nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet
a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről
2013-10-10
2015-12-24
9

116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet

a sertések jelöléséről,
valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről1

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. § (1) bekezdése a) pontjának 9. alpontjában, valamint az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A sertések egységes nyilvántartási és azonosítási rendszerét e rendelet előírásai szerint kell bevezetni.

2. § (1)2 E rendelet alkalmazásában:

1.3 Tenyésztési hatóság: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH).

2–3.4

4. Tenyészetkód: a tenyészet azonosító száma az országos adatbázis nyilvántartásában.

5–6.5

7. Állatmozgás: az állat tenyészetek közötti helyváltoztatása, amely lehet szállítás vagy lábon hajtás.

8.6 Sertés szállítólevél: az állatok eredetét igazoló és a szállított sertéseket kísérő dokumentum, amely egyben a szállítás Országos Adatbázisnak való bejelentésére is szolgál.

9. Állatmozgás-nyilvántartás: a beérkezett és a kiszállított sertésekről az állattartó által tartási helyenként vezetett naprakész nyilvántartás.

10. Sertés ENAR (a továbbiakban: ENAR): a sertések egységes nyilvántartási és azonosítási rendszere, amely kapcsolódik a tenyészetek nyilvántartásához (TIR), biztosítja az állatmozgások nyomon követését, továbbá alapját képezi az érintett szakterületek (állategészségügy, állattenyésztés, piacszabályozás stb.) nyilvántartási rendszereinek.

11–12.7

13.8 ENAR jelölés: ENAR füljelző, azaz a sertések megjelölésére szolgáló, a tenyésztési hatóság által engedélyezett, az ENAR-számot tartalmazó jelölő eszköz, vagy a jelölőkalapáccsal végzett jelölés.

14.9 ENAR-szám: a sertések megjelölésére és azonosítására használt, Magyarország ISO kódjeléből (HU) és a legfeljebb tizenkettő jegyű számból álló kód, amelyet az országos adatbázis ad ki, jelölőkalapács esetében a tenyészetkód.

15–17.10

18.11 Útmutató: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által készített és saját honlapján közzétett ENAR formanyomtatvány-gyűjtemény és kitöltési-eljárási tájékoztató.

19.12 Sertés: A tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet 2. § 1. pont c) alpontjában meghatározott fajok.

20.13 Állat-egészségügyi bizonyítvány: az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól szóló 87/2012. (VIII. 27.) VM rendelet 2. melléklete szerinti okirat.

(2)14 Az e rendeletben nem meghatározott fogalmakra a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet 2. §-a irányadó.

A sertések egységes nyilvántartási és azonosítási rendszerének szabályai

3. § (1)15

(2)16 A sertéseket legkésőbb a születési tenyészet elhagyásakor hasznosítási módtól függetlenül meg kell jelölni. Élő sertéseket csak ENAR-füljelzővel vagy jelölőkalapáccsal megjelölve szabad szállítani.

(3)17 Állatmozgás során a sertéseket a NÉBIH által rendszeresített és a honlapján közzétett formátumú szállítólevélnek kell kísérnie, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) kiszállító adatai,

b) kiszállított állatok azonosítói,

c) céltenyészet adatai,

d) állat-egészségügyi bizonyítvány adatai,

e) fogadó tenyészet beérkeztetési adatai.

(4) A sertés szállítólevelet a 7. § (2) bekezdés alá tartozó esetekben is ki kell állítani.

A tenyészetek nyilvántartásba vétele és a megyei körzetek kialakítása

4. §18

5. § (1)19

(2)20

(3)–(5)21

6. § (1)22

(2)23

(3)–(6)24

A sertések jelölése

7. § (1)25 A sertéseket a jobb fülben elhelyezett engedélyezett ENAR-füljelzővel vagy jelölőkalapáccsal kell megjelölni. Az e rendelet szerint még nem jelölt sertések jelölését el kell végezni:

a) az állat tenyészetből történő kiszállítását megelőzően;

b) importált állat esetében a karanténból történő kiszállítást megelőzően;

c) amennyiben állategészségügyi okból szükséges;

d) szükség esetén tenyésztési célból.

