65/2004. (IV. 27.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet
65/2004. (IV. 27.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet
a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól
Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-a (3) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:
Általános rendelkezések
1. § (1)1 E rendelet előírásait a palackozásra és élelmiszerként emberi fogyasztásra kerülő természetes ásványvíz, forrásvíz, ivóvíz, valamint a dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz előállítására és forgalomba hozatalára kell alkalmazni.
(2) E rendeletet nem kell alkalmazni
a) azokra a vizekre, amelyek a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet szerint gyógyvíznek minősülnek,
b) azokra a természetes ásványvizekre, amelyeket a vízkivételi helynél palackozás nélkül fogyasztanak vagy a fenti rendelet szerinti gyógyfürdőkben, klíma-gyógyintézetekben gyógyító célra használnak.
c)2
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) természetes ásványvíz: természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt, a 3. § szerint hivatalosan elismert víz, amely
1. védett, felszín alatti vízadó rétegből – egy vagy több természetes vagy mesterségesen feltárt forrásból vagy kútból – származik,
2. eredendően szennyeződésmentes,
3.3 ásványianyag- és nyomelem-tartalma, valamint egyéb összetevőinek következtében egészségügyi szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkezik, és egyértelműen megkülönböztethető az ivóvíztől,
4. összetétele és hőmérséklete közel állandó, vagy a természetes ingadozás határain belül van,
5. az 1. számú mellékletben felsorolt összetevőinek mennyisége palackozáskor nem haladja meg az ott megengedett határértékeket,
6. mikrobiológiai szempontból megfelel az 5. § előírásainak;
b) forrásvíz: természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt víz, amely megfelel a 10. § előírásainak;
c) ivóvíz: emberi fogyasztásra szánt víz, amely megfelel az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásainak,
d) szikvíz: olyan szén-dioxiddal dúsított ivóvíz, amelyet szifonfejes palackban hoznak forgalomba;
e)4 dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz: emberi fogyasztásra szánt víz, amelyet természetes ásványvíz, forrásvíz vagy ivóvíz
– dúsításával,
– ízesítésével, vagy
– dúsításával és ízesítésével
állítanak elő.
f)5
Természetes ásványvíz
3. § (1) Magyarországon természetes ásványvíz megnevezéssel csak hivatalosan elismert víz hozható forgalomba.
(2)6 A víz természetes ásványvízként való elismerését kérelemre a Budapest Főváros Kormányhivatala végzi.
(3)7 Az Európai Unió tagállamaiban (a továbbiakban: tagállamok) hivatalosan elismert természetes ásványvíz Magyarországon a Budapest Főváros Kormányhivatala elismerése nélkül forgalomba hozható.
(4) Az elismerés feltételei:
a) a víz – az e rendelet szerint esetlegesen engedélyezett kezelés után – kémiai és mikrobiológiai jellemzői alapján megfelel az 1. számú mellékletben és az 5. §-ban foglalt követelményeknek,
b) a víz jellemző tulajdonságait a 2. számú melléklet szerint megállapították, és azok megfelelnek a 2. §-ban foglaltaknak.
(5) Az elismerés iránti kérelemhez csatolni kell a 3. számú melléklet szerinti engedélyeket és dokumentumokat.
(6)8 A harmadik országban kinyert természetes ásványvizet a Budapest Főváros Kormányhivatala akkor ismeri el, ha a kérelmező benyújtotta a harmadik országban hatáskörrel rendelkező hatóság igazolását arról, hogy a természetes ásványvíz megfelel a (4) bekezdésben előírt követelményeknek, és a harmadik ország rendszeresen ellenőrzi a 6. §-ban foglalt előírások betartását.
(7)9 A (6) bekezdés szerinti elismerés öt évre szól. Az elismerést a Budapest Főváros Kormányhivatala az elismerési eljárás megismétlése nélkül kérelemre további öt évre meghosszabbítja, amennyiben a kérelmező az elismerési idő lejárta előtt a (6) bekezdés szerinti igazolást ismételten beszerzi és benyújtja.
(8)10 A természetes ásványvíz elismerését, illetve az elismerés visszavonását a természetes ásványvíz nevének, a forrás, illetve a kút nevének (jelének), a vízkivételi hely nevének és az országos kútkataszteri számának megjelölésével a Budapest Főváros Kormányhivatala az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.
(9)11 A Budapest Főváros Kormányhivatala az elismerésről, illetve az elismerés visszavonásáról 15 napon belül tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter által vezetett minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium). A minisztérium tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) az elismerés megadásáról vagy visszavonásáról. A tagállamokban elismert természetes ásványvizek listája az Európai Unió Hivatalos Lapjában kerül közzétételre.
