nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1986. évi 6. törvényerejű rendelet
a Bonnban, az 1979. évi június hó 23. napján kelt, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről
2007-01-01
infinity
2

1986. évi 6. törvényerejű rendelet

a Bonnban, az 1979. évi június hó 23. napján kelt, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről1

(A Magyar Népköztársaság2 csatlakozási okiratának letétbe helyezése a Német Szövetségi Köztársaság Kormányánál az 1983. évi július hó 12. napján megtörtént. Az egyezmény az 1983. évi november hó 1. napján lépett hatályba.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Bonnban, az 1979. évi június hó 23. napján kelt, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„Egyezmény
a vándorló vadon élő állatfajok védelméről

A szerződő felek

felismerve, hogy a számtalan formában előforduló vadon élő állatok a Föld természetes rendszereinek nélkülözhetetlen részét képezik, és amelyeket az emberiség javára meg kell őrizni,

tudatában annak, hogy az emberiség minden nemzedéke kezében tartja a Föld erőforrásait, az elkövetkezendő generációk számára is, és ezért minden nemzedék kötelessége ezen örökség fenntartásának biztosítása és ésszerű hasznosítása,

tudatában a vadon élő állatok egyre növekvő értékének környezetvédelmi, ökológiai, genetikai, tudományos, esztétikai, kikapcsolódási, kulturális, oktatási, szociális és gazdasági szempontból,

tekintettel elsősorban a vadon élő állatok azon fajaira, amelyek az államhatárokat átlépve vándorolnak,

felismerve, hogy az egyes államok a védelmezői, és az egyes államoknak kell megőrizni a vadon élő állatok vándorló fajait, amelyek az államhatárokon belül élnek vagy azokon áthaladnak,

meggyőződve arról, hogy a vadon élő állatok vándorló fajairól történő hatékony gondoskodás és védelmük minden olyan állam egybehangolt tevékenységét igényli, amelyek törvényes határain belül az ilyen fajok életük bármely szakaszát töltik,

emlékeztetve az ENSZ „Emberi Környezet” témakörben összehívott konferenciáján (Stockholm, 1972) elfogadott Intézkedési Terv 92. ajánlására, amelyet az ENSZ Közgyűlésének XXVII. ülésszaka megelégedéssel vett tudomásul,

a következőkben állapodtak meg.

I. cikk

Értelmezés

1. Az Egyezményben

a) a „vándorló faj(-ok)” kifejezés a vadon élő állatok bármely fajának vagy kisebb rendszertani egységének teljes populációját vagy a populáció bármely földrajzilag elkülönülő részét jelenti, amelynek tagjai (egyedei) bizonyos időszakonként és előre jelezhetően egy vagy több államhatáron áthaladnak,

b) a „Vándorló faj védelmének helyzete” kifejezés a vándorló fajra gyakorolt azon hatások összességét jelenti, amelyek hosszú távon befolyásolhatják annak elterjedését és előfordulási gyakoriságát,

c) a „Védelem helyzete” kedvezőnek tekintett, ha

(1) a populáció-dinamikai adatok azt mutatják, hogy a vándorló faj - az ökoszisztéma életképes részeként - hosszú távon képes fennmaradni,

(2) a vándorló faj elterjedési területe sem pillanatnyilag, sem pedig hosszú távon nagy valószínűséggel nem csökken,

(3) jelenleg és a belátható időn belül is lesz elegendő élőhely a vándorló faj hosszú távú fennmaradására, és

(4) a vándorló faj elterjedése és egyedsűrűsége megközelíti a történelmi viszonyokat, azon mérték alapján, ahogy a potenciálisan megfelelő ökoszisztémák léteznek, és ahogy a vadon élő állatokkal való ésszerű gazdálkodást feltételezzük,

d) a „Védelem helyzete” kedvezőtlennek tekintett, ha az 1. pont c) bekezdésében megjelölt bármely feltétel nem érvényesül,

e) a „Veszélyeztetett” kifejezés egy adott vándorló faj vonatkozásában azt jelenti, hogy a vándorló fajt az elterjedési területének egészén vagy annak nagy részén a kipusztulás veszélye fenyegeti,

f) „Elterjedési terület” kifejezés minden olyan szárazföldi területet és vizet felölel, ahol az adott vándorló faj él, ideiglenesen tartózkodik, és amelyen bármikor áthalad vagy átrepül a szokásos vándorlási útvonalat követve,

g) „Élőhely” a vándorló faj elterjedési területén belül minden olyan hely, amely a fajra nézve megfelelő életfeltételeket biztosít,

h) az „Elterjedési területet érintő állam” kifejezés egy bizonyos vándorló faj vonatkozásában minden olyan államot (és ennek megfelelően, e bekezdés k) alpontja értelmében, bármely Felet) jelent, amelynek joghatóságához tartozik a vándorló faj elterjedési területének bármely része, vagy az olyan államok, amelyek zászlói alatt hajózó hajók az államhatárokon kívül ezt a vándorló fajt zsákmányolják,

i) a „zsákmányolás” zsákmányejtést, vadászatot, halászatot, csapdázást, üldözést, szándékos leölést, vagy minden ilyen cselekmény kísérletét jelenti,

j) a „Megállapodás” kifejezés az Egyezmény értelmében egy vagy több vándorló faj védelmére irányuló nemzetközi megállapodást jelenti,

k) a „Fél” olyan államot vagy a szuverén államok által létrehozott bármely regionális gazdasági integrációs szervezetet jelent, amely jogosult a nemzetközi megállapodások megtárgyalására, megkötésére és alkalmazására az Egyezmény tárgyával kapcsolatban, amelyre az Egyezmény érvényes.

