nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet
a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről
2017-05-06
infinity
12
Jogszabály

280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet

a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. §-ának (7) bekezdése p) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) Budapest és vonzáskörzete – amely Budapest – Dunakeszi – Fót – Csömör – Kistarcsa – Kerepes – Pécel – Vecsés – Gyál – Dunaharaszti – Szigetszentmiklós – Diósd – Érd – Halásztelek – Törökbálint – Budaörs – Budakeszi – Solymár – Üröm – Budakalász – Pomáz – Szentendre –,

b) a 100 000-nél több lakosú városok

közigazgatási területén belül a fő és egyéb közlekedési létesítmények, illetve az üzemi létesítmények,

c) a fő közlekedési létesítmény

által a külön jogszabály1 szerinti beépítésre szánt területeken, továbbá a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területeken keltett zaj értékelésére és kezelésére, valamint az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásra.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség területén végzett katonai tevékenységek közben keletkező zaj értékelésére és kezelésére, valamint az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásra.

(3)2 A stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett

a) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti települések esetén a környezetvédelemért felelős miniszter által kijelölt, az irányítása alatt álló költségvetési szerv vagy a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: a települési zajtérkép készítésére kötelezett),

b) fő közlekedési létesítmény esetén a közlekedésért felelős miniszter által kijelölt szervezet (a továbbiakban: fő közlekedési létesítmény kötelezettje).

(3a)3 Az intézkedési terv készítésére kötelezett

a) Budapest vonzáskörzetéhez tartozó települések, valamint az (1) bekezdés b) pontja szerinti városok esetén a települési önkormányzat, Budapest esetén a Fővárosi Önkormányzat (a továbbiakban együtt: kötelezett önkormányzat),

b) fő közlekedési létesítmény esetén a fő közlekedési létesítmény kötelezettje.

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott területekre stratégiai zajtérképet és intézkedési tervet kell készíteni.

(2)4 Azon közlekedési létesítmények vonatkozásában, amelyek több, az 1. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt település területén áthaladnak, az érintett kötelezett önkormányzatok egyeztetik egymással a közlekedési létesítmény közigazgatási terület határára vonatkozó forgalmi adatait.

(3) A kötelezett az országhatárt érintő stratégiai zajtérkép, illetve és intézkedési terv készítése során együttműködik a szomszédos tagállam által kijelölt kötelezettel.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

a) környezeti zaj: a közúti, a vasúti és a légi közlekedésből, valamint a külön jogszabály5 hatálya alá eső tevékenységekből származó káros hatású kültéri zaj;

b) káros hatás: a zajnak az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatása;

c) zajjellemző: a környezeti zaj leírására szolgáló, a káros hatással arányos fizikai mennyiség;

d) értékelés: a zajjellemző értékének vagy az ahhoz kapcsolódó káros hatás számítási, mérési módszere, előrejelzése, becslése;

e) Lden napi (napközben-este-éjszaka) zajjellemző: a teljes napi zajterhelésre vonatkozó zajjellemző;

f) Lnapköz (napközbeni, 06001800) zajjellemző: a napközbeni időszak zajterhelésére vonatkozó zajjellemző;

g) Leste (esti, 18002200) zajjellemző: az esti időszak zajterhelésére vonatkozó zajjellemző;

h) Léjjel (éjszakai, 2200–0600) zajjellemző: az éjszakai időszak zajterhelésére vonatkozó zajjellemző;

i) terhelés-hatás: a zajjellemző és a káros hatás közötti összefüggés;

j) csendes terület: a települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) képviselő-testülete által, külön jogszabály6 szerint kijelölt, zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület, illetve zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmények körül kijelölt csendes övezet;

k) nagyforgalmú közút: országos közút – az utolsó három év átlagából figyelembe vett mérési adatai alapján – évi hárommilliónál több gépjármű áthaladását meghaladó forgalmi szakasza;

l) nagyforgalmú vasút: olyan vasútvonal, amelyen évente 30 000-nél több vonatszerelvény halad át;

