nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet
a növényfajták állami elismeréséről
2014-07-01
2016-04-15
19
Jogszabály

40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet

a növényfajták állami elismeréséről

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: törvény) 30. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § Az e rendeletben foglaltakat

a)1 a szántóföldi növények – kivéve a külön jogszabály szerinti regionális feltételekhez természetes módon alkalmazkodott elismert tájfajtákat –, a zöldség-, gyógy-, illóolajos és fűszernövények – kivéve a külön jogszabály szerinti regionális feltételekhez természetes módon alkalmazkodott elismert tájfajtákat és elismert házi kerti fajtákat – (a továbbiakban együtt: zöldségnövények), a szőlő és a gyümölcstermő növények nemes és alany fajtáinak, továbbá a dísz- és erdészeti növények fajtáinak a növényfajták állami elismerésével összefüggő bejelentésére, a törvényben előírt vizsgálatok elvégzésére, az ezen növényfajták állami elismerésére, illetve annak meghosszabbítására és visszavonására, a fajtafenntartás eredményességének ellenőrzésére,

b) a növényfajta-oltalomhoz szükséges DUS-vizsgálatok elvégzésére,

c)2 a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) és a Fajtaminősítő Bizottság működésére,

d)3 a növényfajták nemesítésével foglalkozó, a fajtafenntartást végző, illetve képviselőként eljáró természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre

kell alkalmazni.

2. § (1)4 A növényfajták állami elismeréséhez és a növényfajta-oltalom megszerzéséhez szükséges kísérleti vizsgálatokat – a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott módszertan szerint – a NÉBIH végzi.

(2)5 Az állami elismerésre kötelezett növényfajok listáját – a hasznosítási célok megjelölésével – az 1. számú melléklet tartalmazza.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

1. összehasonlító (standard) fajta: a gazdasági értékvizsgálat során alkalmazott közismert, elterjedt fajta vagy ezen fajták átlaga, amelyhez a többi fajtát hasonlítják,

2. referencia fajta: a tartós vetőmagtárolóban vagy ültetvényben megőrzött, közismert hazai vagy külföldi fajta, amelyhez a DUS-vizsgálat során a vizsgált fajtákat hasonlítják,

3. példa fajta: egyes morfológiai, beltartalmi, rezisztencia vagy egyéb fajtatulajdonság jellemzéséhez, leírásához etalonként használt fajta,

4. géntechnológiával módosított növényfajta: fajta, amelynek génállományát génsebészeti beavatkozással olyan módon változtatták meg, ahogyan az természetes úton nem menne végbe,

5.6 fajtajelölt: a NÉBIH-hez Nemzeti Fajtajegyzékre vétel céljából, illetve fajtaoltalmi vizsgálatokra bejelentett növényfajta,

6.7 fajtavizsgálat: a Nemzeti Fajtajegyzékre vételre, illetve növényfajta-oltalom céljára bejelentett fajták – nemzetközileg ajánlott, vagy ennek hiányában a NÉBIH által kifejlesztett módszerekkel beállított kísérletekben végzett – hivatalos DUS-vizsgálata és – ahol ez követelmény – gazdasági értékvizsgálata,

7. tartós vetőmagtárolás: az államilag elismert, illetve növényfajta-oltalomban részesített fajták – kijelölt hibridek esetén azok komponensei is – és a referencia és példa fajták nemzetközi szabvány szerint előkészített vetőmagjának középtávú megőrzése, a gyűjtemény fenntartása,

8.8 UPOV: az új növényfajták oltalmára 1961. december 2-án létesült, Genfben, 1972. november 10-én, 1978. október 23-án és 1991. március 19-én felülvizsgált Nemzetközi Egyezmény (International Convention for the Protection of New Varieties of Plants),

9. Közösségi Növényfajta Hivatal (Community Plant Variety Office, CPVO): a Tanács közösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK rendelete alapján működő közösségi növényfajta-oltalmi hatóság,

10. harmadik ország: az Európai Unió tagállamain kívüli ország.

Az állami elismerésre bejelentés

4. § (1)9 A fajtajelölt állami elismerés iránti bejelentését a NÉBIH által rendszeresített és honlapján közzétett F 401 Bejelentés fajta állami elismerésére/megújítására című nyomtatványon egy példányban kell benyújtani a NÉBIH-hez.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a növényfaj latin és magyar nevét,

b) a fajta nemesítői jelzését, illetve a javasolt fajtanevet,

c) a bejelentő nevét és címét,

d) ha van képviselő, annak nevét és címét,

e)–h)10

i)11 hogy milyen néven és mely országokban regisztrált vagy oltalmazott a fajta, illetve hogy milyen néven és mely országokban kérelmezték ezt.

(3) A bejelentéshez mellékelni kell

a) a bejelentő meghatalmazását, amennyiben a növényfajtát képviselő jelenti be,

b) a géntechnológiával módosított növényfajta esetében a kibocsátási engedélyt,

c) a technikai kérdőívet.

(4) A bejelentés tartalmazhatja a nemesítők nevét és a nemesítési arányokat.

(5) A bejelentés adatainak valódiságát a bejelentő aláírásával igazolja.

(6) Bejelentéskor a javasolt fajtanév megjelölése mellőzhető.

(7)12 A végleges fajtaelnevezésre vonatkozó javaslatot az utolsó vizsgálati év kezdetéig kell bejelenteni a NÉBIH részére a NÉBIH által rendszeresített és honlapján közzétett F 402 Fajtanév bejelentése című nyomtatványon.

(8)13 A más hatóságnál már regisztrált vagy bejelentett fajtát eredeti fajtanévvel, illetve jelzéssel kell bejelenteni. Korábban regisztrált vonalakat új hibrid előállításhoz új kombinációban is csak az eredeti elnevezéssel lehet megjelölni. A bejelentő köteles a NÉBIH-hel közölni, ha a fajtát az eredeti fajtanévtől eltérő szinonim névvel már valamely országban bejelentették vagy regisztrálták. A NÉBIH ezt köteles nyilvántartásaiban szerepeltetni.

(9)14 A szántóföldi növényfajok hibridjeit (kukorica, napraforgó, repce, cirokfélék, rozs és kender) csak a kialakító vonalak (törzsek, fajták stb.; a továbbiakban: vonalak) és a keresztezési képlet egyidejű közlésével lehet bejelenteni. A bejelentést a NÉBIH-nek az üzleti titok, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmére vonatkozó jogszabályokban foglaltakkal összhangban kell kezelnie. Külföldön vagy belföldön már regisztrált vonalak esetében az eredeti megnevezést kell alkalmazni. A bejelentett hibrid keresztezési képletét (összetételét) a bejelentés után nem lehet megváltoztatni.

(10)15 Állami elismerés iránt be lehet jelenteni azt a közismertnek tekinthető gyümölcsfajtát is, amelyet 2012. szeptember 30. előtt már forgalmaztak Magyarországon és a fajta rendelkezik hivatalos – DUS – leírással. Ezen gyümölcsfajták esetében a bejelentésnek nem kell tartalmaznia a (2) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdés c) pontjában foglaltakat, továbbá az állami elismerés során nem kell új fajtakísérleteket lefolytatni.

5. § (1) Az egyes növényfajok esetében a bejelentési határidőt, a DUS-vizsgálatokhoz szükséges szaporítóanyag beérkezési határidejét, mennyiségét és a vonatkozó minőségi előírásokat a 4. számú melléklet, a gazdasági értékvizsgálatokhoz szükséges szaporítóanyagra vonatkozó mennyiségi és minőségi előírásokat az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2)16 A szántóföldi növényfajok hibridjeinek vizsgálatát csak a korábban még nem bejelentett, illetve nem regisztrált kialakító vonalak, alapegyszeresek vetőmagja és a hibrid vetőmag egyidejű átadása esetén kezdi meg a NÉBIH. Új hibrid bejelentésekor, ha annak valamely komponense más bejelentő kérésére állami elismerésben részesült, egy éves fajta-összehasonlító vizsgálatot kell végezni.

(3)17 Ha a bejelentés, illetve a szaporítóanyag a 4. és 5. számú mellékletben meghatározott határidő után érkezik be az MgSzH-hoz, úgy a vizsgálatokat csak a következő évben lehet megkezdeni.

(4)18 A NÉBIH a bejelentéseket a beérkezést követő naptól számított 15 napon belül szakmai és alaki szempontból elbírálja és nyilvántartásba veszi, ha a bejelentésre szolgáló nyomtatvány hiánytalanul tartalmazza a 4. § (2) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglaltakat és a bejelentő csatolta a szükséges mellékleteket. A NÉBIH a bejelentés nyilvántartásba vételét közli a bejelentővel.

(5)19 A bejelentésre vonatkozó kérelmet a NÉBIH elutasítja, ha az a 4. § (2) bekezdésének i) pontjában foglaltak tekintetében hiányos és a hiánypótlásra történő felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül a bejelentő azt nem pótolja.

6. § (1)20 A NÉBIH a vizsgálat ideje alatt – a fajta állami elismeréséig – a fajnév, a fajtanév, a fajta nemesítői jelzése, a fajtabejelentő, a képviselő és a bejelentés időpontja kivételével a kérelemben szereplő és a fajtára vonatkozó információkat, illetve adatokat az üzleti titok, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmére vonatkozó jogszabályokban foglaltakkal összhangban kezeli.

(2)21 A bejelentő a bejelentésre vonatkozó kérelemben foglalt adatok megváltozását a változást követő 30 napon belül köteles a NÉBIH-nek írásban bejelenteni. A kérelemben foglaltak a nemesítők neve és a nemesítői arányok tekintetében csak az érintettek együttes nyilatkozata vagy jogerős bírósági határozat alapján változtathatók meg.

Bejelentés fajtaoltalmi vizsgálatra

7. § (1)22 A növényfajta-oltalmi eljárás céljára végzett kísérleti vizsgálatokat – a bejelentő kérelmére – a NÉBIH végzi. A vizsgálati eredményt a növényfajta bejelentőjének a NÉBIH küldi meg.

(2)23 A bejelentő a NÉBIH-hez a DUS-vizsgálatra vonatkozó kérelmet

a) a növényfajta állami elismerésre történő bejelentésével egyidejűleg, vagy

b) a növényfajta-oltalmi eljárás céljára külön nyújthatja be, illetve

c) kérheti a korábban elvégzett vagy a vizsgálat alatt lévő növényfajta DUS-vizsgálati eredményének kiadását a növényfajta-oltalom megszerzéséhez.

(3)24 A vizsgálati kérelemhez a bejelentőnek – amennyiben a növényfajta állami elismeréséhez korábban azt nem nyújtotta be – a CPVO, vagy az UPOV szerinti, vagy a nemzeti technikai kérdőívet egy példányban kell benyújtania.

8. § (1)25 A NÉBIH az állami elismerésre, illetve a növényfajta-oltalomhoz szükséges DUS-vizsgálatra bejelentett és a külföldi társhatóságok által DUS-vizsgálatra beküldött fajtákról – a bejelentés sorrendjében – közhitelű nyilvántartást vezet.

(2)26 A bejelentésről, illetve a bejelentés visszavonásáról haladéktalanul értesíteni kell a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát, az Európai Unió tagállamainak és az UPOV tagországainak társhatóságait, valamint a Közösségi Növényfajta Hivatalt.

A fajták kísérleti vizsgálata

9. § (1)27 A fajtajelölteket a bejelentések elfogadása után a NÉBIH DUS-vizsgálattal és – ahol ez előírás – gazdasági értékmegállapító kísérletekben vizsgálja. A növényfajonként külön-külön meghatározott feltételek szerint a NÉBIH a közösségi jogszabályok és a Közösségi Növényfajta Hivatal technikai előírásai, illetve az UPOV által ajánlott és a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott – a NÉBIH által az érdekeltek számára hozzáférhető módon közzétett – módszerek alapján

a) szántóföldi fajták esetén DUS-vizsgálatot és gazdasági értékvizsgálatot,

b) zöldség, gyümölcs és dísznövény fajok fajtái esetén csak DUS-vizsgálatot,

c) szőlőfajták esetén az alaktani, fiziológiai, különösen a termesztési és felhasználási cél szempontjából döntő, a szőlő vegetatív szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló külön jogszabályban, illetve a 6. számú mellékletben meghatározott jellemzők megállapítására irányuló, a 7. számú mellékletben foglaltaknak megfelelő vizsgálatot

végez.

(2)28 Erdészeti fajták esetén a NÉBIH az Európai Közösség által a vizsgált kategóriájú, magtermesztő ültetvények, testvérvonalak szülei és klón-, valamint klón csoport szaporítóanyagforrás-típusok kiinduló anyagainak listára vételéhez megállapított módszertani előírások szerinti vizsgálatokat végez.

(3)29 Szőlőklónok esetében a megkülönböztethetőség helyett azt kell vizsgálni, hogy a klón a fenotípusos bélyegek (DUS vizsgálat) alapján megfelel-e az adott fajtának. Új szőlőfajták elismerése esetén a fajta már létező vírustesztelt klónja külön vizsgálat nélkül Nemzeti Fajtajegyzékre vehető.

(4)30 A gazdasági értékvizsgálat elvégzése nem előírás

a) szántóföldi növényfajok hibridjeinek komponenseinél, valamint

b) azon fűfajoknál, amelyeknél a bejelentő nyilatkozik arról, hogy a bejelentett fajtát nem kívánják takarmányozási célra felhasználni.

(5)31 Amennyiben a csak DUS-vizsgálatra kötelezett növényfajok körében a vizsgált fajta állományán olyan termesztési tulajdonság megállapítására kerül sor, amely a fajta termesztését veszélyeztetné, környezeti vagy humán-egészségügyi veszélyt jelentene, a NÉBIH köteles ezeket az eredményeket nyilvánosságra hozni. Az ilyen eredmények alapján a fajta Nemzeti Fajtajegyzékre vétele megtagadható.

(6)32 Az állami elismeréshez és a növényfajta-oltalomhoz szükséges DUS-vizsgálatokat a NÉBIH saját kísérleti hálózatában végzi, de kétoldalú megállapodás alapján más UPOV tagország társintézményével is elvégeztetheti, illetve a már meglévő eredményeket átveheti. Olyan növényfajnál, amelynek tekintetében a NÉBIH által végzendő DUS-vizsgálat feltételei nem adottak, a DUS-vizsgálat a NÉBIH közreműködésével, illetve felügyeletével a bejelentőnél is végezhető.

(7)33 A NÉBIH az állami elismeréshez szükséges gazdasági értékvizsgálatokat saját kísérleti hálózatában, illetve kihelyezett kísérletekben végzi. A NÉBIH a kihelyezett kísérlet elvégzésével más arra alkalmas és a vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által erre jóváhagyott természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet is megbízhat. A kihelyezett kísérletek eredményeit csak akkor lehet elfogadni, ha azokat a NÉBIH által alkalmazott módszertan szerint állították be. A kihelyezett kísérleteket a NÉBIH szervezi, ellenőrzi és értékeli.

(8)34 A szántóföldi növényfajok fajtáinak DUS-vizsgálatára vonatkozó CPVO iránymutatások és UPOV irányelvek felsorolását a 10. számú melléklet, a zöldségnövény fajok fajtáinak DUS-vizsgálatára vonatkozó CPVO iránymutatások és UPOV irányelvek felsorolását a 11. számú melléklet tartalmazza. A mellékletekben nem szereplő növényfajok esetében a DUS-vizsgálatot a nemzeti előírásoknak megfelelően kell elvégezni.

10. § (1) A kísérleti vizsgálatoknak ki kell terjedniük mindazon tényezőkre, amelyek a fajta

a) megkülönböztethetőségének – szőlőklónok esetén azonosságának –, egyöntetűségének (egyneműségének) és állandóságának megállapításához, a fajta leírásához és szántóföldi hibridek esetén a kombináció ellenőrzéséhez szükségesek, valamint

b) a termesztés, feldolgozás, illetve felhasználás során gazdasági jelentőséggel bírnak.