(2) Nem kell megjelölni:

a) a levágásra kerülő sertéseket, ha a vágóhíd és a tenyészet azonos tartási helyen van, és kizárólag erről a tartási helyről származó sertéseket vágnak;

b)26 azon sertéseket, melyek esetében külön jogszabály alapján a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság) zárt vágást rendel el.

(3)27 Nem kell átjelölni:

a)28 a más tagállamból vagy másik hazai tenyészetből származó sertéseket; amennyiben az állattartó a sertéseket mégis átjelöli, annak minden költsége az állattartót terheli, átjelöléskor az állattartó köteles a rendelet 17. § g) pontja szerint eljárni;

b) az azonnali vágásra importált sertéseket, amelyek a vágóhídra érkezésük után öt napon belül levágásra kerülnek.

(4)29

8. § (1) Az ENAR-füljelzők jellemzői:

a) csak egyszeri felhasználást tesznek lehetővé;

b) valódiságuk és eredetiségük megállapítható;

c) tartósak, kopásállók, a sertés élettartamára, illetve vágóhídi füljelző esetén, a vágóvonalon a leolvasási pontig biztosítják a leolvashatóságot;

d) anyaguk állat- és környezetbarát;

e) tartalmazzák az ENAR-számot;

f) feliratuk jól látható és olvasható.

(2) Az alkalmazott füljelzők és feliratok:

a) a továbbtartásra eladott sertések tartós műanyag füljelzőt, a vágóhídra szállítandók a perzselésnek ellenálló fém füljelzőt, vagy erre a célra kialakított vágóhídi műanyag füljelzőt kapnak;

b) a feliratozás az önálló tenyészetekben a tenyészetkód első hat számjegye és egy futó sorszám;

c) megyei körzetbe sorolt tenyészetekben a vágóhídi füljelzőn országosan folyamatos futósorszám, amely a tartós műanyag füljelzőn egyjegyű ellenőrző számmal egészül ki.

(3)30 A NÉBIH a sertés ENAR-füljelzők gyártására és szállítására évenként pályázatot hirdet, melynek kiírását honlapján közzéteszi.

(4)31 A közzététel alapján a gyártók által benyújtott sertés füljelzők minőségét és a gyártóval szemben támasztott feltételek meglétét a tenyésztési hatóság, a meghirdetett feltételek szerint, füljelző teszt keretében megvizsgálja.

(5)32 Az elfogadott füljelzőket és azok forgalmazóinak listáját a NÉBIH saját honlapján közzéteszi, és megállapodást köt a nyertes pályázókkal. A sertés ENAR-ban kizárólag ezek a füljelzők igényelhetők.

(6) A füljelzőket és behelyező eszközöket, valamint az ENAR bizonylatokat az Útmutatóban leírt módon kell igényelni.

A jelölőkalapács használata33

8/A. §34 (1)35 A jelölőkalapács kizárólag az önálló tenyészetből a hazai vágóhídra szállított sertések esetében használható.

(2) A jelölőkalapácson a hat vagy a hét jegyű tenyészetkódot kell feltüntetni. A jelölőkalapáccsal a jelölést úgy kell végezni, hogy a vágóhídon az állat lapockáján a tenyészetkód minden számjegye más eszköz használata nélkül olvasható legyen, a jelölés ne hagyjon nyitott, roncsolt sebet. A sertés élelmezési célú felhasználását csak ilyen jelölés esetén lehet engedélyezni.

(3) A jelölőkalapács alapanyaga nem tartalmazhat nehézfémet vagy más veszélyes anyagot, a nagy erővel történő beütés miatt kopásállónak kell lennie és jól fertőtleníthetőnek.

(4) A jelölőkalapács használatát a tenyésztési hatóság kérelemre engedélyezi, a kérelem benyújtása az Útmutatóban szereplő formanyomtatvány szerint történik.

(5)36 A jelölőkalapács használatát az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság ellenőrzi.

(6) Ha a vágóhídon a jelölőkalapáccsal végzett jelölés nem olvasható, vagy a kalapács, illetve a jelölés nem felel meg az (1), (2) és (3) bekezdésben foglaltaknak, a tenyésztési hatóság a kalapács használatára vonatkozó engedélyt visszavonja, és a továbbiakban a tenyészetben előírja a füljelző használatát.

