2004. évi I. törvény

1. § (1) Sportoló az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez.

(2) Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja.

(3)³ Azt a sportolót, aki a sportszervezet által szervezett formában nyújtott sportszolgáltatást rendszeres jelleggel igénybe veszi, a sportszervezet az e célra szolgáló nyilvántartásába regisztrálja (a továbbiakban: sportszervezet általi igazolás). A sportszervezet általi igazolással a sportoló és a sportszervezet között igazolt sportolói jogviszony jön létre, amely a sportoló játékjoga használatának a sportszervezetre való átruházásának minősül. Igazolt sportoló az a sportoló, aki a sportszervezettel igazolt sportolói jogviszonyban áll.

(4)⁴ Versenyszerűen sportoló az az igazolt sportoló, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt (a továbbiakban: versenyző). A versenyző vagy amatőr sportoló vagy hivatásos sportoló.

(5)⁵ Hivatásos sportoló az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyző amatőr sportolónak minősül.

1/A. §⁶ (1) Az igazolt sportolói jogviszony – az 1/B. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – határozatlan időre jön létre. A sportszervezet általi igazolással a sportoló a játékjogának használatát az őt igazoló sportszervezetre – a 9. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – ingyenesen átruházza.

(2) A sportszervezet a sportszervezet általi igazolást a sportszövetség szabályzatában meghatározott összegű hozzájárulás egyszeri vagy rendszeres megfizetéséhez kötheti.

(3) A sportszervezet általi igazolás során a sportszervezet nyilvántartásába a 76/E. § (1) bekezdés szerinti adatokat rögzíti. A sportszervezet a sportolóra vonatkozó személyes adatokat az igazolt sportolói jogviszony igazolása, a versenyengedély igénylése és az abban foglaltak fennállásának igazolása, a versenyrendszerben való szereplés, a versenyeredmények nyilvántartása, az egyes sportcélú állami támogatások igénybevétele és az ezekkel kapcsolatos adatközlés céljából, az igazolt sportolói jogviszony fennállása alatt – sportcélú állami támogatás igénybevétele esetén a támogatással történő elszámolás lezárását követő 10 évig – kezeli.

(4) A sportszövetség a sportolóra vonatkozó (3) bekezdés szerinti személyes adatokat a versenyengedély kiadása és az abban foglaltak fennállásának igazolása, a versenyrendszerben való szereplés, a versenyeredmények nyilvántartása, az egyes sportcélú állami támogatások igénybevétele és az ezekkel kapcsolatos adatközlés céljából, az igazolt sportolói jogviszony fennállása alatt – sportcélú állami támogatás igénybevétele esetén a támogatással történő elszámolás lezárását követő 10 évig – kezeli.

(5) Az igazolt sportolói jogviszony fennállását a sportszervezet a sportszövetség szabályzatában meghatározott határidőig minden évben felülvizsgálja és a fennálló jogviszonyt a sportszövetség felé megerősíti.

(6) Ha a sportszövetség szabályzata másként nem rendelkezik, egy sportágban egy sportoló csak egy sportszervezettel állhat igazolt sportolói jogviszonyban.

1/B. §⁷ (1) Az igazolt sportolói jogviszony a versenyengedéllyel, sportszerződéssel, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel nem rendelkező, valamint a versenyengedéllyel rendelkező, de sportszerződéssel, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel nem rendelkező sportoló esetében megszüntethető

(2) Az igazolt sportolói jogviszony a szerződéssel rendelkező sportoló esetében – a versenyengedély érvényességi idejére tekintet nélkül – megszűnik a szerződés megszűnésével egyidejűleg. A szerződés fennállása alatt az igazolt sportolói jogviszony önmagában nem szüntethető meg. A szerződésnek a 8. § (6) bekezdése szerinti felmondása után a sportoló – függetlenül az esetleges átigazolási időszaktól – azonnal igazolhatóvá válik. Ezt a szabályt megfelelően alkalmazni kell a sportszerződéssel rendelkező amatőr sportolókra is.

(3) Átigazolás esetén az igazolt sportolói jogviszony megszűnik a sportoló sportszervezete (a továbbiakban: átadó sportszervezet) és a másik sportszervezet (a továbbiakban: átvevő sportszervezet) közötti megállapodással. A 7. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazását a sportszövetség szabályzatában a versenyengedéllyel nem rendelkező igazolt sportoló átigazolása esetében is lehetővé teheti.

(4) A 18. életévét be nem töltött sportolóval fennálló igazolt sportolói jogviszony sportoló által történő megszüntetése csak a sportoló törvényes képviselőjének előzetes írásbeli beleegyezésével válik érvényessé.

(5) Az igazolt sportolói jogviszony megszűnése esetén a játékjog használatának joga ingyenesen visszaszáll a sportolóra. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

(6) A sportoló versenyengedélyét az igazolt sportolói jogviszony megszüntetésekor az új igazolt sportolói jogviszony létrejöttéig a sportszövetség felfüggeszti.

(7) A sportszövetség szabályzatában az igazolt sportolói jogviszony létesítésére és megszüntetésére – ideértve a nevelési költségtérítéssel kapcsolatos szabályokat is – vonatkozóan az e törvényben foglaltakon felüli, a sportág jellegéhez igazodó részletes szabályokat állapíthat meg.

2. § (1)⁸ Az igazolt sportoló számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket.

(2) A versenyző a sportteljesítményéhez, illetve az elért eredményeihez igazodó mértékben igényelheti a sportszervezetétől az eredményes sporttevékenységhez szükséges felkészülési, versenyzési lehetőség biztosítását.

(3) A fogyatékos versenyző felkészülésére és versenyeire az érintett sportszövetségeknek a versenyzők egészségi, illetve fogyatékossági állapotának megfelelő külön feltételeket kell megállapítaniuk.

(4) A versenyző köteles:

3. § (1)¹² A versenyzőnek – a versenyrendszerben, bajnokságban való részvétel feltételeként – a sportszövetség által a nemzeti sportinformációs rendszerben nyilvántartott, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, a versenyrendszerben vagy versenyeken való részvételre jogosító sportolói engedéllyel (a továbbiakban: versenyengedély) kell rendelkeznie. Ha a sportszövetség szabályzata másként nem rendelkezik, egy sportágban egy versenyzőnek csak egy versenyengedélye lehet. Ha a versenyengedély kiadásának nincsenek meg a jogszabályi, valamint a sportszövetség szabályzatában foglalt feltételei, továbbá ha a versenyző valótlan adat igazolását kéri, a versenyengedély kiadását a sportszövetség megtagadja vagy a versenyengedélyt visszavonja.

(2) A sportszövetség a szabályzatában meghatározottak szerint lehetővé teheti, hogy az általa, illetve a közreműködésével kiírt vagy szervezett versenyen az amatőr- és a szabadidő-sportoló egy versenyre (mérkőzésre) szóló versenyzési engedéllyel (rajtengedély) részt vegyen.

(3)¹³ A versenyengedély kiadására és visszavonására vonatkozó részletes szabályokat a sportszövetség szabályzatban köteles megállapítani. A versenyengedély tartalmazza:

(4)¹⁵ A sportszövetség – a 8. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – szabályzatban határozza meg, hogy mennyiben, illetve milyen versenyrendszer vagy verseny esetén írja elő a versenyengedély (rajtengedély) megszerzésének előfeltételéül a versenyző sporttevékenységével összefüggő biztosítását azzal, hogy a 18. életévét be nem töltött versenyző javára a sporttevékenységével összefüggő biztosítás megkötése – az e törvény felhatalmazására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – kötelező. A versenyengedély – ha a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló kormányrendelet kivételt nem tesz – csak a sportegészségügyi ellenőrzés adatait tartalmazó dokumentummal (sportorvosi engedély) együtt érvényes. A szövetség szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teheti, hogy a 14. életévét be nem töltött, rajtengedélyt igénylő sportoló háziorvosi igazolással is részt vehessen a szövetség versenyrendszerében szervezett, rajtengedéllyel való induláshoz kötött versenyen (mérkőzésen).

(5)¹⁶

(6)¹⁷ Ha a sportszövetség erre jogosult szerve a versenyengedély kiadását megtagadja, e határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a kérelmező panaszt nyújthat be a sportszövetség elnökségéhez. Ha a panasznak a benyújtásától számított 15 napon belül az elnökség nem ad helyt, a kérelmező a sportszövetség határozatával szemben, annak kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül keresettel a bírósághoz vagy a választottbírósághoz fordulhat. Ez a szabály irányadó a versenyengedély visszavonására, valamint az igazolással, továbbá az átigazolással kapcsolatos jogvitákra is.

(7) A versenyengedély és a rajtengedély kiadását a sportszövetség a szabályzatában megállapított díj megfizetéséhez kötheti.

(8)¹⁸ A sportszövetség a versenyengedélyeket amatőr, hivatásos és vegyes versenyrendszerenként, bajnoki osztályonként és nemenként, korcsoportonként, valamint – amennyiben az értelmezhető – szakáganként elkülönítve, a kiadástól számított négy évig tartja nyilván. A sportszövetség köteles gondoskodni arról, hogy a versenyengedély nyilvántartási száma egyértelmű és egységes jelölésű legyen. A versenyengedély kiállítása érdekében kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – az azt igénylő harmadik személynek átadhatók. A sportszövetség jogosult történeti, tudományos célból a sportoló nevét, születési idejét, képmását, állampolgárságát, sportszervezeteit és sporttevékenységével összefüggő statisztikai adatait, valamint a sportág népszerűsítése céljából a sportoló nevét és képmását nyilvánosságra hozni.

(9)¹⁹ A sportszövetség és sportszervezet köteles gondoskodni a versenyengedélyben feltüntetett, valamint az annak kiállításához felhasznált személyes adatoknak a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti kezeléséről.

4. § (1)²⁰ A versenyző tartózkodni köteles – a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tiltólistán meghatározott és a nemzeti doppingellenes szervezet által honlapján, hatóanyag szerinti alfabetikus rendben, a hozzá tartozó magyarországi forgalomban levő gyógyszerek neveivel, magyar és angol nyelven, valamint gyógyszernév szerinti alfabetikus rendben közzétett – tiltott teljesítményfokozó szerekre és módszerekre vonatkozó, doppingvétséget vagy büntetőeljárást megalapozó magatartások vagy azok kísérletének elkövetésétől.

(2)²¹ A versenyző köteles alávetni magát a doppingtilalom betartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatnak (a továbbiakban: doppingvizsgálat). A doppingvizsgálat eredményeként megállapított pozitív vizsgálati eredményt vagy a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás tanúsítását, valamint a doppingeljárás eredményeként meghozott jogerős doppingbüntetést az eljárás alá vont versenyző vagy sportszakember nevének és sportágának, továbbá a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer megjelölésével a doppingeljárás befejezéséről való tudomásszerzéstől számított 3 munkanapon belül a nemzeti doppingellenes szervezet nyilvánosságra hozza.

(3)²² A nemzeti doppingellenes szervezet feladatait ellátó szervezet a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti doppingellenes tevékenysége során jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára.

4/A. §²³ (1) Sporttevékenységgel összefüggésben személyes adatok – különös tekintettel az egészségügyi, genetikai és biometrikus adatokra – kezelésére a sportoló egészségének és a sport tisztaságának védelme, a tiltott teljesítményfokozás visszaszorítása, a sportrendezvények biztonsága, a látvány-csapatsport támogatása és az állami sportcélú támogatások nyújtása mint kiemelten fontos közérdekek alapján kerülhet sor. Genetikai adatként a sportolótól származó vizelet-, vér-, haj- vagy nyálminta, vagy a sportoló egyéni genetikai profilját adó más biológiai anyag, valamint azok analízisének eredményét vagy eredményeit magában foglaló adatok kezelése történik.

(2) A doppingtilalom betartásának ellenőrzése, doppingvizsgálat lefolytatása érdekében a nemzeti doppingellenes szervezet az adatok versenyző általi közlésétől számított 18 hónapig kezeli a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyző

(3) A doppingtilalom betartásának ellenőrzése, a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vizsgálat lefolytatása és a tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer kimutatása, a doppingellenőrzés részét képező eljárások lefolytatása, a doppingeljárásban kiszabott büntetések nyilvántartása érdekében a nemzeti doppingellenes szervezet kezeli a doppingellenőrzéssel érintett sportoló vagy sportszakember következő adatait:

(4) A doppingtilalom betartásának ellenőrzése, a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vizsgálat lefolytatása és a tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer kimutatása, a doppingellenőrzés részét képező eljárások lefolytatása, a doppingeljárásban kiszabott büntetések nyilvántartása érdekében a nemzeti doppingellenes szervezet kezeli

(5) A nemzeti doppingellenes szervezet a (3) bekezdés 1–17. pontja szerinti, továbbá a (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatokat a vizsgálat, illetve az előzetes felülvizsgálati eljárás kezdetétől számított tíz évig kezeli, amennyiben doppingvétség elkövetése nem kerül megállapításra.

(6) Doppingvétség megállapítása esetén a nemzeti doppingellenes szervezet a (3) és (4) bekezdés szerinti adatokat a vizsgálat, illetve az előzetes felülvizsgálati eljárás kezdetétől kezeli, amelynek szükségességét négyévente felülvizsgálja.

(7) A doppingtilalom betartásának ellenőrzése, a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vizsgálat lefolytatása és a tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer kimutatása, a doppingellenőrzés részét képező eljárások lefolytatása, a doppingeljárásban kiszabott büntetések nyilvántartása érdekében a nemzeti doppingellenes szervezet a (2) bekezdés szerinti adatok mellett kezeli a versenyző azon egészségügyi adatait is, amelyek alapján dönt a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tiltólistán szereplő tiltott szer vagy módszer versenyző által történő, gyógyászati célú alkalmazásának engedélyezéséről.

(8)²⁶ A nemzeti doppingellenes szervezet a (7) bekezdés szerinti adatokat az engedélyezésről való döntés időtartama alatt, engedélyezés esetén az engedély érvényességi idejének lejártától, elutasítás esetén az elutasító határozat hatálybalépésétől számított tíz évig kezeli.

(9) A sportszövetség, a sportköztestület és a sportpolitikáért felelős miniszter az e törvényben és a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt doppingellenes feladatai ellátása érdekében, az ahhoz szükséges mértékben a (2) bekezdés szerinti adatokat, előzetes felülvizsgálati eljárásban, illetve doppingeljárásban való részvétele során a (3) és (4) bekezdés szerinti adatokat megismerheti. A sportszövetség, a sportköztestület és a sportpolitikáért felelős miniszter doppingeljárásban való részvétele során megismerheti a versenyző számára kiadott, (7) bekezdés szerinti engedély tartalmát, ha az a doppingeljárás során értékelésre kerül.

(10) Doppingvétség megállapítása esetén a sportszövetség, a sportköztestület és a sportpolitikáért felelős miniszter állami sportcélú támogatás nyújtása és folyósítása, valamint a doppingvétség megállapításához fűződő egyéb jogkövetkezmények alkalmazása során kezeli a (3) bekezdés 1., 2., 4., 8. és 18. pontja, valamint a (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a doppingbüntetés lejártáig vagy – ha az későbbi – az állami sportcélú támogatás folyósításának megszűnését követő tíz évig.

(11)²⁷ A doppingtilalom betartásának ellenőrzése, a doppingellenőrzés részét képező eljárások lefolytatása, a doppingeljárásban kiszabott büntetések nyilvántartása érdekében a nemzeti doppingellenes szervezet a (3), (4) és a (7) bekezdés szerinti adatokat harmadik országba továbbíthatja a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti doppingellenes szervezet részére, ha az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

4/B. §²⁸ A nemzeti doppingellenes szervezetnek a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő szabályzata kötelező

5. §²⁹ (1)³⁰ A versenyengedéllyel rendelkező amatőr sportolóval – ha az országos sportági szakszövetség vonatkozó szabályzata másként nem rendelkezik – a vele igazolt sportolói jogviszonyban lévő sportszervezet – az (5) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve – a jogviszony keretében igénybe vehető szolgáltatásokon felüli juttatásokat, valamint a sporttevékenységgel kapcsolatos együttműködésük egyéb feltételeit tartalmazó sportszerződést köthet. A sportszerződésre a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(1a)³¹ Köznevelési típusú sportiskola tanulója esetén a tanulói jogviszony szünetelése az amatőr sportoló versenyengedélyének érvényességét nem érinti.

(2)³²

(3)³³ A sportszerződést írásba kell foglalni. A sportszerződés csak határozott időre, legfeljebb 4 évre köthető. A sportszerződés – a sportszövetség vonatkozó szabályzatában meghatározottak szerint – egy versenyrendszer vagy bajnokság időtartamára is köthető. A sportszerződés időtartama alatt annak lejártát követő időtartamra sportszerződés érvényesen nem köthető.

(4)³⁴ A 18. életévét még be nem töltött sportolóval kötött sportszerződés csak a sportoló törvényes képviselőjének előzetes irásbeli beleegyezésével válik érvényessé.

(5)³⁵ Az amatőr sportoló sporttevékenységéért attól a sportszervezettől, amellyel az (1) bekezdés szerint igazolt sportolói jogviszonyban áll, valamint más természetes vagy jogi személytől díjazásban nem részesülhet. Ha a sportszövetség szabályzata a sportág jellegére és a nemzetközi szövetség követelményeire tekintettel másként nem rendelkezik, nem minősül ilyen díjazásnak,

(6)³⁶ A sportszövetség versenyszabályzatában határozza meg, hogy az amatőr sportoló milyen feltételekkel vehet részt hazai, illetve nemzetközi pénzdíjas versenyen, továbbá hivatásos, vegyes (nyílt) és amatőr versenyrendszerben.

(7)³⁷

6. §³⁸ (1) Az amatőr sportoló a sportszövetség versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha versenyengedéllyel rendelkezik.

(2) A versenyengedély iránti kérelmet az amatőr sportoló a vele igazolt sportolói jogviszonyban álló sportszervezeten keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez.

7. §³⁹ (1)⁴⁰ Az amatőr sportoló igazolt sportolói jogviszonyának időtartama alatt – ha az országos sportági szakszövetség vonatkozó szabályzata másként nem rendelkezik – csak az átadó sportszervezet előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át ideiglenesen vagy véglegesen az átvevő sportszervezethez. Az ideiglenes átigazolással (jelen § alkalmazásában a továbbiakban: kölcsönadás) vagy a végleges átigazolással az amatőr sportoló játékjogának használatát az átvevő sportszervezet szerzi meg. Az átadó sportszervezet – amennyiben azt a sportszövetség a szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teszi – a hozzájárulás megadását nevelési költségtérítés fizetéséhez kötheti, amelynek felső határát a sportszövetség szabályzatában meghatározhatja. A nevelési költségtérítés az amatőr sportoló kinevelésének ellenértéke, amely az adózás szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősül.

(2)⁴¹ A nevelési költségtérítés mértékét és fizetésének feltételeit a sportszövetség szabályzatban határozhatja meg, ennek hiányában a nevelési költségtérítés mértékére és fizetésének feltételeire az átadó és az átvevő sportszervezet egymás közötti megállapodása az irányadó.

(3)⁴²

(4) Az amatőr sportoló csak előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolható át –ideiglenesen vagy véglegesen – más sportszervezethez. A sportoló a hozzájárulás megadását ellenérték fizetéséhez nem kötheti.

(5)⁴³ 18. életévét be nem töltött amatőr sportoló sporttevékenységével, igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos szerződések kereskedelmi ügynök közvetítésével nem köthetők, az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

8. § (1)⁴⁴ A hivatásos sportoló a sportszervezettel kötött munkaszerződés vagy megbízási szerződés alapján fejti ki sporttevékenységét, feltéve, hogy a megbízási díj a számvitelről szóló törvény alapján bérköltségként kerül kifizetésre.

(2)⁴⁵ A hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényt (a továbbiakban: Mt.) az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

(3) A hivatásos sportolóval kötött munkaszerződés csak akkor jön létre, ha az Mt.-ben foglalt kötelező tartalmi elemeken túlmenően tartalmazza a munkavégzés módjára, a munka- és pihenőidőre, a szabadság kiadására, valamint a munka díjazására vonatkozó megállapodást.

(4)⁵⁰ Semmis az a szerződés, amellyel a sportszervezet a hivatásos sportoló részére a sporttevékenységére kötött munkaszerződésben vagy megbízási szerződésben foglaltakon túl anyagi előnyt biztosít.

(5)⁵¹ A hivatásos sportolónak a munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében kifejtett sporttevékenysége során történt balesete üzemi balesetnek minősül. A munkáltató vagy a megbízó köteles a hivatásos sportoló javára élet- és sportbaleset-biztosítást kötni. A válogatott keretben eltöltött időszak alatti biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos részletes szabályokat – figyelemmel a 3. § (4) bekezdésére – a sportszövetség határozza meg.

(6)⁵² Ha a sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben vagy bajnokságban, vagy abból utóbb kizárják, ez a munkáltató, a megbízó súlyos szerződésszegésének minősül, és ezért a munkaviszonyt, a megbízási jogviszonyt a sportoló azonnali hatályú felmondással is megszüntetheti.

9. § (1) A hivatásos sportolónak hivatásos sportolói versenyengedéllyel kell rendelkeznie. A versenyengedélyt a sportszövetség a hivatásos sportoló kérelmére adja ki.

(2)⁵³ Hivatásos versenyengedély csak hivatásos sportolói munkaszerződéssel vagy hivatásos sportolói megbízási szerződéssel rendelkező versenyző részére állítható ki.

(3)⁵⁴ A munkaszerződés vagy megbízási szerződés megkötését a sportszervezetnek a sportszövetség részére – a sportszövetség szabályzatában megállapított módon – be kell jelentenie. A sportszövetség a munkaszerződés vagy megbízási szerződés megkötését nyilvántartásba veszi. A játékjog használatáért a hivatásos sportoló a munkaszerződésben vagy a megbízási szerződésben megállapított külön ellenértékre tarthat igényt.

(4)⁵⁵

(5) Semmis az a szerződés, amely a játékjog mint személyhez fűződő vagyoni értékű jog elidegenítésére vagy megterhelésére irányul. Ez a rendelkezés az amatőr sportoló játékjogára is irányadó.

10. § (1)⁵⁶ A játékjog használati jogát megszerző sportszervezet – a hivatásos sportoló előzetes írásbeli hozzájárulásával – ezt a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezetre átruházhatja (átigazolás). A hozzájárulás megadásáért a hivatásos sportoló az átruházó sportszervezettől a megállapodásuk szerinti ellenértékre tarthat igényt.

(2)⁵⁷ Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes átigazolás a hivatásos sportoló munkaszerződését vagy megbízási szerződését nem érinti, azt a 8. § (2) bekezdés g) pontja figyelembevételével az Mt. szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak kell tekinteni. Végleges átigazolás esetén új munkaszerződést vagy megbízási szerződést kell kötni.

