240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet

1. § (1)² A rendelet hatálya kiterjed a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) – Áht. 80. §-ában meghatározott – feladatkörébe tartozó pénzforgalmi és pénzforgalom nélkül teljesülő

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak együttesen kincstári beszámolásra kötelezettek.

(3)³ E rendelet alkalmazásában nemzetgazdasági elszámolásnak a központi költségvetés közvetlen kiadásai és bevételei minősülnek.

2. § A kincstári éves beszámolási kötelezettség célja, hogy a költségvetés teljesítéséről, a költségvetési hiány finanszírozásáról, a követelések és a kötelezettségek alakulásáról, valamint a pénzügyi helyzet változásáról a valóságnak megfelelő, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Tv.) meghatározott alapelvek szerint, e rendeletben foglalt könyvvezetéssel alátámasztott információk álljanak rendelkezésre.

3. § A kincstári éves beszámoló részei:

4. §⁵ A kincstári éves beszámoló mérlegeinek fordulónapja december 31. A mérlegeket a tárgyévet követő év május 31-éig kell elkészíteni. A kincstári éves beszámolót a Kincstár elnöke írja alá és küldi meg a az államháztartásért felelős miniszter részére.

5. §⁶

6. §⁷ A központi alrendszer mérlegét az adott évi költségvetési törvény éves mérlege alapján kell összeállítani. A mérleg-előirányzatra (eredeti és módosított) és teljesítésre vonatkozó adatokat tartalmaz.

7. § (1) A finanszírozási mérleg tartalmazza:

(2) A finanszírozási mérleget az 1. számú melléklet szerint kell összeállítani.

8. § A nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlegét a 2. számú melléklet szerint kell összeállítani.

9. §⁸ A 6–8. § szerinti mérlegeket, leltárral, a 14. § (2) bekezdése szerinti főkönyvi kivonat, valamint az analitikus és kiegészítő nyilvántartások adatai alapján kell elkészíteni.

10. § (1)⁹ A kiegészítő melléklet számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz. Ugyancsak a kiegészítő melléklet részét képezi a beszámoló adattartalmát meghatározó módszertani útmutató

(2) A kincstári éves beszámoló kiegészítő melléklete számszerű adatainak tartalmaznia kell:

(3) A kincstári éves beszámoló kiegészítő melléklete szöveges magyarázatának legalább a következőket kell tartalmaznia:

11. § (1) A tárgyévi költségvetési hiány finanszírozásának, illetve a többlet felhasználásának bemutatását a 3. számú melléklet szerint kell elkészíteni. A melléklet finanszírozási forrásfajtánként, lejárat és hitelezőnkénti tagolásban tartalmazza a hiányt.

(2) A központi költségvetés adósságából a tőketartozás állományának alakulását a 4. számú melléklet szerint kell összeállítani. A melléklet a központi költségvetés adósságát fajtánként, lejárat és hitelezők szerinti tagolásban tartalmazza.

(3) Az 5. számú mellékletnek megfelelő formában kell bemutatni az állam által nyújtott hitelekből, értékpapírok vásárlásából és betétek elhelyezéséből származó követelést. A melléklet a követeléseket fajtánként, lejárat szerinti bontásban tartalmazza.

(4) A 6. számú mellékletnek megfelelően kell kitölteni a központi költségvetés követelései és kötelezettségei állományának alakulását.

(5) A 9. számú mellékletnek megfelelő formában kell bemutatni a letétek állományának alakulását.

(6)¹¹ A 10. számú mellékletnek megfelelő formában kell bemutatni az eszközök értékvesztésének alakulását.

(7) A 11. számú melléklet szerint kell bemutatni a kötelezettségvállalások alakulását.

12. § (1) A Kincstár az 1. §-ban meghatározott tevékenységek elszámolásait a kettős könyvvitel rendszerében vezeti. A könyvviteli nyilvántartásokban a pénzforgalmi, a pénzforgalom nélküli elszámolásokat, valamint azok eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthető formában kell bemutatni. A könyvviteli nyilvántartásokban az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott előirányzatokat és az azokban bekövetkezett változásokat, továbbá azok teljesítését folyamatosan úgy kell rögzíteni, hogy azok az információs igényeknek megfelelően bármely időpontban megállapíthatók legyenek.

(2) A kettős könyvvitel rendszerében a gazdasági műveleteket idősoros és számlasoros elszámolásban kell feljegyezni.

(3) A kincstári éves beszámolóban a mérlegek összeállításához, valamint az államadósság és az állam által nyújtott hitelek bemutatásához szükséges információkat a számlarendnek megfelelően vezetett könyvviteli számlák, valamint a számlák adatait alátámasztó analitikus és kiegészítő nyilvántartások adatai biztosítják.