9. § A sertések megjelölését csak e feladat ellátására jogosult személy végezheti:

a) a megyei körzetekben a kapcsolattartó állatorvos vagy megbízottja;

b) az önálló tenyészetekben az állattartó vagy az általa megbízott személy.

10. § (1)37 Ha az állat füléből a füljelző kiesett, vagy olyan nagymértékben károsodott, hogy a feliratozás nem olvasható, az állat csak akkor szállítható, ha az illetékes ENAR-felelős ismételten megjelölte. A más tagállamból vagy másik tenyészetből származó egyedek ismételt megjelölése esetén a rendelet 17. § g) pontja szerint kell eljárni.

(2) Az önálló tenyészet törzskönyvezési vagy egyéb okból teljes körű egyedi jelölést végezhet. Ez esetben az egyedi jelölés igényét az Útmutatóban megadott módon jelenteni kell az országos adatbázisnak. Ebben az esetben az ENAR biztosítja a kiesett tartós műanyag füljelző pótlását.

11. § A füljelzőket kizárólag az állatot levágó vágóhíd távolíthatja el az állat levágását és azonosítását követően.

A hatóságok feladatai

12. §38 (1)39 A NÉBIH látja el:

a) az Országos Adatbázis létrehozásával, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,

b) az ENAR működtetésével kapcsolatos feladatokat, és

c) az állattartó feladatai végrehajtásának hatósági ellenőrzését az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságokkal együttműködve.

(2)40 Az ENAR működtetésével kapcsolatos feladatokat a NÉBIH és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságok közösen látják el.

(3)41 Az állattartó feladatai végrehajtásának hatósági ellenőrzését a NÉBIH és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság látja el.

13. §42 Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság részletes feladat- és hatásköre az ENAR működtetésével kapcsolatban:

a)–c)43

d) az ENAR működése során szükséges hatósági ellenőrzések végrehajtása, jogszabálysértés esetén szankcionálás a 32. §-ban foglaltak szerint;

e)44 a rendszer működtetésével kapcsolatos befizetések és térítések pénzügyi lebonyolítása, a NÉBIH által meghatározott módon;

f)45 a jelölőkalapács használatának ellenőrzése.

14. §46 A tenyésztési hatóság részletes feladat- és hatásköre az ENAR működtetésével kapcsolatban:

a) ellátja az információk biztonságos központi tárolásával, az országos adatbázis működtetésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat az adatvédelmi előírások betartásával;

b) gondoskodik az állatok jelöléséhez szükséges füljelzők és behelyező eszközök, valamint a kapcsolódó bizonylatok engedélyezéséről, beszerzéséről és továbbításáról;

c) gondoskodik arról, hogy a felhasználók a jogosultságuknak megfelelő információkat megkapják;

d)47 elkészíti és kiadja az Útmutatót;

e) engedélyezi és ellenőrzi a jelölőkalapács használatát.

A vágóhíd üzemeltető és a felügyeletet ellátó hatósági állatorvos feladatai

15. § A vágóhíd üzemeltetője köteles:

a) kijelölni ENAR-felelősét, akin keresztül gondoskodik a jelen rendeletben a vágóhíd feladataként megjelöltek végrehajtásáról, a vágóhíd adatainak és az adatok változásának bejelentéséről az ENAR-koordinátor felé;

b)48 biztosítani, hogy vágásra csak ENAR-füljelzővel vagy jelölőkalapáccsal megjelölt és sertés szállítólevéllel érkezett sertés kerüljön, kivéve a 7. § (2) és (3) bekezdésben foglalt eseteket, valamint, ha a sertés a vágóhíd felügyeletét ellátó hatósági állatorvos által a csoport részeként, más hitelt érdemlő módon azonosítható;

c) gondoskodni a füljelzők eltávolításáról és megsemmisítéséről a veszélyes hulladékokra vonatkozó külön jogszabályokban foglaltak szerint.

