nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
18/2004. (IV. 28.) IM rendelet
a használati mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól
2019-01-01
infinity
5
Jogszabály

18/2004. (IV. 28.) IM rendelet

a használati mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól

A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 42. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben – a következőket rendelem el:

A használati mintaoltalmi bejelentés kellékei

1. § A használati mintaoltalmi (a továbbiakban: mintaoltalmi) bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a bejelentési kérelmet;

b) a használati minta (a továbbiakban: minta) leírását egy vagy több igényponttal;

c) egy vagy több rajzot;

d) képviselet esetén annak igazolását;

e) a jogutódlást igazoló okiratot, ha a bejelentő a feltaláló jogutódja;

f) uniós elsőbbség igénylése esetén az elsőbbségi iratot;

g) kiállítási nyilatkozat esetén az ezt megalapozó igazolást.

Általános követelmények

2. § (1) A bejelentési kérelmet, a leírást az igénypontokkal és a rajzokat külön lapon kezdve kell elkészíteni, és külön-külön folyamatos, a lap felső közepén elhelyezett számozással kell ellátni; az azokban foglaltaknak egymással összhangban kell állniuk.

(2) A leírást az igénypontokkal és a rajzokat két-két azonos példányban kell benyújtani, gyűrődéstől, szakadástól vagy behajtástól mentes lapokon; azoknak elektronikus eljárással és közvetlenül sokszorosíthatóknak kell lenniük, meghatározatlan másolati példányszámban.

(3) A bejelentés egészében az azonos fogalmakra azonos megnevezést kell használni; a műszaki fogalmakra a magyar megnevezéseket, ilyenek hiányában a nemzetközi gyakorlatban elfogadott megnevezéseket, a mértékadatokra a külön jogszabályban meghatározott egységeket, ilyenek hiányában pedig a nemzetközi gyakorlatban elfogadott egységeket kell alkalmazni.

(4) A leírást és az igénypontokat a következők szerint kell elkészíteni:

a) a szöveget hajlítható, erős, fehér, sima, fénytelen és tartós, 29,7 cm magas és 21,0 cm széles (A4 méretű) papírlapok egyik oldalán kell elhelyezni; az összetartozó lapokat úgy kell összefűzni, hogy könnyen lapozhatók, szétválaszthatók és ismét összefűzhetők legyenek;

b) a lapok bal oldalán 2,5–4 cm-es, felső szélén 2–4 cm-es, a többi szélén pedig 2–3 cm-es szegély maradjon;

c) a szöveget gépírással vagy nyomtatással kell elkészíteni, másfeles vagy kettes sortávolsággal; a matematikai képletek, valamint a különleges jelek és karakterek szükség esetén kézzel is beírhatók; valamennyi betű, szám és egyéb írásjel fekete színű és kitörölhetetlen, a nagybetűk magassága legalább 0,21 cm legyen.

(5) A leírásban és az igénypontokban csak a szöveg hitelességét nem érintő, kisebb törlés, javítás, betoldás fordulhat elő, azt a lap szegélyén kézjeggyel kell ellátni.

(6) A leírás és az igénypontok nem tartalmazhatnak rajzokat; tartalmazhatnak viszont táblázatokat és – számokkal vagy betűkkel ellátott – matematikai képleteket; az igénypontokba táblázat sem foglalható. A táblázatok és a matematikai képletek a lapokon fekvő helyzetben is elrendezhetők, ha álló helyzetben megfelelően nem ábrázolhatók; ebben az esetben a táblázatok vagy a képletek felső része az álló helyzetű lap bal oldala felé nézzen.

(7) A leírásban szerepeltetni kell a rajzon feltüntetett valamennyi hivatkozási jelet, és a leírás csak a rajzon is szereplő hivatkozási jelet tartalmazhat. Ugyanazokat az alkotóelemeket azonos megnevezéssel kell illetni, és azonos hivatkozási jellel kell ellátni az egész bejelentésben. A hivatkozási jeleket a leírásban a megvalósítási mód ismertetésénél, az alkotóelem megnevezése előtt zárójel nélkül, az igénypontokban a megnevezés után zárójelben, a megnevezés minden előfordulása esetén fel kell tüntetni.