(2) A DUS-vizsgálatok időtartama legalább két értékelhető termőév, illetve egy termelési ciklus. A bejelentett szántóföldi és zöldség fajtajelöltek megkülönböztethetőségének, egyöntetűségének (egyneműségének) és állandóságának vizsgálatát a bejelentést követő termesztési időszakban, szőlő és gyümölcs esetén a termőre fordulást követően kell megkezdeni.

(3)35 A gazdasági értékvizsgálat időtartamát az 5. számú melléklet tartalmazza. A gazdasági értékvizsgálat a bejelentést követő termesztési időszakban kezdődik. Ha a gazdasági értékvizsgálat az 5. számú melléklet szerinti időtartamnál korábban lezárható, a NÉBIH a fajta állami elismerésére előterjesztést készíthet.

(4) Géntechnológiával módosított növényfajta kísérleti vizsgálata csak kibocsátási engedéllyel és a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével kezdhető meg.

(5) A fajta vizsgálata során a kísérletek a Fajtaminősítő Bizottság által meghatározott és közzétett módon megtekinthetők.

11. § (1)36 A fajtajelöltek kísérletbe állításához szükséges szaporítóanyagokat a bejelentő a NÉBIH által meghatározott időpontig és helyen – harmadik országból származó fajta esetében vámkezelten – térítésmentesen köteles a NÉBIH rendelkezésére bocsátani a 4. és 5. számú mellékletben foglaltak szerint. A kijelölt összehasonlító, példa, illetve referencia fajta bejelentőjének, illetve a képviselőnek a NÉBIH által előírt kísérleti szaporítóanyag mennyiséget térítés ellenében a NÉBIH rendelkezésére kell bocsátania a gazdasági érték- és a DUS-vizsgálatokhoz.

(2) A nem megfelelő minőségű szaporítóanyag miatt nem értékelhető kísérlet után a teljes vizsgálati díjat meg kell fizetni.

(3)37 Ha a NÉBIH a kísérletekhez szükséges telepítési anyagot központilag állítja elő, az előállítás költségeit a bejelentő köteles a NÉBIH részére megtéríteni.

(4)38 A NÉBIH a kísérleti célra beküldött

a) szaporítóanyagot kizárólag hivatalos vizsgálatok elvégzésére használhatja fel, ideértve az UPOV tagországokkal kialakított kétoldalú nemzetközi fajtavizsgálati együttműködési kötelezettségeket is,

b) vetőmagból a 4. számú melléklet szerinti letéti mintát a vonatkozó előírások szerint tartós tárolóba helyezi; amennyiben a vizsgálat megszűnik, a letéti mintával a bejelentő rendelkezhet.

(5)39 A NÉBIH hibájából értékelhetetlen kísérleteket a NÉBIH saját költségén megismétli.

(6)40 A gyümölcsfajtáknak a 4. § (10) bekezdésében foglaltak szerinti állami elismerés iránti bejelentése esetén a bejelentést követő ültetési szezonban az MgSzH Központja részére ültetési anyagot kell átadni a referencia gyűjteményben történő elhelyezéshez.

12. § (1)41 A NÉBIH a bejelentett fajták DUS-vizsgálatát a Közösségi Növényfajta Hivatal technikai előírásai és az UPOV Technikai Bizottsága által elfogadott irányelvek, illetve azok hiányában a NÉBIH és az együttműködő társintézetek által kialakított és a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott nemzeti irányelvek szerinti módszertan alapján végzi. A vizsgálati módszertant a NÉBIH-nek honlapján közzé kell tenni.

(2)42 A DUS-vizsgálatok éves részeredményeit és a végleges eredményt a NÉBIH csak a bejelentővel, illetve képviselőjével közli. A NÉBIH a Nemzeti Fajtajegyzékre vétel esetén a hivatalos fajtaleírást nyilvánosan kezeli. A keresztezési képletet és a vonal leírását a bejelentő ellenkező rendelkezéséig bizalmasan kell kezelni, az nem hozható nyilvánosságra.

(3)43 A gazdasági értékvizsgálatra kijelölt fajokból a fajta termesztési és felhasználási értékeinek megállapítására a NÉBIH kisparcellás gazdasági értékvizsgálati kísérleteket állít be.

(4)44 A gazdasági értékvizsgálatok módszereit és éves eredményeit a NÉBIH közzéteszi.

(5) A bejelentő vagy képviselője jogosult betekinteni az általa bejelentett növényfajtára vonatkozó vizsgálati adatokba.

13. § (1) A fajtavizsgálat – az évelő és fás növények kivételével – a bejelentő kérésére legfeljebb egy évig szüneteltethető.

(2) A bejelentő az állami elismerés iránti kérelmet a vizsgálat időszakában visszavonhatja. A bejelentőnek a kukorica, napraforgó, rozs, repce és kender hibridek, illetve a cirokfélék hibridjei bejelentésének visszavonásakor a komponensek visszavonásáról vagy további vizsgálatáról is nyilatkoznia kell.

(3)45 A NÉBIH a vizsgálatokat megszünteti és a bejelentést elutasítja, ha

a) a lezárult DUS-vizsgálat eredményei nem felelnek meg a vizsgálati követelményeknek,

b)46 a bejelentő – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – a NÉBIH-nek a kísérlet lefolytatására a meghatározott mennyiségben és minőségben nem tud vizsgálati anyagot biztosítani,

c)47 a bejelentő a NÉBIH-hel a bejelentőíven hamis adatokat közölt, vagy

d) a bejelentő a vizsgálati díjat a megadott határidőig nem fizette meg.

(4)48

14. § Az állami elismerés, illetve a növényfajta-oltalom megszerzésével kapcsolatos vizsgálatokhoz szükséges, az 5. számú mellékletben meghatározott mennyiségű és minőségű szaporítóanyagot a bejelentő, illetve képviselője harmadik országból – a növényegészségügyi jogszabályokban foglaltak teljesítése mellett – engedély nélkül hozhatja be.

Egyedi szaporítási engedély

15. § (1) Az állami elismerésre bejelentett fajok fajtáira egyedi szaporítási engedély adható.

(2) A szántóföldi és zöldség fajok fajtáira engedély egyéves eredményes DUS-vizsgálat alapján kérelmezhető. Az egyedi szaporítási engedély a szántóföldi fajok szaporítóanyagának forgalmazására nem jogosít.

(3)49 A szőlő, gyümölcs és erdészeti fajtákra vonatkozó engedély egyben a forgalomba hozatalra is kiterjed.

(4)50 Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a vetést vagy telepítést megelőzően a NÉBIH-hez kell benyújtani.

(5)51 Az egyedi szaporítási engedély a fajtajelölt állami elismeréséig, illetve a vizsgálat megszüntetéséig hatályos.

DUS-vizsgálati jelentés a növényfajta-oltalomhoz

16. §52 A növényfajta-oltalmi eljárás céljára külön vagy az állami elismeréssel együtt benyújtott kérelem alapján elvégzett DUS-vizsgálatról a NÉBIH időközi vagy végleges DUS-vizsgálati jelentést készít. A NÉBIH a végleges jelentésben nyilatkozik arról, hogy a fajta megkülönböztethető, egyöntetű (egynemű) és állandó-e. Ha a NÉBIH a fajtát megkülönböztethetőnek, egyöntetűnek (egyneműnek) és állandónak minősíti, a jelentéshez mellékeli a fajtaleírást, amit egyúttal a bejelentőnek is megküld.

A növényfajták állami elismerése, annak elutasítása
és visszavonása

17. § (1)53 A kísérleti vizsgálatok eredményei alapján a NÉBIH előterjesztést készít a Fajtaminősítő Bizottság részére, és egyúttal javaslatot tesz

a) a növényfajta állami elismerésére,

b) a növényfajta vizsgálatának megszüntetésére,

c) a növényfajta állami elismerésének visszavonására, illetve

d) a növényfajta állami elismerésének meghosszabbítására,

e) a mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtaelnevezéseinek alkalmasságára vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, a Bizottság 930/2000/EK rendeletében foglaltak szerint másik fajtanév bejegyzésére, vagy

f) újabb fajtafenntartó bejegyzésére,

g)54 gyümölcsfajták új fajtakísérlet nélküli állami elismerésére.

(2) Az előterjesztésnek – a bejelentésre vonatkozó kérelemben foglaltak alapján – tartalmaznia kell:

a) a faj nevét,

b) a fajta nemesítői jelzését,

c) a bejelentő nevét és címét, továbbá harmadik országbeli bejelentő esetében a képviselő nevét és címét,

d) a fajtafenntartó nevét és címét,

e) a fajta származását, előállításának módját (keresztezési képlet), továbbá, hogy

f) a fajta géntechnológiával módosított szervezet-e.

(3) Az előterjesztésnek a vizsgálatok alapján tartalmaznia kell:

a) a fajta kísérleti vizsgálatának időtartamát,

b) a fajta termesztési és hasznosítási célját,

c) a fajta DUS-vizsgálati eredményét (szántóföldi növények hibridjei esetében a komponenseket is),

d) a fajta leírását a CPVO-, UPOV- vagy nemzeti irányelvek alapján (hibridek esetén a komponenseket is),

e) a fajta gazdasági értékvizsgálatának eredményeit az arra kötelezett fajok esetében,

f) a 9. § (4) bekezdése szerinti tulajdonságokat,

g)55 a javasolt és az MgSzH által ellenőrzött fajtanevet,

h) a döntési javaslatot és annak indoklását.

(4) Az Európai Unió valamely tagállamában vagy harmadik országban már regisztrált fajták esetén az eredeti fajtanevet kell alkalmazni, de indokolt esetben – a mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtaelnevezéseinek alkalmasságára vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, a Bizottság 930/2000/EK rendeletében foglaltak szerint – szinonim név adható.

(5) Az állami elismerés időpontját legalább 90 nappal megelőzően a javasolt fajtanevet az Európai Unió tagállamai hatóságainak tudomására kell hozni, biztosítva a felszólalás lehetőségét.

18. § (1)56 A Nemzeti Fajtajegyzéken csak olyan fajta szerepelhet, amelynek a NÉBIH-nél nyilvántartott fajtafenntartója van.

(2) A fajta állami elismerése az állami elismeréshez szükséges ismételt DUS-vizsgálatok eredményei alapján a bejelentő kérelmére meghosszabbítható, ha a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai nem változtak meg. Ha a bejelentő az állami elismerés meghosszabbítására igényt tart, úgy azt a lejárat időpontja előtt legalább két évvel kérelmeznie kell.

(3)57 Ha a NÉBIH az állami elismerés lejártáig nem dönt a meghosszabbítási kérelemről, az állami elismerés a döntés időpontjáig meghosszabbodik.

(4) Nem hosszabbítható meg az állami elismerés, ha

a) a lejárat időpontja előtt legalább két évvel nem kezdeményezik a meghosszabbítást,

b) a DUS-vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a fajta már nem megkülönböztethető, vagy nem egyöntetű (egynemű), illetve nem állandó,

c) a bejelentő nem fizeti meg az állami elismerés időtartama alatt végzett azonossági vizsgálatokért fizetendő díjat.

19. § (1)58 A NÉBIH a bejelentő részére oklevelet állít ki az állami elismerésről. A NÉBIH a Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi azoknak a fajtáknak a jegyzékét, amelyek

a) állami elismerésben részesültek,

b) állami elismerését elutasították,

c) állami elismerését meghosszabbították,

d) állami elismerését visszavonták.

(2)59 Az állami elismerésről és a fajtajegyzék módosításáról a NÉBIH értesíti az Európai Unió tagállamai, valamint az UPOV tagországok társhatóságait, továbbá – a Közösségi Fajtajegyzék kiadása érdekében – az Európai Bizottságot.

20. § (1)60 A NÉBIH az állami elismerés visszavonását kezdeményezi, ha

a) a bejelentéskor vagy a vizsgálat során a bejelentő hamis adatokat szolgáltatott,

b) a fajtafenntartás eredményességét ellenőrző vizsgálat során megállapították, hogy a fajtának a Nemzeti Fajtajegyzékre vételekor leírt tulajdonságai megváltoztak, az nem egyöntetű (nem egynemű), illetve nem állandó,

c) a bejelentő az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem ad új nevet a fajtának,

d) a bejelentő nem teljesíti fajtafenntartási kötelezettségét,

e) bebizonyosodik, hogy a fajta állami elismerésekor nem volt megkülönböztethető,

f) a bejelentő az állami elismerés visszavonását kéri, vagy

g) a bejelentő nem fizeti meg az állami elismerés időtartama alatt végzett azonossági vizsgálatokért fizetendő díjat.

(2) A fajta állami elismerésének visszavonását követően a szaporítóanyag a visszavonást követő harmadik év június 30. napjáig forgalmazható.

Fajtaminősítő Bizottság61

21. §62 (1)63 A Fajtaminősítő Bizottság a miniszter felügyelete alatt áll, a miniszter felé véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik.

(2) A Fajtaminősítő Bizottság döntéseit szakágazatonkénti szekciókban (a továbbiakban: szekció) eljárva hozza meg. Ha valamely döntés meghozatala több szekciót is érint, a kérdésben valamennyi érintett szekció eljár.

(3)64 A Fajtaminősítő Bizottság ügyrendjét maga határozza meg, de azt a miniszternek jóvá kell hagynia. A Fajtaminősítő Bizottság működésére vonatkozó részletes szabályokat a 8. számú melléklet tartalmazza.

(4)65 A Fajtaminősítő Bizottság szekciói szükség szerint, de legalább félévente egyszer üléseznek. Az állami elismerésre, annak elutasítására, illetve az állami elismerés visszavonására vonatkozó, valamint az egyéb előterjesztéseket a NÉBIH – törekedve az optimális vetésidők figyelembevételére – készíti el és legalább 10 nappal az ülés időpontját megelőzően megküldi az érintett szekció tagjainak, a bejelentőnek és a meghívott szakértőknek.

(5) A Fajtaminősítő Bizottság szekciói döntéseiket zárt ülésen, nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozzák. A Fajtaminősítő Bizottság szekciói akkor határozatképesek, ha az ülésen a tagok legalább kétharmada jelen van. Szavazásra a Fajtaminősítő Bizottság elnöke, valamint a szekció elnöke és tagjai jogosultak. Szavazategyenlőség esetén a szekcióelnök szavazata dönt.

(6) Ha a növényfajta állami elismerése csak DUS-vizsgálat eredményéhez kötött, a szekció tagjai – a szekció elnök döntése alapján – írásban szavazhatnak.

(7) A szekció tagja – előzetes bejelentés alapján – a szekció hatáskörébe tartozó fajták fajtakísérleti állomáson végzett kísérleteit a helyszínen megtekintheti.

Nemzeti Fajtajegyzék

22. § (1)66 A NÉBIH évente közzéteszi az államilag elismert fajtákat tartalmazó Nemzeti Fajtajegyzéket, amelyben fajonkénti felsorolásban közölni kell:

a) a fajta nevét,

b) a bejelentő nevét, címét,

c) a fajtafenntartó nevét, címét,

d) a fajta képviselőjének nevét, címét,

e) a Nemzeti Fajtajegyzékre vétel időpontját (év, hó, nap),

f) az esetleges géntechnológiai módosítás tényét, valamint

g) a növényfajta-oltalom fennállását.

(2) A Nemzeti Fajtajegyzékben a kertészeti növények szaporítóanyagának előállításánál alanyként használt növényfajtákat, illetve fajokat is fel kell tüntetni.

(3) A Nemzeti Fajtajegyzéket ágazatonként külön állítják össze. Az ágazatonkénti fajtajegyzékek a következők:

a) Szántóföldi Növények Nemzeti Fajtajegyzéke,

b) Zöldségnövények Nemzeti Fajtajegyzéke,

c) Szőlő és Gyümölcs Nemzeti Fajtajegyzék,

d) Dísz- és Gyógynövények Nemzeti Fajtajegyzéke,

e) Erdészeti Növények Nemzeti Fajtajegyzéke.