16. § A vágóhíd felügyeletét ellátó hatósági állatorvos köteles:

a)49 ellenőrizni a vágásra kerülő sertés szállítólevelét és az állat-egészségügyi bizonyítvány érvényességét;

b) folyamatosan ellenőrizni és felügyelni a 15. §-ban előírtak betartását.

Az állattartó és az ENAR-felelős feladata
és kötelezettsége

17. § Az állattartó köteles:

a) a tenyészetében lévő sertésekről az e rendelet 26. §-ában előírtaknak megfelelően állatmozgás-nyilvántartást vezetni;

b)50

c) az ENAR szabályai szerint a tenyészetében lévő állatok jelöléséről gondoskodni, és ennek költségeit viselni;

d) megyei körzetbe sorolt tenyészet esetén a tervezett állatmozgásról a kapcsolattartó állatorvost időben értesíteni;

e) megakadályozni a füljelzők szándékos eltávolítását, megrongálását, illetve olvashatatlanná tételét;

f) a 10. § (2) pont szerinti teljes körű egyedi jelölés esetén a kiesett, elveszett vagy olvashatatlanná vált füljelző pótlása esetén annak költségeit viselni;

g)51 az új azonosítóval átjelölt sertések adatait az állatmozgás-nyilvántartásban úgy feltüntetni, hogy a korábbi és az új azonosító közötti kapcsolat megállapítható legyen;

h) a sertés szállítólevelet és az egyéb ENAR-bizonylatot 3 évig megőrizni.

18. § Az ENAR-felelős köteles:

a)52 a nyomtatványok, a füljelzők és a jelöléshez szükséges eszközök megrendeléséről, a jelölés elvégzéséről, a sertés szállítólevéllel kapcsolatos feladatok ellátásáról és az országos adatbázis felé történő jelentésekről az Útmutatóban leírtak szerint gondoskodni;

b) az átvett, átadott, továbbá a felhasználás előtt használhatatlanná vált, vagy elveszett füljelzőket és bizonylatokat az Útmutatóban megadott módon 3 munkanapon belül jelenteni;

c) az adatbázistól kapott információk alapján a hibajavításokat elvégezni;

d) az e rendeletben és az Útmutatóban meghatározott feladatokat az adott határidőn belül elvégezni, az Útmutatóban meghatározott bizonylatokat kitölteni és az előírás szerint továbbítani.

Az országos adatbázis

19. § (1)53 Az állatmozgások nyomon követése, illetve a támogatások ellenőrzése céljából az Országos Állattenyésztési Adatbázis részeként országos adatbázist kell fenntartani, illetve működtetni, az adatvédelmi előírások betartásával.

(2)–(3)54

(4) Az országos adatbázisban az ENAR keretében kell nyilvántartani az állatmozgások alábbi adatait:

a) a kiszállító és az érkeztető tenyészet kódját;

b) a kiszállítás és a beérkezés dátumát;

c)55 a szállított sertések darabszámát és a bejelentett ENAR-számokat;

d) a szállító gépkocsi és a pótkocsi rendszámát.

(5)56

(6) Az országos adatbázisból a járványügyi nyomozáshoz, a forgalomkorlátozás elrendeléséhez és feloldásához külön jogszabályban előírt adatokat kell szolgáltatni.

(7) Az országos adatbázis az állattartók és az ellenőrző szervezetek részére a rájuk vonatkozó adatok tekintetében nyilvános.

A sertés szállítólevél és a kiegészítő bizonylatok
és felhasználásuk követelményei

20. § (1)57 A sertés szállítólevél mintáját az Útmutató tartalmazza. A sertés szállítólevelet négy példányban kell kitölteni, a kitöltésre vonatkozó tájékoztatót és a kiegészítő bizonylatokat az Útmutató tartalmazza.

(2) A sertés szállítólevélen fel kell tüntetni:

a) a kiszállító és a céltenyészet kódját és címét, az állattartók nevét;

b) a kiszállítás és a beérkezés dátumát;

c)58 a sertések ENAR-számát és a jelölés módját;

d) a szállítójármű és a pótkocsi rendszámát, kivéve a rakodóhelyre történő szállítás esetében;

e) az állattartók aláírását;

f) a kibocsátó szervezet megnevezését;

g)59 az állat-egészségügyi bizonyítvány sorszámát;

h)60 a szolgáltató állatorvos bélyegzőszámát és a kiállítás dátumát.