(4)¹² A könyvviteli számlákhoz kapcsolódó, nem a Kincstár által vezetett analitikus nyilvántartás alapján, a nyilvántartást vezetőknek a Kincstár részére a 8. számú mellékletben szereplő adatok köréről a Kincstár által meghatározott tartalommal és időpontig kell adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatás valódiságáért, az értékelésért – ideértve a követelések értékvesztésének elszámolásához szolgáltatott adatokat is –, az utólagos módosításokért és az egyeztetésekért az adatszolgáltató felelős.

13. § (1)¹³ A Kincstár saját számlarendjét a Tv. 160. §-a és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 49. §-a figyelembevételével a (2)–(9) bekezdésben foglaltak szerint állítja össze.

(2)¹⁴ Az 1. számlaosztály a befektetett pénzügyi eszközként kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, hosszú lejáratú bankbetétek, állam által nyújtott hitelek, kölcsönök nyilvántartására szolgáló számlákat foglalja magában. A részesedések között kell kimutatni a Magyar Állam tulajdoni részesedését a Magyar Nemzeti Bank Részvénytársaságban (a továbbiakban: MNB) és a nemzetközi pénzügyi szervezetekben.

(3)¹⁵ A 2. számlaosztály a nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlegében a forgóeszközök között kimutatandó állam által nyújtott rövid lejáratú hitelek, kölcsönök, követelések és értékpapírok számláit tartalmazza.

(4)¹⁶ A 3. számlaosztályban kell kimutatni a kincstári körbe tartozók előirányzat teljesítési számláit, a pénztárak állományát, az MNB-nél vezetett bankszámlákat (kincstári egységes számla forint és kincstári deviza számlák), az egyéb pénzforgalmi számlák, a devizabetét számlák, az idegen pénzeszközök számláit, az átvezetési-, és az aktív pénzügyi elszámolások kimutatására szolgáló számlákat.

(5)¹⁷ A 4. számlaosztály tartalmazza a saját tőke, a tartalékok, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek, az idegen pénzeszközök forrása számlákat, a passzív pénzügyi elszámolások, továbbá a továbbadási célú bevételek kimutatására szolgáló számlákat. A hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a kibocsátott kárpótlási jegyek be nem váltott állományát is.

(6)¹⁸

(7)¹⁹ A 6–7. számlaosztályokban főkönyvi számlák nem nyithatók.

(8)²⁰ A 8. számlaosztály tartalmazza a nemzetgazdasági elszámolások jogszabályban meghatározott kiadási előirányzatainak és azok teljesítésének kimutatására szolgáló számlákat.

(9)²¹ A 0. számlaosztály azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek a tárgyévi könyvviteli mérleg adatait közvetlenül nem befolyásolják (letéti biztosítékok, kötelezettség-, kezesség- és garanciavállalások stb.).

(10)²² Amennyiben a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartást nem a Kincstár vezeti, akkor a számlarendnek tartalmaznia kell a nyilvántartást vezető felelősségét az adatok valódiságáért és az alkalmazott értékelési eljárásokért.

14. § (1) A folyamatos könyvelés kiegészítésére, helyesbítésére, továbbá az egyeztetések érdekében könyvviteli zárlatot kell készíteni a számlarendben meghatározott módon és időpontig.

(2) A könyvviteli számlák adataiból legalább negyedévente a 7. számú melléklet szerinti tartalommal főkönyvi kivonatot kell készíteni.

(3) Év közben a főkönyvi kivonat előirányzati és azok teljesítési forgalmi adatainak, negyedév végén az állományi számlákra vonatkozóan is egyezniük kell a kapcsolódó analitikus nyilvántartások zárlati adataival, függetlenül attól, hogy azokat a Kincstár vagy más szervezet vezeti.

15. §²³ (1)²⁴ Az e rendeletben külön nem szabályozottak tekintetében a Tv., valamint az Áhsz. előírásait kell megfelelően alkalmazni, különösen a számviteli politikára, a (2)–(15) bekezdések figyelembevételével az értékelési szabályokra, a 13. §-ban foglaltakkal együtt a számlarendre és a könyvviteli zárlatra, a bizonylati elvre és a bizonylati fegyelemre, valamint a számviteli bizonylatokra vonatkozóan.

(2)²⁵ A központi adókból, illetve az adók módjára behajtandó köztartozásokból eredő – az adó-, az adó jellegű, az illeték, a vám-, a vámjellegű – követelések (a továbbiakban együtt: az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések) esetében az értékvesztés összege az adósok együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással (azok csoportos értékelésével) is meghatározható.

(3)²⁶ A Kincstár az értékelési szabályzatának részeként az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések értékelésének szabályozását az Nemzeti Adó- és Vámhivatallal együttműködve alakítja ki.

(4) Az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések értékelési elveinek meghatározása során az adósok minősítési kategóriái kialakításakor az adósokat legalább – adózói státuszuknak megfelelően – folyamatosan működő adósok, illetve folyamatos működésükben korlátozott adósok szerinti (pl. felszámolás alatt lévő, csődeljárás alá vont, végelszámolás alatt lévő, jogutód nélkül véglegesen megszűnt stb.) csoportosításban kell részletezni, és a folyamatosan működő adósokkal szembeni követeléseket lejáratuk szerint tovább kell bontani (legalább az alábbi bontásban: legfeljebb 90 napos, 91–180 napos, 181–360 napos, illetve 360 napon túli minősítési kategóriákra).