m) fő repülőtér: olyan polgári repülőtér, ahol évente az aktuális évet megelőző 3 év átlagában a repülőgépek egy naptári évben több mint 50 000 repülési műveletet (leszállás és felszállás) hajtanak végre, kivéve az olyan, kizárólag kiképzési célt szolgáló oktatási és gyakorlási célú repülési műveleteket, amelyeket 9000 kg maximális felszálló súly alatti repülőgépekkel hajtanak végre;

n) fő közlekedési létesítmény: a nagyforgalmú közút, nagyforgalmú vasút és fő repülőtér együttesen;

o) egyéb közlekedési létesítmény: a kötelezett önkormányzat közigazgatási területén található minden közút, vasút, repülőtér a fő közlekedési létesítmények kivételével;

p) stratégiai zajtérkép: a környezeti zaj átfogó értékelésére, illetve az adott területen belüli aktuális zajhelyzet értékelésére és a jövőbeli zajhelyzet előrejelzésére készített térkép;

q) zajterhelési zajtérkép: a meghatározott vonatkoztatási időre, meghatározott állapotot ábrázoló stratégiai zajtérkép, amely a vizsgált terület különböző környezeti zajforrásai által okozott zajterhelést, mutatja be zajszintövezetekkel, illetve zajszintgörbékkel;

r) konfliktustérkép: a zajterhelés és a stratégiai küszöbértékek összehasonlításával készült stratégiai zajtérkép;

s) üzemi létesítmény: a külön jogszabály7 szerint egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységet folytató létesítmény.

A stratégiai zajtérképre vonatkozó rendelkezések

4. § (1)8 A települési zajtérkép készítésére kötelezettnek és a fő közlekedési létesítmény kötelezettjének az alábbi típusú stratégiai zajtérképeket kell elkészíteni:

a) zajterhelési zajtérkép, és

b) konfliktustérkép

(a továbbiakban együtt: stratégiai zajtérkép).

(2)9 A stratégiai zajtérképet a települési zajtérkép készítésére kötelezett az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott települések közigazgatási területén található

a) nagyforgalmú közutak, valamint a külön jogszabály10 szerinti kiszolgáló utak és átmenő forgalom nélküli utak kivételével a közutakra,

b) nagyforgalmú vasutak kivételével a vasutakra,

c) a fő repülőtér kivételével valamennyi repülőtérre,

d) üzemi létesítményekre

vonatkozóan külön-külön készíti el.

(3) A stratégiai zajtérkép zajjellemzőit külön jogszabályban rögzített követelményeknek megfelelő topográfiai alaptérképen kell megjeleníteni.

(4) A stratégiai zajtérkép minimális tartalmi követelményeit e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

5. § (1)11 Stratégiai zajtérképet az a természetes személy, illetőleg az a gazdálkodó szervezet és más jogi személy készíthet, aki a külön jogszabály12 szerint környezeti zaj- és rezgésvédelem területén szakértői tevékenység folytatására jogosult, vagy ilyen szakértőt foglalkoztat.

(2)13 A stratégiai zajtérképen fel kell tüntetni a szakértői vizsgálatot végző szakértő nevét, a szakértői engedélye számát.

(3) A káros hatások értékelésével kapcsolatos szempontokat az e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) A stratégiai zajtérkép készítésénél és felülvizsgálatánál

a) az e rendelet 3. számú mellékletében, valamint a külön jogszabályban meghatározott Lden és Léjjel zajjellemzőket kell alkalmazni;

b) a 14. § (2) és (4) bekezdéseiben megjelölt határidőt megelőző naptári évben fennálló helyzetet kell bemutatni.

(5) Amennyiben az előző naptári évre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, akkor azokat a legutolsó rendelkezésre álló adatok alapján kell meghatározni, amely azonban nem lehet régebbi, mint a 14. § (2) és (4) bekezdései szerinti határidőt megelőző negyedik naptári év.