(3) A játékjog használatának (1) bekezdés szerinti ideiglenes vagy végleges átruházásáért a sportszervezet a másik sportszervezettől ellenértékre tarthat igényt, amelynek mértékét a két sportszervezet közötti megállapodás határozza meg. E megállapodást írásba kell foglalni, és be kell jelenteni a sportszövetségnek, amely az átigazolást nyilvántartásba veszi.

(4)⁵⁸ A 7. § (1) bekezdése szerinti nevelési költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket – igazolt sportolói jogviszonyára tekintettel – a hivatásos sportoló esetében is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy annak részletes szabályait – ideértve a nevelési költségtérítéssel érintett sportolói életkor felső határát – a sportszövetség szabályzatban határozza meg.

11. § (1)⁵⁹ A hivatásos sportoló igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos közvetítői jutalék, a (3) bekezdés szerint a sportszövetségnek fizetendő hozzájárulások, a 37/D. § (2) bekezdés szerinti költségtérítés, valamint a 37/D. § (4) bekezdés szerinti nevelési hozzájárulás kivételével semmis minden olyan megállapodás, amely a hivatásos sportolón, illetve a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen átruházó sportszervezeten kívül másnak biztosít részesedést a játékjog használati jogának átruházásáért fizetett ellenértékből.

(2)⁶⁰

(3) A játékjog használati jogának sportoló általi átruházása esetén az igazoló sportszervezet az igazolásért az általa a sportolónak fizetett ellenérték; valamint a használati jog sportszervezetek közötti ideiglenes vagy végleges átruházása esetén a sportszervezetek közötti megállapodásban megjelölt sportszervezet – ha a megállapodásban külön nem került megjelölésre, akkor az átvevő sportszervezet – az átigazolásért fizetett ellenérték:

11/A. §⁶¹ (1) A sportszakember – a 77. § p) pontjára figyelemmel – az a természetes személy, aki a sportoló felkészítésével és versenyeztetésével, vagy egyébként a sportoló sporttevékenysége gyakorlásának biztosításával kapcsolatban – közvetlenül vagy közvetett módon – munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján sportszakmai tevékenységet végez.

(2) A sportszakember – a felek erre vonatkozó kifejezett megállapodása alapján a szakmai tevékenységét ingyenesen kifejtő sportszakember kivételével – a sportszakmai tevékenysége ellenértékeként, a szakmai tevékenységéhez és az általa felkészített sportoló vagy csapat által elért eredményekhez igazodó mértékben díjazásra jogosult. A sportszakember ezen kívül igényelheti a sportszervezetétől vagy – amennyiben a sportszakembert a sportszövetség foglalkoztatja – a sportszövetségétől az eredményes szakmai tevékenységhez szükséges képzési, továbbképzési lehetőség biztosítását. A sportszakember köteles részt venni a sportszövetség által – a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásának szabályairól rendelkező kormányrendeletben meghatározottak szerint – szervezett kötelező továbbképzésben.

(3) A sportszakember szakmai tevékenységét a tisztességes játék (fair play) elvei szerint köteles végezni, aminek keretében tartózkodni köteles különösen:

(4)⁶³ A sportszakember munkavégzésére a 8. § (2) bekezdés d) pontját alkalmazni kell.

(5)⁶⁴ Az Mt. 44/A. § (1) és (2) bekezdését a tizennyolcadik életévét be nem töltött sportoló versenyre való felkészítésére irányuló edzői tevékenységet végző sportszakember jogviszonyának létesítése és fenntartása tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(6)⁶⁵ Az (5) bekezdésben meghatározott feltételnek való megfelelést a sportszakember

(7)⁶⁶ A foglalkoztató az (5) bekezdésben meghatározott feltételnek való megfelelés ellenőrzése céljából kezeli a sportszakember azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(8)⁶⁷ A (6) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a foglalkoztató a jogviszony létesítéséről való döntés időpontjáig vagy − jogviszony fennállása esetén – a jogviszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezeli.

(9)⁶⁸ Az (5)–(7) bekezdésben foglalt kötelezettségeknek való megfelelést a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi.

(10)⁶⁹ Tizennyolcadik életévét be nem töltött sportoló felkészítésére irányuló edzői tevékenységet végző sportszakember a megalapozott gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a foglalkoztatónak, ha az Mt. 44/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt áll.

(11)⁷⁰ A tizennyolcadik életévét be nem töltött sportolót felkészítő edzői tevékenységet végző sportszakember legalább évente köteles részt venni a gyermekekkel való bánásmóddal, a gyermekekkel és a szülőkkel való kommunikációval kapcsolatos továbbképzésen. A továbbképzésen való részvételt az edzői tevékenységet végző sportszakember foglalkoztatója biztosítja. A továbbképzési kötelezettség a sportszövetség által szervezett továbbképzésen is teljesíthető.

11/B. § A munkaviszonyban álló hivatásos sportoló és a sportszakember munkaviszonyból származó vétkes kötelezettségszegése esetén az Mt. 56. § (2) bekezdése alapján megállapított vagyoni hátrány iránti igény érvényesítése során az Mt. 161. és 285. §-ának szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az Mt. 56. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedésre az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított hat hónapon belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig kerülhet sor.

12. §⁷² (1)⁷³ A sportszövetség sportfegyelmi eljárást folytat le a versenyzővel, illetve a sportszakemberrel szemben, ha a sportszövetség verseny-, igazolási (nyilvántartási) és átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit megszegi.

(2)⁷⁴

(3)⁷⁵

(4)⁷⁶ A versenyzőre, illetve a sportszakemberre sportfegyelmi büntetésként:

(5)⁷⁷ A versenyzőre a (4) bekezdésben foglaltakon kívül:

(6) A sportszakemberre a (4) bekezdésben foglaltakon kívül a sportszakmai tevékenységtől – akár végleges időtartamú – eltiltás büntetés is kiszabható.

(7)⁸⁰ A pénzbüntetés mértéke a hivatásos sportoló sporttevékenységből, illetve a sportszakember szakmai tevékenységből származó éves nettó átlagjövedelmének tizenkét havi összegét nem haladhatja meg. Amatőr sportolóra, vagy ingyenes megbízási szerződés alapján tevékenykedő sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki. A pénzbüntetés a (4) bekezdés c) pontjában, illetve az (5)–(6) bekezdésben meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is kiszabható, egyébként a fegyelmi büntetések együttesen nem alkalmazhatók.

(8)⁸¹ Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek különösen súlyos megsértése esetében a versenyzőre a (6) bekezdés, a sportszakemberre az (5) bekezdés a) pontja szerinti fegyelmi büntetés is kiszabható.

13. § (1)⁸² Sportfegyelmi eljárást kell lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a sportszövetség alapszabályában, illetve más szabályzataiban meghatározott előírásokat megszegi.

(2) A sportszövetség a sportfegyelmi eljárást tagjaival, illetve az általa kiírt vagy szervezett versenyen (versenyrendszerben) részt vevő sportszervezettel szemben folytathatja le.

(3)⁸³ Sportszervezetre – a sportág jellegére figyelemmel – sportfegyelmi büntetésként:

(4)⁸⁸ A pénzbüntetés a (3) bekezdés b)–m) és p) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is alkalmazható. A c), d), m) és p) pontban meghatározott büntetések egymással és bármely más büntetéssel együtt is alkalmazhatók. A g) és h) pontban megállapított büntetések egymással és az i), illetve j) pontban meghatározott büntetésekkel együtt is alkalmazhatók.

14. § (1) A sportfegyelmi eljárást első fokon a sportszövetség sportfegyelmi bizottsága, vagy a sportszövetség sportfegyelmi szabályzata alapján a sportszövetség területi szervezeti egységének vagy tagozatának sportfegyelmi bizottsága, másodfokon a sportszövetség sportfegyelmi szabályzatában meghatározott fellebbviteli szerv (elnökség vagy fellebbviteli bizottság) folytatja le. A másodfokon hozott határozat a kézbesítésével végrehajtható. A sportszövetség versenyein történő részvételtől és a sportszakmai tevékenységtől való eltiltás fegyelmi büntetést az elsőfokú fegyelmi bizottság a másodfokú határozat meghozataláig azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

(2)⁸⁹ A sportszövetség által a versenyzővel szemben a 12. § (4) bekezdés d) pontja, (5) és (8) bekezdése alapján, a sportszakemberre a 12. § (4) bekezdés d) pontja, (6) és (8) bekezdése alapján, továbbá a sportszervezetre a 13. § (3) bekezdés b), e), f), i)–l), n) és o) pontja alapján kiszabott másodfokú fegyelmi büntetéssel szemben a határozat kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidővel az érintett keresettel bírósághoz vagy a választottbírósághoz fordulhat.

(2a)⁹⁰

(3) A sportfegyelmi felelősségre, a sportfegyelmi eljárásra és a sportfegyelmi büntetésekre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A sportszövetségnek – e törvény és a külön jogszabály alapján – sportfegyelmi szabályzatban kell meghatároznia a sportszövetség sportfegyelmi eljárásának részletes szabályait.

15. § (1)⁹¹ Sportszervezetek a sportegyesületek, a sportvállalkozások, a sportiskolák, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok.

(2) A sportszervezetekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell:

(3)⁹³

15/A. §⁹⁴ (1) A sportakadémia olimpiai sportágban működő olyan sportszervezet, amely a sportakadémiai minősítés megszerzéséről és a sportakadémia működéséről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel és az erre vonatkozó igazolással rendelkezik.

(2) A sportakadémia sportágspecifikus, kiemelkedően magas színvonalú utánpótlás-nevelési, képzési, sporttudományos, sportegészségügyi, infrastrukturális és sportmenedzsment feltételeket és szolgáltatásokat biztosít, gondoskodik a tehetségkiválasztásról, -gondozásról és -fejlesztésről. A sportakadémia megteremti a versenyzők magas szintű sportszakmai felkészítésének, versenyeztetésének feltételeit, továbbá szervezi a sportolók sporttevékenységgel összefüggő és tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését segítő körülmények rendelkezésre állását.

(3) A sportakadémia állami sportcélú támogatásban részesíthető.

16. §⁹⁵ (1) Sportegyesület – az e törvényben megállapított eltérésekkel – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény⁹⁶ (továbbiakban: Civil tv.) és a Polgári Törvénykönyv⁹⁷ szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.

(2)⁹⁸ A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport műhelye. Sportegyesület – az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén – közvetlenül is részesíthető állami támogatásban. A sportszakmai szempontból kiemelt, utánpótlás-nevelési, illetve felnőtt korosztályok felkészítését több sportágban egyaránt végző – az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő – sportegyesülettel – ideértve az egyesületi jellegű sportiskolát is – kiemelt sportegyesületként (egyesületi jellegű sportiskolaként) a sportpolitikáért felelős miniszter olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai ciklusokra szóló megállapodást köthet.

(3) Az egyesületekről vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni.

17. § (1) Sportegyesület:

(2) A sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét alapszabályában foglalt felhatalmazás alapján közgyűlési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja.

(3) A jogi személlyé nyilvánított szakosztály, illetve más szervezeti egység:

(4) A sportegyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszűnik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a sportegyesület kezesi felelősséggel tartozik.

(5)¹⁰³ A sportegyesület alapszabálya vagy a jogvitában érintett személyek megállapodása a tagsági jogviszonyból, továbbá a sportegyesület vagy önálló jogi személy szervezeti egységei és a tagok egymás közötti jogviszonyából eredő jogvitákra a választottbíróság eljárását kötheti ki.

(6)¹⁰⁴ A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.

(7)¹⁰⁵ A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a sportpolitikáért felelős miniszter igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.

18. § (1)¹⁰⁶ Sportvállalkozásnak minősül az a gazdasági társaság, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény¹⁰⁷ alapján a cégjegyzékbe bejegyzett tevékenysége sporttevékenység, továbbá a gazdasági társaság célja sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban.

(2)¹⁰⁸ Sportvállalkozás korlátolt felelősségű társasági, illetve részvénytársasági formában alapítható, illetve működhet a gazdasági társaságokról szóló törvény¹⁰⁹ szabályai szerint.

(3) A fogyatékosok sportja, illetve a szabadidősport területén sporttevékenység közhasznú társaság keretében is szervezhető.

19. § (1)¹¹⁰ A sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező, a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv alapján – az e törvényben foglalt eltérésekkel – különös formában működő egyesületek.

(2)¹¹¹ Az országos sportági szakszövetségekre és a nemzetközi sportszövetségekre a sportszövetségekre vonatkozó rendelkezéseket az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)¹¹² A sportszövetségek típusai a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel:

(4) A sportszövetség sportszövetségi jellegét és típusát a bírósági nyilvántartásban fel kell tüntetni.

(5)¹¹³ A sportszövetségre megfelelően alkalmazni kell a Cstv.¹¹⁴ szabályait. Csőd- vagy felszámolási eljárás lefolytatása esetén a sportszövetség bírósági nyilvántartási adatai között be kell jegyezni a csőd- vagy felszámolási eljárás kezdő időpontját és befejezését, a felszámoló, felszámolóbiztos nevét, székhelyét és levelezési címét.

(6)¹¹⁵ A sportszövetségnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a sportpolitikáért felelős miniszter igazolja, hogy a sportszövetség az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt vagy azt, hogy a sportszövetség állami sportcélú támogatásban nem részesült.

(7)¹¹⁶

(7a)¹¹⁷ A sportszövetség bírósági nyilvántartás szerint képviseletre jogosult vezető tisztségviselői nem minősülnek a Civil tv. 53/A. §-a alkalmazásában kötelezettnek.

(8)¹¹⁸ Az országos sportági szakszövetségeket megillető, valamint terhelő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell az olimpiai események vonatkozásában az olimpiai nemzeti válogatott keretek (a továbbiakban: olimpiai csapat) működése kapcsán a MOB-ra, a paralimpiai játékok vonatkozásában a paralimpiai nemzeti válogatott keretek (a továbbiakban: paralimpiai csapat) működése kapcsán az MPB-re, valamint a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége Világjátékai és a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének Világjátékai vonatkozásában a nemzeti válogatott keretek működése kapcsán az NVESZ-re.

19/A. §¹¹⁹ (1)¹²⁰ A sportszövetség a sportoló sporttevékenysége feltételeinek és a sportág rendeltetésszerű működésének biztosítása, a sportág versenyrendszerének és versenyeinek szervezése, a nemzeti válogatott keretek működtetése és a sportolók nemzetközi sporteseményeken való részvétele érdekében, valamint a 19. § (8) bekezdés szerinti esetben a MOB, az MPB, valamint az NVESZ a nemzeti válogatott keretek működtetése és a sportolók nemzetközi sporteseményeken való részvétele érdekében az e törvényben és a végrehajtására kiadott, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatai végrehajtásához kezeli a sportoló 3. § (3) bekezdés a)–f) pontja szerinti adatait.

(2)¹²¹ A sportszövetség és az (1) bekezdés szerinti sportköztestület a sportoló egészségének védelme érdekében, a 3. § (4) bekezdése végrehajtásához kezeli a sportoló sportegészségügyi ellenőrzésének adatait tartalmazó sportorvosi engedély vagy a 3. § (4) bekezdés szerinti háziorvosi igazolás tartalmát.

(3)¹²² A sportszövetség az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat a versenyengedély nyilvántartásának időtartama alatt, valamint a rajtengedély kiadásától számított négy évig kezeli.

(4) Az (1) bekezdés szerinti sportköztestület az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat azok megismerésétől számított 5 évig kezeli.

20. § (1)¹²³ Az országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) olyan sportszövetség, amely sportágában kizárólagos jelleggel az e törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el és e törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. A szakszövetség jogi személy.

(2)¹²⁴ A szakszövetség nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet a sportág versenyrendszerében részt vevő sportszervezetek hozhatnak létre. A sportág versenyrendszerében részt vevő sportszervezetek tagként való felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha azok a szakszövetség alapszabályát magukra nézve kötelezőnek fogadják el.

(3)¹²⁵ A szakszövetségre – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Egy sportágban csak egy szakszövetség működhet. A szakszövetség közvetlenül is részesíthető állami támogatásban.

(4)¹²⁶ Szakszövetség csak olyan sportágban hozható létre:

(5)¹²⁷ Szakszövetségnek a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak olyan sportszövetség minősülhet,

21. § (1)¹²⁹ A szakszövetséget a Fővárosi Törvényszék hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel külön jogi személy típusként veszi nyilvántartásba.

(2)¹³⁰ A szakszövetség jogosult elnevezésében a „magyar” megjelölés, továbbá Magyarország címerének és zászlajának használatára. A szakszövetség a Civil tv. szabályai alapján közhasznú szervezetnek minősíthető.

22. § (1) A szakszövetség alapvető feladata:

(2) A szakszövetség ellátja az alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen:

(3)¹⁵¹ A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (2) bekezdés f) pont fa), fb) és fh) alpontjában meghatározott feladatok ellátása során közigazgatási hatósági hatáskört gyakorol.

(3a)¹⁵² A szakszövetség gazdálkodásával összefüggő, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésére vonatkozó igények a nem állami, nem önkormányzati támogatások tekintetében összesített adattartalom szolgáltatásával is teljesíthetőek.

(3b)¹⁵³ A látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség gondoskodik a sportágában a játékosügynökök és játékosügynökségek tekintetében az V/A. Fejezet szerinti feladatok ellátásáról.

(4)¹⁵⁴ A látvány-csapatsportban működő szakszövetség által a (2) bekezdés f) pont fa), fb) és fh) alpontja szerinti közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.

(5)¹⁵⁵ A (2) bekezdés f) pont fa), fb) és fh) alpontja alapján végzett közigazgatási hatósági eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételéért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(6)¹⁵⁶ A sportág céljainak elérése érdekében – összhangban a sportág stratégiai fejlesztési koncepciójában foglaltakkal – a szakszövetség szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köthet, ideértve – e törvény 36–37. §-ában meghatározott módon – a versenyrendszer (bajnokság) kiírásával, szervezésével, lebonyolításával, valamint a versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását is.

(7)¹⁵⁷ A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (2) bekezdés f) pont fa) alpontjában meghatározott feladat ellátása során a kérelem beérkezésétől számított 150 napon belül, ha a kérelem ingatlanfejlesztésre irányuló tárgyi eszköz beruházásra, felújításra irányul, 180 napon belül hoz döntést. A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendelet) meghatározott sportfejlesztési program módosítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelem elbírálására nyitva álló ügyintézési határidő 60 nap.

(7a)¹⁵⁸ Amennyiben a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet jóváhagyott sportfejlesztési programjának módosítására irányuló kérelem eredményeként a sportfejlesztési program a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés hatálya alá esik, a látvány-csapatsportban működő szakszövetség a sportfejlesztési program módosítására irányuló kérelem elbírálása során a Tao. 22/C. § (9a) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(8)¹⁵⁹ A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (7) bekezdésben meghatározott eljárását felfüggesztheti.

(9)¹⁶⁰ A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott jogkörében eljárva javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszternek a látvány-csapatsport támogatási rendszerek minőségbiztosítási rendszerének (benchmark-rendszer) követelményeire.

(10)¹⁶¹ A látvány-csapatsport támogatásának felhasználása, valamint a felhasználás ellenőrzése érdekében a látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatai ellátása során kezeli a látvány-csapatsport támogatási rendszerben résztvevő vagy a látvány-csapatsport támogatással érintett természetes személy következő adatait:

(11)¹⁶² A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (10) bekezdés szerinti adatokat a Tao. szerinti igazolás vagy támogatási igazolás kiállításától számított 10 évig kezeli.

23. § (1) A sportág rendeltetésszerű működése érdekében – a külön jogszabályokban előírt más szabályzatok mellett – a szakszövetség az alábbi sporttevékenységgel összefüggő szabályzatokat köteles megalkotni:

(2) Amennyiben a szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) működtet, úgy a versenyszabályzatban külön rendelkeznie kell a hivatásos vagy a vegyes bajnokságban részt vevő sportszervezetekkel, illetve sportolókkal szemben támasztott követelményekről.

(3) A versenyszabályzatban kell rendelkezni a sportág jellegének megfelelően a sportolók élet-, sportbaleset- és vagyonbiztosításának rendszeréről.

(4) A szakszövetség – a 36–37. §-ban foglaltakra figyelemmel – szabályzatban rendelkezhet a sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításáról.

(5) A szakszövetség szabályzataiban köteles a környezet- és természetvédelmi, valamint a közbiztonsági követelményeket, amennyiben pedig a sporttevékenységben állatok is részt vesznek, az állatok védelméről és kiméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben foglalt előírásokat is érvényesíteni.

(6)¹⁷⁰ A küzdősportok és a kontakt harcművészeti ágak szakszövetségei kötelesek a 18 év alatti sportolók egészségének és testi épségének védelme érdekében a sportrendezvény-szervezés feltételeit és a versenyrendszerben vagy a szakszövetség versenynaptárában egyébként szereplő versenyen vagy szervezett edzésen alkalmazandó sport-, illetve védőfelszerelések, továbbá a 18 éven aluliak versenyein kötelező orvosi jelenlét követelményét és annak részletes szabályait versenyszabályzatban rögzíteni.

(7)¹⁷¹ A versenyen, mérkőzésen jelen lévő, a szakszövetség képviseletében – a versenyszabályzatban foglaltak alapján – eljáró sportszakember megtiltja annak a sportolónak a küzdősportok és a kontakt harcművészeti ágak versenyrendszerében vagy a szakszövetség versenynaptárában egyébként szereplő versenyen való részvételét, aki nem tesz eleget a szakszövetség versenyszabályzatának a (6) bekezdésben előírt sport-, illetve védőfelszerelések használatára vonatkozó szabályainak.

(8)¹⁷² A látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség a játékosügynöki tevékenységre szabályzatot alkot.

24. § (1)¹⁷³ A szakszövetség szervezeti felépítésére a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv előírásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

(2) A szakszövetség közgyűlése (küldöttgyűlése) kizárólagos hatáskörébe tartozik:

(3) A közgyűlés (küldöttgyűlés) akkor határozatképes, ha a tagok képviselőinek (küldötteknek) több mint a fele jelen van. A közgyűlés (küldöttgyűlés) – ha az alapszabály másként nem rendelkezik – a jelenlévő képviselők (küldöttek) több mint felének szavazatával (egyszerű szótöbbséggel) és nyílt szavazással hoz határozatokat.

(4)¹⁷⁵ A közgyűlés elnökké, elnökségi taggá, illetve az ellenőrző testület elnökévé és tagjává olyan személyt is megválaszthat, aki az alapszabály felhatalmazása, a szakszövetség közgyűlésének határozata vagy szerződés alapján a szakszövetség képviseletére jogosult személy. A szakszövetség az alapszabályában határozza meg a további tisztségviselők megválasztásával kapcsolatos előírásokat.

(5) Az elnökség és az ellenőrző testület elnöke, illetve tagjai megbízatásának időtartama legfeljebb öt év lehet. Ezek a tisztségviselők újraválaszthatók, de a közgyűlés (küldöttgyűlés) által megbízatásuk lejárta előtt is visszahívhatók.