(4) A (3) bekezdés szerinti nemzeti fajtajegyzékek A. része tartalmazza mindazon fajok fajtáit, amelyek szerepelnek az 1. számú mellékletben, és a szántóföldi, valamint a zöldségnövények esetében a Közösségi Fajtajegyzékre felkerülnek.

(5) A (3) bekezdés szerinti nemzeti fajtajegyzékek B. része azon fajok fajtáit tartalmazza, amelyekre nem vonatkozik a törvény szerinti állami elismerési kötelezettség, de korábban állami elismerést kaptak vagy állami elismerésüket fakultatív módon kérelmezték. Ezek a fajták a Közösségi Fajtajegyzékre nem kerülnek fel.

(6)67 A (3) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti nemzeti fajtajegyzékek C. része az elismert tájfajtákat tartalmazza.

(7)68 A (3) bekezdés c) pontja szerinti nemzeti fajtajegyzék D. része tartalmazza a 2012. szeptember 30. előtt forgalmazott és hivatalosan elismert leírással rendelkező gyümölcsfajtákat.

Szállítói Fajtajegyzék

23. §69

Leíró Fajtajegyzék

24. §70 A NÉBIH az államilag elismert fajtákról Leíró Fajtajegyzéket készít, amelyben a fajtáknak az elismeréskori állapotára vonatkozóan közölt lényeges morfológiai, termesztési és felhasználási tulajdonságairól ad tájékoztatást.

Ajánlott Fajták Jegyzéke

25. § (1) A termelők tájékoztatása, illetve a fajták jobb megismerése érdekében a Nemzeti Fajtajegyzéken, valamint a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajták egy részével statisztikailag értékelhető kísérleteket lehet szervezni. A kísérletekbe kerülés feltétele az állami elismerés megléte, a Közösségi Fajtajegyzéken szereplő fajták esetében pedig a Magyar Köztársaságban lefolytatott gazdasági értékvizsgálat megfelelő eredménye.

(2) A kísérleteket a kereskedelmi forgalomból vett, a jogszabályban meghatározott utolsó szaporítási fokú fémzárolt szaporítóanyagokból állítják be.

(3) Az Ajánlott Fajták Jegyzékéhez szükséges kísérletekben a fajták gazdasági értékét kell megállapítani, különös tekintettel a termőképességre, minőségre és a növénykórtani tulajdonságokra.

(4) Az Ajánlott Fajták Jegyzékének összeállításához szükséges kísérletek szervezését, a kísérleti módszertan – a faj sajátosságai, illetve a termesztési cél figyelembevételével történő – összeállítását és évenkénti közzétételét a Magyar Agrárkamara, valamint az egyes termékpályákat összefogó szakmai szervezetek által létrehozott bizottság végzi. A bizottság dönt az Ajánlott Fajták Jegyzékében történő szerepeltetésről, egyúttal szervezi és lebonyolítja az ahhoz szükséges kísérleteket, illetve megállapítja a vonatkozó költségeket. A költségek fedezetét központi költségvetési források és a Magyar Agrárkamara, valamint az egyes termékpályákat összefogó szakmai szervezetek befizetési kötelezettsége biztosítja. A bizottság működésének szabályait és etikai szabályzatát maga határozza meg.

A fajták fenntartása

26. § (1) A fajtafenntartás feladata a fajta szaporításához, illetve terjesztéséhez szükséges alapanyag – elit vetőmag – folyamatos előállítása olyan módon, hogy tulajdonságai az utód nemzedékben megmaradjanak és a növényegészségügyi előírásoknak megfeleljenek.

(2) A hibridfajta fenntartása alatt a hibrid kombinációban szereplő vonalak fenntartását kell érteni.

(3)71 Szőlő, gyümölcs és erdészeti fajták esetében a fajtafenntartásnak a bázis szaporítóanyag előállítására is ki kell terjednie.

(4)72 A bejelentő a fajta fenntartásával más természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet is megbízhat. A fajtafenntartási jog átadásáról, illetve az esetleges további változásokról a bejelentő a NÉBIH-et írásban köteles értesíteni.

(5)73 Ha az állami elismerésben részesített, oltalom alatt nem álló fajtára újabb fajtafenntartó támaszt igényt annak alapján, hogy a fajtafenntartás során mennyiségi és minőségi kifogások merültek fel és azok az eredeti fajtafenntartónál nem orvosolhatók, azt a NÉBIH részére be kell jelenteni. A NÉBIH az újabb fajtafenntartó által előállított szaporítóanyagot DUS kísérletben összehasonlítja a fajta referenciagyűjteményben elhelyezett eredeti szaporítóanyagával. A vizsgálat időtartama legalább egy termesztési ciklus. Ha a két szaporítóanyag tételből felnevelt növény fajtaleírása azonos, akkor az újabb fajtafenntartó a nyilvántartásba bevezethető. A NÉBIH az összehasonlító vizsgálat eredményei és a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása alapján a fajtafenntartót, illetve fajtafenntartókat a Nemzeti Fajtajegyzékben közzéteszi.

27. § (1)74 A NÉBIH a fajtafenntartás eredményességét ellenőrzi. A Nemzeti Fajtajegyzékre vételt követően a fajtafenntartó által előállított szaporítóanyag mintáit a tartós vetőmagtárolóban elhelyezett – vegetatív szaporítású növényeknél a fajtagyűjteményben megőrzött – tétellel a NÉBIH összehasonlítja annak megállapítására, hogy a fajtafenntartás során az állami elismerésben részesített fajta megőrizte-e az eredeti fajtaleírásban szereplő tulajdonságokat. Ennek érdekében a vetőmag előállítás és forgalmazás ellenőrzésének keretében a NÉBIH fajtakitermesztő állomásának vizsgálatot kell végeznie

a) valamennyi hivatalos minősítésben részesített szuperelit szaporítási fokú vetőmagtétel mintájából,

b) valamennyi elit szaporítási fokú vetőmagtétel mintájából,

c) szúrópróbaszerűen a minősített vetőmagtételek legalább 20%-ából.

(2)75 Magyarországon nem regisztrált, de magyarországi fajtafenntartóval rendelkező fajták esetében a fajtafenntartás ellenőrzésének lefolytatásához a NÉBIH segítséget nyújt a társhatóságok részére.

(3) A 20. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, ha a fajtafenntartás során előállított és forgalomba kerülő szaporítóanyag ismételten nem felel meg a Nemzeti Fajtajegyzékre vételkor rögzített leírásnak.

(4)76 A NÉBIH a fajtafenntartás eredményességét a fajtafenntartás bejelentett helyszínén is ellenőrzi. Az ellenőrzés során a fajtafenntartási nyilvántartásokat, valamint a fajtafenntartási módszerek gyakorlati megvalósítását kell ellenőrizni.

28. § A növényfajták állami elismerésének, illetve a növényfajta-oltalommal kapcsolatos DUS vizsgálatok díjtételeit külön rendelet tartalmazza.

29. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2)77 E rendeletnek a növényfajták állami elismeréséről szóló 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet módosításáról szóló 1/2012. (I. 20.) VM rendelet (a továbbiakban: Módr.) 1. és 2. mellékletével módosított 10. és 11. számú mellékletét a Módr. hatálybalépését78 követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) A növényfajták állami elismeréséről szóló 88/1997. (XI. 28.) FM rendelet szerint kiadott ideiglenes szaporítási engedélyek a rendelet hatálybalépését követően az e rendelet szerinti egyedi szaporítási engedélynek minősülnek.

30. §79 Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:

1. a Tanács 66/401/EGK irányelve (1966. június 14.) a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról,

2. a Tanács 66/402/EGK irányelve (1966. június 14.) a gabonavetőmagok forgalmazásáról,

3. a Tanács 92/33/EGK irányelve (1992. április 28.) a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és -ültetési anyagok forgalmazásáról,

4. a Tanács 92/34/EGK irányelve (1992. április 28.) a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról,

5. a Bizottság 93/79/EGK irányelve (1993. szeptember 21.) a termelők által a 92/34/EGK tanácsi irányelv szerint vezetett, a gyümölcsfajták szaporító- és ültetvényanyagait tartalmazó jegyzékre vonatkozó kiegészítő végrehajtási intézkedések kidolgozásáról,

6. a Tanács 1999/105/EK irányelve (1999. december 22.) az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról,

7. a Tanács 2002/53/EK irányelve (2002. június 13.) a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről,

8. a Tanács 2002/54/EK irányelve (2002. június 13.) a cukorrépa-vetőmag forgalmazásáról,

9. a Tanács 2002/55/EK irányelve (2002. június 13.) a zöldségvetőmagok forgalmazásáról,

10. a Tanács 2002/56/EK irányelve (2002. június 13.) a vetőburgonya forgalmazásáról,

11. a Tanács 2002/57/EK irányelve (2002. június 13.) az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról,

12. a Bizottság 2003/90/EK irányelve (2003. október 6.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról,

13. a Bizottság 2003/91/EK irányelve (2003. október 6.) a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe vett jellemzők és a vizsgálat elvégzésének minimum követelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról,

14. a Bizottság 2004/29/EK irányelve (2004. március 29.) a szőlőfajták vizsgálata során alkalmazott jellemzők és minimális feltételek meghatározásáról,

15. a Bizottság 2005/91/EK irányelve (2005. december 16.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/90/EK irányelv módosításáról,

16. a Bizottság 2006/124/EK irányelve (2006. december 5.) a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és -ültetési anyagok forgalmazásáról szóló 92/33/EGK tanácsi irányelv és a zöldségvetőmagok forgalmazásáról szóló 2002/55/EK tanácsi irányelv módosításáról,

17. a Bizottság 2006/127/EK irányelve (2006. december 7.) a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe veendő tulajdonságok és a vizsgálat elvégzésének minimumkövetelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/91/EK irányelv módosításáról,

18. a Bizottság 2007/49/EK irányelve (2007. július 26.) a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe vett jellemzők és a vizsgálat elvégzésének minimumkövetelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/91/EK irányelv módosításáról,

19. a Bizottság 2007/48/EK irányelve (2007. július 26.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/90/EK irányelv módosításáról,

20. a Bizottság 2008/83/EK irányelve (2008. augusztus 13.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe vett jellemzők és a vizsgálat elvégzésének minimumkövetelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/91/EK irányelv módosításáról,

21. a Bizottság 2007/72/EK irányelve (2007. december 13.) a 66/401/EGK tanácsi irányelvnek a Galega orientalis Lam. fajjal történő kiegészítéséről,

22. a Bizottság 2009/97/EK irányelve (2009. augusztus 3.) a 2002/53/EK és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemezők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvek módosításáról,

23. a Bizottság 2010/46/EU irányelve (2010. július 2.) a 2002/53/EK és 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket előíró 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

24. a Bizottság 2009/145/EK irányelve (2009. november 26.) egy adott helyen és régióban hagyományosan termesztett és génerózió által veszélyeztetett honos zöldségfajok és fajták, illetve a kereskedelmi növénytermesztési szempontból tényleges értékkel nem rendelkező, csupán bizonyos feltételek melletti termesztésre nemesített zöldségek fajtáinak elismerése, és ezen honos fajok és fajták vetőmagjának forgalmazása esetében alkalmazható eltérésekről,

25. a Bizottság 2011/68/EU végrehajtási irányelve (2011. július 1.) a 2002/53/EK és 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket előíró 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

26. a Bizottság 2012/8/EU végrehajtási irányelve (2012. március 2.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/90/EK irányelv módosításáról,

27.80 a Bizottság 2012/44/EU végrehajtási irányelve (2012. november 26.) a 2002/53/EK és 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket előíró 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

28.81 a Bizottság 2013/57/EU végrehajtási irányelve (2013. november 20.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket megállapító 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról.

1. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez82

Az állami elismerésre kötelelezett növényfajok jegyzéke

I. Állami elismerésre kötelezett növényfajok

A) Szántóföldi növények

Répafélék

 

1. Beta vulgaris L.

Cukorrépa

2. Beta vulgaris L.

Takarmányrépa

 

 

Takarmánynövények

 

3. Agrostis canina L.

Ebtippan

4. Agrostis gigantea Roth

Óriás tippan

5. Agrostis stolonifera L.

Tarackos tippan

6. Agrostis capillaris L.

Cérnatippan

7. Alopecurus pratensis L.

Réti ecsetpázsit

8. Arrhenatherum elatius (L.)

Francia perje

P. Beauv. ex J. Presl & C. Presl

 

9. Bromus catharticus Vahl

Sudár rozsnok

10. Bromus sitchensis Trin.

Alaszkai rozsnok

11. Cynodon dactylon (L.) Pers.

Csillagpázsit

12. Dactylis glomerata L.

Csomós ebír

13. Festuca arundinacea Schreber

Nádképű csenkesz

14. Festuca filiformis Pourr.

Fonalas csenkesz

15. Festuca ovina L.

Juhcsenkesz

16. Festuca pratensis Huds.

Réti csenkesz

17. Festuca rubra L.

Vörös csenkesz

18. Festuca trachyphilla (Hack.) Krajina

Keménylevelű csenkesz

19. xFestulolium Asch. & Graebn.

Csenkesz-perje fajhibrid

20. Lolium multiflorum Lam.

Olaszperje, hollandiperje

21. Lolium perenne L.

Angolperje

22. Lolium x boucheanum Kunth

Hibrid perje

23. Phalaris aquatica L.

Kanáriköles

24. Phleum nodosum L.

Kis komócsin

25. Phleum pratense L.

Réti (mezei) komócsin

26. Poa annua L.

Egynyári perje

27. Poa nemoralis L.

Ligeti perje

28. Poa palustris L.

Mocsári perje

29. Poa pratensis L.

Réti perje

30. Poa trivialis L.

Sovány perje

31. Trisetum flavescens (L.) P. Beauv.

Aranyzab

32. Galega orientalis Lam.

Keleti kecskeruta

33. Hedysarum coronarium L.

Koronás baltavirág

34. Lotus corniculatus L.

Szarvaskerep

35. Lupinus albus L.

Fehérvirágú csillagfürt

36. Lupinus angustifolius L.

Keskenylevelű csillagfürt

37. Lupinus luteus L.

Sárgavirágú csillagfürt

38. Medicago lupulina L.

Komlós lucerna

39. Medicago sativa L.

Lucerna

40. Medicago x varia T. Martyn

Tarkavirágú lucerna

41. Onobrychis viciifolia Scop.

Baltacim

42. Pisum sativum L. (partim)

Étkezési száraz- és takarmányborsó

43. Trifolium alexandrinum L.

Alexandriai here

44. Trifolium hybridum L.

Svédhere

45. Trifolium incarnatum L.

Bíborhere

46. Trifolium pratense L.

Vöröshere

47. Trifolium repens L.

Fehérhere

48. Trifolium resupinatum L.

Perzsahere

49. Trigonella foenum-graecum L.

Görögszéna

50. Vicia faba L. (partim)

Lóbab

51. Vicia pannonica Crantz

Pannon bükköny

52. Vicia sativa L.

Takarmánybükköny

53. Vicia villosa Roth

Szöszös bükköny

54. Brassica napus L. var. napobrassica (L.) Rchb.

Karórépa

55. Brassica oleracea L. convar. acephala (DC.)

Takarmánykáposzta

Alef. var. medullosa Thell. + var. viridis

 

56. Phacelia tanacetifolia Benth.

Mézontófű

57. Raphanus sativus L.var. oleiformis Pers.

Takarmányretek (olajretek)

 

 

Olaj- és rostnövények

 

