79/2004. (V. 4.) FVM rendelet

1. §¹ (1) A Vtv. alkalmazásában vadászható állatfajok a következők (a továbbiakban: vad):

(2)⁶ Közösségi jelentőségű vadászható állatfajok a következők:

2. §⁹ (1)¹⁰ A vadászterület határának megállapításával egyidejűleg a vadászati hatóság a tulajdonosi közösséget a hozzá tartozó vadászterület azonosító kódszámának megjelölésével nyilvántartásba veszi. A tulajdonosi közösség nyilvántartásba vételekor a vadászterület azonosító kódszáma a vadászterület sorszámát és a vadászterület fekvése szerinti vármegye kódját tartalmazza.

(2)¹¹ Megválasztását követően a tulajdonosi közösség képviselője az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalmú nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújt be a vadászati hatósághoz. A vadászati hatóság a tulajdonosi közösség képviselőjét az 1. számú melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal nyilvántartásba veszi.

(3)¹² A kérelemhez mellékelni kell

(4) A vadászati hatóság a tulajdonosi közösség képviselőjének nyilvántartásba vétel iránti kérelmét elutasítja, ha

(5) A vadászati hatóság a tulajdonosi közösség képviselőjét a nyilvántartásból törli, ha annak megbízatása a Vtv. 12. § (8) bekezdés b)–g) pontja alapján megszűnik, vagy a Vtv. 12. § (8) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a tulajdonosi közösség az új képviselőt megválasztotta.

(6) A tulajdonosi közösség képviselője a (2)–(5) bekezdésben meghatározott adatokban, tényekben bekövetkezett változást a változás bekövetkezésének napjától számított tizenöt napon belül a vadászati hatóságnak írásban bejelenti.

2/A. §¹⁴ (1)¹⁵ A haszonbérleti szerződés megkötését követően a vadászatra jogosult az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújt be a vadászati hatósághoz. A vadászati hatóság a vadászatra jogosultat az 1. számú melléklet 2. pontja szerinti adattartalommal nyilvántartásba veszi. A vadászati hatóság a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a vadászterület azonosító kódszámát kiegészíti a vadászterület fekvése szerinti vadgazdálkodási tájegység kódszámával.

(1a)¹⁶ A vadászati hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásában szereplő adatokat és az abban bekövetkező változásokat minden évben legkésőbb március 31-ig megküldi a vadászkamara területileg illetékes szervezetének a vadászati engedélyek kiállítása érdekében.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

(3) A vadászati hatóság a vadászatra jogosult nyilvántartásba vétel iránti kérelmét elutasítja, ha

(4)¹⁸

(5) A vadászatra jogosult

(6) Ha a vadászatra jogosult a vadászterület meghatározott részére vonatkozóan bérvadászati szerződést köt, a szerződés másolatát a megkötésétől számított tizenöt napon belül a vadászati hatóság részére megküldi.

(7) Ha a magyar állam önálló vadászati joga vagyonkezelési szerződéssel kerül hasznosításra, akkor a vagyonkezelő nyilvántartásba vételére, illetve a nyilvántartásból való törlésére az (1)–(6) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

2/B. §¹⁹ (1) Vadaskert vadászati jogának haszonbérbe vagy alhaszonbérbe adása esetén a haszonbérleti vagy alhaszonbérleti szerződés megkötését követően a haszonbérlő vagy az alhaszonbérlő a Vtv. 6. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétel iránt az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal kérelmet nyújt be a vadászati hatósághoz. A vadászati hatóság a vadaskert vadászatra jogosultját az 1. számú melléklet 3. pontja szerinti adattartalommal nyilvántartásba veszi.

(2) A kérelemhez mellékelni kell

(3) A vadaskert vadászatra jogosultja

(4) A vadaskert vadászati jogának haszonbérbe vagy alhaszonbérbe adása esetén a 2/A. § (1a) és (6) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

3. §²⁰ (1) A vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a Vtv. 8. § (2) bekezdésének b), c) és e) pontja alkalmazásában azokat a település külterületén lévő ingatlanokat, amelyek a termőföldről szóló törvény hatálybalépéséig az ingatlan-nyilvántartásban zártkertnek minősültek.

(2) A vadászati hatóság a földtulajdonos kérelmére az (1) bekezdés szerinti külterületen lévő ingatlant a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterületnek minősítheti, amennyiben az vadgazdálkodásra alkalmas és az ingatlanon a vadászati tevékenység biztonságos feltételei adottak.

(3)²¹ A Vtv. 8. § (1) bekezdésének alkalmazásában a vadászterület szemközti határvonalainak távolsága akkor minősül háromezer méter alattinak, ha térképen – domborzattól függetlenül – mérve a szemközti vonalak távolsága több mint kétezer méter hosszan nem éri el a háromezer méter távolságot.

(4)²² A vadászterület határa a Vtv. 8. §-a és 19. § (2) bekezdése alkalmazásában olyan, tartós nyomvonalas létesítmény, vonalas jellegű természeti tereptárgy, erdőtag határvonala vagy közigazgatási határvonal lehet, amelynek nyomon követhetősége és beazonosíthatósága az üzemtervi időszak végéig fennmarad.

4. §²³ A vadászati hatóság a vadászterületekről a 4. számú melléklet szerint, azonosító kódszámok alapján nyilvántartást vezet.

5. §²⁴ (1) A Vtv. 19. § (2) bekezdés i) pontja alkalmazásában zárványterület az a földterület, amely

(2) Nem minősül az (1) bekezdés a) pontja szerinti zárványterületnek az a földterület, amely egy vadászterülettel és az államhatárral határos.

(3) A vadászati hatóságok az illetékességi területük határán lévő, ugyanazon vadgazdálkodási tájegységhez tartozó vadászterületeket érintő ajánlás megtétele előtt, de legkésőbb az ajánlás megtétele évének március 20. napjáig egyeztetnek egymással az illetékességi területük határán lévő vadászterületek közös határairól. Az egyeztetést a (4)–(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell lefolytatni.

(4) A vadászati hatóság az ugyanazon vadgazdálkodási tájegységen belüli, az illetékességi területén kívül eső, másik vadászati hatóság illetékességi területére átnyúló területrészt érintően – a zárványterület (6) bekezdésben meghatározott módon történő megszüntetése kivételével – csak az érintett szomszédos terület fekvése szerint illetékes vadászati hatóság hozzájárulásával teheti meg ajánlását. A szomszédos terület fekvése szerint illetékes vadászati hatóság csak akkor tagadhatja meg a hozzájárulását, ha az illetékességi területén kialakítandó, az érintett területrészt magába foglaló vadászterület kialakítására ajánlást tesz.

(5) Az ajánlásokban szereplő vadászterületek között átfedés, zárványterület nem lehet. Az ajánlás nem érinthet olyan területrészt, amely a vadgazdálkodási tájegység határán kívül helyezkedik el, továbbá nem érinthet olyan vadászterületet, amelynek üzemterve egy éven túl jár le.

(6) A vadászati hatóság az illetékességi területével határos zárványterületet – megosztva vagy egyben – az ajánlás megtételére, illetve a vadászterület határának megállapítására vonatkozó szabályok szerint a szomszédos vadászterület határára vonatkozó ajánlása részévé teszi. Ha a zárványterület több vadgazdálkodási tájegységet érint, akkor a vadászati hatóság a tájegységi határok által felosztott zárványterület részeit – megosztva vagy egyben – az ajánlás megtételére, illetve a vadászterület határának megállapítására vonatkozó szabályok szerint a szomszédos vadászterület határára vonatkozó ajánlása részévé teszi.

(7) A vadászterület határának megállapítására vonatkozó ajánlásában a vadászati hatóság a lejáró üzemtervű, különleges rendeltetésű vadászterületek határainak újbóli megállapítása tekintetében a meglévő határoktól eltérő ajánlást nem tehet, kivéve, ha a lejáró üzemtervű, különleges rendeltetésű vadászterület tulajdonosi közössége és a szomszédos, lejáró üzemtervű vadászterület tulajdonosi közössége eltérő megállapodást kötött.

(8) A vadászati hatóság a vadászterület határának megállapítására vonatkozó, a (3) bekezdésben foglaltak szerint egyeztetett és véglegesített ajánlásának tervezetét a közzétételét megelőző öt nappal korábban, de legkésőbb március 21. napjáig a vadgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) részére tájékoztatás céljából megküldi.

6. §²⁵ (1) Az ajánlást áttekintő és részletes térképen is meg kell jeleníteni. A részletes térképen legalább 1:50000 méretarányban fel kell tüntetni és jelölni kell

(2) Az ajánlásban fel kell tüntetni az ajánlással érintett vadászterület kódszámát, határleírását és hektárban kifejezett becsült méretét.

(3) Az ajánlás térképi megjelenítése és határleírása közötti eltérés esetén a határleírás tekintendő irányadónak.

(4)²⁶ A Vtv. 11/A. § (4) bekezdése szerinti hirdetmény közzétételének időtartamába a közzététel, illetve a honlapról történő levétel napja nem számítható be.

7. §²⁷ (1) A Vtv. 11/A. § (5) bekezdésében meghatározott módosító javaslatot ahhoz a vadászati hatósághoz kell benyújtani, amelyik az ajánlást tette.

(2)²⁸ Ha a módosító javaslatot benyújtó tulajdonos nem személyesen tesz jognyilatkozatot, akkor képviseletéről a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) képviseleti jogra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt és a 15. számú mellékletben meghatározott adattartalommal kiállított írásbeli meghatalmazás útján gondoskodhat.

(3) A meghatalmazás a 9. § (3) bekezdésében meghatározott, a tulajdonjog igazolására elfogadható dokumentumok valamelyikével együtt érvényes.

(4) Állami tulajdonú földterület esetén a vadászati joggal kapcsolatos eljárásokban meghatalmazásnak minősül a vagyonkezelési szerződésbe foglalt, vadászati joggal összefüggő képviseletre vonatkozó meghatalmazás, amely a meghatalmazott által bemutatott, a képviselettel érintett állami földterületek listájával együtt érvényes.

(5) A módosító javaslattal érintett ingatlan esetében, ha az ingatlannak több tulajdonosa van, érvényes jognyilatkozatot csak egy személy tehet. A tulajdonostársak képviseletükről tulajdoni hányaduk arányában számított szótöbbséggel határoznak.

(6) Ha a földtulajdonos más földtulajdonossal együtt nyújt be módosító javaslatot a vadászati hatósághoz, a módosító javaslatban meg kell nevezni a módosító javaslat kapcsolattartóját (a továbbiakban: meghatalmazott kapcsolattartó).

7/A. §²⁹ (1) A vadászati hatósághoz benyújtott módosító javaslatnak tartalmaznia kell

(2) A módosító javaslat térképi megjelenítése és szöveges határleírása közötti eltérés esetén a szöveges határleírás tekintendő irányadónak.

7/B. §³⁰ (1) A vadászati hatóság a benyújtott módosító javaslatot és a rendelkezésére bocsátott dokumentumokat megvizsgálja és a módosító javaslatot elutasítja, ha

(2) A befogadott módosító javaslatról a 7/A. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában foglalt adatok megadásával a vadászati hatóság

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyek a vadászati hatóság döntéséről az általuk képviselt tulajdonosokat a döntés közlésétől számított öt napon belül értesítik.

(4) A vadászati hatóság a módosító javaslat befogadásáról szóló döntését az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzéteszi, valamint minden érintett település önkormányzatának – az önkormányzati közzététel érdekében – megküldi.

7/C. §³¹ (1) A Vtv. 11/B. § (1) bekezdésében meghatározott átfedésben lévő területrésznek az a földterület minősül,

(2) A Vtv. 11/B. § (1) bekezdésében meghatározott egyeztetést az a vadászati hatóság hívja össze, amelyhez a módosító javaslat benyújtásra került.

(3) A vadászati hatóság

(4) Az egyeztetésről szóló értesítés tartalmazza

(5) A vadászati hatóság a (4) bekezdésben meghatározott adatokat tájékoztató jelleggel az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzéteszi.