25. § (1) A szakszövetség közgyűlése (küldöttgyűlése) alapszabályának felhatalmazása alapján a szakszövetség egyes szervezeti egységeit – például tagozatait, területi szervezeteit, szakágait – jogi személyiséggel ruházhatja fel. A jogi személy szervezeti egység vezetésének és működésének rendjét a szakszövetség állapítja meg. A jogi személy szervezeti egység kötelezettségeiért a szakszövetség kezesi felelősséggel tartozik.

(2)¹⁷⁶ Ha a szakszövetség hivatásos bajnokságot rendez, hivatásos tagozatot hozhat létre, és azt jogi személlyé nyilváníthatja. A hivatásos tagozatban a szakszövetség minden olyan tagja részt vehet, amely indul a hivatásos bajnokságban.

(3)¹⁷⁷ Amennyiben a szakszövetség területi szervezeti egységeket hoz létre és ezeket jogi személynek nyilvánítja, a szakszövetség közgyűlése:

(4) A területi szervezeti egységekre megállapított szabályokat megfelelően alkalmazni kell a szakszövetség jogi személy szervezeti egységgé nyilvánított tagozataira, testületeire és szakágaira is.

(5) A szakszövetség jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége:

(6)¹⁸² A szakszövetség alapszabályának felhatalmazása alapján a tagsági jogviszonyból, továbbá a szakszövetség vagy önálló jogi személy szervezeti egységei és a tagok egymás közötti jogviszonyából eredő jogvitákra a választottbíróság eljárása az alapszabályban – a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata nélkül – is kiköthető.

26. § (1) A szakszövetség elsősorban a tagdíjakból, szponzori bevételekből, a kereskedelmi jogai értékesítéséből származó bevételekből, valamint központi költségvetési, önkormányzati, köztestületi, közalapítványi és egyéb támogatásokból gazdálkodik.

(2)¹⁸³ A szakszövetség csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott, és e korlátozott felelősségének mértéke nem haladja meg a társaságba általa bevitt vagyon mértékét.

(3)¹⁸⁴ A nemzeti válogatott keretekkel kapcsolatos költségek, illetve – a 8. § (5) bekezdésére is figyelemmel – a kártérítési felelősség a szakszövetséget terhelik, ugyanakkor megilletik a nemzeti válogatott keretek működéséből származó bevételek is.

27. § (1)¹⁸⁵ A szakszövetség működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja.

(2) Az ügyész keresete alapján a bíróság akkor is felfüggesztheti a szakszövetség ügyintéző-képviselő szervének tevékenységét, és a tevékenység irányítására felügyelő biztost rendelhet ki, ha a szakszövetség számviteli jogszabályok szerinti eredménye egymást követő két évben negatív, és kötelezettségei legalább ötven százalékkal meghaladják saját vagyonának mértékét. Ha a rendeltetésszerű gazdálkodás nem állítható helyre, a felügyelő biztos javaslatot tesz az ügyésznek a szakszövetség bírósági feloszlatásának kezdeményezésére.

(3)¹⁸⁶ A szakszövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fizetési számlájára kell befizetni, és azt az utánpótlás-nevelés központi költségvetési támogatására kell fordítani.

28. § (1)¹⁸⁷ A sportági szövetség a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv előírásai alapján – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – működő szövetség, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek lehetnek. Sportági szövetség országos jelleggel is működhet.

(2)¹⁸⁸

(3)¹⁸⁹

(4)¹⁹⁰

(5)¹⁹¹ Az országos sportági szövetség közvetlenül is részesíthető állami támogatásban.

(6)¹⁹²

(7)¹⁹³ Az országos sportági szövetség megszűnése esetén a 27. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

29. § (1)¹⁹⁴ A szabadidősport szövetségek nem feltétlenül sportágak szerint szerveződő, a szabadidős sporttevékenységre létrehozott országos sportszövetségek. Szabadidős sporttevékenységnek minősül a hagyományos magyar sportok ápolását célzó sporttevékenység is.

(2) A fogyatékosok sportszövetségei alapvetően a fogyatékossági ágak szerint sérülés-specifikusan szerveződő, a fogyatékosok verseny- és szabadidősportját szolgáló, sporttevékenységre létrehozott országos sportszövetségek.

(3)¹⁹⁵ A fogyatékosok országos sportszövetségeit megilletik és terhelik a szakszövetségekre e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek.

30. § (1)¹⁹⁷ A diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetségei a diák- és egyetemi-főiskolai sport versenyeinek és sporteseményeinek szervezésére, valamint az egészségvédő testmozgás népszerűsítésére (a továbbiakban együtt: diáksportesemény) és az abban való közreműködésre létrehozott sportszövetségek. A diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetsége országos jelleggel is működhet.

(2)¹⁹⁸ Az országos diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetségei által, illetve közreműködésükkel szervezett diáksporteseményeken résztvevő sportoló a tanulói, hallgatói jogviszonya alapján diáksportolónak minősül függetlenül attól, hogy versenyző vagy szabadidős sportoló.

(3)¹⁹⁹ A diáksportesemények elkülönülnek a szakszövetség vagy az országos sportági szövetség versenyrendszerében szervezett versenyektől.

(4)²⁰⁰ A diáksporteseményeket a diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetségei önállóan – az adott sportág szövetségével egyeztetve – írják ki.

30/A. § (1)²⁰² A nemzetközi sportszövetség olyan sportszövetség, amely sportágában nemzetközi szinten az e törvényben, valamint jogszabályban meghatározott sportszakmai feladatokat lát el, és amely

(1a)²⁰³ A nemzetközi sportszövetség jogi személy. A nemzetközi sportszövetség a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül.

(2) A nemzetközi sportszövetség feladat- és hatáskörében különösen:

(3) A nemzetközi sportszövetség nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet az egyes államoknak és nemzeteknek az adott sportágban működő szövetségei hoznak létre. Az egyes államok és nemzetek adott sportágban működő szövetségei mellett a nemzetközi sportszövetség tagjai lehetnek az adott sportágban tevékenykedő kontinentális sportági szövetségek is.

(4) A nemzetközi sportszövetségre – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. A nemzetközi sportszövetségre e törvény rendelkezései közül a 19. § (1)–(7a) bekezdésének, 35. §-ának, valamint a jelen alcímének rendelkezései alkalmazandók. A nemzetközi sportszövetség közvetlenül is részesíthető állami támogatásban.

(5) A nemzetközi sportszövetség működésének e törvényben meghatározottakon túli szabályait a nemzetközi sportszövetség létesítő okirata tartalmazza.

(6)²⁰⁵ Nemzetközi sportszövetségként csak az (1) bekezdés szerinti szervezet vehető nyilvántartásba.

(7) A nemzetközi sportversenyek és sportrendezvények szervezése, kiírása és lebonyolítása, továbbá azok televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal történő közvetítése, rögzítése és ezek kereskedelmi célú hasznosításának – beleértve a reklám- és marketingjogokat is – engedélyezése a nemzetközi sportszövetséget megillető vagyoni értékű jogot képez, amelynek hasznosítása és az azokhoz kapcsolódó kereskedelmi szerződések megkötése a nemzetközi sportszövetséget illeti meg. E vagyoni értékű jogok hasznosítása és az azokhoz kapcsolódó kereskedelmi szerződések megkötése a nemzetközi sportszövetség létesítő okiratában meghatározott cél szerint tevékenységnek minősülnek.

(8) Nemzetközi sportszövetségként nyilvántartásba nem vett, Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet elnevezésében, megjelenésében, létesítő okiratában nem keltheti azt a látszatot, hogy nemzetközi sportszövetségként működik.

30/B. § (1)²⁰⁶ A nemzetközi sportszövetség kérelmeit az erre a célra rendszeresített űrlapon terjeszti elő. A nemzetközi sportszövetséget a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba. A nemzetközi sportszövetség nyilvántartásba vételére irányuló bírósági eljárásra a civil szervezetek nyilvántartásba vételére vonatkozó általános szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 63. §-a szerinti adatokat és okiratokat nem kell bejelenteni, illetve csatolni, és a nemzetközi sportszövetség létesítő okiratát kizárólag a képviselőknek kell aláírnia, a tagok aláírása nem szükséges.

(2)²⁰⁷ A nemzetközi sportszövetség nyilvántartásba vételére a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter együttes támogató nyilatkozata (a továbbiakban: miniszteri támogató nyilatkozat) alapján kerülhet sor. A miniszteri támogató nyilatkozatot mellékelni kell a nemzetközi sportszövetség nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez. A bíróság a nyilvántartásba vételi eljárásban a miniszteri támogató nyilatkozat meglétét vizsgálja a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel.

(3) A miniszteri támogató nyilatkozatot a nemzetközi sportszövetség kérelmének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kiállítani vagy nyilatkozni a kérelem elutasításáról. A 30 nap eredménytelen eltelte esetén a miniszteri támogató nyilatkozatot megadottnak kell tekinteni. A kérelem formai követelményeit és a benyújtás módját, valamint a miniszteri támogató nyilatkozat kiadására irányuló eljárás részletes szabályait a Kormány rendelete tartalmazza.

30/C. § (1) A nemzetközi sportszövetség alapítása történhet

(2)²⁰⁸ Eredeti alapítás esetén a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása iránti kérelemhez mellékelni kell

(3)²⁰⁹ Amennyiben a miniszteri támogató nyilatkozat kiadására a 30/A. § (1) bekezdés e)–h) pontja szerinti szándéknyilatkozat alapján került sor, a nemzetközi sportszövetség köteles a 30/A. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti státuszra vonatkozó elismerő nyilatkozatot a nyilvántartásba vételtől számított 180 napon belül a sportpolitikáért felelős miniszter részére megküldeni. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, a sportpolitikáért felelős miniszter köteles erről a körülményről a bíróságot haladéktalanul tájékoztatni. A bíróság a tájékoztatás átvételét követően elrendeli a nemzetközi sportszövetség nyilvántartásból való törlését.

(4)²¹⁰ Eredeti alapítás esetén a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter és a sportpolitikáért felelős miniszter a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása során

(5) Jogutódlásos alapítás esetén a nemzetközi sportszövetség a külföldi szövetség általános jogutódja.

(6) Jogutódlásos alapítás esetén a nemzetközi sportszövetség nyilvántartásba vételének időpontjában a jogelőd külföldi szövetség tagsági jogviszonnyal rendelkező tagjait kell nyilvántartott tagnak tekinteni.

(7) Jogutódlásos alapítás esetén a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása iránti kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni:

(8)²¹¹ Jogutódlásos alapítás esetén a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása során

30/D. § (1) A nemzetközi sportszövetség létesítő okiratában – a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata nélkül is – kiköthető választottbírósági eljárás az alábbi ügyekben:

(2) A nemzetközi sportszövetség létesítő okirata az (1) bekezdésben meghatározott jogvitákra magyar vagy nemzetközi választottbíróságot – különösen ideértve a CAS eljárását – egyaránt kiköthet, valamint meghatározhatja a jogviták elbírálása során alkalmazandó anyagi és eljárási jogot.

30/E. § (1) A nyilvántartásba vétel iránti kérelem elbírálása során a bíróság a nemzetközi sportszövetség létesítő okiratával összefüggésben azt vizsgálja, hogy az tartalmaz-e olyan rendelkezést, amely a közrendbe ütközik, vagy amelynek alkalmazása nyilvánvalóan és súlyosan sértené a magyar jogrendszer alapvető értékeit és alkotmányos elveit.

(2) A nemzetközi sportszövetség létesítő okirata eltérhet a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv előírásaitól különösen az alábbiak szerint:

(3) Jogutódlásos alapítás esetén, amennyiben a létesítő okirat hivatalos nyelve nem magyar, nem szükséges magyar nyelvű létesítő okiratot készíteni, azonban a nemzetközi sportszövetség nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez mellékelni kell a létesítő okirat hiteles magyar nyelvű fordítását. A létesítő okiratnak legkésőbb a bíróság általi nyilvántartásba vétel időpontjában – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – jogutódlásos alapítás esetén is meg kell felelnie legalább az alábbi feltételeknek:

(4) A létesítő okirat megfelel a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek, ha a nemzetközi sportszövetség igazolja, hogy a létesítő okiratát a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a bírósági nyilvántartásba vételtől függő hatállyal módosította.

31. § (1) A sportszövetség:

(2)²¹² Amatőr versenyrendszerben (bajnokságban) az amatőr sportolók és sportegyesületek mellett hivatásos sportolók, sportvállalkozások csak a sportszövetség versenyszabályzatában megállapított feltételek mellett vehetnek részt. E feltételek keretében a sportszövetség korlátozhatja a sportszervezet által foglalkoztatható hivatásos sportolók számát.

(3)–(6)²¹³

32. § (1) Versenyrendszerben csak az a sportszervezet vehet részt, amelynek nincs kilencven napnál régebben lejárt köztartozása.

(2) Azt, hogy a sportszervezetnek nincs kilencven napnál régebben lejárt köztartozása, a sportszervezetnek a versenyrendszerbe (bajnokságba) való nevezéskor, illetve ha a versenyrendszer versenyeire versenyenként kell nevezni, az évenkénti első nevezésekor kell igazolnia.

(3) A kilencven napnál régebben lejárt köztartozás nélkül történő működésnek a versenyrendszer (bajnokság) egész időtartama alatt fenn kell állnia. Ha ilyen köztartozás fennállása a versenyrendszer (bajnokság) közben kerül megállapításra, a sportszervezetet a versenyrendszerből (bajnokságból) – fegyelmi eljáráson kívül – ki kell zárni. A kizárt sportszervezettel jogviszonyban álló sportolók egyéni sportágakban a versenyrendszer (bajnokság) kizárás előtti versenyein elért eredményeit a kizárás nem érinti.

(4)²¹⁴ Az állami adóhatóság a sportszövetség írásbeli kérelmére, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztatást köteles nyújtani a sportszövetség versenyrendszerében (bajnokságában) részt vevő sportszervezetek köztartozásairól. A köztartozás ténye és mértéke közérdekű adatnak minősül.

33. § (1) Nem vehet részt a versenyrendszerben (nem nevezhet a bajnokságba) a 32. § (1) bekezdésében foglalt eseten túlmenően:

(2)²¹⁷ A versenyrendszerben (bajnokságban) való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerződés semmis. E rendelkezés alól kivételt képez, ha:

(2a)²²¹ Az országos sportági szakszövetség elnöksége a (2) bekezdés d) pontja szerinti átruházás előzetes jóváhagyását megtagadja, ha az átruházás feltételei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak és az országos sportági szakszövetség szabályzatában meghatározott feltételeknek.

(2b)²²² A sportszövetség elnöksége a (2) bekezdés e) pontja szerinti átruházás előzetes jóváhagyását megtagadja, ha az átruházás feltételei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak és a sportszövetség szabályzatában meghatározott feltételeknek. A sportszövetség szabályzatában megjelölt szerve hivatalból vagy kérelemre megvizsgálhatja, hogy az indulási (nevezési) jog (2) bekezdés e) pontja szerinti átruházása az indulási jog joggal való visszaélést megvalósító átruházására irányul-e. A vizsgálat eredménye alapján a sportszövetség elnöksége az eset összes körülményei mérlegelése alapján dönt arról, hogy az indulási (nevezési) jog átruházásával érintett sportszervezet részt vehet-e a versenyrendszerben. A sportszövetség elnökségének az indulás jogát megtagadó határozatával szemben az érintett sportszervezet a határozat kézbesítésétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül keresettel bírósághoz, illetve választottbírósághoz fordulhat.

(3) Ha a sportszervezet általános jogutóddal szűnik meg, az indulási jog az általános jogutódra átszáll. Ha a sportszervezet általános jogutód nélkül szűnik meg, az indulási jog megszűnik.

(4)²²³ Ha a sportszervezet székhelyét, telephelyét, illetve nevét megváltoztatja és a változás a sportszervezet indulási jogát érinti, a sportszövetség szabályzatában megjelölt szerve hivatalból vagy kérelemre megvizsgálhatja, hogy a változás az indulási jog joggal való visszaélést megvalósító átruházására irányul-e. A vizsgálat eredménye alapján a sportszövetség elnöksége az eset összes körülményei mérlegelése alapján dönt arról, hogy a változást végrehajtó sportszervezet részt vehet-e a versenyrendszerben. Az elnökségnek az indulás jogát megtagadó határozatával szemben az érintett sportszervezet a határozat kézbesítésétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül keresettel bírósághoz, illetve választottbírósághoz fordulhat.

34. § (1) A sportszövetségnek a versenyszabályzatában a hivatásos, illetve a vegyes (nyílt) versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevő sportszervezetek számára azonos pénzügyi, adminisztratív, technikai és szakmai követelményeket kell megállapítania.

(2) A sportszövetség a hivatásos, illetve vegyes versenyrendszerre (bajnokságra) vonatkozó szabályzatában:

(3)²²⁶ A sportszövetség hivatásos, illetve vegyes (nyílt) versenyrendszerére vonatkozó szabályzatában meghatározhatja a hivatásos sportoló részére a sportszervezet részéről fizethető munkabér vagy megbízási díj és egyéb juttatások együttes alsó és felső határát, továbbá a részére fizethető igazolási, valamint átigazolási juttatások legalacsonyabb és legmagasabb mértékét, és a sportszervezet adott sportágban tevékenykedő összes hivatásos sportolója részére fizethető valamennyi juttatás alsó és felső határát.

(4)²²⁷ A sportszövetség a hivatásos sportolók érdekképviseletét ellátó szakszervezettel kollektív szerződést köthet.

35. § (1)²²⁸ Szponzorálási szerződésben a szponzor arra vállal kötelezettséget, hogy pénz- vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált sportoló, sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület sporttevékenységét, a szponzorált pedig lehetővé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketingtevékenysége során felhasználja.

(2) A szponzorálás során a sporttevékenységet egészségre ártalmas életmóddal vagy szolgáltatással, illetve egészségre ártalmas más tevékenységgel, valamint környezetveszélyeztető és -károsító magatartással összefüggésben tilos megjeleníteni.

(3)²²⁹ Arculat-átviteli szerződés alapján a felhasználó marketingtevékenysége keretében ellenérték fejében a sportoló nevét, képmását, továbbá a sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület nevét, jelvényét, illetve a sporttevékenységgel összefüggő más eszmei javakat használ fel hirdetőtáblákon, dísz- és ajándéktárgyakon, ruházaton, más tárgyakon, valamint elektronikus úton a fogyasztói döntések befolyásolása céljából.

(4)²³⁰ Arculat-átviteli szerződést a felhasználó sportolóval, sportszövetséggel, sportvállalkozással vagy sportköztestülettel köthet.

(5)²³¹ A sportoló nevét, illetve képmását arculat-átviteli szerződés keretében – amennyiben a szerződést sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület köti a felhasználóval – csak a sportoló előzetes írásbeli hozzájárulása alapján lehet felhasználni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ez a szabály irányadó a sportoló nevét vagy képmását érintő reklám- vagy egyéb szerződésekre is.

(6)²³²

36. § (1)²³³ A sporttevékenység, illetve a sportversenyek (mérkőzések) televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet) történő közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának – beleértve a reklám és marketingjogokat is – engedélyezése, továbbá a versenyrendszer kiírása, szervezése, lebonyolítása vagyoni értékű jogot képez.

(2) A közvetítések engedélyezésének vagyoni értékű jogaival kapcsolatos szabályokat megfelelően alkalmazni kell a sporttevékenységgel kapcsolatos más vagyoni értékű jogokra is.

(3) A vagyoni értékű jogok gazdasági társaság törzs(alap)tőkéjébe nem pénzbeli hozzájárulásként nem vihetők be, és mellékszolgáltatásnak sem minősülhetnek. E vagyoni értékű jogok ügynöki vagy bizományosi szerződésen keresztül is hasznosíthatók.

(4) A sporttevékenységével összefüggő vagyoni értékű jogok a sportolót vagy a versenyzővel fennálló tagsági, illetve szerződéses viszony alapján a sportszervezetet illetik meg.

(5)²³⁴ A válogatott keretek mérkőzéseivel (versenyeivel), valamint a versenyrendszer (bajnokság) kiírásával, szervezésével, lebonyolításával – ideértve a válogatott keretek mérkőzéseivel (versenyeivel), valamint a versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett versenyekkel, mérkőzésekkel kapcsolatos online fogadások engedélyezésével – kapcsolatos vagyoni értékű jogok – a (6) és (7) bekezdésben foglalt kivétellel – a sportszövetséget illetik meg.

(6)²³⁵ Az olimpiai csapattal és az olimpiai eseményekkel összefüggő, a 38. § (3) bekezdés f) pontjában meghatározott vagyoni értékű jogok Magyarország területén történő hasznosítása a MOB-ot illeti meg.

(7)²³⁶ A paralimpiai csapattal összefüggő, a 46/A. § (3) bekezdés f) pont fb) alpontjában meghatározott vagyoni értékű jogok Magyarország területén történő hasznosítása az MPB-t illeti meg.

37. § (1) A sportszövetség jogosult az általa kiírt és szervezett versenyrendszerre nézve szabályzatban úgy rendelkezni, hogy tagjai 36. § szerinti egyes vagyoni értékű jogait hasznosításra meghatározott időre magához vonja. Ebben az esetben a felhasználóval az értékesítésre irányuló szerződést a sportszövetség köti meg.

(2)²³⁷ A vagyoni értékű jogok elvonásáért a 36. § (4) bekezdésében megjelölt jogosultak részére a sportszövetségnek előre meghatározott és a közvetítési jog piaci értékével arányos ellenértéket kell fizetnie. Az ellenérték megállapítása és az értékesítési szerződés megkötése előtt a sportszövetségnek ki kell kérnie az érintett sportszervezetek álláspontját. Ezt követően az ellenértéket a szövetségi szabályzatban meghatározott módon úgy kell megállapítani, hogy az a sportág sajátosságainak megfelelően arányosan vegye figyelembe:

(3)²³⁹ A sportszövetség a sportszövetség elnökségének választása szerint a sportszervezeteket illető vagyoni értékű jogok hasznosításából származó ellenértékből csak az alábbiak szerinti egyik módszer alapján megállapított összeget vonhatja el maga számára:

(4) Ha a verseny (sportrendezvény) nem képezi a sportszövetség versenyrendszerének részét, a szervező a versenykiírásban úgy rendelkezhet, hogy a versennyel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását magának tartja fenn.

37/A. § E törvény alkalmazásában

37/B. § (1) A látvány-csapatsport sportágban kizárólag olyan játékosügynök, illetve játékosügynökség folytathat játékosügynöki tevékenységet, aki vagy amely

(2) A játékosügynöki tevékenység folytatása tekintetében a Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság az adott sportágban működő országos sportági szakszövetség. Ha a játékosügynöki tevékenységet a játékosügynök, illetve a játékosügynökség több, (1) bekezdés szerinti sportágban kívánja folytatni, a játékosügynöki tevékenységet minden érintett országos sportági szakszövetség részére be kell jelenteni.