2. A hatáskörükbe tartozó ügyekben a regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek az Egyezmény Felei, a saját nevükben gyakorolják azokat a jogokat és teljesítik azokat a kötelezettségeket, amelyek az Egyezményből a tagállamaikra hárulnak. Ilyen esetekben e szervezetek tagállamai egyénileg nem gyakorolhatják azokat a jogokat.

3. Ahol az Egyezményben a határozathozatalt a „Jelenlevő és szavazó felek” kétharmados többségének határozatához vagy egyhangú döntéséhez kötik, az azt jelenti, hogy a „jelenlevő és igenlő vagy ellenszavazatot adó Felek”-ről van szó. A szavazástól tartózkodók a többség meghatározásakor nem számíthatóak a „jelenlevő és szavazó Felek” közé.

II. cikk

Alapelvek

1. A Felek elismerik a vándorló fajok megóvásának, valamint annak fontosságát, hogy az Elterjedési Területet érintő államok egyezzenek meg az annak érdekében indított akciókban; a lehetséges és megfelelő módon különös figyelmet szentelve azoknak a vándorló fajoknak, amelyek védelmi helyzete kedvezőtlen, önállóan vagy együttműködve olyan célszerű és szükséges lépéseket tegyenek, amelyek az ilyen fajok, valamint azok tartózkodási helyei megóvására irányulnak.

2. A Felek elismerik intézkedések szükségességét annak elkerülése érdekében, hogy bármely vándorló faj veszélyeztetetté váljék.

3. A Felek, mindenekelőtt

a) elősegítik a vándorló fajokkal kapcsolatos kutatásokat, azokban együttműködnek és támogatják azokat;

b) erőfeszítéseket tesznek az I. Függelékben felsorolt vándorló fajok azonnali védelmének biztosítása érdekében; valamint

c) a II. Függelékben felsorolt vándorló fajok védelme és gondozása érdekében megállapodások megkötésére törekszenek.

III. cikk

Veszélyeztetett vándorló fajok:
I. Függelék

1. Az I. Függelék a veszélyeztetett vándorló fajok felsorolását tartalmazza.

2. Az I. Függelékben vehetők fel azok a vándorló fajok, amelyekről megbízható adatok - beleértve a rendelkezésre álló legjobb tudományos adatokat - tanúsítják, hogy azok a fajok veszélyeztetettek.

3. Egy adott vándorló fajt az I. Függelékből akkor lehet törölni, ha a Felek konferenciája megállapítja, hogy

a) megbízható adatok - beleértve a rendelkezésre álló legjobb tudományos adatokat - tanúsítják, hogy a faj többé már nem veszélyeztetett; valamint

b) nem valószínű, hogy az adott faj ismét veszélyeztetetté válik az I. Függelékből való törlést követő védelem hiánya következtében.

4. Az I. Függelékben felsorolt vándorló fajok Elterjedési területét érintő államaihoz tartozó Feleknek erőfeszítéseket kell tenniök, hogy:

a) megőrizzék és ahol ez megoldható és helyénvaló, helyreállítsák a fajoknak azon élőhelyeit, amelyek fontosak a fajok kipusztulási veszélyének elhárítása szempontjából;

b) megfelelő módon megelőzzék, kiküszöböljék, ellensúlyozzák, vagy a minimumra csökkentsék minden olyan tevékenység vagy akadály káros hatását, amely jelentősen gátolja vagy megakadályozza a fajok vándorlását; és

c) a lehetőség és a célszerűség mértékéig megakadályozzák, csökkentsék vagy szabályozzák az olyan tényezőket, amelyek veszélyeztetik, vagy valószínűleg további veszélynek teszik ki e fajokat, beleértve a nem őshonos fajok betelepülésének vagy betelepítésének szigorú ellenőrzését; vagy a már betelepített vagy betelepült fajok ellenőrzését vagy az esetleges felszámolását.

5. Az I. Függelékben felsorolt vándorló fajok Elterjedési területét érintő államainak minősülő Felek kötelesek megtiltani az ilyen fajokhoz tartozó állatok zsákmányolását. Ez alól a tilalom alól kivétel csak akkor tehető, ha

a) a zsákmányolás tudományos célokat szolgál;

b) a zsákmányolás célja az érintett faj elterjesztésének vagy fenntartásának elősegítése;

c) a zsákmányolás a hagyományosan abból élő felhasználók szükségleteinek kielégítésére szolgál;

d) azt a rendkívüli körülmények így kívánják;

kivételek akkor tehetők, ha azok tartalmukban pontosan meghatározottak, valamint térben és időben korlátozottak. A kivételek meghatározásait kielégítő zsákmányejtések nem történhetnek az adott fajok hátrányára.

