nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet
a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról
2013-01-01
2017-01-02
10

41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet

a közúti járművezetők pályaalkalmassági
vizsgálatáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése b) pontjának 13. alpontjában, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a belügyminiszterrel, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – azokra a gépjárművezetőkre, illetőleg vezetési jogosultságot megszerezni szándékozókra terjed ki, akik gépjárművezetői tevékenység végzéséhez pályaalkalmassági minősítést kívánnak szerezni, továbbá azokra, akiket pályaalkalmassági minősítés megszerzésére köteleztek (a továbbiakban együtt: gépjárművezető).

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a)1 a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, az önkormányzati tűzoltóság és a büntetés-végrehajtási szervezet állományába tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló azon személyekre2, akik e szervek megkülönböztető jelzést használó gépjárműveinek vezetésére jogosultak és ilyen gépjárművet vezetnek,

b) azokra a hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítő gépjárművezetőkre3, akik megkülönböztető jelzést használó honvédségi tűzoltó és sebesültszállító gépjárművet vezetnek.

2. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gépjárművezető

a) rendelkezik-e azokkal az egyéni pszichológiai jellemzőkkel, amelyek szükségesek a biztonságos járművezetési tevékenységhez, a közlekedési helyzetekhez való alkalmazkodáshoz, a járművezetés közben jelentkező terhelés elviseléséhez,

b) rendelkezik-e a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges észlelési, döntési és cselekvési képességgel,

c) képes-e elsajátítani a járművezetéshez szükséges ismereteket és készségeket.

(2) A pályaalkalmassági minősítés szakmai szempontjait, eljárásait és az alkalmasságot korlátozó vagy kizáró okokat az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3)4 A pályaalkalmassági vizsgálatot a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatósága (a továbbiakban: PÁV) a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény5 szerint folytatja le.

(4) A trolibuszvezetők pályaalkalmassági vizsgálata a Budapesti Közlekedési Rt. által megbízott pszichológiai laboratórium igénybevételével történik.

(5)6

(6)7 A PÁV a pályaalkalmassági vizsgálatba belföldi jogsegély keretében bevonhatja az NKH külön jogszabály szerint területileg illetékes regionális igazgatóságát.

(7) A (4)–(6) bekezdés szerinti vizsgálati tevékenységet – a PÁV irányítása és ellenőrzése mellett – a PÁV által végzett pályaalkalmassági vizsgálatokkal megegyező személyi és tárgyi feltételekkel, valamint módszerekkel kell végezni.

3. § (1) Előzetes pályaalkalmassági vizsgálaton szerzett alkalmas minősítés szükséges

a) a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetéséhez,

b) a külön jogszabályban8 meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző gépjármű vezetéséhez,

c) a (4) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontjában meghatározott nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz vezetéséhez,

d) a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény vezetéséhez,

e) a külön jogszabályban9 meghatározott veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetéséhez,

f) ha azt a gépjárművezető előzetes orvosi vizsgálata során – a külön jogszabályban10 foglaltak szerint – elrendelték.

(2) Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat szükséges:

a) a gépjármű-vezetési gyakorlatból ötödik sikertelen vizsgát követő vizsga letételéhez,

b) a rendőrhatóság, az ügyészség és a bíróság kezdeményezésére,

c) a gépjárművezető előzetes, időszakos vagy soron kívüli vizsgálatát végző orvos, illetőleg orvosi bizottság megkeresésére,

d) a gépjárművezető munkáltatójának kezdeményezésére,

e) a gépjárművezető kezdeményezésére.

(3) A munkáltató rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatot abban az esetben kezdeményezhet, ha a gépjárművezető tevékenysége közúti közlekedésbiztonsági szempontból arra alapos indokot szolgáltat.

(4) A pályaalkalmassági vizsgálaton megállapított minősítés a következő alkalmassági kategóriákra vonatkozhat:

a) I. alkalmassági kategória: a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetése,

b) II. alkalmassági kategória:

ba) a közúti közlekedési szolgáltatás keretében személyszállítást végző autóbusz (trolibusz), személygépkocsi,

bb) a nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz, amelyben a vezetőülésen kívül legalább 17 állandó ülőhely van,

bc)11 a veszélyes áru szállítását végző gépjármű

vezetése,

c) III. alkalmassági kategória:

ca) a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény,

cb) a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény

vezetése,

d) IV. alkalmassági kategória: az a)–c) pontban nem említett gépjármű vezetése.