(3) Játékosügynöki tevékenységet játékosügynökként az folytathat, aki

(4) Játékosügynöki tevékenységet játékosügynökségként az a vállalkozás folytathat, amely

(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés a játékosügynök esetében a Szolgtv.-ben foglaltakon túlmenően tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés a játékosügynökség esetében a Szolgtv.-ben foglaltakon túlmenően tartalmazza

(7) Az a játékosügynök, aki egyéni cégként vagy egyéni vállalkozóként folytat játékosügynöki tevékenységet, és játékosügynökségként a nyilvántartásba vételért az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, a játékosügynökként történő bejelentés esetén igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére nem köteles.

37/C. § (1) A 37/B. § (2) bekezdése szerinti országos sportági szakszövetség sportágában ellenőrzi a játékosügynöki tevékenység megkezdésére és folytatására, a játékosügynök és a játékosügynökség működésére vonatkozó szabályok betartását, és eljár e szabályok megsértése esetén.

(2) A 37/B. § (2) bekezdése szerinti országos sportági szakszövetség a Szolgtv.-ben meghatározott esetkörökön túl a játékosügynökkel és a játékosügynökséggel szemben – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény szerint –

(3) A közigazgatási bírság az országos sportági szakszövetség bevételét képezi.

37/D. § (1) A látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség – ha azt a nemzetközi szövetség szabályzata nem tiltja – egyszemélyes nonprofit gazdasági társaság formájában játékosügynökséget alapíthat. A játékosügynökség e tevékenységéért közvetítői jutalékra jogosult, amelyet köteles az alaptevékenységével összefüggő feladatok ellátására, az utánpótlás-nevelés támogatására, valamint a (4) bekezdésben meghatározott célra fordítani.

(2) Ha

(3) Semmis minden olyan megállapodás, amely a hivatásos sportoló igazolásáért, valamint átigazolásáért fizetett ellenérték meghatározott részét az országos sportági szakszövetség által a (2) bekezdés alapján megállapított költségtérítésre figyelemmel állapítja meg.

(4) A hivatásos sportoló neveléséhez való hozzájárulásként

38. § (1)²⁴² A MOB a NOB által kizárólagos nemzeti olimpiai bizottságként elismert, az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő – e törvényben meghatározott –, országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül. A MOB-ot a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.

(1a)²⁴³ A MOB jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára.

(2)²⁴⁴ A MOB működésének részletes szabályait az Olimpiai Chartának és egyéb szabályzatainak, valamint e törvény és a jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.

(3) A MOB feladatai az olimpiai mozgalom területén elsősorban:

(4)²⁵² A MOB az utánpótlás-nevelés területén szakmai javaslatot tesz az olimpiai sportágak átfogó utánpótlás-nevelési és tehetséggondozási koncepciójára, valamint az utánpótlás-nevelés szakmai programjaira.

39. § A MOB stratégiai jellegű feladatai elsősorban:

40. § A MOB sportigazgatási feladatai elsősorban:

41. § A MOB feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből származó, az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő állami sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos – az e törvényben és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – a következők:

42. § (1)²⁵⁷ A MOB tagjai azok a büntetlen előéletű magyar állampolgárok, akik elismerik és magukénak vallják az olimpiai eszmét, készek elősegíteni a MOB működését és

(2) A MOB tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban együtt: MOB-főtitkár) tartja nyilván.

(3)²⁵⁸ A MOB leendő tagja tagfelvételi kérelmének, tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja a MOB-főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(4) A MOB elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően a MOB-főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(5) A

(6) Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, a MOB a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(7) Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy az (5) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.

(8) A MOB-főtitkár

43. § (1)²⁵⁹ A MOB legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlésben a MOB alapszabályában rögzített számú helyet kell biztosítani az olimpiai sportágak szakszövetségei által delegált személyeknek azzal, hogy számuknak meg kell haladnia a MOB tagjai létszámának felét. A MOB alapszabálya lehetővé teheti, hogy – az arányosság elvének betartásával – egy delegáló szervezet több képviselőt is küldjön – tagsági jogokkal – a közgyűlésbe. A MOB közgyűlésének részletes összetételét a MOB alapszabálya határozza meg.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

(3) A MOB közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, valamint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal vehetnek részt.

(4)²⁶⁰ A MOB-ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból – az alapszabályban meghatározottak szerint – közvetlenül választott testület (elnökség). A MOB elnökségének tagjai: az elnök, valamint a MOB alapszabályában meghatározott további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. A MOB elnökségének tagja nem lehet politikai felsővezető.

(5) Az elnökség ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni a felügyelőbizottság tagjait, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.

44. § (1) A MOB működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.

(2) A felügyelőbizottság – a MOB közgyűlése által elfogadott – éves ellenőrzési munkaterv alapján látja el feladatát.

(3) A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 43. § (2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti beszámolókról és a MOB költségvetéséről nem dönthet. A MOB alapszabálya határozza meg a MOB közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben a MOB irataiba betekinthet, a MOB tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(4) Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, a MOB valamely testületének döntését vagy egyébként a MOB érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult – jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles – a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívását kezdeményezni.

(5) A felügyelőbizottság – az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel – maga állapítja meg működésének részletes szabályait, amit a közgyűlés hagy jóvá.

(6) A MOB elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.

(7)²⁶¹ A MOB gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett a közgyűlés által választott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 43. § (2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.

45. §²⁶² A MOB működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.

46. § (1) Az állam – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – évente biztosítja a MOB közfeladat ellátással összefüggő működési kiadásait.

(2) A MOB az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodik.

46/A. § (1)²⁶³ Az MPB a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által kizárólagos nemzeti paralimpiai bizottságként elismert, a paralimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal és a fogyatékosok verseny-, diák- és hallgatói sportjával, valamint szabadidősportjával összefüggő – e törvényben meghatározott –, országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül. Az MPB-t a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván. Az MPB jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára.

(2) Az MPB működésének részletes szabályait a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság szabályainak, valamint e törvény és a külön jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.

(3) Az MPB feladatai a paralimpiai mozgalom területén elsősorban:

(3a)²⁶⁵ A paralimpiai csapattal összefüggő, a (3) bekezdés f) pont fb) alpontjában meghatározott vagyoni értékű jogok az MPB-t illetik meg.

(4) Az MPB feladatai a fogyatékosok sportja területén elsősorban:

(5) Az MPB stratégiai jellegű feladatai elsősorban:

(6) Az MPB feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből származó, a paralimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal és a fogyatékosok verseny-, diák- és hallgatói sportjával, valamint szabadidősportjával összefüggő állami sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos – az e törvényben és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – a következők:

46/B. § (1) Az MPB tagjai – az MPB alapszabályának elfogadása esetén –

(2) Az MPB tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban együtt: MPB-főtitkár) tartja nyilván.

(3) Az MPB leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján az MPB tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja az MPB-főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(4) Az MPB elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően az MPB-főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(5) Az

(6) Ha az MPB tagja, illetve az MPB elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, az MPB a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(7) Ha az MPB tagja, illetve az MPB elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy az (5) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.

(8) Az MPB-főtitkár

46/C. § (1) Az MPB legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlésben az MPB alapszabályában rögzített számú helyet kell biztosítani a paralimpia programján szereplő sportágak országos sportági szakszövetségei, országos sportági szövetségei és a fogyatékosok országos sportszövetségei által jelölt személyeknek azzal, hogy számuknak meg kell haladnia az MPB tagjai létszámának felét. Az MPB alapszabálya lehetővé teheti, hogy – az arányosság elvének betartásával – egy tag több képviselőt is küldjön – tagsági jogokkal – a közgyűlésbe. Az MPB közgyűlésének részletes összetételét az MPB alapszabálya határozza meg.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

(3) Az MPB közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, valamint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal vehetnek részt.

(4)²⁶⁶ Az MPB ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból – az alapszabályban meghatározottak szerint – közvetlenül választott testület (elnökség). Az MPB elnökségének tagjai: az elnök, valamint az MPB alapszabályában meghatározott további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. Az MPB elnökségének tagja nem lehet politikai felsővezető.

(5) Az elnökség ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni a felügyelőbizottság tagjait, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.

46/D. § (1) Az MPB működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.

(2) A felügyelőbizottság – az MPB közgyűlése által elfogadott – éves ellenőrzési munkaterv alapján látja el feladatát.

(3) A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/C. § (2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti beszámolókról és az MPB költségvetéséről nem dönthet. Az MPB alapszabálya határozza meg az MPB közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben az MPB irataiba betekinthet, az MPB tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(4) Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, az MPB valamely testületének döntését vagy egyébként az MPB érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult – jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles – a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívását kezdeményezni.

(5) A felügyelőbizottság – az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel – maga állapítja meg működésének részletes szabályait, amit a közgyűlés hagy jóvá.

(6) Az MPB elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.

(7) Az MPB gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/C. § (2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.

46/E. §²⁶⁷ Az MPB működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.

46/F. § (1) Az állam – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – évente biztosítja az MPB közfeladat ellátással összefüggő működési kiadásait.

(2) Az MPB az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodik.

46/G. § (1)²⁶⁸ Az NVESZ a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjában működő – e törvényben meghatározott – országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül. Az NVESZ-t a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván. Az NVESZ jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára.

(2) Az NVESZ működésének részletes szabályait e törvény és a külön jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.

(3) Az NVESZ feladatai a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjának területén elsősorban:

(4) Az NVESZ stratégiai jellegű feladatai elsősorban:

(5) Az NVESZ feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből származó, a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjával összefüggő állami sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos – az e törvényben és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – a következők:

46/H. § (1) Az NVESZ tagjai – az NVESZ alapszabályának elfogadása esetén –

(1a)²⁷¹ Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tagság tényét az ott meghatározott szervezetek tagfelvételi kérelmének benyújtását követően a közgyűlés állapítja meg.

(2) Az NVESZ tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban együtt: NVESZ-főtitkár) tartja nyilván.

(3) Az NVESZ leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján az NVESZ tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja az NVESZ-főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(4) Az NVESZ elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően az NVESZ-főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(5) Az

(6) Ha az NVESZ tagja, illetve az NVESZ elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, az NVESZ a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(7) Ha az NVESZ tagja, illetve az NVESZ elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy az (5) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.

(8) Az NVESZ-főtitkár

46/I. § (1) Az NVESZ legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. Az NVESZ alapszabálya lehetővé teheti, hogy – az arányosság elvének betartásával – egy tag több képviselőt is küldjön – tagsági jogokkal – a közgyűlésbe. Az NVESZ közgyűlésének részletes összetételét az NVESZ alapszabálya határozza meg.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

(3) Az NVESZ közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, valamint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal vehetnek részt.

(4)²⁷² Az NVESZ-ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból – az alapszabályban meghatározottak szerint – közvetlenül választott testület (elnökség). Az NVESZ elnökségének tagjai: az elnök, valamint az NVESZ alapszabályában meghatározott további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. Az NVESZ elnökségének tagja nem lehet politikai felsővezető.

(5) Az elnökség ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni a felügyelőbizottság tagjait, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.

46/J. § (1) Az NVESZ működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.

(2) A felügyelőbizottság – az NVESZ közgyűlése által elfogadott – éves ellenőrzési munkaterv alapján látja el feladatát.

(3) A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/I. § (2) bekezdés c)–d) pontjai szerinti beszámolókról és az NVESZ költségvetéséről nem dönthet. Az NVESZ alapszabálya határozza meg az NVESZ közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben az NVESZ irataiba betekinthet, az NVESZ tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(4) Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, az NVESZ valamely testületének döntését vagy egyébként az NVESZ érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult – jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles – a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívását kezdeményezni.

(5) A felügyelőbizottság – az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel – maga állapítja meg működésének részletes szabályait, amit a közgyűlés hagy jóvá.

(6) Az NVESZ elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.

(7) Az NVESZ gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/I. § (2) bekezdés c)–d) pontjai szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.

46/K. §²⁷³ Az NVESZ működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.

46/L. § (1) Az állam – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – évente biztosítja az NVESZ közfeladat ellátással összefüggő működési kiadásait.

(2) Az NVESZ az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodik.

46/M. § (1) A Nemzeti Diák, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség (a továbbiakban: NDHSZ) a diák-hallgatói és a szabadidősportban működő – e törvényben meghatározott – országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül. Az NDHSZ-t a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván. Az NDHSZ jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára.

(2) Az NDHSZ működésének részletes szabályait e törvény és a külön jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.

(3) Az NDHSZ feladatai a diák-hallgatói sport területén elsősorban:

(4) Az NDHSZ feladatai a szabadidősport területén elsősorban:

(5) Az NDHSZ stratégiai jellegű feladatai elsősorban:

(6) Az NDHSZ feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből származó, a diák-hallgatói és a szabadidősporttal összefüggő állami sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos – az e törvényben és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – a következők:

(7) Az NDHSZ feladatai az egyetemi versenysport területén elsősorban:

(8)²⁷⁴ Az NDHSZ a sportszövetségekkel együttműködve előmozdítja a gyermekotthonokban élő gyermekek, illetve a hátrányos helyzetű gyermekek sportolását, sporteseményen való részvételét, egészséges életmódra nevelését.

46/N. § (1) Az NDHSZ tagjai – az NDHSZ alapszabályának elfogadása esetén –

(2) Az NDHSZ tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban együtt: NDHSZ-főtitkár) tartja nyilván.

(3) Az NDHSZ leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján az NDHSZ tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja az NDHSZ-főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(4) Az NDHSZ elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően az NDHSZ-főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(5) Az

(6) Ha az NDHSZ tagja, illetve az NDHSZ elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, az NDHSZ a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(7) Ha az NDHSZ tagja, illetve az NDHSZ elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy az (5) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.

(8) Az NDHSZ-főtitkár

46/O. § (1) Az NDHSZ legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. Az NDHSZ alapszabálya lehetővé teheti, hogy – az arányosság elvének betartásával – egy tag több képviselőt is küldjön – tagsági jogokkal – a közgyűlésbe. Az NDHSZ közgyűlésének részletes összetételét az NDHSZ alapszabálya határozza meg.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

(3) Az NDHSZ közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, valamint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal vehetnek részt.

(4)²⁷⁵ Az NDHSZ-ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból – az alapszabályban meghatározottak szerint – közvetlenül választott testület (elnökség). Az NDHSZ elnökségének tagjai: az elnök, valamint az NDHSZ alapszabályában meghatározott további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. Az NDHSZ elnökségének tagja nem lehet politikai felsővezető.

(5) Az elnökség ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni a felügyelőbizottság tagjait, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.

46/P. § (1) Az NDHSZ működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.

(2) A felügyelőbizottság – az NDHSZ közgyűlése által elfogadott – éves ellenőrzési munkaterv alapján látja el feladatát.

(3) A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/O. § (2) bekezdés c)–d) pontjai szerinti beszámolókról és az NDHSZ költségvetéséről nem dönthet. Az NDHSZ alapszabálya határozza meg az NDHSZ közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben az NDHSZ irataiba betekinthet, az NDHSZ tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(4) Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, az NDHSZ valamely testületének döntését vagy egyébként az NDHSZ érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult – jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles – a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívását kezdeményezni.

(5) A felügyelőbizottság – az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel – maga állapítja meg működésének részletes szabályait, amit a közgyűlés hagy jóvá.

(6) Az NDHSZ elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.

(7) Az NDHSZ gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/O. § (2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.

46/Q. §²⁷⁶ Az NDHSZ működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.

46/R. § (1) Az állam – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – évente biztosítja az NDHSZ közfeladat ellátással összefüggő működési kiadásait.

(2) Az NDHSZ az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodik.

47. § (1) A Sport Állandó Választottbíróság az e törvényben megállapított eltérésekkel a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el – a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata alapján egyezség létrehozására törekedve – az alábbi sporttal kapcsolatos ügyekben:

(1a)²⁷⁷ A Sport Állandó Választottbíróság a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet, valamint a 4/B. § szerinti szabályzat szerint működteti a dopping fellebbviteli bizottságot, amely lefolytatja a másodfokú doppingeljárást.

(2) A Sport Állandó Választottbíróság az érintett sportoló, sportszakember, sportszervezet, valamint sportszövetség kérelmére eljárhat a versenyengedély kiadására és visszavonására vonatkozó, igazolási és átigazolási, továbbá sportfegyelmi, valamint az indulási joggal kapcsolatos ügyekben is, ha ezekben a 3. § (6) bekezdése, a 14. § (2) bekezdése, illetve a 33. § (4) bekezdése alapján bírósági eljárásnak van helye.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott ügyekben a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, ha e törvény – a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata kivételével – eltérően nem rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a Sport Állandó Választottbíróság a választottbírósági tanács (egyesbíró) megválasztásától számított 30 napon belül köteles tárgyalást tartani, és a tárgyalás befejezésétől számított 15 napon belül az ügyet döntéshozatallal befejezni.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott ügyekben az eljáró választottbírót vagy a háromtagú tanácsot a Sport Állandó Választottbíróság elnökének a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül ki kell jelölnie. A Sport Állandó Választottbíróság a választottbíró vagy a választottbírói tanács kijelölésétől számított 15 napon belül köteles tárgyalást tartani, és a tárgyalás befejezésétől számított 15 napon belül:

(6) A Sport Állandó Választottbíróság a MOB keretén belül működik. Elnökét és legalább tizenöt tagját a MOB elnöksége négy évre választja meg a jogi szakvizsgával és legalább öt év joggyakorlattal rendelkező, a sport területén tapasztalatokkal rendelkező jogászok közül.

(7)²⁷⁸ A Sport Állandó Választottbíróság eljárási szabályzatát maga állapítja meg. A szabályzat hatálybalépéséhez a MOB elnökségének előzetes jóváhagyása szükséges.

(8)²⁷⁹ A választottbíráskodásról szóló törvénytől eltérően sportszervezetek jogvitáiban a Sport Állandó Választottbíróságot és a svájci székhelyű Court of Arbitration for Sport választottbírósági intézményt kivéve állandó vagy eseti választottbíróság nem járhat el.

49. § A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam:

50. § (1) Az Országgyűlés megalkotja a sporttevékenység gyakorlásának feltételeit meghatározó törvényeket, illetve határozatokat, és folyamatosan ellenőrzi azok végrehajtását.

(2) A Kormány kialakítja a hosszú távú sportstratégiát, fejlesztési tervet, és ennek alapján javaslatot tesz az Országgyűlésnek a sporttal kapcsolatos törvények, határozatok megalkotására, egyéb döntések meghozatalára.

(3)²⁹⁰ A Kormány:

(4)²⁹³ A kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekkel kapcsolatos garanciát az állam, illetve a Kormány nevében a Kormány ezirányú jóváhagyó döntését követően a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezésért felelős miniszter írja alá és adja ki. Ha a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményre vonatkozó rendezési szerződésben az állam vagy a Kormány részvétele kötelező vagy indokolt, a rendezési szerződés és az azzal kapcsolatos ügyek tekintetében az államot, illetve a Kormányt a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezésért felelős miniszter képviseli.

51. § (1)²⁹⁴ A sport irányításával, szabályozásával és ellenőrzésével összefüggő, e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott feladatok ellátásáról a sportpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

(2)²⁹⁵ A sportpolitikáért felelős miniszter:

(2a)³¹⁰ A sportversenyek tiltott befolyásolása elleni nemzeti platform összetételét és működésének rendjét a Kormány állapítja meg.

(2b)³¹¹ A kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter ellátja a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezésének támogatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatokat, ellenőrzi a pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszafizettetéséről.

(3)³¹² A (2 ) bekezdés g) pontja alapján végzett közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(4)³¹³ A sportpolitikáért felelős miniszter által a (2) bekezdés g) pont ga), gb) és gj) alpontja szerinti közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.

(5)³¹⁴ A sportpolitikáért felelős miniszter a (2) bekezdés g) pont ga) alpontjában meghatározott feladat ellátása során, a kérelem beérkezésétől számított 150 napon belül, ha a kérelem ingatlanfejlesztésre irányuló tárgyi eszköz beruházásra, felújításra irányul, 180 napon belül hoz döntést. A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott sportfejlesztési program módosítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelem elbírálására nyitva álló ügyintézési határidő 75 nap.

(6)³¹⁵ A sportpolitikáért felelős miniszter az (5) bekezdésben meghatározott eljárását felfüggesztheti.

(7)³¹⁶ A látvány-csapatsport támogatásának felhasználása, valamint a felhasználás ellenőrzése érdekében a sportpolitikáért felelős miniszter a (2) bekezdés g) pontjában meghatározott feladatai ellátása során kezeli a látvány-csapatsport támogatási rendszerben résztvevő vagy a látvány-csapatsport támogatással érintett természetes személy következő adatait:

(8)³¹⁷ A sportpolitikáért felelős miniszter a (7) bekezdés szerinti adatokat a Tao. szerinti igazolás vagy támogatási igazolás kiállításától számított 10 évig kezeli.

52. §³¹⁸ A sportpolitikáért felelős miniszter feladatai az utánpótlás-nevelés területén elsősorban:

53. §³¹⁹ A sportpolitikáért felelős miniszter feladatai a diák- és hallgatói sport területén elsősorban:

54. §³²⁰ A sportpolitikáért felelős miniszter feladata a szabadidősport területén, hogy az országos jelleggel működő szabadidősport szövetségeken keresztül támogatja a szabadidősportot népszerűsítő tevékenységet, aminek keretében a szabadidősporttal foglalkozó integrált sportszövetségi és diák-, egyetemi-főiskolai sportprogramok megvalósításán, valamint elsődlegesen szabadidősport-tevékenység szervezésére létrehozott sportszervezetek támogatásán keresztül szélesíti a sport tömegbázisát, a testmozgás, egészséges életmód népszerűsítésére vonatkozó programok támogatásával hozzájárul a sport kedvező hatásainak, értékeinek elterjesztéséhez.

55. § (1) A települési önkormányzat – figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára –:

(2)³²² A települési önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül támogatja az iskolai sportkörök működéséhez, vagy az ezek feladatait ellátó diáksport-egyesületek feladatainak zavartalan ellátásához szükséges feltételek megteremtését.

(3)³²³ A vármegyei és a fővárosi önkormányzat az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túl sportszervezési feladatai körében:

(4) A megyei jogú városi önkormányzat illetékességi területén – adottságainak megfelelően – ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat.

(5)³²⁶ A helyi önkormányzatok – figyelemmel a 49. § d) pontjában foglaltakra is – a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályok szerinti támogatásokban részesülnek.

(6) Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget.

