nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
79/2004. (V. 4.) FVM rendelet
a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól
2019-04-14
infinity
36
Jogszabály

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról,
valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:

(A Vtv. 1. §-ához)

Vhr. 1. §1 (1) A Vtv. alkalmazásában vadászható állatfajok a következők (a továbbiakban: vad):

a) nagyvadfajok:

1. Gímszarvas (Cervus elaphus),

2. Dámszarvas (Cervus dama),

3. Őz (Capreolus capreolus),

4. Muflon (Ovis gmelini musimon),

5. Vaddisznó (Sus scrofa),

6. Szikaszarvas – Japán szika (Cervus nippon nippon),

7. Dybowski szika (Cervus nippon hortulorum),

8.2

b)3 apróvadfajok:

ba) hasznos apróvadfajok

1. Mezei nyúl (Lepus europaeus),

2. Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus),

3. Fácán (Phasianus colchicus),

4. Fogoly (Perdix perdix),

5. Nyári lúd (Anser anser),

6. Vetési lúd (Anser fabalis),

7. Nagy lilik (Anser albifrons albifrons),

8. Kanadai lúd (Branta canadensis),

9. Nílusi lúd (Alopochen aegyptiacus),

10. Tőkés réce (Anas platyrhynchos),

11. Szárcsa (Fulica atra),

12. Erdei szalonka (Scolopax rusticola),

13. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),

14. Örvös galamb (Columba palumbus),

bb) egyéb apróvadfajok:

1. Házi görény (Mustela putorius),

2. Nyest (Martes foina),

3. Borz (Meles meles),

4. Róka (Vulpes vulpes),

5. Aranysakál (Canis aureus),

6. Pézsmapocok (Ondathra zibethicus),

7. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides),

8. Mosómedve (Procyon lotor),

9. Dolmányos varjú (Corvus corone cornix),

10. Szarka (Pica pica),

11. Szajkó (Garrulus glandarius).

(2)4 Közösségi jelentőségű vadászható állatfajok a következők:

1. Fácán (Phasianus colchicus),

2. Fogoly (Perdix perdix),

3. Nyári lúd (Anser anser),

4. Vetési lúd (Anser fabalis),

5. Nagy lilik (Anser albifrons albifrons),

6. Kanadai lúd (Branta canadensis),

7. Tőkés réce (Anas platyrynchos),

8. Szárcsa (Fulica atra),

9. Erdei szalonka (Scolopax rusticola),

10. Örvös galamb (Columba palumbus),

11. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),

12. Házi görény (Mustela putorius),

13. Aranysakál (Canis aureus),

14. Dolmányos varjú (Corvus corone cornix),

15. Szarka (Pica pica),

16. Szajkó (Garrulus glandarius).

(A Vtv. 6. §-ához)

Vhr. 2. §5 (1) A vadászterület határának megállapításával egyidejűleg a vadászati hatóság a tulajdonosi közösséget a hozzá tartozó vadászterület azonosító kódszámának megjelölésével nyilvántartásba veszi. A tulajdonosi közösség nyilvántartásba vételekor a vadászterület azonosító kódszáma a vadászterület sorszámát és a vadászterület fekvése szerinti megye kódját tartalmazza.

(2)6 Megválasztását követően a tulajdonosi közösség képviselője az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalmú és a Pest Megyei Kormányhivatal honlapján közzétett formanyomtatványon nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújt be a vadászati hatósághoz. A vadászati hatóság a tulajdonosi közösség képviselőjét az 1. számú melléklet A. pontja szerinti adattartalommal nyilvántartásba veszi.

(3) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a Vtv. 12. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglaltakról hozott határozatok másolati példányát, valamint

b) a Vtv. 12. § (12) bekezdésében meghatározott és az e rendeletben megállapított szabályok alapján elkészített, a tulajdonosi közösség működésére vonatkozó szabályzat teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt példányát.

(4) A vadászati hatóság a tulajdonosi közösség képviselőjének nyilvántartásba vétel iránti kérelmét elutasítja, ha

a) a Vtv. 14. § (1) bekezdése szerinti hirdetmény

aa) nem felelt meg a Vtv. 14. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek,

ab) kifüggesztése nem a Vtv. 14. § (1) és (2) bekezdésében előírtak szerint történt, vagy

ac) nem tartalmazta, hogy a tulajdonosi gyűlés összehívását a vadászterület összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított legalább egyötöde kezdeményezte, vagy

b) a képviselő személyével szemben a Vtv. 12. § (5) vagy (7) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn.

(5) A vadászati hatóság a tulajdonosi közösség képviselőjét a nyilvántartásból törli, ha annak megbízatása a Vtv. 12. § (8) bekezdés b)–g) pontja alapján megszűnik, vagy a Vtv. 12. § (8) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a tulajdonosi közösség az új képviselőt megválasztotta.

(6) A tulajdonosi közösség képviselője a (2)–(5) bekezdésben meghatározott adatokban, tényekben bekövetkezett változást a változás bekövetkezésének napjától számított tizenöt napon belül a vadászati hatóságnak írásban bejelenti.

Vhr. 2/A. §7 (1)8 A haszonbérleti szerződés megkötését követően a vadászatra jogosult az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal, a Pest Megyei Kormányhivatal honlapján közzétett formanyomtatványon nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújt be a vadászati hatósághoz. A vadászati hatóság a vadászatra jogosultat az 1. számú melléklet B. pontja szerinti adattartalommal nyilvántartásba veszi. A vadászati hatóság a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a vadászterület azonosító kódszámát kiegészíti a vadászterület fekvése szerinti vadgazdálkodási tájegység kódszámával.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a vadászatra jogosult által elfogadott, az azonosító jel használatának részletes szabályait magába foglaló, a vadászat helyi rendjét részletesen tartalmazó szabályzat (a továbbiakban: helyi szabályzat) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt példányát, valamint

b) a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti szerződést.

(3) A vadászati hatóság a vadászatra jogosult nyilvántartásba vétel iránti kérelmét elutasítja, ha

a) a haszonbérleti szerződést olyan tulajdonosi gyűlésen hozott döntés alapján kötötték meg, amelynek összehívása során a Vtv. 14. § (1) bekezdése szerinti hirdetmény

aa) nem felelt meg a Vtv. 14. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek,

ab) kifüggesztése nem a Vtv. 14. § (1) és (2) bekezdésében előírtak szerint történt, vagy

ac) nem tartalmazta, hogy a tulajdonosi gyűlés összehívását a vadászterület összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított legalább egyötöde kezdeményezte, vagy

b) a kérelmező a Vtv. 16. § (1) és (2) bekezdésében, illetve 107. §-ában meghatározott feltételnek nem felel meg.

(4)9

(5) A vadászatra jogosult

a) az (1) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változást a változás bekövetkezésének napjától számított tizenöt napon belül,

b) a haszonbérleti szerződés megszűnését, valamint az ellene indított felszámolási eljárást a haszonbérleti szerződés megszűnésétől, illetve a felszámolás kezdő időpontjától számított tizenöt napon belül

a vadászati hatóságnak írásban bejelenti.

(6) Ha a vadászatra jogosult a vadászterület meghatározott részére vonatkozóan bérvadászati szerződést köt, a szerződés másolatát a megkötésétől számított tizenöt napon belül a vadászati hatóság részére megküldi.

(7) Ha a magyar állam önálló vadászati joga vagyonkezelési szerződéssel kerül hasznosításra, akkor a vagyonkezelő nyilvántartásba vételére, illetve a nyilvántartásból való törlésére az (1)–(6) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(A Vtv. 8. §-ához)

Vhr. 3. §10 (1) A vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a Vtv. 8. § (2) bekezdésének b), c) és e) pontja alkalmazásában azokat a település külterületén lévő ingatlanokat, amelyek a termőföldről szóló törvény hatálybalépéséig az ingatlan-nyilvántartásban zártkertnek minősültek.

(2) A vadászati hatóság a földtulajdonos kérelmére az (1) bekezdés szerinti külterületen lévő ingatlant a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterületnek minősítheti, amennyiben az vadgazdálkodásra alkalmas és az ingatlanon a vadászati tevékenység biztonságos feltételei adottak.

(3)11 A Vtv. 8. § (1) bekezdésének alkalmazásában a vadászterület szemközti határvonalainak távolsága akkor minősül háromezer méter alattinak, ha térképen – domborzattól függetlenül – mérve a szemközti vonalak távolsága több mint kétezer méter hosszan nem éri el a háromezer méter távolságot.

(4)12 A vadászterület határa a Vtv. 8. §-a és 19. § (2) bekezdése alkalmazásában olyan, tartós nyomvonalas létesítmény, vonalas jellegű természeti tereptárgy, erdőtag határvonala vagy közigazgatási határvonal lehet, amelynek nyomon követhetősége és beazonosíthatósága az üzemtervi időszak végéig fennmarad.

(A Vtv. 9. §-ához)

Vhr. 4. §13 A vadászati hatóság a vadászterületekről a 4. számú melléklet szerint, azonosító kódszámok alapján nyilvántartást vezet.

(A Vtv. 11. §-ához)

Vhr. 5. §14 (1) A Vtv. 19. § (2) bekezdés i) pontja alkalmazásában zárványterület az a földterület, amely

a) önálló vadászterületként történő kialakítása esetén – a különleges rendeltetésű vadászterület kivételével – kizárólag egy vadászterülettel lenne határos,

b) egy vadászati hatóság ajánlásának sem lenne része, vagy

c) a vadászati hatóság ajánlásához érkező módosító javaslat elfogadása esetén a vadászterület határának megállapítására vonatkozó előírások alapján önálló vadászterületként nem lenne kialakítható.

(2) Nem minősül az (1) bekezdés a) pontja szerinti zárványterületnek az a földterület, amely egy vadászterülettel és az államhatárral határos.

(3) A vadászati hatóságok az illetékességi területük határán lévő, ugyanazon vadgazdálkodási tájegységhez tartozó vadászterületeket érintő ajánlás megtétele előtt, de legkésőbb az ajánlás megtétele évének március 20. napjáig egyeztetnek egymással az illetékességi területük határán lévő vadászterületek közös határairól. Az egyeztetést a (4)–(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell lefolytatni.

(4) A vadászati hatóság az ugyanazon vadgazdálkodási tájegységen belüli, az illetékességi területén kívül eső, másik vadászati hatóság illetékességi területére átnyúló területrészt érintően – a zárványterület (6) bekezdésben meghatározott módon történő megszüntetése kivételével – csak az érintett szomszédos terület fekvése szerint illetékes vadászati hatóság hozzájárulásával teheti meg ajánlását. A szomszédos terület fekvése szerint illetékes vadászati hatóság csak akkor tagadhatja meg a hozzájárulását, ha az illetékességi területén kialakítandó, az érintett területrészt magába foglaló vadászterület kialakítására ajánlást tesz.

(5) Az ajánlásokban szereplő vadászterületek között átfedés, zárványterület nem lehet. Az ajánlás nem érinthet olyan területrészt, amely a vadgazdálkodási tájegység határán kívül helyezkedik el, továbbá nem érinthet olyan vadászterületet, amelynek üzemterve egy éven túl jár le.

(6) A vadászati hatóság az illetékességi területével határos zárványterületet – megosztva vagy egyben – az ajánlás megtételére, illetve a vadászterület határának megállapítására vonatkozó szabályok szerint a szomszédos vadászterület határára vonatkozó ajánlása részévé teszi. Ha a zárványterület több vadgazdálkodási tájegységet érint, akkor a vadászati hatóság a tájegységi határok által felosztott zárványterület részeit – megosztva vagy egyben – az ajánlás megtételére, illetve a vadászterület határának megállapítására vonatkozó szabályok szerint a szomszédos vadászterület határára vonatkozó ajánlása részévé teszi.

(7) A vadászterület határának megállapítására vonatkozó ajánlásában a vadászati hatóság a lejáró üzemtervű, különleges rendeltetésű vadászterületek határainak újbóli megállapítása tekintetében a meglévő határoktól eltérő ajánlást nem tehet, kivéve, ha a lejáró üzemtervű, különleges rendeltetésű vadászterület tulajdonosi közössége és a szomszédos, lejáró üzemtervű vadászterület tulajdonosi közössége eltérő megállapodást kötött.

(8) A vadászati hatóság a vadászterület határának megállapítására vonatkozó, a (3) bekezdésben foglaltak szerint egyeztetett és véglegesített ajánlásának tervezetét a közzétételét megelőző öt nappal korábban, de legkésőbb március 21. napjáig a vadgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) részére tájékoztatás céljából megküldi.

(A Vtv. 12. §-ához)

Vhr. 6. §15 (1) Az ajánlást áttekintő és részletes térképen is meg kell jeleníteni. A részletes térképen legalább 1:50000 méretarányban fel kell tüntetni és jelölni kell

a) az ajánlással érintett vadászterületet és a szomszédos, egy éven belül lejáró üzemtervű vadászterületek határvonalának az ajánlással érintett vadászterülethez csatlakozó határvonalát és kódszámait, valamint

b) az ajánlás azon határvonalát, amely egyben a vadászati hatóság illetékességi területének határa is.

(2) Az ajánlásban fel kell tüntetni az ajánlással érintett vadászterület kódszámát, határleírását és hektárban kifejezett becsült méretét.

(3) Az ajánlás térképi megjelenítése és határleírása közötti eltérés esetén a határleírás tekintendő irányadónak.

(4) A Vtv. 11/A. § (4) bekezdése szerinti hirdetmény kifüggesztésének időtartamába a kifüggesztés, illetve a levétel napja nem számítható be.

Vhr. 7. §16 (1) A Vtv. 11/A. § (5) bekezdésében meghatározott módosító javaslatot ahhoz a vadászati hatósághoz kell benyújtani, amelyik az ajánlást tette.

(2) Ha a módosító javaslatot benyújtó tulajdonos nem személyesen tesz jognyilatkozatot, képviseletéről a Polgári Törvénykönyv képviseleti jogra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő és a 15. számú mellékletben meghatározott adattartalommal kiállított írásbeli meghatalmazás útján gondoskodhat.

(3) A meghatalmazás a 9. § (3) bekezdésében meghatározott, a tulajdonjog igazolására elfogadható dokumentumok valamelyikével együtt érvényes.

(4) Állami tulajdonú földterület esetén a vadászati joggal kapcsolatos eljárásokban meghatalmazásnak minősül a vagyonkezelési szerződésbe foglalt, vadászati joggal összefüggő képviseletre vonatkozó meghatalmazás, amely a meghatalmazott által bemutatott, a képviselettel érintett állami földterületek listájával együtt érvényes.

(5) A módosító javaslattal érintett ingatlan esetében, ha az ingatlannak több tulajdonosa van, érvényes jognyilatkozatot csak egy személy tehet. A tulajdonostársak képviseletükről tulajdoni hányaduk arányában számított szótöbbséggel határoznak.

(6) Ha a földtulajdonos más földtulajdonossal együtt nyújt be módosító javaslatot a vadászati hatósághoz, a módosító javaslatban meg kell nevezni a módosító javaslat kapcsolattartóját (a továbbiakban: meghatalmazott kapcsolattartó).

Vhr. 7/A. §17 (1) A vadászati hatósághoz benyújtott módosító javaslatnak tartalmaznia kell

a) a módosító javaslatot benyújtó személy vagy a meghatalmazott kapcsolattartó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a módosító javaslat melyik ajánlásban szereplő – kódszámokkal megjelölt – vadászterületeket érinti;

b) a módosító javaslattal érintett földterület határleírását;

c) a módosító javaslattal érintett földterület legalább 1:25000 méretarányú topográfiai térképi megjelenítését, feltüntetve az ajánlással érintett vadászterület határvonalát;

d) a módosító javaslattal érintett földterületnek az ingatlanügyi hatóság által papíralapon vagy elektronikus adathordozón kiadott helyrajzi számait és annak területi kiterjedését hektárban, valamint a földtulajdonosok nevét és tulajdoni hányadát;

e) a módosító javaslatot benyújtó személy vagy a meghatalmazott kapcsolattartó nyilatkozatát arról, hogy a tulajdonában, illetve a képviselt személyek tulajdonában lévő földterület milyen százalékos arányban áll a módosító javaslattal érintett teljes földterülettel;

f) a módosító javaslatot benyújtó személy vagy a meghatalmazott kapcsolattartó nevét és elérhetőségét.

(2) A módosító javaslat térképi megjelenítése és szöveges határleírása közötti eltérés esetén a szöveges határleírás tekintendő irányadónak.

Vhr. 7/B. §18 (1) A vadászati hatóság a benyújtott módosító javaslatot és a rendelkezésére bocsátott dokumentumokat megvizsgálja és a módosító javaslatot elutasítja, ha

a) az nem határidőben került benyújtásra,

b) azt nem az arra jogosult személy, illetve személyek nyújtották be,

c) az nem felel meg a 7/A. § (1) bekezdésében, valamint a Vtv. 11/A. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott feltételeknek, vagy

d) annak elfogadása esetén zárványterület, illetve olyan vadászterület keletkezne, amely nem felel meg a vadászterület kialakítására vonatkozó előírásoknak.

(2) A befogadott módosító javaslatról a 7/A. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában foglalt adatok megadásával a vadászati hatóság

a) a 7/A. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyt,

b) a módosító javaslattal érintett, hatályos vadászterület földtulajdonosi közösségének képviselőjét, valamint

c) a módosító javaslattal érintett, a 7/C. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott átfedésben lévő területrész tulajdonosait, illetve a Vtv. 11/A. § (8) bekezdése szerinti tulajdonosokat a földtulajdonosi közösségük képviselője útján

értesíti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyek a vadászati hatóság döntéséről az általuk képviselt tulajdonosokat a döntés közlésétől számított öt napon belül értesítik.

(4) A vadászati hatóság a módosító javaslat befogadásáról szóló döntését az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzéteszi, valamint minden érintett település önkormányzatának – az önkormányzati közzététel érdekében – megküldi.

Vhr. 7/C. §19 (1) A Vtv. 11/B. § (1) bekezdésében meghatározott átfedésben lévő területrésznek az a földterület minősül,

a) amelyre befogadott módosító javaslatot nyújtottak be,

b) amely több befogadott módosító javaslat elfogadása esetén zárványterületté válna, vagy amely nem képezheti az ajánlással érintett vadászterület részét a vadászterület határának megállapítására vonatkozó előírások szerint.

(2) A Vtv. 11/B. § (1) bekezdésében meghatározott egyeztetést az a vadászati hatóság hívja össze, amelyhez a módosító javaslat benyújtásra került.

(3) A vadászati hatóság

a) a 7/B. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyeket,

b) a 7/B. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tulajdonosokat az ott meghatározott módon,

az egyeztetés időpontját megelőző nyolc nappal, a (4) bekezdésben meghatározott adatok megjelölésével értesíti.

(4) Az egyeztetésről szóló értesítés tartalmazza

a) az egyeztetés időpontját,

b) az egyeztetés helyszínét,

c) a módosító javaslattal érintett földterület területi kiterjedését, feltüntetve a Vtv. 11/A. § (8) bekezdése szerinti terület nagyságát.

(5) A vadászati hatóság a (4) bekezdésben meghatározott adatokat tájékoztató jelleggel az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzéteszi.

Vhr. 7/D. §20 A vadászati hatóság a Vtv. 11/B. § (4) bekezdésében meghatározott egyezséget jóváhagyja, ha

a) az egyezség alapján kialakított vadászterület, illetve vadászterületek határa megfelel a vadászterület kialakítására vonatkozó előírásoknak,

b) zárványterület nem keletkezik, és

c) az egyezség kizárólag a 7/C. § (1) bekezdésében meghatározott földterület részére vagy egészére vonatkozóan jön létre.

Vhr. 7/E. §21 (1)22 A Vtv. 14. § (1) bekezdésében meghatározott hirdetmény a vadászati hatósághoz való beérkezés időpontjának (hónap, nap, óra, perc) a vadászati hatóság általi feltüntetésével tehető közzé a vadászati hatóság hirdetőtábláján. A Vtv. 11/C. § (1) bekezdése szerinti véglegesség beálltáról a vadászati hatóság a honlapján és a Vtv. 11/A. § (4) bekezdése szerinti módon tájékoztatást tesz közzé.