(5) Az I. pályaalkalmassági minősítés – az időszakos minősítés határidejének lejártát követően is – érvényes a II–IV. pályaalkalmassági kategóriára, a II. pályaalkalmassági minősítés a III–IV. pályaalkalmassági kategóriára, a III. pályaalkalmassági minősítés a IV. pályaalkalmassági kategóriára.

(6) A pályaalkalmassági minősítés – az 1. számú melléklet III. fejezetében foglalt pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok alapján – 1–5 évig terjedő időtartamra korlátozható, a korlátozás hiányában az érvényesség – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – az alkalmatlanság jogerős megállapításáig áll fenn.

(7) A megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére az I. alkalmassági kategóriában megállapított pályaalkalmassági minősítés (időszakos minősítés) legfeljebb öt évig érvényes.

4. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálat elvégzésére vonatkozó kérelmet a PÁV-hoz kell benyújtani.

(2) A PÁV a 3. § (1) bekezdésének a)–e) pontja, valamint (2) bekezdésének a) és e) pontja alapján a pályaalkalmassági vizsgálatot a gépjárművezető kérelmére végzi el.

(3)12 Az I. és II. pályaalkalmassági minősítés megszerzése céljából pályaalkalmassági vizsgálatra az jelentkezhet, aki legalább két éve rendelkezik a külön jogszabályban13 meghatározott bármely nemzetközi kategóriában folyamatosan hatályos vezetői engedéllyel, és nem minősül – a külön jogszabályban14 foglaltak alapján – kezdő vezetőnek.

5. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálat megkezdése előtt a gépjárművezetőnek igazolnia kell, hogy járművezetésre egészségi szempontból alkalmas.

(2) A pályaalkalmassági vizsgálat abban az esetben végezhető el, ha a gépjárművezető a külön jogszabályban15 meghatározott személyi állapotra vonatkozó követelményeknek megfelel.

6. § (1) A 3. § (1) bekezdésének a)–e) pontja alapján végzett pályaalkalmassági vizsgálat során a gépjárművezető alkalmatlannak kizárólag arra az alkalmassági kategóriára minősíthető, amelyre a pályaalkalmassági vizsgálatot kérte.

(2)16 Amennyiben az (1) bekezdésben említett pályaalkalmassági vizsgálat eredményeként valószínűsíthető, hogy a gépjárművezető alacsonyabb alkalmassági kategóriában is alkalmatlan, a gépjárművezető rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatát kell elrendelni.

(3)17 A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton a PÁV azt vizsgálja, hogy a gépjárművezető alkalmas-e gépjármű vezetésére, valamint azt, hogy a 3. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel melyik alkalmassági kategóriában alkalmas.

(4)18 Az NKH Központi Hivatala és a rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat során a PÁV gyakorlati vezetés közben is vizsgálhatja a gépjárművezetőt (a továbbiakban: vezetési próba). A vezetési próba a járművezetés gyakorlati oktatásának minősül, ezért a külön jogszabály19 rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Amennyiben a 2. § (3)–(6) bekezdésében meghatározott szervek által végzett pályaalkalmassági vizsgálat során a gépjárművezető egészségi alkalmatlanságának gyanúja merül fel, soron kívüli orvosi vizsgálatát kell kezdeményezniük.

7. §20 A PÁV a pályaalkalmassági minősítést a pályaalkalmassági vizsgálatot követő 15 napon belül közli a gépjárművezetővel és azzal, aki a gépjárművezető pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezte.

8. § A PÁV – a 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapított alkalmas minősítést kivéve – a pályaalkalmassági vizsgálat során hozott jogerős határozatáról a külön jogszabályban21 meghatározott nyilvántartót írásban értesíti.

9. § Amennyiben a gépjárművezetőt a pályaalkalmassági vizsgálaton a vizsgált kategóriában alkalmatlannak minősítették, újabb pályaalkalmassági vizsgálatát, azonos vagy magasabb kategóriában, a jogerős határozatban feltüntetett időpontot – amely nem haladhatja meg a határozat kiadását követő két évet – követően kérheti.