4. § (1) A természetes ásványvíz kizárólag a következő kezelési eljárásoknak vethető alá:
a) a nem stabil elemeknek, a vas- és kénvegyületeknek szűréssel vagy ülepítéssel (dekantálással) történő kiválasztása, amelyet esetlegesen előzetesen oxigénnel való telítéssel lehet elősegíteni, feltéve, hogy a kezelés nem változtatja meg a víz összetételét, jellegzetes tulajdonságait meghatározó összetevőit,
b) a vas-, mangán- és kénvegyületek, valamint az arzén kiválasztása a természetes ásványvizekből ózonnal dúsított levegőt felhasználó kezelési eljárással,
c) az a) és a b) pontokban meghatározott alkotóelemektől eltérő, egyéb nemkívánatos alkotóelemek kiválasztása,
d) a szabad szén-dioxid, kizárólag fizikai módon történő teljes vagy részleges eltávolítása.
(2)12 A természetes ásványvizek ózonnal dúsított levegőt alkalmazó, az (1) bekezdés b) pontja szerinti kezelését előzetesen, kérelemre az előállítás helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal) engedélyezi. Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság megvizsgálja, hogy
a)13 az ilyen kezelés alkalmazását a víz összetétele (vas-, mangán-, kén- és arzéntartalom vonatkozásában) indokolja,
b)14 az üzemeltető minden szükséges lépést megtesz annak garantálására, hogy a kezelés hatásos és biztonságos legyen, és hozzájárul a kezelés élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság általi vizsgálatához.
(3) A természetes ásványvizek ózonnal dúsított levegőt alkalmazó kezelése a következő feltételek fennállta esetén lehetséges:
a) a természetes ásványvizek fizikai-kémiai összetétele lényeges összetevőit tekintve a kezelés hatására nem módosulhat,
b) a kezelést megelőzően a természetes ásványvíznek meg kell felelnie az 5. § (1) és (2) bekezdésében foglalt mikrobiológiai követelményeknek,
c) a kezelés után a vízben maradt anyagok mennyisége nem lehet több, mint amennyit a 4. számú melléklet megenged, illetve a kezelés nem eredményezheti olyan anyagok képződését, amelyek veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre.
(4)15 Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kezelést a vármegyei kormányhivatal engedélyezi, ha
a) a kezelés alkalmazását a víz összetétele indokolja, és
b)16 az üzemeltető garantálja a kezelés hatásosságát és biztonságát, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a vármegyei kormányhivatal a kezelést folyamatosan ellenőrizze.
(5)17 A vármegyei kormányhivatal az (1) bekezdés c) pontja szerinti kezelést a Bizottság hozzájárulása alapján engedélyezi. Az alkalmazni kívánt kezelés leírását a minisztérium továbbítja a Bizottság felé.
(6) A kezelést megelőzően a természetes ásványvíznek meg kell felelnie az 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott mikrobiológiai követelményeknek. A kezelés nem változtathatja meg a víz összetételét, jellegzetes tulajdonságait meghatározó összetevőit, és nem eredményezheti olyan anyagok képződését, amelyek az emberi egészségre veszélyt jelenthetnek.
(7) A természetes ásványvízhez csak szén-dioxid hozzáadása engedélyezett a következő módszerekkel:
a) a kezelés során esetleg eltávozott szén-dioxidnak legfeljebb a kinyerés helyén mért szintig történő pótlása ugyanazon vízadó rétegből származó szén-dioxid felhasználásával,
b) a vízadó rétegből származó szén-dioxid felhasználásával úgy, hogy az esetleges szűrés és palackozás után a szén-dioxid tartalom több mint a vízkivételi helyen volt,
c) nem a vízadó rétegből származó szén-dioxid felhasználásával.
(8) Tilos bármilyen fertőtlenítési kezelés alkalmazása, vagy bakteriosztatikus anyagok hozzáadása, illetve bármely olyan kezelési eljárás, amely várhatóan megváltoztathatja a természetes ásványvíz életképes mikrobáinak telepszámát.
(9) A természetes ásványvizek és forrásvizek üdítőitalok készítéséhez is felhasználhatóak.
5. § (1) A vízkivételi helynél a természetes ásványvíz visszanyerhető összes telepszámát csak az eredeti mikroflóra tagjai okozhatják, ezért a vízkivételi helyet megfelelően védeni kell mindenféle szennyeződéssel szemben. Az összes telepszámot a 3. számú melléklet II. fejezetének 3.3. pontjában megadott körülmények között kell meghatározni.
(2) A palackozást követően az összes telepszám nem lehet több mint 100/milliliter 20–22 °C-on, 72 órán belül, agar-agar vagy agar-zselatin keverék táptalajon vizsgálva, és 20/milliliter 37 °C-on, 24 órán belül, agar-agar táptalajon vizsgálva. Az összes telepszámot a palackozást követő 12 órán belül kell mérni, és a tárolási idő alatt a vizet 4 °C ±1 °C-on kell tartani.