(2) Ha a Vtv. 12. § (1) bekezdésében meghatározottak nyilvántartásba vételére irányuló hatósági eljárásban a döntés meghozatala előtt ugyanazon vadászterület vonatkozásában több kérelem is benyújtásra került, a vadászati hatóság a kérelmeket az (1) bekezdésben foglalt időpont szerinti sorrendben vizsgálja meg, és a sorrendben korábbi, a Vtv.-ben és e rendeletben foglaltaknak megfelelő kérelem alapján a nyilvántartásba vételt elvégzi, a további kérelmeket elutasítja.

Vhr. 8. §23 A Magyar Állam önálló vadászati jogának haszonbérbe adása esetén a nyilvános pályázatra vonatkozó pályázati felhívást országos napilapban is közzé kell tenni.

Vhr. 9. §24 (1) Társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség a működési szabályait maga állapítja meg. A tulajdonosi közösség működési szabályzatának kötelező minimális adattartalmát a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Ha a tulajdonosi gyűlés összehívása, illetve a határozathozatal alkalmával a föld tulajdonosa nem személyesen tesz jognyilatkozatot, képviseletéről a 7. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodhat.

(3) A vadászterületnek minősülő ingatlan tulajdonjoga igazolásaként el kell fogadni:

a) az ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolatát;

b) az ingatlan tulajdonjogának földhivatali bejegyzéséről szóló határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát;

c) az ingatlanügyi hatóság által papíralapon vagy elektronikus adathordozón kiadott földkönyvet vagy tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv kivonatot;

d) az ingatlanügyi hatóság által papíralapon vagy elektronikus adathordozón kiadott, a tulajdonosok nevét, tulajdoni hányadát, a földrészletek helyrajzi számait, valamint azok területét hektárban tartalmazó összesítőt;

e) az ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz adatátviteli vonalon való csatlakozással számítógépes hálózaton történő adatlekéréssel történő helyszíni adatbemutatást, vagy a tulajdoni lapról elektronikus formában szolgáltatott nem hiteles másolat helyszíni bemutatását.

(4) A tulajdonosi közösség tagjának tulajdonában álló föld tulajdonjogának első alkalommal történő igazolását mindaddig el kell fogadni, amíg a változást a (3) bekezdés szerinti okirattal igazolva be nem jelentették.

(A Vtv. 13. §-ához)

Vhr. 10. §25 (1) A tulajdonosi közösség, illetve a tulajdonosi közösség képviselője működési költségének mértékét a vadászati jog hasznosításának feltételei között, az éves költségvetésben előzetesen rögzíteni kell.

(2) A tulajdonosi közösség képviselője – a vadászati hatóságnál történő közzététel kivételével – a Vtv. 14. §-ában meghatározott módon tájékoztatást tesz közzé a földtulajdonosi kifizetések idejéről, helyéről és módjáról, továbbá – a meghozataluktól számított tizenöt napon belül – a tulajdonosi gyűlésen hozott határozatokról.

(3) A földtulajdonosok által nem igényelt haszonbérleti díj felhasználásáról a tulajdonosi közösség – az igény érvényesítésére vonatkozó elévülés szabályaira is figyelemmel – határozatban rendelkezhet.

(4) A tulajdonosi gyűlés iratait a tulajdonosi közösség képviselője legalább öt évig megőrzi.

Vhr. 11. §26 (1) Vadászterületnek minősülő ingatlan esetében csak egy személy tehet érvényesen jognyilatkozatot. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, a tulajdonostársak képviseletükről tulajdoni hányaduk arányában számított szótöbbséggel határoznak.

(2) A tulajdonosi vagy képviseleti jogosultság igazolását a kialakított vadászterületen belül, a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterülettel rendelkező bármely tulajdonos kérheti.

(A Vtv. 14. §-ához)

Vhr. 12. §27 (1) A Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti szavazati arány megállapításához a vadászterület tulajdonosi közössége jegyzőkönyvbe foglalja, hogy

a) tulajdonosként, továbbá a tulajdonos képviselőjeként ki mekkora területtel vesz részt a tulajdonosi gyűlésen,

b) a kialakított vadászterület egészéhez viszonyítottan a tulajdonosi gyűlésen megjelent tulajdonosok vagy meghatalmazott képviselőik milyen arányt képviselnek, valamint

c) a képviseleti jogosultságot megalapozó meghatalmazás érvényes-e.

(2) Ha ugyanazon földterületre több meghatalmazás került kiállításra, és azok érvényességét az (1) bekezdésében előírt jegyzőkönyv felvétele során nem lehet egyértelműen meghatározni, az adott földterületre vonatkozó összes meghatalmazást érvénytelennek kell tekinteni.

(3) A tulajdonosi közösség képviselője a vadászterület földtulajdonosai részére – kérésükre – az őket érintő kérdésekben felvilágosítást ad, továbbá az iratokba az őket érintő részek tekintetében betekintést biztosít.

Vhr. 13. §28 Bérvadászati szerződés a vadászatra jogosult által felajánlott, meghatározott mennyiségű és minőségű vad elejtésén kívül a vadászterület meghatározott részére vonatkozó vadászati tevékenységre is köthető. A bérvadászati szerződés megkötése nem érinti a vadászatra jogosultnak a Vtv. II–IV. és VI. Fejezetében foglalt, a vad és élőhelyének védelmével, a vadgazdálkodással, a vadászattal és azok teljesítésével kapcsolatos törvényben előírt kötelezettségét és felelősségét.

(A Vtv. 16. §-ához)

Vhr. 14. § A Vtv. alkalmazásában vadgazdálkodási létesítménynek, berendezésnek minősülnek a következők: a vadászterületen mesterségesen létesített vadetető és dagonya, takarmánytároló, sózó, vaditató, épített les, vadaskerti kerítés, épített vadbefogó, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más műszaki létesítmény, apróvad tenyésztésére szolgáló létesítmény, amennyiben azok megfelelnek a műszaki és biztonsági követelményeknek.

Vhr. 14/A. §29 (1) Vadászterület megszűnése esetén a megszűnt vadászterület jogosultja – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az okszerű gazdálkodás mértékéig az új jogosulttal szemben igényt tarthat a korábban létesített vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések, valamint a vadaskertben, vadasparkban tartott vad ellenértékére.

(2) Vadászterület megszűnése esetén, amennyiben az új jogosult a vadászterületen létesített vadaskertet tovább kívánja üzemeltetni, akkor azt az új üzemtervi ciklus megkezdéséig a vadászati hatósághoz a nyilvántartásba történő átvezetés végett be kell jelenteni. Ha az új jogosult a vadaskertet nem kívánja tovább üzemeltetni, akkor a vadgazdálkodási üzemterv benyújtásával egyidejűleg kérelmezi a vadászati hatóságnál a vadaskert létesítési engedély hatályon kívül helyezését.

(A Vtv. 17. §-ához)

Vhr. 15. § (1) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződésben a vadállomány faj- és darabszámát – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a tárgyévet megelőző két év statisztikai adatai alapján kell megbecsülni.

(2)30 Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, a Vtv. 17. §-ának (6)–(7) bekezdéseiben meghatározott átmeneti időszakban a földtulajdonosok kötelesek a vad és élőhelyének védelméről gondoskodni.

(3)31 A (2) bekezdés rendelkezései az irányadók abban az esetben is, ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a szerződés a felek közös megegyezésével, vagy a szerződés felmondásával szűnik meg.

Vhr. 15/A. §32

(A Vtv. 19. §-ához)

Vhr. 16. §33

(A Vtv. 22–24. §-aihoz)

Vhr. 17. §34 A zárttéri vadtartó létesítmény létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem tartalmi követelményeit – a zárttéri vadtartó létesítmény rendeltetésének megfelelően – a 3. számú melléklet tartalmazza.

Vhr. 18. §35 A zárttéri vadtartó létesítmény felszámolását a 3. számú melléklet szerinti felszámolási terv alapján a vadászati hatóság a zárttéri vadtartó létesítmény engedélyének visszavonására irányuló döntésétől számított

a) vadaskert esetében egy éven,

b) vadaspark és vadfarm esetében két hónapon

belül végre kell hajtani.

Vhr. 19. §36 A vad szabad vadászterületre történő kijutását megakadályozó kerítést kizárólag a zárt területen belül található vadállomány felszámolását követően lehet elbontani.

(A Vtv. 26. §-ához)

Vhr. 20. §37 (1) A vadászati hatóság a Vtv. 27/A. § (6) bekezdése szerinti szállítási engedélye az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal által kiállított állatorvosi bizonyítvánnyal együtt érvényes.

(2) A vadászati hatóság kezdeményezheti az engedély nélkül szállított, igazolatlan eredetű vad leölését a vad szállítójának, illetve az igazolatlan eredetű vad tartójának költéségére.

Vhr. 20/A. §38 (1) A vadaskert vadászati célú kertrészének legkisebb kiterjedése

a) vaddisznó, illetve muflon tartására szolgáló létesítmény esetében 200 ha,

b) más nagyvadfaj tartására szolgáló létesítmény esetében 500 ha.

(2) A kizárólag muflon, illetve vaddisznó tartására szolgáló vadaskert kivételével a vadaskert külső kerítése legalább 2,2 méter magasságú. A kizárólag muflon, illetve vaddisznó tartására szolgáló vadaskert külső kerítése a vadaskert kerületének legalább a fele részében nem lehet magasabb 1,8 méternél.

(3)39

Vhr. 20/B. §40 (1) A Vtv. 27/C. § (6) bekezdésében meghatározott üzemeltetővel szerződés legfeljebb hét vadászati évre köthető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a vadászatra jogosult a vadaskert üzemeltetésének tényét

a) az üzemeltetésre megkötött szerződés aláírásától számított, illetve

b) az üzemeltetési szerződés megszűnését a megszűnésétől számított

öt napon belül a vadászati hatóság részére bejelenti.

Vhr. 20/C. §41 (1) A vadaskert teljes területén biztosítani kell a vad természetes táplálkozási, rejtőzködési és – különösen a vadászati célú kertrészben – kitérési, illetve menekülési lehetőségét.

(2) Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat – a vadászati hatóság részére történt előzetes bejelentés alapján – kizárólag olyan vadfajok egyedére lehetséges, amelyek a létesítési engedélyben szerepelnek.

Vhr. 20/D. §42

Vhr. 20/E. §43 (1) A vadaspark bekerített egységeinek területe nem haladhatja meg az 5 hektárt.

(2)44 Vadasparkban kizárólag egyéni vadászat engedélyezhető.

Vhr. 20/F. §45 (1) Vadfarm rokon fajú állat – kereszteződés útján életképes utódok megszületésének elkerülése céljából – tartásának helyszínétől térben elkülönülten létesíthető.

(2) A vadfarm engedélyesének biztosítania kell a tartásra engedélyezett vadfaj megfelelő tartási körülményeit, rendelkeznie kell takarmánytárolóval, egyedi kezelésre alkalmas területtel, ivóvízellátással és karanténnal. A vadfarmengedélyes a vadászati hatóság által hitelesített állomány-nyilvántartást vezet, és évente január 31-ig, az előző évi állományváltozásokat a 3. számú melléklet IV. pontjában meghatározott adattartalommal, a vadászati hatóságnak bejelenti.

(3) A vadfarmon tartott nagyvadat az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer szabályai szerint meg kell jelölni.

(4) A vadfarm működésével kapcsolatos dokumentumokat az engedélyesnek öt évig meg kell őrizni.

(A Vtv. 27. §-ához)

Vhr. 21. § (1)46

(2)47 Hatósági vadászaton tájegységi fővadász, hivatásos vadász, erdészeti szakszemélyzet, természetvédelmi és vadászati hatóság tagja, valamint a természetvédelmi kezelésért felelős szerv tagja vehet részt, ha rendelkezik a vadászat gyakorlásához szükséges feltételekkel. A hatósági vadászaton a természetvédelmi, valamint a vadászati hatóság tagja, továbbá a természetvédelmi kezelésért felelős szerv tagja az elrendelő vadászati hatóság erre irányuló megkeresését követően csak a munkáltatója engedélyével vehet részt.

(3)48 A hatósági vadászaton elejtett vadból származó bevételnek a hatósági vadászat költségeivel csökkentett részét a vadászati hatóság utalja a vadászatra jogosult számlájára.

(4)49 Amennyiben a hatósági vadászaton elejtett vad értékesítéséből származó bevétel nem fedezi a hatósági vadászat költségét, a vadászatra jogosult köteles a különbözetet a vadászati hatóság elszámolását követően haladéktalanul megfizetni a vadászati hatóság által meghatározott módon.

(A Vtv. 29–30. §-aihoz)

Vhr. 22. § (1)50 A sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására esély van. Nagyvadra leadott lövés esetén a rálövés helyét és annak környékét a lövés leadását követően minden esetben meg kell vizsgálni, a sebzésre utaló jelek megtalálása érdekében. Ha a rálövés helyén lőjel vagy vércsapa található, annak jellegéhez igazodóan kell az utánkeresést végezni, indokolt esetben a vadászkutyafajták vadászati alkalmassági vizsgájával (a továbbiakban: VAV vizsga) rendelkező, nagyvad utánkeresésre alkalmas vadászkutya alkalmazásával. Ha a rálövés helyén sebzésre utaló lőjel nem található, az utánkeresést a vad elugrásának, menekülésének irányába kell megkezdeni, és akkor abbahagyni, ha vércsapa, lőjel feltalálására már nincs esély.

(2) A vad elfogásánál kíméletesen kell eljárni, annak testi épségét és egészségét nem veszélyeztető eszközt kell alkalmazni.

(3)51

(4)52 Élő vad befogása esetén az alkalmazott befogót a vadászatra jogosult köteles legalább huszonnégy óránként ellenőrizni. Éjszakai működés esetén az első ellenőrzést legkésőbb napkeltekor el kell végezni. A vadat a befogóból az észleléstől számított lehető legrövidebb időn belül el kell távolítani.

(5) A vad mozgásképtelenségét okozó befogás esetén haladéktalanul gondoskodni kell annak állat-egészségügyi ellátásáról.

(A Vtv. 31. §-ához)

Vhr. 23. § (1) A vadászterületen egy évnél hosszabb időtartamra mesterségesen létesített vadgazdálkodási, vadászati létesítményt a tájba illő módon, természetes anyagból kell készíteni.

(2) Élő fán leskosár akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a fa életképességét.

(A Vtv. 32. §-ához)

Vhr. 24. §53 A Vtv. 17. § (2) és 29/A. § (4) bekezdése alkalmazásában a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítésnek minősül

a) a mezőgazdasági növénykultúra védelmében, valamint állattenyésztési vagy vadgazdálkodási célból telepített villanypásztor, továbbá

b) a rét, legelő hasznosítású gyepterületen, a legelő háziállatok adott területen való tartása céljából – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet 13. § (2) bekezdésében meghatározott módon – létesített természetes alapanyagú kerítés

kivételével az olyan, mezőgazdasági művelés alatt álló szomszédos földterületeket térben elválasztó, lehatároló építmény, amely a bekerített mezőgazdasági növénykultúra tenyészidőszakát követő egy hónap elteltével is fennáll.

(A Vtv. 37. §-ához)

Vhr. 25. §54

(A Vtv. 38. §-ához)

Vhr. 26. §55 A vadászati hatóság a Vtv. 38. § (3) bekezdésének a) pontja alapján a kötelezettség megszegésével összefüggő eljárása mellett, felszólítást követően vadászati tilalmat is elrendelhet, különösen ha a vadászatra jogosult a Vtv. 16–18. §-ában, 27/A–27/F. §-ában, 28–29/A. §-ában, 34–35. §-ában, 37–39. §-ában, 69–71. §-ában, 82–83. §-ában foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

Vhr. 27. §56 (1) A vadászati idényeket az 5. számú melléklet tartalmazza. A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.

(2)57 A fácántyúk az adott vadászati évben 2000 példány vegyes ivarú fácánt meghaladó kibocsátás esetében vadászható a vadászati hatóság külön engedéllyel a vadászati idényben.

(3)58 Fogoly a vadászati idényben azokon a vadászterületeken vadászható, ahol az adott vadászati évben legalább 500 példány fogoly kibocsátása történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint.

(4) Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.

(5) Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost és szikaszarvasbikát egész évben, mezei nyulat október 1-től január 15-ig, egyéb vadfaj egyedét, továbbá suta vadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.

(6)59

(7)60 Apróvadas vadászterületeken a borz, a házi görény, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető.

(8)61 Az elejtett nyestkutyáról, mosómedvéről fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Szent István Egyetem vadbiológiai kutatásért felelős szervezeti egységének. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.

Vhr. 27/A. §62 (1) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben szabályozza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát.

(2) Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a nyári ludak száma nem lehet több kettőnél. A vetési lúd és a nagy lilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart. A nyári lúd vadászati idénye Hajdú-Bihar megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén szintén december 1-jén kezdődik és december 31-éig tart.

(3) Tőkés récére augusztus 15-től augusztus 31-ig kizárólag húzáson és a vízparttól – azaz a vízzel borított terület és a szárazföld találkozásától – számított 50 méteren kívül szabad vadászni. Tőkés récéből és szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb nyolc darab ejthető el. Tenyésztett tőkés réce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.

(4)63 Az elejtett kanadai lúdról és nílusi lúdról fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Soproni Egyetemnek. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.

(5)64 A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg, valamint a betegség miatt mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérő köteles a vadászati naplóban „beteg” megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a vadászatra jogosultnak. A vadászatra jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki.

(A Vtv. 46. §-ához)

Vhr. 28. §65 (1) Vadgazdálkodási üzemtervet felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező, a vadgazdálkodási tervezés szakértői névjegyzékébe felvett személy készíthet.

(2) A vadgazdálkodási üzemterv tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza.

(3) A vadászatra jogosult a vadgazdálkodási üzemtervet az Országos Vadgazdálkodási Adattár elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzétett formanyomtatványon nyújtja be.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a vadászatra jogosult

a) az üzemterv vadászati hatósághoz történő benyújtásakor írásban úgy nyilatkozik, hogy a benyújtott üzemterv a tájegységi fővadász által, a Vtv. 44. § (2) bekezdésben foglaltak alapján elkészített üzemtervre vonatkozó javaslattal mindenben megegyezik, és

b) a javaslatot a 6. számú melléklet 4. pontjában felsorolt – az üzemterv benyújtásának időpontjában rendelkezésére álló – vadgazdálkodásra vonatkozó dokumentumokkal kiegészítette.

(A Vtv. 47. §-ához)

Vhr. 29. §66 (1) Éves vadgazdálkodási tervet legalább középfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy készíthet.

(2) A jóváhagyásra benyújtott éves vadgazdálkodási tervbe a tájegységi fővadász betekinthet.

(3) Az éves vadállománybecslést és vadgazdálkodási tervet a 7. számú melléklet I. pontjában meghatározott adattartalommal minden év február 15. napjáig kell a vadászati hatóságnak megküldeni.

(4) A vadászati hatóság a tárgyév szeptember 30-áig hivatalból

a) felülvizsgálja és szükség esetén módosítja az éves vadgazdálkodási terv mezei nyúl és fácán hasznosítására vonatkozó részét,

b) felülvizsgálhatja és módosíthatja az éves vadgazdálkodási tervet,

ha a vadállományban vagy az élőhely állapotában, illetve a vadállomány hasznosítására kihatással lévő körülményekben olyan változás következett be, amely az éves terv jóváhagyásakor nem volt előre látható, és ezért nem lehetett figyelembe venni.

(5) A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv időarányos teljesítéséről év közbeni adatszolgáltatást is előírhat.

Vhr. 30. §67 (1) Az éves vadgazdálkodási tervtől tíz százalékot meghaladó mértékben való eltérést a vadászati hatóság kérelemre engedélyezheti.

(2) A nagyvadfajok nőivarú egyedeinek és szaporulatának, a vaddisznónak, valamint az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott fajok egyedeinek éves vadgazdálkodási tervben jóváhagyott elejtési darabszáma az (1) bekezdésben meghatározott mértéken felül a vadászati hatóság külön engedélye nélkül túlléphető.

(3) Az 1. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott hasznos apróvad hasznosításának tíz százalékot meghaladó mértékű elmaradása, valamint a (2) bekezdésben meghatározott fajok, illetve azok ivarai elejtési darabszámának túllépése kivételével a nem engedélyezett eltérés – ideértve a trófeás vad korosztályonkénti szabályozására vonatkozó 16. számú melléklet szerinti előírásokat – a Vtv. 83. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

(4) Az éves vadgazdálkodási tervben a hasznosítható vad mennyiségének jóváhagyásakor a vadászati hatóság a trófeás vad korosztályi viszonyait és hasznosítását, valamint a tervezett törzsállomány és szaporulat mellett az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott fajokra előírt hasznosítás teljesítését is vizsgálja.