6. A Felek konferenciája ajánlhatja azoknak a Feleknek, melyek az I. Függelékben felsorolt vándorló fajok Elterjedési területét érintő államok, hogy a fajok javát szolgáló további intézkedéseket tegyenek.

7. A Felek lehető leghamarabb kötelesek tájékoztatni a Titkárságot e cikk 5. pontja szerinti bármilyen kivétel alkalmazásáról.

IV. cikk

A megállapodások tárgyát képező vándorló fajok:
II. Függelék

1. A II. Függelék tartalmazza mindazokat a vándorló fajokat, amelyeknek kedvezőtlen a védelmi helyzete és amelyeknek megóvása és gondozása nemzetközi megállapodást igényel, valamint amelyeknek védelmi helyzetére jelentős mértékben kedvezően hatna a nemzetközi megállapodások által elérhető együttműködés.

2. Ha a körülmények azt indokolják, ugyanaz a vándorló faj felvehető mind az I., mind a II. Függelékbe.

3. A II. Függelékben felsorolt vándorló fajok Elterjedési területét érintő államokat képező Feleknek megállapodások kötésére kell törekedniük, ha ez a fajra nézve előnyös lehet és elsőbbséget kell biztosítaniuk a kedvezőtlen védelmi helyzetben levő fajok számára.

4. A Felek megállapodások megkötése céljából intézkedések megtételére törekednek a vadon élő állatok minden fajának vagy alacsonyabb rendszertani egységének olyan populációira vagy a populáció földrajzilag elkülönülő részére vonatkozóan, amelynek tagjai időszakosan egy vagy több államhatáron átkelnek.

5. Minden, e cikk értelmében kötött megállapodás egy példányát el kell juttatni a Titkárságnak.

V. cikk

Irányelvek a megállapodásokhoz

1. Minden Megállapodás célja az érintett vándorló faj kedvező védelmi helyzetének a visszaállítása vagy annak fenntartása. Minden Megállapodásnak az érintett vándorló faj megóvása és gondozása azon szempontjaival kell foglalkoznia, amelyek e cél elérését szolgálják.

2. Minden Megállapodásnak az érintett vándorló fajok elterjedési területének egészével célszerű foglalkoznia, és az adott fajok szempontjából érintett összes Elterjedési területet érintő állam számára fenn kell tartani a lehetőséget a csatlakozásra, akár Felekként szerepelnek ebben az Egyezményben, akár nem.

3. A Megállapodás lehetőleg egynél több vándorló fajjal foglalkozzék.

4. Minden Megállapodás:

a) nevezze meg az érintett vándorló fajt;

b) írja le a vándorló faj elterjedési területét és vándorlási útvonalát;

c) adjon lehetőséget a Felek számára, hogy kijelölhessék a Megállapodás végrehajtásával foglalkozó nemzeti hatóságokat;

d) keretet kell hogy biztosítson a megfelelő szervezet létrehozására, amely hozzájárul a Megállapodás céljainak megvalósításához, a hatékonyságának nyomon követéséhez és a Felek konferenciája részére készülő jelentések előkészítéséhez;

e) gondoskodjék a Megállapodásban részes Felek közötti vitás ügyek rendezési eljárásáról; és

f) legalább a Cetacea rendjének vándorló fajai vonatkozásában tiltsa meg minden olyan állat zsákmányolását, amelyet ezekre a vándorló fajokra vonatkozóan más többoldalú megállapodás is tilt, és a csatlakozás szempontjából álljon nyitva bármely olyan állam számára, amely ezekre a vándorló fajokra vonatkozóan nem Elterjedési területet érintő állam.

5. A lehetőségekkel összhangban minden Megállapodás gondoskodjék a következőkről, de ne korlátozódjék csupán ezekre:

a) az érintett vándorló faj védelmi helyzetének időszakonkénti áttekintése és azon tényezők időszakos meghatározása, amelyek erre az állapotra nézve károsak lehetnek;

b) összehangolt természetvédelmi és kezelési tervek;

c) az érintett vándorló faj ökológiai és populációdinamikai kutatása, különös tekintettel a vándorlásra;

d) az érintett vándorló fajokra vonatkozó információcsere, különös tekintettel a kutatási eredményekre és a vonatkozó statisztikai adatokra;

e) a kedvező védelmi helyzet fenntartásában fontos élőhelyek megóvása - illetve ahol az szükséges és megvalósítható - azok helyreállítása, a zavaró hatásoktól való védelme, beleértve a vándorló fajok vonatkozásában ártalmas idegen fajok telepítésének szigorú ellenőrzését, illetve a már betelepítettek ellenőrzését;

f) a vándorlási útvonalak szempontjából megfelelően elhelyezkedő alkalmas élőhelyek hálózatának fenntartása;

h) a vándorlást hátráltató vagy akadályozó tevékenység és akadályok lehető legnagyobb mértékben való kiküszöbölése vagy ellensúlyozása;

i) az adott vándorló fajra nézve káros anyagoknak a vándorló faj élőhelyére való kibocsátásának megakadályozása, csökkentése vagy szabályozása;

j) helyes ökológiai elveken alapuló intézkedések a vándorló fajok hasznosítására és természetvédelmi kezelésére vonatkozóan;

k) tiltott zsákmányolás megszüntetését szolgáló intézkedések összehangolására irányuló eljárások;

l) a vándorló fajt jelentősen fenyegető tényezőkkel kapcsolatos információcsere;

m) sürgősségi intézkedések, melyekkel a védelmi tevékenység jelentősen és gyorsan fokozható, ha a vándorló faj védelmi helyzete komolyan érintve van;

n) a közvélemény tájékoztatása a Megállapodás tartalmáról és céljáról.