56. §³²⁷ (1)³²⁸ Az állam a sporttevékenység gyakorlásához az e törvényben, a központi költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályban meghatározottak szerint pénzügyi támogatást nyújt. Az állami támogatás:

(1a)³³⁰ Az állam a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséhez az e törvényben, a költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályban meghatározottak szerint pénzügyi támogatást nyújthat. A biztosított támogatásokhoz való hozzáférés, a támogatások felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályaira az e törvényben, az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokban, és a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezethez tartozó, a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról szóló kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, a távszerencsejáték játékadóját, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint, a sport – a bukmékeri rendszerű fogadások, a sportfogadás (TOTÓ) és a távszerencsejáték játékadója tekintetében a Magyar Labdarúgó Szövetség útján a labdarúgás – támogatására kell felhasználni.

(3)³³¹ Az állami sportcélú támogatás nyújtása, a támogatás feltételeinek ellenőrzése, a támogatás megállapítása, folyósítása és a támogatással való elszámolás ellenőrzése érdekében az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a sportpolitikáért felelős miniszter, vagy a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatok tekintetében a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter kezeli a támogatást igénylő, illetve támogatott természetes személy, továbbá a támogatást igénylő, illetve támogatott szervezet képviseletében eljáró természetes személy vagy kapcsolattartó természetes személy

(4)³³² A (3) bekezdés szerinti esetben az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a sportpolitikáért felelős miniszter vagy a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatok tekintetében a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter a támogatást igénylő, illetve támogatott természetes személy adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét is kezeli.

(5)³³³ Az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a sportpolitikáért felelős miniszter, vagy a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatok tekintetében a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter a (3) és (4) bekezdés szerinti személyes adatokat támogatás nyújtása esetén a támogatás utolsó részletének folyósítását követő tíz évig, vagy – ha az későbbi – a pénzbeli juttatásra vonatkozóan benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti.

(6)³³⁴ Az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a sportpolitikáért felelős miniszter vagy a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatok tekintetében a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter a (3) és (4) bekezdés szerinti személyes adatokat a támogatási kérelem beérkezését követő év december 31. napjáig kezeli, ha a támogatási kérelem alapján nem kerül sor támogatás nyújtására.

57. § (1) Állami támogatás csak annak részére nyújtható, akinek:

(2)³³⁶ Nem kaphat állami sportcélú támogatást:

(3) A támogatást nyújtó a támogatási szerződéstől köteles elállni, ha a támogatott szervezet:

(4)³⁴¹ Az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a sportpolitikáért felelős miniszter vagy a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatok tekintetében a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium írásbeli megkeresésére, annak kézhezvételétől számított harminc napon belül az állami adóhatóság tájékoztatást köteles nyújtani a sportszervezetek, illetve a sportszövetségek köztartozásairól. Az adótitok igénylésére – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (14) bekezdés i) pontjával összhangban – az állami sportcélú támogatás nyújtása, a támogatás feltételeinek ellenőrzése, a támogatás megállapítása, folyósítása és a támogatással való elszámolás ellenőrzése céljából kerülhet sor.

(5)³⁴² A sportszövetség a sportköztestület – sportpolitikáért felelős miniszter által meghatározott időpontban tett – felhívására elkészíti és megküldi a sportköztestület részére a működésével összefüggő, valamint szakmai feladatai ellátásának következő évi szakmai tervét, valamint annak finanszírozási koncepcióját. A sportköztestület a sportszövetség által megküldött szakmai tervek és finanszírozási koncepciók figyelembevételével az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott, a sportpolitikáért felelős miniszter által a sportköztestület részére megadott határidőben javaslatot tesz a miniszter részére a sportszövetség állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti támogatásáról.

(6)³⁴³ A sportpolitikáért felelős miniszter felhívására a sportszövetség megküldi a sportpolitikáért felelős miniszter részére a 23. § (1) bekezdésében meghatározott szabályzatait. A sportpolitikáért felelős miniszter a szabályzatok megléte, továbbá az e törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseivel való összhangja vizsgálatának eredményére figyelemmel dönthet a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásáról.

57/A. §³⁴⁴ A Kormány a sporteredmények anyagi támogatása céljából az e törvényben meghatározott támogatások mellett további támogatási formákat is meghatározhat.

57/B. §³⁴⁵ (1) A VIII. Fejezetben szabályozott, illetve a központi költségvetésből a sportpolitikáért felelős miniszter által természetes személy részére sporteredményére, sporttevékenységére vagy sportszakmai tevékenységére figyelemmel nyújtott pénzbeli juttatás jogszabályban megállapított feltételeinek ellenőrzése, a pénzbeli juttatás megállapítása és folyósítása érdekében a sportpolitikáért felelős miniszter a természetes személy következő adatait kezeli:

(2) A sportpolitikáért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti személyes adatokat a pénzbeli juttatás folyósítását követő tíz évig, vagy – ha az későbbi – a pénzbeli juttatásra vonatkozóan benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti.

(3) A pénzbeli juttatás megállapítása és folyósítása iránti eljárásban, illetve annak kezdeményezése során a sportszervezet, a sportszövetség és a sportköztestület az (1) bekezdés szerinti személyes adatokat kezeli.

57/C. §³⁴⁶ Az állami támogatással való elszámolás ellenőrzése során a sportpolitikáért felelős miniszter megismerheti az állami támogatásból közvetetten részesülő természetes személynek az állami támogatás felhasználásával összefüggő személyes adatait.

58. §³⁴⁷ (1)³⁴⁸ Az olimpián, a paralimpián, a sakkolimpián és a speciális világjátékon kiemelkedő sporteredmény elérése érdekében az olimpiai, a paralimpiai, a sakkolimpiai és a speciális világjáték kerettag sportolók, továbbá a felkészülésükben közreműködő sportszakemberek részére Gerevich Aladár-sportösztöndíj adható. A sportösztöndíj versenyszerűen sportolók tanulmányainak elősegítésére is biztosítható.

(2)³⁴⁹ A Gerevich Aladár-sportösztöndíj mértékét, tárgyévi szövetségi keretösszegét és adományozásának részletes feltételeit – az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben foglaltakra figyelemmel – a sportpolitikáért felelős miniszter a MOB és az MPB, a nem olimpiai sportágak tekintetében az NVESZ javaslatának figyelembe vételével állapítja meg és folyósítja.

59. §³⁵⁰ (1)³⁵¹ A harmincötödik életévének betöltését követő hónap 1. napjától kezdődően élete végéig olimpiai járadékra (a továbbiakban: járadék) jogosult az a magyar állampolgár, aki a magyar nemzeti válogatott tagjaként akár egyéni számban, akár csapattagként:

(2)³⁵² A sportpolitikáért felelős miniszter a járadékot a jogosulttá válás időpontjától kezdődően – a jogosulttá válás és a folyósítás időpontja közötti időtartamra jegybanki alapkamattal növelt értékben – folyósítja.

(3)³⁵³ Élete végéig járadékra jogosult az érmes halálának időpontját követő hónaptól kezdődően annak özvegye, ha magyar állampolgár és az érmessel annak házastársaként a halála időpontjában és legalább az azt megelőző öt évben megszakítás nélkül közös háztartásban élt.

(4) Élete végéig járadékra jogosult az érmes járadékra jogosultságának időpontjától – vagy amennyiben az korábbi időpont, a negyvenötödik életéve betöltését követő hónap 1. napjától – az érmes edzője, az érmes járadékra jogosultságának megállapítására tekintet nélkül.

(5) Edzői járadékra az a személy jogosult, aki:

(6) Edzői járadék szövetségi kapitány vagy a nemzeti válogatottat vezető edző és – abban az esetben, ha az érmest utánpótlás korosztályokban legalább három évig folyamatosan felkészítette vagy a felkészítésben közreműködött – nevelőedző részére is megállapítható, ha az edző az (5) bekezdés e) pontja szerinti javaslatban szerepel.

(6a)³⁵⁶ Ha az érmes vagy az edző jogosultságának megállapításához szükséges feltételek az érem megszerzésekor teljesülnek, úgy az érmes vagy az edző az olimpiai járadékra jogosító sportesemény hivatalos időszakának zárónapját követő hónap első napjától kezdődően jogosult járadékra.

(7)³⁵⁷ Megszűnik az érmes, az edzője és az özvegye járadékra való jogosultsága, ha az érmes a járadékra jogosító helyezését elveszíti. A helyezés elveszítését az érmes vagy az illetékes sportszövetség a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül bejelenti a sportpolitikáért felelős miniszternek. A járadékra való jogosultság megszűnését a sportpolitikáért felelős miniszter közigazgatási hatósági eljárás keretében állapítja meg.

(8) Érdemtelen és nem részesül járadékban az a jogosult, aki

(9)³⁵⁸ A jogosult a bíróság jogerős ügydöntő határozatának közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportpolitikáért felelős miniszternek, ha a (8) bekezdés szerint érdemtelenné vált a járadékra. Ha az érdemtelenség már nem áll fenn, ennek megfelelő igazolásával a jogosult kérheti a járadék ismételt folyósítását.

(10)³⁵⁹ Fel kell függeszteni a járadék folyósítását annak a jogosultnak a részére, aki büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll. A jogosult a megalapozott gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportpolitikáért felelős miniszternek, ha vele szemben büntetőeljárás indult.

(11)³⁶⁰ Ha a jogosult igazolja, hogy a vele szemben folytatott büntetőeljárást a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével befejezte, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatot hozott, és nem következett be a (8) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a sportpolitikáért felelős miniszter az igazolástól számított harminc napon belül – a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve – egy összegben folyósítja részére az elmaradt járadékot. Amennyiben a jogosult érdemtelenné vált, a (10) bekezdés alapján felfüggesztett járadék nem kerül részére folyósításra.

(12)³⁶¹ A sportpolitikáért felelős miniszter a járadékra való jogosultság megállapítása és folyósítása céljából adatot igényel a bűnügyi nyilvántartó szervtől arra vonatkozóan, hogy az érintett személy nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt.

(13)³⁶² A jogosulatlanul felvett járadékot az erről való tudomásszerzést vagy a sportpolitikáért felelős miniszter felhívását követő hatvan napon belül vissza kell fizetni.

60. § (1)³⁶³ Az első helyezést elért érmes járadékának mértéke a bérből és fizetésből élők előző évi – a Központi Statisztikai Hivatal által számított – országos szintű bruttó nominál átlagkeresetének megfelelő összeg. A második helyezést elért érmes járadékának mértéke az első helyezett részére meghatározott járadék hetven százalékának, a harmadik helyezést elért érmes járadékának mértéke az első helyezett részére meghatározott járadék ötven százalékénak megfelelő összeg.

(2)³⁶⁴ Az érmes valamennyi, 59. § (1) bekezdése szerinti helyezése után jogosult a helyezés után az (1) bekezdés szerint járó teljes összegre.

(3)³⁶⁵ Az érmes özvegye az érmes járadéka fele részének megfelelő özvegyi járadékra jogosult. Az érmes özvegye az érmes járadékának teljes összegére jogosult közös kiskorú gyermekük nagykorúvá válásáig.

(4)³⁶⁶ Az edző járadékát az edzői járadék alapját képező érmesi helyezés alapján kell megállapítani. Az edzői járadék az érmesi helyezés után járó járadék összegével megegyező mértékű. A labdajáték-csapatsportokban az olimpiára felkészítő szövetségi kapitány járadéka megegyező mértékű az irányítása alatt érmet, érmeket szerzett csapat legeredményesebb sportolóját megillető járadék összegével. Egyéni sportágakban a szövetségi kapitány edzői járadéka megegyező mértékű a szövetségi kapitányként – sportágtól függetlenül – kifejtett tevékenységének teljes időtartama alatt egyetlen, a legeredményesebb sportolója által elért legjobb érmes helyezés után járó járadék összegével. Ugyanaz a személy – az edzőként és szövetségi kapitányként kifejtett tevékenységének teljes időtartamát figyelembe véve – nem részesülhet egyaránt edzőként és szövetségi kapitányként is járadékban.

(4a)³⁶⁷ A sportpolitikáért felelős miniszter a járadékra való jogosultságot és a járadék folyósítását a jövőre nézve hivatalból megszünteti, ha megállapítja, hogy a járadékra való jogosultság nem jogszabályszerűen került megállapításra, vagy a jogosultági feltételeknek való megfelelés a járadékra való jogosultság megállapítását követően megszűnt.

(5)³⁶⁸ Olimpiánként, Paralimpiánként, Sakkolimpiánként és Siketlimpiánként (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: olimpia) – az (5a)–(6) bekezdésekben meghatározott kivételekkel – szakáganként csak egy, az olimpiára felkészítő edző vagy nevelőedző részesülhet járadékban. Ugyanazon járadékra jogosító eredmény alapján az edzői járadékra jogosult edző helyett – elhalálozását követően – más személy edzői járadékra való jogosultsága nem állapítható meg.

(5a)³⁶⁹ Edzői járadékban részesíthető – az 59. § (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – más sportágak szabályainak megfelelő sporttevékenységekből álló sportág, illetve egy sportág több versenyszámból álló összetett, önálló versenyszáma esetén több edző abban az esetben, ha az érmes az 59. § (5) bekezdésének e) pontjában meghatározott javaslatban ezt külön feltüntette, megjelölve a (4) bekezdés szerinti edzői járadék edzők közötti megosztásának arányát.

(6)³⁷⁰ Azt a személyt, aki érmesként, özvegyként, illetve edzőként is járadékra jogosult, a járadék halmozottan is megilleti.

(7)³⁷¹ Az érmes az 59. § (1) bekezdése szerinti helyezése alapján edzői járadékra nem jogosult.

61. § (1)³⁷² A járadékra jogosultságot és a járadékot a sportpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett nyilvántartás alapján, közigazgatási hatósági eljárás keretében hivatalból állapítja meg és gondoskodik annak havonta történő folyósításáról. A járadék fedezetét és a végrehajtás költségeit a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani.

(1a)³⁷³ Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás hatósági nyilvántartás, amely az 59. § (1), (3) és (4) bekezdésében meghatározott személy 57/B. § (1) bekezdése szerinti adatait, továbbá az 59. § (1) bekezdésében meghatározott sporteredményeket tartalmazza.

(1b)³⁷⁴ A sportpolitikáért felelős miniszter a jogosult írásbeli kérelmére – a megérkezéstől számított 15 napon belül – hatósági bizonyítványnak minősülő igazolást állít ki a járadékra jogosultság tényéről és a járadék kérelmezés időpontjában folyósított összegéről.

(2)³⁷⁵ A járadékra való jogosultság megszűnéséről és a már folyósított járadék visszafizetéséről, továbbá a járadék folyósításának felfüggesztéséről a sportpolitikáért felelős miniszter közigazgatási hatósági eljárás keretében dönt.

(2a)³⁷⁶ A jogosult halála esetén az elhalálozás tényét a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös az elhalálozás napjától számított 15 napon belül bejelenti a sportpolitikáért felelős miniszternek.

(2b)³⁷⁷ Az elhunyt jogosult részére járó, ki nem fizetett járadékot a sportpolitikáért felelős miniszter

(3)³⁷⁸ Az esedékessé vált és a járadékra jogosult önhibájából nem folyósított járadék folyósítását az esedékességtől számított egyéves jogvesztő határidőn belül a folyósításhoz szükséges, az olimpiai járadékról szóló kormányrendeletben meghatározott adatok közlésével kérelmezheti a járadékra jogosult.

(4)³⁷⁹ A sportpolitikáért felelős miniszter a járadékra jogosultság időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a jogosult nem vált-e érdemtelenné és nem áll-e büntetőeljárás hatálya alatt. A sportpolitikáért felelős miniszter e célból adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt.

(5)³⁸⁰ A sportpolitikáért felelős miniszter a (4) bekezdésben meghatározott hatósági ellenőrzést a jogosulttal szemben kötelezően lefolytatja, ha

(6)³⁸² A sportpolitikáért felelős miniszter annak megállapítása céljából, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt – a járadékra való jogosultságról szóló döntés meghozataláig, a járadék jogosultság megállapítása esetén a jogosultság megszűnéséig – kezeli

(7)³⁸³ A sportpolitikáért felelős miniszter törli a járadékra jogosultnak az 59. § (10) bekezdése alapján megismert személyes adatait, ha a jogosulttal szemben folytatott büntetőeljárást a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével befejezte, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatot hozott, és a jogosult nem vált érdemtelenné. A járadék továbbfolyósításáról szóló döntésben a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnését kell feltüntetni.

(8)³⁸⁴ A sportpolitikáért felelős miniszter a jogosulttal szemben az 59. § (7), (8) és (10) bekezdése, valamint a (2a) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt közigazgatási bírságot szabhat ki.

(11)³⁸⁵ Az olimpiai járadékra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(12)³⁸⁶ E törvény alkalmazásában:

61/A. §³⁹¹ (1)³⁹² A járadék megállapítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő hatvan nap. Ha az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt, az érmest, az özvegyet, az edzőt megilleti az e törvény szerint megállapítható olimpiai járadék, ha a sportpolitikáért felelős miniszter az eljárás megindításától számított hatvan napon belül nem hoz döntést.

(2)³⁹³

62. §³⁹⁴ (1)³⁹⁵ A Kormány a Nemzet Sportolóinak javaslata alapján a „Nemzet Sportolója” címet és az ezzel járó életjáradékot biztosíthat a magyar sport tizenkét, hatvanadik életévét betöltött, kimagasló eredményt elért sportolónak, aki aktív sportpályafutását követően is fontos szerepet töltött be a magyar sportéletben. A Nemzet Sportolóinak a javaslatát a sportpolitikáért felelős miniszter terjeszti a Kormány elé.

(2)³⁹⁶ A „Nemzet Sportolója” cím elnyerésének részletes feltételeit és az életjáradék mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3)³⁹⁷ A „Nemzet Sportolója” cím nem adományozható olyan személy részére, akivel szemben az 59. § (8) bekezdése szerinti érdemtelenségi ok vagy az 59. § (10) bekezdésében meghatározott körülmény áll fenn. A cím birtokosa érdemtelenné válására, valamint az életjáradék felfüggesztésére az olimpiai járadékra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a sportpolitikáért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti javaslat Kormány elé terjesztése céljából is jogosult adatot igényelni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a Nemzet Sportolói által javasolt személlyel szemben az 59. § (8) bekezdése szerinti érdemtelenségi ok vagy az 59. § (10) bekezdésében meghatározott körülmény fennáll-e. Ha a Nemzet Sportolói által javasolt személlyel szemben az 59. § (8) bekezdése szerinti érdemtelenségi ok vagy az 59. § (10) bekezdésében meghatározott körülmény áll fenn, az erről szóló adatszolgáltatástól számított tizenöt napon belül a sportpolitikáért felelős miniszter új javaslat megtételére kéri fel a Nemzet Sportolóit. A sportpolitikáért felelős miniszter a Kormány döntéséig tarthatja nyilván és kezelheti az adatokat.

(4)³⁹⁸ A „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy a bíróság jogerős ügydöntő határozatának közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportpolitikáért felelős miniszternek, ha a (3) bekezdés szerint érdemtelenné vált a járadékra. Érdemtelenség esetén a Kormány a „Nemzet Sportolója” címet és az azzal járó életjáradékot a sportpolitikáért felelős miniszter javaslatára visszavonja. Érdemtelenség esetén a sportpolitikáért felelős miniszter az életjáradék folyósítását megszünteti. A bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedésétől folyósított életjáradék jogosulatlanul felvett járadéknak minősül, amelyet a járadékra jogosultnak vissza kell fizetnie.

(5)³⁹⁹ Fel kell függeszteni az életjáradék folyósítását annak a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személynek, aki szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll. A járadékra jogosult a megalapozott gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportpolitikáért felelős miniszternek, ha vele szemben büntetőeljárás indult.

(6)⁴⁰⁰ Ha a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy igazolja, hogy a vele szemben folytatott büntetőeljárást a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével befejezte, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatot hozott, és nem következett be az 59. § (8) bekezdése szerinti érdemtelenségi ok, a sportpolitikáért felelős miniszter az igazolástól számított harminc napon belül – a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve – egy összegben folyósítja részére az elmaradt életjáradékot.

(7)⁴⁰¹ A sportpolitikáért felelős miniszter a (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az életjáradék továbbfolyósítására irányuló eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.

62/B. §⁴⁰⁴ Az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaságnak a 2017. december 31-ig fel nem használt támogatást a központi költségvetés számára kell visszautalnia 2018. január 31-ig az államháztartásért felelős miniszter által megjelölt számlára, amelyet a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 4. Egyéb költségvetési bevételek cím, 1. Vegyes bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton kell elszámolni.

63. § (1) Új sportlétesítmény építése vagy meglévő korszerűsítése csak akkor engedélyezhető, ha az:

(2) Iskola, kollégium és óvoda nem építhető a tanulók számához viszonyított, külön jogszabályban meghatározott méretű tornaterem, tornaszoba vagy sportlétesítmény nélkül. Az építés során lehetőség szerint figyelembe kell venni a lakossági igényeket is.

(3)⁴⁰⁶ A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség), a katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, az egészségügyi államigazgatási szerv, a sportszövetség, a létesítményt használó sportszervezet, a tulajdonos, az üzemeltető, a sportrendezvényt szervező és az azzal szerződéses viszonyban álló egészségügyi szolgáltató, a rendező szerv és a Sportrendezvényeket Biztonsági Szempontból Minősítő Bizottság (a továbbiakban: Minősítő Bizottság) képviselője a versenyrendszerben szervezett első verseny előtt legalább 30 nappal, évente legalább egy alkalommal közösen ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról – azt legalább 15 nappal megelőzően – a sportlétesítmény üzemeltetője minden érintett szervezetet értesíteni köteles. A (4) bekezdésben meghatározott engedély – nézők részvétele nélkül tartott sportrendezvény tekintetében a szakszövetség szabályzatában meghatározott esetek kivételével – a rendőrség, a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv hozzájárulása nélkül nem adható meg. A rendőrség, a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv a hozzájárulás megadását az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok pótlásától, rendellenességek megszüntetésétől teheti függővé. Az ellenőrzésről a Minősítő Bizottság képviselője jegyzőkönyvet vesz fel, amit 8 napon belül megküld az ellenőrzést végző szervezeteknek.

(3a)⁴⁰⁷ A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott sportrendezvények lebonyolítására szolgáló sportlétesítmények üzemeltetőjének a sportlétesítmény összehangolt biztonságtechnikai fejlesztését biztosító, az ellenőrzést végző szervezetek által közösen elfogadott négyéves biztonságtechnikai fejlesztési tervvel (a továbbiakban: fejlesztési terv) és az ahhoz kapcsolódó költségtervvel kell rendelkeznie. A fejlesztési tervet éves bontásban kell elkészíteni. A (3) bekezdésben meghatározott ellenőrzés keretében az ellenőrzést végző szervezetek vizsgálják a fejlesztési tervben foglaltak megvalósulását. A vizsgálat eredményeként az ellenőrző szervezetek javaslatot tesznek a sportlétesítmény üzemeltetője részére a biztonságtechnikai fejlesztés irányaira. A sportlétesítmények üzemeltetésére, használatára vonatkozó megállapodásban a tulajdonos és az üzemeltető, használó köteles rendelkezni a biztonságtechnikai fejlesztés keretében az ellenőrző szervezetek által javasolt fejlesztés megvalósításával összefüggő jogokról és kötelezettségekről.