(3)61 A szállítólevél adatainak valódiságát a kiszállító és a beérkeztető tenyészet ENAR-felelőse aláírásával igazolja. A szállítólevélen fel kell tüntetni az élő-állat szállítás állategészségügyi bizonyítványának sorszámát, a kiállítás dátumát, az állatorvos bélyegzőszámát.

(4)62 A sertés szállítólevélre alkalmazni kell a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 168. §-ának rendelkezéseit.

21. § Az állattartó, illetve az állat szállítója köteles:

a) gondoskodni arról, hogy az állatokat szállításkor érvényes ,,sertés szállítólevél'' kísérje;

b) a sertés szállítólevelet az ellenőrző állategészségügyi hatóság, valamint a közúti forgalmat ellenőrző rendőrhatóság felszólítására bemutatni.

22. § A sertéstartó tenyészet, vágóhíd, kereskedőtelep, karantén, mesterséges termékenyítő állomás ENAR-felelőse köteles:

a) a tenyészetéből kikerült sertések szállítólevelét kitölteni és 7 munkanapon belül az országos adatbázishoz megküldeni;

b)63 a beérkezett sertések adatait a belföldi szállítólevél és külföldi kísérő dokumentum tartalmával egyeztetni, szükség esetén az eltéréseket jelezni, a szállítólevelek megfelelő példányát – import esetén az útmutató szerinti import bejelentő lapot – hét munkanapon belül az Országos Adatbázisnak megküldeni, vagy a szükséges adatokat elektronikus úton bejelenteni;

c) a hibásan jelentett adatok javításáról az Útmutatóban foglaltak szerint gondoskodni.

23. § Az állatvásár (piac), a kiállítás és az állatkórház ENAR-felelőse köteles:

a) a beszállított állatok jelölését, valamint a sertés szállítólevél adatait ellenőrizni;

b) a beérkező sertések szállítólevelét bevonni, kiszállítás esetén új szállítólevelet kiállítani és gondoskodni a szükséges adatok országos adatbázis felé 7 munkanapon belül történő bejelentéséről.

24. § A rakodóhely ENAR-felelőse köteles az Útmutatóban előírtak szerint ellenőrzést elvégezni, a szállított sertésekről gépkocsi rakományonként sertés szállítólevél gyűjtő bizonylatot kiállítani, valamint az országos adatbázisnak jelenteni.

A sertések exportja

25. § (1) A sertések exportja esetén az export rakodóhelyre szállított sertéseket az importáló ország által előírt érvényes állategészségügyi bizonyítvány mellett sertés szállítólevélnek is kísérnie kell.

(2) Az exportra kerülő állatokról a sertés szállítólevelet akkor is ki kell állítani, ha az export közvetlenül a tenyészetből történik.

(3) Az exportrakodásért felelős állatorvos, a rakodóhelyre érkezett, illetve a tenyészetben exportra berakodott sertések szállítóleveleinek adatait ellenőrzi, szükség esetén az eltérést jelentő bizonylatot kitölti, és az országos adatbázisnak hét munkanapon belül az előírt jelentést megteszi az Útmutatóban leírtak szerint.

(4) Meghiúsult export esetén az export rakodóhelyen, az exportrakodásért felelős állatorvos, visszaszállításra, illetve továbbszállításra kerülő sertésekről az Útmutatóban megadott módon bizonylatot állít ki, és jelentést tesz az adatbázis felé.

Az állatmozgás-nyilvántartás

26. § (1)64 Az állattartó köteles a tenyészetében lévő sertésekről állatmozgás-nyilvántartást vezetni és azt naprakészen tartani.

(2) Az állatmozgás-nyilvántartásban az állattartó az alábbi adatokat köteles feltüntetni:

a) a tenyészetbe érkezett és abból kikerült állatok számát, valamint azonosítóját vagy származási tenyészetkódját;

b) a sertés szállítólevél sorszámát;

c) behozatal és kivitel esetén a küldő vagy fogadó tenyészet kódját, megnevezését és a szállítás időpontját;

d) a szállított állatok korcsoportját (malac, három hónapos, hízó, tenyésztésbe vett sertés);

e)65 az új azonosítóval átjelölt sertések adatait olyan módon, hogy a korábbi és az új azonosító közötti kapcsolat megállapítható legyen.