58. Arachis hypogaea L.

Földimogyoró

59. Brassica rapa L. var. silvestris (Lam.) Briggs

Réparepce

60. Brassica juncea (L.) Czern.

Barna mustár

61. Brassica napus L. (partim)

Káposztarepce

62. Brassica nigra (L.) W.D.J. Koch

Fekete mustár

63. Cannabis sativa L.

Kender

64. Carthamus tinctorius L.

Sáfrányos szeklice

65. Carum carvi L.

Kömény

66. Gossypium hirsutum L., Gossypium barbadense L.

Gyapot

67. Helianthus annuus L.

Napraforgó

68. Linum usitatissimum L.

Len (olajlen, rostlen)

69. Papaver somniferum L.

Mák

70. Sinapis alba L.

Fehér mustár

71. Glycine max (L.) Merr.

Szója

 

 

Gabonafélék

 

72. Avena nuda L.

Csupasz zab

73. Avena sativa L. (továbbá Avena byzantina K. Koch)

Zab és bizánci zab

74. Avena strigosa Schreb.

Homoki zab

75. Hordeum vulgare L.

Árpa

76. Oryza sativa L.

Rizs

77. Phalaris canariensis L.

Fénymag

78. Secale cereale L.

Rozs

79. Sorghum bicolor (L.) Moench

Cirok

80. Sorghum sudanense (Piper) Stapf

Szudánifű

81. Sorghum bicolor (L.) Moench x

Hibrid szudánifű

Sorghum sudanense (Piper) Stapf

 

82. x Triticosecale Wittm. ex A. Camus

Tritikálé

83. Triticum aestivum L.

Búza

84 Triticum durum Desf.

Durum búza

85. Triticum spelta L.

Tönkölybúza

86. Zea mays L.

Kukorica (a csemegekukorica, a pattogató kukorica, a gyöngykukorica és a díszkukorica kivételével)

 

 

Burgonya

 

87. Solanum tuberosum L.

Burgonya

B) Zöldségek

1. Allium cepa L. Cepa csoport

Vöröshagyma

2. Allium cepa L. Aggregatum csoport

Salottahagyma

3. Allium fistulosum L.

Téli sarjadékhagyma

4. Allium porrum L.

Póréhagyma

5. Allium sativum L.

Fokhagyma

6. Allium schoenoprasum L.

Metélőhagyma

7. Anthriscus cerefolium (L.) Hoffm.

Turbolya

8. Apium graveolens L.

Gyökérzeller, levélzeller

9. Asparagus officinalis L.

Spárga

10. Beta vulgaris L.

Cékla, mángold

11. Brassica oleracea L.

Leveles kel, karfiol, brokkoli, calabrese brokkoli, bimbóskel, kelkáposzta, fejes káposzta, vörös káposzta, karalábé

12. Brassica rapa L.

Kínai kel, tarlórépa

13. Capsicum annuum L.

Paprika

14. Chicorium endivia L.

Borzaslevelű endívia, széleslevelű endívia

15. Chicorium intybus L.

Hajtató cikória, leveles cikória, ipari cikória

16. Citrullus lanatus (Thunb.) Matsum. et Nakai

Görögdinnye

17. Cucumis melo L.

Sárgadinnye

18. Cucumis sativus L.

Salátauborka, konzervuborka

19. Cucurbita maxima Duchesne.

Sütőtök

20. Cucurbita pepo L.

Tök

21. Cynara cardunculus L.

Articsóka, kardi

22. Daucus carota L.

Sárgarépa, takarmány sárgarépa

23. Foeniculum vulgare Mill.

Édeskömény

24. Lactuca sativa L.

Saláta

25. Lycopersicon esculentum Mill.

Paradicsom

26. Petroselinum crispum (Mill.) Nyman ex A. W. Hill

Petrezselyem

27. Phaseolus coccineus L.

Tűzbab

28. Phaseolus vulgaris L.

Zöldbab (bokorbab és futóbab)

29. Pisum sativum L. (partim)

Kifejtőborsó, velőborsó, cukorborsó

30. Raphanus sativus L.

Retek, fekete retek

31. Rheum rhabarbarum L.

Rebarbara

32. Scorzonera hispanica L.

Feketegyökér

33. Solanum melongena L.

Tojásgyümölcs

34. Spinacia oleracea L.

Spenót

35. Valerianella locusta (L.) Laterr.

Galambbegysaláta

36. Vicia faba L. (partim)

Lóbab

37. Zea mays L. (partim)

Csemegekukorica, pattogató kukorica

C) Szőlő

1. Vifis L.

szőlő

D) Gyümölcs

Gyümölcs

 

1. Castanea sativa Mill.

gesztenye

2. Citrus L.

 

3. Corylus avellana L.

mogyoró

4. Cydonia oblonga Mill.

birs

5. Ficus carica L.

füge

6. Fortunella Swingle

 

7. Fragaria L.

szamóca

8. Juglans regia L.

dió

9. Malus Mill.

alma

10. Olea europea L.

olívabogyó

11. Mespilus germanica L.

naspolya

12. Pistacia vera L.

pisztácia

13. Poncirus Raf.

 

14. Prunus amygdalus Batsch

mandula

15. Prunus armeniaca L.

kajszibarack

16. Prunus avium L.

cseresznye

17. Prunus cerasus L.

meggy

18. Prunus domestica L.

szilva

19. Prunus persica (L.) Batsch

őszibarack

20. Prunus salicina Lindl.

japán szilva

21. Pyrus L. körte

 

22. Ribes L.

ribiszke, köszméte, ribiszke X köszméte

23. Rubus L.

málna, szeder, málnaszeder

24. Sambucus nigra L.

bodza

25. Vaccinium L.

áfonya

2–3. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez83

4. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez84

A DUS-vizsgálathoz szükséges szaporítóanyag mennyiségi és minőségi előírásai

Faj

Fajtabejelen-
tési határidő
(dátum)

Vetőmag
beérkezési
határidő
(dátum)

Vizsgálati mintameny-
nyisége (kg)

Kalász
mintameny-
nyisége (db)

Vetőmag minőségi előírások

Letéti
mintafelújí-
táshoz (kg)

csírázási %

tisztaság %

A) SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK

 

 

 

 

 

 

 

RÉPAFÉLÉK

 

 

 

 

 

 

 

Cukorrépa

I. 31.

III. 1.

1,2U

85,0

100,0

1,2U

(Beta vulgaris L.)

 

 

 

 

 

 

 

Takarmányrépa

I. 20.

I. 20.

3

85,0

100,0

3,0

(Beta vulgaris L.)

 

 

 

 

 

 

 

TAKARMÁNYNÖVÉNYEK ÉS PÁZSITFÜVEK

 

 

 

 

 

 

 

Ebtippan

I. 20.

I. 31.

1,5

88,0

92,0

2,0

(Agrostis canina L.)

 

 

 

 

 

 

 

Óriás tippan

I. 20.

I. 31.

1,5

88,0

92,0

2,0

(Agrostis gigantea Roth)

 

 

 

 

 

 

 

Tarackos tippan

I. 20.

I. 31.

1,5

88,0

92,0

2,0

(Agrostis stolonifera L.)

 

 

 

 

 

 

 

Cérnatippan

I. 20.

I. 31.

1,5

88,0

92,0

2,0

(Agrostis capillaris L.)

 

 

 

 

 

 

 

Réti ecsetpázsit

I. 31.

II. 10.

2,0

70,0

75,0

2,5

(Alopecurus pratensis L.)

 

 

 

 

 

 

 

Francia perje

I. 31.

II. 10.

2,0

80,0

90,0

2,5

[Arrhenatherum elatius (L.)

 

 

 

 

 

 

 

P. Beauv. ex J. Presl & C Presl]

 

 

 

 

 

 

 

Sudár rozsnok

I. 31.

II. 10.

2,0

75,0

97,0

2,5

(Bromus catharticus Vahl)

 

 

 

 

 

 

 

Alaszkai rozsnok

I. 31.

II. 10.

2,0

75,0

97,0

2,5

(Bromus sitchensis Trin.)

 

 

 

 

 

 

 

Csillagpázsit

I. 31.

II. 10.

1,5

70,0

90,0

2,0

[Cynodon dactylon

 

 

 

 

 

 

 

(L.) Pers.]

 

 

 

 

 

 

 

Csomós ebír

I. 31.

II. 10.

2,0

80,0

92,0

2,5

(Dactylis glomerata L.)

 

 

 

 

 

 

 

Nádképű csenkesz

I. 20.

I. 31.

2,0

90,0

94,0

2,5

(Festuca arundinacea Schreber)

 

 

 

 

 

 

 

Fonalas csenkesz

I. 31.

II. 10.

0,5

75,0

90,0

1,2

(Festuca filiformis Pourr.)

 

 

 

 

 

 

 

Juhcsenkesz

I. 31.

II. 10.

0,5

75,0

90,0

1,2

(Festuca ovina L.)

 

 

 

 

 

 

 

Réti csenkesz

I. 20.

I. 31.

2,0

80,0

95,0

2,5

(Festuca pratensis Huds.)

 

 

 

 

 

 

 

Vörös csenkesz

I. 20.

I. 31.

2,5

80,0

94,0

2,5

(Festuca rubra L.)

 

 

 

 

 

 

 

Keménylevelű csenkesz

I. 31.

II. 10.

0,5

75,0

90,0

1,2

Festuca trachyphilla (Hack.) Krajina

 

 

 

 

 

 

 

Csenkesz-perje fajhibrid

I. 31.

II. 10.

2,0

75,0

96,0

2,5

(xFestulolium Asch. & Graebn.)

 

 

 

 

 

 

 

Olaszperje, hollandiperje

I. 20.

I. 31.

2,0

 

80,0

95,0

2,5

(Lolium multiflorum Lam.)

 

 

 

 

 

 

 

Angolperje

I. 31.

II. 10.

2,0

80,0

95,0

3,0

(Lolium perenne L.)

 

 

 

 

 

 

 

Hibrid perje

I. 20.

I. 31.

2,0

88,0

95,0

2,5

(Lolium x boucheanum Kunth)

 

 

 

 

 

 

 

Kanáriköles

I. 31.

II. 10.

1,5

75,0

96,0

2,0

(Phalaris aquatica L.)

 

 

 

 

 

 

 

Kis komócsin

I. 20.

I. 31.

2,0

80,0

96,0

2,5

(Phleum nodosum L.)

 

 

 

 

 

 

 

Réti (mezei) komócsin

I. 20.

I. 31.

2,0

89,0

96,0

2,5

(Phleum pratense L.)

 

 

 

 

 

 

 

Egynyári perje

I. 31.

II. 10.

1,5

85,0

92

1,5

(Poa annua L.)

 

 

 

 

 

 

 

Ligeti perje

I. 31.

II. 10.

1,5

83,0

91,0

1,5

(Poa nemoralis L.)

 

 

 

 

 

 

 

Mocsári perje

I. 20.

I. 31.

1,5

75,0

85,0

1,5

(Poa palustris L.)

 

 

 

 

 

 

 

Réti perje

I. 20.

I. 31.

2,0

84,0

88,0

2,5

(Poa pratensis L.)

 

 

 

 

 

 

 

Sovány perje

I. 20.

I. 31.

1,5

75,0

85,0

1,5

(Poa trivialis L.)

 

 

 

 

 

 

 

Aranyzab

I. 31.

II. 10.

1,5

75,0

78,0

1,5

[Trisetum flavescens

 

 

 

 

 

 

 

(L.) P. Beauv.]

 

 

 

 

 

 

 

Keleti kecskeruta

I. 31.

II. 10.

2,0

75,0

99,5

2,5

(Galega orientalis Lam.)

 

 

 

 

 

 

 

Koronás baltavirág

I. 31.

II. 10.

1,5

75,0

95,0

1,5

(Hedysarum coronarium L.)

 

 

 

 

 

 

 

Szarvaskerep

I. 20.

I. 31.

2,0

75,0

95,0

2,5

(Lotus corniculatus L.)

 

 

 

 

 

 

 

Fehérvirágú csillagfürt

I. 31.

II. 10.

6,0

80,0

98,0

15,0

(Lupinus albus L.)

 

 

 

 

 

 

 

Keskenylevelű csillagfürt

I. 31.

II. 10.

6,0

75,0

98,0

13,0

(Lupinus angustifolius L.)

 

 

 

 

 

 

 

Sárgavirágú csillagfürt

I. 31.

II. 10.

6,0

80,0

98,0

13,0

(Lupinus luteus L.)

 

 

 

 

 

 

 

Komlós lucerna

I. 31.

II. 10.

2,0

85,0

99,5

2,5

(Medicago lupulina L.)

 

 

 

 

 

 

 

Lucerna

I. 31.

II. 10.

2,0

85,0

99,5

2,5

(Medicago sativa L.)

 

 

 

 

 

 

 

Tarkavirágú lucerna

I. 31.

II. 10.

2,0

85,0

99,5

2,5

(Medicago x varia T. Martyn)

 

 

 

 

 

 

 

Baltacim

I. 31.

II. 10.

1,5

82,0

99,0

2,0

(Onobrychis viciifolia Scop.)

 

 

 

 

 

 

 

Étkezési száraz- és takarmányborsó

I. 31.

II. 10.

5,0

80,0

98,0

5,0

[Pisum sativum L. (partim)]

 

 

 

 

 

 

 

Alexandriai here

I. 31.

II. 10.

1,0

85,0

99

2,0

(Trifolium alexandrinum L.)

 

 

 

 

 

 

 

Svédhere

I. 20.

I. 31.

1,5

85,0

99,0,0

2,0

(Trifolium hybridum L.)

 

 

 

 

 

 

 

Bíborhere

VIII. 1.

VIII. 10.

1,0

85,0

99,0

2,0

(Trifolium incarnatum L.)

 

 

 

 

 

 

 

Vöröshere

I. 20.

I. 31.

2,0

85,0

99,0

2,5

(Trifolium pratense L.)

 

 

 

 

 

 

 

Fehérhere

I. 20.

I. 31.

2,0

85,0

99,0

2,5

(Trifolium repens L.)

 

 

 

 

 

 

 

Perzsahere

I. 31.

II. 10.

1,5

85,0

99,0

2,0

(Trifolium resupinatum L.)

 

 

 

 

 

 

 

Görögszéna

I. 31.

II. 10.

1,5

85,0

99,0

2,0

(Trigonella foenum-graecum L.)

 

 

 

 

 

 

 

Lóbab

I. 31.

II. 10.

3,0

85,0

98,0

7,0

[Vicia faba L. (partim)]

 

 

 

 

 

 

 

Pannon bükköny

IX. 10.

IX. 20.

2,0

90,0

98,0

2,0

(Vicia pannonica Crantz)

 

 

 

 

 

 

 

Takarmánybükköny

I. 31.

II. 10.

2,0

90,0

98,0

4,0

(Vicia sativa L.)

 

 

 

 

 

 

 

Szöszös bükköny

IX. 10.

IX. 20.

2,0

85,0

98,0

2,0

(Vicia villosa Roth)

 

 

 

 

 

 

 

Karórépa

I. 31.

II. 10.

2,0

80,0

98,0

1,0

[Brassica napus L. var. napobrassica (L.) Rchb.]

 

 

 

 

 

 

 

Takarmánykáposzta

I. 31.

II. 10.

0,1

80,0

95,0

0,5

[Brassica oleracea L. convar. acephala (DC.) Alef. var. medullosa Thell. + var. viridis]

 

 

 

 

 

 

 

Mézontófű

I. 20.

I. 31.

1,5

85,0

98,0

2,0

(Phacelia tanacetifolia Benth.)

 

 

 

 

 

 

 

Takarmányretek (olajretek)

I. 31.

II. 10.

0,5

80,0

97,0

1,0

(Raphanus sativus L. var. oleiformis pers.)

 

 

 

 

 

 

 

OLAJ- ÉS ROSTNÖVÉNYEK

 

 

 

 

 

 

 

Földimogyoró

I. 31.

II. 20.

3,0

70,0

99,0

4,0

(Arachis hypogaea L.)