(3b)⁴⁰⁸ A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó, versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a rendőrség, a katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, az egészségügyi államigazgatási szerv, a létesítményt használó sportszervezet, a tulajdonos, az üzemeltető, a sportrendezvényt szervező és az azzal szerződéses viszonyban álló egészségügyi szolgáltató és a rendező szerv legalább kétévente egy alkalommal, közösen ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról – azt legalább 15 nappal megelőzően – a sportlétesítmény üzemeltetője minden érintett szervezetet és a sportszövetséget értesíteni köteles. Az ellenőrzés szempontjait a sportszövetség állapítja meg. A (4) bekezdésben meghatározott engedély – nézők részvétele nélkül tartott sportrendezvény tekintetében a szakszövetség szabályzatában meghatározott esetek kivételével – a rendőrség, a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv hozzájárulása nélkül nem adható meg. A rendőrség, a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv a hozzájárulás megadását az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok pótlásától, rendellenességek megszüntetésétől teheti függővé. Az ellenőrzésről a sportlétesítmény üzemeltetője jegyzőkönyvet készít, amit 8 napon belül megküld a sportszövetségnek.

(4)⁴⁰⁹ Sportlétesítményben sportszövetségi versenyt rendezni csak a sportszövetség által évente az első verseny megkezdése előtt kiadott engedély alapján lehet. Az engedély megtagadásával szemben az üzemeltető a sportszövetség elnökségénél 15 napon belül panasszal élhet. A sportszövetség szabályzatában meghatározhatja azokat az eseteket, amelyekben a sportszövetségi engedély a (3) és (3b) bekezdés szerinti előzetes biztonságtechnikai ellenőrzés hiányában is megadható, feltéve, hogy a verseny megrendezésére nézők részvétele nélkül kerül sor.

(5)⁴¹⁰

64. §⁴¹¹ (1)⁴¹² A Kormány rendeletében olimpiai központnak minősített ingatlanokat elsődlegesen sportcélokra kell használni, ezt a célt az olimpiai központok másodlagos használata sem veszélyeztetheti.

(2)⁴¹³ Az olimpiai központok szakmai felügyeletét a MOB és az MPB közreműködésével a sportpolitikáért felelős miniszter látja el.

(3)⁴¹⁴ Az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonú ingatlanok a sportpolitikáért felelős miniszter előzetes egyetértésével sportcélokra adhatóak ingyenesen tulajdonba.

(4)⁴¹⁵ Az ingyenesen tulajdonba kapott, a tulajdonátruházás időpontjában az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonban lévő ingatlant a tulajdonszerző a tulajdonszerzést követő 15 évig köteles elsődlegesen sportcélokra használni, és ezt az ingatlan másodlagos jellegű hasznosítása sem veszélyeztetheti.

(5) Állami tulajdonban lévő sportcélú ingatlan értékesítésére csak a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium egyetértésével kerülhet sor.

(6)⁴¹⁶ Az olimpiai központok létesítése, felújítása, bővítése vagy fejlesztése fontos közérdekű és közcélú tevékenység, a tevékenységhez szükséges ingatlan megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál.

65. § (1)⁴¹⁷ Magyarország nemzeti ünnepein versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett verseny, mérkőzés kizárólag a nemzeti válogatott részvételével megrendezésre kerülő vagy a sportág nemzetközi vagy európai szövetségének versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvényként szervezhető.

(2) Külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény szervezője csak sportszervezet, szakszövetség vagy sportági szövetség lehet.

(3)⁴¹⁸ A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó versenyrendszer működtetése esetén a labdarúgás sportág tekintetében a szakszövetség, a sportági szövetség, valamint a versenyrendszerben részt vevő sportszervezet szakirányú képesítéssel rendelkező biztonsági felelőst köteles alkalmazni. A sportszövetség a sportrendezvény biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzatában határozza meg azokat a szakirányú képesítéseket, amellyel a biztonsági felelősnek rendelkeznie kell, és azokat a követelményeket, amelyeket teljesítenie kell.

(4)⁴¹⁹ Kizárólag a szakszövetség, vagy az országos sportági szövetség előzetes írásbeli hozzájárulásával tartható olyan sportrendezvény, amelynek résztvevői a versenyzés során fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatnak (veszélyes üzem). A szakszövetség, vagy az országos sportági szövetség a hozzájárulását nem tagadhatja meg, ha a sportrendezvény lebonyolítása a sportág hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban meghatározott biztonsági előírásoknak megfelel, és megtartása a sportág versenyrendszerének (bajnokság) működtetését nem veszélyezteti.

(5)⁴²⁰ 14. életévét be nem töltött személy részvételével küzdősportban, valamint kontakt harcművészeti ágakban nem szervezhető szabadidős jellegű sportrendezvénynek minősülő, nem sportszövetségi versenyrendszerben vagy nem a sportszövetség versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, mérkőzés keretében, az ellenfél közvetlen fizikai legyőzésére irányuló olyan mozgásforma, amely során a küzdő felek egymás testének vagy a testnek a szabadidős tevékenység során használt tárggyal való ütközése eredményeként kialakuló sérülésveszély fokozottan fennáll. 14. életévét betöltött, de 18. életévét be nem töltött személy részvételével akkor szervezhető küzdősportban, valamint kontakt harcművészeti ágakban szabadidős jellegű sportrendezvénynek minősülő, nem sportszövetségi versenyrendszerben vagy nem a sportszövetség versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, mérkőzés keretében, az ellenfél közvetlen fizikai legyőzésére irányuló olyan mozgásforma, amely során a küzdő felek egymás testének vagy a testnek a szabadidős tevékenység során használt tárggyal való ütközése eredményeként kialakuló sérülésveszély fokozottan fennáll, ha a fokozott sérülésveszély megelőzésére alkalmas sport-, illetve védőfelszerelések használata, valamint törvényes képviselőjének írásos hozzájárulása a részvételhez biztosított.

(6)⁴²¹ E rendelkezés alkalmazásában

(7)⁴²² A Magyarországon rendezett sporteseményen a magyar himnusz zenei formában történő lejátszása Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményének Erkel Ferenc által megzenésített – a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett – formájában történhet.

66. § (1) A sportrendezvény e törvényben, más jogszabályokban és a szakszövetség, illetve a sportági szövetség szabályzatában meghatározott előírásoknak megfelelő lebonyolításáért a szervező – illetve rendező szerv (rendező) alkalmazása esetén a szervező és a rendező egyetemlegesen – felelős.

(2)⁴²³ A szervező – rendező alkalmazása esetén a rendező – köteles megtenni és az illetékes hatóságnál kezdeményezni minden olyan intézkedést, amely a sportrendezvényen résztvevők személyi és vagyonbiztonságának megóvása, valamint a jogsértések megelőzése érdekében szükséges.

(3) A szervező felelőssége a résztvevőknek a sportesemény helyszínén történő megjelenésétől addig tart, amíg a résztvevők a sportesemény helyszínét elhagyják.

(4) A szakszövetség, illetve a sportági sportszövetség az (1) bekezdésben meghatározott előírások be nem tartása esetén a szervezővel szemben a külön jogszabályban meghatározott joghátrányt alkalmazza.

67. § (1) Sportrendezvény a szakszövetség, illetve a sportági szövetség által meghatározott előírások, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerint szervezhető.

(2) Sportrendezvény csak olyan sportlétesítményben szervezhető, amely a sportrendezvény jellegére is tekintettel a sportrendezvényen résztvevők személyét és vagyonát nem veszélyezteti.

(3) Ha a sportrendezvényt nem sportlétesítményben tartják, a sportrendezvény jellegének megfelelően a szervező köteles a sportrendezvényen résztvevők személyi és vagyoni biztonságára, valamint a környezet és a természet védelmére vonatkozó előírásokat teljesíteni.

(4) A szervező a sportrendezvény jellegének megfelelően köteles a fogyatékos résztvevőknek a helyszínre való akadálymentes bejutását és távozását, ott az akadálymentes közlekedést biztosítani, és a helyszín kommunikációs akadálymentesítését elvégezni.

(5)⁴²⁴ A fogyatékos sportolók részvételével tartandó sportrendezvények szervezésénél figyelembe kell venni a fogyatékos személyek különleges szükségleteit, amelyeket az MPB állapít meg.

68. § (1)⁴²⁵ A szervező köteles a jogszabályban meghatározott sportrendezvény esetében a belépőjegy-eladást, a sportrendezvény helyszínére történő beléptetést, a szurkolótáborok elhelyezését és folyamatos figyelemmel kísérését, valamint a sportrendezvény helyszínének elhagyását – a rendőrség által meghatározottak szerint – a szükséges műszaki és biztonsági intézkedéseket megtéve úgy megszervezni, hogy a szurkolótáborok elkülönítése vagy felügyelete biztosított legyen. A nemzetközi sportszövetség által vagy közreműködésével szervezett sportrendezvények tekintetében a szurkolótáborok elkülönítésével kapcsolatban a nemzetközi sportszövetség rendelkezését kell figyelembe venni, kivéve, ha a sportrendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányság (Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság) a jegyértékesítés megkezdését megelőzően másként határoz.

(2) A sportrendezvény biztonsága érdekében a szurkolótáborok sportrendezvényen való részvételének megszervezésekor, valamint a sportrendezvény időtartama alatt és a rendőrség igényei szerint a sportrendezvényt megelőzően, illetve követően a szervező köteles az illetékes rendőri vezetővel együttműködni és részére az igényelt segítséget megadni.

(3)⁴²⁶ A rendőrség határozattal megtiltja a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartását, vagy korlátozza a nézők számát, ha

(3a)⁴²⁷ A rendőrség (3) bekezdés szerinti határozata ellen – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – fellebbezésnek van helye.

(4)⁴²⁸ Ha a (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján a rendőrség a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartásának megtiltásáról, vagy a nézők számának korlátozásáról a sportrendezvény helyszínén, annak közvetlen megtartása előtt dönt, a rendőrség a határozatát haladéktalanul közli a szervezővel. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

(4a)⁴²⁹ Ha a sportrendezvény biztonságos megrendezésének az e törvényben és a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételei hiányoznak vagy nem megfelelőek, és a szervező a szakszövetség felhívására a hiányzó feltételeket nem pótolja, vagy a biztonságtechnikai ellenőrzésre nem került sor, vagy a szakszövetség, illetve az országos sportági szövetség 65. § (4) bekezdésében megjelölt hozzájárulása hiányzik, a szakszövetség, illetve az országos sportági szövetség a sportrendezvény megtartását vagy a sportrendezvény nézők részvételével való megtartását megtiltja, vagy a nézők részvételét a sportlétesítmény meghatározott részére korlátozza. A szervezőt és a rendőrséget a tiltásról, illetve a korlátozásról a szakszövetség, illetve az országos sportági szövetség öt napon belül értesíti.

(5)⁴³⁰ Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek betartásának ellenőrzése érdekében a rendőrség e feladatra előzetesen kijelölt képviselője valamennyi sportrendezvényen megfigyelőként jelen lehet.

(6)⁴³¹ Ha a sportrendezvény résztvevőinek magatartása annak biztonságos megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a sportrendezvényt megszakítani, illetve felfüggeszteni.

(7)⁴³² Ha a sportrendezvény résztvevőinek magatartása vagy egyéb körülmény a biztonságos megrendezést veszélyezteti, a rendőrség a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartásának megtiltásáról vagy a nézők számának korlátozásáról dönt. Ha a sportrendezvényen részt vevők, valamint a nézők testi épségének, életének, illetve a sportlétesítmény megóvásának érdekében szükséges, a sportrendezvényt meg kell szakítani. A rendőrség jelen lévő képviselője a szervezővel, a vendég sportszervezet képviselőjével, valamint a játékvezetővel lefolytatott egyeztetést követően kezdeményezi a játékvezetőnél a mérkőzés befejezetté nyilvánítását. A játékvezető a rendőrség kezdeményezésének köteles eleget tenni és a mérkőzést befejezetté nyilvánítani. A mérkőzés befejezetté nyilvánítása esetén a szervező a sportrendezvényt befejezetté nyilvánítja.

(8)⁴³³

(9)⁴³⁴ A nézők biztonságos távozása érdekében a rendőrség a nézőket az ellenérdekű szurkolói csoportok sportlétesítményből, a rendőri biztosítás működési körzetéből, illetve a szurkolók kísérési útvonalából történő eltávozásáig a sportlétesítményben visszatarthatja. Ha a sportrendezvényen a rendőrség nincs jelen, a szervező a visszatartásról önállóan is dönthet.

(10)⁴³⁵ Az ellenérdekű szurkolói csoportok közterületi összecsapásának megakadályozása érdekében a rendőrség – amennyiben azt a biztonság fenntartása érdekében szükségesnek ítéli – a szervezetten vagy szervezetlenül érkező szurkolói csoportokat a közterület egy bizonyos részének elkerülésével, illetve meghatározott útvonalon a sportlétesítménybe kísérheti.

(11)⁴³⁶ A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó sportrendezvénnyel összefüggésben, a jogszabályban meghatározott biztonsági előírások megsértése esetén a sportrendezvény helye szerint illetékes vármegyei rendőr-főkapitányság a jogsértés súlyától, az okozott kár mértékétől, a közbiztonságra való veszélyesség fokától, valamint a jogsértés ismétlődésétől függően közigazgatási bírságot szabhat ki a szervezővel, valamint a rendezővel szemben. A közigazgatási bírság ismételt kiszabása vagy meg nem fizetése esetén a rendőrség határozattal korlátozza a sportrendezvényen a nézőszámot, vagy megtiltja a nézők részvételével történő megrendezést.

68/A. §⁴³⁷ (1)⁴³⁸ Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott sportrendezvények biztonsági kockázat szerinti minősítését, valamint fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény esetén beléptető rendszer alkalmazásának kötelezettségét – a sportrendezvény szervezőjével folytatott előzetes egyeztetést követően – az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) az általa működtetett Minősítő Bizottság javaslata alapján határozza meg. A Minősítő Bizottság az ORFK, a katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a Legfőbb Ügyészség, a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a sportágak országos sportági szakszövetségei által delegált szakértőkből áll. A Minősítő Bizottság működésére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A sportrendezvény biztonsági minősítése

(3)⁴³⁹ Normál és fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvényeken a sportlétesítményen belüli biztonságért a szervező felel. A fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény szervezője annak időpontját megelőző 15 napon belül köteles felkérni a sportrendezvény helye szerint illetékes helyi rendőrkapitányságot a sportlétesítményen belüli rend fenntartásában térítés ellenében történő közreműködésre. Normál biztonsági kockázatú sportrendezvényen a szervező a rendőrség közreműködését térítés ellenében igénybe veheti.

(3a)⁴⁴⁰ Fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében a szervező a biztonságos lebonyolítás érdekében köteles

(4)⁴⁴² Kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében a rendőrség a sportrendezvény sportlétesítményen belüli biztosítását közfeladatként végzi.

(4a)⁴⁴³ A labdarúgás sportág tekintetében a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvényre utazó sportszervezet vagy annak biztonsági felelőse a sportesemény biztonságos lebonyolítása érdekében köteles

(4b)⁴⁴⁴ A szervező a (3a) bekezdésben meghatározott feladatokat – a (3a) bekezdés a) pontjában meghatározottak kivételével – kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében is köteles végrehajtani.

(4c)⁴⁴⁵ A labdarúgás sportág tekintetében az utazó sportszervezet vagy annak biztonsági felelőse a (3a) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott feladatokat kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében is köteles végrehajtani.

(4d)⁴⁴⁶ A normál és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény térítés ellenében végzett biztosításához szükséges rendőri erő- és eszközigényt, valamint annak ellenértékét a rendőrség és a szervező a tervezett rendezői létszám, a sportlétesítmény biztonságtechnikai állapota, a sportrendezvény időtartama, valamint a szükséges rendőri létszám figyelembevételével határozzák meg.

(5) A (2) bekezdés szerinti minősítést arra figyelemmel kell kialakítani, hogy a sportrendezvényről az előzetesen rendelkezésre álló adatok alapján alaposan feltehető-e, hogy valamely, a nézők magatartására visszavezethető ok következtében nagyobb, meghatározatlan számú résztvevő életének, testi épségének, vagyonának sérelme vagy annak közvetlen veszélye fenyeget.

69. §⁴⁴⁷ (1)⁴⁴⁸ A szervező a sportlétesítmény beléptetőpontjainál jól látható hirdetményben köteles meghatározni a sportrendezvényen történő részvétel feltételeit és a magatartási szabályokat (a továbbiakban együtt: pályarendszabály), amelyeket – általános szerződési feltételekként összefoglalva – a belépőjegyen, bérleten is fel kell tüntetni.

(2) Ha a sportrendezvény elmaradt, illetve a nézők kizárásával vagy a nézőszám korlátozásával került megrendezésre, a belépőjegy ellenértékét három munkanapon belül vissza kell téríteni. Ha a sportrendezvény megszakadt, a megismételt sportrendezvényre a belépőjegy érvényes.

69/A. §⁴⁴⁹ (1) A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott sportrendezvények esetében a szervező köteles évente helyzetjelentésben összegezni a sportrendezvény biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzatban, valamint a 63. § (3a) bekezdésében meghatározott fejlesztési tervben foglaltak megvalósulását, az általa szervezett sportrendezvények rendezésének tapasztalatait, valamint értékelni a tett és elmulasztott intézkedéseket, illetve azok hatásait.

(2) A helyzetjelentést a szervező a versenyrendszerben szervezett utolsó versenyt követő 45 napon belül megküldi a sportszövetségnek, a rendőrségnek és a Minősítő Bizottságnak.

(3) A szövetség sportágában közreműködik a nézőtéri erőszak megelőzésében és felszámolásában, a sportrendezvények biztonságának fenntartásában, amelynek során az e törvényben, a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben, valamint a nézőtéri erőszakkal összefüggő nemzetközi egyezményekben meghatározottakkal összhangban

(4) A Minősítő Bizottság az (1) bekezdésben meghatározott helyzetjelentést és a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott beszámolót a beérkezéstől számított 30 napon belül értékeli.

(5) Az értékelés eredményét a Minősítő Bizottság a sportrendezvények biztonsági minősítése során figyelembe veszi. A Minősítő Bizottság súlyos vagy ismétlődő hiányosságok esetén javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a szakszövetség vagy a tagszervezeteként működő sportszervezet állami támogatásának felfüggesztésére, illetve visszavonására.

(6)⁴⁵⁰ A sportszövetség az (1) bekezdésben meghatározott helyzetjelentéseket évente rendszeresen értékeli a rendőrség és a szervezők részvételével. Az értékelést írásba foglalja és – különösen az eltiltásokkal, kitiltásokkal és a kizárásokkal, valamint azok érvényesítésével kapcsolatban – megteszi a fejlesztés végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket.

69/B. § (1) A szervező a sportrendezvény szervezésével összefüggő feladatok ellátása érdekében önkéntes jogviszonyban, munkaviszonyban vagy munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyban közreműködőt bízhat meg. A közreműködő feladata – a szervező képviselőjeként – különösen a sportrendezvény helyszínén a nézőkkel és a sportrendezvény egyéb résztvevőivel való kapcsolattartásban, tájékoztatásban, a sportrendezvény helyszínére való bejutásban és azon belüli tájékozódásban, a sportrendezvény biztonságos lebonyolításának támogatásában, valamint a sportrendezvény helyszínén biztosított szolgáltatások igénybevételében való segítségnyújtás.

(2) Közreműködőként 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű személy alkalmazható.

(3) A szövetség a sportrendezvény biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzatában határozza meg a közreműködő alkalmazásával, feladataival, képzésével, a rendezőétől eltérő, megkülönböztető ruhájával, valamint azonosíthatóságával kapcsolatos részletes rendelkezéseket.

70. § (1) A szervező a sportrendezvény biztonságos lebonyolítása érdekében, valamint a helyszínen a rend fenntartására és a szervezési feltételek biztosítására (a továbbiakban: rendezés) szerződésben rendező szervet vagy rendezőt bízhat meg.

(2)⁴⁵² Rendező szervnek csak a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vagy társas vállalkozás, rendezőnek csak a hatóság által kiállított személy-, vagyonvédelmi igazolvánnyal rendelkező – a képesítésekkel kapcsolatos jogszabályban és a sportági szakszövetség belső szabályzatában meghatározott képesítési, képzési követelményeknek megfelelő, a sportrendezvényen való rendfenntartásra felkészített – személy bízható meg.

(3)⁴⁵³ A sportrendezvényen részt vevő rendező szerv alkalmazottjának vagy a rendezőnek e minőségében és személyében külső megjelenése alapján azonosíthatónak kell lennie. Ebből a célból a rendező – a sportszövetségnek a sportrendezvény biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzatában meghatározott – megkülönböztető ruhát, valamint rendezői minőségét, nevét vagy azonosító számát jól látható módon tartalmazó kitűzőt visel.

(4)⁴⁵⁴ A sportrendezvényen való rendfenntartásra és a rendőrséggel való együttműködésre a szervező köteles a rendezőt felkészíteni. A felkészítéshez a szervező a rendőrség közreműködését a fokozott és kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvények esetében köteles igénybe venni, a normál biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvények esetében igénybe veheti. A rendőrség a felkészítésben külön szerződés alapján vesz részt.

(5)⁴⁵⁵ A Kormány rendeletben határozza meg azokat a sportrendezvényeket,

(6)⁴⁵⁷ Az (5) bekezdés b) pontja szerinti sportrendezvény felelősségbiztosítás nélkül nem tartható meg. A felelősségbiztosítás meglétét a belépőjegyen, bérleten és a beléptetőpontoknál kihelyezett pályarendszabályokon is fel kell tüntetni.

71. § (1) A néző a sportrendezvény helyszínére akkor léptethető be, ha:

(2)⁴⁶² A szervező köteles azt a résztvevőt, aki a sportrendezvény megtartását, illetve mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy rasszista, gyűlöletre uszító, másokban félelmet keltő, vagy másokat megbotránkoztató, nem a sportszerű szurkolással, buzdítással összefüggő magatartást tanúsít, e magatartások abbahagyására felszólítani.

(3)⁴⁶³ Ha a sportrendezvényre belépésre jelentkező vagy a résztvevő a sportrendezvény időtartama alatt az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, vagy a (2) bekezdés szerinti magatartást a rendező figyelmeztetésére nem hagyja abba, a beléptetését meg kell tagadni vagy a sportrendezvényről el kell távolítani. A rendező a személyt felszólítja személyazonossága igazolására. Amennyiben a személy a felszólításnak nem tesz eleget, a rendező – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a rendőrséget haladéktalanul értesíti az igazoltatás érdekében. A rendőrség kiérkezéséig, de legfeljebb az értesítéstől számított harmadik óra végéig a rendező a személyt visszatarthatja, feltéve, hogy a visszatartásra a helyszínen működő képfelvevő eszköz látóterében kerül sor. A képfelvevő eszköz által rögzített felvételek kezelésére a 74. § (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően irányadók. A visszatartott személy rendőrség által történő igazoltatása esetén a 65. § (2) bekezdésében meghatározott szervezőt kell a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 24. § (4) bekezdése szerinti igazoltatást kérőnek tekinteni.