(3) Az állattartó köteles:

a) a sertés szállító levelek adatait az állatmozgás-nyilvántartásba 24 órán belül bevezetni;

b) gondoskodni arról, hogy az állatmozgás-nyilvántartás, amely elektronikus (nyomtatható) formában is vezethető, az előírt tartalommal állandóan rendelkezésre álljon;

c) az ellenőrzésre jogosult hatóság képviselőjének rendelkezésre bocsátani a szükséges információkat és adatokat.

d)66

(4) Az állatmozgás-nyilvántartást és az ellenőrzésről készült jegyzőkönyveket legalább három évig megőrizni.

A költségek viselése

27. § (1) Az ENAR működésével kapcsolatos költségek az állattartót terhelik.

(2) Az állam a költségek viselését külön jogszabályban előírtak szerint részben vagy egészben átvállalhatja.

Hatósági ellenőrzés és szankciók
alkalmazása

28. §67 (1)68 A sertések jelölésével és nyilvántartásával kapcsolatos, e rendelet végrehajtásának ellenőrzése az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság és a NÉBIH feladata.

(2) A hatóság által végzett helyszíni ellenőrzés más jogszabályban előírt ellenőrzéssel együtt is végrehajtható.

29. §69 Az ellenőrzésbe vont tenyészetek kijelölése kockázatelemzéssel történik.

30. § (1)70 Az ellenőrzéseket az országosan egységes ellenőrzési adatlap felhasználásával és az országos adatbázisban szereplő információk figyelembevételével kell végezni.

(2)–(3)71

(4) Az állatmozgás-nyilvántartásban rögzíteni kell az ellenőrzést végző nevét és az ellenőrzés időpontját, amit az ellenőrzést végző személy aláírásával és bélyegzővel igazol.

31. §72 Az ellenőrzések eredményének jelentése

Az ellenőrzések eredményéről az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság éves jelentést készít, amit évente április 30-áig megküld a NÉBIH-nek. A jelentés tartalmazza az ellenőrzött tenyészetek számát, az észlelt szabálytalanságokat, hiányosságokat, valamint az alkalmazott szankciókat.

32. § (1)73 Ha megállapítható, hogy a tenyészetben elmulasztották a szállítólevelek használatát vagy az országos adatbázis felé történő jelentést vagy nem tartják be a jelölésre és állatmozgás-nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat vagy a 27. § (1) bekezdésében előírt fizetési kötelezettségnek nem tesznek eleget, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a tenyészet egészére forgalmi korlátozást rendelhet el. Ha a hiányosságok az ellenőrzést követően ismételten előfordulnak, a forgalmi korlátozást el kell rendelni.

(2)74 Ha az ellenőrzés során az állattartó nem tudja igazolni az állatok származási helyét, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság forgalmi korlátozást rendel el. Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság az állomány további sorsának tisztázása érdekében vizsgálatot folytat. Az elrendelt vizsgálatok az állattartó költségére folynak, s ezeknek eredményétől függően dönt a forgalmi korlátozás további fenntartásáról, illetve feloldásáról.

Záró rendelkezések

33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 90. napon lép hatályba.

(2)75

34. §76

35. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-sal összhangban szabályozási körében az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 97/12/EK irányelve a szarvasmarhafélék és sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról szóló 66/432/EGK irányelv módosításáról és naprakésszé tételéről;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2000/15 EK irányelve a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló 64/432/EGK tanácsi irányelv módosításáról;

c) a Bizottság 2000/678/EK határozata a gazdaságoknak a 64/432/EGK tanácsi irányelv szerint a sertésfélékre vonatkozó nemzeti adatbázisokban történő nyilvántartásba vételéhez szükséges részletes szabályok meghatározásáról;

d) a Tanács 92/102/EGK irányelve az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról;

e)77 a Tanács 2008/71/EK irányelve a sertések azonosításáról és nyilvántartásáról.

Melléklet a 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelethez78

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!