(5) Az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott fajok gyérítendő mennyiségét a tervezéssel érintett vadászati évet megelőző öt év terítékadatai átlagának figyelembevételével kell meghatározni.

(6) A vadászati hatóság az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott fajok közül a rókára, aranysakálra, dolmányos varjúra, szarkára, valamint a szajkóra előírt gyérítés elmaradása esetén a hasznos apróvad hasznosítását az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor az elmaradás mértékének és okainak figyelembevételével korlátozza.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott fajok elejtését a vadászatra jogosult emlősök esetén egyedenként egy pár fül, madarak esetén egyedenként egy pár láb bemutatásával a tájegységi fővadász előtt igazolja.

(8) A (6) bekezdésben meghatározott fajokra előírt gyérítés teljesítését és az elejtési jelek megsemmisítését a tájegységi fővadász vadászati évenként legalább két alkalommal ellenőrzi, az ellenőrzésről két példányban az 7. számú melléklet II. pontjában meghatározott adattartalommal igazolást állít ki. Az elejtési jelek megsemmisítéséről a vadászatra jogosult gondoskodik. A kiállított igazolást a vadászatra jogosult az éves vadgazdálkodási tervvel együtt nyújtja be a vadászati hatósághoz.

Vhr. 30/A. §68 Ha az adott tájegység vonatkozásában nincs kiadott tájegységi vadgazdálkodási terv, a vadászatra jogosult a tájegységi vadgazdálkodási terv alapján elkészített vadgazdálkodási üzemterv hatályának kezdetéig terjedő időszakra vonatkozóan a vadászterület vadállománya létszámának figyelembevételével átmeneti vadgazdálkodási tervet nyújt be, amelyet a vadászati hatóság akkor hagy jóvá, ha az a vad és élőhelyének védelmét biztosítja. Az átmeneti vadgazdálkodási tervre egyebekben az éves vadgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Vhr. 31. § (1) A vadgazdálkodási-vadászati képzettségek, illetve képesítések jegyzékét a 8. számú melléklet tartalmazza.

(2) Aki éves vadgazdálkodási tervet készít – az első alkalommal – köteles benyújtásakor az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti képzettségét igazolni.

(A Vtv. 50–51. §-aihoz)

Vhr. 32. §69

Vhr. 33. §70 (1) Hivatásos vadászként alkalmazható – a vadászati hatóság engedélye alapján – az a személy is, aki igazolni tudja, hogy alkalmazásba állásának időpontját megelőzően, legalább ötéves, megszakítás nélküli hivatásos vadászi munkaviszonnyal rendelkezett.

(2) A hivatásos vadász alkalmazása során, az alkalmazandó hivatásos vadászok számának meghatározásakor a vadászterület méretéből a Balaton nyílt vízfelületét magába foglaló térmértéket figyelmen kívül kell hagyni.

Vhr. 34. §71 (1) A vadászati hatóság a vadászatra jogosult kérelmére az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő hivatásos vadász jelöltet a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal nyilvántartásba veszi. A vadászati hatóság a nyilvántartásba vett hivatásos vadász, valamint a vadászatra jogosult számára igazolást állít ki.

(2) A vadászatra jogosult az (1) bekezdés szerinti igazolás birtokában kezdeményezheti a rendőrségnél a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény kiállítását.

(3) A hivatásos vadász a szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt – a kézhezvételt követő 15 napon belül – a vadászati hatóságnál köteles bemutatni. A szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény sorszámát a vadászati hatóság a 9. számú melléklet szerint köteles nyilvántartásában rögzíteni.

(4) A hivatásos vadász a vadászati hatóság előtt esküt tesz. A hivatásos vadász esküjének szövegét és az esküokmány formáját a 10. számú melléklet tartalmazza.

(5) A vadászati hatóság az eskü letételét követően a 11. számú melléklet szerinti szolgálati naplót állít ki és ad át a hivatásos vadász számára. A vadászati hatóság a szolgálati naplón feltünteti a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény számát.

(6) A hivatásos vadász tevékenységét csak a szolgálati napló átvételét követően kezdheti meg.

(7) A vadászatra jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazásának megszűnését – a megszűnését követő 15 napon belül – bejelenteni a működési helye szerint illetékes vadászati hatóságnak.

(8)72 A vadászatra jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazásáról, szolgálati helyéről, továbbá alkalmazásának megszűnéséről – 15 napon belül – tájékoztatni a működési helye szerinti rendőrhatóságot, valamint a hivatásos vadász lakóhelye és működési helye szerint illetékes vadászkamarát.

Vhr. 35. §73 (1) A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során a vadászhagyományoknak megfelelő egyenruhát visel. A hivatásos vadász részére a szolgálati feladatai ellátásához szükséges egyenruhát és felszerelést a vadászatra jogosult biztosítja, a 11. számú mellékletben meghatározottak szerint.

(2) A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során köteles a ruházatán a 11. számú melléklet szerinti szolgálati jelvényét viselni, valamint a szolgálati igazolványát és a szolgálati naplót magánál tartani.

(A Vtv. 53. §-ához)

Vhr. 36. § (1)74 A hivatásos vadász a szolgálati naplóba naponta köteles a szolgálati idő kezdetét és végét, valamint a vadászattal és a vadgazdálkodással kapcsolatos eseményeket bejegyezni, így különösen a vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekményeket, a vadállományra vonatkozó megfigyeléseit, szolgálati tevékenységével összefüggésben elejtett vadat és az észlelt vadkárt. A tudomására jutott vadkárt köteles a vadászatra jogosultnak haladéktalanul jelenteni. A hivatásos vadász naponta, szolgálata végén köteles bejegyzéseit aláírásával igazolni.

(2) A hivatásos vadász a szolgálati tevékenysége során elejtett vadat a vadászati napló és teríték nyilvántartásba is köteles bejegyezni.

(3)75 A szolgálati napló ellenőrzésére a jogosulton kívül a vadászati hatóság, a hatósági eljárásban közreműködő tájegységi fővadász, valamint a rendőrhatóság jogosult.

(4)76 Erdészeti szolgálati napló vezetésére kötelezett hivatásos vadász nem köteles hivatásos vadász szolgálati naplót is vezetni. Az erdészeti szolgálati napló vezetésére kötelezett személy hivatásos vadászi feladataival kapcsolatos bejegyzéseit az erdészeti szolgálati naplóban is vezetheti, ekkor mentesül a hivatásos vadász szolgálati napló vezetési kötelezettség alól. Ez esetben a hivatásos vadász szolgálati napló ellenőrzésére jogosultak részére az erdészeti szolgálati naplóba történő betekintési és bejegyzési lehetőséget biztosítani kell.

(A Vtv. 54. §-ához)

Vhr. 37. § (1) A hivatásos vadász szolgálata teljesítése közben szolgálati lőfegyverét előzetes figyelmeztetés és riasztó lövés leadása után az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető támadás elhárítására – ha a támadás másként nem hárítható el – használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét.

(2) Ha a szolgálati lőfegyver használata következtében személyi sérülés történt, a hivatásos vadász köteles a sérültet a helyszínen elsősegélyben részesíteni, és sürgős orvosi ellátásáról gondoskodni.

(3)77 A szolgálati lőfegyver, valamint a vegyi eszköz személy elleni használatáról a hivatásos vadász köteles a rendőrhatóságnak, a vadászati hatóságnak, valamint a vadászatra jogosultnak haladéktalanul jelentést tenni, valamint a használat körülményeit szolgálati naplójába bejegyezni.

(4)78 A hivatásos vadász köteles az őt ért támadásról, fenyegetésről vagy jogszerű tevékenysége akadályoztatásáról a vadászatra jogosultat tájékoztatni, valamint indokolt esetben a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével a rendőrhatóságnál feljelentést tenni.

Vhr. 38. §79

Vhr. 39. §80

Vhr. 40. § (1)81 A vadászatra jogosult köteles gondoskodni a hivatásos vadász vadászjegyének kiváltásáról, illetve érvényesítéséről, valamint a vadászati felelősségbiztosítás megkötéséről.

(2)82

Vhr. 41. §83 (1) A hivatásos vadászt a szolgálati feladata teljesítése során elejtett, elfogott vad után lődíjként a szolgálati lőfegyvere és annak öbnagysága figyelembevételével

a) az elejtett, elfogott szarkáért, szajkóért és dolmányos varjúért tíz darab sörétes lőszer,

b)84 az elejtett, elfogott borzért, nyestért tizenöt darab sörétes vagy három darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer, aranysakálért, nyestkutyáért, mosómedvéért ötven darab sörétes vagy öt darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer,

c)85 december 1. – április 30. közötti időszakban elejtett, elfogott rókáért hetvenöt darab sörétes vagy tíz darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer, május 1. – november 30. közötti időszakban történt elejtése, elfogása esetén pedig tíz darab sörétes vagy kettő darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer,

d) a jogosult által előírt állományszabályozás során elejtett nagyvad után három darab golyós lőszer

illeti meg a jogosult költségére.

(2) A lődíj elszámolásának rendjét a jogosult állapítja meg, melyet köteles a vadgazdálkodási jelentéssel együtt a vadászati hatóság részére megküldeni.

Vhr. 42. §86

(A Vtv. 57. §-ához)

Vhr. 43. §87 (1)88 Az azonosító jel a Vtv. 57. § (2) bekezdésében felsorolt nagyvadfajok megjelölésre szolgáló sorszámozott, egyszer használatos zárású, vadászati évenként eltérő színű, műanyag szalag. Nagyvad zárttéri hasznosítása során az azonosító jel sorszáma Z betűvel kezdődik. Az azonosító jeleket a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor, a vadászatra jogosult igényének megfelelő darabszámban adja ki. Az azonosító jelek kizárólag a vadászatra jogosult vadászterületén és az éves vadgazdálkodási tervben hasznosításra jóváhagyott vadmennyiség mértékéig használhatók fel. A vadászatra jogosult a kiadott azonosító jelek felhasználásáról a következő vadászévre szóló igényével egyidejűleg – valamint ellenőrzés során a vadászati hatóság felhívására – köteles tételesen elszámolni.

(2)89 Az azonosító jel dátumjelzéssel ellátott.

(3)90 Az azonosító jelet a nagyvad hátsó lábán a csánk fölött – a horgasinat (Achilles-ín) befoglalóan – egyéni vadászat alkalmával, a nagyvad birtokbavételét követően azonnal be kell helyezni. Társas vadászaton elejtett nagyvadba az azonosítójelet legkésőbb a társas vadászat végén be kell helyezni. A behelyezéskor az elejtés, illetve a birtokbavétel hónapját és napját az azonosító jelről el kell távolítani. A vad elszállítását csak azonosító jellel történt megjelölését követően szabad megkezdeni. Az elejtett vadba behelyezett azonosítójel számát a vadászat végén – egyéni vadászat esetén a vadász, társas vadászat esetén a vadászatvezető, bér- és vendégvadászat esetén a kísérővadász – a vadászati napló megfelelő rovatába bejegyzi.

(4)91

Vhr. 44. §92 (1)93 A vadászatra jogosult az azonosító jelek használatának részletes szabályait a helyi szabályzatban köteles megállapítani, és első alkalommal azt az éves vadgazdálkodási terv mellékleteként a vadászati hatósághoz be kell nyújtani.

(2) A helyi szabályzat módosítását – harminc napon belül – a vadászati hatóságnak meg kell küldeni.

(3)94 Társas vadászat esetén a vadászat vezetője, egyéni vadászat esetén a vadász, bérvadászat esetében a kísérővadász, legkésőbb a vadászat megkezdése előtt köteles a vadászatra jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosító jeleket átvenni, a vadászat során magánál tartani és használni.

(4) Az azonosító jelen szereplő adatokat a nagyvad felvásárlója, felhasználója vagy feldolgozója oly módon köteles a megfelelő bizonylatokba bejegyezni, hogy abból a vad vadászterületről való származása is megállapítható legyen. A behelyezett azonosító jelet a vad csánkján a vad – egésze vagy zsigerelt teste – feldolgozásáig meg kell őrizni.

Vhr. 44/A. §95 (1) A Vtv. 57. § (4) bekezdés alkalmazásában vadgazdálkodási-vadászati gyakorlatnak minősül a legalább összesen 10 éven keresztül, legalább középfokú végzettséggel való hivatásos vadászi feladatok ellátása.

(2) A szakmai irányítói feladatokat a vadászatra jogosult alkalmazásában álló hivatásos vadász is elláthatja. Egy szakmai irányító legfeljebb kettő vadászatra jogosultnál láthat el ilyen jellegű feladatot.

Vhr. 45. § (1)96 A vadászható madárfajok jogszerűen elejtett, befogott egyedeit szállítani és értékesíteni, az ország területéről kivinni, az országba behozni, valamint az ország területén átszállítani úgy szabad, ha a madár legalább egyik szárnyán a vadfaj meghatározásához szükséges mértékben a tollazatot meghagyták.

(2)97 A vadászható madárfajok közül a nyári lúd, a vetési lúd, a nagy lilik, a kanadai lúd, az erdei szalonka, a szárcsa, a balkáni gerle, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó esetében tilos azok élő vagy elpusztult, illetve elejtett egyedeinek és származékainak vagy könnyen felismerhető részeinek eladása, eladásra történő szállítása, eladásra történő tartása, valamint eladásra történő felkínálása. Ezen cselekmények az egyéb vadászható madárfajok esetében csak a jogszerűen elejtett, befogott egyedekkel végezhetők.

Vhr. 46. §98

(A Vtv. 58. §-ához)

Vhr. 47. §99 (1)100 Az egyéni, illetve a társas vadászati naplót és terítéknyilvántartást a 13. számú mellékletben foglalt minta szerint kell vezetni. Minden vadászatot új sorszámon, annak megkezdése előtt kell naplózni, a vadászat várható befejezésével együtt. A bejegyzett befejezési időponton túl a vadász vadászati tevékenységet nem végezhet. Egyéni vendég- vagy bérvadászat esetében a vadászatot a kísérővadász jegyezi be, társas vadászat esetében pedig a vadászatvezető. Amennyiben a vadászaton vadelejtés, sebzés, hibázás vagy bármilyen vadászati, illetve rendkívüli esemény történt akkor a vadászat végén – egyéni vadászat esetén a vadász, társas vadászat esetén a vadászatvezető, bér- és vendégvadászat esetén pedig a kísérővadász – a vadászati napló megfelelő rovatába bejegyezni, valamint a bejegyzést aláírásával hitelesíteni köteles.

(2)101 A vadászjegyet, a hivatásos vadász szolgálati naplóját, az egyéni, illetve a társas vadászati napló és teríték-nyilvántartást és a vadászatra jogosult által vezetett dokumentumokat a vadász, illetve a vadászatra jogosult – az eredeti bejegyzésekkel – az utolsó bejegyzést követő legalább 5 évig köteles megőrizni. A vadász, illetve a vadászatra jogosult 5 napon belül köteles bejelenteni a vadászati hatóságnak, ha a felsorolt dokumentumok közül bármelyik elveszik, megsemmisül, vagy azt tőle eltulajdonítják.

(A Vtv. 60–63. §-aihoz)

Vhr. 48. § (1)102 A vadászati felelősségbiztosítást a vadászjegy vagy vadászati engedély hatályának idejére kell kötni.

(2)103 A vadászjegy és a vadászati engedély mintáját a 14. számú melléklet tartalmazza.

Vhr. 49. § (1)104 A vadászjegyet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes vadászkamara területi szervezete állítja ki, illetve érvényesíti.

(2)105 A vadászjegyet a vadászati évre kell kiállítani, illetve érvényesíteni.

Vhr. 50. §106 (1)107 Az vadászjegy kiállításának és minden további vadászati évre történő érvényesítésének díja húszezer forint.

(2) A vadászjeggyel rendelkező vadászokról, valamint a hivatásos vadászokról vezetett – évente aktualizált – nyilvántartást a vadászkamara területi szervezete minden év május 31-ig megküldi a területileg illetékes vadászati hatóságnak.

Vhr. 51. §108

Vhr. 52. §109 (1) A vadászati engedélyt a bérvadászati szerződés vagy a meghívólevél alapján a vadászkamarának a tervezett első vadászat helye szerint illetékes területi szervezete állítja ki.

(1a)110 A vadászati engedély kiváltása

a) megkezdett harminc naponként tízezer forint,

b) egy évre százezer forint.

(1b)111 A fel nem használt vadászati engedély nem váltható vissza. A vadászati engedély elvesztése, megsemmisülése esetén a pótlásként kiadott engedély után a teljes összeget kell ismételten megfizetni.

(2) A vadászati engedéllyel rendelkező vadász a vadászati tevékenységet csak abban az esetben kezdheti meg, ha a vadászattal érintett vadászterület kódszámát a vadászatra jogosult a vadászati engedélybe bejegyezte.

(3) A vadászati engedéllyel rendelkező vadász vadászatát – a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával – a vadásztatást végző vadászatra jogosultnak kell bejelentenie az érintett vadászterület szerint illetékes vadászati hatósághoz, továbbá védett természeti terület érintettsége esetén a természetvédelmi hatósághoz is.

(4) Ha a vadászati engedéllyel rendelkező vadász ragadozó madárral folytat vadászatot, a kérelemhez mellékelni kell az illető ország hatósága által a ragadozó madár tartására kiadott engedélyt, továbbá a behozatalára külön jogszabály által kiadott engedélyt.

Vhr. 53. §112 Amennyiben a vadászati engedély kiadása iránti kérelmet a vadász az ügyeivel megbízott vadászatszervező útján nyújtja be, a vadászkamara területi szervezete kérheti a szervező vadásztatási tevékenység folytatására való jogosultsága igazolását. A kérelemhez csatolni kell a bérvadászati szerződés, vagy vendégvadászat esetén a meghívólevél másolatát.

(A Vtv. 65. §-ához)

Vhr. 54. § (1)113 A vadászjegynek vagy a vadászati engedélynek a Vtv. 65. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti visszavonására irányuló eljáráshoz a vadász felelősségét véglegesen megállapító szerv köteles értesíteni a vadász lakóhelye szerinti vadászati hatóságot.

(2)114

(3)115 A vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonásáról rendelkező határozatban foglalt kötelezettség határidőben történő teljesítéséről, illetve annak elmaradásáról a vadászkamara területi szervezete értesíti az első fokon eljáró vadászati hatóságot.

(A Vtv. 66. §-ához)

Vhr. 55–57. §116

(A Vtv. 67–68. §-aihoz)

Vhr. 58. § (1)117 Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből, illetve elöltöltő fegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel, illetve elöltöltő fegyverből kilőtt lövedékkel szabad elejteni. A hivatásos vadász által – nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez – alkalmazható vadászlőszer kivételével vadászati célra legalább 2 mm-től legfeljebb 5 mm-ig terjedő átmérőjű sörét használható.

(2)118 Az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában felsorolt apróvadfajokra elöltöltő fegyverből kilőtt söréttel és lövedékkel, sörétes és golyós vadászlőfegyverrel is lehet vadászni. Vaddisznóra, rókára, borzra, aranysakálra, nyestkutyára, mosómedvére sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is lehet vadászni.

(3)119 Működése vagy felhasználása körülményei folytán szelektív vadbefogó hálóval kizárólag a zárttéri tenyésztésből származó kibocsátott fácán, továbbá a mezei és üregi nyúl, a róka, a gímszarvas, a dámszarvas, a muflon, valamint az őz fogható be.

(4)120 Magyar agárral mezei nyúlra, rókára és aranysakálra lehet vadászni. Nagyvad vadászatára csak legalább 20 mm vágásszélességű nyílheggyel szerelt vadásznyílvessző használható.

Vhr. 59. § (1)121 Vizes területeken és azok védősávjában az ólomsörét használata vadászat során tilos. Amennyiben védősáv nem kerül hatósági kijelölésre, a vizes terület határterületén vízivad vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal érintett területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon vissza.

(2)122 Az (1) bekezdés szerinti vizes területnek tekintendő

a) az 5. számú melléklet III. részében felsorolt terület, és

b) az a halastó vagy egyéb olyan földterület, amelyet állandó jelleggel víz borít, és a vízimadarak rendszeres tartózkodási helyéül szolgál.

(3)123 A vadászati hatóság hivatalból, vagy a természetvédelmi hatóság kezdeményezése alapján a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott vizes területeket és azok védősávját, valamint a tilalom tényét a vadgazdálkodási üzemtervben állapítja meg.