(3a)⁴⁶⁴ A (3) bekezdés szerinti visszatartásra a rendező akkor is jogosult, ha az a visszatartott személlyel szemben kiszabandó, a 73. § szerinti kizárásról szóló határozat elkészítéséhez és annak közléséhez szükséges.

(4)⁴⁶⁵ A sportrendezvényen résztvevő ruházatának, csomagjainak átvizsgálására a rendezvény biztosítását végző rendőr és a biztosítást végző rendező szerv alkalmazottja vagy a rendező is jogosult. Kényszerítő eszköz alkalmazására – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag a rendőr jogosult.

(4a)⁴⁶⁶ A szervező – rendező alkalmazása esetén a rendező – köteles gondoskodni a pályarendszabályok értelmében be nem vihető tárgyak dokumentált átvételéről, biztonságos megőrzéséről és annak távozásakor a jogosult részére történő visszaadásáról. Ha a be nem vihető tárgyakért a tulajdonos a sportrendezvény befejezésétől számított egy héten belül nem jelentkezik, annak további őrzéséről a szervező vagy a rendező nem köteles gondoskodni és a tárgy tulajdonosa vagy más személy a továbbiakban a szervezővel vagy a rendezővel szemben sem vagyoni, sem nem vagyoni követeléssel nem élhet.

(5)⁴⁶⁷ A szervező a résztvevőt a beléptetés feltételeiről, az ellenőrzés módjáról és az eltávolítás lehetőségéről a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható, piktogramokkal is ellátott, aktualizált hirdetményeken, valamint a belépőjegyen és a bérleten köteles – magyar, angol, német és a külföldi vendég sportszervezet országa szerinti nyelven is – tájékoztatni.

72. §⁴⁶⁸ (1)⁴⁶⁹ A szervező a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó versenyrendszerben szervezett, vagy normál biztonsági kockázatú sportrendezvény esetén a résztvevők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszer (a továbbiakban: beléptető rendszer) alkalmazásáról dönthet. Labdarúgás sportágban kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény esetén, valamint a Minősítő Bizottság javaslata alapján az ORFK egyedi döntése szerint a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében beléptető rendszert kell alkalmazni. A rendező a beléptetés során jogosult a résztvevők személyazonosságát ellenőrizni.

(2)⁴⁷⁰ Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező

(2a)⁴⁷¹ A (2) bekezdés a) pontjától eltérően, ha a sportrendezvény biztonsági kockázatának változása miatt beléptető rendszert kell alkalmazni, de a jegyértékesítés a biztonsági kockázat változása előtt megkezdődött és az nem névre szóló jegyértékesítésként történt, ugyanezen a módon a jegyértékesítés a biztonsági kockázat változását követően folytatható.

(3)⁴⁷² Ha a beléptetéskor a belépőjegy vagy a bérlet birtokosának személyes adatai nem egyeznek a személyazonosság igazolására alkalmas igazolványban szereplő adatokkal, a beléptetést meg kell tagadni.

(4) A szervező vagy a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy a belépőjegy, bérlet eladásakor, valamint a beléptetés során jogosult a néző személyazonosságát a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány alapján megállapítani.

(5)⁴⁷³ Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező vagy a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy a belépőjegy vagy a bérlet értékesítésekor a néző személyazonosságát egybevetheti a sportrendészeti nyilvántartás adataival. Beléptető rendszer alkalmazása esetén a rendező a beléptetés során a néző személyazonosságát egybevetheti – a rendőrség felhívására egybeveti – a sportrendészeti nyilvántartás adataival. A sportrendészeti nyilvántartásban szereplő személynek belépőjegy vagy bérlet nem értékesíthető az eltiltó, a kitiltó vagy a kizáró határozat szerinti sportrendezvény helyszínére, illetve sportlétesítménybe, továbbá e helyszínre a belépését meg kell tagadni.

72/A. §⁴⁷⁴ (1) Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező személyazonosításra alkalmas, fényképpel ellátott, kedvezményekre jogosító kártya (a továbbiakban: klubkártya) kiváltását is kötelezővé teheti.

(1a)⁴⁷⁵ Ha a jegy, bérlet vagy ezek igénylésére vagy átvételére jogosító utalvány (a továbbiakban: utalvány) értékesítését az utazó sportszervezet végzi, saját jegyértékesítése tekintetében a klubkártya kiváltását az utazó sportszervezet beléptető rendszer alkalmazása nélkül is kötelezővé teheti az utazó sportszervezet részvételével belföldön és külföldön megrendezésre kerülő sportrendezvényekre is.

(2) A szervező jogosult – a klubkártya tulajdonosa személyazonosítása céljából – a klubkártya tizennegyedik életévét betöltött tulajdonosának képmásából, ujjnyomatából, íriszképéből vagy vénalenyomatából (a továbbiakban együtt: biometrikus adat) generált, vissza nem fejthető alfanumerikus kódot (a továbbiakban: biometrikus sablon) kezelni.

(3) Ha beléptető rendszer alkalmazása esetén a klubkártya kiváltását a szervező kötelezővé teszi, a 72. §-ban meghatározottakon túl a (4)–(8) bekezdést is alkalmazni kell.

(4) A szervező a beléptetéskor a rendező útján

(5) Ha a beléptetéskor a belépőjegy vagy a bérlet birtokosának személyes adatai nem egyeznek meg a klubkártya tulajdonosának személyes adataival, a klubkártya birtokosának személyes adatai nem egyeznek meg a személyazonosság igazolására alkalmas igazolványban szereplő adatokkal, továbbá a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a biometrikus sablonok nem egyeznek meg egymással, a beléptetést meg kell tagadni.

(6)⁴⁷⁶ A beléptetést követően, valamint a beléptetés megtagadása esetén a beléptetés során rögzített személyes adatokat haladéktalanul törölni kell. Ha a beléptetés megtagadására a 71. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak miatt kerül sor, a beléptetés során rögzített személyes adatokat a szervező legfeljebb 30 napig kezelheti.

(7) A szervező vagy a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy a belépőjegy vagy a bérlet értékesítésekor jogosult a néző személyazonosságát a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány és a klubkártya adatai alapján megállapítani.

(8)⁴⁷⁷ A szervező és – ha a jegyértékesítésben közreműködik – az utazó sportszervezet, továbbá a jegyértékesítést a szervező vagy az utazó sportszervezet megbízásából végző személy a klubkártya értékesítésekor a néző személyazonosságát egybeveti a sportrendészeti nyilvántartás adataival. A sportrendészeti nyilvántartásban szereplő személynek klubkártya, névre szóló belépőjegy, bérlet és utalvány nem értékesíthető az eltiltó, a kitiltó vagy a kizáró határozat szerinti sportrendezvény helyszínére, illetve sportlétesítménybe, utazó sportszervezetként a sportrendezvény helye szerinti hazai vagy külföldi sportlétesítménybe, valamint a 76/A. § (1) bekezdése szerinti, külföldi sportszervezet, hatóság, bíróság hasonló tartalmú döntésének hatálya alatt álló személynek.

(9)⁴⁷⁸ A szervező és – ha az értékesítésben saját nézői tekintetében közreműködik – az utazó sportszervezet, továbbá a jegyértékesítést a szervező vagy az utazó sportszervezet megbízásából végző személy a már értékesített klubkártyát, a névre szóló belépőjegyet, bérletet vagy utalványt 8 napon belül érvényteleníti, ha

72/B. §⁴⁷⁹ (1) A szervező, valamint a szervező által megbízott, sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet e tevékenységi körében névre szóló belépőjegyet és bérletet – ha a szervező sportszervezet, akkor klubkártyát is – állíthat ki és értékesíthet.

(2)⁴⁸⁰ A névre szóló belépőjegy, bérlet, utalvány, valamint a klubkártya értékesítésekor, a sportrendezvényre ezekkel belépésre jogosult személy

(2a)⁴⁸¹ Klubkártya kötelezővé tétele esetén a (2) bekezdés e) és f) pontja szerinti adatokat is nyilván kell tartani a klubkártya érvényességi idejének lejártát követő 60 napig.

(2b)⁴⁸² A (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatokat a szervező, valamint a szervező által megbízott, sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet, az utazó sportszervezet vagy az általa megbízott személy a belépőjegyen, a bérleten és az ezek igénylésére szolgáló utalványon, illetve a klubkártyán feltüntetheti.

(3) A 72/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a szervező, valamint a szervező által megbízott, sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet a klubkártya értékesítésekor rögzíti a biometrikus adatot, amelyből haladéktalanul biometrikus sablont képez. A biometrikus sablont

(4)⁴⁸³ Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján kiadott belépőjegy, bérlet, klubkártya és utalvány, illetve az ezekhez hozzárendelt, a (2) bekezdésben meghatározott személyes adat az érintett azonosítása, a sportrendezvény helyszínén vagy a sportrendezvény helyszínének megközelítése, illetve az onnan való távozás során elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás, a sportrendezvényen történő részvételből való kizárás, közigazgatási hatósági eljárás megindítása, valamint a szervező vagy utazó sportszervezet polgári jogi igény érvényesítése céljából használható fel.

(5)⁴⁸⁴ A (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a (4) bekezdés szerinti személyes adatot megkeresésre vagy adatkérésre a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a szabálysértési hatóság részére büntető- vagy szabálysértési eljárásban bizonyítási eszközként való felhasználás céljából továbbítani lehet.

73. §⁴⁸⁶ (1)⁴⁸⁷ A szervező az általa, valamint az utazó sportszervezet a részvételével szervezett sportrendezvény esetén és beléptető rendszer alkalmazásakor köteles a sportrendezvényről eltávolított személy részére a belépőjegy-eladást megtagadni, valamint megakadályozni, hogy a sportrendezvényen részt vehessen (a továbbiakban együtt: sportrendezvényen történő részvételből való kizárás). A sportrendezvényen történő részvételből való kizárás lehetőségéről a szervező a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményben köteles tájékoztatást adni, amit – általános szerződési feltételként – magyar és angol nyelven is fel kell tüntetni.

(1a)⁴⁸⁸ A szervező vagy az utazó sportszervezet az általa szervezett hazai és a részvételével idegenben vagy külföldön megrendezésre kerülő sportrendezvényen történő részvételből való kizárást alkalmazhat azon személlyel szemben, akit az általa vagy közreműködésével szervezett sportrendezvényről eltávolítottak, vagy aki a névre szóló jegy-, bérletértékesítés, belépésre jogosító igazolás, illetőleg ezek átvételére jogosító utalvány kibocsátása esetén azokat más személy részére jogosulatlanul átadja, vagy aki a szervező vagy az utazó sportszervezet pályarendszabályait vagy a jegy, bérlet, klubkártya, utalvány igényléséhez kapcsolódó általános szerződési feltételeket megsérti, továbbá a (4) bekezdés szerinti esetben.

(2)⁴⁸⁹ A sportrendezvényen történő részvételből való kizárás időtartama hat hónapnál rövidebb nem lehet és a szervező által vagy az utazó sportszervezet részvételével szervezett minden sportrendezvényre vonatkozó kizárás esetén a két évet, a meghatározott sportlétesítményre vonatkozó kizárás esetén a négy évet nem haladhatja meg.

(3)⁴⁹⁰ A szervezőnek vagy az utazó sportszervezetnek a sportrendezvényen történő részvételből való kizárásra vonatkozó döntése ellen a néző bírósághoz fordulhat.

(4) A sportrendezvényen történő részvételből kizárható az a személy is, akit a 71. § (3) bekezdése alapján el kellett volna távolítani, de erre azért nem került sor, mert a sportrendezvény helyszínén való szervezői (rendezői) beavatkozás következtében olyan nézői cselekmény volt várható, amely a sportrendezvény biztonságát aránytalanul veszélyeztette volna.

(4a)⁴⁹¹ A szervező és az utazó sportszervezet a sportrendezvényen történő részvételből való kizárásról szóló közlés követelményét úgy is teljesítheti, hogy az erről szóló döntést a kizárandó személy 72/B. § (2) bekezdése alapján általa kezelt elektronikus levélcímére az adatbiztonsági követelményeknek megfelelő elektronikus levélben továbbítja. Az így továbbított döntés kézbesítettnek tekintendő az elküldést követő munkanapon. A kizárásról hozott döntés hatálya a közlés megadott elektronikus levélcímre továbbításával akkor is beáll, ha az érintett személy az elektronikus levélcímének változását vagy megszűnését a szervező vagy az utazó sportszervezet által előzetesen meghatározott módon nem jelentette be.

(5)⁴⁹² A szervező és az utazó sportszervezet az általa kizárt személy nevét, születési helyét és idejét, képmását, a kizárás időtartamát, a sportlétesítmény megnevezését, valamint azon sportrendezvények körét, amelyre kizárás hatálya kiterjed, 3 napon belül továbbítja a sportrendészeti nyilvántartásba, valamint a szervező az utazó sportszervezet részére. Ha az utazó sportszervezet a továbbított adatok alapján nem dönt sportrendezvényen történő részvételből való kizárásról, a továbbított adatokat azok kézhezvételét követő 8 napon belül törli. A szervező a kizárási határozatokat és az abban szereplő személyes adatokat a kizárás időtartama alatt adatvédelmi szabályainak megfelelően kezeli.

(6)⁴⁹³ A sportrendészeti nyilvántartásból – a jegyértékesítés és a sportrendezvényre történő beléptetés céljából –

74. § (1)⁴⁹⁴ A szervező – rendező alkalmazása esetén a rendező – és az utazó sportszervezet képviselője a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó versenyrendszerben szervezett, valamint a normál és fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt – annak helyszínén, a beléptetésre váró szurkolók által elfoglalt közterületen és a nézők részére kijelölt parkolókban – a résztvevők személyi és vagyonbiztonsága, valamint az előzetesen meghatározott szabályokat megsértő, a kizárási eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetőjének azonosítása céljából, az e résztvevőkkel szembeni, a 73. § szerinti kizárás és az azt követő további eljárások lefolytatása érdekében jogosult, a labdarúgás sportág tekintetében a fokozott, valamint valamennyi kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt köteles a résztvevőket a rendőrség által meghatározott helyszínekre, a rendőrség által meghatározott számban elhelyezett, valamint a szervező vagy – rendező alkalmazása esetén – a rendező testére rögzített, a résztvevők egyedi azonosítását lehetővé tevő minőségű – ideértve a biometrikus azonosításra alkalmas – felvételt biztosító, képet és hangot is rögzítő kamerával megfigyelni, a felvételt rögzíteni és az e bekezdésben meghatározott célokból felhasználni, valamint a sportrendezvény megtartását követő 60 napig kezelni.

(2)⁴⁹⁵ A kamerával való megfigyelésről, a kamerák elhelyezkedéséről és a rögzített adatok kezeléséről a nézőt a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményen, a belépőjegyen, bérleten, illetve a klubkártyán piktogramok felhasználásával, valamint magyar, angol nyelven is tájékoztatni kell.

(3)⁴⁹⁶ A szabálysértési eljárás, valamint a büntetőeljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából a sportrendezvény befejezését követően a szervező, utazó sportszervezet köteles a rendőrség által a sportrendezvény befejezését követő 120 órán belül megtehető felszólításban megjelölt ideig megőrizni a sportesemény biztosítása során rögzített felvételeket. A rendőrség a szervezőt, a rendezőt, az utazó sportszervezetet a felvételeknek a felszólítást követő legfeljebb 60 napig történő tárolására szólíthatja fel. Ha a felszólításra vagy az (5) bekezdés szerinti adatigénylésre nem kerül sor, a szervező, a rendező, az utazó sportszervezet a rögzített adatokat – ha a rendezvényen olyan cselekmény nem történt, amely miatt a 73. § szerinti kizárási vagy egyéb eljárás kezdeményezése indokolt –, a rögzítést követő 120 óra elteltével megsemmisíti, a kizárási eljárásra okot adó cselekmény esetén a felvételek a kizárandó személyek azonosítása és a hatósági eljárásokhoz a bizonyítékok kigyűjtése céljából a sportrendezvény befejeződését követő legfeljebb 60 napig kezelhetők.

(4) Amennyiben a rendőrség a kamerák által rögzített valamely adatot igényli, ennek a szervező haladéktalanul köteles eleget tenni.

(5)⁴⁹⁷ Az (1) bekezdés szerint rögzített felvételekből a jogszabályban meghatározott nemzetbiztonsági, bűnüldözési, szabálysértési, illetve igazságszolgáltatási feladatai ellátása céljából a nemzetbiztonsági szolgálat, a rendőrség, a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság, valamint az érintett személy igényelhet adatot. Az (1) bekezdés szerint rögzített felvétel a szervező, valamint az utazó sportszervezet által, a sportrendezvényen történő részvételből való kizárás, közigazgatási hatósági eljárás megindítása, valamint polgári jogi igény érvényesítése érdekében felhasználható az eljárás jogerős befejezéséről szóló értesítés kézhezvételét, vagy a kizárás hatályának leteltét követő harmadik munkanapig.

(6)⁴⁹⁸ A kamerával felvett adatokat a sportrendezvény területén erre a célra létesített helyiségben a szervező, a rendező, illetve a rendező szerv képviselője egyidejűleg és folyamatosan figyelemmel kíséri. A rendőrség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálat e feladattal megbízott képviselője ennek során jelen lehet. Amennyiben a rendőrség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálat igényli, a szervező, a rendező, valamint a rendező szerv képviselője a sportrendezvény ideje alatt köteles biztosítani a hozzáférést a kamerával történő megfigyeléshez.

76. §⁵⁰¹ (1)⁵⁰² A néző köteles betartani a szervező által meghatározott biztonsági előírásokat és a pályarendszabályban foglaltakat. A néző nem folytathat olyan tevékenységet, amely a sportrendezvényt megzavarja, meghiúsítja vagy a sportrendezvényen résztvevők, az arra érkezők vagy az onnan távozók személyiségi jogait vagy vagyoni javait sérti vagy veszélyezteti.

(2)⁵⁰³ Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegéséből eredő jogsértésért, illetve kárért a néző a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles sérelemdíjat fizetni, illetve tartozik a kártérítési felelősségre vonatkozó általános szabályok szerinti kártérítéssel. Ha az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegésében több néző is részt vesz, felelősségük egyetemleges.

(3) A néző a sportrendezvény befejezésének időpontjában, valamint a szervezőnek, a rendezőnek vagy a rendőrségnek a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet kialakulása miatt tett felhívására köteles a sportrendezvény helyszínét elhagyni.

76/A. §⁵⁰⁵ (1)⁵⁰⁶ A rendőrség a sportrendezvényen történő részvételből a szervező által kizárt, a szabálysértési hatóság vagy a bíróság által a sportrendezvényről, illetve a sportlétesítményből kitiltott vagy a sportrendezvények látogatásától eltiltott személyek, továbbá külföldi sportszervezet, hatóság, bíróság hasonló tartalmú döntésének hatálya alatt álló személyek (a továbbiakban: külföldön távoltartással érintett) e törvény alapján nyilvántartott személyes adatait a sportrendezvények biztonságának védelme, az erőszak és a rendzavarás megelőzése, a nemzetközi rendőrségi együttműködési kötelezettségek teljesítése, mások jogainak védelme, a jegyértékesítés, valamint a sportrendezvényre történő belépés megtagadásának megállapítása céljából kezeli.

(2)⁵⁰⁷ A sportrendészeti nyilvántartás a sportrendezvényen történő részvételből a szervező, utazó sportszervezet által kizárt, a szabálysértési hatóság vagy a bíróság által a sportrendezvényről, illetve a sportlétesítményből kitiltott vagy a sportrendezvények látogatásától eltiltott személyek, valamint a külföldön távoltartással érintett személyek következő adatait tartalmazza:

(2a)⁵⁰⁹ A sportrendezvények látogatástól eltiltás hatálya alatt állók tekintetében a sportrendészeti nyilvántartás tartalmazza

(3) A kitiltás hatálya alatt állók tekintetében a sportrendészeti nyilvántartás tartalmazza

(4)⁵¹⁴ A sportrendezvényen történő részvételből való kizárás hatálya alatt állók tekintetében a sportrendészeti nyilvántartás tartalmazza

(4a)⁵¹⁷ A (2a) bekezdés b)–d) pontjában, a (3) bekezdés b)–d) pontjában, valamint a (4) bekezdés b)–d) pontjában foglalt adatok tekintetében a nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5)⁵¹⁸ A rendőrség a sportrendészeti nyilvántartás adatait az eltiltás, a kitiltás, a kizárás, valamint a külföldi sportszervezet, hatóság, bíróság hasonló tartalmú döntésének időtartamáig kezeli. Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, akire vonatkozóan a nyilvántartási idő eltelt.

(6) A sportrendészeti nyilvántartásból a rendőrség

(6a)⁵²⁰ A (2a) bekezdésben foglalt adatokat az a bíróság közli a sportrendészeti nyilvántartást vezető szervvel, amely előtt a büntetőeljárás befejeződött.

(7)⁵²¹ A (3) bekezdésben foglalt adatok szolgáltatása során a rendőrség a szabálysértési nyilvántartás adatait adja át.

(8) A sportrendészeti nyilvántartás számára adatot szolgáltató szervező, valamint a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylésre jogosultak technikai és szervezési intézkedésekkel, ellenőrzési rendszer kialakításával gondoskodnak az adatokhoz történő jogosulatlan hozzáférés, valamint az adatok jogosulatlan megváltoztatása és nyilvánosságra hozatala elleni védelemről.

(9) A szervező gondoskodik a továbbított adatok helyességéről, időszerűségéről, valamint utólag köteles értesíteni a rendőrséget a később felfedett adathibáról és a helyes adatról.

(10) A rendőrség az adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

(11) A rendőrség az adattovábbítási nyilvántartásba bejegyzett adatot az adatszolgáltatástól számított öt évig kezeli.

76/B. § (1)⁵²³ A magyarországi sportélet fejlesztése és a sport közösségformáló funkciójának megerősítése céljából az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (5) bekezdése alapján az 1. mellékletben meghatározott állami vagy részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok – részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok esetében az állam tulajdonában álló tulajdoni hányad – vagyonkezelőjeként az 1. mellékletben meghatározott jogi személyeket jelöli ki.

(1a)⁵²⁴ Az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (5) bekezdése alapján az 1. mellékletben meghatározott állami vagy részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok – részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok esetében az állam tulajdonában álló tulajdoni hányad – (a továbbiakban: ingatlanok) üzemeltetéséhez, valamint az ingatlanokon található állami tulajdonú ingó vagyonelemek vagyonkezelőjeként az 1. mellékletben meghatározott jogi személyeket jelöli ki.