(6) A stratégiai zajtérképekkel kapcsolatos részletes tartalmi követelményeket külön jogszabály állapítja meg.

(7) A stratégiai zajtérkép eredményeit a külön jogszabály szerinti szöveges értékelésben kell összefoglalni.

6. § (1)14 A települési zajtérkép készítésére kötelezettnek a zajtérkép elkészítéséhez az alábbi adatokat kell használni:

a) az egyéb közlekedési létesítmények üzemeltetői által szolgáltatott az 5. § (4) bekezdés b) pontja, illetve az 5. § (5) bekezdés szerinti, valamint külön jogszabályban meghatározott forgalmi adatok,

b) üzemi létesítmények üzemeltetői által szolgáltatott, e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott adatok,

c) az érintett lakosság számának meghatározásánál az önkormányzat népesség-nyilvántartásából vagy a Központi Statisztikai Hivataltól származó hivatalos adatok.

(2) Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképének készítéséhez az alábbi adatok használhatók fel:

a) az 5. § (4) bekezdés b) pontja, illetve az 5. § (5) bekezdés szerinti forgalmi adatok,

b) az érintett lakosság számának meghatározásánál az önkormányzat népesség-nyilvántartásából vagy a Központi Statisztikai Hivataltól származó hivatalos adatok.

(3) Ha valamely közútra – nagyforgalmú közút kivételével – annak kezelőjénél nem állnak rendelkezésre forgalmi adatok, a stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett maga is végezhet forgalomszámlálást. A közút forgalmára vonatkozó adatoknak – a mérések időbeli eloszlását tekintve – reprezentatívnak kell lennie. A vizsgálati szakaszok meghatározása során a forgalmi adatokat minden homogén szakaszra külön kell vizsgálni. Homogénnek számít az a szakasz, amelyen belül a forgalom ingadozása nem haladja meg az 5%-ot.

7. § (1)15 A stratégiai zajtérképet a kötelezett a 14. § (2) és (4) bekezdéseiben meghatározott határidőt legalább 3 hónappal megelőzően megküldi a környezetvédelmi hatóságnak.

(2) A zajtérképhez csatolni kell:

a) a felhasznált forgalmi adatokat,

b)16

c) az 5. § (7) bekezdésben meghatározott szöveges értékelést.

(3)17 Az elkészült stratégiai zajtérképet a környezetvédelmi hatóság hagyja jóvá.

(4)18 A környezetvédelmi hatóság a stratégiai zajtérképet abban az esetben hagyja jóvá, amennyiben

a) az elkészült az adott területekre,

b) azok a közigazgatási területek határán összeilleszthetők,

c) az arra jogosult készítette,

d) készítéséhez a 6. § szerinti adatokat használták fel,

e) az és az ahhoz készített szöveges értékelés megfelel az e rendelet és a külön jogszabály szerinti követelményeknek.

(5)19 A települési zajtérkép készítésére kötelezett és az intézkedési terv készítésére kötelezett önkormányzatok a stratégiai zajtérkép felülvizsgálata és az intézkedési terv készítése során együttműködnek, és a felülvizsgálathoz, valamint az intézkedési terv elkészítéséhez szükséges – rendelkezésükre álló – adatokat egymásnak kölcsönösen szolgáltatják.

(6)20 A települési zajtérkép készítésére kötelezett, valamint a fő közlekedési létesítmény kötelezettje a stratégiai zajtérképet – a 14. § (4) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével – a környezetvédelemért felelős miniszter és az érintett önkormányzatok részére megküldi, és hozzéférést biztosít a jóváhagyott stratégiai zajtérképek adatbázisához.

(7)21

(8)22 A stratégiai zajtérképeket a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium a hivatalos honlapján közzéteszi.

8. § (1) A véglegesített stratégiai zajtérképet ötévente felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.