(5) Az adóhatóságok az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatók meghatározását az adóbeszedés eredményeinek előző év(ek)re vonatkozó tapasztalati adatai alapján alakíthatják ki, amennyiben az értékelési szabályzatban rögzítésre kerül az egyes minősítési kategóriákhoz tételesen hozzárendelt százalékos mutató meghatározásának feltételrendszere, valamint a százalékos mutatók éves felülvizsgálatának a rendje.

(6) Az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések értékvesztésének összege negyedévenkénti megállapítása során a tárgynegyedévben megállapított értékvesztés összege növeli, míg az előző negyedévben megállapított értékvesztés összege csökkenti a megfelelő adókövetelés értékvesztés számlájának egyenlegét, ebben az esetben az értékvesztést és annak visszaírását tételesen nem kell megállapítani.

(7) A Kincstár a valutakészletét, a devizakészletét, a külföldi pénzértékre szóló devizakövetelését és kötelezettségét – ideértve a devizában fennálló tulajdoni részesedést jelentő befektetést, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is – annak bekerülésekor, keletkezésekor – az ügylet jellegétől függően – az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon köteles a könyveibe felvenni.

(8) A külföldön kibocsátott kötvények esetében az állomány számbavételénél a devizában kifejezett névértéknek a tranzakció napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán átszámított forintértéke tekintendő bekerülési értéknek.

(9) A Kincstár számlarendjében köteles szabályozni, hogy a (7)–(8) bekezdés szerinti árfolyamon – a (10) bekezdésben foglaltakon túlmenően – milyen időszakonként (naponta, havonta) értékeli át a valutakészleteit és a devizakészleteit, valamint a külföldi pénznemben fennálló követeléseit és kötelezettségeit – ideértve a devizában fennálló tulajdoni részesedést jelentő befektetést, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is – forintértékre.

(10) A Kincstár a nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlegében szereplő valutakészletet, devizakészletet, valamint a külföldi pénznemben fennálló követeléseket és kötelezettségeket – ideértve a devizában fennálló tulajdoni részesedést jelentő befektetést, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is – az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni.

(11)²⁷ A (9) és (10) bekezdés szerinti értékelésből eredő árfolyam-különbözet elszámolására elkülönített főkönyvi számlákat kell vezetni. Év végén, a nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlegében az árfolyam-különbözetet – kivéve a valuta-, devizakészlet árfolyam-különbözetét – tőkeváltozásként kell kimutatni. Az adósságkezelési célú devizabetét árfolyam-különbözetét a tőkeváltozással szemben kell elszámolni. Az elszámolás és a számlavezetés szabályait a Kincstár számlarendjében kell rögzíteni.

(12) A határidős követelések és kötelezettségek állományát, amíg a szerződésben rögzített határidő be nem következik vagy az ügyletet le nem zárják, mérlegen kívüli tételként kell kimutatni.

(13) A devizakötelezettségek árfolyamkockázatára kötött fedezeti swap ügyletek eredménye az adott kötelezettségek állományát növeli, illetve csökkenti.

(14) A devizaadósság állomány árfolyamkockázatára kötött határidős ügyletek pénzügyileg realizált értéke az adott kötelezettségek állományát növeli, illetve csökkenti.

(15) A tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál, követeléseknél (különös tekintettel a belföldi és külföldi kormányzati követelésekre) a Tv. 54–56. §-a, illetve az Áhsz. 31–31/A. §-a szerint értékvesztést kell elszámolni. Az értékvesztést a kincstári elszámolások éves költségvetési beszámolójához a Kincstár általános módszertani útmutatója alapján az analitikus helyek kötelesek megadni. Az adók, illetve az adók módjára behajtandó köztartozások, valamint a költségvetési támogatások esetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit figyelembe véve kell eljárni. A követeléseknél az értékvesztés elszámolása nem minősül követelés elengedésnek, illetve törlésnek.

16. § (1)²⁸ Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2)²⁹ E rendeletnek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 350/2010. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 3. § a) pontját, 6. §-át, 6. számú mellékletét és 8. számú mellékletét a 2010. évről összeállított költségvetési beszámoló elkészítésekor is alkalmazni kell.

(3)³⁰ E rendeletnek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 369/2011. (XII. 31.) Korm. rendelettel megállapított 9. §-át, 10. § (2) bekezdés f) pontját a 2011. évről összeállított költségvetési beszámoló elkészítésekor is alkalmazni kell.

17. §³¹ (1) E rendeletnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit először a 2013. évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A 2013. január 1. és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépése közötti időszakra vonatkozó könyvvezetést az e rendeletnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezései alapján 2013. március 31-ig kell módosítani.