VI. cikk

Elterjedési területeket érintő államok

1. A Titkárságnak a Felektől kapott tájékoztatás felhasználásával naprakész nyilvántartással kell rendelkeznie az I. és II. Függelékben felsorolt vándorló fajok Elterjedési területeit érintő államokról.

2. A Felek folyamatosan tájékoztatják a Titkárságot arról, hogy az I. és II. Függelékben felsorolt vándorló fajok tekintetében, melyekkel kapcsolatban tekintik magukat Elterjedési területet érintő államnak, beleértve felségterületükön kívül lobogójuk alatt hajózó hajókon zsákmányszerzésben érintett vándorló fajokat, és ahol az lehetséges, az ilyen zsákmányolásra vonatkozó jövőbeni terveket.

3. Az I. vagy II. Függelékben felsorolt vándorló fajok Elterjedési területét érintő államnak minősülő Felek kötelesek tájékoztatni a Felek konferenciáját a Titkárság útján a konferencia minden rendes ülése előtt legalább hat hónappal azokról az intézkedésekről, amelyeket az adott fajok vonatkozásában az Egyezmény végrehajtása érdekében tesznek.

VII. cikk

A Felek konferenciája

1. A Felek konferenciája az Egyezmény döntéshozatali szerve.

2. A Titkárságnak az Egyezmény hatályba lépése után két évnél nem későbben össze kell hívni a Felek konferenciáját.

3. A Titkárság a Felek konferenciájának rendes üléseit legalább háromévenként összehívja, ha a konferencia másképpen nem határoz, illetve rendkívüli üléseket kell összehívnia bármely időpontban, ha azt a Feleknek egyharmada írásban kéri.

4. A Felek konferenciája megállapítja és ellenőrzi az Egyezmény pénzügyi szabályait.

A Felek konferenciája minden rendes ülésén jóváhagyja a következő pénzügyi időszak költségvetését. Minden Fél a konferencia által meghatározott és egyeztetett mérték szerint járul hozzá a költségvetéshez.

A pénzügyi szabályokat, beleértve a költségvetési előirányzatokat, valamint a hozzájárulások mértékét, továbbá azok módosítását is, a jelenlevő és szavazó Felek egyhangú határozatával fogadják el.

5. A Felek konferenciája minden ülésen áttekinti az Egyezmény végrehajtását, különös figyelmet fordítva

a) a vándorló fajok védelmi helyzetének áttekintésére és felmérésére;

b) a vándorló fajok - elsősorban az I. és II. Függelékben felsoroltak - megóvása érdekében tett lépésekre;

c) arra, hogy megteremtse és biztosítsa azokat az irányvonalakat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Tudományos Tanács és a Titkárság teljesíthesse kötelességét;

d) a Tudományos Tanács és a Titkárság, bármely Fél vagy egy Megállapodás értelmében létrejött testület által benyújtott jelentés átvételére és tanulmányozására;

e) ajánlások készítésére a részes Felek számára a vándorló fajok védelmi helyzetének javítása érdekében és a Megállapodások alapján elért fejlődés áttekintésére;

f) a megállapodással nem szabályozott esetekben ajánlások készítésére azon Felek ülésének összehívása érdekében, amelyek egy adott vándorló faj vagy a vándorló fajok csoportja tekintetében Elterjedési területet érintő államnak minősülnek, a fajok védelmi helyzetének javítására irányuló intézkedések megvitatása céljából;

g) ajánlások készítésére a Felek részére az Egyezmény hatékonyságának javítása érdekében; és

h) határozatok készítésére bármely, az Egyezmény céljainak megvalósítása érdekében szükséges kiegészítő intézkedésről.

6. A Felek konferenciájának minden ülése meg kell hogy határozza a következő ülés idejét és helyét.

7. A Felek konferenciájának minden ülésén meg kell határozni és el kell fogadni az ülésre vonatkozó eljárási szabályokat. A Felek konferenciájának ülésein a jelenlevő és szavazó Felek kétharmados többsége szükséges a határozathozatalhoz, kivéve ha az Egyezmény mást ír elő.

8. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, annak szakosított intézményei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, továbbá minden állam, amely nem részese az Egyezménynek és minden megállapodás esetében a megállapodás Felei által kijelölt testület megfigyelők által képviselteti magát a Felek konferenciájának ülésein.

9. Az alábbi kategóriák bármelyikébe tartozó, a vándorló fajok védelmével, megóvásával, és gondozásával foglalkozó szervezet vagy testület, amely megfigyelőkkel kíván részt venni a Felek konferenciáján, és erről a Titkárságot értesítette, részt vehet az üléseken, hacsak a jelenlevő Felek legalább egyharmada nem tiltakozik ez ellen:

a) kormány- és nem kormányközi nemzetközi szervezetek, testületek, valamint nemzeti kormányhivatalok és testületek; továbbá

b) a nemzeti nem kormányhivatalok, vagy testületek, amelyek államuktól erre engedélyt kaptak.