(4)124 A vadászati hatóság indokolt esetben a vizes terület védősávjaként legfeljebb 100 méter szélességű földterületet jelölhet ki.

Vhr. 60. § (1)125 A vadászati hatóság külön engedélyével monitorozás, tudományos kutatás, mintagyűjtés vagy kísérlet, lakott területről történő eltávolítás céljából, vagy humán-, illetve állategészségügyi vagy légtér-biztonsági okból, vadbefogásra olyan kábító és bénító vegyszert, valamint lőszert lehet alkalmazni, amely a vad életét és testi épségét nem veszélyezteti. Tudományos kutatás céljából a vadászati hatóság a vadászati módok, illetve a vadászati idények alól felmentést adhat.

(2)126

(3)127 Vadászterületnek minősülő állattartó telepen, illetve mezőgazdasági létesítmény területén és azok környezetében a tulajdonos vagy használó írásbeli felkérése alapján a vadászatra jogosult részére a vadászati hatóság kérelemre engedélyezheti az elvadult házi galamb riasztását és gyérítését.

(4)128 A vadászati hatóság a vadászatra jogosult kérelmére a vadpulyka állományszabályozásának céljából engedélyezheti a vadpulyka gyérítését.

Vhr. 61. § (1)129 A vadászeb fajtacsoportba a vadászkutyaként elfogadott és nyilvántartott fajták közül az apróvad és nagyvad vadászatára, a solymászatra, az agarászatra, valamint kotorékmunkára Magyarországon jellemzően használt fajták tartoznak.

(2)130 A vadászaton jellemzően használt fajták (a továbbiakban: vadászkutyafajták) vadászati alkalmassági vizsgaszabályzatát (a továbbiakban: VAV szabályzat) a vadászkutyafajták elismert tenyésztő szervezetei és a vadászkamara együttes javaslata alapján a minisztérium hagyja jóvá, és a Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.

(3)131 A vadászkutyafajták vadászati alkalmassági követelményeit a VAV szabályzatban, amennyiben indokolt, fajtánként az apró- és nagyvadvadászat, a hagyományos vadászati módok, továbbá a kotorékmunka során adódó feladatok szerint kell meghatározni. A VAV szabályzatnak tartalmaznia kell a minősítést végző teljesítménybíró kijelölésének szabályait, valamint a vadászkutyafajták alkalmassági vizsgájának és nyilvántartásának rendjét.

(4)132 VAV vizsgát a vadászkamara területi szervezetei, valamint az elismert tenyésztő szervezetek rendezhetnek, feltéve hogy eleget tesznek a vizsgáztatásra e rendeletben, továbbá a (2) bekezdés szerinti VAV szabályzatban előírt követelményeknek. A vizsgát elsődlegesen az e célból szervezett vadászaton, ha ez nem lehetséges, mesterséges körülmények között kell megtartani.

(5)133 A VAV vizsgával kapcsolatos nyilvántartási feladatokat a vadászkamara látja el, ennek keretében az adott évben eredményes vizsgát tett vadászkutyákról jelentést készít, amelynek egy példányát a tárgyévet követő év február 15-ig a minisztérium részére megküldi. A jelentés megyénként, vadászkutyafajtánként és vizsgatípusonként tartalmazza az adott évben eredményes vizsgát tett vadászkutyák számát.

(6)134 A vadászkutyafajták külön jogszabály szerinti munkavizsgájának a fajtakörnek megfelelő vadászati kiképzettség felmérésére is ki kell terjednie. Amennyiben ez a vizsga vagy vizsgarész megfelel a VAV szabályzatban foglaltaknak, az egyben igazolja az adott vadászkutya vadászati alkalmasságát is.

Vhr. 62. § (1)135 A VAV vizsgán csak az a személy végezhet minősítést, aki teljesítménybírói igazolvánnyal és érvényes vadászjeggyel rendelkezik.

(2)136 A VAV vizsgán biztosítani kell, hogy a VAV szabályzatban megadott munkateljesítmény-feltételeknek megfelelő, a vadászeb fajtacsoportba tartozó, Magyarországon jellemzően nem használt kutyafajták, valamint a származásigazolással nem rendelkező fajtakeverék vadászkutyák is vizsgát tehessenek.

(3)137 A vadászkamara területi szervezete köteles a megfelelő vadászati kiképzettséget is tanúsító sorszámozott, vadászati alkalmassági vizsga igazolványt (a továbbiakban: VAV igazolvány) kiállítani, amelyben fel kell tüntetni a vadászkutya egyedi jelölését. Ha a vadászkutya vadászati alkalmassági vizsgáját az elismert tenyésztő szervezet rendezi, köteles a bírálati lap egy példányát haladéktalanul megküldeni a vadászkamara területi szervezetének, amely ez alapján kiállítja és a vadászkutya tulajdonosa részére kiadja a VAV igazolványt. A VAV igazolvány mintáját a 24. számú melléklet tartalmazza.

(4)138 A minősítést végző személyekből álló bizottság a vizsga napján összesítőt készít a 24. számú melléklet szerint. A vizsgáztatásról és a VAV igazolványokról a vadászkamara területi szervezetei nyilvántartást vezetnek, melyhez az elismert tenyésztő szervezet a vadászkutya alkalmassági vizsga összesítő egy példányát 8 napon belül megküldi a vadászkamara területi szervezetének.

Vhr. 63. §139 (1)140 A vadászaton – a vaddisznó hajtóvadászata kivételével – az alkalmazott vadászati módnak megfelelő, vadászati alkalmassági vizsgát igazoltan teljesített és egyedi azonosítóval ellátott vadászkutya használható. A vadászat során a vadászkutya vezetője a VAV igazolványt, illetve az ezzel egyenértékű munkavizsga bizonyítványt köteles magánál tartani, és azt a vadászat ellenőrzésére feljogosított személy felhívására bemutatni.

(2)141 A vadászkutya vezetője köteles a vadászterületen folytatott munka közben jól látható és az állat egészségét, biztonságát nem veszélyeztető megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát ellátni, a kotorékeb kivételével.

(3)142 A vadászatra jogosult köteles gondoskodni a vadászkutyát tartó és azt a vadászaton rendszeresen vezető hivatásos vadász részére a kutyatartás igazolt költségeinek legalább ötven százalékának megtérítéséről.

Vhr. 64. § (1)143 Vadászterületen vadászkutya vadászati alkalmassági vizsgája továbbá a külön jogszabály szerinti teljesítményvizsgálata és minősítése céljából – a képesség- és tenyészvizsga, illetve a mezei verseny kivételével – verseny, illetve vizsga augusztus 1.–február 28. között rendezhető. A február 28.–augusztus 1. közötti időszakban tartott rendezvényekhez vagy vadászeb gyakoroltatásához kizárólag tenyésztésből kihelyezett apróvad használható.

(2)144 A vadászterületen az (1) bekezdés szerinti rendezvények lebonyolításához, illetve a vadászeb gyakoroltatásához a vadászatra jogosult előzetes hozzájárulása is szükséges. A vadászeb gyakoroltatásához a vadászterületen külön területrész is kijelölhető.

(3) Vérebversenyhez a vad szándékos sebzése tilos. Vérebverseny kizárólag előre meghatározott időpontban lefolytatott hajtó-, illetve terelővadászat után rendezhető meg.

(A Vtv. 69. §-ához)

Vhr. 65. § (1)145 A vadász a vadászat megkezdése előtt köteles a vadászatra jogosultnál a vadászatra az előírt rendben bejelentkezni. Egyéni vadászat esetén a vadászatra jogosultnál való bejelentkezésnek minősül a vadászatnak a vadászati napló vezetésére meghatározott szabályok szerinti bejegyzése. A vadász e rend szerinti jelentkezésével a vadászatra jogosult hozzájárulása a vadászathoz megadottnak tekintendő. Egyéni vadászat esetén a vadászat a vadászati naplóba történő beiratkozással veszi kezdetét, és a vadászati naplóból történő kiiratkozással ér véget. Egyéni vadászati módok esetén a vadászatra jogosult köteles a vadászatok rendjére vonatkozó rendelkezéseit ismertetni.

(2)146 A vadászatra jogosult a vadászat részletes rendjét a vadászterületnek megfelelően, a helyi viszonyok szerint köteles megállapítani.

(3)147 A vadász köteles a helyi szabályzatban foglaltakat megtartani, valamint a jogosult által felhatalmazott vadászatvezetőnek, illetve kísérő vadásznak a vadászat rendjére vonatkozó utasításait követni. A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető, egyéni vadászat esetén a jogosult vagy a hivatásos vadász figyelmezteti, súlyosabb esetben az érintett vadászatból kizárja.

Vhr. 66. § (1)148 Társas vadászati mód esetén a vadászatra jogosult köteles vadászatvezetőt állítani. A társasvadászatot a vadászatvezető irányítja. A társasvadászat vezetője a vadászati hatóság nyilvántartása szerint az adott vadászterületen alkalmazott hivatásos vadász, vagy hatályos vadászjeggyel és legalább középfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítéssel rendelkező személy lehet.

(2)149 A társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-áig a vadászati hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint – a természetvédelem alatt álló területre vonatkozóan – a természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges változást – legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően – bejelenteni.

(3)150 A társas nagyvad vadászatról hajtásonként külön legalább 1:20000 léptékű hajtástérképet kell készíteni. A hajtástérkép egy példányát a vadászat megkezdése előtt át kell adni a lőállásokban helyet foglaló valamennyi vadásznak, a vadászatvezetőnek, a hajtás- és szárnyvezetőknek, a felvezetőknek, a vadászaton gépjárművel közlekedőknek, a vadösszeszedőknek és az utánkeresőknek.

(4)151 A hajtástérképnek tartalmaznia kell:

a)152

b)153 a lőállásra felállított vadász helyzetét a tilos lőirányok egyértelmű feltüntetésével (ugyanazon a lapon),

c) a hajtás irányát,

d) a szükséges biztonsági rendszabályok leírását,

e) a vadászatvezető, illetve a felvezető(k) elérhetőségét.

(5)154 Amennyiben a hajtástérkép nem tartalmazza a (4) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeket, illetve, ha a vadászati hatóság azt állapítja meg, hogy a biztonságos vadászat feltételei nem állnak fenn, a társasvadászat megrendezését megtiltja.

(6)155 A helyi szabályzatban foglalt rendelkezések megsértése esetén – amennyiben az a Vtv. alapján nem minősül jogosulatlan vadászatnak, vagy a vadászat rendje megsértésének – a vadászatra jogosult járhat el.

Vhr. 67. § (1)156 A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász köteles a vadászat megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy a vadász rendelkezik-e a vadászat gyakorlásának személyi feltételeivel. Ha a vadászaton vadászkutya is részt vesz, a vadászatvezető a vadászat megkezdése előtt ellenőrzi, hogy a vadászatra használt vadászkutya a 63. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel.

(2)157 A vadászterületen a jogosult azoknak az egyénileg vadászó személyeknek a közvetlen (együtt tartózkodó) kíséretéről köteles gondoskodni, akik a biztonságos vagy szakszerű vadászathoz szükséges helyi ismeretekkel nem rendelkezhetnek, vagy ezt kérik. Kísérőként a jogosult elsősorban a hivatásos vadászt köteles megbízni, illetve – ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé – e feladatra alkalmas, vadászjeggyel rendelkező vadász is megbízható. Az egyénileg vadászó, meghatározott fajú és számú vad vadászatára jogosító bérvadászati szerződéssel rendelkező személy mellé – eltérő megállapodás hiányában – közvetlen kísérőszemélyt kell állítani. Társas vadászati mód esetén a kíséretről a vadászat rendjének megfelelően kell gondoskodni, amelynek során a kíséret meghatározott területrészen irányított is lehet.

(3) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász a vadászat megkezdése előtt tájékoztatást ad a vadászat alatt követendő magatartásról. A vadász csak olyan fajú, ivarú, trófeaminőségű és mennyiségű vadat ejthet el, amelyre rendelkezik a jogosult hozzájárulásával, illetve arra adhat le lövést, amelynek elejtésére a vadászatvezető vagy a kísérővadász előzetesen engedélyt adott. Aki a vadászat során nem engedélyezett vadat ejt el, köteles haladéktalanul a jogosultnak, illetve társasvadászaton a vadászatvezetőnek bejelenteni.

(3a)158 Bér- vagy vendégvadászat esetén a kísérő vadász gondoskodik a sebzett vad utánkereséséről, az elejtett vad szabályszerű megjelöléséről, a lőtt vad kezeléséről, szállításáról, a vadászati naplóba való bejegyzésről.

(4) A jogosult évente legalább egy alkalommal köteles balesetvédelmi oktatást tartani a vadászatra vonatkozó szabályokról; erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A vadászatvezető, illetve egyéni vadászat esetén a kísérő köteles a vadászat megkezdése előtt balesetvédelmi eligazítást tartani, amit a résztvevők aláírásukkal igazolnak.

Vhr. 68. § (1)159 A vadászterület államhatárral határos részének kivételével a vadászterület határától számított háromszáz méteren belül lesvadászatot folytatni, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más műszaki létesítmény kivételével vadgazdálkodási berendezést, vadbefogót, szórót létesíteni, működtetni csak a szomszédos vadászterületek jogosultjával kötött megállapodás alapján szabad.

(2) Tilos a szomszéd vadászterület vadállományának szándékos zavarása, továbbá vadnak elejtés, befogás céljából más vadászterületére való terelése, illetve hajtása.

(3) A vadászat során tilos a szomszéd vadászterületre átlőni.

(A Vtv. 70. §-ához)

Vhr. 69. § (1) A Vtv. 70. § (1) bekezdésének a) pontja szerint egyéni vadászatnak minősül:

a) a cserkelés,

b) a les,

c) a barkácsolás, és

d) a vízijárműből történő vadászat,

e) az egyéni apróvad vadászat,

f) a solymászat,

g)160 az agarászat.

(2)161 Vadászterületen a solymászatra használt vadászmadár betanításához, bevadászásához szükséges röpítés és műpedzés, valamint a magyar agár tanításához szükséges „műnyúl” utáni futtatás csak a vadászatra jogosult hozzájárulásával, a vadászterület e célra kijelölt részén végezhető.

(3) Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával keresőtávcső használata kötelező.

(4)162 Vaddisznó, aranysakál, borz és róka éjszakai vadászatán a vadász köteles magánál tartani és használni keresőtávcsövet, céltávcsövet, valamint kézilámpát, továbbá – ha a vadászati hatóság az eseti használatát külön engedélyezte – a fegyverlámpát.

Vhr. 70. § (1)163 A Vtv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerint társasvadászatnak minősül a nagyvad terelő- és hajtóvadászata, az apróvad kereső-, illetve hajtóvadászata amennyiben a felsorolt vadászatokon három vagy több vadász vesz részt. Nagyvad terelővadászatának minősül a hajtóebek használata nélkül, vagy legfeljebb 45 cm marmagasságú hajtóebek használatával szervezett társasvadászat.

(2)164 Apróvad vadászatán az 1. § ba)–bb) pontjaiban felsorolt apróvadfajok ejthetőek el.

(3)165 Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a gímtehén, -ünő, -borjú, a dámtehén, -ünő, -borjú, a muflonjuh, -jerke, -bárány, az őzsuta és -gida, továbbá az 1. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja szerinti apróvadfajok (a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével).

(4) Nagyvad hajtóvadászaton lőhető a vaddisznó és az 1. § bb) pontja szerinti apróvadfajok a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével.

(5)166 A társas nagyvad vadászaton részt vevő vadászok száma – ide nem értve a hivatásos vadászokat és a hajtást irányító vadászokat – nem haladhatja meg a 25 főt.

(6)167 Sík terepen egy vonalban kijelölt lőállások, illetve a lőálláson elhelyezkedő vadászok összelövésének lehetősége esetén kizárólag magasított lőállások használhatók.

Vhr. 71. § (1)168 Fácánra, fogolyra, vadrécére, vadlibára, szárcsára, erdei szalonkára, balkáni gerlére, örvös galambra röptében, mezei nyúlra futtában szabad lőni (kivéve a sebzett vagy beteg, mozgásukban korlátozott egyedeket). A vaddisznó és a sebzett nagyvad, illetve terelővadászaton a sutavad kivételével csak álló nagyvadra szabad lőni. Íjjal történő vadászat esetén a mezei nyúlra nemcsak futtában, a szárnyas vadra nemcsak röptében szabad nyilazni.

(2) A lőállásokhoz a vadászatvezető vagy a felvezető vezeti a vadászokat. A lőállás elfoglalásakor a felvezető a vadásszal ismerteti a szomszédainak helyzetét, a hajtás irányát, valamint a tilos lőirányokat. Ha a vadászat gazdasági vagy földút közelében folyik, az utakra őröket kell állítani. Tilos a hajtók között kitörő vagy a vadászok vonalán átfutó vadat célozva követni. A lőállást a hajtás, illetve a terelés befejezése előtt tilos elhagyni.

(3)169 A lőállásokon a lőállásoktól 5–15 méteres távolságban feltűnő színű (piros vagy narancssárga) szalaggal vagy festékkel – a természeti környezet megkímélése mellett – a tilos lőirányokat fel kell tüntetni. A megengedett lőirányokat úgy kell meghatározni, hogy az abba az irányba leadott lövések semmi esetre se veszélyeztessék mások életét és testi épségét.

(4)170 A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja. A hajtás megindítását és végét a vadászatvezető a vadászat résztvevői számára köteles egyértelműen jelezni. A hajtás megindítása előtt és befejezése után tilos lövést leadni, kivéve – a vadászatvezető előzetes eligazítása alapján – a sebzett vad terítékre hozását. A hajtás megindítása előtt és befejezése után szabálytalanul lövést leadó vadászt a vadászatvezető köteles a napi vadászatból kizárni.

(5)171 A vadászat nem kezdhető meg a biztonságos lefolytatását akadályozó körülmény esetén. A vadászat biztonságos lefolytatását akadályozó bármely körülmény fellépése esetén a vadászatot be kell szüntetni.

(6)172 Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy az (1)–(5) bekezdésekben meghatározott előírások valamelyikét a jogosult megszegte, a vadászatot azonnal leállítja, és ha úgy ítéli meg, hogy az a vadászat biztonságát veszélyezteti, további intézkedésig a társas nagyvad vadászatok megrendezését felfüggesztheti.

Vhr. 72. § (1) Lakott területen, közforgalmú járművön, valamint idegen vadászterületen történő áthaladáskor a vadászlőfegyver csak kiürítve, tokban tartható, illetve szállítható. Tilos vadászlőfegyvert őrizetlenül hagyni. A vadászlőfegyver használata előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e megtöltve, a csőbe nem került-e idegen anyag; külső kakasos vadászlőfegyver kakasa nincs-e felhúzva.

(2) A töltött vadászlőfegyver a vadászat során biztosítva a vállon vagy kézben tartva, a csőtorkolattal felfelé hordható. A vadászlőfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor szabad, amikor a vadászat megkezdődött. A vadászlőfegyvert mindig úgy kell kezelni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. A vadászlőfegyvert csak a lövés előtt szabad tűzkész, illetve golyós lőfegyver elsütő billentyűjét gyorsított állapotba helyezni. Ha a lövés elmarad, a vadászlőfegyvert haladéktalanul ismét biztosítani, a golyós lőfegyver gyorsítóját feszteleníteni is kell. A vadászlőfegyvert terepakadályokon történő áthaladások megkezdése előtt, magasleslétra használata előtt, a fegyver meghibásodásakor, a vadászat során tartott szünetekben, valamint a vadászat befejezésekor előbb ki kell üríteni, és a kiürített fegyvert a többi vadász számára is láthatóvá tenni.

(3) A vadászat alkalmával a leshelyet vagy lőállást az előzetesen megbeszélt időpontig vagy a vadászat befejezésének jelzéséig nem szabad elhagyni. Sötétben a vadász a megállapodás szerinti hang- és folyamatos fényjel leadásával közeledhet a másik vadász helyéhez.

Vhr. 73. § (1) Vízen történő vadászatra csak az a kézi erővel hajtott vízijármű – csónak – használható, amely

a) kifogástalan műszaki állapotú,

b) a vadászlőfegyverrel való lövéshez egyensúlyt biztosít, valamint

c) rendelkezik rögzített ülőhellyel. Vízijárműből való vadászat alkalmával a járművön – a vezetőjén kívül – egy vadász vadászkutyával tartózkodhat.

(2)173 Nagyvad terelő és hajtóvadászatán hajtóként az a személy alkalmazható, aki legalább a 16. életévét, apróvad vadászatánál pedig a 14. életévét betöltötte. Nagyvad társasvadászata során a hajtóknak és az őket irányító mozgó vadászoknak a természeti környezet jellegétől eltérő, feltűnő színű mellényt, a vadászat többi résztvevőjének pedig a természeti környezettől eltérő feltűnő színű szalagot, vagy jelzést kell viselniük, aminek biztosítása a vadászatra jogosult kötelessége. Apróvadvadászaton töltögető feladatra csak az átengedett vadászlőfegyverrel megegyező jellegű vadászlőfegyver tartására jogosult, hatályos vadászjeggyel rendelkező és a feladat ellátására kioktatott személyt lehet alkalmazni.

(2a)174 Nagyvad társasvadászata során a természeti környezet jellegétől eltérő, feltűnő színű mellény viselését a vadászatvezető a vadászat valamennyi résztvevője számára előírhatja, ha ez a vadászat biztonságos lefolytatása érdekében szükséges. A mellények biztosítása a vadászatra jogosult feladata.

(2b)175 Apróvad társasvadászata során a vadászat valamennyi résztvevőjének legalább a természeti környezet jellegétől eltérő, feltűnő színű szalagot vagy jelzést kell viselnie, amelyek biztosítása a vadászatra jogosult feladata.

(3) Hajtásnál a hajtók közé megfelelő gyakorlattal és terepismerettel rendelkező hivatásos vagy sportvadászokat kell beosztani.

(4) Sebzett, beszorított vagy lefogott nagyvadat a hajtónak nem szabad megközelítenie. Ha a vadászat során a vad támadása miatt valakit veszély fenyeget, a szomszéd vadász köteles haladéktalanul segítségére sietni.

Vhr. 74. § (1)176 Minden vadászházban elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. A társas vadászat színhelyére az MSZ 13553-as szabványnak megfelelő összetételű elsősegélydobozt kell vinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik. Egyéni és társasvadászat során minden vadász köteles „A” kategóriájú elsősegélycsomagot magánál tartani. A vadászattal kapcsolatos építményeket és egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek megfelelően kell létesíteni és üzemben tartani.

(2) Személyi sérülés esetén a sérültet azonnal elsősegélyben kell részesíteni, és haladéktalanul gondoskodni kell orvosi ellátásáról. A vadászlőfegyverrel okozott személyi sérülés esetén elsősegélyt kell nyújtani, és a helyszínt biztosítani kell.

Vhr. 75. § (1)177 Ha a lőfegyverrel vagy íjjal okozott vadászati baleset társas, vagy legalább kettő egymással kapcsolatot tartó vadász egyéni vadászatán történt, a vadászatvezető, illetőleg a balesetet észlelő vadász köteles a vadászatot azonnal leállítani. Azokat a vadászokat, akiknek a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában szerepe lehet, vissza kell állítani arra a helyre, ahol a sérülés bekövetkezésekor tartózkodtak, illetőleg helyben maradásra kell felszólítani. Tisztázni kell a baleset alkalmával a vad mozgásának irányát, elejtése helyét, a vadászok lövés idején elfoglalt helyzetét, illetve haladásuk irányát, a lőirányokat, a lövés körülményeit, valamint azt, hogy ki adott le lövést.

(2) A vadászatvezető a baleset körülményeit írásban rögzíti, és vázrajzon szemlélteti, melyben jelölnie kell a vadászoknak a sérülés bekövetkezésekor elfoglalt helyét és egyéb – a későbbi vizsgálathoz szükséges – adatot.

(3) Azoktól a vadászoktól, akik a sérülés alkalmával a közelben tartózkodtak és a baleset helye irányába adtak le lövést, a kiürített vadászlőfegyvert és a lőszert a vadászatvezetőnek át kell vennie. A vadászlőfegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszereket a tulajdonosa nevének megjelölésével biztonságos körülmények között kell tárolni.

(4) A rendőrhatóság megérkezése után a helyszínen bekövetkezett esetleges változásról, valamint az eredeti helyzetről a balesetet előidéző, illetőleg a helyszín biztosítását ellátó személy köteles tájékoztatást adni.

(5)178 Minden vadász- és szolgálati lőfegyverrel okozott személyi sérüléssel járó balesetet haladéktalanul be kell jelenteni a rendőr- és vadászati hatóságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában jelen levők személyi azonosító adatait, valamint az esemény helyét, időpontját, a sérülés jellegét és a megtett, illetőleg tervezett intézkedéseket.

(A Vtv. 71. §-ához)179

Vhr. 75/A. §180 (1) A 72–75. §-okban foglalt rendelkezéseket elöltöltő fegyverrel folytatott vadászat esetén az elöltöltő fegyverek műszaki sajátosságaiból adódó eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2) A Vtv. 71. § (1) bekezdés 2. pontja alkalmazásában a vadászat rendje megsértésének minősül a Vtv. 37/A. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott tiltott vadászati eszköz vadászaton történő birtoklása is.

(A Vtv. 73–74. §-aihoz)

Vhr. 76. § (1)181 A trófeabírálat megállapítja a trófea adatait, a trófeás vad becsült korát, a trófea korosztály szerinti besorolását, valamint az elejtés esetleges szakszerűtlenségét. A trófeabírálat során a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) bírálati képletei az irányadók.

(2) A gímszarvas, dámszarvas, az őz és a muflon nagyvadfajok egyedeinek korosztály szerinti besorolását a 16. számú melléklet tartalmazza.

(3)182 A jogosult, illetve megbízottja a vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett vad trófeáját az elejtés helye szerint illetékes vadászati hatóságnál, vagy térségi trófeabírálaton is bemutathatja.

(4)183 A jogosult, illetve megbízottja a vadászati engedéllyel rendelkező vadász által elejtett vad trófeáját bármelyik vadászati hatóságnál bemutathatja. Ez esetben a trófeát elbíráló vadászati hatóság 30 napon belül hivatalból küldi meg a bírálat eredményét az elejtés helye szerint illetékes vadászati hatóságnak.

Vhr. 76/A. §184 (1) Az elejtés szakszerűtlenségének elbírálása az elejtés helye szerinti tájegység természetes élőhelyi adottságai, valamint az elejtett vad életkorának figyelembevételével, az objektív trófea-értékmérők alapján történik. A szakszerűtlen elejtés minősítésének vadfajonkénti és koronkénti meghatározását a tájegységi vadgazdálkodási terv tartalmazza.

(2) A Vtv. 74/A. § (1) bekezdése alkalmazásában a trófeás vad szakszerűtlen elejtésének minősül az olyan legfeljebb középkorú, szabályos trófeájú vad elejtése, amely az elejtés helye szerinti tájegységben élő vadállományra a tájegységi vadgazdálkodási tervben meghatározott, mért trófeajellemzők szerint, korosztályának kiemelkedő minőségű csoportjába tartozik.

(3) Az elejtés szakszerűtlenségének minősítése hibapontokkal történik. Az elejtés szakszerűtlensége lehet

a) kis mértékű: 1 hibapont,

b) közepes mértékű: 2 hibapont,

c) súlyos mértékű: 3 hibapont.

(4) A Vtv. 74/A. § (2) bekezdése szerint az adott vadászati évben a trófeás vaddal való ismétlődően szakszerűtlen gazdálkodásnak minősül, ha a trófeabírálat során a szakszerűtlen elejtések miatt kapott hibapontok összege – az éves vadgazdálkodási tervben a trófeás vadfaj fiatal-, valamint középkorú egyedeire meghatározott elejtési darabszám alapján – a maximálisan meghatározható hibapontok 10%-át az adott korosztályban eléri.

(5) Ha az adott vadászati évben a trófeabírálat során kapott hibapont a meghatározható hibapontok 10%-át eléri, a vadászati hatóság figyelmezteti a vadászatra jogosultat a trófeás vad szakszerű hasznosítására.

(6) Ha az adott vadászati évet megelőző két vadászati évben a vadászati hatóság az (5) bekezdésben meghatározott módon legalább az egyik vadászati évben figyelmeztette a vadászatra jogosultat, és a trófeabírálat során kapott hibapont a meghatározható hibapontok 10%-át az adott vadászati évben is eléri, akkor a vadászati hatóság

a) az (5) bekezdésben foglaltak szerint ismételten figyelmezteti a vadászatra jogosultat, és

b) az érintett vadfajra vonatkozóan a vadászatra jogosult következő vadászati évére szóló éves vadgazdálkodási tervében rendelkezik a Vtv. 74/A. § (2) bekezdésében meghatározott korlátozásokról.

Vhr. 77. § (1) A vad (vaddisznót kivéve) trófeájának bemutatása megfelelően előkészített teljes nagykoponyával vagy szabályosan kiskoponyára vágva szükséges.

(2)185 A hivatásos vadász – a vadászatra jogosult által kötött eltérő megállapodás hiányában – köteles a működési területén elejtett vad trófeáját – a vadászatra jogosult rendelkezésének megfelelően – bírálatra kikészíteni. A bírálatra előkészített trófea tárolásáról a vadászatra jogosult gondoskodik.

(3) A vadászati idényen kívül, hatósági engedéllyel elejtett vad trófeáját legkésőbb az elejtéstől számított harminc napon belül kell bírálatra bemutatni.

(4) Az állat-egészségügyi okból elejtett, elhullott vagy a jogosulatlan vadászat során elejtett és lefoglalt, valamint a gépjárművel való ütközés során elpusztult vad trófeáját kötelező – a (3) bekezdésben foglaltak szerint – bírálatra bemutatni. Az ilyen trófea bírálatát a vadászati hatóság díjmentesen végzi.

(5)186 A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a vadászatra jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni.

(6) A vad származékainak a jogosult hozzájárulása nélküli gyűjtése esetén a Vtv. 84. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Vhr. 78. §187 A következő nemzetközi ponthatárt elérő trófeák (a továbbiakban: C.I.C. pont):

a)188 gímszarvas (230 C.I.C. pont),

b)189 dámszarvas (210 C.I.C. pont),

c)190 muflonkos (210 C.I.C. pont),

d)191 őzbak (160 C.I.C. pont),

e)192 vadkan (130 C.I.C. pont)

esetében a bírálatot végző vadászati hatóság köteles – az értékelést követő 20 napon belül – a trófeát,, az Országos Trófeabíráló Testületnek ( a továbbiakban: OTT) felülbírálatra bemutatni.

Vhr. 79. §193 (1) A vadászati hatóság az elejtő és a vadászatra jogosult részére a trófea bemutatását a 17. számú melléklet szerinti trófea bírálati lapon aláírással és bélyegzővel igazolja. A trófeabírálati lap tartalmazza a bírálatot végző hatóság megnevezését, ügyszámát, az igazolás helyét, idejét, a kiadmányozó nevét és hivatali beosztását, valamint a trófea bírálati adatait és minősítését. A vadászati hatóság az elbírált trófeán – a vaddisznóagyar és a vadászati engedéllyel elejtett vad trófeája kivételével – maradandó módon feltünteti a trófea bírálati ügyszámát.

(2)194 A trófea kivitelénél a trófeabírálat vadászati hatóság igazolását a vámhatóságnak, illetve a trófea származásának ellenőrzésére jogosult szerv felhívására be kell mutatni. Az elhullott vagy egyéb nem közvetlen elejtésből származó trófea, illetve hullott agancs kiviteléhez a vadászati hatóság engedélye szükséges.

(3) A vadászati hatóság a jogszerűen elejtett trófeás vad éremhatárt elérő trófeájáról az elejtő nevére kiállított oklevelet és érmet is átad.

(4)195

Vhr. 80. § (1)196 Elhullott vagy állategészségügyi okból elejtett vad trófeabírálati kérelméhez az elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételeiről szóló jogszabály szerint kiadott igazolást kell csatolni.

(2) A gépjárművel való ütközés miatt elhullott vad trófeabírálatához a balesetről készült jegyzőkönyvet is csatolni kell.

Vhr. 81. §197 (1)198 A nemzeti értékké nyilvánított trófea fölötti rendelkezési jog a nemzeti értékké nyilvánító határozatban korlátozható.

(2)199

(3)200 A trófea nemzeti értékké nyilvánítása esetén a vadászatra jogosult a rendelkezési jogának korlátozása arányában kártalanítást igényelhet. Amennyiben a nemzeti értékké nyilvánított trófeát bérvadászati szerződés keretében ejtették el, a szerződésben szereplő elejtési összeg mértékéig igényelhető kártalanítás.

(A Vtv. 75–81. §-aihoz)

Vhr. 82. §201 (1) A Vtv. 75. § (2) bekezdésében foglalt vadkár tíz százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni.

(2) A Vtv. 75. § (2) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.

(3) Mezőgazdasági vadkárt a vadkárfelmérési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:

a) őszi gabona: október 1. – július 31.

b) tavaszi gabona: április 1. – augusztus 31.

c) kukorica: április 15. – november 15.

d) burgonya: április 15. – október 15.

e) napraforgó, szója: április 15. – szeptember 30.

f) borsó: március 1. – augusztus 30.

g) szőlő, gyümölcsös: egész évben

Vhr. 82/A. §202 (1) A Vtv. 79. § (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában nagy értékű növénykultúrának minősül a csemegekukorica, az étkezési napraforgó, a szántóföldi zöldségnövények, az ökológiai gazdálkodásban termesztett növények, valamint a fajta-előállítási, fajtafenntartási, vetőmag-előállítási és kísérleti célú növényállomány.

(2) A Vtv. 79. § (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában fokozottan vadkárveszélyes területnek minősül az a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla, amelynek szegélye 40%-ot meghaladóan

a) erdő, nádas művelési ágba vagy műveléssel felhagyott, a vad elrejtőzését lehetővé tevő, egyéb művelési ágba tartozó területtel határos, vagy

b) más mezőgazdasági művelés alatt álló táblával határos és a tábla fekvése szerinti vadászterület erdősültsége meghaladja a 30%-ot.

(3) A Vtv. 79. § (1) bekezdés h) pontjának alkalmazásában vadriasztó láncot vagy egyéb hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt szálas- és tömegtakarmányok, pillangósok, őszi és tavaszi keveréktakarmányok, valamint a gyepterületek művelése és betakarítása során kell alkalmazni.

Vhr. 83. §203 (1)204 Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárfelmérést az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló miniszteri rendeletben vagy az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.

(2)205 A Vtv. 75. § (2) bekezdése alkalmazásában erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben a vad rágása, hántása, túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző, vagy a csúcshajtás lerágásával, letörésével a csemeték fejlődését akadályozó, továbbá az erdei magok elfogyasztása által a természetes erdőfelújulás elmaradását okozó károsítás. A kár pénzértékben történő megállapításához a károsított erdőrészlet értékét kell alapul venni.

(3) A Vtv. 81. § (3) bekezdésének alapján a települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság állítja össze, és azt a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja.

Vhr. 84. § (1)206 A vadkárfelmérésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint azt, hogy a károsult a kár megelőzési kötelezettségének milyen módon tett eleget, illetve a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeit is.

(2)207 A mezőgazdasági (ideértve a szőlőt és gyümölcsöst is) és az erdei vadkárok felméréséhez a szakértő által alkalmazott jegyzőkönyv mintáját a 19. számú melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyvet a szakértőnek és a vadkárfelmérési eljárással érintett feleknek (képviselőinek) kell aláírniuk.

(3)208 A kárfelmérési jegyzőkönyvre alappal nem hivatkozhat az, aki annak tartalmát aláírásával nem hitelesítette. Ha valamelyik fél a jegyzőkönyv tartalmával nem ért egyet, e tényt a jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg, a jegyzőkönyv megjegyzés rovatában rögzítheti.

(A Vtv. 82. §-ához)

Vhr. 85. §209

(A Vtv. 83–85. §-aihoz)

Vhr. 86. § (1) A Vtv. 84. §-ának (3) bekezdésében foglalt vadvédelmi bírságot a vad egyedének a 20. számú mellékletben foglalt vadfajok és a hullott agancs vadgazdálkodási értékének jegyzéke figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Vadgazdálkodással, vadászattal összefüggő szabálysértési vagy büntetőügyben indult eljárásról az eljáró szerv, továbbá az érintett vadászatra jogosult köteles a cselekmény helye szerint illetékes vadászati hatóságot írásban tájékoztatni.

(3)210 A vadászjegy elvesztésével, megsemmisülésével, vagy eltulajdonításával kapcsolatos 5 napon belüli bejelentési kötelezettséget a vadászjegy elvesztéséről, megsemmisüléséről, vagy eltulajdonításáról történő tudomásszerzéstől kell számítani.

Vhr. 87. §211 A vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság összegét a 10032000-01031654-00000000 számú „Vadgazdálkodási bevételek” központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság határozatában meghatározott módon készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.

(A Vtv. 87–89. §-aihoz)

Vhr. 88. § (1)212

(2) A vadászati hatósági feladatot ellátó személy a munkavégzés során köteles a hivatalos személyre utalást kifejező szolgálati jelvényt viselni, illetve felhívásra köteles magát a szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel is igazolni. A vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek okmányainak mintáját a 21. számú melléklet tartalmazza.

Vhr. 89. §213

Vhr. 90. §214

(A Vtv. 90. §-ához)

Vhr. 91. § Az Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját és a fizetendő díjtételeket a 23. számú melléklet tartalmazza.

Vhr. 92. §215 (1) A vadgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe utalt eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat átutalás vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetés útján, a 25. mellékletben meghatározott előirányzat-felhasználási számlaszámra kell megfizetni.

(2) A vadászterület különleges rendeltetésének megállapítása iránti eljárás igazgatási szolgáltatási díja tízezer forint.

(3) A vadászvizsgát megelőző tanfolyam szervezésének engedélyezésére irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díja negyvenötezer forint.

(A Vtv. 91. §-ához)

Vhr. 93. §216

(A Vtv. 93–94. §-aihoz)

Vhr. 94. §217

(A Vtv. 95. §-ához)

Vhr. 95. §218

Átmeneti és záró rendelkezések

Vhr. 96. § (1)219 Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendeletben foglaltakat a hatálybalépésének napját követően indult vadászati hatósági eljárások során kell alkalmazni.

(3)220 A 27. § (2) bekezdésének a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet, a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 72/2012. (VII. 24.) VM rendelet által megállapított szövegét 2013. vadászati évben kell először alkalmazni.

(3a)221 E rendeletnek a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 14/2016. (III. 2.) FM rendelet hatálybalépését222 megelőző napon hatályos 2. §-át a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXIII. törvény hatálybalépése223 előtt kialakított vadászterületek tekintetében 2017. március 1-ig alkalmazni kell.

(3b)224 A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 41/2016. (VI. 22.) FM rendelettel [a továbbiakban: 41/2016. (VI. 22.) FM rendelet] megállapított rendelkezéseket a 41/2016. (VI. 22.) FM rendelet hatálybalépésekor225 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3c)226 A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 73/2016. (XI. 17.) FM rendelettel [a továbbiakban: 73/2016. (XI. 17.) FM rendelet] megállapított rendelkezéseket a 73/2016. (XI. 17.) FM rendelet hatálybalépésekor227 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3d)228 A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 24/2017. (V. 17.) FM rendelettel [a továbbiakban: 24/2017. (V. 17.) FM rendelet] megállapított 20/E. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezést a 24/2017. (V. 17.) FM rendelet hatálybalépését229 követően indult engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.

(3e)230 A 24/2017. (V. 17.) FM rendelettel megállapított 30. § (5), (7) és (8) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket először a 2018. március 1-jén kezdődő vadászati évben, a 30. § (6) bekezdésében meghatározott rendelkezést először a 2019. március 1-jén kezdődő vadászati évben kell alkalmazni.

(3f)231 A 24/2017. (V. 17.) FM rendelet hatálybalépését232 megelőzően benyújtott kérelem alapján engedélyezett zárttéri vadtartó létesítmény engedélyese 2017. december 31. napjáig a 3. számú melléklet szerinti felszámolási tervet nyújt be a létesítményt engedélyező vadászati hatóság részére. Ha az engedélyes a felszámolási tervet határidőben nem nyújtja be, a vadászati hatóság a létesítési engedélyt hivatalból visszavonja.

(4)233 Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről, 6–9. cikk, II. melléklet, V. melléklet;

b) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő növény- és állatvilág védelméről, 14–15. cikk.

1. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez234

A. A tulajdonosi közösség közös képviselőjének nyilvántartásba vétele iránti kérelem kötelező adattartalma

1. A közös képviselő neve:

2. A közös képviselő lakcíme/székhelye:

3. A közös képviselő adóazonosító jele/adószáma:

4. A közös képviselő telefonszáma:

5. A közös képviselő e-mail címe:

6. A vadászterület határát megállapító határozat száma:

7. A vadászterület kódszáma (megyekódja és a vadászterület sorszáma):

8. Keltezés, a kérelmező aláírása (bélyegzője):

B. A vadászatra jogosult nyilvántartásba vétele iránti kérelem kötelező adattartalma

1. A vadászatra jogosult neve:

2. A vadászatra jogosult címe/székhelye:

3. A vadászatra jogosult adóazonosító jele/adószáma:

3.1. A vadászatra jogosult bírósági bejegyzés száma:

4. A vadászterület határát megállapító határozat száma:

5. A vadászati jog formája:

6. A vadászati jog hasznosításának módja:

7. Keltezés, a kérelmező aláírása (bélyegzője):

2. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez235

A TULAJDONOSI KÖZÖSSÉG VADÁSZATI JOG HASZNOSÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN KÉSZÍTETT MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MINIMÁLIS ADATTARTALMA

1. A tulajdonosi közösség képviselőjének (közös képviselő)

1.1. neve:

1.2. lakhelye/székhelye:

1.3. elérhetősége:

2. A közös képviselő megbízási díjának forintban meghatározott összege;

3. A vadászati jog hasznosításának módja és feltételei;

4. A haszonbérleti díj elszámolásának rendje;

5. A vadászatra jogosult

5.1. neve:

5.2. székhelye:

5.3. címe:

5.4. a bírósági nyilvántartásba vétel/cégbírósági bejegyzés adatai (dátuma, bejegyző bíróság, végzés száma);

6. A tulajdonosi közösség pénzügyi elszámolási rendje

6.1. a közös képviselő beszámolási, illetve a bevételek és kiadások elszámolási rendje (az elszámolás adott időszakról írásban összeállított részletes szöveges és pénzügyi beszámolóból, valamint a további döntésekhez előkészített javaslatokból áll);

6.2. a földtulajdonosokat a vadászati joggal kapcsolatban megillető járandóságok közös képviselő általi kifizetésének rendje;

7. A közös képviselő által a vadászati joggal összefüggésben nyitott bankszámla

7.1. száma:

7.2. a számlavezető bank neve:

7.3. a számlavezető bank címe:

8. A működési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvben foglaltak irányadók.

9. Dátum, a közös képviselő és két tanú aláírása

3. I. számú melléklet a 79 /2004. (V. 4.) FVM rendelethez236

I. A VADASKERT LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló kérelmet az országos hatáskörű vadászati hatósághoz címzetten, de a vadászterülethez tartozó vadaskert fekvése szerint érintett vadászati hatóságnál kell benyújtani.

    1.    A kérelem tartalmazza:

1.1.    a vadaskert létesítésének indokait és célját (röviden);

1.2.    a létesítendő vadaskert adatait (terület, külső kerítéshossz, tervezett vadállomány), a 2–5. pontban meghatározottak szerint;

1.3.    a mellékleteket.

    2.    A kérelemhez mellékletként csatolni kell:

2.1.    A bekerítésre tervezett földterületek ingatlan-nyilvántartás szerinti (helyrajzi számok szerint) tételes felsorolását, a földterület tulajdonosának, használójának megnevezését és előzetes hozzájárulását a vadaskert létesítéséhez;

2.2.    A vadaskert létesítésének tervdokumentációját a következők szerint:

a)    vadaskert létesítésének célja,

b)    természeti adottságok, a terület leírása,

c)    tervezett létesítmények, berendezések,

d)    kor és ivar szerinti bontásban a vadászati évenként tervezett:

da)    vadaskerti törzsállomány,

db)    szaporulat,

dc)    vadászatra behelyezett állomány,

dd)    állományhasznosítás,

e)    tervezett vadászati módok,

f)    vadaskert működési feltételei (takarmányozási technológia, takarmányféleségek),

g)    vadaskerti nyilvántartások (vadaskerti napló, állományváltozási napló, elhullási napló, takarmányozási napló),

h)    állategészségügyi irányelvek (leggyakoribb állategészségügyi problémák, személy- és járműforgalom),

i)    a vadászterület és a tervezett vadaskert térképi megjelenítése, különös tekintettel a külső, esetleg belső kerítések nyomvonalára, valamint az erdőre, a védett természeti területre, továbbá az érintett erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata.

2.3.    A védett természeti terület vagy erdőterület esetében a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnál külön jogszabály szerint kezdeményezett környezeti hatásvizsgálat eredményeként kiadott környezetvédelmi engedélyt.

2.4.    A felszámolási tervet, amely tartalmazza

2.4.1.    a zárttéri vadtartó létesítményben található engedélyezett vadállomány felszámolásának módját, eszközét,

2.4.2.    a felszámolás végrehajtását végző megnevezését,

2.4.3.    a vadászterületnek minősülő földterületen létesült zárttéri vadtartó létesítmény esetén a kerítés lebontásának határidejét vagy az engedélyes nyilatkozatát arról, hogy az engedély végleges visszavonását követő harminc napon belül a kerítés fenntartása céljából kérelmet nyújt be az illetékes erdészeti vagy vadászati hatósághoz.

2.5.    Állati melléktermékek és elhullott állatok kezelési rendjét.

II. A VADASPARK LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A vadaspark létesítésének engedélyezésére, az engedély módosítására irányuló kérelmet az országos hatáskörű vadászati hatósághoz kell benyújtani. A kérelem tartalmazza:

–    vadaspark létesítésének indokait és célját (röviden);

–    a létesítendő vadaspark legfontosabb adatait (terület, külső kerítéshossz, tervezett vadállomány stb.), az alább megadottak szerint;

A kérelemhez mellékletként csatolni kell:

    1.    A bekerítésre tervezett földterületek ingatlan-nyilvántartás szerinti (helyrajzi számok szerint) tételes felsorolását, a földterület tulajdonosának, használójának megnevezését és előzetes hozzájárulását a vadaskert létesítéséhez.

    2.    A vadaspark létesítésének, bővítésének tervdokumentációját a következők szerint:

a)    a vadaspark létesítésének, bővítésének célja,

b)    a természeti adottságok, a terület leírása,

c)    a tervezett létesítmények, berendezések,

d)    a vadaspark működési feltételei (takarmányozási technológia, takarmányféleségek),

e)    vadasparki nyilvántartások (látogatási napló, elhullási napló, állategészségügyi napló),

f)    állategészségügyi irányelvek (leggyakoribb állategészségügyi problémák, személy- és járműforgalom),

g)    a vadászterület és a tervezett vadaspark térképi megjelenítése, különös tekintettel a külső, esetleg belső kerítések nyomvonalára, valamint az erdőre, a védett természeti területre,

h)    az érintett erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata.

    3.    Felszámolási tervet az I. 2.4. pontban meghatározott tartalommal.

    4.    Tenyészet Információs Rendszerben történt regisztráció igazolását.

    5.    Oktatás, kutatás célú vadaspark esetében az oktatási intézménnyel kötött szerződést, megállapodást.

    6.    Bemutatás célú vadaspark esetében, látogatási rendet.

III. A VADFARM LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

    1.    A bekerítésre tervezett földterület tulajdonosának, használójának megnevezése és előzetes hozzájárulása a vadfarm létesítéséhez.

    2.    A vadfarm létesítésének tervdokumentációja a következők tartalmi elemekkel:

a)    a vadfarm létesítésének célja,

b)    a természeti adottságok, a terület leírása,

c)    a tervezett létesítmények, berendezések,

d)    a vadfarm törzsállománya, szaporulat, állományhasznosítás (előbbiek kor és ivar szerinti bontásban),

e)    a vadfarm működési feltételei (takarmányozási technológia, takarmányféleségek),

f)    a vadfarm nyilvántartások (állományváltozási napló, elhullási napló, takarmányozási napló),

g)    állategészségügyi irányelvek (leggyakoribb állategészségügyi problémák, személy- és járműforgalom), a vadfarm állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvossal kötött megállapodás,

h)    a vadfarm térképi megjelenítése, különös tekintettel a külső, esetleg belső kerítések nyomvonalára, a vadfarm létesítményeinek, berendezéseinek elhelyezkedésére, valamint az erdőre, a védett természeti területre,

i)    az érintett erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata, üzemtervezett erdő terület esetén az erdő igénybevételét engedélyező erdészeti hatósági engedély, nem üzemtervezett erdő esetében erdészeti hatóság hozzájáruló nyilatkozata.

    3.    Igazolás a Tenyészet Információs Rendszerben való regisztrációról.

    4.    Felszámolási terv az I. 2.4. pontban meghatározott tartalommal.

IV. ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSI NAPLÓ

Dátum: 20…… január 1-től 20…… december 31-ig.

VADTARTÁSI ENGEDÉLY SZÁMA:

TIR AZONOSÍTÓ:

ENGEDÉLYES NEVE:

CÍM:

TEL.:

E-MAIL:

állományváltozás oka

Vadfaj: ……………………… Ivar: ………………………

összesen

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

induló létszám

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

növekedés

szaporulat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

vétel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

korosbítás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

növekedés összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

csökkenés

elhullás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

értékesítés

(élő állatként)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

felhasználás (élelmiszer elállítás vagy saját célra)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

korosbítás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

csökkenés összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

záró létszám

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dátum: ………………………

……………………………………

 

aláírás

3. II. számú melléklet a 79/2004. (V. 4) FVM rendelethez237

4. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet238

MINTA

................................................................... vadászati hatóság

I.

A VADÁSZTERÜLETEK NYILVÁNTARTÁSA

Vadászterület
azonosító száma
(megye, vadászterület sorszáma)

A nyilvántartásba vett vadászatra jogosult neve, székhelye

Vadászterület rendeltetése (megnevezve)

Vadászterület
nagysága

Vadgazdálkodási tájegység száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II.

A VADÁSZTERÜLETEK 11 SZÁMKARAKTERŰ AZONOSÍTÓ KÓDSZÁMA TARTALMA

Megye

 

Vadászterület sorszáma

 

Tájegység

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megye: a vadászterület elhelyezkedése megyék szerint, 2–20-ig a KSH sorszámoknak megfelelően.

Vadászterület számjele (4+2 karakter): országosan és megyénként észak–déli irányban, nyugatról kelet felé haladva egyesével és emelkedő sorrendben számozott.

Vadgazdálkodási tájegység: a vadászterület kódszámának utolsó három számjegye annak a vadgazdálkodási tájegységnek a kódszáma, amelyben területén a vadgazdálkodási egység elhelyezkedik.

A hatjegyű kódszámok kialakítása a következő alapelveket követi:

1.    Megtartható a korábbi hatjegyű kódszámnak az első 5 számjegye, ha az ajánlott és a régi vadászterület területe legalább 80%-ban megegyezik. Amennyiben korábbi osztódás miatt az első 5 számjegy két vagy több vadgazdálkodási egység esetében azonos lenne, akkor az 5. számjegy még fel nem használt értékeivel kell az ilyen vadászterületeket megkülönböztetni. A 6. számjegy értéke minden esetben „0”, amely a későbbi változások kódszámokkal való követését teszi lehetővé.

2.    Abban az esetben, ha az ajánlott vadászterület és a régi vadászterületek közötti előbbi mértékű átfedés nem áll fenn, akkor az ott működő vadgazdálkodási egység(ek) hatjegyű kódszámának első 4 számjegyét kell átvenni és az 5. számjegy értéke „5”. Amennyiben az első 4 számjegy több vadgazdálkodási egység esetében is megegyezik, akkor értelemszerűen 6, 7, 8 és 9 értékek is adhatók. A 6. számjegy értéke minden esetben „0”, amely a későbbi változások kódszámokkal való követését teszi lehetővé.

3.    Amennyiben az előbbi lehetőségek kimerülnek, akkor a régi és az ajánlott vadgazdálkodási egységek kódszámai utáni új kódszám határozható meg. Ebben az esetben az 5. számjegy értéke minden esetben „5” kell legyen és a 6. számjegy értéke minden esetben „0” kell legyen.

Megye kódszáma

Megye
megnevezése

Vadászterület számjele
kezdőértéke

02

Baranya

5001

03

Bács-Kiskun

6001

04

Békés

9501

05

Borsod-Abaúj-Zemplén

6501

06

Csongrád

8001

07

Fejér

4001

08

Győr-Moson-Sopron

1001

09

Hajdú-Bihar

9001

10

Heves

7001

11

Komárom-Esztergom

2501

12

Nógrád

5501

13

Pest

5701

14

Somogy

3501

15

Szabolcs-Szatmár-Bereg

8501

16

Jász-Nagykun-Szolnok

7501

17

Tolna

4501

18

Vas

1501

19

Veszprém

3001

20

Zala

2001

A vadgazdálkodási tájegységek kódszámai és elnevezései

Vadgazdálkodási
táj

Vadgazdálkodási
tájegység

Elnevezés

1

101

Tiszazugi

1

102

Maros-csongrádi

1

103

Békési

1

104

Szarvasi

1

105

Körös-berettyói

1

106

Nagykunsági

1

107

Hajdúsági Erdőspuszták

1

108

Hajdúsági Löszhát-Hortobágy

1

109

Nyírségi

1

110

Felső-tiszavidéki

1

111

Tiszamenti

1

112

Sárrét-bihari

2

201

Börzsöny-gödöllői

2

202

Nógrád-cserháti

2

203

Bükki

2

204

Cserehát-aggteleki

2

205

Bükkalja-taktaközi

2

206

Zemplén-bodrogközi

3

301

Pesti-síksági

3

302

Észak-bács-kiskuni

3

303

Illancs-bugaci

3

304

Közép-bács-kiskuni

3

305

Alsó-tiszamenti

3

306

Kiskunsági

3

307

Közép-pesti

3

308

Tápió-vidéki

3

309

Jászsági

3

310

Mátra-alja-dél-hevesi

3

311

Tisza-tói

4

401

Mezőföldi

4

402

Külső-somogyi

4

403

Kapos-tolnai

4

404

Zselic-közép-somogyi

4

405

Belső-somogyi

4

406

Mecseki

4

407

Dél-baranyai ártéri

4

408

Tolnai-hegyháti

4

409

Gemenci

4

410

Dél-balatoni

5

501

Hanság-mosoni

5

502

Vas-soproni-síksági

5

503

Alpokaljai

5

504

Rába-menti-kemenesháti

5

505

Zalai-dombsági

5

506

Zala-kisbalatoni

5

507

Bakonyi

5

508

Marcal-medencei

5

509

Bakonyalja-komáromi

5

510

Vértes-hegységi

5

511

Velencei

5

512

Dunazugi

5

513

Balaton-felvidéki

5. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez239

I. VADÁSZATI IDÉNYEK

a) Nagyvadfajok

gímszarvasbika

– érett bika

– tehén, -ünő

– borjú

szeptember 1–január 31.

szeptember 1–október 31.

szeptember 1–január 31.

szeptember 1–február utolsó napja

dámbika

– érett bika

– tehén, -ünő

– borjú

október 1–február utolsó napja

október 1–november 30.

október 1–január 31.

október 1–február utolsó napja

őzbak

– suta, gida

április 15–szeptember 30.

október 1–február utolsó napja

muflonkos

– juh, -jerke

– bárány

szeptember 1–február utolsó napja

szeptember 1–január 31.

szeptember 1–február utolsó napja

vaddisznó

egész évben

szikaszarvas

egész évben

 

 

b) Apróvadfajok

mezei nyúl

október 1–december 31.

üregi nyúl

egész évben

fácánkakas

október 1–február utolsó napja

– fácántyúk

október 1–január 31.

fogoly

október 1–december 31.

nyári lúd

október 1–december 31.

vetési lúd, nagy lilik, kanadai lúd, nílusi lúd

október 1–január 31.

tőkés réce

augusztus 15–január 31.

szárcsa

szeptember 1–január 31.

erdei szalonka

vadászati idény nélkül

örvös galamb, balkáni gerle

augusztus 15–január 31.

 

 

c) Egyéb apróvadfajok

róka, aranysakál, nyest, pézsmapocok, nyestkutya, mosómedve

egész évben

borz, házi görény, dolmányos varjú, szarka, szajkó

július 1–február utolsó napja

Az a), b) és c) pontokban meghatározott vadászati idények alkalmazása során az egyes vadfajoknál a 27. és 27/A. §-ban foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell venni.

II.

VÍZIVAD FÉSZKELÉSI ÉS VONULÁSI SZEMPONTBÓL NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VÍZI ÉLŐHELYEK

    1.    Fertő-Hanság Nemzeti Park területéből a Fertő tavi rész

    2.    Tatai Öreg-tó Ramsari terület és bővítése

    3.    Velencei Madárrezervátum TT és a Dinnyési Fertő TT

    4.    Pacsmagi-tavak TT

    5.    A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéből a Kisbalaton régi és új tározók

    6.    Balaton

    7.    Duna-Dráva Nemzeti Park területéből a Gemenci és a Béda-karapancsai rész

    8.    Ócsai TK

    9.    Kiskunsági Nemzeti Park területéből a Kiskunsági szikes tavak, az Izsáki Kolon-tó, az Orgoványi rétek és a Tiszaalpári rét

    10.    Pusztaszeri TK-ból a szegedi Fehér-tó, a Tisza labodári és saséri területe, a Csaj-tó, a Baksi nagylegelő és a Büdösszék-tó, Mártély

    11.    A Körös-Maros Nemzeti Park területéből a Kardoskúti Fehér-tó, a Biharugai- és Begécsi-halastavak és a Sző-rét

    12.    Hortobágyi Nemzeti Park

    13.    Csondrádbokrosi Sós-tó

    14.    Szaporcai Ó-Dráva meder TT

    15.    Felső-Tisza (a Tisza hullámtere Tokajtól az országhatárig)

    16.    Tokaj-Bodrogzugi TK

    17.    Rétszilas

    18.    Ipoly-völgy

    19.    Böddi-szék

    20.    Felső-Kiskunsági szikes puszták Ramsari terület

    21.    Nyirkai-Hany Ramsari terület

    22.    Montág-puszta Ramsari terület

VÍZIVAD FÉSZKELÉSI ÉS VONULÁSI SZEMPONTBÓL HAZAI KIEMELT JELENTŐSÉGŰ VÍZI ÉLŐHELYEK

    1.    Sárvíz-völgye TK

    2.    Péter-tavi Madárrezervátum TT

    3.    Rácalmástól az országhatárig valamennyi Duna-zátony területe

    4.    Vértesi TK-ból a Csíkvarsai-rét

    5.    Pellérdi-halastavak

    6.    Sumonyi-halastavak

    7.    Baláta-tó TT

    8.    Boronka-melléki TK

    9.    Borsodi-Mezőség TK

    10.    Gátéri Fehér-tó

    11.    Hevesi Füves Puszták TK

    12.    Kecskeri puszta TT

    13.    Kesznyéteni TK

    14.    Körös-Maros Nemzeti Park területéből a cserebökényi-puszták a pitvarosi-puszták, szabadkígyósi-puszták

    15.    Közép-tiszai TK

    16.    Nagybereki Fehér-víz TT

    17.    Sárosfői-halastavak TT

    18.    Sárréti TK

    19.    Szatmár-Beregi TK

    20.    Szigetközi TK

    21.    Tiszatelek-Tiszaberceli Ártér TT

    22.    Tiszavasvári Fehér-szik TT

    23.    Tiszadorogmai Göbe-erdő TT

    24.    Virágoskúti-halastórendszer

III.

AZ ÓLOMSÖRÉT HASZNÁLATA SZEMPONTJÁBÓL TILTOTT VÍZI ÉLŐHELYEK

    1.    Sárvíz-völgye TK [26/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet létesítéséről];

    2.    Kiskunsági Nemzeti Park területéből a Tiszaalpári rét, a Miklapusztai területegység Bába-szék elnevezésű területe, valamint a Felső-Kiskunsági szikes puszta területegységből a Dömsödi árapasztó, XXX-csatorna, Apaj-Ürbő közti műút és a KNP határa által közbezárt területe [1800/1974. OTvH határozattal létesített Kiskunsági Nemzeti Park; 22/1996. (X. 9.) KTM rendelet a Kiskunsági Nemzeti Park bővítéséről];

    3.    Péteri-tavi Madárrezervátum TT és 100 méteres védőzónája (az OTvH elnökének 3/1976. határozatával létrehozott Péteritavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület);

    4.    Baláta tó TT (a földmívelésügyi miniszter 505510/41 számú határozata a Baláta tó védetté nyilvánításáról);

    5.    Borsodi-Mezőség TK területéből a Montaj-tó [9/1989. (VIII. 24.) KVM rendelet tájvédelmi körzetek létesítéséről];

    6.    Kecskeri puszta TT Dudás-fertő nevű része [2/1990. (VI. 13.) KöM rendelet a Hajósi-kaszáló és löszpartok, valamint a Kecskeri-puszta természeti területek védetté nyilvánításáról, a Tiszatelek-tiszaberceli ártér Természetvédelmi Terület bővítéséről és természetvédelmi kezelők megnevezéséről];

    7.    Körös-Maros Nemzeti Park területéből a szabadkígyósi puszták, a pitvarosi-puszták, a cserebökényi puszták; [3/1997. (I. 8.) KTM rendelet a Körös-Maros Nemzeti Park létesítéséről – a tájvédelmi körzeteket védetté nyilvánító rendeletekben foglalt hrsz.-ek szerint –, Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 7/1977. OTvH határozata a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet létesítéséről, Pitvarosi puszták Tájvédelmi Körzet a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 3/1989. (II. 22.) KVM rendelete egyes természetvédelmi területek védetté nyilvánításáról és tájvédelmi körzetek létesítéséről, Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 18/1991. (XII. 24.) KTM rendelete a Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet létesítéséről];

    8.    Nagybereki Fehér-víz TT (Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 12/1977. OKTvH számú határozata a Nagybereki Fehérvíz természetvédelmi területté való nyilvánításáról);

    9.    Sárréti TK [3/1986. (III. 9.) OKTH rendelkezés a Sárréti Tájvédelmi Körzet létesítéséről];

    10.    Tiszavasvári Fehér-szik TT és 100 méteres védőzónája (az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 4/1977. OKTvH számú határozata a Tiszavasvári „Fehérszik” természetvédelmi területté való nyilvánításáról);

    11.    Dabasi Turjános TT [6/1987. (VII. 10.) OKTH rendelkezés a Dabasi Turjános Természetvédelmi Terület fokozottan védetté nyilvánításáról és bővítéséről];

    12.    a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkból a lesencei Nádas-mező – a Balatonederics-Szigliget közút, Tapolca-patak, Raposka-Balatonederics vasútvonal által határolt terület – [31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről];

    13.    a Csaba-rét Soltszentimre 0224/1 hrsz. alatti ex lege védett területe és 100 méteres védőzónája;

    14.    Kiskunsági Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Kiskunsági szikes tavak és Izsáki Kolon-tó területei;

    15.    Fertő-Hanság Nemzeti Park területéből a Fertő tó nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett teljes hazai területe;

    16.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Tatai Öreg-tó TT;

    17.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Velencei Madárrezervátum TT és a Dinnyési Fertő TT és 100 méteres védőzónájuk;

    18.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Pacsmagi-tavak TT;

    19.    a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Kis-Balaton területe;

    20.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Balaton;

    21.    a Duna-Dráva Nemzeti Park területéből a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Gemenc, valamint a Béda-Karapancsa Duna-menti területei és holtágai;

    22.    Ócsai TK;

    23.    a Pusztaszeri TK-ból nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett szegedi Fehér-tó, a Tisza labodári és saséri területe, a Csaj-tó, a Baksi nagylegelő és a pusztaszeri Büdösszék-tó fokozottan védett területe és 100 méteres védőzónájuk;

    24.    a Körös-Maros Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett területei: a Kardoskúti Fehér-tó, a Biharugrai- és Begécsi-halastavak, az Ugrai-rét, a Csillaglaposai-legelő és a Sző-rét és 100 méteres védőzónájuk;

    25.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Csongrádbokrosi Sós-tó;

    26.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Szaporcai Ó-Dráva-meder TT;

    27.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Mártélyi TK;

    28.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Rétszilasi-tavak TT és 100 méteres védőzónája;

    29.    az Ipoly-völgy nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett területe;

    30.    a Felső-Tisza nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett területe;

    31.    a Hortobágyi Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett részei és azok 100 méteres védőzónája: Zám, Pentezug és Angyalháza puszták”, a Hortobágyi-halastó, a Kiskörei-víztározó északi része (Tiszafüredi Madárrezervátum), a Kiskörei-víztározó középső része (Poroszlói-medence) és az Egyek-pusztakócsi mocsarak területéből a Hagymáslapos, a Jusztus-mocsár és a Fekete-rét;

    32.    a Tokaj-Bodrogzugi TK-ból a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Bodrogzug terület;

    33.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Böddi-szék és Sóséri-puszta és 100 méteres védőzónája.

6. számú melléklet
79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez240

A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. oldal – Címlap: a vadgazdálkodási egység neve, telephelye, 11 jegyű kódszáma, a vadászatra jogosult, valamint – ha a vadászatra jogosult nem a Vhr. 28. § (4) bekezdése szerint adja be az üzemtervet – a tervkészítő aláírása.

2. oldal – Vadászati hatóság jóváhagyása: a vadgazdálkodási terv érvényességi idejére és feltételeire vonatkozó hatósági jóváhagyás szövege, valamint a jóváhagyó aláírása.

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai: név, telephely, kódszám, a vadgazdálkodási egység típusa, a vadászterület rendeltetése, a vadgazdálkodási egység levelezési címe, a vadgazdálkodási egység e-mail-címe, kapcsolattartó telefonszáma.

1.2. A vadgazdálkodási egység elhelyezkedése: a vadászterület földrajzi elhelyezkedését mutató térkép, a vadászterület részletes határleírása.

2. A vadgazdálkodási adottságok jellemzése (a tájegységi vadgazdálkodási terv vonatkozó részeit felhasználva, 1-2 oldal)

2.1. A vadgazdálkodási tájegység szerinti besorolás: a vadgazdálkodási tájegység száma és neve, a vadgazdálkodási tájegység jellemzése.

2.2. Vadgazdálkodási adottságok jellemzése: a vadállomány jellemzői a nagyvad-, az apróvadfajok, valamint a szőrmés ejs szárnyas kártevők korábbi adatai alapján értékelve, a vadállomány pillanatnyi helyzetének értékelése.

2.3. Természetvédelmi szempontból kiemelt területek felsorolása és előírások ismertetése.

2.4. Az üzemterv elfogadásakor meglévő vadaskertek adatai.

3. Vadgazdálkodási terv (hosszú távú terv a tájegységi vadgazdálkodási terv vonatkozó részei beemelésével – fajonként maximum 1 oldal)

3.1. Nagyvadállományok kezelésének kivonatos szempontjai a vadgazdálkodási tájegységi terv alapján: a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a muflon és a vaddisznó javasolt tervezési szempontjai és céljai (az állomány minőségi besorolása, a golyóérettség kora). A nagyvad szempontjából javasolt élőhelyi beavatkozások és vadgazdálkodási fejlesztések.

3.2. Apróvadállományok kezelésének kivonatos szempontjai a vadgazdálkodási tájegységi terv alapján: a mezei nyúl, a fácán, a vízivad tervezési szempontjai és módszerei (az állomány állapota szerint), az élőhelyvédelem és -javítás szempontjai.

Ragadozógazdálkodási szempontok és módszerek. Természetvédelmi jellemzők és gazdálkodási hatásaik (a vadgazdálkodást és vadászatot különösen érintő védett területek, a vadgazdálkodást érintő természetvédelmi előírások).

3.3. A vadászterület különleges rendeltetéséből adódó feladatok és előírások.

3.4. Kutatási programban való részvétel.

4. Vadgazdálkodással kapcsolatos dokumentumok

4.1. Vadállománybecslési jelentések

4.2. Éves vadgazdálkodási tervek

4.3. Vadgazdálkodási jelentések

4.4. Trófeabírálati adatok

4.5. Évente felhasznált egyedi azonosító jelek sorszámai

5. Tervezési mellékletek

5.1. Trófeabírálati irányelvek

5.2. Vadgazdálkodási módszertani leírások

5.3. A tervben felhasznált adatok és szakirodalom forrásai

7. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez241

I. A VADÁLLOMÁNYBECSLÉS ÉS AZ ÉVES VADGAZDÁLKODÁSI TERV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

Vadgazdálkodási egység azonosító adatai:

Adatszolgáltató neve, székhelye, kódszáma, levelezési címe, adatszolgáltatói számjele.

A) TÁBLA Becsült vadállomány

Vadállomány (gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, vaddisznó, mezei nyúl, fácán, fogoly) szabad területen, zárt kertben, összesen.

B) TÁBLA Egyéb fajok állománya

Megnevezés (szarka, dolmányos varjú, vetési varjú, holló, barna rétihéja, egerészölyv, héja, róka, borz, nyest, görény, nyuszt, menyét, aranysakál) és létszám.

C) TÁBLA Állományszabályozás, vadtelepítés és értékesítés

Megnevezés, állományszabályozás (lelövés, befogás összesen) szabad területi és zárt területi bontásban. Vadtelepítés és kibocsátás.

D) TÁBLA Mesterséges vadtenyésztés

Megnevezés (tervezett zárttéri törzsállomány, tervezett értékesítés, tervezett vásárlás, vadászatra történő tervezett kihelyezés, tervezett kihelyezés természetes állomány pótlására, zárttéri törzsállománynak tovább tartva) fácán, fogoly és vadkacsa esetében.

E) TÁBLA Vadföldek és vadtakarmányozás

A vadászatra jogosultak a minisztérium által elkészíttetett éves vadgazdálkodási terv nyomtatvány tartalmi és formai előírásait kötelesek betartani.

A vadállománybecslési jelentéseket és a vadgazdálkodási terveket elektronikus formában is benyújthatják az Országos Vadgazdálkodási Adattár által regisztrált vadgazdálkodási egységek.

II. 1. § (1) BEKEZDÉS b) PONT bb) ALPONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT FAJOKRA ELŐÍRT ÁLLOMÁNYCSÖKKENTÉS TELJESÍTÉSÉT IGAZOLÓ NYOMTATVÁNY

    1.    Vadászatra jogosult neve:

    2.    Vadászatra jogosult kódszáma:

    3.    Vadászati év:

    4.    A vadászati hatóság által előírt gyérítés mértéke, fajok szerinti bontásban:

Házi görény:

Nyest:

Borz:

Róka:

Aranysakál:

Pézsmapocok:

Nyestkutya:

Mosómedve:

Dolmányos varjú:

Szarka:

Szajkó:

    5.    A tájegységi fővadász által igazoltan teljesített gyérítés, fajok szerinti bontásban:

Róka:

Aranysakál:

Dolmányos varjú:

Szarka:

Szajkó:

Fent nevezett vadászatra jogosult a vadászati hatóság által a ……/…… éves vadgazdálkodási tervben az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott fajokra előírt gyérítést, továbbá az elejtési jelek megsemmisítését

teljesítette/nem teljesítette.*

Dátum:

...................................................................................................
tájegységi fővadász

* A megfelelő rész aláhúzandó.

8. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez242

VADGAZDÁLKODÁSI-VADÁSZATI KÉPZETTSÉGEK, KÉPESÍTÉSEK JEGYZÉKE

I.    Felsőfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:

a)    A vadgazdálkodási és vadgazdálkodási igazgatási és vadbiológiai témakörben szerzett tudományos fokozatot (egyetemi doktori oklevél, a tudomány doktora vagy kandidátusa oklevél, PhD oklevél),

a vadgazdálkodási és vadgazdálkodási igazgatási szakmérnöki,

a vadgazdálkodási és vadgazdálkodási igazgatási üzemmérnöki,

a vadgazda mérnöki, valamint a vadgazda mérnöki alap- vagy mesterszakos,

agrár képzési szakterületen osztatlan képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevelet, amennyiben a differenciált szakmai képzésben a b) pontban előírt tárgyköröket a vadgazdálkodási és vadgazdálkodási igazgatási képzés tananyaga tartalmazta és a szakmai képzés összesen legalább a 24 tanegység (kredit) mennyiséget elérte.

a vadgazdálkodási és vadgazdálkodási igazgatási felsőfokú szakirányú továbbképzés során szerzett szakirányú képzettséget igazoló

oklevelet.

b)    Felsőfokú vadgazdálkodási képzettségnek minősül az 1998. január 1. és 2013. június 30. között megszerzett

okleveles agrármérnöki,

okleveles erdőmérnöki,

állatorvos doktori,

okleveles környezetgazdálkodási agrármérnöki,

okleveles gazdasági agrármérnöki,

mezőgazdasági mérnöki

diploma, amennyiben a differenciált szakmai képzés keretében elsajátított vadgazdálkodási szakmai tananyag a képzési idő legalább hat százalékát vagy a megszerezhető összes tanegység (kredit) legalább hat százalékát elérte. A képzettség megszerzését (a vadgazdálkodási szak vagy szakirány elvégzését) az oktatási intézmény az oklevélben vagy ahhoz tartozó betétlappal igazolja. Felsőfokú szakirányú képzettségnek minősülhet a diploma abban az esetben is, ha a differenciált vadgazdálkodási képzés követelményeit a hallgató áthallgatás formájában teljesítette, és azt az ilyen képzést folytató intézmény külön igazolja.

A differenciált vadgazdálkodási képzés tananyaga a következő kötelezően előírt tárgyköröket tartalmazza:

Vadászati állattan és ökológia

Vadgazdálkodási és állomány-hasznosítási ismeretek

Vadászati jog és igazgatás

Fegyverismeret [elméleti és gyakorlati tanegység (kredit) igazolásával]

Trófeabírálat

Vadegészségtan

Intenzív vadgazdálkodás (Apróvad és nagyvad).

c)    Az 1998. előtt megszerzett képesítés esetén a képesítést a vadgazdálkodás tananyagú tárgyból tett eredményes vizsga igazolja

a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán szerzett,

az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi, Állattenyésztési Karán szerzett,

az Állatorvostudományi Egyetemen szerzett,

a Mezőgazdasági Főiskolán szerzett,

az Erdészeti és Faipari Egyetemen a MAVOSZ által szervezett, felsőfokú vadgazdálkodási tanfolyamon szerzett oklevél esetében.

d)    Az 1996–1998. évek között megszerzett képesítés esetén a képzést folytató felsőfokú oktatási intézmény a vadgazdálkodási szakirány elvégzését az oklevéllel (diplomával) vagy az oklevél számát is tartalmazó bizonyítvánnyal, illetve betétlappal is igazolja.

II.     Középfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:

a vadgazdálkodási technikusi szakképesítést,

a vadász-vadtenyésztő szakmunkás-bizonyítvány mellé szerzett érettségi bizonyítványt vagy ilyen szakképesítéshez kapcsolódó érettségi-képesítő bizonyítványt,

vadgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzésben szerzett bizonyítványt,

az erdész-technikusi szakképesítést,

az erdészeti szakmunkás-bizonyítvány – az erdőgazdasági gépkezelői és erdészeti faipari kivételével – mellé szerzett érettségi bizonyítványt vagy ilyen szakképesítéshez kapcsolódó érettségi-képesítő bizonyítványt,

az I. a) alpontban meghatározott vadgazdálkodási-vadászati szakképzés során teljesített sikeres záróvizsgát.

III.    Alapfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:

a vadász-vadtenyésztő szakmunkás-bizonyítványt.

9. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez243

I. A hivatásos vadászok nyilvántartása

HIVATÁSOS VADÁSZOK HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSA

A FOGLALKOZTATÓ VADÁSZATRA JOGOSULTAK SZERINT

MINTA

TERÜLETI VADÁSZATI HATÓSÁG

……………………………………………………………………………………………

A vadászatra jogosult neve:     

székhelye, címe:     , telefonja:     

vadászterülete kódszáma:      nagysága:      ha

Hivatásos vadász alkalmazási kötelezettség (fő):

– vadászterület nagysága szerint:     

– hatósági intézkedés szerint:     

– irányító munkakörben:     

Összesen:     

Az esküt tett hivatásos vadász

sorszám

családi

név

utónév

anyja családi neve

anyja utóneve

születési hely, idő

lakcím

szakképesítése, okirat száma/ kibocsátója

fegyvertartási engedély száma

szolgálati igazolványa/ jelvénye száma

intézkedés, a határozat száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez244

I. A hivatásos vadász esküjének szövege

Én, ....................... hivatásos vadász, esküszöm, hogy a gondjaimra bízott vadállományra, vadászterületre és a vadászati berendezésekre lelkiismeretesen vigyázok. Feladataimat a jogszabályok rendelkezéseinek, a kapott utasításoknak és a szakmai szabályoknak megfelelően teljesítem. A vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekmények megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszem. Mindazokkal a személyekkel szemben – a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően – eljárok, akik a vadgazdálkodás, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a természetvédelem és általában a tulajdon érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsítanak.

II. A hivatásos vadász esküokmánya

MINTA

.................................................... TERÜLETI

VADÁSZATI HATÓSÁG

ESKÜOKMÁNY

Igazolom, hogy ........................................................................... születési hely, idő: ............................................................. lakos
a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 51. § (1) bekezdésében foglaltak szerint előírt szolgálati esküt a mai napon előttem letette.

Ennek alapján az „esküt tett hivatásos vadászok nyilvántartásá”-ba, .................................... sorszám alatt bevezettem.

Kelt, .……….. év .......................................... hó ...... nap

.............................................
vadászati hatóság

11. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez245

I. A hivatásos vadász szolgálati igazolvány

A rendészeti feladatokat ellátók szolgálati igazolványa az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal rendelkező

1.    Az ISO 7810 (1995) vagy azzal egyenértékű szabványnak megfelelő, ID-1 méretű, többrétegű, melegen laminált, műanyag kártya, amely megfelel az „A” okmányvédelmi kategóriának.

2.    Az alapanyagba integrált arckép méretének legalább 30x24 mm-nek kell lenni. Az arcképmezőn belül az áll és a fejtető közötti résznek a teljes képmagasság 70-80%-a közöttinek kell lenni.

II. A hivatásos vadász szolgálati jelvénye

1.    A szolgálati azonosító jelvény 80 mm magas, 60 mm széles ovális, felül „RENDÉSZETI FELADATELLÁTÁS” felirat, alul hat számjegyből álló sorszám található. A középső síkban, 45 mm átmérőjű egyedi logó kap helyet, melynek alsó széle az alapjelvény aljától 10 mm-re van.

2.    A szolgálati azonosító jelvény fekete bőralátéten rögzített, mely gombolásos kivitelű. A bőralátét 2 mm-rel szélesebb a fémjelvénynél, felül a gombolás céljára lyukasztott és hasított.

3.    Egyedi logó:

45 mm átmérőjű, zöld alapszínű jelvény, közepén jobbra néző gímszarvas bika fejalakjával, amelyet jobbról és balról félkört alkotó négy-négy darab tölgyfalevél díszít. Az alsó részén ,,HIVATÁSOS VADÁSZ” felirat látható.

III. A hivatásos vadász szolgálati naplója

 

 

 

 

 

 

 

Szolgálat kezdete hó, nap, óra, perc

Esemény, intézkedés (területellenőrzés, vadvédelmi, vadkárelhárírási és vadászattal kapcsolatos bejegyzés)

Szolgálat vége hó, nap, óra, perc

 

……….. TERÜLETI

VADÁSZHATÓSÁG

 

 

 

 

 

HIVATÁSOS VADÁSZ
SZOLGÁLATI NAPLÓJA

(Érvényes visszavonásig!)

Igazolom, hogy e szolgálati napló vezetésére

………………………………………………….….. (név)

……………………….……. (születési hely, idő) jogosult

A szolgálati napló 100 számozott oldalt tartalmaz.

Kelt: 20… ………………… hó ….. napján

…………………………….

vadászati hatóság

IV. A hivatásos vadász szolgálati egyenruhája és felszerelése

A

B

C

D

E

Sorszám

Megnevezés

Irányszín

Alap norma

Tervezett viselési idő (hónap)

1. Terepi szolgálati egyenruha

1.1. Téli viseletelemek

1.1.1.

Terepi téli kabát

sötétzöld

1 db

36 hónap

1.1.2.

Polár dzseki egyben téli kabát bélés

sötétzöld

1 db

36 hónap

1.1.3.

Téli nadrág

sötétzöld

2 db

24 hónap

1.1.4.

Téli pulóver

sötétzöld

1 db

24 hónap

1.1.5.

Téli sapka

sötétzöld

1 db

36 hónap

1.1.6.

Téli ing

zöld vagy homok

2 db

24 hónap

1.1.7.

Téli aláöltözet (alsó és felső)

zöld

1 db

24 hónap

1.2. Nyári és őszi-tavaszi viseletelemek

1.2.1.

Nyári és őszi-tavaszi nadrág

sötétzöld

2-2 db

12 hónap

1.2.2.

Mellény

sötétzöld

1 db

24 hónap

1.2.3.

Pulóver

sötétzöld

1 db

24 hónap

1.2.4.

Ing vagy póló

zöld

3 db

12 hónap

2. További viseletelemek

2.1.

Kalap

sötétzöld

1 db

36 hónap

2.2.

Sál

sötétzöld

1 db

36 hónap

2.3.

Félcipő

barna vagy fekete

1 pár

24 hónap

2.4.

Szolgálati oldaltáska, vagy hátizsák

sötétzöld

1 db

36 hónap

2.5.

Láthatósági mellény

világoszöld

1 db

24 hónap

3. Védőruházat

3.1.

Esőkabát

zöld

1 db

36 hónap

3.2.

Gumicsizma (neoprén béléssel ellátott)

barna vagy zöld

1 pár

24 hónap

3.3.

Kamásli

sötétzöld

1 pár

24 hónap

3.4.

Vízhatlan bakancs

barna

1 pár

24 hónap

 

Sorszám

Felszerelési eszközök megnevezés

Mennyiség/ Mennyiségi egység

Tervezett viselési idő (hónap)

1.

Vadászlőfegyver tokkal (golyós vadászlőfegyver esetén céltávcsővel együtt)

1 db

 

2.

Vadásztőr

1 db

 

3.

Kereső távcső (tokkal)

1 db

 

4.

Kézi és fejlámpa

1-1 db

 

5.

Egyéni sebkötöző csomag

1 db

 

6.

Gázspray (tokkal)

1 db

 

12. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez246

13. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez247

I. TÁRSASVADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉK-NYILVÁNTARTÁS

........................... TERÜLETI

Nyilvántartási szám: ...........................

VADÁSZATI HATÓSÁG

Vadászatra jogosult neve: ..............................................................................................................................................................

kódja: ooooooooooo

TÁRSASVADÁSZATI NAPLÓ

ÉS TERÍTÉK-NYILVÁNTARTÁS

(Érvényes visszavonásig!)

Ezen napló 100 számozott lapot tartalmaz.

Kelt: .............................., 20.......... év ........................................ hó .......... nap.

P. H.

............................................................

vadászati hatóság

Társasvadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésére jogosultak

Név

Érvényesség

Megbízó

Aláírás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Társasvadászaton részt vevő vadászok

Vadászat helye:

Vadászat ideje:

vadász neve

jegy/engedély száma

balesetvédelmi oktatás elismerése,
aláírás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elejtett vad

apróvad

nagyvad

faj

db

faj

db

azonosító jel*

fácán

 

vaddisznó

 

 

– kakas

 

– kan

 

 

– tyúk

 

– koca

 

 

 

 

– süldő

 

 

mezei nyúl

 

– malac

 

 

 

 

Összesen:

 

 

vadréce

 

gímszarvas

 

 

 

 

– tehén

 

 

 

 

– ünő

 

 

 

 

– borjú

 

 

 

 

Összesen:

 

 

 

 

dámszarvas

 

 

 

 

– tehén

 

 

vadlúd

 

– ünő

 

 

 

 

– borjú

 

 

 

 

Összesen:

 

 

 

 

muflon

 

 

 

 

– juh

 

 

 

 

– jerke

 

 

 

 

– bárány

 

 

 

 

Összesen:

 

 

 

 

őz

 

 

 

 

– suta

 

 

 

 

– gida

 

 

 

 

Összesen:

 

 

 

 

egyéb

 

 

* Megjegyzés: (további krotáliák)

Vadászatvezető: ..............................................................

II. EGYÉNI VADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉK-NYILVÁNTARTÁS

........................... TERÜLETI

Nyilvántartási szám: ...........................

VADÁSZATI HATÓSÁG

Vadászatra jogosult neve: ..............................................................................................................................................................

kódja: ooooooooooo

EGYÉNI VADÁSZATI NAPLÓ

ÉS TERÍTÉK-NYILVÁNTARTÁS

 

 

Ezen napló 100 számozott lapot tartalmaz.

Kelt: .............................., 20.......... év ........................................ hó .......... nap.

P. H.

............................................................

vadászati hatóság

A vadászterületen a teljes vadászati évben vadászni jogosult vadászok és hivatásos vadászok vadászjegy-nyilvántartója

Név

Vadászjegy száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bejegyzés sorszáma

V A D Á S Z A T

kezdete
(dátum, idő)

biztonsági körzet (terület) vagy les megnevezése, vadászati mód

vadászaton részt vevők neve, vadász vendég vadászjegy/engedély száma

vége
(dátum, idő)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Z S Á K M Á N Y

Megjegyzés
(hibázás, sebzés, állategészségügyi okból történt elejtés, vaddal kapcsolatos intézkedés stb.)

Aláírás

faja

ivara

db

azonosító jel száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

14. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez248

I. VADÁSZJEGY

MINTA külső és hátsó fedőlapja

Szigorú számadású nyomtatvány

    MINTA első és második oldala

    Szigorú számadású nyomtatvány

II. VADÁSZATI ENGEDÉLY

    MINTA külső és hátsó fedőlapja

    Szigorú számadású nyomtatvány

    MINTA első és második oldala

    Szigorú számadású nyomtatvány

15. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez249

A FÖLDTULAJDONOST MEGILLETŐ VADÁSZATI JOGGAL KAPCSOLATOS MEGHATALMAZÁS KÖTELEZŐ ADATTARTALMA

1. A meghatalmazó adatai:

1.1. A meghatalmazó neve (név, születési név)/cégneve:

1.2. A meghatalmazó születési helye, ideje:

1.3. A meghatalmazó személyazonosságát igazoló okmányának típusa és száma, jogi személy esetén adószáma:

1.4. A meghatalmazó anyja neve:

1.5. A meghatalmazó lakcíme, jogi személy esetén székhelye:

2. A meghatalmazott személyes adatai:

2.1. A meghatalmazott neve (név, születési név)/cégneve:

2.2. A meghatalmazott születési helye, ideje:

2.3. A meghatalmazott személyazonosságát igazoló okmányának típusa és száma, jogi személy esetén adószáma:

2.4. A meghatalmazott anyja neve:

2.5. A meghatalmazott lakcíme/jogi személy esetén székhelye:

3. A meghatalmazással érintett ingatlan(ok)ra vonatkozó adatok:

3.1. Település:

3.2. Helyrajzi szám:

3.3. Művelési ág:

3.4. Terület nagysága hektárban:

3.5. Tulajdoni hányad:

3.6. Tulajdoni hányadra eső terület hektárban:

4.250 A meghatalmazás tárgya, valamint a meghatalmazó nyilatkozata, hogy a meghatalmazás aláírásával valamennyi, azonos tárgykörben korábban adott meghatalmazását visszavonja.

5. Keltezés, a meghatalmazó aláírása

6. Tanúk

6.1. neve:

6.2. lakcíme:

6.3. aláírása:

16. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

TRÓFEÁS VAD KOROSZTÁLY BESOROLÁSA

TRÓFEÁS VAD KOROSZTÁLY BESOROLÁSA

 

Gímszarvas

Dámszarvas

Őz

Muflon

Első agancsú – 24 hónapos kor alatt

 

 

 

 

Fiatal

2–5 év

2–4 év

2–3 év

2–3 év

Középkorú

6–10 év

5–9 év

4–5 év

4–6 év

Öreg

11 évtől

10 évtől

6 évtől

7 évtől

17. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez251

TRÓFEA BÍRÁLATI LAP

Vadfaj:

MINTA

Vadászati hatóság neve:    Ügyszám:

Vadgazdálkodási egység neve:    Ügyintéző neve:

Vadazonosító szám:

Elejtő neve:

Vadászjegy vagy vadászati engedély száma:

Elejtés ideje:

Trófea bírálati adatai:

 

Minősítés:

Mellékletként csatolt egyéb igazolások felsorolása (jegyzőkönyv elhullásról, gázolásról, állat-egészségügyi elejtésről
stb.):

Kelt: ............... év ..... hó ..... napján

 

P. H.

................................................

kiadmányozó

18. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez252

19. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez253

I.

MEZŐGAZDASÁGI VADKÁROK ELŐZETES FELMÉRÉSE

(Jegyzőkönyv)

Készült:

(károsult).............................................................................................................................................. vadkár ügyében.

Jelen vannak alulírottak:

1. Vadkárral érintett területek

a) a ....................... fekvő ..................-val bevetett ............ ha .......... m2 területű ingatlanból ......... ha ........ m2 területen,

b) a ....................... fekvő ..................-val bevetett ............ ha .......... m2 területű ingatlanból ......... ha ........ m2 területen,

c)     

2. A szakértő megállapítása szerint a terméseredményt a következő tényezők befolyásolják:

a) alatti esetben ....................................

......%-ban

...................................................................

......%-ban

vadkár

......%-ban

b) alatti esetben .................................

......%-ban

..................................................................

......%-ban

vadkár

......%-ban

c).............................................................

 

3. A vadkárt ....................................... vad okozta.

4. A károsult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette:     

    

5. A vadászatra jogosult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette:     

    

6. Mikor következett be a vadkár: .....................................................................................................................................

    

7. A vadgazdálkodó egység megnevezése: ................................ kódszáma: ..........................................

Kelt: ................................., ......... év ..................... hó ...... napján

.............................................

szakértő

A felek a jelen lévő képviselőinek a szakértő fenti megállapításaira tett esetleges észrevételei:

    

    

Kelt: ................................., ......... év ..................... hó ...... napján

...................................................... képviseletében

.............................................

aláírás

...................................................... képviseletében

.............................................

aláírás

MEZŐGAZDASÁGI VADKÁROK VÉGLEGES FELMÉRÉSE

(Jegyzőkönyv)

Készült:

(károsult).......................................................................................................................................... vadkár ügyében.

Jelen vannak alulírottak:

1. A vadkárral érintett területek

a) a ............. dűlőben fekvő ..............-val bevetett ......... ha ........ m2 területű ingatlanból .......... ha ............ m2 területen,

b) a ............. dűlőben fekvő ..............-val bevetett ......... ha ........ m2 területű ingatlanból .......... ha ............ m2 területen,

c)     

2. Az állapotminősítési átlag termésére vonatkozó adatok alapján a vadkár mértéke (árutőzsdei átlagár, illetve ennek hiányában a becsült értékesítési ár - levonva a termény betakarítási, tisztítási, tárolási és szállítási költségét):

a) alatti esetben ...% ...... t ...... kg, ......... Ft,

értéke

b) alatti esetben ...% ...... t ...... kg, ......... Ft,

értéke

c)......................................................

Összesen: ......... Ft

3. A szakértő véleménye szerint az összes kárigény (levonva a termelő esetleg felróható magatartása következtében előállott kár).............................. Ft.

Kelt: ................................., ......... év ..................... hó ...... napján

.............................................

szakértő

II.

ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN OKOZOTT VADKÁROK ELŐZETES FELMÉRÉSE

(Jegyzőkönyv)

Készült:

(károsult)....................................... vadkár ügyében.

Jelen vannak alulírottak:

1. Vadgazdálkodó egység megnevezése:

kódszáma:

2. Erdőgazdálkodó megnevezése:

3. Községhatár megnevezése:

4. Erdőtag száma:

erdőrészlet megnevezése:

területe: ............ ha

5. Az erdősítés eredete

a) természetes mageredetű:

b) természetes sarjeredetű:

c) mesterséges erdőfelújítás:

6. Sikeresen erdősült terület:

7. Elszámolható célállomány típus:

8. Az erdősítés készültségi foka:

9. A károsítást okozó vadfaj megnevezése:

10. A károsítás időpontja:

11. A károsítás mértéke: .........%

12. Károsult redukált terület: ......... ha

(sikeresen erdősült terület ´ károsítási%)

13. A károsult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedést tette:

14. A vadászatra jogosult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette:

Kelt: ................................., ......... év ..................... hó ...... napján

.............................................

szakértő

A felek jelen lévő képviselőinek a szakértő fenti megállapításaira tett esetleges észrevételei:

Kelt: ................................., ......... év ..................... hó ...... napján

...................................................... képviseletében

.............................................

aláírás

...................................................... képviseletében

.............................................

aláírás

III.

ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN OKOZOTT VADKÁROK VÉGLEGES FELMÉRÉSE

(Jegyzőkönyv)

Készült:

(károsult) ................................. vadkár ügyében.

Jelen vannak alulírottak:

    1.    Vadgazdálkodó egység megnevezése:     

kódszáma:     

    2.    Erdőgazdálkodó megnevezése:    

    3.    Községhatár megnevezése:     

    4.    Erdőtag száma:     

erdőrészlet megnevezése:    

területe:     ha

    5.    Az erdősítés eredete

a)    természetes mageredetű:     

b)    természetes sarjeredetű:     

c)    mesterséges erdőfelújítás:     

    6.    Sikeresen erdősült terület:     

    7.    Elszámolható célállomány típus:     

    8.    Az erdősítés készültségi foka:     

    9.    A károsítást okozó vadfaj megnevezése:     

    10.    A károsítás időpontja:     

    11.    A károsítás mértéke:      %

    12.    Károsult redukált terület:      ha

(sikeresen erdősült terület x károsítási %)

    13.    A kárérték megállapításánál figyelembe vett károsított erdő értéke:      Ft/ha

    14.    Az erdőrészletben keletkezett kár értéke:     Ft

(károsult redukált terület/ha x erdő értéke Ft/ha)

    15.    A szakértő véleménye szerint az összes kárigény:      Ft

Kelt: ...................., .......... év ............ hó ............ napján

...................................

szakértő

20. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez254

A VADÁSZHATÓ ÁLLATOK ÉS A HULLOTT AGANCS VADGAZDÁLKODÁSI ÉRTÉKE

Faj

Érték
(ezer Ft/egyed)

gímszarvas

 

bika (trófea szerint)

 

5,00 kg-ig

600

5,01–10,00 kg-ig

1000

10,01 kg-tól

3750

tar fejű és agancsfejlesztő (barkás)

1000

tehén, ünő

200

borjú

100

 

 

dámszarvas, szikaszarvas

 

bika (trófea szerint)

 

3,00 kg-ig

400

3,01 kg-tól

850

tar fejű és agancsfejlesztő (barkás)

600

tehén, ünő

150

borjú

100

 

 

őz

 

bak (trófea szerint)

 

350 g-ig

200

351 g-tól

600

tar fejű és agancsfejlesztő (barkás)

350

suta

100

gida

50

 

 

muflon

 

kos (trófea szerint)

 

70 cm-ig

350

70,01 cm-től

600

juh, jerke

100

bárány

50

 

 

vaddisznó

 

kan (trófea szerint)

 

12–18 cm-ig

250

18,01 cm-től

600

koca

 

50 kg-tól

250

süldő

100

malac (20 kg-ig)

50

(zsigerelt testtömeg szerint)

 

 

 

 

 

 

 

mezei nyúl

20

üregi nyúl

10

fácán

 

- kakas

10

- tyúk

20

fogoly

50

nyári lúd

20

vetési lúd

20

nagy lilik

20

tőkés réce

10

szárcsa

10

erdei szalonka

10

örvös galamb

10

balkáni gerle

10

egyéb vadászható állatfajok

5

hullott agancs (kg-ja)

5

21. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

A VADÁSZATI HATÓSÁG OKMÁNYAI ÉS JELVÉNYE

I.255

I.

VADÁSZATI HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY

MINTA külső oldala

Szigorú számadású nyomtatvány

A)     B)

TERÜLETI VADÁSZATI HATÓSÁG

ORSZÁGOS VADÁSZATI HATÓSÁG

................................................

................................................

 

 

 

 

 

 

 

fénykép helye

 

 

fénykép helye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

NÉV

NÉV

BEOSZTÁS

BEOSZTÁS

................................................

................................................

saját kezű aláírás

saját kezű aláírás

 

 

P. H.

P. H.

 

 

................................................

................................................

vadászati hatóság vezetője

vadászati hatóság vezetője

Az igazolvány visszavonásig érvényes.

 

Kiállítva: ................................................    Nyilv. sz.: ................................................

II.256

A VADÁSZATI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK JELVÉNYE

A szolgálati igazolványba fűzött 43 mm átmérőjű, bronz alapszínű fémérme, melyet alulról Magyarország színes címere, jobbról, valamint balról félkör alakban futó tölgyfalevél koszorú díszít. Közepén gímszarvas bika fejalak, a felső részén ,,VADÁSZATI HATÓSÁG'' felirat látható. Hátulsó oldalán a sorszám szerepel.

III.257

A VADÁSZATI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK KITŰZŐ JELVÉNYE

18 mm átmérőjű, bronz alapszínű fémjelvény, melyet alulról Magyarország címere és mellette jobbról és balról kiindulva, félkör alakban futó tölgyfalevél koszorú díszít. Közepén gímszarvas bika fejalak, a felső részén ,,VADÁSZATI HATÓSÁG'' felirat látható.

22. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez258

23. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

AZ ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR ADATSZOLGÁLTATÁS DÍJAI

1. Vadgazdálkodási adatok kiadása (állománybecslés, vadgazdálkodási jelentés és trófeabírálati adatok):

– Egy évre és egy vadászterületre vonatkozó teljes körű adatkiadás: 4 000 Ft

– Több évre és egy vadászterületre vonatkozó teljes körű adatkiadás, minden további évre vonatkozóan: 1 300 Ft

– Összesítő statisztikai adatok megyei és vadgazdálkodási körzetre vonatkozóan: 1 300 Ft

2. Térképi adatok kiadása

– Egy vadászterület 1:100 000 méretarányú papírtérképe: 2 500 Ft

– Egy vadászterület 1:50 000 méretarányú papírtérképe: 2 500 Ft

– Vadgazdálkodási táj, körzet vagy megyei vadgazdálkodási térkép – részletek számától függően – A1 méretű laponként: 20 000 Ft

– Vadászterület digitális térkép alapján való felmérése, a települési közigazgatási területek közötti megoszlása, a vadászterületen belül vadászterületnek nem minősülő földrészletek térképi meghatározása, vadászterületenként: 6 000 Ft

3. Egyéb adatszolgáltatás

– Vadászterületek egységes, országos kódjegyzéke: 12 000 Ft

– Egyéb jegyzékek és külön igényeknek megfelelő adatszolgáltatás: 6 000 Ft/óra

4. Oktatási és tudományos kutatási célú adatszolgáltatás

– Oktatási célú felhasználásra (diploma vagy szakdolgozat, tudományos diákköri dolgozat) történő adatszolgáltatás: díjmentes

– Szakirányú kutatási célra történő adatszolgáltatás: 90% kedvezmény

– Körzeti vadgazdálkodási terv papír adathordozón: 30 000 Ft/db/körzet

– Körzeti vadgazdálkodási terv kompaktlemezen (CD-ROM): 10 000 Ft/db/körzet

Az adatszolgáltatást írásban kell kérelmezni, melyhez az esetleges díjkedvezményre való jogosultságot is igazolni szükséges.

24. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez259

I.

VADÁSZKUTYA VADÁSZATI ALKALMASSÁGI VIZSGA IGAZOLVÁNYA

I.

VADÁSZKUTYA VADÁSZATI ALKALMASSÁGI VIZSGA IGAZOLVÁNYA

II.

VADÁSZKUTYA ALKALMASSÁGI VIZSGA
ÖSSZESÍTŐ

II.

VADÁSZKUTYA ALKALMASSÁGI VIZSGA

ÖSSZESÍTŐ

megye

Vizsga helye:    Időpontja:    Jellege:

Rendező szerv:

Vezető bíró:    Bírók:

KUTYA

TULAJDONOS

Fajta

Név

Ivar

Törzs-
könyv
vagy regisztrá-
ciós szám

Igazol-
vány
szám

Vizsga-
min
ősítés

Név

Cím

Vadász-
jegy
száma

Vadá-
szatra
jogosult

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

25. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez260

Agrárminisztérium vadászati hatósági feladatainak ellátásához kapcsolódó előirányzat felhasználási számlaszáma:

10032000-01494549-00000000

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!