külön jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének;

f)55 az általa használt bélyegzővel a NÉBIH-nek elszámol, a használhatatlanná vált vagy használaton kívüli bélyegzőt a NÉBIH-nek nyolc napon belül jegyzőkönyv ellenében visszaszolgáltatja.

11. § (1)56 A minősítő a NÉBIH által a minősítő szervezet, illetve a tevékenységét nem minősítő szervezet keretében végző minősítő részére költségtérítés ellenében biztosított minősítő és hitelesítő bélyegzőket vagy jelölő eszközöket köteles használni. A minősítő a bélyegző elvesztését vagy használhatatlanná válását haladéktalanul köteles a minősítő szervezetnek, illetve tevékenységét nem minősítő szervezet keretében végző minősítő esetében a NÉBIH-nek bejelenteni.

(2)57 A minősítő a minősítés során a NÉBIH által jóváhagyott nyomtatványokat köteles alkalmazni.

(3) A minősítő a felvett és továbbított adatok valódiságáért felelősséggel tartozik.

12. § (1)58 A NÉBIH a minősítő működési engedélyét felfüggeszti:

a) a minősítő írásbeli kérelmére;

b) a 10. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott egészségügyi alkalmasság megváltozása, illetve a 10. § (6) bekezdésében foglalt feltételek hiánya esetén;

c) a minősítő szervezet kérelmére.

(2)59 A NÉBIH a minősítő működési engedélyét visszavonja:

a) a minősítő halála esetén;

b) a minősítő írásbeli kérelmére;

c) e rendelet előírásaival ellentétes működés esetén;

d) a 10. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott egészségügyi alkalmasság végleges megváltozása esetén;

e) a tevékenységgel összefüggő, külön jogszabályokban meghatározott feltételek nem teljesítése esetén;

f) valótlan adatok felhasználása, illetve adatok jogosulatlan kezelése esetén;

g) a minősítő szervezet kérelmére.

(3)60 A minősítő engedélyének felfüggesztésekor vagy visszavonásakor – attól számított negyvennyolc órán belül – köteles a korábbi minősítésekre vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentumokat, valamint működési engedélyét, a minősítő és hitelesítő bélyegzőket jegyzőkönyv ellenében a minősítő szervezetnek, illetve tevékenységét nem minősítő szervezet keretében végző minősítő esetében a NÉBIH-nek átadni.

(4)61 A minősítő engedélyének felfüggesztésekor vagy visszavonásakor a minősítő szervezet a (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyv alapján köteles elszámolni a NÉBIH felé.

A vágóállatok minősítése

13. § A vágóállatokat a vonatkozó rendeleteknek megfelelően a vágás előtt olyan módon kell azonosító jellel ellátni, hogy az lehetővé tegye a vágóállatok azonosítását a vágóhídra való szállítás időpontjától kezdve a vágási folyamaton át a feldolgozás megkezdéséig, a beraktározásig, illetve a kereskedelmi értékesítésig a vágott testen vagy féltesten.

14. § (1)62 A minősítő az elvégzett minősítésről köteles napi jelentést készíteni a minősítő szervezet és a vágóhíd részére, illetve a tevékenységét nem minősítő szervezet keretében végző minősítő csak a vágóhíd részére a vágóhíd üzemeltetője által azonosított és jelölt vágóállatokról, a minősítés eredményéről, adatairól. A minősítő köteles a jelentés mindkét példányát hitelesíteni, annak egy példányát a vágóhíd üzemeltetőjével átvetetni, a vágás napján a vágóhíd üzemeltetőjének átadni, valamint elektronikus úton a külön jogszabályok szerint működtetett adatbázisba juttatni.

(2)63 Az (1) bekezdés szerint dokumentált adatokat a minősítő, a minősítő szervezet, illetve a tevékenységét nem minősítő szervezet keretében végző minősítő köteles a vágást követő hat hónapig megőrizni, számítástechnikai eszközökkel tárolni, hatósági ellenőrzéshez rendelkezésre bocsátani.