A bebocsátott megfigyelőknek joguk van a részvételre, a szavazásra azonban nem.

VIII. cikk

Tudományos Tanács

1. A Felek konferenciája az első ülésen megalakítja a Tudományos Tanácsot, amely tudományos ügyekben foglal állást.

2. Bármelyik Fél kijelölhet megfelelően képzett szakértőt a Tudományos Tanács tagjául. Ezen kívül a Tudományos Tanács tagjai olyan megfelelő szakképzettségű tagok, akiket a Felek konferenciája választ és nevez ki. Ezeknek a szakértőknek a számát, megválasztásuk követelményeit és kinevezésük feltételeit a Felek konferenciája határozza meg.

3. A Tudományos Tanácsot a Felek konferenciájának kívánságára a Titkárság hívja össze.

4. A Tudományos Tanács kidolgozza saját működési szabályzatát, amelyet a Felek konferenciája hagy jóvá.

5. A Felek konferenciája meghatározza a Tudományos Tanács feladatait, amelyek többek között az alábbiakat foglalják magukba:

a) tudományos tanácsadás a Felek konferenciája, valamint a Titkárság számára, továbbá a Felek konferenciájának jóváhagyása alapján az Egyezmény által felállított bármely testület számára, amely az Egyezmény vagy egy Megállapodás keretében alakul meg, továbbá bármely Fél számára;

b) ajánlások a vándorló fajokkal kapcsolatos kutatásokra, a kutatások összehangolása és az ilyen kutatások eredményeinek értékelése abból a célból, hogy biztosítsák a vándorló fajok védelmi helyzetét, továbbá jelentések készítése erről, és az annak javítására tehető intézkedésekről a Felek konferenciája számára;

c) ajánlások készítése a Felek konferenciája számára azokról a vándorló fajokról, amelyek felvétele az I. vagy II. Függelékbe indokolt, az ilyen fajok elterjedési területének megjelölésével együtt;

d) ajánlások készítése a Felek konferenciája számára a vándorló fajokkal kapcsolatos Megállapodásokba beiktatandó különleges védelmi és kezelési intézkedésekre vonatkozóan; és

e) ajánlás készítése a Felek konferenciája számára az Egyezmény végrehajtásának tudományos szempontjaira vonatkozó problémák megoldásáról, különösen a vándorló fajok élőhelyeire vonatkozóan.

IX. cikk

A Titkárság

1. Az Egyezmény rendeltetése érdekében Titkárságot létesítenek.

2. Az Egyezmény hatálybalépésekor a Titkárságot az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója hozza létre. A szükséges mértékben és módon az igazgatónak a vadon élő állatok védelme, megóvása és gondozása terén jártas kormányközi vagy kormányszervezetek, nemzetközi vagy nemzeti hivatalok és testületek segítséget nyújthatnak.

3. Ha az ENSZ Környezetvédelmi Programja a Titkárság biztosítására már nem képes, a Felek konferenciája alternatív megoldásokat keres.

4. A Titkárság feladatai a következők:

a) az ülések rendezése és kiszolgálása, mind

1. a Felek konferenciája részére,

1.1. mind pedig a Tudományos Tanács részére;

b) kapcsolatot tart és előmozdítja a kapcsolat fenntartását a Felek, a Megállapodások keretében felállított testületek és a vándorló fajokkal foglalkozó más nemzetközi szervezetek között;

c) bármilyen megfelelő forrásból származó jelentések és más olyan információk beszerzése, amelyek előmozdítják az Egyezmény végrehajtását és az ilyen információk megfelelő terjesztéséről való gondoskodást;

d) felhívja a Felek konferenciájának figyelmét az Egyezmény céljaival kapcsolatos minden dologra,

e) jelentéseket készít a Felek konferenciája számára a Titkárság munkájáról és az Egyezmény végrehajtásáról,

f) nyilvántartja és nyilvánosságra hozza az I. és II. Függelékben foglalt valamennyi vándorló faj tekintetében az Elterjedési területet érintő államok listáját,

g) a Felek konferenciájának irányítása mellett elősegíti Megállapodások megkötését,

h) nyilvántartást vezet a Megállapodásokról és azt a Felek részére hozzáférhetővé teszi, továbbá a Felek konferenciájának kívánságára információkat nyújt e Megállapodásokról,

i) nyilvántartásba veszi és közzéteszi a Felek konferenciája által készített ajánlásokat a VII. cikk 5. pontja e), f) és g) bekezdés értelmében, vagy ezen pont h) bekezdése értelmében a hozott döntések alapján készített ajánlásokat,

j) a közvélemény számára tájékoztatást nyújt az Egyezményről, annak céljairól, továbbá

k) végrehajt bármely olyan feladatot, amely az Egyezménnyel kapcsolatban rá hárul és amivel a Felek konferenciája megbízza.

