2004. évi LVII. törvény

1. § (1)³ A törvény hatálya kiterjed az Európai Parlament tagjainak megválasztásáról szóló törvény alapján az Európai Parlamentben Magyarország részére fenntartott képviselői helyekre megválasztott, mandátumot szerzett képviselőkre (a továbbiakban: európai parlamenti képviselő).

(2) A törvény hatálya az 5. §, valamint 11–12. § alkalmazása esetében kiterjed az európai parlamenti képviselők választásán jelölt személyekre (a továbbiakban: európai parlamenti képviselő-jelölt) is.

2. § Az európai parlamenti képviselők megbízatásukat szabadon gyakorolják. Feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, képviselői tevékenységükre nézve nem utasíthatók.

3. §⁴ Az Európai Parlamenti Képviselők Fóruma az európai parlamenti képviselők konzultatív testülete, amelynek tagja minden európai parlamenti képviselő. Feladata az Európai Parlament napirendjén szereplő, Magyarország számára különösen fontos, stratégiai jelentőségű kérdésekben történő véleménycsere biztosítása. A Fórum eredményes munkájához Magyarország Európai Unió melletti állandó képviselete tájékoztatást nyújt.

4. § Az Európai Parlament tagjának megbízatása megszűnik:

5. § (1) Az európai parlamenti képviselő-jelöltet jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig a munkáltató – kérésére – köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.

(2) A fizetés nélküli szabadság időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt az európai parlamenti képviselő-jelölt munkaviszonya a munkáltató által nem szüntethető meg.

6. § (1) Az európai parlamenti képviselő megbízatásának időtartama alatt – az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi eseteket kivéve – munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állhat, illetőleg kereső foglalkozást folytathat.

(2) Az európai parlamenti képviselőt mandátuma igazolásától a munkáltató – a dolgozó kérésének megfelelően – a képviselői megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.

(3) A munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban álló európai parlamenti képviselőkre az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4)⁷ Ha az európai parlamenti képviselő a megválasztása előtt ügyész, igazságügyi alkalmazott, közigazgatási szerv köztisztviselője, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szerinti fegyveres szerv hivatásos állományú tagja, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottja volt, az európai parlamenti képviselői megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe kell helyezni.

(5)⁸

(6)⁹ A 2004–2009. közötti európai parlamenti ciklusban az Európai Parlamenthez tartozó és a 2009-től kezdődő ciklusban újból megválasztott képviselő a tiszteletdíj, az átmeneti ellátás és a nyugdíjak tekintetében – az Európai Parlament 2005/684/EK, Euratom határozatban foglaltak szerint – dönthet úgy, hogy tevékenysége teljes időtartamára e törvény 7. §-a, 13. §-a, 14. §-a szerinti ellátásokra válik jogosulttá.

E döntést az e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül írásbeli nyilatkozatban közölni kell az Országgyűlés elnökével.

(7)¹⁰ Az az európai parlamenti képviselő, aki a (6) bekezdésben foglalt nyilatkozatot nem tett, az Európai Parlament 2005/684/EK, Euratom határozatban foglaltak szerinti tiszteletdíjra, nyugdíjra, illetve átmeneti ellátásokra jogosult.

7. § (1)¹¹ Ha az európai parlamenti képviselő a 6. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett, társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadóak azzal, hogy az európai parlamenti képviselők tiszteletdíja társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó alapjául szolgáló jövedelem, és az európai parlamenti képviselői megbízást heti 36 órát meghaladó foglalkozásnak kell tekinteni.

(2)¹² Amennyiben az európai parlamenti képviselő a 6. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett, megbízásának időtartama – ideértve a 14. §-ban meghatározott hat hónapra folyósított ellátás időtartamát is – munkaviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. A munkaviszonyt a közszolgálati, hivatásos szolgálati, közalkalmazotti, adó- és vámhatósági szolgálati, valamint bírósági és ügyészségi jogviszony számításánál e jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani.

(3)¹³

(4)¹⁴

(5) Az Európai Parlament állandó bizottságának elnöki, alelnöki, az európai parlamenti képviselőcsoport háromnál több tagból álló nemzeti csoportjának (képviselőcsoport) vezetői, vezető-helyettesi tisztségek betöltése vezetői gyakorlatnak számít. A vezetői gyakorlat megállapításánál a felsorolt tisztségek betöltésének időtartamát kell figyelembe venni.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott munkaviszony és az (5) bekezdésben meghatározott vezetői gyakorlat időtartamát az európai parlamenti képviselői mandátum megszűnésekor az Országgyűlés Hivatala által kiadott igazolás alapján kell beszámítani.