(2) A stratégiai zajtérkép felülvizsgálatára és módosítására a stratégiai zajtérkép készítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az intézkedési tervre vonatkozó rendelkezések

9. § (1)23 Intézkedési tervet az a természetes személy, illetőleg az a gazdálkodó szervezet és más jogi személy készíthet, aki a külön jogszabály24 szerint környezeti zaj- és rezgésvédelem területén szakértői tevékenység folytatására jogosult, vagy ilyen szakértőt foglalkoztat.

(2)25 Az intézkedési terven fel kell tüntetni a szakértői vizsgálatot végző szakértő nevét, a szakértői engedélye számát.

(3) Az intézkedési tervben kell meghatározni azokat a zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó műszaki, szervezési, településrendezési megoldásokat és egyéb intézkedéseket (például hatósági eljárás kezdeményezését), amelyekkel megakadályozható a zaj növekedése azokon az önkormányzat által kijelölt csendes területeken, a zajtól védendő vagy védelemre szánt területeken, ahol a zajjellemzők megfelelnek a következő stratégiai küszöbértékeknek vagy nem haladják meg azokat:

a) üzemi létesítmény esetén Lden = 46 dB, Léjjel = 40 dB,

b) közlekedési zajforrás esetén Lden = 63 dB, Léjjel = 55 dB.

(4) Az intézkedési tervben 10 évnél nem hosszabb határidőt tartalmazó és zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó műszaki, szervezési, településrendezési megoldásokat és egyéb intézkedéseket rangsorolva kell meghatározni azokban az esetekben, amikor a zajjellemzők a zajtól védendő vagy védelemre szánt területeken a következő stratégiai küszöbértékeket meghaladják:

a) üzemi létesítmény esetén Lden = 46 dB, Léjjel = 40 dB,

b) közlekedési zajforrás esetén Lden = 63 dB, Léjjel = 55 dB.

(5) Az intézkedési tervben 5 évnél nem hosszabb határidőt tartalmazó zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó műszaki, szervezési, településrendezési megoldásokat és egyéb intézkedéseket kell rangsorolva meghatározni azokban az esetekben, amikor a zajjellemzők a zajtól védendő vagy védelemre szánt területeken a következő stratégiai küszöbértékeket meghaladják:

a) üzemi létesítmény esetén Lden = 56 dB, Léjjel = 50 dB,

b) közlekedési zajforrás esetén Lden = 73 dB, Léjjel = 65 dB.

(6) Az intézkedési tervnek meg kell felelnie az e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott követelményeknek.

Zajbizottság

10. § (1) Az intézkedési terv megalapozása érdekében az intézkedési terv készítésére kötelezett fő közlekedési létesítmény kötelezettje – a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – zajbizottságot hozhat létre.

(2) A zajbizottság konzultatív, érdekegyeztető és tanácsadó testület, amely az intézkedési tervekkel kapcsolatos zajkérdések tekintetében véleménynyilvánítási jogkörrel rendelkezik.

(3) A zajbizottság tagja közúti és vasúti intézkedési terv készítése esetén:

a) a fő közlekedési létesítmény kötelezettjének egy-egy képviselője,

b) az érintett önkormányzatokat képviselő egy-egy fő.

(4) Minden esetben a zajbizottságba, valamint a külön jogszabály26 szerinti zajvédelmi bizottságba be kell vonni

a) a civil szervezetek képviselőit, legfeljebb 3 főt,

b)27 a környezetvédelmi hatóság egy képviselőjét,

c)28 a közegészségügyi hatáskörében eljáró kormányhivatal (a továbbiakban: közegészségügyi hatóság) egy képviselőjét,

d) legalább egy, a 9. § (1) bekezdésben meghatározott szakértőt.

(5) A zajbizottság ügyrendjét és működési szabályait maga állapítja meg.

(6) A fő repülőtérre vonatkozó intézkedési terv készítésébe a külön jogszabály29 szerinti zajvédelmi bizottságot kell bevonni.

(7) Az intézkedési terv készítésére kötelezett önkormányzat a (2) bekezdésben meghatározott feladat ellátására bizottságot hozhat létre, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 24. §-a szerint. A bizottság nem képviselő tagjának megválasztható a (4) bekezdésben meghatározott szervezetek képviselője.