7/D. §³² A vadászati hatóság a Vtv. 11/B. § (4) bekezdésében meghatározott egyezséget jóváhagyja, ha

7/E. §³³ (1)³⁴ A Vtv. 14. § (1) bekezdésében meghatározott hirdetmény a vadászati hatósághoz való beérkezés időpontjának (hónap, nap, óra, perc) a vadászati hatóság általi feltüntetésével tehető közzé a vadászati hatóság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján. A Vtv. 11/C. § (1) bekezdése szerinti véglegesség beálltáról a vadászati hatóság az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján és a Vtv. 11/A. § (4) bekezdése szerinti módon tájékoztatást tesz közzé.

(2) Ha a Vtv. 12. § (1) bekezdésében meghatározottak nyilvántartásba vételére irányuló hatósági eljárásban a döntés meghozatala előtt ugyanazon vadászterület vonatkozásában több kérelem is benyújtásra került, a vadászati hatóság a kérelmeket az (1) bekezdésben foglalt időpont szerinti sorrendben vizsgálja meg, és a sorrendben korábbi, a Vtv.-ben és e rendeletben foglaltaknak megfelelő kérelem alapján a nyilvántartásba vételt elvégzi, a további kérelmeket elutasítja.

8. §³⁵ A Magyar Állam önálló vadászati jogának haszonbérbe adása esetén a nyilvános pályázatra vonatkozó pályázati felhívást országos napilapban is közzé kell tenni.

9. §³⁶ (1) Társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség a működési szabályait maga állapítja meg. A tulajdonosi közösség működési szabályzatának kötelező minimális adattartalmát a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Ha a tulajdonosi gyűlés összehívása, illetve a határozathozatal alkalmával a föld tulajdonosa nem személyesen tesz jognyilatkozatot, képviseletéről a 7. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodhat.

(3) A vadászterületnek minősülő ingatlan tulajdonjoga igazolásaként el kell fogadni:

(4) A tulajdonosi közösség tagjának tulajdonában álló föld tulajdonjogának első alkalommal történő igazolását mindaddig el kell fogadni, amíg a változást a (3) bekezdés szerinti okirattal igazolva be nem jelentették.

10. §³⁸ (1) A tulajdonosi közösség, illetve a tulajdonosi közösség képviselője működési költségének mértékét a vadászati jog hasznosításának feltételei között, az éves költségvetésben előzetesen rögzíteni kell.

(2) A tulajdonosi közösség képviselője – a vadászati hatóságnál történő közzététel kivételével – a Vtv. 14. §-ában meghatározott módon tájékoztatást tesz közzé a földtulajdonosi kifizetések idejéről, helyéről és módjáról, továbbá – a meghozataluktól számított tizenöt napon belül – a tulajdonosi gyűlésen hozott határozatokról.

(3) A földtulajdonosok által nem igényelt haszonbérleti díj felhasználásáról a tulajdonosi közösség – az igény érvényesítésére vonatkozó elévülés szabályaira is figyelemmel – határozatban rendelkezhet.

(4) A tulajdonosi gyűlés iratait a tulajdonosi közösség képviselője legalább öt évig megőrzi.

11. §³⁹ (1) Vadászterületnek minősülő ingatlan esetében csak egy személy tehet érvényesen jognyilatkozatot. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, a tulajdonostársak képviseletükről tulajdoni hányaduk arányában számított szótöbbséggel határoznak.

(2) A tulajdonosi vagy képviseleti jogosultság igazolását a kialakított vadászterületen belül, a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterülettel rendelkező bármely tulajdonos kérheti.

12. §⁴⁰ (1) A Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti szavazati arány megállapításához a vadászterület tulajdonosi közössége jegyzőkönyvbe foglalja, hogy

(2) Ha ugyanazon földterületre több meghatalmazás került kiállításra, és azok érvényességét az (1) bekezdésében előírt jegyzőkönyv felvétele során nem lehet egyértelműen meghatározni, az adott földterületre vonatkozó összes meghatalmazást érvénytelennek kell tekinteni.

(3) A tulajdonosi közösség képviselője a vadászterület földtulajdonosai részére – kérésükre – az őket érintő kérdésekben felvilágosítást ad, továbbá az iratokba az őket érintő részek tekintetében betekintést biztosít.

13. §⁴¹ Bérvadászati szerződés a vadászatra jogosult által felajánlott, meghatározott mennyiségű és minőségű vad elejtésén kívül a vadászterület meghatározott részére vonatkozó vadászati tevékenységre is köthető. A bérvadászati szerződés megkötése nem érinti a vadászatra jogosultnak a Vtv. II–VI. Fejezetében foglalt, a vad és élőhelyének védelmével, a vadgazdálkodással, a vadászattal és azok teljesítésével kapcsolatos törvényben előírt kötelezettségét és felelősségét.

13/A. § Vadaskert vadászati jogának haszonbérlet vagy alhaszonbérlet útján történő hasznosítása esetén a vadászati hatóság a vadaskertet, valamint a vadaskert vadászatra jogosultját a 4. számú mellékletben meghatározott nyilvántartás szerinti külön megjelöléssel jegyzi be.

14. § A Vtv. alkalmazásában vadgazdálkodási létesítménynek, berendezésnek minősülnek a következők: a vadászterületen mesterségesen létesített vadetető és dagonya, takarmánytároló, sózó, vaditató, épített les, vadaskerti kerítés, épített vadbefogó, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más műszaki létesítmény, apróvad tenyésztésére szolgáló létesítmény, amennyiben azok megfelelnek a műszaki és biztonsági követelményeknek.

14/A. §⁴³ (1) A vadászterület vadászatra jogosultja a vadgazdálkodási üzemterv benyújtásával kérelmezi a vadászati hatóságnál a vadaskert létesítési engedélyének visszavonását, ha a vadaskert vadászati jogának haszonbérbe vagy alhaszonbérbe adására kötött szerződés az üzemtervi ciklus lejárta előtt szűnik meg, és

(2) Vadaskert vadászati jogának haszonbérletére vagy alhaszonbérletére kötött szerződés üzemtervi ciklus lejártával történő megszűnése esetén, ha a vadászterület új vadászatra jogosultja a vadászterületen létesített vadaskertet tovább kívánja üzemeltetni, akkor azt az új üzemtervi ciklus megkezdéséig a vadászati hatósághoz a Vtv. 27/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban történő átvezetés érdekében bejelenti. Ha a vadászterület új vadászatra jogosultja a vadaskertet nem kívánja tovább üzemeltetni, akkor a vadgazdálkodási üzemterv benyújtásával egyidejűleg kérelmezi a vadászati hatóságnál a vadaskert létesítési engedélyének visszavonását.

15. § (1) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződésben a vadállomány faj- és darabszámát – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a tárgyévet megelőző két év statisztikai adatai alapján kell megbecsülni.

(2)⁴⁴ Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, a Vtv. 17. §-ának (6)–(7) bekezdéseiben meghatározott átmeneti időszakban a földtulajdonosok kötelesek a vad és élőhelyének védelméről gondoskodni.

(3)⁴⁵ A (2) bekezdés rendelkezései az irányadók abban az esetben is, ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a szerződés a felek közös megegyezésével, vagy a szerződés felmondásával szűnik meg.

15/A. §⁴⁶ (1) Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, a jogutód nélkül megszűnt haszonbérlő által a vadászterületen létesített és alhaszonbérlet útján hasznosított vadaskert alhaszonbérlője köteles a Vtv. 17. § (7) bekezdésében meghatározott átmeneti időszakban gondoskodni a vadaskert fenntartásáról, valamint a vad és élőhelyének védelméről.

(2) Az e § szerinti rendelkezések az irányadóak abban az esetben is, ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a szerződés a felek közös megegyezésével vagy a szerződés felmondásával szűnik meg.

17. §⁴⁹ A zárttéri vadtartó létesítmény létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem tartalmi követelményeit – a zárttéri vadtartó létesítmény rendeltetésének megfelelően – a 3. számú melléklet tartalmazza.

17/A. §⁵⁰ Zárttéri vadtartó létesítményben valamennyi vadászható nagyvadfaj, valamint fácán, fogoly, vörös fogoly és tőkés réce tartható.

18. §⁵¹ A zárttéri vadtartó létesítmény felszámolását a 3. számú melléklet szerinti felszámolási terv alapján a vadászati hatóság a zárttéri vadtartó létesítmény engedélyének visszavonására irányuló döntésétől számított

19. §⁵² A vad szabad vadászterületre történő kijutását megakadályozó kerítést kizárólag a zárt területen belül található vadállomány felszámolását követően lehet elbontani.

20. §⁵³ (1) A vadászati hatóság a Vtv. 27/A. § (6) bekezdése szerinti szállítási engedélye az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal által kiállított állatorvosi bizonyítvánnyal együtt érvényes.

(2) A vadászati hatóság kezdeményezheti az engedély nélkül szállított, igazolatlan eredetű vad leölését a vad szállítójának, illetve az igazolatlan eredetű vad tartójának költéségére.

20/A. §⁵⁴ (1)⁵⁵ A vadaskert vadászati célú kertrészének legkisebb kiterjedése a vadászható nagyvadfajok tartására szolgáló létesítmény esetében 200 ha.

(2) A kizárólag muflon, illetve vaddisznó tartására szolgáló vadaskert kivételével a vadaskert külső kerítése legalább 2,2 méter magasságú. A kizárólag muflon, illetve vaddisznó tartására szolgáló vadaskert külső kerítése a vadaskert kerületének legalább a fele részében nem lehet magasabb 1,8 méternél.

(3)⁵⁶ Vadaskertben gímszarvas és szikaszarvas egyidejűleg egymástól elzártan, legalább 2,2 méter magasságú belső kerítéssel elválasztva tartható.

20/C. §⁵⁸ (1) A vadaskert teljes területén biztosítani kell a vad természetes táplálkozási, rejtőzködési és – különösen a vadászati célú kertrészben – kitérési, illetve menekülési lehetőségét.

(2) Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat – a vadászati hatóság részére történt előzetes bejelentés alapján – kizárólag olyan vadfajok egyedére lehetséges, amelyek a létesítési engedélyben szerepelnek.

20/E. §⁶⁰ (1) A vadaspark bekerített egységeinek területe nem haladhatja meg az 5 hektárt.

(2)⁶¹ Vadasparkban kizárólag egyéni vadászat engedélyezhető.

20/F. §⁶² (1) Vadfarm rokon fajú állat – kereszteződés útján életképes utódok megszületésének elkerülése céljából – tartásának helyszínétől térben elkülönülten létesíthető.

(2) A vadfarm engedélyesének biztosítania kell a tartásra engedélyezett vadfaj megfelelő tartási körülményeit, rendelkeznie kell takarmánytárolóval, egyedi kezelésre alkalmas területtel, ivóvízellátással és karanténnal. A vadfarmengedélyes a vadászati hatóság által hitelesített állomány-nyilvántartást vezet, és évente január 31-ig, az előző évi állományváltozásokat a 3. számú melléklet IV. pontjában meghatározott adattartalommal, a vadászati hatóságnak bejelenti.

(3) A vadfarmon tartott nagyvadat az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer szabályai szerint meg kell jelölni.

(4) A vadfarm működésével kapcsolatos dokumentumokat az engedélyesnek öt évig meg kell őrizni.

20/G. §⁶³ (1) Apróvadtartó telep, az apróvadtartó telepen tartani kívánt apróvaddal rokon fajú állat tartásának helyszínétől – elkerülendő a kereszteződés útján életképes utódok kikelését – térben elkülönülten létesíthető.