10. § (1)22 A pályaalkalmassági vizsgálatért – a pályaalkalmassági vizsgálatot kezdeményezőnek – a 2. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg az NKH-nak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00289926-00000000 számú költségvetési előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell igazoltan befizetni.

(2) Büntetőeljárásban, valamint szabálysértési eljárásban kezdeményezett pályaalkalmassági vizsgálat díját az eljárás költségeihez kell számítani.

(3) A befizetett díj az eljáró közlekedési hatóság bevétele. A díjak elszámolására és nyilvántartására a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére vonatkozó jogszabályi előírásokat kell alkalmazni.

(4)23 A jogorvoslati eljárásra az Itv. 32. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ahol az Itv. illetéket említ, az alatt e rendelet tekintetében igazgatási szolgáltatási díjat kell érteni.

(5)24 Az újrafelvételi eljárás díja megegyezik az első fokú eljárás díjával.

11. § (1)25 Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2004. július 1-jén lép hatályba

a)–b)26

(2) E rendelet 2. §-ának (6) bekezdése és a 3. §-a (4) bekezdése b) pontjának bc) alpontja 2005. január 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet 11. §-ának (9) és (10) bekezdése a rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(4) A rendelet hatálybalépése előtt megállapított

a) pályaalkalmassági minősítés – az ,,A'' kiegészítő kategória kivételével – továbbra is érvényes,

b) rendkívüli pályaalkalmassági, illetve a soron kívüli orvosi vizsgálati kötelezettség továbbra is érvényes,

c) II. pályaalkalmassági minősítés fegyveres erők kezelésében lévő járművekre vonatkozó – külön jogszabály27 szerinti – korlátozása hatályát veszti, ha a gépjárművezető legalább két éve folyamatosan érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik és nem minősül kezdő vezetőnek.

(5) A pályaalkalmassági minősítés az alábbi okmányokkal igazolható:

a)28 PÁV vagy az NKH Központi Hivatalának határozata,

b) vezetői engedély erre vonatkozó bejegyzése,

c)29 fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szervezeti egységeként működő okmányiroda által kiállított, a megszerzett PÁV minősítés igazolását tartalmazó okirat.

(6) A pályaalkalmassági vizsgálat során, e rendelet hatálybalépését megelőzően szerzett pályaalkalmassági minősítés a vezetői engedélybe történt – az alábbiakban felsorolt – bejegyzések valamelyikével is igazolható:

a) I. pályaalkalmassági kategóriának felel meg:

aa) 1970. január 1-je előtti ,,C'' kategóriás vezetői engedély,

ab) 1978. április 1-je előtti gépjárművezetői állás vállalására jogosító vezetői engedély,

ac) 1969. július 1-je és 1978. április 1-je között kiadott gépjárműkezelői bizonyítvány,

ad) I. pályaalkalmassági kategória megszerzését igazoló PÁV határozat;

b) II. pályaalkalmassági kategóriának felel meg:

ba) 1978. április 1-je és 1988. december 31-e közötti ,,D'' kategóriás vezetői engedély,

bb) II. pályaalkalmassági kategória megszerzését igazoló PÁV határozat;

c) III. pályaalkalmassági kategóriának felel meg:

ca) az 1978. április 1-je után kiadott gépjárműkezelői bizonyítvány,

cb) III. pályaalkalmassági kategória megszerzését igazoló PÁV határozat.

(7)–(8)30

(9)–(10)31

1. számú melléklet a 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelethez

A pályaalkalmassági minősítés szakmai
szempontjai, eljárásai és az alkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok

I. A pályaalkalmassági minősítés
szakmai szempontjai

1. A PÁV a pályaalkalmassági vizsgálatot a kérelemnek megfelelő alkalmassági kategóriára meghatározott követelmények szerint végzi.