(3) A vízkivételi helynél az összes telepszám nem haladhatja meg a 20/milliliter értéket 20–22 °C-on, 72 órán belül vizsgálva, illetve az 5/milliliter értéket 37 °C-on, 24 órán belül vizsgálva. Ezek az értékek irányszámok, nem legnagyobb megengedett koncentrációk.
(4) A vízkivételi helynél és a forgalomba hozatal során a természetes ásványvíz nem tartalmazhat
a) parazitákat és kórokozó mikroorganizmusokat,
b) Escherichia coli-t és egyéb coliformokat, valamint Enterococcus-t egyik vizsgált 250 ml-es mintában sem,
c) Spórás szulfit-redukáló anaerobokat egyik vizsgált 50 ml-es mintában sem (beleértve a Clostridium perfringens fajt is),
d) Pseudomonas aeruginosa-t egyik vizsgált 250 ml-es mintában sem.
(5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak és a 6. §-ban meghatározott kinyerési követelményekre is figyelemmel a forgalmazás során
a) a természetes ásványvíz összes visszanyerhető telepszáma csak annyi lehet, mint ami a vízkivételi helynél meglevő baktérium-tartalom normál növekedéséből következik,
b) a természetes ásványvíznek nem lehet az ásványvíz jellegétől eltérő érzékszervi hibája.
6. § (1) Természetes ásványvizet csak a vízkivételi hely környezetében szabad palackozni. A vízkivételi helynek és a palackozó helynek egybefüggő zárt rendszert kell alkotnia.
(2) A víz kinyerésére szolgáló berendezést úgy kell beépíteni, hogy elkerülhető legyen a víz bármiféle szennyeződésének a lehetősége, és megőrizhetők legyenek a víznek tulajdonított azon tulajdonságok és jellegzetességek, melyekkel a víz a vízkivételi helynél rendelkezik. Ennek érdekében
a) a vízkivételi helyet védeni kell a szennyeződéstől, illetve annak veszélyétől,
b) a kitermeléshez szükséges berendezéseket, csöveket és tárolókat a víznek megfelelő anyagból és úgy kell elkészíteni, illetve beépíteni, hogy elkerülhető legyen a víz bármiféle kémiai, fiziko-kémiai vagy mikrobiológiai jellemzőinek a megváltozása,
c) a kitermelés körülményeinek, különös tekintettel a mosó és palackozó üzemre, meg kell felelnie a higiéniai követelményeknek; elsősorban a tárolóedényeket kell oly módon kezelni és legyártani, hogy elkerülhetők legyenek a természetes ásványvíz mikrobiológiai és kémiai jellemzőit befolyásoló kedvezőtlen hatások,
d) tilos a természetes ásványvíz szállítása a végső fogyasztónak történő forgalmazásra engedélyezett palackokon kívül más edényekben.
(3) Ha a kitermelés során kiderül, hogy a természetes ásványvíz szennyezett, és már nem rendelkezik az előírt mikrobiológiai jellemzőkkel, akkor a víz palackozását haladéktalanul fel kell függeszteni mindaddig, amíg meg nem szüntetik a szennyezés okát, és a víz ismét meg nem felel az előírásoknak.
(4) Az élelmiszer-ellenőrző hatóságoknak rendszeresen ellenőrizniük kell, hogy
a) a természetes ásványvíz – az engedélyezett kezelés után – kémiai és mikrobiológiai jellemzői alapján megfelel az 1. számú mellékletben és az 5. §-ban foglalt követelményeknek,
b) a víz kinyerése során betartják-e a (2)–(3) bekezdés előírásait.
(5) A természetes ásványvizek csomagolásához használt palackokat úgy kell lezárni, hogy megakadályozzák a víz esetleges hamisítását vagy szennyeződését.
7. § (1) A forgalomba hozatal során a ,,természetes ásványvíz'' megnevezést kell használni.
(2) Szén-dioxid hozzáadását jelölésként fel kell tüntetni a következők szerint:
a) ,,természetes szénsavat tartalmazó természetes ásványvíz'' megnevezés használata a 4. § (7) bekezdés a) pontjában foglalt kezelési módszer esetén,
b) ,,természetes ásványvíz a forrásból származó szén-dioxiddal dúsítva'' megnevezés használata a 4. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt kezelési módszer esetén,
c) ,,szén-dioxiddal dúsított természetes ásványvíz'' megnevezés használata a 4. § (7) bekezdés c) pontjában foglalt kezelési módszer esetén.
(3) A szén-dioxidot természetes módon, külön hozzáadás nélkül tartalmazó ásványvíz esetén a (2) bekezdés a) pontja szerinti megnevezést kell használni.