(2) Az apróvadtartó telepen a telep engedélyese a tartásra engedélyezett vadfaj megfelelő tartási körülményeit folyamatosan biztosítja, amely érdekében a telepnek rendelkeznie kell takarmánytárolóval és állandó ivóvízellátással. Az apróvadtartó telep engedélyese az apróvad származási helyére és az állomány járványügyi állapotára vonatkozó, az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól szóló miniszteri rendeletben vagy az (EU) 2016/429 és az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatok és szaporítóanyagaik bizonyos kategóriáit tartalmazó szállítmányok Unióba történő beléptetésére és tagállamok közötti mozgatására vonatkozó állategészségügyi és állategészségügyi/hatósági bizonyítványminták tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról és az ilyen bizonyítványok hatósági kiállításáról, valamint a 2010/470/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. március 18-i (EU) 2021/403 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott dokumentumokat évente március 31-ig megküldi a vadászati hatóságnak.

(3) Az apróvadtartó telep működésével kapcsolatos, a 3. számú melléklet V. pontjában meghatározott dokumentumokat, valamint az apróvadtartó telep létesítésére kiadott engedélyt az engedélyes öt évig megőrzi.

21. §⁶⁴ (1)⁶⁵

(2)⁶⁶ Hatósági vadászaton tájegységi fővadász, hivatásos vadász, erdészeti szakszemélyzet, természetvédelmi és vadászati hatóság tagja, valamint a természetvédelmi kezelésért felelős szerv tagja vehet részt, ha rendelkezik a vadászat gyakorlásához szükséges feltételekkel. A hatósági vadászaton a természetvédelmi, valamint a vadászati hatóság tagja, továbbá a természetvédelmi kezelésért felelős szerv tagja az elrendelő vadászati hatóság erre irányuló megkeresését követően csak a munkáltatója engedélyével vehet részt.

(3)⁶⁷ A hatósági vadászaton elejtett vadból származó bevételnek a hatósági vadászat költségeivel csökkentett részét a vadászati hatóság utalja a vadászatra jogosult számlájára.

(4)⁶⁸ Amennyiben a hatósági vadászaton elejtett vad értékesítéséből származó bevétel nem fedezi a hatósági vadászat költségét, a vadászatra jogosult köteles a különbözetet a vadászati hatóság elszámolását követően haladéktalanul megfizetni a vadászati hatóság által meghatározott módon.

(5)⁶⁹ Vadaskert felszámolása esetén elrendelt hatósági vadászaton a vadászati hatóság a (2) bekezdés szerinti személyek részére hivatalból engedélyezheti – a 69. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően – valamennyi vadászható nagyvadfaj éjszakai vadászatát, valamint célzást segítő mesterséges fényforrás és elektronikus képnagyítóból és képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszköz használatát a vadaskert területén.

(6)⁷⁰ Az (5) bekezdés szerinti engedély megadásakor a gímszarvas, a dámszarvas, az őz és a szikaszarvas tekintetében a vadászati hatóság a Vtv. 37/A. § (4) bekezdésében és a Vtv. 71. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek figyelembevételével dönt.

22. § (1)⁷¹ A sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására esély van. Nagyvadra leadott lövés esetén a rálövés helyét és annak környékét a lövés leadását követően minden esetben meg kell vizsgálni, a sebzésre utaló jelek megtalálása érdekében. Ha a rálövés helyén lőjel vagy vércsapa található, annak jellegéhez igazodóan kell az utánkeresést végezni, indokolt esetben a vadászkutyafajták vadászati alkalmassági vizsgájával (a továbbiakban: VAV vizsga) rendelkező, nagyvad utánkeresésre alkalmas vadászkutya alkalmazásával. Ha a rálövés helyén sebzésre utaló lőjel nem található, az utánkeresést a vad elugrásának, menekülésének irányába kell megkezdeni, és akkor abbahagyni, ha vércsapa, lőjel feltalálására már nincs esély.

(2) A vad elfogásánál kíméletesen kell eljárni, annak testi épségét és egészségét nem veszélyeztető eszközt kell alkalmazni.

(3)⁷²

(4)⁷³ Élő vad befogása esetén az alkalmazott befogót a vadászatra jogosult köteles legalább huszonnégy óránként ellenőrizni. Éjszakai működés esetén az első ellenőrzést legkésőbb napkeltekor el kell végezni. A vadat a befogóból az észleléstől számított lehető legrövidebb időn belül el kell távolítani.

(5) A vad mozgásképtelenségét okozó befogás esetén haladéktalanul gondoskodni kell annak állat-egészségügyi ellátásáról.

23. § (1) A vadászterületen egy évnél hosszabb időtartamra mesterségesen létesített vadgazdálkodási, vadászati létesítményt a tájba illő módon, természetes anyagból kell készíteni.

(2) Élő fán leskosár akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a fa életképességét.

24. §⁷⁴ (1) A Vtv. 17. § (2) bekezdése és 29/A. § (4) bekezdése alkalmazásában a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítésnek minősül az olyan kerítés, amely a bekerített mezőgazdasági növénykultúra tenyészidőszakát követő egy hónap elteltével is fennáll.

(2) Nem minősül tartós telepítésű kerítésnek

(3) A Vtv. 29/A. § (4) bekezdésében meghatározott tartós telepítésű kerítés engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell

(4) A villanypásztor felszámolásának minősül, ha arról a drót eltávolítása megtörtént.

26. §⁷⁶ A vadászati hatóság a Vtv. 38. § (3) bekezdésének a) pontja alapján a kötelezettség megszegésével összefüggő eljárása mellett, felszólítást követően vadászati tilalmat is elrendelhet, különösen ha a vadászatra jogosult a Vtv. 16–18. §-ában, 27/A–27/F. §-ában, 28–29/A. §-ában, 34–35. §-ában, 37–39. §-ában, 69–71. §-ában, 82–83. §-ában foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

27. §⁷⁷ (1) A vadászati idényeket az 5. számú melléklet tartalmazza. A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.

(2)⁷⁸ A fácántyúk csak vadászati célú kibocsátása esetén vadászható, a kibocsátott mennyiség erejéig, a kibocsátóhelytől mért ezer méteres távolságon belül. A kibocsátóhely egyértelmű beazonosíthatóságához szükséges földrajzi koordinátákat az éves vadgazdálkodási tervben meg kell adni.

(3)⁷⁹ Fogoly a vadászati idényben azokon a vadászterületeken vadászható, ahol az adott vadászati évben legalább 500 példány fogoly kibocsátása történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint.

(3a)⁸⁰ Vadászterületre vörös fogoly csak vadászati hasznosítás céljából bocsátható ki. A kibocsátásra szeptember 1. és február utolsó napja között kerülhet sor. Azon a vadászterületen, ahol állandó jelleggel természetes fogolyállomány él, a vörös fogoly kibocsátása tilos.

(4) Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.

(5)⁸¹ Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost és szikaszarvasbikát egész évben, mezei nyulat október 1-től január 15-ig, egyéb vadfaj egyedét, továbbá tarvadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.

(6)⁸²

(7)⁸³ a borz, a házi görény, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető.

(8)⁸⁴ Az elejtett nyestkutyáról, mosómedvéről fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszéknek. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.

27/A. §⁸⁵ (1) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben szabályozza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát.

(2)⁸⁶ Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a vetési ludak száma nem lehet több kettőnél.

(3) Tőkés récére augusztus 15-től augusztus 31-ig kizárólag húzáson és a vízparttól – azaz a vízzel borított terület és a szárazföld találkozásától – számított 50 méteren kívül szabad vadászni. Tőkés récéből és szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb nyolc darab ejthető el. Tenyésztett tőkés réce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.

(4)⁸⁷ Az elejtett kanadai lúdról és nílusi lúdról fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.

(5)⁸⁸ A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg, valamint a betegség miatt mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérővadász köteles a vadászati naplóban „beteg” megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a vadászatra jogosultnak. A vadászatra jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról igazolást állít ki.

28. §⁸⁹ (1) Vadgazdálkodási üzemtervet felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező, a vadgazdálkodási tervezés szakértői névjegyzékébe felvett személy készíthet.

(2) A vadgazdálkodási üzemterv tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza.

(2a)⁹⁰ A vadgazdálkodási üzemtervben nemkívánatos az a nagyvadfaj, amelynek az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi létszáma a tájegységi vadgazdálkodási terv alapján nulla. Ha a tájegységben az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi létszám adott vadfaj esetében nagyobb, mint nulla, akkor a nemkívánatos nagyvadfajt adott vadászterület vonatkozásában – a vadászterület élőhelyi adottságainak, valamint a területi vadgazdálkodási tanács javaslatának figyelembevételével – a vadászati hatóság hivatalból határozza meg.

(3)⁹¹ A vadászatra jogosult a vadgazdálkodási üzemtervet az Országos Vadgazdálkodási Adattár (a továbbiakban: Adattár) elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzétett formanyomtatványon nyújtja be.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a vadászatra jogosult

29. §⁹² (1) Éves vadgazdálkodási tervet legalább középfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy készíthet.

(2)⁹³ A jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervet, valamint azok módosításait a vadászati hatóság a jóváhagyást vagy a módosítást követő tizenöt napon belül megküldi az illetékes tájegységi fővadász részére.

(3)⁹⁴ Az éves vadállománybecslést és vadgazdálkodási tervet a 7. számú melléklet 1. pontjában meghatározott adattartalommal minden év február 15. napjáig kell a vadászati hatóságnak megküldeni.

(3a)⁹⁵ Az éves vadgazdálkodási terv vadászati hatóság általi, a Vtv. 47. § (3) bekezdése szerinti jóváhagyásáig – a vadászati idényre vonatkozó szabályok betartása mellett – a vadászatra jogosult a vadászati hatóság külön engedélye nélkül hasznosíthatja a 30. § (2) bekezdésében meghatározott vadfajokat, valamint – az előző vadászati évre jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben meghatározott darabszámig – a muflonkost.

(3b)⁹⁶ A (3a) bekezdésben meghatározott esetben elejtett vadat a vadászatra jogosult a vadászati hatóság által az adott vadászati évre jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv hasznosítási darabszámaiba számítja bele.

(4) A vadászati hatóság a tárgyév szeptember 30-áig hivatalból

(5) A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv időarányos teljesítéséről év közbeni adatszolgáltatást is előírhat.

(6)⁹⁸ Gímszarvas és dámszarvas esetében a vadászati hatóság előírhatja, hogy a vadászatra jogosult az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségét az elejtést követően haladéktalanul, elektronikus úton, fotódokumentáció megküldésével teljesítse.

30. §⁹⁹ (1) Az éves vadgazdálkodási tervtől tíz százalékot meghaladó mértékben való eltérést a vadászati hatóság kérelemre engedélyezheti.

(1a)¹⁰⁰ A vadászati hatóság nem engedélyezi az éves vadgazdálkodási tervben szereplő tarvadra meghatározott hasznosítási szám (1) bekezdésben foglalt mértéket meghaladó csökkentését az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpont 4. vagy 5. pontja szerinti vadfaj zsákmányolására való hivatkozással, ha a hivatkozott vadfajra előírt gyérítendő mennyiséget a vadászatra jogosult nem teljesítette.

(2)¹⁰¹ A nagyvadfajok nőivarú egyedeinek és szaporulatának, a fiatal korosztályba tartozó gímszarvas, dámszarvas és az őz hímivarú egyedeinek, a vaddisznónak, valamint az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott fajok egyedeinek éves vadgazdálkodási tervben jóváhagyott elejtési darabszáma az (1) bekezdésben meghatározott mértéken felül a vadászati hatóság külön engedélye nélkül túlléphető.

(3) Az 1. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott hasznos apróvad hasznosításának tíz százalékot meghaladó mértékű elmaradása, valamint a (2) bekezdésben meghatározott fajok, illetve azok ivarai elejtési darabszámának túllépése kivételével a nem engedélyezett eltérés – ideértve a trófeás vad korosztályonkénti szabályozására vonatkozó 16. számú melléklet szerinti előírásokat – a Vtv. 83. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

(4) Az éves vadgazdálkodási tervben a hasznosítható vad mennyiségének jóváhagyásakor a vadászati hatóság a trófeás vad korosztályi viszonyait és hasznosítását, valamint a tervezett törzsállomány és szaporulat mellett az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott fajokra előírt hasznosítás teljesítését is vizsgálja.