X. cikk

Az Egyezmény módosítása

1. Az Egyezményt a Felek konferenciájának bármely rendes vagy rendkívüli ülésén módosítani lehet.

2. Módosítási javaslatot bármelyik Fél tehet.

3. A javasolt módosítás szövegét és annak indoklását a Titkársággal legalább az előtt az ülés előtt százötven nappal kell közölni, melyen napirendre kerül és azt a Titkárság minden Félnek azonnal megküldi. A Felek a szöveggel kapcsolatos észrevételeiket az ülés megkezdése előtt legalább hatvan nappal közlik a Titkársággal. A Titkárság az észrevételek beterjesztése után közvetlenül minden észrevételt megküld valamennyi Félnek.

4. A módosításokat a jelen levő és szavazó Felek legalább kétharmados többségének kell elfogadnia.

5. A módosítás az azt elfogadó Felek viszonylatában, azt a napot követő harmadik hónap első napján lép hatályba, melyen a Felek kétharmada az elfogadási okiratot letétbe helyezte.

Bármely Fél részére, amelyik letétbe helyezi az elfogadási okiratot - miután a Felek kétharmada letétbe helyezte azt - a módosítás a letétbe helyezést követő harmadik hónap első napján lép életbe.

XI. cikk

A Függelék módosítása

1. Az I. és II. Függeléket a Felek konferenciájának bármelyik rendes vagy rendkívüli ülésén módosítani lehet.

2. Módosítási javaslatot bármelyik Fél tehet.

3. A javasolt módosítás szövegét és annak a rendelkezésre álló legjobb tudományos bizonyítékokon alapuló indoklását az ülés előtt százötven nappal közölni kell a Titkársággal és azt a Titkárság késedelem nélkül közli valamennyi Féllel. A Feleknek a szövegre vonatkozó észrevételeiket az ülés megkezdése előtt legalább hatvan nappal közölni kell a Titkársággal.

A Titkárság az észrevételek beterjesztése után közvetlenül minden észrevételt megküld valamennyi Félnek.

4. A módosításokat a jelenlevő és szavazó Felek kétharmados többségének kell elfogadnia.

5. A Függelékek módosítása valamennyi Fél vonatkozásában a Felek Konferenciája azon ülését követő 90. napon lép hatályba, amelyen azt elfogadják, kivéve azokat a Feleket, amelyek e cikk 6. pontjának megfelelően fenntartással élnek.

6. Ezen cikk 5. pontjában meghatározott 90 napos időszak alatt bármely Fél a letéteményeshez intézett írásos értesítés útján fenntartással élhet a módosítással kapcsolatban. A módosítással kapcsolatos fenntartás a letéteményeshez intézett írásos értesítés útján visszavonható és ezután a módosítás erre a Félre a fenntartás visszavonását követő 90. napon lép hatályba.

XII. cikk

Nemzetközi egyezményekre és egyéb
jogszabályokra gyakorolt hatás

1. Ez az egyezmény nem sérti az ENSZ Közgyűlése 2750. C (XXV) határozata értelmében összehívott Tengerjogi Konferencia tengerjog jogszabályalkotásra és -fejlesztésre vonatkozó lépéseit, sem pedig bármely ország jelenlegi és jövőben kialakulható igényeit és jogi nézeteit a tengerjog, valamint a parti és a lobogó szerinti joghatóságának természetét és kiterjedését illetően.

2. Az Egyezmény rendelkezései semmilyen módon nem érintik bármely Félnek más szerződésből, megállapodásból vagy egyezményből származó jogait vagy kötelezettségeit.

3. Az Egyezmény rendelkezései semmilyen módon nem érintik a Felek jogát szigorúbb belső intézkedések elfogadására az I. és II. Függelékben felsorolt vándorló fajok megóvása érdekében vagy az I. és II. Függelékben fel nem sorolt fajok védelmére vonatkozó belső intézkedések foganatosítását.

XIII. cikk

Vitás kérdések rendezése

1. Bármely vitát, amely két vagy több Fél között az Egyezmény rendelkezéseinek értelmezése vagy alkalmazása kérdésében felmerülhet, a vitában érintett Felek közötti tárgyalások útján rendezik.

2. Ha a vita ezen cikkely 1. pontjának megfelelően nem oldható meg, a Felek közös megegyezéssel a vitát választottbíróság elé terjeszthetik, elsősorban a Hágai Állandó Választottbíróság elé és a Választottbíróság határozata a Felekre nézve kötelező.

XIV. cikk

Fenntartások

1. Az Egyezmény rendelkezéseivel kapcsolatban nem lehet általános fenntartással élni. Különleges fenntartások ezen cikk és a XI. cikk rendelkezéseivel összhangban tehetők.

2. Bármely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet az elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor különleges fenntartást tehet az I. vagy II. Függelékben, illetve mind a kettőben feltüntetett bármelyik vándorló faj vonatkozásában, és a fenntartással érintett faj vonatkozásában nem tekintendő Félnek attól a naptól számított 90. napig, amikor a letéteményes a fenntartás visszavonásáról értesíti a Feleket.

XV. cikk

Aláírás

Az Egyezmény minden állam és regionális gazdasági integrációs szervezet részére aláírásra nyitva áll, Bonnban 1980. június 22-ig.

XVI. cikk

Megerősítés, jóváhagyás

Ez az egyezmény megerősítés, elfogadás, vagy jóváhagyás tárgya kell hogy legyen.