(3)64 A vágóhíd üzemeltetője köteles a minősítés tárgyi feltételek biztosítása mellett:

a) haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül tájékoztatni az érintett termelőt vagy kereskedőt a minősítés eredményéről és a kereskedelmi (minőségi) osztályok, kategóriák szerinti pénzügyi elszámolásról;

b) a vágóhídi állat-egészségügyi ellenőrzés, illetve húsvizsgálat vágóállat minőségével összefüggő adatait – a minősítés és a kereskedelmi osztályba sorolás adataival együtt – a termelőnek vagy a kereskedőnek átadni.

(4) A minősítés, illetve a kereskedelmi osztályba sorolás adatai a termelő vagy a kereskedő, illetve a vágóhíd üzemeltetője közötti szerződésben a felvásárlási ár, valamint a vállalati, üzemi termelés-elszámolás bizonylati alapjául szolgálnak.

15. § (1)65 Ha a termelő, a kereskedő, valamint a vágóhíd üzemeltetője a minősítés eredményével nem ért egyet – abban az esetben, ha a kifogásolt minőségű testet, féltestet a 13. §-ban foglaltak szerint látták el azonosító jellel, és a kifogásolt minősítés tárgya ellenőrizhető –, vizsgálat lefolytatását kérheti a NÉBIH-től.

(2)66 Kifogásolt minősítés esetén a termelő, a kereskedő, illetve a vágóhíd üzemeltetője teljes körű felülvizsgálatot is kérhet a NÉBIH-től.

(3)67

Eljáró szervek

16. §68 (1)69 A vágóállatok vágás utáni minősítésének irányításával, szervezésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a miniszter és a NÉBIH látja el.

(2)70 A NÉBIH a felülvizsgálattal és az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 13. §-a szerint megkötött együttműködési szerződés alapján a vágósertés termékpályán működő elismert terméktanáccsal közösen látja el.

17. §71 A miniszter a minősítés feladatainak keretében:

a) elismeri, illetve elismerteti az alkalmazható minősítési módszereket és közzéteszi azokat;

b) elrendeli a jóváhagyott minősítő módszerek alkalmazhatóságának felülvizsgálatát, ennek pénzügyi fedezetét biztosítja;

c) a minősítési ügyekben az ellenőrzési, illetve a szankcionálási feladatok vonatkozásában hatáskörének megfelelően eljár;

d) jóváhagyja az oktatás és a továbbképzés szakmai és vizsga követelményrendszerét;

e) kijelöli a minősítők oktatására, továbbképzésére, vizsgáztatására jogosult intézményeket.

18. § (1)72 A vágóállatok vágás utáni minősítésével és a minősítő tevékenység végzésével kapcsolatos hatósági feladatokat kizárólagos hatáskörrel és országos illetékességgel a NÉBIH látja el. Feladatait ellenőrei vagy megbízott szakértők útján végzi.

(2)73 A NÉBIH hatósági feladatai körében

a) engedélyt ad ki,

b) felülvizsgálatot tart,

c) ellenőrzést végez,

d) nyilvántartást vezet,

e)74 vágóállatokra vonatkozóan az Európai Bizottság jelentéseihez szükséges vágott test minősítési adatbázist működtet és adatot szolgáltat a minisztérium részére.

(3)75 A (2) bekezdés a) pontja alapján a NÉBIH engedélyezi:

a) a vágóhídi minősítő hely,

b) a minősítő szervezet,

c) a minősítő működését.

(4)76 A (2) bekezdés b) pontja alapján a NÉBIH felülvizsgálja:

a) a vágóhidak minősítő helyeinek minősítő tevékenységét és annak feltételeit;

b) a minősítő szervezetek tevékenységét és annak feltételeit.