(5)¹⁰² Az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott fajok gyérítendő mennyiségét a vadászterület jellege, a vadállomány adottságai és a tájegységi vadgazdálkodási terv figyelembevételével, valamint a tájegységi fővadász ajánlásának mérlegelésével a vadászati hatóság határozza meg.

(6)¹⁰³ A vadászati hatóság az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott fajok közül a rókára, borzra, aranysakálra, dolmányos varjúra, szarkára, valamint a szajkóra előírt gyérítés elmaradása esetén a hasznos apróvad hasznosítását az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor vagy annak felülvizsgálatakor az elmaradás mértékének és okainak figyelembevételével korlátozza vagy megtiltja.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott fajok elejtését a vadászatra jogosult emlősök esetén egyedenként egy pár fül, madarak esetén egyedenként egy pár láb bemutatásával a tájegységi fővadász előtt igazolja.

(8)¹⁰⁴ A (6) bekezdésben meghatározott fajokra előírt gyérítés teljesítését és az elejtési jelek megsemmisítését a tájegységi fővadász vadászati évenként szükség szerinti gyakorisággal, de legalább egy alkalommal ellenőrzi, és az ellenőrzésről két példányban a 7. számú melléklet 2. pontjában meghatározott adattartalommal igazolást állít ki. Az elejtési jelek megsemmisítéséről a tájegységi fővadász jelenlétében a vadászatra jogosult gondoskodik. A kiállított igazolást a vadászatra jogosult az éves vadgazdálkodási jelentéssel együtt nyújtja be a vadászati hatósághoz.

30/A. §¹⁰⁵ Ha az adott tájegység vonatkozásában nincs kiadott tájegységi vadgazdálkodási terv, a vadászatra jogosult a tájegységi vadgazdálkodási terv alapján elkészített vadgazdálkodási üzemterv hatályának kezdetéig terjedő időszakra vonatkozóan a vadászterület vadállománya létszámának figyelembevételével átmeneti vadgazdálkodási tervet nyújt be, amelyet a vadászati hatóság akkor hagy jóvá, ha az a vad és élőhelyének védelmét biztosítja. Az átmeneti vadgazdálkodási tervre egyebekben az éves vadgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

31. § (1) A vadgazdálkodási-vadászati képzettségek, illetve képesítések jegyzékét a 8. számú melléklet tartalmazza.

(2) Aki éves vadgazdálkodási tervet készít – az első alkalommal – köteles benyújtásakor az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti képzettségét igazolni.

33. §¹⁰⁷ (1) Hivatásos vadászként alkalmazható – a vadászati hatóság engedélye alapján – az a személy is, aki igazolni tudja, hogy alkalmazásba állásának időpontját megelőzően, legalább ötéves, megszakítás nélküli hivatásos vadászi munkaviszonnyal rendelkezett.

(2) A hivatásos vadász alkalmazása során, az alkalmazandó hivatásos vadászok számának meghatározásakor a vadászterület méretéből a Balaton nyílt vízfelületét magába foglaló térmértéket figyelmen kívül kell hagyni.

34. §¹⁰⁸ (1) A vadászatra jogosult a hivatásos vadászként alkalmazni kívánt személy 9. számú melléklet szerinti rendelkezésre álló adatait megküldi a vadászati hatóság számára, amelyről a vadászati hatóság a hivatásos vadászként alkalmazni kívánt személy, valamint a vadászatra jogosult számára igazolást állít ki.

(2) A vadászatra jogosult az (1) bekezdés szerinti igazolás birtokában kezdeményezheti a rendőrségnél a szolgálati igazolvány kiállítását és a szolgálati jelvény kiadását.

(3) A hivatásos vadászként alkalmazni kívánt személy a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt – a kézhezvételt követő 15 napon belül – a vadászati hatóságnál bemutatja. A vadászati hatóság a hivatásos vadászként alkalmazni kívánt személyt a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal nyilvántartásba veszi.

(4) A hivatásos vadász esküjének és esküokmányának szövegét a 10. számú melléklet tartalmazza.

(5) A hivatásos vadász a szolgálati tevékenységét a Vtv. 51. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg.

(6) A vadászatra jogosult a hivatásos vadász alkalmazásának megszűnését a vadászati hatóságnak – a megszűnést követő 15 napon belül – bejelenti.

(7) A vadászatra jogosult a hivatásos vadász alkalmazásáról, szolgálati helyéről, továbbá alkalmazásának megszűnéséről – 15 napon belül – tájékoztatja a működési helye szerinti rendőrhatóságot, valamint a vadászkamarának a hivatásos vadász lakóhelye és működési helye szerint illetékes területi szervezetét.

35. §¹⁰⁹ (1) A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során a vadászhagyományoknak megfelelő egyenruhát visel. A hivatásos vadász részére a szolgálati feladatai ellátásához szükséges egyenruhát és felszerelést a vadászatra jogosult biztosítja, a 11. számú mellékletben meghatározottak szerint.

(2)¹¹⁰ A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során köteles a ruházatán a 11. számú melléklet szerinti szolgálati jelvényét viselni, valamint a szolgálati igazolványát magánál tartani.

36. §¹¹¹ A hivatásos vadász a szolgálati tevékenysége során elejtett vadat a vadászati naplóba és a teríték-nyilvántartásba rögzíti.

37. § (1) A hivatásos vadász szolgálata teljesítése közben szolgálati lőfegyverét előzetes figyelmeztetés és riasztó lövés leadása után az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető támadás elhárítására – ha a támadás másként nem hárítható el – használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét.

(2) Ha a szolgálati lőfegyver használata következtében személyi sérülés történt, a hivatásos vadász köteles a sérültet a helyszínen elsősegélyben részesíteni, és sürgős orvosi ellátásáról gondoskodni.

(3)¹¹² A szolgálati lőfegyver, valamint a vegyi eszköz személy elleni használatát a hivatásos vadász a rendőrhatóságnak és a vadászatra jogosultnak azonnal, a vadászati hatóságnak legkésőbb a használatot követő napon jelenti.

(4)¹¹³ A hivatásos vadász köteles az őt ért támadásról, fenyegetésről vagy jogszerű tevékenysége akadályoztatásáról a vadászatra jogosultat tájékoztatni, valamint indokolt esetben a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével a rendőrhatóságnál feljelentést tenni.

40. § (1)¹¹⁶ A vadászatra jogosult köteles gondoskodni a hivatásos vadász vadászjegyének kiváltásáról, illetve érvényesítéséről, valamint a vadászati felelősségbiztosítás megkötéséről.

(2)¹¹⁷

41. §¹¹⁸ (1)¹¹⁹ A hivatásos vadászt a szolgálati feladata teljesítése során elejtett, elfogott vad után a 26. számú mellékletben meghatározott mértékű lődíj illeti meg.

(2) A lődíj elszámolásának rendjét a jogosult állapítja meg, melyet köteles a vadgazdálkodási jelentéssel együtt a vadászati hatóság részére megküldeni.

43. §¹²¹ (1)¹²² Az azonosító jel a Vtv. 57. § (2) bekezdésében felsorolt nagyvadfajok megjelölésére szolgáló, sorszámozott, egyszer használatos zárású, vadászati évenként eltérő színű műanyag szalag. Nagyvad zárttéri hasznosítása során az azonosító jel sorszáma „Z” betűvel kezdődik. Az azonosító jeleket a vadászati hatóság legkésőbb a vadászati év kezdő napjáig a vadászatra jogosult igényének megfelelő darabszámban adja ki. Az azonosító jelek a vadászatra jogosult vadászterületén és – figyelemmel a Vtv. 47. § (3a) bekezdésére és a 30. § (2) bekezdésére – az éves vadgazdálkodási tervben hasznosításra jóváhagyott vadmennyiség mértékéig használhatók fel.

(1a)¹²³ A kiadott azonosító jelek felhasználásáról a vadászatra jogosult a vadgazdálkodási jelentés leadásával egyidejűleg – valamint ellenőrzés során a vadászati hatóság felhívására – tételesen elszámol. A tételes elszámolás tartalmazza az azonosító jel számát, a vad faját, ivarát és az elejtés vagy – elhullás esetén – a birtokbavétel idejét.

(2)¹²⁴ Az azonosító jel dátumjelzéssel és vonalkóddal ellátott. A vonalkód tartalmazza a vadászati évet és az azonosító jel számát.

(3)¹²⁵ Az azonosító jelet a nagyvad hátsó lábán a csánk fölött – a horgasinat (Achilles-ín) befoglalóan – egyéni vadászat alkalmával, a nagyvad birtokbavételét követően azonnal be kell helyezni. Társas vadászaton elejtett nagyvadba az azonosító jelet legkésőbb a társas vadászat végén be kell helyezni. A behelyezéskor az elejtés, illetve a birtokbavétel hónapját és napját az azonosító jelről el kell távolítani. A vad elszállítását csak azonosító jellel történt megjelölését követően szabad megkezdeni. Az elejtett vadba behelyezett azonosító jel számát, figyelemmel a 47. § (3) bekezdésében foglaltakra – egyéni vadászat esetén a vadász, társas vadászat esetén a vadászatvezető, bér- és vendégvadászat esetén a kísérővadász – a vadászati naplóban rögzíti.

(4)¹²⁶

44. §¹²⁷ (1)¹²⁸ A vadászatra jogosult az azonosító jelek használatának részletes szabályait a helyi szabályzatban köteles megállapítani

(2) A helyi szabályzat módosítását – harminc napon belül – a vadászati hatóságnak meg kell küldeni.

(3)¹²⁹ Társas vadászat esetén a vadászat vezetője, egyéni vadászat esetén a vadász, bérvadászat esetében a kísérővadász, legkésőbb a vadászat megkezdése előtt köteles a vadászatra jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosító jeleket átvenni, a vadászat során magánál tartani és használni.

(4) Az azonosító jelen szereplő adatokat a nagyvad felvásárlója, felhasználója vagy feldolgozója oly módon köteles a megfelelő bizonylatokba bejegyezni, hogy abból a vad vadászterületről való származása is megállapítható legyen. A behelyezett azonosító jelet a vad csánkján a vad – egésze vagy zsigerelt teste – feldolgozásáig meg kell őrizni.

44/A. §¹³⁰ (1) A Vtv. 57. § (4) bekezdés alkalmazásában vadgazdálkodási-vadászati gyakorlatnak minősül a legalább összesen 10 éven keresztül, legalább középfokú végzettséggel való hivatásos vadászi feladatok ellátása.

(2) A szakmai irányítói feladatokat a vadászatra jogosult alkalmazásában álló hivatásos vadász is elláthatja. Egy szakmai irányító legfeljebb kettő vadászatra jogosultnál láthat el ilyen jellegű feladatot.

45. § (1)¹³¹ A vadászható madárfajok jogszerűen elejtett, befogott egyedeit szállítani és értékesíteni, az ország területéről kivinni, az országba behozni, valamint az ország területén átszállítani úgy szabad, ha a madár legalább egyik szárnyán a vadfaj meghatározásához szükséges mértékben a tollazatot meghagyták.

(2)¹³² A vadászható madárfajok közül a nyári lúd, a vetési lúd, a nagy lilik, a kanadai lúd, az erdei szalonka, a szárcsa, a balkáni gerle, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó esetében tilos azok élő vagy elpusztult, illetve elejtett egyedeinek és származékainak vagy könnyen felismerhető részeinek eladása, eladásra történő szállítása, eladásra történő tartása, valamint eladásra történő felkínálása. Ezen cselekmények az egyéb vadászható madárfajok esetében csak a jogszerűen elejtett, befogott egyedekkel végezhetők.

47. §¹³⁴ (1) Az egyéni, illetve a társas vadászati naplót és terítéknyilvántartást a 13. számú mellékletben meghatározottak szerint kell vezetni. Minden egyéni vadászatot új sorszámon, annak megkezdése előtt a vadászat várható befejezésének megjelölésével együtt kell naplózni, és a bejegyzést aláírással kell hitelesíteni. Egyéni vadászat esetén a vadászat a vadászati naplóban feltüntetett időpontban veszi kezdetét. A vadászati naplóba bejegyzett befejezési időponton túl a vadász vadászati tevékenységet nem folytathat.

(2) Ha az egyéni bér- vagy vendégvadászathoz a vadászatra jogosult kísérővadászt állított, akkor a vadászatot a vadászati naplóba a kísérővadász jegyzi be. Társas vadászat esetén a vadászatot a vadászati naplóba a vadászatvezető jegyzi be.

(3) Ha a vadászaton vadelejtés, sebzés, hibázás vagy bármilyen rendkívüli esemény történt, akkor ennek tényét – egyéni vadászat esetén a vadász, társas vadászat esetén a vadászatvezető, bér- és vendégvadászat esetén a kísérővadász – a vadászat befejezését követően haladéktalanul, de legkésőbb 6 órán belül a vadászati napló megfelelő rovatába bejegyzi, és a bejegyzést aláírásával hitelesíti.

(4) A vadászjegyet, az egyéni vagy társas vadászati napló- és teríték-nyilvántartást, valamint a vadászatra jogosult által vezetett dokumentumokat a vadász, illetve a vadászatra jogosult – az eredeti bejegyzésekkel – az utolsó bejegyzést követő öt évig megőrzi. A vadász vagy a vadászatra jogosult nyolc napon belül köteles bejelenteni a vadászati hatóságnak, ha a felsorolt dokumentumok közül bármelyik elveszik, megsemmisül, vagy azt tőle eltulajdonítják.

48. § (1)¹³⁵ A vadászati felelősségbiztosítást a vadászjegy vagy vadászati engedély hatályának idejére kell kötni.

(2)¹³⁶ A vadászjegy és a vadászati engedély adattartalmát a 14. számú melléklet tartalmazza.

49. § (1)¹³⁷ A vadászjegyet

(2)¹³⁸ A vadászjegyet a vadászati évre kell kiállítani, illetve érvényesíteni.

(3)¹³⁹ A vadászjegyet a vadászkamara illetékes területi szervezete a kérelmező számára a 14. számú melléklet I. pontjában meghatározott adattartalommal állítja ki.

50. §¹⁴⁰ (1)¹⁴¹

(2)¹⁴² A vadászjegy nem váltható vissza. A megsemmisült, eltulajdonított vagy elveszett érvényes vadászjegyet a vadászkamara a pótlólagos kiállítás időpontjában érvényes – az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 2/A. § (1b) és (1c) bekezdésében meghatározott szabályok alapján megállapított – díj felének megfizetése ellenében pótolja.

(3)¹⁴³ A vadászjegy pótlása esetén a 49. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, kivéve, ha arra a hivatásos vadász szolgálati helyének változása vagy a vadász lakóhely-változtatása miatt kerül sor, amelynek következtében a vadászjegy kiállítása a vadászkamara másik területi szervének illetékességébe kerül.

(4)¹⁴⁴ A vadászkamara a vadászjegy 14. melléklet I. pontja szerinti adatait az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 3. § g) pontja szerinti elektronikus nyilvántartó rendszerében tartja nyilván. A vadászkamara elektronikus úton anonimizált módon biztosítja az ellenőrző hatóság számára a vadászjegy érvényességének naprakész ellenőrizhetőségét, annak megjelölésével, hogy az adott vadászjegy milyen vadászati mód (fegyveres, solymász, íjász, agarász) gyakorlására jogosít fel.

52. §¹⁴⁶ (1) A vadászati engedélyt a bérvadászati szerződés vagy a meghívólevél alapján a vadászkamarának a tervezett első vadászat helye szerint illetékes területi szervezete állítja ki.

(1a)¹⁴⁷

(1b)¹⁴⁸ A fel nem használt vadászati engedély nem váltható vissza.

(2)¹⁴⁹

(3)¹⁵⁰ A vadászati engedéllyel rendelkező vadász hasznos apróvadra történő vadászatát a vadásztatást végző vadászatra jogosult a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával bejelenti az érintett vadászterület szerint illetékes vadászati hatósághoz, továbbá védett természeti terület érintettsége esetén a természetvédelmi hatósághoz is.

(4) Ha a vadászati engedéllyel rendelkező vadász ragadozó madárral folytat vadászatot, a kérelemhez mellékelni kell az illető ország hatósága által a ragadozó madár tartására kiadott engedélyt, továbbá a behozatalára külön jogszabály által kiadott engedélyt.

(5)¹⁵¹ A vadászkamara elektronikus úton, anonimizált módon biztosítja az ellenőrző hatóság számára az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 4. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásában a vadászati engedély érvényességének naprakész ellenőrizhetőségét.

53. §¹⁵² Amennyiben a vadászati engedély kiadása iránti kérelmet a vadász az ügyeivel megbízott vadászatszervező útján nyújtja be, a vadászkamara területi szervezete kérheti a szervező vadásztatási tevékenység folytatására való jogosultsága igazolását. A kérelemhez csatolni kell a bérvadászati szerződés, vagy vendégvadászat esetén a meghívólevél másolatát.

58. § (1)¹⁵⁷ Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből, illetve elöltöltő fegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel, illetve elöltöltő fegyverből kilőtt lövedékkel szabad elejteni. A hivatásos vadász által – nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez – alkalmazható vadászlőszer kivételével vadászati célra legalább 2 mm-től legfeljebb 5 mm-ig terjedő átmérőjű sörét használható.

(2)¹⁵⁸ Az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában felsorolt apróvadfajokra elöltöltő fegyverből kilőtt söréttel és lövedékkel, sörétes és golyós vadászlőfegyverrel is lehet vadászni. Vaddisznóra, rókára, borzra, aranysakálra, nyestkutyára, mosómedvére sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is lehet vadászni.

(3)¹⁵⁹ Működése vagy felhasználása körülményei folytán szelektív vadbefogó hálóval kizárólag a zárttéri tenyésztésből származó kibocsátott fácán, továbbá a mezei és üregi nyúl, a róka, a gímszarvas, a dámszarvas, a muflon, valamint az őz fogható be.

(4)¹⁶⁰ Magyar agárral mezei nyúlra, rókára és aranysakálra lehet vadászni. Nagyvad vadászatára csak legalább 20 mm vágásszélességű nyílheggyel szerelt vadásznyílvessző használható.

59. §¹⁶¹ (1) Az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletében foglalt táblázat 63. pont 11. alpontjában meghatározott tilalom vonatkozik az 5. számú melléklet III. pontja szerinti területekre.

(2) A vadászati hatóság hivatalból vagy a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletében foglalt táblázat 63. pont 13. alpontja szerinti területeket, valamint az 5. számú melléklet III. pontja szerinti vizes területeket és azok védősávját, továbbá a tilalom tényét a vadgazdálkodási üzemtervben rögzíti.

60. § (1)¹⁶² A vadászati hatóság külön engedélyével monitorozás, tudományos kutatás, mintagyűjtés vagy kísérlet, lakott területről történő eltávolítás céljából, vagy humán-, illetve állategészségügyi vagy légtér-biztonsági okból, vadbefogásra olyan kábító és bénító vegyszert, valamint lőszert lehet alkalmazni, amely a vad életét és testi épségét nem veszélyezteti. Tudományos kutatás céljából a vadászati hatóság a vadászati módok, illetve a vadászati idények alól felmentést adhat.

(2)¹⁶³ Az (1) bekezdésben meghatározott célból és indokkal a vadászatra jogosult a vad befogásához jogszerű csapdázási módszert is alkalmazhat.

(3)¹⁶⁴ Vadászterületnek minősülő állattartó telepen, illetve mezőgazdasági létesítmény területén és azok környezetében a tulajdonos vagy használó írásbeli felkérése alapján a vadászatra jogosult részére a vadászati hatóság kérelemre engedélyezheti az elvadult házi galamb riasztását és gyérítését.

(4)¹⁶⁵ A vadászati hatóság a vadászatra jogosult kérelmére a vadpulyka állományszabályozásának céljából engedélyezheti a vadpulyka gyérítését.

61. § (1)¹⁶⁶ A vadászeb fajtacsoportba a vadászkutyaként elfogadott és nyilvántartott fajták közül az apróvad és nagyvad vadászatára, a solymászatra, az agarászatra, valamint kotorékmunkára Magyarországon jellemzően használt fajták tartoznak.

(2)¹⁶⁷ A vadászaton jellemzően használt fajták (a továbbiakban: vadászkutyafajták) vadászati alkalmassági vizsgaszabályzatát (a továbbiakban: VAV szabályzat) a vadászkutyafajták elismert tenyésztő szervezetei és a vadászkamara együttes javaslata alapján a minisztérium hagyja jóvá, és a minisztérium honlapján teszi közzé.

(3)¹⁶⁸ A vadászkutyafajták vadászati alkalmassági követelményeit a VAV szabályzatban, amennyiben indokolt, fajtánként az apró- és nagyvadvadászat, a hagyományos vadászati módok, továbbá a kotorékmunka során adódó feladatok szerint kell meghatározni. A VAV szabályzatnak tartalmaznia kell a minősítést végző teljesítménybíró kijelölésének szabályait, valamint a vadászkutyafajták alkalmassági vizsgájának és nyilvántartásának rendjét.

(4)¹⁶⁹ VAV vizsgát a vadászkamara területi szervezetei, valamint az elismert tenyésztő szervezetek rendezhetnek, feltéve hogy eleget tesznek a vizsgáztatásra e rendeletben, továbbá a (2) bekezdés szerinti VAV szabályzatban előírt követelményeknek. A vizsgát elsődlegesen az e célból szervezett vadászaton, ha ez nem lehetséges, mesterséges körülmények között kell megtartani.

(5)¹⁷⁰ A VAV vizsgával kapcsolatos nyilvántartási feladatokat a vadászkamara látja el, ennek keretében az adott évben eredményes vizsgát tett vadászkutyákról jelentést készít, amelynek egy példányát a tárgyévet követő év február 15-ig a minisztérium részére megküldi. A jelentés vármegyénként, vadászkutyafajtánként és vizsgatípusonként tartalmazza az adott évben eredményes vizsgát tett vadászkutyák számát.

(6)¹⁷¹ A vadászkutyafajták külön jogszabály szerinti munkavizsgájának a fajtakörnek megfelelő vadászati kiképzettség felmérésére is ki kell terjednie. Amennyiben ez a vizsga vagy vizsgarész megfelel a VAV szabályzatban foglaltaknak, az egyben igazolja az adott vadászkutya vadászati alkalmasságát is.

62. § (1)¹⁷² A VAV vizsgán csak az a személy végezhet minősítést, aki teljesítménybírói igazolvánnyal és érvényes vadászjeggyel rendelkezik.

(2)¹⁷³ A VAV vizsgán biztosítani kell, hogy a VAV szabályzatban megadott munkateljesítmény-feltételeknek megfelelő, a vadászeb fajtacsoportba tartozó, Magyarországon jellemzően nem használt kutyafajták, valamint a származásigazolással nem rendelkező fajtakeverék vadászkutyák is vizsgát tehessenek.

(3)¹⁷⁴ A vadászkamara területi szervezete köteles a megfelelő vadászati kiképzettséget is tanúsító sorszámozott, vadászati alkalmassági vizsga igazolványt (a továbbiakban: VAV igazolvány) kiállítani, amelyben fel kell tüntetni a vadászkutya egyedi jelölését. Ha a vadászkutya vadászati alkalmassági vizsgáját az elismert tenyésztő szervezet rendezi, köteles a bírálati lap egy példányát haladéktalanul megküldeni a vadászkamara területi szervezetének, amely ez alapján kiállítja és a vadászkutya tulajdonosa részére kiadja a VAV igazolványt. A VAV igazolvány mintáját a 24. számú melléklet tartalmazza.

(4)¹⁷⁵ A minősítést végző személyekből álló bizottság a vizsga napján összesítőt készít a 24. számú melléklet szerint. A vizsgáztatásról és a VAV igazolványokról a vadászkamara területi szervezetei nyilvántartást vezetnek, melyhez az elismert tenyésztő szervezet a vadászkutya alkalmassági vizsga összesítő egy példányát 8 napon belül megküldi a vadászkamara területi szervezetének.

63. §¹⁷⁶ (1)¹⁷⁷ A vadászaton – a nagyvad társas vadászata kivételével – az alkalmazott vadászati módnak megfelelő, vadászati alkalmassági vizsgát igazoltan teljesített és egyedi azonosítóval ellátott vadászkutya használható. A vadászat során a vadászkutya vezetője a VAV igazolványt, illetve az ezzel egyenértékű munkavizsga bizonyítványt köteles magánál tartani, és azt a vadászat ellenőrzésére feljogosított személy felhívására bemutatni.

(2)¹⁷⁸ A vadászkutya vezetője köteles a vadászterületen folytatott munka közben jól látható és az állat egészségét, biztonságát nem veszélyeztető megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát ellátni, a kotorékeb kivételével.

(3)¹⁷⁹ A vadászatra jogosult köteles gondoskodni a vadászkutyát tartó és azt a vadászaton rendszeresen vezető hivatásos vadász részére a kutyatartás igazolt költségeinek legalább ötven százalékának megtérítéséről.

64. § (1)¹⁸⁰ Vadászterületen vadászkutya vadászati alkalmassági vizsgája továbbá a külön jogszabály szerinti teljesítményvizsgálata és minősítése céljából – a képesség- és tenyészvizsga, illetve a mezei verseny kivételével – verseny, illetve vizsga augusztus 1.–február 28. között rendezhető. A február 28.–augusztus 1. közötti időszakban tartott rendezvényekhez vagy vadászeb gyakoroltatásához kizárólag tenyésztésből kihelyezett apróvad használható.

(2)¹⁸¹ A vadászterületen az (1) bekezdés szerinti rendezvények lebonyolításához, illetve a vadászeb gyakoroltatásához a vadászatra jogosult előzetes hozzájárulása is szükséges. A vadászeb gyakoroltatásához a vadászterületen külön területrész is kijelölhető.

(3)¹⁸² Vérebversenyhez a vad szándékos sebzése tilos. Vérebverseny kizárólag előre meghatározott időpontban lefolytatott nagyvad társas vadászata után rendezhető meg.

65. § (1)¹⁸³ A vadász a vadászat megkezdése előtt a vadászatra jogosultnál a vadászatra az előírt rendben bejelentkezik. Egyéni vadászat esetén a vadászatra jogosultnál való bejelentkezésnek minősül a vadászatnak a 47. § (1) bekezdése szerinti, vadászati naplóba való rögzítése. A vadász bejelentkezésével a vadászatra jogosult hozzájárulása a vadászathoz megadottnak tekintendő. Egyéni vadászat esetén a vadászatra jogosult – figyelemmel az egyéni vadászat módjára is – a vadászat rendjére vonatkozó szabályokat ismerteti a vadásszal.

(2)¹⁸⁴ A vadászatra jogosult a vadászat részletes rendjét a vadászterületnek megfelelően, a helyi viszonyok szerint köteles megállapítani.

(3)¹⁸⁵ A vadász köteles a helyi szabályzatban foglaltakat megtartani, valamint a jogosult által felhatalmazott vadászatvezetőnek, illetve kísérővadásznak a vadászat rendjére vonatkozó utasításait követni. A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető, egyéni vadászat esetén a jogosult vagy a hivatásos vadász figyelmezteti, súlyosabb esetben az érintett vadászatból kizárja.

66. § (1)¹⁸⁶ Társas vadászati mód esetén a vadászatra jogosult köteles vadászatvezetőt állítani. A társasvadászatot a vadászatvezető irányítja. A társasvadászat vezetője a vadászati hatóság nyilvántartása szerint az adott vadászterületen alkalmazott hivatásos vadász, vagy érvényes vadászjeggyel és legalább középfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítéssel rendelkező személy lehet.

(2)¹⁸⁷ A társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-áig a vadászati hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint – a természetvédelem alatt álló területre vonatkozóan – a természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges változást – legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően – bejelenteni.

(3)¹⁸⁸ A társas nagyvad vadászatról hajtásonként külön legalább 1:20000 léptékű hajtástérképet kell készíteni. A hajtástérkép egy példányát a vadászat megkezdése előtt át kell adni a lőállásokban helyet foglaló valamennyi vadásznak, a vadászatvezetőnek, a hajtás- és szárnyvezetőknek, a felvezetőknek, a vadászaton gépjárművel közlekedőknek, a vadösszeszedőknek és az utánkeresőknek.

(4)¹⁸⁹ A hajtástérképnek tartalmaznia kell:

(5)¹⁹² Amennyiben a hajtástérkép nem tartalmazza a (4) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeket, illetve, ha a vadászati hatóság azt állapítja meg, hogy a biztonságos vadászat feltételei nem állnak fenn, a társasvadászat megrendezését megtiltja.

(6)¹⁹³ A helyi szabályzatban foglalt rendelkezések megsértése esetén – amennyiben az a Vtv. alapján nem minősül jogosulatlan vadászatnak, vagy a vadászat rendje megsértésének – a vadászatra jogosult járhat el.

67. § (1)¹⁹⁴ A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász köteles a vadászat megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy a vadász rendelkezik-e a vadászat gyakorlásának személyi feltételeivel. Ha a vadászaton vadászkutya is részt vesz, a vadászatvezető a vadászat megkezdése előtt ellenőrzi, hogy a vadászatra használt vadászkutya a 63. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel.

(2)¹⁹⁵ A vadászterületen a jogosult azoknak az egyénileg vadászó személyeknek a közvetlen (együtt tartózkodó) kíséretéről köteles gondoskodni, akik a biztonságos vagy szakszerű vadászathoz szükséges helyi ismeretekkel nem rendelkezhetnek, vagy ezt kérik. Kísérővadászként a jogosult elsősorban a hivatásos vadászt köteles megbízni, illetve – ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé – e feladatra alkalmas, vadászjeggyel rendelkező vadász is megbízható. Az egyénileg vadászó, meghatározott fajú és számú vad vadászatára jogosító bérvadászati szerződéssel rendelkező személy mellé – eltérő megállapodás hiányában – közvetlen kísérővadászt kell állítani. Társas vadászati mód esetén a kíséretről a vadászat rendjének megfelelően kell gondoskodni, amelynek során a kíséret meghatározott területrészen irányított is lehet.

(3) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász a vadászat megkezdése előtt tájékoztatást ad a vadászat alatt követendő magatartásról. A vadász csak olyan fajú, ivarú, trófeaminőségű és mennyiségű vadat ejthet el, amelyre rendelkezik a jogosult hozzájárulásával, illetve arra adhat le lövést, amelynek elejtésére a vadászatvezető vagy a kísérővadász előzetesen engedélyt adott. Aki a vadászat során nem engedélyezett vadat ejt el, köteles haladéktalanul a jogosultnak, illetve társasvadászaton a vadászatvezetőnek bejelenteni.

(3a)¹⁹⁶ Bér- vagy vendégvadászat esetén a kísérővadász gondoskodik a sebzett vad utánkereséséről, az elejtett vad szabályszerű megjelöléséről, a lőtt vad kezeléséről, szállításáról, a vadászati naplóba való rögzítésről.

(4)¹⁹⁷ A jogosult évente legalább egy alkalommal köteles balesetvédelmi oktatást tartani a vadászatra vonatkozó szabályokról; erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A vadászatvezető, illetve egyéni vadászat esetén a kísérővadász köteles a vadászat megkezdése előtt balesetvédelmi eligazítást tartani, amit a résztvevők aláírásukkal igazolnak.

68. § (1)¹⁹⁸ A vadászterület államhatárral határos részének kivételével a vadászterület határától számított háromszáz méteren belül lesvadászatot folytatni, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más műszaki létesítmény kivételével vadgazdálkodási berendezést, vadbefogót, szórót létesíteni, működtetni csak a szomszédos vadászterületek jogosultjával kötött megállapodás alapján szabad.

(2) Tilos a szomszéd vadászterület vadállományának szándékos zavarása, továbbá vadnak elejtés, befogás céljából más vadászterületére való terelése, illetve hajtása.

(3) A vadászat során tilos a szomszéd vadászterületre átlőni.

69. § (1) A Vtv. 70. § (1) bekezdésének a) pontja szerint egyéni vadászatnak minősül:

(2)²⁰⁰ Vadászterületen a solymászatra használt vadászmadár betanításához, bevadászásához szükséges röpítés és műpedzés, valamint a magyar agár tanításához szükséges „műnyúl” utáni futtatás csak a vadászatra jogosult hozzájárulásával, a vadászterület e célra kijelölt részén végezhető.

(3) Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával keresőtávcső használata kötelező.

(4)²⁰¹ Vaddisznó, borz, róka, aranysakál, nyestkutya és mosómedve éjszakai vadászatán a vadász köteles keresőtávcsövet, céltávcsövet, valamint lámpát használni. Vaddisznó, róka, nyestkutya, mosómedve, valamint a vadászati hatóság külön engedélyével a borz és az aranysakál éjszakai vadászatához célzást segítő mesterséges fényforrás is használható.

(5)²⁰² Az állomány hatékony szabályozása céljából elektronikus akusztikai eszköz használható

(6)²⁰³ Az állomány hatékony szabályozása érdekében vagy állategészségügyi indok fennállása esetén a (4) bekezdésben meghatározott vadfajok éjszakai vadászatához

(7)²⁰⁴ A (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vadászati hatóság által kiadott engedélyről a vadászatra jogosult a vadászterületén vadászókat a helyben szokásos módon tájékoztatja.

(8)²⁰⁵ A hivatásos vadász munkaköri feladatai ellátása, valamint a vadász a vadászat során a vadászlőfegyverre szerelt, a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény szerinti hangtompítót is használhat.

70. §²⁰⁶ (1) A Vtv. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti társas vadászatnak minősül a nagyvad társas vadászata, az apróvad kereső-, illetve hajtóvadászata, ha a felsorolt vadászatokon három vagy több vadász vesz részt.

(2) Apróvad vadászatán az 1. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában meghatározott apróvadfajok ejthetőek el.

(3) Nagyvad társas vadászatán lőhető

(4) A nagyvad társas vadászatán részt vevő vadászok száma – ide nem értve a hivatásos vadászokat és a hajtást irányító vadászokat – nem haladhatja meg a 25 főt.

(5) Sík terepen egy vonalban kijelölt lőállások, illetve a lőálláson elhelyezkedő vadászok összelövésének lehetősége esetén nagyvad társas vadászatán kizárólag magasított lőállások használhatók.

71. § (1)²⁰⁷ Fácánra, fogolyra, vörös fogolyra, vadrécére, vadlibára, szárcsára, erdei szalonkára, balkáni gerlére, örvös galambra röptében, mezei nyúlra futtában szabad lőni (kivéve a sebzett vagy beteg, mozgásukban korlátozott egyedeket). A vaddisznó és a sebzett nagyvad, illetve nagyvad társas vadászatán a tarvad kivételével csak álló nagyvadra szabad lőni. Íjjal történő vadászat esetén a mezei nyúlra nemcsak futtában, a szárnyas vadra nemcsak röptében szabad nyilazni.

(2)²⁰⁸ A lőállásokhoz a vadászatvezető vagy a felvezető vezeti a vadászokat. A lőállás elfoglalásakor a felvezető a vadásszal ismerteti a szomszédainak helyzetét, a hajtás irányát, valamint a tilos lőirányokat. Ha a vadászat gazdasági vagy földút közelében folyik, az utakra őröket kell állítani. Tilos a hajtók között kitörő vagy a vadászok vonalán átfutó vadat célozva követni. A lőállást a hajtás befejezése előtt tilos elhagyni.

(3)²⁰⁹ A lőállásokon a lőállásoktól 5–15 méteres távolságban feltűnő színű (piros vagy narancssárga) szalaggal vagy festékkel – a természeti környezet megkímélése mellett – a tilos lőirányokat fel kell tüntetni. A megengedett lőirányokat úgy kell meghatározni, hogy az abba az irányba leadott lövések semmi esetre se veszélyeztessék mások életét és testi épségét.

(4)²¹⁰ A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja. A hajtás megindítását és végét a vadászatvezető a vadászat résztvevői számára köteles egyértelműen jelezni. A hajtás megindítása előtt és befejezése után tilos lövést leadni, kivéve – a vadászatvezető előzetes eligazítása alapján – a sebzett vad terítékre hozását. A hajtás megindítása előtt és befejezése után szabálytalanul lövést leadó vadászt a vadászatvezető köteles a napi vadászatból kizárni.

(5)²¹¹ A vadászat nem kezdhető meg a biztonságos lefolytatását akadályozó körülmény esetén. A vadászat biztonságos lefolytatását akadályozó bármely körülmény fellépése esetén a vadászatot be kell szüntetni.

(6)²¹² Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy az (1)–(5) bekezdésekben meghatározott előírások valamelyikét a jogosult megszegte, a vadászatot azonnal leállítja, és ha úgy ítéli meg, hogy az a vadászat biztonságát veszélyezteti, további intézkedésig a társas nagyvad vadászatok megrendezését felfüggesztheti.

72. § (1) Lakott területen, közforgalmú járművön, valamint idegen vadászterületen történő áthaladáskor a vadászlőfegyver csak kiürítve, tokban tartható, illetve szállítható. Tilos vadászlőfegyvert őrizetlenül hagyni. A vadászlőfegyver használata előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e megtöltve, a csőbe nem került-e idegen anyag; külső kakasos vadászlőfegyver kakasa nincs-e felhúzva.

(2) A töltött vadászlőfegyver a vadászat során biztosítva a vállon vagy kézben tartva, a csőtorkolattal felfelé hordható. A vadászlőfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor szabad, amikor a vadászat megkezdődött. A vadászlőfegyvert mindig úgy kell kezelni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. A vadászlőfegyvert csak a lövés előtt szabad tűzkész, illetve golyós lőfegyver elsütő billentyűjét gyorsított állapotba helyezni. Ha a lövés elmarad, a vadászlőfegyvert haladéktalanul ismét biztosítani, a golyós lőfegyver gyorsítóját feszteleníteni is kell. A vadászlőfegyvert terepakadályokon történő áthaladások megkezdése előtt, magasleslétra használata előtt, a fegyver meghibásodásakor, a vadászat során tartott szünetekben, valamint a vadászat befejezésekor előbb ki kell üríteni, és a kiürített fegyvert a többi vadász számára is láthatóvá tenni.

(3) A vadászat alkalmával a leshelyet vagy lőállást az előzetesen megbeszélt időpontig vagy a vadászat befejezésének jelzéséig nem szabad elhagyni. Sötétben a vadász a megállapodás szerinti hang- és folyamatos fényjel leadásával közeledhet a másik vadász helyéhez.

73. § (1) Vízen történő vadászatra csak az a kézi erővel hajtott vízijármű – csónak – használható, amely

(2)²¹³ Nagyvad társas vadászatán hajtóként az a személy alkalmazható, aki legalább a 16. életévét, apróvad vadászatánál pedig a 14. életévét betöltötte. Nagyvad társasvadászata során a hajtóknak és az őket irányító mozgó vadászoknak a természeti környezet jellegétől eltérő, feltűnő színű mellényt, a vadászat többi résztvevőjének pedig a természeti környezettől eltérő feltűnő színű szalagot, vagy jelzést kell viselniük, aminek biztosítása a vadászatra jogosult kötelessége. Apróvadvadászaton töltögető feladatra csak az átengedett vadászlőfegyverrel megegyező jellegű vadászlőfegyver tartására jogosult, érvényes vadászjeggyel rendelkező és a feladat ellátására kioktatott személyt lehet alkalmazni.

(2a)²¹⁴ Nagyvad társasvadászata során a természeti környezet jellegétől eltérő, feltűnő színű mellény viselését a vadászatvezető a vadászat valamennyi résztvevője számára előírhatja, ha ez a vadászat biztonságos lefolytatása érdekében szükséges. A mellények biztosítása a vadászatra jogosult feladata.

(2b)²¹⁵ Apróvad társasvadászata során a vadászat valamennyi résztvevőjének legalább a természeti környezet jellegétől eltérő, feltűnő színű szalagot vagy jelzést kell viselnie, amelyek biztosítása a vadászatra jogosult feladata.

(3) Hajtásnál a hajtók közé megfelelő gyakorlattal és terepismerettel rendelkező hivatásos vagy sportvadászokat kell beosztani.

(4) Sebzett, beszorított vagy lefogott nagyvadat a hajtónak nem szabad megközelítenie. Ha a vadászat során a vad támadása miatt valakit veszély fenyeget, a szomszéd vadász köteles haladéktalanul segítségére sietni.

74. § (1)²¹⁶ Minden vadászházban elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. A társas vadászat színhelyére az MSZ 13553-as szabványnak megfelelő összetételű elsősegélydobozt kell vinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik. Egyéni és társasvadászat során minden vadász köteles „A” kategóriájú elsősegélycsomagot magánál tartani. A vadászattal kapcsolatos építményeket és egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek megfelelően kell létesíteni és üzemben tartani.

(2) Személyi sérülés esetén a sérültet azonnal elsősegélyben kell részesíteni, és haladéktalanul gondoskodni kell orvosi ellátásáról. A vadászlőfegyverrel okozott személyi sérülés esetén elsősegélyt kell nyújtani, és a helyszínt biztosítani kell.

75. § (1)²¹⁷ Ha a lőfegyverrel vagy íjjal okozott vadászati baleset társas, vagy legalább kettő egymással kapcsolatot tartó vadász egyéni vadászatán történt, a vadászatvezető, illetőleg a balesetet észlelő vadász köteles a vadászatot azonnal leállítani. Azokat a vadászokat, akiknek a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában szerepe lehet, vissza kell állítani arra a helyre, ahol a sérülés bekövetkezésekor tartózkodtak, illetőleg helyben maradásra kell felszólítani. Tisztázni kell a baleset alkalmával a vad mozgásának irányát, elejtése helyét, a vadászok lövés idején elfoglalt helyzetét, illetve haladásuk irányát, a lőirányokat, a lövés körülményeit, valamint azt, hogy ki adott le lövést.

(2) A vadászatvezető a baleset körülményeit írásban rögzíti, és vázrajzon szemlélteti, melyben jelölnie kell a vadászoknak a sérülés bekövetkezésekor elfoglalt helyét és egyéb – a későbbi vizsgálathoz szükséges – adatot.

(3) Azoktól a vadászoktól, akik a sérülés alkalmával a közelben tartózkodtak és a baleset helye irányába adtak le lövést, a kiürített vadászlőfegyvert és a lőszert a vadászatvezetőnek át kell vennie. A vadászlőfegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszereket a tulajdonosa nevének megjelölésével biztonságos körülmények között kell tárolni.

(4) A rendőrhatóság megérkezése után a helyszínen bekövetkezett esetleges változásról, valamint az eredeti helyzetről a balesetet előidéző, illetőleg a helyszín biztosítását ellátó személy köteles tájékoztatást adni.

(5)²¹⁸ Minden vadász- és szolgálati lőfegyverrel okozott személyi sérüléssel járó balesetet haladéktalanul be kell jelenteni a rendőr- és vadászati hatóságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában jelen levők személyi azonosító adatait, valamint az esemény helyét, időpontját, a sérülés jellegét és a megtett, illetőleg tervezett intézkedéseket.

75/A. §²²⁰ (1) A 72–75. §-okban foglalt rendelkezéseket elöltöltő fegyverrel folytatott vadászat esetén az elöltöltő fegyverek műszaki sajátosságaiból adódó eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2)²²¹ A Vtv. 71. § (1) bekezdés 2. pontja alkalmazásában – a Vtv. 37/A. § (3) bekezdése, valamint a 69. § (6) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – a vadászat rendje megsértésének minősül a Vtv. 37/A. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott tiltott vadászati eszköz vadászaton történő birtoklása is.

76. § (1)²²²

(2)²²³ A gímszarvas, dámszarvas, az őz és a muflon trófeás egyedeinek korosztály szerinti besorolását a 16. számú melléklet tartalmazza.

(3)²²⁴

(4)²²⁵

76/A. §²²⁶ (1) Az elejtés szakszerűtlenségének elbírálása az elejtés helye szerinti vadgazdálkodási tájegység természetes élőhelyi adottságai, valamint az elejtett vad életkorának figyelembevételével, az objektív trófea-értékmérők alapján történik. A szakszerűtlen elejtés minősítésének vadfajonkénti és koronkénti meghatározását a tájegységi vadgazdálkodási terv tartalmazza.

(2) A Vtv. 74/A. § (1) bekezdése alkalmazásában a trófeás vad szakszerűtlen elejtésének minősül az olyan legfeljebb középkorú, szabályos trófeájú vad elejtése, amely az elejtés helye szerinti vadgazdálkodási tájegységben élő vadállományra a tájegységi vadgazdálkodási tervben meghatározott, mért trófeajellemzők szerint, korosztályának kiemelkedő minőségű csoportjába tartozik.

(3) Az elejtés szakszerűtlenségének minősítése hibapontokkal történik. Ha az elejtés szakszerűtlensége

(4) A Vtv. 74/A. § (2) bekezdése alkalmazásában szakszerűtlen vadgazdálkodási tevékenységnek minősül, ha az adott vadászati éven belül a trófeabírálat során a szakszerűtlen elejtések miatt kapott hibapontok összege az éves vadgazdálkodási tervben az adott trófeás vadfajra meghatározott elejtési darabszám alapján maximálisan meghatározható hibapontok 10%-át eléri.

77. § (1)²²⁷ Az elejtett nagyvad trófeáját a trófeabírálatra megfelelően előkészített állapotban – a vaddisznó kivételével – teljes nagykoponyával vagy kiskoponyával és – az első agancsú gímszarvas és dámszarvas kivételével – a hozzáillő levágott résszel együttesen kell bemutatni.

(2)²²⁸ A hivatásos vadász – a vadászatra jogosult által kötött eltérő megállapodás hiányában – köteles a működési területén elejtett vad trófeáját – a vadászatra jogosult rendelkezésének megfelelően – bírálatra kikészíteni. A bírálatra előkészített trófea tárolásáról a vadászatra jogosult gondoskodik.

(3)²²⁹

(4)²³⁰ Az állat-egészségügyi okból elejtett, elhullott vagy a jogosulatlan vadászat során elejtett és lefoglalt, valamint a járművel való ütközés során elpusztult vad trófeáját kötelező bírálatra bemutatni. Az ilyen trófea bírálatát a vadászati hatóság díjmentesen végzi.

(5)²³¹ A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a vadászatra jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni.

(6) A vad származékainak a jogosult hozzájárulása nélküli gyűjtése esetén a Vtv. 84. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

78. §²³² A következő nemzetközi ponthatárt elérő trófeák (a továbbiakban: C.I.C. pont):

79. §²⁴⁰ (1)²⁴¹ A trófeabírálatról kiadott hatósági bizonyítvány a Vtv. 74. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmazza

(1a)²⁴² A Vtv. 74. § (4a) bekezdése szerinti maradandó módon való megjelölésnek minősül

(1b)²⁴³ A vadászati hatóság az elbírált trófea megjelölésére az (1a) bekezdés szerinti megjelöléseken túl további, a Vtv. 74/B. § (2a) bekezdése szerinti egységes trófeabírálati útmutatóban meghatározott egyéb jelöléseket is alkalmazhat.

(1c)²⁴⁴ Az (1a) bekezdésben foglaltaktól eltérően maradandó módon való megjelölésnek minősül az első agancsú gímszarvas és dámszarvas kiskoponyával – a hozzáillő levágott rész nélkül – történő bemutatása során a kiskoponyán elhelyezkedő agancstövek végleges szétválasztása is.

(2)²⁴⁵ A nagyvad trófeájának kivitelénél a trófeabírálat során kiadott hatósági bizonyítványt a vámhatóságnak, illetve a trófea származásának ellenőrzésére jogosult szerv felhívására be kell mutatni. Az elhullott vagy egyéb nem közvetlen elejtésből származó trófea, illetve hullott agancs kiviteléhez a vadászati hatóság engedélye szükséges.

(3)²⁴⁶ A vadászati hatóság a jogszerűen elejtett vad éremhatárt elérő trófeájáról az elejtő nevére kiállított oklevelet és érmet is átad.

(4)²⁴⁷

80. §²⁴⁸ (1) Elhullott vagy vadászat során állategészségügyi okból elejtett vad trófeabírálati kérelméhez az állategészségügyi hatóság által az elhullás tényéről vagy az állategészségügyi okról kiadott igazolást kell csatolni.

(2) A járművel való ütközés miatt elhullott vad trófeabírálatához – ha a rendőrség részéről intézkedés történt – a balesetről készült jegyzőkönyvet csatolni kell.

81. §²⁴⁹ (1)²⁵⁰ A nemzeti értékké nyilvánított trófea fölötti rendelkezési jog a nemzeti értékké nyilvánító határozatban korlátozható.

(2)²⁵¹

(3)²⁵² A trófea nemzeti értékké nyilvánítása esetén a vadászatra jogosult a rendelkezési jogának korlátozása arányában kártalanítást igényelhet. Amennyiben a nemzeti értékké nyilvánított trófeát bérvadászati szerződés keretében ejtették el, a szerződésben szereplő elejtési összeg mértékéig igényelhető kártalanítás.

82. §²⁵³ (1) A Vtv. 75. § (2) bekezdésében foglalt vadkár tíz százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni.

(2) A Vtv. 75. § (2) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.

(3) Mezőgazdasági vadkárt a vadkárfelmérési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:

82/A. §²⁵⁶ (1) A Vtv. 79. § (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában nagy értékű növénykultúrának minősül a csemegekukorica, az étkezési napraforgó, a szántóföldi zöldségnövények, az ökológiai gazdálkodásban termesztett növények, valamint a fajta-előállítási, fajtafenntartási, vetőmag-előállítási és kísérleti célú növényállomány.

(2) A Vtv. 79. § (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában fokozottan vadkárveszélyes területnek minősül az a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla, amelynek szegélye 40%-ot meghaladóan

(3) A Vtv. 79. § (1) bekezdés h) pontjának alkalmazásában vadriasztó láncot vagy egyéb hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt szálas- és tömegtakarmányok, pillangósok, őszi és tavaszi keveréktakarmányok, valamint a gyepterületek művelése és betakarítása során kell alkalmazni.

83. §²⁵⁷ (1)²⁵⁸ Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárfelmérést az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló miniszteri rendeletben vagy az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.

(2)²⁵⁹ A Vtv. 75. § (2) bekezdése alkalmazásában erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben a vad rágása, hántása, túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző, vagy a csúcshajtás lerágásával, letörésével a csemeték fejlődését akadályozó, továbbá az erdei magok elfogyasztása által a természetes erdőfelújulás elmaradását okozó károsítás. A kár pénzértékben történő megállapításához a károsított erdőrészlet értékét kell alapul venni.

(3) A Vtv. 81. § (3) bekezdésének alapján a települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság állítja össze, és azt a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja.

84. § (1)²⁶⁰ A vadkárfelmérésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint azt, hogy a károsult a kár megelőzési kötelezettségének milyen módon tett eleget, illetve a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeit is.

(2)²⁶¹ A mezőgazdasági (ideértve a szőlőt és gyümölcsöst is) és az erdei vadkárok felméréséhez a szakértő által alkalmazott jegyzőkönyv mintáját a 19. számú melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyvet a szakértőnek és a vadkárfelmérési eljárással érintett feleknek (képviselőinek) kell aláírniuk.

(3)²⁶² A kárfelmérési jegyzőkönyvre alappal nem hivatkozhat az, aki annak tartalmát aláírásával nem hitelesítette. Ha valamelyik fél a jegyzőkönyv tartalmával nem ért egyet, e tényt a jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg, a jegyzőkönyv megjegyzés rovatában rögzítheti.

86. § (1)²⁶⁴ A vadvédelmi bírság kiszabása során a vadvédelmi bírságot a vad egyedének a 20. számú mellékletben foglalt vadfajok és a hullott agancs vadgazdálkodási értékének jegyzéke figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Vadgazdálkodással, vadászattal összefüggő szabálysértési vagy büntetőügyben indult eljárásról az eljáró szerv, továbbá az érintett vadászatra jogosult köteles a cselekmény helye szerint illetékes vadászati hatóságot írásban tájékoztatni.

(3)²⁶⁵ A vadászjegy elvesztésével, megsemmisülésével, vagy eltulajdonításával kapcsolatos 8 napon belüli bejelentési kötelezettséget a vadászjegy elvesztéséről, megsemmisüléséről, vagy eltulajdonításáról történő tudomásszerzéstől kell számítani.

88. § (1)²⁶⁷ A vadászati hatóság alkalmazásában álló vadászati hatósági feladatokat ellátó személy feladatai ellátása során a vadászhagyománynak megfelelő egyenruhát visel. A vadászati hatósági feladatot ellátó személy részére a munkáltató biztosítja a 11. számú melléklet IV. pont 1. alpontjában foglalt ruházati elemeket, továbbá gondoskodik a vadászjegy kiváltásáról, illetve érvényesítéséről, valamint a kötelező felelősségbiztosítás megkötéséről.

(2) A vadászati hatósági feladatot ellátó személy a munkavégzés során köteles a hivatalos személyre utalást kifejező szolgálati jelvényt viselni, illetve felhívásra köteles magát a szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel is igazolni. A vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek okmányainak mintáját a 21. számú melléklet tartalmazza.

91. §²⁷⁰ Az Adattárból történő adatszolgáltatás módját és a fizetendő díjtételeket a 23. számú melléklet tartalmazza.

92. §²⁷¹ (1) A vadgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe utalt eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat átutalás vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetés útján, a 25. mellékletben meghatározott előirányzat-felhasználási számlaszámra kell megfizetni.

(2) A vadászterület különleges rendeltetésének megállapítása iránti eljárás igazgatási szolgáltatási díja tízezer forint.

(3) A vadászvizsgát megelőző tanfolyam szervezésének engedélyezésére irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díja negyvenötezer forint.

(4)²⁷² A trófeabírálati eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés elbírálására irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díja tízezer forint.

96. § (1)²⁷⁶ Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendeletben foglaltakat a hatálybalépésének napját követően indult vadászati hatósági eljárások során kell alkalmazni.

(3)²⁷⁷ A 27. § (2) bekezdésének a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet, a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 72/2012. (VII. 24.) VM rendelet által megállapított szövegét 2013. vadászati évben kell először alkalmazni.

(3a)²⁷⁸ E rendeletnek a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 14/2016. (III. 2.) FM rendelet hatálybalépését²⁷⁹ megelőző napon hatályos 2. §-át a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXIII. törvény hatálybalépése²⁸⁰ előtt kialakított vadászterületek tekintetében 2017. március 1-ig alkalmazni kell.

(3b)²⁸¹ A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 41/2016. (VI. 22.) FM rendelettel [a továbbiakban: 41/2016. (VI. 22.) FM rendelet] megállapított rendelkezéseket a 41/2016. (VI. 22.) FM rendelet hatálybalépésekor²⁸² folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3c)²⁸³ A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 73/2016. (XI. 17.) FM rendelettel [a továbbiakban: 73/2016. (XI. 17.) FM rendelet] megállapított rendelkezéseket a 73/2016. (XI. 17.) FM rendelet hatálybalépésekor²⁸⁴ folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3d)²⁸⁵ A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 24/2017. (V. 17.) FM rendelettel [a továbbiakban: 24/2017. (V. 17.) FM rendelet] megállapított 20/E. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezést a 24/2017. (V. 17.) FM rendelet hatálybalépését²⁸⁶ követően indult engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.

(3e)²⁸⁷ A 24/2017. (V. 17.) FM rendelettel megállapított 30. § (5), (7) és (8) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket először a 2018. március 1-jén kezdődő vadászati évben, a 30. § (6) bekezdésében meghatározott rendelkezést először a 2019. március 1-jén kezdődő vadászati évben kell alkalmazni.

(3f)²⁸⁸ A 24/2017. (V. 17.) FM rendelet hatálybalépését²⁸⁹ megelőzően benyújtott kérelem alapján engedélyezett zárttéri vadtartó létesítmény engedélyese 2017. december 31. napjáig a 3. számú melléklet szerinti felszámolási tervet nyújt be a létesítményt engedélyező vadászati hatóság részére. Ha az engedélyes a felszámolási tervet határidőben nem nyújtja be, a vadászati hatóság a létesítési engedélyt hivatalból visszavonja.

(3g)²⁹⁰ Az egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 52/2020. (X. 27.)AM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított korosztály szerinti besorolásra vonatkozó rendelkezéseket [11. §, 12. § b) és c) pont] a Módr. hatálybalépését²⁹¹ követően elejtett vad trófeabírálata során kell alkalmazni.

(3h)²⁹² Az egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 50/2021. (XII. 29.) AM rendelettel megállapított 14. melléklet I. pontja szerinti vadászjegyet a vadászkamara illetékes területi szervezete a vadászjegyet a 2022. március 1. napjával kezdődő vadászati évre állítja ki első alkalommal.

(3i)²⁹³ A Vtv. 113. §-ában meghatározott haszonbérleti díj összegét az üzemtervi időszak lejárata napját megelőző napon fennállt földtulajdonosi közösség képviselője a 2037. február 28. napjáig tartó vadgazdálkodási üzemtervi időszak szerinti tulajdonosi közösség számára területarányosan bocsátja rendelkezésre.

(3j)²⁹⁴ A tulajdonosi közösség a (3i) bekezdésben meghatározottak szerint kapott összeget annak rendelkezésre állásától számított egy éven belül a Vtv. 113. §-ában meghatározott célokra fordítja.

(3k)²⁹⁵ Az egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 57/2023. (X. 16.)AM rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelem alapján létesített apróvadtartó telep engedélyese 2023. december 31. napjáig a 3. számú melléklet V. pont 4. alpontja szerinti felszámolási tervet nyújt be a létesítményt engedélyező vadászati hatóság részére. Ha az apróvadtartó telep engedélyese a felszámolási tervet határidőben nem nyújtja be, akkor a vadászati hatóság az apróvadtartó telep létesítési engedélyét hivatalból visszavonja.

(3l)²⁹⁶ Az egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 56/2024. (X. 31.) AM rendelet [a továbbiakban: 56/2024. (X. 31.) AM rendelet] hatálybalépését követően – a Vtv. 45. § (2a) bekezdésében foglalt hétévenkénti felülvizsgálatra is tekintettel – a vadászati hatóság a 28. § (2a) bekezdésében és a 6. számú mellékletben foglaltakra figyelemmel hivatalból felülvizsgálja és legkésőbb 2024. december 30. napjáig módosítja a vadgazdálkodási üzemtervet.

(3m)²⁹⁷ Az 56/2024. (X. 31.) AM rendelettel megállapított 24. § (3) bekezdését az 56/2024. (X. 31.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(3n)²⁹⁸ Az 56/2024. (X. 31.) AM rendelettel megállapított 43. § (2) bekezdését első alkalommal a 2025. március 1-jén kezdődő vadászati évben kell alkalmazni.

(3o)²⁹⁹ A Vtv. 117. § (4) bekezdése szerinti esetben a 2026. március 1-jétől vadászatra jogosult – ha a vadaskertet nem kívánja tovább üzemeltetni – a 14/A. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően legalább az új üzemtervi ciklus megkezdése előtt 1 évvel kérelmezi a vadászati hatóságnál a vadaskert létesítési engedélyének visszavonását.

(4)³⁰⁰ Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

(5)³⁰³ Ez a rendelet