A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot a Német Szövetségi Köztársaság Kormányánál kell letétbe helyezni, amely ellátja a letéteményes feladatait.

XVII. cikk

Csatlakozás

1980. június 22. után ez az Egyezmény csatlakozásra nyitva áll minden nem aláíró állam vagy bármely regionális gazdasági integrációs szervezet részére. A csatlakozási okiratot a letéteményesnél kell letétbe helyezni.

XVIII. cikk

Hatálybalépés

1. Ez az Egyezmény a tizenötödik megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratnak a letéteményesnél történt letétbe helyezése napját követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

2. Minden olyan állam, vagy regionális, gazdasági integrációs szervezet esetében, amely az Egyezményt a tizenötödik megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése után erősíti meg, fogadja el, vagy hagyja jóvá, illetve csatlakozik ahhoz, ez az Egyezmény az ilyen állam, vagy szervezet számára saját okiratának letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

XIX. cikk

Felmondás

Az Egyezményt bármely Fél bármely időpontban a letéteményeshez intézett írásos értesítés útján felmondhatja.

A felmondás tizenkét hónappal azután lép hatályba, miután a letéteményes az értesítést megkapta.

XX. cikk

Letéteményes

1. Az Egyezmény eredeti példányát, amely angol, francia, német, orosz és spanyol nyelveken készült, és minden változata egyaránt hiteles, a letéteményesnél helyezik letétbe. A letéteményes mindegyik változatból hitelesített másolatokat küld minden államnak és regionális gazdasági integrációs szervezetnek, amely ezt az Egyezményt aláírta, vagy ahhoz csatlakozott.

2. A letéteményes az illetékes kormányokkal folytatott tanácskozás után elkészíti az Egyezmény szövegének hivatalos változatát arab és kínai nyelven.

3. A letéteményes tájékoztatja az aláíró és csatlakozó államokat, valamint valamennyi aláíró és csatlakozó regionális gazdasági integrációs szervezetet, továbbá a Titkárságot az aláírásokról, megerősítési, elfogadási, jóváhagyási, vagy csatlakozási okiratok letétbe helyezéséről, az Egyezmény hatálybalépéséről, a módosításokról, a különleges fenntartásokról és felmondási értesítésekről.

4. Amint ez az Egyezmény hatályba lép, annak egy hitelesített példányát a letéteményes megküldi az ENSZ Titkárságához az ENSZ Alapokmányának 102. cikkelye szerinti bejegyzés és közzététel céljából.

Ennek hiteléül a meghatalmazottak az Egyezményt aláírták.

Készült Bonnban, az 1979. évi június hó 23. napján.

I. Függelék

Értelmezés

1. A Függelékben szereplő vándorló fajokra a következőképpen kell hivatkozni:

a) a faj vagy alfaj nevével; vagy

b) nagyobb rendszertani egységgel vagy ennek megjelölt részével, amelyhez a vándorló faj tartozik.

2. Egyéb utalások a fajnál magasabb rendszertani egységekre csak tájékoztató vagy rendszerező célúak.

3. A „(s. I.)” rövidítés annak megjelölésére szolgál, hogy a tudományos nevet tág értelemben használjuk.

4. A (-) jel, amelyet szám követ egy rendszertani egység neve mellett a kijelölt, földrajzilag elkülönült populációknak ebből a rendszertani egységből való kizárására utal a következőképpen: -101 Perui populációk.

5. (+) jel, amelyet egy szám követ a faj neve mellett, azt jelzi, hogy a jelen Függelékben ennek a fajnak csak a kijelölt, földrajzilag elkülönült populációi szerepelnek az alábbi példák szerint:

+201 Észak-nyugat-afrikai populációk

+202 Afrikai populációk

+203 Felső-amazoni populációk.

6. A faj nevéhez tett csillag (*) azt jelzi, hogy a faj vagy egy különálló populációja vagy egy nagyobb rendszertani egység, ami ezt a fajt magába foglalja, a II. Függelékben szerepel.

Mammalia (emlősök)

Chiroptera

 

Molossidae

Tadarida brasiliensis

Primates

 

Pongidae

Gorilla gorilla beringei

Cetacea

 

Balaenopteridae

Balaenoptera musculus

 

Megaptera novaeangliae

Balaenidae

Balaena mysticetus

 

Eubalaena glacialis (s. I.)

Pinnipedia

 

Phocidae

Monachus monachus*

Perissodactyla

 

Equldae

Equus grevyl

Artiodactyla

 

Camelidae

Vicugna vicugna* –101

Cervidae

Cervus elaphus

Bovidae

barbarus

Bos sauveli

Addax nasomaculatus

Gazella cuvieri

Gazella dama

Gazella dorcas +201

Aves (madarak)

Procellariiformes

 

Diomedeidae

Diomedea albatrus

Procellarjidae

Pterodroma cahow

Pterodroma phaeopygla

Cisoniiformes

 

Ardeidae

Egretta eulophotes

Ciconiidae

Ciconia boyciana

Threskiornithidae

Geronticus eremita

Anseriformes

 

Anatidae

Chloephaga rubidiceps*

Falconiformes

 