11. § (1) A fő közlekedési létesítmény kötelezettje, illetve az intézkedési terv készítésére kötelezett önkormányzat jegyzője a 10. §-ban meghatározott zajbizottsághoz – fő repülőtér esetén a külön jogszabály30 szerinti zajvédelmi bizottsághoz – véleményezésre benyújtja az intézkedési terv tervezetét (a továbbiakban: intézkedési tervjavaslat).

(2)31 Fő közlekedési létesítmény kötelezettje az intézkedési tervjavaslatot véleményezésre a közlekedésért felelős miniszternek is benyújtja.

(3) A kötelezett önkormányzat az intézkedési tervjavaslatot – a külön jogszabályban32 meghatározottakon kívül – véleményezésre megküldi

a)33 az illetékes közegészségügyi hatóság,

b) az elsőfokú közlekedési hatóság,

c)34

d)35 az illetékes megyei önkormányzatok

részére.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott szervezetek az intézkedési tervjavaslatot a megkereséstől számított 30 napon belül véleményezik. Amennyiben valamely szervezet az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(5) Az intézkedési terv készítésére kötelezett önkormányzat helyben szokásos módon köteles tájékoztatni az érintett közvéleményt

a) az intézkedési tervet megalapozó, elfogadott, az adott területre vonatkozó stratégiai zajtérképek megtekintésének lehetőségéről (helyéről, idejéről);

b) az intézkedési tervjavaslat tartalmáról, valamint az abban foglalt célokról.

(6) Az intézkedési tervjavaslattal kapcsolatos észrevételek megtételére a közzététel időpontjától számított 30 napot kell biztosítani.

(7) A közvélemény (5) bekezdésnek megfelelő tartalmú tájékoztatása érdekében a fő közlekedési létesítmény kötelezettje tájékoztatja az érintett önkormányzatot, amely 8 napon belül tájékoztatja a közvéleményt.

(8) Az intézkedési tervjavaslatról közölt információnak jól érthetőnek kell lennie.

(9) A legfontosabb témakörökről a kötelezett önkormányzat, illetve a fő közlekedési létesítmény kötelezettje összefoglalót készít.

(10) A kötelezett önkormányzat, illetve a fő közlekedési létesítmény kötelezettje a vélemények figyelembevételével véglegesíti az intézkedési tervet.

11/A. §36

12. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott területek esetén a saját területükre vonatkozó véglegesített intézkedési tervet a kötelezett önkormányzatok képviselő-testületei, illetve közgyűlése fogadja el.

(2)37 A fő közlekedési létesítmény kötelezettje a véglegesített intézkedési tervet a közlekedésért felelős miniszternek nyújtja be. A közlekedésért felelős miniszter az intézkedési tervet állásfoglalásával ellátva 30 napon belül továbbítja a környezetvédelmi hatósághoz. A véglegesített intézkedési tervet a környezetvédelmi hatóság jóváhagyja.

(3)38 A kötelezett önkormányzat az (1) bekezdés szerint elfogadott intézkedési tervet a környezetvédelmi hatóság részére megküldi.

(4)39 Fő közlekedési létesítmények kötelezettje a (2) bekezdés szerint jóváhagyott intézkedési tervet az érintett önkormányzatoknak és a környezetvédelmi hatóság részére megküldi.

13. § (1) Az intézkedési tervet felül kell vizsgálni, és szükség szerint azokat módosítani kell, ha a meglévő zajhelyzetet befolyásoló jelentősebb változások következnek be, illetve a jóváhagyásuk dátumát követően ötévente.

(2) Jelentősnek tekinthető a változás, ha a zajterhelés értéke 10 dB-lel növekszik a korábban megállapított zajterheléshez képest.