2. A pályaalkalmasságot megállapító pszichológusnak az egyéni adottságok figyelembevételével, minden esetben egyedi elbírálás alapján kell véleményt alkotnia a vizsgált személy pályaalkalmasságáról és a pályaalkalmassági minősítés során általános szabályként a következőket kell figyelembe vennie:

a) A pályaalkalmasság megítélésénél minden esetben mérlegelni kell, hogy a vizsgált személy – a nála esetleg észlelt kedvezőtlen egyéni jellemzők ellenére is – képes-e kellő biztonsággal és felelősséggel részt venni gépjárművezetőként a közúti közlekedésben.

b) Az I., II. és III. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a gépjármű-vezetési tevékenység sajátos követelmények és feltételek között történik. (Megkülönböztető jelzéseket használó, közúti közlekedési szolgáltatás keretében személy és áru szállítást végző, nemzetközi közúti közlekedésben részt vevő, veszélyes árut szállító gépjármű vezetése.) Ezért olyan egyéni jellemző kombinációk esetében, amelyek a további kedvezőtlen változásra utalnak és így a jövőben a biztonságos közlekedést veszélyeztetik, alkalmatlanságot kell megállapítani.

Figyelembe kell venni továbbá, hogy az ilyen gépjárművezetőnek az időjárástól, napszaktól, útviszonyoktól, közlekedési körülményektől függetlenül kell járművet vezetnie.

c) A IV. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmassági megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a gépjárművezető nem az I–III. alkalmassági kategóriába tartozó, előzetes alkalmassági vizsgálati körbe sorolt, differenciált és fokozottabb pszichológiai követelményeket támasztó, gépjárművezetéssel kapcsolatos tevékenységeket végzi. Ezért a gépjárművezetőnek csak az alapvető, a közlekedésben való biztonságos részvételhez szükséges, legfontosabb képességekkel, személyiségjegyekkel kell rendelkezni.

d) Az I. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy feladata ellátásának velejárója a közlekedési szabályoktól eltérő vezetési mód megválasztásának lehetősége, és így részvétele a közúti közlekedésben a megszokottnál nagyobb objektív kockázattal jár.

e) A II. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni a jelentkező speciális járulékos megterheléseket és a hibás gépjárművezetői magatartás következményeinek várható súlyosságát. Ennek keretében kiemelten vizsgálni kell, hogy

ea) a szállított személyek számának változása (növekedése) miként hat a gépjárművezető pszichés igénybevételére, megterhelésére (autóbusz, trolibusz),

eb) a gépjárművezető a biztonságos gépjárművezetés követelményeinek teljesítésén túlmenően képes-e az utasokkal megfelelően foglalkozni (taxi, autóbusz, trolibusz),

ec) a gépjárművezető hogyan alkalmazkodik a megszokottól eltérő közlekedési feltételekhez (hosszú utak, monotónia, telítődési hatások).

f) A vezetői engedéllyel már rendelkező gépjárművezető pályaalkalmasságának elbírálása során figyelembe kell venni a járművezetésben szerzett gyakorlatot, a közlekedési helyzetekhez, viszonyokhoz, a közlekedés egyéb résztvevőihez kialakult alkalmazkodást.

g) Az időszakos minősítésre irányuló pályaalkalmassági vizsgálatnál a közlekedési előéletre vonatkozó objektív adatokat is figyelembe kell venni.

II. A pályaalkalmasság elbírálása során
követendő eljárás

1. A gépjárművezető minősítésekor a III. fejezet 1–5. és 9–10. pontokban meghatározott korlátozó vagy kizáró okok megállapítása esetén az e célra kifejlesztett műszerekkel megállapított pályaalkalmassági vizsgálati eredményeket kell figyelembe venni.

2. A műszeres vizsgálati eredmények értékelésénél és értelmezésénél a vizsgálati eredmények eloszlása, a beválási adatokkal és a balesetezési gyakorisággal való kapcsolata alapján meghatározott veszélyeztetettségi szintek figyelembevételével kell eljárni, különösen a III. fejezet 10. pontjában meghatározott esetben.

3. A III. fejezet 6. pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vizsgálatára előzetes szűrő-eljárást kell alkalmazni. A járművezetésre való alkalmasságot kizáró szint gyanúja esetén kiegészítő vizsgálatokat kell végezni.

4. A III. fejezet 7. pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vizsgálata két szakaszban történik:

– előzetes szűrés,

– részletes személyiség vizsgálat.