Accipitridae

Haliaeetus pelagicus*

Gruiformes

Grus japonensis*

Gruidae

Grus leucogeranus*

Grus nigricollis*

Olididae

Chlamydotis undulata* +201

Charadrliformes

 

Scolopacidae

Numenius borealis*

 

Numenius benulrostris*

Laridae

Larus audouinii

 

Larus relictus

 

Larus saundersi

Alcidae

Synthliboramphus antiquus wumizusume

Passeriformes

 

Parulidae

Dendrolca kirtlandil

Fringillidae

Serinus syriacus

Reptilia (hüllők)

Testudines

 

Chelonlidae

Lepidochelys kempii*

Dermochelidae

Dermochelys coriacea*

Pelomedusidae

Podosnemis expansa* +203

Crocodylia

 

Gavialidae

Gavialis gangeticus

Pisces (halak)

Siluriformes

 

Schilbeidae

Panagasianodon gigas

II. Függelék

Értelmezés

1. A jelen Függelékben szereplő vándorló fajok a következőképpen jelölendők:

a) faj vagy alfaj nevével; vagy

b) nagyobb rendszertani egységgel vagy ennek megjelölt részével, amelyhez a vándorló faj tartozik.

Ha a fajnál nagyobb rendszertani egységre történik a hivatkozás, és másként nincs jelezve, ez úgy értendő, hogy az adott rendszertani egységhez tartozó minden vándorló faj az egyezmények hasznát élvezi.

2. Az „spp.” rövidítés a család vagy nemzetség nevét követően minden ezen a családon vagy nemen belül található vándorló fajt jelez.

3. A fajnál nagyobb rendszertani egységre való egyéb utalás csak tájékoztató vagy rendszerező célból történik.

4. Az „(s. I.)” rövidítés annak megjelölésére szolgál, hogy a tudományos nevet tág értelemben használjuk.

5. A (+) jel, amelyet egy szám követ, egy faj vagy egy nagyobb rendszertani egység neve mellett azt jelzi, hogy ezen Függelékben ennek a rendszertani egységnek csak meghatározott földrajzilag elkülönült populációi szerepelnek az alábbi példák szerint:

+201 ázsiai populációk.

6. A faj, illetve a magasabb rendszertani egység neve mellé helyezett csillag (*) azt jelzi, hogy a faj vagy egy elkülönült populációja, illetve a magasabb rendszertani egységbe tartozó egy vagy több faj, az 1. Függelékben szerepel.

Mammalia (emlősök)

Cetacea

 

Monodontidae

Delphinapterus leucas

Proboscidae

 

Elephantidae

Loxodonta africana

Sirenia

 

Dugongidae

Dugong dugon

Pinnipedia

 

Phocidae

Monachus monachus*

Artiodactyla

 

Camelidae

Vicugna vicugna*

Bovidae

Oryx dammah

 

Gazella gazella +201

Aves (madarak)

Pelecaniformes

 

Pelecanidae

Pelecanus crispus

Ciconilformes

Ciconia ciconia

Ciconildae

Ciconia nigra

Threskiornithidae

Platalea leucorodia

Phoenicopteridae

spp.

Anseriformes

 

Anatidae

spp.*

Falconiformes

 

Cathartidae

spp.

Pandionidae

Pandion haliaetus

Accipitridae

spp.*

Falconidae

spp.

Galliformes

 

Phasianidae

Coturnix coturnix coturnix

Gruiformes

 

Gruidae

Grus spp.*

Anthropoides virgo

Otididae

Chlatmydotis undulata* 201

Charadriiformes

 

Charadriidae

spp.

Scolopacidae

spp.*

Recurvirostridae

spp.

Phalaropodidae

spp.

Passeriformes

 

Muscicapidae (s. 1.)

spp.

Reptilia (hüllők)

Testudines

 

Cheloniidae

spp.*

Dermochelyidae

spp.*

Pelomedusidae

Podosnemis expansa*

Crocodylia

 

Crocodylidae

 

Pisces (halak)

Acipenseriformes

 

Acipenseridae

Acipenser fulvescens

Insecta (rovarok)

Lepidoptere

 

Danaidae

Danaus plexippus.”

Melléklet

„A külügyminisztériumtól:

A vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló, Bonnban, 1979. június 23-án létrejött egyezményben részes államok listája az 1986. január 20-i állapot szerint:

Ország

Az egyezményben való részesség időpontja:

Chile

1983. november 1.

Dánia

1983. november 1.

Egyiptom

1983. november 1.

Hollandia

1983. november 1.

India

1983. november 1.

Írország

1983. november 1.

Izland

1983. november 1.

Kamerun

1983. november 1.

Luxemburg

1983. november 1.

Magyarország

1983. november 1.

Nagy-Britannia

1985. október 1.

NSZK

1984. október 1.

Niger

1983. november 1.

Nigéria

1985. augusztus 1.

Olaszország

1983. november 1.

Portugália

1983. november 1.

Spanyolország

1985. május 1.

Svédország

1983. november 1.

Szomália

1986. február 1.

EG Közösség

1983. november 1.”

3. § (1) E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1983. évi november hó 1. napjától kell alkalmazni.

(2)3 A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a természetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.4

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!