7/A. §¹⁵ Amennyiben az európai parlamenti képviselő nem tett a 6. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot, megbízatásának időtartamát munkaviszonyban, közszolgálati, hivatásos szolgálati, közalkalmazotti, adó- és vámhatósági szolgálati, bírósági, ügyészségi jogviszonyban töltött időként kell beszámítani.

A 2009. évtől kezdődő két európai parlamenti ciklus időtartama alatti képviselői megbízás időtartamát a nemzeti rendszerben, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 37. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában nyugdíjra jogosító szolgálati időnek kell tekinteni, ha a képviselő a képviselői megbízatásának időtartamára eső tiszteletdíja után a nyugdíjjárulékot megfizette. Ebben az esetben a nyugdíjbiztosítási járulék összegét a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap részére megfizeti. Magánnyugdíjpénztári tagok esetén a nyugdíjjárulék, valamint a magánnyugdíjpénztári tagdíj megfizetésére a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezései az irányadók.

7/B. § (1) Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásával kapcsolatos kérdésekben az Európai Unió joga szerinti tagállami illetékes hatóságnak a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) minősül.

(2) A Bizottságot (1) bekezdés szerinti hatáskörének gyakorlásával összefüggésben annak elnöke, az elnök akadályoztatása esetén a Bizottság elnökhelyettese képviseli.

(3) A Bizottság (1) bekezdés szerinti hatáskörének gyakorlásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Nemzeti Választási Iroda látja el.

8. § (1)¹⁷ Az európai parlamenti képviselő nem lehet

(2) Az európai parlamenti képviselő nem lehet továbbá

(3) Szakmai vagy üzleti ügyben az európai parlamenti képviselői minőségre hivatkozni nem lehet.

(4) Az európai parlamenti képviselő a képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve nem használhat fel.

9. § (1) Az európai parlamenti képviselő mandátumának összeférhetetlenség miatti megszűnéséről az Európai Parlament határoz.

(2) Az európai parlamenti képviselő mandátumának megállapításától, vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a tudomására jutásától számított 60 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, illetve megszüntetését kezdeményezni.

(3) Az európai parlamenti képviselő az összeférhetetlenséget a (2) bekezdésben megjelölt időpontot követően köteles haladéktalanul bejelenteni az Európai Parlament elnökének.

(4) Európai parlamenti képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést bárki tehet írásban az Európai Parlament elnökénél. A bejelentésben pontosan meg kell jelölni, hogy mely európai parlamenti képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel.

9/A. § (1) Az európai parlamenti képviselő az európai parlamenti választásokat követően az Európai Parlament első plenáris ülésének végéig, vagy – amennyiben az európai parlamenti képviselő a munkáját ezt követően kezdi meg – a parlamenti ciklus során mandátumának megállapítását követő 30 napon belül – a mandátum megállapításának napján fennálló állapot szerint –, majd azt követően minden évben január 31-ig az előző év december 31. napján fennálló állapot szerint, valamint a megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül – a megbízatás megszűnésének napján fennálló állapot szerint – vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozat formájára és tartalmára az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az európai parlamenti képviselő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, továbbá gyermekének (a továbbiakban együtt: családtag) a képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát. Az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség független az Európai Parlament által az európai parlamenti képviselők részére előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségtől.

(2) A vagyonnyilatkozatokat a Bizottság őrzi, illetve a vagyonnyilatkozatokról a nyilvántartást vezeti.

(3) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát – a családtag személyes adatai kivételével – a Nemzeti Választási Iroda által működtetett honlapon haladéktalanul közzé kell tenni. A vagyonnyilatkozat a honlapról az európai parlamenti képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.

(4) A családtag vagyonnyilatkozatába csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során. A volt európai parlamenti képviselő családtagja vagyonnyilatkozatát a Bizottság a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy évig őrzi.

(5) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését a Bizottság ellenőrzi, és e kötelezettség elmulasztása esetén hivatalból vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást indít.

(6) Az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyazonosító adatait, kapcsolattartási adatait (lakcím, elektronikus levelezési cím) és aláírását.

(7) Ha a kezdeményezés nem felel meg a (6) bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a Bizottság elnöke a kezdeményezést nem terjeszti a Bizottság elé, és erről haladéktalanul tájékoztatja a kezdeményezőt, a Bizottságot és az érintett európai parlamenti képviselőt.

(8) A Bizottság elnöke az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás megindítását megelőzően felhívja az európai parlamenti képviselőt, hogy a felhívás kézhezvételét követő nyolc napon belül javítsa ki a vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalmát, nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása esetén – teljesítse vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét. A Bizottság elnöke a felhívás eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot.