5. A III. fejezet 8. pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vonatkozásában a gépjárművezető műszeres és személyiségvizsgálati eredményeit együttesen kell figyelembe venni.

6. A pályaalkalmassági vizsgálatoknak ki kell terjednie minden korlátozó vagy kizáró ok csoportra, kivéve, ha az alapképességek vizsgálata során egyértelműen azonosítható egy vagy több kizáró ok csoport.

7. A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatok kiegészülnek a III. fejezet 7. pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok feltárására irányuló részletes vizsgálattal.

8. A III. fejezet 7. és 8. pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró okra irányuló vizsgálatok eredményeit a pszichológus a közlekedési magatartásra gyakorolt befolyásuk jellege és mértéke alapján értelmezi.

9. A pályaalkalmassági vizsgálatot végző pszichológus szélsőséges vagy ellentmondásos esetben az egyes részvizsgálatokat megismétli, illetőleg kiegészítő vizsgálatokat végez.

10. A pályaalkalmassági vizsgálatoknál minden esetben figyelembe kell venni a gépjárművezető közlekedési előéletét, amely a vizsgálati módszer együttes – esetenkénti – egyéni meghatározását teszi szükségessé.

11. A pályaalkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie

– a reakciókészség (reakcióidő, a döntésreakció pontossága, terhelhetőség),

– a figyelmi funkciók,

– a közlekedési áttekintési képesség,

– a monotónia-tűrés,

– a perifériás észlelés-nyomonkövetés,

– a szenzomotoros képesség,

– a sebesség és távolság becslés,

– a vizuális emlékezet,

– az intelligencia,

– a közlekedési magatartást befolyásoló fokozott baleseti veszélyeztetettségre utaló személyiségvonások,

– a viselkedési beállítódások

vizsgálatára.

A közlekedéshez való alkalmazkodást befolyásoló személyiségjegyek feltárásához használható vizsgáló eszközök és módszerek:

– BENTON

– CPI,

– FLANAGAN,

– Lüscher,

– MMPI,

– MAWI,

– PFT,

– Rajz-teszt

– Rorschach,

– Szondi,

– Zulliger,

– valamint az e célra kifejlesztett közlekedésspecifikus kérdőíves és egyéb módszerek.

III. A pályaalkalmasságot korlátozó
vagy kizáró okok

1. Elégtelen észlelési teljesítmény.

2. A közlekedési helyzetek biztonságos megoldásához szükséges felismerési és döntési képesség hiánya vagy nem kielégítő szintje.

3. A jármű irányításához szükséges mozgási képességek hiánya vagy nem kielégítő szintje.

4. A figyelmi teljesítmény nem kielégítő szintje.

5. Az észlelési, a döntési és a mozgási tevékenység összerendezettségének hiánya.

6. Az értelmi működések nagymértékben csökkent szintje, ezen belül kiemelten ennek a gyakorlati gépjárművezetői tevékenységben való megnyilvánulása.

7. A közlekedési magatartást befolyásoló személyiségvonások, amelyek fokozott baleseti veszélyeztetettségre utalnak.

8. A gépjárművezetői teljesítmény szélsőséges ingadozása, terhelés, fáradság vagy monotónia hatására.

9. A jármű vezetéséhez szükséges jártasságok és készségek elsajátítására való képtelenség.

10. A pszichés kifáradás.

11. Foglalkozási (életkori) sajátosságokból eredő, kedvezőtlen személyiségkép.

2. számú melléklet a 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelethez32

A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatának igazgatási szolgáltatási díjai

Ft

1. I. fokú pályaalkalmasság-vizsgálati eljárás
PÁV I. kategóriában 8 310

2. I. fokú pályaalkalmasság-vizsgálati eljárás
PÁV II. kategóriában 8 310

3. I. fokú pályaalkalmasság-vizsgálati eljárás
PÁV III. kategóriában 8 310

4. I. fokú pályaalkalmasság-vizsgálati eljárás
PÁV IV. kategóriában 8 310

5. II. fokú pályaalkalmasság-vizsgálati eljárás
PÁV I–IV. kategóriában, kategóriánként 12 620

6. Ha az 1–5. pontban foglalt eljárásoknál
PÁV jármű igénybevétele szükséges, a
gépjárműhasználat díja 2 600

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!