(4) A 4. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti eljárással kezelt természetes ásványvizek megnevezésének tartalmaznia kell a következő megfelelő kiegészítéseket is: ,,teljesen szénsav-mentesített'' vagy ,,részben szénsav-mentesített''.
(5) Palackozott természetes ásványvíz esetén jelölésként az élelmiszerekre vonatkozó általános előírásokon túl alkalmazni kell a következő kötelező információkat is:
a) a víz összes oldott ásványianyag-tartalma, valamint a jellemző összetevők mennyisége,
b) a víznyerő hely és a forrás/kút neve,
c) a 4. § (1) bekezdésének a)–c) pontja szerinti kezelési eljárásról szóló információt a következők szerint:
– ,,vastalanítva'';
– ,,ózonnal dúsított levegőt alkalmazó, engedélyezett oxidációs eljárással kezelt'',
– ,,engedélyezett (az eljárás megnevezése) eljárással kezelt''.
(6) Az 1,5 mg/l értéket meghaladó fluorid-koncentrációjú természetes ásványvizeknél jelölésként az ,,1,5 mg/l értéknél több fluoridot tartalmaz: csecsemők és 7 évesnél fiatalabb gyermekek általi rendszeres fogyasztásra nem alkalmas'' feliratnak kell szerepelnie.
(7) A (6) bekezdésben előírt jelölést jól olvasható betűkkel, a termék kereskedelmi nevének közvetlen közelében kell feltüntetni.
(8) Az 1,5 mg/l értéket meghaladó fluorid-koncentrációjú természetes ásványvizeknél jelölésként a tényleges fluorid-tartalmat is fel kell tüntetni.
(9) A természetes ásványvíz kereskedelmi elnevezésében feltüntethető a víznyerő hely földrajzi neve, feltéve, hogy a forrás, illetve kút, amelyből a természetes ásványvízet kitermelik, az elnevezésben jelzett helyen van, és nem félrevezető a forrás, illetve kút helyét illetően.
(10) Tilos az ugyanazon forrásból származó természetes ásványvizet egynél több kereskedelmi név alatt forgalomba hozni.
(11) Ha a természetes ásványvíz forgalomba hozatalára szolgáló palackok jelölése vagy feliratai olyan kereskedelmi elnevezést tartalmaznak, amely nem egyezik meg a forrás, illetve kút vagy a kitermelés helyének a nevével, akkor ezen hely vagy a forrás, illetve kút nevét a kereskedelmi elnevezés betűinél legalább másfélszer magasabb és szélesebb betűkkel kell feltüntetni.
(12) A (11) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a természetes ásványvizekkel kapcsolatos reklámban használt kereskedelmi elnevezés esetében is.
8. § (1) Tilos jelölésként, illetve a reklámokban olyan megnevezések, védjegyek, kereskedelmi nevek, márkanevek, illusztrációk, illetve egyéb emblémák vagy más jelölések használata, amelyek a természetes ásványvíz esetében olyan jellegzetes tulajdonságot sugallnak, amellyel a víz nem rendelkezik, különös tekintettel a víz eredetére, a kitermelési engedély megadásának a dátumára, az elemzések eredményére, vagy bármely más hasonló, az eredetiséget garantáló utalásokra.
(2) Tilos minden olyan állítás, amely a természetes ásványvíznek az emberi megbetegedésekkel kapcsolatosan preventív, kezelési jellegű vagy gyógyító tulajdonságokat tulajdonít.
(3) Az 5. számú mellékletben felsorolt állításokat akkor lehet feltüntetni, ha a természetes ásványvíz megfelel az ott meghatározott követelményeknek.
(4) Megengedett az ,,elősegíti az emésztést'', ,,segítheti a máj- és epefunkciókat'', vagy a hasonló állítások használata. Egyéb állítások is használhatóak, feltéve, hogy azok nem ellentétesek a (2) bekezdésben foglalt rendelkezésekkel és a 3. számú melléklet II. fejezetének 4. pontja szerint bizonyítottak.
(5)18 A csomagoláson, címkén, valamint a reklámokban a csecsemőtápszer készítésére való alkalmasságra utaló szavak, jelzők és szimbólumok akkor használhatóak, ha a palackozott természetes ásványvízen szerepel a „Csecsemőtápszer készítésére alkalmas” megjelölés.
9. § (1) Az élelmiszer-ellenőrző hatóság a valamely tagállamban jogszerűen forgalmazható természetes ásványvíz forgalmazását Magyarországon átmenetileg korlátozhatja vagy felfüggesztheti, ha a természetes ásványvíz nem felel meg e rendelet előírásainak vagy veszélyezteti az emberi egészséget. Erről az élelmiszer-ellenőrző hatóság haladéktalanul tájékoztatja a minisztériumot, amely értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a döntés indokainak megadásával.