(8)1

A bejelentési kérelem

3. §2 (1) A bejelentési kérelmet egy példányban kell benyújtani, és annak a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 29. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon kívül tartalmaznia kell

a) a mintaoltalom megadására irányuló kérést;

b) a minta címét (tárgyának rövid és szabatos megjelölését, amely nem tartalmazhat fantázianevet);

c) több bejelentő esetén az igényjogosultság arányát, ha az nem egyenlő;

d) több feltaláló esetén a szerzőség arányát, ha az nem egyenlő;

e) uniós vagy belső elsőbbség igénylése esetén az erre irányuló nyilatkozatot, feltüntetve uniós elsőbbségnél a külföldi bejelentés bejelentési napját, országát és számát, belső elsőbbségnél pedig a folyamatban lévő bejelentés ügyszámát;

f) származtatás, illetőleg megosztás esetén az erre irányuló nyilatkozatot, megjelölve az alapul szolgáló bejelentés ügyszámát;

g) a minta kiállításon történt bemutatása esetén a kiállítási nyilatkozatot, feltüntetve a kiállítás megnevezését és időpontját;

h) nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő a minta feltalálója vagy annak jogutódja;

i) a bejelentési kérelem mellékleteinek felsorolását, feltüntetve az egyes iratok lapszámát és példányszámát is.

(2) A bejelentési kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában díjtalanul beszerezhető formanyomtatvány vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapjáról letölthető elektronikus űrlap kitöltésével is elkészíthető.

A mintaoltalmi leírás

4. § (1) A mintaoltalmi leírásnak tartalmaznia kell

a) a minta címét;

b) a műszaki terület pontos meghatározását, amelyre a minta vonatkozik;

c) a bejelentő által ismert technika állásának bemutatását olyan, a mintához közel álló megoldások – és lehetőleg a források – ismertetésével, amelyek a minta megértését és oltalmazhatóságának megítélését elősegítik;

d) a mintával megoldandó feladat megjelölését;

e) a feladat megoldását, összhangban az igénypontokkal;

f) az ábrák felsorolását tárgyuk megjelölésével;

g) a minta egy vagy több, az oltalom terjedelmét alátámasztó megvalósítási módjának ismertetését a felépítés és a működés részletes ismertetésével, a rajzokkal összhangban;

h) a minta ipari alkalmazhatóságának módjára vonatkozó kifejtést, ha az a minta jellegéből vagy ismertetéséből nem következik;

i) a mintához fűződő – a technika állásához viszonyított – előnyös hatások bemutatását.

(2) A leírás felépítésében az (1) bekezdésben előírt módot és sorrendet kell követni, kivéve, ha a minta jellegénél fogva valamely más mód vagy más sorrend jobb érthetőséget vagy ésszerűbb bemutatást eredményez.

(3) A mintaoltalmi leírás nem tartalmazhat olyan ismertetést, amely a minta feltárásához nyilvánvalóan szükségtelen. Igénypontoknak vagy igénypontok részeinek a leírásban való megismétlését megfelelő hivatkozásokkal helyettesíteni lehet.

Az igénypontok

5. § A mintaoltalmi igénypontokat a következők szerint kell elkészíteni:

a) az igénypont egyetlen mondatból áll, az igénypontokat folyamatos arab számozással kell ellátni;

b) az igénypont tárgyi körből és jellemző részből áll; a tárgyi kör tartalmazza a minta tárgyának a minta címe szerinti megnevezését és – a szükséghez képest – a mintának a technika állásához tartozó legközelebbi megoldással közös jellemzőit, a jellemző rész pedig azokat a jellemzőket, amelyek a mintát ettől a megoldástól megkülönböztetik; a tárgyi kört és a jellemző részt az ,,amelyre jellemző'' vagy ,,azzal jellemezve'' szavak kötik össze;

