nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
62/2004. (IV. 24.) GKM rendelet
a nem-automatikus működésű mérlegek méréstechnikai követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról
2016-03-01
2016-06-18
4

62/2004. (IV. 24.) GKM rendelet

a nem-automatikus működésű mérlegek
méréstechnikai követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról1

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában, valamint a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya a nem-automatikus működésű mérleg gyártójára, a gyártó meghatalmazott képviselőjére, a forgalmazójára, a felhasználójára, a kijelölt és bejelentett tanúsító szervezetekre, továbbá az illetékes hatóságokra terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a másodkészülékre, így különösen a nyomtatóra, kijelzőre, számítógépre, ha

aa) az a tömegmérési eredményt ismétli,

ab) az nem befolyásolja a mérleg helyes működését,

ac) a mérési eredményt a mérleg kinyomtatja vagy kitörölhetetlenül tárolja,

ad) a mérési eredmény az ellenérdekű felek számára hozzáférhető,

ae) a mérleget nem a vásárlók közvetlen kiszolgálására használják;

b) a 13. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével a 3. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott mérlegre.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) mérleg: egy test tömegének, az ezen testre ható nehézségi erő alapján történő meghatározására szolgáló eszköz;

b) nem-automatikus működésű mérleg (a továbbiakban: mérleg), olyan mérleg, amely kezelő beavatkozását teszi szükségessé a mérlegelés folyamán (teher felvitele, eredmény elfogadása);

c) EK-megfelelőségi tanúsítvány: a tanúsító szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy az adott mérleg megfelel az EK-típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusnak;

d) bejelentett tanúsító szervezet (a továbbiakban: tanúsító szervezet): a mérleg tanúsításával kapcsolatos feladatok ellátására a gazdasági és közlekedési miniszter által jogszabály alapján kijelölt, vagy jogszabály alapján működő és az Európai Bizottság és az Európai Unió tagállamai (a továbbiakban: tagállamok) felé bejelentett és azonosítási számon nyilvántartásba vett szervezet;

a) honosított, harmonizált európai szabvány: az európai szabványügyi szervezetek által jóváhagyott és az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett európai szabvány, amelyet a vonatkozó magyar eljárási rendnek megfelelően honosítottak, és hivatalosan közzétettek;

f) EK-egyedi hitelesítés: olyan eljárás, amely során az egyedi vagy különleges célra gyártott mérleg esetén a gyártó nyilatkozik arról, hogy a mérleg megfelel a méréstechnikai követelményeknek, majd ezt követően a tanúsító szervezet ellenőrzi és igazolja a megfelelőséget;

g) EK-(első) hitelesítés: olyan eljárás, amely során a gyártó nyilatkozik arról, hogy a mérleg megfelel az EKtípusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusmintának és a méréstechnikai követelményeknek, majd ezt követően a tanúsító szervezet ellenőrzi és igazolja az adott példány megfelelőségét;

h) EK-típusmegfelelőségi nyilatkozat: a gyártó írásbeli nyilatkozata arról, hogy a mérleg e rendelet előírásainak megfelel;

i) EK-típusvizsgálati tanúsítvány: a tanúsító szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a mérlegtípus megfelel az e rendeletben előírt alapvető méréstechnikai követelményeknek;

j) a gyártónak az Európai Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője (a továbbiakban: meghatalmazott képviselő): a gyártó nevében eljáró természetes vagy jogi személy.

Alapvető méréstechnikai követelmények

3. § (1) Használat szerint a mérleg szolgálhat

a) aa) tömeg meghatározására kereskedelmi ügyleteknél,

ab) tömeg meghatározására vám, illeték, tarifa, adó, bírság, díj vagy hasonló típusú fizetéseknél,

ac) tömeg meghatározására jogszabályok vagy más szabályok alkalmazása, illetve szakértői vélemények bíróság részére történő adása során,

ad) a mért tömeg alapján az ár meghatározására az áruk fogyasztók részére történő előcsomagolása, illetve egyéb módon történő közvetlen értékesítés során

b) az a) pont alá nem tartozó, egyéb alkalmazásra.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt felhasználási területek esetén a mérleget úgy kell forgalomba hozni és üzembe helyezni, hogy az 1. számú mellékletben meghatározott alapvető méréstechnikai követelményeknek megfeleljen, valamint a megfelelőséget a 4. §-ban előírtak szerint tanúsítani kell.

(3) A honosított, harmonizált európai szabványok követelményeit kielégítő mérleget úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az 1. számú mellékletben meghatározott alapvető méréstechnikai követelményeknek.

(4) Honosított, harmonizált európai szabvány hiányában a tagországi nemzeti szabványok követelményeit kielégítő mérleget úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az 1. számú mellékletben meghatározott alapvető méréstechnikai követelményeknek.

(5) A honosított, harmonizált európai szabványok jegyzékét a Magyar Szabványügyi Testület hivatalos lapjában közzéteszi.

A megfelelőség értékelése

4. § (1) A gyártó vagy meghatalmazott képviselője a mérleg 1. számú mellékletben meghatározott alapvető méréstechnikai követelményeknek való megfelelőség tanúsítása érdekében EK-típusvizsgálati eljárást vagy – különleges rendeltetésű mérlegeknél – EK-egyedi hitelesítést kezdeményez.