(2) Az 1. számú mellékletben felsorolt összetevőket meghatározó hivatalos vizsgálati módszereknek meg kell felelniük a 6. számú mellékletben meghatározott követelményeknek.
Forrásvíz
10. § A forrásvíznek meg kell felelnie
a) a 6. § (1)–(3) bekezdésében foglalt palackozási előírásoknak,
b) az 5. §-ban foglalt mikrobiológiai követelményeknek,
c) a 7. § (5) bekezdésének b) és c) pontjaiban, (9)–(12) bekezdéseiben foglalt követelményeknek,
d) a 4. § kezelési eljárásra vonatkozó előírásainak,
e) az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásainak.
Ivóvíz
11. § (1) Ivóvízként kizárólag az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő víz palackozható.
(2)19
(3) Palackozott ivóvíz esetén jelölésként
a) fel kell tüntetni az „ivóvíz” vagy „szikvíz” megnevezést.
b)20
(4)21 Tilos jelölésként, illetve a reklámokban olyan megnevezések, védjegyek, kereskedelmi nevek, márkanevek, illusztrációk, egyéb emblémák vagy más jelölések használata, amelyek alapján az ivóvíz a természetes ásványvízzel vagy a forrásvízzel összetéveszthető, különös tekintettel az „ásványvíz” vagy „forrásvíz” megnevezésre.
Dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz22
12. §23 (1) A dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz készítéséhez alapanyagként felhasznált természetes ásványvizet, forrásvizet, illetve ivóvizet csak az adott vízre vonatkozó kezelési eljárásokkal szabad kezelni.
(2) A dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz minőségére és mikrobiológiai állapotára az alapanyagaként felhasznált vízre vonatkozó előírások érvényesek.
(3) A dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz jelölésének tartalmaznia kell:
a) az alapanyagaként felhasznált víznek megfelelően a „természetes ásványvíz/forrásvíz/ivóvíz alapú ital” megnevezést,
b) a dúsító-, illetve ízesítőanyagot, valamint a dúsításra, illetve ízesítésre való utalást,
c) a szén-dioxid-tartalomra való utalást, valamint
d) a természetes ásványvíz felhasználásával készült dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz esetén a 7. § (5)–(8) bekezdésében, a forrásvíz felhasználásával készült dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz esetén a 7. § (5) bekezdésének b) és c) pontjában foglaltakat.
(4) Tilos jelölésként, illetve a reklámokban olyan megnevezések, védjegyek, kereskedelmi nevek, márkanevek, illusztrációk, egyéb emblémák vagy más jelölések használata, amelyek alapján a dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz összetéveszthető a természetes ásványvízzel vagy a forrásvízzel.
13. §24
Záró rendelkezések
14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz és az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz palackozásáról és forgalmazásáról szóló 97/1999. (XI. 18.) FVM–EüM–GM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) hatályát veszti.
(2) Az R. határérték előírásainak megfelelő természetes ásványvizek 2005. december 31-ig, a flourid és a nikkel határértékei esetén pedig 2007. december 31-ig palackozhatóak és forgalmazhatóak.
(3) Az e rendelet hatálybalépése előtt legyártott, az R. előírásainak megfelelő csomagolóanyagok 2005. december 31-ig használhatók fel. A rendelet hatálybalépését megelőzően csomagolt és jelöléssel ellátott termékek minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban tarthatók.
Az Európai Unió jogának való megfelelés25
15. §26 Ez a rendelet
a) a természetes ásványvizek jegyzékének, koncentrációs határértékeinek és címkézési követelményeinek, valamint a természetes ásványvizek és forrásvizek ózonnal dúsított levegővel való kezelésére vonatkozó feltételeknek a megállapításáról szóló, 2003. május 16-i 2003/40/EK bizottsági irányelvnek,
b) a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról szóló, 2009. június 18-i 2009/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
16. §27 E rendelet 8. § (5) bekezdése és 5. számú melléklete tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
1. számú melléklet a 65/2004. (IV. 27.) FVM–ESZCSM–
GKM együttes rendelethez
Összetevő |
Határérték (mg/l) |
|---|---|
Antimon |
0,0050 |
Arzén |
0,010 (összes) |
Bárium |
1,0 |
Bór |
* |
Kadmium |
0,003 |
Króm |
0,050 |
Réz |
1,0 |
Cián |
0,070 |
Fluorid |
5,0 |
Ólom |
0,010 |
Mangán |
0,50 |
Higany |
0,0010 |
Nikkel |
0,020 |
Nitrát |
50 |
Nitrit |
0,1 |
Szelén |
0,010 |
2. számú melléklet a 65/2004. (IV. 27.) FVM–ESZCSM–
GKM együttes rendelethez
3. számú melléklet a 65/2004. (IV. 27.) FVM–ESZCSM–
GKM együttes rendelethez
I. A természetes ásványvíz elismerési kérelméhez benyújtandó dokumentumok
1. A minősítendő vizet adó víznyerőhely fenntartójának kérelme az elismert természetes ásványvíz megnevezés engedélyezésére.
