nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet
a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról
2014-03-15
2016-04-15
18
Jogszabály

48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet

a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: törvény) 30. §-a (2) bekezdésének c)–g) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1)1 A rendelet hatálya

a) a szántóföldi gabonafélék, répafélék, takarmánynövények, olaj- és rostnövények vetőmagvaira és a burgonya vetőgumóra (a továbbiakban: vetőmag),

b)2 a vetőmag előállítására, feldolgozására, forgalomba hozatalára és felhasználására, továbbá kiszerelésére,

c) a minősítő, ellenőrző és felügyeletet ellátó tevékenység végzésére

terjed ki.

(2)3 A regisztrált tájfajták esetében e rendelet előírásait a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)4 A természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtése és forgalmazása esetében e rendelet előírásait a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. §5 A szántóföldi vetőmagvak előállításával és forgalomba hozatalával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat elsőfokú – OECD rendszerben kijelölt – hatóságként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH), illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága látja el. A NÉBIH ezen tevékenységéről közhitelű nyilvántartást vezet.

Értelmező rendelkezések

3. § A rendelet alkalmazásában:

1. alapminta: a tételből csomagolási egységenként vett összes részminta összeöntéséből alapos keveréssel készített homogén átlagminta,

2. állományfejlettség: a növényállomány vegetatív és generatív részeinek a szaporított fajtára, a szülőkomponensekre, a hibridekre jellemző átlagos fejlettségi állapota a szántóföldi ellenőrzések időpontjában,

3. anyai szülő (anyasor): olyan sorok növényállománya, amelyeken a hibrid vetőmag-előállítást végzik,

4. apai szülő (apasor): az anyasorok beporzását (megtermékenyítését) szolgáló sorok növényállománya,

5. beállottság: a szaporított növényállomány térbeli tenyészterületi eloszlásának egyöntetűsége,

6. becsült vetőmagtermés: a szaporítótábla szántóföldi ellenőrzések során alkalmasnak minősített növényállományából becsléssel megállapított nyers vetőmagtermés mennyisége; burgonya esetében az alkalmasnak minősített növényállományból a vetőgumó-méretű, az étkezési burgonyának minősülő, továbbá a vetőgumóméret alatti gumók együttes mennyisége,

7. címerezés: a hibridkukorica-vetőmag előállítása során az anyasorok hímvirágzatának (címerének) eltávolítása,

8.6 címke: a vetőmagtétel azonosító adatait és hiteles zárását bizonyító okmány, egyedi azonosító jel, amely a tétel minden göngyölegegységén rajta van, és a növény-egészségügyi jogszabályokkal összhangban egyes növényfajok esetében egyúttal növényútlevélként is szolgál,

9. csírázóképesség: a fajazonos, tiszta magvakból a legkedvezőbb laboratóriumi feltételek között végzett, csíráztatással, meghatározott idő alatt nyert teljes értékű (normális) csíranövények száma darabszázalékban kifejezve,

10. együttvirágzás (kukoricára értelmezve): azonos időben való hím- és nővirágzás a vetőmag-előállító táblán, az anyai növényállomány nővirágzatának (bibék) fővirágzásával egyidejűleg az apasorok címervirágzatának megfelelő mértékű termékenyítőképes pollen (virágpor) hullatása,

11. elemi kár: természeti jelenségek – így különösen belvíz, fagyás, jégverés – által a növényzeten vagy növényi részeken okozott kár,

12. ELISA-teszt: szerológiai módszereken alapuló vírusdiagnosztikai módszer, amely alkalmas a tüneteket nem mutató fertőzés kimutatására is,

13. ellenőrzési minta: a forgalomba hozott vetőmag minőségének ellenőrzése céljából állami szerv által hatósági jogkörben vett minta,

14. faj-, illetve fajtaazonos növényállomány: olyan növényállomány, amelynek egyedei a hivatalos morfológiai leírás szerinti tulajdonságokat mutatják, és az állomány megfelel az adott fajra, fajtára és szaporítási fokra vonatkozó szántóföldi ellenőrzés, illetve kisparcellás fajtaazonosító termesztés követelményeinek,

15. faj-, illetve fajtatiszta növényállomány: olyan növényállomány, amely idegen fajú vagy fajtájú egyedeket nem, vagy kizárólag a vonatkozó előírások szerint megengedett mértékben tartalmaz,

16. fajazonos tiszta magvak: a vizsgált fajhoz tartozó érett, sértetlen magvak, valamint azok az aszott, éretlen, törött és sérült magvak, amelyek nagyobbak eredeti nagyságuk felénél, és amelyek a vonatkozó előírások szerint tiszta anyagnak minősülnek,

17. fejlettség: a növényállomány (apa- és anyasorok) vegetatív és generatív részeinek átlagos fejlettségi állapota a szántóföldi ellenőrzés időpontjában, a szaporított fajtára, heterózis partnerre, hibridre jellemző kedvező fejlettséghez viszonyítva,

18. fémzárolt tétel: az előírások szerinti tömegben és módon lezárt, mintavételezett, megvizsgált és alkalmasnak minősített tétel, amelynek csomagolási egységei egyöntetű vetőmagot, illetve szaporítóanyagot tartalmaznak, és azonosító jelzésük azonos,

19. fémzároltató: vetőmag-előállító, aki a fémzárolásra előterjesztett vetőmagtétel tulajdonosa vagy annak megbízottja,

20. fenntartó ellenőrzés: évelő növények vetőmag-szaporításának nem magtermő években végzett szántóföldi ellenőrzése,

21.7 fertőző góc: a hibridkukorica vetőmag-előállítás anyasoraiban virágzó címer, illetve fertilis növény virágport hullató virágzatának az előfordulása,

22. gumóvizsgálat: a burgonya-vetőgumó felületén és belsejében mutatkozó hibák, egyes kórokozók és károsítók megállapítása érzékszervi (helyszíni) vagy mikroszkópos (laboratóriumi) vizsgálattal, valamint a gumók méret szerinti megoszlásának meghatározása négyzetes mérce alkalmazásával,

23. gyomnövények: a vetőmag-szaporító táblán kultúrnövényként nem termesztett növények és azok magvai, termései, hagymái vagy gumói,

24. gyomosság: a vetőmag-szaporító táblán a gyomborítottság és a gyomok fejlettségének mértéke,

25. heterózis partner: a hibrid vetőmag előállítására felhasznált faj-, fajta- és beltenyésztett vonal,

26. hibrid (fajtahibrid) kender: két vagy több kenderfajta, illetve egylaki és kétlaki formák keresztezésével előállított kender,

27. hibrid kukorica: két vagy több szabadon elvirágzó kukorica vagy beltenyésztett vonal meghatározott keresztezéséből előállított olyan kukorica, amely más kukoricától morfológiailag vagy egyéb bélyegek alapján megkülönböztethető,

28. hibrid vetőmag (F1): két vagy több szülői komponens meghatározott kereszteződéséből előállított vetőmag,

29. hímkender (virágos, porzós): csak hímvirágot fejlesztő és virágport (pollent) termelő kender,

30. hímsteril (pollensteril) beltenyésztett vonal (szülő): az a beltenyésztett vonal, testvérvonal vagy egyszeres keresztezés, amelynek hímvirágzata nincs, vagy virágzatában nem képződik termékenyítésre képes virágpor (pollen), de nővirágzata (bibéje) megtermékenyülésre képes,

31. hímtelenítés: hibridkender-vetőmag előállítása során a kétlaki kenderfajtából, a hímegyedek, valamint az egylaki és uniszexuális állományból a kétlaki hímkender egyedeknek virágzás előtti eltávolítása,

32. hiteles minta: a hatóság által vagy az érdekelt felek – a vevő és az eladó – által közösen vett minta,

33. hivatalos fajtaleírás: a fajta állami elismerés során meghatározott morfológiai leírása,

34. hivatalos minta: az e rendeletben foglaltak szerinti, meghatározott személy által vett minta, amely a mintavétel célja szerint minősítő vagy ellenőrzési minta lehet,

35. idegenelés: a fajtól, a fajtától – az apai vagy anyai vonaltól, illetőleg a hibrid előállításhoz felhasznált szülőtől – eltérő, idegen fajnak, fajtának, vonalnak minősülő növényegyedek eltávolítása a szaporító állományból,

36. ISTA (International Seed Testing Association): a Magvizsgálók Nemzetközi Szövetsége, amely kötelező vizsgálati módszereket ír elő, és ezek alkalmazására felhatalmazást ad, akkreditál,

37. kalász (Spica composita): a pázsitfűfélék családjába (Gramineae) tartozó növények jellegzetes összetett virágzata, amely lényegében összetett füzér,

38. keményhéjú magvak (keményhéjúság): maghéjukon vizet át nem eresztő, ezért nem csírázó magvak,

39. kiegyenlítettség: a tábla növényállományának beállottsága, térbeli megoszlása, az egyes növények és növényrészek arányos fejlettsége, valamint a virágzás és érés egyöntetűsége a szántóföldi ellenőrzés időszakában,

40. kultúrállapot: a vetőmag-szaporító tábla és növényállományának általános agrotechnikai állapota, különösen talaj-előkészítés, vetés, növényápolás, növényvédelem szempontjából,

41. laboratóriumi minta: az alapmintából képzett, hivatalos vizsgálatra beküldött minta,

42. lefokozás (degradálás): a vetőmag-szaporító tábla eredeti szaporítási fokának alacsonyabb szaporítási fokra való átminősítése a szántóföldi ellenőrzés vizsgálati eredménye alapján,

43. magán minta: minden olyan minta, amely a hivatalos és a hiteles minta feltételeinek nem felel meg,

44. minősített vetőmag: az a vetőmag, amely a jogszabályban meghatározott vetőmag-minősítési eljárásban vagy annak valamely részfolyamatában részesült,

45. minősítő minta: a vetőmag forgalomba hozatalt megelőző vetőmag-minősítés céljára vett minta,

46. mintatér (próbatér): a szaporító táblából a szántóföldi ellenőrzés vizsgálatainak elvégzésére meghatározott módon kijelölt egységnyi területrész vagy meghatározott számú növény,

47. mintavétel: az a művelet, amelynek során a vetőmagtételből meghatározott módon, dokumentáltan olyan kisebb mennyiséget (mintát) veszünk, amely hűen tükrözi az egész tétel átlagos összetételét és minőségét,

48. nehezen tisztítható idegen magvak: a termesztett növény magjából – hasonló vagy azonos alak, méret, sűrűség, illetve egyéb ok miatt – a vetőmag tisztítása, szétválasztása során nehezen elkülöníthető magvak,

49. nem véglegesen minősített vetőmag: a szántóföldi ellenőrzésben részesült alkalmas minősítésű tábla magtermése, melynek igazoló okmányai forgalomba hozatalra nem jogosítanak,

50. nyers vetőmag: vetési célra betakarított tisztítatlan vagy előtisztított mag,

51. osztályozott vetőmag: egy, illetve két méretfrakcióra bontott vetőmag,

52. ritka sortávolságú növényállomány: 24 cm-nél nagyobb sortávolságra vetett vagy ültetett növényállomány,

53. szabadon elvirágzó fajta: azonos fajtájú vetőmaggal elvetett kultúrában szabad megporzás útján megtermékenyülő növények, amelyeknek utódnemzedéke megőrzi az eredeti jellemző fajtabélyegeket és tulajdonságokat,

54. szántóföldi ellenőrzés: a vetőmag-minősítés része, a szaporító tábla növényállományának a tenyészidő meghatározott szakaszaiban előírt értékmeghatározó tényezők és hivatalos morfológiai leírások alapján végzett vizsgálata; a szántóföldi ellenőrzés során elbírálásra kerül, hogy a növényállomány megfelel-e a vetőmag-szaporításra vonatkozó előírásoknak,

55.8 származási bizonylat: a felhasznált vetőmag származását, faját, fajtáját, szaporítási fokát, tömegét és minőségét igazoló okmány,

56. szártalanítás: a burgonya szárának és levélzetének megsemmisítése mechanikailag vagy vegyszerekkel, illetve ezek együttes alkalmazásával vagy égetéssel,

57. szelekció: a szaporító tábla növényállományából az idegen fajú, fajtájú, beteg, fejlődésben elmaradt, csenevész, vegyszertől károsodott növények felismerésekor végzett eltávolítása,

58.9 szürke címke: nem véglegesen minősített, de szántóföldi ellenőrzés és minősítés alapján fajtaigazolt vetőmag fémzárolásakor használt megjelölés,

59. tisztaság: fajazonos tiszta mag aránya, amelyet adott magtömegből tömeg%-ban határoznak meg,

60. vetőmag-szaporítás fokai és jelölésük:

60.1. Szuperelit (SE) (Prebázis PB): az elitet megelőző generáció, illetve generációk, amelyet, illetve amelyeket a nemesítő felelősségével – fajtafenntartásra elfogadott gyakorlat szerint – állítottak elő továbbszaporításra,

60.2.10 Elit (E) (Bázis B): a szuperelit vagy a nemesítő felelősségével – a fajtafenntartás elfogadott gyakorlata szerint – előállított vetőmag továbbszaporítása, hibrid vetőmag-előállításra kiadott szülői komponens vetőmagja,

60.3.11 I. szaporítási fok (1. generáció), I. fok: amelyet közvetlenül az elit vetőmagból, illetve – amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy rendelkezik – a hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, valamint hivatalos fémzárolásban részesült SE generáció vetőmagjából állítottak elő,

60.4.12 II. szaporítási fok (2. generáció), II. fok: amelyet közvetlenül az elit vetőmagból, illetve – az I. szaporítási fok minősített vetőmagjából, amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy kívánja – a hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, valamint hivatalos fémzárolásban részesült SE vetőmagból állítottak elő,

60.5.13 III. fok (3. generáció): amelyet közvetlenül az elit, I. vagy II. fokból, illetve – amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy kívánja – a hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, valamint hivatalos fémzárolásban részesült SE vetőmagból állítottak elő,

61.14 vetőmag-feldolgozó: az előírt személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetve amely a betakarított nyers magtermést tisztítótelepi feldolgozással fémzárolásra előkészíti,

62. vetőmag-minősítő bizonyítvány: a fémzárolt vetőmagtételre vonatkozó okirat, amely tartalmazza a tétel adatait és igazolja a forgalomba hozatal feltételeinek való megfelelőségét,

63. vetőmagtétel azonosító jelzése: a vetőmagtétel – az egy tételhez tartozó valamennyi göngyölegen azonos – azonosító száma,

64. vetőmagvizsgálat: a vetőmag értékét meghatározó tulajdonságok laboratóriumi vizsgálata,

65. vizsgálati minta: a laboratóriumi minta osztásából származó minta, amelyből az előírások szerinti vizsgálatokat végzik,

66.15 vetőmagtermesztő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a szántóföldön a növényfajta vetőmagjának szaporítását végzi.

II. Fejezet

A VETŐMAGVAK FORGALOMBA HOZATALA

A forgalomba hozatal általános feltételei

4. § (1)16 Vetőmagot kizárólag az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően szabad forgalomba hozni, azzal, hogy a gabonafélék, répafélék, takarmánynövények, az ipari olaj- és rostnövények, valamint burgonya vetőmagjára az 1–5. számú mellékletében foglalt feltételeket teljesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérni az 5–10. §-ban foglaltak szerint lehet.

Engedményes vetőmag

5. § (1)17 Átmeneti és az Európai Unión belül ki nem küszöbölhető vetőmaghiány esetén engedélyezhető a Nemzeti Fajtajegyzékben és a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő fajta vetőmagjának, illetve az e rendeletben foglaltaknak meg nem felelő vetőmag átmeneti forgalomba hozatala.

(2)18 Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a NÉBIH-hez írásban kell benyújtani.

(3)19 A NÉBIH egyetértése esetén a kérelmet – az (5) bekezdés szerinti eset kivételével – az Európai Unió Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagok és Szaporítóanyagok Állandó Bizottságának (a továbbiakban: Állandó Bizottság) továbbítja. Az engedélyről a NÉBIH támogató előterjesztését elbírálva az Állandó Bizottság dönt.

(4)20 A NÉBIH az Állandó Bizottság engedélyező döntését követően jogosult az engedményezett vetőmagtétel – a szaporítási fok által meghatározott címke színének megfelelő – címkéjét kiállítani, amelyen minden esetben fel kell tüntetni az engedményezés tényét, továbbá, hogy a vetőmag kevésbé szigorú követelményeknek felel meg.

(5)21 A NÉBIH meghatározott időszakra engedélyezheti a csírázóképesség szempontjából az 1–4. számú mellékletekben foglaltaknak meg nem felelő elit fokú vetőmag hatósági minősítését és forgalomba hozatalát. Az ilyen engedményezés esetén a szállítónak szavatolnia kell a meghatározott csírázóképességet, amelyet egyedi, külön címkéjén – a szállító nevének, címének és a vetőmagtétel fémzárolási számának egyidejű szerepeltetésével – fel kell tüntetnie.

(6)22 Az 1–4. számú mellékletek C. részeinek II. pontjaiban a minimális csírázásra vonatkozóan megállapított követelményeknek meg nem felelő I. és II. szaporítási fokú, valamint kereskedelmi vetőmag átmeneti forgalomba hozatala iránti kérelmet a NÉBIH – egyetértése esetén – az Európai Bizottságnak továbbítja, a többi tagállam egyidejű értesítésével. A kérelem tartalmi elemeit a minimális csírázásra vonatkozó követelményeket nem teljesítő szaporítóanyagok forgalmazásának ideiglenes engedélyezésére a tagállamoknak adott felhatalmazás tekintetében a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/54/EK, 2002/55/EK és 2002/57/EK tanácsi irányelv alkalmazása szabályainak megállapításáról szóló, 2006. február 8-i 217/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 217/2006/EK rendelet) 3. cikke határozza meg.

(7)23 A 217/2006/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti kapcsolattartó pont Magyarország tekintetében a NÉBIH.

A csírázóképességi vizsgálat befejezését megelőzően forgalomba hozott vetőmag

6. § (1)24 A vetőmagtétel csírázóképességi vizsgálatának befejezése előtt – a gyorsabb hozzáférés érdekében – a NÉBIH engedélyezheti a vonatkozó mellékletekben előírt szaporítási fokú vetőmag minősítését és forgalomba hozatalát az első vásárlóig, a forgalomba hozatalra vonatkozó egyéb feltételek betartása mellett.

(2) A vetőmag forgalmazójának bizonyítania kell a forgalomba hozatal szükségességét és meg kell jelölnie a forgalomba hozatal szándékozott időszakát, illetve meghatározott csírázóképességet, amelyet forgalomba hozatali célból fel kell tüntetnie egy külön címkén a nevével, címével és a vetőmagtétel fémzárolási számával együtt.

(3) A vetőmag vizsgálati értesítésnek igazolnia kell, hogy a vetőmag-minősítő bizonyítvány kibocsátásához szükséges mintavétel megtörtént. A vetőmag vizsgálati értesítésen fel kell tüntetni az első átvevő nevét és címét, és ezt az okmányt csatolni kell a vetőmagtételhez. A végleges vetőmag-minősítő bizonyítványt a hivatalos vetőmagvizsgálat befejezését követő 30 napon belül át kell adni a vetőmagtétel első vásárlója számára.

(4) A forgalomba hozatalra vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha az e § szerinti előírások, vagy a vetőmag egyéb forgalomba hozatali feltételei nem állnak fenn.

(5) Az e §-ban foglaltakat az Európai Unió tagállamain kívüli, harmadik országokból (a továbbiakban: harmadik ország) származó vetőmagra nem lehet alkalmazni.

Kísérleti célú vetőmag

7. § (1)25 A kísérleti célú vetőmag tudományos, kutatási vagy vizsgálati célokat szolgál. A NÉBIH, a kutatóintézetek, illetve egyéb szervezetek kísérleti célú vetőmaggal való ellátása nem minősül forgalomba hozatalnak.

(2)26 A kísérleti célú vetőmag felhasználása iránti kérelmet írásban, a NÉBIH-hez kell benyújtani a kísérleti cél, faj, fajta, mennyiség, valamint a kísérlet helyének megjelölésével. A NÉBIH a kérelmet nyilvántartásba veszi, és a kísérleti célú felhasználást ellenőrizheti.

(3)27 Az elvetett kísérleti célú vetőmagból származó növényállomány termését tilos vetőmagként felhasználni.

7/A. §28 (1)29 A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélyét kizárólag olyan fajtajelöltek vetőmagjaira lehet megadni, amelyek esetében az állami elismerés iránti kérelmet már benyújtották a NÉBIH-hez, vagy az Európai Unió valamely másik tagállamának hatóságánál kezdeményezték a listára vételt.

(2) A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali kérelmét az érintett fajtajelölt vizsgálatát végző fajtavizsgálati hatósághoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a tervezett kísérletek leírását és helyszínét a tagállam megjelölésével.

(3)30 A NÉBIH az engedélyt a kísérlet helyeként megnevezett tagállamok szerinti mennyiségi és időbeni korlátozás megállapításával adja meg a tagállamok és az Állandó Bizottság egyidejű értesítése mellett.

(4) A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélyét a fajta használatával vagy termesztésével kapcsolatos információk gyűjtésére elvégzett tesztek vagy kísérletek céljából lehet megadni.

(5) A kísérleti célú vetőmagnak hatóságilag fémzároltnak kell lennie, valamint meg kell felelnie az adott növényfajra engedélyezett utolsó szaporítási fokra vonatkozó előírásoknak.

(6) A kísérleti célú vetőmag címkéjén a fajta megnevezéseként a növénynemesítői referenciát és a javasolt vagy a jóváhagyott fajtanevet, valamint a fajta állami elismerése iránti kérelem számát, vagy az Európai Unió más tagállamában igazolt kérelem számát is fel kell tüntetni. A címkének tartalmaznia kell a „fajta hatóságilag még nem került jegyzékbe” és a „kizárólag tesztek és kísérletek elvégzése céljából” tartalmú megjelöléseket is. A vetőmag jogállásának igazolására és azonosítására előírt hatósági címke színe narancssárga.

7/B. §31 (1) A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélye egy évig hatályos, amely új kérelem benyújtása alapján egy évvel meghosszabbítható.

(2) Az engedélyek érvényessége megszűnik, ha az állami elismerésre vonatkozó kérelmet visszavonták vagy elutasították, illetve ha a fajta állami elismerésre került.

(3)32 A NÉBIH-nek – annak ellenére, hogy az engedélyt az illetékes fajtavizsgálati hatóság megadta, bizonyos esetben, különösen GMO szennyezettség, növényegészségügyi veszélyeztetés, környezeti ártalmak elkerülése érdekében – jogában áll Magyarország területén adott kísérleti célú vetőmag felhasználását betiltani, vagy termesztési feltételeket meghatározni.

(4)33 A NÉBIH az engedély birtokosát kötelezheti a fajta kísérleti felhasználásával vagy termesztésével kapcsolatos információk gyűjtésére, az elvégzett tesztek vagy kísérleti eredmények, valamint az engedélyezett időszak alatt az engedély alapján ténylegesen forgalomba hozott vetőmag-mennyiség tagállamonkénti közlésére.

(5)34 A NÉBIH a kérelmek beérkezéséről, azok esetleges elutasításáról, az engedélyek megadásáról, meghosszabbításáról, hatályon kívül helyezéséről vagy visszavonásáról értesíti az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságait és az Európai Unió Bizottságát.

Kereskedelmi vetőmag forgalomba hozatala

8. § (1) A kereskedelmi vetőmagnak azonosíthatóan valamely növényfajhoz kell tartoznia, és eleget kell tennie a 3. és 4. számú mellékletben részletezett, a kereskedelmi vetőmagvakra előírt feltételeknek.

(2) A kereskedelmi vetőmag hivatalos címkéje minden esetben barna színű.

Vetőmagkeverékek forgalomba hozatala

9. § (1)35 Amennyiben a forgalomba hozni kívánt vetőmagkeveréket nem Magyarországon, hanem az Európai Unió valamely más tagállamában minősítették, úgy annak a közösségi előírásoknak maradéktalanul meg kell felelnie.

(2)36 Magyarországon minősítésre kerülő vetőmagkeveréket a 3. számú mellékletben felsorolt fajok fémzárolt, a vonatkozó minősítési és forgalomba hozatali előírásoknak megfelelő vetőmagtételeiből lehet összeállítani. Amennyiben azt takarmánynövényként való termesztésre szánták, a keverék tartalmazhatja – a gazdasági értékvizsgálatban nem részesült fűfajták kivételével – az 1. és 4. számú mellékletben felsorolt fajok, illetve a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó zöldségnövény fajok vetőmagját. A keverék más fajok vetőmagját is tartalmazhatja, ha azt nem takarmánynövény termesztésre szánták. Keverés után a keveréket újra fémzárolni kell, amelynek során a tétel új azonosító számot kap.

(3)37 Fantázianévvel jelölt keverék csak abban az esetben kerülhet forgalomba, ha a hozzátartozó összetétel a NÉBIH-nél bejelentésre került, a fajok – esetenként fajták – összetétele állandó, és a fantázianév használatát a NÉBIH nyilvántartásba vette. A NÉBIH a fantázianevekről és a hozzájuk tartozó fajösszetételekről a keverékek állandósága érdekében hivatalos nyilvántartást vezet.

(4)38 Csak Magyarország területén belül hozható forgalomba a takarmánynövényként való termesztésre szánt keverék akkor, ha bármely komponense a mellékletek D. részeiben felsorolt fajok vetőmagját tartalmazza. A korlátozás tényét a csomagoláson és a címkén fel kell tüntetni.

(5) A címke színe a (2) bekezdés szerinti esetben zöld, a (4) bekezdés szerinti esetben nemzeti színű – piros-fehér-zöld – csíkos.

10. § (1) A keverék minősítése során vizsgálni kell a fajösszetételt, és amennyiben a komponensek legrégebben fémzárolt összetevőjének vetőmag-minősítő bizonyítványa 6 hónapnál régebbi, a komponensek csírázóképességét.

(2) A keverékek minőségi paramétereit – a csírázóképesség kivételével – a keverék egészéből kell megállapítani. A csírázóképességet a keverékben szereplő fajokra külön-külön kell megállapítani és kimutatni.

(3) Kizárólag olyan keverék hozható forgalomba, amelynek valamennyi komponense megfelel az adott fajra vonatkozó határértékeknek.

(4) A keverék megadott összetételében nem szereplő fajokat idegen magnak kell tekinteni.

(5) Fajösszetétel vizsgálatánál a 10%-nál nagyobb arányt képviselő fajok esetében legfeljebb 5%, a 10%-nál alacsonyabb arányt kitevő fajok esetében legfeljebb 2% a feltüntetett keverési aránytól való megengedett eltérés.

(6) Az egy tételben zárható keverékek megengedett legnagyobb tömege azoknál a keverékeknél, ahol 50%-nál több a keverékben a gabona, csillagfürt, lóbab, bükköny, szója, napraforgó aránya 20 tonna, egyéb keverékeknél 10 tonna.

(7) A vetéstechnológia könnyítése céljából készített keverékek – például sugárkezelt mák – a fémzárolás szempontjából nem számítanak keveréknek. Az ilyen keverék csak fémzárolt vetőmagból készíthető, a keverést végző garanciájával.

III. Fejezet

A VETŐMAGVAK ELŐÁLLÍTÁSA

A vetőmagvak előállításának általános feltételei

11. § (1) A vetőmag-előállító, vetőmag-kiszerelő, vetőmag-feldolgozó és vetőmag-forgalmazó a tevékenységi területének megfelelően felelős a vetőmag származásának azonosságáért, a vetőmag szántóföldi ellenőrzése során megállapított genetikai tisztaságának, a vetőmagtételek egyöntetűségének és értékmérő tulajdonságainak megőrzéséért.