 

 

 

 

 

 

 

Réparepce

 

 

 

 

 

 

 

[Brassica rapa L. var. silvestris (Lam.) Briggs]

 

 

 

 

 

 

 

őszi

VIII. 5.

VIII. 10.

1,0

94,0

99,5

1,0

tavaszi

I. 31.

II. 10.

1,0

94,0

99,5

1,0

Barna mustár

I. 15.

II. 15.

3,0

95,0

99,0

2,0

[Brassica juncea (L.) Czern.]

 

 

 

 

 

 

 

Káposztarepce

 

 

 

 

 

 

 

[Brassica napus L. (partim)] hibrid

 

 

 

 

 

 

 

őszi

VIII. 5.

VIII. 10.

1,0

94,0

99,5

1,0

hibrid és szabadelvirágzású fajta

 

 

 

 

 

 

 

hibrid komponens

VIII. 5.

VIII. 10.

0,4

94,0

99,5

0,6

tavaszi

I. 30.

II. 10.

1,0

94,0

99,5

1,0

hibrid és szabadelvirágzású fajta

 

 

 

 

 

 

 

hibrid komponens

I. 30.

II. 10.

0,4

94,0

99,5

0,6

Fekete mustár

I. 31.

II. 15.

3,0

95,0

99,0

2,0

[Brassica nigra (L.) W.D.J. Koch]

 

 

 

 

 

 

 

Kender

 

 

 

 

 

 

 

(Cannabis sativa L.)

 

 

 

 

 

 

 

hibrid

I. 31.

II. 20.

2,0

85,0

98,5

2,0

vonalak

I. 31.

II. 20.

1,0

85,0

98,5

1,0

Sáfrányos szeklice

I. 15.

II. 15.

3,0

90,0

99,0

2,0

(Carthamus tinctorius L.)

 

 

 

 

 

 

 

Kömény

I. 15.

II. 15.

3,0

80,0

99,0

2,0

(Carum carvi L.)

 

 

 

 

 

 

 

Napraforgó

 

 

 

 

 

 

 

(Helianthus annuus L.)

 

 

 

 

 

 

 

hibrid és szabadelvirágzású fajta

I. 31.

III. 15.

2,0

92,0

99,5

1,0

hibrid komponens

I. 31.

III. 15.

1,0

87,0

99,5

1,0

Len (olajlen, rostlen)

I. 31.

II. 20.

1,5

87,0

98,5

2,0

(Linum usitatissimum L.)

 

 

 

 

 

 

 

Mák

XII. 15.

I. 15.

1,2

_

90,0

99,0

1,0

(Papaver somniferum L.)

 

 

 

 

 

 

 

Fehér mustár

I. 15.

II. 15.

3,0

95,0

99,0

2,0

(Sinapis alba L.)

 

 

 

 

 

 

 

Szója

I. 31.

II. 15.

3,0

80,0

98,0

5,0

[Glycine max (L.) Merr.]

 

 

 

 

 

 

 

GABONAFÉLÉK

 

 

 

 

 

 

 

Csupasz zab

I. 31.

II. 10.

3,0

200

87,0

99,0

10,0

(Avena nuda L.)

 

 

 

 

 

 

 

Zab beleértve:bizánci zab

 

 

 

 

 

 

 

[Avena sativa L. (továbbá Avena byzantina K. Koch)]

 

 

 

 

 

 

 

tavaszi

I. 31.

II. 10.

3,0

200

87,0

99,0

10,0

őszi

IX. 10.

IX. 20.

3,0

220

87,0

99,0

5,0

Homoki zab

IX. 10.

IX. 20.

3,0

220

87,0

99,0

5,0

(Avena strigosa Schreb.)

 

 

 

 

 

 

 

Árpa

 

 

 

 

 

 

 

(Hordeum vulgare L.)

 

 

 

 

 

 

 

őszi

IX. 10.

IX. 20.

4,0

220

90,0

99,0

5,0

(csupasz árpa is)

 

 

 

 

 

 

 

tavaszi

I. 31.

II. 20.

3,0

200

90,0

99,0

10,0

Rizs

I. 31.

III. 10.

5,0

105

90,0

99,8

8,0

(Oryza sativa L.)

 

 

 

 

 

 

 

Fénymag

I. 31.

III. 15.

2,0

90,0

99,5

3,0

(Phalaris canariensis L.)

 

 

 

 

 

 

 

Rozs

 

 

 

 

 

 

 

(Secale cereale L.)

 

 

 

 

 

 

 

őszi

VIII. 15.

VIII. 25.

6,5

85,0

99,0

12,0

(fajta, hibrid)

 

 

 

 

 

 

 

tavaszi

I. 31.

II. 25.

6,5

 

85,0

99,0

12,0

(fajta, hibrid)

 

 

 

 

 

 

 

vonal, alapegyszeres-őszi

VIII. 15.

VIII. 25.

3,0

85,0

99,0

6,0

vonal, alapegyszeres-tavaszi

I. 31.

II. 25.

3,0

 

85,0

99,0

6,0

Cirok

 

 

 

 

 

 

 

[Sorghum bicolor (L.) Moench]

 

 

 

 

 

 

 

hibrid és szab. elv. fajták

II. 10.

III. 15.

0,5

90,0

99,5

1,0

vonal, alapegyszeres

II. 10.

III. 15.

0,5

50

90,0

99,5

1,0

Szudánifű

 

 

 

 

 

 

 

[Sorghum sudanense (Piper) Stapf]

 

 

 

 

 

 

 

hibrid és szab. elv. fajták

II. 10.

III. 15.

0,5

90,0

99,5

1,0

vonal, alapegyszeres

II. 10.

III. 15.

0,5

50

90,0

99,5

1,0

Cirok x Szudánifű hibrid

 

 

 

 

 

 

 

[Sorghum bicolor (L.)

 

 

 

 

 

 

 

Moench x Sorghum sudanense (Piper) Stapf]

 

 

 

 

 

 

 

hibrid

II. 10.

III. 15.

0,5

90,0

99,5

1,0

vonal, alapegyszeres

II. 10.

III. 15.

0,5

50

90,0

99,5

1,0

Tritikálé

 

 

 

 

 

 

 

(x Triticosecale Wittm. ex A. Camus)

 

 

 

 

 

 

 

őszi (fajta, hibrid)

VIII. 15.

VIII. 25.

8,0

350

80,0

99,0

12,0

tavaszi (fajta, hibrid)

I. 31.

II. 25.

8,0

350

80,0

99,0

12,0

vonal, alapegyszeres-őszi

VIII. 15.

VIII. 25.

3,0

80,0

99,0

6,0

vonal, alapegyszeres-tavaszi

I. 31.

II. 25.

3,0

 

80,0

99,0

6,0

Búza

 

 

 

 

 

 

 

(Triticum aestivum L.)

 

 

 

 

 

 

 

őszi (fajta, hibrid)

IX. 10.

IX. 20.

4,0

220

90,0

99,0

5,0

vonal, alapegyszeres

IX. 10.

IX. 20.

4,0

220

90,0

99,0

5,0

tavaszi

I. 31.

II. 10.

4,0

220

90,0

99,0

5,0

Durumbúza

 

 

 

 

 

 

 

(Triticum durum Desf.)

 

 

 

 

 

 

 

őszi

IX. 10.

IX. 20.

4,0

220

90,0

99,0

5,0

tavaszi

I. 31.

II. 10.

4,0

220

90,0

99,0

5,0

Tönkölybúza

 

 

 

 

 

 

 

(Triticum spelta L.)

 

 

 

 

 

 

 

őszi

IX. 10.

IX. 20.

4,0

220

90,0

99,0

5,0

Kukorica

 

 

 

 

 

 

 

(Zea mays L.)

 

 

 

 

 

 

 

hibrid, szab. elv. fajta

II. 10.

III. 15.

1,0

95,0

99,0

1,0

vonal és alapegyszeres

II. 10.

III. 15.

1,0

85,0

99,0

1,0

BURGONYA

 

 

 

 

 

 

 

Burgonya

II. 28.

III. 10.

300 db

„E”

(Solanum tuberosum L.)

 

 

vetőgumó

 

35/55 mm

 

 

Faj

Fajtabejelen-
tési határidő
(dátum)

Vetőmag
beérkezési
határidő

Vizsgálati és letéti minta menynyisége
(ezer szem)

Vetőmag minőségi előírások

csírázási %

tisztaság %

B) ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK

 

 

 

 

 

Vöröshagyma

I. 15.

II. 15.

50

85,0

99,0

(Allium cepa L.)

 

 

 

 

 

Salottahagyma

I. 15.

II. 15.

50

85,0

99,0

(Allium cepa L.)

 

 

 

 

 

Téli sarjadékhagyma

I. 15.

II. 15.

50

85,0

99,0

(Allium fistulosum L.)

 

 

 

 

 

Póréhagyma

I. 15.

II. 15.

50

85,0

99,0

(Allium porrum L.)

 

 

 

 

 

Fokhagyma

 

 

 

 

 

(Allium sativum L.)

 

 

 

 

 

őszi

VIII. 15.

VIII. 15.

300 gerezd

tavaszi

I. 15.

II. 15.

300 gerezd

Metélőhagyma

I. 15.

II. 15.

50

85,0

99,0

(Allium schoenoprasum L.)

 

 

 

 

 

Turbolya

I. 15.

II. 15.

15

70,0

96,0

(Anthriscus cerefolium L. Hoffm.)

 

 

 

 

 

Gyökérzeller, levélzeller

XII. 15.

I. 15.

90

85,0

99,0

(Apium graveolens L.)

 

 

 

 

 

Spárga

XII. 15.

I. 15

600 db

80,0

99,0

(Asparagus officinalis L.)

 

 

 

 

 

Mángold

I. 15.

II. 15.

9

80,0

99,0

(Beta vulgaris L. var. vulgaris)

 

 

 

 

 

Cékla

I. 15.

II. 15.

40

80,0

99,0

(Beta vulgaris L. var. vulgaris conditiva Alef.)

 

 

 

 

 

Leveles kel

I. 15.

II. 15.

12

90,0

99,0

[Brassica oleracea L. convar. acephala (DC.) Alef. varsabellica]

 

 

 

 

 

Karfiol

I. 15.

II. 15.

12

90,0

99,0

[Brassica oleracea L. convar. botrytis (L.) Alef. var. botrytis L.]

 

 

 

 

 

Brokkoli, calabrese brokkoli

I. 15.

II. 15.

12

90,0

99,0

[Brassica oleracea L. convar. botrytis (L.) Alef. var. cymosa Duch.]

 

 

 

 

 

Bimbóskel

I. 15.

II. 15.

12

90,0

99,0

[Brassica oleracea L. convar. oleracea var. geminfera DC.]

 

 

 

 

 

Kelkáposzta

I. 15.

II. 15.

12

90,0

99,0

[Brassica oleracea L. convar. capitata (L.) Alef. var. sabauda L.]

 

 

 

 

 

Fejes káposzta

I. 15.

II. 15.

12

90,0

99,0

[Brassica oleracea L. convar. capitata (L.) Alef. var. alba DC]

 

 

 

 

 

Vöröskáposzta

I. 15.

II. 15.

12

90,0

99,0

[Brassica oleracea L. convar. capitata (L.) Alef. var. rubra DC]

 

 

 

 

 

Karalábé

XII. 15.

I. 15.

12

90,0

99,0

[Brassica oleracea L. convar. acephla (DC.) Alef. var. gongylodes]

 

 

 

 

 

Kínai kel

I. 15.

II. 15.

6

90,0

99,0

(Brassica rapa L.)

 

 

 

 

 

Tarlórépa

I. 15.

II. 15.

4

90,0

99,0

(Brassica rapa L. var. rapa)

 

 

 

 

 

Paprika

I. 15.

II. 15.

5

92,0

99,0

(Capsicum annuum L.)

 

 

 

 

 

Borzaslevelű endívia.

I. 15.

II. 15.

10

90,0

99,0

széleslevelű endívia

 

 

 

 

 

(Cichorium endivia L.)

 

 

 

 

 

Hajtató cikória,

I. 15.

II. 15.

10

90,0

99,0

leveles cikória,

 

 

 

 

 

ipari cikória

 

 

 

 

 

(Cichorium intybus L.)

 

 

 

 

 

Görögdinnye

I. 15.

II. 15.

2,4

94,0

99,0

[Citrullus lanatus

 

 

 

 

 

(Thumb.) Matsum. et Nakai]

 

 

 

 

 

Sárgadinnye

XII. 15.

I. 15.

3

94,0

99,0

(Cucumis melo L.)

 

 

 

 

 

Salátauborka, konzervuborka

XII. 15.

I. 15.

2

94,0

99,0

(Cucumis sativus L.)

 

 

 

 

 

Sütőtök

II. 15.

III. 15.

3

88,0

98,0

(Cucurbita maxima Duchesne.)

 

 

 

 

 

Tök

II. 15.

III. 15.

3

88,0

98,0

(Cucurbita pepo L.)

 

 

 

 

 

Articsóka, kardi

II. 15.

III. 15.

2

88,0

98,0

(Cynara cardunculus L.)

 

 

 

 

 

Sárgarépa,

I. 15.

II. 15.

200

85,0

98,0

Takarmány sárgarépa

 

 

 

 

 

(Daucus carota L.)

 

 

 

 

 

Édeskömény

I. 15.

II. 15.

800 g

85,0

99,0

(Foeniculum vulgare Mill.)

 

 

 

 

 

Saláta

XII. 15.

I. 15.

90

90,0

99,0

(Lactuca sativa L.)

 

 

 

 

 

Paradicsom

XII. 15.

I. 15.

10

95,0

99,0

[Lycopersicon esculentum Mill.]

 

 

 

 

 

Petrezselyem

I. 15.

II. 15.

120

75,0

99,0

[Petroselinum crispum (Mill.) Nyman ex. A. W. Hill.]

 

 

 

 

 

Tűzbab

II. 15.

III. 15.

2,5

75,0

99,0

(Phaseolus coccineus L.)

 

 

 

 

 

Zöldbab

II. 15.

III. 15.

2,5

88,0

99,5

(bokorbab és futóbab)

 

 

 

 

 

(Phaseolus vulgaris L.)

 

 

 

 

 

Kifejtőborsó, velőborsó, cukorborsó

I. 15.

II. 15.

20

90,0

99,5

[Pisum sativum L. (partim)]

 

 

 

 

 

Retek, fekete retek

XII. 15.

I. 15.

50

90,0

99,0

(Raphanus sativus L.)

 

 

 

 

 

Feketegyökér

I. 15.

II. 15.

40

70,0

95,0

(Scorzonera hispanica L.)

 

 

 

 

 

Tojásgyümölcs

II. 15.

III. 15.

10

85,0

99,0

(Solanum melongena L.)

 

 

 

 

 

Spenót

I. 15.

II. 15.

70

85,0

99,0

(Spinacea oleracea L.)

 

 

 

 

 

Galambbegysaláta

I. 15.

II. 15.

20

90,0

99,0

[Valerianella locusta (L.) Laterr.]

 

 

 

 

 

Lóbab

II. 15.

III. 15.

2,5

75,0

99,0

[Vicia faba L. (partim.)]