2. A minősítendő víz törzsadatlapjának kitöltött példánya.
3. A védőterületi határozat másolata és általános helyszínrajz (M=1:1000), amely feltünteti a minősítendő vizet adó víznyerőhelyet (kutat, forrást); a védőövezetek határait, a külső védőövezeti határon belül található egyéb kútkataszteri számmal jelölt víztermelő objektumokat és más létesítményeket (építményeket, szennyvízcsatorna nyomvonalát, szennyvíztisztító berendezést stb.).
4. A kútfej műszaki rajza (M=1:50).
5. A minősítendő vizet adó víznyerőhely vízjogi üzemeltetési engedélyének másolata.
6. A víznyerőhely vízföldtani (hidrogeológiai) naplója.
7. Ásványvíz vizsgálatára akkreditált laboratórium helyszíni és laboratóriumi vizsgálatának eredménye, amely a kérelem benyújtásától számított egy éven belül, a kút üzemszerű állapotában történt mintavétel alapján készült.
8.28 A víznyerőhely helye szerint illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatal, a főváros és Pest vármegye tekintetében a Fejér Vármegyei Kormányhivatal szakvéleménye a víznyerőhely állapotának közegészségügyi elbírálásáról, és a víz palackozási célú felhasználhatóságának közegészségügyi feltételeiről.
II. Az elismeréshez szükséges adatok
1. A geológiai és hidrológiai körülményekre vonatkozó követelmények
A következő adatokat kell megadni:
1.1. A vízkivételi terület pontos helye a tengerszint feletti magasság jelölésével, egy legfeljebb 1:1000 léptékű térképen,
1.2. részletes geológiai leírás a földtani formációk eredetéről és jellegéről,
1.3. a hidrogeológiai szelvény rétegsora,
1.4. a vízgyűjtőn működő tevékenységek leírása,
1.5. a víznyerő hely (vízbázis) védelmi rendszerének részletes leírása a területhatárok megadásával.
2. A fizikai, kémiai és fiziko-kémiai tulajdonságok megállapításához szükséges mérési adatokra vonatkozó követelmények
Ezeknek az adatoknak tartalmazniuk kell:
2.1. a hasznosításra igénybe vett felszín alatti vízkészlet hidrogeológiai, áramlási viszonyait,
2.2. a víz hőmérsékletét a vízkivételi helynél, valamint a környezeti hőmérsékletet,
2.3. a földtani formációk és a termelt vízben található ásványi anyagok közötti kapcsolat leírását,
2.4. a víz szárazanyag-tartalmát 180 °C és 260 °C-on,
2.5. az elektromos vezetőképességet vagy fajlagos elektromos ellenállást, a mérési hőmérséklet meghatározásával,
2.6. a hidrogén-ion koncentrációt (pH),
2.7. az anionokat és kationokat,
2.8. a nem-ionizált elemeket,
2.9. a nyomelemeket,
2.10. a radioaktív tulajdonságokat a vízkivételi helynél,
2.11. ahol lehetséges, a víz alkotóelemeinek relatív izotóp szintjét [oxigén (160–180) és hidrogén (prócium, deutérium, trícium)],
2.12. a víz bizonyos alkotóelemeinek toxicitását, figyelembe véve a megengedett határértékeket.
3. A vízkivételi helynél végzett mikrobiológiai elemzésekre vonatkozó követelmények
Ezeknek az elemzéseknek tartalmazniuk kell:
3.1. annak igazolását, hogy a víz nem tartalmaz parazitákat és kórokozó mikroorganizmusokat,
3.2.29 a fekális szennyezettségre utaló életképes telepszám mennyiségi meghatározását:
a) Escherichia coli és egyéb coliformok hiánya 250 ml-ben, 37 °C és 44.5 °C-on,
b) Enterococcus hiánya 250 ml-ben,
c) spórás szulfit-redukáló anaerobok hiánya 50 ml-ben (beleértve a Clostridium perfringens fajt is),
d) Pseudomonas aeruginosa hiánya 250 ml-ben,
3.3. az életképes összes telepszám/ml víz meghatározását:
1. 20–22 °C-on, 72 órán belül agar-agar vagy agar-zselatin keverék táptalajon vizsgálva,
2. 37 °C-on, 24 órán belül, agar-agar táptalajon vizsgálva.