c) a feladat megoldásához elengedhetetlenül szükséges összes jellemzőt a főigénypontba kell foglalni; a főigénypontban legalább egy hivatkozási jellel ellátott megnevezésnek szerepelnie kell; a bejelentésnek csak egy főigénypontja lehet;

d) a főigénypont oltalmi körébe tartozó egy vagy több előnyös megoldást aligénypontokba lehet foglalni; az aligénypontnak közvetlenül vagy közvetve utalnia kell a főigénypontra, amely utalásban egynél több előző igénypontot megjelölni csak vagylagosan lehet, és tartalmaznia kell egy vagy több további jellemzőt a megjelölt előző igénypont jellemzőihez képest;

e)3 az igénypontokban – kivéve, ha ez feltétlenül szükséges – a jellemzést nem lehet helyettesíteni a leírásra, a rajzokra vagy egyéb forrásokra való hivatkozással;

f) az igénypontokban a berendezést szerkezete elemeinek és azok kapcsolatának megadásával kell jellemezni, ami nem helyettesíthető a működésre vagy az elérni kívánt hatásra utaló jellemzéssel.

A rajzok

6. § A rajzokat – ideértve a folyamatábrákat és diagramokat is – a műszaki rajz szabályainak alkalmazásával a következők szerint kell elkészíteni:

a) a rajzokat erős, fehér, sima, fénytelen és tartós, 29,7 cm magas és 21,0 cm széles (A4 méretű) papírlapok egyik oldalán kell elhelyezni; a lapokon a felhasználható terület mérete legfeljebb 26,2 x 17,0 cm; a legkisebb szegélyméret felül és a bal oldalon 2,5 cm, a jobb oldalon 1,5 cm, alul 1 cm; a felhasználható vagy a felhasznált terület körül keret ne készüljön;

b) a rajzokat fekete színű, tartós, egyenletes vastagságú, jól látható vonalakkal, méretezés, színezés és árnyékolás nélkül kell elkészíteni, a metszeteket vonalkázással kell jelölni úgy, hogy az ne akadályozza a hivatkozási jelek és jelzővonalaik felismerhetőségét;

c)4 a rajzok méretének és grafikai kivitelezésének biztosítania kell, hogy az összes részlet felismerhető legyen;

d) a rajzokon valamennyi hivatkozási jel (szám, betű) legyen egyszerű és világos; a számok és a betűk magassága legalább 0,32 cm legyen; a számok és a betűk mellett zárójelek, körök és idézőjelek nem alkalmazhatók; az ábrák feliratozásához latin, és ha ez a szokásos, görög betűket kell használni;

e) a rajzokon lehetőség szerint minden vonalat műszaki rajzeszközök segítségével kell meghúzni, a műszaki rajz szabályainak alkalmazásával;

f) minden egyes ábraelem legyen megfelelő arányban az ábra valamennyi más elemével, kivéve, ha valamely eltérő arány alkalmazása az ábra megértéséhez elengedhetetlenül szükséges;

g) egy lapon több ábra is elhelyezhető; az egyes ábrákat egymástól világosan elhatárolva, lehetőleg álló helyzetben kell elrendezni; fekvő helyzetben történő elrendezés esetén az ábrák felső része az álló helyzetű lap bal oldala felé nézzen; a különböző ábrákat arab számokkal folyamatosan – a rajzlapok számozásától függetlenül – kell számozni;

h)5

i) a rajzok nem tartalmazhatnak szöveget, kivéve a megértéshez feltétlenül szükséges rövid feliratokat, mint pl. ,,víz'', ,,gőz'', ,,A–B metszet'' vagy a villamos kapcsolási rajzok és a blokkvázlatok szokásos feliratai;

j)6 mindegyik lap szegélyén legyen rajta az adott lap sorszáma, törve a lapok összesített számával.

Záró rendelkezések

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése után benyújtott mintaoltalmi bejelentésekre kell alkalmazni.

(2)7

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!