 

 

 

 

 

Csemegekukorica,

II. 15.

III. 15

1

80,0

98,0

pattogató kukorica

 

 

 

 

 

[Zea mays L. (partim)]

 

 

 

 

 

Faj

Bejelentési határidő

Vizsgálatokhoz szükséges növényanyag

C) SZŐLŐ-GYÜMÖLCS

 

 

Szőlő és szőlő alany

I. 20.

36 db oltvány, illetve gyökeres alany

Alma, körte alany

I. 20.

50 db 1 éves gyökeres dugvány

Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, kajszibarack

I. 20.

12 db oltvány vagy 4 db szemzőhajtás

Birs alany

I. 20.

60 db 1 éves gyökeres dugvány

Őszibarack

I. 20.

16 db oltvány vagy 4 db szemzőhajtás

Mandula, mogyoró

I. 20.

10 db oltvány

Dió

I. 20.

30 db oltvány

Gesztenye

I. 20.

8 db oltvány

Köszméte

II. 1.

10 db tő vagy oltvány

Ribiszke, szeder

II. 1.

15 db tő

Ribiszkeköszméte, áfonya

II. 1.

10 db tő

Málna

II. 1.

20 db tő

Szamóca

VII. 1.

50 db palánta

Prunus alany

I. 20.

25 db gyökeres dugvány vagy 80 db 1 éves magonc

Bodza

II. 1.

12 db tő

Megjegyzés: Szőlő és szőlőalany klónok bejelentésekor csak vírustesztelt szaporítóanyag fogadható el.

5. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez85

A gazdasági értékvizsgálathoz szükséges szaporítóanyag mennyiségi és minőségi előírásai

Szántóföldi növények

Faj

Vetőmag beérkezési határidő

Vizsgálati évek száma

Szükséges vetőmag mennyiség helyenként (kg)

Kísérleti helyek száma

Vetőmag minőségi előírások

csírázási %

tisztaság %

RÉPAFÉLÉK

 

 

 

 

 

 

Cukorrépa

III. 1.

2

0,15

7

80,0

99,0

(Beta vulgaris L.)

 

 

 

 

 

 

Takarmányrépa

II. 15.

2

0,15

4

80,0

99,0

(Beta vulgaris L.)

 

 

 

 

 

 

TAKARMÁNYNÖVÉNYEK ÉS PÁZSITFÜVEK

 

 

 

 

 

 

Ebtippan

II. 10.

4

0,2

4

75,0

90,0

(Agrostis canina L.)

 

 

 

 

 

 

Óriás tippan

II. 10.

4

0,2

4

80,0

90,0

(Agrostis gigantea Roth)

 

 

 

 

 

 

Tarackos tippan

II. 10.

4

0,2

4

75,0

90,0

(Agrostis stolonifera L.)

 

 

 

 

 

 

Cérnatippan

II. 10.

4

0,2

4

75,0

90,0

(Agrostis capillaris L.)

 

 

 

 

 

 

Réti ecsetpázsit

II. 10.

4

0,3

4

70,0

75,0

(Alopecurus pratensis L.)

 

 

 

 

 

 

Francia perje

II. 10.

4

0,3

4

75,0

90,0

[Arrhenatherum elatius (L.)

 

 

 

 

 

 

P. Beauv. ex J. Presl & C Presl]

 

 

 

 

 

 

Sudár rozsnok

II. 10.

4

0,3

4

75,0

97,0

(Bromus catharticus Vahl)

 

 

 

 

 

 

Alaszkai rozsnok

II. 10.

4

0,3

4

75,0

97,0

(Bromus sitchensis Trin.)

 

 

 

 

 

 

Csillagpázsit

II. 10.

4

0,3

4

70,0

90,0

[Cynodon dactylon (L.) Pers.]

 

 

 

 

 

 

Csomós ebír

II. 10.

4

0,2

4

80,0

90,0

(Dactylis glomerata L.)

 

 

 

 

 

 

Nádképű csenkesz

II. 10.

4

0,3

4

80,0

95,0

(Festuca arundinacea Schreber)

 

 

 

 

 

 

Fonalas csenkesz

II. 10.

4

0,3

4

75,0

85,0

(Festuca filiformis Pourr.)

 

 

 

 

 

 

Juhcsenkesz

II. 10.

4

0,3

4

75,0

85,0

(Festuca ovina L.)

 

 

 

 

 

 

Réti csenkesz

II. 10.

4

0,3

4

80,0

95,0

(Festuca pratensis Huds.)

 

 

 

 

 

 

Vörös csenkesz

II. 10.

4

0,3

4

75,0

90,0

(Festuca rubra L.)

 

 

 

 

 

 

Keménylevelű csenkesz

II. 10.

4

0,3

4

75,0

85,0

Festuca trachyphilla (Hack.) Krajina

 

 

 

 

 

 

Csenkesz-perje fajhibrid

II. 10.

4

0,3

4

75,0

96,0

(xFestulolium Asch. & Graebn.)

 

 

 

 

 

 

Olaszperje, hollandiperje

II. 10.

2

0,3

4

75,0

96,0

(Lolium multiflorum Lam.)

 

 

 

 

 

 

Angolperje

II. 10.

4

0,3

 

80,0

96,0

(Lolium perenne L.)

 

 

 

 

 

 

Hibrid perje

II. 10.

4

0,3

4

75,0

96,0

(Lolium x boucheanum Kunth)

 

 

 

 

 

 

Kanáriköles

II. 10.

4

0,2

4

75,0

96,0

(Phalaris aquatica L.)

 

 

 

 

 

 

Kis komócsin

II. 10.

4

0,2

4

80,0

96,0

(Phleum nodosum L.)

 

 

 

 

 

 

Egynyári perje

II. 10.

2

0,2

4

75,0

85,0

(Poa annua L.)

 

 

 

 

 

 

Ligeti perje

II. 10.

4

0,2

4

75,0

85,0

(Poa nemoralis L.)

 

 

 

 

 

 

Mocsári perje

II. 10.

4

0,2

4

75,0

85,0

(Poa palustris L.)

 

 

 

 

 

 

Réti perje

II. 10.

4

0,2

4

75,0

85,0

(Poa pratensis L.)

 

 

 

 

 

 

Sovány perje

II. 10.

4

0,2

4

75,0

85,0

(Poa trivialis L.)

 

 

 

 

 

 

Aranyzab

II. 10.

4

0,2

4

70,0

75,0

[Trisetum flavescens (L.) P. Beauv.]

 

 

 

 

 

 

Keleti kecskeruta

II. 10.

4

1,5

4

75,0

97,0

(Galega orientalis Lam.)

 

 

 

 

 

 

Koronás baltavirág

II. 10.

4

0,2

4

75,0

95,0

(Hedysarum coronarium L.)

 

 

 

 

 

 

Szarvaskerep

II. 10.

4

0,2

4

75,0

95,0

(Lotus corniculatus L.)

 

 

 

 

 

 

Fehérvirágú csillagfürt

II.10.

2

3,0

4

80,0

98,0

(Lupinus albus L.)

 

 

 

 

 

 

Sárgavirágú csillagfürt

II. 10.

2

3,0

4

80,0

98,0

(Lupinus luteus L.)

 

 

 

 

 

 

Komlós lucerna

II. 10.

4

0,2

4

80,0

97,0

(Medicago lupulina L.)

 

 

 

 

 

 

Lucerna

II. 10.

4

0,2

5

80,0

97,0

(Medicago sativa L.)

 

 

 

 

 

 

Tarkavirágú lucerna

II. 10.

4

0,2

5

80,0

97,0

(Medicago x varia T. Martyn)

 

 

 

 

 

 

Baltacim

II. 10.

3

0,2

4

75,0

95,0

(Onobrychis viciifolia Scop.)

 

 

 

 

 

 

Étkezési száraz- és takarmányborsó

II. 10.

3

4,0

5

80,0

98,0

[Pisum sativum L. (partim)]

 

 

 

 

 

 

Alexandriai here

II. 10.

2

0,2

4

80,0

97,0

(Trifolium alexandrinum L.)

 

 

 

 

 

 

Svédhere

II. 10.

4

0,2

4

80,0

97,0

(Trifolium hybridum L.)

 

 

 

 

 

 

Bíborhere

VIII. 10.

2

0,2

4

75,0

97,0

(Trifolium incarnatum L.)

 

 

 

 

 

 

Vöröshere

I. 31.

3

0,2

4

80,0

97,0

(Trifolium pratense L.)

 

 

 

 

 

 

Fehérhere

II. 10.

4

0,2

4

80,0

97,0

(Trifolium repens L.)

 

 

 

 

 

 

Perzsahere

II. 10.

2

0,2

4

80,0

97,0

(Trifolium resupinatum L.)

 

 

 

 

 

 

Görögszéna

II. 10.

4

0,2

4

80,0

95,0

(Trigonella foenum-graecum L.)

 

 

 

 

 

 

Lóbab

II. 10.

2

4,0

4

85,0

98,0

[Vicia faba L. (partim)]

 

 

 

 

 

 

Pannon bükköny

VIII. 31.

2

1,5

4

85,0

98,0

(Vicia pannonica Crantz)

 

 

 

 

 

 

Takarmánybükköny

II. 10.

2

1,5

4

85,0

98,0

(Vicia sativa L.)

 

 

 

 

 

 

Szöszös bükköny

IX. 20.

2

1,5

4

85,0

98,0

(Vicia villosa Roth)

 

 

 

 

 

 

Karórépa

II. 10.

2

0,2

4

80,0

98,0

[Brassica napus L. var. napobrassica (L.) Rchb.]

 

 

 

 

 

 

Takarmánykáposzta

II. 10.

2

0,2

4

75,0

98,0

[Brassica oleracea L. convar. acephala (DC.)]

 

 

 

 

 

 

Alef. var. medullosa Thell. + var. viridis]

 

 

 

 

 

 

Mézontófű

II. 10.

2

0,2

4

80,0

96,0

(Phacelia tanacetifolia Benth.)

 

 

 

 

 

 

Takarmányretek (olajretek)

II. 10.

2

0,4

4

80,0

97,0

[Raphanus sativus L. var. (oleiformis pers.)]

 

 

 

 

 

 

OLAJ- ÉS ROSTNÖVÉNYEK

 

 

 

 

 

 

Földimogyoró

II. 20.

2

1,6

4

70,0

99,0

(Arachis hypogaea L.)

 

 

 

 

 

 

Réparepce

 

 

 

 

 

 

[Brassica rapa L. var. silvestris (Lam.) Briggs]

 

 

 

 

 

 

őszi

VIII. 10.

2

4

85,0

tavaszi

II. 10.

2

0,3

4

85,0

98,0

Barna mustár

II. 15.

2

0,4

4

85,0

98,0

[Brassica juncea (L.) Czern.]

 

 

 

 

 

 

Káposztarepce

 

 

 

 

 

 

[Brassica napus L. (partim)]

 

 

 

 

 

 

őszi

VIII. 10.

3

0,6

7

94,0

99,5

tavaszi

II. 10.

2

0,5

5

94,0

99,5

Fekete mustár

II. 15.

2

0,4

4

85,0

98,0

[Brassica nigra (L.) W.D.J. Koch]

 

 

 

 

 

 

Kender

II. 15.

2

1,0

4

85,0

99,5

(Cannabis sativa L.)

 

 

 

 

 

 

Sáfrányos szeklice

II. 15.

2

0,3

4

90,0

99,0

(Carthamus tinctorius L.)

 

 

 

 

 

 

Kömény

II. 15.

2

0,2

4

80,0

99,0

(Carum carvi L.)

 

 

 

 

 

 

Napraforgó

III. 20.

3

0,7

7

92,0

99,5

(Helianthus annuus L.)

 

 

 

 

 

 

Len (olajlen, rostlen)

II. 20.

2

1,5

4

85,0

99,0

(Linum usitatissimum L.)

 

 

 

 

 

 

Mák

I. 15.

2

0,3

4

90,0

99,0

(Papaver somniferum L.)

 

 

 

 

 

 

Fehér mustár

II. 15.

2

0,4

4

85,0

98,0

(Sinapis alba L.)

 

 

 

 

 

 

Szója

II. 15.

2

2,0

5

90,0

99,5

[Glycine max (L.) Merr.]

 

 

 

 

 

 

GABONAFÉLÉK

 

 

 

 

 

 

Csupasz zab

II. 10.

3

1,3

4

87,0

99,0

(Avena nuda L.)

 

 

 

 

 

 

Zab beleértve bizánci zab

 

 

 

 

 

 

(Avena sativa L. Avena byzantina K. Koch)

 

 

 

 

 

 

tavaszi

II. 10.

3

1,3

4

87,0

99,0

őszi

IX. 20.

3

1,3

4

87,0

99,0

Homoki zab

IX. 20.

3

1,3

4

87,0

99,0

(Avena strigosa Schreb.)

 

 

 

 

 

 

Árpa

 

 

 

 

 

 

(Hordeum vulgare L.)

 

 

 

 

 

 

őszi

IX. 20.

3

2,2

7

90,0

99,0

(Csupasz árpa is)

 

 

 

 

 

 

tavaszi

II. 10.

2

2,0

6

90,0

99,0

Rizs

III. 10.

2

2,5

4

90,0

99,8

(Oryza sativa L.)

 

 

 

 

 

 

Fénymag

III. 15.

2

0,4

4

90,0

99,5

(Phalaris canariensis L.)

 

 

 

 

 

 

Rozs

IX. 20.

2

1,4

5

82,0

99,0

(Secale cereale L.)

 

 

 

 

 

 

Cirok

III. 15.

2

0,4

5

90,0

99,0

[Sorghum bicolor (L.) Moench]

 

 

 

 

 

 

Szudáni fű

III. 15.

2

0,5

5

90,0

99,5

[Sorghum sudanense (Piper) Stapf.]

 

 

 

 

 

 

Cirok x szudánifű hibrid

III. 15.

2

0,5

5

90,0

99,5

[Sorghum bicolor (L.) Moench x Sorghum sudanense (Piper) Stapf]

 

 

 

 

 

 

Tritikálé

 

 

 

 

 

 

(x Triticosecale Wittm. ex

 

 

 

 

 

 

A. Camus)

 

 

 

 

 

 

őszi

IX. 20.

3

2,0

5

80,0

99,0

tavaszi

II. 10.

2

2,0

5

80,0

99,0

Búza

 

 

 

 

 

 

(Triticum aestivum L.)

 

 

 

 

 

 

őszi

IX. 20.

3

2,3

7

85,0

88,0

tavaszi

II. 10.

2

2,3

5

85,0

99,0

Durumbúza

 

 

 

 

 

 

(Triticum durum Desf.)

 

 

 

 

 

 

őszi

IX. 20.

3

2,3

4

90,0

99,0

tavaszi

II. 10.

2

1,8

4

90,0

99,0

Tönkölybúza

IX. 20.

2

1,5

5

85,0

99,0

(Triticum spelta L.)

 

 

 

 

 

 

Kukorica

III. 15.

3

0,7

8

90,0

99,0

(Zea mays L.)

 

 

 

 

 

 

BURGONYA

 

 

 

 

 

 

Burgonya

III. 15.

3

350 db

6

K1 A (E)

(Solanum tuberosum L.)