4. A klinikai és farmakológiai vizsgálatokra vonatkozó követelmények
4.1. A vizsgálatoknak – melyeket a tudományosan elismert módszereknek megfelelően kell elvégezni – igazodniuk kell a természetes ásványvíz sajátos tulajdonságaihoz, és annak az emberi szervezetre gyakorolt hatásaihoz, mint pl. a vizeletkiválasztás, gyomor- és bélfunkciók, az ásványi anyagok hiányának a kompenzálása.
4.2. Jelentős számú, egymással összhangban levő és azonos eredményt hozó klinikai megfigyelés – ha ez elvégezhető – helyettesítheti a 4.1. pont alatt előírt vizsgálatokat. A klinikai vizsgálatok – amennyiben ezek elvégezhetők – szintén helyettesíthetik a 4.1. pont alatt hivatkozott vizsgálatokat, feltéve, hogy a jelentős számú megfigyelés összhangban van és megegyezik, és általuk ugyanazon eredmények érhetők el.
4. számú melléklet a 65/2004. (IV. 27.) FVM–ESZCSM–
GKM együttes rendelethez30
5. számú melléklet a 65/2004. (IV. 27.) FVM–ESZCSM–
GKM együttes rendelethez32
A |
B |
|
|---|---|---|
1. |
Állítás |
Feltétel |
2. |
Csekély ásványianyag-tartalmú |
Ásványianyag-tartalom, szárazanyag-tartalom alapján számítva, nem haladja meg az 500 mg/l-t |
3. |
Nagyon csekély ásványianyag-tartalmú |
Ásványianyag-tartalom, szárazanyag-tartalom alapján számítva, nem haladja meg az 50 mg/l-t |
4. |
Ásványi anyagban gazdag |
Ásványianyag-tartalom, szárazanyag-tartalom alapján számítva, több, mint 1500 mg/l |
5. |
Hidrogén-karbonát tartalmú |
Hidrogén-karbonát-tartalom több, mint 600 mg/l |
6. |
Szulfát-tartalmú |
Szulfáttartalom több, mint 200 mg/l |
7. |
Klorid-tartalmú |
Kloridtartalom több, mint 200 mg/l |
8. |
Kalcium-tartalmú |
Kalciumtartalom több, mint 150 mg/l |
9. |
Magnézium-tartalmú |
Magnéziumtartalom több, mint 50 mg/l |
10. |
Fluorid-tartalmú |
Fluoridtartalom több, mint 1 mg/l |
11. |
Vastartalmú |
Kétértékű vastartalom több, mint 1 mg/l |
12. |
Savas |
Szabad szén-dioxid-tartalom több, mint 250 mg/l |
13. |
Nátrium-tartalmú |
Nátriumtartalom több, mint 200 mg/l |
14. |
Alkalmas nátriumszegény diétához |
Nátriumtartalom kevesebb, mint 20 mg/l |
15. |
Csecsemőtápszer készítésére alkalmas |
Az alábbi összetevők mennyisége nem haladhatja meg a következő határértékeket, mg/liter értékben: |
6. számú melléklet a 65/2004. (IV. 27.) FVM–ESZCSM–
GKM együttes rendelethez
összetevők vizsgálatára alkalmazott módszerek teljesítmény-jellemzői
összetevők vizsgálatára alkalmazott módszerek teljesítményjellemzői(1)
Alkotóelem |
Parametrikus érték |
Parametrikus érték |
Kimutatási határ a |
|---|---|---|---|
Antimon |
25 |
25 |
25 |
Arzén |
10 |
10 |
10 |
Bárium |
25 |
25 |
25 |
Bór |
lásd 1. számú melléklet |
||
Kadmium |
10 |
10 |
10 |
Króm |
10 |
10 |
10 |
Réz |
10 |
10 |
10 |
Cián |
10 |
10 |
10(5) |
Fluorid |
10 |
10 |
10 |
Ólom |
10 |
10 |
10 |
Mangán |
10 |
10 |
10 |
Higany |
20 |
10 |
20 |
Nikkel |
10 |
10 |
10 |
Nitrát |
10 |
10 |
10 |
Nitrit |
10 |
10 |
10 |
Szelén |
10 |
10 |
10 |
Az 1. § (1) bekezdése az 59/2006. (VIII. 14.) FVM–EüM–SZMM együttes rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 7. § (3) bekezdése alapján a 2006. augusztus 29. napja előtt legyártott csomagolóanyagok ettől az időponttól számított egy évig használhatók fel. Az ezen időpontot megelőzően csomagolt és jelöléssel ellátott termékek minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban tarthatók.
Az 1. § (2) bekezdésének c) pontját az 59/2006. (VIII. 14.) FVM–EüM–SZMM együttes rendelet 7. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 2. § a) pontjának 3. alpontja az 59/2006. (VIII. 14.) FVM–EüM–SZMM együttes rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 7. § (3) bekezdése alapján a 2006. augusztus 29. napja előtt legyártott csomagolóanyagok ettől az időponttól számított egy évig használhatók fel. Az ezen időpontot megelőzően csomagolt és jelöléssel ellátott termékek minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban tarthatók.