(9) A Bizottság nem indítja meg az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást, amennyiben az európai parlamenti képviselő a Bizottság elnökének a felhívására a (8) bekezdés szerinti határidőn belül teljesíti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét, kijavítja a vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalmát, illetve a Bizottság az érintett képviselőtől kapott válasz alapján – további adatbeszerzés nélkül is – meg tudja állapítani, hogy a vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalma a valóságnak nyilvánvalóan megfelel. Ha a Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást nem indítja meg, a Bizottság elnöke erről haladéktalanul tájékoztatja a kezdeményezőt és az érintett európai parlamenti képviselőt.

(10) Ha a Bizottság megindítja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást, erről az érintett képviselőt haladéktalanul tájékoztatja. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottság – az európai parlamenti képviselő (9) bekezdés szerinti válaszának kézhezvételétől számított, vagy a (8) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követő – 30 napon belül lefolytatja. E határidő számításánál a (11) bekezdés szerinti adatszolgáltatás időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. A Bizottság eljárására megfelelően alkalmazni kell a választási eljárásról szóló törvénynek a Bizottság összehívására, az ülés határozatképességére és a döntéshozatalra vonatkozó szabályait.

(11) A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a Bizottság ellenőrzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Bizottság elnökének a felhívására az európai parlamenti képviselő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Bizottság által kért adatokat minden állami szerv haladéktalanul köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani. Az adatokba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be. A Bizottság tagjai a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során tudomásukra jutott és a Bizottság által nyilvánosságra nem hozott adatot, tényt vagy körülményt bizottsági tagságuk fennállása alatt, és annak megszűnését követően jogosulatlanul nem tehetik közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik fél tudomására.

(12) A (11) bekezdés alapján a Bizottság rendelkezésére bocsátott adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárultát követő harmincadik napot követő első munkanapon meg kell semmisíteni.

(13) Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Bizottság azt állapítja meg, hogy az európai parlamenti képviselő

(14) A Bizottság elnöke és a Bizottság az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásában az európai parlamenti képviselőhöz intézett felhívást, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításáról vagy lezárásáról szóló tájékoztatást, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásban hozott határozatot hivatalos iratként vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Hirdetményi közlésnek és közhírré tételnek helye nincs.

(15) A nem elektronikusan közölt iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert az a címzett a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő lakcíméről a Bizottsághoz

(16) Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Bizottság jegyzőkönyvi döntéssel azt állapítja meg, hogy a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét nem mulasztotta el szándékosan, a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt nem közölt szándékosan valótlanul, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Bizottság elnöke tájékoztatja az érintett képviselőt, valamint a kezdeményezőt, és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megszűnik.

(17) Az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Bizottság zárt ülésen folytatja le. A Bizottság elnöke az ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről az érintett európai parlamenti képviselőt értesíti. Ha az európai parlamenti képviselő az ülésen megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen.

10. § (1) Az európai parlamenti képviselőt megilletik az Európai Közösségek egységes Bizottságának létrehozásáról szóló 1965. április 8-i szerződés mellékletét képező, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló kiegészítő jegyzőkönyvben foglalt kiváltságok és mentességek.

(2)²⁴ Az európai parlamenti képviselőt az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

(3)²⁵

11. §²⁶ Az európai parlamenti képviselők választásán jelöltként igazolt személyt az országgyűlési képviselők választásán jelöltként igazolt személlyel azonos mentelmi jog illeti meg.

12. § (1)²⁷ Az európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Európai Parlament dönthet. A mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Európai Parlament teheti meg.

(2)–(3)²⁸

(4) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmet benyújtó hatóság minden olyan információt és felvilágosítást az Európai Parlament, illetve annak mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága rendelkezésére köteles bocsátani, amelyet az a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos véleményének kialakításához szükségesnek tart.

(5) A mentelmi jog felfüggesztése esetén a mentelmi joggal kapcsolatban minden olyan határozatról, amelyet a mentelmi jog felfüggesztésének következtében hoznak a határozatot hozó bíróság vagy hatóság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlament elnökét.

(6)²⁹

(7)³⁰ Az európai parlamenti képviselőválasztáson jelöltként igazolt személy mentelmi jogának felfüggesztéséről a Bizottság határoz. Az indítványt a Bizottság elnökéhez kell benyújtani.

13. §³¹ (1)³² A 6. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett európai parlamenti képviselő megválasztásának időpontjától megbízatásának megszűnéséig havonta tiszteletdíjra jogosult, amelyet számára az Országgyűlés Hivatala folyósít. A tiszteletdíj alapdíjból és pótdíjból áll. A képviselőt megillető tiszteletdíj kifizetése az általa meghatározott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.

(2) Az alapdíj a mindenkori főtisztviselői alapilletmény 2,5-szerese.

(3) Az európai parlamenti képviselő – az Európai Parlamenttől kapott megbízatása alapján – a főtisztviselői alapilletmény alapulvételével havonta nyelvvizsgánként a következő pótdíjakban részesül:

(4) Az európai parlamenti képviselő a tiszteletdíja (alapdíj és pótdíj) után személyi jövedelemadót fizet. A tiszteletdíj nyugdíjjárulék-alapot képez.

14. § (1)³³ Amennyiben a 2004–2009. közötti európai parlamenti ciklusban mandátumot szerzett képviselő, illetve a 6. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett képviselő megbízatása az Európai Parlament működésének befejezésével szűnik meg, és a volt európai parlamenti képviselő a megbízatását legalább két évig látta el – újraválasztásának esetét kivéve – további hat hónapon keresztül az alapdíjának és pótdíjának a megbízatása megszűnését megelőző hat havi átlagának megfelelő összegű ellátásra jogosult. Az erre az időre folyósított díjazás időtartama is munkaviszonyban töltött időnek számít.

(2) Az európai parlamenti képviselő kérelmére az ellátást egy összegben kell kifizetni.

15. § (1) Az európai parlamenti képviselő térítésmentesen jogosult igénybe venni az Országgyűlés hivatali szervezete által működtetett elemző, információs és dokumentációs szolgáltatásokat.

(2) Az európai parlamenti képviselő részére az Országgyűlés hivatali szervezete térítésmentesen biztosítja az Országgyűlés kiadmányait és hivatalos dokumentumait.

(3) A képviselőcsoportok számára az Országgyűlés hivatali szervezete az Országgyűlés épületében vagy ahhoz közeli épületben – térítésmentesen – munkavégzésre alkalmas irodahelyiségeket és a képviselőcsoportok működéséhez, illetőleg a képviselők munkájához szükséges alapellátást (irodai berendezést, felszerelést stb.), valamint az európai parlamenti képviselők munkavégzésére alkalmas internetelérést biztosít. A képviselőcsoportok számára biztosított irodahelyiségekben kell elhelyezni a munkájukat segítő köztisztviselőket is.

(4) A képviselő számára az Országgyűlés hivatali szervezetén keresztül igénybe vett, és a képviselő munkájához kapcsolódó postai és távközlési szolgáltatás ingyenes.

(5) A képviselő térítésmentesen jogosult igénybe venni az Országgyűlés hivatali szervezete által működtetett elemző, információs és dokumentációs szolgáltatásokat.

(6) A képviselőcsoportok munkáját segítő köztisztviselők alkalmazásának pénzügyi feltételeit (illetmény, költségtérítések) az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből kell biztosítani. Minden képviselőcsoport egy köztisztviselőre tarthat igényt.

(7)³⁴ A képviselő – a 16. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogainak gyakorlása során – a magyar jelnyelvet, illetőleg az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az Országgyűlés biztosítja.

16. § (1)³⁵ Az európai parlamenti képviselő tanácskozási joggal részt vehet az Országgyűlés európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságának ülésein, valamint az Országgyűlés plenáris ülésének és állandó bizottságai üléseinek az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pontjai tárgyalásán.

(2) Az Európai Parlament képviselője tájékoztathatja tevékenységéről, és az Európai Parlament Magyarországot érintő kérdéseiről az Országgyűlés bizottságait.

17. § Az állami szervek kötelesek az Európai Parlament képviselői részére a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.

17/A. §³⁶ (1)³⁷ Az európai parlamenti képviselő a feladatai ellátásához szükséges minősített adatot – a minősített adat védelméről szóló törvényben foglaltaktól eltérően – személyi biztonsági tanúsítvány és titoktartási nyilatkozat nélkül használhatja fel, és köteles a minősített adat védelmére vonatkozó követelményeket megtartani.

(2)³⁸

(3)³⁹ Az Európai Unió Tanácsa által minősített adathoz történő hozzáférés érdekében a Nemzeti Biztonsági Felügyelet értesíti az Európai Parlament elnökét arról, hogy az európai parlamenti képviselőnek – feladatkörére tekintettel – e törvény alapján megfelelő felhatalmazása van arra, hogy az Európai Parlament elnökétől az európai parlamenti képviselők uniós minősített adatokhoz való hozzáféréséről szóló uniós szabályok szerinti hozzáférési engedélyt megkapja.

24. § A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 100. §-a (5) bekezdése E) pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

31. § (1) E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2)–(3)⁵²

32. § Az európai parlamenti képviselő az e törvénynek az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XX. törvénnyel (a továbbiakban: 2025. évi XX. törvény) megállapított 9/A. § (1) bekezdése szerinti tartalommal és formában először – a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint – a 2025. évi XX. törvény hatálybalépését⁵⁴ követő 44 napon belül tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a családtagjának az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát is. Az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás a 2025. évi XX. törvény hatálybalépését követő 45. naptól kezdeményezhető és indítható meg.