 

 

vetőgumó

 

 

 

6. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez86

A megkülönböztethetőség, az állandóság
és az egyneműség vizsgálata során figyelembe vett jellemzők

A. rész

Alaktani jellemzők

1. 10–20 cm hosszúságú, növekedésben lévő hajtás végén elhelyezkedő hajtáscsúcs

1.1. alak

1.2. szín (rügyfakadáskor, hogy meg lehessen figyelni az antociánokat)

1.3. szőrösség

2. zöldhajtás a virágzás idején

2.1. keresztmetszet (alak és kontúr)

2.2. szőrösség

3. fás hajtás

3.1. felület

3.2. szártag

4. kacsok eloszlása

5. 10–30 cm hosszú, növekedésben lévő hajtás végén elhelyezkedő fiatal levelek (a hajtáscsúcstól számított, attól elkülönülő első három levél)

5.1. szín

5.2. szőrösség

6. kifejlett levél (a 8. és a 11. szárcsomó között)

6.1. fénykép

6.2. rajz vagy közvetlen lenyomat méretarányokkal

6.3. általános alak

6.4. levélkaréjok száma

6.5. vállöblök

6.6. az alsó és a felső oldalöblök mélysége

6.7. a levélfonák szőrössége

6.8. felület

6.9. levélszél

7. virágzat

látható nem

8. szőlőfürt szüretre érett állapotban (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetében)

8.1. fénykép (méretarányokkal)

8.2. alak

8.3. méret

8.4. fürtnyél (hossz)

8.5. átlagos tömeg, grammban

8.6. szemek ellenállása leszakítás során

8.7. fürt tömöttsége

9. szőlőbogyó szüretre érett állapotban (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén)

9.1. fénykép (méretarányokkal)

9.2. alak

9.3. a bogyó nagysága az átlagos tömeg feltüntetésével

9.4. szín

9.5. héj (csemegeszőlő-fajták esetén)

9.6. magszám (csemegeszőlő-fajták esetén)

9.7. gyümölcshús

9.8. lé

9.9. íz

10. mag (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén) fénykép két oldalról és profilból (méretarányokkal)

B. rész

Fiziológiai jellemzők

1. vegetatív jelenségek

1.1. fenológiai adatok megállapítása:

a fenológiai adatok megállapítása egy vagy több kontrollfajtával való összehasonlítás útján történik:

1.1.1. fehérszőlőfajták

– Rizlingszilváni, Szürkebarát, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Zalagyöngye

1.1.2. kékszőlőfajták

– Kékoportó, Pinot noir, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Medina

1.1.3. csemegeszőlő-fajták

– Csabagyöngye, Irsai Olivér, Chasselas, Pannóniakincse, Italia, Palatina

1.2. rügyfakadás ideje

az az időpont, amikor a hagyományosan metszett szőlőtőke rügyeinek fele kifakadt, feltárva a belső szőrzet alakulását a kontrollfajtákhoz képest

1.3. teljes virágzás ideje

az az időpont, amikor meghatározott számú növényen a virágok fele kinyílt a kontrollfajtákkal összehasonlítva

1.4. érettség (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén)

az érettség időszakán kívül fel kell tüntetni a must sűrűségét vagy valószínűsíthető alkoholfokát, savasságát és a megfelelő szőlőhozamot kilogramm/hektárban kifejezve, összehasonlítva egy vagy több kontrollfajtával, lehetőleg hasonló méretű hozamokat megadva

2. termesztési jellemzők

2.1. növekedési erély

2.2. növekedési habitus (az első terméshozó rügy elhelyezkedése, preferált méret)

2.3. termőképesség

2.3.1. rendszeresség

2.3.2. hozam

2.3.3. anomáliák

2.4. ellenálló képesség vagy érzékenység

2.4.1. kedvezőtlen környezeti feltételekkel szemben

2.4.2. károsító szervezetekkel szemben

2.4.3. a bogyó hajlamossága a repedésre

2.5. vegetatív szaporítás során mutatott viselkedés

2.5.1. oltás

2.5.2. szaporítás dugványozással

3. hasznosítás

3.1. borszőlőként

3.2. csemegeszőlőként

3.3. alanyként

3.4. ipari felhasználásra

7. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez87

A vizsgálatok végzésének minimumfeltételei

1. Ökológiai információk

1.1. hely,

1.2. földrajzi adottságok,

1.2.1. hosszúsági fok,

1.2.2. szélességi fok,

1.2.3. magasság,

1.2.4. fekvés és lejtés,

1.3. éghajlati viszonyok,

1.4. talajtípus.

2. Technikai részletek

2.1. Borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén

2.1.1. 24 szőlőtő, lehetőleg számos különböző alanyon,

2.1.2. legalább 3 évi termesztés,

2.1.3. legalább 2 hely, különböző ökológiai adottságokkal,

2.1.4. oltó vételezését legalább három alanyfajtánál kell vizsgálni.

2.2. Alanyfajták esetén

2.2.1. 5 szőlőtő, legalább kétféle növekedési habitussal,

2.2.2. öt évvel a telepítés után,

2.2.3. három hely, különböző ökológiai adottságokkal,

2.2.4. oltó vételezését legalább három fajta oltóvesszőjével kell vizsgálni.

8. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez88

A Fajtaminősítő Bizottság működésének részletes szabályai

1.89 A Fajtaminősítő Bizottság a következő szekciókból áll:

a) szántóföldi növények szekció,

b) zöldség, gyógy- és dísznövény szekció,

c) szőlő, gyümölcs szekció,

d) erdészeti szekció.

2.90 A Fajtaminősítő Bizottság ülésén a titkárt szakirányú helyettese helyettesítheti. A Fajtaminősítő Bizottság tagja az ülésen nem helyettesíthető.

3. A Fajtaminősítő Bizottság tagjainak megbízatása visszavonásig érvényes. A Fajtaminősítő Bizottság tagjának három ülésről való igazolatlan távolmaradása esetén a szekcióelnök – a Fajtaminősítő Bizottság elnöke útján – a miniszternél kezdeményezheti a megbízatás visszavonását.

4. A Fajtaminősítő Bizottság elnöke szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a minisztert a Fajtaminősítő Bizottság munkájáról, határozatairól és javaslatairól.

5. A Fajtaminősítő Bizottság titkárának feladatai:

a) a Fajtaminősítő Bizottság elé terjeszti az állami elismerésre és annak elutasítására, illetve az állami elismerés visszavonására vonatkozó, valamint az egyéb napirendre kerülő előterjesztéseket,

b) javaslatot készít a Fajtaminősítő Bizottság ülésének napirendjére,

c) javaslatot tesz a Fajtaminősítő Bizottság elnökének az ülés időpontjára,

d) összehívja a Fajtaminősítő Bizottság ülését.

6. A Fajtaminősítő Bizottság jegyzőjének feladatai:

a) a Fajtaminősítő Bizottság ülésein ellátja az ügyviteli feladatokat,

b) vezeti az ülések jegyzőkönyvét,

c) elkészíti a Fajtaminősítő Bizottság határozati javaslatait.

7. A szekcióelnök levezeti a szekcióüléseket és aláírásával hitelesíti az ülések jegyzőkönyveit és a határozati javaslatokat.

8.91 A Fajtaminősítő Bizottság az előterjesztett javaslatokat egyenként tárgyalja meg. A döntések előtt a Fajtaminősítő Bizottság a fajta előterjesztőjét, bejelentőjét vagy képviselőjét és szükség esetén a meghívott szakértőket meghallgatja. A bejelentő, a NÉBIH témavezetője és a meghívott szakértők kizárólag az őket érintő ügy tárgyalásakor szólalhatnak fel az ülésen.

9. A Fajtaminősítő Bizottság tagjainak az előterjesztésben foglaltaktól eltérő véleményét, annak indokolását, az ülésen részt vevő tagok számát, valamint a szavazatok arányát jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

10.92 A Fajtaminősítő Bizottság munkájával kapcsolatos ügyviteli teendőket a NÉBIH látja el. Ezzel összefüggésben a NÉBIH

a) előkészíti az állami elismerésre, annak elutasítására, illetve az állami elismerés visszavonására vonatkozó, valamint az egyéb napirendre kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja az ülés előkészítésével és megtartásával összefüggő feladatokat,

c)93 az ülések jegyzőkönyvei és a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása alapján az ülést követő 30 napon belül elkészíti a növényfajták állami elismerésére, annak elutasítására, meghosszabbítására, illetve az állami elismerés visszavonására vonatkozó határozatot,

d) a minisztérium hivatalos lapjában történő közzététel céljából a minisztérium részére megküldi a növényfajták állami elismerésével, annak elutasításával, meghosszabbításával vagy az állami elismerés visszavonásával kapcsolatos határozatát,

e) gondoskodik a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott fajtavizsgálati módszerek és azok módosításának bevezetéséről és az állami elismeréssel kapcsolatos egyéb feladatok végrehajtásáról.

9. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez94

Fajtabélyegek és kifejeződési fokozataik

1. Corylus avellana L. – mogyoró

Hajtásrügy-fakadás ideje (amikor már két levél látható)

nagyon korai

nagyon korai – korai

korai

középkorai

közepes

középkései

kései

kései – nagyon kései

nagyon kései

Barkavirágzás ideje

nagyon korai

nagyon korai – korai

korai

középkorai

közepes

középkései

kései

kései – nagyon kései

nagyon kései

Nővirágzás ideje

nagyon korai

nagyon korai – korai

korai

középkorai

közepes

középkései

kései

kései – nagyon kései

nagyon kései

Kupacs hossza a makk hosszához képest

rövidebb

egyenlő

hosszabb

Kupacs szeldeltsége

gyenge

közepes

erős

Kupacs karéjok fűrészessége

gyenge

közepes

erős

Makk nagysága

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Makk alakja

gömbölyű

kúpos

tojásdad

rövid hengeres

hosszú hengeres

Érési idő

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

Makk bélaránya (tömeg%)

nagyon alacsony

alacsony

közepes

magas

nagyon magas

2. Cydonia Mill. – birs

Növény habitusa

feltörő

félig feltörő

szétterülő

Levéllemez alakja

elliptikus

kerekded

tojásdad

visszás tojásdad

Gyümölcs általános alakja hosszmetszetben

elliptikus

kerekded

négyzet

visszás tojásdad

körte alakú

3. Fragaria x. ananassa Duch. – szamóca

Virágzat elhelyezkedése a lombozathoz képest

lombozat alatt

lombozattal egy szintben

lombozat felett

Gyümölcs mérete

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Gyümölcs jellemző alakja

vese alakú

lapított

gömbölyű

kúp alakú

kettős kúp alakú

tojás alakú

majdnem hengeres

ék alakú

szív alakú

Gyümölcs színe

fehéressárga

világosnarancs

narancs

narancsvörös

vörös

sötétvörös

feketésvörös

Érési idő (növények 50%-án érett gyümölcs van)

nagyon korai

korai

középidejű

kései

nagyon kései

Terméshozás típusa

nem remontáló

részlegesen remontáló

teljesen remontáló

napszakközömbös

4. Juglans regia L. – dió

Fa termőrügyeinek elhelyezkedése

egyéves ágak csúcsán (gyümölcsképzés a korona palástján)

kétéves vagy annál idősebb ágakon elhelyezkedő hosszú hajtások csúcsán (gyümölcsképzés csoportokban)

egyéves vesszők teljes hosszában (gyümölcsképzés az oldalrügyeken)

Érés ideje

korai

korai – közepes

közepes

közepes – kései

kései

Levél főér fennmaradása

nem fennmaradó (lehulló)

fennmaradó

Hajtásrügy-pattanás időpontja

nagyon korai

nagyon korai – korai

korai

korai – közepes

közepes

közepes – kései

kései

kései – nagyon kései

nagyon kései

5. Malus Mill. – alma

Gyümölcs alakja

gömbölyded

kúpos gömbölyded

széles gömbölyded – kúpos

lapított

lapított gömbölyded

kúpos

keskeny kúpos

csonka kúp alakú

ellipszoid

ellipszoid – kúpos (tojás alakú)

henger alakú

henger alakú – kúpos

Gyümölcs mérete

nagyon kicsi

nagyon kicsi – kicsi

kicsi

kicsi – közepes

közepes

közepes – nagy

nagy

nagy – nagyon nagy

nagyon nagy

Gyümölcs fedőszíne

narancssárga

rózsaszín

piros

bíbor (liláspiros)

barna

Virágzás kezdetének időpontja (a virágok 10%-a kinyílt)

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

A fogyasztási érettség időpontja

nagyon korai

korai

középidejű

kései

nagyon kései

6. Alma alanyok

Növény hajtásának állása

feltörő

szétterülő

csüngő

Növény hajtásának növekedése

egyenes

hullámos vagy cikcakkos

A levéllemez antociános színeződése kiterült levélnél

nincs

van

Rügypattanás időpontja

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

Várható alanyhatás

7. Prunus alanyok

Fanövekedés erőssége

gyenge

közepes

erős

Levéllemez hosszúsága

nagyon rövid

rövid

közepes

hosszú

nagyon hosszú

Levéllemez alakja

keskeny elliptikus

elliptikus

kerekded

tojásdad

visszás tojásdad

Virág

nincs

van

Várható alanyhatás, inkompatibilitás

8. Prunus amygdalus Batsch. – mandula

Virágzás kezdetének ideje

nagyon korai

nagyon korai – korai

korai

középkorai

közép

középkései

kései

kései – nagyon kései

nagyon kései

Virágszirmok színe

fehér

rózsaszínes fehér

rózsaszín

sötét rózsaszín

Érés ideje

nagyon korai

korai

középidejű

kései

nagyon kései

Csonthéjas gyümölcs csúcsának alakja

lapos

lekerekített

hegyes

Gyümölcs mérete

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Magbél alakja

keskeny elliptikus

elliptikus

széles elliptikus

nagyon széles elliptikus

9. Prunus armeniaca L. – kajszi

Gyümölcs nagysága

kicsi

közepes

nagy

Gyümölcs kocsánymélyedésének mélysége

sekély

közepes

mély

Gyümölcshéj alapszíne

fehér

krémszínű – sárga

világosnarancs

narancs

sötétnarancs

Gyümölcshús színe

fehér

krémszínű

világosnarancs

narancs

sötétnarancs

Virágzás kezdetének ideje (a fán már néhány virág kinyílt)

korai

közepes

kései

Érés ideje

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

10. Prunus avium L. – cseresznye és Prunus cerasus L. – meggy

Gyümölcs mérete

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Gyümölcshéj színe

sárga

cinóberpiros világossárga alapszínen

narancsvörös

világospiros

piros

barnásvörös

bordó

mahagóni

fekete

Virágzás ideje

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

Gyümölcsérés ideje

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

11. Prunus domestica L. – szilva

Gyümölcs mérete

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Gyümölcs alakja oldalnézetben

megnyúlt

elliptikus

kerekded

lapított

tojásdad

visszás tojásdad

Gyümölcshéj alapszíne (a hamvasság letörlése után)

zöldesfehér

zöld

sárgászöld

sárga

narancssárga

vörös

világoslila

bíborlila

sötétlila

liláskék

sötétkék

Gyümölcs fedőszíne

nincs

van, az milyen

Gyümölcshús színe

fehéres

zöld

sárgászöld

sárga

narancs

vörös

A gyümölcs kőmagja magvaválóságának mértéke

magvaváló

félig magvaváló

duránci

A virágzás kezdetének időpontja

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

A gyümölcs érésének kezdete

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

12. Prunus persica (L.) Batsch. – őszibarack

A fa mérete

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

igen nagy

A hosszú termővessző antociános elszíneződése (az árnyékos oldalon)

nincs

van

Virág típusa

harang alakú

rózsa alakú

Szirom mérete

igen kicsi

kicsi

közepes

nagy

igen nagy

Levélnyélen mirigy

nincs

van

Levélnyélen mirigyek alakja

kerekded

vese alakú

Gyümölcshús alapszíne

zöldesfehér

fehér

krémfehér

világossárga

sárga

narancssárga

narancs

vörös

Gyümölcs mérete

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Gyümölcshús színe a kőmag körül és a héj alatt

azonos az alapszínnel

kőmag körül vörös

a héj alatt vörös

Kőmag magvaválósága

magvaváló

maghoz kötött

Virágzás kezdetének időpontja

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

Gyümölcs fogyasztási érettségének ideje

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

13. Prunus salicina L. – japánszilva

Gyümölcs mérete (fiziológiailag érett gyümölcsön)

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Gyümölcs alakja oldalnézetben

kerekded

megnyúlt

hosszúkás

Gyümölcshéj alapszíne (beleértve a hamvasságát)

fehéres (áttetsző)

zöld

sárgászöld

sárga

narancstól sárgáig

vörös

lila

liláskék

sötétkék

Gyümölcshús színe

fehéres

sárga

sárgászöld

zöld

narancs

vörös

Virágzás időpontja

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

Érési idő

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

14. Pyrus communis L. – körte

A gyümölcs legnagyobb átmérőjének helye

középtájon

kissé a csésze felé

egyértelműen a csésze felé

Gyümölcs nagysága

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

igen nagy

Gyümölcshéj alapszíne

nem látható

zöld

sárgászöld

sárga

Gyümölcs kocsányának hossza

rövid

közepes

hosszú

Virágzás időpontja

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

Fogyasztási érettség ideje

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

15. Alanyok

Növény vesszőjének állása

feltörő

szétterülő

csüngő

Növény vesszőjének növekedése

egyenes

hullámos

cikcakkos

Rügypattanás időpontja

korai

közepes

késői

Várható alanyhatás, inkompatibilitás

16. Ribes silvestre Mert et Koch. Ribes niveum Lindl. – piros és fehér ribiszke

Gyümölcs érésének ideje

nagyon korai

korai

közepes

késői

nagyon kései

Fürt hosszúsága a fürtnyéllel együtt

nagyon rövid

rövid

közepes

hosszú

nagyon hosszú

A bogyók fürtön belüli kiegyenlítettsége

kiegyenlített

változó

Bogyó mérete

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Bogyó színe

fehér

fehéressárga

rózsaszínű

piros

Bogyó hullása

hullásra hajlamos

hullásra nem hajlamos

17. Ribes uva crispa L. – köszméte

Növény alakja

visszás tojásdad

gömb alakú

keresztirányban ellipszoid

Gyümölcs mérete

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Gyümölcs alakja

gömb alakú

ellipszis alakú

körte alakú

Gyümölcs színe

sárga

sárgászöld

zöld fehér árnyalattal

zöld

piros

Gyümölcs érésének ideje

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

18. Ribes nigrum L. – fekete ribiszke

A magasság/átmérő viszonya a növénynél

kicsi

közepes

nagy

Bogyó mérete

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Bogyó hullása

hullásra hajlamos

hullásra nem hajlamos

Gyümölcsérés időpontja

nagyon korai

korai

középidejű

kései

nagyon kései

19. Rubus subgenus Eubatus Sect. Moriferi et Ursini – szeder és hibridjei

Növény növekedési formája

felálló

felálló – félig felálló

félig felálló

félig felálló – kúszó

kúszó

Áttelelő vessző tüskézettsége

nincs

van

Gyümölcs mérete

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Érés kezdetének időpontja

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

20. Rubus idaeus L. – málna

Növény hajtásainak száma

kevés

közepes

sok

nagyon sok

A csúcs antociános elszíneződése fiatal sarjnál a gyors növekedési szakaszban

nincs

van

Az áttelelő vessző színe azoknál a fajtáknál, amelyek a főtermést az előző évi vesszőkön nyáron hozzák

barnásszürke

szürkésbarna

barna

bíborbarna

barnásbíbor

Tüske jelenléte

nincs

van

Gyümölcs hosszúság-szélesség aránya

kicsi

közepes

nagy

Gyümölcs alakja oldalnézetből

gömbölyded

széles kúp alakú

kúp alakú

trapéz alakú

Gyümölcs színe

sárga

narancssárga

világospiros

középpiros

sötétpiros

bíbor

sötétbíbor

Gyümölcs mérete

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Gyümölcs fő érésideje

csak az előző évi vesszőn nyáron

az előző évi vesszőn nyáron és az az évi vesszőn ősszel is

csak az az évi vesszőn ősszel

Érés kezdete az előző évi vesszőn azoknál a fajtáknál, amelyek a főtermést az előző évi vesszőn hozzák

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

Érés kezdete az az évi vesszőn azoknál a fajtáknál, amelyek a főtermést az az évi vesszőn ősszel hozzák:

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

10. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez95

I. RÉSZ

A Közösségi Növényfajta-hivatal vizsgálati iránymutatásai a szántóföldi növényfajok
DUS vizsgálatára

 

A

B

C

 

Tudományos név

Közismert elnevezés

CPVO előírás

1.

Festuca filiformis Pourr.

Finomlevelű juhcsenkesz

TP 67/1 2011. 6. 23.

2.

Festuca ovina L.

Juhcsenkesz

TP 67/1 2011. 6. 23.

3.

Festuca rubra L.

Vörös csenkesz

TP 67/1 2011. 6. 23.

4.

Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina

Keménylevelű csenkesz (Krajina-csenkesz)

TP 67/1 2011. 6. 23.

5.

Lolium multiflorum Lam.

Olasz perje

TP 4/1 2011. 6. 23.

6.

Lolium perenne L.

Évelő perje

TP 4/1 2011. 6. 23.

7.

Lolium x boucheanum Kunth

Hibrid perje

TP 4/1 2011. 6. 23.

8.

Pisum sativum L.

Takarmányborsó

TP 7/2 2010. 3. 11.

9.

Brassica napus L.

Káposztarepce

TP 36/2 2011. 11. 16.

10.

Cannabis sativa L.

Kender

TP 276/1 2012. 11. 28.

11.

Helianthus annuus L.

Napraforgó

TP 81/1 2002. 10. 31.

12.

Linum usitatissimum L.

Len/olajlen

TP 57/1 2007. 3. 21.

13.

Avena nuda L.

Csupasz zab

TP 20/1 2003. 11. 6.

14.

Avena sativa L.
(továbbá A. byzantina K. Koch)

Zab és bizánci zab

TP 20/1 2003. 11. 6.

15.

Hordeum vulgare L.

Árpa

TP 19/3 2012. 3. 21.

16.

Oryza sativa L.

Rizs

TP 16/2 2012. 3. 21.

17.

Secale cereale L.

Rozs

TP 58/1 2002. 10. 31.

18.

xTriticosecale Wittm. ex A. Camus

A Triticum nemzetség valamely fajának és a Secale nemzetség valamely fajának keresztezéséből származó hibridek

TP 121/2rev.1. 2011. 2. 16.

19.

Triticum aestivum L.

Búza

TP 3/4rev.2. 2011. 2. 16.

20.

Triticum durum Desf.

Durumbúza

TP 120/2 2003. 11. 6.

21.

Zea mays L.

Kukorica

TP 2/3 2010. 3. 11.

22.

Solanum tuberosum L.

Burgonya

TP 23/2 2005. 12. 1.

II. RÉSZ

Az UPOV vizsgálati irányelvei a szántóföldi növényfajok DUS vizsgálatára

 

A

B

C

 

Tudományos név

Közismert elnevezés

UPOV előírás

1.

Beat vulgaris L.

Takarmányrépa

TG/150/3 1994. 11. 4.

2.

Agrostis canina L.

Ebtippan

TG/30/6 1990. 10. 12.

3.

Agrostis gigantea Roth.

Óriás tippan

TG/30/6 1990. 10. 12.

4.

Agrostis stolonifera L.

Tarackos tippan

TG/30/6 1990. 10. 12.

5.

Agrostis capillaris L.

Cérnatippan

TG/30/6 1990. 10. 12.

6.

Bromus catharticus Vahl

Prérifű

TG/180/3 2001. 4. 4.

7.

Bromus sitchensis Trin.

Alaszkai rozsnok

TG/180/3 2001. 4. 4.

8.

Dactylis glomerata L.

Csomós ebír

TG/31/8 2002. 4. 17.

9.

Festuca arundinacea Schreber

Nádképű csenkesz

TG/39/8 2002. 4. 17.

10.

Festuca pratensis Huds.

Réti csenkesz

TG/39/8 2002. 4. 17.

11.

xFestulolium Asch. et Graebn.

A Festuca nemzetség valamely fajának és a Lolium nemzetség valamely fajának keresztezéséből származó hibridek.

TG/243/1 2008. 4. 9.

12.

Phleum nodosum L.

Kis komócsin

TG/34/6 1984. 11. 7.

13.

Phleum pratense L.

Gumós komócsin

TG/34/6 1984. 11. 7.

14.

Poa pratensis L.

Réti perje

TG/33/6 1990. 10. 12.

15.

Lotus corniculatus L.

Szarvaskerep

TG/193/1 2008. 4. 9.

16.

Lupinus albus L.

Fehér csillagfürt

TG/66/4 2004. 3. 31.

17.

Lupinus angustifolius L.

Keskenylevelű csillagfürt

TG/66/4 2004. 3. 31.

18.

Lupinus luteus L.

Sárga csillagfürt

TG/66/4 2004. 3. 31.

19.

Medicago sativa L.

Lucerna

TG/6/5 2005. 4. 6.

20.

Medicago x varia T. Martyn

Tarkavirágú lucerna

TG/6/5 2005. 4. 6.

21.

Trifolium pratense L.

Vöröshere

TG/5/7 2001. 4. 4.

22.

Trifolium repens L.

Fehérhere

TG/38/7 2003. 4. 9.

23.

Vicia faba L.

Lóbab

TG/8/6 2002. 4. 17.

24.

Vicia sativa L.

Tavaszi bükköny

b) TG/32/7 2013. 3. 20.

25.

Brassica napus L. var. napobrassica (L.) Rchb.

Karórépa

TG/89/6rev. 2001. 4. 4.
+ 2009. 4. 1.

26.

Raphanus sativus L. var. oleiformis Pers.

Takarmányretek

TG/178/3 2001. 4. 4.

27.

Arachis hypogea L.

Földimogyoró

TG/93/3 1985. 11. 13.

28.

Brassica rapa L. var. silvestris (Lam.) Briggs

Réparepce

TG/185/3 2002. 4. 17.

29.

Carthamus tinctorius L.

Sáfrányos szeklice

TG/134/3 1990. 10. 12.

30.

Gossypium spp.

Gyapot

TG/88/6 2001. 4. 4.

31.

Papaver somniferum L.

Mák

TG/166/3 1999. 3. 24.

32.

Sinapis alba L.

Fehér mustár

TG/179/3 2001. 4. 4.

33.

Glycine max (L.) Merrill

Szójabab

TG/80/6 1998. 4. 1.

34.

Sorghum bicolor (L.) Moench

Cirok

TG/122/3 1989. 10. 6.

III. RÉSZ

Az I. és II. részben nem szereplő növényfajoknak a nemzeti DUS vizsgálati irányelveknek kell megfelelniük.

11. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez96

I. RÉSZ

A Közösségi Növényfajta-hivatal vizsgálati iránymutatásai a zöldségfajok DUS vizsgálatára

A Közösségi Növényfajta-hivatal vizsgálati iránymutatásai a zöldségfajok DUS vizsgálatára

 

A

B

C

 

Tudományos név

Közismert elnevezés

CPVO előírás

1.

Allium cepa L. (Cepa csoport)

Vöröshagyma

TP 46/2 2009. 4. 1.

2.

Allium cepa L. (Aggregatum csoport)

Salottahagyma

TP 46/2 2009. 4. 1.

3.

Allium fistulosum L .

Téli sarjadékhagyma

TP 161/1 2010. 3. 11.

4.

Allium porrum L.

Póréhagyma

TP 85/2 2009. 4. 1.

5.

Allium sativum L.

Fokhagyma

TP 162/1 2004. 3. 25.

6.

Allium schoenoprasum L.

Metélő hagyma

TP 198/1 2009. 4. 1.

7.

Apium graveolens L.

Zeller

TP 82/1 2008. 3. 13.

8.

Apium graveolens L.

Gumós zeller

TP 74/1 2008. 3. 13.

9.

Asparagus officinalis L.

Spárga

TP 130/2 2011. 2. 16.

10.

Beta vulgaris L.

Cékla, beleértve a cheltenham répát is

TP 60/1 2009. 4. 1.

11.

Brassica oleracea L.

Leveles kel

TP 90/1 2011. 2. 16.

12.

Brassica oleracea L.

Karfiol

TP 45/2 2010. 3. 11.

13.

Brassica oleracea L.

Brokkoli vagy Calabrese brokkoli

TP 151/2 2007. 3. 21.

14.

Brassica oleracea L.

Bimbóskel

TP 54/2 2005. 12. 1.

15.

Brassica oleracea L.

Karalábé

TP 65/1 2004. 3. 25.

16.

Brassica oleracea L.

Kelkáposzta, fejes káposzta és vörös káposzta

TP 48/3 2011. 2. 16.

17.

Brassica rapa L.

Kínai kel

TP 105/1 2008. 3. 13.

18.

Capsicum annuum L.

Csili vagy paprika

TP 76/2 2007. 3. 21.

19.

Cichorium endivia L.

Borzaslevelű és széleslevelű endívia

TP 118/2 2005. 12. 1.

20.

Cichorium intybus L.

Ipari cikória

TP 172/2 2005. 12. .

21.

Cichorium intybus L.

Cikóriasaláta

TP 173/1 2004. 3. 25.

22.

Citrullus lanatus (Thumb.) Matsum. et Nakai

Görögdinnye

TP 142/1 2007. 3. 21.

23.

Cucumis melo L.

Sárgadinnye

TP 104/2 2007. 3. 21.

24.

Cucumis sativus L.

Salátauborka és fürtös uborka

TP 61/2 2008. 3. 13.

25.

Cucurbita pepo L.

Cukkini

TP 119/1 2004. 3. 25.

26.

Cynara cardunculus L.

Articsóka és kardi

b) TP 184/2 2013. 2. 27.

27.

Daucus carota L.

Sárgarépa és takarmány sárgarépa

TP 49/3 2008. 3. 13.

28.

Foeniculum vulgare Mill

Édeskömény

TP 183/1 2004. 3. 25.

29.

Lactuca sativa L.

Saláta

TP 13/5 2011. 2. 16.

30.

Solanum Lycopersicum L.

Paradicsom

b) TP 44/4. rev. 2013. 2. 27.

31.

Petroselinum crispum (Mill.) Nyman ex A.W. Hill

Petrezselyem

TP 136/1 2007. 3. 21.

32.

Phaseolus coccineus L.

Futóbab

TP 9/1 2007. 3. 21.

33.

Phaseolus vulgaris L.

Zöldbab (bokorbab és futóbab)

TP 12/4 2013. 2. 27.

34.

Pisum sativum L. (partim)

Kifejtőborsó, velőborsó és cukorborsó

TP 7/2 2010. 3. 11.

35.

Raphanus sativus L.

Retek, fekete retek

b) TP 64/2 2013. 2. 27.

36.

Solanum melongena L.

Padlizsán vagy tojásgyümölcs

TP 117/1 2008. 3. 13.

37.

Spinacia oleracea L.

Spenót/paraj

b) TP 55/5 2013. 2. 27.

38.

Valerianella locusta (L.) Laterr.

Galambbegysaláta

TP 75/2 2007. 3. 21.

39.

Vicia faba L. (partim)

Lóbab

TP Broadbean/1 2004. 3. 25.

40.

Zea mays L. (partim)

Csemege kukorica és pattogatni való kukorica

TP 2/3 2010. 3. 11.

II. RÉSZ

Az UPOV vizsgálati irányelvei a zöldségfajok DUS vizsgálatára

 

A

B

C

 

Tudományos név

Közismert elnevezés

UPOV előírás

1.

Beta vulgaris L.

Mángold

TG/106/4 2004. 3. 31.

2.

Brassica rapa L.

Tarlórépa

TG/37/10 2001. 4. 4.

3.

Cichorium intybus L.

Leveles cikória vagy olasz cikória

TG/154/3 1996. 10. 18.

4.

Cucurbita maxima Duchesne

Sütő tök

TG/155/4rev. 2007. 3. 28.
+2009. 4. 1.

5.

Rheum rhabarbarum L.

Rebarbara

TG/62/6 1999. 3. 24.

6.

Scorzonera hispanica L.

Feketegyökér

TG/116/4 2010. 3. 24.

7.

Solanum lycopersicum L. x Solanum habrochaites S.
Knapp & D.M. Spooner;
Solanum lycopersicum L. x Solanum peruvianum (L.) Mill.; Solanum lycopersicum L. x Solanum cheesmaniae (L. Ridley) Fosberg

Paradicsom-alanyvesszők

TG/294/1 2013. 3. 20.

III. RÉSZ

Az I. és II. részben nem szereplő növényfajoknak a nemzeti DUS vizsgálati irányelveknek kell megfelelniük.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!