(1b)⁵²⁵ Az (1a) bekezdés szerinti vagyonelemek az 1. mellékletben meghatározott jogi személyek és a tulajdonosi joggyakorló között fennálló vagyonkezelési szerződés hatálya alá kerülnek azzal, hogy az 1. mellékletben meghatározott jogi személyek 60 napon belül kötelesek – a vagyonnyilvántartási szabályoknak megfelelő – írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került új vagyonelemeket.

(2)⁵²⁶ Az (1)–(1b) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen történik. A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog gyakorlásának ellenértékeként a (3) bekezdés szerint meghatározott vagyonkezelési díjat köteles fizetni.

(3)⁵²⁷ A vagyonkezelési díj mértéke a vagyonkezelt ingatlan tárgyévet megelőző év november 1. napján érvényes ingatlanforgalmi értékbecslés alapján megállapított értékének 0,5 százaléka. A tulajdonosi joggyakorló a vagyonkezelési díj összegét évente állapítja meg. A tulajdonosi joggyakorló a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig tájékoztatja a vagyonkezelőt a tárgyévben fizetendő vagyonkezelési díj összegéről és jogosult a vagyonkezelési szerződés vagyonkezelési díj tekintetében történő egyoldalú módosítására.

76/C. §⁵²⁸ A 76/B. § alapján keletkező vagyonkezelői jogviszonyra egyebekben a tulajdonosi joggyakorlóval kötött vagyonkezelési szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a vagyonkezelési szerződés felmondása csak jogszabályban meghatározott rendkívüli felmondási okok bekövetkezte esetén lehetséges bármelyik fél részéről.

76/D. § (1)⁵³⁰ A nemzeti sportinformációs rendszer a sportolókra, a sportszakemberekre, a sportszervezetekre, a sportszövetségekre, a sportköztestületekre, ezek tevékenységére, e szervezetek nevében a nemzeti sportinformációs rendszerbe történő adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítő személyre, a sportlétesítményekre, sporteseményekre, sporteredményekre vonatkozó adatoknak a nyilvántartását szolgáló, továbbá az állami sportcélú támogatások elosztását és felhasználását támogató elektronikus nyilvántartási és folyamatkezelő rendszer.

(2) A nemzeti sportinformációs rendszert a sportpolitikáért felelős miniszter működteti. A sportpolitikáért felelős miniszter e feladatkörében biztosítja a nemzeti sportinformációs rendszer döntés-előkészítési, statisztikai, valamint sportszakmai, továbbá szolgáltató elemeinek működési feltételeit, üzemeltetését és fejlesztését azzal, hogy biztosítja a nemzeti sportinformációs rendszerben nyilvántartott adatok statisztikai célokra történő felhasználását és statisztikai felhasználás céljából a hivatalos statisztikai szolgálat részére történő átadását.

(3)⁵³¹ A sportpolitikáért felelős miniszter a nemzeti sportinformációs rendszer személyes adatokra vonatkozó adattartalmát az e törvényben meghatározott esetben kezeli.

(4) A nemzeti sportinformációs rendszer személyes adatokra vonatkozó adattartalmából – ha törvény eltérően nem rendelkezik – adattovábbítás nem teljesíthető.

(5)⁵³² A nemzeti sportinformációs rendszerben kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

76/E. §⁵³³ (1)⁵³⁴ A sportszervezet adatot szolgáltat a nemzeti sportinformációs rendszerbe a sportszervezettel igazolt sportolói jogviszonyban álló sportolókról. Az adatszolgáltatás a személyek nevére, születésének helyére, idejére, képmására, nemére, társadalombiztosítási azonosító jelére, anyja nevére, valamint elektronikus levelezési címére terjed ki.

(2) A sportszövetség a versenyengedélyeket a nemzeti sportinformációs rendszerben tartja nyilván. A sportszövetség ennek keretében adatot szolgáltat a nemzeti sportinformációs rendszer részére az általa kiadott versenyengedélyekről, a versenyengedéllyel rendelkezők versenyeken vagy versenyrendszerben való tényleges részvételéről.

(3)⁵³⁵ A sportszervezet a nemzeti sportinformációs rendszerben szereplő, (1) bekezdés szerinti adatokat a versenyengedély igénylése és az abban foglaltak fennállása, a versenyrendszerben való szereplés, a versenyeredmények nyilvántartása, az egyes sportcélú állami támogatások igénybevétele és ezekkel kapcsolatos adatközlés, valamint fennálló jogviszony-igazolás céljából, a sportoló igazolt sportolói jogviszonyának ideje alatt kezelheti.

(4) A sportszövetség a nemzeti sportinformációs rendszerben szereplő, (1) bekezdés szerinti adatokat a sportoló versenyengedélyének kiállítása, az abban meghatározott jogosultságok és a sportoló sportorvosi engedélyének ellenőrzése, a szövetség által felügyelt versenyrendszerben való szereplés, az egyes sportcélú állami támogatások igénybevétele és ezekkel kapcsolatos adatközlés, valamint fennálló tagsági jogviszony ellenőrzése céljából a 3. § (8) bekezdése szerinti időtartam alatt kezelheti.

(5) A sportpolitikáért felelős miniszter a nemzeti sportinformációs rendszerben szereplő, (1) bekezdés szerinti adatokat a sportolónak a nemzeti sportinformációs rendszerben történő azonosítása, belépésének biztosítása, a sportszervezetek és sportszövetségek által közölt adatok validitásának ellenőrzése, a versenyeredmények nyilvántartása, az állami sportcélú támogatások biztosítása és felhasználásának ellenőrzése céljából kezelheti. A sportpolitikáért felelős miniszter az adatkezelés szükségességét négyévente felülvizsgálja. A sportpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium, a sportszervezetek és szövetségek nevében a nemzeti sportinformációs rendszerbe adatszolgáltatást teljesítő vagy az üzemeltetésben részt vevő személyek (1) bekezdés szerinti személyes adatait a rendszer használatához szükséges feladatok ellátása érdekében az alkalmazási jogviszony fennállásának ideje alatt kezelheti.

(6)⁵³⁶

(7)⁵³⁷

(8)⁵³⁸

76/F. §⁵³⁹ (1)⁵⁴⁰ A sportszövetség, a sportszervezet, valamint a nemzeti sportinformációs rendszerben (a továbbiakban: NSR) regisztrált adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítő szervezet (a továbbiakban: egyéb adatszolgáltató) adatot szolgáltat a nemzeti sportinformációs rendszerbe az adatszolgáltatásban közreműködő, valamint az állami sportcélú támogatások tekintetében érintett, a sportszervezettel, sportszövetséggel, vagy az egyéb adatszolgáltatóval jogviszonyban álló személyekről, továbbá az általa foglalkoztatott sportszakemberekről. Az adatszolgáltatás az érintett személy nevét, születési helyét és idejét, képmását, nemét, társadalombiztosítási azonosító jelét, anyja nevét, elektronikus levelezési címét, valamint a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről rendelkező kormányrendeletben meghatározott képesítések, szakképzettség megnevezését tartalmazza.

(2)⁵⁴¹ A nemzeti sportinformációs rendszerben szereplő, (1) bekezdés szerinti személyes adatokat

76/G. §⁵⁴² A nemzeti sportinformációs rendszerbe a nemzeti sportinformációs rendszerről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint személyes adatnak nem minősülő adatokat szolgáltatnak

76/H. §⁵⁴³ (1) A nemzeti sportinformációs rendszerben nyilvántartott személyek azonosítása, valamint az e személyekre vonatkozó személyes adatok ellenőrzése és pontosítása céljából a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény szerinti összerendelési nyilvántartás működtetője a természetes személy

(2) Az összevetés eredményeként a nemzeti sportinformációs rendszerben kezelt személyes adatok tekintetében kimutatható eltérés, adatváltozás esetén a sportpolitikáért felelős miniszter az ilyen adatot az összevetés során átadott adatnak megfelelően – a nemzeti sportinformációs rendszerbe a pontosítást igénylő adatot szolgáltató szerv vagy személy külön értesítése nélkül – pontosítja.

77. § E törvény alkalmazásában:

78. § (1) Ez a törvény a kihirdetésétől számított hatvanadik napon lép hatályba.

(2)⁵⁶³

(3)⁵⁶⁴ Hivatásos sportoló sportszervezettel e törvény hatálybalépése után egyéni vállalkozóként hivatásos sportolói tevékenysége körében polgári jogi szerződést nem köthet. A már megkötött polgári jogi szerződések a szerződéses időtartam végéig, de legfeljebb 2006. december 31-ig hatályosak.

(4)–(5)⁵⁶⁵

(6)⁵⁶⁶

(7) Ahol jogszabály ,,sportági országos szakszövetséget'' említ, e törvény hatálybalépését követően azon ,,országos sportági szakszövetséget'' kell érteni.

(8)⁵⁶⁷

78/A. §⁵⁶⁸ (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi LIV. törvény (a továbbiakban: módosító törvény) 2. §-ával megállapított 62. § (1) bekezdése szerinti javaslattétel szabályait első alkalommal a módosító törvény hatálybalépését követően, a Nemzet Sportolói létszáma 12 fő alá csökkenése esetén kell alkalmazni.

(2)⁵⁶⁹

78/B. §⁵⁷⁰ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi CI. törvénnyel megállapított 23. § (6) bekezdése szerinti rendelkezések versenyszabályzatban rögzítésére az országos sportági szakszövetség és az országos sportági szövetség a rendelkezés hatálybalépésétől⁵⁷¹ számított 45 napon belül köteles.

78/C. §⁵⁷² (1) E törvénynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény és a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2016. évi XVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 14. § (2) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor⁵⁷³ folyamatban lévő sportfegyelmi eljárásokra is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 22. § (7) bekezdése, valamint 51. § (5) bekezdése szerinti sportfejlesztési program jóváhagyására nyitva álló ügyintézési határidőt első alkalommal a 2016–2017-es támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési programok jóváhagyása során kell alkalmazni.

(3) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 22. § (7) bekezdése, valamint 51. § (5) bekezdése szerinti sportfejlesztési program módosítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelem elbírálására nyitva álló ügyintézési határidőt, valamint a 22. § (8) bekezdését és az 51. § (6) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor⁵⁷⁴ folyamatban lévő sportfejlesztési programok esetében is alkalmazni kell.

(4) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 51. § (2) bekezdés g) pontját a Módtv2. hatálybalépésekor⁵⁷⁵ folyamatban lévő sportfejlesztési programok és elszámolások ellenőrzései vonatkozásában is alkalmazni kell.

78/D. §⁵⁷⁶ (1) A MOB a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) hatálybalépését⁵⁷⁷ követő 45 napon belül köteles közgyűlést tartani, amelyen meg kell állapítania a Módtv3-ban foglaltaknak megfelelően módosított alapszabályát.

(2) A sportpolitikáért felelős miniszter és a MOB 2016. december 31-ig a Módtv3-ban meghatározott közfeladatok feladat- és hatáskör változásának átadás-átvételéről megállapodást köt.

(3) Az MPB a Módtv3. hatálybalépését⁵⁷⁸ követő 45 napon belül köteles Módtv3-ban foglaltaknak megfelelően gondoskodni az átalakulásáról és köztestületként kezdeményezni a Fővárosi Törvényszéknél történő nyilvántartásba vételét.

(4) A sportpolitikáért felelős miniszter a Módtv3. hatálybalépését⁵⁷⁹ követő 45 napon belül köteles a Módtv3. alapján új sportköztestületként megalakuló NVESZ és NDHSZ közgyűlését összehívni, amelyen az NVESZ-nek és az NDHSZ-nek döntenie kell a tagságáról, meg kell állapítania a Módtv3-ban foglaltaknak megfelelő alapszabályát, elnökséget, felügyelőbizottságot és tisztségviselőket kell választania.

(5) A MOB és az MPB, a MOB és az NVESZ, a MOB és az NDHSZ 2016. december 31-ig a Módtv3-ban meghatározott közfeladatok feladat- és hatáskör változásának átadás-átvételéről megállapodást köt.

78/E. §⁵⁸⁰ (1) A MOB jogutódja az olimpiai járadékkal és a Nemzet Sportolója Címmel összefüggésben a Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági ügyekben a sportpolitikáért felelős miniszter.

(2) A Módtv3-mal megállapított 23. § (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti szabályzatok megalkotására az országos sportági szakszövetség és az országos sportági szövetség a Módtv3. hatálybalépésétől számított 45 napon belül köteles.

(3) A MOB jogutódja a paralimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal és a fogyatékosok verseny-, diák- és hallgatói sportjával, valamint szabadidősportjával összefüggő feladatai tekintetében az MPB.

(4) A MOB jogutódja a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjával kapcsolatos feladatai tekintetében az NVESZ.

(5) A MOB jogutódja diák-hallgatói és a szabadidősporttal kapcsolatos feladatai tekintetében az NDHSZ.

78/G. §⁵⁸² A 61. § (12) bekezdés c) pontját a 2012. január 1-jét követően megrendezett olimpia, Paralimpia, Sakkolimpia és Siketlimpia tekintetében kell alkalmazni.

78/H. §⁵⁸³ E törvénynek a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2017. évi CLXII. törvénnyel megállapított 78/G. §-át a folyamatban lévő ügyekben, az olimpiai járadék iránti kérelem tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

78/I. §⁵⁸⁴ (1) A sportszövetség által a 37. § alapján el nem vont vagy nem elvonható labdarúgó

(2) E törvénynek a sportról szóló 2004. évi I. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló 2018. évi XLVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 47. § (8) bekezdését a Módtv4. hatálybalépése⁵⁸⁵ előtt kötött szerződésekből eredő jogviták esetében is alkalmazni kell.

78/J. §⁵⁸⁶ (1) E törvénynek a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2018. évi CXXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított 22. § (2) bekezdés f) pont fc), ff) és fi)–fm) alpontját, valamint 51. § (2) bekezdés g) pont ge ) és gf) alpontját a Módtv5. hatálybalépésekor⁵⁸⁷ folyamatban lévő sportfejlesztési programok és elszámolások ellenőrzése, és eljárások vonatkozásában is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a Módtv5.-tel megállapított 22. § (7) és (8) bekezdését, valamint 51. § (5) és (6) bekezdését a 2018–2019-es támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési programok és folyamatban lévő eljárások vonatkozásában is alkalmazni kell.

78/K. §⁵⁸⁸ E törvénynek a Módtv5.-tel megállapított 1. mellékletében foglalt táblázat 12a. sorában szereplő tulajdoni hányad vonatkozásában a vagyonkezelő kijelölésére tekintettel az ingatlan-nyilvántartásba bejezett vagyonkezelő vagyonkezelői joga a törvény erejénél fogva megszűnik.

78/L. §⁵⁸⁹ A 4. § (3) bekezdése, 21. § (2) bekezdése, 38. § (1a) bekezdése, 46/A. § (1) bekezdése, 46/G. § (1) bekezdése és 46/M. § (1) bekezdése az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

78/M. §⁵⁹⁰ (1) E törvénynek a sportról szóló 2004. évi I. törvény olimpiai járadékkal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv6.) megállapított 60. § (2), (4) és (6) bekezdését a Módtv6. hatálybalépését⁵⁹¹ megelőzően elért helyezés után megállapított jogosultság esetén a Módtv6. hatálybalépését követően esedékessé váló járadék tekintetében is alkalmazni kell azzal, hogy a járadék e bekezdés szerinti megállapítására a jogosult kérelme alapján kerül sor. A Módtv6. hatálybalépésétől az e bekezdés alapján megváltozott összegű járadék folyósításáig terjedő átmeneti időszakra eső esetleges különbözet – jegybanki alapkamattal növelt értékben – a megváltozott összegű járadékkal együtt kerül folyósításra.

(2) A Módtv6. hatálybalépésekor⁵⁹² özvegyi járadékra jogosult a Módtv6. hatálybalépését követően az elhunyt érmes valamennyi helyezése után, a 60. § (3) bekezdése és Módtv6.-tal megállapított 60. § (2) bekezdése alapján jogosult járadékra azzal, hogy a járadék e bekezdés szerinti megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárás megindítására a jogosult kérelme alapján kerül sor. A Módtv6. hatálybalépésétől az e bekezdés alapján megváltozott összegű járadék folyósításáig terjedő átmeneti időszakra eső esetleges különbözet – jegybanki alapkamattal növelt értékben – a megváltozott összegű járadékkal együtt kerül folyósításra.

78/N. §⁵⁹³ (1) Amennyiben a sportról szóló 2004. évi I. törvény olimpiai járadékkal összefüggő módosításáról szóló 2020. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Módtv7.) hatálybalépésekor⁵⁹⁴ az özvegyi járadékra jogosult a Módtv7. hatálybalépését követően a Módtv7.-tel megállapított 60. § (3) bekezdése alapján teljes összegű járadékra jogosult, a járadék e bekezdés szerinti megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárás megindítására a jogosult kérelme alapján kerül sor. A Módtv7. hatálybalépésétől az e bekezdés alapján megváltozott összegű járadék folyósításáig terjedő átmeneti időszakra eső esetleges különbözet – jegybanki alapkamattal növelt értékben – a megváltozott összegű járadékkal együtt kerül folyósításra.

(2) Amennyiben az érmes özvegye a Módtv7. hatálybalépésekor⁵⁹⁵ a Módtv7.-tel megállapított 59. § (3) bekezdése alapján özvegyi járadékra válik jogosulttá, az özvegyi járadék a Módtv7. hatálybalépését követően jár azzal, hogy a járadék e bekezdés szerinti megállapítására a jogosult kérelme alapján kerül sor.

78/O. §⁵⁹⁶ E törvénynek a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2020. évi XCV. törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdés e) pontját és (2b) bekezdését a 2020–2021-es versenyrendszerbe (bajnokságba) való nevezés során is alkalmazni kell.

78/P. §⁵⁹⁷ A játékosügynöki tevékenység szabályozásával összefüggésben a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2021. évi LXXXVII. törvénnyel megállapított 37/D. § (2) bekezdése és 37/D. § (4) bekezdés b) pontja a 2021. december 31-ét követő igazolások, átigazolások esetében alkalmazandó.

78/Q. §⁵⁹⁸ Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv10.) megállapított 76/B. § (3) bekezdését a Módtv10. hatálybalépését⁵⁹⁹ megelőzően megkötött vagyonkezelési szerződések tekintetében 2023. január 1-től kell alkalmazni.

78/R. §⁶⁰⁰ Az egyes állami sportcélú közfeladatok ellátásának rendjéről és szervezeti kereteiről szóló 2022. évi LVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv11.) megállapított 76/B. § (1a) és (1b) bekezdése alapján nem szükséges új vagyonkezelési szerződést kötni, a Módtv11. hatálybalépését⁶⁰¹ megelőzően megkötött vagyonkezelési szerződések hatályukban fennmaradnak.

78/S. §⁶⁰² (1) A sporttal összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv12.) megállapított 1. § szerinti regisztrációt a Módtv12. hatálybalépésekor fennálló tagsági, valamint sportszerződéssel, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel rendelkező, továbbá a sportszervezethez egyéb, a regisztráció feltételeinek megfelelő módon csatlakozott sportoló tekintetében 2024. szeptember 30-ig el kell végezni és a fennálló sportszerződés, munkaszerződés vagy megbízási szerződés módosítása érdekében intézkedni kell.

(2) A Módtv12.-vel megállapított 51. § (2) bekezdés g) pontját a Módtv12. hatálybalépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok esetében is alkalmazni kell.

(3) A Módtv12.-vel megállapított 22. § (7a) bekezdését és 51. § (2) bekezdés g) pont ga) alpontját első alkalommal a 2024/2025-ös támogatási időszakra jóváhagyott sportfejlesztési programok esetében kell alkalmazni.

(4) A Módtv12.-vel megállapított 20. § (4) és (5) bekezdését a Módtv12. hatálybalépésekor folyamatban lévő bírósági nyilvántartásba vételi eljárásokban is alkalmazni kell.

(5) A Módtv12. hatálybalépésekor a bírósági nyilvántartásba szakszövetségi feladatokat ellátó országos sportági szövetségként bejegyzett sportszövetséget a Módtv12. hatálybalépését követően országos sportági szakszövetségnek kell tekinteni. A szakszövetségi feladatokat ellátó országos sportági szövetségként bejegyzett sportszövetség a Módtv12. hatálybalépését követő első alapszabály-módosításakor, de legkésőbb 2024. december 31-ig köteles alapszabályát e törvénynek az országos sportági szakszövetségekre vonatkozó rendelkezéseivel összhangba hozni, és országos sportági szakszövetségi jogállásának bejegyzését a Fővárosi Törvényszéknél kezdeményezni.

(6) A Módtv12.-vel megállapított 59. § (5) bekezdés b) pontját a Módtv12. hatálybalépését követően megrendezésre kerülő sportesemények tekintetében kell alkalmazni.

78/V. §⁶⁰³ E törvénynek a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv13.) megállapított 11/A. § (5) bekezdésében meghatározott feltételnek való megfelelést a tizennyolcadik életévét be nem töltött sportolót felkészítő edzői tevékenységet végző sportszakember a Módtv13. hatálybalépésekor⁶⁰⁴ fennálló jogviszony esetén a Módtv13. hatálybalépését követően 60 napon belül a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

79. § (1)⁶⁰⁵ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

(2)⁶⁴¹ Felhatalmazást kap a sportpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

(2a)⁶⁴⁵ Felhatalmazást kap a sportpolitikáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a 37/B. § szerinti bejelentés esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, az igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatos részletes szabályokat.⁶⁴⁶

(3)⁶⁴⁷

(4)⁶⁴⁸ Felhatalmazást kap

(5)⁶⁵¹ Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvények közfeladatként történő rendőri biztosításához nyújtható támogatások felhasználásának részletes szabályait.

(6)⁶⁵² Felhatalmazást kap a sportpolitikáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a 22. § (5) bekezdésében és az 51. § (3) bekezdésében meghatározott igazgatási szolgáltatási díj mértékét.⁶⁵³

(7)⁶⁵⁴ Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a nemzetközi sportszövetséget nyilvántartó bíróság előtti eljárásokban alkalmazott űrlapjainak adattartalmát rendeletben határozza meg.

80. §⁶⁵⁵ Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

81. §⁶⁵⁶ Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

82. §⁶⁵⁷ Az 1/A. § (3) és (4) bekezdése, a 4. § (2) bekezdése, a 4/A. §, a 19/A. §, a 22. § (10) és (11) bekezdése, a 46/T. § (5) bekezdése, az 51. § (7) és (8) bekezdése, az 56. § (3)–(6) bekezdése, az 57/B. §, az 57/C. §, a 61. § (6) bekezdése, a 62. § (7) bekezdése, a 72/A. §, a 72/B. §, a 73. § (5) és (6) bekezdése, a 74. § (3)–(6) bekezdése, a 76/A. §, a 76/E. §, a 76/F. § a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

83. §⁶⁵⁸ A játékosügynöki tevékenység szabályozásával összefüggésben a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2021. évi LXXXVII. törvénnyel megállapított 22. § (3b) bekezdése és V/A. Fejezet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.