(5)77 A (2) bekezdés c) pontja alapján a NÉBIH ellenőrzi:

a)78 a vágóállatok vágás utáni minősítésének végrehajtását, ennek keretében a vágóhidak, a daraboló és a feldolgozó üzemek, a minősítő helyek, a minősítő szervezetek működését, a minősítőket és azok tevékenységét, valamint a minősítő műszerek és a szarvasmarha-, illetve a juh- és a kecskeminősítő etalonok engedélyezettségét és hitelességét;

b)79 a vágóállatok vágás utáni minősítésével kapcsolatos bármely tevékenységet, illetve a vágóhídi, a termékelőállítási és kereskedelmi tevékenység nyomon-követhetőségét biztosító dokumentációkat, valamint bizonylatokat;

c) az oktatás feltételeinek meglétét;

d) a kereskedelmi forgalomban értékesített húsok minősítésének meglétét;

e)80 a termék előállítási és kereskedelmi tevékenység nyomon-követhetőségét biztosító dokumentációkat, valamint bizonylatokat a 2. § (2) bekezdés b) pontja és a 2. § (3) bekezdése szerinti vágóhíd üzemeltetőjénél.

(6)81 A (2) bekezdés d) pontja alapján a NÉBIH nyilvántartja:

a)82 a minősítő hellyel rendelkező vágóhidakat, a 2. § (2) bekezdés b) pontja és a 2. § (3) bekezdése szerinti vágóhidakat;

b) az engedélyezett minősítő szervezeteket;

c) az engedéllyel rendelkező minősítőket és a részükre kiadott bélyegzőket;

d) az engedélyezett minősítő készülékeket;

e)83 az ellenőrzések során a NÉBIH-et felülvizsgálati jogok illetik meg.

(7)84 A NÉBIH biztosítja:

a) a minősítéshez szükséges nyomtatványokat, költségtérítés ellenében;

b) a minősítő (fém) és hitelesítő (gumi) bélyegzőket, valamint a szarvasmarha-, illetve a juh- és kecskeminősítő etalonokat, költségtérítés ellenében;

c) a vonatkozó közösségi jogi normák folyamatos figyelemmel kísérését és követését;

d) a Szabályzatot, a hozzá kapcsolódó jegyzőkönyv- és formanyomtatványokat;

e)85 az Európai Bizottság helyszíni ellenőrzéseinek magyar tagját;

f)86 vágómarhákra, vágójuhokra és vágókecskékre vonatkozóan az Európai Bizottság jelentéseihez szükséges vágott test minősítési adatbázis működtetését a minisztérium felügyelete mellett.

19. § (1)87

(2)88 Amennyiben kereskedelmi egységnél a 18. § (5) bekezdésének d) pontja alapján végzett ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy beazonosítható eredetű, de nem vagy nem az e rendeletben foglaltak szerint minősített vágott test, féltest vagy húsrész került forgalomba, a NÉBIH a kifogásolt tétel származási helyének minősítő helyre vonatkozó engedélyét visszavonja, és az erről szóló határozatát közli az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósággal is.

(3)89 A 2. § alapján minősítésre kötelezett vágóhíd a NÉBIH minősítő helyre vonatkozó engedélye nélkül, illetve engedélyt visszavonó határozata alapján vágási tevékenységet nem végezhet.

Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló 13/1998. (IV. 3.) FM rendelet.

(2)–(3)90

(4)91

(5)92 Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”), 42. cikk (1) bekezdés;

b) a Bizottság 1249/2008/EK rendelete (2008. december 10.) a szarvasmarhák, sertések és juhok közösségi minősítési rendszereinek alkalmazására és e termékek árának bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról.

Melléklet a 75/2003. (VII. 4.) FVM rendelethez93

Állategység számítási táblázat

Állatfajok megnevezése

Mennyiség (db)

Állategység (ÁE)

Szarvasmarha/bivaly

 

 

borjú 6 hónapos korig

1

0,4

6–24 hónapos korú növendék

1

0,6

24 hónaposnál idősebb állat

1

1

Juh (vegyes korcsoport)

1

0,15

Kecske (vegyes korcsoport)

1

0,15

Sertésfélék

 

 

tenyészkoca malacok nélkül

1

0,5

malac 25 kg-ig

1

0,03

hízósertés 25–110 kg

1

0,2

kan

1

0,5

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!