nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet
a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról
2017-08-18
infinity
17
Jogszabály

50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet

a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: törvény) 30. §-a (2) bekezdésének d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a)1 az 1. számú mellékletben felsorolt zöldségnövények fajtáinak és hibridjeinek vetőmagjaira és ültetési anyagaira, valamint egyéb fajokra és hibridekre, amennyiben azokat a 2. számú mellékletben felsorolt növények oltásánál alanyként vagy nemesként használják fel,

b)2 a Nemzeti Fajtajegyzék – Zöldségnövények B és C fejezeteiben felsorolt zöldség-, valamint a Nemzeti Fajtajegyzék – Gyógy- és fűszernövények A és B fejezeteiben felsorolt gyógy- és fűszernövények (a továbbiakban együtt: zöldségnövény) fajták hazai előállítású szaporítóanyagaira,

c)3 a zöldség vetőmagvak előállítására, feldolgozására, kiszerelésére, forgalmazására, minősítésére és ellenőrzésére,

d) a zöldségpalánták előállítására, forgalmazására és ellenőrzésére,

e)4 azokra a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik szaporítóanyag előállítók és árutermelők részére való forgalomba hozatal céljából, hivatásszerűen folytatnak

1. szaporítóanyag előállító,

2. feldolgozó,

3. kiszerelő,

4.5 forgalmazó,

5.6 palánta-előállító vagy

6.7 palántaforgalmazó

tevékenységet,

f)8 a minősítést végző Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra (a továbbiakban: NÉBIH), valamint a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatalra (a továbbiakban: járási hivatal) és egyéb természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, továbbá az ellenőrző és felügyeletet ellátó jogi személyekre.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) a kizárólag díszítő értékű zöldségnövényekre és azok palántáira,

b)9 a genetikai sokszínűség megőrzését célzó, génbanki felhasználásra,

c)10 a kizárólag kísérleti, kutatási, nemesítési, kiállítási célra (mintaként) való felhasználásra, amennyiben mennyisége nem haladja meg szemenkénti kiszerelés esetében a 10 000 szemet, súlyegységes kiszerelés esetén az ezermag tömeg 100-szorosát és a zöldség hibridek esetén az ezermag tömeget,

d) a teljes mennyiségben harmadik országba irányuló kivitelre szánt zöldség szaporítóanyagra, amennyiben az az előállítás során megfelelően el van különítve, megfelel a növényegészségügyi jogszabályok előírásainak és az előállító az e rendeletben foglaltak alkalmazását nem kéri,

e) a palánta saját felhasználására,

f)11 a palánta nem árutermelők részére, hanem kiskerti felhasználás céljára történő értékesítésére, ha a forgalomba hozott palánta mennyisége üzemenként, telephelyenként nem haladja meg dughagyma esetében az évi 200 kg-t, fiókhagyma esetében a 100 kg-t, hajtatási fajtákból 10 000 db-ot, illetve mindösszesen a 150 000 db-ot,

g) a vetőmag előállításra és forgalomba hozatalra, ha az előállított és forgalomba hozott mennyiség nem haladja meg szemenkénti kiszerelés esetében a 10 000 szemet, súlyegységes kiszerelés esetén az ezermag tömeg 100-szorosát és a zöldség hibridek esetén az ezermag tömeget,

h)12 a zöldségnövények mint fajok vetőmagvainak, illetve palántáinak hazai előállítására és forgalomba hozatalára, amennyiben nem államilag elismert fajtát forgalmaznak.

(3)13 A regisztrált tájfajták és az elismert házikerti fajták esetében e rendelet előírásait a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. akkreditált vetőmagvizsgáló laboratórium: a vetőmag vizsgálatára – az erre kijelölt intézmény által igazoltan – megfelelő személyi, tárgyi és módszertani feltételekkel rendelkező laboratórium, amely a vetőmag minősítéséhez alkalmas vizsgálati eredmények kibocsátására jogosult,

2. alapminta: a vetőmagtételből csomagolási egységenként vett összes részminta összeöntéséből alapos keveréssel készített minta,

3.14 államilag elismert fajta: Magyarország Nemzeti Fajtajegyzékébe bejegyzett fajta,

4. anyamag: a vetőmag előállításához (termesztéséhez) használt vetőmag,

5.15 átruházott jogkörben végzett minősítés: az 1. számú mellékletben és a Nemzeti Fajtajegyzék B és C fejezetében, valamint a 3–5. számú mellékletben felsorolt feltételek ellenőrzése és dokumentálása az erre a tevékenységre a NÉBIH-nél nyilvántartott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által,

6. certifikált vetőmag: a forgalmazás előtt hatósági ellenőrzésben részesített és hatóságilag minősített vetőmag, amely eleget tesz a 6. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak,

7. címke: a vetőmag tétel azonosító adatait és hiteles zárását bizonyító okmány, amelyet a tétel minden göngyölegegységén elhelyeznek,

8. csávázott vetőmag: növényvédőszeres felületi kezelésben részesített vetőmag,

9. csírázóképesség: a fajazonos tiszta magvakból megfelelő laboratóriumi feltételek között végzett csíráztatással, meghatározott idő alatt nyert teljes értékű (normális) csíranövények aránya a teljes mintamennyiség darabszázalékában kifejezve,

10. drazsírozott vetőmag: olyan vetőmag, amelynek felületét speciális összetételű anyaggal vonták be,

11. elit (bázis) vetőmag: a forgalomba hozatalt megelőző hatósági ellenőrzés mellett előállított és minősített vetőmag, amely eleget tesz a 6. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak,

12. ellenőrzési minta: a forgalomba hozott vetőmagtétel minőségének ellenőrzése, valamint a kisparcellás utóellenőrzés céljából az illetékes állami szerv által a mintavétel előírásainak megfelelően hatósági jogkörben vett minta,

13. faj-, illetve fajtaazonos növényállomány: növényállomány, amelynek egyedei a hivatalos morfológiai leírás szerinti tulajdonságokat mutatják, és amely megfelel az adott fajra és szaporítási fokra vonatkozó szántóföldi ellenőrzés, illetve kisparcellás utóellenőrzés követelményeinek,

14. faj-, illetve fajtatiszta növényállomány: növényállomány, amely idegen fajú vagy fajtájú egyedeket nem, vagy a vonatkozó előírások szerint megengedett mértékben tartalmaz,

15. fajazonos mag: a vizsgált fajhoz tartozó érett, sértetlen magvak, valamint azok az aszott, éretlen, törött és sérült magvak, amelyek nagyobbak eredeti nagyságuk felénél, és amelyek a vonatkozó szabvány szerint tiszta magnak minősülnek,

16. fajtaazonos szaporítóanyag: megjelölésének megfelelő fajú, fajtájú szaporítóanyag, amely oltott növény esetén az alanyfajtára is vonatkozik,

17. fajtatiszta szaporítóanyag: a tétel vagy csomagolási egység megjelölésétől eltérő fajú, fajtájú, alanyú egyedet nem tartalmazó szaporítóanyag,

18. fejlettség: a növények vegetatív és generatív részeinek – a szaporított fajtára jellemző kedvező fejlettséghez viszonyított – átlagos fejlettségi állapota az állományon belül az ellenőrzés időpontjában,

19.16 gyomnövények: a vetőmag-szaporító táblán kultúrnövényként nem termesztett növények és azok magvai, termései, hagymái vagy gumói,

20. harmadik ország: az Európai Unió tagállamain (a továbbiakban: tagállam) kívüli ország,

21. hibrid: két vagy több szülői komponens meghatározott kereszteződésével létrejött fajta,

22. hiteles minta: hatóság, bíróság vagy az érdekelt felek (vevő, eladó) által közösen – a vonatkozó szabvány előírásai szerint – vett szaporítóanyag minta,

23. hivatalos fajtaleírás: a fajta állami elismeréssel vagy regisztrációval érvényessé váló morfológiai leírása,

24. hivatalos minta: az illetékes állami szerv által a külön jogszabály szerint vett minta, amely a mintavétel célja szerint minősítő vagy ellenőrzési minta lehet,

25. idegen fajú magvak: a vizsgált fajhoz nem tartozó magvak,

26. idegen növény: a vetőmag-előállítás célját szolgáló növényállományban (fajták, vonalak) előforduló, a hivatalos vagy ezzel egyenértékű fajtaleírástól morfológiai és egyéb bélyegek tekintetében eltérő növény,

26/a.17 import vetőmag: az a Magyarország területére beszállított vetőmag, melyet nem az Európai Unióban minősítettek és az Európai Unión belül első forgalomba hozatalára Magyarország területén kerül sor,

27. ISTA (International Seed Testing Association): a Vetőmagvizsgálók Nemzetközi Szövetsége,

28. ISTA módszertan: az ISTA által hivatalosan kiadott kötelező vizsgálati módszertan, amellyel a nemzetközi vetőmag-minősítő okmányokhoz a vetőmagot vizsgálni és minősíteni kell,

29. káros gyommagvak: egyes kultúrnövényfajok magvai között nem, vagy csak korlátozott mértékben megengedett magvak,

30. kiegyenlítettség: a vetőmagtermő tábla növényállományának beállottsága, térbeli megoszlása, az egyes növények és növényrészek arányos fejlettsége, a virágzás és az érés egyöntetűsége a szántóföldi ellenőrzés időszakában,

31. kiskerti felhasználás: kis mennyiségben, nem árutermelő részéről történő zöldségpalánta vásárlás,

32.18 kis mennyiség: az egy üzem által hajtatási telephelyenként hajtatási fajtákból történő előállítás, illetve forgalomba hozatal esetén legfeljebb évi 10 000 db, dughagyma esetében 200 kg, valamint fiókhagyma esetében 100 kg, mindösszesen 150 000 db palánta,

33. kiszerelés: a minősített vetőmagvak fajonként meghatározott tömeghatárig történő kicsomagolása,

34. kritikus pont: a zöldségpalánta előállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának folyamatában kijelölt lényeges technológiai fázis,

35. kultúrállapot: a vetőmag-szaporító tábla, illetve a palánta előállítás helyének általános agrotechnikai és gyommentességi állapota,

36. laboratóriumi minta: hivatalos vizsgálatra beküldött minta, amelyet vetőmag esetén az alapmintából, palánta esetén a hivatalos mintából képeznek,

37. letéti minta: olyan hivatalos vagy hiteles minta, amelyet későbbi minősítő vagy utóellenőrzési vizsgálat céljára megőriznek,

38. magánminta: a hivatalos és a hiteles minta feltételeinek nem megfelelő minta,

39. minősített vetőmag: az a vetőmag, amely az e rendelet szerinti vetőmag-minősítési eljárásban vagy annak valamely részfolyamatában részesült,

40. minősítő minta: a vetőmag forgalomba hozatalát megelőző vetőmag-minősítés céljára vett minta,

41. minta: a mintavétel előírásainak megfelelően képzett egységtömeg, amely az egész szaporítóanyag-tételt képviseli (reprezentálja),

42. mintavétel: művelet, amelynek során a vetőmag- vagy palántatételből meghatározott módon olyan kisebb mennyiséget (mintát) vesznek, amely hűen tükrözi az egész tétel átlagos összetételét és minőségét,

43. mintavételi jegyzőkönyv: a mintavételkor készített okirat, amely tartalmazza a mintatétellel való azonosítását és a mintavétel előírás szerinti elvégzésére vonatkozó adatokat,

44. narancsbizonyítvány: az ISTA nemzetközi előírásai szerint vizsgált vetőmagtétel azonosító okmánya,

45. nedvességtartalom: a magban lévő nedvesség mennyisége, tömegszázalékban kifejezve,

46. növényútlevél: különböző típusú növényekre, növényi termékekre az Európai Unió szintjén rendszeresített hatósági címke, amely bizonyítja, hogy a növényegészségügyi előírásokat betartották, és amelyet valamely tagállami hatóság készít el és bocsát ki a kibocsátási eljárás részleteit szabályozó végrehajtási rendelkezésekkel összhangban,

47. nyers vetőmag: vetési célra betakarított tisztítatlan vagy előtisztított vetőmag,

48. osztályozott vetőmag: azonos méretfrakcióra bontott vetőmag,

49. palánta: árutermő növény termesztéséhez alapanyagul szolgáló magról nevelt fiatal növény, beleértve az oltott növényt, valamint a dughagymát, a fiókhagymát és a gyökértörzset,

50. palántatétel: meghatározott számú, homogén összetételű és azonos származású árut jelölő palánta mennyiség,

51. palánta vizsgáló laboratórium: olyan hatóság által megbízott vizsgálatokat végző és eredményeket kibocsátó létesítmény, amelynek közreműködésével a zöldségpalánta minőségi követelményeknek való megfelelése megállapítható,

52. regisztrált fajta: a tagállamok nemzeti fajtajegyzékébe bejegyzett, illetve a Közösségi Fajtajegyzékben közzétett fajta,

53. saját felhasználás: az üzem által előállított zöldségpalánta nem forgalomba hozatal, hanem saját termesztés céljára való felhasználása,

54.19 saját jogú minősítés: a standard vetőmag előállításának és forgalomba hozatalának alapjául szolgáló, a NÉBIH-nél nyilvántartott személy által végzett minősítés,

55. standard vetőmag: forgalomba hozatala előtt hatósági ellenőrzésben nem részesített, saját jogú minősítéssel minősített vetőmag, amely eleget tesz a 6. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak,

56. szabadon elvirágzó fajta: azonos fajtájú vetőmaggal elvetett kultúrában szabad megporzás útján megtermékenyülő növények, amelyeknek utódnemzedéke megőrzi az eredeti jellemző fajtabélyegeket és tulajdonságokat,

57. szántóföldi ellenőrzés: a vetőmag-szaporító tábla növényállományának a tenyészidő meghatározott szakaszaiban végzett vizsgálata előírt érték-meghatározó tényezők és a fajtaleírás alapján, amelynek során elbírálják, hogy a növényállomány megfelel-e a vetőmag-szaporításra vonatkozó határértékeknek,

58.20 szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyv: a szántóföldi ellenőrzések eredményéről a NÉBIH által készített, az elit és a certifikált vetőmag fémzárolásának és minősítésének alapját képező közokirat,

59. származási bizonylat: a certifikált vetőmag előállításához használt, az anyamag származását, faját, fajtáját, szaporítási fokát és minőségét igazoló okirat,

60. szelekció: az idegen fajú, fajtájú, illetve beteg, fejlődésben elmaradt, csenevész vagy vegyszertől károsodott növények felismeréskor végzett eltávolítása a szaporítótábla növényállományából,

61. szuperelit vetőmag: a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelő vetőmag.

62. tárolás: a vetőmag, illetve az ültetésre kész fejlettségű zöldségpalánta forgalomba hozatalig történő szakszerű megőrzése,

63.21 utóellenőrzés: a fajtaazonosság és a fajtatisztaság ellenőrzése céljából a NÉBIH által a letéti mintából, illetve a hivatalos palánta mintából végzett kisparcellás fajtakitermesztés,

64.22 üzem: természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely zöldségpalántát hivatásszerűen előállít, tárol, kezel vagy forgalomba hoz,

65. vetőmag tisztaság: a fajazonos tiszta mag aránya, amelyet adott magtömegből tömegszázalékban határoznak meg,

66. vetőmag-feldolgozás: a betakarított nyers magtermés átvétele, szükség szerinti szállítása, tisztítása, esetleges csávázása vagy egyéb kezelése (osztályozása, drazsírozása stb.), csomagolása, a feldolgozott kész vetőmag tárolása, fémzárolásra való előkészítése és a végtermék kiadása,

67.23 vetőmag-feldolgozó: az a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező – a 6. §-ban foglaltaknak eleget tevő – természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely a betakarított nyers magtermést tisztítótelepi feldolgozással fémzárolásra előkészíti,

68. vetőmag-minősítő bizonyítvány: a fémzárolt vetőmagtételre vonatkozó, a tétel adatait és a forgalmazás feltételeinek való megfelelést tartalmazó okirat,

69. vetőmagtétel: egységnyi faj-, illetve fajtaazonos vetőmag, amely a hozzá tartozó valamennyi göngyölegen a tételre vonatkozó, a minősítő által adott azonosítószámmal rendelkezik,

70. vetőmagvizsgálat: a vetőmag értékét meghatározó tulajdonságok laboratóriumi vizsgálata,

71. vetőmag-vizsgálati jegyzőkönyv: a vetőmagvak hivatalos, hiteles és magánmintáinak felhasználásával végzett vizsgálatok eredményeiről kiállított okirat,

72. vetőmagvizsgáló laboratórium: a vetőmag fizikai tulajdonságainak (tisztaság, csírázóképesség, nedvességtartalom, kórtani állapot) vizsgálatára szolgáló és az ahhoz szükséges megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező létesítmény,

73. vizsgálati minta: a vetőmag laboratóriumi minta-osztásából származó minta, amelyből az előírt vizsgálatokat végzik.

A zöldségvetőmaggal szemben támasztott általános követelmények

3. § (1) A vetőmagnak az alábbi minőségi előírásoknak kell megfelelnie a 3. és 4. számú mellékletben felsorolt határértékekre figyelemmel:

a) technikai tisztaság,

b) mentesség idegen fajú magtól és gyommagvaktól,

c)24

d) csírázóképesség,

e) egészségi állapot,

f) faj-, illetve fajtaazonosság,

g) minden olyan tulajdonság, amely a rendeltetésszerű vetőmaghasználat, a termesztés és a tárolhatóság szempontjából jelentőséggel bír.

(2) A vetőmagot a 15. §-ban foglaltak szerint megfelelő módon kell csomagolni és jelölésekkel ellátni.

(3)25 A vetőmagot faj- és fajtaazonosságának ellenőrzése céljából hatósági utóellenőrzés alá kell vetni a 24. §-ban meghatározott előírások szerint.

3/A. §26 (1)27 Átmeneti és az Európai Unión belül ki nem küszöbölhető zöldség-vetőmaghiány esetén a 3. és 4. számú mellékletben a minimális csírázásra vonatkozóan megállapított követelményeknek meg nem felelő certifikált és standard vetőmag átmeneti forgalomba hozatala iránti kérelmet a NÉBIH-hez írásban kell benyújtani. A NÉBIH – egyetértése esetén – a kérelmet az Európai Bizottságnak továbbítja, a többi tagállam egyidejű értesítésével.

(2)28 A minimális csírázásra vonatkozó követelményeket nem teljesítő szaporítóanyagok forgalmazásának ideiglenes engedélyezésére a tagállamoknak adott felhatalmazás tekintetében a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/54/EK, 2002/55/EK és 2002/57/EK tanácsi irányelv alkalmazása szabályainak megállapításáról szóló, 2006. február 8-i 217/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti kapcsolattartó pont Magyarország tekintetében a NÉBIH.

A zöldségvetőmagvak szaporításának, feldolgozásának
és forgalomba hozatalának feltételei

4. § (1) Vetőmagot az szaporíthat, dolgozhat fel, illetve hozhat forgalomba, aki

a)29

b) nyilvántartást vezet

1. a szaporításhoz használt anyamag mennyiségéről és eredetéről,

2. a feldolgozásra kerülő vetőmag eredeti mennyiségéről és eredetéről,

3. az átadott vetőmag mennyiségéről, eredetéről és a vetőmagot elsőként átvevő címéről és telephelyéről,

4. a saját üzemen belül felhasznált vetőmag mennyiségéről és eredetéről, valamint

5. annak a vetőmag termésnek a tárolási helyéről, amelynek minősítését visszavonták.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásokat öt évig meg kell őrizni, és kérésre az ellenőrző hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

5. § (1) Az 1. számú mellékletben felsorolt zöldségfajokból minősített vetőmag csak a Nemzeti Fajtajegyzéken vagy a Közösségi Fajtajegyzéken bejegyzett fajtanévvel forgalmazható.

(2)30 Fajmegjelöléses vetőmag csak abban az esetben hozható forgalomba, ha a vetőmag az 1. számú mellékletben felsorolt faj csupán díszítő értékű fajtájához tartozik, illetve ha egyéb faj esetében nincs bejegyzett fajtája a Nemzeti Fajtajegyzék B és C fejezeteiben.

(3) Amennyiben a fajtát a Nemzeti Fajtajegyzékről vagy a Közösségi Fajtajegyzékről visszavonták, vetőmagja a visszavonást követő harmadik év június 30-áig forgalomba hozható.

(4) Vetőmag nagykereskedelmi forgalmazását csak az végezheti, aki

a) a vonatkozó jogszabályokban foglaltakat betartja és a vonatkozó szabványban előírt követelményeket biztosítja, és

b) tagja a termékpálya szerinti terméktanácsnak.

(5) Kiskereskedelmi tevékenységet az folytathat, aki tevékenysége során betartja a vetőmag kezelésére vonatkozó előírásokat és megfelelő tárolási körülményeket tud biztosítani. Kiskereskedelmi forgalomban a csomagolási egységeket megbontani, vetőmagot kimérni tilos.

(6) Amennyiben a zöldség vetőmag tulajdonságai, a vizsgálatok követelményei, a jelölések és a fémzárolás megfelelnek az e rendeletben, illetve a külön jogszabályokban leírt követelményeknek, az áru forgalmazása e tekintetben további kereskedelmi korlátozás alá nem eshet, kivéve, ha ez a valamely közösségi jogszabályban előírtakba ütközik.

Vetőmag kategóriák a zöldségvetőmagvak forgalomba hozatala során

6. § (1) Az 1. számú mellékletben és a Nemzeti Fajtajegyzék B. részében felsorolt zöldségfajok államilag elismert vagy a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajtáinak vetőmagját – a nemesítő vagy a fajtafenntartó szándékának megfelelően – a következő kategóriákban lehet forgalomba hozni:

a) szuperelit vetőmagként az olyan vetőmagot,

1. amelyet a nemesítő vagy a fajtafenntartó felelősségével a fajtafenntartásra vonatkozó elfogadott gyakorlat szerint termesztettek,

2. amelyet elit vetőmag termesztésére szántak,

3. amely eleget tesz a 3–5. számú mellékletben az elit vetőmagra megállapított követelményeknek,

4. amelynél hatósági vizsgálat bizonyítja, hogy eleget tesz az 1–3. pont szerinti követelményeknek, ha nem elit vetőmag előállítására szánják;

b) elit vetőmagként az olyan vetőmagot,

1. amelyet a nemesítő felelősségével a fajtafenntartásra vonatkozó elfogadott gyakorlat szerint termesztettek,

2. amelyet certifikált kategóriájú vetőmag termesztésére szántak,

3. amely eleget tesz a 3–5. számú mellékletben az elit vetőmagra megállapított követelményeknek,

4.31 amely hatósági vizsgálat vagy hatósági felügyelet mellett végzett vizsgálat által bizonyítottan tesz eleget a 1–3. pont szerinti feltételeknek;

c) certifikált vetőmagként az olyan vetőmagot,

1. amelyet közvetlenül elit vetőmagból, vagy – ha a nemesítő kéri – szuperelit vetőmagból állítanak elő,

2.32 amely hatósági vizsgálat által bizonyítottan eleget tesz a 3–5. számú mellékletben a certifikált vetőmagra előírt feltételeknek,

3.33 amelyet elsősorban árutermelésre és standard vetőmag-előállításra szánnak,

4.34 amely hatósági vizsgálat vagy hatósági felügyelet mellett végzett vizsgálat által bizonyítottan tesz eleget az 1–3. pont szerinti feltételeknek,

5.35 amelyet utóellenőrzésnek vethetnek alá fajtaazonosságának és fajtatisztaságának igazolása érdekében.

d)36 standard vetőmagként az olyan vetőmagot,

1. amely kellően fajtaazonos és fajtatiszta,

2. amelyet elsősorban árutermelésre szánnak,

3. amelyet a fajtafenntartás folytonosságának biztosítására – a fajtafenntartó felelősségével a fajtafenntartás elfogadott gyakorlata szerint – használnak,

4. amely eleget tesz a 3. és 4. számú mellékletben megállapított vetőmag-minőségi feltételeknek,

5. amelyet a rendelet előírásainak megfelelően utóellenőrzésnek vetnek alá az előírt fajtaazonosság és fajtatisztaság igazolása érdekében.

(2) Ipari cikória vetőmagja csak akkor hozható forgalomba, ha azt elit vagy certifikált vetőmagként minősítették.

(3) Az egyéb – az 1. számú mellékletben és a Nemzeti Fajtajegyzék B. részében fel nem sorolt – zöldségfajok vetőmagja abban az esetben forgalmazható, ha annak minősége megfelel az MSZ 7145 számú szabvány előírásainak és a rendeltetésszerű felhasználás feltételeinek, azaz kellő tisztaságú és csírázóképessége révén alkalmas ép, egészséges növény felnevelésére.

(4)37 Egyedi szaporítási és forgalmazási engedély adható a bejelentőnek vagy az ország területén működő képviselőnek azon fajta forgalmazására, amelyet legalább egy tagállamban nemzeti fajtajegyzékre történő vétel céljából bejelentettek, és amelyre vonatkozóan a technikai kérdőívet benyújtották (egyedi engedélyes vetőmag). Az engedélyt az agrárpolitikáért felelős miniszter meghatározott mennyiségre és időtartamra adja meg. Az engedélyes vetőmag csak Magyarország területén, az e rendeletben foglalt feltételek mellett forgalmazható.

(5)38 Amennyiben az Európai Unióban elit, certifikált vagy standard minősítésű vetőmagból hiány lép fel, a NÉBIH engedélyével olyan vetőmag is forgalmazható, amely a 3. és 4. számú mellékletben előírt minőségi követelményeknek nem felel meg, vagy az 1. számú mellékletben felsorolt fajok esetében nem szerepel sem a Nemzeti Fajtajegyzékben, sem a Közösségi Fajtajegyzékben. A NÉBIH az engedélyt a forgalmazó kérelmére a fajtabejelentő vagy hazai képviselőjének előzetes írásbeli hozzájárulásával és a termékpálya szerinti terméktanács egyetértésével – az Európai Bizottság felhatalmazása esetén – adja meg. Az engedély csak az adott tételre és meghatározott időtartamra vonatkozhat. Az adott fajta vetőmagjának egyes kategóriái esetében a megfelelő kategóriára előírt hatósági vagy szállítói címkét kell használni. A Nemzeti Fajtajegyzékben és a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő fajták esetében a címke barna színű. A címkén minden esetben fel kell tüntetni, hogy a vetőmag kevésbé szigorú követelményeknek felel meg.

(6)39 A keverék az ugyanazon faj különféle fajtáihoz tartozó certifikált, illetve standard szaporítási fokú vetőmagjából állhat. A keveréket a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajtákból, csak fajtaazonos és fajtatiszta fémzárolt vetőmagtételekből lehet előállítani, és csak kis kiszerelésben, a benne levő fajták megnevezésével, vagy termék-, illetve márkanévvel lehet forgalomba hozni. A fajta megjelöléssel ellátott keverék esetében a fajták arányát százalékban is fel kell tüntetni, termékmegnevezés esetén az aránynak állandónak kell lennie.

Zöldségvetőmag forgalmazása40

7. §41 (1)42 A tagállamokban jogszerűen előállított és forgalomba hozott zöldségvetőmag Magyarországon forgalomba hozható. A tagállamokból származó csemege és pattogató kukorica vetőmagtételek esetében azonban a vetőmagtételt Magyarországon első alkalommal forgalomba hozónak a vetőmagtétel beérkezését követően 5 napon belül írásban tájékoztatnia kell a NÉBIH-et a vetőmagtétel beszállításának tényéről, valamint mennyiségéről.

(2)43 A NÉBIH az (1) bekezdés szerint bejelentett vetőmagtételek géntechnológiával módosított szervezettől való mentességét (a továbbiakban: GMO mentesség) kockázatértékelés alapján vizsgálja. A NÉBIH-nek a bejelentést követően 5 napon belül jeleznie kell a vizsgálati szándékát. A vizsgálati szándék jelzésétől számított 5 napon belül a NÉBIH-nek, a járási hivatalnak, illetve standard vetőmag esetén az első alkalommal forgalomba hozónak mintát kell vennie. A járási hivatalnak, illetve az első alkalommal forgalomba hozónak a mintavételt követően haladéktalanul továbbítania kell a mintát a NÉBIH-nek. A NÉBIH-nek a vizsgálati eredményt a mintavételtől számított 30 napon belül a bejelentő rendelkezésére kell bocsátania. A vetőmagtétel forgalmazása a vetőmagtétel vizsgálati eredményétől függően kezdhető meg.

(3)44 A Magyarországon előállított csemege és pattogató kukorica esetében a NÉBIH, illetve a fémzárolás helye szerint illetékes járási hivatal kockázatértékelés alapján a fémzárolás alkalmával mintát vehet az adott vetőmagtételből a GMO mentesség NÉBIH által történő vizsgálatára. Saját jogú minősítés esetén a NÉBIH által kockázatértékelés alapján kiválasztott minősítő köteles mintát venni a GMO mentesség megállapítása céljából. A mintát a NÉBIH részére 5 napon belül meg kell küldeni. Az eljárásra a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

(4)45

(5) A NÉBIH a 38. §-ban foglaltak szerint jár el, amennyiben laboratóriumi vizsgálati eredménye géntechnológiával módosított szervezettel való szennyezettséget állapít meg. A zárolt tétel nem forgalmazható. A zárolt vetőmagot birtokosának a NÉBIH által meghatározott módon meg kell semmisítenie.

Zöldségvetőmag import

8. § (1)46 A harmadik országból származó zöldségvetőmag csak az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően forgalmazható. A csemege és pattogató kukorica vetőmagtételek esetében a forgalomba hozatal feltétele a GMO mentességre vonatkozó akkreditált laboratóriumi mérési jegyzőkönyv csatolása. A csemege és pattogató kukorica vetőmagtételt Magyarországon első alkalommal forgalomba hozónak a vetőmagtétel beérkezését követően 5 napon belül írásban tájékoztatnia kell a NÉBIH-et a vetőmagtétel beszállításának tényéről, valamint mennyiségéről. A NÉBIH a bejelentett csemege és pattogató kukorica vetőmagtételek GMO mentességét kockázatértékelés alapján vizsgálja. A vizsgálati eljárásra a 7. § (2) bekezdésében, valamint a (4)–(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2)47 Hivatalosan vizsgált szuperelit, elit és certifikált vetőmag esetén a fajtát és a vetőmag minőségét nemzetközileg elfogadott vetőmag minősítő okmányokkal kell igazolni. Amennyiben az Európai Unió a harmadik ország minősítési eljárását egyenértékűnek ismeri el, akkor kérésre a NÉBIH az adott vetőmagtételt hatóságilag minősítettként elismeri. A harmadik országból származó vetőmagtételek csak a NÉBIH minősítése, illetve utóellenőrzése után hozhatók forgalomba.

(3)48 Amennyiben az Európai Unió Bizottság javaslata alapján az Európai Unió Tanácsa minősített többséggel megállapítja, hogy a harmadik országban végzett hatósági vizsgálatokat, a fajtafenntartás módszerét, a szántóföldi szemléket, a betakarított vetőmag jellemzőit, a vizsgálati szabályokat, a fajtaazonosság biztosítását, a jelölést és az ellenőrzést tekintve egyenértékű biztosítékokat nyújtanak az Európai Unióban betakarított elit, certifikált, illetve standard vetőmaggal, és az megfelel e rendelet előírásainak, a harmadik ország vetőmag minősítése Magyarországon valamint az Európai Unión belüli forgalmazásra is érvényes.

(4)49 Standard vetőmag esetén a fajtát és a vetőmag minőségét a harmadik ország exportőre által hitelesített minőségi bizonyítvány igazolja. A beérkező tételeket a NÉBIH ellenőrzi, valamint utóellenőrzésben részesíti.

(5) Harmadik országból importált vetőmag két kilogrammot meghaladó mennyiségben való forgalomba hozatala esetén a vetőmag szállításánál fel kell tüntetni

a) a faj nevét,

b) a fajta nevét,

c) a vetőmag minősítési kategóriát,

d) az előállító ország és az illetékes ellenőrző hatóság megnevezését és címét,

e) a feladó ország megnevezését,

f) az importőr nevét és címét, valamint

g) a vetőmag mennyiségét.

Zöldségvetőmag export

9. § (1) A harmadik országba kiszállított vetőmag minősítése az e rendeletben foglaltak vagy szerződésben kikötött feltételek szerint történik.

(2) Hivatalosan vizsgált szuperelit, elit és certifikált vetőmag esetén a vetőmag minősítése a narancsbizonyítvány kiállításához szükséges nemzetközi módszerek szerint történik.

(3) A standard vetőmag minőségét ez exportőr által hitelesített minősítő bizonyítvány igazolja.

(4) Harmadik országba történő vetőmag export esetén a vámhatóságnak kiviteli ellenőrzésre csak olyan vetőmagtétel mutatható be, amelynek kísérő okmányai az e rendeletben foglaltaknak és a vonatkozó nemzetközi előírásoknak megfelelnek.

(5) A vámhatóság minden harmadik országból beérkező és oda kimenő vetőmagtételt nyilvántartásba vesz.

Zöldségvetőmag céltermeltetés

10. § (1) Céltermeltetés esetén a vetőmag minősítése a szerződésben rögzített feltételek szerint történik. Amennyiben a termeltető nem kéri a vetőmag e rendelet szerinti minősítését, úgy a tételt a termesztés, a feldolgozás, a tárolás és a szállítás során szigorúan elkülönítetten kell kezelni.

(2) Az Európai Unió területéről teljes mennyiségben kiszállításra kerülő, elkülönítetten előállított és a hatályos növényegészségügyi előírásoknak megfelelő, céltermeltetéshez importált vetőmagvakra az e rendeletben foglaltakat csak akkor kell alkalmazni, ha azt a szerződő felek kikötik.

A zöldségvetőmag szaporítás feltételei

11. § (1) A forgalmazás céljára szaporított vetőmagot anyamagból kell előállítani.

(2) A vetőmag szaporításhoz használt anyamag származását, faj- és fajtaazonosságát megfelelően igazolni kell.

(3) A vetőmag-előállító köteles nyilvántartást vezetni a nemesítőtől, illetve a fajtafenntartótól átvett – a fajtafenntartó által ellenőrzött – anyamag továbbszaporítási fokozatairól.

(4)50 A vetőmag-előállítónál vezetett nyilvántartást a NÉBIH, illetve a járási hivatal szúrópróbaszerűen ellenőrzi.

12. § (1) A vetőmag-előállítónak biztosítania kell, hogy a termőhelyi körülmények egészséges, gyommentes, megfelelő fejlettségű növényállomány kialakulását tegyék lehetővé, betartva a vetőmag-szaporítás szakszerű követelményeit.

(2) Zöldségvetőmag előállítása során a nem kívánatos idegen beporzás elkerülése érdekében az 5. számú mellékletben megadott szigetelőtávolságokat kell alkalmazni.

(3) A szigetelőtávolságok érvényesítése érdekében

a) a vetőmag-előállító köteles a vetés tervéről, a szaporító terület és az ahhoz kapcsolódó szigetelőtávolság területének pontos meghatározásáról a szigetelőtávolságon belüli termőföld használóját tavaszi vetésű növényeknél január 31-ig, őszi vetésű növényeknél augusztus 15-ig megfelelően – a települési önkormányzat útján, hirdetésben vagy egyéb helyben szokásos módon – tájékoztatni,

b) a szigetelőtávolságokba eső föld használója a közzétételt követő 30 napon belül köteles bejelenteni, ha a közzétett vetésterv az érdekeit sérti; a bejelentés elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, hogy a termőföld használója a vetőmag szaporításhoz hozzájárult,

c) a vetés megkezdése előtt a vetőmag-előállítónak és a földhasználónak írásbeli szerződésben kell megállapodnia arról, hogy a szigetelőtávolságba eső föld használója milyen feltételekkel kötelezi magát arra, hogy a vetőmag szaporítást veszélyeztető növényeket nem termeszt; a szerződés tartalmának meghatározásánál figyelembe kell venni a szakmailag indokolt vetésváltási igényt.

Standard zöldségvetőmag szaporítás

13. § (1)51 Standard vetőmagot az állíthat elő, akit a NÉBIH nyilvántartásba vett.

(2) Standard zöldségvetőmag szaporításként az a fajta szaporítható, amely a Nemzeti Fajtajegyzékben, illetve a Közösségi Fajtajegyzékben be van jegyezve. A bejegyzés megszűnése esetén a fajta a bejegyzés megszűnését követő harmadik év június 30-áig még szaporítható, illetve forgalomba hozható.

(3) A standard vetőmag szaporítást a fajtafenntartó vagy a forgalmazó közvetlen irányításával és felelősségével kell végezni.

(4) A szaporításról az előállításért felelős köteles nyilvántartást vezetni.

(5) A szaporítás magtermésének minősítéséhez a standard előállítás felelősének nyilatkoznia kell a tétel fajtaazonosságáról és fajtatisztaságáról.

(6)52 Magyarország területén történő forgalmazás esetén a standard szaporítást a járási hivatal fajonkénti bontásban – a vetőmag előállítótól függetlenül – a vetőmag-szaporító táblák legalább 15%-áig terjedően ellenőrzi.

(7)53 A standard szaporítások saját jogon minősített vetőmagtételeiből a vetőmag előállítónak, a hivatalosan mintázott és minősített vetőmagtételeiből a fémzárolónak az utóellenőrzéshez mintát kell képeznie, amit három évig sértetlenül meg kell őrizni. A NÉBIH a termékpálya szerinti terméktanáccsal történt egyeztetés után évenként meghatározott faj körben vagy tételkörből utóellenőrzést (kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot) végez.

A zöldségvetőmagvak feldolgozásának feltételei

14. § (1) A vetőmag-feldolgozás végzésének feltétele

a) önálló telephely,

b) az elkülönített tárolást lehetővé tevő raktártér,

c) a vetőmagtételek elkülönített egyedi tisztítását lehetővé tevő eszköz, gép, tisztítógép vagy géppark,

d) az azonosíthatóság biztosítását lehetővé tevő nyilvántartási rendszer, amelynek tartalmaznia kell

1. a vetőmag-tulajdonos nevét és címét,

2. a betárolt nyers vetőmag faját, fajtáját, szaporítási fokát, mennyiségét, a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyv számát, a betárolás, a mintázás és a nyers vetőmag-minősítés időpontját,

3. a tisztítási műveleti nyilvántartást,

4. a készáru minősítés, fémzárolás időpontját,

5. a készáru raktárkészlet nyilvántartást és raktártérképet,

6. a kitárolás időpontját, mennyiségét, a vetőmag átadását-átvételét,

e) a bértisztításra átvett nyers vetőmagtételek tényleges árutulajdonos nevén történő nyilvántartása,

f) szakismeret, szakmai alkalmasság.

(2)54 Az 1. számú melléklet szerinti fajokból vetőmagként az érvényes szántóföldi jegyzőkönyvvel vagy standard igazolással rendelkező vetőmagot lehet feldolgozni.

(3)55 A vetőmag-feldolgozási tevékenységet a NÉBIH, illetve a járási hivatal ellenőrzi.

Zöldségvetőmag kiszerelése, csomagolása és jelölése

15. § (1)56 Zöldségvetőmag-kiszerelést az folytathat, aki megfelel a (3) bekezdés szerinti szakmai feltételeknek, és akit a NÉBIH nyilvántartásba vett.

(2) A kiszerelt vetőmag továbbszaporításra nem, csak árutermesztés céljára használható fel. Kis kiszerelésű EK vetőmagnak a fémzárolt, minősített vetőmag

a)57 hüvelyesek, csemege és pattogató kukorica esetében legfeljebb 5 kg-ig,

b) hagyma, turbolya, spárga, mángold, cékla, tarlórépa, görögdinnye, sütőtök, tök, sárgarépa, retek, feketegyökér, spenót, mezei saláta esetében legfeljebb 500 g-ig,

c) minden más zöldségfaj esetében 100 g-ig

történő csomagolása minősül.

(3) A kiszerelés feltétele, hogy

a)58 a kiszerelésre kerülő certifikált vetőmag a NÉBIH által minősített, a standard vetőmag saját jogon minősített, szabványos minőségű, érvényes fémzárolású tételből származik,

b) a tételeket kiszerelni csak az e rendeletben szereplő minőségi feltételek teljesülése esetén lehet,

c) a kiszerelésre használt göngyöleget (tasakot, dobozt, zsákot stb.) úgy kell lezárni, hogy a csomagolás ne legyen felnyitható az eredeti lezárás megsértése nélkül vagy anélkül, hogy az illetéktelen felnyitás nyomot hagyna,

d) valamennyi kiszerelt egységen fel kell tüntetni a 6. számú melléklet A., illetve B. részében felsorolt adatokat,

e) a kiszerelés során biztosítani kell a keveredésmentességet és a pontos tömegmérést vagy darabszámlálást,

f) a kiszerelő nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a faj és a fajta nevét, a fémzárolási számot, a fémzárolás idejét, a vetőmag minősítését, a teljes vetőmag mennyiségét a kiszerelés előtt, a kiszerelés során alkalmazott magkezelési eljárásokat, a kiszerelt vetőmag teljes és kiszerelési egységenkénti mennyiségét (tömeg vagy darab) és a kiszerelési egységek számát,

g)59 a kiszerelésre kerülő vetőmagtételekből a kiszerelőnek mintát kell vennie és azt meg kell őrizni addig, amíg a vetőmag forgalomban van,

h)60 a kiszerelő évente legalább egyszer ellenőrizze, hogy a kiszerelésnél vett minta teljesíti-e az e rendeletben előírt minőségi feltételeket.

(3a)61 Amennyiben a kiszerelő a (3) bekezdés h) pontja szerinti ellenőrzés során megállapítja, hogy a kiszerelésnél vett minta nem felel meg az e rendeletben előírt minőségi feltételeknek, a forgalmazókat erről 3 napon belül értesítenie kell.

(4)62 A kiszerelési tevékenységet a NÉBIH, illetve a járási hivatal ellenőrizheti.

(5) A nem kis kiszerelésű EK vetőmagként csomagolt elit vagy certifikált vetőmagot hatóságilag vagy hatósági felügyelet mellett kell lezárni oly módon, hogy a csomagolási egység ne legyen felnyitható a lezárás megsértése nélkül. A csomagolási egység lezárási rendszerének legalább a hatósági címke vagy a hatósági fémzár (záróbélyeg) felhelyezéséből kell állnia. A hatóságilag lezárt csomagolási egységek csak hatóságilag vagy hatósági felügyelet mellett zárhatók újra. Az újrazárás tényét, annak legutóbbi időpontját és a felelős hatóságot a címkén fel kell tüntetni. A kis kiszerelésű vetőmag kivételével a vetőmag-csomagolási egységét a címkézésért felelős személynek ólom- vagy azzal egyenértékű fémzárral (záróbélyeggel) kell ellátnia.

(6) Az elit vagy certifikált nem kis kiszerelésű vetőmag csomagolási egységének külső oldalán olyan hatósági címkét kell elhelyezni, amelyet korábban még nem használtak, amely eleget tesz a 6. számú melléklet A. részében meghatározott feltételeknek, továbbá amelyet az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén állítanak ki. A címke színe elit vetőmag esetén fehér, certifikált vetőmag esetén kék. Az elit vagy certifikált, nem kis kiszerelésű vetőmagot a címke színével megegyező színű hatósági okmánynak kell kísérnie, amelynek legalább a 6. számú melléklet A. részének 1.4–1.7. pontja szerint előírt adatokat tartalmaznia kell.

(7)63 A szállítónak

a) a standard és certifikált kategóriába minősített kis kiszerelésű vetőmag csomagolását a 6. számú melléklet B. részének 1. és 2. pontjában,

b) a standard kategóriába minősített zöldségfajok különféle fajtáihoz tartozó vetőmagok vetőmagkeverékeinek kis kiszerelésű csomagolását pedig a 6. számú melléklet B. részének 3. pontjában

előírtak szerint az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén kiállított címkével, illetve nyomtatott vagy bélyegzővel nyomott, az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén megfogalmazott felirattal kell ellátnia. A címke színe certifikált vetőmag esetében kék, standard vetőmag esetében sötétsárga.

(8)64 Magyarország területén forgalmazott kis kiszerelésű vetőmag minden csomagolási egységén magyar nyelven is fel kell tüntetni a faj nevét, a vetőmag minősítésének és csávázásának tényét.

(9)65 Csávázott vetőmagtétel esetén a kísérőcímkéken vagy okmányokon, valamint a csomagoláson fel kell tüntetni a csávázószer kereskedelmi nevét vagy hatóanyag-tartalmát. Kis kiszerelés esetén a magkezelés, illetve csávázás tényét a tasakon jelölni kell. Csávázásra kizárólag olyan anyag használható, amely a növényvédőszerek engedélyezésére vonatkozó jogszabályban foglalt előírásoknak megfelel.

(10) Géntechnológiával módosított fajta esetében a tételt kísérő valamennyi címkén, illetve más okiraton egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a fajta géntechnológiával módosított.

(11) Biovetőmag esetében a tételt kísérő valamennyi címkén, illetve más okiraton egyértelműen fel kell tüntetni a bio minősítést végző szervezet ellenőrzési számát, valamint, hogy a vetőmag a biovetőmag előállítás feltételeinek megfelel.

(12) A valamely más tagállamban betakarított, nem véglegesen certifikált vetőmag címkéjének és okmányának formáját és tartalmát a 7. számú melléklet tartalmazza.

A zöldségvetőmagvak minősítésének általános feltételei

16. § (1) A vetőmag minősítése a szaporítás során végzett szántóföldi ellenőrzésre és az előírásoknak megfelelően vett vetőmag minta laboratóriumi vizsgálata során megállapított értékek igazolására terjed ki.

(2) A vetőmag minősítését a vetőmagot kísérő hivatalos okirat vagy a szállító igazolása tartalmazza.

(3)66 A minősítést elit és certifikált minősítés esetén a járási hivatal végzi. A standard minősítés saját jogon történik.

(4) Az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelelő minősítés a tagállamok vetőmag forgalmazásában érvényes.

(5) A 3–5. számú mellékletekben megadott, a minősítésre vonatkozó határértékektől a vetőmag előállítója, forgalmazója magasabb értékek vagy szigorúbb követelmények irányába eltérhet.

17. § (1) A zöldségvetőmag minősítését kérheti

a) aki lakó- vagy telephellyel rendelkezik valamely tagállamban,

b) a fajta nemesítője vagy fenntartója, valamint

c) az anyamag jogszerű használója.

(2)67 A minősítési eljárás megindítására irányuló kérelemben a NÉBIH, illetve a járási hivatal részére meg kell adni, illetve ahhoz csatolni kell

a) a kérelmező vagy a vetőmag-előállító nevét és címét, adószámát, illetve adóazonosító jelét,

b) a faj és a fajta nevét,

c) az előállítandó vetőmag kategóriáját,

d) az anyamag alkalmasságának megítéléséhez szükséges adatokat,

e) a szaporítótábla pontos helyét,

f) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az alkalmazott eljárások megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak,

g) nyilatkozatot arról, hogy a fajta valamely tagállamban vagy szerződött országban regisztrálva van,

h) nyilatkozatot az anyamag jogszerű használatáról.

A zöldségvetőmag előállítás átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzése68

18. § (1) Az átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzést olyan természetes személy (a továbbiakban: meghatalmazott felügyelő) végezheti, aki

a) felsőfokú szakirányú főiskolai vagy ennél magasabb végzettségű és rendelkezik a szükséges szakmai képesítéssel,

b) igazolt, legalább kétéves vetőmag-termesztési gyakorlattal bír,

c) írásbeli nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a hatósági vizsgálatokra vonatkozó szabályokat betartja,

d)69 a NÉBIH által kiadott, a c) pont szerinti írásbeli nyilatkozatot is tartalmazó engedéllyel rendelkezik, valamint

e) az ellenőrzés lefolytatásában és annak eredményében sem közvetve sem közvetlenül nem érdekelt.

(2)70 Az átruházott jogkörben végzett minősítést és az ennek részét képező szántóföldi ellenőrzést a NÉBIH felügyelete mellett kell végezni, azzal, hogy

a) az első évben a meghatalmazott felügyelőnek a hatósági felügyelővel együtt, annak teljes körű felügyelete mellett kell dolgoznia,

b) a második évtől kezdődően hivatalos ellenőrző szemlében legfeljebb

1. önbeporzó növényeknél a táblák 15%-át (előírás szerinti szemleszámmal),

2. idegenbeporzós növények esetén a táblák 20%-át (előírás szerinti szemleszámmal),

3. hibrid növények esetében a táblák 25%-át (előírás szerinti szemleszámmal)

lehet részesíteni a külön jogszabály szerinti díj megfizetése ellenében;

c)71 a vizsgálandó vetőmagtermést olyan vetőmagból kell termeszteni, amely kisparcellás fajtaazonosító kitermesztéssel bizonyítottan megfelel a fajtaazonossági és fajtatisztasági követelményeknek,

d)72 a vetőmagtermésből betakarított vetőmagtételek mintáiból a szükséges mennyiség kivételre kerül a kisparcellás fajtaazonosító kitermesztésre, valamint – ahol szükséges – a fajtaazonosság és tisztaság ellenőrzésére irányuló hatósági laboratóriumi vetőmagvizsgálatra.

(3)73 A NÉBIH a felügyelete során feltárt szabálytalanság esetén köteles a meghatalmazott felügyelő által átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzést hivatalos szántóföldi ellenőrzéssel vagy kisparcellás fajtaazonosító kitermesztéssel ellenőrizni, és amennyiben a vetőmagtétel az előírt követelményeknek nem felel meg, köteles a vetőmagtétel és a vetőmagszaporítás minősítését megszüntetni.

(4)74 Ha a meghatalmazott felügyelő szántóföldi ellenőrzése során három vagy több esetben téves minősítést állapít meg, engedélyét a NÉBIH visszavonja.

(5)75 A NÉBIH által kiadott engedély megszerzésének feltétele a szántóföldi ellenőrzési és minősítési ismereteket bizonyító, a NÉBIH-nél teljesített szakmai elméleti vizsga, valamint gyakorlati felkészülés és gyakorlati vizsga, továbbá a (2) bekezdés a) pontja szerinti feltétel teljesítése.

(6)76 A NÉBIH köteles a vizsga elméleti anyagát előzetesen nyilvánosságra hozni, valamint a szükséges felkészítést és vizsgáztatást megszervezni.

Standard vetőmag saját jogú minősítése

19. § (1) Standard vetőmag minősítésére a fajtafenntartó, a vetőmag-előállító, illetve a forgalmazó jogosult. A standard vetőmag saját jogú minősítése során a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat teljesíteni kell.

(2) A mintavételre és vizsgálatra alkalmas akkreditált laboratórium műszaki feltételei a következők:

a) vizsgálati cél: a felhatalmazás szerint a laboratórium által vizsgálható fajok meghatározása,

b) felszereltség: megfelelő laboratóriumi eszközök és gépi vizsgálati berendezések – az ISTA ajánlások alapján –, amelyek a vizsgálatok pontos és állandó kiegyenlített körülmények közötti szabványos minőségű megismételhető elvégezhetőségét biztosítják,

c)77 a Nemzeti Akkreditáló Hatóság által jóváhagyott minőségbiztosítási rendszer működtetése a laboratóriumban,

d) mintavétel szabályos biztosítása az ISTA előírásoknak megfelelően.

(3) A mintavételre és vizsgálatra alkalmas akkreditált laboratórium személyi feltételei a következők:

a)78 az adott fajok mintavételi és vizsgálati ismereteiből a NÉBIH-nél vizsgázott, legalább egy fő felsőfokú végzettséggel és egy fő középfokú végzettséggel rendelkező mintavevő, magvizsgáló,

b) még egy fő, legalább középfokú végzettségű, vizsgázott magvizsgáló, aki az a) pontban előírt vizsgán kívül fémzárolási ismeretekből is levizsgázott és a laboratóriumot irányítja, a fémzárolásért felelős,

c) az a) és b) pont szerinti személyeknek egészségügyileg alkalmasnak és elfogulatlannak kell lenniük.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti vizsga, illetve a folyamatos munka feltétele a legalább egy év vetőmag-üzemi, illetve vetőmag-laboratóriumi gyakorlatot követően

a)79 a NÉBIH által szervezett szaktanfolyamon való részvétel,

b) eredményes szakmai vizsga, valamint

c)80 a NÉBIH által szervezett háromévenkénti szintentartó vizsga teljesítése.

(5)81 Az akkreditált laboratóriumban a vizsgált mintákat raktáron három évig meg kell őrizni, és azokat ellenőrzéskor a NÉBIH-nél a teljes laboratóriumi dokumentációval együtt be kell mutatni. Az ellenőrzött köteles tűrni a minták legalább 10 százalékának szúrópróba szerinti ellenőrzését és legfeljebb évi két alkalommal a laboratórium bejelentés nélküli ellenőrzését.

(6)82 A NÉBIH feladata az akkreditált laboratóriumok ellenőrzése során

a) az akkreditált laboratóriumok és a magvizsgálók felkészítéséhez kapcsolódó szaktanácsadásra,

b) a meghatározott időszakonkénti mintavevői és magvizsgálói oktatás szervezésére és a jelentkezők vizsgáztatására,

c) a mintavevői és magvizsgálói engedélyek kiadására és megújítására,

d) az ellenőrzésre beküldött minták vizsgálatára,

e) az akkreditált laboratóriumok szúrópróbaszerű ellenőrzésére,

f) az akkreditált laboratóriumok részére történő körvizsgálatok szervezésére

terjed ki.

(7)83 A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet – a 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a tevékenység megkezdése előtt a NÉBIH részére meg kell küldeni.

(8)84 A saját jogú minősítésre vagy annak részfolyamatainak végzésére jogosult természetes és jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet a NÉBIH nyilvántartásba veszi. A NÉBIH a saját jogú minősítésre vagy annak részfolyamatainak végzésére jogosultak körét a honlapján megjelenteti.

(9) Standard vetőmag esetében a saját jogú minősítésért felelős köteles

a)85 a standard vetőmag minden tételéről nyilvántartást vezetni, az adatokat öt évig megőrizni és hatósági ellenőrzésnél a NÉBIH rendelkezésére bocsátani,

b)86 három évig megőrizni és a NÉBIH rendelkezésére bocsátani az olyan fajták vetőmagjának ellenőrző mintáját, amelyek esetében a fajtafenntartás nem kötelező, illetve amelyeknél nem maga végzi a fajtafenntartást,

c) mintát venni minden forgalomba hozott tételből, és ezt két évig hivatalos ellenőrzés céljára megőrizni.

Standard minősítésre jogosultság és annak visszavonása

20. § (1)87 A standard vetőmag-előállítás és -forgalmazás végzésének nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet az erre rendszeresített űrlapon kell a NÉBIH-hez benyújtani. Amennyiben a kérelmező teljesíti az e rendeletben foglalt feltételeket, akkor a NÉBIH a vetőmag-előállítót, vetőmag-forgalmazót nyilvántartásba veszi.

(2)88 A NÉBIH a vetőmag-előállítót, vetőmag-forgalmazót a nyilvántartásból törli, illetve az az alapján végzett tevékenység végzését felfüggeszti, amennyiben az ismételt ellenőrzés során megállapítja, hogy

a) a vetőmag nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek, illetve

b) a vetőmag-előállító, vetőmag-forgalmazó nem teljesíti az e rendeletben előírt kötelezettségeit.

(3)89 A vetőmag-előállító, vetőmag-forgalmazó köteles

a) a standard vetőmagot az e rendeletben foglaltak szerint előállítani, forgalmazni,

b) valamennyi vetőmagtételből mintát venni és azt utóellenőrzés céljából mindaddig megőrizni, amíg a vetőmag forgalomban van, valamint

c)90 valamennyi standard vetőmag előállítást a járási hivatalnak bejelenteni.

Zöldségvetőmag előállítás szántóföldi ellenőrzése91

21. § (1) A vetőmagtermő táblát az 5. számú mellékletben megadottak szerint szántóföldi ellenőrzésben kell részesíteni.

(2)92 A szuperelit szaporítások szántóföldi ellenőrzése és dokumentálása a nemesítő feladata. Hivatalos minősítést kell alkalmazni, ha a szaporítást közvetlenül certifikált vetőmag előállítására szánják.

(3)93 Az elit és certifikált vetőmag szaporítása esetén a szántóföldi ellenőrzést a járási hivatal végzi, és erről a vetőmag-minősítő okmány részét képező jegyzőkönyvet állít ki.

(4) Standard vetőmag előállítása esetén a szántóföldi ellenőrzést saját jogon a fajtafenntartó, a vetőmag-előállító vagy annak meghatalmazottja végzi, amiről okmányt állít ki. A szaporításoknak meg kell felelniük a certifikált kategória minőségi előírásainak.

(5)94 A vetőmag előállítója a szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre vonatkozó vetésbejelentést a járási hivatalhoz a NÉBIH honlapján közzétett űrlapon

a) tavaszi vetésű növényekre vonatkozóan a következő időpontokig:

aa) borsó esetében március 31. napjáig,

ab) sóska és spenót esetében április 15. napjáig,

ac) egyéb tavaszi vetésű növény esetében május 20. napjáig,

ad) palántázott növény esetében június 1. napjáig,

b) őszi vetésű növények esetében szeptember 30. napjáig

köteles benyújtani.

(5a)95 Pótbejelentés az (5) bekezdésben meghatározott határidő lejártától számított harminc napon belül nyújtható be. A bejelentés legkésőbb az első ellenőrzés időpontját megelőző munkanapon módosítható vagy vonható vissza.

(6)96 A NÉBIH, illetve a járási hivatal a vetőmag-szaporítás bejelentését akkor fogadja el, ha azt a vetőmag-előállító az erre rendszeresített nyomtatványon jelenti be és az anyamag származását igazolja. Nem magyarországi fémzárolású csemege és pattogató kukorica esetében a vetésbejelentés elfogadásának feltétele a GMO tartalomra vonatkozó, uniós hatóság által kiállított laboratóriumi mérési jegyzőkönyv csatolása. A járási hivatalnak a GMO tartalomra vonatkozó nyilatkozatot továbbítania kell a NÉBIH-hez.

(7) A vetőmag előállításáért felelős köteles az általa forgalomba hozott vetőmagról származási igazolást adni, amely tanúsítja az anyamag faj- és fajtatisztaságát és minőségét. A szuperelitnél alacsonyabb szaporítási fokozaton továbbszaporításra kerülő vetőmagtételekről vagy azok részegységeiről – a fajtafenntartó felhatalmazása alapján – a vetőmag-előállító köteles nyilvántartást vezetni.

(8)97 A szántóföldi szemlén az 5. számú melléklet előírásainak betartását kell ellenőrizni. A hivatalos szemléző a szántóföldi szemle időpontjáról legalább három munkanappal a szemle előtt értesíti a vetőmag előállítóját, aki köteles erre az időre a szemle feltételeit biztosítani. A hivatalos szemléző a szemlén tapasztalt megállapításait a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzíti, egyúttal intézkedési javaslatot tesz a vetőmag előállítójának a hiányosság megszüntetésére. Ha a vetőmag előállítója a szántóföldi ellenőrzési, illetve a hatósági ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzített a termés fajtatisztaságát nem befolyásoló, helyrehozható hiányosságot az előírt határidőre nem szünteti meg, illetve a vetőmag-szaporítás továbbra sem felel meg az előírt követelményeknek a táblát vagy annak egy részét alkalmatlannak kell minősíteni és annak termését a továbbiakban a minősítési folyamatból ki kell zárni.

Vetőmag mintavétel, laboratóriumi vizsgálat

22. § (1)98 Minősítés céljára homogén vetőmagtételből, megfelelő módszerek szerint hivatalos mintát kell venni. Az ellenőrzés céljából végrehajtott vetőmag-mintavétel kizárólag a járási hivatal által végezhető. A mintákat a fémzároltató köteles eljuttatni a vizsgálat helyére.

(2) A fémzárolásra előkészített tétel valamennyi csomagolási egységének meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, és a forgalmazás céljainak megfelelő okmányokkal, függőcímkével kell rendelkeznie a 6. számú mellékletben leírtak szerint.

(3) Az egyben mintázható legnagyobb vetőmagtételek tömegét a 8. számú melléklet 1. pontja tartalmazza.

(4) A vetőmag minták legkisebb tömegét a 8. számú melléklet 2. pontja állapítja meg.

(5) A mintákat a hatósági vagy akkreditált laboratóriumban nemzetközi módszerekkel vizsgálni és a 3. és 4. számú mellékletben előírt határértékek szerint értékelni kell.

(6)99 A vizsgálatról a laboratórium írásban értesítést ad ki.

(7) A vetőmagtétel a mintavétel idejével megegyező dátummal fémzárolható.

(8) Az előírt határérték alatti vetőmagtétel nem hozható forgalomba.

Elit és certifikált vetőmag átruházott jogkörben
végzett mintavétele100

22/A. §101 (1) A fajtakitermesztési és vetőmagvizsgálati célból – a (2)–(13) bekezdés előírásainak megfelelően – átruházott jogkörben végzett mintavétel hivatalos mintavételnek minősül.

(2) Átruházott jogkörben mintát venni az 1. számú mellékletben felsorolt növényfajok elit és certifikált szaporítási fokú olyan vetőmagtételeiből szabad, amelyeket az Európai Unió területén történő forgalomba hozatal céljából fémzároltak.

(3)102 A mintavételt a NÉBIH engedélyével rendelkező mintavevő (a továbbiakban: meghatalmazott mintavevő) végezheti. A meghatalmazott mintavevő a mintavétellel összefüggésben jogtalan előnyhöz nem juthat.

(4)103 A NÉBIH az engedélyeket az átruházott jogkörben végzett mintavételre és vetőmagvizsgálatra vonatkozó szabályzatában foglalt eljárásrend szerint adja ki.

(5) A meghatalmazott mintavevő:

a)104 olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által alkalmazott személy, akinek vagy amelynek tevékenységi köre nem foglalja magában a vetőmag-előállítást, a vetőmagtermesztést, a vetőmag-feldolgozást vagy a vetőmag-kereskedelmet,

b)105 olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által alkalmazott személy, akinek vagy amelynek tevékenységi köre magában foglalja a vetőmag-előállítást, a vetőmagtermesztést, a vetőmag-feldolgozást vagy a vetőmag-kereskedelmet, azzal, hogy ilyen esetben a vetőmag-mintavevő kizárólag az alkalmazója megbízásából előállított vetőmagtételeken végezhet vetőmag-mintavételt, kivéve, ha alkalmazója, a minősítést kérő és a NÉBIH ettől eltérően állapodik meg, vagy

c) az a) és b) pont szerinti alkalmazásban nem álló, vetőmag-előállítást, vetőmagtermesztést, vetőmag-feldolgozást vagy vetőmag-kereskedelmet nem folytató személy.

(6)106 A NÉBIH a (3) bekezdés szerinti engedélyt olyan személynek adja meg, aki

a) felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik,

b) az átruházott jogkörben végzett mintavételre vonatkozó vizsgakövetelményeknek megfelelt, és

c) írásbeli nyilatkozattal kötelezi magát arra, hogy a hivatalos mintavételre és az átruházott jogkörben végzett mintavételre vonatkozó szabályokat betartja.

(7)107 A mintavételt a jogszabályok és a NÉBIH engedélyében foglaltak alapján kell végezni.

(8)108 A meghatalmazott mintavevő tevékenységét a NÉBIH ellenőrzi. A meghatalmazott mintavevő tevékenységéről negyedévente – a mintavételek számára kiterjedő adatszolgáltatással – tájékoztatja a NÉBIH-et. Az automata mintavevő eszköz használatát a NÉBIH engedélyezi és rendszeresen ellenőrzi.

(9)109 Az átruházott jogkörben végzett mintavételt a NÉBIH felügyelete mellett kell végezni. A meghatalmazott mintavevő által mintázott vetőmagtételek legalább 15%-át ellenőrző hivatalos mintavételben és hivatalos vetőmag-vizsgálatban kell részesíteni.

(10)110 A NÉBIH a meghatalmazott mintavevő engedélyét visszavonja, ha

a) az átruházott jogkörben végzett mintavételre vonatkozó rendszeres továbbképző oktatáson nem vesz részt vagy az azt követő vizsgán nem felel meg,

b) a mintavételek során három vagy több esetben megsérti a mintavételre vonatkozó előírásokat, vagy

c) a (8) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségnek nem tesz eleget.

(11)111 A NÉBIH az ellenőrzése során feltárt mintavételi szabálytalanság esetén köteles az átruházott jogkörben végzett mintavétel folyamatát és eredményét hivatalos mintavétellel és vetőmagvizsgálattal ellenőrizni, és amennyiben a vetőmagtétel az előírt követelményeknek nem felel meg, köteles a vetőmagtétel minősítését megszüntetni. E vizsgálat költségét a meghatalmazott mintavevő a NÉBIH részére megtéríti.

(12)112 A NÉBIH az engedély visszavonását megalapozó eseteken kívüli, (11) bekezdés szerinti szabálytalanság esetén, annak jellegétől és mértékétől függően

a) a meghatalmazott mintavevő engedélyét a szabálytalanságot orvosoló intézkedések megtételéig felfüggeszti,

b) a kötelező ellenőrző hivatalos mintavételek számát és mértékét megnöveli, és

c) soron kívüli mintavételi oktatáson és vizsgán való részvételt rendel el.

(13)113 A NÉBIH köteles

a) az átruházott jogkörben végzett mintavételre és vetőmagvizsgálatra vonatkozó szabályzatát internetes honlapján közzétenni,

b) a mintavevőkről és tevékenységükről nyilvántartást vezetni,

c) az átruházott jogkörben végzett mintavételre vonatkozó vizsga elméleti anyagát a vizsga időpontját megelőzően legalább harminc nappal internetes honlapján nyilvánosságra hozni, valamint

d) a szükséges oktatást és vizsgáztatást megszervezni.

Elit és certifikált vetőmag átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálata114

22/B. §115 (1) Az 1. számú mellékletben felsorolt növényfajok elit és certifikált szaporítási fokú vetőmagjának – az Európai Unió területén történő forgalomba hozatala céljából – a 3. számú mellékletben foglalt követelményekre kiterjedő, a (2)–(15) bekezdés előírásainak megfelelő átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálata hivatalos vetőmagvizsgálatnak minősül.

(2)116 Az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatot vetőmagvizsgálatra akkreditált és a NÉBIH engedélyével rendelkező vetőmagvizsgáló laboratórium végzi. A vetőmagvizsgáló laboratórium tevékenységét a NÉBIH engedélyével rendelkező vezető magvizsgáló irányítja, aki közvetlenül felel a laboratórium szakmai tevékenységéért.

(3)117 A laboratórium az engedély keretein belül a NÉBIH által a vetőmagvizsgálat céljára megfelelőnek minősített helyiségben és berendezésekkel működik. A laboratórium a vetőmagvizsgálatot a nemzetközi módszereknek megfelelően végzi.

(4)118 A NÉBIH a (2) bekezdés szerinti vezető magvizsgálói engedélyt olyan személynek adja meg, aki

a) rendelkezik a vetőmagvizsgáló laboratórium szakmai vezetéséhez szükséges, felsőfokú szakirányú végzettséggel,

b) a hivatalos mintavevőkre és magvizsgálókra, valamint a hivatalos laborvezetőkre vonatkozó vizsgakövetelményeknek megfelelt.

(5)119 A vetőmagvizsgáló laboratórium magvizsgálójának rendelkeznie kell a NÉBIH engedélyével. A NÉBIH az engedélyt olyan személynek adja meg, aki

a) legalább középfokú végzettséggel és szükséges szakirányú képesítéssel rendelkezik, és

b) a hivatalos magvizsgálókra vonatkozó vizsgakövetelményeknek megfelelt.

(6)120 A NÉBIH a vizsga elméleti anyagát köteles a vizsga időpontját megelőzően legalább harminc nappal nyilvánosságra hozni, valamint a szükséges oktatást és vizsgáztatást megszervezni.

(7)121 A NÉBIH az engedélyeket az átruházott jogkörben végzett mintavételre és vetőmagvizsgálatra vonatkozó szabályzatában foglalt eljárásrend szerint adja ki.

(8)122 A vetőmagvizsgáló laboratórium független laboratórium vagy valamely vetőmag-vállalkozáshoz tartozó laboratórium. A vetőmag-vállalkozáshoz tartozó laboratórium kizárólag azon vetőmag-vállalkozás megbízásából előállított vetőmagtételeken végezhet vetőmagvizsgálatot, amely vetőmag-vállalkozáshoz tartozik, kivéve, ha ettől eltérő megállapodás születik a vetőmag-vállalkozás, a minősítést kérő és a NÉBIH között.

(9)123 A vetőmagvizsgálatot a jogszabályok és a NÉBIH engedélyében foglaltak alapján kell elvégezni.

(10)124 A vetőmagvizsgáló laboratórium vetőmagvizsgáló tevékenységét a NÉBIH ellenőrzi.

(11)125 Az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatot a NÉBIH felügyelete mellett kell végezni. Az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálat során vizsgált vetőmagtételek legalább 15%-át a NÉBIH által elvégzett ellenőrző hivatalos vetőmag-vizsgálatban kell részesíteni.

(12)126 A NÉBIH az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatot végző laboratórium vezető magvizsgálójának engedélyét visszavonja, ha

a) az átruházott jogkörben végzett mintavételre és vetőmagvizsgálatra vonatkozó rendszeres továbbképző oktatáson nem vesz részt vagy az azt követő vizsgán nem felel meg,

b) a laboratórium-vezetőknek szervezett rendszeres továbbképző oktatáson nem vesz részt vagy az azt követő vizsgán nem felel meg, vagy

c) a magvizsgálat során három vagy több esetben megsérti a magvizsgálatra vonatkozó előírásokat.

(13)127 A NÉBIH az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatot végző laboratórium magvizsgálójának engedélyét visszavonja, ha

a) az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatra vonatkozó rendszeres továbbképző oktatáson nem vesz részt vagy az azt követő vizsgán nem felel meg, vagy

b) a magvizsgálat során három vagy több esetben megsérti a magvizsgálatra vonatkozó előírásokat.

(14)128 A NÉBIH a felügyelete során feltárt magvizsgálati szabálytalanság esetén köteles az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatot hivatalos vetőmagvizsgálattal ellenőrizni, és amennyiben a vetőmagtétel az előírt követelményeknek nem felel meg, köteles a vetőmagtétel minősítését megszüntetni. E vizsgálat költségét a vetőmagvizsgáló laboratórium a NÉBIH részére megtéríti.

(15)129 A NÉBIH az engedély visszavonását megalapozó eseteken kívüli, (14) bekezdés szerinti szabálytalanság esetén, annak jellegétől és mértékétől függően

a) az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálat keretén belül kiadott vetőmagvizsgáló laboratóriumi, vezető magvizsgálói, illetve magvizsgálói engedélyt a szabálytalanságot orvosoló intézkedések megtételéig felfüggeszti,

b) a kötelező ellenőrző hivatalos vetőmagvizsgálatok számát és mértékét megnöveli,

c) soron kívüli vetőmagvizsgálati alapszintű oktatáson és vizsgán való részvételt rendel el, vagy

d) az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálat keretén belül kiadott vetőmagvizsgáló laboratóriumi, vezető magvizsgálói, illetve magvizsgálói engedélyt visszavonja.

A zöldségvetőmagvak minősítése, fémzárolása

23. § (1)130 A vetőmag minősítését fémzár igazolja. Valamennyi forgalomba kerülő vetőmagot – az 1. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – minősíteni kell.

(2)131 A minősítés hatósági, ha azt a NÉBIH, illetve a járási hivatal, és saját jogú, ha az erre felhatalmazott és a NÉBIH, illetve a járási hivatal által nyilvántartásba vett természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végzi.

(3)132 A vetőmag-előállítást

a) szuperelit szaporítási fok esetében hatósági szántóföldi ellenőrzésben kell részesíteni, kivéve, ha azt a fajtafenntartásért felelős személy, illetve az általa megbízott személy vetőmagtermesztőként saját hatáskörben végzi és a termést vetőmagtermesztőként közvetlenül elit vetőmag-szaporításra használja fel;

b) elit és certifikált vetőmag esetében kizárólag hatósági minősítésben kell részesíteni;

c) standard vetőmag esetében a vetőmag előállítója saját jogon minősítheti. A saját jogú minősítés feltételeinek hiánya [19. § (2)–(4) bekezdés] esetén is hatósági minősítést kell végezni.

(4)133

(5) A vetőmagtételt a fémzároló a fémzárolás során az MSZ 7145 számú szabvány előírásai szerint megmintázza és fémzárral vagy azzal azonos értékű, sérülés nélkül el nem távolítható azonosító jellel, függőcímkével lezárja.

(6)134 A szuperelit, elit és certifikált vetőmagtételek minősítését a NÉBIH és a járási hivatal külön jogszabály szerinti díj ellenében végzi.

(7)135 A certifikált és standard vetőmag minősítését és fémzárolását a vetőmag előállítójának kell kérelmeznie a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatalnál. A minősítést és fémzárolást a kérelem beérkezését követő 8 napon belül el kell végezni.

(7a)136 A Magyarországon vagy az Európai Unió valamely más tagállamában előállított vetőmag certifikált kategória szerinti minősítése esetén a kérelmet a hatósági szántóföldi minősítés elvégzését követően lehet benyújtani. A harmadik országban előállított vetőmag certifikált kategória szerinti minősítése a hivatalos fajtaigazolás megléte esetén végezhető el.

(7b)137 Standard vetőmag kategória szerinti minősítés esetén a kérelemhez csatolni kell a vetőmag előállításáért felelős nyilatkozatát a fajtaazonosságról és a fajtatisztaságról.

(8) A minősített vetőmagtétel addig hozható forgalomba, amíg a 3. és 4. számú mellékletben foglaltaknak megfelel.

(9)138 A hatóságilag minősített tételek csak a NÉBIH vizsgálata után zárhatók újra.

(10) Az újrazárás tényét és annak időpontját a címkén fel kell tüntetni.

(11)139 A NÉBIH a forgalomban lévő vetőmag minőségét szúrópróbaszerűen – hivatalos vizsgálattal – ellenőrizheti.

(12) A kiszerelés során a keverék összetevőinek minősítésére vonatkozó igazolásokat, bizonyítványokat nyilvántartásba kell venni. A keverék új fémzárolási számot kap.

A zöldségvetőmagvak utóellenőrzése és kisparcellás fajtaazonosító vizsgálata

24. §140 (1)141 A forgalomban lévő vetőmagtétel faj- és fajtaazonosságának, valamint fajtatisztaságának megállapítására kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot kell végezni. A kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot e rendelet előírásai, továbbá a NÉBIH kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó módszertani szabályzata szerint kell elvégezni. A NÉBIH köteles a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó módszertant nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

(2)142 Az utóellenőrzés a NÉBIH feladata. Az utóellenőrzés a NÉBIH-hez beküldött – a NÉBIH által előírt nagyságú – hatósági vagy hivatalos mintából történik. Utóellenőrzést kell végezni Magyarországon első alkalommal minősített

a) valamennyi hivatalos minősítésben részesített szuperelit szaporítási fokú vetőmagtétel mintáiból,

b) valamennyi elit szaporítási fokú vetőmagtétel mintáiból,

c) valamennyi anyamagként való továbbszaporítási célú certifikált és standard szaporítási fokú vetőmagtételből,

d) árualap célú certifikált vetőmagtételek 20 százalékából,

e)143 a 13. § (7) bekezdésében foglaltak szerint Magyarországon előállított standard vetőmagvakból.

(3)144 A kötelező kisparcellás fajtaazonosító vizsgálathoz szükséges hatósági mintavétellel vett mintákat a vetőmag-előállítónak a 11. számú mellékletben foglalt határidőig a NÉBIH Fajtakitermesztő Állomására kell elküldenie. Ha a minta a vetőmag-előállító hibájából nem kerül vizsgálatra, akkor az adott vetőmagtételt, illetve annak következő szaporítási fokát ki kell zárni a minősítésből a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat befejezéséig. A vetőmag minősítését és forgalomba hozatalát nem lehet korlátozni, ha a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat a NÉBIH hibájából hiúsult meg.

(4)145 A NÉBIH az ellenőrzésről és a szükséges kitermesztési minta megküldéséről értesíti a kijelölt (fajkör) standard tételek, árualap előállításához importált tételek, valamint az Európai Unió más tagállamából származó tételek vetőmag előállítóját, illetve első magyarországi forgalmazóját.

(5) Ha a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat során a kitermesztés eredménye

a) a szuperelit vagy elit szaporítási fokú vetőmag esetében

1) nem fajtaazonos, akkor a vetőmagot továbbszaporításra nem lehet felhasználni,

2) nem fajtatiszta, akkor szigorított szántóföldi ellenőrzést kell végrehajtani;

b) az elitnél alacsonyabb szaporítású fokú vetőmag esetében a határértéknek nem felel meg, akkor a következő évben ugyanaz a vetőmag-előállító azonos faj és szaporulati fok esetében 50% kitermesztést köteles eltűrni.

(6)146 Az e rendelet szerint kitermesztési minta megküldésére kötelezett és be nem érkezett vagy a fajtaazonosság, fajtatisztaság tekintetében alkalmatlan minősítésű vetőmagtételt a NÉBIH hatósági zár alá helyezi.

(7)147 A NÉBIH a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat eredményéről a fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó szabályzata szerinti vizsgálati bizonyítványt állít ki. A követelményeknek a fajtaazonosság szempontjából nem megfelelő tételt, illetve annak további szaporulatát vetőmagként nem lehet felhasználni, amelyet a NÉBIH és a járási hivatal ellenőriz.

(8)148 Ha a vetőmag a fajtatisztaság és/vagy fajtaazonosság szempontjából a NÉBIH kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatokra vonatkozó szabályzatában előírt értékeknek nem felel meg, a forgalmazás hatósági ellenőrzése során vett ellenőrzési mintán végzett utóellenőrzés esetén a külön jogszabály szerinti díjat a vetőmag tulajdonosa köteles megfizetni.

(9)149 Abban az esetben, ha a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat a NÉBIH hibájából vagy elemi kár következtében nem értékelhető, a beküldőt ebből származóan joghátrány nem érheti. Sikertelen vizsgálat esetén vagy vitás esetben a mintát valamely más tagállam illetékes hatóságához is el lehet küldeni utóellenőrzésre.

A zöldségpalánták forgalmazásának általános feltételei

25. § (1) Zöldségpalánta árutermelés céljára csak akkor hozható forgalomba, ha olyan üzemből származik, amelynek forgalmazási tevékenységét valamely tagállamban engedélyezték.

(2)150 A 2. számú mellékletben felsorolt zöldségfajokból árutermesztők részére palánta csak a Nemzeti Fajtajegyzékben, illetve a Közösségi Fajtajegyzékben bejegyzett fajtanévvel forgalmazható.

(3)151 Fajmegjelöléses palánta csak azon zöldségfajok esetében hozható forgalomba, amelyek

a) a 2. számú mellékletben felsorolt fajok csupán díszítő értékű fajtái, illetve

b) nem szerepelnek a 2. számú mellékletben és a Nemzeti Fajtajegyzék B. részében nincsenek államilag elismert fajtaként bejegyezve.

(4)152 A Nemzeti Fajtajegyzékből vagy a Közösségi Fajtajegyzékből visszavont zöldségfajták palántája a visszavonást követő harmadik év június 30. napjáig forgalomba hozható.

(5)153 A Zöldségfajok Közösségi Fajtajegyzékében szereplő, a rendelet 5. számú mellékletében előírt minősítési feltételeknek megfelelő zöldségfajták palántáinak forgalmazása e tekintetben további korlátozás alá nem eshet, kivéve, ha ez valamely közösségi jogszabályba ütközik.

(6)154 Palánta csak kellően egynemű, az üzem által a 30. §-ban foglaltaknak megfelelően kiállított szaporítóanyag-kísérő okmánnyal rendelkező tételekben hozható forgalomba.

(7)155 Amennyiben a zöldségpalánta előállítása és minősége megfelel az e rendeletben, valamint a növényegészségügyi jogszabályokban foglaltaknak, az áru forgalmazása e tekintetben további korlátozás alá nem eshet, kivéve, ha ez valamely közösségi jogszabályban előírtakba ütközik.

(8)156 A tagállamokból származó, illetve az oda szállított zöldségpalánta forgalomba hozatala belföldi forgalmazásnak minősül, amennyiben annak minősítése megfelel az e rendeletben foglalt előírásoknak.

(9)157 Harmadik országból származó zöldségpalánta az előbbieken túlmenően abban az esetben hozható forgalomba, ha minősége megfelel a 26. § (1), (2) és (4) bekezdésében és a 27., 28. és 30. §-ban foglalt, a szaporítóanyaggal szemben támasztott, valamint a jelöléssel kapcsolatos követelményeknek, továbbá a belföldi forgalmazó a behozott szaporítóanyag tételekről a 35. § (4) és (5) bekezdéseinek megfelelő nyilvántartást vezet.

(10)158 Ha a harmadik országban történő forgalomba hozatalra szánt zöldségpalánta előállítása esetén az üzem nem kéri a palánta e rendelet szerinti minősítését, a tételt előállítása, tárolása és szállítása során szigorúan elkülönítetten kell kezelni.

A zöldségpalántával szemben támasztott követelmények

26. § (1) Zöldségpalánta előállítására csak minősített vetőmag, illetve ellenőrzött szaporító alapanyag használható fel.

(2) A zöldségpalántának legalább ránézésre mentesnek kell lennie minden olyan, a minőséget hátrányosan befolyásoló károsítótól, illetve károsító jelenlétére utaló tünettől vagy jeltől, amely ültetési anyagként való felhasználhatóságát csökkenti, különösen azoktól, amelyeket a 9. számú melléklet felsorol.

(3) Minden olyan zöldségpalántát, amely a látható jelek vagy tünetek alapján nem mentes a (2) bekezdésben meghatározott károsító szervezetektől, a károsítók megjelenését követően haladéktalanul megfelelő kezelésben kell részesíteni, valamint szükség esetén el kell távolítani és meg kell semmisíteni.

(4)159 A salottahagyma és a fokhagyma ültetési anyagának közvetlenül olyan alapanyagból kell származnia, amelyet vegetációban megvizsgáltak és a (2) bekezdésben meghatározott kártevőktől, kórokozóktól, valamint ezek bármilyen jelétől vagy tünetétől mentesnek találtak.

27. § A zöldségpalántának faj- és fajtaazonosnak kell lennie és megfelelő faj- és fajtatisztasággal kell rendelkeznie.

28. § A zöldségpalántának mentesnek kell lennie minden olyan hiányosságtól, illetve mechanikai sérüléstől, amely ültetési anyagként való felhasználását hátrányosan befolyásolhatja, fejlettségének és méretének megfelelőnek kell lennie az ültetési anyagként való felhasználáshoz. Ezen kívül biztosítani kell a gyökérzet, a szár és a levelek megfelelő arányát.

Engedményes szaporítóanyag

29. §160 Átmeneti és az Európai Unión belül ki nem küszöbölhető palánta ellátási nehézség elhárítása céljából a NÉBIH engedélyt adhat egy adott kategóriához tartozó, az e rendeletben foglaltaknál kevésbé szigorú követelményeknek megfelelő palánta meghatározott ideig való forgalomba hozatalára az Európai Bizottság felhatalmazása alapján, ha az a növény-egészségügyi jogszabályok előírásainak egyébként megfelel.

A zöldségpalántát kísérő okmányok és jelölések

30. § (1) A zöldségpalánta előállítása, felszedése, tárolása, szállítása és forgalomba hozatala során a különböző tételeket mindvégig elkülönítve kell tartani és jól látható, beazonosítható módon jelölni kell.

(2) Zöldségpalánta – a nem árutermelők részére, hanem kiskerti felhasználás céljára, helyi piacokon történő értékesítés kívételével – csak olyan kellően egynemű tételekben forgalmazható, amelyek rendelkeznek az üzem által az e rendeletben foglaltaknak megfelelően kiállított okmánnyal.

(3) Az árut kísérő okmánynak olyan, a célnak megfelelő anyagból kell készülnie, amelyet korábban nem használtak és az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén állítottak ki.

(4)161 Az árut kísérő okmány lehet a NÉBIH által rendszeresített okmány vagy az üzem által kiállított bármely olyan okmány, amelyet általában kereskedelmi célra használnak.

(5) Az okmányon jól látható és el nem távolítható módon szerepelnie kell

a) az ,,EK minőség'' megjelölésnek, ha annak a (6) bekezdésben foglalt feltételei fennállnak,

b)162 Magyarország európai uniós tagállam kódjának,

c)163 a NÉBIH nevének vagy azonosító kódjának,

d)164 az üzem a járási hivataltól kapott engedélyszámának,

e) az üzem nevének,

f) az egyedi sorszámnak, a naptári hét- vagy tételszámnak,

g) a kiállítás dátumának,

h) a faj közönséges nevének (a növényútlevélen tudományos névnek is),

i) a fajta nevének (ha van, az alany nevének vagy jelének),

j) a szaporítóanyag mennyiségének (darab vagy tömeg), valamint

k) ha a szaporítóanyag harmadik országból származik, az előállító ország nevének.

(6) Az ,,EK minőség'' megjelölést kizárólag a 2. számú mellékletben felsorolt növénynemzetségek és fajok Közösségi Fajtajegyzéken szereplő fajtáinak palántája esetén szabad szerepeltetni.

(7)165 Ha a palántát növényútlevél kíséri – az üzem döntése alapján – a növényútlevél helyettesítheti a palántát kísérő, a (2) bekezdés szerinti okmányt, ez esetben azonban

a) az „EK minőség” megjelölésnek,

b)166 a NÉBIH nevének vagy kódjának,

c) a faj és fajtanévnek,

d)167 az üzem a járási hivataltól kapott engedélyszámának, valamint

e) harmadik országból való származás esetén az előállító ország nevének is,

a többi adattól megfelelően elkülönítve kell szerepelnie.

(8) Ha az okmány hatósági igazolást tartalmaz, azt az okmány többi tartalmától jól láthatóan szintén el kell különíteni.

(9) Az okmány csak az adott tételre érvényes, annak újbóli felhasználása tilos.

(10)168 Az e rendeletben meghatározott adatokat tartalmazó okmány kiállítására valamennyi olyan engedéllyel rendelkező üzem jogosult, amely a törvény és e rendelet előírásait megtartja. Amennyiben az ellenőrzés során ennek ellenkezője bizonyosodik be, a NÉBIH, illetve a járási hivatal a forgalomba hozatalt határozott időre megtilthatja. Ebben az esetben a forgalmazó árut kísérő okmányt sem adhat ki.

(11) Ha különböző helyekről származó palántákat összekevernek a csomagolás, tárolás vagy a szállítás alatt, az üzem köteles feljegyzést készíteni az összetevőkről és az összetevő tételek származásáról.

A zöldségpalánta forgalmazó üzem engedélyezése

31. § (1)169 A járási hivatal engedélyezi annak a belföldi illetékességű üzemnek a működését, amely az 1. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti tevékenységek legalább egyikét folytatja.

(2) Az 1. § (2) bekezdése szerinti tevékenység folytatása nem engedélyköteles.

(3)170 Az engedélyezés iránti kérelmet a tevékenység megkezdése előtt, a NÉBIH által erre rendszeresített és honlapján közzétett űrlapon írásban kell a járási hivatalhoz benyújtani.

(4) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) az üzem nevét, címét, elérhetőségét, adószámát vagy adóazonosító jelét,

b) a tevékenységre kijelölt területek adatait,

c) a kapcsolattartó személy nevét, szakképzettségét,

d)171 a kérelmezett tevékenység (3) bekezdés szerinti megjelölését,

e)172 a forgalomba hozatalra szánt szaporítóanyag csoportok megnevezését,

f) részletező adatokat a rendelkezésre álló infrastruktúráról és a technológia egyes fázisairól, valamint

g) ha az üzem ilyennel rendelkezik, növényvédelmi hatósági regisztrációs számát.

(5)173 A járási hivatal a működési engedélyt kiadja, ha

a) nem természetes személy esetén a cégbejegyzés vagy cégkivonat másolatát,

b) a kapcsolattartó személy szakirányú végzettségét igazoló okirat másolatát, és

c) a kérelmező termékpálya szerinti terméktanácsi tagságának igazolását a kérelemhez mellékelik, valamint

d) az üzem a mellékelt helyszínrajz alapján beazonosítható, és

e) a terület jogszerű használatát igazolják, továbbá

f)174 a kérelemben megjelölt terület növényegészségügyi alkalmasságát a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatal hat hónapnál nem régebbi jegyzőkönyvével tanúsítja.

(6)175 A járási hivatal a beérkezett kérelmeket tartalmi és formai szempontból ellenőrzi, majd helyszíni szemlén megállapítja, hogy a kérelmezőnél adottak-e a zöldség szaporítóanyag forgalomba hozatalának jogszabályban előírt feltételei.

(7)176 Az e rendelet előírásait teljesítő, illetve a megfelelő feltételekkel rendelkező üzemet a NÉBIH nyilvántartásba veszi.

(8) A nyilvántartásba vett üzem azonosításra alkalmas egyedi engedélyszámot kap, és egyúttal jogosultságot szerez az általa bejelentett tevékenység végzésére.

(9) Az engedély megszerzése a forgalmazási tevékenységhez szükséges egyéb feltételek teljesítése alól nem mentesít.

(10)177 Az üzem 30 napon belül köteles – a (3) bekezdés szerinti űrlapon, az (5) bekezdésben foglaltak egyidejű igazolásával – írásban jelenteni a járási hivatalnak, ha az engedélyezett tevékenységén kívül az e rendelet hatálya alá eső egyéb tevékenységet folytat, vagy ha bejelentett adatai megváltoztak. A NÉBIH az üzem adataiban történt változást a nyilvántartásban átvezeti.

(11)178 Az engedélyes dughagyma- és fiókhagyma-termesztők a területükben bekövetkező változásokat tárgyév április 30-ig jelenthetik be a NÉBIH által rendszeresített és honlapján közzétett, a 10. számú melléklet szerinti adattartalmú bejelentőlapon.

(12)179 A NÉBIH-nél történő nyilvántartásba vétel a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalnál történő nyilvántartásba vételt nem pótolja.

Az engedély visszavonása

32. § (1)180 A járási hivatal előírhatja a hiányosságok adott határidőre való megszüntetését, amennyiben

a) az engedély kiadásának a 31. § (5) bekezdésben foglalt feltételei nem állnak fenn, vagy

b) az üzem a 35. és 36. § szerinti kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(2)181 A járási hivatal az üzem számára kiadott engedélyt visszavonja, ha az üzem

a) az (1) bekezdésben foglalt hiányosságokat az előírt határidőre nem szünteti meg,

b) az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységét megszünteti,

c) a zöldség szaporítóanyagok forgalmazására vonatkozó jogszabályokat súlyosan vagy ismételten megszegi.

(3)182 Az engedély visszavonásával egyidejűleg a járási hivatal az üzem birtokában lévő szaporítóanyag forgalomba hozatalára, illetve megsemmisítésére határidőt állapít meg.

(4)183 Az engedély visszavonása esetén az üzem a részére kiadott engedélyszámot a kísérő okiraton csak a járási hivatal által meghatározott ideig használhatja.

(5)184

A zöldségpalánta vizsgáló laboratórium megbízása

33. § (1)185 Az engedélyezett üzem által vett minták vizsgálatát olyan, a NÉBIH-nél bejegyzett laboratórium végezheti, amely az általa elvégzett vizsgálatok eredményében nem érdekelt.

(2)186 Belföldi laboratórium a részére szóló megbízás kiadását a NÉBIH-től kérheti az erre rendszeresített és a NÉBIH-nek honlapján közzétett nyomtatványon.

(3) A kérelemhez csatolni kell minden olyan okiratot, amellyel a laboratórium igazolni tudja, hogy az általa használt vizsgálati eljárások és módszerek alkalmasak az e rendelet szerinti vizsgálatok elvégzésére, és hogy rendelkezik megfelelő személyzettel, valamint a labortechnika mindenkori fejlettségi szintjének megfelelő technikai felszereltséggel.

(4)187 A (3) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő laboratóriumot a NÉBIH nyilvántartásba veszi és számára azonosításra alkalmas nyilvántartási számot ad ki. A nyilvántartásba vétel nem mentesít a tevékenység folytatásához szükséges egyéb engedélyek beszerzése alól.

(5) A laboratórium köteles az e rendeletben előírt vizsgálatokat a tudomány és technika mindenkori állásának megfelelő színvonalon elvégezni, az általa elvégzett vizsgálatokról tanúsítványt kiállítani és megfelelő nyilvántartást vezetni.

(6)188 A laboratórium tevékenységét a NÉBIH ellenőrzi.

(7) A valamely más tagállamban található hivatalos vagy hivatalosan engedélyezett laboratórium az e rendelet szerinti engedélyezett laboratóriumnak minősül.

34. § (1) A laboratórium 33. § (2) bekezdés szerinti megbízatása megszűnik a laboratórium kérelmére, vagy ha a 33. § (1)–(5) bekezdéseiben foglalt működési feltételek valamelyike már nem teljesül.

(2)189 A NÉBIH az általa nyilvántartásba vett laboratóriumokról hivatalos jegyzéket vezet, amit évente a minisztérium hivatalos lapjában közzétesz.

A zöldségpalánta forgalmazó üzem belső felügyelete
és ellenőrzése

35. § (1) A 31. § szerint engedélyezett üzemnek biztosítania kell, hogy az általa forgalmazott szaporítóanyag a jogszabályi követelményeknek megfeleljen.

(2) Az üzem az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében köteles maga vagy más erre alkalmas személy, illetve intézmény útján

a) az alkalmazott termesztési módszer alapján megállapítani a szaporítóanyag előállítási folyamat kritikus pontjait,

b) kidolgozni és kivitelezni az a) pont szerinti kritikus pontok megfigyelési és ellenőrzési módszereit, valamint

c)190 mintát venni és azt a NÉBIH által megbízott laboratóriumban való vizsgálat céljára elküldeni.

(3) Az üzem köteles írásos vagy más eltávolíthatatlan módon készített naprakész feljegyzést vezetni

a) a kritikus pontok esetében elvégzett ellenőrzésekről;

b) azokról a zöldség szaporító alapanyagokról és ültetési anyagokról, amelyeket

1. előállítás, tárolás, kezelés vagy forgalomba hozatal céljából szerzett be,

2. előállított, tárolt, kezelt, vagy

3. mások részére átadott;

c) a területen előforduló károsítókról, a kár elhárítására tett intézkedésről, a zöldség szaporítóanyagok esetében alkalmazott bármely kezelésről.

(4) A kizárólag mások által előállított zöldségpalánta csomagolását és forgalomba hozatalát végző üzem írásos vagy más eltávolíthatatlan módon készített feljegyzést csak az általa vásárolt, szállított és forgalomba hozott termékekről köteles vezetni.

(5)191 A (2)–(4) bekezdés szerinti feljegyzéseket az üzem köteles a NÉBIH, illetve a járási hivatal ellenőrzéséig, de legalább három évig megőrizni, valamint ellenőrzésre a NÉBIH-nek és a járási hivatalnak bemutatni.

(6) Amennyiben a látható jelek vagy tünetek alapján az állapítható meg, hogy a szaporítóanyag a minőséget hátrányosan befolyásoló károsítóktól nem mentes, az ilyen szaporítóanyag tekintetében az üzemnek kezelést kell alkalmaznia, szükség esetén a szaporítóanyagot el kell távolítania, illetve meg kell semmisítenie.

(7)192 Ha az üzem területén a 9. számú mellékletben felsorolt, vizsgálatköteles vagy zárlati növényi károsítók valamelyikének nagy mértékű megjelenését vagy megjelenésének gyanúját észleli, köteles azt a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalnak bejelenteni, és utasításait végrehajtani.

(8)193 A NÉBIH és a járási hivatal által megbízott személyek – különös tekintettel az ellenőrzés és a mintavétel végzésére, továbbá a (2)–(4) bekezdés szerinti nyilvántartás és egyéb bizonylatok ellenőrzésére – az üzem területére beléphetnek. Az üzem minden egyéb módon is köteles együttműködni a NÉBIH-hel, illetve a járási hivatallal.

A zöldségpalánta forgalmazó üzem külső felügyelete és ellenőrzése

36. § (1)194 A palánta forgalomba hozatalával kapcsolatos valamennyi tevékenységet ellenőrzés céljából, a NÉBIH által rendszeresített bejelentőlapon, évente legkésőbb április 30-ig be kell jelenteni.

(2)195 A NÉBIH és a járási hivatal köteles rendszeresen, de legalább évente egyszer a tevékenység jellegének megfelelő időpontban ellenőrizni az engedélyezett üzemeket és megbízott laboratóriumokat, a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelmények folyamatos betartásának igazolása érdekében. Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül.

(3)196 A 35. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak szerint a termesztési folyamat kritikus pontjainak meghatározásán, valamint a nyilvántartási kötelezettség teljesítésén túlmenően a NÉBIH, illetve a járási hivatal figyelemmel kíséri és ellenőrzi az üzemet annak érdekében, hogy az üzem

a) az alábbi kritikus pontokat – a növényfaj sajátosságainak megfelelően – folyamatosan figyelembe vegye

1. a termesztési folyamat megindításához felhasznált szaporító alapanyag minősége,

2. a vetés, valamint a zöldségpalánta tűzdelése, oltása, cserepezése és ültetése,

3. a növényegészségügyi jogszabályok előírásainak betartása,

4. a termesztési terv és technológia,

5. az általános kultúrállapot,

6. a szaporítási eljárások,

7. a felszedési műveletek,

8. a higiénia,

9. a kezelések,

10. a csomagolás,

11. a tárolás,

12. a szállítás,

13. a nyilvántartás, adminisztráció;

b)197 a NÉBIH, illetve a járási hivatal részére hozzáférhető formában, teljes körű nyilvántartást vezessen:

1. azokról a növényekről, illetve növényi részekről és egyéb anyagokról,

– amelyeket tárolás vagy a területén történő szaporítóanyag előállítás céljából szerzett be,

– amelyeket az üzem előállít, vagy

– amelyeket mások részére továbbított, valamint

2. a növényállománynál alkalmazott valamennyi kezelésről és egyéb eseményről;

c)198 biztosítsa, hogy megfelelő szakképzettségű személy tartsa a kapcsolatot a járási hivatallal;

d)199 szükség szerint és megfelelő időközönként ellenőrzést végezzen a NÉBIH által megkívánt módon.

(4)200 A zöldség szaporítóanyag harmadik országban való forgalomba hozatala esetén, a NÉBIH akkor adhat az üzem kérésére igazolást a szaporítóanyag minőségének EK megfeleléséről, ha azt az e rendeletben foglaltaknak megfelelően, nem elkülönítve állították elő.

Ellenőrzés, jogkövetkezmények

37. § (1)201 A törvényben és e rendeletben foglaltak folyamatos betartásának biztosítása érdekében a NÉBIH, illetve a járási hivatal ellenőrzést végezhet minden olyan helyen, ahol a vetőmag és palánta előállítását, feldolgozását, kezelését, kiszerelését, tárolását, valamint vizsgálatát végzik, továbbá ahol vetőmagot és palántát forgalomba hoznak, árusítanak vagy felhasználnak.

(2)202 Az ellenőrzés során a NÉBIH, illetve a járási hivatal a törvény és jelen rendelet előírásai szerint jár el, és megállapításairól a helyszínen hatósági jegyzőkönyvet készít.

(3)203 A NÉBIH és a járási hivatalnak ellenőrzést végző munkatársa jogosultságát az erre a célra rendszeresített fényképes igazolvánnyal igazolja és az ellenőrzés során jogosult.

a) a szaporítóanyagok nyilvántartásával, forgalmazásával, felhasználásával kapcsolatos iratokba, számlákba betekinteni, azok valódiságát vizsgálni, róluk másolatot készíteni, bekérni, amely adatokat köteles az üzemi és üzleti titokra vonatkozó rendelkezések betartásával kezelni,

b) a szaporítóanyagokból vizsgálat céljára térítés nélkül mintát venni,

c) az üzemi mintavételre módszertani előírást meghatározni,

d) az ellenőrzött szaporítóanyag minőségét megvizsgálni,

e) a minta vizsgálatával vagy kitermesztésével olyan laboratóriumot vagy üzemet megbízni, amely az általa elvégzett ellenőrzések eredményében nem érdekelt, ezek részére a minősítés módszerét meghatározni,

f) a vetőmag-feldolgozást, -kiszerelést és -tárolást ellenőrizni,

g) a vetőmag- és palánta-árusítást ellenőrizni,

h) a saját jogon végzett szántóföldi ellenőrzést, mintavételt, palánta minősítő tevékenységet ellenőrizni, a kiszerelési tevékenységet felülvizsgálni.

(4)204 A NÉBIH köteles kidolgozni a fajtaazonosság és fajtatisztaság megállapításának, valamint a mintavétel módszereinek részletes követelményeit. Ezek a követelmények nyilvánosak, az érintettek részére biztosítani kell az ezekbe való betekintés lehetőségét.

38. § (1)205 Ha a NÉBIH, illetve a járási hivatal ellenőrzési tevékenysége során az e rendeletben foglaltak, illetve a vonatkozó szabványok be nem tartását állapítja meg

a) a továbbszaporítás során nem igazolt származású vagy alkalmatlannak minősített növényállomány magtermésének vetőmagként való felhasználását és forgalomba hozatalát megtilthatja,

b) a más célra fel nem használható alkalmatlan vetőmag és palánta megsemmisítését az előállító költségére elrendelheti.

(2)206 A NÉBIH, illetve a járási hivatal elrendelheti a jogosulatlanul előállított vagy nem megfelelő minőségű szaporítóanyag hatósági zár alá vételét, amiről a szaporítóanyag tulajdonosát és a fajtajogosultat értesíti. A hatósági zár időtartama vetőmagnál 45 nap, amely indokolt esetben további 45 nappal meghosszabbítható. Palántánál a hatósági zár időtartama a NÉBIH, illetve a járási hivatal által meghatározott, szakmailag indokolt időszak. A hatósági zár időtartama alatt a zár alá vett szaporítóanyag tételt elmozdítani nem szabad.

(3)207 Amennyiben a zár időtartama alatt a zárolási okot nem szüntetik meg, a NÉBIH, illetve a járási hivatal a tétel minősítését megsemmisíti és az a továbbiakban szaporítóanyagként nem használható fel. A NÉBIH, illetve a járási hivatal a hatósági zárral kapcsolatos minden intézkedéséről okiratot állít ki.

(4)208 A fémzárolás, a fémzárolásra való előterjesztés és a feldolgozás során tapasztalt szabálytalanság esetén a NÉBIH a feldolgozó üzemben szigorított fémzárolást rendelhet el, súlyos szabálytalanság esetén a fémzárolást meghatározott időre felfüggesztheti.

(5) Szabálytalanságnak minősül különösen a vetőmag minőségromlását okozó vetőmagkezelés, a hanyag, hiányos dokumentációkezelés, a nem megfelelő adatok közlése. Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a jogosulatlan szaporítóanyag előállító és forgalmazó tevékenység végzése, minden olyan mulasztás, amely a vetőmag genetikai értékét, a szaporítóanyag fajtaazonosságát hátrányosan befolyásolhatja, továbbá az okmányokkal való visszaélés, azok hamisítása.

(6)209 A szigorított fémzárolás meghatározott időre, de legalább egy vetőmag-feldolgozási és fémzárolási időszakra vonatkozik, legrövidebb időtartama hat hónap. A szigorított fémzárolás során a NÉBIH, illetve a járási hivatal részéről legalább két fő fémzároló jár el, automata mintavevő nem használható, a NÉBIH, illetve a járási hivatal nyitott zsákban való előterjesztést, valamint az előterjesztő költségére egyöntetűségi vizsgálatot rendelhet el. A függőcímkék csak tételes ellenőrzést követően helyezhetők fel a vetőmag csomagolási egységeire. A saját jogú vetőmag mintavételt és minősítést a szigorított fémzárolás időtartamára fel kell függeszteni.

(7)210 A NÉBIH, illetve a járási hivatal jogosult a saját jogú szántóföldi szemlét, mintavételt, vizsgálatot és kiszerelési tevékenységet, valamint a palánta előállítást és forgalomba hozatalt az e rendeletben foglaltak be nem tartása esetén határozott időre megtiltani. A NÉBIH, illetve a járási hivatal az intézkedést visszavonja, amint megállapította, hogy az üzem által forgalmazásra szánt palánta megfelel a rendelet követelményeinek és feltételeinek.

(8)211 A NÉBIH, illetve a járási hivatal a rendelet előírásainak a kiskereskedelmi forgalomban nem megfelelő vetőmagtételeket zár alá veszi.

Géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett vetőmagra vonatkozó rendelkezések212

38/A. §213 (1) Géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett vetőmagot vagy szaporítóanyagot (a továbbiakban együtt: szennyezett vetőmag) Magyarország területén tilos

a) forgalomba hozni, vagy

b) termesztésbe bocsátani.

(2) A magyarországi előállítású vetőmag esetén annak előállítója, más esetben az első magyarországi forgalomba hozó felel a vetőmag géntechnológiával módosított szervezettel történő szennyezéstől való mentességéért.

38/B. §214 (1)215 A szennyezett vetőmagot tartalmazó tételt annak birtokosa – a szennyezésről történő tudomásszerzést követően haladéktalanul – köteles elkülöníteni, továbbá a szennyezés tényéről nyomon követhető módon értesíteni a forgalmazói láncban előtte, illetve utána következő személyt, valamint mindezekről tájékoztatni a NÉBIH-et és a járási hivatalt.

(2) Az (1) bekezdés szerint értesített személy az (1) bekezdésben foglaltak szerint köteles eljárni.

38/C. §216 (1)217 A NÉBIH és a járási hivatal a szennyezett vetőmag tekintetében a 38. §-ban foglaltak szerint jár el. A szennyezett vetőmag termesztésbe bocsátása esetén az érintett kultúrát, valamint a csemege és a pattogató kukorica virágzást megkezdett állománya esetében az összeporzódásra figyelemmel a NÉBIH által meghatározott védőtávolságon belül található ivarilag kompatibilis növényfajt tartalmazó növényi kultúrát meg kell semmisíteni.

(2) A (1) bekezdésben foglaltak elmaradása esetén a NÉBIH a kötelezett költségére végezteti el a megsemmisítést, melyet a kötelezett köteles eltűrni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(1a)218 E rendeletnek a növényfajták állami elismeréséről szóló 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet módosításáról szóló 1/2012. (I. 20.) VM rendelet (a továbbiakban: Módr.) 4. § (2) bekezdése által módosított 7. § (2) bekezdését, 8. § (1) bekezdését és 21. § (6) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor219 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(1b)220 E rendeletnek a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet módosításáról szóló 81/2013. (IX. 13.) VM rendelet (a továbbiakban: MódR2.) 1. §-a által módosított 7. §-át, 2. §-a által módosított 8. § (1) bekezdését, valamint 4. §-a által beiktatott 38/A–38/C. §-át a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet módosításáról szóló 81/2013. (IX. 13.) VM rendelet (a továbbiakban: MódR2.) hatálybalépésekor221 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)222 Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 92/33/EGK irányelve (1992. április 28.) a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító- és ültetési anyagok forgalmazásáról,

b) a Tanács 2002/55/EK irányelve (2002. június 13.) a zöldségvetőmagok forgalmazásáról és az azt módosító 2004/117/EK tanácsi irányelv,

c) a Tanács 2000/29/EK irányelve (2000. május 1.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről,

d) a Bizottság 93/61/EGK irányelve (1993. július 2.) a 92/33/EGK tanácsi irányelv értelmében a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító- és palántázóanyagokra vonatkozó feltételek jegyzékének meghatározásáról,

e) a Bizottság 93/62/EGK irányelve (1993. július 5.) a vetőmagon kívüli zöldségszaporító- és termesztő anyagok forgalmazásáról szóló 92/33/EGK tanácsi irányelv alapján a termelők és forgalmazók felügyeletére és ellenőrzésére vonatkozó végrehajtási intézkedések kidolgozásáról,

f) a Bizottság 2006/124/EK irányelve (2006. december 5.) a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító- és ültetési anyagok forgalmazásáról szóló 92/33/EGK tanácsi irányelv és a zöldségvetőmagok forgalmazásáról szóló 2002/55/EK tanácsi irányelv módosításáról.

g)223 A Bizottság 2009/74/EK irányelve (2009. június 26.) a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/55/EK, 2002/57/EK tanácsi irányelvnek a növények botanikai neve és egyéb szervezetek tudományos neve tekintetében, továbbá a 66/401/EGK, 66/402/EGK és 2002/57/EK irányelv bizonyos mellékleteinek a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevételével történő módosításáról,

h)224 a Bizottság 2011/180/EU határozata (2011. március 23.) a 2002/55/EK tanácsi irányelvnek az ugyanazon zöldségfajok különféle fajtáihoz tartozó standard vetőmagok keverékei kis kiszerelésben történő forgalomba hozatala engedélyezésének feltételei tekintetében történő végrehajtásáról,

i)225 a Bizottság 2013/45/EU végrehajtási irányelve (2013. augusztus 7.) a 2002/55/EK és a 2008/72/EK tanácsi irányelveknek és a 2009/145/EK bizottsági irányelvnek a paradicsom botanikai nevének tekintetében történő módosításáról,

j)226 a Bizottság 2016/317/EU végrehajtási irányelve (2016. március 3.) a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK, a 2002/56/EK és a 2002/57/EK tanácsi irányelvnek a vetőmagcsomagok hatósági címkéje tekintetében történő módosításáról.

(3)227 E rendelet a minimális csírázásra vonatkozó követelményeket nem teljesítő szaporítóanyagok forgalmazásának ideiglenes engedélyezésére a tagállamoknak adott felhatalmazás tekintetében a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/54/EK, 2002/55/EK és 2002/57/EK tanácsi irányelv alkalmazása szabályainak megállapításáról szóló, 2006. február 8-i 217/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1. számú melléklet az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelethez228

A rendelet hatálya alá tartozó zöldség vetőmagvak

A rendelet hatálya az alábbi zöldségnövények vetőmagjára terjed ki.

Allium cepa L.

– Cepa csoport

vöröshagyma

– Aggregatum csoport

salottahagyma

Allium fistulosum L.

téli sarjadékhagyma

Allium porrum L.

póréhagyma

Allium sativum L.

fokhagyma

Allium schoenoprasum L.

metélőhagyma

Anthriscus cerefolium (L.) Hoffm.

turbolya

Apium graveolens L.

gyökérzeller

 

(levélzeller)

Asparagus officinalis L.

spárga

Beta vulgaris L.

mángold

 

cékla

Brassica oleracea L

leveles kel

 

karfiol

 

brokkoli vagy calabrese

 

bimbóskel

 

kelkáposzta

 

fejes káposzta

 

vörös káposzta

 

karalábé

Brassica rapa L.

kínai kel

 

tarlórépa

Capsicum annuum L.

paprika

Chicorium endivia L.

borzaslevelű endívia

 

széleslevelű endívia

 

 

Chicorium intybus L.

hajtató cikória

 

leveles cikória

 

ipari cikória

Citrullus lanatus (Thunb.) Matsum. et Nakai

görögdinnye

Cucumis melo L.

sárgadinnye

Cucumis sativus L.

salátauborka

 

konzervuborka

Cucurbita maxima Duchesne

sütőtök

Cucurbita pepo L.

tök

Cynara cardunculus L.

articsóka

 

kardi

Daucus carota L.

sárgarépa

 

takarmány sárgarépa

Foeniculum vulgare Mill.

édeskömény

Lactuca sativa L.

fejessaláta

Solanum Lycopersicum L.

paradicsom

Petroselinum crispum (Mill.) Nyman et A. W. Hill

petrezselyem

Phaseolus coccineus L.

tűzbab

Phaseolus vulgaris L.

zöldbab (bokorbab és futóbab)

Pisum sativum L. (partim)

kifejtőborsó

 

velőborsó

 

cukorborsó

Raphanus sativus L.

retek

 

fekete retek

Rheum rhabarbarum L.

rebarbara

Scorsonera hispanica L.

feketegyökér

Solanum melongena L.

tojásgyümölcs

Spinacia oleracea L.

spenót

Valerianella locusta (L.) Laterr.

galambbegysaláta

Vicia faba L. (partim)

lóbab

Zea mays L. (partim)

csemegekukorica

 

pattogató kukorica

2. számú melléklet az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelethez229

A rendelet hatálya alá tartozó palánták

Allium cepa L.

– Cepa csoport

vöröshagyma

– Aggregatum csoport

salottahagyma

Allium fistulosum L.

téli sarjadékhagyma

Allium porrum L.

póréhagyma

Allium sativum L.

fokhagyma

Allium schoenoprasum L.

metélőhagyma

Anthriscus cerefolium (L.) Hoffm.

turbolya

Apium graveolens L.

zeller

Asparagus officinalis L.

spárga

 

 

Beta vulgaris L

cékla

 

mángold

Brassica oleracea L.

leveles kel

 

karfiol

 

brokkoli vagy calabrese

 

bimbóskel

 

kelkáposzta

 

fejeskáposzta

 

vöröskáposzta

 

karalábé

Brassica rapa L.

kínai kel

 

tarlórépa

Capsicum annuum L.

paprika

Chicorium endivia L.

fodros és sima levelű endívia

Chicorium intybus L.

hajtató cikória, levél cikória, ipari cikória

Citrullus lanatus (Thunb.) Matsum.

 

et Nakai

görögdinnye

Cucumis melo L.

sárgadinnye

Cucumis sativus L.

salátauborka

 

konzervuborka

Cucurbita maxima Duchesne.

sütőtök

Cucurbita pepo L.

tök

Cynara cardunculus

articsóka

 

kardi

Daucus carota L.

sárgarépa

 

takarmány sárgarépa

Foeniculum vulgare Mill.

édes kömény

Lactuca sativa L.

saláta

Solanum Lycopersicum L.

paradicsom

Petroselinum crispum (Mill.) Nyman ex A. W. Hill

petrezselyem

Phaseolus coccineus L.

tűzbab

Phaseolus vulgaris L.

zöldbab (bokorbab és futóbab)

Pisum sativum L. (partim)

kifejtő borsó,

 

velőborsó,

 

cukorborsó

Raphanus sativus L.

retek, fekete retek

Rheum rhabarbaram L.

rebarbara

Scorzonera hispanica L.

feketegyökér

Solanum melongena L.

tojásgyümölcs

Spinacia oleracea L.

spenót

Valerianella locusta (L.) Laterr.

galambbegysaláta

Vicia faba L. (partim)

lóbab

Zea mays L. (partim)

csemegekukorica,

 

pattogató kukorica

3. számú melléklet az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelethez230

A zöldség vetőmagvak minőségi feltételei

1.    A vetőmag fajtaazonosságának és fajtatisztaságának kielégítőnek kell lennie.

2.    A vetőmag felhasználhatóságát csökkentő betegségek és káros élő szervezetek szintjének a lehető legalacsonyabbnak kell lennie.

3.    A vetőmagnak eleget kell tennie az alábbi feltételeknek is:

 

Faj

Technikai tisztaság
legalább
(tömegszázalék)

Idegen mag legfeljebb
(tömegszázalék)

Csírázóképesség
legalább (százalék)

 

 

 

 

 

 

Allium cepa

97

0,5

70

 

Allium fistulosum

97

0,5

65

 

Allium porrum

97

0,5

65

 

Allium sativum

97

0,5

65

 

Allium schoenoprasum

97

0,5

65

 

Anthriscus cerefolium

96

1

70

 

Apium graveolens

97

1

70

 

Asparagus officinalis

96

0,5

70

 

Beta vulgaris (Cheltenham-répa)

97

0,5

50 (csomó)

 

Beta vulgaris

 

 

 

 

(a Cheltenham-répa kivételével)

97

0,5

70 (csomó)

 

Brassica oleracea (karfiol)

97

1

70

 

Brassica oleracea

 

 

 

 

(egyéb alfajok a karfiol kivételével)

97

1

75

 

Brassica rapa (kínai kel)

97

1

75

 

Brassica rapa (tarlórépa)

97

1

80

 

Capsicum annuum

97

0,5

65

 

Cichorium intybus

 

 

 

 

(partim) (mezei katáng)

95

1,5

65

 

Cichorium intybus (partim) (ipari)

97

1

80

 

Cichorium endivia

95

1

65

 

Citrullus lanatus

98

0,1

75

 

Cucumis melo

98

0,1

75

 

Cucumis sativus

98

0,1

80

 

Cucurbita maxima

98

0,1

80

 

Cucurbita pepo

98

0,1

75

 

Cynara cardunculus

96

0,5

65

 

Daucus carota

95

1

65

 

Foeniculum vulgare

96

1

70

 

Lactuca sativa

95

0,5

75

 

Solanum Lycopersicum L.

97

0,5

75

 

Petroselinum crispum

97

1

65

 

Phaseolus coccineus

98

0,1

80

 

Phaseolus vulgaris

98

0,1

75

 

Pisum sativum

98

0,5

80

 

Raphanus sativus

97

1

70

 

Rheum rhabarbarum

97

0,5

70

 

Scorzonera hispanica

95

1

70

 

Solanum melongena

96

0,5

65

 

Spinacia oleracea

97

1

75

 

Valerianella locusta

95

1

65

 

Vicia faba

98

0,1

80

 

Zea mays

98

0,1

85*

* szuperédes csemegekukorica fajták esetén a minimális csírázóképesség 80%, a vetőmag hatósági vagy szállítói címkéjén fel kell tüntetni a „Minimális csírázóképesség: 80%” szöveget.

4.    További követelmények

4.1.    A hüvelyesek magja nem lehet fertőzött az alábbi élő rovarokkal:

Acanthoscelides obtectus Sag.

Bruchus affinis Froel.

Bruchus atomarius L.

Bruchus pisorum L.

Bruchus rufimanus Boh.

4.2.    A vetőmag nem lehet élő Acarina által fertőzött.

4. számú melléklet az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelethez231

A gyógynövény-vetőmagvak minőségi feltételei

Faj

Tisztaság
(tömegszázalék)

Idegen faj legfeljebb
(tömegszázalék)

Csírázóképesség legalább (százalék)

Alcea rosea

Festőmályva

95,0

0,1

60

Althea officinalis

Fehérmályva

95,0

0,1

60

Amsonia tabernaemontana

Széleslevelű Amson virág

94,0

0,1

70

Anethum graveolens

Kapor

96,0

0,3

65

Angelica archangelica

Orvosi angyalgyökér

96,0

0,1

+

60

Artemisia annua

Egynyári üröm

95,0

0,5

65

Artemisia absinthium

Fehér üröm

Artemisia dracunculus

Tárkony

94,0

0,5

60

Atropa belladonna

Nadragulya

96,0

0,1

70

Borago officinalis

Kerti borágó

95,0

0,3

70

Cnicus benedictus

Benedekfű

94,0

0,1

80

Coriandrum sativum

Koriander

96,0

0,3

70

Datura inoxia

Indián maszlag

97,0

0,1

60

Datura stramonium

Csattanó maszlag

97,0

0,1

60

Digitalis lanata

Gyapjas gyűszűvirág

97,0

0,3

70

Digitalis purpurea

Piros gyűszűvirág

97,0

0,3

70

Hyosciamus niger

Bolondító beléndek

96,0

0,3

70

Hyssopus officinalis

Kerti izsóp

97,0

0,1

70

Lavandula angustifolia

Levendula

96,0

0,1

+

70

Levisticum officinale

Orvosi lestyán

97,0

0,1

70

Lepidium sativum

Kerti zsázsa

97,0

0,1

90

Origanum majorana

Majoranna

96,0

0,5

70

Malva sylvestris ssp. mauritiana

Mórmályva

97,0

0,1

60

Marrubium vulgare

Orvosi pemetefű

96,0

0,3

60

Matricaria recutita

Kamilla

92,0

0,5

+

55

Melissa officinalis

Citromfű

96,0

0,1

70

Ocimum basilicum

Bazsalikom

96,0

0,3

70

Oenothera spp.

Ligetszépe

96,0

0,3

60

Origanum vulgare

Szurokfű

96,0

0,3

70

Papaver bracteatum

Murvás mák

97,0

0,1

70

Pimpinella anisum

Ánizs

95,0

0,1

65

Rhaponicum carthamoides

Leuzea

95,0

0,1

70

Ruta graveolens

Kerti ruta

96,0

0,1

+

70

Salvia officinalis

Kerti zsálya

97,0

0,3

70

Salvia sclarea

Muskotályzsálya

97,0

0,3

70

Satureja hortensis

Borsfű

97,0

0,3

70

Silybum marianum

Máriatövis

96,0

0,1

+

70

Tanacetum cinerariifolium

Rovarporvirág

94,0

0,3

60

Thymus vulgaris

Kerti kakukkfű

94,0

0,3

70

Valeriana officinalis

Macskagyökér

90,0

0,1

+

70

Verbascum phlomoides

Szöszös ökörfarkkóró

95,0

0,1

70

5. számú melléklet az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelethez232

A szántóföldi zöldségvetőmagvak minősítési feltételei

A szántóföldi zöldségvetőmagvak minősítési feltételei

1. A vetőmagtermő tábla fajtaazonosságának és fajtatisztaságának kielégítőnek kell lennie.

2. Elit vetőmag esetében legalább egy helyszíni hatósági szemlét kell végezni. Minősített vetőmag esetében legalább egy helyszíni hatósági szemlét kell végezni, amelyet az egyes növényfajok vetőmagtermő tábláinak legalább 20%-ára kiterjedő hatósági vizsgálattal kell ellenőrizni.

3. A termőhelyi körülményeknek és a növényállomány fejlettségi állapotának lehetővé kell tennie a fajtaazonosság, a fajtatisztaság és a növényegészségügyi státus megfelelő ellenőrzését.

4. A vetőmag felhasználhatóságát csökkentő betegségek és kártékony biológiai káros élő szervezetek szintjének a lehető legalacsonyabbnak kell lennie.

5. Részletes feltételek:

Hagymafélék

Vöröshagyma (Allium cepa l.)

Téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum l.)

Póréhagyma (Allium porrum l.)

Fokhagyma (Allium sativum l.)

Metélőhagyma (Allium schoenoprasum l.)

Dugvány esetén

 

Az ellenőrzések száma:

2.

 

 

Az ellenőrzések időpontja:

1. kifejlett dughagyma, illetve dugvány hagyma felszedésekor,

 

2. kiültetés előtt.

 

 

Magtermő esetén

 

Az ellenőrzések száma:

2.

 

 

Az ellenőrzések időpontja:

1. szárbainduláskor,

 

2. az érés kezdetén.

 

 

Elővetemény-korlátozás:

Nincs.

 

 

A mintatér nagyság:

200 növény.

 

 

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

 

 

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

 

Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

Certifikált

Megjegyzések

szaporítási fok

Elválasztó sáv, dugványnál legalább

m

2

 

Izolációs távolság

más fajtától magtermőnél, legalább

 

500

 

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

 

Fejlettség, legalább

 

 

A dugványfejlettség bírálatakor a magtermesztésre alkalmas méretet kell alapul venni.

Kiegyenlítettség, legalább

érték-
szám

4

 

Kultúrállapot, legalább

 

 

 

Idegen fajta,

a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény

0

0,5

 

db

Nehezen tisztítható magvú

gyomnövények

a mintaterek átlagában, legfeljebb a magtermőnél

Vadmuhar fajok (Setaria spp.),

Kakaslábfű (Echinochloa
crusgalli)

növény

db

5

10

 

Vírusos megbetegedések,

a mintaterek átlagában, legfeljebb

%

5

Tünetek:

mozaikosság

sárgulás.

Baktériumos betegségek,

a mintaterek átlagában, legfeljebb

Baktériumos büdös rothadás (Pseudomonas alliicola)

%

5

 

Gombabetegségek,

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb

Fuzáriumos rothadás

(Fusarium oxysporum f.

cepae), Botritiszes rothadás

(Botrytis spp.) Peronoszpóra

(Peronospora destructor)

minősítő szám

2

 

Kabakos növények

1. csoport

Uborka (Cucumis sativus L.)

Sárgadinnye (Cucumis melo L.)

Görögdinnye (Citrullus lanatus /Thunb./ Matsum et Nakai)

2. csoport

Spárgatök (Cucurbita pepo L.)

Csillagtök (Cucurbita pepo L. conv. Mrlopepo L. provar pattisonina greb.)

Cukkini (Cucurbita pepo L. Var. Giromontiina)

Laskatök (Cucurbita ficifolia Bouche)

Olajtök (Cucurbita pepo L. Var. Greb)

3. csoport

Sütőtök (Cucurbita maxima Duch.)

Pézsmatök (Cucurbita moschata /Duch./ Duch. ex Poiret)

Az ellenőrzések száma:

2.

 

 

Az ellenőrzések időpontja:

1. első kötések kifejlődésekor,

 

2. első kötések érésekor.

 

 

Elővetemény-korlátozás:

A vetőmag-szaporító tábla előveteménye a burgonyafélék (Solanaceae) családjában tartozó növény (pl.: paprika, paradicsom, burgonya, tojásgyümölcs, dohány), a kabakosok családjába tartozó növény (pl.: uborka, dinnye, tökfélék) és lucerna nem lehet.

 

 

A mintatér nagysága:

200 növény.

 

 

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

 

 

Egyéb követelmények:

Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

Certifikált

Megjegyzések

szaporítási fok

Izolációs távolság, Más fajtától, és csoporton belüli egyéb fajtól

m

500

 

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

 

Fejlettség, legalább

 

 

 

Kiegyenlítettség, legalább

érték-
szám

4

 

Kultúrállapot, legalább

 

 

 

Idegen fajú kabakos növény

a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény

0

Az első ellenőrzéskor kell véglegesen elbírálni.

Idegen fajta

a mintaterek átlagában, legfeljebb

db

0

0,3

 

Vírusos megbetegedések,

a mintaterek átlagában, legfeljebb

%

2

5

Tünetek:
mozaikosság.

Baktériumos betegségek

a mintaterek átlagában, legfeljebb

Baktériumos szögletes levélfoltosság (Pseudomonas lachrymans)

növény

db

10

A határértékek a beteg termésre vonatkoznak.

Gombabetegségek,

a mintaterek átlagában, együttesen

legfeljebb

Kolletotrihumos termésfoltosság

(Colletotrichum lagenarium),

Kladospóriumos mézgás varasodás

(Cladosporium cucumerinum),

minősítő szám

2

 

Fuzáriumos és verticilliumos tőher-

vadás (Fusarium oxysporum, Verticillium alboatrum),

Peronoszpóra (Pseudoperonospora cubensis),

Lisztharmat (Erysiphe cichoracearum, Spaerotheca fuliginea.)

 

 

 

Paradicsom (Solanum Lycopersicum L.)

Tojásgyümölcs (Solanum melongena L.)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. az első kötések kifejlődésekor,

 

2. 70%-os érés idején.

Elővetemény-korlátozás:

Nem lehet a vetőmag-szaporító tábla előveteménye a burgonyafélék és kabakosok családjába tartozó növény és lucerna.

A mintatér nagysága:

200 növény.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

 

Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

Certifikált

Megjegyzések

szaporítási fok

Elválasztó sáv, legalább

m

2

 

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

 

Fejlettség. legalább

 

 

 

Kiegyenlítettség, legalább

érték-
szám

4

 

Kultúrállapot, legalább

 

 

 

Idegen fajta

a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény
db

0

0,3

 

Vírusos vagy mikoplazmás megbetegedések,

a mintaterek átlagában, legfeljebb

%

5

10

Tünetek:

törpülés,

mozaikosság,

tarkalevelűség,

nekrózis.

Baktériumos betegségek

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb

Baktériumos varasodás

(Xanthomonas campestris pv. vesicatoria),

Klavibakteres hervadás

(Clavibacter michiganensis)

növény

db

5

10

A határértékek a beteg bogyójú

növényegyedekre vonatkoznak.

Gombabetegségek,

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb

Didimellás tőszáradás

(Didymella lycopersici),

Kolletotrihumos termésfoltosság

és tőkorhadás (Colletotrichum atramentarium)

Alternáriás betegség

(Alternaria porri f. sp. solani)

%

3

6

 

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb

Paradicsomvész

(Phytophthora infestans),

Szeptóriás levélfoltosság

(Septoria lycopersici),

Fuzáriumos és verticilliumos

tőhervadás

(Fusarium oxysporum.

Verticillium albo-atrum)

minősítő szám

2

 

RÉPAFÉLÉK

Cékla (Beta vulgaris L. var. conditiva Alef.)

Mangold (Beta vulgaris L. ssp. cicla)

Rebarbara (Rheum rhabarbarum)

Dugvány esetén

 

Az ellenőrzések száma:

2.

 

 

Az ellenőrzések időpontja:

1. felszedés előtt,

 

2. tavaszi kiültetés előtt.

 

 

Magtermő esetén

 

Az ellenőrzések száma:

2.

 

 

Az ellenőrzések időpontja:

1. a magszárak kifejlődésekor, virágzás előtti,

2. az érés kezdetén.

 

 

 

Elővetemény-korlátozás:

Nincs.

 

 

A mintatér nagysága:

200 növény.

 

 

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

 

 

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg
kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.
Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

Certifikált

Megjegyzések

 

szaporítási fok

Elválasztó sáv, legalább

 

2

 

Izolációs távolság,

más fajtától és egyéb Beta fajoktól magtermőnél, legalább

m

1000

600

 

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

 

Fejlettség, legalább

 

4

A dugványfejlettség bírálatakor a magtermesztésre alkalmas méretet kell alapul venni.

Kiegyenlítettség, legalább

érték-
szám

 

 

Kultúrállapot, legalább

 

 

 

Idegen beta faj,

a mintaterek átlagában, legfeljebb

 

0

 

Idegen fajta,

a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény

1

2

 

Felmagzó dugvány

a mintaterek átlagában, legfeljebb

db

0

 

Fehérgyűrűs dugvány

céklánál a mintaterek átlagában, legfeljebb

 

2

4

Legalább 2 x 100 db dugványt kell
megvizsgálni felvágás után.

Vírusos megbetegedések

a mintaterek átlagában, legfeljebb

%

3

5

Tünetek:
mozaikosság, sárgulás.

Gombabetegségek

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb

Cerkospórás levélfoltosság (Cercospora beticola),

Peronoszpóra (Peronospora schachtii), Lisztharmat (Erysiphe communis), Rozsda (Uromyces betae)

minősítő szám

2

 

Tarlórépa (Brassica rapa var. rapa)

Dugvány esetén

 

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. a dugványok kifejlődésekor,
2. válogatás után, kiültetés előtt.

Magtermő esetén

 

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. virágzás idején,

 

2. érés kezdetén.

Elővetemény-korlátozás:

5 év.

A mintatér nagysága:

200 növény.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

A vetőmagtermő tábla csak abban az esetben fogadható el minősítésre, ha a Beta nemzetségbe tartozó növények árvakelései nincsenek a táblán.
Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.
Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

Certifikált

Megjegyzések

szaporítási fok

Elválasztó sáv, legalább

dugványnál

m

2

 

Izolációs távolság, más fajtától és egyéb Brassica fajoktól, legalább magtermőnél

 

1000

600

 

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

 

Fejlettség, legalább

 

 

A dugványfejlettség bírálatakor

Kiegyenlítettség, legalább

érték-
szám

4

a magtermesztésre alkalmas

Kultúrállapot, legalább

 

 

méretet kell alapul venni.

Idegen Brassica és Sinapis faj, a mintaterek átlagában, legfeljebb

0

 

Idegen fajta,

a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény

db

0

1

 

Felmagzó dugvány

mintaterenként

 

0

 

Baktériumos betegségek

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb

Gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae). Gyökérfarok rothadás (Pseudomonas campestris), Fekete rothadás (Xanthomonas campestris)

%

5

 

Gombás megbetegedések,

a mintaterek átlagában legfeljebb

Lisztharmat

(Erysiphe communis)

minősítő szám

2

 

Borsó (Pisum sativum L.)

Ellenőrzések száma:

3.

Ellenőrzések időpontja:

1. virágzáskor,

 

2. zöldhüvelyes állapotban,

 

3. érés kezdetén.

Elővetemény-korlátozás:

megelőző két éven belül hüvelyeseket és lucernaféléket nem termesztettek.

Mintatér nagyság:

100 m2.

Mintaterek száma:

20 ha-ig. 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

 

Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

Certifikált

Megjegyzés

szaporítási fok

Elválasztó sáv, legalább

m

2

 

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

 

Fejlettség, legalább

 

 

 

Kiegyenlítettség, legalább

érték-
szám

4

 

Kultúrállapot, legalább

 

 





Idegen fajta

a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény

db

0,5

5

 

 

Vírusos megbetegedések

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb

 

Tünetek:

mozaikosság,

levélsodródás.

Baktériumos betegségek

a mintaterek átlagában, legfeljebb

Baktériumos zsírfoltosság és hervadás

(Pseudomonas syringae pv. pisi)

%

10

 

Gombabetegségek

a mintaterek átlagában, legfeljebb

Aszkohitás betegség

(Ascochyta spp.)

 

 

 

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb

Fuzáriumos gyökérrothadás és tőszáradás (Fusarium spp.)

Lisztharmat (Erysiphe pisi.)

Rozsda (Uromyces pisi.)

minősítő
szám

2

 

Saláta (Lactuca sativa L.)

Ellenőrzések száma:

2.

Ellenőrzések időpontja:

1. a fejek kifejlődésekor,

 

2. érés kezdetén.

Elővetemény-korlátozás:

nincs.

Mintatér nagyság:

100 m2.

Mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

 

Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

Certifikált

Megjegyzések

szaporítási fok

Elválasztó sáv legalább

m

4

 

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

 

Fejlettség, legalább

 


4

 

Kiegyenlítettség, legalább

érték-
szám

 

Kultúrállapot, legalább

 

 

Idegen fajta

a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény

db

0

0,3

 

Nehezen tisztítható magvú gyomnövények

a mintaterek átalgában, legfeljebb

csorbóka fajok

(Sonchus spp.)

1

3

 

Vírusos megbetegedések,

a mintaterek átlagában, legfeljebb

3

6

Tünetek:

mozaikosság

sárgaság.

Baktériumos betegségek,

a mintaterek átlagában, legfeljebb

Saláta baktériumos levélszél

rothadása (Pseudomonas

marginalis)

%

2

5

 

Gombabetegségek,

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb

Saláta botritiszes rothadása

(Botrytis cinerea),

Saláta szeptóriás levélfoltossága

(Septoria lactucae),

Saláta peronoszpóra

(Bremia lactucae)

minősítő szám

2

 

Saláta marszoninás levélfoltossága (Marssonina

panattoniana)

%

0,2

1

 

KÁPOSZTAFÉLÉK

Fejes káposzta (Brassica oleracea L. conv. capitata Alef. provar alba DC)

Vörös káposzta (Brassica oleracea L. conv. capitata Alef. provar rubra DC)

Kelkáposzta (Brassica oleracea L. conv. capitata Alef. provar sabauda L.)

Karalábé (Brassica oleracea L. conv. acephala (DC) Alef. provar. gongyloides L.)

Bimbóskel (Brassica oleracea L. conv. oleracea var. gemmifera DC)

Kínai kel (Brassica pekinensis (Lour) Rupr.)

Takarmánykáposzta (Brassica oleracea L. conv. acephala (DC) alef. provar. viridis L.)

Dugvány esetén

 

Ellenőrzések száma:

2.

 

 

Ellenőrzések időpontja:

1. a dugvány teljes kifejlődésekor, felszedés előtt,

 

2. válogatás után, kiültetés előtt.

 

 

Magtermő esetén

 

Ellenőrzések száma:

2.

 

 

Ellenőrzések időpontja:

1. virágzáskor,

 

2. az érés kezdetén.

 

 

Elővetemény-korlátozás:

Nincs.

 

 

Mintatér nagyság:

200 növény.

 

 

Mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

 

 

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.
Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

Certifikált

Megjegyzés

szaporítási fok

Elválasztó sáv, legalább

m

2

 

Izolációs távolság,

más fajtától és egyéb Brassica fajoktól, magtermőnél legalább

 

1000

600

 

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

 

Fejlettség, legalább

 

 

A dugványfejlettség bírálata-kor a magtermesztésre alkalmas méretet kell alapul venni

Kiegyenlítettség, legalább

érték-
szám

4

 

Kultúrállapot, legalább

 

 

 

Idegen Brassica és Sinapis

fajok

a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény

0

 

Idegen fajta,

a mintaterek átlagában, legfeljebb

db

2

4

 

Vírusos megbetegedések,

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb

Káposztafélék mozaikbetegsége,

káposztafélék gyűrűs foltossága

%

5

 

Baktériumos betegségek,

a mintaterek átlagában, legfeljebb

Xantomonászos feketeerűség

(Xanthomonas campestris pv. campestris)

 

1

3

 

Gombabetegségek,

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb

Alternáriás szárazfoltosság

(Alternaria brassicae, Alternalia brassicicola),

Fuzariumos sárgaság

(Fusarium oxysporum),

Peronoszpóra

(Peronospora brassicae),

Lisztharmat

(Erysiphe communis)

minősítő szám

2

 

Karfiol (Brassica oleracea L. convar. botrytis var. botrytis)

Brokkoli (Brassica oleracea convar. botrytis var. cymosa Duch.)

Ellenőrzések száma:

2.

 

 

Ellenőrzések időpontja:

1. a rózsák teljes kifejlődésekor,

 

2. érés kezdetén.

 

 

Elővetemény-korlátozás:

Nincs.

 

 

Mintatér nagyság:

200 növény.

 

 

Mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

 

 

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

 

Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

Certifikált

szaporítási fok

Izolációs távolság,

más fajtától és egyéb Brassica fajoktól, legalább

m

1000

600

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább

 

 

Kiegyenlítettség, legalább

értékszám

4

Kultúrállapot, legalább

 

 

Idegen Brassica és Sinapis fajok

a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény

db

0

Idegen fajta,

a mintaterek átlagában, legfeljebb

0

0,3

Vírusos megbetegedések,

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb

káposztafélék mozaikbetegsége

káposztafélék gyűrűs foltossága

%

5

Baktériumos betegségek,

a mintaterek átlagában, legfeljebb

Feketeerűs szárazrothadás

(Xanthomonas campestris)

 

1

3

Gombabetegségek,

a mintaterek átalgában, együttesen

legfeljebb

Alternáriás szárazfoltosság

(Alternaria brassicae),

Fuzáriumos sárgaság

(Fusarium oxysporum),

Peronoszpóra

(Peronospora brassicae),

Lisztharmat

(Erysiphe communis)

minősítő szám

minősítő szám

2

2

Gyökérzöldségek

Sárgarépa (Daucus carota L. ssp sativus Hoffm./Schübl. et Mart.)

Petrezselyem (Petroselinum crispum Mill./Nym.)

Pasztinák (Pastinaca sativa L.)

Zeller (Apium graveolens L.)

Dugvány esetén

 

Ellenőrzések száma:

2.

 

 

Ellenőrzések időpontja:

1. a kifejlett gyökerek felszedésekor,

 

2. a gyökerek kiültetése előtt.

 

 

Magtermő esetén

 

Ellenőrzések száma:

2.

 

 

Ellenőrzések időpontja:

1. virágzás időszakában,

 

2. érés kezdetén.

 

 

Elővetemény-korlátozás:

Nincs.

 

 

Mintatér nagyság:

100 m2.

 

 

Mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

 

 

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

 

Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel.

 

A certifikált petrezselyem- és pasztinákdugvány helyben átteleltethető. Ezen szaporítások ellenőrzése az áttelelés, kihajtás után történik.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

Certifikált

Megjegyzések

szaporítási fok

Elválasztó sáv, dugványnál legalább

 

2

Izolációs távolság más fajtától és sárgarépa esetében vadmuroktól magtermőnél

m

1000

 

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

 

Fejlettség, legalább

értékszám

4

A dugványfejlettség bírálatakor a magtermesztésre alkalmas nagyságot kell alapul venni.

Kiegyenlítettség, legalább

 

 

 

Kultúrállapot, legalább

 

 

 

Idegen fajta

a mintaterek átlagában, legfeljebb

 

0

1

 

Idegen ernyősvirágú növény

a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény

0

 

Felmagzó dugvány,

a mintaterek átlagában, legfeljebb

db

0

 

Nehezen tisztítható magvú

gyomnövények

a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb

Fakó muhar (Setaria glauca )

Poligonum lapathyfolium,

Kakaslábfű (Echinochloa crusgalli)

Lapulevelü keserűfű

Vadsóska fajok

növény

db

5

15

 

Vírusos megbetegedések

a mintaterek átlagában, legfeljebb

%

5

Tünetek:

mozaikosság

tarkatörpülés

sárgulás.

Baktériumos betegségek

a mintaterek átlagában, legfeljebb

Baktériumos hervadás

(Xanthomonas campestris pv. carotae),

Baktériumos lágyrothadás

(Erwinia carotovora)

dugványnál

növény

db

0

A fertőzött egyedeket válogatás útján el kell távolítani.

magtermőnél

%

5

10

 

Gombabetegségek

a mintaterek átlagában, legfeljebb

Sztemfiliumos feketerothadás

(Stemphylium radicinum)

dugványnál

növény

db

0

0

A fertőzött egyedeket válogatás útján el kell távolítani.

magtermőnél

%

2

4

 

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb

Szeptóriás levélfoltosság

(Septoria apii), Fuzikládiumos betegség (Fusicladium depressum),

Peronoszpóra (Plasmopara dauci), Lisztharmat (Erysiphe umbelliferum),

Rozsda (Uromyces scirpi)

minősítő szám

2

 

Endiviasaláta (Cichorium endivia L.)

Ellenőrzések száma:

3.

 

 

Ellenőrzések időpontja:

1. a levélrózsa kifejlődésekor,

 

2. virágzásban,

 

3. az érés kezdetén.

 

 

Elővetemény-korlátozás:

Nincs.

 

 

Mintatér nagyság:

100 m2.

 

 

Mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

 

 

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

 

Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

Certifikált

Megjegyzések

szaporítási fok

Izolációs távolság

más fajtáktól és Cichorium fajoktól, legalább

m

800

 

Gyomosság, legfejlebb

minősítő szám

2

 

Fejlettség, legalább

 

 

 

Kiegyenlítettség, legalább

érték-
szám

4

 

Kultúrállapot, legalább

 

 

 

Idegen fajta

a mintaterek átlagában, legfeljebb

0

0,3

 

Idegen cikórium fajok

a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény

db

0

 

Gombabetegségek,

a mintaterek átlagában, legfeljebb

Marszoninás levélfoltosság

(Marssonina panattoniana)

%

0,2

1

 

Peronoszpóra (Bremia lactucae),

Rozsda (Puccinia endiviae)

minősítő szám

2

 

Cikória (Cichorium intybus L.)

Dugvány esetén

 

Ellenőrzések száma:

2.

 

 

Ellenőrzések időpontja:

1. a gyökér kifejlődésekor, felszedés előtt,

 

2. kiültetés előtt.

 

 

Magtermő esetén

 

Ellenőrzések száma:

2.

 

 

Ellenőrzések időpontja:

1. a virágzás kezdetén,

 

2. az érés kezdetén.

 

 

Elővetemény-korlátozás:

Nincs.

 

 

Mintatér nagyság:

100 m2.

 

 

Mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

 

 

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

 

Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

Certifikált

Megjegyzések

szaporítási fok

Elválasztósáv, legalább

 

2

 

Izolációs távolság,

más fajtáktól és Cichorium fajoktól, maghozónál legalább

m

1000

600

 

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

 

Fejlettség, legalább

 

 

A dugványok fejlettségének elbírálásakor a mag termesztésre alkalmas fejlettséget kell alapul venni.

Kiegyenlítettség, legalább

érték-
szám

4

 

Kultúrállapot, legalább

 

 

 

Idegen fajta

a mintaterek átlagában, legfeljebb

0

1

 

Idegen Cichorium fajok

 

0

 

Felmagzó dugvány

a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény

db

0

 

Endiviasaláta és mezei katáng mintaterenként

 

0

 

Gombabetegségek

a mintaterek átlagában, együttesen

legfeljebb

Cikória rozsda (Puccinia spp.)

Lisztharmat (Erysiphe cichora-

cearum)

%

2

 

Spenót (Spinacia oleracea L.)

Ellenőrzések száma:

2.

 

 

Ellenőrzések időpontja:

1. levélzet kifejlődésekor,

 

2. az érés kezdetén.

 

 

Elővetemény-korlátozás:

Nincs.

 

 

Mintatér nagysága:

100 m2.

 

 

Mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után 2 db.

 

 

Egyéb követelmények:

A hím- és a nővirágú egyedek megoszlását a fajtaleírásban megadott arányok szerint kell elbírálni.

 

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékek megyegyeznek az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

 

Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

Certifikált

Megjegyzések

szaporítási fok

Izolációs távolság, más fajtáktól és a Rumex fajoktól legalább

m

1000

600

 

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

 

Fejlettség, legalább

 

 

 

Kiegyenlítettség, legalább

érték-
szám

4

 

Kultúrállapot, legalább

 

 

 

Idegen fajta,

a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény

0

1

Az első ellenőrzés alkalmával kell véglegesen elbírálni.

Idegen Rumex fajok sóskánál,

a mintaterek átlagában, legfeljebb

db

0

 

Vírusos megbetegedések,

a mintaterek átlagában, legfeljebb

%

3

6

Tünetei:

mozaikosság,

sárgaság.



Gombabetegségek,

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb

botritiszes rothadás

(Botrytis cinerea),

szeptóriás levélfoltosság

(Septoria lactucae),

peronoszpóra

(Bremia lactucae)

minősítő szám

2

 

Paprika (Capsicum annuum L)

Étkezési paprika

 

 

 

Fűszerpaprika

 

 

 

Cseresznyepaprika

 

Ellenőrzések száma:

2.

 

 

Ellenőrzések időpontja:

1. az első kötések kifejlődésekor,

 

2. szinesérésben.

 

 

Elővetemény-korlátozás:

Nem lehet a vetőmag-szaporító tábla előveteménye a burgonyafélék és kabakosok családjába tartozó növény és lucerna.

 

 

Mintatér nagyság:

200 növény.

 

 

Mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

 

 

Egyéb követelmények:

Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

Certifikált

Megjegyzések

szaporítási fok

Izolációs távolság,

más fajtától legalább

m

300

 

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

 

Fejlettség, legalább

 

 

 

Kiegyenlítettség, legalább

érték-
szám

4


Kultúrállapot, legalább

 

 

 

Idegen fajta

a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény

db

0

0,3

Az első ellenőrzéskor kell véglegesen elbírálni.

Virusos vagy mikoplazmás megbetegedések,

a mintaterek átlagában, legfeljebb

 

10

Tünetek:

rozettás törpülés, mozaikosság,

tarkalevelűség, nekrózis.

Baktériumos betegségek,

a mintaterek átlagában, együttesen

legfeljebb

Baktériumos levélfoltosság

Xanthomonas vesicatoria),

Baktériumos lágyrothadás

(Pseudomonas syringae var.

capsici)

%

10

A határértékek a beteg bogyójú növényegyedekre vonatkoznak.

Gombabetegségek,

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb

Botritiszes szár- és termésrothadás (Botrytis cinerea),

Alternáriás szárazrothadás

(Alternaria spp.),

Kolletotrihumos termésfoltosság és rothadás (Colletotrichum atramentarium)

%

3

6

 

Fuzáriumos és verticilliumos tőhervadás (Verticillium
alboatrum,

Fusarium moniliforme,

Verticillium dahliae).

Minősítő szám

2

 

Bab (Phaseolus vulgaris L.)

Tűzbab (Phaseolus coccineus L.)

Ellenőrzések száma:    3

Ellenőrzések időpontja:    1. virágzáskor

    2. zöldhüvelyes állapotban

    3. érés kezdetén

Elővetemény-korlátozás:    megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.

Mintatér nagyság:    100 m2

Mintaterek száma:    20 ha-ig: 4 db

    minden további megkezdett 10 ha után: 2 db

Egyéb követelmények:    Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az Elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

    Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált kategória határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

Certifikált

Megjegyzés

szaporítási fok

Elválasztó sáv, legalább

m

2

 

Izolációs távolság karósbab fajták között, legalább

100

 

Gyomosság, legfeljebb

min. sz.

2

 

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

ért. sz.

4

 

Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény, db

0

2

 

Vírusos megbetegedések, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Marmor phaseoli M. lethale,
M. manifestum

%

10

Tünetei:
Mozaikosság
Érnekrozis

Baktériumos betegségek, mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Baktériumos paszulyvész (Pseudomonas phaseolica, Xanthomonas phaseoli var. fuscans, Xanthomonas phaseoli) Baktériumos hervadás (Corynebacterium flaccumfaciens)

5

10

Előfordulásuk megengedett mértéke együttesen

Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, legfeljebb Kolletotrihumos fenésedés
(Colletotrichum lindemuthianum)

0,5

5

 

mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Fuzáriumos gyökérrothadás és tőszáradás
(Fusarium spp.)
Lisztharmat (Erysiphe spp.)
Rozsda (Uromyces spp.)

min. sz.

2

 

Lóbab (Vicia faba L.)

Ellenőrzések száma:    2

Ellenőrzések időpontja:    1. virágzáskor

    2. érés kezdetén

Elővetemény-korlátozás:    megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.

Mintatér nagyság:    100 m2

Mintaterek száma:    20 ha-ig: 4 db

    minden további megkezdett 10 ha után: 2 db

Egyéb követelmények:    Szuperelit szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az Elit fokú szaporítás határértékeivel.

    Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált kategória határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

Certifikált

Megjegyzés

kategória

Elválasztó sáv, legalább

m

2

 

Izolációs távolság, legalább

200

100

 

Gyomosság, legfeljebb

min. sz.

2

 

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

ért. sz.

4

 

Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb

db

0

3

 

Nehezen tisztítható magvú gyomnövények
Csattanó maszlag (Datura stramonium)
Galaj fajok (Gallium spp.)
Szerbtövis (Xanthium spp.)

növény
db


0
1
1


0
5
5

 

Vírusos megbetegedés, a mintaterek átlagában, legfeljebb

%

10

Tünetek:
Seprűnövekedés,
Mozaikosság

Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Fuzáriumos tőhervadás
(Fusarium oxysporum f. lupini)
Fuzáriumos gyökérrothadás
(Fusarium spp.)
Lisztharmat (Erysiphe spp.)

min. sz.

2

 

Retek (Raphanus sativus L.)

Dugvány esetén

Ellenőrzés száma:    1

Ellenőrzés időpontja:    a gumók kifejlődésekor, téli tárolású dugványnál a kiültetés előtt

Magtermő esetén

Ellenőrzések száma:    2

Ellenőrzések időpontja:    1. virágzáskor

    2. az érés kezdetén

Elővetemény-korlátozás:    nincs

Mintatér nagyság:    100 m2

Mintaterek száma:    20 ha-ig: 4 db

    minden további megkezdett 10 ha után: 2 db

Egyéb követelmények:    Szuperelit szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük Elit fokú szaporítás határértékeivel.

    Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált kategória határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

Certifikált

Megjegyzések

kategória

Elválasztó sáv, legalább

m

2

 

Izolációs távolság, más fajtától, repcsényretektől és olajretektől, legalább magtermőnél

1000

600

 

Gyomosság, legfeljebb

min. sz.

2

 

Fejlettség, legalább

Kiegyenlítettség, legalább

Kultúrállapot, legalább

ért. sz.

4

A dugvány-
fejlettség bírálatakor a magtermesz-
tésre alkalmas fejlettséget kell alapul venni.

Idegen fajta, a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény

3

6

 

Idegen Raphanus fajok a mintaterek átlagában, legfeljebb

0

 

Nehezen tisztítható magvú gyomnövények
maghozónál a mintaterek átlagában, legfeljebb
Vadrepce (Sinapis arvensis)

10

 

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Feketeerű rothadás
(Xanthomonas capestris),
Fehérpenészes rothadás
(Sclerotinia sclerotiorum),
Peronoszpóra
(Peronospora brassicae),
Alternáriás szárazfoltosság
(Alternaria raphani)

min. sz.

2

 

Édeskömény (Foeniculum vulgare MILL.)

Ellenőrzések száma:    2

Ellenőrzések időpontja:    1. virágzáskor

    2. éréskor

Elővetemény-korlátozás:    A megelőző évben nem termesztettek azonos fajú növényt.

Mintatér nagyság:    100 m2

Mintatér száma:    20 ha-ig: 4 db

    minden további megkezdett 10 ha után: 2 db

Egyéb követelmények:    Szuperelit szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az Elit fokú szaporítás határértékeivel.

    Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált kategória határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

Certifikált

Megjegyzések

kategória

Elválasztó sáv, legalább

m

2

 

Izolációs távolság, más fajtától, legalább

m

400

200

Kivétel vegetatív szaporítás

Gyomosság, legfeljebb

min. sz.

2

 

Fejlettség, legalább

Kiegyenlítettség, legalább

Kultúrállapot, legalább

ért. sz.

4

3

 

Idegen fajta,
a mintaterek átlagában, legfeljebb

db

0,5

5

 

Nehezen tisztítható magvú gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
szulák fajok (Polygonum spp.)

2

10

 

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb

min. sz.

2

 

Kártevők
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb

%

15

 

Csemege kukorica (Zea mays L. /partim/)

Az ellenőrzések száma:    5

Az ellenőrzések időpontja:    1. ellenőrzés (idegenelési ellenőrzés) a virágzás várható megindulása előtt egy-két héttel,

    2. ellenőrzés:

    – a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén 1. címerezési ellenőrzés,

    – a virágzás kezdetén, a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén a virágzás kezdetén, amikor az anyai növényállományban 5% apai virágport fogadó nővirágzat (bibe) megjelenik,

    3. ellenőrzés:

    – a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén 2. címerezési ellenőrzés,

    – a termékenyülés ideje alatt,

    4. ellenőrzés:

    – a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén 3. címerezési ellenőrzés,

    – a termékenyülés ideje alatt.

    A vetőmag-termő növényállomány (anyai szülő) termékenyülésének ideje alatt három hivatalos ellenőrzést kell végezni,

    5. ellenőrzés (végső minősítés): az érés idején, a keresztezéssel végzett vetőmag- előállítás esetén az apasorok növényállományának eltávolítása után kell elvégezni.

Elővetemény-korlátozás:    nincs.

A mintatér nagysága:    100 db növény (egy sorban 100 vagy két egymás melletti sorban 50-50 db növény).

Mintaterek száma:

Terület nagysága (ha)

100 növény leszámolása
(keresztezésnél végzett vetőmag-előállítás esetén
az anya- és apasorokban külön-külön)

8 vagy kevesebb

5

8,1–16

8

16,1–25

10

25,1–40

15

40,1–60

20

60,1–85

25

85,1 vagy több

30

Ha a vizsgálat során az anyasorok sávjában (anyapászta) minősítési határértéket meghaladó mennyiségű virágzó címer észlelhető, akkor a nem kellően címerezett anyasorok sávjában, az úgynevezett fertőző gócban ismételt mintatereket kell felvenni és e területeket külön táblarészként kell kezelni.

Egyéb követelmények:    Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

    Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

Certifikált

kategória

alapanyagok

hibridek

szabadon elvirágzó kukoricák

1

2

3

4

5

Izolációs távolság, legalább

m

400

200

200

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább

értékszám

4

3

3

Kultúrállapot, legalább

virágport hullató idegen tő az anya- és apasorokban
összesen, legfeljebb

idegen tő az anyasorokban az idegenelési ellenőrzésen, legfeljebb*

virágport hullató kukoricanövény az anyasorokban a három címerezési ellenőrzésen összesen, legfeljebb*****

%

 

 

 

0,1**

0,1

0,1

0,1

0,2

0,2

1,0**

1,5***, ****

1,5

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb
Selyemmályva (Abutilon spp.)
Fenyércirok (Sorghum halepense)
Csattanó maszlag (Datura stramonium)

növény
db



0,2
0,3
0,2



2
3
2



2
3
2

*

Szabadon elvirágzó kukorica alapanyagának előállításakor a határérték 0,5%.

**

A hímsteril alapanyag-vetőmag előállítása esetén vizsgálandó: a hímsteril növény, ha címervirágzatában a pelyvalevelek felnyílnak és a portok megjelenik, fertilis idegen növénynek minősül.

***

A hímsteril anyai szülő, ha címervirágzatában a pelyvalevelek felnyílnak és a portok megjelenik, a sterilitástól függetlenül címerezési hibának számít. Ez a hiba az anyasorokban egy-egy ellenőrzésen legfeljebb 0,5% lehet. A címerezési ellenőrzéseken a határérték összesen legfeljebb 1,5% lehet.

****

Ha a fertilis tövek száma összesen – a kivágottakkal együtt – 10%-nál több, a tételt fertilisnek kell minősíteni.

*****

Az anyasorokban legalább 5% bibe megjelenés után a virágport hullató címer egy-egy ellenőrzésen legfeljebb 0,5% lehet.

6. számú melléklet az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelethez233

A vetőmag címkékre vonatkozó részletes előírások

A vetőmag címkékre vonatkozó részletes előírások

A. rész

Hatósági címke (elit vetőmag és certfikált vetőmag, a kis kiszerelésű vetőmag kivételével)

1. Kötelezően feltüntetendő adatok.

1.1. „EK-szabályok és -szabványok”.

1.2. Minősítő hatóság és tagállam neve, vagy azok kezdőbetűi.

1.3. A fémzárolás kelte (év és hónap) az alábbiak szerint: „fémzárolva... (év és hónap)”, vagy

a minősítési céllal legutoljára végzett hatósági mintavétel ideje (év és hónap), az alábbiak szerint: „mintavétel ideje... (év és hónap)”.

1.4. A tétel fémzárolási száma.

1.5. A faj megnevezése legalább álló betűkkel, a botanikai név, amely rövidített formában és a leírója neve nélkül is elfogadható, vagy a faj közönséges neve, illetve mindkettő megadásával.

1.6. A fajta megnevezése, legalább álló betűkkel.

1.7. Kategória.

1.8. A vetőmagot termelő ország.

1.9. Bejelentett nettó vagy bruttó tömeg, illetve bejelentett magszám.

1.10. A tömeg feltüntetése esetén, amennyiben szemcsés növényvédőszer, csávázószer vagy egyéb szilárd adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellege, valamint a gomolyok, illetve a tiszta vetőmag tömegének a teljes tömeghez viszonyított közelítő aránya.

1.11. Az egyes címkéket megkülönböztető hatósági sorszám.

1.12. Olyan fajták esetében, amelyek hibridek vagy beltenyésztésű vonalak:

1.12.1. elit vetőmag esetében, amennyiben az a hibrid vagy beltenyésztésű vonal, amelyhez a vetőmag tartozik, hatóságilag el van ismerve: az adott komponens fajta hivatalos elismerése során használt megnevezése, a végleges fajtára való hivatkozással vagy a nélkül, kizárólag végleges fajta komponenséül szánt hibrid vagy beltenyésztésű vonal esetében pedig a „komponens” szó kíséretében,

1.12.2. elit vetőmag egyéb eseteiben: annak a komponensnek a megnevezése, amelyhez az elit vetőmag tartozik, amely kód formájában is megadható a végleges fajtára való hivatkozás kíséretében, a funkcióra (hím vagy anyai szülő) való hivatkozással vagy a nélkül és a „komponens” szó kíséretében,

1.12.3. certifikált vetőmag esetében: annak a fajtának a megnevezése, amelyhez a vetőmag tartozik, a „hibrid” szó kíséretében.

1.13. Amennyiben elvégezték legalább a csírázás ismételt ellenőrzését, ez a tény az „Ismételten ellenőrizve (év és hónap)” felirattal jelezhető.

2. Minimális méret: 110 × 67 mm.

B. rész

A szállító címkéje vagy a csomagoláson lévő felirata (standard vetőmag és kis kiszerelésű
certifikált vetőmag)

1. Kötelező adatok

1.1. „EU-szabályok és -szabványok”.

1.2. A címkézésért felelős személy neve és címe vagy azonosító jele.

1.3. A fémzárolás vagy a legutóbbi csírázóképesség-vizsgálat éve (gazdasági év). A gazdasági év vége is feltüntethető.

1.4. A faj megnevezése, legalább álló betűkkel.

1.5. A fajta megnevezése, legalább álló betűkkel.

1.6. Kategória: a kis kiszerelésű vetőmag esetében a minősített vetőmagot „C” vagy „Z”, a standard vetőmagot pedig „ST” betűkkel lehet jelölni.

1.7. A címkézésért felelős személy által megadott hivatkozási szám - standard vetőmag esetében.

1.8. A minősített árutétel azonosítását lehetővé tevő hivatkozási szám - certfikált vetőmag esetén.

1.9. Bejelentett nettó vagy bruttó tömeg, illetve bejelentett magszám, kivéve az 500 grammnál kisebb kiszerelést.

1.10. A tömeg feltüntetése esetén, amennyiben szemcsés növényvédőszer, csávázószer vagy egyéb szilárd adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellege, valamint a gomolyok illetve a tiszta vetőmag tömegének a teljes tömeghez viszonyított közelítő aránya.

2. A címke minimális mérete (a kis kiszerelésű vetőmag kivételével) 110 × 67 mm.

3. Kis kiszerelésű vetőmagkeverékek esetében a címkének tartalmaznia kell az 1.1–1.3. pontokban foglaltakon kívül:

3.1. a „[a faj neve] … fajták keveréke” feliratot,

3.2. a fajták megnevezését,

3.3. a fajták arányát a vetőmagok nettó súlyban vagy a vetőmagok számában kifejezve,

3.4. a tételnek a címkézésért felelős személy által megadott referencia számot,

3.5. a vetőmag nettó vagy bruttó súlyát vagy darabszámát,

3.6. ha a tömeg fel van tüntetve és szemcsézett peszticideket, drazsírozó anyagokat vagy más szilárd adalékot használnak, akkor a vegyszeres kezelés vagy az adalék jellege és a termésfürtök, illetve a tiszta vetőmagok tömege és az össztömeg közötti hozzávetőleges arányt is.

C. rész

A címke színe

1.    Elit vetőmagnál: fehér.

2.    Certifikált vetőmagnál: kék.

3     Standard vetőmagnál: sötét sárga.

7. számú melléklet az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelethez234

A más tagállamban betakarított, nem véglegesen certifikált vetőmagvak címkéjére és okmányára vonatkozó részletes előírások

1. A címkén kötelezően feltüntetendő adatok a következők:

1.1. a szántóföldi ellenőrzésért felelős hatóság és tagállam neve vagy kezdőbetűi,

1.2. a faj megnevezése álló latin betűkkel, a botanikai név, amely rövidített formában és a leíró neve nélkül is elfogadható, vagy a faj közönséges neve, illetve mindkettő,

1.3. a fajta megnevezése, álló latin betűkkel,

1.4. kategória,

1.5. a vetőmag-előállító tábla vagy a vetőmag tétel hivatkozási száma,

1.6. bejelentett nettó vagy bruttó súly,

1.7. a „nem véglegesen certifikált vetőmag” felirat,

1.8. az egyes címkéket megkülönböztető hatósági sorszám.

2. A címke színe szürke.

3. Az okmányon kötelezően feltüntetendő adatok a következők:

3.1. az okmányt kibocsátó hatóság,

3.2. a faj megnevezése álló latin betűkkel, a botanikai név, amely rövidített formában és a leíró neve nélkül is elfogadható, vagy a faj közönséges neve, illetve mindkettő,

3.3. a fajta megnevezése, álló latin betűkkel,

3.4. kategória,

3.5. az anyamag hivatkozási száma és a vetőmagot minősítő ország vagy országok neve,

3.6. a vetőmag-előállító tábla vagy a vetőmag tétel hivatkozási száma,

3.7. az okmányon szereplő vetőmag tétel előállítására szolgáló vetőmag előállító tábla területe,

3.8. a betakarított vetőmag mennyisége és a csomagolási egységek száma,

3.9. annak tanúsítása, hogy a vetőmag termelése során a vetőmag előállító tábla növényállománya a követelményeknek megfelelt,

3.10. adott esetben az előzetes vetőmagvizsgálat eredményei,

3.11. a hatósági sorszám.

8. számú melléklet az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelethez235

A zöldségvetőmag minták tömege

A zöldségvetőmag minták tömege

1. Egy tételként mintázható vetőmag megengedett legnagyobb tömege:

a) a Phaseolus coccineus, a Phaseolus vulgaris, a Pisum sativum és a Vicia faba vetőmagja: 30 tonna,

b) a búzaszemnél nem kisebb méretű vetőmagok a Phaseolus coccineus, a Phaseolus vulgaris, a Pisum sativum és a Vicia faba kivételével: 20 tonna,

c) a búzaszemnél kisebb vetőmagok: 10 tonna.

A vetőmag megengedett legnagyobb árutételének tömege nem léphető túl 5%-nál nagyobb mértékben.

2. A vetőmagminta előírt legkisebb tömege

Faj

Tömeg (g)

 

 

 

 

Allium cepa

25

 

Allium fistulosum

15

 

Allium porrum

20

 

Allium sativum

20

 

Allium schoenoprasum

15

 

Anthricus cerefolium

20

 

Apium graveolens

5

 

Asparagus officinalis

100

 

Beta vulgaris

100

 

Brassica oleracea

25

 

Brassica pekinensis

20

 

Brassica rapa

20

 

Capsicum annuum

40

 

Cichorium intybus (partim) (mezei katáng)

15

 

Cichorium intybus (partim) (ipari cikória)

50

 

Cichorium endivia

15

 

Citrullus lanatus

250

 

Cucumis melo

100

 

Cucumis sativus

25

 

Cucurbita maxima

250

 

Cucurbita pepo

150

 

Cynara cardunculus

50

 

Daucus carota

10

 

Foeniculum vulgare

25

 

Lactuca sativa

10

 

Solanum Lycopersicum L.

20

 

Petroselinum crispum

10

 

Phaseolus coccineus

1000

 

Phaseolus vulgaris

700

 

Pisum sativum

500

 

Raphanus sativus

50

 

Rheum rhabarbarum

135

 

Scorzonera hispanica

30

 

Solanum melongena

20

 

Spinacia oleracea

75

 

Valerianella locusta

20

 

Vicia faba

1000

 

Zea mays

1000

 

A fenti fajok F-1 hibrid fajtái esetében a minta előírt legkisebb tömege a megadott tömeg negyedére csökkenthető. A minta tömege azonban legalább 5 g kell legyen és legalább 400 vetőmagból kell álljon.

9. számú melléklet az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelethez236

A zöldségpalánta minőségét hőtrányosan befolyásoló jellemző kórokozók és kártevők jegyzéke

A zöldségpalánta minőségét hátrányosan befolyásoló jellemző kórokozók és kártevők jegyzéke

Nemzetség és faj

Jellemző kártevők és kórokozók

Allium ascalonicum

Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi
szakaszában

-Delia spp.

-Ditylenchus dipsaci

-Thysanoptera, de különösen Thrips tabaci

Gombák

-Botrytis spp.

-Peronospora destructor

-Sclerotium cepivorum

Vírusok és vírusszerű szervezetek

Valamennyi, de különösen az Onion yellow dwarf virus

Allium cepa

Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában

-Delia spp.

-Ditylenchus dipsaci

-Meloidogyne spp.

-Thysanoptera, de különösen Thrips tabaci

Baktériumok

-Pseudomonas spp.

Gombák

-Botrytis spp.

-Fusarium oxysporum f.sp. cepae

-Peronospora destructor

-Sclerotium cepivorum

Vírusok és vírusszerű szervezetek

Valamennyi, de különösen az Onion yellow dwarf virus

Allium fistulosum

Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában

-Delia spp.

-Ditylenchus dipsaci

-Thysanoptera, de különösen Thrips tabaci

Gombák

-Sclerotium cepivorum

Vírusok és vírusszerű szervezetek

Valamennyi

Allium porrum

Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában

-Delia spp.

-Ditylenchus dipsaci

-Thysanoptera

Baktériumok

-Pseudomonas spp.

Gombák

-Alternaria porri

-Fusarium culmorum

-Phytophthora porri

-Sclerotium cepivorum

Vírusok és vírusszerű szervezetek

Valamennyi, de különösen a Leek yellow dwarf virus

Allium sativum

Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában

-Aceria tulipae

-Delia spp.

-Ditylenchus dipsaci

-Thysanoptera

Baktériumok

-Pseudomonas fluorascens

Gombák

-Sclerotium cepivorum

Vírusok és vírusszerű szervezetek

Valamennyi, de különösen az Onion yellow dwarf virus

Apium graveolens

Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában

-Acidia heraclei

-Lygus spp.

-Psila rosae

-Thysanoptera, de különösen Frankliniella occidentalis és Thrips tabaci

Baktériumok

-Erwinia carotovora subsp. carotovora

-Pseudomonas syringae pv. apii

Gombák

-Fusarium oxysporum f.sp. apii

-Phoma apiicola

-Pythium spp.

-Sclerotinia sclerotiorum

-Septoria apii

Vírusok és vírusszerű szervezetek

Valamennyi, de különösen a Celery mosaic virus és a Cucumber mosaic virus

Asparagus officinalis

Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában

-Brachyorynella asparagi

-Hypopta caestrum

-Platyparea poeciloptera

Gombák

-Fusarium spp.

-Rhizoctonia violacea

Vírusok és vírusszerű szervezetek

Valamennyi

Beta vulgaris

Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában

-Pegomya betae

Gombák

-Phoma betae

Vírusok és vírusszerű szervezetek

Valamennyi, de különösen Beet necrotic yellow vein virus

Brassica oleracea

Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában

-Aleyrodidae

-Aphididae

-Heterodera spp.

-Lepidoptera, de különösen a Pieris brassicae

-Thysanoptera, de kölönösen a Frankliniella occidentalis

Baktériumok

-Pseudomonas syringae pv. maculicola

-Xanthomonas campestris pv. campestris

Gombák

-Alternaria brassicae

-Mycosphaerella spp.

-Phoma lingam

-Plasmodiophora brassicae

-Pythium spp.

-Rhizoctonia solani

Vírusok és vírusszerű szervezetek

Valamennyi, de különösen a Cauliflower mosaic virus, tospovírusok és a Turnip mosaic virus

Brassica pekinensis

Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában

-Aphididae

-Lepidoptera, de különösen Pieris brassicae

Baktériumok

-Erwinia carotovora

-Xanthomonas campestris pv. campestris

Gombák

-Alternaria brassicae

-Botrytis cinerea

-Mycosphaerella spp.

-Phoma lingam

-Plasmodiophora brassicae

-Sclerotinia spp.

Vírusok és vírusszerű szervezetek

Valamennyi, de különösen a tospovírusok

Capsicum annuum

Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában

-Aleyrodidae

-Leptinotarsa decemlineata

-Ostrinia nubilalis

-Phthorimea operculella

-Tetranychidae

-Thysanoptera, de különösen Frankliniella occidentalis

Gombák

-Leveillula taurica

-Pyrenochaeta lycopersici

-Pythium spp.

-Phytophthora capsici

-Verticillium albo-atrum

-Verticillium dahliae

Vírusok és vírusszerű szervezetek

Valamennyi, de különösen a Cucumber mosaic virus, a Tomato mosaic virus, a Pepper mild mottle virus és a Tobacco mosaic virus

Cichorium endivia

Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában

-Aphididae

-Thysanoptera, de különösen Frankliniella occidentalis

Gombák

-Botrytis cinerea

-Erysiphe cichoracearum

-Sclerotinia spp.

Vírusok és vírusszerű szervezetek

Valamennyi, de különösen a Beet western yellow virus és a Lettuce mosaic virus

Cichorium intybus

Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában

-Aphididae

-Napomyza cichorii

-Apion assimile

Baktériumok

-Erwinia carotovora

-Erwinia chrysanthemi

-Pseudomonas marginalis

Gombák

-Phoma exigua

-Phytophthora erythroseptica

-Pythium spp.

-Sclerotinia sclerotiorum

Citrullus lanatus

Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában

-Aleyrodidae

-Aphididae

-Meloidogyne spp.

-Polyphagotarsonemus latus

-Tetranychus spp.

-Thysanoptera, de különösen Frankliniella occidentalis

Gombák

-Colletotrichum lagenarium

Vírusok és vírusszerű szervezetek

Valamennyi, de különösen a Watermelon mosaic virus

Cucumis melo

Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában

-Aleyrodidae

-Aphididae

-Meloidogyne spp.

-Polyphagotarsonemus latus

-Tetranychus spp.

-Thysanoptera, de különösen Frankliniella occidentalis

Baktériumok

-Pseudomonas syringae pv. Lachrymans

Gombák

-Colletotrichum lagenarium

-Fusarium spp.

-Pythium spp.

-Sphaerotheca fuliginea

-Verticillium spp.

Vírusok és vírusszerű szervezetek

Valamennyi, de különösen a Cucumber green mottle virus, a Cucumber mosaic virus és a Squash mosaic virus

Cucumis sativus

Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában

-Aleyrodidae

-Aphididae

-Delia platura

-Meloidogyne spp.

-Polyphagotarsonemus latus

-Tetranychus spp.

-Thysanoptera, de különösen Frankliniella occidentalis

Baktériumok

-Pseudomonas syringae pv. lachrymans

Gombák

-Fusarium spp.

-Phytophthora spp.

-Pseudoperonospora cubensis

-Pythium spp.

-Rhizoctonia spp.

-Sphaerotheca fuliginea

-Verticillium spp.

Vírusok és vírusszerű szervezetek

Valamennyi

Cucurbita maxima

Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában

-Aleyrodidae

-Aphididae

-Meloidogyne spp.

-Polyphagotarsonemus latus

-Tetranychus spp.

-Thysanoptera, de különösen Frankliniella occidentalis

Vírusok és vírusszerű szervezetek

Valamennyi

Cucurbita pepo

Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában

-Aleyrodidae

-Aphididae

-Meloidogyne spp.

-Polyphagotarsonemus latus

-Tetranychus spp.

-Thysanoptera, de különösen Frankliniella occidentalis

Baktériumok

Pseudomonas syringae pv. lachrymans

Gombák

-Fusarium spp.

-Sphaerotheca fuliginea

-Verticillium spp.

Vírusok és vírusszerű szervezetek

Valamennyi,de különösen a Cucumber mosaic virus, a Squash mosaic virus, a Zucchini yellow mosaic virus, és a tospovírusok

Cynara cardunculus és Cynara scolymus

Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában

-Aleyrodidae

-Aphididae

-Thysanoptera

Gombák

-Bremia lactucae

-Leveillula taurica f. sp. cynarae

-Pythium spp.

-Rhizoctonia solani

-Sclerotium rolfsii

-Sclerotinia sclerotiorum

-Verticillium dahliae

Vírusok és vírusszerű szervezetek

Valamennyi

Foeniculum vulgare

Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában

-Aleyrodidae

-Aphididae

-Thysanoptera

Baktériumok

-Erwinia carotovora subsp. carotovora

-Pseudomonas marginalis pv. marginalis

Gombák

-Cercospora foeniculi

-Phytophthora syringae

-Sclerotinia spp.

Vírusok és vírusszerű szervezetek

Celery mosaic virus

Lactuca sativa

Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában

-Aphididae

-Meloidogyne spp.

-Thysanoptera, de különösen Frankliniella occidentalis

Gombák

-Botrytis cinerea

-Bremia lactucae

-Pythium spp.

Vírusok és vírusszerű szervezetek

Valamennyi, de különösen a Lettuce big vein, a Lettuce mosaic virus és a Lettuce ring necrosis

Solanum Lycopersicum L.

Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában

-Aphididae

-Aleyrodidae

-Hauptidia maroccana

-Meloidogyne spp.

-Tetranychus spp.

-Thysanoptera, de különösen Frankliniella occidentalis

-Vasates lycopersici

Baktériumok

-Pseudomonas syringae pv. tomato

Gombák

-Alternaria solani

-Cladosporium fulvum

-Colletotrichum coccodes

-Didymella lycopersici

-Fusarium oxysporum

-Leveillula taurica

-Phytophthora nicotianae

-Pyrenochaeta lycopersici

-Pythium spp.

-Rhizoctonia solani

-Sclerotinia sclerotiorum

-Verticillium spp.

Vírusok és vírusszerű szervezetek

Valamennyi, de különösen a Cucumber mosaic virus, a Potato virus X, a Potato virus Y, a Tobacco mosaic virus, a Tomato mosaic virus és a Tomato yellow leaf curl virus

Rheum spp.

Baktériumok

-Agrobacterium tumefaciens

-Erwinia rhapontici

Gombák

-Armillariella mellea

-Verticillium spp.

Vírusok és vírusszerű szervezetek

Valamennyi, de különösen az Arabis mosaic virus és a Turnip mosaic virus

Solanum melongena

Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában

-Aleyrodidae

-Aphididae

-Hemitarsonemus latus

-Leptinotarsa decemlineata

-Meloidogyne spp.

-Tetranychidae

-Thysanoptera, de különösen Frankliniella occidentalis

Gombák

-Fusarium spp.

-Leveillula taurica f.sp. cynarae

-Rhizoctonia solani

-Pythium spp.

-Sclerotinia sclerotiorum

-Verticillium spp.

Vírusok és vírusszerű szervezetek

Valamennyi, de különösen a Cucumber mosaic virus, az Eggplant mosaic virus, a Potato virus Y, és a Tobacco mosaic virus

10. számú melléklet az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelethez237

……………. Megyei Kormányhivatal
……………….Járási Hivatala


Oldal: .............

SZEMLEMEGRENDELŐ
a dughagyma és fokhagyma szerződéses termeltetéséhez
................. év

Engedélyes üzem neve és címe:

Engedélyszáma:

Dátum:

Bejelentem, hogy az alábbi üzemek dughagyma/fokhagyma termesztést/tárolást/kezelést/kiszerelést végeznek számomra a pótlapok szerinti növényekből és mennyiségben. A csatolt pótlapok száma: .................... db.

Kérem, hogy a szaporítóanyagok éves szemléjét elvégezni szíveskedjenek.

Sorszám

Szeződéses üzem

Tevékenységbe vont területek*

Szerződéskötés éve

neve

címe

tevékenység

helység és hrsz.

nagyság (m2)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

–––––––––––––

* Kizárólag a NÉBIH zöldségpalánta termesztők és nagykereskedők nyilvántartásában nem szereplő területeket kell bejelenteni. A pótlapokat szerződéses üzemenként kell kiállítani.

PÓTLAP*
a szerződéses termeltetés keretében előállított dughagyma és fokhagyma szemlemegrendelőjéhez
.................. év

Engedélyes üzem neve és címe: ................................................
.................................................................................................................

Engedélyszáma:

..................................................................

Szerződéses üzem neve és
címe: ......................................................................................................
.................................................................................................................

Szerződésben szereplő tevékenység:

................................................................................................................

Dátum:

..................................................................

Szaporítóanyag megnevezése (magyar név, fajta)

Mennyisége (kg)

Ellenőrző felügyelő megjegyzése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

* A NÉBIH zöldségpalánta termesztők és nagykereskedők nyilvántartásában szereplő engedélyes üzem tölti ki, kivéve az ellenőrzéshez kapcsolódó rovatokat.

Szaporítóanyag szemle időpontja: .................................... Ellenőrző felügyelő neve: ...........................................

11. számú melléklet az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelethez238

A fajtaazonosító vizsgálat elvégzéséhez szükséges magminták

Növényfaj

Minta tömege
[g]

Beküldési
határidő

ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK

 

 

PARADICSOM (SOLANUM LYCOPERSICUM L.)

 

 

HAJTATÁSI

10

01.01

SZABADFÖLDI

50

03.01

TOJÁSGYÜMÖLCS (SOLANUM MELONGENA L.)

50

03.01

ÉTKEZÉSI PAPRIKA (CAPSICUM ANNUUM L. CONVAR.GROSSUM) HAJTATÁSI

10

01.01

SZABADFÖLDI

50

03.01

FŰSZERPAPRIKA (CAPSICUM ANNUUM L. CONVAR. LONGUM)

50

03.01

CSERESZNYEPAPRIKA (CAPSICUM ANNUUM L. CONVAR. ANNUUM VAR.CERASIFORME)

50

03.01

UBORKA (CUCUMIS SATIVUS L.)

 

 

HAJTATÁSI

20

03.01

SZABADFÖLDI

50

03.01

SÁRGADINNYE (CUCUMIS MELO L.)

50

03.01

GÖRÖGDINNYE (CITRULLUS LANATUS (THUNB.)
MATSUM. ET NAKAI)

1500 mag

03.01

SPÁRGATÖK (CUCURBITA PEPO L.)

1500 mag

03.01

CSILLAGTÖK (CUCURBITA PEPO L. CONV. MELOPEPO L. PROVAR. PATTISSONINA GREB.)

1500 mag

03.01

CUKKINI (CUCURBITA PEPO L. VAR.GIROMONTIINA GREB.)

1500 mag

03.01

LASKATÖK (CUCURBITA FICIFOLIE BOUCHE)

1500 mag

03.01

OLAJTÖK (CUCURBITA PEPO L. VAR.GREB.)

1500 mag

03.01

SÜTŐTÖK (CUCURBITA MAXIMA DUCHESNE)

1500 mag

03.01

PÉZSMATÖK (CUCURBITA MOSCHATA DUCH. ET. POIRET)

1500 mag

03.01

TAKARMÁNYTÖK (CUCURBITA PEPO L. VAR. MACROCARPA)

1500 mag

03.01

SALÁTA (LACTUCA SATIVA L.VAR CAPITATA) HAJTATÁSI

50

12.01

SZABADFÖLDI

100

02.15

ÁTTELELŐ SALÁTA (LACTUCA PERENNIS)

100

07.01

KÖTÖZŐSALÁTA (LACTUCA SATIVA CONV. LONGI-FOLIA (LAM.) ALEF.)

100

02.15

METÉLŐSALÁTA (LACTUCA SATIVA CONC.SECALINA ALEF.)

100

02.15

ENDIVIASALÁTA (CICHORIUM ENDIVIA L.)

100

02.15

MEZEI VAGY MADÁRSALÁTA (VALERIANELLA LOCUSTA (L.) LATERR.) SZABADFÖLDI

100

02.15

ÁTTELELŐ

100

08.01

SÓSKA (RUMEX ACETOSA L. VAR. HORTENSIS DIERB.)

25

02.15

SPENÓT (SPINACIA OLERACEA L.)

 

 

SZABADFÖLDI

250

02.15

ÁTTELELŐ

250

07.15

ÚJ-ZÉLANDI SPENÓT (TETRAGONIA TETRAGONOIDES PALL.)

 

 

SZABADFÖLDI

250

02.15

ÁTTELELŐ

250

07.15

CIKÓRIA (CICHORIUM INTYBUS L.)

100

02.01

MANGOLD (BETA VULGARIS L. SSP. CICLA)

500

02.01

SÁRGARÉPA (DAUCUS CAROTA L. SSP. SATIVUS HOFFM. SCHÜBL. ET. MART.)

200

02.01

PETREZSELYEM (PETROSELINUM CRISPUM (MILL.) NYMAN ET A. W. HILL)

150

02.01

PASZTINÁK (PASTINACA SATIVA L.)

150

02.01

ZELLER (APIUM GRAVEOLENS L.)

10

02.01

RETEK (RAPHANUS SATIVUS L.)

 

 

HAJTATÁSI

100

01.01

SZABADFÖLDI

250

02.01

ŐSZI RETEK

 

 

SZABADFÖLDI

250

07.01

TÉLI VAGY FEKETE RETEK (RAPHANUS SATIVUS L.VAR.NIGER)

250

07.01

TARLÓRÉPA (BRASSICA RAPA L. VAR. RAPA)

250

02.01

FEKETEGYÖKÉR (SCORZONERA HISPANICA L.)

150

02.01

FEJESKÁPOSZTA (BRASSICA OLERACEA L. CONV. CAPITATA ALEF.PROVAR ALBA DC )

 

 

HAJTATÁSI

25

01.01

KORAI SZABADFÖLDI

25

03.01

KÉSŐI SZABADFÖLDI

25

05.01

VÖRÖSKÁPOSZTA (BRASSICA OLERACEA L.CONV. CAPITATA ALEF.PROVAR RUBRA DC.)

25

03.01

KELKÁPOSZTA (BRASSICA OLERACEA L.CONV. CA-PITATA ALEF. PROVAR SABAUDA.L.)

 

 

HAJTATÁSI

25

01.01

SZABADFÖLDI

25

03.01

ÁTTELELŐ

25

07.01

KARALÁBÉ (BRASSICA OLERACEA L.CONV. ACEPHALA (DC) ALEF. PROVAR.GONGYLOIDES L.)

 

 

HAJTATÁSI

25

01.01

SZABADFÖLDI

25

03.01

KARFIOL (BRASSICA OLERACEA L.CONV. BOTRYTIS (L.) ALEF.
PROVAR. BOTRYTIS)

 

 

HAJTATÁSI

25

01.01

KORAI SZABADFÖLDI

25

03.01

KÉSŐI SZABADFÖLDI

25

05.01

BIMBÓSKEL (BRASSICA OLERACEA L. CONV. OLERACEA VAR.GEMMIFERA DC.)

25

03.01

KINAI KEL (BRASSICA PEKINENSIS (LOUR) RUPR.)

25

05.15

LEVELES KEL (BRASSICA OLERACEA L.CONV. ACEPHALA (DC.) ALEF.PROVAR.SABELLICA L.)

25

03.01

BROKKOLI (BRASSICA OLERACEA L.CONV. BOTRYTIS (L.) ALEF.CYMOSA DUCH.)

25

03.01

TAKARMÁNYKÁPOSZTA (BRASSICA OLERACEA L. CONV.ACEPHALA (DC.)ALEF. PROVAR. VIRIDIS L.)

100

02.01

TAKARMÁNY KELKÁPOSZTA (BRASSICA OLERACEA VAR. SABAUDA)

100

02.01

BÉLKÁPOSZTA (BRASSICA OLERACEA CONVAR. ACEPHALA VAR. MEDULLOSA VAR. VIRIDIS)

100

02.01

VÖRÖSHAGYMA (ALLIUM CEPA L.)

150

02.01

ÁTTELELŐ

150

08.15

PORÉHAGYMA (ALLIUM PORRUM L.)

150

02.01

METÉLŐHAGYMA (ALLIUM SCHOENOPRASUM L.)

150

02.01

TÉLI SARJADÉKHAGYMA (ALLIUM FISTULOSUM L.)

150

02.01

GYÓGY-, ILLÓ- ÉS FŰSZERNÖVÉNYEK

 

 

HELYBEVETÉSSEL SZAPORÍTOTT EGYNYÁRI FAJOK

 

 

KAPOR (ANETHUM GRAVEOLENS L.)

40

03.01

SÁFRÁNYOS SZEKLICE (CARTHAMUS TINCTORIUS L.)

25

03.01

KONYHAKÖMÉNY (CARUM CARVI L.)

40

03.01

KORIANDER (CORIANDRUM SATIVUM L.)

70

03.01

MAJORANNA (MAJORANNAHORTENSIS MÖNCH.)

5

03.01

BAZSALIKOM (OCIMUM BASALICUM L.)

20

03.01

MURVÁS MÁK (PAPAVER BRACTEATUM LINDL.)

5

03.01

MÁK (PAPAVER SOMNIFERUM L.)

5

03.01

ÁNIZS (PIMPINELLA ANISUM L.)

40

03.01

MUSKOTÁLYZSÁLYA (SALVIA SCLAREA L.)

50

03.01

BORSFŰ (SATUREJA HORTENSIS L.)

6

03.01

MÁRIATÖVIS (SILYBUM MARIANUM L.GAERTN.)

200

03.01

ZAMATOS TURBOLYA (ANTHRISCUS CEREFOLIUM)

20

03.01

KERTI BORÁGÓ (BORAGO OFFICINALIS L.

150

03.01

BENEDEKFŰ (CNICUS BENEDICTUS L.)

40

03.01

INDIÁN MASZLAG (DATURA INNOXIA)

150

04.01

KERTI ZSÁZSA (LEPIDIUM SATIVUML.CONVAR. SATIVUM)

50

03.01

HELYBEVETÉSSEL SZAPORÍTOTT ÁTTELELŐ EGYÉVES, KÉTÉVES ÉS ÉVELŐ FAJOK

 

 

SZÉLESLEVELŰ AMSONVIRÁG (AMSONIA TABERNAEMONTANA WALT.)

40

03.15

ORVOSI ANGYALGYÖKÉR (ANGELICA ARCHANGELICA L.)

20

10.01

GYAPJAS GYŰSZŰVIRÁG (DIGITALIS LANATA EHRH.)

5

09.01

ÉDES KÖMÉNY (FOENICULUM VULGÁRE KILL.)

80

03.01

KERTI IZSÓP (HYSSOPUS OFFICINALIS L.)

12

03.01

ORVOSI LESTYÁN (LEVISTICUM OFFICINALE HOCH.)

40

03.01

MÓRMÁLYVA (MALVA SYLVESTRIS I.SSP. MAURITIANA A.ET.G.)

50

03.01

KAMILLA VAGY ORVOSI SZÉKFŰ (MATRICARIA RECUITA L.)

3

08.01

LEUZEA (RHAPONTICUM CARTHAMOIDESWILD.)

40

03.01

SZÖSZÖS ÖKÖRFARKKÓRÓ (VERBASCUM PHLOMOIDES L.)

2

09.01

FESTŐMÁLYVA (ALCEA ROSEAF.NIGRA CAV.)

80

03.01

BOLONDÍTÓ BELÉNDEK (HYOSCIAMUS NIGER L.)

10

09.01

VÖRÖSLŐ LIGETSZÉPE (OENOTHERA ERYTHROSEPA-LA BORB.)

8

09.01

LÁNDZSÁS UTIFŰ (PLANTAGO LANCEOLATA)

12

03.01

KELETI KECSKERUTA (GALEGA ORIENTALIS)

12

03.01

PALÁNTA NEVELÉSSEL SZAPORÍTOTT KÉTÉVES ÉS ÉVELŐ FAJOK

 

 

EGYNYÁRI ÜRÖM (ARTEMISIA ANNUA L.)

2

04.01

TÁRKONY (ARTEMISIA DRANUNCULUS L.)

2

04.01

VALÓDI LEVENDULA (LAVANDULA ANGUSTIFOLIA MILL.)

2

01.15

FEHÉR ÜRÖM (ARTEMISIA ABSINTHIUM L.)

2

04.01

MASZLAGOS NADRAGULYA (ATROPA BELLADONNA)

2

02.15

PIRÉTRUM VAGY ROVARPORVIRÁG (CHRYSANTHEMUM CINERARIAEFOLIUM TREV.VIS.)

2

03.01

ORVOSI PEMETEFŰ (MARRUBIUM VULGARE L.)

2

03.01

CITROMFŰ (MELISSA OFFICINALIS L.)

6

03.01

SZUROKFŰ (ORIGANUM VULGARE L.)

5

03.01

KERTI RUTA (RUTA GRAVEOLENSL.)

20

04.01

ORVOSI ZSÁLYA (SALVIA OFFICINALIS L.)

70

04.01

KERTI KAKUKKFŰ (THYMUS VULGARIS L.)

3

03.01

MACSKAGYÖKÉR (VALERIANA OFFICINALIS L.)

5

08.01

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!