(2) Vetőmag-szaporítást az a vetőmag-előállító vagy vele erre irányuló szerződéses jogviszonyban álló vetőmag-termesztő végezhet, aki az e rendeletben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban foglalt követelményeket biztosítja, valamint tagja a termékpálya szerinti terméktanácsnak.

Az átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés szabályai

12. §39

A szántóföldi vetőmag-szaporítások ellenőrzésének általános követelményei

13. § (1) A szántóföldi vetőmag-szaporítás ellenőrzésének célja annak igazolása, hogy az előállított fajta igazolt vetőmagja egy vagy több generáción keresztül a fajta hiteles alapanyagából, vetőmagjából származik és annak tulajdonságait a felszaporítás során megtartotta.

(2)40 Az 1–5. számú melléklet A. részeiben foglalt növényfajok fajtáinak az Európai Unión belüli forgalmazási célú, valamint export célú vetőmag-szaporításait hivatalos szántóföldi ellenőrzésben kell részesíteni. Az 1., 3. és 4. számú melléklet D. részeiben foglalt növényfajok hivatalos szántóföldi ellenőrzésben részesíthetők a vetőmag-előállító szándéka szerint. A hivatalos szántóföldi ellenőrzést a NÉBIH végzi.

(3) Az Európai Unió határain belül felhasználásra kerülő, elit szaporítási foknál alacsonyabb szaporítási fokú vetőmag-előállításnak a 12. §-ban foglaltak szerint végzett szántóföldi ellenőrzése és minősítése hivatalos szántóföldi ellenőrzésnek minősül.

(4) A szuperelit szaporítási fokú vetőmag-előállításokat minden esetben hivatalos szántóföldi ellenőrzésben kell részesíteni, kivéve, ha azt a fajtafenntartásért felelős személy saját hatáskörben végzi és a termést közvetlenül elit vetőmag-szaporításra használja fel.

(5) Az ellenőrzést végző személynek szakmailag megfelelően képzettnek kell lennie ahhoz, hogy azonosítani tudja a szemlélt növényállomány fajtáját és önálló döntést tudjon hozni a minősítésről.

Bejelentés szántóföldi ellenőrzésre

14. § (1)41 A vetőmag-előállítónak a vetőmag-szaporítást vetőmag-minősítés céljából

a)42 őszi vetésű növények esetében a hibrid repce és az őszi vetésű évelő növények kivételével december 15-ig,

b) a dugványozással, palántázással szaporított növények és a rizs esetében június 1-jéig,

c) a szareptai mustár, fehér mustár, fekete mustár, borsó, tavaszi káposztarepce, tavaszi réparepce, olajretek és mézontófű esetében április 15-ig,

d) az egyéb tavaszi vetésű növények esetében május 20-ig,

e)43 az évelő növények esetében a fűfélék kivételével első ízben a telepítés évében, a továbbiakban minden évben május 20-ig, függetlenül a hasznosítási céltól,

f)44 a hibrid repce és az őszi vetésű évelő növények esetében október 31-ig,

g)45 a fűfélék esetében első ízben a telepítés évében, maghozó évben április 15-ig, nem maghozó évben május 20-ig.

írásban be kell jelentenie a NÉBIH-nek.

(2)46 Pótbejelentésre őszi vetésű növényeknél április 1-jéig, egyéb növényeknél az (1) bekezdés szerinti bejelentési határidőt követő 30 napig van lehetőség. A bejelentést módosítani, illetve visszavonni az első szántóföldi ellenőrzés várható időpontjáig lehet.

(3)47 A NÉBIH a bejelentést követő 30 napon belül, illetve a pótbejelentést követő 15 napon belül értesíti a vetőmag-előállítót, ha valamilyen okból a vetésbejelentést nem fogadja el.

(4)48 A vetőmag-előállító a bejelentett adatokban történt bármely változásról köteles nyolc napon belül írásban tájékoztatni a NÉBIH-et.

15. § A vetőmag-szaporítás bejelentése akkor fogadható el, ha

a)49 azt a vetőmag-előállító a NÉBIH által erre rendszeresített nyomtatványon,

b)50 a 14. §-ban előírt bejelentési határidőn belül, valamint

c) a vetőmag származását igazolva nyújtja be, a 19. § szerint,

d) az elit szaporítási foknál alacsonyabb szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén a vetőmag-előállító tábla nagysága – a dohány kivételével – legalább 1 ha, továbbá

e) a vetőmag-előállító 3 évre, de legalább a növényfaj elővetemény korlátozási követelményének megfelelő időtartamra visszamenőleg rendelkezik a vetőmag-előállító tábla nyilvántartásával.

16. § Elővetemény korlátozási szabályként – ha az egyes növényfajokra vonatkozó mellékletek B., illetve D. részének II. részében foglalt előírások másként nem rendelkeznek – csak olyan vetőmag-szaporító tábla növényállománya részesíthető szántóföldi ellenőrzésben, amelyben egyéves növény esetében a megelőző évben, évelő növény esetében legalább két éven át nem termesztettek korlátozás alá eső fajú növényt, amely a szaporított növényállományban faj- vagy fajtakeveredést okozhat.

17. § (1)51 Magyarországon, illetve az Európai Unió más tagállamaiban nem elismert fajták export céltermeltetésének OECD rendszerű bejelentéséhez a regisztrációs ország illetékes hatóságának hozzájárulását is csatolni kell.

(2)52 Magyarországon, illetve az Európai Unió más tagállamaiban el nem ismert, az OECD fajtalistán sem szereplő fajták export vetőmag előállításának bejelentésekor igazolni kell az alapanyag származását, és hogy az adott fajta mely ország nemzeti fajtalistáján szerepel vagy hogy hol van hivatalos kísérletben.

(3)53 Magyarországon a Nemzeti Fajtajegyzékben nem szereplő fajták vetőmagja előállításának szántóföldi bejelentéséhez hivatalos fajtaleírást kell mellékelni.

(4)54 Magyarországon a Nemzeti Fajtajegyzéken nem szereplő hibrid fajták vetőmagja előállításának szántóföldi bejelentéséhez, a szülői komponensek igazolására, a regisztráló ország hivatalos igazolását kell mellékelni.

(5)55 Az 1–5. számú mellékletben nem szereplő fajok esetében a vetés bejelentőjének a szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó módszertani leírást kell benyújtania a NÉBIH részére.

18. § A vetőmag-előállító köteles a vetőmag-szaporításokról nyilvántartást vezetni, és a bejelentő ív másolatát 3 évig megőrizni.

A származás igazolása

19. § (1)56 Magyarország területén az 1–5. számú mellékletek A. és D. részeiben szereplő fajokból továbbszaporítási céllal vetőmagot elvetni származási igazolással lehet. A származási igazolást a vetésbejelentéshez kell csatolni.

(2) A nemesítő vagy fajtafenntartó az általa továbbszaporításra kiadott szuperelit vetőmagtételekhez köteles származási bizonylattal dokumentáltan származási igazolást adni, amely tanúsítja a szuperelit vetőmag faj- és fajtatisztaságát, továbbá a főbb vetőmag-vizsgálati követelményeknek megfelelő minőségét.

(3)57 Magyarország területén a szuperelitnél alacsonyabb szaporulati fokú, továbbszaporításra kerülő fémzárolt vetőmagtételekről vagy azok részegységeiről a vetőmag-előállító köteles a további vetőmag-szaporítás céljára származási bizonylatot adni, amely tanúsítja az elvetett vetőmag faj- és fajtatisztaságát, valamint a főbb vetőmag-vizsgálati követelményeknek megfelelő minőségét.

(4)58 Az Európai Unió valamely más tagállamában vagy harmadik országban előállított és minősített, Magyarország területén továbbszaporításra kerülő vetőmagokról azok tulajdonosa állít ki származási igazolást, amelyhez a címkét, vagy az azzal egyenértékű zsákjelzést csatolni kell.

(5)59 A továbbszaporításra kerülő vetőmag-előállítójának Magyarország területén tárolt hivatalos letéti mintával kell rendelkeznie, melyet szúrópróbaszerű ellenőrzés alkalmával a NÉBIH-nek, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának a rendelkezésére kell bocsátani.

Szántóföldi ellenőrzés

20. § (1)60 A szántóföldi ellenőrzést az e rendeletben, továbbá a NÉBIH szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre vonatkozó szabályzatában foglaltak szerint kell elvégezni. A NÉBIH a szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre vonatkozó egyéb alkalmazott módszertant nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

(2)61 A NÉBIH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága az elfogadott szántóföldi bejelentés alapján a szakmailag indokolt az 1–5. számú mellékletekben előírt, a bejelentő által kezdeményezett és a vele egyeztetett időpontban a szántóföldi ellenőrzést elvégzi. A NÉBIH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága a szántóföldi ellenőrzés időpontjáról a vetőmag-előállítót legalább 3 munkanappal a szemle előtt értesíti, a szántóföldi hibrid növény előállítását azonban előzetes értesítés nélkül ellenőrizheti. A vetőmag-előállító maga vagy megbízottja útján a szaporítótáblát a NÉBIH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága képviselőjének bemutatja.

(3) A vetőmag-előállító köteles a szántóföldi ellenőrzés időpontjára a táblát, a tábla környékét és annak növényállományát úgy előkészíteni, hogy a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírásoknak megfeleljen. A táblát, a tábla környékét és annak növényállományát folyamatosan ilyen állapotban kell tartani.

(4) A vetőmag-szaporítás a növényegészségügyi jogszabályokban meghatározott zárlati károsítókat nem tartalmazhat. A vetőmag-előállító köteles a zárlati károsítók előfordulását a növényvédelmi hatóságnak bejelenteni.

21. § (1) A szántóföldi ellenőrzésre bejelentett adatok helyszíni azonosításakor a szántóföldi ellenőrzést végző felügyelőnek – a szántóföldi ellenőrzés megkezdése előtt – a termelő területére vonatkozó nyilvántartási adatok és a termelő nyilatkozata alapján kell a vetőmag-szaporítás táblájára vonatkozó adatokat azonosítania, illetve tájékozódnia a tábla helyéről, a területen az előző években termesztett növényfajokról.

(2) A vetőmag-előállító táblákat elválasztó sávval kell elhatárolni egymástól, beleértve az azonos fajtájú, de különböző szaporítási fokú vetőmag-szaporító táblák elkülönítését is.

22. § (1) A szántóföldi ellenőrzések során a minősítési határérték vizsgálatát a mintatereken, vagy a szuperelit és elit szaporítási fok esetén a 0,1 ha alatti területek teljes növényállományának vizsgálatával kell végezni.

(2) Egy mintatérnek – ha a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírások másként nem rendelkeznek – 100 m2 nagyságúnak kell lennie.

(3) Ritka sortávolságú növényállomány esetén – ha a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírások másként nem rendelkeznek – a mintatér 200 db növényből, illetve annak tenyészterületéből áll.

(4) Valamennyi növényfaj összes szaporítási foka esetén – ha a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírások az adott fajra vonatkozóan másként nem rendelkeznek – 20 hektárig legalább 4 mintateret, ezen felül minden megkezdett 10 hektár esetében további legalább 2 mintateret kell kijelölni.

(5) A mintatereket – különösen a szaporító tábla alakja, fekvése, domborzati és talajviszonyai figyelembevételével – az 1. és a 3–5. számú mellékletek B. részeiben, valamint a 2. számú melléklet A. részében foglaltakra figyelemmel kell kijelölni. Kiegyenlítetlen növényállomány esetén a mintaterek számát szükség szerint növelni kell.

23. § (1) A mintatereken értékmeghatározó minősítő tényezőként kell vizsgálni az általános kultúrállapotot, az állományfejlettséget, a kiegyenlítettséget, a növényállomány faj- és fajtatisztaságát, a gyomosságot, az idegen fajú növények és gyomok előfordulását, a károsítók előfordulását, a vírusokat, a baktériumokat és a gombabetegségeket, valamint a becsült vetőmagtermést.

(2) A mintatéren az általános kultúrállapotot, valamint az állományfejlettséget és kiegyenlítettséget minősítő értékszámokkal kell bírálni és kifejezni, a következők szerint:

a) kiváló: 5,

b) jó: 4,

c) megfelelő: 3,

d) gyenge: 2.

(3) Ha a tábla mérete szerint kijelölt mintaterek felében a faj-, illetve a fajtatisztasági vizsgálat eredményei a bírált fokra megengedett határértéket 50%-kal meghaladják, a vizsgálat tovább nem folytatható, a szaporító tábla növényállományát alkalmatlannak kell minősíteni.

(4) A mintatereken a név szerint felsorolt idegen fajú növényeket darabszám szerint kell megállapítani és feljegyezni. A végső minősítő vizsgálaton csak azokat kell figyelembe venni, amelyek a szaporított növényállomány betakarításának idejére magot (termést) érlelhetnek.

(5) A gyomosságot 0–3 minősítő számmal kell elbírálni azzal, hogy

a) a gyommentes növényállományt 0 minősítő számmal kell értékelni,

b) 1-es minősítő számmal értékelendő gyenge, kismértékű a gyomosság, ha a gyomnövények a talaj felszínét 10%-nál kisebb mértékben borítják,

c) közepes mértékű és 2-es minősítő számmal értékelendő a gyomosság, ha a gyomnövények a talaj felszínét 10–30%-ban borítják,

d) erős a gyomosság akkor, ha a gyomnövények a talaj felszínét 30%-nál nagyobb mértékben borítják és a gyomfejlettség a minősítést akadályozza; az ilyen szaporítás növényállományát – 3-as minősítő számmal értékelve – alkalmatlannak kell minősíteni.

24. § (1) A név szerint felsorolt betegségeket a fertőzött növények darabszáma, a növényeken, növényrészeken jelentkező fertőzés mértéke alapján fertőzöttségi minősítő számokkal kell kifejezni. A fertőzött növények mennyisége alapján a mintatereken a fertőzöttséget

a) mentesség esetén 0-ás,

b) a növények legfeljebb 6%-os fertőzött aránya esetén 1-es,

c) a növények legalább 7, de legfeljebb 15%-os fertőzött aránya esetén 2-es,

d) a növények 15%-nál nagyobb fertőzött aránya esetén 3-as

minősítő számmal kell elbírálni.

(2) A fertőzött növényeken a fertőzöttség mértékét

a) a vegetatív részekre korlátozódó gyenge fertőzést 1-es,

b) a növény vegetatív részén kívüli, a generatív részekre részlegesen átterjedt fertőzést 2-es, illetve

c) a növény generatív részein jelentkező, a termés mennyiségi és minőségi romlását okozó maggal továbbterjedő fertőzést 3-as

minősítő számmal kell elbírálni.

(3)62 Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott minősítő számok alapján kell kialakítani a vetőmag-szaporító táblára vonatkozó fertőzöttségi minősítő értékszámot.

25. § A vetőmag-szaporító tábla növényállományát minden egyes szántóföldi ellenőrzés alkalmával minősíteni kell. Ha a szaporító tábla növényállománya nem hibrid növényfajták esetében egy vagy több követelmény tekintetében nem éri el az adott szaporítási fokra előírt határértéket, de valamely alacsonyabb szaporítási fok valamennyi követelményének megfelel, akkor erre az alacsonyabb fokra lehet minősíteni. A lefokozás bármely szántóföldi ellenőrzés során, de csak egy ízben alkalmazható és az eredeti szaporítási fok a későbbi vizsgálatok alkalmával nem állítható vissza.

Szántóföldi minősítés

26. § A szántóföldi ellenőrzés során a növényállomány minősítésére az alábbi minősítési kategóriák alkalmazhatók:

a) ,,Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas'',

b) ,,Vetőmagnak alkalmas'',

c) ,,Laboratóriumi vizsgálat eredményétől függően feltételesen alkalmas'',

d) ,,Fenntartó szemle'',

e) ,,Vetőmagnak nem alkalmas''.

27. § (1) A ,,Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas'' minősítési kategóriát a többszöri szántóföldi ellenőrzést igénylő növényfajok első, illetve közbeeső szántóföldi ellenőrzésein kell alkalmazni, abban az esetben, ha a vizsgálatok eredménye alapján a növényállomány megfelel a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírásoknak.

(2)63 Idegen fajú, illetve fajtájú növényeket a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt megengedett mértéken felül tartalmazó szaporítások növényállományát a közbeeső szántóföldi ellenőrzésen csak akkor lehet a „Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas” minősítési kategóriába sorolni, ha a közbeeső vagy a következő ellenőrzésen még biztonságosan elbírálható, hogy az idegen fajú, illetve fajtájú növényeket a szakmai követelmények megtartásával a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt mértékig eltávolították.

(3) Ha a közbeeső ellenőrzésen egy vagy több, az előírást meghaladó kizáró ok csak a vetőmag-szaporító tábla kisebb részén fordul elő, és ez a tábla nagyobb részétől jól elkülöníthető, úgy lefokozás nélkül táblamegosztás alkalmazható és a ,,Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas'' minősítés adható, megfelelő szigetelés esetén.

(4)64 Az alkalmatlannak minősített táblarészt az alkalmasnak minősítettől – legkésőbb a soron következő szántóföldi ellenőrzésig – az elválasztósávnak, illetőleg izolációs távolságnak megfelelő szélességben a növényzet eltávolításával (kaszálás, szántás) kell elkülöníteni. Ebben az esetben ismételt szemlét kell végezni. A termelőnek gondoskodnia kell arról, hogy az alkalmatlan minősítésű táblarész termése a betakarításkor teljes mértékben elkülönüljön és a keveredés veszélye ki legyen zárva. Ha a táblarészek elkülönítése nem történt meg, az egész szaporítótábla növényállományát a következő szántóföldi ellenőrzés alkalmával alkalmatlannak kell minősíteni.

28. § ,,Vetőmagnak alkalmas'' minősítési kategóriába kell sorolni a növényállományt, ha a szántóföldi ellenőrzés, illetve a többszöri ellenőrzést igénylő növényfajok esetén a végső minősítő ellenőrzés alkalmával a követelményeknek hiánytalanul megfelelt. Ilyen minősítés adható olyan esetben is, ha a tábla egy részén a növényállományt elemi kár érte és a tábla sértetlen része táblamegosztással a károsult résztől jól elkülöníthető, vagy ha a kártétel következményei a vetőmag minőségét nem érintik.

29. §65 Laboratóriumi vizsgálat eredményétől függően „feltételesen alkalmas” minősítést lehet alkalmazni, ha

a) az adott vetőmag-szaporításban a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglaltak szerint engedélyezett gyomok előfordulása az adott határérték legfeljebb kétszerese, és tisztíthatóságuk megoldható, vagy

b) a 4. számú melléklet B. részének 3. pontja szerint gélelektroforézis vizsgálati kötelezettség előírható.

30. § A ,,Fenntartó szemle'' minősítési kategória ellenőrzése kiterjed a szaporítás beazonosítására és annak megállapítására, hogy az állomány alkalmas-e a következő évi magfogásra. A szemlét évente egyszer a vegetációs idő alatt kell végezni.

31. § (1) ,,Vetőmagnak nem alkalmas'' minősítést kell adni a növényállománynak, ha a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírásoknak a vetőmag-előállító tábla nem felel meg, vagy a vetőmag-előállító saját elhatározására a tábla egy részén vagy egészén befejezi a vetőmag-szaporítási tevékenységet.

(2) A mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírásoknak meg nem felelő vetőmag-szaporítást alkalmatlannak kell minősíteni, és annak termését a továbbiakban a minősítési folyamatból ki kell zárni.

(3) A növényegészségügyi jogszabály által előírt végső ellenőrzéskor a szaporítás növényállományát a zárlati károsítóknak a jogszabályban előírt mértéken felüli előfordulása esetén alkalmatlannak kell minősíteni.

(4)66 A „Vetőmagnak nem alkalmas” minősítéskor, ha a termés fajtatisztaságát nem befolyásoló helyrehozható hiba történt, a vetőmag-előállító 24 órán belül írásban kérheti a hiba megszüntetése melletti minősítés megismétlését, amelyet a NÉBIH köteles 3 napon belül végrehajtani. A vetőmag-előállító ebben az esetben a minősítést elfogadja, de a megismételt szemléig a hibát kijavítja.

32. § (1) A szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvben a lefokozás, az alkalmatlan minősítés, továbbá a laboratóriumi vizsgálat eredményétől függően alkalmas minősítés okát fel kell tüntetni.

(2) A szántóföldi ellenőrzés eredményéről az utolsó, illetve végső minősítést követően szántóföldi szemlejegyzőkönyvet kell kiállítani. A végső minősítést megelőző területcsökkenéssel járó minősítéseket hatósági ellenőrzési jegyzőkönyvben kell dokumentálni.

33. § (1)67 Ha a vetőmag-előállító a növényállomány szántóföldi ellenőrzésének eredményével nem ért egyet, az ellenőrzést követő 24 órán belül a NÉBIH-nél írásban ellenőrzés-felülvizsgálatot kérhet. A minősítés-felülvizsgálat megtörténtéig a növényállományban semmiféle tevékenységet – így különösen szelekciót, gyomirtást, növényvédelmi tevékenységet – nem szabad folytatni, illetve végezni.

(2) Nem kérhető felülvizsgálat olyan esetekben, ha a kizárás helyrehozhatatlan – fajtatisztaságot veszélyeztető – hiba, például idegen beporzás miatt történt.

(3)68 A NÉBIH köteles a bejelentő szántóföldi ellenőrzéssel kapcsolatos kifogását előzetes értesítés mellett a bejelentéstől számított 72 órán belül megvizsgálni.

(4) A felülvizsgálat költségei a vetőmag-előállítót terhelik, kivéve, ha a minősítés módosítására a minősítő hibájából kerül sor.

Védőtávolságok érvényesítése

34. § (1) A vetőmag-szaporításokban a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben meghatározott védőtávolságokat kell alkalmazni.

(2)69 A szerződés alapján vagy zárt körzet létrehozásával érvényesített védőtávolság esetén a meghirdetett vetésterv – a szakmailag indokolt vetésváltási igény figyelembe vételével – akkor okoz jelentős eredményveszteséget a védőtávolságba eső földhasználónak (a továbbiakban: földhasználó), ha

a) a védőtávolságba eső területen nagy értékű kultúrának az előállítása hiúsul meg (például öntözhető csemegekukorica, hibridkukorica előállítás vagy napraforgó vetőmag előállítás),

b) a teljes gazdaságra vetített hozamérték csökkenés várhatóan meghaladja a 30%-ot, vagy

c) a védőtávolságban más növényi kultúra termesztése a támogatási jogosultság elvesztésével jár.

(3)70 A vetőmag-előállítónak a 7. számú melléklet szerint kell nyilatkozattételre felhívnia azt az egyeztetési igényét bejelentő földhasználót, akivel nem sikerült megegyeznie.

(4)71

Vetőmag-szaporítási zárt körzet

35. §72

36. §73

37. § (1)–(3)74

(4)75 Több évre vagy több termelési ciklusra engedélyezett zárt körzetnél földhasználó-változás esetén a korábbi földhasználó köteles az új földhasználót a földhasználatra vonatkozó korlátozásokról, a vetőmag-előállítót pedig a földhasználó személyének és címének változásáról írásban értesíteni.

(5)76 Az a földhasználó, aki a vetőmag-előállítóval, majd a területi agrárkamarával folytatott egyeztető megbeszélés ellenére sem volt hajlandó megállapodni, a zárt körzet NÉBIH általi engedélyezése esetén köteles eltűrni, hogy a vetőmag-előállító a termesztési tilalom tárgyát képező növényfaj egyedeit a földhasználó költségére eltávolítsa.

Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat

38. § (1) A vetőmag faj- és fajtaazonosságát, valamint fajtatisztaságát kisparcellás fajtaazonosító vizsgálattal kell ellenőrizni.

(2)77 A kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot e rendelet előírásai, továbbá a NÉBIH kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó szabályzata szerint kell elvégezni. A NÉBIH köteles a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó módszertant nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

(3)78 A fajtakitermesztés a NÉBIH feladata.

(4)79 Kötelező kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot kell végezni Magyarországon minősített

a) valamennyi hivatalos minősítésben részesített szuperelit szaporítási fokú vetőmagtétel mintáiból,

b) valamennyi elit szaporítási fokú vetőmagtétel mintáiból,

c) valamennyi továbbszaporításra kerülő I. szaporítási fokú vetőmagtételből,

d) a napraforgó és kukorica I. szaporítási foknak számító hibridjeinek legalább 50%-ából,

e) a c) és d) pontban foglaltak kivételével az I. szaporítási fokú vetőmagtételek 10%-ából,

f)80 valamennyi harmadik országból importált, fajtaigazolt és továbbszaporításra szánt vetőmagtételből,

g) valamennyi fajtaigazolással exportálásra kerülő vetőmagtételből,

h) a meghatalmazott felügyelő által ellenőrzött valamennyi vetőmag-szaporítás anyamag és a betakarított termés vetőmagtételéből.

(5)81 Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatban részesíthető bármely beküldött minta. A fajtakitermesztéshez szükséges standard mintát a Nemzeti Fajtajegyzéken nem szereplő fajtáknál a NÉBIH jogosult bekérni.

(6)82 A kötelező kisparcellás fajtaazonosító vizsgálathoz szükséges hivatalos mintavétellel vett mintákat a vetőmag-előállítónak a NÉBIH kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatokra vonatkozó szabályzatában foglalt határidőig a NÉBIH fajtakitermesztő állomására kell elküldenie. Ha a minta a vetőmag-előállító hibájából nem kerül vizsgálatra, akkor az adott vetőmagtételt, illetve annak következő szaporítási fokát a minősítésből ki kell zárni mindaddig, amíg a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat le nem zárul. Ha a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat a NÉBIH hibájából hiúsul meg, a vetőmag minősítését és forgalomba hozatalát erre tekintettel nem lehet korlátozni.

(7)83 Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat során szuperelit vagy elit szaporítási fokú vetőmagnál, ha a kitermesztés eredménye nem fajtaazonos, a vetőmagot továbbszaporításra nem lehet felhasználni, nem fajtatiszta kitermesztési eredmény esetén szigorított szántóföldi ellenőrzést kell végrehajtani. Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat során az engedélyezett utolsó szaporítási fokú vetőmag határértéknek nem megfelelő vizsgálati eredménye esetén a következő évben azonos vetőmag-előállító azonos faj és szaporulati fok esetében 50% kitermesztést köteles eltűrni, és területén meghatalmazott felügyelő 1 évig minősítést nem végezhet.

(8)84 A NÉBIH a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat eredményéről a fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó szabályzata szerinti vizsgálati bizonyítványt állít ki. A követelményeknek a fajtaazonosság szempontjából nem megfelelő tételt, illetve annak további szaporulatát vetőmagként nem lehet felhasználni.

IV. Fejezet

FÉMZÁROLÁS

A fémzárolás általános előírásai

39. § (1)85 Magyarországon árutermesztésre és továbbszaporításra forgalomba kerülő, továbbá minden export és import vetőmagot hivatalosan fémzárolni kell. Magyarország területén a vetőmagtételek fémzárolása a NÉBIH feladata.

(2)86 A fémzárolás során a mintavevő ellenőrzi a vetőmagtétel – fémzárral, illetve azzal egyenértékű, eltávolításkor megsérülő azonosító jellel, függőcímkével – lezárt állapotát és a vetőmagtételt hivatalosan megmintázza. A NÉBIH megvizsgálja a mintát, és amennyiben a tétel a mellékletekben foglalt feltételeknek megfelel, valamint élő állati kártevőtől mentes, a NÉBIH hivatalos vetőmagminősítő bizonyítványt állít ki.

(3)87 A vetőmagtételt a fémzárolás alkalmával vett minősítő minta vizsgálata alapján kell minősíteni. A mintavételt és a vizsgálatot a NÉBIH fémzárolási szabályzatában foglaltak szerint, az elfogadott nemzetközi módszereknek megfelelően kell végezni. A NÉBIH köteles a fémzárolásra vonatkozó szabályzatát megfelelően közzétenni.

(4)88 A vetőmagtételeket csak akkor lehet fémzárolni, ha

a)89 a vetőmagszaporítások betakarítása után a vetőmag-előállító a tényleges nyerstermés mennyiségét a NÉBIH által erre rendszeresített nyomtatványon

1. kalászosok (rizs kivételével), repcefélék, borsó, bíborhere, álló fűmagszaporítások esetében augusztus 15-ig,

2. hüvelyesek (borsó kivételével), répafélék, olajretek, mustár esetében október 21-ig,

3. napraforgó, kukorica, burgonya, rizs, cirok, herefélék, valamint minden fel nem sorolt növény és dugványszaporítás esetén november 20-ig

a NÉBIH-nek, illetve, az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának bejelenti, valamint a fémzárolási megrendelőhöz csatolja, vagy

b) a magyarországi szaporításból származó, a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajta vetőmagjának első fémzárolása esetén az alkalmas szántóföldi minősítést igazoló, 2 évnél nem régebben kiállított szántóföldi szemlejegyzőkönyvet, illetve a nem véglegesen minősített vetőmag esetén a hivatalos fajtaigazolást, vagy

c) a magyarországi szaporításból származó, a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő fajta vetőmagjának első fémzárolása esetén az alkalmas szántóföldi minősítést igazoló, 2 évnél nem régebben kiállított szántóföldi szemlejegyzőkönyvet, vagy

d)90 az Európai Unió Magyarországon kívüli tagállamaiból származó, nem véglegesen minősített vetőmag első fémzárolása esetén a hivatalos fajtaigazolást, vagy

e) a harmadik országból importált, a forgalomba hozatali követelményeknek nem megfelelő, a Közösségi Fajtajegyzéken szereplő fajta vetőmagjának belföldiesítő fémzárolásakor a hivatalos fajtaigazolást, a minőséget igazoló ISTA bizonyítványt és továbbszaporítás esetén az Európai Unió fajtát regisztráló tagállamának hatósági engedélyét, vagy

f) a harmadik országból importált, nem véglegesen minősített vetőmag első fémzárolásakor a hivatalos fajtaigazolást, vagy

g) a harmadik országból importált, a Közösségi Fajtajegyzéken nem szereplő fajta export céltermeltetés céljából behozott vetőmagjának belföldiesítő fémzárolásakor a hivatalos fajtaigazolást, a minőséget igazoló ISTA bizonyítványt és a fajtát regisztráló állam hatósági engedélyét, valamint a vetőmag-előállító nyilatkozatát a megtermett vetőmag teljes mennyiségének az Európai Unióból való kiszállításáról.

(5)91 A fémzárolást a fémzároltatónak – a 39/A. §-ban és a 39/B. §-ban foglaltak kivételével – a NÉBIH-nek a fémzárolás helye szerint illetékes területi szervénél kell írásban kezdeményeznie.

(6)92 A NÉBIH a bejelentéstől számított 8 napon belül a fémzárolást elkezdi, a mintavételt elvégzi.

39/A–39/B. §93

40. § (1)94 A minősítő vizsgálatra beérkezett mintákról a NÉBIH nyilvántartást vezet. A NÉBIH a minta vizsgálatát a beérkezéstől számított 5 napon belül köteles megkezdeni. A mintákat a mellékletek C. részeiben előírt paraméterekre kell megvizsgálni. A vizsgálatról okiratot kell kiállítani, illetve a vizsgálat eredményei alapján a tételt minősíteni kell, és erről hazai, illetve a nemzetközi forgalomban érvényes bizonyítványt kell kiadni.

(2) A vetőmagtételnek egyöntetűnek kell lennie, és azt a vonatkozó előírások szerint kell megmintázni. A vetőmagtételek egyöntetűségéért a fémzároltató a felelős. A fémzároláskor a mintáknak a vizsgálat helyére történő eljuttatása a fémzároltató feladata.

(3)95 A NÉBIH a vetőmag forgalomba hozatala után szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel hatósági vizsgálatokat végez annak megállapítására, hogy a forgalomban levő vetőmagtételek megfelelnek-e a rendeletben foglalt követelményeknek. A vetőmag tulajdonosa, illetve forgalmazója köteles eltűrni az ellentételezés nélküli hatósági mintavételt. Amennyiben a vizsgálat eredménye e rendelet követelményeinek nem felel meg, úgy a tételt a forgalomból ki kell vonni és a költségeket a vetőmag tulajdonosa viseli.

Mintavétel

41. § (1) A mintavevő személyétől függően a minta – az ahhoz fűződő joghatásokat tekintve – lehet hivatalos, hiteles vagy magán minta.

(2) A minta felhasználási céljától függően lehet vetőmagvizsgálati, fajtakitermesztési, egyéb vizsgálati, ellenőrző vagy letéti minta.

(3)96 A vetőmagmintát hivatalos mintavétel során hivatalos mintavevőként – a 39/A. § szerinti meghatalmazott mintavétel kivételével – a vetőmag fémzárolására feljogosított szerv képviselője veszi. Ezt a tevékenységet csak olyan személy végezheti, aki rendelkezik a megfelelő vetőmagvizsgálati módszertani, gyom- és kultúrmagismereti, mintavételi és fémzárolási ismeretekkel.

(4) Hivatalos és hiteles minta vétele során mintavételi jegyzőkönyvet kell készíteni. Mintavételi jegyzőkönyv hiányában a minősítő minta magán mintának minősül.

(5)97 A vetőmag-vizsgálati, fajtakitermesztési, illetve egyéb vizsgálati mintát minősítő mintaként a NÉBIH és a 39/A. § szerinti meghatalmazott mintavevő az 1–4. számú melléklet A. részeiben szereplő fajok – az egy tételben zárható mennyiséget 5%-nál nem nagyobb mértékben meghaladó tömegű – tételéből a fémzárolási szabályzatában foglaltak betartásával hivatalos mintaként veszi.

(6)98 A mintavétel idejére a tételt úgy kell előkészíteni, egyesíteni, keverni és tisztítani, hogy az egyöntetű legyen. A homogenitásról a mintavétel során, a helyszínen végzett érzékszervi bírálat alapján kell meggyőződni. Mintát venni csak azonos tömegű, formájú, anyagú és színű tiszta göngyölegekbe kiszerelt tételekből lehet.

(7)99 A mintavétel ideje alatt a vetőmagtételről a mintavevő rendelkezik.

A vetőmagtételek lezárása

42. § (1)100 A fémzárolásra előterjesztett és a forgalomba hozott vetőmagtételek valamennyi csomagolási egységének meg kell felelnie a NÉBIH fémzárolási szabályzatában foglaltaknak. A csomagolási egységeknek a forgalomba hozatal céljának megfelelő okmányokkal, címkékkel kell rendelkezniük.

(2) A fémzárolásra előterjesztett és a forgalomba hozott vetőmagtételek csomagolási egységeinek zárását úgy kell biztosítani, hogy a vetőmag a csomagoló anyag látható sérülése nélkül ne legyen hozzáférhető. Ilyen zárást biztosít

a) az anyagában zárt csomagolási egység, például konzervdoboz, ragasztott vagy hegesztett zsák, zacskó,

b) az önzáró szelepes zsák, ha a szelep nem nagyobb mint a zsák szélességének 20%-a,

c) az átkötött zsák szúrókötésessel felhelyezett zárral és címkével,

d)101 bármely nyitásra sérülő kötés címkével és fémzárral lezárva,

e) a zárszalag,

f) a varrás fémzárral lezárva,

g) a varrás téphetetlen függőcímke vagy öntapadós címke átvarrásával,

h) a konténerek zárására szolgáló szalagzár,

i) a csomagolási egység szájának teljes szélességét átérve lezáró mintázó szalag, illetve ragasztott szalagcímke,

j) a nem szövött anyagból készült zsák eredeti nagyságának megőrzését jelölő, a zsák zárandó felétől 1-essel induló – eltávolíthatatlanul rányomtatott – számsort tartalmazó egyszeri átvarrása,

k) a nem szövött anyagból készült zsák eredeti nagyságának megőrzését jelölő, a zsák zárandó vége és az egyszeri varrás közé helyezett öntapadós hivatalos vetőmagcímke.

(3) A fémzárolt vetőmagtételeket hatóságilag vagy hatósági felügyelet mellett kell lezárni. A hatóságilag zárt vetőmagtételek csomagolási egységei csak hatóságilag vagy hatósági felügyelet mellett zárhatók újra.

(4) Hazai előállítású, hivatalos szántóföldi ellenőrzésben részesített, a mellékletek B. részeiben foglalt követelményeknek megfelelő vetőmag-szaporítás termése tömeghatár nélkül – a (2) bekezdésben részletezett zárási módok alkalmazásával – nem véglegesen minősített vetőmagként zárható. A zárt tétel jelölésére a 45. § szerinti szürke színű címke használható. A nem véglegesen minősített vetőmag – a fajta igazolása céljából – hivatalos fajtaigazolást kap.

(5) A hivatalos fajtaigazolás

a) a kibocsátó hatóság megnevezését,

b) a fajnak – a rövidített formában és a faj meghatározójának, leírójának neve, rövidítése nélkül is elfogadható – botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,

c) a fajta latin betűkkel való megnevezését,

d) a szaporítási fokot,

e) a szaporításhoz felhasznált vetőmag fémzárolási számát és a vetőmagot minősítő állam, illetve államok megnevezését,

f) a hivatkozási számot, azonosító számot vagy a szántóföldi szemlejegyzőkönyv számát,

g) a megtermelt vetőmagot előállító terület nagyságát,

h) a betakarított vetőmag mennyiségét és a csomagolási egységek számát,

i) elitnél alacsonyabb szaporítási fokon az engedélyezett generációk számát,

j) annak tanúsítását, hogy teljesültek az 1–5. számú mellékletek B. részeiben foglalt követelmények,

k) a ,,Nem véglegesen minősített vetőmag'' feliratot

tartalmazza.

A vetőmagtételek jelölése

43. § (1) A vetőmagtételek jelölésére a csomagolás külső oldalán elhelyezett, korábban nem használt ép, illetve sérülésmentes hivatalos hatósági címke szolgál.

(2) A vetőmag-címke színe a felhasználási cél és a szaporítási fok függvényében az alábbi:

a) a belföldi és az OECD Fajtaigazolási Rendszerben fémzárolt vetőmagtételek címkéjének színe

1. szuperelit szaporítási fok esetén fehér, lila átlós csíkkal,

2. elit szaporítási fok esetén fehér,

3. I. szaporítási fok esetén kék,

4. II. és további szaporítási fok esetén piros,

5. nem véglegesen minősített vetőmag esetén szürke,

6.102 fajtajelöltek kísérleti célú forgalomba hozatala esetén narancssárga.

b) a belföldi vetőmagtételek címkéjének színe

1. vetőmagkeverék esetén zöld,

2. kereskedelmi vetőmag esetén barna,

c) nem OECD rendszerű export vetőmagtételek és a mellékletek D. részeiben felsorolt fajok vetőmagtételei esetén a címke fehér színű, nemzetiszínű – piros-fehér-zöld – csíkkal ellátva.

(3)103 A belföldi vetőmagcímkék méretének legalább 110 mm x 67 mm nagyságúnak kell lennie.

44. § (1)104 Magyarországon hivatalos címkével forgalomba hozott szuperelit szaporítási fokú vetőmagtétel címkéjének tartalmazni kell

a) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését, vagy ennek rövidítését,

b) a fémzárolási számot,

c) a fémzárolás időpontját (év, hónap), vagy a minősítési céllal legutoljára végzett hatósági mintavétel időpontját (év, hónap),

d) a fajnak – a rövidített formában és a faj meghatározójának, leírójának neve, rövidítése nélkül is elfogadható – botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,

e) a fajta latin betűkkel való megnevezését,

f) szaporítási fokként a ,,Szuperelit'' feliratot.

(2)105 Magyarországon forgalomba hozott elit és alacsonyabb szaporítási fokú vetőmagtétel címkéjének tartalmaznia kell

a) ,,Az Európai Unió előírásainak megfelel'' feliratot,

b) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését, vagy annak rövidítését,

c) a fémzárolási számot,

d) a fémzárolás időpontját (év, hónap), vagy a minősítési céllal legutoljára végzett hatósági mintavétel időpontját (év, hónap),

e) a fajnak – a rövidített formában és a faj meghatározójának, leírójának neve, rövidítése nélkül is elfogadható – botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,

f) a fajta latin betűkkel való megnevezését,

g) a szaporítási fok megjelölését,

h) a termelő állam megnevezését,

i) a nettó vagy bruttó tömeg, illetve egyéb mennyiség megjelölését,

j) a tömeg feltüntetése esetén, amennyiben szemcsés növényvédő szer, inkrusztálás, granulálás vagy egyéb más szilárd adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellegét és a vetőmag teljes tömegének arányát,

k) hibrid fajták alapanyagai esetén fel lehet tüntetni a hibrid fajta nevével együttesen az apa, illetve anya megnevezést, egyúttal utalva a kombinációs viszonyokra,

l) amennyiben elvégezték legalább a vetőmagtétel csírázóképességének újbóli vizsgálatát, abban az esetben ezt a tényt a címkén is lehet jelölni; a jelölés ,,Ismételten ellenőrizve .... (év, hónap)'' felirattal történik, amely öntapadós hatósági matrica felragasztásával is végrehajtható,

m) monogerm répavetőmag esetén a ,,Monogerm'' feliratot,

n) precíziós répavetőmag esetén a ,,Precíziós'' feliratot.

(3)106 Magyarországon forgalomba hozott kereskedelmi vetőmagtétel címkéjének tartalmaznia kell

a) ,,Az Európai Unió előírásainak megfelel'' feliratot,

b) a ,,Kereskedelmi vetőmag'' feliratot,

c) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését, vagy annak rövidítését,

d) a fémzárolási számot,

e) a fémzárolás időpontját (év, hónap), vagy a minősítési céllal legutoljára végzett hatósági mintavétel időpontját (év, hónap),

f) a fajnak – a rövidített formában és a szerző neve nélkül is elfogadható – botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,

g) a nettó vagy bruttó tömeg vagy egyéb mennyiség megjelölését,

h) a tömeg feltüntetése esetén, amennyiben szemcsés növényvédő szer, inkrusztálás granulálás vagy egyéb más szilárd adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellegét és a vetőmag teljes tömegének arányát,

i) amennyiben elvégezték legalább a vetőmagtétel csírázóképességének újbóli vizsgálatát, abban az esetben ezt a tényt a címkén is lehet jelölni; a jelölés ,,Ismételten ellenőrizve .... (év, hónap)'' felirattal történik, amely öntapadós hatósági matrica felragasztásával is végrehajtható.

45. § A szürke címkének az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezése, vagy ezek rövidítése,

b) a fajnak – a rövidített formában és a faj meghatározójának, leírójának neve, rövidítése nélkül is elfogadható – botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,

c) a fajta megnevezése (latin betűkkel),

d) szaporítási fok megjelölése,

e) hivatkozási szám, azonosítási szám vagy szántóföldi szemlejegyzőkönyv száma,

f) nettó vagy bruttó tömeg megjelölése,

g) hibrid fajták esetén a ,,Hibrid'' megnevezés,

h) a ,,Nem véglegesen minősített vetőmag'' felirat.

46. § A vetőmagkeverék címkéjén az alábbi adatokat kell szerepeltetni:

a) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezése vagy ennek rövidítése,

b) azonosító szám,

c) fémzárolás időpontja (év, hónap),

d) nettó vagy bruttó tömeg vagy magdarabszám,

e) a tömeg feltüntetése esetén, amennyiben szemcsés növényvédő szer, inkrusztálás, granulálás vagy egyéb más szilárd adalékanyag használatára került sor az adalékanyag jellege és a vetőmag teljes tömegének aránya,

f) a felhasználási cél és az összetevők százalékos aránya,

g) az 1. számú mellékletben felsorolt fajok esetében ,,Fajkeverék'' vagy ,,Fajtakeverék'' felirat, ebben az esetben a faj, szaporítási fok, fajta, termelő ország és az összetevők arányának megnevezése,

h) az 1. számú mellékletben, illetve a 3. és 4. számú melléklet D. részeiben felsorolt fajok esetében a ,,Forgalomba hozatala kizárólag Magyarországon engedélyezett'' felirat.

47. § (1)107 Magyarországon minősített és Magyarországon forgalomba hozott vetőmagtételek címkéit magyar nyelven kell kiállítani. Az Európai Unió más tagállamában minősített és Magyarországon forgalomba hozott vetőmagtételek címkéjén szereplő adatokat a csomagolási egységeken magyar nyelven is fel kell tüntetni.

(2) A kereskedelmi és engedményes vetőmag forgalomba hozatalának engedélyezésekor a jelölésre vonatkozó további követelmények is előírhatók.

(3) A géntechnológiával módosított fajta vetőmagtételének valamennyi hivatalos okmányán és címkéjén fel kell tüntetni a géntechnológiai módosítás tényét.

(4) Az ökológiai gazdálkodásból származó, ökológiai tanúsításban részesült vetőmagtétel valamennyi hivatalos okmányán és címkéjén fel kell tüntetni az ökológiai tanúsítás tényét.

(5)108 A csávázott vetőmagtétel valamennyi hivatalos okmányán és címkéjén vagy csomagolási egységén fel kell tüntetni a csávázás tényét a csávázószer vagy hatóanyagának megnevezésével.

48. § (1)109 A hatósági címke fémzárolást igazoló okmány és egyedi azonosító jel, amely a NÉBIH tulajdona. A NÉBIH által előkészített címke kiszállítása a fémzároltató, a függőcímke kitöltése a NÉBIH és az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának a kötelezettsége.

(2)110 Az OECD rendszerben fémzárolt vetőmagvakra, továbbá a harmadik országba irányuló nem OECD export vetőmagvakra vonatkozó fémzárolási előírásokat a NÉBIH fémzárolási szabályzata tartalmazza.

(3)111 A forgalomba hozott vetőmagtételek címkéit a csomagolási egységekről el kell távolítani, és meg kell semmisíteni vagy a NÉBIH részére be kell szolgáltatni, ha

a) a minősítő vizsgálat során megállapítják, hogy a vetőmagtétel nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek,

b) a forgalomban hozott vetőmagtételből vett ellenőrző minta vizsgálata során megállapítják, hogy a vetőmagtétel nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek,

c) a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat során megállapítják, hogy a vetőmagtétel nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek,

d) a forgalomban levő vetőmagtételből vett ellenőrző minta laboratóriumi vizsgálata során megállapítják, hogy a vetőmagtétel nem felel meg a fajtaleírásban szereplő valamely lényeges tulajdonságnak.

(4)112 A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a hivatalos címke a csomagolási göngyölegeken maradhat, amennyiben a címkéket piros színű „nem alkalmas vetőmag” feliratú hatósági körcímkékkel látják el a vetőmag beazonosíthatóságának érdekében.

Vetőmagvak egyenértékűsége

49. § (1)113 A NÉBIH kérelemre hatóságilag fémzárolt vetőmagnak ismeri el az Európai Unió valamely más tagállamában termelt olyan vetőmagot amelynek előállításához az Európai Unió tagállamaiban, vagy a fémzárolási szabályzatban részletezett, az Európai Unió Tanácsa által vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősített harmadik országban termelt, illetve fémzárolt elit vagy alacsonyabb szaporítási fokú, illetve hivatalosan hatóságilag fémzárolt szuperelit vetőmagot használtak fel, és az Európai Unió tagállamában történt fémzárolás során megfelelt a mellékletek B. és C. részeiben foglaltakkal egyenértékű követelményeknek.

(2)114 A NÉBIH kérelemre hatóságilag zárt, nem véglegesen minősített vetőmagnak ismeri el – az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – az Európai Unió valamely másik tagállamában előállított, a 42. § (2) bekezdésében foglaltak szerint lezárt és a 45. §-ban foglaltak szerint vetőmag címkével jelölt, hivatalos fajtaigazolással ellátott tételeket.

(3)115 Az 1–4. számú mellékletben felsorolt fajok esetén a NÉBIH kérelemre hatóságilag fémzárolt vetőmagnak ismeri el azt a harmadik országban betakarított vetőmagot,

a) amelynek előállításához

1.116 Magyarországon, vagy

2. az Európai Unió valamely más tagállamában, illetve

3. a fémzárolási szabályzatban részletezett, az Európai Unió Tanácsa által a vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősített harmadik országban termelt, illetve fémzárolt vetőmagot használtak fel,

b) ha a termelő harmadik országot – a fémzárolási szabályzatban részletezettek szerint – az Európai Unió Tanácsa a vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősítette, és

c) a vetőmag megfelel az 1–4. számú melléklet B. és C. részeiben foglalt követelményeknek.

Import vetőmagvak117

50. §118 A 2 kilogrammot meghaladó tömegű vetőmagvak harmadik országból történő importja esetén az importáló a NÉBIH részére köteles a beszállított vetőmagtételről az alábbi adatokat, valamint dokumentumokat szolgáltatni:

a) faj,

b) fajta,

c) szaporítási fok,

d) termelő ország,

e) illetékes ellenőrző hatóság,

f) feladó ország,

g) importőr,

h) a vetőmag mennyisége,

i) a harmadik országban történő vetőmag-előállítás engedélye,

j)119 kukorica, szója és repce esetén – a 49. § (3) bekezdés a) pont 3. alpontja szerint a vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősített harmadik országból származó vetőmagtétel kivételével – a géntechnológiával módosított szervezettől való mentességre (a továbbiakban: GMO mentesség) vonatkozó akkreditált laboratóriumi mérési jegyzőkönyvet.

50/A. §120 A 2 kilogrammot meghaladó tömegű, harmadik országból származó vetőmagtételek nyomon követhetősége érdekében a beszállítónak a vetőmagtétel beérkezését követően haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell a NÉBIH-et a vetőmagtétel beszállításának tényéről és az 50. §-ban felsorolt, a vetőmagtételre vonatkozó adatokról. A NÉBIH a bejelentéstől számított egy éven belül hatósági mintát vehet a fajtatisztaság utólagos szúrópróbaszerű ellenőrzéséhez.

50/B. §121 (1)122 Minden, az Európai Unió más tagállamából, valamint a 49. § (3) bekezdés a) pont 3. alpontja szerint a vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősített harmadik országból származó kukorica, szója és repce vetőmagtétel esetén a vetőmagtételt Magyarországon első alkalommal forgalomba hozónak a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet módosításáról szóló 23/2012. (III. 19.) VM rendelet (a továbbiakban: MódR.) hatálybalépésétől123 számított két évig a vetőmagtétel beérkezését követően haladéktalanul, de legfeljebb 5 napon belül írásban tájékoztatnia kell a NÉBIH-et a vetőmagtétel beszállításának tényéről, valamint mennyiségéről. A bejelentő a tétel GMO mentességének igazolására a 6. számú melléklet szerinti nyilatkozatot teheti.

(2)124 A NÉBIH az (1) bekezdés szerint bejelentett vetőmagtételek GMO mentességét kockázatértékelés alapján vizsgálja. A NÉBIH-nek a bejelentést követően legkésőbb 5 napon belül jeleznie kell a vizsgálati szándékát. A vizsgálati szándék jelzésétől számított 5 napon belül a NÉBIH-nek, illetve a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának a vetőmagtételből mintát kell vennie. A NÉBIH-nek a vizsgálati eredményt a mintavételtől számított 30 napon belül a bejelentő rendelkezésére kell bocsátania. A vetőmagtétel forgalmazása a vetőmagtétel vizsgálati eredményétől függően kezdhető meg.

(3)125 A Magyarországon előállított vetőmagtételek esetén a fémzároltató a MódR. hatálybalépésétől számított két évig a fémzárolás kezdeményezésekor mellékelheti a 6. számú melléklet szerinti nyilatkozatot. A NÉBIH, illetve a fémzárolás helye szerint illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága kockázatértékelés alapján a fémzárolás alkalmával mintát vehet az adott vetőmagtételből a GMO mentesség NÉBIH által történő vizsgálatára. Az eljárásra a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(4)126 Amennyiben az (1) bekezdés szerinti két éves bejelentési időszak alatt vagy ezt követően a NÉBIH a forgalomba hozott vetőmagtételről megállapítja, hogy géntechnológiával módosított szervezetből áll vagy ilyet tartalmaz, a Magyarországon első alkalommal forgalomba hozónak a vizsgálati eredményről való tájékoztatás kézhezvételétől számított további két éven keresztül be kell jelentenie az általa forgalomba hozni kívánt vetőmagtételt az (1) bekezdés szerint.

(5)127 Amennyiben a NÉBIH laboratóriumi vizsgálati eredménye eltér az (1) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatban foglaltaktól, a NÉBIH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága az 54. §-ban foglaltak szerint jár el. A zárolt tétel nem forgalmazható. A zárolt vetőmagot a birtokosának a NÉBIH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága által meghatározott módon meg kell semmisítenie.

V. Fejezet

A VETŐMAGVAK FELDOLGOZÁSA, A VETŐMAG-KISZERELÉS

Vetőmag-feldolgozás

51. § (1) A vetőmag-feldolgozási tevékenység körébe a nyers vetőmag átvétele, szükség szerinti szárítása, tisztítása, osztályozása, illetve kalibrálása, esetleges csávázása, csomagolása, a feldolgozott kész vetőmag tárolása, fémzárolásra való előkészítése és a végtermék kiadása tartozik.

(2) A vetőmag-feldolgozónak a termékpálya szerinti terméktanács tagjának kell lennie.

(3) A vetőmag-feldolgozási tevékenység végzésének feltétele:

a) önálló telephely,

b) az elkülönített tárolást lehetővé tevő raktártér,

c) a vetőmagtételek elkülönített egyedi tisztítását lehetővé tevő eszköz, gép, tisztítógép vagy géppark, valamint

d) az azonosíthatóság biztosítását lehetővé tevő nyilvántartási rendszer, amely kiterjed

1. a vetőmag tulajdonos nevére, címére,

2.128 a feldolgozásra kerülő nyers vetőmag fajára, fajtájára, szaporítási fokára, mennyiségére, a származást igazoló dokumentumokra (szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyv, vetőmagminősítő bizonyítvány), a betárolásra, az esetleges mintavételre és nyers vetőmag vizsgálatra,

3.129 a feldolgozási folyamatok műveleti nyilvántartására,

4.130 a fémzárolás időpontjára,

5. a készáru raktárkészlet nyilvántartására és raktártérképére,

6. a kitárolás időpontjára, mennyiségére, a vetőmag átadására-átvételére,

e) a bértisztításra átvett nyers vetőmagtételek tényleges árutulajdonos nevén történő nyilvántartása,

f) szakismeret, szakmai alkalmasság.

(4)131 A vetőmag-feldolgozási tevékenységet a NÉBIH hatósági jogkörében ellenőrzi.

Kiszerelt vetőmag forgalomba hozatala

52. § (1) Forgalomba hozni csak olyan kiszerelt vetőmagot lehet, amely hivatalosan fémzárolt, a mellékletekben előírt követelményeknek megfelelő vetőmagtételből származik. Kiszerelésnek minősül a fémzárolt, minősített vetőmagnak a legfeljebb az e rendeletben meghatározott tömeghatárig történő kicsomagolása. A kiszerelt vetőmag továbbszaporításra nem, csak árutermesztés céljára használható fel.

(2)132 Kiszerelést kizárólag a NÉBIH által nyilvántartásba vett vetőmag-kiszerelő végezhet azzal, hogy

a)133 megfelelő szakismerettel kell rendelkeznie, és biztosítania kell a kiszerelés műszaki és technikai feltételeit,

b) a kiszerelés során biztosítania kell a keveredés-mentességet és a pontos tömegmérést,

c) a termékpálya szerinti terméktanács tagjának kell lennie,

d) a kiszerelt csomagolási egységeknek meg kell felelniük a 42. § (2) bekezdésében előírt zárási feltételeknek,

e) tételenként és kiszerelési formánként valamennyi kiszerelési egységből – két évig megőrzendő – mintát kell venni,

f)134 a kiszerelésről a NÉBIH előírásai szerint nyilvántartást kell vezetni.

(3)135 A vetőmag-kiszerelőt a NÉBIH rendszeresen ellenőrzi és a feltételek be nem tartása esetén ideiglenesen vagy véglegesen törli a nyilvántartásból.

(4) Valamennyi kiszerelt egységen fel kell tüntetni

a) a kiszerelő nevét és címét vagy azonosító jelölését,

b) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését, vagy annak kezdőbetűit,

c)136 a fémzárolási számot vagy egyéb azonosító számot,

d) a fémzárolás időpontját (év, hónap),

e) a faj megjelölését, keverékek esetében a fajok százalékos összetételét és, ha van, a bejegyzett fantázianevet,

f) a vetőmagkeverékek és a kereskedelmi vetőmagvak kivételével a fajta megnevezését,

g) a vetőmagkeverékek kivételével a szaporítási fokot,

h) a nettó tömeget vagy magdarabszámot, illetve, ha szemcsés növényvédőszer, inkusztálás, granulálás vagy egyéb más adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellegét, valamint az össztömeg és a tiszta vetőmag arányát,

i) a csávázás tényét, a csávázószer nevét,

j) a ,,Nem takarmánynövény termesztésére'' megjelölést az olyan fűfajták és keverékük vetőmagja esetén, amelyeken nem végezték el a gazdasági értékvizsgálatot,

k) vetőmagkeverék esetében a felhasználási célt,

l) ,,EK ,A' kistasak'' megjelölést a gabonafélék, olaj- és rostnövények valamint répafélék kivételével a nem takarmány célú termesztésre szánt növényfajok vetőmagkeverékeit tartalmazó tasakok esetében, amelyeknek nettó tömege a 2 kg-ot nem haladja meg, leszámítva megfelelő esetben a granuláló szereket, csávázó anyagokat vagy egyéb szilárd adalékanyagokat,

m) ,,EK ,B' kistasak'' megjelölést a gabonafélék, olaj- és rostnövények valamint répafélék kivételével az I., II. és III. szaporítási fokú vetőmagvak, kereskedelmi vetőmagvak, illetve olyan vetőmagkeverékeket tartalmazó tasakok esetében, amelyek nem ,,EK ,A' kistasakok'' és amelyek nettó tömege nem haladja meg az e rendeletben előírt határértékeket, leszámítva az esetleges granuláló szereket, csávázó anyagokat vagy egyéb szilárd adalékanyagokat,

n) ,,EK kistasak'' megjelölést répafélék esetében,

o)137 a „Forgalomba hozatala csak Magyarországon engedélyezett” megjelölést a gabonafélék, olaj- és ipari növények esetében.

(5) ,,EK ,A' kistasak'' és ,,EK ,B' kistasak'' esetében az adatokat a 24. § (2) bekezdése szerinti színű címkén kell feltüntetni.

V/A. Fejezet138

GÉNTECHNOLÓGIÁVAL MÓDOSÍTOTT SZERVEZETTEL SZENNYEZETT VETŐMAGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

52/A. § (1) Géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett vetőmagot vagy szaporítóanyagot (a továbbiakban együtt: szennyezett vetőmag) Magyarország területén tilos

a) forgalomba hozni, illetve

b) termesztésbe bocsátani.

(2) A magyarországi előállítású vetőmag esetén annak előállítója, más esetben az első magyarországi forgalomba hozója felel annak géntechnológiával módosított szervezettel történő szennyezéstől való mentességéért.

52/B. § (1)139 A szennyezett vetőmagot tartalmazó tételt annak birtokosa – a szennyezésről történő tudomásszerzést követően haladéktalanul – köteles elkülöníteni, továbbá a szennyezés tényéről nyomon követhető módon értesíteni a forgalmazói láncban előtte, illetve utána következő személyt, valamint mindezekről tájékoztatni a NÉBIH-et.

(2) Az (1) bekezdés szerint értesített személy az (1) bekezdésben foglaltak szerint köteles eljárni.

52/C. § (1)140 A NÉBIH a szennyezett vetőmag tekintetében az 54. §-ban foglaltak szerint jár el. Szennyezett vetőmag köztermesztésbe bocsátása esetén a NÉBIH az érintett kultúra, valamint az általa meghatározásra kerülő pufferzónán belül található ivarilag kompatibilis növényfajt tartalmazó növényi kultúra zárolását rendeli el. A zárolt kultúra nem takarítható be.

(2) A zárolt vetőmagot a birtokosának, illetve növényi kultúrát a földhasználónak meg kell semmisítenie oly módon, hogy a szennyezés ne terjedhessen tovább.

(3)141 A (2) bekezdésben foglaltak elmaradása esetén a NÉBIH a kötelezett költségére végezteti el a megsemmisítést, amelyet a kötelezett köteles eltűrni.

VI. Fejezet

ELLENŐRZÉS ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEK

A rendeletben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése

53. § (1)142 A NÉBIH ellenőrzést végezhet minden olyan helyen, ahol a vetőmag előállítását, feldolgozását, kezelését, kiszerelését, tárolását végzik, továbbá ahol vetőmagot forgalomba hoznak vagy felhasználnak.

(2)143 Az ellenőrzés során a NÉBIH e rendelet előírásai szerint jár el, megállapításairól a helyszínen hatósági jegyzőkönyvet készít.

(3)144 A NÉBIH ellenőrzést végző munkatársa jogosultságát az erre a célra rendszeresített fényképes igazolvánnyal igazolja.

(4)145 A NÉBIH hatósági jogkörrel felruházott munkatársa jogosult az ellenőrzés során

a)146 az üzemi és üzleti titok védelmére vonatkozó jogszabályok betartásával a vetőmagvak nyilvántartásával, forgalomba hozatalával, felhasználásával kapcsolatos iratokba, számlákba betekinteni, azok valódiságát vizsgálni és róluk másolatot készíteni,

b) a vetőmagvakból térítés nélkül mintát venni,

c) az ellenőrzött vetőmag minőségét megvizsgálni,

d) a vetőmag-feldolgozást, -kiszerelést és -tárolást ellenőrizni,

e)147 a vetőmag-forgalomba hozatalt ellenőrizni,

f) a kiszerelési tevékenységet felülvizsgálni.

Jogkövetkezmények

54. § (1)148 Ha a NÉBIH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága ellenőrzési tevékenysége során az e rendeletben foglaltak meg nem tartását állapítja meg

a) a továbbszaporítás során nem igazolt származású vagy alkalmatlannak minősített növényállomány magtermésének vetőmagkénti felhasználását és forgalomba hozatalát megtiltja,

b)149 elrendeli a más célra fel nem használható fémzárolt és alkalmatlan minősítésű vetőmagnak a vetőmag-előállító költségére történő megsemmisítését,

c) a külön jogszabályban foglaltak szerint minőségvédelmi bírságot szab ki.

(2)150 A NÉBIH a nem megfelelő minőségű vetőmag hatósági zár alá vételét rendeli el, amiről értesíti a vetőmag tulajdonosát. A hatósági zár időtartama 45 nap, amely indokolt esetben további 45 nappal meghosszabbítható. A hatósági zár időtartama alatt a zár alá vett vetőmagtételt nem lehet elmozdítani.

(3)151 Amennyiben a hatósági zár alá vétel időtartama alatt a feltárt hiányosságot nem szüntetik meg, a NÉBIH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága a tétel minősítését hatálytalanítja, így az a továbbiakban vetőmagként nem használható fel. A hatósági zárral kapcsolatos intézkedéséről jegyzőkönyvet kell kiállítani.

55. § (1)152 A fémzárolás, a fémzárolásra való előterjesztés és a feldolgozás során tapasztalt szabálytalanság esetén a NÉBIH a feldolgozó üzemben szigorított fémzárolást rendel el, súlyos szabálytalanság estén a fémzárolást meghatározott időre felfüggeszti.

(2) Szabálytalanságnak minősül különösen a vetőmag minőségének romlását okozó vetőmagkezelés, a hanyag, illetve hiányos dokumentáció-kezelés, a nem megfelelő adatok közlése.

(3) Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a jogosulatlan, szabálytalan fajtahasználat és minden olyan mulasztás, amely a vetőmag genetikai értékét, fajtaazonosságát hátrányosan befolyásolhatja, továbbá az okmányokkal való visszaélés, hamisítás.

56. § (1) A szigorított fémzárolást meghatározott időszakra, de legalább egy vetőmag-feldolgozási és fémzárolási időszakra lehet elrendelni, amelynek kötelező legkisebb időtartama 6 hónap.

(2)153 A szigorított fémzárolás során a NÉBIH részéről legalább két hatósági felügyelő jár el. A szigorított fémzárolás során automata mintavevő nem használható, a NÉBIH nyitott zsákban való előterjesztést, illetve – az előterjesztő költségére – egyöntetűségi vizsgálatot rendelhet el.

(3)154 A szigorított fémzárolás során a címkék csak tételes ellenőrzést követően helyezhetők fel a csomagolási egységekre.

57. §155 A NÉBIH a rendelet előírásainak nem megfelelő vetőmagtételeket zár alá veszi.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58. §156 Az e rendeletben foglaltak végrehajtásához szükséges nyomtatványok mintáját a NÉBIH a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.

59. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, egyidejűleg a vetőmagvak előállításáról és forgalmazásáról szóló 89/1997. (XI. 28.) FM rendelet, valamint az azt módosító 21/1999. (II. 19.) FVM rendelet és 27/2002. (IV. 13.) FVM rendelet hatályát veszti.

(2)157 Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 66/401/EGK irányelve (1966. június 14.) a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról,

b) a Tanács 66/402/EGK irányelve (1966. június 14.) a gabonavetőmagok forgalmazásáról,

c) a Tanács 2002/54/EK irányelve (2002. június 13.) a cukorrépa-vetőmag forgalmazásáról,

d) a Tanács 2002/56/EK irányelve (2002. június 13.) a vetőburgonya forgalmazásáról,

e) a Tanács 2002/57/EK irányelve (2002. június 13.) az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról,

f) a Bizottság 2004/55/EK irányelve (2004. április 20.) a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról szóló 66/401/EGK tanácsi irányelv módosításáról,

g)158 a Tanács 2004/117/EK irányelve (2004. december 22.) a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK és a 2002/57/EK irányelvnek a hatósági felügyelet mellett végzett vizsgálatok és a harmadik országokban termesztett vetőmagok egyenértékűsége tekintetében történő módosításáról,

h)159 a Bizottság 2006/47/EK irányelve (2006. május 23.) a gabonavetőmagokban az Avena fatua előfordulása különleges feltételeinek megállapításáról,

i)160 a Bizottság 2006/55/EK irányelve (2006. június 12.) a 66/402/EGK tanácsi irányelv III. mellékletének a vetőmagtétel legnagyobb tömege tekintetében történő módosításáról,

j)161 a Bizottság 2007/72/EK irányelve (2007. december 13.) a 66/401/EGK tanácsi irányelvnek a Galega orientalis Lam. fajjal történő kiegészítéséről,

k)162 A Bizottság 2009/74/EK irányelve (2009. június 26.) a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/55/EK, 2002/57/EK tanácsi irányelvnek a növények botanikai neve és egyéb szervezetek tudományos neve tekintetében, továbbá a 66/401/EGK, 66/402/EGK és 2002/57/EK irányelv bizonyos mellékleteinek a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevételével történő módosításáról,

l)163 a Bizottság 2010/60/EU irányelve (2010. augusztus 30.) a természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek forgalmazása tekintetében bizonyos eltérések biztosításáról,

m)164 a Bizottság 2012/1/EU irányelve (2012. január 6.) a 66/402/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének az Oryza sativa terményére vonatkozó feltételek módosításáról,

n)165 a Bizottság 2012/37/EU végrehajtási irányelve (2012. november 22.) a 66/401/EGK és a 66/402/EGK tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a Galega orientalis Lam. vetőmagjára vonatkozó feltételek, egyes takarmánynövény-vetőmagok tételeinek maximális tömege és a Sorghum spp. mintamérete tekintetében történő módosításáról.

(3)166 Ez a rendelet a minimális csírázásra vonatkozó követelményeket nem teljesítő szaporítóanyagok forgalmazásának ideiglenes engedélyezésére a tagállamoknak adott felhatalmazás tekintetében a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/54/EK, 2002/55/EK és 2002/57/EK tanácsi irányelv alkalmazása szabályainak megállapításáról szóló, 2006. február 8-i 217/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(4)167 Ez a rendelet a 2002/56/EK tanácsi irányelvnek a harmadik országokból származó vetőburgonya egyenértékűségére vonatkozó határozatok időbeli hatályának kiterjesztésére a tagállamoknak engedélyezett, a 21. cikk (3) bekezdésében megállapított határidő tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. december 7-i 2011/820/EU bizottsági végrehajtási határozatnak való megfelelést szolgálja.

60. §168 E rendelet 1. számú melléklete B. részének a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet, valamint a talajvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről szóló 181/2009. (XII. 30.) FVM rendelet módosításáról szóló 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet (a továbbiakban: Módr.) 1. mellékletével megállapított 3. pontját a Módr. hatálybalépésekor169 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

61. §170 E rendelet 34. §-ának a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet módosításáról szóló 5/2014. (I. 27.) VM rendelet (a továbbiakban: Módr. 2.) 1. §-ával megállapított (2) és (3) bekezdésében foglaltakat a Módr. 2. hatálybalépésekor171 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

1. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez172

A gabonafélék vetőmagvainak forgalomba hozatali feltételei

E melléklet előírásait az A. részben felsorolt fajok vetőmagvainak előállítása, minősítése és az Európai Unió területén belüli forgalomba hozatala, valamint – ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik – harmadik országokba irányuló exportja tekintetében kell alkalmazni.

A. rész

Faj

Engedélyezett szaporítási fok

1

2

Csupasz zab (Avena nuda L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Zab (Avena sativa L.) beleértve: Bizánci zab (Avena byzantina K. Koch)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Homoki zab (Avena strigosa Schreb.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Árpa (Hordeum vulgare L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Rizs (Oryza sativa L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Fénymag (Phalaris canariensis L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,

Rozs (Secale cereale L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Cirok (Sorghum bicolor (L.) Moench)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Szudánifű (Sorghum sudanense (Piper) Stapf)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Hibrid szudánifű (Sorghum bicolor (L) Moench xSorghum sudanense (Piper) Stapf)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Tritikálé (x Triticosecale Wittm. ex A. Camus)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Búza (Triticum aestivum L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Durum búza (Triticum durum Desf.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Tönkölybúza (Triticum spelta L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Kukorica (Zea mays L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

A szuperelit vetőmagvakat, amennyiben nem közvetlenül elit vetőmag-előállítás céljaira kerülnek, valamint az elit, az I. és II. szaporulati fokú vetőmagvakat hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni, azoknak meg kell felelniük az ezen mellékletben foglalt feltételeknek.

A vetőmag fajtaazonosságának és fajtatisztaságának kielégítőnek kell lennie. Az alább felsorolt fajok vetőmagjának a következő fajtatisztasági határértéknek kell megfelelnie

Faj és szaporítási fok

Minimális fajtatisztaság (%)

1

2

Csupasz zab (Avena nuda), zab (Avena sativa), homoki zab (Avena strigosa), árpa (Hordeum vulgare), rizs (Oryza sativa), búza (Triticum aestivum), durum búza (Triticum durum) és tönköly búza (Triticum spelta) (kivéve hibridek)
elit és szuperelit vetőmag
I. szaporítási fokú vetőmag
II. szaporítási fokú vetőmag

99,9
99,7
99,0

Önbeporzó triticale (x Triticosecale) a hibridek kivételével
elit és szuperelit vetőmag
I. szaporítási fokú vetőmag
II. szaporítási fokú vetőmag

99,7
99,0
98,0

Csupasz zab (Avena nuda), zab (Avena sativa), homoki zab (Avena strigosa), árpa (Hordeum vulgare), rizs (Oryza sativa), búza (Triticum aestivum), durum búza (Triticum durum) tönköly búza (Triticum spelta) és önbeporzó triticale (x Triticosecale) hibrid fajták
I. szaporítási fokú vetőmag

90,0

Ezen feltételek biztosítására elsődlegesen a szántóföldi ellenőrzés követelményeit kell betartani. A már forgalomba hozott vetőmagvak fajtatisztaságának ellenőrző megállapítása szántóföldi fajtakitermesztéssel, illetve kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokkal történik.

B. rész

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

1. Kalászos növények – fajták

 

 

 

 

 

Árpa

Őszi árpa

(Hordeum vulgare L.)

 

Tavaszi árpa

 

Búza

Őszi búza

(Triticum aestivum L.)

 

Tavaszi búza

 

Csupasz zab

 

(Avena nuda L.)

Durum búza

Őszi durum búza

(Triticum durum Desf.)

 

Tavaszi durum búza

 

Homoki zab

 

(Avena strigosa Schreb.)

Őszi rozs

 

(Secale cereale L.)

Tönköly búza

 

(Triticum spelta L.)

Tritikálé

Őszi tritikálé

(x Triticosecale Wittm. ex A. Camus )

 

Tavaszi tritikálé

 

Zab

Őszi zab

(Avena sativa L.)

 

Tavaszi zab

 

 

Bizánci zab

(Avena byzantina K. Koch)

1.1. Szuperelit és elit szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

 

2. ellenőrzés az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok (bugák) már sárga színűek.

1.2. I. szaporítási fokú és II. szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma:

1.

Az ellenőrzés időpontja:

Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok (bugák) már sárga színűek.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után 2 db.

A vizsgálat tárgya

Egység

SE

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

6

Elválasztó sáv, legalább

méter

2

Izolációs távolság rozs fajták között illetve idegentermékenyülő tritikálé fajták között

500

300

250

200

csupasz árpa egyéb árpa fajtától, illetve csupasz zab egyéb zab fajtól

100

öntermékenyülő tritikálé fajták között

100

50

20

20

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen fajú kalászos kultúrnövény a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény,
db

0

0

2

4

Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb

1

2

4

10

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb galaj fajok (Galium spp.) vadzab fajok (Avena spp.) szédítő vadóc (Lolium temulentum) rozs esetén gabona rozsnok (Bromus secalinus) a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb repcsényretek (Raphanus raphanist-rum), Melampyrum spp., Agro-stemma githago, apró szulák (Convolvulus arvensis)

0
0
0
2

5

0,3
0,3
0,3
5

10

3
2
2
10

20

5
5
5


20

Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb fuzárium (Fusarium spp.)

kalász
%

15

szárrozsda (Puccinia graminis)

minősítő szám

2

anyarozs (Claviceps purpurea)

kalász
db

5

7

10

20

búza esetében:
kő- és törpeüszög (Tilletia foetida, t. contraversa)
porüszög (Ustilago tritici)
árpa és zab esetében:
porüszög (Ustilago nuda, u. avence)
fedett üszög (Ustila o hordei, u. levis)

0

3

20
0

0

3

20
0

1

5

50
3

2

10

50
10

Kártevők a mintaterek átlagában, legfeljebb golyóüszög (búzafonálféreg) (Anguina tritici)

0

2. Kalászos hibrid növények

Zab, árpa, rozs, búza, durum búza, tönköly búza és önbeporzó tritikálé hibridjei

Az ellenőrzések száma:

3.

Ellenőrzések időpontja és a minősítési feladatok:

1. A virágzás kezdete előtt el kell végezni:

 

– a szigetelés ellenőrzését,

 

– a fejlettség, kiegyenlítettség, kultúrállapot bírálatát,

 

– kártételek mértékének vizsgálatát,

 

– a steril és fenntartó növénysorok arányának vizsgálatát (bázis vetőmag-előállítás esetén).

 

2. Virágzáskor el kell végezni:

 

– a fejlettség, kiegyenlítettség, kultúrállapot bírálatát,

 

– a kártételek mértékének vizsgálatát,

 

– a faj-, fajtatisztaság, az idegenelési hiba vizsgálatát,

 

– a hímsteril komponens sterilitási szintjének vizsgálatát (bázis vetőmag-előállítás esetén)

 

– ugyanazon fajú növények előfordulásának vizsgálatát az izolációs távolságon belül.

 

3. Érés idején el kell végezni:

 

– a kártételek mértékének vizsgálatát,

 

– a megtermékenyülés mértékének vizsgálatát,

 

– az idegenelési hiba vizsgálatát,

 

– a várható vetőmagtermés vizsgálatát.

Elővetemény korlátozás:

A vetőmag-szaporító tábla előveteménye ugyanazon faj nem lehet. Hibrid rozs esetén az anyai szülőkomponens elit vetőmag-előállítása esetén a szaporítást megelőző 2 évben, az apai szülő elit vetőmag, illetve az I. fok (hibrid F1) vetőmag-előállítása esetén a szaporítást megelőző évben.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Zab, árpa, búza, durum búza, tönköly búza és önbeporzó tritikálé hibridjei esetén:

 

– az anyai komponensnek ugyanazon fajtól való izolációs távolsága: 25 méter,

 

– az idegen kultúr- és gyomnövényekre, gombabetegségekre és kártevőkre vonatkozó követelményeket a B. rész 1. pontjában lévő, a nem hibrid fajtákra vonatkozó táblázata tartalmazza.

 

Hibrid rozs esetén:

 

– I. fokú (hibrid F1) vetőmag-előállításnál az anyai komponensbe belekevert apai szülőkomponenst nem szabad idegen fajtának értékelni,

 

– elit vetőmag-szaporítás esetén az anyai komponens sterilitása legalább 98% kell legyen,

 

– I. fokú (hibrid F1) vetőmag-szaporításkor az apai komponens növényeinek aránya nem lépheti túl a nemesítő által meghatározott szülőkomponens arányát,

 

– elit szaporítási fokú anyai szülőkomponens vetőmag-előállítás esetén a izolációs távolság 1000 méter a rozs más fajtájától vagy a szülőkomponenstől, ugyanazon szülőkomponenstől, amelyben a nem fajtaazonos növények száma e rendelet határértékeit meghaladják,

 

– elit szaporítási fokú apai szülőkomponens vetőmag-előállítás esetén a izolációs távolság 600 méter a rozs más fajtájától vagy a szülőkomponenstől, ugyanazon szülőkomponenstől, amelyben a nem fajtaazonos növények száma e rendelet határértékeit meghaladja,

 

– I. fokú (hibrid F1) vetőmag-előállítás esetén a izolációs távolság 500 méter ugyanazon faj szülőkomponensétől vagy más fajtától, ugyanazon fajtától, amely fajtatisztaságra nézve erős heterogenitást mutat.

A vizsgálat tárgya

Egység

Szuperelit
Elit

I. (Hibrid F1)

szaporítási fok

1

2

3

4

Elválasztó sáv más gabonától

méter

2

2

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen fajú kalászos kultúrnövény a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

1,3

4

Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb

3,3

10

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában hibrid rozs esetén, legfeljebb
ragadós galaj (Galium aperine),
vadzab fajok (Avena spp.)
szédítő vadóc (Lolium temulentum )
gabóna rozsnok (Bromus secalinus)
a mintaterek átlagában hibrid rozs esetén, összesen legfeljebb
repcsényretek (Raphanus raphanistrum),
kaszanyűg bükköny (Vicia cracca),
keserűfű fajok (Polygonum spp.)

0,6
0,6
0,3
5

3,3

2
1,3
2
10

6,6

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában hibrid rozs esetén, legfeljebb törpeüszög (Tilletia contraversa)
szárrozsda (Puccinia graminis f. sp. secalis)

kalász db

0,6

0,6

növény db

2

3,3

Az izolációs távolságon belül, a szomszédos növényállományokban a hibrid rozs vetőmag-előállító táblától a megadott távolságban 100 m2-ként megengedett rozs növények megengedett legmagasabb darabszámát a következő táblázat tartalmazza.

Szaporítási fok komponens

Távolság a szaporító táblától
(méter)

Növények száma, legfeljebb
(db)

1

2

3

Elit vetőmag

0 – 250

0

A X B komponens (anya)

250 – 500
500 – 750
750 – 1000

10
50
250

– C komponens (apa)

0 – 150
150 – 300
300 – 450
450 – 600

0
10
50
200

I. fokú (hibrid F1) vetőmag
– köpenyvetés nélkül

0 – 100
100 – 200
200 – 300
300 – 500

0
10
50
200

–10 méteres köpenyvetéssel

0 – 100
100 – 200
200 – 500

10
50
200

3. Rizs (Oryza sativa L.)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés bugahányás után 1-2 héttel,
2. ellenőrzés aratás előtt.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2/ kivéve
Fusarium fujikuroi fertőzöttség vizsgálata esetén 200m2*

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Egy kalitkán belül eltérő fajtájú és szaporítási fokú rizs nem szaporítható, kivéve, ha a keveredés mentesség valamely módon megoldható.
Hibridfajták esetén a izolációs távolság más rizsfajtáktól 25 méter.

A vizsgálat tárgya

Egység

SE

Elit

I.

II.

 

 

szaporítási fok

1

2

3

4

5

6

Elválasztó sáv más fajtától és egyéb gabonától, legalább

M

2

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

0

0,3

2

4

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb vadrizs vagy olyan növény, mely vörös ezüsthártyájú maggal rendelkezik

0

0

1

1

Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, legfeljebb
Rizsbarnulás /Bruzóne/ (Pyricularia oryzae)

%

0,2

0,5

1

1

Fusarium fujikuroi fertőzöttség legfeljebb*

növény db

2

4

8

Vadon termő vagy vörös magvú növények legfeljebb

növény db

0

1

4. Fénymag (Phalaris canariensis L.)

Az ellenőrzések száma:

1.

Az ellenőrzés időpontja:

Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga színűek.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után: 2 db.

A vizsgálat tárgya

Egység

SE

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

Elválasztó sáv, legalább

méter

2

Izolációs távolság más fajtától és rokon fajtól legalább

500

300

250

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

1

2

4

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb
galaj fajok (Galium spp.)
vadzab (Avena spp.)
útszéli zsázsa (Lepidium draba)
juhsóska (Rumex acetosella)
vadmuhar fajok (Setaria spp.)
szédítő vadóc (Lolium temulentum)
kakaslábfű-fajok (Echinochloa spp.)
csattanó maszlag (Datura stramonium)
a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb
cirok (Sorghum bicolor),
szudánifű (Sorghum sudanense),
köles (Panicum miliaceum),
muhar (Setaria italica)

0
0
0
0
5
0
5
0

0

0,3
0,3
10
2
10
0,3
10
0,3

2

3
2
20
3
20
0,5
20
0,5

5

5. Kukorica (Zea mays L.)

Az ellenőrzések száma:

5.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés (idegenelési ellenőrzés) a virágzás várható megindulása előtt egy-két héttel,

 

2. ellenőrzés:

 

– a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén 1. címerezési ellenőrzés,

 

– a virágzás kezdetén, a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén a virágzás kezdetén, amikor az anyai növényállományban 5% apai virágport fogadó nővirágzat (bibe) megjelenik,

 

3. ellenőrzés:

 

– a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén

 

2. címerezési ellenőrzés,

 

– a termékenyülés ideje alatt,

 

4. ellenőrzés:

 

– a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén

 

3. címerezési ellenőrzés,

 

– a termékenyülés ideje alatt.

 

A vetőmag-termő növényállomány (anyai szülő) termékenyülésének ideje alatt három hivatalos ellenőrzést kell végezni.

 

5. ellenőrzés (végső minősítés): az érés idején, a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén az apasorok növényállományának eltávolítása után kell elvégezni.

Elővetemény-korlátozás:

Nincs.

A mintatér nagysága:

100 db növény (egy sorban 100 vagy két egymás melletti sorban 50-50 db növény).

Mintaterek száma:

 

Terület nagysága (ha)

100 növény leszámolása (Keresztezésnél végzett vetőmag-előállítás esetén az anya- és apasorokban külön-külön)

8 vagy kevesebb

5

8,1-16

8

16,1-25

10

25,1-40

15

40,1-60

20

60,1-85

25

85,1 vagy több

30

Ha a vizsgálat során az anyasorok sávjában (anyapászta) minősítési határértéket meghaladó mennyiségű virágzó címer észlelhető, akkor a nem kellően címerezett anyasorok sávjában, az úgynevezett fertőző gócban ismételt mintatereket kell felvenni és e területeket külön táblarészként kell kezelni.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

 

Azonos apával, de eltérő anyával közvetlenül egymás mellett végzett I. szaporítási fokú hibrid kukoricavetőmag-előállítások

 

– szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben részesíthetők,

 

– a izolációs távolságon belül levő hibrid kukoricavetőmag-előállító táblákat egymásra nézve kölcsönösen szigeteltnek kell tekinteni,

 

– elhelyezésekor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát a két különböző anyai állományú táblarész között legalább 8 sorral meg kell növelni,

 

– állományában apavisszafogással, mellévetéssel apai szülőkomponens elit, illetve szuperelit szaporítási fokú vetőmagját nem lehet minősítésben részesíteni,

 

– állományában a virágport hullató anyai növényeket a közös izolációs távolságon belül a virágport hullató idegen tő az apasorokban határértéke alapján kell minősíteni,

 

– egyikének táblamegosztással történő alkalmatlan minősítésekor, ha helyrehozhatatlan hiba miatt az alkalmatlan minősítésű táblarész izolációs távolsággal történő elkülönítése válik szükségessé, és ez érinti a másik anyai növényállománnyal előállított táblarészt, akkor a minősítést és az elkülönítést nem enyhíti az elválasztó 8 apai sor megléte,

 

– vetőmag-előállítások állományában az időbeli izoláció figyelembevétele a izolációs távolság elbírálásakor nem engedélyezett.

 

Azonos apával, de eltérő anyával közvetlenül egymás mellett végzett elit és szuperelit szaporítási fokú hibrid kukorica alapanyag egyszeres keresztezésű vetőmag-előállítások

 

– szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben részesíthetők,

 

– növényállományát teljes (100%-os) címerezésben kell részesíteni, melynek hiányában a vetőmag-előállítás alkalmatlan minősítést kap,

 

– elhelyezésekor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát a két különböző anyai állományú táblarész között legalább 4 sorral meg kell növelni,

 

– egyikének táblamegosztással történő alkalmatlan minősítésekor, ha helyrehozhatatlan hiba miatt az alkalmatlan minősítésű táblarész izolációs távolsággal történő elkülönítése válik szükségessé, és ez érinti a másik anyai növényállománnyal előállított táblarészt, akkor a minősítést és az elkülönítést nem enyhíti az elválasztó négy apai sor megléte,

 

– állományában a virágport hullató anyai növényeket a közös izolációs távolságon belül a virágport hullató idegen tő az apasorokban határértéke alapján kell minősíteni,

 

– vetőmag-előállítások állományában az időbeli izoláció figyelembevétele a izolációs távolság elbírálásakor nem engedélyezett.

 

Az árutermesztési célt szolgáló első szaporítási fokú vetőmag-előállítás esetén izolációs távolságon belül időbeli izolációként figyelembe vehető a június 30. napja után elvetett másodvetésű kukorica növényállománya. Ebben az esetben az izolációs távolságon belüli másodvetésű kukorica növényállomány virágzásának kezdetére a vetőmag-előállító tábla anyasoraiból a még el nem virágzott fattyú és késői fejlődésű egyedeket el kell távolítani, ezen követelmény miatt további egy ellenőrzést kell végrehajtani.

 

A kukoricanövények és termésük (cső, szem, csutka) megkülönböztető jegyeinek vizsgálata azokra a morfológiai bélyegekre és fenológiai eltérésekre vonatkozik, amelyeket a hivatalos fajtaleírás tartalmaz.

 

A hímsteril beltenyésztett kukoricavonal szaporításában azon steril növényegyedek, amelyek címervirágzatában a pelyvalevelek felnyílnak és a portok megjelenik – függetlenül a pollen (virágpor) életképességétől – virágpor-hullató fertilis, idegen egyednek minősülnek.

 

Ha a hímsterilként vizsgált növények között a fertilis növények száma a már eltávolított növényekkel együtt a 10%-ot meghaladja, akkor az anyai növényállományt fertilisnek kell tekinteni.

 

A 20%-os átlagos megtermékenyülést el nem érő vetőmag-előállításokat alkalmatlannak kell minősíteni.

 

A vírusos, baktériumos és gombabetegségeket, továbbá a kártevők kártételét fel kell jegyezni és a kultúrállapot minősítési kategóriájában kell elbírálni.

 

A hímsteril anyai szülőn előállított árutermesztés célját szolgáló csöves vetőmagtermést a fertilis analóg csöves termésével a vetőmagüzemben a morzsolást és tisztítást megelőzően legalább 2:1 arányban kell keverni.

 

A hímsteril anyai szülőn előállított kukorica vetőmag-előállítás termése önállóan csak a NÉBIH írásbeli engedélyével fémzárolható.

 

Csuhélevéllel teljesen borított csövet nem szabad a végleges válogatószalagra szállítani. A szárítókamrába betárolt minden csőnek legalább 50% mértékben fosztottnak kell lennie.

 

A vetőmagüzemben az összes idegen csövet ki kell válogatni. A szárító kamrába 99,9% (db/100) mértékben csak fajtaazonos csövek kerülhetnek.

A kukorica vizsgálata:

Az anyasorok címerezésének, illetve hímsterilitásának vizsgálata a keresztezéssel végzett vetőmag-előállításokban

A kijelölt mintatereken az előírt számú anyanövényt kell megvizsgálni.

Virágport hullató az a kukoricanövény, amelynek címerágai összesen 5 cm hosszúságban virágporukat már elhullatták vagy hullatják. A címerezés vizsgálatakor a pelyvalevelek felnyílása és a portok megjelenése címerezési hibának minősül, még akkor is, ha nincs benne életképes virágpor.

A hímsteril kukorica-vetőmag előállításának sterilitás-vizsgálatát a fertilis anyai szülő címerezés-ellenőrzésével azonos módon kell végezni.

Az anyasorok sávjában az úgynevezett fertőzőgóc vizsgálatakor a jóvátehetetlen hiba megállapítása esetén a káros mértékű ön-megtermékenyülés következményét megakadályozó szigetelő távolsággal a területrészt minősíteni kell.

Fertőző gócnak kell minősíteni azt a területet, ahol a „Virágport hullató kukoricanövény az anyasorokban" mintaterenként 3 db, vagy annál több, illetve a „Virágport hullató idegen tő az anya- és apasorokban összesen" mintaterenként 1 db, vagy annál több.

Keresztezéssel végzett kukorica vetőmag-előállításokban az anyasorokban legalább 5% bibe megjelenés után a virágport hullató címer a termékenyülés alatti három hivatalos minősítésen ellenőrzésenként legfeljebb 0,5% lehet. A 0,5%-os határérték felett a vetőmag-előállításnak alkalmatlan minősítést kell adni.

A címerezés befejezésének kell tekinteni, ha az anyai növényállományban az ellenőrzéseken megállapított címerezési hiba már nem érheti el az előírt minősítési határértéket (virágport hullató növény az anyasorokban legfeljebb, továbbá a virágport hullató idegen tő az anya és apasorokban összesen legfeljebb), és a nővirágzat (bibe) beszáradt és termékenyülésre képes friss nővirágzat az anyai állományban nem található. A termékenyülés befejeződése után az apasorok növényállományát el kell távolítani.

A gyomosság bírálata

A vetőmag-előállító tábla területének 30%-osnál nagyobb gyomborítottsága esetén, illetve ha a gyomok elérik a fő csőkötés magasságát, 3-as számot kell adni és a vetőmag-előállítást alkalmatlannak kell minősíteni.

Az együtt virágzás vizsgálata a keresztezéssel végzett vetőmag-előállításokban

A szülőkomponensek együttvirágzását a következő eljárással kell vizsgálni.

Az anyai növényállományban 50-60%-nyi nővirágzat (bibe) megjelenésekor

– ha a megjelenést megelőző naptól számított három napon belül az apai növények legalább 50%-ának címervirágzata érett és bőséges virágport (pollent) hullat, ez esetben az együtt virágzás értékjelölése „Jó",

– ha több mint 3-3 nappal (előzés vagy késés), de kevesebb mint 5-5 nappal (előzés vagy késés) eltér az apanövények 50%-ának érett és bőséges virágporhullatása (pollen), ez esetben az együtt virágzás értékjelölése „Közepes",

– ha 5-5 napot meghaladóan előz vagy késik az apai növények 50%-a címervirágzatának érett és bőséges virágpor (pollen) hullatása, az együtt virágzás értékjelölése „Gyenge",

– ha 5-5 napot meghaladóan előz vagy késik az apai növények 50%-a címervirágzatának megjelenése, a virágpor (pollen) hullatás kevés vagy nincs, az együtt virágzás értékjelölése „Elégtelen".

Az átmeneti együtt virágzási állapotot a két értékjelölés megadásával például: jó-közepes stb. kell minősíteni.

Ha az anyai növényállomány nővirágzásának kezdetén (5% nővirágzat megjelenésekor) még nincs apai virágporhullatás, e tényt a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvben külön fel kell jegyezni.

Közepesnél gyengébb várható együtt virágzási értékelés esetén a fajtatulajdonos képviselőjének bevonásával a vetőmag-előállítást felül kell vizsgálni és sorsáról dönteni kell.

Elégtelen együtt virágzás esetén a vetőmag-előállítást alkalmatlannak kell minősíteni.

Az anyasorok fattyazásának vizsgálata a keresztezéssel végzett vetőmag-előállításokban

A hibrid kukoricavetőmag-előállító táblák anyasorainak növényeiről a címert hozó fattyhajtásokat virágporhullatás előtt, legkésőbb a címerezés befejezéséig, illetve a címerezési ellenőrzés befejezése előtt el kell távolítani.

A hímsteril anyával történő vetőmag-előállítás esetében az anyasorok hímsteril növényeit nem kell fattyazni.

A fattyhajtásokon megjelenő fertilis címereket a főhajtáson levővel azonosan kell elbírálni.

A csöves termés vizsgálata

A vizsgálatra kerülő csövek begyűjtése után meg kell állapítani, és fel kell jegyezni az összes tő számát (db/ha) és ebből a termőcsövek számát (db/ha).

A mintatereken arányosan szétosztva, összesen 200 db termőtőről kell az éréskori ellenőrzés alkalmával az összes csövet letörni.

A vizsgálatokat ezeken kell végezni.

Az érés mértékét a 200 db tőről letört összes cső elbírálásával kell megállapítani.

Az érés mértéke lehet: viaszérés és teljes érés.

A megtermékenyülés vizsgálata

Az összes letört csőből a vizsgált típusnak megfelelő csöveket – a beteg, csenevész, éretlen stb. csöveket is – öt csoportba osztjuk:

1. csoport

100%-osan megtermékenyült csövek,

2. csoport

90-99%-osan megtermékenyült csövek,

3. csoport

75-89%-osan megtermékenyült csövek,

4. csoport

50-74%-osan megtermékenyült csövek,

5. csoport

50% alatt megtermékenyült csövek.

Az egyes csoportokba került csövek elbírálásával – becsléssel – kell megállapítani az átlagos megtermékenyülés mértékét, amelyet százalékban kell megadni.

Az idegen, üszögös, nigrospórás, penészes, kényszerérett, csenevész és az éretlen csövek vizsgálata

A 200 db növényről letört összes csőből ki kell válogatni:

- az idegen csöveket,

- a nigrospórás, üszögös, (golyvás- és rostosüszög) fuzáriumos és egyéb károsítóval fetőzött csöveket,

- a kényszerérett, csenevész és éretlen csöveket,

- a hiányosan megtermékenyült csöveket (amelyek az átlagos megtermékenyülés 25%-át nem érik el).

Ezeket az adatokat a letört összes cső össztömegéhez viszonyítva kell feljegyezni.

A csöves termés várható tömegének becslése

Az anyasorok növényállománya nyers csöves vetőmagtermésének várható mennyiségét kell megbecsülni. Az előzőek szerint kiválogatott csövek mennyiségének levonása után kell megállapítani – a minősítés időpontjában – a betakarítás várható időpontját, a vetőmagnak alkalmas csöves termés becsült mennyiségét a kukorica érettsége és a becsült víztartalom alapján 1 ha-ra és a teljes tábla területére vonatkoztatva. A csöves termés mellett a májusi morzsolt termésre korrigált mennyiséget is fel kell tüntetni. Az adatokat a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvben fel kell jegyezni.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

alapanyagok

hibridek

szabadon elvirágzó kukoricák

1

2

3

4

5

Izolációs távolság, legalább

méter

400

200

200

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

3

3

virágport hullató idegen tő az anya- és apasorokban összesen, legfeljebb

%

0,1

0,1

0,1

idegen tő az anyasorokban az idegenelési ellenőrzésen, legfeljebb

0,1

0,2

0,2

virágport hullató kukoricanövény az anyasorokban a három címerezési ellenőrzésen összesen, legfeljebb

1,0

1,5

-

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb
selyemmályva (Abutilon spp.)
fenyércirok (Sorghum halepense)
csattanó maszlag (Datura stramonium)

növény db

0,2
0,3
0,3

2
3
2

2
3
2

6. Cirokfélék

6.1. Seprűcirok (Sorghum bicolor L. Moench var. technicum)

Az ellenőrzések száma:

3.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés a bugahányás kezdete előtt 1-2 héttel,

 

2. ellenőrzés a főbugák 40-60%-os virágzásánál,

 

3. ellenőrzés magéréskor.

Elővetemény-korlátozás:

Seprűcirok-vetőmagot csak olyan táblán szabad termeszteni, amelyen Sorghum fajt 2 éven belül nem termesztettek.

A mintatér nagysága:

200 db növény.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Izolációs távolság más seprűcirok fajtáktól és Sorghum fajoktól legalább

méter

400

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb

%

0,3

1

Idegen faj
fenyércirok (Sorghum halepense)
egyéb rendeltetésű Sorghum fajok

%

0
0

0
0,1

Vírusos megbetegedések a mintaterek átlagában, legfeljebb – kukorica-mozaikvírus (mdmv vírus)

értékszám

2

Gombabetegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
- fedett vagy magüszög (Sphacelotheca sorghi)
- rostos vagy bugaüszög (Sorosporium holci-sorghi f.sp. sorghi)
- kukorica-levélfoltosság (Helminthosporium carbonum)

minősítő szám

2

6.2. Takarmánycirok (a hibrid kivételével) (Sorghum bicolor L. Moench)

Szudánifű (a hibrid kivételével) (Sorghum sudanense Piper Stapf)

Az ellenőrzések száma:

3.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés a bugahányás kezdete előtt 1-2 héttel,

 

2. ellenőrzés a főbugák 40-60%-os vrágzásánál,

 

3. ellenőrzés magéréskor.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző 2 évben nem termesztettek Sorghum fajt az adott táblán.

A mintatér nagysága:

200 db növény.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az Elit (E) fokú szaporítás határértékeivel meg kell egyezniük.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Izolációs távolság a faj más fajtáitól és más Sorghum fajoktól, legalább

méter

400

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalábbKiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalábbb

értékszám

3

Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb

%

0,3

1

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb más rendeltetésű Sorghum fajok fenyércirok (Sorghum halepense)

%

0
0

0,1
0

Baktériumos betegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb cirok-fedettüszög (Sphacelotheca sorghi) cirok-porüszög (Sphacelotheca cruenta)

növény db

2

5

Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb levélcsíkosság (Pseudomonas andropogoni)

értékszám

2

6.3. Hibrid szemescirok (Sorghum bicolor L. Moench)

Hibrid silócirok (Sorghum bicolor L. Moench)

Hibrid szudánifű (Sorghum bicolor L. Moench x Sorghum sudanense Piper Stapf)

Az ellenőrzések száma:

5.

Ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés a virágzás kezdete előtt 1-2 héttel,

 

2. ellenőrzés az anyai növényállomány virágzásának kezdeti időszakában (amikor a virágzás a főbugák 10-20%-án megkezdődött, azaz a bugák felső 5 cm-es szakaszán a bibék megjelentek),

 

3-4. ellenőrzés a termékenyülés – a vetőmagtermő növényállomány termékenyülésének – ideje alatt három hivatalos ellenőrzést kell végezni,

 

5. ellenőrzés az érés idején, a betakarítás kezdete előtt, az apai növényállomány eltávolítása után.

Elővetemény-korlátozás:

Hibrid cirok vetőmagot csak olyan táblán szabad előállítani, amelyen a megelőző két évben cirokfélét (Sorghum spp.) nem termeltek vagy nem állítottak elő.

A mintatér nagysága:

200 db növény (egy sorban 200 vagy két egymás melletti sorban 100-100 db növény).

A mintaterek száma:

 

Terület (ha)

Mintaterek száma (db)

8 vagy kevesebb

5

8,1-16

8

16,1-25

10

25,1-40

15

40,1-60

20

60,1-85

25

85,1 vagy több

30

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

 

Izolációs távolság nélküli szülői komponens – elit – vetőmag-előállító növényállománya szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre nem kerülhet.

 

Engedélyezett azonos apával, de eltérő anyával történő cirok vetőmag-előállítás esetén a izolációs távolságon belül levő cirok vetőmag-előállító táblákat egymásra nézve kölcsönösen szigeteltnek kell tekinteni; ilyenkor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát legalább négy sorral kell növelni.

 

Álfertil anyai összetevő: az anyai összetevő azon növény egyedei, melyeknél ökológiai stressz hatására megjelenő – termékenyítésre nem alkalmas pollent tartalmazható – portokok csökevényes alakban észlelhetők, az anterák nem duzzadtak.

 

Amennyiben a szántóföldi ellenőrzés során fertilnek tűnő egyedek aránya a próbaterek átlagában meghaladja a 0,1%-ot, akkor legalább 2 db virágport hullató növény még nem virágzó sarjbugáját izolálni kell, magkötés észlelése esetén a szaporítást alkalmatlannak kell minősíteni.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

Megjegyzés

szaporítási fok

1

2

3

4

4

Izolációs távolság, más fajtától, illetve egyéb Sorghum fajoktól, legalább

méter

400

400

a virágzás időpontjáig el kell távolítani

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Fenyércirok (Sorghum halepense)

növény db

0

0

 

Az anyasorokban idegen sorghum-fajok vagy idegen buga a mintaterek átlagában, legfeljebb
– virágzáskor
– éréskor

%

0,1
0,1

0,3*
0,1

az anyai összetevő virágzásának időszakában a 3 ellenőrzésen összesen. *ebből virágzó:
0,1% lehet

Fertilis pollent hullató anyanövények az anyasorokban a mintaterek átlagában, összesen

%

0,1

0,1

az anyai összetevő virágzásának időszakában a 3 ellenőrzésen összesen.

Idegen fajtájú vagy idegen más rendeltetésű sorghum faj virágzó buga az apasorokban a mintaterek átlagában, összesen

%

0,1

0,1

az anyai összetevő virágzásának időszakában a 3 ellenőrzésen összesen.

Baktériumos betegségek, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb cirok baktériumos levélcsíkossága [Pseudomonas andropogni, levélszíneződés, vörösrozsda (Ramulispora sorghi)]

minősítő szám

1

2

 

Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb Helminthosporium maydis

%

0

0

 

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
cirok fedettüszög (Sphacelotheca sorghi),
cirok porüszög (Sphacelotheca cruenta) együtt, mintaterek átlagában, legfeljebb

5

10

 

C. rész

A vetőmagvizsgálat és minősítés részletes követelményei

I. Mintavétel

Faj

Egy tétel legnagyobb tömege
(t)

Kiszerelt csomagolási egységek tömege legfeljebb
(kg)

Alapminta legalább
(kg)

Laboratóriumi minta legalább
(g)

Tisztaság vizsgálati minta legalább
(g)

Idegenmag vizsgálati minta
(g)

1

2

3

4

5

6

7

Csupasz zab (Avena nuda)

30

10

10

1000

120

500

Zab (Avena sativa)

30

10

10

1000

120

500

Homoki zab (Avena strigosa)

30

10

10

1000

120

500

Árpa (Hordeum vulgare)

30

10

10

1000

120

500

Rizs (Oryza sativa)

30

10

10

500

40

500

Fénymag (Phalaris canariensis)

10

10

5

400

20

200

Rozs (Secale cereale)

30

10

10

1000

120

500

Cirok (Sorghum bicolor)

30

5

5

900

90

900

Szudánifű (Sorghum sudanense)

10

5

5

250

25

250

Hibrid szudánifű (Sorghum bicolor x Sorghum sudanense)

30

5

5

300

90

300

Tritikálé (x Triticosecale)

30

10

10

1000

120

500

Búza (Triticum aestivum)

30

10

10

1000

120

500

Durum búza (Triticum durum)

30

10

10

1000

120

500

Tönköly búza (Triticum spelta)

30

10

10

1000

270

500

Kukorica (Zea mays)

40

10

10

1000
(bázis bel-
tenyésztett vonal: 250 g)

900

1000
(bázis bel-
tenyésztett vonal:
250 g)

II. Vetőmag-vizsgálati követelmények és minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek.

A vetőmagvizsgálat a vonatkozó magyar módszertani szabványok alapján történik.

Faj

Szaporítási fok

Tisztaság legalább %

Csírázó-képesség legalább %

Idegenmag-tartalom legfeljebb db/minta

Nedvesség tartalom legfeljebb %

Gabonafélék

Más növényfaj összesen

Oryza sativa vörös magja

Egyéb gabona

Más nem gabona fajok

Avena spp. (vadzab), Lolium temulentum

Raphanus rapha- nistrum, Agrostemma githago

Panicum spp.

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

Csupasz zab
(Avena nuda)

SE-E
I, II.

99
98

75
75

4
10

 

1
7

3
7

0
0

1
3

 

14,5

Zab
(Avena sativa)

SE-E
I, II.

99
98

85
85

4
10

 

1
7

3
7

0
0

1
3

 

14,5

Homoki zab
(Avena strigosa)

SE-E
I, II.

99
98

85
85

4
10

 

1

7

3
7

0
0

1
3

 

14,5

Árpa
(Hordeum vulgare)

SE-E
I, II.

99
98

85 (1)
85 (1)

4
10

 

1

7

3
7

0
0

1
3

 

14,5

Rizs
(Oryza sativa)

SE-E
I.
II.

98
98
98

80
80
80

4
10
15

1
3
5

 

 

 

 

1
3
3

15,0

Fénymag
(Phalaris canariensis)

SE-E
I.

98
98

75
75

4
10

 

1
5

 

0
0

 

 

14,0

Rozs
(Secale cereale)

SE-E,
I.

98
98

85
85

4
10

 

1
7

3
7

0
0

1
3

 

14,5

Cirok
(Sorghum bicolor)

SE-E,
I.

98

80

0

 

 

 

 

 

 

14,5

Szudánifű
(Sorghum sudanense)

SE-E,
I.

98

80

0

 

 

 

 

 

 

14,5

Hibrid szudánifű
Sorghum bicolor x Sorghum sudanese

SE-E,
I.

98

80

0

 

 

 

 

 

 

14,5

Tritikále
(x Triticosecale)

SE-E
I, II

98
98

80
80

4
10

 

1
7

3
7

0
0

1
3

 

14,5

Búza
(Triticum aestivum)

SE-E
I, II

99
98

85
85

4
10

 

1
7

3
7

0
0

1
3

 

14,5

Durum búza
(Triticum durum)

SE-E
I, II

99
98

85
85

4
10

 

1
7

3

7

0

0

1
3

 

14,5

Tönköly búza
(Triticum spelta)

SE-E
I, II

99
98

85
85

4
10

 

1
7

3
7

0
0

1
3

 

14,5

Kukorica
(Zea mays)

SE-E, I.

98

90

0

 

 

 

 

 

 

14,0

(1) Csupasz típusú árpa esetén a csírázóképesség legalább 75%.

Megjegyzés:

1. Claviceps purpurea (anyarozs) tartalom: SE-E: 1 db, I., II. szaporítási fok: 3 db, kivéve hibrid rozs, ahol SE-E: 1 db, I. szaporítási fok: 4 db, 5 db akkor elfogadható, ha a második mintában nem több 4 db-nál.

2. Magyarországi vetőmag-előállításból származó vetőmagtételek első fémzárolásánál és vizsgálatánál a fajnak megfelelő hasítékrostán való áthullás után kell minősíteni.

2.1. Minősítési határértékek (áthullás):

SE, E

2,0%

 

I. és II. szaporítási fok

4,0%

2.2. Rostaméretek az egyes fajok esetén:

 

1,6 mm

csupasz zab

1,8 mm

rozs, hibrid rozs, zab, csupasz típusú árpa

2,0 mm

tavaszi búza, durum búza, tritikálé, hatsoros árpa

2,2 mm

őszi búza; kétsoros árpa

3. Magyarországon minősítésre kerülő I. szaporítási fokú kukorica vetőmagnak osztályozottnak kell lennie. Az osztályozási méreteket az okmányokon és a csomagolási egységeken fel kell tüntetni. A mérethűségnek a megadott méretenként legalább 95%-osnak kell lennie.

4. Magyarországon előállított csupasz zab és csupasz típusú árpa vetőmagtételek első fémzárolásánál és vizsgálatánál a pelyvás szemtartalom legfeljebb 5% lehet.

D. rész

I. Növényfajok, amelyek vetőmagja vetőmag-minősítésben részesíthető

Az alábbi növényfajok vetőmagjai vetőmag-minősítésben részesíthetők

Faj

Engedélyezett szaporítási fok

1

2

Alakor búza (Triticum monococcum L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Köles (Panicum miliaceum L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Novum búza (Triticum speltivum Var.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Pohánka (Fagopyrum esculentum Moench.) Tatárpohánka (Fagopyrum tataricum (L.) Gaertn.)

Szuperelit, Elit,

I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Tönke búza (Triticum turgidum L. subsp. dicoccum (Schrank ex Schübl.) Thell.)

Szuperelit, Elit,


I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

II. A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

1. Köles (Panicum miliaceum L.)

Az ellenőrzések száma:

1.

Az ellenőrzés időpontja:

Fővirágzáskor, amikor a bugaágak zöldes színűek, de a mag színe már felismerhető.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos, vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

Elválasztó sáv, legalább

méter

2

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

1

2

4

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb
Brassica spp., Sinapis spp. fajok varjúmák (Hibiscus trionum)
közönséges kakaslábfű (Echinocloa crusgalli)
muhar fajok (Setaria spp.)

10

20

20

Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb köles-porüszög (Sphacelotheca destruens)

buga db

5

8

8

2. Pohánka (Fagopyrum esculentum Moench)

Tatárpohánka (Fagopyrum tataricum L: Gaertn)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában,

 

2. ellenőrzés a betakarítás előtt.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

Izolációs távolság, más fajtától, ill. rokon fajtól, legalább

méter

1000

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen faj, fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
(a két faj kölcsönös előfordulását is beleértve)

növény db

1

2

4

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb keserűfű fajok (Polygonum sp.) Polygonum convolvulus

10

20

20

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Phytophtora parasitica
Cercospora fagopyri Fusarium sp. B
Botrytis cinerea
Fusicladium fagopyri

értékszám

2

2

2

3.

Alakor búza (Triticum monococcum L.)

 

Tönke búza (Triticum turgidum L. subsp. dicoccum (Schrank ex Schübl.) Thell.)

3.1. Szuperelit és elit szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

 

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

 

2. ellenőrzés az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga színűek.

3.2. I. szaporítási fokú és II. szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma:

1.

Az ellenőrzés időpontja:

Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga színűek.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

utána minden megkezdett 10 ha után 2 db.

 

 

A vizsgálat tárgya

Egység

SE

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

6

Elválasztó sáv, legalább

méter

2

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen fajú kalászos kultúrnövény a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

0

0

2

4

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb

1

2

4

10

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb
galaj fajok (Galium spp.)
vadzab fajok (Avena spp.)
szédítő vadóc (Lolium temulentum)
a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb
repcsényretek (Raphanus raphanistrum),
Melampyrum spp., Agrostemma githago, apró szulák (Convolvulus arvensis)

0
0
0
5

0,3
0,3
0,3
10

3
2
2
20

5
5
5
20

Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb fuzárium (Fusarium spp.)

kalász%

15

szárrozsda (Puccinia graminis)

minősítő szám

2

alakor búza esetén:
kő- és törpeüszög (Tilletia foetida, t. contraversa) porüszög (Ustilago tritici)

kalász db

0


3*

0


3*

1*


5*

2*


10*

Kártevők a mintaterek átlagában, legfeljebb golyóüszög (búzafonálféreg) (Anguina tritici)

0

*ökológiai előállítás esetén 0 db

4. Novum búza (Triticum speltivum Var.)

 

4.1. Szuperelit és elit szaporítási

 

fokú vetőmag-előállítása esetén

 

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

 

2. ellenőrzés az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga vagy sárgásvörös színűek.

4.2. I. szaporítási fokú és II. szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma:

1.

Az ellenőrzés időpontja:

Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga vagy sárgásvörös színűek.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után 2 db.

A vizsgálat tárgya

Egység

SE

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

6

Elválasztó sáv, legalább

méter

2

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen fajú kalászos kultúrnövény a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

0

0

2

4

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb

1

2

4

10

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
galaj fajok (Galium spp.)
vadzab fajok (Avena spp.)
szédítő vadóc (Lolium temulentum)
a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb
repcsényretek (Raphanus raphanistrum), Melampyrum spp., Agrostemma githago, apró szulák (Convolvulus arvensis)

0
0
0
5

0,3
0,3
0,3
10

3
2
2
20

5
5
5
20

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb fuzárium (Fusarium spp.)

kalász%

15

szárrozsda (Puccinia graminis)

minősítő szám

2

kő- és törpeüszög (Tilletia foetida, t. contraversa) porüszög (Ustilago tritici)

kalász db

0
3

0
3

1
5

2
10

Kártevők
a mintaterek átlagában, legfeljebb golyóüszög (búzafonálféreg) (Anguina tritici)

0

III. A vetőmag-vizsgálat és -minősítés részletes minőségi követelményei

1. Mintavétel

Faj

Egy tétel legnagyobb tömege (t)

Kiszemelt csomagolási egységek tömege legfeljebb (kg)

Alapminta legalább (kg)

Laborató-riumi minta legalább (g)

Tisztaság vizsgálati minta legalább (g)

Idegenmag vizsgálati minta (g)

1

2

3

4

5

6

7

Pohánka (Fagopyrum esculentum) Tatárpohánka (Fagopyrum tataricum)

10

10

5

600

60

600

Köles (Panicum miliaceum)

10

10

5

150

15

150

Alakor búza(Triticum monococcum)

30

10

10

1000

270

500

Novum búza(Triticum speltivum)

30

10

10

1000

270

500

Tönke búza (Triticum turgidum subsp. dicoccum)

30

10

10

1000

270

500

A maximális tételsúly 5%-nál nagyobb mértékben nem léphető túl.

2. Vetőmagvizsgálati követelmények és minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek.

A vetőmagvizsgálat az érvényes magyar módszertani szabványok alapján történik.

Faj

Szaporítási fok

Tisztaság legfeljebb (%)

Csírázóképesség legalább (%)

Idegenmag-tartalom legfeljebb db/minta

Nedvességtartalom legfeljebb (%)

Gabonafélék

Más növényfaj összesen

Nehezen tisztítható gyommag

1

2

3

4

5

6

7

Köles
(Panicum miliaceum)

szuperelit, elit, I, II.

98,5

80

8
40

3
15

14,5

Pohánka
(Fagopyrum spp.)

szuperelit, elit, I, II.

98,0

85

3
7

14,5

További követelmények:

 

Kölesre:

 

Eltérő toklászú mag megengedett mennyisége:

szuperelit-elit esetén:

0%

I. és II. szaporítási fok esetén legfeljebb:

0,5%.

Ennél több eltérő színű toklászt tartalmazó vetőmag csak fajtamegjelölés nélkül fémzárolható.

 

Kölesbugaüszög megengedett mennyisége:

szuperelit-elit:

0 db

I.-II. szaporítási fok esetén legfeljebb:

4 db/minta.

 

 

Nehezen tisztítható gyommag:

Brassica spp., Sinapis spp., Setaria spp., Hibiscus trionum, Echinochloa crus-galli.

Faj

Szaporítási fok

Tistaság leglább %

Csírázó-
képesség legalább %

Idegenmag-tartalom legfeljebb db/minta

Nedvesség
tartalom legfeljebb %

Gabonafélék

Más növényfaj összesen

Egyéb gabona (1)

Más nem gabona fajok

Avena spp. (vadzab), Lolium temulen-
tum (2)

Raphanus raphanis-trum, Agro-
stemma githago

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Novum búza (Triticum speltivum)

SE-E
I, II.

99
98

92
90

4
10

1
7

3
7

0
0

1
3

14,5

Alakor búza
(Triticum monococcum)
Tönke búza (Triti-cum turgidum subsp. dicoccum

SE-E
I, II.

99
98

85
85

4
10

1
7

3
7

0
0

1
3

14,5

3

14,5

 

 

 

 

 

 

 

 

(1) Két darab magot nem kell szennyezésnek tekinteni, ha egy azonos tömegű második minta minden egyéb gabonától mentes

(2) Egy darab Avena fatua, Avena sterilis, Avena ludoviciana vagy Lolium temulentum magot nem kell szennyezésnek tekinteni, ha egy azonos tömegű második minta mentes tőle

(3) Magyarországi vetőmag-előállításból származó novum búza vetőmagtételek első fémzárolásánál és vizsgálatánál 2,6 mm-es hasítékrostán való áthullás után kell minősíteni.

Minősítési határértékek (áthullás):

SE, E

2,0%

 

o és II. szaporítási fok

4,0%

2. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez173

A répafélék vetőmagvainak forgalomba hozatali feltételei

A répafélék vetőmagvainak forgalomba hozatali feltételei

Ezen melléklet előírásait az A. részben felsorolt fajok vetőmagjainak előállítására, minősítésére, valamint az ilyen vetőmagvaknak az Európai Unió határain belüli behozatalára és – ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik – harmadik ország felé irányuló exportjára kell alkalmazni.

A. rész

1.

Cukorrépa    (Beta vulgaris L.)

Takarmányrépa    (Beta vulgaris L.)

Faj

Engedélyezett szaporítási fok

1

2

Cukorrépa (Beta vulgaris L.)
Takarmányrépa (Beta vulgaris L.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok

Az engedélyezett szaporítási fokra, illetve típusra és az engedélyezésre vonatkozó feltételek.

Szaporítási fok:    szuperelit - elit: a szuperelit és elit szaporítási fokú vetőmagnak hivatalos minősítési eljárásban kell megfelelnie a B. rész táblázatában foglalt követelményeknek.

I. fok: az I. szaporítási fokú vetőmag közvetlenül az elit szaporítási fokú vetőmagból származik, amelyet árutermesztésre szánnak, és amelynek hivatalos minősítési eljárásban kell megfelelnie a B. rész táblázatába foglalt követelményeknek.

Típus:    monogerm vetőmag: az a vetőmag, amely genetikailag egycsírájú.

precíziós vetőmag: az a vetőmag, amelyet szemenkénti vetőgéppel való vetésre szántak, és amelyből az irányelv követelményei szerint egyetlen csíranövény fejlődik.

A szántóföldi ellenőrzést és minősítést az alábbiak szerint kell végrehajtani.

Dugvány esetén

Az ellenőrzések száma:    2.

Az ellenőrzések időpontja:    1. ellenőrzés felszedés előtt,

2. ellenőrzés kiültetéskor (válogatás után).

Magtermő évben

Az ellenőrzések száma:     2.

Az ellenőrzések időpontja:    1. ellenőrzés fővirágzáskor,

2. ellenőrzés a magvak érésekor.

Direkt magtermesztési technológia esetén

Az ellenőrzések száma:     3.

Az ellenőrzések időpontja:    1. ellenőrzés magszárba indulás előtt,

2. ellenőrzés fővirágzáskor,

3. ellenőrzés a magvak érésekor.

Elővetemény-korlátozás:    A vetőmagtermő tábla csak abban az esetben fogadható el minősítésre, ha Beta nemzetségbe tartozó növények árvakelései nincsenek a táblán.

A mintatér nagysága:    200 db növény (keresztezéssel történő vetőmag-előállításban az anya- és apasorokban külön-külön számolva).

A mintaterek száma:    20 ha-ig: 4,

20 ha felett minden 10 ha után, legalább: 2.

Egyéb követelmények:    Szuperelit szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit fokú szaporítás határértékeivel.

A hibrid előállításban felhasznált hímsteril anyai szülők esetén a hímsterilitást a fajtafenntartó igazolja.

B. rész

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

A vetőmagszaporításnak meg kell felelnie az alábbi táblázatba foglalt követelményeknek.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Elválasztó sáv dugvány esetében

más Beta fajtól vagy fajtától, legalább

m

2

2

Izolációs távolság maghozó esetében
más Beta fajtól vagy fajtától, legalább

1000

1000

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

1

2

Fejlettség, legalább

érték-szám

4

3

Kiegyenlítettség, legalább

Kultúrállapot, legalább

Idegen Beta-faj és -fajta a mintaterek átlagában dugvány és maghozó esetén, legfeljebb

növény db

0

0,3

Felmagzó dugvány

a mintaterek átlagában, legfeljebb (1)

0

0,3

Idegen kultúr- és gyomnövények

a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb
Búza (Triticum spp.)
Árpa (Hordeum spp.)
Zab (Avena spp.)
Triticale (Triticosecale spp.)
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)
Papsajtmályva (Malva neglecta)
Napraforgó (Helianthus annuus)

10

20

Vírusos megbetegedések

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Sárgavirus (Beet yellows virus)
Mozaikvírus (Beet mosaic virus)
Rizománia (Beet necrotic yellow vein virus)

%

15

15

Baktériumos betegség

a mintaterek átlagában, legfeljebb
Baktériumos gyökérrothadás (Bacterium spp.)

5

5

Gombabetegségek

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)
Ibolyaszínű gyökérpenész (Rhizoctonia crocorum)
Gyökérrothadás (Fusarium oxysporum)

10

10

Peronoszpóra (Peronospora schachtii)

Levélragya (Cercospora beticola) (2)

érték-szám

2

2

(1) Csak a felszedésre kerülő dugványok tábláit kell vizsgálni. A felmagzó dugványokat betakarítás előtt tövestől el kell távolítani.

(2) Áttelelő állományoknál és maghozóknál kell vizsgálni.

C. rész

A vetőmagvizsgálat és minősítés részletes követelményei

I. Mintavétel

Faj

Egy tétel legnagyobb
tömege
(tonna)

Kiszerelt csomagolási egységek tömege legfeljebb
(kg)

Alapminta
legalább
(kg)

Laboratóriumi minta legalább
(g)

Tisztaság
vizsgálati minta
legalább
(g)

Idegen-mag
vizsgálati minta
(g)

1

2

3

4

5

6

7

Cukorrépa
(Beta vulgaris L.) Takarmányrépa (Beta vulgaris L.)

20

2,5

5,0

500

50

500

A maximális tételsúly nem léphető túl 5%-nál nagyobb mértékben.

(1) A kis kiszerelésű EK-vetőmag olyan minősített vetőmag kiszerelését jelenti, ami

- monogerm vagy precíziós vetőmag, amelynek nettó tömege nem haladja meg a 100 000 gomolyt vagy tiszta magot, illetve a 2,5 kg-ot, szemcsés növényvédőszer, csávázószer vagy egyéb szilárd adalékanyag nélkül,

- monogerm vagy precíziós vetőmagon kívüli vetőmag, amelynek nettó tömege nem haladja meg a 10 kg-ot, szemcsés növényvédőszer, csávázószer vagy egyéb szilárd adalékanyag nélkül.

II. Vetőmagvizsgálati követelmények és -minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek. A vetőmagvizsgálat a vonatkozó magyar módszertani szabványok alapján történik.

Faj

Típus

Analitikai tisztaság

legalább (1)

(tömegszázalék)

Csírázóképesség legalább (a

gomoly vagy a tiszta mag százalékában)

Nedvesség-tartalom

legfeljebb (1)

(tömegszázalék)

1

2

3

4

5

Cukorrépa
(Beta

vulgaris L.)

monogerm vetőmag

precíziós vetőmag

multigerm vetőmag (több mint 85%-ban diploid fajta esetén)

egyéb vetőmag

97

97

97

97

80

75

73

68

15

15

15

15

Takarmány-

Répa

(Beta
vulgaris L.)

multigerm vetőmag (85%-nál magasabb ploiditású fajta esetén), monogerm vetőmag, precíziós vetőmag

egyéb vetőmag

97

97

73

68

15

15

(1) Szemcsés növényvédőszer, csávázószer vagy egyéb szilárd adalékanyag nélkül.

Az egyéb vetőmagok aránya nem haladhatja meg a 0,3 tömegszázalékot.

A monogerm vetőmagra és a precíziós vetőmagra vonatkozó különleges feltételek a következők.

Monogerm vetőmag: a kicsírázott gomolyok legalább 90%-ából egyetlen csíranövény fejlődik. A három vagy több    csíranövényt adó gomolyok aránya nem haladhatja meg a kicsírázott gomolyok 5%-át.

Precíziós cukorrépa vetőmag: a kicsírázott gomolyok legalább 70%-ából egyetlen csíranövény fejlődik. A három vagy több csíranövényt adó gomolyok aránya nem haladhatja meg a kicsírázott gomolyok 5%-át.

Precíziós takarmányrépa vetőmag: a 85%-ot meghaladóan diploid fajták esetében a kicsírázott gomolyok legalább 58%-ából egyetlen csíranövény fejlődik. Valamennyi egyéb vetőmag esetében a kicsírázott gomolyok legalább 63%-ából egyetlen csíranövény fejlődik. A három vagy több csíranövényt adó gomolyok aránya nem haladhatja meg a kicsírázott gomolyok 5%-át.

Az elit vetőmagnál a hulladék anyag aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot. Minősített vetőmag esetén a hulladék anyag aránya nem haladhatja meg az 0,5 tömegszázalékot.

Bármely kategóriába tartozó drazsírozott vetőmag esetén olyan feldolgozott vetőmagból vett minták alapján kell megvizsgálni a vonatkozó feltételek teljesülését, amelyek részleges koptatáson estek át, de drazsírozásuk még nem történt meg, a drazsírozott vetőmag minimális analitikai tisztaságára vonatkozó hivatalos vizsgálat káros befolyásolása nélkül.

A címkén feltüntetendő egyedi megjelölések:

a) a faj megnevezésénél a latin botanikai név után fel kell tüntetni, hogy cukorrépára vagy takarmányrépára vonatkozik-e,

b) a tömeg feltüntetésénél – ha bármilyen szemcsés növényvédőszer, csávázószer vagy egyéb szilárd adalékanyag került felhasználásra – az adalékanyag jellege, valamint a gomoly illetve a tiszta vetőmag tömegének a tétel teljes tömegéhez viszonyított közelítő aránya,

c) monogerm vetőmag esetében a „monogerm”, precíziós vetőmag esetében pedig a „precíziós” megjelölés.

3. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez174

A takarmánynövény-vetőmagvak forgalomba hozatali feltételei

Ezen melléklet előírásait az A. részben felsorolt fajok vetőmagjának előállítására, minősítésére, az Európai Unió határain belüli forgalomba hozatalára és – ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik – harmadik ország felé irányuló exportjára kell alkalmazni.

A. rész

Faj

Engedélyezett szaporítási fok

1

2

Fűfélék

Alaszkai rozsnok
(Bromus sitchensis Trin.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Angolperje
(Lolium perenne L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Aranyzab
(Trisetum flavescens /L./ P. Beauv.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Cérnatippan
(Agrostis capillaris L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Csenkesz-perje fajhibrid
(x Festulolium Asch. & Graebn.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Csillagpázsit
(Cynodon dactylon L. Pers.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Csomós ebír
(Dactylis glomerata L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Ebtippan
(Agrostis canina L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Egynyári perje
(Poa annua L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Francia perje
(Arrhenatherum elatius
/L./ P. Beauv. ex J. Presl. & C. Presl.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Hibrid perje
(Lolium x boucheanum Kunth)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Fonalas csenkesz
(Festuca filiformis Pourr)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Juhcsenkesz
(Festuca ovina L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Kanáriköles
(Phalaris aquatica L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Keménylevelű csenkesz
(Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Kis komócsin
(Phleum nodosum L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Ligeti perje
(Poa nemoralis L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Mocsári perje
(Poa palustris L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Nádképű csenkesz
(Festuca arundinacea Schreber)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Olaszperje, hollandiperje
(Lolium multiflorum Lam.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Óriás tippan
(Agrostis gigantea Roth)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Réti csenkesz
(Festuca pratensis Huds.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Réti ecsetpázsit
(Alopecurus pratensis L.

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Réti (mezei) komócsin
(Phleum pratense L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Réti perje
(Poa pratensis L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Sovány perje
(Poa trivialis L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Sudár rozsnok
(Bromus catharticus Vahl)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Tarackos tippan
(Agrostis stolonifera L .)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Vörös csenkesz
(Festuca rubra L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Pillangósok

Alexandriai here
(Trifolium alexandrinum L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Baltacim
(Onobrychis viciifolia Scop.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Bíborhere
(Trifolium incarnatum L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Étkezési száraz- és takarmányborsó
(Pisum sativum L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Fehérhere
(Trifolium repens L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Fehérvirágú csillagfürt
(Lupinus albus L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Görögszéna
(Trigonella foenum-graecum L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Keleti kecskeruta
(Galega orientalis Lam.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Keskenylevelű csillagfürt
(Lupinus angustifolius L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Komlós lucerna
(Medicago lupulina L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Koronás baltavirág
(Hedysarum coronarium L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Lóbab
(Vicia faba L. /partim/)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Lucerna
(Medicago sativa L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Pannon bükköny
(Vicia pannonica Crantz)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok,
kereskedelmi

Perzsahere
(Trifolium resupinatum L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Sárgavirágú csillagfürt
(Lupinus luteus L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Svédhere
(Trifolium hybridum L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Szarvaskerep
(Lotus corniculatus L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Szöszös bükköny
(Vicia villosa Roth)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Tarkavirágú lucerna
(Medicagox varia T. Martyn)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Tavaszi bükköny
(Vicia sativa L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Vöröshere
(Trifolium pratense L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Egyéb fajok

Karórépa
(Brassica napus L. var. napobrassica L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Mézontófű
(Phacelia tanacetifolia Benth.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Takarmánykáposzta
(Brassica oleracea L. convar. acephala var. medullosa var. viridis)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Takarmányretek (olajretek)
(Raphanus sativus L. var. oleiformis Pers.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

A szuperelit vetőmagot – amennyiben nem közvetlenül elit vetőmag-előállítás céljaira kerül –, az elit vetőmagot, valamint az I. és II. szaporulati fokú vetőmagot hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni és azoknak meg kell felelniük az ezen részben foglalt feltételeknek.

B. rész

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

1. Herefélék

Alexandriai here

(Trifolium alexandrinum L.)

Baltacim

(Onobrychis viciifolia Scop.)

Bíborhere

(Trifolium incarnatum L.)

Fehérhere

(Trifolium repens L.)

Görögszéna

(Trigonella foenum-graecum L.)

Komlós lucerna

(Medicago lupulina L.)

Koronás baltavirág

(Hedysarum coronarium L.)

Lucerna

(Medicago sativa L.)

Perzsahere

(Trifolium resupinatum L.)

Svédhere

(Trifolium hybridum L.)

Szarvaskerep

(Lotus corniculatus L.)

Tarkavirágú lucerna

(Medicago varia T. Martyn)

Vöröshere

(Trifolium pratense L.)

Ellenőrzések száma magtermő évben:


2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában,

 

2. ellenőrzés betakarítás előtt.

Fenntartó ellenőrzés esetén:

 

Az ellenőrzések száma:

1.

Az ellenőrzés időpontja:

A tenyészidőszak folyamán bármikor, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.

Elővetemény-korlátozás:

A telepítést megelőző 3 éven belül nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

Izolációs távolság, legalább

méter

200

200

200

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

3

3

Idegen fajú vagy fajtájú herefélék
a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

5

10

25

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Aranka fajok (Cuscuta spp.)

0

Vadzab fajok (Avena spp.)

1

3

5

Galaj fajok (Galium spp.)

1

3

5

Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)

10

30

40

Juhsóska (Rumex acetosella), más rumex faj
Lapulevelű keserűfű (Polygonum lapathifolium)
Porcsin keserűfű (Polygonum aviculare)

1

4

6

Borzas bükköny (Vicia hirsuta)
Káposztafélék (Brassica spp.)
Vadrepce (Sinapis arvense)

1

5

10

Aprószulák (Convolvulus arvensis)
Vérfű (Sanguisorba minor)

1

4

8

Vírusos megbetegedések
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Lucerna-mozaikvírus (Alfalfa mosaic virus)
Fehérhere-mozaikvírus (White clover mosaic virus)
Herevirág-elzöldülés (Green petal disease)
Vöröshere-mozaikvírus (Red clover mosaic virus)

minősítő szám

2

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Aszkohitás szár- és levélfoltosság (Ascochyta spp.)
Barnafoltosság (Stemphylium sarciniforme)
Baltacim antraknózis (Ascochyta onobrychidis)
Cerkospórás levélfoltosság (Cercospora spp.)
Colletotrichum (Colletotrichum trifolii)
Fertőző hervadás (Fusarium spp.)
Lóhererák (Sclerotinia trifoliorum)
Lisztharmat (Erysiphe trifolii)
Levél- és szárszemölcs (Urophlyctis alfalfae)
Peronoszpóra (Peronospora spp.)
Pszeudopezizás levélfoltosság
(Pseudopesisa medicaginis)
Rozsdafajok (Uromyces spp.)
Szárfenésedés (Kabatiella caulivora)
Verticillium (Verticillium alboatrum)

2

Kártevők a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Ápion Fajok (Apion spp.)
Bíborhere ormányos (Phytonomus trilineatus)
Bimbógubacsszúnyog fajok (Contarinia spp.)
Lucernahüvely gubacslégy (Asphondylia miki)
Magdarázs fajok (Eurytoma spp.)
Magormányos fajok (Tychius spp.)
Lucerna hüvelymoly (Grapholitha compositella)
Lucernamagdarázs (Bruchophagus roddi)
Poloskafajok (Adelphocoris lineolatus, Lygus spp.)
Somkóró bagolypille
(Heliothis maritima)

2. Fűfélék

1. csoport

Angolperje (Lolium perenne L.)

Csenkesz-perje fajhibrid (x Festulolium Asch. & Graebn.)

Francia perje (Arrhenatherum elatius /L./ P. Beauv. ex J. Presl. & C. Presl.)

Hibridperje (Lolium x boucheanum Kunth.)

Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea Schreber)

Olaszperje, Hollandiperje (Lolium multiflorum Lam.)

Réti csenkesz (Festuca pratensis Huds.)

2. csoport

Csomós ebír (Dactylis glomerata L.)

Fonalas csenkesz (Festuca filiformis Pourr)

Juhcsenkesz (Festuca ovina L.)

Keménylevelű csenkesz (Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina)

Vörös csenkesz (Festuca rubra L.)

3. csoport

Cérnatippan (Agrostis capillaris L.)

Csillagpázsit (Cynodon dactylon /L./ Pers.)

Ebtippan (Agrostis canina L.)

Egynyári perje (Poa annua L.)

Ligeti perje (Poa nemoralis L.)

Mocsári perje (Poa palustris L.)

Óriás tippan (Agrostis gigantea Roth)

Réti perje (Poa pratensis L.)

Sovány perje (Poa trivialis L.)

Tarackos tippan (Agrostis stolonifera L.)

4. csoport

Alaszkai rozsnok (Bromus sitchensis Trin.)

Sudár rozsnok (Bromus catharticus Vahl)

5. csoport

Aranyzab (Trisetum flavescens /L./ Pal. Beauv.)

Kanáriköles (Phalaris aquatica L.)

Kis komócsin (Phleum nodosum L.)

Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis L.)

Réti komócsin (Phleum pratense L.)

Magtermő évben:

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában, kivéve Lolium spp.-t, ahol a kikalászolástól a virágzás kezdetéig,

 

2. ellenőrzés az érés kezdetétől a betakarításig.

 

 

Fenntartó ellenőrzések esetén:

 

Az ellenőrzések száma:

1.

Ellenőrzés időpontja:

A tenyészidőszak folyamán, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos fajú, illetve más rokon növényt az adott táblán.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

 

Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.

 

Elhanyagolt árkok, árokpartok és dűlőutak által szegélyezett táblát körül kell kaszálni.

 

Az izolációs távolságot a kalászolás kezdetéig biztosítani kell.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Elválasztó sáv, legalább

méter

2

Izolációs távolság, legalább
Loliumnál fajok között
máshol fajon belül fajták között

200

100

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Festulolium és Lolium fajok esetében más
Festulolium és Lolium fajok is ideértendők.

növény db

2

5

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
1–5. csoport fajai közötti kevertség
Cuscuta spp.
Avena spp.
Sorghum halepense
Elytrigia repens
Alopecurus myosuroides buga, kalász (db)
1. csoport: Festuca rubra
Phalaris arundinacea
2. csoport: Festuca arundinacea
Festuca pratensis
Lolium perenne
Vulpia spp.
4. csoport: Bromus spp.
5. csoport: Dactylis glomerata
Lolium perenne

buga, kalász
db





10

0
0,3
0,3
3

1

3
0,3

1
2
5
3
10

3
0,3





15

0
2
2
10

2

5
1

2
4
7
10
25

5
1

Rumex spp.
Galium spp.

növény db

1

2

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Claviceps purpurea
Ustilago spp., Tilletia spp.
1–3. csoport: Puccinia spp.

kalász, buga
db

100

Erysiphe graminis
Epichloe typhina
4. csoport: Puccinia spp.
Erysiphe graminis
5. csoport: Puccnia phlei-pratensis
P. perplexans
Erysiphe graminis

minősítő szám

2

Kártevők
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
1-5. csoport: Közönséges tripsz (Thrips communis)
1. csoport: Szalmadarázs (Cephus pygmaeus)
4. csoport: Szalmadarázs (Cephus pygmaeus)
5. csoport: Komócsin ormányos
(Sphenophorus striatopuctatus) Levélbogár

minősítő szám

2

3. Borsó (étkezési száraz-

 

és takarmányborsó)

 

 

(Pisum sativum L.)

Az ellenőrzések száma:

3.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

 

2. ellenőrzés zöldhüvelyes állapotban,

 

3. ellenőrzés érés kezdetén.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

Elválasztó sáv, legalább

méter

2

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

0,5

5

10

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb
Datura stramonium
Galium spp.
Xanthium spp.
Convolvulus arvensis
Lathyrus tuberosus



0
1
1
2
2



0
3
3
5
5



0
5
5
7
7

Vírusos megbetegedések, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Marmor leguminosarum

%

10

Baktériumos betegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb
baktériumos levélzsírosság
(Pseudomonas pisi)

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
aszkohitás betegség (Ascochyta spp.)
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
fuzáriumos gyökérrothadás és tőszáradás
(Fusarium spp.)
lisztharmat (Erysiphe spp.)
rozsda (Uromyces spp.)

minősítő szám

2

4. Pannonbükköny (Vicia pannonica Crantz)

Szöszösbükköny (Vicia villosa Roth)

Tavaszi bükköny (Vicia sativa L.)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

 

2. ellenőrzés éréskor.

Elővetemény korlátozás

A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

Izolációs távolság, más fajtától, legalább

méter

200

100

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább

értékszám

4

Kiegyenlítettség, legalább

Kúltúrállapot, legalább

 

 

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
szöszös- és pannonbükkönyben,
tavaszi bükkönyben

növény db



0
0



1
2



2
4

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
a többi termesztett bükkönyfaj és borsó



0



0,3



2

csattanó maszlag
(Datura stramonium)
aprószulák (Convolvulus arvensis)
vad bükköny fajok (Vicia spp.)
galaj fajok (Galium spp.)
szerbtövis (Xanthium spp.)

0

2
1
1
1

0

5
3
3
3

0

7
5
5
5

mogyorós lednek
(Lathyrus tuberosus)

0

6

6

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb hüvely- és levélfoltosság
(Mycosphaerella pinodes)
lisztharmat (Mycosphaerella bämberi)
rozsda (Uromyces heimerlianus)



minősítő szám



2

 

 

5. Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus L.)

Keskenylevelű csillagfürt (Lupinus angustifolius L.)

Sárgavirágú csillagfürt (Lupinus luteus L.)

Lóbab (Vicia faba L. /partim/)

    

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

 

2. ellenőrzés érés kezdetén.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

Elválasztó sáv, legalább

 

2

Izolációs távolság, legalább

méter

200

100

100

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb

db

0

1

3

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
idegen fajú csillagfürt
csattanó maszlag (Datura stramonium)
galaj fajok (Galium spp.)
szerbtövis (Xanthium spp.)



0
0
1
1



1
0
3
3



4
0
5
5

Vírusos megbetegedés,
a mintaterek átlagában, legfeljebb

%

10

Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
fuzáriumos tőhervadás (Fusarium oxysporum f. lupini)
fuzáriumos gyökérrothadás (Fusarium spp.)
lisztharmat (Erysiphe spp.)

minősítő szám

2

6. Karórépa (Brassica napus var. napobrassica L.)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

 

2. ellenőrzés éréskor.

Elővetemény-korlátozás:

5 év.

A mintatér nagysága:

200 db növény.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények

A vetőmagtermő tábla csak abban az esetben fogadható el minősítésre, ha a Brassica nemzetségbe tartozó növények árvakelései nincsenek a táblán. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

 

 

szaporítási fok

1

2

3

4

Izolációs távolság, más fajtától és egyéb
Brassica fajoktól, legalább

méter

500

200

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább

értékszám

4

Kiegyenlítettség, legalább

Kultúrállapot, legalább

Idegen Brassica faj,
a mintaterek átlagában, legfeljebb

0

Idegen fajta,
a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

0

1

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Aranka fajok (Cuscuta spp)
Galaj fajok (Galium spp.)
Lórom fajok (Rumex spp.)
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)
Vadrepce (Sinapis arvensis)
Vadzab fajok (Avena spp.)

 

0
2


1
3
1
0,2

0
5


2
5
2
0,5

Baktériumos betegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Fekete rothadás (Xanthomonas campestris)
Gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae)
Gyökérfarok rothadás (Pseudomonas campestris)



%



5

Gombás megbetegedések,
a mintaterek átlagában legfeljebb
Lisztharmat (Erysiphe communis)

minősítő szám

2

7. Mézontófű (Phacelia tanacetifolia Benth.)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés fővirágzásban,

 

2. ellenőrzés betakarítás előtt.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük. Az izolációs távolságot a virágzás kezdetéig biztosítani kell.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Izolációs távolság
más fajtáktól, legalább

méter

500

200

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

3

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb

 

3

6

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Csattanó maszlag (Datura stramonium)
Káposztafélék (Brassica spp.)
Vadrepce (Sinapis arvensis)
Keserűfű fajok (Polygonum spp.)
Kakaslábfű (Echinochloa crus-galli)
Fakó muhar (Setaria glauca)
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)
Galaj fajok (Galium spp.)

növény db



0
1,0
0,3
1
10
10
10
5



0
3
1
2
25
25
15
5

Vírusos megbetegedések,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Dohány-mozaikvírus (TMV)

 

2

Gombabetegségek,
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Levélfoltosság (Cylindrosporium phaceliae)
Lisztharmat (Erysiphe cichoracearum)
Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia slerotiorum)
Rozsda (Puccinia phaceliae)

minősítő szám

2

 

8. Takarmányretek (olajretek) (Raphanus sativus var. oleiformis Pers.)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés fővirágzásban,

 

2. ellenőrzés éréskor.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző 5 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Izolációs távolság más fajtáktól és más retek fajoktól, legalább

méter

500

200

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább

 

 

 

Kiegyenlítettség, legalább

értékszám

4

3

Kultúrállapot, legalább

 

 

 

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb

 

1

3

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Vadzab fajok (Avena spp.)
Aranka fajok (Cuscuta spp.)
Vadsóska fajok (Rumes spp.)
Csattanó maszlag (Datura stramonium)
Selyemmályva fajok (Abutilon spp.)
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)
Galaj fajok (Galium spp.)
Brassica és Sinapis fajok

növény db



0
0
1
0
1
0
1
1



0
0
2
0
2
0
2
2

Vírusos megbetegedések,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Repce- és fodrosmozaikvírus (Savoia napi)

 

3

Gombabetegségek,
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Alternaria (Alternaria spp.)
Peronoszpóra (Peronospora spp.)
Lisztharmat (Erysiphe spp.)
Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia slerotiorum)
Repcerák (Leptosphaeria maculans)
Szürkepenészes rothadás (Bothrytis cinerea)
Rozsda (Puccinia spp.)



minősítő szám



2

9. Keleti kecskeruta (Galega orientalis Lam.)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzásban,

 

2. ellenőrzés magvak érése idején.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

A szuperelit szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit fokú szaporítás határértékeivel. Az izolációs távolságot a virágzás kezdetéig biztosítani kell.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

Izolációs távolság más fajtáktól, legalább

méter

500

200

100

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább


értékszám


4

3

3

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

5

10

15

Vírusos megbetegedések,
a mintaterek átlagában, legfeljebb

 

2

Gombabetegségek,
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Peronospora buniadis Gaum.
Ramularia buniadis Vest.
Alternaria brassicicola (Schw.) Wilts
Phoma lingam (Tode) Desm.
Sclerotinia sclerotiorum (Lib.) de Bary

minősítő szám

2

C. rész

A vetőmagvizsgálat és -minősítés részletes követelményei

I. Mintavétel

Faj

Egy tétel legnagyobb tömege
(tonna)

Kiszerelt csomagolási egységek tömege legfeljebb
(kg)

Alapminta legalább
(kg)

Laboratóriumi minta legalább
(g)

Tisztaság vizsgálati minta legalább
(g)

Idegen magvizsgálati minta
(g)

1

2

3

4

5

6

7

Fűfélék

 

Alaszkai rozsnok
(Bromus sitchensis)

10

5

5

200

20

200

Angolperje
(Lolium perenne)

10

5

5

200

6

60

Aranyzab
(Trisetum flavescens)

10

5

2

50

0,5

5

Cérnatippan
(Agrostis capillaris)

10

5

2

50

0,25

5

Csenkesz-perje fajhibrid
(x Festulolium)

10

5

5

200

6

60

Csillagpázsit
(Cynodon dactylon)

10

5

2

50

1

5

Csomós ebír
(Dactylis glomerata)

10

5

5

100

3

30

Ebtippan
(Agrostis canina)

10

5

2

50

0,25

5

Egynyári perje
(Poa annua)

10

5

2

50

1

10

Francia perje
(Arrhenatherum elatius)

10

5

5

200

8

80

Fonalas csenkesz
(Festuca filiformis)

10

5

2

100

2,5

30

Hibrid perje
(Lolium x boucheanum)

10

5

5

200

6

60

Juhcsenkesz
(Festuca ovina)

10

5

2

100

2,5

30

Kanáriköles
(Phalaris aquatica)

10

5

5

100

4

50

Keménylevelű csenkesz
(Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina)

10

5

2

100

3

30

Kis komócsin
(Phleum nodosum)

10

5

2

50

1

10

Ligeti perje
(Poa nemoralis)

10

5

2

50

0,5

5

Mocsári perje
(Poa palustris)

10

5

2

50

0,5

5

Nádképű csenkesz
(Festuca arundinacea)

10

5

5

100

5

50

Olaszperje, hollandiperje
(Lolium multiflorum)

10

5

5

200

6

60

Óriás tippan
(Agrostis gigantea)

10

5

2

50

0,25

5

Réti csenkesz
(Festuca pratensis)

10

5

5

100

5

50

Réti ecsetpázsit
(Alopecurus pratensis)

10

5

2

100

3

30

Réti (mezei) komócsin
(Phleum pratense)

10

5

2

50

1

10

Réti perje
(Poa pratensis)

10

5

2

50

1

5

Sovány perje
(Poa trivialis)

10

5

2

50

1

5

Sudár rozsnok
(Bromus catharticus)

10

5

5

200

20

200

Tarackos tippan
(Agrostis stolonifera)

10

5

2

50

0,25

5

Vörös csenkesz
(Festuca rubra)

10

5

2

100

3

30

Pillangósok

 

Alexandriai here
(Trifolium alexandrinum)

10

5

10

400

6

60

Baltacim (Onobrychis viciifolia)
– termés
– mag

10

5

5


600
400


60
40


600
400

Bíborhere
(Trifolium incarnatum)

10

5

10

500

8

80

Borsó
(Pisum sativum)

30

10

10

1000

900

1000

Fehérhere
(Trifolium repens)

10

5

5

200

2

20

Fehérvirágú csillagfürt
(Lupinus albus)

30

10

10

1000

450

1000

Görögszéna
(Trigonella foenum-graecum)

10

5

5

500

45

450

Keleti kecskeruta

 

(Galega orientalis)

10

5

5

250

20

200

Keskenylevelű csillagfürt
(Lupinus angustifolius)

30

10

10

1000

450

1000

Komlós lucerna
(Medicago lupulina)

10

5

5

300

5

50

Koronás baltavirág
(Hedysarum coronarium)
– termés
– mag

10

5

5



1000
400



30
12



300
120

Lóbab
(Vicia faba)

30

5

10

1000

1000

1000

Lucerna
(Medicago sativa)

10

5

10

300

5

50

Pannon bükköny
(Vicia pannonica)

30

5

10

1000

120

1000

Perzsahere
(Trifolium resupinatum)

10

5

5

200

2

20

Sárgavirágú csillagfürt
(Lupinus luteus)

30

10

10

1000

450

1000

Svédhere
(Trifolium hybridum)

10

5

5

200

2

20

Szarvaskerep
(Lotus corniculatus)

10

5

5

200

3

30

Szöszös bükköny
(Vicia villosa)

30

5

10

1000

100

1000

Tarkavirágú lucerna
(Medicago varia)

10

5

10

300

5

50

Tavaszi bükköny
(Vicia sativa)

30

5

10

1000

140

1000

Vöröshere
(Trifolium pratense)

10

5

10

300

5

50

Egyéb fajok

 

Karórépa
(Brassica napus var. napobrassica)

10

5

5

200

10

100

Mézontófű
(Phacelia tanacetifolia)

10

5

2

300

5

40

Takarmámykáposzta
(Brassica oleracea convar. acephala var. medullosa var. viridis)

10

5

2

200

10

100

Takarmányretek (olajretek)
(Raphanus sativus var. oleiformis)

10

5

2

300

30

300

Megjegyzés: A tétel maximális tömege 25 tonnára növelhető, amennyiben a szállító erre vonatkozó engedélyt kapott az illetékes hatóságtól.

II. Vetőmag-vizsgálati követelmények és minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek. A vetőmagvizsgálat a vonatkozó magyar módszertani szabványok szerint történik.

Szuperelit és elit vetőmag

Faj

Csírázó-
képesség
legalább
(%)

Kemény
mag
legfeljebb
(%)

Tisztaság
legalább
(%)

Idegen
mag
összesen
legfeljebb
(%)

Idegen mag legfeljebb (db/minta)

Nedves-
ség-
tartalom
legfeljebb
(%)

Ebből
egy faj

Elytrigia
repens

Alope-
curus
myosuroides

Meli-
lotus
spp.

Rapha-
nus
rapha-
nistrum

Sinapis
arvensis

Vadzab
fajok

Cuscuta
spp.

Rumex
spp.
kivéve
R.acetos
ella
R.marit
imus

Más
színű
és keserű
csillagfürt

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

Fűfélék

Alaszkai rozsnok
(Bromus sitchensis)

75

 

97

0,4

20

5

5

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Angolperje
(Lolium perenne)

80

 

96

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Aranyzab
(Trisetum flavescens)

70

 

75

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

1

 

14,0

Cérnatippan
(Agrostis capillaris)

75

 

90

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

1

 

14,0

Csenkesz-perje fajhibrid
(x Festulolium)

75

 

96

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Csillagpázsit
(Cynodon dactylon)

70

 

90

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

1

 

14,0

Csomós ebír
(Dactylis glomerata)

80

 

90

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Ebtippan
(Agrostis canina)

75

 

90

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

1

 

14,0

Egynyári perje
(Poa annua)

75

 

85

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

1

 

14,0

Francia perje (Arrhenatherum elatius)

75

 

90

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Fonalas csenkesz
(Festuca filiformis)

75

 

85

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Hibridperje
(Lolium boucheanum)

75

 

96

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Juhcsenkesz
(Festuca ovina)

75

 

85

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Kanáriköles
(Phalaris aquatica)

75

 

96

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Keménylevelű csenkesz (Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina)

75

 

85

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Kis komócsin
(Phleum nodosum)

80

 

96

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Ligeti perje
(Poa nemoralis)

75

 

85

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

1

 

14,0

Mocsári perje
(Poa palustris)

75

 

85

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

1

 

14,0

Nádképű csenkesz
(Festuca arundinacea)

80

 

95

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Olaszperje, hollandiperje
(Lolium multiflorum)

75

 

96

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Oriás tippan
(Agrostis gigantea)

80

 

90

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

1

 

14,0

Réti csenkesz
(Festuca pratensis)

80

 

95

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Réti ecsetpázsit
(Alopecurus pratensis)

70

 

75

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Réti komócsin
(Phleum pratense)

80

 

96

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Réti perje
(Poa pratensis)

75

 

85

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

1

 

14,0

Sovány perje
(Poa trivialis)

75

 

85

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

1

 

14,0

Sudár rozsnok
(Bromus catharticus)

75

 

97

0,4

20

5

5

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Tarackos tippan
(Agrostis stolonifera)

75

 

90

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

1

 

14,0

Vörös csenkesz
(Festuca rubra)

75

 

90

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Pillangósok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Alexandriai here
(Trifolium alexandrinum)

80

20

97

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

3

 

13,0

Baltacim
(Onobrychis viciifolia)
– hüvelyes

75

20

95

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

2

 

14,0

– hüvelytelen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13,0

Bíborhere
(Trifolium incarnatum)

75

20

97

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

3

 

13,0

Borsó
(Pisum sativum, Pisum arvense)

80

20

98

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

2

 

14,0

Fehérhere
(Trifolium repens)

80

40

97

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

5

 

13,0

Fehérvirágú csillagfürt
(Lupinus albus)

80

20

98

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

2

 

14,0

Görögszéna
(Trigonella foenum-graecum)

80

 

95

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

2

 

13,0

Keleti kecskeruta
(Galega orientalis)

60

40

97

0,3

20

 

 

 

 

 

 

 

2

 

14,0

Keskeny-levelű csillagfürt
(Lupinus angustifolius)

75

20

98

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

2

 

14,0

Komlós lucerna
(Medicago lupulina)

80

20

97

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

5

 

13,0

Koronás baltavirág
(Hedysarum coronarium)

75

30

95

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

2

 

 

Lóbab
(Vicia faba)

80

5

98

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

2

 

14,0

Lucerna
(Medicago sativa)

80

40

97

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

3

 

13,0

Pannon bükköny
(Vicia pannonica)

85

20

98

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

2

 

15,0

Perzsahere
(Trifolium resupi-natum)

80

20

97

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

3

 

13,0

Sárgavirágú csillagfürt
(Lupinus luteus)

80

20

98

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

2

 

14,0

Svédhere
(Trifolium hybridum)

80

20

97

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

3

 

13,0

Szarvaskerep
(Lotus corniculatus)

75

40

95

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

3

 

13,0

Szöszös bükköny
(Vicia villosa)

85

20

98

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

2

 

15,0

Tarkavirágú lucerna
(Medicago varia)

80

40

97

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

3

 

13,0

Tavaszi bükköny
(Vicia sativa)

85

20

98

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

2

 

15,0

Vöröshere
(Trifolium pratense)

80

20

97

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

5

 

13,0

Egyéb fajok

 

Karórépa
(Brassica napus var. napobrassica)

80

 

98

0,3

20

 

 

 

 

 

0

0

2

 

11,0

Mézontófű
(Phacelia tanacetifolia)

80

 

96

0,3

20

 

 

 

 

 

0

0

 

 

12,0

Takarmánykáposzta
(Brassica oleracea con. aceph. var. med. var. viridis)

75

 

98

0,3

20

 

 

 

 

 

0

0

3

 

11,0

Takarmányretek (olajretek)
(Raphanus sativus var. oleiformis)

80

 

97

0,3

20

 

 

 

 

 

0

0

2

 

10,0

Megjegyzés: A herefélék vetőmagjának aranka tartalmát a teljes alapmintából külön is meg kell vizsgálni.

A borsó és a bükkönyök magvait élő zsizsikre is meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a teljes laboratóriumi mintából kell elvégezni. Élő zsizsiket a fémzárolt tétel nem tartalmazhat.

A Vicia sativa, Vicia villosa és Vicia pannonica vetőmagjának csírázóképességi vizsgálata során megállapított keményhéjú és duzzadt magvakat db/100 db-ban kell megadni.

Csillagfürt fajok esetében a címkén és a vetőmagminősítő bizonyítványon is jelölni kell, hogy a fajta édes vagy keserű.

A Keleti kecskeruta (Galega orientalis) tekintetében valamennyi olyan friss és egészséges vetőmagot, amely az előkezelést követően nem csírázik ki, kicsírázott magnak kell tekinteni. A feltüntetett maximális mennyiségig a kemény magokat csírázásra képes magoknak kell tekinteni.

I. fok, II. fok, kereskedelmi vetőmag

Faj

Csírázó-
képesség
legalább
(%)

Kemény
mag
legfeljebb
(%)

Tisztaság
legalább
(%)

Idegen mag legfeljebb (%)

Idegen mag legfeljebb (db/minta)

Nedves-
ség-
tartalom
legfeljebb
(%)

Összesen

Ebből
egy faj

Elytrigia
repens

Alope-
curus
myosuroides

Meli-
lotus
spp.

Rapha-
nus
rapha-
nistrum

Sinapis
arvensis

Vadzab
fajok

Cuscuta
spp.

Rumex
spp.
kivéve
R.aceto-
sella
R. mari-
timus

Más
színű
és keserű
csillagfürt

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

Fűfélék

 

Alaszkai rozsnok
(Bromus sitchensis)

75

 

97

1,5

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

0

 

14,0

Angolperje
(Lolium perenne)

80

 

96

1,5

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Aranyzab
(Trisetum flavescens)

70

 

75

3,0

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Cérnatippan
(Agrostis capillaris)

75

 

90

2,0

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Csenkeszperje fajhibrid
(x Festulolium)

75

 

96

1,5

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Csillagpázsit
(Cynodon dactylon)

70

 

90

2,0

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Csomós ebír
(Dactylis glomerata)

80

 

90

1,5

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Ebtippan
(Agrostis canina)

75

 

90

2,0

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Egynyári perje
(Poa annua)

75

 

85

2,0

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Francia perje
(Arrhenatherum elatius)

75

 

90

3,0

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Fonalas csenkesz
(Festuca filiformis)

75

 

85

2,0

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Hibridperje
(Lolium x boucheanum)

75

 

96

1,5

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Juhcsenkesz
(Festuca ovina)

75

 

85

2,0

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Kanáriköles
(Phalaris aquatica )

75

 

96

1,5

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Keménylevelű csenkesz (Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina)

75

 

85

2,0

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Kis komócsin
(Phleum nodosum)

80

 

96

1,5

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Ligeti perje
(Poa nemoralis)

75

 

85

2,0

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Mocsári perje
(Poa palustris)

75

 

85

2,0

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Nádképű csenkesz
(Festuca arundinacea)

80

 

95

1,5

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Olaszperje, hollandiperje (Lolium multiflorum)

75

 

96

1,5

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Óriás tippan
(Agrostis gigantea)

80

 

90

2,0

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Réti csenkesz
(Festuca pratensis)

80

 

95

1,5

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Réti ecsetpázsit
(Alopecurus pratensis)

70

 

75

2,5

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Réti komócsin
(Phleum pratense)

80

 

96

1,5

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Réti perje
(Poa pratensis)

75

 

85

2,0

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Sovány perje
(Poa trivialis)

75

 

85

2,0

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Sudár rozsnok
(Bromus catharticus)

75

 

97

1,5

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

10

 

14,0

Tarackos tippan
(Agrostis stolonifera)

75

 

90

2,0

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Vörös csenkesz
(Festuca rubra)

75

 

90

1,5

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Pillangósok

 

Alexandriai here
(Trifolium alexandrinum)

80

20

97

1,5

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

10

 

13,0

Baltacim
(Onobrychis viciifolia)
– hüvelyes

75

20

95

2,5

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

5

 

14,0

– hüvelytelen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13,0

Bíborhere
(Trifolium incarnatum)

75

20

97

1,5

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

10

 

13,0

Borsó
(Pisum sativum)

80

 

98

0,5

0,3

 

 

0,3

 

 

0

0

5

 

14,0

Fehérhere
(Trifolium repens)

80

40

97

1,5

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

10

 

13,0

Fehérvirágú csillagfürt
(Lupinus albus)

80

20

98

0,5

0,3

 

 

0,3

 

 

0

0

5

 

14,0

Görögszéna
(Trigonella foenum-graecum)

80

 

95

1,0

0,5

 

 

0,3

 

 

0

0

5

 

13,0

Keleti kecskeruta
(Galega orientalis)

60

40

97

2,0

1,5

 

 

0,3

 

 

0

0

10

 

14,0

Keskenylevelű csillagfürt
(Lupinus angustifolius)

75

20

98

0,5

0,3

 

 

0,3

 

 

0

0

5

 

14,0

Komlós lucerna
(Medicago lupulina)

80

20

97

1,5

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

10

 

13,0

Koronás baltavirág
(Hedysarum coronarium)

75

30

95

2,5

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

5

 

 

Lóbab
(Vicia faba)

80

5

98

0,5

0,3

 

 

0,3

 

 

0

0

5

 

14,0

Lucerna
(Medicago sativa)

80

40

97

1,5

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

10

 

13,0

Pannon bükköny
(Vicia pannonica)

85

20

98

1,0

0,5

 

 

0,3

 

 

0

0

5

 

15,0

Perzsahere
(Trifolium resupinatum)

80

20

97

1,5

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

10

 

13,0

Sárgavirágú csillagfürt
(Lupinus luteus)

80

20

98

0,5

0,3

 

 

0,3

 

 

0

0

5

 

14,0

Svédhere
(Trifolium hybridum)

80

20

97

1,5

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

10

 

13,0

Szarvaskerep
(Lotus corniculatus)

75

40

95

1,8

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

10

 

13,0

Szöszös bükköny
(Vicia villosa)

85

20

98

1,0

0,5

 

 

0,3

 

 

0

0

5

 

15,0

Tarkavirágú lucerna
(Medicago varia)

80

40

97

1,5

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

10

 

13,0

Tavaszi bükköny
(Vicia sativa)

85

20

98

1,0

0,5

 

 

0,3

 

 

0

0

5

 

15,0

Vöröshere
(Trifolium pratense)

80

20

97

1,5

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

10

 

13,0

Egyéb fajok

 

Karórépa
(Brassica napus var. napobrassica)

80

 

98

1,0

0,5

 

 

 

0,3

0,3

0

0

5

 

11,0

Mézontófű
(Phacelia tanacetifolia)

80

 

96

1,0

0,5

 

 

 

 

 

0

0

 

 

12,0

Takarmánykáposzta
(Brassica oleracea conv. aceph. var. med. var. viridis)

75

 

98

1,0

0,5

 

 

 

0,3

0,3

0

0

10

 

11,0

Takarmányretek
(olajretek)
(Raphanus sativus var. oleiformis)

80

 

97

1,0

0,5

 

 

 

0,3

0,3

0

0

5

 

10,0

Megjegyzés: A borsó és a bükkönyök magvait élő zsizsikre is meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a teljes laboratóriumi mintából kell elvégezni. Élő zsizsiket a fémzárolt tétel nem tartalmazhat.

A Vicia sativa, Vicia villosa és Vicia pannonica vetőmagjának csírázóképességi vizsgálata során megállapított keményhéjú és duzzadt magvakat db/100 db-ban kell megadni.

Csillagfürt fajok esetében a címkén és a vetőmagminősítő bizonyítványon is jelölni kell, hogy a fajta édes vagy keserű.

A Keleti kecskeruta (Galega orientalis) tekintetében valamennyi olyan friss és egészséges vetőmagot, amely az előkezelést követően nem csírázik ki, kicsírázott magnak kell tekinteni. A feltüntetett maximális mennyiségig a kemény magokat csírázásra képes magoknak kell tekinteni.

D. rész

I. Vetőmag-minősítésben részesíthető növényfajok

Az alábbi növényfajok vetőmagjai vetőmag-minősítésben részesíthetők.

Faj

Engedélyezett szaporítási fok

1

2

Fűfélék

Barázdált csenkesz
(Festuca rupicola)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Felemáslevelű csenkesz
(Festuca heterophylla)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Magas tarackbúza
(Elytrigia elongata)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Magyar rozsnok
(Bromus inermis)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Sudár rozsnok
(Bromus erectus)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Taréjos búzafű
(Agropyron cristatum)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Taréjos cincor
(Cynosurus cristatus)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Veresnadrág csenkesz
(Festuca pseudovina)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Zöld pántlikafű
(Phalaris arundinacea)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Pillangósok

Csicseriborsó
(Cicer arietinum)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Fehérvirágú somkóró
(Melilotus albus)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Lencse
(Lens culinaris)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Mungóbab
(Phaseolus mungo)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Sárgavirágú somkóró
(Melilotus officinalis)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Szegletes lednek
(Lathyrus sativus)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Tarka koronafürt
(Securigera varia)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Egyéb fajok

Amaránt
(Amaranthus spp.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Átnőttlevelű szilfium
(Sylphium perfoliatum)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Évelő rozs
(Secale cereanum)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok
kereskedelmi

Mohar
(Setaria italica)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Szümcső
(Bunias orientalis)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

II. A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes minőségi követelményei

1. Tarka koronafürt (Securigera varia L.)

Fehér somkóró (Melilotus albus Medik.)

Orvosi somkóró (Melilotus officinalis /L./ Pallas)

Ellenőrzések száma
magtermő évben:

2.

Az ellenőrzések
időpontja:

1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában,

 

2. ellenőrzés betakarítás előtt.

Fenntartó ellenőrzés
esetén

 

Az ellenőrzések száma:

1.

Az ellenőrzés időpontja:

A tenyészidőszak folyamán bármikor, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.

Elővetemény-korlátozás:

A telepítést megelőző 3 éven belül nem termesztettek azonos vagy
rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.

 

 

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Izolációs távolság, legalább

méter

200

200

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

3

Idegen fajú vagy fajtájú herefélék
a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

5

10

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb Cuscuta spp.

 

0

0

Galium spp.

növény db

1

3

Avena spp.

1

3

Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)

10

30

Juhsóska (Rumex acetosella), más Rumex faj
Lapulevelű keserűfű (Polygonum lapathifolium)
Porcsin keserűfű (Polygonum aviculare)

1

4

Borzas bükköny (Vicia hirsuta)
Káposztafélék (Brassica spp.)
Vadrepce (Sinapis arvense)

1

5

Aprószulák (Convolvulus arvensis)
Vérfű (Sanguisorba minor)

1

4

Vírusos megbetegedések
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Lucerna-mozaikvírus (Alfalfa mosaic virus)
Vöröshere-mozaikvírus (Red clover mosaic virus)
Fehérhere-mozaikvírus (White clover mosaic virus)
Herevirág-elzöldülés (Green petal disease)

minősítő szám

2

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Aszkohitás szár- és levélfoltosság (Ascochyta spp.)
Fertőző hervadás (Fusarium spp.)
Verticillium (Verticillium albo-atrum)
Pszeudopezizás levélfoltosság (Pseudopesisa medicaginis)
Szárfenésedés (Kabatiella caulivora)
Colletotrichum (Colletotrichum trifolii)
Rozsdafajok (Uromyces spp.)
Lóhererák (Sclerotinia trifoliorum)
Cerkospórás levélfoltosság (Cercospora spp.)
Lisztharmat (Erysiphe trifolii)
Levél- és szárszemölcs (Urophlyctis alfalfae)
Barnafoltosság (Stemphylium sarciniforme)
Baltacim antraknózis (Ascochyta onobrychidis)
Peronoszpóra (Peronospora spp.)

minősítő szám

2

2

Kártevők a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Somkóró bagolypille (Heliothis maritima)
Bimbógubacsszúnyog fajok (Contarinia spp.)
Lucernahüvely gubacslégy (Asphondylia miki)
Magormányos fajok (Tychius spp.)
Lucernamagdarázs (Bruchophagus roddi)
Poloskafajok (Adelphocoris lineolatus, Lygus spp.)
Ápion fajok (Apion spp.)
Magdarázs fajok (Eurytoma spp.)
Bíborhere ormányos (Phytonomus trilineatus)
Lucerna hüvelymoly (Grapholitha compositella)

2. Fűfélék

1. csoport

 

Magas tarackbúza

(Elytrigia elongata)

Taréjos búzafű

(Agropyron cristatum /L./ Gaertn.)

 

 

2. csoport

 

Barázdált csenkesz

(Festuca rupicola Hack.)

Felemáslevelű csenkesz

(Festuca heterophylla Lam.)

 

 

Taréjos cincor

(Cynosurus cristatus L.)

Veresnadrág csenkesz

(Festuca pseudovina Hack. ex Wiesb.)

 

 

3. csoport

 

Magyar rozsnok

(Bromus inermis Leyss.)

Sudár rozsnok

(Bromus erectus Huds.)

 

 

4. csoport

 

Zöld pántlikafű

(Phalaris arundinacea L.)

Magtermő évben

 

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában (kivéve Lolium spp.-t, ahol a kikalászolástól a virágzás kezdetéig),

 

2. ellenőrzés az érés kezdetétől a betakarításig.

Fenntartó ellenőrzések esetén

 

Az ellenőrzések száma:

1.

Ellenőrzés időpontja:

A tenyészidőszak folyamán, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos fajú, illetve más rokon növényt az adott táblán.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.

Az elhanyagolt árkok, árokpartok és dűlőutak által szegélyezett táblát körül kell kaszálni.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Elválasztó sáv, legalább

méter

2

Izolációs távolság, legalább
Loliumnál fajok között
máshol fajon belül fajták között

méter

200

100

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Festulolium és Lolim fajok esetében más
Festulolium és Lolium faj is ideértendő

növény db

2

5

Idegen kultúr- és gyomnövények,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
1–5. csoport fajai közötti kevertség
Cuscuta spp.
Avena spp.
Sorghum halepense
Elytrigia repens
Alopecurus myosuroides
1. csoport Festuca rubra
Phalaris arundinacea
2. csoport Festuca arundinacea
Festuca pratensis
Lolium perenne
Vulpia spp.
4. csoport Bromus spp.
5. csoport Dactylis glomerata
Lolium perenne

buga, kalász db



10
0
0,3
0,3
3
1
3
0,3
1
2
5
3
10
3
0,3



15
0
2
2
10
2
5
1
2
4
7
10
25
5
1

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Rumex spp.

Galium spp.

növény db

1

2

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Claviceps purpurea, Ustilago spp., Tilletia spp.

kalász, buga db

100

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
1. és 2. csoport:
Puccinia spp., Erysiphe graminis, Epichloe typhina
4. csoport:
Puccinia spp., Erysiphe graminis
5. csoport:
Puccnia phlei-pratensis, P. perplexans, Erysiphe
graminis

minősítő szám

2

Kártevők
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
1–5. csoport:
Közönséges tripsz (Thrips communis)
1. csoport:
Szalmadarázs (Cephus pygmaeus)
4. csoport:
Szalmadarázs (Cephus pygmaeus)
5. csoport:
Komócsin ormányos (Sphenophorus striatopunctatus), Levélbogár

 

2

3. Csicseri borsó (Cicer arietinum L.)

Az ellenőrzések száma:

3.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

 

2. ellenőrzés zöldhüvelyes állapotban,

 

3. ellenőrzés érés kezdetén.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit
(E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Elválasztó sáv, legalább

méter

2

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

0,5

5

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Datura stramonium
Galium spp.
Xanthium spp.
Convolvulus arvensis
Lathyrus tuberosus

 



0
1
1
2
2



0
3
3
5
5

Vírusos megbetegedések
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Marmor leguminosarum

10

Baktériumos betegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Baktériumos levélzsírosság (Pseudomonas pisi)

%

10

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Aszkohitás betegség (Ascochyta spp.)
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Fuzáriumos gyökérrothadás és tő-száradás (Fusarium spp.), Lisztharmat (Erysiphe spp.), Rozsda (Uromyces spp.)

minősítő szám

2

4. Lencse (Lens culinaris Medik.)

Szegletes lednek (Lathyrus sativus L.)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

 

2. ellenőrzés érés kezdetén.

Elővetemény korlátozás:

A megelőző két éven belül hüvelyeseket és lucernaféléket nem termesztettek.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

Elválasztó sáv, legalább

méter

2

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

0,5

2

4

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Datura stramonium
Galium spp.
Xanthium spp.
Convolvulus arvensis
Lathyrus tuberosus
Lencsebükköny (Vicia sativa var. lentisperma)



0
1
1
2
2
2



0
3
3
5
5
2



0
5
5
7
7
2

Gombabetegségek, a mintaterek átlagában,
együttesen legfeljebb
Levél- és hüvelyfoltosság (Mycosphaerella pinodes)
Lisztharmat (Erysiphe polygoni)
Rozsda (Uromyces pisi, U. viciae-fabae)
(Peronospora lentis)
Fusarium (Fusarium spp.)

minősítő szám

2

5. Mohar (Setaria italica L.)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés fővirágzásban,

 

2. ellenőrzés betakarítás előtt.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Elválasztó sáv, legalább

méter

2

 

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

3

 

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

 

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
sárgamagvú
pirosmagvú

növény db



1
0,3



3
3

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Fenyércirok (Sorghum halepense)
Vadzab fajok (Avena spp.)
Galaj fajok (Galium spp.)
Köles (Panicum miliaceum)
Óriás muhar (Setaria italica maxima)
Útszéli zsázsa (Lepidium draba)
Juhsóska (Rumex acetosella)
Vadmuhar fajok (Setaria spp.)
Kakaslábfű (Echinochloa crus-galli)
Egyéb vadsóska fajok (Rumex spp.)



0,3
0,3
0,3
2
2
5
3
10
10
0,3



3
3
3
10
10
10
6
25
25
4

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Mohar porüszög (Ustilago crameri)

buga db

20

40

Rozsda (Puccinia spp.)

minősítő szám

2

6. Amaránt

Étkezési amaránt (Amaranthus spp.)

Zöldtakarmány amaránt (Amaranthus caudatus convar. Ruber)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzásban,

 

2. ellenőrzés magvak érése idején.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

A szuperelit szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük
az elit fokú szaporítás határértékeivel. Az izolációs távolságot a virágzás kezdetéig biztosítani kell.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Izolációs távolság legalább, más fajtáktól, legalább

méter

500

300

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

 

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

3

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

3

6

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Disznóparéj és egyéb vad-amaránt fajok (Amaranthus spp.)
Vadrepce (Sinapis arvensis)
Keserűfű fajok (Polygonum spp.)
Vadzab (Avena fatua)
Fenyércirok (Sorghum halepense)
Fakó muhar (Setaria glauca)
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)



0
1
1
2
3
4
4



0
2
2
3
4
5
5

Vírusos megbetegedések,
a mintaterek átlagában, legfeljebb

minősítő szám

2

Gombabetegségek,
a mintaterek átlagában, legfeljebb

7. Átnőttlevelű szilfium (Sylphium perfoliatum)

Szümcső (Bunias orientalis)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzásban,

 

2. ellenőrzés magvak érése idején.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

A szuperelit szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük
az elit fokú szaporítás határértékeivel. Az izolációs távolságot a virágzás kezdetéig biztosítani kell.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

Izolációs távolság más fajtáktól, legalább

méter

500

200

100

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

3

3

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

5

10

15

Vírusos megbetegedések,
a mintaterek átlagában, legfeljebb

minősítő szám

2

Gombabetegségek,
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Peronospora buniadis Gaum.
Ramularia buniadis Vest.
Alternaria brassicicola (Schw.) Wilts
Phoma lingam (Tode) Desm.
Sclerotinia sclerotiorum (Lib.) de Bary

2

8. Évelő rozs (Secale cereanum)

Magtermő évben

Ellenőrzések száma:

2.

Ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában,

 

2. ellenőrzés az érés kezdetétől a betakarításig.

Fenntartó ellenőrzések esetén

 

Ellenőrzés időpontja:

A tenyészidőszak folyamán, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

Mintatér nagyság:

100 m2.

Mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,
utána minden megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Az új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.

A vizsgálat tárgya

Egység

SE

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

Elválasztósáv, legalább

méter

2

Izolációs távolság őszi rozstól és egyéb évelő rozs fajtától

1000

1000

500

Gyomosság, legfeljebb

mintaszám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen faj
Őszi rozs
a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

0

2

4

Idegen fajta,
a mintaterek átlagában, legfeljebb    

2

5

10

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb
repcsényretek (Raphanus raphanistrum),
Melampyrum spp., Agrostemma githago
apró szulák (Convolvulus arvensis),
a mintaterek átlagában, legfeljebb
galaj fajok (Galium spp.)
vadzab fajok (Avena spp.)

5





0
0

10





0,3
0,3

20





3
2

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
fuzárium (Fusarium spp.)

kalász%

15

Szárrozsda (Puccinia graminis)

értékszám

2

Anyarozs (Claviceps purpurea)
Ustilago spp., Tilletia spp.

kalász db

100

III. A vetőmagvizsgálat és minősítés részletes minőségi követelményei

1. Mintavétel

A mintavételt az egységes nemzetközi előírások – az ISTA szabályzata – szerint kell elvégezni.

A csírázóképességi mintát a tiszta anyagból kell képezni és annak legalább 400 szemet kell tartalmaznia.

Faj

Egy tétel legnagyobb tömege
(tonna)

Kiszerelt csomagolási egységek tömege legfeljebb
(kg)

Alapminta
(kg)

Laboratóriumi minta
(g)

Vizsgálati minta
(g)

Idegen-
mag
vizsgálati
minta
(g)

1

2

3

4

5

6

7

Fűfélék

 

 

 

 

 

 

Barázdált csenkesz
(Festuca rupicola)

5

5

2

30

3

30

Felemáslevelű csenkesz (Festuca heterophylla)

10

5

2

60

6

60

Magas tarackbúza
(Elytrigia elongata)

10

5

5

200

20

200

Magyar rozsnok
(Bromus inermis)

10

5

5

90

9

90

Sudár rozsnok
(Bromus erectus)

10

5

5

100

10

100

Taréjos búzafű
(Agropyron cristatum)

10

5

5

40

4

40

Taréjos cincor
(Cynosurus cristatus)

10

5

2

25

2

20

Veresnadrág csenkesz (Festuca pseudovina)

5

5

2

25

2

30

Zöld pántlikafű
(Phalaris arundinacea)

10

5

2

30

3

30

Pillangósok

 

 

 

 

 

 

Csicseriborsó
(Cicer arietinum)

20

10

10

1000

1000

1000

Fehérvirágú somkóró (Melilotus albus)

10

5

10

50

5

50

Lencse
(Lens culinaris)

10

10

5

600

60

600

Orvosi somkóró
(Melilotus officinalis)

10

5

10

50

5

50

Szegletes lednek
(Lathyrus sativus)

20

10

10

1000

450

1000

Tarka koronafürt (Securigera varia)

10

5

10

100

10

100

Egyéb fajok

 

 

 

 

 

 

Amaránt
(Amaranthus spp.)

5

5

2

10

2

10

Átnőttlevelű szilfium (Sylphium perfoliatum)

5

5

2

10

2

10

Mohar
(Setaria italica)

10

5

5

90

9

90

Szümcső
(Bunias orientalis)

10

5

5

700

70

700

Évelő rozs
(Secale cereanum)

10

5

5

500

50

250

Megjegyzés: A maximális tételsúlyt 5%-nál nagyobb mértékben nem szabad túllépni.

2. Vetőmag-vizsgálati és minősítési határértékek

Növényfaj

Szaporítási
fok

Csírázó-
képesség
%
legalább

Kemény
mag
%
legfeljebb

Tisztaság
%
legalább

Idegen mag
%
legfeljebb

Idegen mag
db/minta
legfeljebb

Nedvesség-
tartalom
%
legfeljebb

Összes

Egy faj

Egy faj

Avena
spp.
Cuscuta
spp.

Rumex
spp.

Plantago
lanceolata
Rumex
acetosella

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

Tarka koronafürt
(Securigera varia)

SE-E
I. fok,
ker.

80

60

98,0

0,3
1,0


0,4

20

0
0

3
5

0
15

13,0

Somkóró
(Melilotus albus
Melilotus officinalis)

SE-E
I. fok,
ker.

80

40

98,0

0,3
1,0


0,4

20

0
0

3
5

0
12

13,0

Megjegyzés: Melilotus spp. megengedett mennyisége SE-E: 0 db/minta; I–II. fok: 0,3%. Rumex spp.: Rumex spp. (Vadsóska fajok) a Rumex acetosella (Juhsóska) kivételével. A herefélék vetőmagjának arankatartalmát mintavételkor a teljes alapmintából külön is meg kell vizsgálni. A nagymagvú hereféléknél (alexandriai here, bíborhere, lucerna, vöröshere, nyúlszapuka, somkóró és tarka koronafürt) az arankavizsgálathoz az 1,12 mm (20-as) rostaalj összes mennyiségét a rosta fölével 400 g-ra kell kiegészíteni. Ha a rostaalj mennyisége 400 g-nál több, akkor is kell a rostaaljhoz még 100 g rostafölet keverni. Az így elkészített mintát finom vasporral összekeverve mágnesgépen kell átereszteni és a mágnesgépről lekerülő aljat arankára megvizsgálni. Arankavizsgálat alkalmával az első életképes arankamag megtalálásakor a vetőmagot arankafertőzöttnek kell nyilvánítani. A csírázóképesség vizsgálat és a biokémiai életképesség vizsgálat alkalmával megállapított keményhéjú és duzzadt magvak mennyiségét (db/100 db) a vetőmag-minősítő bizonyítványon külön is fel kell tüntetni.

Növényfaj

Szaporítási fok

Csírázó-
képesség
%
legalább

Tisztaság
%
legalább

Idegen mag % legfeljebb

Idegen mag db/minta legfeljebb

Anyarozs
szklerócium
és üszög
%
legfeljebb

Nedvesség-
tartalom
%
legfeljebb

Összes

Ebből
egy faj

Elytrigia
repens

Alopecurus
myo-
suroides

Ebből
egy faj

Elytrigia
repens

Alopecurus
myo-
suroides

Rumex
spp.

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

Amaránt
(Amaranthus spp.)

SE-E
I. fok,
ker.

80

99

0,5
1,5

0,2
1,0

X

X

X

X

X

X

 

13,0

Csenkesz fajok
(Festuca spp.)

SE-E
I. fok,
ker.

75

85,0

0,3
2,0


1,0


0,5


0,3

20

5

5

2
5

0,05

14,0

Magas tarackbúza
(Elytrigia elongata)

SE-E
I. fok,
ker.

80

97,0

0,4
1,5

1,0

0,3

0,3

20

5

5

5
10

14,0

20,0

Magyar rozsnok
(Bromus inermis)

SE-E
I. fok,
ker.

80

97

0,4
1,5


1,0


0,5


0,3

20

5

5

5
10

0,20

14,0

Mohar
(Setaria italica)

SE-E
I. fok,
ker.

85

97,5

0,5
1,5

0,2
0,5

X

X

X

X

X

X

0,04

14,0

Sudár rozsnok
(Bromus erectus)

SE-E
I. fok,
ker.

75

97,0

0,4
1,5


1,0


0,5


0,3

20

5

5

5
10

 

 

Taréjos búzafű
(Agropyron
cristatum)

SE-E
I. fok,
ker.

85

91,0

0,3
2,0


1,0


0,3


0,3

20

1

1

2
5

0,08

14,0

Taréjos cincor
(Cynosurus
cristatus)

SE-E
I. fok,
ker.

75

91,0

2,5

1,0

0,3

0,3

5

0,03

14,0

Zöld pántlikafű
(Phalaris
arundinacea)

SE-E
I. fok,
ker.

70

96,0

0,3
1,5


1,0


0,3


0,3

20

5

5

2
5

0,04

14,0

Megjegyzés: Az anyarozs szklerócium, üszögcsomó, illetve üszögös mag mennyiségét a teljes mintából kell meghatározni. Minden fajnál: Avena spp. (Vadzab); Cuscuta spp. (Aranka fajok): 0 db/minta.

Faj

Szaporítási
fok

Csírázóképesség
%
legalább

Tisztaság
%
legalább

Idegen mag db/minta legfeljebb

Nedvesség-
tartalom
%
legfeljebb

Egyéb követelmények

Összes

Ebből
káros gyom

1

2

3

4

5

6

7

9

Csicseri borsó
(Cicer arietinum)

SE-E
I–II. fok

70

99,0

2
10

X

14,0

 

Lencse
(Lens culinaris)

SE-E
I–II. fok

80

98

20
40

0
20

14,0

2 mm-nél nagyobb eltérést mutató magvak mennyisége maximum 10%

Szegletes lednek
(Lathyrus sativus)

SE-E
I–II. fok

85

99,0

10
20

X

14,0

 

Megjegyzés: A lencse magvait élő zsizsikre is meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a teljes laboratóriumi mintából kell elvégezni. Élő zsizsiket a fémzárolt tétel nem tartalmazhat.

Lencsében káros gyom:

Convolvulus arvensis (Szulák)

 

Lathyrus tuberosus (Mogyorós lednek)

 

Vicia sativa var. platysperma (Lencsebükköny)

Datura stramonium (Csattanó maszlag)

Faj

Szaporítási
fok

Tisztaság
legalább
(%)

Csírázó-
képesség
legalább
%

Idegenmag-tartalom legfeljebb %

Idegenmag-tartalom db/vizsgálati minta

Nedvesség-
tartalom
legfeljebb
%

Összes

Ebből
egy faj

Elytrigia
repens

Alopecurus
myo-
suroides

Ebből
egy faj

Elytrigia
repens

Alopecurus
myo-
suroides

Rumex
spp.

Raphanus
rapha-
nistrum

Gallium
spp.

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

Évelő rozs
(Secale cereanum)

SE-E
I. szap. fok.

97
97

60
60

0,4
1,0


0,5


0,3


0,3

20

5

5

2
5

1
3

1
7

14,0

Évelő rozsra vonatkozó további követelmények:

Avena spp. (vadzab fajok) 0 db/minta.

Anyarozs és üszög legfeljebb 0,2%/minta lehet.

4. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez175

Az ipari olaj- és rost növények vetőmagvainak forgalomba hozatali feltételei

Ezen melléklet előírásait az A. részben felsorolt fajok vetőmagvainak előállítására, minősítésére, valamint az ilyen vetőmagvaknak az Európai Unió határain belüli forgalomba hozatalára és – ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik – harmadik országba irányuló exportjára kell alkalmazni.

A. rész

Faj

Engedélyezett szaporítási fok

1

2

Barna mustár (Brassica juncea /L./ Czern.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok

Fehér mustár (Sinapis alba L.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok

Fekete mustár (Brassica nigra /L./ W.D.J. Koch)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Földimogyoró (Arachis hypogaea L.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok,
kereskedelmi

Gyapot
(Gossypium hirsutum L., Gossypium barbadense L.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Káposztarepce (Brassica napus L. /partim/)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok

Kender (Cannabis sativa L.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Kömény (Carum carvi L.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok

Len (olajlen, rostlen)
(Linum usitatissimum L.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok,
III. szaporítási fok

Mák (Papaver somniferum L.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok

Napraforgó (Helianthus annuus L.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok

Réparepce
(Brassica rapa L. var. silvestris /Lam./ Briggs
Tarlórépa (Brassica rapa L. var. rapa)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok

Sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok

Szója (Glycine max /L./ Merr.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

A szuperelit szaporítási fokú vetőmag-előállításokat, amennyiben termésüket nem közvetlenül elit szaporítási fokú vetőmag-előállítás céljaira használják fel, továbbá az elit, az I., a II. és a III. szaporulati fokú vetőmag-előállításokat és termésüket hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni, és meg kell felelniük az A. részben foglalt követelményeknek.

Elit szaporítási fok hibrid fajták esetén:

a)    az elit szaporítási fokú beltenyésztett vonal, melyet hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni és meg kell felelnie az A. rész elit szaporítási fokra vonatkozó feltételeinek,

b)    elit szaporulati fokú alapanyag egyszeres keresztezés, amelyet három (TC) vagy négyvonalas (DC) keresztezésű hibridek létrehozására szántak; hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni és meg kell felelnie az A. rész elitre vonatkozó feltételeinek.

A vetőmag fajtaazonosságának és fajtatisztaságának kielégítőnek kell lennie. Az alább felsorolt fajok vetőmagjának a következő fajtatisztasági határértéknek kell megfelelnie.

Faj és szaporítási fok

Minimális fajtatisztaság (%)

1

2

Gyapot
(Gossypium hirsutum L., Gossypium barbadense L.)
elit és szuperelit vetőmag
I. és II. szaporítási fokú vetőmag



99,9
9,5

Földimogyoró (Arachis hypogaea)
elit és szuperelit vetőmag
I. és II. szaporítási fokú vetőmag


99,7
99,5

Káposztarepce (Brassica napus),
Réparepce (Brassica rapa)
nem kizárólag takarmányozási célra szánt fajták,
elit és szuperelit vetőmag
I. szaporítási fokú vetőmag




99,9
99,7

Káposztarepce (Brassica napus),
Réparepce (Brassica rapa)
kizárólag takarmányozási célra szánt fajták,
Napraforgó (Helianthus annuus),
nem hibrid fajták, ideértve a komponenseiket is,
Fehér mustár (Sinapis alba)
elit és szuperelit vetőmag
I. szaporítási fokú vetőmag







99,7
99,0

Napraforgó (Helianthus annuus) hibrid fajták
elit vetőmag előállítása esetén:
beltenyésztett vonal
alapegyszeres apa
alapegyszeres anya
I. szaporítási fokú vetőmag előállítás esetén
apa
anya



99,8
99,8
99,5

99,5
99,0

Káposztarepce hibrid fajták
elit vetőmag előállítása esetén:
beltenyésztett vonal
alapegyszeres apa
alapegyszeres anya
I. szaporítási fokú vetőmag előállítás esetén
apa
anya



99,9
99,9
99,8

99,7
99,0

Len (Linum usitatissimum)
elit és szuperelit vetőmag
I. szaporítási fokú vetőmag
II. és III. szaporítási fokú vetőmag


99,7
98,0
97,5

Mák (Papaver somniferum)
elit és szuperelit vetőmag
I. szaporítási fokú vetőmag


99,0
98,0

Szója (Glycine max)
elit és szuperelit vetőmag
I. és II. szaporítási fokú vetőmag


99,5
99,0

Ezen feltételek biztosítására elsődlegesen a szántóföldi ellenőrzés követelményeit kell betartani. A már forgalomba hozott vetőmagvak fajtatisztaságának ellenőrző megállapítása szántóföldi fajtakitermesztéssel, illetve kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokkal történik.

B. rész

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes minőségi követelményei

<

1. Barna mustár

(Brassica juncea /L./ Czern.)

 

Fehérmustár

(Sinapis alba L.)

 

Fekete mustár

(Brassica nigra /L./ W.D.J. Koch)