(3) A felülvizsgálat során külön-külön kell bemutatni az üzemi és közlekedési zajforrások esetén a meglévő zajterhelést megváltoztató tényezőket, és a megváltozott zajterhelést figyelembe véve át kell dolgozni vagy ki kell egészíteni az intézkedési tervet a 9. § figyelembevételével.

Határidők

14. § (1)40 A közlekedésért felelős miniszter 2008. október 31-éig, majd azt követően ötévente megküldi a környezetvédelemért felelős miniszter részére és az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi a Magyarország területén található valamennyi nagyforgalmú közút és nagyforgalmú vasútvonal és fő repülőtér és a fő közlekedési létesítmények kötelezettjeinek listáját.

(2)–(3)41

(4)42 2017. június 30-ig, valamint azt követően ötévente a véglegesített stratégiai zajtérképeket a stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett benyújtja a környezetvédelemért felelős miniszter részére:

a)43 az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott területekre,

b) valamennyi nagyforgalmú közútra és valamennyi nagyforgalmú vasútvonalra és fő repülőtérre vonatkozóan.

(5)44 2018. július 18-ig a környezetvédelmi hatóság átadja a környezetvédelemért felelős miniszter részére az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területekre, valamint a fő közlekedési létesítményekre vonatkozó intézkedési tervet.

(6)45 Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott területeken működő üzemi létesítmények üzemeltetője a stratégiai zajtérkép készítését megelőző év december 31-ig köteles az e rendelet 4. számú melléklete szerinti adatlapot kitölteni, illetve az ehhez szükséges vizsgálatokat elvégezni, és a települési zajtérkép készítésére kötelezett részére megküldeni.

(7)46 A környezetvédelemért felelős miniszter

a) e rendelet hatálybalépését követően – legkésőbb 2005. július 18-ig – tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság)

aa) az 1. § (3) bekezdésben meghatározott kötelezetti körről, továbbá a stratégiai zajtérképek és intézkedési terv jóváhagyásának és nyilvántartásának e rendelet szerinti szabályairól,

ab) az e rendeletben a közúti és vasúti zajra, a repülőterek környezetében a repülőgépek által keltett zajra és az üzemi létesítmények zajára vonatkozó Lden és Léjjel zajjellemzők alapján meghatározott stratégiai küszöbértékeiről;

b) 2005. június 30-ig, majd azt követően ötévente tájékoztatja a Bizottságot a Magyarország területén lévő minden, évente 6 millió jármű áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító nagyforgalmú közútról, 60 000 szerelvénynél többet áteresztő nagyforgalmú vasútvonalról és a fő repülőterekről, valamint minden, 250 000-nél több lakost számláló településről és vonzáskörzetéről;

c) 2008. december 31-ig, majd azt követően ötévente tájékoztatja a Bizottságot a Magyarország területén található valamennyi, az 1. § a)–b) pontokban meghatározott területről és a nagyforgalmú közútról és nagyforgalmú vasútvonalról és fő repülőtérről;

d) az e rendelet 6. számú melléklete szerinti adatokról,

da) a stratégiai zajtérképekre vonatkozóan a (2) és a (4) bekezdések szerinti dátumoktól számított 6 hónapon belül,

db) az intézkedési tervre vonatkozóan a (3) és az (5) bekezdések szerinti dátumoktól számított 6 hónapon belül.

Záró rendelkezések

15. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)47 E rendelet – a Kvt.-vel és a környezeti zaj értékelésre és kezelésére szolgáló stratégiai zajtérképek tartalmi és formai követelményeiről, valamint a stratégiai zajtérképek készítéséhez alkalmazott számítási és vizsgálati módszerekről szóló miniszteri rendelettel együtt – a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló, 2002. június 25-i 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

16. §48 Ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

17. §49 E rendeletnek a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 106/2017. (IV. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr.) megállapított rendelkezéseit az Mkr. hatálybalépése50 után megkezdett zajtérképkészítésre kell alkalmazni.