A 2. § e) pontja az 59/2006. (VIII. 14.) FVM–EüM–SZMM együttes rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 7. § (3) bekezdése alapján a 2006. augusztus 29. napja előtt legyártott csomagolóanyagok ettől az időponttól számított egy évig használhatók fel. Az ezen időpontot megelőzően csomagolt és jelöléssel ellátott termékek minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban tarthatók.
A 2. § f) pontját az 59/2006. (VIII. 14.) FVM–EüM–SZMM együttes rendelet 7. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 3. § (2) bekezdése a 42/2017. (VIII. 18.) FM rendelet 69. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (3) bekezdése a 42/2017. (VIII. 18.) FM rendelet 69. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (6) bekezdése az 59/2006. (VIII. 14.) FVM–EüM–SZMM együttes rendelet 3. §-ával megállapított, a 42/2017. (VIII. 18.) FM rendelet 69. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (7) bekezdése az 59/2006. (VIII. 14.) FVM–EüM–SZMM együttes rendelet 3. §-ával megállapított, a 42/2017. (VIII. 18.) FM rendelet 69. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (8) bekezdése az 59/2006. (VIII. 14.) FVM–EüM–SZMM együttes rendelet 3. §-ával megállapított, a 42/2017. (VIII. 18.) FM rendelet 69. § b) pontja, a 10/2022. (III. 3.) AM rendelet 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (9) bekezdése a 42/2017. (VIII. 18.) FM rendelet 69. § b) és c) pontja, a 10/2022. (III. 3.) AM rendelet 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 42/2017. (VIII. 18.) FM rendelet 69. § d) pontja, a 86/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.
[A 4. § (2) bekezdés a) pontjában a 42/2017. (VIII. 18.) FM rendelet 69. § e) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint az „az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság” szövegrész helyébe az „a megyei kormányhivatal” szöveg lép, nem vezethető át.]
A 4. § (2) bekezdés b) pontja a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 39. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 42/2017. (VIII. 18.) FM rendelet 69. § e) pontja, a 86/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (4) bekezdés b) pontja a 42/2017. (VIII. 18.) FM rendelet 69. § e) pontja, a 86/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (5) bekezdése a 42/2017. (VIII. 18.) FM rendelet 69. § e) pontja, a 86/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (5) bekezdését a 10/2022. (III. 3.) AM rendelet 1. §-a iktatta be.
A 11. § (2) bekezdését az 59/2006. (VIII. 14.) FVM–EüM–SZMM együttes rendelet 7. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 11. § (3) bekezdésének b) pontját az 59/2006. (VIII. 14.) FVM–EüM–SZMM együttes rendelet 7. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 11. § (4) bekezdése az 59/2006. (VIII. 14.) FVM–EüM–SZMM együttes rendelet 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 7. § (3) bekezdése alapján a 2006. augusztus 29. napja előtt legyártott csomagolóanyagok ettől az időponttól számított egy évig használhatók fel. Az ezen időpontot megelőzően csomagolt és jelöléssel ellátott termékek minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban tarthatók.
A 12. § alcíme az 59/2006. (VIII. 14.) FVM–EüM–SZMM együttes rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § az 59/2006. (VIII. 14.) FVM–EüM–SZMM együttes rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 7. § (3) bekezdése alapján a 2006. augusztus 29. napja előtt legyártott csomagolóanyagok ettől az időponttól számított egy évig használhatók fel. Az ezen időpontot megelőzően csomagolt és jelöléssel ellátott termékek minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban tarthatók. Lásd még e módosító rendelet 6. §-át.
A 13. §-t az 59/2006. (VIII. 14.) FVM–EüM–SZMM együttes rendelet 7. § (1) bekezdése, a 13. §-t megelőző alcímet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 9. §-ának 237. pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § alcímét az 59/2006. (VIII. 14.) FVM–EüM–SZMM együttes rendelet 5. §-a iktatta be.
A 15. § a 10/2022. (III. 3.) AM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 16. §-t a 10/2022. (III. 3.) AM rendelet 2. §-a iktatta be.
A 3. számú melléklet I. cím 8. pontja a 42/2017. (VIII. 17.) VM rendelet 69. § f) pontja, a 86/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § b) , c) és d) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. számú melléklet II. rész 3. pont 3.2. alpontja a 10/2022. (III. 3.) AM rendelet 4. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. számú melléklet a 90/2005. (X. 13.) FVM–EüM–GKM együttes rendelet 4. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A határértékeknek való megfelelést az élelmiszer-ellenőrző hatóságok ellenőrzik.
Az 5. számú melléklet a 10/2022. (III. 3.) AM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás