nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
150/2004. (X. 12.) FVM rendelet
a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól
2018-01-01
infinity
19
Jogszabály

150/2004. (X. 12.) FVM rendelet

a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: MVH tv.) 45. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya az Európai Bizottság által jóváhagyott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (a továbbiakban: NVT) alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet (a továbbiakban: NVT rendelet) 1. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott támogatási célok szerint az agrár-környezetgazdálkodás támogatásaira terjed ki.

Fogalommeghatározás

2. §1 E rendelet alkalmazásában:

a) földhasználó: aki a földterületek hasznosításával összefüggésben felmerülő költségeket, illetve kockázatot viseli;

b)2 kérelmező: támogatási kérelmet benyújtó földhasználó/állattartó;

c) támogatásra jogosult: a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet 3. §-a szerinti földhasználó/állattartó;

d)3 ugar: e rendelet alkalmazásában egytől három évig tartó zöld növényi borítottságot jelent, melyet legalább három fajból álló magkeverékkel úgy kell kialakítani, hogy abból legalább egy pillangós faj legyen. Az ugaroltatás ideje alatt tilos a műtrágya és növényvédő szer alkalmazása. Kaszálást vagy szárzúzást csak június 15-ét követően lehet végezni magas tarló (min. 15 cm) alkalmazása mellett. A (zöld)ugart csak július 30. után lehet feltörni. A (zöld)ugarként hasznosított területen nem lehet legeltetni, takarmányt készíteni és magot fogni, a termesztett növényeknek csak méhészeti célú felhasználása lehetséges;

e) mezőgazdasági tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszeréről szóló 9003/2002. (SK 6.) KSH közlemény (a továbbiakban: TEÁOR) szerinti Magyarország területén végzett növénytermesztési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási termék-előállítási (TEÁOR 01.1–01.3), növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás (TEÁOR 01.4), vadgazdálkodási (TEÁOR 01.50, kivéve a vadgazdálkodási szolgáltatást), illetve halgazdálkodási (TEÁOR 05.0, kivéve a halászati szolgáltatást) tevékenység;

f)4 gazdaság: a támogatásra jogosult által mezőgazdasági tevékenység céljából hasznosított mezőgazdasági parcellák, állatok, épületek és eszközök összessége;

g) fizikai blokk: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: MePAR rendelet) 1. § a) pontjában meghatározott terület;

h)5 tábla: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 36/2009. (IV. 3.) FVM rendelet 1. § 3. pontjában meghatározott fogalom;

i) földterület hasznosítási iránya: a mindenkor aktuális MePAR adatbázis alapján a fizikai blokkon belül különböző mezőgazdasági hasznosítások (pl. szántó, gyep, ültetvény, halastó, mozaikos művelés) megnevezése;

j) halastó: az a műszaki létesítményekkel körülvett (zsilip, gát) vagy természetes határvonalakkal rendelkező halgazdálkodási, környezetvédelmi és természetvédelmi funkciókat ellátó terület, amelynek paramétereit érvényes vízjogi engedélyben rögzítették;

k) támogatott terület: a rendelet alapján a támogatási kérelmet jóváhagyó határozatban megjelölt terület;

l) támogatási időszak: a támogatási kérelem benyújtásának évében kezdődő gazdálkodási évtől számított legalább öt év, amennyiben az egyes célprogramok előírásai másként nem rendelkeznek;

m) gazdálkodási év: szeptember 1-jén kezdődő és a következő év augusztus 31-éig tartó időszak;

n) célprogram: agrár-környezetvédelmi célkitűzések megvalósítását elősegítő egyes gazdálkodási előírások összessége;

o) Helyes Gazdálkodási Gyakorlat: az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 2. számú mellékletében foglalt előírások összessége;

p)6 nitrátérzékeny terület: a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet mellékletében felsorolt fizikai blokkok;

q) sérülékeny vízbázis védőterület: a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint, a 2003. december 31-ig lezárult vízbázis védelmi beruházások a MePAR tematikus rétegének megfelelően lehatárolt terület;

r) állattartó: aki a tartási helyen tartott állatok tartásával összefüggő költségeket, illetve kockázatot viseli;

s) tartási hely: területileg elkülöníthető, földrajzilag azonosított, az állatok tartására állandó jelleggel kialakított állattartó egység, illetőleg azon állatfajták esetében ahol az ENAR rendszer kiépítésre került, az ott nyilvántartott tartási hely a megfelelő állattartó egység;

t) állategység: a jogosult állatlétszám meghatározására szolgáló, az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 3. számú melléklete alapján meghatározott technikai mértékegység;

u) Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban (a továbbiakban: NAKP) részt vevő gazdálkodó: az agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásáról szóló 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet, valamint az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok 2003. évi költségvetési támogatásáról szóló 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet alapján támogatásban részesült földhasználó/állattartó, aki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) agrár-környezetgazdálkodási támogatásokkal kapcsolatos 2003. évi nyilvántartásában szerepel, mint jogosan támogatásban részesült;

v) Érzékeny Természeti Terület (a továbbiakban: ÉTT): az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM–FVM együttes rendelet alapján a MePAR-ban fizikai blokk szinten lehatárolt terület;

w) párhuzamos gazdálkodás: a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet előírásainak megfelelő ökológiai gazdálkodás és az ettől eltérő más gazdálkodási mód egyidejű folytatása ugyanolyan hasznosítási irány mellett, egy gazdaságon belül;

x)7 termelő tó: olyan halastó, amelyben élő hal előállítása étkezési céllal folyik;

y)8 nem termelő tó: olyan halastó, amelyben élő hal előállítása nem étkezési céllal folyik.

A támogatás célja

3. § Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható tájhasználat kialakítása, és ennek függvényében a környezet állapotának javítása, valamint a gazdaságok életképességének és gazdasági hatékonyságának növelése a jelen rendelet alapján meghatározott célprogramok által előírt kötelezettségvállalások megvalósításával.

A támogatás forrása

4. §9 A támogatás forrása:

a) A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 5. jogcímcsoport, 1. jogcím NVT Agrár-környezetgazdálkodás előirányzat maradványa, valamint

b) 2005. évben a központi költségvetésben a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2004. évi CXXXV. törvény XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 11 alcím, 1. jogcímcsoport alatt elkülönített előirányzatból a törvény 18. számú mellékletében az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésre vonatkozó kötelezettségvállalási keret-előirányzatnak megfelelő összeg. Ezt követően a központi költségvetésben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében e célra elkülönített pénzösszeg, valamint

c) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA) Garancia Részlege terhére a Bizottság által az NVT-ben meghatározott célok megvalósításának támogatására elfogadott pénzösszeg.

Agrárkörnyezet-gazdálkodási célprogramok

5. § (1) A rendelet alapján az alábbi agrár-környezetgazdálkodási célprogramokhoz nyújtható támogatás:

a) szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport:

aa) alapszintű szántóföldi célprogram,

ab) tanyás gazdálkodás célprogram,

ac) méhlegelő célú növénytermesztési célprogram,

ad) integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram,

ae) ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram,

af) hosszú távú területpihentetési célprogram,

ag) ritka szántóföldi növény és zöldségfajták termesztési célprogram,

ah) Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok:

1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram,

2. szántóföldi növénytermesztés madár élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram,

3. lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram,

4. szántóföldi növénytermesztés élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;

b) gyepgazdálkodási célprogram csoport:

ba) alapszintű gyepgazdálkodási célprogramok:

1. füves élőhelyek kezelése célprogram,

2. szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés) célprogram,

bb) ökológiai gyepgazdálkodási célprogram,

bc) Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható gyepgazdálkodási célprogramok:

1. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram,

2. gyepgazdálkodás haris élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram,

3. gyepgazdálkodás élőhely fejlesztési előírásokkal célprogram,

4. gyeptelepítés célprogram;

c) ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport:

ca) integrált ültetvény célprogram,

cb) ökológiai ültetvény célprogram,

cc) ritka szőlő- és gyümölcsfajták termesztési célprogram;

d) vizes élőhelyekhez kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport:

da) extenzív halastavak fenntartása célprogram,

db) vizes élőhelyek létrehozása célprogramok:

1. szántóföld átalakítása vizes élőhellyé célprogram,

2. ívóhelyek kialakítása célprogram,

dc) zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása célprogram,

dd) nádgazdálkodási célprogram;

e) kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport:

ea) erózióvédelem célprogramok

1. vízerózió elleni védelem célprogramok

1.1. ültetvények vízerózió elleni védelme célprogram

1.2. szántóföldek vízerózió elleni védelme célprogram

2. szélerózió elleni védelem célprogram,

eb) füves mezsgye létesítése célprogram,

ec) gyepterületen történő cserjeirtás célprogram;

f) extenzív állattartáshoz kapcsolódó agrárkörnyezet-gazdálkodási célprogram csoport:

fa) őshonos és magas genetikai értéket képviselő állatok tartásának támogatása célprogramok:

1. magyar szürke szarvasmarha célprogram,

2. magas genetikai értéket képviselő lovak célprogram,

3. mangalica célprogram,

4. őshonos juh célprogram,

5. őshonos baromfi célprogram,

fb) ökológiai állattartás célprogramok:

1. szarvasmarha célprogram,

2. sertés célprogram,

3. juh célprogram10,

4. baromfi célprogram.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célprogramokhoz kapcsolódó támogatások igénybevételének részletes feltételeit e rendelet II. fejezete tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoporton belüli célprogramok közül:

a) az (1) bekezdés ea) pontja szerinti erózió elleni védekezés célprogramhoz kapcsolódó célprogram csak

aa) az (1) bekezdés aa) pontja szerinti szántóföldi célprogrammal,

ab) az (1) bekezdés ad) pontja szerinti integrált szántóföldi növénytermesztés célprogrammal,

ac) az (1) bekezdés ae) pontja szerinti ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogrammal,

ad) az (1) bekezdés ca) pontja szerinti integrált ültetvény célprogrammal,

ae) az (1) bekezdés cb) pontja szerinti ökológiai ültetvény célprogrammal

együtt támogatható;

b) az (1) bekezdés eb) pontja szerinti füves mezsgye létesítése célprogram csak az (1) bekezdés a) pontja szerinti szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoporttal együtt támogatható, kivéve az ae) pont szerinti ökológiai szántóföldi növénytermesztés célprogram csoport esetében;

c) az (1) bekezdés ec) pontja szerinti gyepterületen történő cserjeirtás célprogram csak az (1) bekezdés b) pontja szerinti gyepgazdálkodási célprogram csoporthoz tartozó célprogramokkal együtt támogatható.

A támogatás jellege és tárgya

6. § (1) E rendelet alapján

a) az 5. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott célprogram csoportokhoz tartozó célprogramok esetében területalapú,

b) az 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti célprogram csoporthoz tartozó célprogramok esetében állatlétszám alapú

vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe.

(2) A területalapú célprogramok esetében azon területek után vehető igénybe támogatás:

a)11 ahol a támogatási kérelem által érintett mezőgazdasági táblát a célprogramban előírtaknak megfelelően hasznosítják,

b)12 ahol az egyes mezőgazdasági táblák területe legalább 0,3 hektár,

c) ahol az egy célprogramba bevitt földterület mérete eléri a célprogramonként meghatározott minimálisan támogatható terület nagyságát.

(3) Az állatállomány alapú célprogramok esetében azon állatok után vehető igénybe támogatás, ahol az egy célprogramba bevitt állatok száma eléri a célprogramonként meghatározott minimálisan támogatható állatlétszámot.

A támogatás igénybevételének feltételei

7. § (1)13 A területalapú támogatást az a földhasználó veheti igénybe, aki/amely

a) az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nyilvántartási rendelet) alapján nyilvántartásba került,

b) mezőgazdasági tevékenységből származó bevétellel rendelkezik,

c)14 megfelel a II. fejezetben részletezett, az általa önkéntesen vállalt egyes célprogramok jogosultsági feltételeinek.

(2) Amennyiben nem a tulajdonos a földhasználó, az (1) bekezdésben foglaltakon túl a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a földhasználó a támogatási kérelem benyújtásakor írásban nyilatkozzon arról, hogy a támogatható területre a támogatási időszak teljes időtartamára érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezik.

(3) Amennyiben a földhasználó támogatható területre vonatkozóan a támogatási időszak nem teljes időtartamára érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezik, úgy a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat helyett arról kell nyilatkoznia, hogy a benyújtáskor érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezik, és a föld tulajdonosa írásban hozzájárult ahhoz, hogy a földhasználó a támogatható területre a támogatási időszak teljes időtartamára a rendeletben foglaltak teljesítésére kötelezettséget vállaljon.

8. §15 Az állatlétszám alapú támogatást az állattartó veheti igénybe, aki/amely a kérelem benyújtásának időpontjában a kérelem alapját képező állatok vonatkozásában:

a) a Nyilvántartási rendelet alapján nyilvántartásba került,

b) mezőgazdasági tevékenységből bevétellel rendelkezik,

c) szarvasmarha fajra vonatkozóan a 12/2004. (I. 31.) FVM rendelettel módosított, a szarvasmarha fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet, juh és kecske fajra vonatkozóan az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet szerinti előírásokat teljesíti,

d) az egyéb állatfajok esetében teljesülnek az egyes célprogramokban külön meghatározott feltételek.

9. § (1) A rendelet alapján igénybe vehető támogatás nem zárja ki, hogy egyidejűleg, ugyanazon területre az alábbi területalapú támogatások is igényelhetőek legyenek, amennyiben a kérelmező a jogosultsági feltételeknek megfelel:

a) az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott adott évi egységes területalapú támogatás;

b) az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó adott évi kiegészítő nemzeti támogatás;

c) az EMOGA Garancia Részlegének társfinanszírozásában megvalósuló kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatás.

(2)16 Egy mezőgazdasági táblára csak egy agrár-környezetgazdálkodási célprogram alapján igényelhető területalapú támogatás, kivéve, ha ugyanazon mezőgazdasági táblához kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoportban szereplő célprogram [5. § (1) bekezdés e) pontja] is kapcsolható. Ebben az esetben a támogatásra jogosult mindkét vállalt célprogram támogatását igénybe veheti.

(3) Egy állategyedre csak egy agrár-környezetgazdálkodási állat alapú célprogram alapján igényelhető állatalapú támogatás.

(4) Egy gazdaságon belül több agrár-környezetgazdálkodási célprogram megvalósítása is támogatható.

(5) Az egyes agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoportokon belüli gazdálkodási előírások szigorúsága alapján felállított rangsorát az 1. számú melléklet tartalmazza.

(6)17 Az egyes agrár-környezetgazdálkodási célprogramok esetében az adott kultúrában engedélyezett növényvédő szerek közül használható, illetve tiltott növényvédő szer hatóanyagok jegyzékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az egyes agrár-környezetgazdálkodási célprogramokban szereplő hatóanyagok engedélyezett csávázó szerként való szakszerű felhasználása az igen alacsony területi dózisok miatt egyik célprogram esetében sem esik korlátozás alá.

(7) Kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű veszélyeztetett ritka növényfajták jegyzékét szántóföldi növényekre a 3. számú melléklet, zöldség növényekre a 4. számú melléklet, valamint a szőlő- és gyümölcsfajtákra az 5. számú melléklet tartalmazza.

(8)18 Az Érzékeny Természeti Területek fizikai blokkazonosító szinten meghatározott listáját az irányító hatóság

a) 2008. évben május 1-jéig,

b) ezt követően minden év április 1-jéig,

a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 14. § (1) bekezdés c) pontjának cg) alpontja alapján kiadott közleményben teszi közzé.

(9)19 A 2. számú melléklet aa), ab), ac) és b) pontjában szereplő hatóanyagokra vonatkozó felhasználási tilalom a vetőmagcsávázásra nem vonatkozik.

(10)20 A 2. számú mellékletben fel nem sorolt növények esetében nincs növényvédő szer hatóanyag korlátozás.

(11)21 Azon területalapú támogatások esetén, ahol a program előírásai között szerepel talajvizsgálat elvégzése, ott a talajvizsgálathoz szükséges átlag talajmintákat kell venni. Egy átlagminta legfeljebb öt hektár nagyságú területet fedhet le. A talajmintavételt a szakmai szempontok betartásával bárki elvégezheti, a talajvizsgálatot csak akkreditált talajlaboratóriumok. Az öt hektárnál kisebb, területileg összefüggő táblák esetében, amennyiben azok földterület hasznosítási iránya megegyezik, egy mintavétel elegendő.

Kötelezettségek vállalása

10. §22 (1)23 A támogatásra jogosultnak a II. fejezetben részletezettek szerinti, az általa önkéntesen vállalt egyes célprogram(ok) előírásait a támogatási időszak teljes időtartama alatt be kell tartani.

(2) A támogatásra jogosultnak a teljes támogatási időszak alatt gazdaságának teljes területén be kell tartania a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásait.

(3)24 A támogatásra jogosult a kötelezettségvállalási időszak alatt legalább egy alkalommal köteles a minisztérium által szervezett agrár-környezetgazdálkodási képzésen részt venni.

(4) Az 5. § (1) bekezdésének ah) és bc) pontjaiban az Érzékeny Természeti Területek célprogramok keretében a támogatásra jogosult a támogatási kérelmet jóváhagyó határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül az arra rendszeresített formanyomtatványon köteles bejelentkezni a támogatott terület elhelyezkedése szerint illetékes Nemzeti Park Igazgatóságnál.

A támogatásra jogosult által vállalt kötelezettségekben bekövetkező változás

11. § (1)25 A támogatási időszak alatt

a)26 egy adott célprogramba bevitt teljes földterület mérete csökkenthető azzal, hogy a területcsökkentést a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által rendszeresített formanyomtatványon, minden esetben be kell jelenteni a Kincstárnak. A támogatási határozatban feltüntetett területek csökkentésére irányuló kérelmet legkésőbb az adott gazdálkodási évre vonatkozó egységes kérelem beadási határidejéig lehet benyújtani, kivéve az utolsó gazdálkodási évet, amikor a teljes támogatott terület csökkentésére irányuló kérelmet a gazdálkodási év végéig lehet benyújtani. A területcsökkentés a támogatási határozat módosítását vonja maga után,

b) a célprogramba bevitt földterület nagysága csak új támogatási kérelem benyújtásával növelhető,

c)27 a földterület elhelyezkedése nem változhat.

(2)28 A 817/2004/EK rendelet 21. cikk 1. pontjának megfelelően az adott célprogramba bevitt földterületet a támogatási időszak alatt kizárólag akkor lehet másik, 2004. évben meghirdetett célprogramba átvinni, ha az új célprogram szigorúbb gazdálkodási előírásokat határoz meg – kivéve a (11) bekezdésben foglalt rendelkezést – és ugyanolyan hasznosítási irányhoz tartozik az 1. számú mellékletben foglaltak alapján, továbbá az új célprogram jogosultsági feltételeinek megfelel. Ebben az esetben a támogatottnak a korábbi agrár-környezetgazdálkodási támogatásra való jogosultsága az új célprogram keretében támogatott terület vonatkozásában megszűnik, a támogatottat azonban a korábbi agrár-környezetgazdálkodási támogatás vonatkozásában támogatás-visszafizetési kötelezettség nem terheli. Célprogram váltás esetén az eredeti vállalási támogatási időszak nem szakad meg, az a már teljesített kötelezettség vállalási időtartam figyelembevételével folytatódik az új célprogram keretében.

(3) A 817/2004/EK rendelet 21. cikk 1. pontjának megfelelően a támogatottnak lehetősége van agrár-környezetgazdálkodási célprogram keretében támogatott területét a megkezdett gazdálkodási év befejeztével mezőgazdasági erdősítési intézkedésbe bevonni. Ebben az esetben az erdősített terület agrár-környezetgazdálkodási támogatásra való jogosultsága megszűnik, a támogatottat azonban támogatás-visszafizetési kötelezettség nem terheli.

(4)29 A támogatott a választott célprogram keretében vállalt kötelezettségét kizárólag a támogatásra való jogosultsággal együtt ruházhatja át. Amennyiben a támogatás alapját képező terület tulajdonosa megváltozik és a célprogramba bevitt területen továbbra is a támogatott teljesíti a vállalt kötelezettségeket, a támogatás folyósítását a változás nem érinti. Átruházni csak azt a támogatott létszámú állatállományt, illetve támogatott területet lehet, amely megfelel a célprogram minimális jogosultsági feltételeként előírt minimális feltételeknek. Egy adott terület, illetve állatállomány a támogatási időszakban – a vis maior esetek kivételével – legfeljebb egyszer ruházható át. A kötelezettség átadásra vonatkozó kérelmet egy eredeti példányban a Kincstár által rendszeresített formanyomtatványon, postai úton vagy személyesen, a kérelmező székhelye vagy lakhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz a gazdálkodási év első naptári évének utolsó napjáig lehet benyújtani. A 2006/2007. gazdálkodási évre vonatkozó kérelmek benyújtási határideje 2007. február 15.

(5)30 Kötelezettség átruházás esetén az átruházó összes joga és kötelezettsége, valamint az alkalmazott jogkövetkezmények, amely a Kincstár és az átruházó között a támogatási határozat eredményeképpen létrejött jogi kapcsolatból származik, az átruházás kedvezményezettjére szállnak át.

(6) Amennyiben a támogatott a támogatásra jogosult terület egy részét úgy ruházza át, hogy az átruházott részre eső kötelezettség teljesítését átvállalják, a továbbiakban csak a támogatás arányos része folyósítható.

(7)31 Adott célprogramba bevitt földterületen elhelyezkedő táblák határai a támogatási időszak alatt módosíthatók. A táblák száma gazdasági évenként változhat.

(8)32 A támogatási időszak alatt a támogatási kérelmet jóváhagyó határozatban szereplő állatállomány nagysága csökkenthető. Az állatállomány csökkentést – ide nem értve a természetes állománycsere időszakát – minden esetben be kell jelenteni a Kincstárnak. A támogatási határozatban feltüntetett állatállomány csökkentésére irányuló kérelmet legkésőbb az adott gazdálkodási évre vonatkozó egységes kérelem beadási határidejéig lehet benyújtani, amely egyidejűleg a támogatási határozat módosítását vonja maga után.

(9) A célprogramban szereplő állatállomány csak új támogatási kérelem alapján növelhető.

(10)33 A (2) bekezdésben foglalt új célprogramba történő átjelentkezésről szóló kérelmet a kérelemre vonatkozó gazdálkodási év megkezdése előtt, de legkésőbb június 30-ig lehet benyújtani a Kincstár által rendszeresített formanyomtatványon. A célprogram váltási kérelmeket a Kincstár a benyújtási határidő lejárta után, a rendelkezésre álló pénzügyi keret terhéig – rangsor felállítását követően – bírálja el. A célprogram váltási kérelmek részletes pontozási szempontrendszerét a 9. számú melléklet tartalmazza. Pontegyezőség esetén a célprogram váltási kérelem beérkezésének időpontja a meghatározó. Amennyiben a pénzügyi keret kimerül, úgy a célprogram váltási kérelem benyújtójának a korábban vállalt célprogramra vonatkozó támogatási jogosultsága fennmarad.

(11)34 A támogatási időszak alatt egy alkalommal lehetőség van az Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok közül a Lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramból a Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramba történő célprogram váltásra.

A támogatás mértéke

12. § A célprogramok támogatási összegeinek évenkénti mértékét célprogramonként a II. fejezet tartalmazza.

Támogatási kérelem benyújtása

13. §35

Támogatási kérelem elbírálása

14. § (1)36 A támogatási kérelmeket a Kincstár a benyújtási határidő lejárta után, pontozási rendszer alapján bírálja el. A pontozási rendszer az 5. § (1) bekezdése szerinti célprogram csoportonként külön-külön történik.

(2) A támogatási kérelmek országos rangsorának összeállítása az 5. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti egyes célprogram csoportokon belül külön-külön történik.

(3)37 A területalapú támogatási kérelmek pontozása mezőgazdasági táblánként történik. A pontozása során az alábbi szempontok kerülnek figyelembevételre:

a) a kérelmező lakhelyén/székhelyén a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya,

b) a célprogramba bevinni kívánt földterület aránya a gazdaság összes, ugyanahhoz a hasznosítási irányhoz tartozó földterületéhez képest,

c) a kérelem alapját képező földterületek átlagos távolsága a kérelmező lakhelyétől/székhelyétől,

d) a kérelmezőnél a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya,

e) korábbi részvétel a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban, amennyiben a földhasználó/állattartó mint jogosult támogatott a minisztérium 2003. évi nyilvántartásában szerepel,

f) a terület vízbázisvédelmi szempontból való besorolása,

g) a terület nitrátérzékenysége,

h) a választott célprogram gazdálkodási előírásainak környezetre gyakorolt hatása.

(4) Az extenzív állattartáshoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogramokra benyújtott támogatási kérelmek pontozása során az alábbi szempontok kerülnek figyelembevételre:

a) a kérelmező lakhelyén/székhelyén a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya,

b) a kérelem alapját képező állat tartási helyének átlagos távolsága a kérelmező lakhelyétől/székhelyétől,

c) tenyésztőszervezeti tagság,

d) védett természeti terület állattartással történő hasznosítása,

e) legeltetés módja,

f) a trágyaelhelyezés biztosításának módja,

g) korábbi részvétel a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban, amennyiben a földhasználó/állattartó mint jogosult támogatott a minisztérium 2003. évi nyilvántartásában szerepel,

h) a választott célprogram jellege.

(5) A (3)–(4) bekezdések a)–g) pontjaiban szereplő szempontokra az összpontszám 80%-a, a (3)–(4) bekezdésének h) pontja szerinti szempontra az összpontszám 20%-a adható.

(6) A támogatási kérelmek (3)–(4) bekezdésekben foglaltak szerinti részletes pontozási szempontrendszerét a 7. számú melléklet tartalmazza.

A támogatás folyósítása

15. §38

Ellenőrzés

16. § (1)39 A jogosultsági feltételek és a kötelezettségvállalások teljesítését a Kincstár az adott célprogramok lebonyolításában megbízás alapján közreműködő illetékes szakhatóságok bevonásával évente ellenőrzi.

(2) A támogatásra jogosult köteles a helyszíni ellenőrzés során igazolni, hogy az általa haszonbérbe vett, támogatott terület hasznosítására jogosult.

Jogkövetkezmények

17. §40 (1)41 A támogatható területre, illetve állatállományra vonatkozó szempontok teljesítését a 8. számú mellékletben szereplő táblázat pontrendszere alapján kell értékelni. A táblázat tartalmazza az egyes szempont teljesítése, illetve nem teljesítése esetén adandó pontszámot, attól is függően, hogy a nem teljesítés hány alkalommal fordult elő és az milyen mértékű volt. A kapott pontok összegzésével állapítható meg a szankcionálás mértéke. A táblázatban megjelölt egyes esetekben a kapott pontszámtól függetlenül a mezőgazdasági termelő az adott gazdálkodási évben az érintett táblák után nem jogosult támogatásra (P1 szankció) vagy a mezőgazdasági termelőt a célprogramból egy gazdálkodási évre (P2 szankció) vagy véglegesen ki kell zárni (P3 szankció) vagy az érintett táblák után az adott célprogram támogatási időszakának lejártáig nem jogosult támogatásra (P4 szankció).

(2) Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásoknál a 8. számú melléklet mellett a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak a gazdálkodási tevékenységéhez kapcsolódó szankcióit is alkalmazni kell, melyet külön jogszabály határoz meg.

(3) Az (1)–(2) bekezdésekben foglaltak szerinti értékelést követően megállapított szankcionálási mértékek közül a magasabb százalékos arányú szankció jogkövetkezményeit kell érvényesíteni.

(4)42 Amennyiben a támogatásra jogosult nem vesz részt agrár-környezetgazdálkodási képzésen, akkor nem jogosult az utolsó gazdálkodási évre jutó támogatási összeg ötven százalékára. Amennyiben a támogatási összeg az adott gazdálkodási évre már kifizetésre került, annak ötven százalékát az ügyfél köteles visszafizetni.

(5)43 A (4) bekezdést nem kell alkalmazni, amennyiben a támogatásra jogosult a kötelező képzésen azért nem tud részt venni, mert nem kerül sor képzésre a támogatási kérelmét részben vagy egészben jóváhagyó határozat véglegessé válását követően.

(6)44

(7) A támogatás alapjául szolgáló terület méretének meghatározásánál, illetve az igényelt, valamint az ellenőrzés alapján megállapított valós terület méretéből adódó eltérések esetén az egyes közösségi támogatási programokra vonatkozóan a 796/2004/EK bizottsági rendelet a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 51. cikk (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(8) A támogatás alapjául szolgáló állatok létszámának meghatározásánál, illetve az igényelt, valamint az ellenőrzés alapján megállapított valós állatlétszámból adódó eltérések esetén, a szarvasmarha, juh, kecske, sertés és ló állatfajok esetében értelemszerűen alkalmazni kell a 796/2004/EK rendelet 57., 59. és 60. cikkében foglaltakat.

(9) Amennyiben a támogatási időszak alatt második alkalommal szükséges a tárgyévre vonatkozó támogatás teljes egészének visszavonása, az a programból való végleges kizárást jelenti.

(10)45 Amennyiben az a támogatásra jogosult, aki a külön jogszabályok alapján a 2006/2007. vagy 2007/2008. gazdálkodási években szőlőkivágásra irányuló támogatási kérelmet nyújtott be és az agrár-környezetgazdálkodási támogatásba bevont szőlőterület egészének vagy egy részének kivágására vonatkozó támogatásra jogosult

a) eleget tett a 11. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak, abban az esetben a szőlőterület kivágása területcsökkentésnek minősül;

b) nem tett eleget a 11. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak, de a következő gazdálkodási évtől kezdve az adott táblá(k)ra vonatkozóan már nem nyújtott be kifizetési kérelmet,

ba) a célprogramba bevitt területének 0,01–50%-os területcsökkentése esetén a gazdálkodót a célprogramból egy évre ki kell zárni (P2 szankció),

bb) a célprogramba bevitt területének 50,1–100%-os területcsökkentése esetén a gazdálkodót a célprogramból az adott célprogram támogatási időszakának lejártáig ki kell zárni (P3 szankció);

c) nem tett eleget a 11. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak, és a következő gazdálkodási évtől kezdve az adott táblá(k)ra vonatkozóan kifizetési kérelmet nyújtott be, az a gazdálkodó által szándékosan tett hamis nyilatkozatnak minősül, és vele szemben a 817/2004 EK rendelet 72. cikke alapján kell eljárni.

(11)46 A (10) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak fennállta minden esetben a támogatási határozat módosítását vonja maga után.

(12) A 11. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a területcsökkenéssel érintett terület nagyságához, valamint a 11. § (8) bekezdése alapján a csökkentéssel érintett állatlétszám nagyságához kapcsolódó korábban igénybe vett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, amely az adott gazdálkodási év támogatási összegéből történő levonással is teljesíthető.

(13)47 Nem minősülnek jogosulatlanul igénybe vett támogatásoknak a területcsökkenést eredményező vis maior eseteken túl az alábbi esetek, melyeket az ügyfélnek minden esetben hatósági igazolással vagy az ügyben eljáró más szerv által kiadott irattal kell bizonyítania a Kincstár felé a véglegessé vált határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül:

a) a földterület állami kisajátítása (útépítés, gátépítés stb.), amennyiben az a kötelezettségvállalás időpontjában nem volt előre látható,

b) osztatlan közös tulajdon kimérése után – a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet 3. §-ának (4) bekezdésében meghatározott ok miatt – a földterület nem egyezik a korábbi földterület méretével.

(14)48 Amennyiben a 15. § (4) bekezdése alapján meghatározott határidőn túl történik meg a hasznosítási kód módosítására, pontosítására vonatkozó kérelem benyújtása, úgy a határidőn túli módosítással érintett táblák után a gazdálkodó az adott gazdálkodási évben nem jogosult a támogatásra (P1 szankció).

(15)49 Amennyiben a 15. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelő hiánypótlási eljárás során megállapítható, hogy nem a 7. § (2)–(3) bekezdése szerinti földhasználó igényelte a támogatást, abban az esetben a gazdálkodó az adott gazdálkodási évben az érintett táblák után nem jogosult támogatásra (P1 szankció).

(16)50 Amennyiben a támogatásra jogosult a 796/2004/EK Bizottsági rendelet 68. cikkére hivatkozik a Kincstár eljárása során, abban az esetben az ezzel összefüggő bizonyítási kötelezettség őt terheli.

II. Fejezet

AZ EGYES TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK RÉSZLETES
SZABÁLYAI

1. Cím

SZÁNTÓFÖLDI AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM CSOPORT

Alapszintű szántóföldi célprogram

18. § (1) A támogatás célja a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, valamint a talajállapot védelme és javítása.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható szántó terület 1 ha,

b) jogosult növények: minden szántóföldi növény és zöldségféle.

(3) A program előírásai:

a) a program első és utolsó gazdálkodási évében51 bővített (pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése,

b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyaggazdálkodási terv készítése és végrehajtása,

c) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mennyiséget,

d)52 magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet aa) pontjában meghatározott növényvédő szer hatóanyagok használata tilos.

(4) A támogatás mértéke:

a) szántóföldi zöldségnövények esetén a programba bevitt terület után 172,55 euró/ha,

b) egyéb szántóföldi növények esetén a programba bevitt terület után 98,04 euró/ha.

Tanyás gazdálkodás célprogram

19. § (1) A támogatás célja a hagyományos, alacsony ráfordítású gazdálkodási rendszerek megőrzése, a kultúrtörténeti tájkép megőrzése, illetőleg a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) a támogatott szántó terület nagysága 0,5 és 20 ha között lehet,

b)53 az egyes táblák mérete legfeljebb 2 ha lehet,

c)54 a kérelem alapját képező területhez tartozó lakott terület tanyaként van regisztrálva az ingatlan-nyilvántartásban, vagy a tulajdoni lapon külterületen lévő, mezőgazdasági termelés céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó földterület együttese szerepel.

(3) A program előírásai:

a) mozaikos, kisparcellás növénytermesztés folytatása,

b) a program első és utolsó gazdálkodási évében55 bővített (pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése,

c) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyaggazdálkodási terv készítése és végrehajtása,

d) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 120 kg/ha/év mennyiséget,

e)56 magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet ab) pontjában meghatározott növényvédő szer hatóanyagok használata tilos,

f) talajjavítás nem engedélyezett.

(4) A támogatás mértéke:

a) szántóföldi zöldségnövények esetén a célprogramba bevitt terület után 215,69 euró/ha,

b) egyéb szántóföldi növény esetén a célprogramba bevitt terület után 145,10 euró/ha.

(5)57 A támogatási kérelemhez mellékelni kell a tulajdoni lap harminc napnál nem régebbi másolatát arról, hogy a pályázott területhez tartozó lakott terület az ingatlan-nyilvántartásban a (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerint van nyilvántartva.

Méhlegelő célú növénytermesztés célprogram

20. § (1) A támogatás célja az alacsony termőképességű területek alternatív hasznosításának ösztönzése, valamint a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható szántó terület 1 ha;

b) a területen termesztett növény méhészeti célú felhasználásából származó bevételen kívül a termesztett növényből egyéb bevétel nem származhat;

c) a támogatásban részesített terület nem jogosult a 797/2004/EK Tanácsi rendeletben meghatározott méhészeti termékek fejlesztése céljából alkalmazott termelési és marketing támogatásra;

d) a következő méhlegelő célra (méztermelésre) alkalmas növények, vagy azok valamely keverékének termesztése:

da) fehér somkóró (Melilotus albus),

db) közönséges mézontófű (Phacelia tanacetifolia),

dc) bíbor here (Trifolium incarnatum),

dd) fehér here (Trifolium repens),

de) vörös here (Trifolium pratense),

df) baltacim (Onobrychis viciifolia),

dg) káposztarepce (Brassica napus),

dh) pohánka (Fagopyrum esculentum),

di) fehér mustár (Sinapis alba).

(3) A program előírása szerint műtrágya és növényvédő szerek használata nem megengedett.

(4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 74,51 euró/ha.

Integrált szántóföldi növénytermesztési
célprogram

21. § (1) A támogatás célja a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, illetve a talaj állapotának védelme és javítása.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható szántó terület 1 ha,

b) a támogatás az alábbi szántóföldi kultúrnövényekre igényelhető: őszi búza, árpa, kukorica, napraforgó, cukorrépa, őszi káposztarepce, burgonya, lucerna és szója, valamint a következő zöldségfélék termesztése esetén igényelhető: hagyma, fokhagyma, káposzta, kelkáposzta, kelbimbó, brokkoli, karfiol, karalábé, uborka, tökfélék, fűszerpaprika, zöldpaprika, paradicsom, zöldborsó, csemegekukorica, görögdinnye, sárgadinnye,

c) a terület Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által nyilvántartott ökológiai átállási vagy átállt szántó területek között nem szerepel.

(3) A program előírásai:

a) a program első és utolsó gazdálkodási évében58 teljes körű (pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu, toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése,

b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyaggazdálkodási terv készítése és végrehajtása,

c) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mennyiséget,

d) a szántóföldi kultúrnövényeknél, valamint a zöldborsó és csemegekukorica termesztése esetén a magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet b) és d) pontja szerinti növényvédő szer hatóanyagok használata tilos,

e) a zöldborsón és a csemegekukoricán kívül a (2) bekezdés b) pontjában felsorolt zöldségfélék termesztése esetén az engedélyezett növényvédő szerek közül csak a „korlátozás nélkül engedélyezett” (zöld) és a „mérsékelt korlátozásokkal engedélyezett” (sárga) minősítésűek használhatók, amelyeket a rendelet 2. számú melléklet c) pontja tartalmazza,

f) a termesztett növényfajtának legalább egy jelentős betegséggel szemben ellenállónak kell lennie,

g) növényvédelmi előrejelzés szükséges.

(4) A támogatás mértéke:

a) szántóföldi zöldségnövények esetében a célprogramba bevitt terület után 223,53 euró/ha,

b) egyéb szántóföldi növények esetében a célprogramba bevitt terület után 133,33 euró/ha.

(5) Azon kérelmezőknek, akinek valamely szántóterülete Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezetnél nyilvántartásban van, azoknak a támogatási kérelemhez mellékelni kell a Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet igazolását arról, hogy a célprogramba bevinni kívánt szántóterület nincs a nyilvántartásukban.

Ökológiai szántóföldi növénytermesztési
célprogram

22. § (1) A támogatás célja a növényvédő szerek használata és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, valamint a talaj állapotának védelme és javítása.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható szántó terület 1 ha,

b) jogosult növények: minden szántóföldi növény és zöldségféle,

c) párhuzamos gazdálkodás nem megengedett,

d) a gazdaság teljes szántóterülete Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által nyilvántartásban van.

(3) A program előírásai:

a) a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet ökológiai termelésre vonatkozó szabályainak betartása,

b) a program első és utolsó gazdálkodási évében teljes körű (a pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu, toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése,

c) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása,

d)59 a biodiverzitás megőrzése, növelése érdekében a táblák legalább 5%-ának „ökológiai kompenzációs terület”-té kell átalakítani, ahol a kiegészítő célprogram csoporton belül a 47. §-ban foglalt füves mezsgyére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, vagy zöld ugart kell kialakítani,

e)60 a mezőgazdasági táblák és autópályák, illetve első és másodrendű utak között legalább tíz méteres izolációs távolságot kell tartani, ahol az ökológiai kompenzációs területre vonatkozó előírások alkalmazhatók, és az izolációs távolságon belül növénytermesztés nem folytatható,

f) növényvédelmi előrejelzés szükséges.

(4)61 A támogatás mértéke szántóföldi művelés esetében:

a) szántóföldi zöldségnövények esetében az átállási időszakban a célprogramba bevitt terület után 349 euró/ha, illetőleg

b) szántóföldi zöldségnövények esetében az átállási időszak után, már átállt időszakban a célprogramba bevitt terület után 220 euró/ha,

c) egyéb szántóföldi növények esetében az átállási időszakban a célprogramba bevitt terület után 192 euró/ha,

d) egyéb szántóföldi növények esetében az átállási időszak utáni, már átállt időszakban a célprogramba bevitt terület után 145 euró/ha.

(5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell azt az igazolást, amely tanúsítja, hogy a Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet nyilvántartásában mekkora szántóterület szerepel, valamint tartalmazza, hogy abból a célprogramba bevinni kívánt területek ökológiai gazdálkodásra történő átállási időpontja (év) mikor kezdődött.

(6)62 Csak a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet alapján átállásra bejelentett terület jogosult átállási támogatásra. A támogatásra jogosult legfeljebb 2 egymást követő gazdálkodási évben vehet igénybe átállási időszakra vonatkozó támogatást. Amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évében kezdte meg átállását, az átállási támogatásra 2 alkalommal jogosult. Amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évet megelőző évben kezdte meg átállását akkor csak egy alkalommal jogosult átállási támogatásra. Az átállási idő meghosszabbítása nem lehetséges. Amennyiben egy tábla átállási időszaka újra kezdődik, abban az esetben az a tábla a programból kizárásra kerül.

Hosszú távú területpihentetési célprogram

23. § (1) A támogatás célja a mezőgazdasági eredetű vízszennyezés kockázatának megszüntetése a sérülékeny vízbázisok területén, a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, valamint a zöld folyosó rendszer fejlesztése.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) a támogatás sérülékeny vízbázisok védőterületén lévő szántóterületen vehető igénybe,

b) a legkisebb támogatható terület 1 ha,

c) a program előírásait legalább húsz évig be kell tartani.

(3) A program előírásai:

a) a helyi adottságoknak megfelelő legalább három fajból álló fűmag keverék vetése,

b) a gyep ápolása évente legalább két mulcsozással vagy kaszálással,

c) a kaszálás (mulcsozás) során vadriasztó láncot kell alkalmazni,

d) a mulcsozás vagy a kaszálás minden év május 1-je után engedélyezett,

e) műtrágya, istállótrágya és növényvédő szerek alkalmazása nem megengedett,

f) a legeltetés tilos.

(4) A támogatás mértéke:

a) az első évben a programba bevitt terület után 376,47 euró/ha,

b) második évtől a programba bevitt terület után 133,33 euró/ha.

Ritka szántóföldi növény és zöldségfajták
termesztése célprogram

24. § (1) A támogatás célja a kultúrtörténeti, genetikai és nemesítési szempontból kiemelkedő jelentőségű ritka növényfajták megőrzése.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület: szántóföld esetében 0,5 ha, szántóföldi zöldség esetében 0,3 ha,

b) a 3. számú mellékletben, illetve a 4. számú mellékletben szereplő növényfajta.

(3) A program előírásai:

a) a program első és utolsó gazdálkodási évében63 bővített (pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése,

b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása,

c) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 120 kg/ha/év mennyiséget,

d) csak az ökológiai növényvédelemben engedélyezett növényvédő szerek alkalmazhatók, melyek listáját a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet II. melléklet B pontja tartalmazza,

e) csak a mechanikai gyomirtás engedélyezett.

(4) A támogatás mértéke:

a) szántóföldi zöldségnövény esetén a célprogramba bevitt területek után 231,37 euró/ha,

b) egyéb szántóföldi növény esetén a célprogramba bevitt terület után 129,41 euró/ha.

(5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell az Agrobotanikai Intézet igazolását a fajta jogosultságáról és meglétéről.

Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok

1. Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

25. § (1) A támogatás célja a területi mezőgazdasági földhasználat, a környezet- és természetvédelmi szempontok harmonizációjának elősegítése, valamint olyan gazdálkodási módok elterjesztése, amelyek megfelelnek a régiók természeti értékfenntartó képességének. A célprogram kiemelt célja a túzok, az ugartyúk, a szalakóta és a fokozottan védett ragadozó madarak (parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, hamvas rétihéja) természetes élőhelyeknek védelme.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) legalább 1 ha szántó terület az alábbi érzékeny természeti területeken: Dévaványa környéke, Békés-Csanádi sík, Mosoni sík, Hevesi sík, Dunavölgyi sík, Borsodi Mezőség,

b)64 egy tábla mérete nem lehet nagyobb negyven hektárnál.

(3) A program előírásai:

a) a program első és utolsó gazdálkodási évében65 bővített (pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése;

b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása;

c) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mennyiséget;

d)66 magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet ac) pontjában meghatározott növényvédő szer hatóanyagok használata tilos.

e) az alábbi vetésszerkezetre vonatkozó előírásokat a célprogramba bevitt területre67 vonatkozóan az öt éves támogatási időtartam alatt kell megvalósítani:

ea) minimum 20% gabona,

eb) minimum 20% pillangós takarmánynövény (lucerna, fehérhere, vöröshere, somkóró, bükköny stb.),

ec) minimum 10% repce,

ed) maximum 20% egyéb kultúra,

ef) minimum 20% ugar;

f) rovarölő szerek nem alkalmazhatók (kivéve repce esetében);

g) mélyművelés öt évente egyszer engedélyezett;

h) sorközművelés csak május 1-je előtt engedélyezett;

i)68 minimum hat méter széles növényvédő szer mentes táblaszegélyeket kell hagyni;

j) pillangós takarmánynövények esetén:

ja) a terület legalább 50%-án az első kaszálást június 15. után lehet elkezdeni (az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján),

jb) a többi területen az első kaszálást április 25-éig kell elvégezni,

jc) minden kaszálás esetén legalább 5% kaszálatlan területet kell hagyni,

jd) fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének megtalálása esetén a fészek körül kaszálatlan területet kell kialakítani a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján,

je) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata kötelező;

k) repce esetén a terület 10%-án a Nemzeti Park Igazgatóság írásos kijelölése alapján a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelező.

(4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 250,98 euró/ha.

2. Szántóföldi növénytermesztés madár élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

26. § (1)69 A támogatás célja a természeti értékekre káros hatások csökkentése a kevésbé ártalmas növényvédő szerek alkalmazása, illetve a növényvédő szer mentes táblaszegélyek kialakítása, a megfelelő betakarítási és növényápolási technológiák, valamint a kevesebb műtrágya felhasználása érdekében. A támogatás célja továbbá a parlagi sas, a fürj és a fogoly élőhelyének és életfeltételeinek biztosítása.

(2) Jogosultsági feltétel:

a) a legkisebb támogatható szántó terület 1 ha;

b) Észak-Cserehát, Bodrogköz, Szatmár-Bereg, Békés-Csanádi sík, Beregi ártér Érzékeny Természeti Területeken.

(3) A program előírásai:

a) a program első és utolsó gazdálkodási évében70 bővített (pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése;

b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása;

c) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mennyiséget;

d)71 magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet ac) pontjában meghatározott növényvédő szer hatóanyagok használata tilos.

e) az alábbi vetésszerkezetre vonatkozó előírásokat a célprogramba bevitt területre72 vonatkozóan az 5 éves támogatási időtartam alatt meg kell valósítani:

ea) minimum 30% gabona,

eb) minimum 20% pillangós takarmánynövény (lucerna, fehérhere, vöröshere, somkóró, bükköny stb.),

ec) maximum 25% egyéb kultúra,

ed) minimum 10% ugar;

f) gabonafélék betakarítását követően zöldugar vagy másodvetés alkalmazása kötelező;

g) gyomirtó szerek évente legfeljebb egyszeri, a haszonkultúrát érintő használata;

h) Észak-Cserehát Érzékeny Természeti Terület esetében a termőtalajnak csak a felső 8–10 cm-ét érintő agrotechnika alkalmazása;

i)73 növényvédő szerek alkalmazásának mellőzése a táblaszegélyeken (3 méteres sávban);

j) pillangós takarmánynövény kaszálása esetén vadriasztó lánc használata kötelező.

(4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 203,92 euró/ha.

3. Lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

27. § (1) A támogatás célja a térségi mezőgazdasági földhasználat, valamint a környezet- és természetvédelmi szempontok harmonizációjának elősegítése, valamint olyan gazdálkodási módok elterjesztése, amelyek megfelelnek a térség természeti értékfenntartó kapacitásának. A célprogram kiemelt célja a túzok, az ugartyúk, a szalakóta és a fokozottan védett ragadozó madarak (parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, hamvas rétihéja) természetes élőhelyeinek védelme.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható szántó terület 1 ha,

b) Hevesi sík, Dévaványa környéke, Békés-Csanádi sík, Dunavölgyi sík, Mosoni sík, Borsodi Mezőség Érzékeny Természeti Területeken.

(3) A program előírásai:

a) a program első és utolsó gazdálkodási évében74 bővített (pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése,

b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása,

c)75 magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet ac) pontjában meghatározott növényvédő szer hatóanyagok használata tilos.

d) rovarölő szerek alkalmazása tilos,

e) a harmadik év során lucerna felülvetés kötelező, 50%-os vetőmagmennyiséggel,

f) csak a felülvetéskor, maximum 90 kg/ha/év N-hatóanyag kijuttatása engedélyezett,

g)76 6 méter széles növényvédőszer mentes táblaszegélyeket kell hagyni,

h) a terület legalább 50%-án az első kaszálást június 15. után lehet elvégezni a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján,

i) a többi területen az első kaszálást április 25-éig kell elvégezni,

j) minden kaszálás esetén legalább 5% kaszálatlan területet kell hagyni,

k) fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének megtalálása esetén a fészkek körül kaszálatlan területet kell kialakítani a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján,

l) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata kötelező.

(4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 266,67 euró/ha.

4. Szántóföldi növénytermesztés élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

28. § (1) A támogatás célja a tájszerkezet megőrzése, a növényvédő szerek és műtrágyák talajba mosódásának elkerülése, valamint a környezetterhelés korlátozása mellett a védett állatfajok részére a megfelelő életkörülmények kialakítása.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) legalább 1 hektár szántó terület az alábbi Érzékeny Természeti Területeken: Marcal medence, Őrség-Vendvidék, Baranya, Turjánvidék, Szentendrei sziget,

b) a Marcal medence Érzékeny Természeti Terület esetén a füves mezsgye kiegészítő programban való részvétel kötelező.

(3) A program előírásai:

a) a program első és utolsó gazdálkodási évében77 bővített (pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése,

b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása,

c) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mennyiséget, amit istállótrágyával vagy zöldtrágya növény termesztésével lehet pótolni,

d)78 magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet ac) pontjában meghatározott növényvédő szer hatóanyagok használata tilos.

e) gyomirtás csak mechanikai úton végezhető,

f) mélyművelés öt évente csak egyszer engedélyezett,

g) betakarítás után késleltetett (legalább harminc nap) tarlóhántás kötelező,

h) a terület legfeljebb 20%-án tókák, régóta meglevő vízállások, belvizek megőrzése kötelező,

i) zöldségtermesztés esetén hazai nemesítésű fajták termesztése kötelező.

(4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 192,16 euró/ha.

2. Cím

GYEPGAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM CSOPORT

Alapszintű gyepgazdálkodási célprogramok

1. Füves élőhelyek kezelése célprogram

29. § (1) A támogatás célja a növényfajokban és azokhoz kötődő állatfajokban gazdag rétek fenntartása és fejlesztése a különböző gyeptípusokon, a helytelen gondozás miatt csökkenő állományú ritka növények, madarak és gerinctelen állatok védelme, valamint a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) legkisebb támogatható terület 1 ha,

b) a gyep hasznosításához legalább 0,2 állategység/ha állatállomány megléte.

(3) A program előírásai:

a) legeltetés esetén:

aa) legeltethető állatfajok: szarvasmarha, juh, kecske, bivaly, ló, dám- és gímszarvas, szamár,

ab) a legelőt az alábbi gyeptípusonként megadott alsó és felső állatsűrűségi határok figyelembevételével kell hasznosítani:

Gyeptípusok szerint

Állatsűrűség
(állategység/ha)

homoki gyepek

0,2–0,5

szikes legelők és gyepek

0,2–0,5

dombvidéki gyepek

0,2–1,0

száraz, fás legelők

0,2–1,0

nedves rétek, üde gyepek

0,2–1,0

ártéri gyepek

0,2–1,0

ac) pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni (az egy területen legeltethető napok számát a fűhozam alapján kell meghatározni, de az a 10 napot nem haladhatja meg),

ad) a füves élőhelyeken növényvédő szer használata, felülvetés, műtrágyázás és öntözés nem engedélyezett;

b) kaszálás esetén:

ba) nedves időszakban, amikor az élőhely károsulhat, a kaszálás tilos,

bb)79 a rétek/legelők kaszálása során vadriasztó láncot kell alkalmazni, és csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni).

(4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 58,82 euró/ha.

2. Szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés) célprogram

30. § (1) A támogatás célja a növényfajokban és azokhoz kötődő állatfajokban gazdag rétek kialakítása, élőhelyek biztosítása ritka növények, madarak és gerinctelen állatok számára, illetőleg a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható gyepterület 1 ha,

b)80 a területileg illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága (a továbbiakban: földművelésügyi igazgatóság) igazolása arról, hogy a szántóterület gyepesítése indokolt.

(3) A program előírásai:

a) gyepes élőhely kialakítása gyeptelepítéssel,

b) a telepítéstől eltekintve, amikor legfeljebb 80 kg/ha N-hatóanyag kijuttatása megengedett, műtrágyázás és növényvédő szerek alkalmazása tilos,

c) termőhelyi adottságoknak megfelelő, legalább 6 fajból (fajtából) álló fűmagkeverék vetése,

d) egyetlen faj (fajta) aránya sem haladhatja meg a 30%-ot,

e) gyomok, betelepülő cserje-, fafajok irtása csak mechanikai úton végezhető,

f) az első évben két kaszálás engedélyezett, a legeltetés nem,

g) a második évtől a kialakított gyepet legeltetéssel vagy kaszálással lehet hasznosítani, a termőhelyi adottságok (gyeptípus) figyelembevételével és a 29. § (3) bekezdésében megadott előírások betartásával.

(4)81 A támogatás mértéke az első évben a programba bevitt terület után 290,20 euró/ha, a második évtől a programba bevitt terület után 58,82 euró/ha.

(5)82 A támogatási kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes földművelésügyi igazgatóság igazolását arról, hogy a szántóterület talajvédelmi célból vagy a talajadottságok alapján a terület gyepesítése indokolt.

Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram

31. § (1) A támogatás célja a növényfajokban és azokhoz kötődő állatfajokban gazdag rétek fenntartása és fejlesztése, a helytelen gyepgazdálkodás miatt csökkenő állományú ritka növények, madarak és gerinctelen állatok védelme, a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, valamint a fészkelő területek és élőhelyek biztosítása a védett madár- és emlősfajok számára.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 1 ha,

b) a gyep hasznosításához legalább 0,2 állategység/ha állatállománnyal kell rendelkeznie,

c) a gyepterület Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által nyilvántartásba vették.

(3) A program előírásai:

a) a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló 1991. június 24-i 2092/91/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2092/91/EGK rendelet) gyepgazdálkodásra vonatkozó szabályainak betartása;

b) legeltetés esetén:

ba) legeltethető állatfajok: szarvasmarha, juh, kecske, bivaly, ló, dám- és gímszarvas, szamár,

bb) a legelőt az alábbi gyeptípusonként megadott alsó és felső állatsűrűségi határok figyelembevételével kell hasznosítani:

Gyeptípusok szerint

Állatsűrűség
(állategység/ha)

homoki gyepek

0,2–0,5

szikes legelők és gyepek

0,2–0,5

dombvidéki gyepek

0,2–1,0

száraz, fás legelők

0,2–1,0

nedves rétek, üde gyepek

0,2–1,0

ártéri gyepek

0,2–1,0

bc) pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni (az egy területen legeltethető napok számát a fűhozam alapján kell meghatározni, de az a tíz napot nem haladhatja meg),

bd) a legelőn csak a legeltetett állatok szerves trágyájára alapozott tápanyag-utánpótlás engedélyezett, növényvédő szer használata, felülvetés, műtrágyázás, öntözés nem engedélyezett;

c) kaszálás esetén:

ca) nedves időszakban, amikor az élőhelyet károsíthatja, a kaszálás tilos,

cb)83 a rétek (legelők) kaszálása során vadriasztó láncot kell alkalmazni, és csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a tábla szegélyeket utoljára kell lekaszálni).

(4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 58,82 euró/ha.

(5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell azt az igazolást, mely tanúsítja, hogy a célprogramba bevinni kívánt gyepterület Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet nyilvántartásában szerepel.

Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható gyepgazdálkodási célprogramok

1. Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

32. § (1) A támogatás célja a környezetbarát gazdálkodás módszereinek alkalmazása, az Érzékeny Természeti Területek természetes élőhelyeinek és értékeinek fenntartása, valamint a következő madárfajok állományainak védelme, élőhelyeinek fenntartása és kialakítása: túzok, ugartyúk, szalakóta, parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, hamvas rétihéja.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) legalább 1 ha gyep az alábbi Érzékeny Természeti Területeken: Hevesi sík, Borsodi Mezőség, Dévaványa környéke, Békés-Csanádi sík, Dunavölgyi sík,

b) a gyep hasznosításához legalább 0,2 állategység/ha állatállománnyal kell rendelkezni.

(3) A program előírásai:

a) felülvetés, műtrágyázás nem engedélyezett, tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullatott trágyából származhat,

b) gyomirtó szerek alkalmazása nem engedélyezett,

c) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata szükséges,

d) a gyepterületet szarvasmarha, juh, ló, bivaly legeltetésével vagy kaszálással lehet hasznosítani, legeltetés során az állatsűrűség 0,2–1 állategység/ha,

e) a legeltetést a tavaszi felszáradás után lehet megkezdeni és az őszi esőzések beálltával fel kell függeszteni. A túzok költőhelyein csak június 15. után folytatható legeltetés,

f) legeltetni csak pásztoroló vagy szakaszoló legeltetéssel lehet,

g) a gyep mechanikai ápolása (pl. fogasolás) nem engedélyezett,

h) kamillagyűjtés nem engedélyezett,

i) az első kaszálás csak június 15. után engedélyezett, a Dunavölgyi sík esetében csak egy kaszálás engedélyezett július 1-je és október 1-je között a Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján,

j) kaszáláskor 5% kaszálatlan területet kell hagyni, kaszálásonként eltérő területen,

k) fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének megtalálása esetén a fészkek körül kaszálatlan területet kell kialakítani a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján,

l) a k) pont szerint kialakított védőzónák a kaszálatlan területbe beszámíthatók.

(4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 125,49 euró/ha.

2. Gyepgazdálkodás haris élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

33. § (1) A támogatás célja a haris élő-, illetve fészkelőhelyének fejlesztése nedves rétek kialakításával, valamint olyan védett fajok élőhelyének biztosítása, mint a kockás kotuliliom (Fritillaria meleagris), a szibériai nőszirom (Iris sibirica), kígyógyökerű keserűfű (Polygonum bistorta), illetve vérfűboglárka (Maculinea teleius).

(2) Jogosultsági feltételek:

a) legalább 1 ha gyep az alábbi Érzékeny Természeti Területeken: Észak-Cserehát, Bodrogköz, Szatmár-Bereg, Beregi ártér, Marcal medence,

b) a gyep hasznosításához legalább 0,2 állategység/ha állatállománnyal kell rendelkezni.

(3) A program előírásai:

a) felülvetés, műtrágyázás nem engedélyezett, tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullatott trágyából származhat,

b) gyomirtó szerek alkalmazása nem engedélyezett,

c) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata szükséges,

d)84 időjárástól függően legalább egy, legfeljebb kétszeri kaszálás szükséges,

e) a gyepterületet szarvasmarha, juh, ló, bivaly legeltetésével vagy kaszálással lehet hasznosítani,

f) legeltetni csak pásztoroló vagy szakaszoló legeltetéssel lehet,

g) legeltethető állatsűrűség 0,2–1 állategység/ha,

h) a legeltetést a tavaszi felszáradás után lehet megkezdeni és az őszi esőzések beálltával fel kell függeszteni,

i) a gyep fogasolása nem engedélyezett,

j) kaszálást a terület legalább 50%-án, a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján kijelölve, augusztus 1-je után engedélyezett,

k) felszíni vizek elvezetése nem megengedett.

(4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 109,80 euró/ha.

3. Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

34. § (1) A támogatás célja a régió természetes vízháztartásának helyreállítása, amely korábban az intenzív mezőgazdálkodás miatt károsodott, valamint pufferzónák kialakítása az Érzékeny Természeti Területek körül, amelyek biztosítják a védett madarak élőhelyeinek, illetve fészkelőhelyeinek zavartalanságát, valamint hozzájárulnak a védett növények állományainak növeléséhez.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) legalább 1 ha gyep az alábbi Érzékeny Természeti Területeken: Őrség-Vendvidék, Szentendrei sziget, Baranya, Turjánvidék,

b) a gyep hasznosításához legalább 0,2 állategység/ha állatállománnyal kell rendelkeznie.

(3) A program előírásai:

a) felülvetés, műtrágyázás nem engedélyezett, tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullatott trágyából származhat,

b) gyomirtó szerek alkalmazása nem engedélyezett,

c) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata szükséges,

d) kaszálni csak száraz időben szabad, belvizes területeken kaszálás csak július 15-e után lehetséges, a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos engedélye alapján a kaszálás engedélyezett időpontja ettől eltérhet,

e) a gyepterületet szarvasmarha, juh, ló, bivaly legeltetésével vagy kaszálással lehet hasznosítani,

f) legeltetni csak pásztoroló vagy szakaszoló legeltetéssel lehet,

g) legeltethető állatsűrűség 0,2–1 állategység/ha,

h) a legeltetést a tavaszi felszáradás után lehet megkezdeni és az őszi esőzések beálltával fel kell függeszteni, a Turjánvidéken a legeltetés tilos,

i) két kaszálás engedélyezett, de az első kaszálás csak június 15. után lehetséges,

j) kaszáláskor 10% kaszálatlan területet kell hagyni, kaszálásonként eltérő területen,

k) felszíni vizek elvezetése nem megengedett, belvizes területek, tókák megőrzése,

l) a kiszáradt fákat őshonos fafajokkal kell pótolni.

(4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 98,04 euró/ha.

4. Gyeptelepítés Érzékeny Természeti Területeken célprogram

35. § (1) A támogatás célja az Érzékeny Természeti Területeken található nagy biodiverzitású gyepterületek növelése speciális, az adott területre jellemző fűmagkeverék vetésével. A természetvédelem szempontjából kímélő technológia lehetővé teszi a környező természetes gyepterületek meghatározó (karakter) fajainak betelepülését az átalakítandó szántóra, ezáltal viszonylag rövid időn belül a természeteshez nagyon hasonló gyeptársulás alakul ki, emelve a terület természetvédelmi értékét.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) legalább 1 ha szántó terület 32–34. §-ban felsorolt Érzékeny Természeti Területen,

b) a gyep hasznosításához második évtől legalább 0,2 állategység/ha állatállománnyal kell rendelkezni.

(3) A program előírásai:

a) gyeptelepítés végrehajtása a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság javaslata alapján meghatározott vetőmagkeverék alkalmazásával,

b) a telepítéstől eltekintve, amikor legfeljebb 80 kg/ha N-hatóanyag kijuttatása megengedett, műtrágyázás és a vegyszeres növényvédelem tilos,

c) az első évben két kaszálás engedélyezett, a legeltetés nem engedélyezett,

d) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata szükséges,

e) a gyep mechanikai ápolása (pl. fogasolás) nem engedélyezett,

f) az első kaszálás legkorábbi ideje július 15.,

g) a gyeptelepítés második évétől a beállt gyepet legeltetéssel vagy kaszálással lehet hasznosítani, a termőhelyi adottságok (gyeptípus) figyelembevételével az adott Érzékeny Természeti Területre vonatkozó gyephasznosítási célprogram előírásainak betartásával.

(4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 294,12 euró/ha.

3. Cím

ÜLTETVÉNYEKRE VONATKOZÓ AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM CSOPORT

Integrált ültetvény célprogram

36. § (1) A támogatás célja a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, a biodiverzitás fenntartásához való hozzájárulás, valamint a kedvező talajállapot megőrzése és javítása.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 0,5 ha,

b) az integrált szőlő- és gyümölcstermesztési támogatásra jogosult fajok a következők: alma, körte, birs, naspolya, őszibarack, sárgabarack, mandula, dió, mogyoró, gesztenye, cseresznye, meggy, szilva, fekete-, pirosribiszke, málna, egres, szeder, szőlő,

c) a támogatás termőre fordult ültetvényre igényelhető,

d) a célprogramba bevinni kívánt ültetvény terület Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által nyilvántartásba vett ökológiai átállási vagy átállt ültetvény területek között nem szerepel.

(3) A program előírásai:

a) a program első és utolsó gazdálkodási évében85 teljes körű (pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu, toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése,

b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása,

c) metszés előtt rügyvizsgálat végzése a termőegyensúly fenntartása miatt, valamint kártevők, betegségek felmérése céljából,

d) a növényvédő szerek hatékonyságát „zöldmunkák” végzésével kell javítani,

e) az engedélyezett növényvédő szerek közül csak a „korlátozás nélkül engedélyezett” (zöld) és a „mérsékelt korlátozásokkal engedélyezett” (sárga) minősítésűek használhatók, amelyeket a rendelet 2. számú melléklet e) pontja tartalmazza,

f)86 a „korlátozott” („piros”) minősítésű növényvédő szerek használatát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal csak a járványelhárítás során, illetve a zárlati intézkedésekkel elrendelt védekezések esetében külön eljárásban, előzetesen engedélyezi,

g) az áttelelő fertőzési források eltávolítása,

h) növényvédelmi előrejelzés szükséges,

i) a talajszerkezet védelme érdekében – a fagyvédelmi öntözés kivételével – csak alacsony intenzitású (pl. csöpögtető) öntöző rendszer használható.

(4)87 A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 420 euró/ha.

(5) Azon kérelmezőknek, akinek valamely ültetvényterülete Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezetnél nyilvántartásban van, azoknak a támogatási kérelemhez mellékelni kell a Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet igazolását arról, hogy a célprogramba bevinni kívánt ültetvényterület nincs a nyilvántartásukban.

Ökológiai ültetvény célprogram

37. § (1) A támogatás célja a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, a biodiverzitás fenntartásához való hozzájárulás, valamint a kedvező talajállapot megőrzése és javítása.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 0,5 ha,

b) a célprogramba bevinni kívánt terület ültetvény terület Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által nyilvántartásban van,

c) jogosult növények: minden gyümölcs- és szőlőfaj,

d) a támogatás csak termőre fordult ültetvényre igényelhető.

(3) A program előírásai:

a) a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet ökológiai termelésre vonatkozó szabályainak betartása,

b) a program első és utolsó gazdálkodási évében88 teljes körű (pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu, toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése,

c) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése végrehajtása,

d) metszés előtt rügyvizsgálat végezése a termőegyensúly fenntartása miatt, valamint a kártevők, betegségek felmérése céljából,

e) a növényvédő szerek hatékonyságát „zöldmunkák” munkák végzésével kell javítani,

f) az áttelelő fertőzési források eltávolítása,

g) növényvédelmi előrejelzés szükséges.

(4)89 A támogatás mértéke:

a) az átállási időszakban a programba bevitt terület után 435 euró/ha,

b) átállás után, már átállt időszakban, a programba bevitt területek alapján 322 euró/ha.

(5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell azt az igazolást, mely tanúsítja, hogy a célprogramba bevinni kívánt ültetvényterület Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet nyilvántartásában szerepel, valamint tartalmazza, hogy az érintett területek ökológiai gazdálkodásra történő átállási időpontja (év) mikor kezdődött.

(6)90 Csak a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet alapján átállásra bejelentett terület jogosult átállási támogatásra. A támogatásra jogosult legfeljebb 3 egymást követő gazdálkodási évben vehet igénybe átállási időszakra vonatkozó támogatást. Amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évében kezdte meg átállását, az átállási támogatásra 3 alkalommal jogosult. Amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évet megelőző évben kezdte meg átállását akkor 2 alkalommal jogosult átállási támogatásra. Amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évét megelőző 2 évben kezdte meg átállását akkor csak egy alkalommal jogosult átállási támogatásra. Az átállási idő meghosszabbítása nem lehetséges. Amennyiben egy tábla átállási időszaka újra kezdődik, abban az esetben az a tábla a programból kizárásra kerül.

Ritka szőlő- és gyümölcsfajták termesztése célprogram

38. § (1) A támogatás célja a kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű, veszélyeztetett szőlő- és gyümölcsfajták megőrzése.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 0,3 ha,

b) az 5. számú mellékletben felsorolt szőlő-, gyümölcsfajták termesztése,

c) az Agrobotanikai Intézet igazolása a fajta jogosultságáról, meglétéről.

(3) A program előírásai:

a) csak a mechanikai gyomirtás engedélyezett,

b) csak az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett rovar- és gombaölő szerek alkalmazhatók, amelyek listáját a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet II. melléklet B pontja tartalmazza,

c) tápanyag-utánpótlás nem engedélyezett,

d) a gyümölcsfasorok hiányosságait a rendelet az 5. számú mellékletében szereplő fajtalistából kell pótolni,

e) a fákat októbertől áprilisig lehet metszeni, fajtától függően 3–5 éves ciklussal.

(4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 231,37 euró/ha.

(5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell az Agrobotanikai Intézet igazolását a fajta jogosultságáról, meglétéről.

4. Cím

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM CSOPORT

Extenzív halastavak fenntartása célprogram

39. § (1) A támogatás célja a biodiverzitás szempontjából fontos gazdálkodási rendszerek fenntartása (Ramsari Egyezmény, Natura 2000), valamint a táplálkozó és költőhelyek, szaporodóhelyek biztosítása rovarok, kétéltűek és madarak számára.

(2) Jogosultsági feltételek:

a)91 vízjogi engedélyenként legalább 1 ha nyílt vízfelületű halastó,

b) az a) pont szerinti terület halastóként van nyilvántartva az ingatlan-nyilvántartásban.

(3) A program előírásai:

a) a termelő tavakat április 1-jéig fel kell tölteni,

b) a szaporodási időszakban a tó feltöltését követően a – tervezett lehalászási időszakoktól eltekintve – a tó vízszintje legfeljebb 20 cm-t ingadozhat,

c)92 nem termelő tó esetében a gazdálkodó a vízfeltöltési kötelezettségét abban az esetben teheti meg április 1-től eltérő időpontban, amennyiben a tóban az év valamely időszakának összefüggő részében legalább 45 napon keresztül vízborítás található,

d)93 a halastóra a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által jóváhagyott „madárriasztási tervet” kell készíteni és alkalmazni,

e)94 csak a keskeny nádszegéllyel rendelkező, illetve nádszegéllyel nem rendelkező tavakat szabad tavasszal és nyáron leereszteni, illetve feltölteni a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság előzetes, írásos hozzájárulásával,

f)95 a természetes hozam javítására a tavakban csak istállótrágya alkalmazható. A tó leeresztését megelőző egy hónapos időszakban istállótrágya nem alkalmazható.

(4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 203,92 euró/ha.

(5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell

a)96 a területileg illetékes járási földhivatal által kiadott, harminc napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot, melynek értelmében az érintett terület halastóként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, és

b) a területre vonatkozó érvényes üzemeltetési vízjogi engedélyt.

Vizes élőhelyek létrehozása célprogramok

1. Szántóföld átalakítása vizes élőhellyé célprogram

40. § (1) A támogatás célja az erre alkalmatlan területek kivonása a szántóföldi művelésből, ezáltal a vizes élőhelyek területének növelése és fejlesztése, valamint a környezeti terhelés csökkentése.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 0,5 ha,

b) űrfotók alapján kiadott igazolás a szántóföld rendszeresen belvizes (öt év alatt három esetben előforduló) állapotáról.

(3) A program előírásai:

a) a szántóföldek állandóan belvizes területeit fokozatosan, öt év alatt kell vizes élőhellyé, vagy ha a területen nád található, nádassá kell alakítania,

b) mindennemű vízelvezetés tilos,

c) növényvédő szerek, műtrágya és istállótrágya alkalmazása nem megengedett,

d) a terület átalakítása során a gyomok agresszív terjedését évente legalább két alkalommal elvégzett kaszálással, vagy aprítással kell megakadályozni. A tarlót legalább 15 cm magasan meg kell hagyni.

(4) A támogatás mértéke:

a) az első évben a programba bevitt terület után 317,65 euró/ha,

b) a második évtől a programba bevitt területek után 133,33 euró/ha.

(5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a Földmérési és Távérzékelési Intézet által űrfotók alapján kiadott igazolását arról, hogy a szántóföld rendszeresen belvizes (öt év alatt három esetben előforduló) állapotú terület.

2. Ívóhelyek kialakítása célprogram

41. § (1) A támogatás célja a vizes élőhelyek biodiverzitásának növelése és fejlesztése, a környezeti terhelés csökkentése, valamint a természetközeli szaporodóhelyek kialakítása a vizes élőhelyek, álló- és folyóvizek halállományának fejlesztése céljából.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) legalább 0,3 ha terület,

b) vízi élőhelyekhez, álló- vagy folyóvizekhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó gondozott felületű gyepterületek (vízellátás/elárasztás lehetséges).

(3) A program előírásai:

a) időszakos, sekély (0,4–0,6 m) vízborítás biztosítása az árhullám okozta vízszintemelkedés kihasználásával a halak szaporodási időszakában (április–május) és lehetőleg az azt megelőző és azt követő hónapban is,

b) a vízvisszatartás – ha szükséges – kisebb csatornákkal, zsilipekkel és gátakkal biztosítható,

c) június vége után gondoskodni kell a víz levezetéséről,

d) a terület lehalászása nem megengedett, a teljes halállomány élővízbe való jutását biztosítani kell,

e) a víz levonulását követően kaszálás és legeltetés engedélyezett, amennyiben az a gyep károsításával nem jár,

f) az ívóhelyek területén és azok 15 m-es körzetében növényvédő szerek, műtárgya, szervestrágya alkalmazása nem megengedett.

(4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 117,65 euró/ha.

Zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása
célprogram

42. § (1) A támogatás célja a vizes élőhelyek megőrzése és fejlesztése, táplálkozó- és költőhely biztosítása rovarok, kétéltűek és madarak számára, valamint a környezeti terhelés csökkentése.

(2) Jogosultsági feltétel szerint a legkisebb támogatható terület 0,5 ha mocsár, láp, zsombékos terület.

(3) A program előírásai:

a) ezeken a területeken a lecsapolás és a vízelvezetés nem megengedett,

b) trágyázás, növényvédő szerek használata nem megengedett,

c) nedves időszakokban a legeltetés tilos,

d) kaszálásra csak a víz visszahúzódása után kerülhet sor, megfelelően száraz talajviszonyok között,

e) a kaszálást és aprítást a lehető legmagasabb (legalább 15 cm) tarlót meghagyva kell végezni,

f) a kaszálás során vadriasztó lánc használata szükséges, és természetbarát betakarítási módszereket kell alkalmazni.

(4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 101,96 euró/ha.

(5)97 A támogatási kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes járási földhivatal által kiadott 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot, mely szerint a terület mocsárként, lápként vagy zsombékként van nyilvántartva.

Nádgazdálkodási célprogram

43. § (1) A támogatás célja a náddal borított vizes élőhelyek megőrzése és fejlesztése, táplálkozó- és költőhely biztosítása rovarok, kétéltűek és madarak számára, valamint a környezeti terhelés csökkentése.

(2) Jogosultsági feltétel szerint a legkisebb támogatható terület 1 ha, amely nádasként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.

(3) A program előírásai:

a) a nád aratása, és egyéb tevékenység végzése (szállítás, kihúzás stb.) kizárólag december 15. és február 15. között engedélyezett, úgy, hogy az a lehető legkisebb taposási kárt okozza,

b) az aratás során a Vízügyi Igazgatóság által a szezonra tervezett vízszint felett legalább 10 cm magas tarlót kell hagyni,

c) a nádaratást teljesen megfagyott talajon (jégen) kell végezni,

d) az aratás során mozaikos nádszerkezetet kell kialakítani, a nádas 20%-át, évente más-más helyen, kaszálatlanul kell hagyni,

e) ideiglenes vagy állandó náddepót csak olyan helyen szabad kialakítani, ahol védett növényfajok nem élnek.

(4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 86,27 euró/ha.

(5)98 A támogatási kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes járási földhivatal által kiadott harminc napnál nem régebbi földhasználati nyilvántartó lapot, mely szerint a terület nádasként van nyilvántartva.

5. Cím

KIEGÉSZÍTŐ AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM CSOPORT

Erózióvédelmi célprogramok

1. Vízerózió elleni védelem célprogramok

A) Ültetvények vízerózió elleni védelme célprogram

44. § (1) A támogatás célja a talajerózió csökkentése, a talaj lemosódásának csökkentése, a talajminőség fenntartása, valamint a vízszennyezés csökkentése.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület ültetvény terület 0,5 ha,

b)99 igazolás arról, hogy a tábla legalább 5%-os lejtőn fekszik, illetve erózió által veszélyeztetett,

c) valamely ültetvény célprogramban való részvétel (36–38. §-ban foglaltak alapján).

(3) A program előírásai:

a) a sorköz és művelő utak zöld növényi borításának kialakítása vetéssel, pl. őszi árpával, gyepesítéssel, pillangós növényekkel, pillangós növények keverékével vagy mulccsal, azaz aprított növényi anyaggal (fakéreg, szalma, széna),

b) árkok (vízelvezetők) füvesítése.

(4) A támogatás mértéke:

a) a telepítés évében a programba bevitt terület után 231,37 euró/ha,

b) a második évtől a programba bevitt területek után 39,22 euró/ha.

(5)100 A támogatási kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes földművelésügyi igazgatóság igazolását arról, hogy a tábla legalább 5%-os lejtőn fekszik, illetve erózió által veszélyeztetett.

B) Szántóföldek vízerózió elleni védelme célprogram

45. § (1) A támogatás célja a talajerózió csökkentése, a talaj lemosódásának csökkentése, a talajminőség fenntartása, valamint a vízszennyezés csökkentése.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 1 ha szántóterület,

b)101 igazolás arról, hogy a tábla legalább 5%-os lejtőn fekszik, illetve erózió által veszélyeztetett,

c) valamely szántóföldi célprogramban való részvétel (18–28. §-ban foglaltak alapján).

(3) A program előírásai:

a) őszi vetésű növények esetén:

aa) betakarításkor legalább 10–15 cm-es tarlót kell hagyni,

ab) a teljes nyári borítottság fenntartása érdekében nyári betakarítás után a tarlót fenn kell tartani és ápolni (gyomszabályozás) kaszálással vagy szárzúzással az őszi vetés idejéig,

ac) a vetést október 15-ig be kell fejezni;

b) tavaszi vetésű növények esetén:

ba) tavaszi vetésű növények előtt a téli/tavaszi talajtakarás biztosítása érdekében az őszi kalászost 60%-os vetőmagmennyiséggel kell vetni,

bb) a takarónövényt a következő év március 20. és április 20. között alá kell szántani.

(4) A támogatás mértéke:

a) a programba bevitt terület után őszi vetésű növények esetében 39,22 euró/ha,

b) tavaszi vetésű növények esetében 98,04 euró/ha.

(5)102 A támogatási kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes földművelésügyi igazgatóság igazolását arról, hogy a tábla legalább 5%-os lejtőn fekszik, illetve erózió által veszélyeztetett.

2. Szélerózió elleni védelem célprogram

46. § (1) A támogatás célja a talajerózió csökkentése, a defláció csökkentése, a talajminőség fenntartása.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható szántóterület 1 ha,

b)103 igazolás arról, hogy a tábla szélerózió elleni védelme indokolt,

c) valamely szántóföldi célprogramban való részvétel (18–28. §-ban foglaltak alapján).

(3) A program előírásai:

a) téli/tavaszi talajtakarás biztosítása őszi kalászosokkal (árpa, rozs vagy tritikálé), a teljes területen 60%-os vetőmagmennyiséggel,

b) a talajtakaró növényeket a következő év március 20. és április 20. között alá kell forgatni,

c) a fő haszonnövény betakarítása után 10–15 cm magas tarlót kell hagyni, és azt rendszeres kaszálással gyommentesíteni kell,

d) csak mechanikus gyomirtás engedélyezett, ezt a gyomok virágzása előtt kell elvégezni.

(4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 98,04 euró/ha.

(5)104 A támogatási kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes földművelésügyi igazgatóság igazolását arról, hogy a tábla szélerózió elleni védelme indokolt.

Füves mezsgye létesítése célprogram

47. § (1)105 A támogatás célja a zöld folyosó rendszer tábla szintű elemeinek megteremtése, növényvédő szerekkel való terhelés és növényvédő szer elsodródás csökkentése, szélerózió és vízerózió csökkentése, továbbá az élő szervezetek életfeltételeinek biztosítása.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) a támogatás legalább 1 ha méretű szántó területekre vehető igénybe,

b)106 a füves mezsgye területe nem haladhatja meg a tábla területének 10%-át,

c) részvétel valamely szántóföldi célprogramban (18–28. §-ban foglaltak alapján).

d) a mezsgye területére a szántóföldi célprogram támogatása nem vehető igénybe.

(3) A program előírásai:

a)107 4 m széles gyeptelepítéssel létrehozott gyepsáv a tábla szélén,

b) a gyepsáv nem legeltethető, és nem égethető,

c) mulcsozás, kaszálás a telepítés évében kétszer, majd azt követően évente legalább egyszer, május 1. után,

d) trágyázás, növényvédő szerek alkalmazása nem megengedett.

(4) A támogatás mértéke:

a) a telepítés évében a programba bevitt terület után 462,75 euró/ha,

b) a második évtől a programba bevitt terület után 39,22 euró/ha.

Gyepterületen történő cserjeirtás célprogram

48. § (1) A támogatás célja a legeltetés elmaradásából származó nagyfokú cserjésedés megszüntetése, valamint értékes gyep élőhelyek rehabilitációja.

(2) Jogosultsági feltételek:

a) legkisebb támogatható terület 1 ha,

b) valamely gyepgazdálkodási célprogramban való részvétel (29–35. §-ban foglaltak figyelembevételével),

c) igazolás arról, hogy a célprogram bevezetése indokolt.

(3) A program előírása a becserjésedett terület gépi vagy kézi irtásának elvégzése.

(4) A támogatás mértéke:

a) az első évben a programba bevitt terület után 168,63 euró/ha,

b) a második évtől a programba bevitt terület után 62,75 euró/ha.

(5)108 A támogatási kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes földművelésügyi igazgatóság igazolását arról, hogy a becserjésedés foka alapján a cserjeirtás indokolt.

6. Cím

EXTENZÍV ÁLLATTARTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM CSOPORT

Őshonos és magas genetikai értéket képviselő állatok tartásának támogatása célprogramok

1. Magyar szürke szarvasmarha célprogram

49. § (1) Jogosultsági feltétel:

a) legalább 3 darab, tárgyév szeptember 30-áig 3. életévét betöltött vagy annál idősebb az elismert fajtaegyesület törzskönyvi nyilvántartásában szereplő fajtatiszta tehén tartása,

b) a kérelem benyújtója az állat tartója.

(2) A program előírása: szabadtartásos állattartás folytatása.

(3) A támogatás mértéke: 113,67 euró/egyed.

(4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell:

a) a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének igazolását arról, hogy az állat tartója mekkora támogatásra jogosult állatállománnyal rendelkezik,

b) amennyiben az állat nem az állattartó tulajdonában van, igazolás csatolása kötelező, melyben a tulajdonos nyilatkozik arról, hogy az állat tartója a tulajdonos beleegyezésével veszi igénybe a támogatást. Ebben az esetben a kérelem benyújtója vállalja az előírások betartását, illetve a támogatási határozatban vállalt kötelezettségeket.

2. Magas genetikai értéket képviselő lovak
célprogram

50. § (1) Jogosultsági feltétel:

a) legalább 1 darab, tárgyév december 31-éig a 3. életévét betöltött, vagy annál idősebb fajtatiszta és törzskönyvezett kanca tartása: Gidrán, Hucul, Magyar hidegvérű, Lipicai, Shagya arab, Nóniusz, Kisbéri-félvér, Furioso-North Star fajtákból. Amennyiben a kanca a fajtájában nem elfogadott ménnel lett fedeztetve abban az esetben a következő támogatási évben támogatásra nem jogosult,

b) a kérelem benyújtója az állat tulajdonosa.

(2) A program előírása: szabadtartásos/félszabad tartásos állattartás folytatása.

(3) A támogatás mértéke: 119,80 euró/egyed.

(4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell:

a) a fajta elismert országos tenyésztő szervezetének igazolását arról, hogy az állat tulajdonosa mekkora támogatásra jogosult állatállománnyal rendelkezik. Az igazolásnak tartalmaznia kell a kancák egyedi azonosító számát és nevét a lóútlevél alapján,

b) amennyiben nem a tulajdonos az állat tartója, abban az esetben a tulajdonosnak biztosítania kell, hogy a támogatásra jogosult állat olyan helyen van tartva, ahol a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásai betartásra kerülnek, azok megszegése az állat tulajdonosát terhelik felelősséggel.

3. Mangalica célprogram

51. § (1) Jogosultsági feltétel:

a) legalább 20 db nőivarú, tárgyév szeptember 30-áig az 1. életévét betöltött vagy annál idősebb az elismert fajtaegyesület törzskönyvi nyilvántartásában szereplő fajtatiszta mangalica koca tartása,

b) a kérelem benyújtója az állat tartója.

(2) A program előírása: szabadtartásos/félszabad tartásos állattartás folytatása.

(3) A támogatás mértéke: 78,43 euró/egyed.

(4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell:

a) a fajta elismert országos tenyésztő szervezetének igazolását arról, hogy az állat tartója mekkora támogatásra jogosult állatállománnyal rendelkezik,

b) amennyiben az állat nem saját tulajdonban van, igazolás csatolása kötelező, melyben a tulajdonos nyilatkozik arról, hogy az állat tartója a tulajdonos beleegyezésével veszi fel a támogatást. Ebben az esetben a kérelem benyújtója vállalja az előírások betartását, illetve a támogatási határozatban vállalt kötelezettségeket.

4. Őshonos juh célprogram

52. § (1) Jogosultsági feltételek:

a) legalább 10 db nőivarú, tárgyév szeptember 30-áig az 1. életévet betöltött vagy annál idősebb az elismert tenyésztő szervezet109 törzskönyvi nyilvántartásában szereplő fajtatiszta anyajuh tartása: Hortobágyi racka (fehér, fekete), Gyímesi racka, Cigája vagy Cikta fajtákból,

b) a kérelem benyújtója az állat tartója.

(2) A program előírása szerint szabadtartásos állattartás folytatása.

(3) A támogatás mértéke: 20,59 euró/egyed.

(4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell:

a) a fajta elismert országos tenyésztő szervezeti igazolását arról, hogy az állat tartója mekkora támogatásra jogosult állatállománnyal rendelkezik,

b) amennyiben az állat nem saját tulajdonban van, igazolás csatolása kötelező, melyben a tulajdonos nyilatkozik arról, hogy az állat tartója a tulajdonos beleegyezésével veszi fel a támogatást. Ebben az esetben a kérelem benyújtója vállalja az előírások betartását, illetve a támogatási határozatban vállalt kötelezettségeket.

5. Őshonos baromfi célprogram

53. § (1) Jogosultsági feltételek:

a) a keltetési napló alapján kiállított származási igazolás alapján a tenyésztő szervezet által igazolt állomány megléte fajonként:

Faj

Minimális állatlétszám
(egyed/év)

tojó hasznosítású (sárga magyar, kendermagos magyar, fehér magyar, erdélyi kopasznyakú, elismerést követően fogolyszínű magyar tyúk) vegyes ivar

200

pecsenyecsirke a fenti fajtákból vegyes ivar

500

pulyka (bronz, réz) vegyes ivar

100

fodrostollú magyar lúd (elismerést követően magyar lúd) vegyes ivar

100

b) a kérelem benyújtója az állat tulajdonosa.

(2) A program előírása szerint szabadtartásos/félszabad tartásos állattartás folytatása.

(3) A támogatás mértéke:

a) tojó tyúk esetében 0,69 euró/egyed,

b) pecsenyecsirke (tyúk és kakas) esetében 0,33 euró/egyed,

c) pulyka esetében 1,53 euró/egyed,

d) fodrostollú magyar lúd esetében 1,10 euró/egyed.

(4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell:

a) a fajta elismert országos tenyésztő szervezet által kiállított származási igazolást, ami igazolja, hogy az állat tulajdonosa mekkora támogatásra jogosult állatállománnyal rendelkezik,

b) a származási igazoláson fel kell tüntetni az I–II. törzskönyvi osztályt (elit vagy nagyszülő).

Ökológiai állattartás célprogramok

1. Szarvasmarha célprogram

54. § (1) Jogosultsági feltételek:

a) legalább 3 db, ökológiai ellenőrző szervezet által ellenőrzött állat,

b) Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet általi nyilvántartásba vétel,

c) a kérelem benyújtója az állat tartója.

(2) A program előírása szerint a 2092/91/EGK rendelet ökológiai állattartásra vonatkozó szabályainak betartása.

(3) A támogatás mértéke 74,62 euró/egyed.

(4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell:

a) államilag elismert tenyésztő szerv igazolását az állatállomány meglétéről,

b) elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által kiállított igazolást az állatállomány nyilvántartásba vételéről.

2. Sertés célprogram

55. § (1) Jogosultsági feltételek:

a) legalább 20 db, ökológiai ellenőrző szervezet által ellenőrzött állat,

b) Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet általi nyilvántartásba vétel,

c) a kérelem benyújtója az állat tartója.

(2) A program előírása szerint a 2092/91/EGK rendelet ökológiai állattartásra vonatkozó szabályainak betartása.

(3) A támogatás mértéke 58,82 euró/egyed.

(4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell:

a) államilag elismert tenyésztő szerv igazolását az állatállomány meglétéről,

b) elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által kiállított igazolást az állatállomány nyilvántartásba vételéről.

3. Juh célprogram

56. § (1) Jogosultsági feltételek:

a) legalább 10 db, ökológiai ellenőrző szervezet által ellenőrzött állat tartása,

b) Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet általi nyilvántartásba vétel,

c) a kérelem benyújtója az állat tartója.

(2) A program előírása szerint a 2092/91/EGK rendelet ökológiai állattartásra vonatkozó szabályainak betartása.

(3) A támogatás mértéke: 18,82 euró/egyed.

(4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell:

a) államilag elismert tenyésztő szerv igazolását az állatállomány meglétéről,

b) elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által kiállított igazolást az állatállomány nyilvántartásba vételéről.

4. Baromfi célprogram

57. § (1) Jogosultsági feltételek:

a) Magyarországon az elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet általi nyilvántartásba vett állatállomány megléte fajonként:

Faj

Minimális állatlétszám
(egyed/év)

tojó tyúk

200

pecsenyecsirke

500

pulyka

100

lúd

100

kacsa

100

gyöngytyúk

100

b) a kérelem benyújtója az állat tartója.

(2) A program előírása szerint a 2092/91/EGK rendelet ökológiai állattartásra vonatkozó szabályainak betartása.

(3) A támogatás mértéke:

a) tojó tyúk esetében 0,49 euró/egyed,

b) pecsenyecsirke és gyöngytyúk esetében 0,25 euró/egyed,

c) pulyka esetében 1,04 euró/egyed,

d) lúd és kacsa esetében 0,78 euró/egyed.

(4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell az elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által kiállított igazolást az állatállomány nyilvántartásba vételéről.

Záró rendelkezés

58. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba azzal, hogy a támogatásra való jogosultságra vonatkozó rendelkezéseit szeptember 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.

Európai Unió jogának való megfelelés

59. § Ez a rendelet a Tanács 1999. május 17-i 1257/1999/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1. számú melléklet a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelethez

Egyes agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoporton belüli célprogramok fokozatai a gazdálkodási
előírások szigorúsága alapján*

Célprogram csoport

Szigorúság
mértéke

Célprogram

szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport

1.

alapszintű szántóföldi célprogram

tanyás gazdálkodás célprogram

méhlegelő célú növénytermesztési célprogram

2.

integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram

3.

ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram

4.

hosszú távú területpihentetési célprogram

ritka szántóföldi növény- és zöldségfajták termesztése célprogram

Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok

gyepgazdálkodási célprogram csoport

1.

alapszintű gyepgazdálkodási célprogramok

2.

ökológiai gyepgazdálkodási célprogram

3.

Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható gyepgazdálkodási célprogramok

ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport

1.

integrált ültetvény célprogram

2.

ökológiai ültetvény célprogram

3.

ritka ültetvény fajták termesztése célprogram

vizes élőhelyekhez kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport

1.

extenzív halastavak fenntartása célprogram

nádgazdálkodás célprogram

2.

vizes élőhelyek létrehozása célprogramok

zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása célprogram

extenzív állattartáshoz kapcsolódó agrárkörnyezet-gazdálkodási célprogram csoport

1.

őshonos állatok tartásának támogatása célprogramok

2.

ökológiai állattartás célprogramok

* A szigorúság fokát a magasabb szám jelzi.

2. számú melléklet a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelethez110

Az egyes agrár-környezetgazdálkodási célprogramok esetében az adott kultúrában felhasználásra engedélyezett növényvédő szerek közül használható, illetve tiltott növényvédő szer hatóanyagok jegyzéke

aa) Az alapszintű szántóföldi célprogramban nem használható növényvédő szer hatóanyagok

 

őszi búza

árpa

kukorica

napraforgó

repce

gombaölő szer hatóanyagok

 

 

 

 

 

rovarölő szer hatóanyagok

klórpirifosz

klórpirifosz

klórpirifosz*

klórpirifosz

klórpirifosz****
cipermetrin****

gyomirtó szer hatóanyagok

glifozát**
klórszulfuron

glifozát**
klórszulfuron

glifozát***

glifozát***

 

megjegyzés

* Csak mikrokapszulázott formulációban vagy kukurbitacinnal kombinálva használható.
** Használata kizárólag vetés előtt és tarlókezelésre engedélyezett.
*** Kizárólag vetés előtt és állományszárítás céljára hidas traktorral kijuttatva használható.
**** Kizárólag ősszel, egy alkalommal kijuttatva alkalmazható.

 

burgonya

cukorrépa

lucerna

szója

borsó

gombaölő szer hatóanyagok

 

 

 

 

 

rovarölő szer hatóanyagok

klórpirifosz

klórpirifosz

 

 

klórpirifosz

gyomirtó szer hatóanyagok

 

 

 

glifozát*

 

megjegyzés

* Kizárólag vetés előtt használható.

ab) A tanyás gazdálkodás célprogramban nem használható növényvédő szer hatóanyagok

 

őszi búza

árpa

kukorica

napraforgó

repce

gombaölő szer hatóanyagok

karbendazim klórtalonil
mankoceb
metiram
proquinazid

karbendazim klórtalonil
mankoceb
metiram
proquinazid

 

 

 

rovarölő szer hatóanyagok

klórpirifosz

klórpirifosz

klórpirifosz*

klórpirifosz

klórpirifosz

gyomirtó szer hatóanyagok

2,4-D
glifozát**
klórszulfuron
triaszulfuron
dikamba
metszulfuron-metil
flupirszulfuron-metil
tifenszulfuron-metil

2,4-D
glifozát**
klórszulfuron
triaszulfuron
dikamba
metszulfuron-metil
flupirszulfuron-metil
tifenszulfuron-metil

2,4-D
glifozát**
dikamba
diquat-dibromid***
imazamox
tifenszulfuron-metil
topramezon
tembotrion

glifozát**
alaklór
bifenox
diquat-dibromid***
glufozinát-
ammónium***
bromoxinil***

diquat-dibromid***
glufozinát-
ammónium***
bromoxinil***

megjegyzés

* Csak kukurbitacinnal kombinálva használható.
** Használata kizárólag vetés előtt és tarlókezelésre engedélyezett.
*** Földi géppel kijuttatva alkalmazható.

 

burgonya

cukorrépa

lucerna

szója

borsó

gombaölő szer hatóanyagok

 

 

kaptán

 

 

rovarölő szer hatóanyagok

klórpirifosz
metam-nátrium

klórpirifosz

 

cihexatin

klórpirifosz

gyomirtó szer hatóanyagok

diquat-dibromid

 

diquat-dibromid*
tifenszulfuron-metil
glufozinát-
ammónium*

glifozát**
diquat-dibromid*
imazaquin
tifenszulfuron-metil
glufozinát-
ammónium*

diquat-dibromid*
glufozinát-
ammónium*

megjegyzés

* Földi géppel kijuttatható.
** Kizárólag vetés előtt használható.

ac) Az Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramokban nem használható növényvédő szer hatóanyagok

 

őszi búza

árpa

kukorica

napraforgó

repce

gombaölő szer hatóanyagok

flutriafol
karbendazim
klórtalonil
mankoceb
metiram
tiofanát-metil
TMTD
pikoxistrobin***
azoxistrobin***
proquinazid

flutriafol
karbendazim
klórtalonil
mankoceb
metiram
tiofanát-metil
TMTD
pikoxistrobin***
azoxistrobin***
proquinazid

 

TMTD

 

rovarölő szer hatóanyagok

alfametrin
béta-ciflutrin
cink-foszfid
cipemetrin
dimetoát
eszfenvalerát
klórpirifosz
zéta-cipermetrin

alfametrin
béta-ciflutrin
cink-foszfid
cipermetrin
dimetoát
eszfenvalerát
klórpirifosz
zéta-cipermetrin

alfametrin
cink-foszfid
cipermetrin
dimetoát
eszfenvalerát
klórpirifosz*
zéta-cipermetrin

alfametrin
béta-ciflutrin
cink-foszfid
cipermetrin
dimetoát
klórpirifosz

alfametrin
cink-foszfid
cipermetrin
eszfenvalerát
klórpirifosz
zéta-cipermetrin

gyomirtó szer hatóanyagok

2,4-D
glifozát**
klórszulfuron
triaszulfuron
dikamba
metszulfuron-metil
flupirszulfuron-metil
tifenszulfuron-metil

2,4-D
glifozát**
klórszulfuron
triaszulfuron
dikamba
metszulfuron-metil
flupirszulfuron-metil
tifenszulfuron-metil

2,4-D
glifozát**
dikamba
diquat-dibromid
imazamox
tifenszulfuron-metil
topramezon
tembotrion
nikoszulfuron

glifozát**
bifenox
diquat-dibromid
glufozinát-
ammónium
bromoxinil

diquat-dibromid
klomazon
glufozinát-
ammónium
bromoxinil

megjegyzés

* Csak mikrokapszulázott formulációban vagy kukurbitacinnal kombinálva használható.
** Használata kizárólag vetés előtt és tarlókezelésre engedélyezett.
*** Évente egy alkalommal, a zászlós levél megjelenése előtt juttatható ki.

 

burgonya

cukorrépa

lucerna

szója

borsó

gombaölő szer hatóanyagok

tiofanát-metil

tiofanát-metil

 

 

 

rovarölő szer hatóanyagok

alfametrin
béta-ciflutrin
cink-foszfid
cipermetrin
eszfenvalerát
fosztiazat
klórpirifosz
metam-nátrium
oxamil

alfametrin
béta-ciflutrin
cink-foszfid
cipermetrin
dimetoát
eszfenvalerát
klórpirifosz
zéta-cipermetrin

cink-foszfid
dimetoát

cihexatin
cink-foszfid

cink-foszfid
dimetoát
eszfenvalerát
klórpirifosz

gyomirtó szer hatóanyagok

diquat-dibromid
klomazon

 

diquat-dibromid
tifenszulfuron-metil
glufozinát-
ammónium

glifozát*
diquat-dibromid
imazaquin
tifenszulfuron-metil
klomazon
glufozinát-
ammónium

diquat-dibromid
klomazon
glufozinát-
ammónium

megjegyzés

* Kizárólag vetés előtt használható.

b) Az integrált szántóföldi növénytermesztési célprogramban nem használható növényvédő szer hatóanyagok

 

őszi búza

árpa

kukorica

napraforgó

repce

gombaölő szer hatóanyagok

pikoxistrobin****
flutriafol

pikoxistrobin****
flutriafol

 

 

 

rovarölő szer hatóanyagok

alfametrin
béta-ciflutrin
cink-foszfid
cipermetrin
dimetoát
eszfenvalerát
klórpirifosz
zéta-cipermetrin

alfametrin
cink-foszfid
cipermetrin
dimetoát
eszfenvalerát
klórpirifosz
zéta-cipermetrin

alfametrin
cink-foszfid
cipermetrin
dimetoát
eszfenvalerát
klórpirifosz*
zéta-cipermetrin

alfametrin
béta-ciflutrin
cink-foszfid
cipermetrin
dimetoát
klórpirifosz

alfametrin*****
cink-foszfid
cipermetrin*****
eszfenvalerát
klórpirifosz*****
zéta-cipermetrin

gyomirtó szer hatóanyagok

glifozát**
klórszulfuron

glifozát**
klórszulfuron

glifozát***

glifozát***

 

megjegyzés

* Csak mikrokapszulázott formulációban vagy kukurbitacinnal kombinálva használható.
** Használata kizárólag vetés előtt és tarlókezelésre engedélyezett.
*** Kizárólag vetés előtt és állományszárítás céljára hidas traktorral kijuttatva használható.
**** Évente egy alkalommal, a zászlós levél megjelenése előtt juttatható ki.
***** Kizárólag ősszel, egy alkalommal juttatható ki.

 

burgonya

cukorrépa

lucerna

szója

borsó

gombaölő szer hatóanyagok

 

 

 

 

 

rovarölő szer hatóanyagok

alfametrin
béta-ciflutrin
cink-foszfid
cipermetrin
eszfenvalerát
fosztiazat
klórpirifosz
metam-nátrium

béta-ciflutrin
cink-foszfid
cipermetrin
dimetoát
eszfenvalerát
klórpirifosz
zeta-cipermetrin

cink-foszfid
dimetoát

cihexatin
cink-foszfid

alfametrin
béta-ciflutrin
cink-foszfid
cipermetrin
deltametrin
eszfenvalerát
klórpirifosz

gyomirtó szer hatóanyagok

 

 

 

glifozát*

 

megjegyzés

* Kizárólag vetés előtt használható.

c) Az integrált zöldségtermesztésben felhasználható növényvédő szer hatóanyagok

Káposztafélék

zöld

sárga

vetőmagcsávázás

iprodion
kaptán
TMTD

 

tő- és gyökérrothadás,
palántadőlés

TMTD
Streptomyces griseoviridis

ftálimid származékok:
folpet**

peronoszpóra

azoxistrobin
rézhidroxid
rézoxid
rézoxiklorid
rézszulfát (tribázikus rézszulfát)

ftálimid származékok:
kaptán**
ditiokarbamátok és kombinációik: mankoceb**
mankoceb** + rézoxiklorid

lisztharmat

kén
difenokonazol

 

talajlakó kártevők

teflutrin

 

házatlan csigák

 

metaldehid

hernyókártevők, földibolhák

Bacillus thuringiensis v. Kurstaki
indoxakarb
lufenuron
spinozad*
teflubenzuron
tiametoxám
Trichogramma pintoi + T. evanescens

dimetoát*
klórpirifosz-metil*
deltametrin **

levéltetvek, molytetű, tripsz

 

dimetoát*
deltametrin**
pirimikarb**
tiametoxám**

gyomnövények

fluazifop-P-butil

pendimetalin*
napropamid*
klomazon*

egyéb

etoxilált montánsav
heptametiltrisziloxán-polialkoxilát
poliakrilamid-poliakrilsav-kopolimer
vas-III-hidroxi-komplex
alkil-aril-polietoxi-etanol
fehérje-cink-komplex
troklosen-Na

 

megjegyzés

* Kizárólag felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó írásbeli javaslatára alkalmazhatók. Az így jelzett hatóanyagokkal (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) legfeljebb két kezelés végezhető a tenyészidőszakban.
** E hatóanyagok (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) összesen három alkalommal használhatók a tenyészidőszakban.

Fokhagyma

zöld

sárga

vetőmagcsávázás

mankoceb
tiofanát-metil
TMTD

 

gombabetegségek

azoxistrobin
kén
rézhidroxid
rézoxid
rézoxiklorid
rézszulfát (tribázikus rézszulfát)

mankoceb**

talajlakó kártevők

teflutrin

 

házatlan csigák

 

metaldehid

állati kártevők (lombkártevők)

spinozad

dimetoát*

gyomnövények

ioxinil
pendimetalin
S-metolaklór

 

egyéb

etoxilált montánsav
heptametiltrisziloxán-polialkoxilát
poliakrilamid-poliakrilsav-kopolimer
vas-III-hidroxi-komplex
alkil-aril-polietoxi-etanol
fehérje-cink-komplex
troklosen-Na
pinolén

 

megjegyzés

* Kizárólag felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó írásbeli javaslatára alkalmazhatók. Az így jelzett hatóanyagokkal (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) legfeljebb két kezelés végezhető a tenyészidőszakban.
** E hatóanyagok (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) összesen három alkalommal használhatók a tenyészidőszakban.

Vöröshagyma

zöld

sárga

vetőmag, szaporítóanyag csávázás

himexazol
kaptán
mankoceb
tiofanát-metil
TMTD

 

baktériumos betegségek

rézoxid
rézoxiklorid
rézhidroxid
rézszulfát (tribázikus-rézszulfát)
cimoxanil + rézoxiklorid

 

gombabetegségek

azoxistrobin
benalaxil + rézoxiklorid
cimoxanil + rézoxiklorid
dimetomorf + rézoxiklorid
iprovalikarb + rézoxiklorid
metalaxil-M (mefenoxam) + réz
propamokarb
rézhidroxid
rézoxiklorid
rézszulfát
rézoxid

ditiokarbamátok és kombinációik:
benalaxil + mankoceb**
dimetomorf + mankoceb**
mankoceb**
foszetil-Al (efozit-Al) + rézoxiklorid**
metalaxil-M (mefenoxam) + folpet**
fluazinam
dikarboximid hatóanyagcsoport:
iprodion

talajlakó kártevők

teflutrin

 

házatlan csigák

 

metaldehid

állati kártevők (lombkártevők)

spinozad

dimetoát*
klórpirifosz-metil*
tiametoxám**

gyomnövények

kletodim
propaquizafop
fluazifop-P-butil
quizalofop-P-tefuril
linuron
propaklór
propizoklór
fenmedifam + dezmedifam + etofumezát ioxinil
S-metolaklór

oxifluorfen
klopiralid
pendimetalin

egyéb

etoxilált montánsav
heptametiltrisziloxán-polialkoxilát
poliakrilamid-poliakrilsav-kopolimer
vas-III-hidroxi-komplex
alkil-aril-polietoxi-etanol
fehérje-cink-komplex
troklosen-Na pinolén

 

megjegyzés

* Kizárólag felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó írásbeli javaslatára alkalmazhatók. Az így jelzett hatóanyagokkal (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) legfeljebb két kezelés végezhető a tenyészidőszakban.
** E hatóanyagok (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) összesen három alkalommal használhatók a tenyészidőszakban.

Paprika

zöld

sárga

vetőmagcsávázás

himexazol
kaptán
TMTD

 

palántadőlés

metiram
propamokarb
Streptomyces griseoviridis
TMTD

 

talajlakó gombák

Coniothyrium minitans
propamokarb

 

talajlakó kártevők

teflutrin

 

házatlan csigák

 

metaldehid

alternáriás és szeptóriás levélfoltosság

azoxistrobin
rézoxid
rézoxiklorid
rézhidroxid
rézszulfát (tribázikus rézszulfát)

ftálimid származékok:
kaptán**
kaptán + rézoxiklorid
ditiokarbamátok és kombinációik:
mankoceb**
mankoceb** + rézoxiklorid
metiram**
propineb**
dikarboximid hatóanyagcsoport:
iprodion

lisztharmat

azoxistrobin
kén
difenokonazol

azolok:
miklobutanil**
penkonazol**

baktériumos betegségek

rézhidroxid
rézhidroxid + növényi olaj
rézoxiklorid
rézszulfát (tribázikus rézszulfát)
rézoxid

mankoceb** + rézoxiklorid

molykártevők

indoxakarb
lufenuron
Trichogramma pintoi + T. evanescens

dimetoát*

levéltetvek, tripszek

alifás zsírsav
etilalkoholos növényi kivonat
növényi olaj
paraffinolaj
paraffinolaj + Atplus 300 F
paraffinolaj + rézoleát
spinozad*
zsírsav
flonikamid
tiakloprid

acetamiprid**
dimetoát*
imidakloprid**
pirimikarb**
tiametoxám**

atkák

alifás zsírsav
fenbutatin-oxid
propargit
bifenazát

piridaben**
tebufenpirad**

gyomnövények

pendimetalin
napropamid
propaquizafop
fluazifop-P-butil
quizalofop-P-tefuril
quizalofop-P-etil
kletodim

klomazon*

egyéb

etoxilált montánsav
heptametiltrisziloxán-polialkoxilát
poliakrilamid-poliakrilsav-kopolimer
vas-III-hidroxi-komplex
5-nitroguajakol Na-só + o-nitro-fenol
Na-só + p-nitro-fenol Na-só
alkil-aril-polietoxi-etanol
fehérje-cink-komplex
troklosen-Na

 

megjegyzés

* Kizárólag felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó írásbeli javaslatára alkalmazhatók. Az így jelzett hatóanyagokkal (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) legfeljebb két kezelés végezhető a tenyészidőszakban.
** E hatóanyagok (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) összesen három alkalommal használhatók a tenyészidőszakban.

Paradicsom

zöld

sárga

vetőmagcsávázás

himexazol
kaptán
mankoceb
TMTD

 

palántadőlés

himexazol
mankoceb
propamokarb
Streptomyces griseoviridis
TMTD

 

talajlakó gombák

Coniothyrium minitans
propamokarb

 

talajlakó kártevők

teflutrin

 

házatlan csigák

 

metaldehid

gombabetegségek

azoxistrobin
azoxistrobin + difenokonazol
benalaxil + rézoxiklorid
cimoxanil + rézoxiklorid
dimetomorf + rézoxiklorid
fenhexamid
kén
klórtalonil
metalaxil-M (mefenoxam) + rézoxiklorid
rézoxid

ditiokarbamátok és kombinációik:
benalaxil + mankoceb**
dimetomorf + mankoceb**
mankoceb**
mankoceb** + rézoxiklorid
mankoceb** + zoxamid
metalaxil-M (mefenoxam) + mankoceb**
metiram**
propineb**
dikarboximid hatóanyagcsoport:
iprodion
csoportot nem képező és egyéb hatóanyag-kombinációk:
foszetil-Al (efozit-Al)** + rézoxiklorid
trifloxistrobin + cimoxanil
ciazofamid
kaptán + rézoxiklorid

baktériumos betegségek

rézhidroxid
rézoxid
rézoxiklorid
rézszulfát (tribázikus rézszulfát)

mankoceb** + rézoxiklorid

molykártevők

indoxakarb
Trichogramma pintoi + T. evanescens

 

levéltetvek, tripszek, molytetű

alifás zsírsav
etilalkoholos növényi kivonat
zsírsav
spinozad

acetamiprid**
dimetoát*
imidakloprid**
pirimikarb**
tiametoxám**
deltametrin**

atkák

alifás zsírsav
fenbutatin-oxid
bifenazát

piridaben**

burgonyabogár

Bacillus thuringiensis v. tenebrionis

acetamiprid**

gyomnövények

fluazifop-P-butil
kletodim
metribuzin
napropamid
pendimetalin
quizalofop-P-etil
S-metolaklór

 

egyéb

etoxilált montánsav
heptametiltrisziloxán-polialkoxilát
poliakrilamid-poliakrilsav-kopolimer
vas-III-hidroxi-komplex
5-nitroguajakol Na-só + o-nitro-fenol
Na-só + p-nitro-fenol Na-só
alkil-aril-polietoxi-etanol
fehérje-cink-komplex
troklosen-Na

 

megjegyzés

* Kizárólag felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó írásbeli javaslatára alkalmazhatók. Az így jelzett hatóanyagokkal (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) legfeljebb két kezelés végezhető a tenyészidőszakban.
** E hatóanyagok (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) összesen három alkalommal használhatók a tenyészidőszakban.

Kabakosok

zöld

sárga

vetőmagcsávázás

himexazol
kaptán
TMTD

 

palántadőlés

Streptomyces griseoviridis
propamokarb

 

talajlakó gombák

propamokarb

 

talajlakó kártevők

teflutrin

 

házatlan csigák

 

metaldehid

peronoszpóra

benalaxil + rézoxiklorid
cimoxanil + rézoxiklorid
dimetomorf + rézoxiklorid
klórtalonil
propamokarb
rézhidroxid
rézoxiklorid
rézszulfát (tribázikus rézszulfát)
rézszulfát + kén
rézoxid

ditiokarbamátok és kombinációik:
benalaxil + mankoceb**
dimetomorf + mankoceb**
mankoceb** + rézoxiklorid
metalaxil-M (mefenoxam) + mankoceb**
miklobutanil + mankoceb**
foszfonsavszármazékok:
foszetil-Al (efozit-Al)** + rézoxiklorid
foszetil-Al (efozit-Al)**
ftálimid származékok:
folpet**
kaptán**
kaptán** + rézoxiklorid
strobilurinok és kombinációik:
azoxistrobin**
trifloxistrobin** + cimoxanil

lisztharmat

kén

Strobilurinok és kombinációik:
azoxistrobin**
krezoxim-metil**
krezoxim-metil + metiram**
trifloxistrobin** + cimoxanil
azolok, pirimidinek:
miklobutanil**
penkonazol**
benzimidazol:
tiofanát-metil**

baktériumos betegségek

rézhidroxid
rézoxid
rézoxiklorid
rézszulfát (tribázikus rézszulfát)

mankoceb** + rézoxiklorid

egyéb gombabetegségek

Coniothyrium minitans
rézhidroxid
rézoxid
rézoxiklorid
rézszulfát (tribázikus rézszulfát)
Trichoderma harzianum

azoxistrobin**
mankoceb**
mankoceb** + rézoxiklorid
ftálimid származékok:
kaptán**
folpet **

levéltetvek

alifás zsírsav
növényi olaj
paraffinolaj
paraffinolaj + Atplus 300 F
paraffinolaj + rézoleát

acetamiprid**
dimetoát*
imidakloprid**
pirimikarb**
tiametoxám**
zeta-cipermetrin

bagolylepkék

indoxakarb
lufenuron

 

atkák

alifás zsírsav
fenbutatin-oxid
flufenzin (ess. use)

abamektin***
piridaben**
bifenazát**

gyomnövények

S-metolaklór

klomazon

egyéb

etoxilált montánsav
heptametiltrisziloxán-polialkoxilát
poliakrilamid-poliakrilsav-kopolimer
vas-III-hidroxi-komplex
5-nitroguajakol Na-só + o-nitro-fenol
Na-só + p-nitro-fenol Na-só
alkil-aril-polietoxi-etanol
fehérje-cink-komplex
troklosen-Na
természetes gyanta + réz-szappan

 

megjegyzés

* Kizárólag felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó írásbeli javaslatára alkalmazhatók. Az így jelzett hatóanyagokkal (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) legfeljebb két kezelés végezhető a tenyészidőszakban.
** E hatóanyagok (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) összesen három alkalommal használhatók a tenyészidőszakban.
*** Kizárólag görög- és sárgadinnyében maximum két alkalommal használható.

d) Az integrált zöldségtermesztésben nem használható növényvédő szer hatóanyagok

 

csemegekukorica*

zöldborsó*

gombaölő szer hatóanyagok

 

 

rovarölő szer hatóanyagok

alfametrin
cink-foszfid
cipermetrin
dimetoát
eszfenvalerát
klórpirifosz**
zéta-cipermetrin

alfametrin
béta-ciflutrin
cink-foszfid
cipermetrin
deltametrin
eszfenvalerát
klórpirifosz

gyomirtó szer hatóanyagok

 

imazamox
klomazon
lenacil
linuron
MCPB

megjegyzés

* A jelölt kultúrák esetén csak a nem használható hatóanyagok kerültek meghatározásra. A be nem sorolt, de az adott kultúrában engedélyezett hatóanyagot tartalmazó készítményeket az engedélyokiratoknak megfelelően kell alkalmazni.
** Csak mikrokapszulázott formulációban vagy kukurbitacinnal kombinálva használható.

e) Az integrált ültetvény célprogramban felhasználható növényvédő szer hatóanyagok

 

zöld

sárga

piros

gombaölő szer hatóanyagok

strobilurinok és analógok:

azoxistrobin**
trifloxistrobin**
famoxadon***
fenamidon***
anilinprimidinek:
ciprodinil**
pirimetanil**
réztartalmú hatóanyagok:
rézoxiklorid**
rézszulfát* (tribázikus-rézszulfát)
rézhidroxid*
rézoleát*
rézoxid*
csoportot nem képező egyéb hatóanyagok:
dimetomorf***
bupirimát**
fenhexamid**
ciazofamid ***
cimoxanil***
fluazinam klórtalonil*****
zoxamid***
kalcium-poliszulfid*
poliszulfidkén*
meptildinokap
metrafenon

strobilurinok:
piraklostrobin**
krezoxim-metil**
azolok, pirimidinek:
difenokonazol**
dinikonazol**
fluquinkonazol**
miklobutanil**
penkonazol**
propikonazol**
prokloráz**
tebukonazol**
triadimenol**
tetrakonazol**
triflumizol**
ditiokarbamátok, diszulfidok:
metiram*****
mankoceb*****
propineb*****
TMTD*****
ftálimid származékok:
folpet*****
kaptán*****
fenilamidok:
benalaxil***
metalaxil-M (mefenoxam)***
dikarboximid hatóanyagcsoport:
iprodion
csoportot nem képező egyéb hatóanyagok:
foszetil-Al (efozit-Al)**
ditianon*****
dodin**
spiroxamin**
kén*
Trichoderma harzianum T-39
tiofanát-metil****
iprovalikarb***
boscalid**
quinoxifen**
bentiavalikarb
proquinazid

dinokap
tiofanát-metil****

megjegyzés

* Réz vagy kén érzékenység figyelembevételével alkalmazható.
** A hatóanyag, a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen évente legfeljebb három alkalommal használható (a szürkepenész és monília elleni hatóanyagok két alkalommal).
*** Eltérő hatásmechanizmusú készítményekkel kombinálva kell alkalmazni.
**** Csak csonthéjasokban használható.
***** Évente legfeljebb négy alkalommal használható. A szőlőültetvényekben réz hatóanyagú készítmények a tenyészidőszak alatt (lemosó permetezésekkel együtt) legfeljebb 6 kg/ha fémréz hatóanyag mennyiségben használhatók összesen.

 

zöld

sárga

piros

rovarölő szer hatóanyagok

alifás-zsírsav
Bacillus thuringiensis
diflubenzuron
etilalkoholos növényi kivonat
fenoxikarb
indoxakarb
flonikamid
kalcium-poliszulfid
lufenuron
metoxifenozid
novaluron
növényi olaj (repceolaj)
paraffinolaj
pimetrozin
pirimikarb
poliszulfidkén
spinozad*
teflubenzuron
triflumuron
vazelinolaj

neonikotinoidok:
acetamiprid*
tiakloprid*
tiametoxám*
klotianidin
szerves foszforsavészterek: klórpirifosz****
klórpirifosz-metil*
rovarnövekedést szabályozók:
flufenoxuron*
spirodiklofen*
piretroidok:
deltametrin***
lambda-cihalotrin***
tau-fluvalinat*
teflutrin
csoportot nem képező egyéb hatóanyagok:
abamektin**
metaldehid
tebufenpirad*
klorantraniliprol

alfametrin
béta-ciflutrin
bifentrin
cipermetrin
deltametrin
imidakloprid
dimetoát
eszfenvalerát
etofenprox
klórpirifosz
lambda-cihalotrin
metám-ammónium
zéta-cipermetrin

megjegyzés

* A hatóanyag a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen évente legfeljebb három alkalommal használható.
** Csak körtében évente legfeljebb három alkalommal használható.
*** Csak cseresznye és meggy kultúrában használható évente egy alkalommal az érési időszak folyamán kizárólag cseresznyelégy ellen.
**** Csak mikrokapszulázott formulációban, a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen évente legfeljebb három alkalommal használható.

 

zöld

sárga

piros

atkaölő szer hatóanyagok

fenbutatin-oxid
flufenzin (ess. use)
hexitiazox
kalcium-poliszulfid
növényi olaj (repce)
paraffinolaj
poliszulfidkén
propargit
vazelinolaj

fenazaquin*
fenpiroximat*
flufenoxuron*
piridaben*
spirodiklofen*
tebufenpirad*

abamektin
cihexatin

megjegyzés

* Évente 1 alkalommal használható.

 

zöld

sárga

piros

gyomirtó szer hatóanyagok

glifozát*
glufozinát-ammónium*
fluazifop-P-butil
quizalofop-P-etil
propaquizafop

diquát-dibromid*
flazaszulfuron
flumioxazin
terbutilazin
S-metolaklór
napropamid
oxifluorfen
pendimetalin
amitrol + glifozát*

acetoklór
MCPA
fluroxipir
linuron

megjegyzés

* Gyomfoltok kezelésére, terelőlemez használatával alkalmazható.

 

zöld

sárga

egyéb szerek (hatóanyagok)

Vulneron (naftil ecetsav + karboxi-metil-rutin)
Frigocur (alfa-naftil-ecetsav)
Dendrocol 17 SK (természetes gyanta + rézszappan)
Vadóc (Dendrocol 17 SK + Silvacol T + merkaptán + adalék)
Vadicell (Dendrocol 17 SK + Silvacol T + mavicell)
Fabalzsam (perubalzsam + ichtiol)
Fadoktor (perubalzsam + ichtiol + glicerin)
Fagél (akrilsavészter-sztirol kopolimer)
Nevirol (ftalanilsav) (ess. use)
Phyl-set (gibberelinsav + naftoxiecetsav)
Florasca (huminsav + gyógynövénykivonat)
Dirigol N (2-(1-naftil)-acetamid)
Silwet L-77 (trisiloxan)
Smart Fresh (metilciklopropén)
Agrocer 010 (etoxilált montánsav)
Agrofix (poliakrilamid-poliakrilsav-kopolimer vas-III-hidroxi-komplex)
Antivad (kátrány + gyanta + olaj + gyapjúzsír)
Atonik (5-nitroguajakol Na só + o-nitro-fenol Na só + p-nitro-fenol Na só)
Bio-Film (alkil-aril-polietoxi-etanol)
Biokoll E (fehérje-cink-komplex)
Buvad H (kvarchomok + denaturált szesz + ragasztóanyag)
Buvad R (kvarchomok + denaturált szesz + ragasztóanyag)
Forester (állati zsiradék)
Fitosept (troklosen-Na)
Regalis WG (prohexadion-kalcium)
Nonit (dioktil-szulfo-szukcinát-Na)

Hyspray* (etoxilált zsíramin)
etefon**
Spotlight (karfentrazon)

megjegyzés

* Évente legfeljebb két alkalommal használható.
** Érésszabályozásra és gépi betakarítás elősegítésére használható.

3. számú melléklet a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelethez

Kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű veszélyeztetett ritka
szántóföldi növényfajták jegyzéke

Kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű veszélyeztetett ritka
szántóföldi növényfajták jegyzéke

Faj

Fajta

Nemzetközi hivatkozás

Termesztett
terület (ha)

Elterjedés

Búza (Triticum aestivum
L. subsp. aestivum var. erythrospermum

Tiszavidéki

FAO WIEWS (World Information and Early Warning System)

<1 ha

gyűjteményekben

Mezőségi

FAO Treaty (International Treaty on Plant Genetic Resources
for Food and Agriculture)

<1 ha

gyűjteményekben

Bánkúti 1201

ECP/GR (European Cooperative Programme for Genetic Resources Networks)

5-10 ha

Alföld

Alakor (Triticum
monoccocum L.)

 

ECCDB (ECP/GR European
Central Crop Data Basis)

<1 ha

gyűjteményekben

Tönke (Triticum
dicoccon Schrank)

 

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Árpa (Hordeum
vulgare L.)

Gádorosi fekete

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Kukorica (Zea mays L.)

Mindszentpusztai
fehér

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Bánkúti lófogú sárga

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Mezőhegyesi sárga
lófogú

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Putyi

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Piros kukoricák

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

5-10 ha

Őrség, Tiszántúl

Iregi 12 hetes

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Sárga magyar

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

5-10 ha

Tiszántúl

Napraforgó (Helianthus
annuus L.)

Nagykállói tf.

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Bajai fehér

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Köles
(Panicum miliaceum L.)

Fertődi piros

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Mesterházai

FAO WIEWS, ECP/GR

<5 ha

Alföld

Jászberényi

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Tápiószentmártoni

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Veteménybab
(Phaseolus vulgaris L.)

Futó fürjbabok

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<50 ha

másodvetésként
elterjedt

Pacsibab

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<10 ha

másodvetésként
az Alföldön

Menyecskebabok

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<20 ha

Alföld

Tűzbab (Phaseolus
coccineus L.)

Fehér salátabab

Tarka salátabab

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<10 ha

konyhakertekben
elterjedt

Csicseriborsó (Cicer
arietinum L.)

Békéscsabai tf.

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<10 ha

Duna-Tisza köze

Homoki bab (Vigna
unguiculata (L.) Walp.)

Bajai

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Mohácsi

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Lóbab (Vicia faba L.)

Tataházi

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<50 ha

országszerte

Földimogyoró (Arachis
hypogaea L.)

Kisteleki, Tápiószelei

FAO WIEWS, ECP/GR

<5 ha

Dél-Alföld

Burgonya (Solanum
tuberosum L.)

Porvai

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Csicsóka (Helianthus
tuberosus L.)

Farmosi

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Nagykállói

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria L.)

primitive race

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Fehérvirágú somkóró
(Melilotus alba Medik.)

primitive race

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<5 ha

Duna-Tisza köze

Svéd here, (Trifolium
hybridum L.)

primitive race

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Mezei csibehúr (Spergula arvensis L.)

primitive race

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Takarmánymájva (Malva verticillata L.)

primitive race

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Takarmány és sütőtök (Cucurbita maxima Duch.ex Lam)

primitive race

FAO WIEWS, ECP/GR

<50 ha

Alföld

Sártök (takarmánydinnye) (Citrullus colocynthoides Pang.)

Újszilvási

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

4. számú melléklet a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelethez

Kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű
veszélyeztetett ritka zöldségfajták jegyzéke

Kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű
veszélyeztetett ritka zöldségfajták jegyzéke

Faj

Fajta

Nemzetközi hivatkozás

Termesztett
terület (ha)

Elterjedés

Paradicsom (Lycopersicon esculentum L.)

Mátrafüredi tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Erdélyi tf. (5198/01, 5204/02)

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Mosonmagyaróvári tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Leveleki tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Kisbuga

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Jándi tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Tolnai tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Nógrádi tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Erdélyi tf. (5195/01, 5196/01, 5197/01)

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Tápláni konzerv

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Zöldpaprika (Capsicum
annuum L.)

Szentlőrinckátai tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<5 ha

Tápió-völgye

Jászberényi tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<5 ha

Jászság

Tiszakécskei tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Duna-Tisza köze

Hegykői tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Lánycsóki tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Jászberényi tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Erdélyi tf. (5387/01)

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Nemesnádudvari tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Bugaci tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Tisza-mente,
Duna-Tisza köze

Csabacsüdi tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Erdélyi tf. (5037/00, 5001/03)

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Kótaji tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Ököritófülpösi tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Erdélyi tf. (5035/00, 5193/03, 5499/01)

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Soroksári

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Javított cecei

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Keszthelyi fehér

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Hagyma (Allium cepa L.)

Veszkényi tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Jászalsószentgyörgyi tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Alsógödi tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Foghagyma (Allium
sativum L.)

Kadarkúti tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Somogy megye

Pásztói tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Északi-Középhegység

Cigándi tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Tiszántúl

Sárospataki tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Tokaj-Hegyalja

Póréhagyma (Allium
porrum
L.)

Nagykátai tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Tápió völgye

Csokros hagyma (Allium cepa var. aggregatum G. Don

Nagyrakocsi tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Tiszántúl

Nyíregyházi tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Tiszántúl

Csehimindszenti tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Tiszántúl

Erdélyi tf. (5446/01)

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Tiszántúl

Metélő hagyma

(Allium
schoenoprasum L.)

Napkori tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Tiszántúl

Taktaharkányi tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Tiszántúl

Sarjadék hagyma (Allium fistulosum L.)

Nagykátai tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Tápió völgye

Saláta (Lactuca sativa L.)

Villányi tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Dél-Baranya

Csehimindszenti tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Fiadi tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Isztiméri tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Dunaföldvári tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Csákvári tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Kisbárapáti tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Hernádcécei tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Tarnamérai tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Nagykállói tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Biri

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Spenót
(Spinacea oleracea L.)

Erdélyi tájfajták

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Tiszántúl

Újzélandi spenót

(Tetragonia tetragoniodes (Pall.) O. Kuntze

Sajószentpéteri tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Sóska

(Rumex acetosa L.)

Dunaföldvári tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Rebarbara (Rheum
rhaponticum L.)

Tápiószelei tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Sárgarépa
(Daucus carota L.)

Pusztamonostori

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Nagykállói tf.

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Nagykállói tf.

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Petrezselyem
(Petroselinum crispum. (Mill.) Nym.

Napkori tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Gyomaendrődi tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Erdélyi tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Paszternák
(Pastinaca
sativa L.)

Nagyváradi tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Semjéni tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Zeller
(Apium graveolens L.)

Darnózseli tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Kecskeméti tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Retek
(Raphanus sativus L.)

Nagykállói tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Nagykállói tf.

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

5. számú melléklet a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelethez

Kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű vezszélyeztetett
ritka szőlő- és gyümölcsfajták jegyzéke

Kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű veszélyeztetett
ritka szőlő- és gyümölcsfajták jegyzéke

Faj

Fajta

Nemzetközi hivatkozások

Termesztett
terület (ha)

Előfordulás

Alma
(Malus domesticus L.)

Barátalama (Jász vadóka)

FAO Treaty, ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Budai Domokos

FAO Treaty, ECP/GR ECCDB

<5 ha

Alföld

Daru alma (Beregi, Beregi Sóvári, Nemes Sóvári stb.)

FAO Treaty, ECP/GR ECCDB

<5 ha

Bereg, Békés

Kecskeméti vajalma (Szentiván/y/i piros)

FAO Treaty, ECP/GR ECCDB

<5 ha

Alföld

Kormos alma (Francia kormos renet)

FAO Treaty, ECP/GR ECCDB

<1 ha

árterek

Masánczki alma

FAO Treaty

<2 ha

Őrség Északi-Középhegység

Nemes Sóvári

FAO Treaty, ECP/GR ECCDB

<5 ha

Felső-Tiszavidék

Nyári csíkos fűszeres

FAO Treaty, ECP/GR ECCDB

<2 ha

Alföld Maros, Nyárád

Orbai alma (Fűzalma)

FAO Treaty

<1 ha

Felső-Tiszavidék

Pázmán alma

FAO Treaty, ECP/GR ECCDB

<1 ha

Kárpátok vonulata

Pogácsa alma

FAO Treaty, ECP/GR ECCDB

<5 ha

Alföld

Sándor cár

FAO Treaty, ECP/GR ECCDB

<1ha

kertekben elterjedt

Simonffy piros (Cigányalma)

FAO Treaty, ECP/GR ECCDB

<2 ha

Alföld

Téli piros pogácsa

FAO Treaty, ECP/GR ECCDB

<1 ha

Duna-Tisza köze

Török Bálint

FAO Treaty, ECP/GR ECCDB

<1 ha

Alföld (kertekben)

Körte (Pyrus domestica L.)

Búzával érő körte

ECP/GR ECCDB

<1 ha

Dunántúl

Császárkörte

ECP/GR ECCDB

<5 ha

Alföld

Hókörte (Fehér cukorkörte)

ECP/GR ECCDB

<2 ha

Somogy

Kurva körte (Kecskeméti muskotály)

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Nagy macskafej körte

ECP/GR ECCDB

<2 ha

Somogy, Zala, Nagyszombat

Pisztráng

 

<1 ha

kertekben elterjedt

Téli Kálmán körte

ECP/GR ECCDB

<1 ha

Alföld

Töviskörte

 

<1 ha

Őrség

rbélű

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Birs (Cydonia oblonga Mill.)

Jász apróbirs (Jász bisalma)

ECP/GR ECCDB

<1 ha

Jászság, Heves, Nagykunság

Perzsa cukorbirs

ECP/GR ECCDB

<1 ha

Jászság

Mandula (Prunus
amygdalus Batsch.)

Akali

ECP/GR ECCDB

<2 ha

Balaton

Diósdi félpapírhéjú

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Haám korai

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Közönséges papírhéjú

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Óriás kagyló

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Papírhéjú fűszeres

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Szisz mandulája

 

<1 ha

Budatétény

Tojásmandula

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Cseresznye
(Prunus avium L.)

Badacsonyi óriás

ECP/GR ECCDB

<2 ha

Alföld

Cserszegi mézes

ECP/GR ECCDB

<1 ha

Keszthely-Cserszeg szőlőskertekben

Fehér cseresznye

ECP/GR ECCDB

<2 ha

Nagykőrös

Glocker óriás

ECP/GR ECCDB

<1 ha

Baltavári

Gyöngyösi szívcseresznye

ECP/GR ECCDB

<2 ha

Alföld

Kelebiai korai

ECP/GR ECCDB

<2 ha

Alföld

Korkoványi

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Korponai világos

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Májusi korai

ECP/GR ECCDB

<5 ha

Alföld

Márki korai

ECP/GR ECCDB

<5 ha

Alföld

Mednyánszky Emília

ECP/GR ECCDB

<1 ha

Zemplén

Nagy fekete ropogós

ECP/GR ECCDB

<2 ha

Alföld

Nagy hercegnő

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Nyársadói

 

<1 ha

Zemplén

Várkonyi cseresznye

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Meggy
(Prunus cerasus L.)

Bosnyák meggy (Csengődi csokros, Szkublics meggy)

ECP/GR ECCDB

<2 ha

Bácska és Balaton

Hólyagmeggy

ECP/GR ECCDB

<2 ha

Alföld

Hortensia királynő

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Kései amarella

 

<1 ha

gyűjteményekben

Korai májusi

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Korai vörösmeggy (Kőrösi meggy)

ECP/GR ECCDB

<5 ha

Duna-Tisza köze

Korpádi meggy

 

<1 ha

gyűjteményekben

Kőszemű meggy

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Spanyol meggy

ECP/GR ECCDB

<5 ha

gyűjteményekben

Szkublics meggy

 

<1 ha

Keszthely

Váltva érő meggy

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Vörösmeggy

ECP/GR ECCDB

<1 ha

Tisza ártere

Szilva (Prunus
domestica L.)

Beregi datolya (Orsó szilva)

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Besztercei muskotály

ECP/GR ECCDB

<5 ha

 

Bódi szilva (Boldogasszony szilva, Potyó szilva)

ECP/GR ECCDB

<5 ha

Jászság, Heves, Tiszántúl

Cukor szilva

ECP/GR ECCDB

<1 ha

Zala, Zemplén

Cseresznyeszilva

ECP/GR ECCDB

<1 ha

Kertekben elterjedt

Duránci szilva

 

<5ha

Dél-Alföld

Fehér szilva

ECP/GR ECCDB

<1 ha

Duna-Tisza köze

Gömöri nyakas (Kutnári nyakas)

ECP/GR ECCDB

<1 ha

Kárpátok vonulata

Kései muskotály

ECP/GR ECCDB

<5 ha

Nógrád és Zemplén

Korai kedvenc

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Kökényszilva

ECP/GR ECCDB

<1 ha

árterek

Lószemű szilva

ECP/GR ECCDB

<1 ha

Tisza és Hernad ártere

Őszi aszaló

ECP/GR ECCDB

<5 ha

Duna-Tisza köze, Nógrád,
Tiszahát, Dráva

Penyigei

ECP/GR ECCDB

<10 ha

Felső-Tisza ártere

Sárga Besztercei

 

<1 ha

gyűjteményekben

Sárga mirabella

ECP/GR ECCDB

<5 ha

Bácska és Csongrád

Sermina (Barackszilva,
Bécsi korai, Haremoretzi, Nápolyi, Vörös nektarin)

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Tarka szilva (perdrigon)

ECP/GR ECCDB

<1 ha

Alföld

Vörös szilva

ECP/GR ECCDB

<10 ha

Dél-Alföld

Kajszi
(Prunus armeniaca L.)

Ambrózia

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Ananász (Selyembarack, Vászonbarack)

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Csipogó barack

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Hetényi rózsa

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Holub cukorkajszi

ECP/GR ECCDB

<1 ha

Szigetköz

Kécskei rózsa

ECP/GR ECCDB

<5 ha

Duna-Tisza köze

Majombarack

ECP/GR ECCDB

<1 ha

Dunántúl

Óriás kajszi (Ceglédi óriás, Ligeti óriás, Nagykőrösi
óriás, Pécsi óriás, Szegedi mamut)

ECP/GR ECCDB

< 5 ha

Izsák, Nagykőrös-Bokros, Pécs, Nagyszentjános, Szeged

Selyembarack

ECP/GR ECCDB

<1 ha

Csongrád megye

Szőregi cukorrózsa

ECP/GR ECCDB

<1 ha

Szeged

Tengeribarack

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Őszibarack (Prunus
persica Batsch.)

Bartha duráncija

 

<1 ha

gyűjteményekben

Fehér korai

ECP/GR ECCDB

<1 ha

Budai hegység

Győztes

ECP/GR ECCDB

<5 ha

Alföld

Gyümölcsöskertek
királynője

ECP/GR ECCDB

<5 ha

Kecskemét, Nagykőrös,
Kiskunhalas, Csongrád, Szentes

Hegyi korai

 

<1 ha

gyűjteményekben

Kecskeméti duránci

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Laczy-féle barack

 

<1 ha

Alföld

Magyar-aranyduráncija

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Metelka díjazottja

ECP/GR ECCDB

 

Duna-Tisza köze

Mezőkomáromi duránci

ECP/GR ECCDB

<1 ha

Badacsony

Nagy mignon

ECP/GR ECCDB

<1 ha

Szatymaz

Olga királynő

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Parasztbarack

ECP/GR ECCDB

 

gyűjteményekben

Vérbarack

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Szamóca (Fragaria
ananassa Duch..)

Esterházi óriás

FAO Treaty

<1 ha

gyűjteményekben

Fehér ananász

FAO Treaty

<1 ha

gyűjteményekben

Lujza (Tahi szamóca)

FAO Treaty

<1 ha

gyűjteményekben

Szőlő (Vitis vinifera L.)

Bajorszőlő

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Bakator

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Beregi

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Cigányszőlő (rácfekete)

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Csiri-csuri

ECP/GR ECCDB

<5 ha

Alföld

Csókaszőlő

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Fehér kövidinka

ECP/GR ECCDB

<10 ha

Alföld

Góher

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Gyöngyfehér

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Halhólyag

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Járdovány (elbai, mustos)

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Korinthoszi (magvatlan)

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Mézes

ECP/GR ECCDB

<10 ha

Alföld

Mustos

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Szemendriai

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

Szerémi

ECP/GR ECCDB

<1 ha

gyűjteményekben

6. számú melléklet a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelethez111

7. számú melléklet a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelethez

Támogatási kérelmek részletes pontozási szempontrendszere

Támogatási kérelmek részletes pontozási szempontrendszere

 

Szántó-
földi
cél-
program
csoport

Gyep-
gazdálko-
dási cél-
program csoport

Ültet-
vényekre
vonatko-
zó cél-
program
csoport

Vizes élő-
helyekhez kapcsoló-
dó cél-
program
csoport

Állat-
tartáshoz
kapcsoló-
dó cél-
program
csoport

a pályázó lakhelyének mezőgazdasági foglalkoztatásának aránya

>=7%

10

10

10

10

10

5%<x<7%

6

6

6

6

6

3%<x<5%

3

3

3

3

3

<3%

1

1

1

1

1

a programba bevitt terület aránya (földhasználat szerint)

100%

10

10

10

10

 

> 50%

6

6

6

6

> 25%

3

3

3

3

helyben lakás (30 km-en belül)

10

10

10

10

10

a gazdaság 100 ha-ra viszonyított mezőgazdasági foglalkoztatási
aránya

10 vagy felette

10

10

10

10

 

4 és 10 között

6

6

6

6

1 és 4 között

3

3

3

3

tenyésztőszervezeti tagság

 

10

állattartás védett terület hasznosítását biztosítja

10

pásztoroló legeltetés biztosítása

10

trágyaelhelyezés biztosított

megfelelő mértékű saját területen

10

szerződés alapján

6

korábbi NAKP résztvevő

20

20

20

20

20

vízbázisvédelmi terület

10

10

10

10

 

nitrátérzékeny terület

10

10

10

10

 

összes pályázóhoz kapcsolódó pont

80

80

80

80

80

 

kiegészítő intézkedés együttes igénylése

4

4

4

 

 

ÉTT/területpihentetés/szórványgyümölcsös/vizes élőhely megőrzés
és létesítés

16

16

16

20

ökológiai gazdálkodás

12

12

12

 

20

integrált növénytermesztés

8

 

8

 

alapprogramok/halastó/nádas/őshonos állatok

4

4

4

10

10

programhoz kapcsolódó pontok

20

20

20

20

20

 

összes pontszám

100

100

100

100

100

8. számú melléklet a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelethez112

Egyes agrár-környezetgazdálkodási célprogramokra vonatkozó előírások ellenőrzési szempontjai

Egyes agrár-környezetgazdálkodási célprogramokra vonatkozó előírások ellenőrzési szempontjai

A) Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport-ellenőrzési szempontjai

Ellenőrzési szempontok

A szempont
teljesítése
esetén adandó
pontérték

Az előírástól való eltérés, illetve annak mértéke

Eltérés esetén adandó pontérték

Első alkalom

Második
alkalom

Többszöri
alkalom

A. Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport

A.1. Alapszintű szántóföldi célprogram

A program első gazdasági évében bővített1 talajvizsgálat elvégzése

10

Az első évben az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

8

7

5

Az első évben az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

7

5

4

A program utolsó gazdasági évében bővített1 talajvizsgálat elvégzése

10

Az utolsó évben az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

8

7

5

Az utolsó évben az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

7

5

4

A talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása

10

Nem készült tápanyag-gazdálkodási terv

6

P2

P3

A tápanyagutánpótlás során a kijuttatott N hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mennyiséget

10

A tápanyagutánpótlás mértéke 170-190 kg/ha N hatóanyag mennyiség között alakult

8

7

5

A tápanyagutánpótlás mértéke meghaladta a 190 kg/ha
N hatóanyag mennyiséget

7

5

4

Magas környezetterhelési kockázattal járó növényvédő szer hatóanyagok használata tilos3

10

Tiltott növényvédő szer került kijuttatásra

6

P2

P3

Adható pontszám:

50

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

45

10%

40

20%

35

50%

25

100%

20

Programból való kizárás

15

A.2. Tanyás gazdálkodás célprogram

Mozaikos, kis parcellás növénytermesztés folytatása

10

A táblák kevesebb, mint 20%-a nagyobb az engedélyezett 2 ha-nál

8

7

5

A táblák több, mint 20%-a meghaladja a 2 ha nagyságot

7

5

4

A program első gazdasági évében bővített1 talajvizsgálat elvégzése

10

Az első évben az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

8

7

5

Az első évben az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

7

5

4

A program utolsó gazdasági évében bővített1 talajvizsgálat elvégzése

10

Az utolsó évben az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

8

7

5

Az utolsó évben az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

7

5

4

A talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása

10

Nem készült tápanyag-gazdálkodási terv

6

P2

P3

A tápanyagutánpótlás során a kijuttatott N hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 120 kg/ha/év mennyiséget

10

A tápanyagutánpótlás mértéke 140-160 kg/ha N hatóanyag mennyiség között alakult

8

7

5

A tápanyagutánpótlás mértéke meghaladta a 160 kg/ha
N hatóanyag mennyiséget

7

5

4

Magas környezetterhelési kockázattal járó növényvédő szer hatóanyagok használata tilos3

10

Tiltott növényvédő szer került kijuttatásra

6

P2

P3

Talajjavítás nem engedélyezett

10

A területnek kevesebb, mint 20%-ra hatást gyakorló beavatkozás történt

8

7

5

A területnek több, mint 20%-ra hatást gyakorló beavatkozás történt

7

5

4

Adható pontszám:

70

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

63

10%

56

20%

49

50%

35

100%

28

Programból való kizárás

21

A.3. Méhlegelő célú növénytermesztés célprogram

Kizárólag a következő méhlegelő célra (méztermelésre) alkalmas növények, vagy azok keverékének termesztése engedélyezett: fehér somkóró
(Melilotus albus), közönséges mézontófű (Phacelia tanacetifolia), bíbor here (Trifolium incarnatum),
fehér here (Trifolium repens), vörös here (Trifolium pratense), baltacim (Onobrychis viciifolia), káposztarepce (Brassica napus), pohánka
(Fagopyrum esculentum), fehér mustár (Sinapis alba)

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án a listán nem szereplő növény került termesztésre

7

5

4

Az összterület több, mint 20%-án a listán nem szereplő növény került termesztésre

6

P2

P3

Műtrágyázás nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Növényvédő szer alkalmazása nem engedélyezett

10

Növényvédő szer került kijuttatásra

6

P2

P3

Adható pontszám:

30

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

27

10%

24

20%

21

50%

15

100%

12

Programból való kizárás

9

A.4. Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram

A program első gazdasági évében teljes körű2 talajvizsgálat elvégzése

10

Az első évben az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

8

7

5

Az első évben az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

7

5

4

A program utolsó gazdasági évében teljes körű2 talajvizsgálat elvégzése

10

Az utolsó évben az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

8

7

5

Az utolsó évben az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

7

5

4

A talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása

10

Nem készült tápanyag-gazdálkodási terv

6

P2

P3

A tápanyagutánpótlás során a kijuttatott N hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mennyiséget

10

A tápanyagutánpótlás mértéke 170-190 kg/ha N hatóanyag mennyiség között alakult

8

7

5

A tápanyagutánpótlás mértéke meghaladta a 190 kg/ha
N hatóanyag mennyiséget

7

5

4

Szántóföldi kultúrnövényeknél, valamint a zöldborsó és a csemegekukorica termesztése esetén magas környezetterhelési kockázattal járó növényvédő szer hatóanyagok használata tilos3

10

Tiltott növényvédő szer került kijuttatásra

P1

P2

P3

A zöldborsón és a csemegekukoricán kívül a zöldségnövények esetén csak a „korlátozás nélkül engedélyezett” (zöld) és a „mérsékelt korlátozásokkal engedélyezett” (sárga) besorolású növényvédő szerek használhatóak. A „korlátozott” (piros) minősítésű növényvédő szereket csak járvány vagy kipusztulás megelőzésére lehet használni, a területileg illetékes Növény- és Talajvédelmi Szolgálat előzetes írásos engedélyével3

10

Engedély nélkül került „korlátozott” („piros”) minősítésű növényvédő szer kijuttatásra

P1

P2

P3

A termesztett növényfajtának legalább egy jelentős betegséggel szemben ellenállónak/toleránsnak kell lennie

10

Nem ellenálló/toleráns fajta került termesztésre

8

7

5

Növényvédelmi előrejelzés használata szükséges

10

Növényvédelmi előrejelzést nem használtak

8

7

5

Adható pontszám:

80

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

72

10%

64

20%

56

50%

40

100%

32

Programból való kizárás

24

A.5. Ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram

A 2092/91/EGK Tanácsi rendelet tápanyag- utánpótlásra vonatkozó szabályainak betartása

10

Nem tartották be a rendelet vonatkozó előírásait. Az ellenőrző szervezet ezért szankcionálta a gazdaságot.

P4

A 2092/91/EGK Tanácsi rendelet talajjavításra vonatkozó szabályainak betartása

10

Nem tartották be a rendelet vonatkozó előírásait. Az ellenőrző szervezet ezért szankcionálta a gazdaságot.

P4

A 2092/91/EGK Tanácsi rendelet növényvédelemre vonatkozó szabályainak betartása

10

Nem tartották be a rendelet vonatkozó előírásait. Az ellenőrző szervezet ezért szankcionálta a gazdaságot.

P4

A program első gazdasági évében teljes körű2 talajvizsgálat elvégzése

10

Az első évben az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

8

7

5

Az első évben az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

7

5

4

A program utolsó gazdasági évében teljes körű2 talajvizsgálat elvégzése

10

Az utolsó évben az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

8

7

5

Az utolsó évben az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

7

5

4

A talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása

10

Nem készült tápanyag-gazdálkodási terv

6

P2

P3

A biodiverzitás megőrzése, növelése érdekében a táblák legalább 5%-át „ökológiai kompenzációs terület”-té kell alakítani, ahol a kiegészítő intézkedések közül a füves mezsgyére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, vagy zöld ugart kell kialakítani

10

Van kompenzációs terület, de gyomos állapotban

9

8

7

Nincs kompenzációs terület

8

7

5

A mezőgazdasági táblák és autópályák, illetve első és másodrendű utak között legalább 10 méteres izolációs távolságot kell tartani, ahol az ökológiai kompenzációs területre vonatkozó intézkedések alkalmazhatók. Az izolációs távolságon belül növénytermesztés nem folytatható

10

A kötelező izolációs távolságon belül növénytermesztést folytatnak

9

8

7

Növényvédelmi előrejelzés használata szükséges

10

Növényvédelmi előrejelzést nem használtak

8

7

5

Adható pontszám:

90

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

81

10%

72

20%

63

50%

45

100%

36

Programból való kizárás

27

A.6. Hosszú távú területpihentetési célprogram

 

 

 

 

 

Helyi adottságoknak megfelelő legalább 3 fajból álló fűmagkeverék vetése

10

Nem az előírásnak megfelelő fűmag keverék került elvetésre

7

5

4

A gyep ápolása évente legalább 2 mulcsozással, vagy kaszálással kell történjen

10

Csak egy kaszálás történt

9

8

7

Nem volt kaszálás, mulcsozás, a terület rossz kultúrállapotban van

8

7

5

A kaszálás/mulcsozás során vadriasztó láncot kell alkalmazni

10

Nem használtak vadriasztó láncot

9

8

7

A mulcsozás vagy a kaszálás minden év május 1. után engedélyezett

10

A tiltott időszakban az összterület kevesebb, mint 20%-án történt mulcsozás/kaszálás

9

8

7

A tiltott időszakban az összterület több, mint 20%-án történt mulcsozás/kaszálás

8

7

5

Műtrágya alkalmazása nem megengedett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án történt műtrágya alkalmazása

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án történt műtrágya alkalmazása

7

5

4

Istállótrágya alkalmazása nem megengedett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án történt istállótrágya alkalmazása

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án történt istállótrágya alkalmazása

7

5

4

Növényvédő szerek alkalmazása nem megengedett

10

Növényvédő szer alkalmazása történt

6

P2

P3

A legeltetés tilos

10

Történt legeltetés

7

5

4

Adható pontszám:

80

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

72

10%

64

20%

56

50%

40

100%

32

Programból való kizárás

24

A.7. Ritka szántóföldi növény és zöldségfajták termesztése célprogram

A program első gazdasági évében bővített1 talajvizsgálat elvégzése

10

Az első évben az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

8

7

5

Az első évben az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

7

5

4

A program utolsó gazdasági évében bővített1 talajvizsgálat elvégzése

10

Az utolsó évben az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

8

7

5

Az utolsó évben az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

7

5

4

A talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása

10

Nem készült tápanyag-gazdálkodási terv

6

P2

P3

A tápanyagutánpótlás során a kijuttatott N hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 120 kg/ha/év mennyiséget

10

A tápanyagutánpótlás mértéke 140-160 kg/ha N hatóanyag mennyiség között alakult

8

7

5

A tápanyagutánpótlás mértéke meghaladta a 160 kg/ha
N hatóanyag mennyiséget

7

5

4

Csak mechanikai gyomirtás engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án vegyszeres gyomirtás történt

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án vegyszeres gyomirtás történt

7

5

4

Csak az ökológiai növényvédelemben engedélyezett növényvédő szerek alkalmazhatók, melyek listáját a 2092/91 EGK Tanácsi rendelet II. melléklet B pontja tartalmazza

10

Az engedélyezett szerek listáján nem szereplő növényvédő szer került felhasználásra

6

P2

P3

Adható pontszám:

60

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

54

10%

48

20%

42

50%

30

100%

24

Programból való kizárás

18

A. 8. Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) szántóföldi növénytermesztési agrár-környezetgazdálkodási célprogramok

A. 8. 1. Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram

A program első gazdasági évében bővített1 talajvizsgálat elvégzése

10

Az első évben az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

8

7

5

Az első évben az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

7

5

4

A program utolsó gazdasági évében bővített1 talajvizsgálat elvégzése

10

Az utolsó évben az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

8

7

5

Az utolsó évben az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

7

5

4

A talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása

10

Nem készült tápanyag-gazdálkodási terv

6

P2

P3

A tápanyagutánpótlás során a kijuttatott N hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mennyiséget

10

A tápanyagutánpótlás mértéke 90-130 kg/ha N hatóanyag mennyiség között alakult

8

7

5

A tápanyagutánpótlás mértéke meghaladta a 130 kg/ha
N hatóanyag mennyiséget

7

5

4

Magas környezetterhelési kockázattal járó növényvédő szer hatóanyagok használata tilos3

10

Tiltott növényvédő szer került kijuttatásra

6

P2

P3

A következő vetésszerkezet betartása kötelező: minimum 20% gabona; minimum 20% pillangós takarmánynövény (lucerna, fehérhere, vöröshere, somkóró, bükköny stb.); minimum 10% repce; maximum 20% egyéb kultúra; minimum 20% ugar

10

A gazdálkodási napló és a jelenlegi vetésszerkezet alapján az előírt vetésszerkezet nem tartható be a szerződés időtartama alatt

6

P2

P3

Rovarölő szerek nem alkalmazhatók (kivéve repce esetében)

10

Alkalmaztak rovarölőszert

6

P2

P3

Mélyművelés egyszeri elvégzése öt éven belül

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

9

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

Sorközművelés csak május 1. előtt engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Minimum 6 méter széles vegyszerezetlen táblaszegélyeket kell hagyni

10

A kezeletlen táblaszegély szélessége sok helyen nem éri el a 6 métert, illetve néhány tábla esetében a táblaszegély hiányzik (a táblák max. 30%-án)

8

7

5

A táblák több mint 30%-a esetében nincs kezeletlen táblaszegély

7

5

4

Pillangós takarmánynövények esetében a terület legalább 50%-án az első kaszálást június 15. után lehet elkezdeni (az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján)

10

Nem tartották be az előírást

6

P2

P3

a többi területen (a termőterület maximum 50%-án) az első kaszálást április 25-éig el kell kezdeni

10

Nem tartották be az előírást

6

P2

P3

Pillangós takarmánynövények esetében kaszálásonként legalább 5% kaszálatlan területet kell hagyni

10

A meghagyott kaszálatlan terület nagysága láthatóan nem érte el a tábla 5%-át

9

8

7

Kaszálatlan terület nem került meghagyásra

8

7

5

Pillangós takarmánynövények esetében, fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének megtalálásakor a fészek körül kaszálatlan területet kell hagyni, melynek nagyságát a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásban határozza meg (Az ilyen esetekben kijelölt terület az 5% kaszálatlan terület nagyságába automatikusan beszámítódik)

10

A kaszálatlan terület kialakításra került, de a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleményének mellőzésével

9

7

5

Kaszálatlan terület nem került kialakításra

8

5

4

Pillangós takarmánynövények esetében kaszáláskor vadriasztó lánc használata kötelező

10

Nem használtak vadriasztó láncot

7

5

4

Repce esetén a terület 10%-án a Nemzeti Park Igazgatóság írásos kijelölése alapján, a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelező

10

Nem került letakarításra a Nemzeti Park Igazgatóság írásos kijelölése alapján a terület 10%-a

7

5

4

Adható pontszám:

160

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

144

10%

128

20%

112

50%

80

100%

64

Programból való kizárás

48

A. 8. 2. Szántóföldi növénytermesztés madár élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram

A program első gazdasági évében bővített1 talajvizsgálat elvégzése

10

Az első évben az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

8

7

5

Az első évben az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

7

5

4

A program utolsó gazdasági évében bővített1 talajvizsgálat elvégzése

10

Az utolsó évben az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

8

7

5

Az utolsó évben az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

7

5

4

A talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása

10

Nem készült tápanyag-gazdálkodási terv

6

P2

P3

A tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mennyiséget

10

A tápanyagutánpótlás mértéke 90-130 kg/ha N hatóanyag mennyiség között alakult

8

7

5

A tápanyagutánpótlás mértéke meghaladta a 130 kg/ha
N hatóanyag mennyiséget

7

5

4

Magas környezetterhelési kockázattal járó növényvédő szer hatóanyagok használata tilos3

10

Tiltott növényvédő szer került kijuttatásra

6

P2

P3

A következő vetésszerkezet betartása kötelező: minimum 30% gabona; minimum 20% pillangós takarmánynövény (lucerna, fehérhere, vöröshere, somkóró, bükköny stb.); maximum 25% egyéb kultúra; minimum 10% ugar

10

A gazdálkodási napló és a jelenlegi vetésszerkezet alapján az előírt vetésszerkezet nem tartható be a szerződés időtartama alatt

6

P2

P3

Gabonafélék betakarítását követően zöldugar vagy másodvetés alkalmazása kötelező

10

Aratás után zöldugar vagy másodvetés nem került alkalmazásra

7

5

4

Gyomirtó szerek évente legfeljebb egyszeri, a haszonkultúrát érintő alkalmazása

10

A haszonkultúrát érintően több esetben is használtak gyomirtószert

6

P2

P3

Észak-Cserehát ÉTT esetében a termőtalajnak csak a felső
8-10 cm-ét érintő agrotechnika alkalmazása engedélyezett

10

Az alkalmazásra került agrotechnika mélysége átlagosan meghaladta a 15 centimétert

9

8

7

Növényvédő szerek alkalmazásának mellőzése a parcellaszegélyeken (3 méteres sávban)

10

A vegyszermentes táblaszegély szélessége sok helyen nem éri el a 3 métert, illetve néhány tábla esetében a táblaszegély hiányzik (a táblák max. 30%-án)

8

7

5

A táblák több mint 30% esetében nincs kezeletlen táblaszegély

7

5

4

Pillangós takarmánynövény kaszálása esetén vadriasztó lánc használata kötelező

10

Nem használtak vadriasztó láncot

8

7

5

Adható pontszám:

110

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

99

10%

88

20%

77

50%

55

100%

44

Programból való kizárás

33

A. 8. 3. Lucernatermesztés túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram

A program első gazdasági évében bővített1 talajvizsgálat elvégzése

10

Az első évben az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

8

7

5

Az első évben az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

7

5

4

A program utolsó gazdasági évében bővített1 talajvizsgálat elvégzése

10

Az utolsó évben az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

8

7

5

Az utolsó évben az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

7

5

4

A talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása

10

Nem készült tápanyag-gazdálkodási terv

6

P2

P3

Magas környezetterhelési kockázattal járó növényvédő szer hatóanyagok használata tilos3

10

Tiltott növényvédő szer került kijuttatásra

6

P2

P3

Rovarölőszerek alkalmazása tilos

10

Alkalmaztak rovarölőszert

6

P2

P3

A harmadik év során lucerna felülvetés kötelező, 50%-os vetőmagmennyiséggel

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Csak a felülvetéskor engedélyezett maximum 90 kg/ha N hatóanyag kijuttatása

10

A felülvetéskor a tápanyagutánpótlás mértéke 90-130 kg/ha N hatóanyag mennyiség között alakult

9

8

7

A felülvetéskor a tápanyagutánpótlás mértéke meghaladta a 130 kg/ha N hatóanyag mennyiséget

8

7

5

A tápanyagutánpótlás nem a felülvetéssel egy időben történt

7

5

4

6 méter széles növényvédő szer mentes parcellaszegélyt kell hagyni

10

A kezeletlen táblaszegély szélessége sok helyen nem éri el a 6 métert, illetve néhány tábla esetében a táblaszegély hiányzik (a táblák max. 30%-án)

8

7

5

A táblák több mint 30%-a esetében nincs kezeletlen táblaszegély

7

5

4

A terület legalább 50%-án az első kaszálást június 15. után lehet elkezdeni (az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján)

10

Nem tartották be az előírást

6

P2

P3

A többi területen (a termőterület maximum 50%-án) az első kaszálást április 25-éig el kell kezdeni

10

Nem tartották be az előírást

6

P2

P3

Minden kaszálás esetén legalább 5% kaszálatlan területet kell hagyni

10

A meghagyott kaszálatlan terület nagysága láthatóan nem érte el a tábla 5%-át

9

8

7

Kaszálatlan terület nem került meghagyásra

8

7

5

Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének megtalálása esetén a fészek körül kaszálatlan területet kell hagyni, melynek nagyságát a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásban határozza meg

10

A kaszálatlan terület kialakításra került, de a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleményének mellőzésével

9

7

5

Kaszálatlan terület nem került kialakításra

8

5

4

Kaszálás esetén vadriasztó lánc használata kötelező

10

Nem használtak vadriasztó láncot

9

8

7

Adható pontszám:

130

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

117

10%

104

20%

91

50%

65

100%

52

Programból való kizárás

39

A. 8. 4. Szántóföldi növénytermesztés élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram

A program első gazdasági évében bővített1 talajvizsgálat elvégzése

10

Az első évben az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

8

7

5

Az első évben az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

7

5

4

A program utolsó gazdasági évében bővített1 talajvizsgálat elvégzése

10

Az utolsó évben az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

8

7

5

Az utolsó évben az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

7

5

4

A talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása

10

Nem készült tápanyag-gazdálkodási terv

6

P2

P3

A tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mennyiséget, amit istállótrágyával, vagy zöldtrágya növény termesztésével lehet kijuttatni

10

A tápanyagutánpótlás mértéke 90-130 kg/ha N hatóanyag mennyiség között alakult

9

8

7

A tápanyagutánpótlás mértéke meghaladta a 130 kg/ha
N hatóanyag mennyiséget

8

7

5

Műtrágya vagy más nem megengedett trágyázószer került kijuttatásra

7

5

4

Magas környezetterhelési kockázattal járó növényvédő szer hatóanyagok használata tilos3

10

Tiltott növényvédő szer került kijuttatásra

6

P2

P3

Gyomirtás csak mechanikai úton végezhető

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án vegyszeres gyomirtás történt

7

5

4

Az összterület több, mint 20%-án vegyszeres gyomirtás történt

6

P2

P3

Mélyművelés egyszeri elvégzése öt éven belül

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

9

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

Betakarítás után késleltetett (legalább 30 nap) tarlóhántás kötelező

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

A terület minimum 20%-án a régóta meglévő, rendszeres vízállások, belvizek megőrzése kötelező

10

Nem tartották be az előírást

7

5

4

Zöldségtermesztés esetén hazai nemesítésű fajták termesztése kötelező

10

Az előírás nem került teljes mértékben betartásra, ugyanakkor külföldi nemesítésű fajták csak a zöldségnövények területének max. 20%-án kerültek elvetésre

8

7

5

Az előírás nem került betartásra, a zöldségnövények területének több, mint 20%-án külföldi nemesítésű fajták kerültek elvetésre

7

5

4

Adható pontszám:

100

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

90

10%

80

20%

70

50%

50

100%

40

Programból való kizárás

30

B) Gyepgazdálkodási célprogram csoport ellenőrzési szempontjai

Ellenőrzési szempontok

A szempont
teljesítése
esetén adandó
pontérték

Az előírástól való eltérés, illetve annak mértéke

Eltérés esetén adandó pontérték

Első alkalom

Második
alkalom

Többszöri
alkalom

B. Gyepgazdálkodási célprogram csoport

B. 1. Alapszintű gyepgazdálkodási célprogramok

B. 1. a) Füves élőhelyek kezelése célprogram

Legeltethető állatfajok: szarvasmarha, juh, kecske, bivaly, ló, dám-, gímszarvas és szamár

10

A legeltethető állatfajokon kívül más állat legeltetésére is sor került

7

5

4

A legelőt a gyeptípusonként megadott alsó és felső állatsűrűségi határok figyelembevételével kell hasznosítani

10

Az engedélyezett felső állatsűrűségi határértéktől eltér, de a gyepben nem történt károsodás

9

8

7

Az engedélyezett felső állatsűrűségi határértéktől eltér, és a gyepben is történt károsodás

6

P2

P3

Pásztoroló, vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni (az egy területen legeltetett napok számát a fűhozam alapján kell meghatározni, de az a 10 napot nem haladhatja meg)

10

Nem engedélyezett legeltetés került alkalmazásra

8

7

5

Növényvédő szer alkalmazása nem engedélyezett

10

Nem tartották be az előírást

6

P2

P3

Felülvetés nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Vegyszeres gyomirtás nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án vegyszeres gyomirtás történt

7

5

4

Az összterület több, mint 20%-án vegyszeres gyomirtás történt

6

P2

P3

Műtrágyázás nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Öntözés nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

A legelő állatok trágyáján kívül szervestrágya kijuttatás nem engedélyezett

10

A területek kevesebb, mint 20%-án történt egyéb szervestrágya kijuttatás

8

7

5

A területek több, mint 20%-án történt egyéb szervestrágya kijuttatás

7

5

4

A rétek/legelők kaszálása során vadriasztó láncot kell alkalmazni

10

Nem használtak vadriasztó láncot

8

7

5

Csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni)

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Nedves időszakban, amikor az élőhely károsulhat, a kaszálás tilos

10

A területek kevesebb, mint 20%-án történt károsodás

9

8

7

A területek több mint 20%-án történt károsodás

8

7

5

Adható pontszám:

120

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

108

10%

96

20%

84

50%

60

100%

48

Programból való kizárás

36

B. 1. b) Szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés) célprogram

A területen gyepes élőhely kialakítása történik gyeptelepítéssel

10

A területen a gyepes élőhely kialakítása nem kezdődött el az ellenőrzés időpontjáig

P1

P2

P3

A telepítéssel egyidőben legfeljebb 90 kg/ha N hatóanyag kijuttatása megengedett

10

A tápanyagutánpótlás mértéke 90-130 kg/ha N hatóanyag mennyiség között alakult

8

7

5

A tápanyagutánpótlás mértéke meghaladta a 130 kg/ha N hatóanyag mennyiséget

7

5

4

A telepítési időszakon kívül műtrágyázás nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

A telepítési időszakon kívül vegyszeres gyomirtás nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án vegyszeres gyomirtás történt

7

5

4

Az összterület több, mint 20%-án vegyszeres gyomirtás történt

6

P2

P3

Termőhelyi adottságoknak megfelelő legalább 6 fajból/fajtából álló fűmag keverék vetése

10

A fűmagkeverék hatnál kevesebb fűfaj keverékét tartalmazza

7

5

4

A fűmagkeverékben egyetlen faj/fajta aránya sem haladhatja meg a 30%-ot

10

Legalább egy fajta részaránya meghaladja a 30%-ot

8

7

5

A gyomok és a betelepülő cserje és fafajok irtása csak mechanikai úton végezhető

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Az első évben 2 kaszálás engedélyezett

10

Több mint kétszeri kaszálás történt

8

7

5

Az első évben a legeltetés nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

A második évtől a beállt gyepet legeltetéssel vagy kaszálással lehet hasznosítani, a termőhelyi adottságok/gyeptípus figyelembevételével és a B. 1.a) intézkedésnél megadott előírások betartásával

10

A gyepesített terület felszántásra került

6

P2

P3

Adható pontszám:

100

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

90

10%

80

20%

70

50%

50

100%

40

Programból való kizárás

30

B. 2. Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram

A 2092/91/EGK Tanácsi rendelet tápanyagutánpótlásra vonatkozó szabályainak betartása

10

Nem tartották be a rendelet vonatkozó előírásait. Az ellenőrző szervezet ezért szankcionálta a gazdaságot.

P1

P2

P3

A 2092/91/EGK Tanácsi rendelet talajjavításra vonatkozó szabályainak betartása

10

Nem tartották be a rendelet vonatkozó előírásait. Az ellenőrző szervezet ezért szankcionálta a gazdaságot.

P1

P2

P3

A 2092/91/EGK Tanácsi rendelet növényvédelemre vonatkozó szabályainak betartása

10

Nem tartották be a rendelet vonatkozó előírásait. Az ellenőrző szervezet ezért szankcionálta a gazdaságot.

P1

P2

P3

Legeltethető állatfajok: szarvasmarha, juh, kecske, bivaly, ló, dám-, gímszarvas és szamár

10

A legeltethető állatfajokon kívül más állat legeltetésére is sor került

8

7

5

A legelőt a gyeptípusonként megadott alsó és felső állatsűrűségi határok figyelembevételével kell hasznosítani

10

Az engedélyezett felső állatsűrűségi határértéktől eltér, de a gyepben nem történt károsodás

9

8

7

Az engedélyezett felső állatsűrűségi határértéktől eltér, és a gyepben is történt károsodás

6

P2

P3

Pásztoroló, vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni (az egy területen legeltetett napok számát a fűhozam alapján kell meghatározni, de az a 10 napot nem haladhatja meg)

10

Nem engedélyezett legeltetés került alkalmazásra

8

7

5

Felülvetés nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Öntözés nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

A legelő állatok trágyáján kívül szervestrágya kijuttatás nem engedélyezett

10

A területek kevesebb, mint 20%-án történt egyéb szervestrágya kijuttatás

8

7

5

A területek több, mint 20%-án történt egyéb szervestrágya kijuttatás

7

5

4

A rétek/legelők kaszálása során vadriasztó láncot kell alkalmazni

10

Nem használtak vadriasztó láncot

8

7

5

Csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni)

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Nedves időszakban, amikor az élőhelyet károsíthatja, a kaszálás tilos

10

A területek kevesebb, mint 20%-án történt károsodás

9

8

7

A területek több mint 20%-án történt károsodás

8

7

5

Adható pontszám:

120

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

108

10%

96

20%

84

50%

60

100%

48

Programból való kizárás

36

B. 3. – Érzékeny Természeti Területek gyepgazdálkodási célprogramjai

B. 3. 1. Gyepgazdálkodás túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram

A felülvetés nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

A műtrágyázás nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

A legelő állatok trágyáján kívül szervestrágya kijuttatás nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Vegyszeres gyomirtás nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

6

P2

P3

Kaszálás esetén vadriasztó lánc használata szükséges

10

A kaszálás során nem alkalmaztak vadriasztóláncot

7

5

4

A gyepterületet csak szarvasmarha, juh, ló, bivaly legeltetésével, vagy kaszálással lehet hasznosítani

10

Nem engedélyezett állat legeltetése történt

8

7

5

A legeltethető állatsűrűségnek 0,2–1 állategység/ha érték között kell lennie

10

Az engedélyezett felső állatsűrűségi határértéktől eltér, de a gyepben nem történt károsodás

9

8

7

Az engedélyezett felső állatsűrűségi határértéktől eltér, és a gyepben is történt károsodás

6

P2

P3

A legeltetést csak a tavaszi felszáradás után lehet megkezdeni és az őszi esőzések beálltával fel kell függeszteni

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án történt az engedélyezett időszakon kívüli legeltetés

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án történt az engedélyezett időszakon kívüli legeltetés

8

7

5

A túzok költőhelyein csak június 15-e után folytatható legeltetés

10

Nem tartották be az előírást

6

P2

P3

Legeltetni csak pásztoroló vagy szakaszoló legeltetéssel lehet

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án eltértek a megengedett legeltetési módoktól

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án eltértek a megengedett legeltetési módoktól

8

7

5

A gyep mechanikai ápolása (pl. fogasolás) nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Kamillagyűjtés nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az első kaszálás csak június 15-e után engedélyezett. A Dunavölgyi-sík esetében csak egy kaszálás engedélyezett július 1-je és október 1-je között a Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

6

P2

P3

Kaszáláskor 5% kaszálatlan területet kell hagyni, kaszálásonként eltérő területen

10

A meghagyott kaszálatlan terület nagysága láthatóan nem érte el a tábla 5%-át

9

8

7

Kaszálatlan terület nem került meghagyásra

8

7

5

Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének megtalálása esetén a fészek körül kaszálatlan területet kell kialakítani, melynek nagyságát a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásban határozza meg (Az ilyen esetekben kijelölt terület az 5% kaszálatlan terület nagyságába automatikusan beszámítódik)

10

A kaszálatlan terület kialakításra került, de a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleményének mellőzésével

9

7

5

Kaszálatlan terület nem került kialakításra

8

5

4

Adható pontszám:

150

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

135

10%

120

20%

105

50%

75

100%

60

Programból való kizárás

45

B. 3. 2. Gyepgazdálkodás haris élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram

A felülvetés nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

A műtrágyázás nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

A legelő állatok trágyáján kívül szervestrágya kijuttatás nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Vegyszeres gyomirtás nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

6

P2

P3

Kaszálás esetén vadriasztó lánc használata szükséges

10

A kaszálás során nem alkalmaztak vadriasztóláncot

7

5

4

Időjárástól függően legfeljebb kétszeri kaszálás

10

A területek kevesebb, mint 20%-án történt többszöri kaszálás

9

8

7

A területek több, mint 20%-án történt többszöri kaszálás

8

7

5

A gyepterületet csak szarvasmarha, juh, ló, bivaly legeltetésével, vagy kaszálással lehet hasznosítani

10

Nem engedélyezett állat legeltetése történt

7

5

4

Legeltetni csak pásztoroló vagy szakaszoló legeltetéssel lehet

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án eltértek a megengedett legeltetési módoktól

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án eltértek a megengedett legeltetési módoktól

8

7

5

A legeltethető állatsűrűségnek 0,2–1 állategység/ha érték között kell lennie

10

Az engedélyezett felső állatsűrűségi határértéktől eltér, de a gyepben nem történt károsodás

9

8

7

Az engedélyezett felső állatsűrűségi határértéktől eltér, és a gyepben is történt károsodás

6

P2

P3

A legeltetést csak a tavaszi felszáradás után lehet megkezdeni és az őszi esőzések beálltával fel kell függeszteni

10

A területek kevesebb, mint 20%-án történt az engedélyezett időszakon kívüli legeltetés

9

8

7

A területek több, mint 20%-án történt az engedélyezett időszakon kívüli legeltetés

8

7

5

A gyep mechanikai ápolása (pl. fogasolás) nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Kaszálás a terület legalább 50%-án a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján kijelölve augusztus 1-je után engedélyezett

10

Nem tartották be az előírást

6

P2

P3

Felszíni vizek elvezetése nem megengedett

10

Történt belvízelvezetés, de csak a táblához való hozzáférés érdekében

8

7

5

Indokolatlan esetben is történt belvízelvezetés

7

5

4

Adható pontszám:

130

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

117

10%

104

20%

91

50%

65

100%

52

Programból való kizárás

39

B. 3. 3. Gyepgazdálkodás élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram

A felülvetés nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

A műtrágyázás nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

A legelő állatok trágyáján kívül szervestrágya kijuttatás nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Vegyszeres gyomirtás nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

6

P2

P3

Kaszálni csak száraz időben szabad

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartotta be a a kaszálási korlátozásokat

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartotta be a a kaszálási korlátozásokat

8

7

5

Belvizes területeken kaszálni csak június 15. után lehet
(a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos engedélye alapján a kaszálás engedélyezett időpontja ettől eltérhet)

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be a kaszálási korlátozásokat

7

5

4

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be a kaszálási korlátozásokat

6

P2

P3

Kaszálás esetén vadriasztó lánc használata szükséges

10

A kaszálás során nem alkalmaztak vadriasztóláncot

7

5

4

A gyepterületet csak szarvasmarha, juh, ló, bivaly legeltetésével, vagy kaszálással lehet hasznosítani

10

Nem engedélyezett állat legeltetése történt

7

5

4

Legeltetni csak pásztoroló vagy szakaszoló legeltetéssel lehet

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án eltértek a megengedett legeltetési módoktól

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án eltértek a megengedett legeltetési módoktól

8

7

5

A legeltethető állatsűrűségnek 0,2–1 állategység/ha érték között kell lennie

10

Az engedélyezett felső állatsűrűségi határértéktől eltér, de a gyepben nem történt károsodás

9

8

7

Az engedélyezett felső állatsűrűségi határértéktől eltér, és a gyepben is történt károsodás

6

P2

P3

A legeltetést csak a tavaszi felszáradás után lehet megkezdeni és az őszi esőzések beálltával fel kell függeszteni. Turján vidéken a legeltetés tilos.

10

A területek kevesebb, mint 20%-án történt az engedélyezett időszakon kívüli legeltetés

8

7

5

A területek több, mint 20%-án történt az engedélyezett időszakon kívüli legeltetés

7

5

4

Évi két kaszálás engedélyezett, de az első kaszálás csak június 15. után lehetséges

10

A területek kevesebb, mint 20%-án történt az engedélyezett időszakon kívüli kaszálás

7

5

4

A területek több, mint 20%-án történt az engedélyezett időszakon kívüli kaszálás

6

P2

P3

Kaszáláskor 10% kaszálatlan területet kell hagyni, kaszálásonként eltérő területen

10

A meghagyott kaszálatlan terület nagysága láthatóan nem érte el a tábla 10%-át

9

8

7

Kaszálatlan terület nem került meghagyásra

8

7

5

Felszíni vizek elvezetése nem megengedett, a belvizes területeket, tókákat meg kell őrizni

10

Történt belvízelvezetés, de csak a táblához való hozzáférés érdekében

8

7

5

Indokolatlan esetben is történt belvízelvezetés

7

5

4

A kiszáradt fákat őshonos fafajokkal kell pótolni

10

A pótlás nem őshonos fajtákkal történt

9

8

7

A kiszáradt fákat nem pótolták

8

7

5

Adható pontszám:

150

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

135

10%

120

20%

105

50%

75

100%

60

Programból való kizárás

45

B. 3. 4. Gyeptelepítés ÉTT-ken célprogram

A gyeptelepítés végrehajtása a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság javaslata alapján meghatározott vetőmagkeverék alkalmazásával történik

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

6

P2

P3

A telepítéskor legfeljebb 80 kg/ha N hatóanyag kijuttatása megengedett, a műtrágyázás tilos

10

A telepítéskor végrehajtott tápanyagutánpótlás mértéke
80-120 kg/ha N hatóanyag mennyiség között alakult

8

7

5

A telepítéskor végrehajtott tápanyagutánpótlás mértéke meghaladta a 120 kg/ha N hatóanyag mennyiséget is

7

5

4

A telepítésen kívül a műtrágyázás tilos

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

A telepítésen kívül a vegyszeres növényvédelem tilos

10

Nem tartották be az előírást

6

P2

P3

Az első évben 2 kaszálás engedélyezett

10

Több, mint kétszeri kaszálás történt

8

7

5

Az első évben a legeltetés nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Kaszálás esetén vadriasztó lánc használata szükséges

10

A kaszálás során nem alkalmaztak vadriasztóláncot

8

7

5

A gyep mechanikai ápolása (pl. fogasolás) nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Az első kaszálás legkorábbi időpontja július 15-e

10

A területek kevesebb, mint 20%-án történt július 15-e előtt kaszálás

9

8

7

A területek több, mint 20%-án történt július 15-e előtt kaszálás

8

7

5

A második évtől a beállt gyepet legeltetéssel vagy kaszálással lehet hasznosítani, a termőhelyi adottságok/gyeptípus figyelembevételével az adott ÉTT-re vonatkozó gyephasznosítási program előírásainak betartásával

10

A gyepesített terület felszántásra került

7

5

4

Adható pontszám:

100

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

90

10%

80

20%

70

50%

50

100%

40

Programból való kizárás

30

C) Ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport ellenőrzési szempontjai

Ellenőrzési szempontok

A szempont
teljesítése
esetén adandó
pontérték

Az előírástól való eltérés, illetve annak mértéke

Eltérés esetén adandó pontérték

Első alkalom

Második
alkalom

Többszöri
alkalom

C. Ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport

C.1. Integrált ültetvény célprogram

A program első gazdasági évében teljes körű2 talajvizsgálat elvégzése

10

Az első évben az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

8

7

5

Az első évben az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

7

5

4

A program utolsó gazdasági évében teljes körű2 talajvizsgálat elvégzése

10

Az utolsó évben az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

8

7

5

Az utolsó évben az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

7

5

4

A talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása

10

Nem készült tápanyag-gazdálkodási terv

6

P2

P3

Metszés előtti rügyvizsgálat elvégezése a termőegyensúly fenntartása miatt, valamint kártevők, betegségek felmérése céljából

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem történtek meg az előírt zöldmunkák

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-a esetében nem történtek meg az előírt zöldmunkák

8

7

5

A növényvédő szerek hatékonyságát „zöldmunkák” (pl. fürtzónában levelezés, hónaljazás, fattyúhajtások eltávolítás) segítségével kell javítani

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem történtek meg az előírt zöldmunkák

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-a esetében nem történtek meg az előírt zöldmunkák

8

7

5

Az engedélyezett növényvédő szerek közül csak a „korlátozás nélkül engedélyezett” (zöld) és a „mérsékelt korlátozásokkal engedélyezett” (sárga) minősítésűek használhatóak. A „korlátozott” (piros) minősítésű növényvédő szereket a károsító szervezet nagy mértékű felszaporodása vagy a termés teljes megsemmisülésének megelőzése érdekében csak a járványelhárítás során, illetve a zárlati intézkedésekkel elrendelt védekezések esetében lehet használni, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat előzetes írásos jóváhagyásával és engedélyével.

10

Engedély nélkül alkalmaztak „korlátozott” („piros”) minősítésű növényvédő szert

P1

P2

P3

Az áttelelő fertőzési források eltávolítása (fák varasodása, kéregfoltosodás)

10

Az áttelelő fertőzésforrások eltávolítása nem történt meg

8

7

5

Növényvédelmi előrejelzés használata szükséges

10

Növényvédelmi előrejelzést nem használtak

8

7

5

A talajszerkezet védelme érdekében – a fagyvédelmi öntözés kivételével – csak alacsony intenzitású (pl. csepegtetéses) öntöző rendszer használható

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem tartották be az előírást

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-a esetében nem tartották be az előírást

8

7

5

Adható pontszám:

90

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

81

10%

72

20%

63

50%

45

100%

36

Programból való kizárás

27

C.2. Ökológiai ültetvény célprogram

A 2092/91/EGK Tanácsi rendelet tápanyag- utánpótlásra vonatkozó szabályainak betartása

10

Nem tartották be a rendelet vonatkozó előírásait. Az ellenőrző szervezet ezért szankcionálta a gazdaságot.

P4

A 2092/91/EGK Tanácsi rendelet talajjavításra vonatkozó szabályainak betartása

10

Nem tartották be a rendelet vonatkozó előírásait. Az ellenőrző szervezet ezért szankcionálta a gazdaságot.

P4

A 2092/91/EGK Tanácsi rendelet növényvédelemre vonatkozó szabályainak betartása

10

Nem tartották be a rendelet vonatkozó előírásait. Az ellenőrző szervezet ezért szankcionálta a gazdaságot.

P4

A program első gazdasági évében teljes körű2 talajvizsgálat elvégzése

10

Az első évben az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

8

7

5

Az első évben az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

7

5

4

A program utolsó gazdasági évében teljes körű2 talajvizsgálat elvégzése

10

Az utolsó évben az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

8

7

5

Az utolsó évben az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel

7

5

4

A talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása

10

Nem készült tápanyag-gazdálkodási terv

6

P2

P3

Metszés előtti rügyvizsgálat elvégezése a termőegyensúly fenntartása miatt, valamint kártevők, betegségek felmérése céljából

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem történtek meg az előírt zöldmunkák

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-a esetében nem történtek meg az előírt zöldmunkák

8

7

5

A növényvédő szerek hatékonyságát „zöldmunkák” (pl. fürtzónában levelezés, hónaljazás, fattyúhajtások eltávolítás) segítségével kell javítani

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem történtek meg az előírt zöldmunkák

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-a esetében nem történtek meg az előírt zöldmunkák

8

7

5

Az áttelelő fertőzésforrások eltávolítása (fák varasodása, kéregfoltosodás)

10

Az áttelelő fertőzésforrások eltávolítása nem történt meg

8

7

5

Növényvédelmi előrejelzés használata szükséges

10

Növényvédelmi előrejelző rendszert nem használtak

8

7

5

Adható pontszám:

100

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

90

10%

80

20%

70

50%

50

100%

40

Programból való kizárás

30

C.3. Ritka szőlő és gyümölcsfajták termesztése célprogram

Csak mechanikai gyomirtás engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án vegyszeres gyomirtás történt

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án vegyszeres gyomirtás történt

7

5

4

Csak az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett rovar- és gombaölő szerek alkalmazhatók, amelyek listáját a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet melléklete tartalmazza

10

Az engedélyezett szerek listáján nem szereplő növényvédő szer került felhasználásra

P1

P2

P3

Tápanyag-utánpótlás nem engedélyezett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án történt tápanyagutánpótlás

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án történt tápanyagutánpótlás

7

5

4

A gyümölcsfasorok hiányosságait a megadott mellékletben szereplő fajtalistából kell pótolni

10

A gyümölcsfasorok hiányosságait nem a megadott mellékletben szereplő fajtákból pótolták

9

8

7

A gyümölcsfasorok hiányosságait nem pótolták

8

7

5

A fákat októbertől áprilisig kell metszeni, fajtától függően
3-5 éves ciklussal

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem tartották be az előírást

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-a esetében nem tartották be az előírást

8

7

5

Adható pontszám:

50

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

45

10%

40

20%

35

50%

25

100%

20

Programból való kizárás

15

D) Vizes élőhelyekhez kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport ellenőrzési szempontjai

Ellenőrzési szempontok

A szempont
teljesítése esetén adandó pontérték

Az előírástól való eltérés, illetve annak mértéke

Eltérés esetén adandó pontérték

Első alkalom

Második
alkalom

Többszöri
alkalom

D. Vizes élőhelyekhez kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport

D.1. Extenzív halastavak fenntartása célprogram

A termelő tavakat április 1-jéig fel kell tölteni

10

Nem tartották be az előírást

6

P2

P3

A szaporodási időszakban, a tó feltöltését követően a tervezett lehalászási időszakoktól eltekintve a tó vízszintje legfeljebb 20 cm-t ingadozhat

10

A vízszintingadozás meghaladta az engedélyezett 20 cm-t

9

8

7

Minden tóra az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által jóváhagyott ,,madárriasztási tervet” kell készíteni és alkalmazni

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Csak a keskeny nádszegéllyel, illetve nádszegéllyel nem rendelkező tavakat szabad tavasszal és nyáron leereszteni, illetve feltölteni a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság előzetes írásos hozzájárulásával

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

A természetes hozam javítására a tavakban csak istállótrágya alkalmazható

10

A tavak összterületének kevesebb, mint 20%-án más jellegű trágyázás is történt

8

7

5

A tavak összterületének több, mint 20%-án más jellegű trágyázás is történt

7

5

4

A tó leeresztését megelőző egy hónapos időszakban istállótrágya nem alkalmazható

10

Történt istállótrágyázás a tiltott időszakban

6

P2

P3

Adható pontszám:

60

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető

54

10%

48

20%

42

50%

30

100%

24

Programból való kizárás

18

D.2. Vizes élőhelyek létrehozása célprogram

D.2.1. Szántóföld átalakítása vizes élőhellyé

A szántóföldek állandóan belvizes területeit fokozatosan, 5 év alatt kell vizes élőhellyé, vagy ha a területen nád található, nádassá alakítani

10

A területet továbbra is szántóföldi hasznosításban van tartva

6

P2

P3

Mindennemű vízelvezetés tilos

10

Történt vízelvezetés

6

P2

P3

Növényvédő szer alkalmazása nem megengedett

10

Nem tartották be az előírást

6

P2

P3

Műtrágyázás nem megengedett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Istállótrágya alkalmazása nem megengedett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

A terület átalakítása során a gyomok agresszív terjedését évente legalább 2 alkalommal elvégzett kaszálással vagy aprítással kell megakadályozni. A tarlót legalább 15 cm magasan meg kell hagyni

10

Csak egy kaszálás történt a területen

9

8

7

Nem történt kaszálás a területen vagy a tarlót nem hagyták meg az előírásnak megfelelő állapotban

8

7

5

Adható pontszám:

60

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető

54

10%

48

20%

42

50%

30

100%

24

Programból való kizárás

18

D.2.2. Ívóhelyek kialakítása célprogram

Időszakos, sekély (0,4–0,6 m) vízborítás biztosítása az árhullám okozta vízszintemelkedés kihasználásával a halak szaporodási időszakában (április–május) és – lehetőleg – az azt megelőző és azt követő hónapban is

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

6

P2

P3

A vízvisszatartás – ha szükséges – kisebb csatornákkal, zsilipekkel és gátakkal biztosítható

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem megfelelő a víztartás

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem megfelelő a víztartás

7

5

4

Június vége után gondoskodni kell a víz levezetéséről

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án július 1-től kezdődően nem gondoskodtak a víz levezetéséről

7

5

4

Az összterület több, mint 20%-án július 1-jétől kezdődően nem gondoskodtak a víz levezetéséről

6

P2

P3

A terület lehalászása nem megengedett, a teljes halállomány élővízbe való jutását biztosítani kell

10

Történt lehalászás

7

5

4

A víz levonulását követően kaszálás és legeltetés engedélyezett, amennyiben az a gyep károsításával nem jár

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án a gyep a nem előírásszerű kaszálás/legeltetés következtében károsodott

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án a gyep a nem előírásszerű kaszálás/legeltetés következtében károsodott

7

5

4

Az ívóhelyek területén és azok 15 m körzetében növényvédő szerek alkalmazása nem megengedett

10

Történt növényvédő szer alkalmazás a területen

6

P2

P3

Az ívóhelyek területén és azok 15 m körzetében műtrágya alkalmazása nem megengedett

10

Történt műtrágya alkalmazás a területen

7

5

4

Az ívóhelyek területén és azok 15 m körzetében szervestrágya alkalmazása nem megengedett

10

Történt szervestrágya alkalmazás a területen

7

5

4

Adható pontszám:

80

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető

72

10%

64

20%

56

50%

40

100%

32

Programból való kizárás

24

D.3. Zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása célprogram

A területen a lecsapolás és a vízelvezetés nem megengedett

10

Nem tartották be az előírást

6

P2

P3

Műtrágyázás nem megengedett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Istállótrágya alkalmazása nem megengedett

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Növényvédő szer alkalmazása nem megengedett

10

Nem tartották be az előírást

6

P2

P3

Nedves időszakokban a legeltetés tilos

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án a nedves időszakokban is legeltettek, a legelő, illetve a felszín taposási kárt szenvedett

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án a nedves időszakokban is legeltettek, a legelő, illetve a felszín jelentős taposási kárt szenvedett

8

7

5

Kaszálásra csak a víz visszahúzódása után kerülhet sor, megfelelően száraz talajviszonyok között

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án a gyep a nem előírásszerű kaszálás következtében károsodott

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án a gyep a nem előírásszerű kaszálás következtében károsodott

8

7

5

A kaszálást és aprítást a lehető legmagasabb (legalább 15 cm) tarlót meghagyva kell végezni

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án a a tarlót nem hagyták meg az előírásnak megfelelő állapotban

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án a a tarlót nem hagyták meg az előírásnak megfelelő állapotban

8

7

5

A kaszálás során vadriasztó lánc használata szükséges

10

Nem használtak vadriasztó láncot

8

7

5

A kaszálás során természetbarát betakarítási módszereket kell alkalmazni

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Adható pontszám:

90

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető

81

10%

72

20%

63

50%

45

100%

36

Programból való kizárás

27

D.4. Nádgazdálkodás célprogram

A nád aratása és egyéb tevékenység végzése (szállítás, kihúzás stb.) kizárólag december 15. és február 15. között engedélyezett, úgy, hogy az a lehető legkisebb taposási kárt okozza

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án az aratás és az egyéb tevékenységek a megengedett időszakon kívül történtek, a náddal borított terület jól látható taposási kárt szenvedett

7

5

4

Az összterület több, mint 20%-án az aratás és az egyéb tevékenységek a megengedett időszakon kívül történtek, a náddal borított terület jelentős taposási kárt szenvedett

6

P2

P3

Az aratás során legalább 10 cm magas tarlót kell hagyni

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án a a tarlót nem hagyták meg az előírásnak megfelelő állapotban

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án a a tarlót nem hagyták meg az előírásnak megfelelő állapotban

7

5

4

A nádaratást teljesen megfagyott talajon/jégen kell végezni

10

Az összterület kevesebb, mint 20%-án az aratás a megengedett időszakon kívül történt, a náddal borított terület jól látható taposási kárt szenvedett

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án az aratás a megengedett időszakon kívül történt, a náddal borított terület jelentős taposási kárt szenvedett

7

5

4

Az aratás során mozaikos nádszerkezetet kell kialakítani, a nádas 20%-át, évente más-más helyen, kaszálatlanul kell hagyni

10

A kaszálatlan terület nagysága eléri az előírt 20%-ot, ugyanakkor a mozaikos nádszerkezet nem lett megfelelően kialakítva, csak egy-két kaszálatlan terület maradt meg

9

8

7

A kaszálatlan terület nagysága maximum 5%-al elmarad az összterület 20%-tól

8

7

5

A mozaikos nádszerkezet nem lett megfelelően kialakítva, a kaszálatlan terület nagysága nem éri el az összterület 15%-át sem

7

5

4

Ideiglenes vagy állandó náddepót csak olyan helyen szabad kialakítani, ahol védett növényfajok nem élnek

10

Deponálási tevékenység védett növényfajok élőhelyein is történt

8

7

5

Adható pontszám:

50

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető

45

10%

40

20%

35

50%

25

100%

20

Programból való kizárás

15

E) Kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport ellenőrzési szempontjai

Ellenőrzési szempontok

A szempont
teljesítése esetén adandó pontérték

Az előírástól való eltérés, illetve annak mértéke

Eltérés esetén adandó pontérték

Első alkalom

Második
alkalom

Többszöri
alkalom

E. Kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport

E.1. Erózióvédelmi célprogramok

E.1.1. Vízerózió elleni védelem célprogramok

E.1.1. a) Ültetvények vízerózió elleni védelme célprogram

A sorköz és művelő utak zöld növényi borításának kialakítása vetéssel (pl. őszi árpával, gyepesítéssel, pillangós növényekkel vagy azok keverékével), vagy pedig mulccsal, azaz aprított növényi anyaggal (fakéreg, szalma, széna)

3

A területnek max. 20%-án a talajborítottság nem megfelelő, az erózió ellen nem véd hatékonyan

7

5

4

A terület több mint 20%-án nincs megfelelő talajborítottság

6

P2

P3

Árkok/vízelvezetők füvesítése

2

Az előírás nem a kiviteli tervnek megfelelő minőségben került teljesítésre

8

7

5

Nem történt füvesítés

7

5

4

Adható pontszám:

20

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

18

10%

16

20%

14

50%

10

100%

8

Programból való kizárás

6

E.1.1. b) Szántóföldek vízerózió elleni védelme célprogram

Őszi vetésű növények esetén betakarításkor legalább 10–15 cm-es tarlót kell hagyni

1

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Őszi vetésű növények esetén a teljes nyári borítottság fenntartása érdekében nyári betakarítás után a tarlót fenn kell tartani és ápolni (gyomszabályozás) kaszálással vagy szárzúzással az őszi vetés idejéig

1

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Őszi vetésű növények esetén a vetést október 15-ig be kell fejezni

1

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Tavaszi vetésű növények előtt a téli/tavaszi talajtakarás biztosítása érdekében az őszi kalászost 60%-os vetőmagmennyiséggel kell vetni

1

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Tavaszi vetésű növények vetése esetén a takarónövényt a következő év március 20. és április 20. között alá kell szántani

1

A beszántás időpontja maximum 10 nappal túllépte az előírt határidőt

9

8

7

A takarónövény beszántására nem került sor

8

7

5

Adható pontszám:

50

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

45

10%

40

20%

35

50%

25

100%

20

Programból való kizárás

15

E.1.2. Szélerózió elleni védelem célprogram

Téli/tavaszi talajtakarás biztosítása őszi kalászosokkal (árpa, rozs vagy triticale), a teljes területen 60%-os vetőmagmennyiséggel

1

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

A talajtakaró növényeket a következő év március 20. és április 20. között alá kell forgatni

1

A beszántás időpontja maximum 10 nappal túllépte az előírt határidőt

9

8

7

A takarónövény beszántására nem került sor

8

7

5

A fő haszonnövény betakarítása után 10-15 cm magas tarlót kell meghagyni és azt rendszeres kaszálással gyommentesíteni kell

1

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Csak mechanikus gyomirtás engedélyezett, ezt a gyomok virágzása előtt kell elvégezni

3

Az összterület kevesebb, mint 20%-án vegyszeres gyomirtás történt

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án vegyszeres gyomirtás történt

7

5

4

Adható pontszám:

40

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

36

10%

32

20%

28

50%

20

100%

16

Programból való kizárás

12

E.2. Füves mezsgye létesítése célprogram

4 m széles gyeptelepítéssel létrehozott gyepsáv a tábla szélén

3

A gyepsáv szélessége sok helyen nem éri el a 4 métert, illetve néhány tábla esetében a gyepsáv hiányzik (a táblák max. 30%-án)

7

5

4

A táblák több, mint 30%-a esetében nincs gyepsáv a tábla szélén

6

P2

P3

A gyepsáv nem legeltethető

2

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

A gyepsáv nem égethető

2

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Az első évben a mulcsozás/kaszálás a május 1-je utáni időszakban kétszer, a második évtől kezdődően évente legalább egyszer kötelező

2

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Növényvédő szer alkalmazása nem megengedett

3

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Vegyszerezés nem megengedett

4

Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást

7

5

4

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

6

P2

P3

Adható pontszám:

60

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

54

10%

48

20%

42

50%

30

100%

24

Programból való kizárás

18

E.3. Gyepterületen történő cserjeirtás célprogram

A gyepterület a szerződési időszak elején valóban olyan mértékben cserjésedett, ami mindenképpen indokolja a támogatással történő terület-rehabilitációt

 

A terület nem tekinthető cserjésedett, rehabilitációra szoruló gyepterületnek

6

P2

P3

A becserjésedett terület gépi vagy kézi irtásának elvégzése

2

Nem történt meg, egy évesnél idősebb cserjék találhatók a területen

6

P2

P3

Adható pontszám:

20

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

18

10%

16

20%

14

50%

10

100%

8

Programból való kizárás

6

F) Extenzív állattenyésztéshez kapcsolódó agrár-környezegazdálkodási célprogram csoport ellenőrzési szempontja

Ellenőrzési szempontok

A szempont
teljesítése esetén adandó pontérték

Az előírástól való eltérés, illetve annak mértéke

Eltérés esetén adandó pontérték

Első
alkalom

Második
alkalom

Többszöri
alkalom

F. Extenzív állattenyésztéshez kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram

F.1. Őshonos és magas genetikai értéket képviselő állatok tartásának támogatása célprogram

Magyar szürke szarvasmarha célprogram

Szabadtartásos állattartás folytatása

10

Nem tartották be az előírást

6

P2

P3

Legalább 3 db, tárgyév szeptember 30-ig 3. életévét betöltött, vagy annál idősebb, az elismert tenyésztő szervezet törzskönyvi nyilvántartásában szereplő fajtatiszta tehén tartása

10

A gazdálkodó nem rendelkezik az előírt minimális állatállománnyal

P2

P3

P3

A programba való belépéskor a tenyésztő szervezeti igazoláson feltüntetett, és a helyszíni ellenőrzés során megtekintett támogatásra jogosult állatállomány létszáma megegyezik

10

A programba való belépéskor a tenyésztő szervezeti igazoláson feltüntetettnél a helyszíni ellenőrzés során megtekintett támogatásra jogosult állatállomány létszáma kisebb

P2

P3

P3

A kiesett teheneket a tenyésztésbe bevont új tehenekkel vagy vemhesített üszőkkel pótolták

10

Nem tartották be a pótlásra vonatkozó előírást

P2 5

P2 5

P2 5

Adható pontszám:

40

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

36

10%

32

20%

28

50%

20

100%

16

Programból való kizárás

12

Magas genetikai értéket képviselő lovak célprogram (Gidrán, Hucul, Magyar hidegvérű, Lipicai, Shagya arab, Nóniusz, Kisbéri-félvér, Furioso-North Star)

Szabadtartásos/félszabad tartásos állattartás folytatása

10

Nem tartották be az előírást

6

P2

P3

Legalább 1 db, tárgyév december 31-ig 3. életévét betöltött, vagy annál idősebb fajtatiszta és törzskönyvezett kanca tartása: Gidrán, Hucul, Magyar hidegvérű, Lipicai, Shagya arab, Nóniusz, Kisbéri-félvér, Furioso-North Star

10

A gazdálkodó nem rendelkezik az előírt minimális állatállománnyal

P2

P3

P3

A programba való belépéskor a tenyésztő szervezeti igazoláson feltüntetett, és a helyszíni ellenőrzés során megtekintett támogatásra jogosult, a gazdálkodónak igazolhatóan a tulajdonában lévő állatállomány létszáma megegyezik

10

A programba való belépéskor a tenyésztő szervezeti igazoláson feltüntetettnél a helyszíni ellenőrzés során megtekintett támogatásra jogosult, a gazdálkodónak igazolhatóan a tulajdonában lévő állatállomány létszáma kisebb

P2

P3

P3

Az ellenőrzés során minden egyes támogatásra jogosult lónál a lóútlevél adatai megegyeznek a szóban forgó állat tényleges adataival

10

Az ellenőrzött, támogatásra jogosult ló esetében a lóútlevél adatai nem egyeznek meg a szóban forgó állat tényleges adataival

P2 5

P2 5

P2 5

A fedeztetési jegyzőkönyv alapján egyértelműen megállapítható, hogy a fedeztetett kancák esetében a fedeztetés az adott fajta esetében elfogadott ménnel történt

 

A fedeztetett kanca esetében a fedeztetés nem az adott fajta esetében elfogadott ménnel történt

P2 5

P2 5

P2 5

Adható pontszám:

50

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

45

10%

40

20%

35

50%

25

100%

20

Programból való kizárás

15

Mangalica célprogram

Szabadtartásos/félszabad tartásos állattartás folytatása

10

Nem tartották be az előírást

6

P2

P3

Legalább 20 db nőivarú, tárgyév szeptember 30-ig 1. életévét betöltött, vagy annál idősebb, az elismert tenyésztő szervezet törzskönyvi nyilvántartásában szereplő fajtatiszta koca tartása

10

A gazdálkodó nem rendelkezik az előírt minimális állatállománnyal

P2

P3

P3

A programba való belépéskor a tenyésztő szervezeti igazoláson feltüntetett, és a helyszíni ellenőrzés során megtekintett támogatásra jogosult állatállomány létszáma megegyezik

10

A programba való belépéskor a tenyésztő szervezeti igazoláson feltüntetettnél a helyszíni ellenőrzés során megtekintett támogatásra jogosult állatállomány létszáma kisebb

P2

P3

P3

Adható pontszám:

30

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

27

10%

24

20%

21

50%

15

100%

12

Programból való kizárás

9

Őshonos juh (Hortobágyi racka (fehér, fekete), Gyimesi racka, Cigája, Cikta) célprogram

Szabadtartásos állattartás folytatása

10

Nem tartották be az előírást

6

P2

P3

Legalább 10 db nőivarú, tárgyév szeptember 30-ig 1. életévét betöltött, vagy annál idősebb, az elismert tenyésztő szervezet törzskönyvi nyilvántartásában szereplő fajtatiszta anyajuh tartása: Hortobágyi racka (fehér, fekete), Gyimesi racka, Cigája, Cikta

10

A gazdálkodó nem rendelkezik az előírt minimális állatállománnyal

P2

P3

P3

A programba való belépéskor a tenyésztő szervezeti igazoláson feltüntetett, és a helyszíni ellenőrzés során megtekintett támogatásra jogosult állatállomány létszáma megegyezik

10

A programba való belépéskor a tenyésztő szervezeti igazoláson feltüntetettnél a helyszíni ellenőrzés során megtekintett támogatásra jogosult állatállomány létszáma kisebb

P2

P3

P3

Adható pontszám:

30

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

27

10%

24

20%

21

50%

15

100%

12

Programból való kizárás

9

Őshonos baromfi célprogram

Szabadtartásos/félszabad tartásos állattartás folytatása

10

Nem tartották be az előírást

6

P2

P3

A keltetési napló alapján kiállított származási igazolás alapján a tenyésztő szervezet által igazolt állomány megléte fajonként

10

A gazdálkodó nem rendelkezik a fajonként előírt minimális állatállománnyal

P2

P3

P3

A fajta elismert országos tenyésztő szervezete által kiállított származási igazolás, ami igazolja, hogy az állat tulajdonosa mekkora támogatásra jogosult állatállománnyal rendelkezik (származási igazolás)

10

Az előírt igazolással a gazdálkodó nem rendelkezik

P2

P3

P3

Adható pontszám:

30

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

27

10%

24

20%

21

50%

15

100%

12

Programból való kizárás

9

F.2. Ökológiai állattartás támogatása célprogramok

Szarvasmarha célprogram

A 2092/91/EGK Tanácsi rendelet ökológiai állattartásra vonatkozó szabályainak betartása

10

Nem tartották be a rendelet előírásait

6

P2

P3

Adható pontszám:

10

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

9

10%

8

20%

7

50%

5

100%

4

Programból való kizárás

3

Sertés célprogram

A 2092/91/EGK Tanácsi rendelet ökológiai állattartásra vonatkozó szabályainak betartása

10

Nem tartották be a rendelet előírásait

6

P2

P3

Adható pontszám:

10

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

9

10%

8

20%

7

50%

5

100%

4

Programból való kizárás

3

Juh célprogram

A 2092/91/EGK Tanácsi rendelet ökológiai állattartásra vonatkozó szabályainak betartása

10

Nem tartották be a rendelet előírásait

6

P2

P3

Adható pontszám:

10

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

9

10%

8

20%

7

50%

5

100%

4

Programból való kizárás

3

Baromfi célprogram

A 2092/91/EGK Tanácsi rendelet ökológiai állattartásra vonatkozó szabályainak betartása

10

Nem tartották be a rendelet előírásait

6

P2

P3

Adható pontszám:

10

 

Szankcionálás mértéke

Figyelmeztető levél

9

10%

8

20%

7

50%

5

100%

4

Programból való kizárás

3

Jelmagyarázat

1.

A programba való belépéskor, majd a program utolsó évében az alábbi elemekre (bővített) talajvizsgálat elvégzése: pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu. Amennyiben a programba való belépés első gazdálkodási éve 2004., úgy a talajvizsgálathoz szükséges talajminták akkreditált talajlaboratóriumba való leadásának kezdő időpontja 2004. január 1., végső időpontja 2005. december 31., azzal a kiegészítéssel, hogy a talajvizsgálatra leadott, de 2005. december 31-ig talajvizsgálati eredménnyel nem rendelkező talajminták határidőre történő leadásáról az akkreditált laboratórium igazolást/átvételi elismervényt ad ki a gazdálkodónak.

A támogatási időszak utolsó évében a talajvizsgálathoz szükséges talajminták akkreditált talajlaboratóriumba való leadásának kezdő időpontja 2008. szeptember 1., végső időpontja 2009. május 31., azzal a kiegészítéssel, hogy a talajvizsgálatra leadott, de 2009. május 31-ig talajvizsgálati eredménnyel nem rendelkező talajminták határidőre történő leadásáról az akkreditált laboratórium igazolást/átvételi elismervényt ad ki a gazdálkodónak. Ezt az igazolást/átvételi elismervényt a Kincstár a földhasználó által önkéntesen vállalt célprogram(ok) előírásainak ellenőrzésekor a talajvizsgáló laboratórium vizsgálati eredményének kiadásáig teljesítésként fogadja el. Tápanyag-gazdálkodási tervet az első gazdálkodási évben végzett talajvizsgálati eredmények alapján kell készíteni. Talajvizsgálati eredmény nélkül is kötelező tápanyag-gazdálkodási terv készítése.

2.

A programba való belépéskor, majd a program utolsó évében az alábbi elemekre (teljes körű) talajvizsgálat elvégzése: pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu, toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As. Amennyiben a programba való belépés első gazdálkodási éve 2004., úgy a talajvizsgálathoz szükséges talajminták akkreditált talajlaboratóriumba való leadásának kezdő időpontja 2004. január 1., végső időpontja 2005. december 31., azzal a kiegészítéssel, hogy a talajvizsgálatra leadott, de 2005. december 31-ig talajvizsgálati eredménnyel nem rendelkező talajminták határidőre történő leadásáról az akkreditált laboratórium igazolást/átvételi elismervényt ad ki a gazdálkodónak. Ezt az igazolást/átvételi elismervényt a Kincstár a földhasználó által önkéntesen vállalt célprogram(ok) előírásainak ellenőrzésekor a talajvizsgáló laboratórium vizsgálati eredményének kiadásáig teljesítésként fogadja el.

A támogatási időszak utolsó évében a talajvizsgálathoz szükséges talajminták akkreditált talajlaboratóriumba való leadásának kezdő időpontja 2008. szeptember 1., végső időpontja 2009. május 31., azzal a kiegészítéssel, hogy a talajvizsgálatra leadott, de 2009. május 31-ig talajvizsgálati eredménnyel nem rendelkező talajminták határidőre történő leadásáról az akkreditált laboratórium igazolást/átvételi elismervényt ad ki a gazdálkodónak. Ezt az igazolást/átvételi elismervényt a Kincstár a földhasználó által önkéntesen vállalt célprogram(ok) előírásainak ellenőrzésekor a talajvizsgáló laboratórium vizsgálati eredményének kiadásáig teljesítésként fogadja el. Tápanyag-gazdálkodási tervet az első gazdálkodási évben végzett talajvizsgálati eredmények alapján kell készíteni. Talajvizsgálati eredmény nélkül is kötelező tápanyag-gazdálkodási terv készítése.

3.

E rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a tiltott növényvédő szer hatóanyagok listáját.

4.

A vetésszerkezetre vonatkozó előírásokat a célprogramba bevitt területre vonatkozóan, az 5 éves támogatási időtartam alatt kell megvalósítani.

5.

Ezekben az esetekben a szankció csak arra az egyedre vonatkozik, amelynél a szabálytalanságot megállapították.

P1

Az elkövetett szabálytalanság esetén az érintett táblák a támogatásból egy évre kivonásra kerülnek.

P2

Az elkövetett szabálytalanság esetén a gazdálkodó a célprogramból egy gazdálkodási évre kizárásra kerül.

P3

Az elkövetett szabálytalanság esetén a gazdálkodó az adott célprogram támogatási időszakának lejártáig a célprogramból kizárásra kerül.

P4

Az elkövetett szabálytalanság esetén az érintett tábla az adott célprogram támogatási időszakának lejártáig a programból kizárásra kerül.

9. számú melléklet a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelethez113

Célprogram váltási kérelmek részletes pontozási szempontrendszere

Célprogram váltási kérelmek részletes pontozási szempontrendszere

Jelenleg vállalt célprogram

A választott új célprogram

hasznosítási
irány

1. számú melléklet alapján a szigorúság foka
és a célprogram szintje

szintek

alapszintű
gazdálkodás

integrált
növénytermesztés

ökológiai
gazdálkodás

környezet- és
természetvédelmi
programok (ÉTT)

Szántóföldi
célprogram-
csoport

1

alapszintű gazdálkodás

X

1

3

6

2

integrált növénytermesztés

X

X

2

5

3

ökológiai gazdálkodás

X

X

X

4

4

környezet- és természetvédelmi
programok (ÉTT)

X

X

X

7*

gyepgazdál-
kodási
célprogram-
csoport

1

alapszintű gazdálkodás

X

nincs

3

6

X

integrált gazdálkodás

nincs

nincs

nincs

nincs

2

ökológiai gazdálkodás

X

nincs

X

4

3

környezet- és természetvédelmi
programok (ÉTT)

X

nincs

X

X

ültetvények-
re vonatkozó célprogram-
csoport

X

alapszintű

nincs

nincs

nincs

nincs

1

integrált gazdálkodás

nincs

X

3

6

2

ökológiai gazdálkodás

nincs

X

X

5