(2) Az EK-típusvizsgálati eljárást követően a gyártó vagy meghatalmazott képviselője választása szerint

a) gyártói megfelelőség értékelést végez (a gyártás minőségbiztosításán alapuló megfelelőségi nyilatkozatot tesz), vagy

b) kezdeményezi, hogy a tanúsító szervezet EK-hitelesítési eljáráson alapuló EK-megfelelőségi tanúsítványt állítson ki.

(3) Az EK-típusvizsgálati eljárás mellőzhető azon mérlegek esetén, amelyek nem tartalmaznak elektromos szerkezetet, és amelyek tehermérő berendezése nem alkalmaz rugót a teher kiegyensúlyozásához.

5. § (1) A megfelelőség tanúsítását a mérleg üzembe helyezésének helyén kell elvégezni.

(2) A megfelelőség tanúsítása elvégezhető a gyártó üzemében vagy bármely más helyen, ha

a) az üzembe helyezés helyére történő szállítás nem követeli meg a mérleg szétszerelését,

b) az üzembe helyezés nem követeli meg a mérleg összeszerelését vagy más olyan műszaki, szerelési munkát, amely hatást gyakorolhat a mérleg méréstechnikai jellemzőire,

c) az üzembe helyezés helyén érvényes nehézségi gyorsulás értékét figyelembe vették,

d) a mérleg méréstechnikai jellemzői függetlenek a nehézségi gyorsulás változásaitól.

(3) Amennyiben a mérleg méréstechnikai jellemzői nem függetlenek a nehézségi gyorsulás változásaitól, a megfelelőség tanúsítása a gyártó választása szerint két lépésben, a nehézségi gyorsulástól független vizsgálatok elvégzését követően, az üzembe helyezés helyén elvégzett nehézségi gyorsulástól függő vizsgálatok alapján is elvégezhető.

(4) A (3) bekezdésben alkalmazott eljárás választása esetén, és ha két tanúsító szervezet közreműködése szükséges, akkor a nehézségi gyorsulástól független vizsgálatokat végző tanúsító szervezet köteles minden mérlegre EK-megfelelőségi tanúsítványt kiállítani. A nehézségi gyorsulástól függő vizsgálatokat végző tanúsító szervezet köteles a megfelelőség tanúsításához szükséges minden további vizsgálatot és ellenőrzést elvégezni, és ezek alapján EK-megfelelőségi tanúsítványt kiállítani.

(5) A (3) bekezdésben alkalmazott eljárás választása esetén, ha a gyártó a nehézségi gyorsulástól független vizsgálat alapján gyártói megfelelőség értékelést végez, akkor a nehézségi gyorsulástól függő vizsgálatokat a hitelesítési eljárás keretében is elvégeztetheti.

(6)2 Abban az esetben, ha a mérleg méréstechnikai jellemzői nem függetlenek a nehézségi gyorsulás változásaitól és a (3) bekezdésben írt eljárás két fokozatát különböző tanúsító szervezetek végezték, akkor a mérlegre a CE jelölést annak a szervezetnek az azonosító számával kell kiegészíteni, amelyik az adott fokozatban részt vett.

(7)3 Ha a mérlegre más, olyan jogszabályok követelményei is vonatkoznak, amelyek előírják a CE jelölés alkalmazását, akkor az CE jelölés feltüntetése az összes, e körbe tartozó jogszabálynak való megfelelést jelenti. Amennyiben viszont e jogszabályok közül egy vagy több megengedi a gyártónak, hogy átmeneti időre válasszon az alkalmazható rendelkezések közül, akkor a CE jelölés csak a gyártó által választott jogszabálynak való megfelelést jelenti. Ez esetben a mérlegre vonatkozó összes okiratban, tájékoztatóban, használati utasításban meg kell jelölni, hogy mely jogszabályok előírásainak felel meg.

Tanúsító szervezet

6. § (1) A miniszter (a továbbiakban: kijelölő) jelöli ki a szervezetet az alábbi tevékenységekre, vagy azok egy részére:

a) a nem automatikus mérlegek EK-típusvizsgálata;

b) a nem automatikus mérlegek EK-(első) hitelesítése;

c) a nem automatikus mérlegek EK-egyedi hitelesítése;

d) a nem automatikus mérlegek EK-felügyelete.

(2) A szervezet kijelölése és az Európai Bizottság, valamint a tagállamok felé történő bejelentése külön jogszabályokban4 előírt eljárás szerint történik. A szervezet köteles a külön jogszabályokban és a vonatkozó szabványokban meghatározott feltételek teljesítését a kijelölőnek teljes körű tájékoztatással és megfelelő dokumentumokkal bizonyítani. A vonatkozó szabványok feltételeinek megfelelő szervezetet úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a kijelölés követelményeinek.

(3) A kijelölő a külön jogszabályban5 foglaltak szerint bejelenti az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak az (1) bekezdés a)–d) pontjai szerinti eljárások lefolytatására kijelölt szervezeteket, a szervezetek tevékenységi területének megjelölésével.

(4) A kijelölő jogszabály alapján működő szervezetet is bejelenthet, ha a szervezet megfelel a (2) bekezdés előírásainak.

(5) A kijelölés visszavonásáról a tagállamokat és az Európai Bizottságot egyidejűleg értesíteni kell.

(6) A tanúsító szervezet köteles évente a külön jogszabályban6 meghatározott hatóság rendelkezésére bocsátani

a) a típusvizsgálati kérelmek,

b) a típusvizsgálati tanúsítványok,

c) az elutasított típusvizsgálati kérelmek, és

d) a kiegészítő EK-megfelelőségi tanúsítványok

másolatát.

(7) A külön jogszabályban7 meghatározott hatóság feladata a rendelet hatálya alá tartozó termékre vonatkozó adatbázis kezelése az érintett szervezetek bevonásával.

EK-típusvizsgálat

7. § (1) Az EK-típusvizsgálat lefolytatását a gyártó vagy meghatalmazott képviselője kérheti.

(2) Az EK-típusvizsgálat olyan eljárás, amely során a tanúsító szervezet megvizsgálja és igazolja, hogy a típusvizsgálatra átadott vagy bemutatott mérlegtípus (a továbbiakban: típusminta) megfelel e rendelet előírásainak.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a gyártó megnevezését, székhelyét; ha van meghatalmazott képviselő annak nevét és címét is,

b) a gyártó vagy a meghatalmazott képviselő írásbeli nyilatkozatát arról, hogy kérelmet nem nyújtott be más tanúsító szervezethez;

c) a mérlegre vonatkozó tervdokumentációt.

(4) A tervdokumentációnak az értékelés szempontjából lényeges, a mérleg szerkezetére, gyártására és működésére vonatkozó dokumentumokat kell tartalmaznia, így különösen:

a) a mérleg általános leírását;

b) az alkatrészek, részegységek vázlatrajzát, az áramkörök konstrukciós terveit, a gyártási, összeállítási és kapcsolási rajzokat;

c) a mérleg működésének és dokumentációjának megértéséhez szükséges leírásokat és magyarázatokat;

d) az alkalmazott szabványok jegyzékét és azon megoldások leírását, amelyek eltérnek a szabványok követelményeitől;

e) a tervezési számítások és vizsgálatok eredményeit;

f) a mérlegről készített vizsgálati jelentéseket;

g) a beépített alkatrészek, részegységek vizsgálati adatait.

(5) A gyártó típusmintát bocsát a tanúsító szervezet rendelkezésére. A típusminta több típusváltozatot is reprezentálhat, ha a változatok megfelelőségéről a típusminta vizsgálatával meg lehet győződni.

8. § (1) A tanúsító szervezet a tervdokumentációt megvizsgálja, és megállapítja, hogy a típusmintát a tervdokumentációval egyezően gyártották-e.

(2) Szabvány alkalmazása esetén a tanúsító szervezet a típusmintán elvégzi a szükséges ellenőrzéseket és vizsgálatokat annak megállapítására, hogy a gyártó betartotta-e a szabványban meghatározott előírásokat.

(3) Szabvány alkalmazása hiányában vagy szabvány részleges alkalmazása esetén a tanúsító szervezet a típusmintán elvégzi a szükséges ellenőrzést és vizsgálatot annak megállapítására, hogy a gyártó által választott megoldások megfelelnek-e a rendeletben meghatározott méréstechnikai követelményeknek.

(4) Ha a típusminta a rendeletben meghatározott méréstechnikai követelményeknek megfelel, a tanúsító szervezet a típus megfelelőségéről EK-típusvizsgálati tanúsítványt állít ki, ellenkező esetben az elutasítás indokainak részletes megjelölésével az EK-típusvizsgálati tanúsítvány kiadását megtagadja.

(5) Az EK-típusvizsgálati tanúsítvány tartalmazza az EK-típusvizsgálat eredményét, érvényességének feltételeit, a típusminta azonosításához szükséges adatokat és a mérleg működési leírását. A kapcsolódó tervdokumentációt, a részlet- és összeállítási rajzokat a tanúsítványhoz mellékelni kell.

(6) A gyártónak az EK-típusvizsgálati tanúsítvánnyal rendelkező mérleg minden olyan változtatásáról, amely a méréstechnikai követelmények betartását érinti, a módosított tervdokumentáció megküldésével a tanúsító szervezetet tájékoztatnia kell. A tanúsító szervezet a változtatást megvizsgálja, és megfelelőség esetén kiegészítő EK-típusvizsgálati tanúsítványt állít ki, vagy dönt az EK-típusvizsgálati eljárás lefolytatásának szükségességéről.

(7) Az EK-típusvizsgálati tanúsítvány:

a) különleges konstrukciós elvű mérlegek esetében a kiadásától számított 3 évig érvényes, de a gyártó kérelmére további három évre meghosszabbítható;

b) minden más mérleg esetében a kiadásától számított 10 évig érvényes, azonban tíz évenként további 10 évre, több alkalommal is meghosszabbítható.

Gyártói megfelelőség értékelés
(Minőségbiztosításon alapuló EK-megfelelőségi nyilatkozat)

9. § (1) A gyártónak rendelkeznie kell a tanúsító szervezet által elfogadott és EK-felügyelet alá vont gyártás minőségbiztosítási rendszerével, amely biztosítja a mérleg EKtípusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusmintával egyező gyártását. A tanúsítás ezen a minőségbiztosítási rendszeren alapuló EK-megfelelőségi nyilatkozattal történik.

(2) A gyártó által bevezetett minőségbiztosítási rendszerhez tartozó intézkedéseket, követelményeket és előírásokat dokumentálni kell. A dokumentációnak tartalmaznia kell:

a) a minőségbiztosításra vonatkozó célokat, a szervezeti felépítést, a mérleg minőségére befolyással rendelkező vezetők feladat- és hatáskörét;

b) a gyártási eljárásokat, az alkalmazott ellenőrzési, minőségbiztosítási technikát és ezek karbantartását;

c) a gyártás előtt, alatt és után végzendő ellenőrzések és vizsgálatok leírását és ezek gyakoriságát;

d) a megkövetelt termékminőség ellenőrzésére alkalmas eszközök használatának és a minőségbiztosítási rendszer működésének leírását.

(3) A tanúsító szervezet a gyártó kérelmére a minőségbiztosítási rendszert megvizsgálja és értékeli. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a minőségbiztosítási rendszerhez kapcsolódó dokumentációt;

b) a gyártó nyilatkozatát a minőségbiztosítási rendszerből adódó kötelezettségeinek teljesítéséről, továbbfejlesztéséről, megfelelőségének és hatékonyságának biztosításáról;

c) a típusmintához tartozó dokumentációt és az EKtípusvizsgálati tanúsítvány másolatát.

(4) A tanúsító szervezet a vizsgálat során értékeli a minőségbiztosítási rendszert, a (2) bekezdésben foglaltak betartását és a típusmintával egyező gyártást. A vizsgálat eredményéről és a döntés indokairól a gyártót tájékoztatja.

(5) A gyártó a 2. számú melléklet szerinti feliratok között feltünteti az EK-felügyeletet végző tanúsító szervezet azonosító számát.

(6) A gyártó a tanúsító szervezetet a minőségbiztosítási rendszer minden változtatásáról tájékoztatni köteles. A tanúsító szervezet a változtatást megvizsgálja, és dönt arról, hogy a megváltoztatott minőségbiztosítási rendszer megfelel a rendelet előírásainak vagy újraértékelésre van szükség. A vizsgálat eredményéről és a döntés indokairól a gyártót és a külön jogszabályban meghatározott hatóságot írásban tájékoztatja.

EK-felügyelet

10. § (1) A tanúsító szervezet rendszeres időközönként megvizsgálja, hogy a gyártó az engedélyezett minőségbiztosítási rendszert fenntartja és alkalmazza. A vizsgálat eredményéről a gyártó részére ellenőrzési jegyzőkönyvet készít.

(2) A tanúsító szervezet a gyártónál előzetes bejelentés nélkül teljes vagy részleges ellenőrzést tarthat, a vizsgálat eredményéről a gyártó részére ellenőrzési jegyzőkönyvet készít.

(3) A vizsgálat során a gyártó köteles biztosítani, hogy a tanúsító szervezet képviselője ellenőrzés céljából felügyeleti, vizsgálati és raktárhelyiségeibe beléphessen, és az ellenőrzéshez köteles rendelkezésre bocsátani a minőségbiztosítási rendszerrel, valamint a tervezéssel és minőségbiztosítással összefüggő dokumentációkat, továbbá a minőségbiztosítási feljegyzéseket (mérési jegyzőkönyvek, személyzet minősítés).

EK-(első) hitelesítés

11. § (1) A mérleg EK-(első) hitelesítéséről a gyártó vagy meghatalmazott képviselője gondoskodik.

(2) A gyártó köteles az EK-típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusmintával és a méréstechnikai követelményekkel egyező gyártást biztosítani és az egyezésről EK-megfelelőségi nyilatkozatot kiállítani.

(3) Az EK-típusvizsgálati eljárás alá nem tartozó, 4. § (3) bekezdésében meghatározott mérlegek esetén a tanúsító szervezet kérésére a gyártó az EK-(első) hitelesítés során a mérleg tervdokumentációját köteles rendelkezésre bocsátani.

(4) A tanúsító szervezet megvizsgálja és tanúsítja, hogy a mérleg az EK-típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusmintának vagy a tervdokumentációnak és a méréstechnikai követelményeknek megfelel. A tanúsító szervezet a vizsgálatot valamennyi mérlegen elvégzi.

(5) A tanúsító szervezet a darabonkénti vizsgálat során

a) ellenőrzi, hogy a mérleg az alkalmazott szabványok előírásainak vagy a rendeletben meghatározott méréstechnikai követelményeknek és a típusmintának megfelel,

b) a megfelelőnek ítélt mérlegről EK-megfelelőségi tanúsítványt állít ki,

c) gondoskodik azonosítási számának a 2. számú melléklet szerinti feliratok közötti feltüntetéséről.

EK-egyedi hitelesítés

12. § (1) A mérleg EK-egyedi hitelesítéséről a gyártó vagy meghatalmazott képviselője köteles gondoskodni.

(2) A gyártó e rendelet előírásainak való megfelelésről EK-megfelelőségi nyilatkozatot állít ki.

(3) A gyártó a mérleg tervdokumentációját köteles a tanúsító szervezet rendelkezésére bocsátani. A dokumentáció tegye lehetővé a megfelelőség értékelését, és értelemszerűen feleljen meg a 7. § (4) bekezdése előírásainak.

(4) A tanúsító szervezet megvizsgálja és tanúsítja, hogy a mérleg a méréstechnikai követelményeknek megfelel. Megfelelőség esetén EK-megfelelőségi tanúsítványt állít ki.

Megfelelőségi jelölés és egyéb feliratok

13. § (1)8 A gyártó a mérleget a gyártás minőségbiztosításán alapuló EK-megfelelőségi nyilatkozat (a 9. § szerinti gyártói megfelelőség értékelés esetén), vagy az EK-megfelelőségi tanúsítvány alapján (a 11. § szerinti EK hitelesítés, illetve a 12. § szerinti EK-egyedi hitelesítés) a forgalomba hozatal előtt a 2. számú melléklet szerinti feliratozással és tanúsító jelölésekkel, valamint a 3. számú melléklet szerinti CE jelöléssel látja el. A 3. számú melléklet szerinti CE jelölést kiegészíti azzal az évszámmal, amelyik évben az adott eljárást végrehajtották.

(2)9 Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott eljárás választása esetén a CE jelölés a nehézségi gyorsulástól függő vizsgálatokat követően helyezhető el.

(3)10 A CE jelölést, valamint a 2. számú melléklet szerinti feliratokat és egyéb jelöléseket jól láthatóan, egyértelműen és maradandó módon kell a mérlegen vagy a mérleghez rögzített adattáblán elhelyezni. Az adattáblát úgy kell kialakítani, hogy az bélyegezhető legyen, ha az roncsolás nélkül eltávolítható.

(4)11 A mérlegen nem helyezhető el a CE jelöléssel összetéveszthető más jelölés.

(5) Ha a mérleghez olyan készülék kapcsolódik, amelyik nem teljesíti e rendelet követelményeit, akkor a csatlakoztatott készüléken a 2. számú melléklet 2. pontja szerinti használatot korlátozó jelölést kell feltüntetni.

(6)12 A 3. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott mérlegen CE jelölés nem alkalmazható, a gyártó azonban köteles cégnevét vagy jelét, továbbá a mérleg méréstartományát a mérlegen feltüntetni.

Piacfelügyelet

14. § (1) A rendelet előírásainak megszegése esetén a külön jogszabályban meghatározott és az eszköz jellege szerint illetékes piacfelügyeleti hatóság13 köteles minden, a hatáskörébe tartozó intézkedést megtenni a jogellenes állapot megszüntetésére, beleértve adott esetben szabálysértési eljárás kezdeményezését is az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XI. 28.) Korm. rendelet alapján.

(2)14 Ha a külön jogszabályban meghatározott hatóság15 úgy ítéli meg, hogy a CE jelölést viselő mérleg nem teljesíti e rendelet követelményeit (abban az esetben sem, ha a mérleg egyébként megfelelően került telepítésre és rendeltetésszerűen használják), akkor

a) először felszólítja a gyártót vagy meghatalmazott képviselőjét, hogy a mérleget hozza összhangba a rendelet azon előírásaival, amelyek szerint jogosan tüntetheti fel a mérlegen a CE jelölést;

b) amennyiben az a) pontban rögzített intézkedése nem vezet eredményre, akkor megteszi a szükséges intézkedéseket a mérlegnek a piacról történő kivonása érdekében, illetőleg megtiltja vagy korlátozza e mérlegek üzembe helyezését és forgalomba hozatalát.

(3) A külön jogszabályban meghatározott hatóság16 tájékoztatja az Európai Bizottságot az intézkedéséről, megjelölve a döntése okát, különösen pedig azt, ha a meg nem felelés oka a következő:

a) a rendelet 1. számú mellékletében előírt alapvető követelmények nem teljesítése, ha a mérlegek nem felelnek meg a reájuk vonatkozó honosított, harmonizált európai szabványok előírásainak;

b) a reájuk vonatkozó honosított, harmonizált európai szabványok helytelen alkalmazása;

c) a honosított, harmonizált európai szabványok hiányosságai.

(4)17 Ha e rendelet előírásainak meg nem felelő mérleg viseli a CE jelölést, a hatóságnak a jogsértés megakadályozása érdekében meg kell tennie mindenkivel szemben a külön jogszabályban18 meghatározott intézkedést és erről tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot valamint a többi tagállamot.

(5)19 A piacfelügyeleti hatóság a harmonizált szabványokkal szembeni kifogásokról az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke alapján értesíteni köteles az Európai Bizottságot.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, egyidejűleg a nem-automatikus működésű mérlegek méréstechnikai követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 19/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet hatályát veszti.

(2)20 E rendelet a nem automatikus működésű mérlegekről szóló, 2009. április 23-i 2009/23/EK parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3)21 Ez a rendelet az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK , a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. számú melléklet a 62/2004. (IV. 24.) GKM rendelethez

Alapvető méréstechnikai követelmények

1. Tömegegységek

Mérésre a következő tömegegységek használhatók:

– kg, mikrogramm, milligramm, gramm, tonna,

– metrikus karát (ct) a drágakövek mérésénél,

– angolszász egységek (font, uncia, libra) csak másodlagos tömegegységként.

2. Pontossági osztályok

2.1. A következő pontossági osztályok használhatók:

I. különleges pontosságú

II. nagy pontosságú

III. közepes pontosságú

IIII. kis pontosságú

A pontossági osztályok előírt adatai az 1. táblázatban találhatók.

1. táblázat

Pontossági osztály

Pontossági
osztály

Hitelesítési osztásérték
(e)

Alsó méréshatár
minimális értéke
(Min)

Felbontás (n)
N = Max/e

legkisebb
érték

legnagyobb
érték

I.

0,001 g Ł e

100 e

50 000

 

II.

0,001 g Ł e Ł 0,05 g

20 e

100

100 000

 

0,1 g Ł e

50 e

5 000

100 000

III.

0,1 g Ł e Ł 2 g

20 e

100

10 000

 

5 g Ł e

20 e

500

10 000

IIII.

5 g Ł e

10 e

100

1 000


(Max. = felső méréshatár)

A II. és III. pontossági osztályú, díjszabás meghatározására szolgáló mérlegek alsó méréshatára

(Min.) 5 e.

2.2. Osztásérték

2.2.1. A tényleges osztásértéknek (d) és a hitelesítési osztásértéknek (e) a következő formájúnak kell lennie: 1 x 10k, 2 x 10k vagy 5 x 10k tömegegység, ahol k bármilyen egész szám vagy nulla.

2.2.2. Az összes mérleg esetén, kivéve, azokat, amelyek segédkijelzővel vannak ellátva:

d = e feltételnek kell teljesülnie.

2.2.3. Segédkijelzővel rendelkező mérlegek esetén a következő feltételeknek kell teljesülniük:

e = 1 x 10kg

d < e Ł 10 d

kivéve a d Ł 0,1 mg osztásértékű, I. pontossági osztályú mérlegeket, amelyek esetén

e = 1 mg.

3. Osztályozás

3.1. Mérlegek (egy méréstartományú mérlegek)

A segédkijelzővel felszerelt mérlegeknek az I. vagy II. pontossági osztályhoz kell tartozniuk. Ezen a két pontossági osztályba tartozó mérlegek esetén alsó méréshatár értékeit az 1. táblázatból úgy kapjuk meg, hogy a harmadik oszlopban lévő hitelesítési osztásértéket (e) a tényleges osztásértékkel (d) helyettesítjük. Ha d < 0,1 mg, az I. pontossági osztályú mérleg felbontása kisebb lehet mint 50 000 e.

3.2. Változó méréstartományú mérleg

Több méréstartomány akkor megengedett, ha ezek egyértelműen feltüntetésre kerültek a mérlegen. Valamennyi méréstartomány jellemzőinek meg kell felelniük a 3.1. pont követelményének. Ha a méréstartományok különböző pontossági osztályokba esnek, a mérlegnek annak a szigorúbb követelménynek kell megfelelnie, amely abból a pontossági osztályból következik, amelybe a tömegmérés tartomány esik.

3.3. Változó osztásértékű mérleg

3.3.1. Az egy méréstartományú mérlegnek több rész-méréstartománya lehet.

A változó osztásértékű mérlegek segédkijelzővel nem rendelkezhetnek.

3.3.2. A rész méréstartományok: (index: i = 1, 2, ...) a következők szerint vannak meghatározva:

– azok hitelesítési osztásértéke ei, ahol ei+1 > ei

– azok felső méréshatára Maxi

– azok alsó méréshatára Mini = Maxi–1

(ahol i = 1 esetén az alsó méréshatár Min1 = Min)

Az ni felbontás minden rész-méréstartományra:

Ni = Maxi /ei

3.3.3. Minden rész-méréstartományban az ei, ni, Mini értékei feleljenek meg a mérleg pontossági osztályára vonatkozó 1. táblázat szerinti követelményeknek.

Az utolsó rész-méréstartomány kivételével a 2. táblázat szerinti követelményeket kell teljesíteni a mérleg pontossági osztályának megfelelően.

2. táblázat

Osztály

I.

II.

III.

IIII.

Maxi / ei+1

ł 50 000

ł 5 000

ł 500

ł 50

Minden egyes rész-méréstartományra vonatkozó követelményeket nettó terhelésre kell alkalmazni a tára minden lehetséges értéke esetén.

4. Pontosság

4.1. A hitelesítéskor megengedett legnagyobb hiba értékeit a 3. táblázat tartalmazza.

Számjegyes kijelzésű, segédkijelzővel nem rendelkező mérlegnél a kerekítési hibát figyelembe kell venni. (Megjegyzés: pl. váltópontkeresést kell használni a hiba meghatározására.)

A maximálisan megengedett hibák a nettó és az összes táraértékre vonatkoznak az összes lehetséges terhelésnél, kivéve az előre beállított táraértékeket.

3. táblázat

A megengedett legnagyobb hibák

Az m nagyságú terhelés az e hitelesítési osztásérték függvényében

I. pont oszt

II. pont. oszt.

III. pont. oszt.

IIII. pont. oszt.

Hiba max.

0 < m Ł 50 000

0 < m Ł 5000

0 < m Ł 500

0 < m Ł 50

± 0,5 e

50 000 < m Ł 200 000

5000 < m Ł 20 000

500 < m Ł 2000

50 < m Ł 200

± 1,0 e

200 000 < m

20 000 < m Ł 100 000

2000 < m Ł 10 000

200 < m Ł 1000

± 1,5 e

4.2. Az üzem közbeni megengedett legnagyobb hibák kétszeresei a 4.1. fejezetben rögzített megengedett hibáknak.

5. A mérlegek tömegmérési eredményeinek ismételhetőnek és reprodukálhatónak kell lenni.

A tömegmérési eredményeknek érzéketleneknek kell lenniük a teherfelvevőn lévő teher helyzetének változásaira.

6. A mérlegeknek reagálniuk kell a teher kismértékű változására.

7. A befolyásoló mennyiségek hatása

7.1. Azoknak a II. , III. és IIII. pontossági osztályú mérlegeknek, amelyek megdöntött helyzetben történő használatnak vannak kitéve, megfelelően érzéketleneknek kell lenniük arra a megdöntési fokra, amely a normális beszerelt állapotban előfordulhat.

7.2. A mérlegeknek a méréstechnikai követelményeket a hőmérséklet-tartományon belül teljesíteniük kell. A gyártó által adott értékek hiányában a –10 °C...+40 °C-ig terjedő hőmérséklet-tartomány alkalmazandó.

Ez a tartomány (T) az alábbiak szerint csökkenthető:

T = 5 °C az I. osztályba tartozó mérleg esetén,

T = 15 °C a II. osztályba tartozó mérleg esetén,

T = 30 °C a III. vagy a IIII. osztályba tartozó mérleg esetén.

7.3. A méréstechnikai követelményeket a hálózati feszültséggel üzemelő mérlegeknek a szabványos határokon belül ingadozó tápfeszültség mellett teljesíteniük kell.

A telepes üzemeltetésű mérlegeknek jelezniük kell, ha a tápfeszültség a működési határérték alá csökken. Ebben az esetben a mérlegeknek vagy továbbra is helyesen kell működniük vagy automatikusan üzemen kívül kell helyeződniük.

7.4. Az elektronikus mérlegeknek – az I. és II. pontossági osztályba tartozó, eŁ 1 g hitelesítési osztásértékkel rendelkező mérlegek kivételével – a méréstechnikai követelményeket hőmérséklet-tartományuk felső határán, magas relatív páratartalmi viszonyok között is teljesíteniük kell.

7.5. A II. , III. vagy IIII. pontossági osztályú mérleg tartós terhelésének elhanyagolható hatást kell gyakorolnia a terhelés alatti kijelzésre vagy a nulla kijelzésre közvetlenül a teher levétele után.

7.6. Más befolyásoló mennyiség hatása esetén a mérlegnek helyesen kell működnie, vagy automatikusan üzemen kívül kell helyeződnie.

Tervezés és kivitelezés

8. Általános követelmények

8.1. A mérleg tervének és kivitelezésének olyannak kell lennie, hogy az megőrizze méréstechnikai jellemzőit megfelelő telepítés, használat és a rendeltetésének megfelelő környezeti körülmények esetén. A tömeg értékét a mérlegnek ki kell jeleznie.

8.2. Külső zavarok esetén az elektronikus mérlegeknek nem szabad jelentős hibát mutatniuk, vagy automatikusan észlelniük és jelezniük kell ezeket.

Jelentős hiba automatikus észlelésekor az elektronikus mérlegeknek fény- vagy hangjelzést kell adniuk, amelynek addig kell folytatódnia, amíg a felhasználó javító intézkedést nem tesz, vagy a hiba meg nem szűnik.

8.3. A 8.1. és 8.2. pontok követelményeit tartósan kell teljesíteni annyi ideig, amennyi a mérleg rendeltetésszerű használata esetén normálisnak tekinthető.

A számjegyes kijelzésű elektronikus mérlegeknek folyamatosan ellenőrizniük kell a mérési folyamat, a kijelző szerkezet, valamint a teljes adattárolás és adattovábbítás helyes működését.

8.4. Ha egy elektronikus mérlegre külső berendezéseket csatlakoztatunk egy csatoló elemen (interfészen) keresztül, annak a mérleg méréstechnikai jellemzőit nem szabad károsan befolyásolnia.

8.5. A mérlegeknek nem szabad olyan jellemzőkkel rendelkezniük, amelyek esetleg előmozdíthatják a csalárd használatot, a véletlen hibás használat lehetőségének pedig minimálisnak kell lennie. Az olyan alkatrészeket, amelyeket a felhasználónak nem szabad leszerelnie vagy beállítania, az ilyen műveletekkel szemben biztosítania kell.

8.6. A mérlegeket úgy kell megtervezni, hogy lehetővé tegyék a meghatározott kötelező ellenőrzések könnyű végrehajtását.

9. A mérlegelési eredmények és más tömegértékek kijelzése

A tömegmérési eredmények és más tömegértékek kijelzésének helyesnek, egyértelműnek és félre nem érthetőnek kell lennie, ugyanakkor a kijelző szerkezetnek lehetővé kell tennie normális használati feltételek mellett a kijelzés könnyű leolvasását.

A melléklet 1. pontjában meghatározott tömegegységek nevének és jelének meg kell felelnie az ott hivatkozott dokumentum előírásainak.

A kijelzés Max+9e felett nem megengedett.

A növelt felbontású kijelzés csak ideiglenesen működhet, és a nyomtatást le kell tiltani ennek működése alatt.

Másodlagos kijelzések megjeleníthetők, feltéve, hogy ezeket nem lehet összetéveszteni az elsődleges kijelzésekkel.

10. A mérlegelési eredmények és más tömegértékek kinyomtatása

A kinyomtatott eredményeknek helyeseknek, megfelelően azonosíthatóknak és egyértelműeknek kell lenniük. A nyomtatásnak világosnak kitörölhetetlennek és tartósnak kell lennie.

11. Szintezés

Ahol erre szükség van a helyes működés biztosításához a mérlegeket megfelelő érzékenységű szintező berendezéssel és szintjelzővel kell felszerelni.

12. Nullapont beállítás

A mérlegeket fel lehet szerelni nullapont beállító szerkezetekkel. Ezeknek a szerkezeteknek a működtetése pontos nullázást kell, hogy eredményezzen, és nem okozhat helytelen mérési eredményeket.

13. Tárázó szerkezetek és előre beállított tárázó szerkezetek

A mérlegeknek egy vagy több tárázó szerkezetük és egy előre beállított tárázó szerkezetük lehet. A tárázó szerkezeteknek pontos nullázást kell eredményezniük, és biztosítaniuk kell a helyes nettó tömeg mérését. Az előre beállított tárázó szerkezet működésének biztosítania kell a helyes nettó érték meghatározását.

14. A vásárlók közvetlen kiszolgálására szolgáló mérlegek

A vásárlók közvetlen kiszolgálására szolgáló, 100 kg-nál nem nagyobb felső méréshatárú mérlegekre vonatkozó kiegészítő követelmények:

A mérlegeknek a tömegmérési műveletekkel kapcsolatos minden lényeges információt ki kell jelezniük.

Az árjelzős mérlegek esetében a vevő számára világosan jelezni kell a vásárolandó áru árának kiszámításához szükséges adatokat. A kijelzésre kerülő fizetendő árnak pontosnak kell lenni.

Az árszorzós mérlegeknek a lényeges kijelzéseket elég hosszú ideig kell megjeleníteniük ahhoz, hogy a vevő ezeket helyesen leolvashassa. Az árszorzós mérlegek az árucikkenkénti tömegmérésen és árszámításon kívül csak akkor végezhetnek más funkciókat, ha az összes műveletre vonatkozó valamennyi kijelzés világosan, félreérthetetlenül és alkalmas módon elrendezve kerül kinyomtatásra a vevő számára.

A mérlegeket úgy kell kialakítani, hogy sem közvetlenül sem közvetetten ne adjanak olyan kijelzéseket, amelyek nem könnyen vagy nem egyértelműen érthetők.

A mérlegeknek védeniük kell a vevőket a helytelen működésből következő téves eladási műveletekkel szemben.

A segédkijelző és a növelt felbontású kijelzés nem megengedett. A kiegészítő készülékek csak akkor megengedettek, ha nem vezethetnek csalárd használathoz.

Azokon a mérlegeken amelyek a vásárlók közvetlen kiszolgálására alkalmas mérlegekhez hasonlóak, de nem elégítik ki a fejezetben megfogalmazott követelményeket a kijelző közelében ,,vásárlók közvetlen kiszolgálására nem használható'' eltávolíthatatlan feliratot kell elhelyezni.

15. Árfeliratozó mérlegek

Az árfeliratozó (címkéző) mérlegeknek a vásárlóközönség közvetlen kiszolgálására szolgáló árkijelző mérlegek követelményeit olyan mértékben kell kielégíteniük, amilyen mértékig ezek a szóban forgó mérlegekre alkalmazhatók. Az árfelirat nyomtatása az alsó méréshatár alatt nincs megengedve.

2. számú melléklet a 62/2004. (IV. 24.) GKM rendelethez

Feliratok és tanúsító jelölések

1. A megfelelőség tanúsító eljárások alá tartozó mérlegekre vonatkozó feliratozási követelmények

1.1. A mérlegeken a következő feliratokat és jelöléseket kell feltüntetni:

a)22 a 3. számú melléklet szerinti CE jelölést,

b) legalább 12,5 mm x 12,5 mm-es méretű négyszög alakú, zöld címke, amelyben fekete színű nyomtatott ,,M'' nagybetű áll,

c) továbbá a következő feliratokat:

– az EK-típusvizsgálati tanúsítvány száma, ahol ilyen van,

– a gyártó neve vagy jele,

– a pontossági osztály egy ellipszissel körülvéve, vagy két félkörrel összekapcsolt vízszintes vonallal körülvéve,

– a felső mérési határ a Max ... formában,

– az alsó mérési határ a Min ... formában,

– hitelesítési osztásérték az e = formában,

d) továbbá, ahol alkalmazható, a következő jelöléseket:

– sorozatszám,

– az olyan mérlegek esetében, amelyek különálló, azonban egymással összekapcsolt egységeket tartalmaznak: azonosító jel mindegyik egységen,

– osztásérték, ha különbözik az ,,e''-től

a d = ... formában,

– maximális additív tárahatás

a T = + .. formában,

– maximális levonó tárahatás, ha különbözik a Max-tól

a T – ... formában,

– tárázóeszköz osztásértéke, ha különbözik a ,,d''-től

a dT = ... formában,

– maximális terhelhetőség, ha különbözik a Max-tól

a Lim ... formában,

– a hőmérséklet-határértékek, ha az különbözik a szabványostól

a ... °C/... °C formában,

– a teher- és súlyserpenyő közötti arány (ha ilyen létezik).

1.2. Minden olyan kiértékelő egységen, amely egy vagy több teherfelvevőhöz csatlakozik vagy csatlakoztatható, fel kell tüntetni az említett teherfelvevőkre vonatkozó, megfelelő feliratokat.

1.3. A Max, Min e feliratokat a kijelző közelében is fel kell tüntetni.

2. A mérleghez csatlakoztatott, a követelményeket nem teljesítő készüléken a 13. § (5) bekezdésében előírt, korlátozott használatra vonatkozó jelölés:

25 mm x 25 mm méretű, négyszög alakú címke, amelyben piros mezőben egymást keresztező átlóval fekete színű nyomtatott ,,M'' nagybetű áll.

3. számú melléklet a 62/2004. (IV. 24.) GKM rendelethez23

CE megfelelőségi jelölés

1. A CE megfelelőségi jelölés az alábbi szimbólumból áll, továbbá annak az évnek az utolsó két számjegyéből, amely évben a megfelelőségi jelölést elhelyezték, valamint az EK-felügyeletet, vagy EK-hitelesítést, vagy az EK-egyedi hitelesítést végző tanúsító szervezet azonosítási (bejegyzési) számából.

2. A CE jelölés arányosan nagyítható vagy kicsinyíthető.

3. A CE jelölés különböző elemeinek magassága azonos, de 5 mm-nél kisebb nem lehet.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!