1. számú melléklet a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelethez

A stratégiai zajtérképek alapkövetelményei

1. A stratégiai zajtérképek megjelenítési formája:

– a zajjellemzők zajterhelési zajtérképen történő bemutatása különböző színű, 5 dB-es zajszintgörbék alkalmazásával,

– a stratégiai küszöbértékek túllépése mértékének megadása a konfliktustérképen történő, különböző színű, 5 dB-es vagy ennél nagyobb felbontású zajszintgörbék megadásával,

– az érintett lakosság számának és az érintett lakóépületek, iskolák és kórházak számának konfliktustérképen történő táblázatos meghatározásával.

2. A zajtérképeket az egyes zajforrás-csoportokra 4 m-es értékelési magasságra, 5 dB-es zajszint-tartományokra, az Lden és Léjjel zajjellemzőkre külön-külön kell készíteni.

2. számú melléklet a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelethez

Értékelési módszerek a káros hatásokhoz

A zaj által az emberekre gyakorolt hatás értékeléséhez a terhelés-hatás összefüggéseket kell használni. Az e melléklet szerinti terhelés-hatás összefüggések különösen az alábbiakra vonatkoznak:

– a zajterhelés és a közúti, a vasúti és a légi közlekedés zajára, valamint az üzemi létesítmények zajára vonatkozó Lden érték és a káros hatás közötti összefüggés,

– az alvás megzavarása és a közúti, vasúti és légi közlekedés zajára, valamint az üzemi létesítmények zajára vonatkozó Léjjel érték és a káros hatás közötti összefüggés.

3. számú melléklet a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelethez

Zajjellemzők meghatározása

Zajjellemzők meghatározása

Az Lden napi zajjellemző meghatározása

Az Lden decibelben (dB) mért értékét a következő összefüggéssel kell meghatározni:

ahol:

– az Lnapköz az MSZ ISO 1996–2 szerinti, az egy év összes napközbeni (600 és 1800 óra közötti) időszakaira meghatározott hosszú idejű átlagos A-hangnyomásszint;

– az Leste az MSZ ISO 1996–2 szerinti, az egy év összes esti (1800 és 2200 óra közötti) időszakára meghatározott hosszú idejű átlagos A-hangnyomásszint;

– az Léjjel az MSZ ISO 1996–2 szerinti, az egy év összes éjszakai (2200 és 600 óra közötti) időszakaira meghatározott hosszú idejű átlagos A-hangnyomásszint.

A fent meghatározott napszakok minden zajforrásra vonatkozóan ugyanazok.

4. számú melléklet a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelethez51

A zajtérképkészítéssel érintett önkormányzat közigazgatási határán belül működő
üzemi létesítmény adatszolgáltatása a környezeti zajkibocsátásáról

A zajtérképkészítéssel érintett önkormányzat közigazgatási határán belül működő
üzemi létesítmény adatszolgáltatása a környezeti zajkibocsátásáról

1. Az üzemi létesítmény zajkibocsátásáról legalább a következő adatokat kell szolgáltatni:

1.1. Az üzemeltető

teljes neve:

KSH törzsszáma:

székhelye:

1.2. Az ügyintéző

neve:

telefonszáma:

1.3. Az üzemi létesítmény

megnevezése:

címe:

1.4. A tevékenység külön jogszabály52 szerinti besorolása.

1.5. A telephelyen folytatott tevékenység, alkalmazott technológia, helyhez kötött vagy mozgó berendezés, üzemi zajforrásnak minősülő tevékenység leírása, ismertetése:

1.5.1. A telephely működési rendje:

a) Műszak-, működési idő munkanapokon:

Üzemrész, zajforrás megnevezése

Napközben
6–18 óra között

Este
18–22 óra között

Éjjel
22–6 óra között

 

 

 

 

 

 

 

 

b) Hétvégi (szombat-vasárnap-ünnepnap) működési rend, ha a)-tól eltérő:

Üzemrész, zajforrás megnevezése

Napközben
6–18 óra között

Este
18–22 óra között

Éjjel
22–6 óra között

 

 

 

 

 

 

 

 

c) Szezonális (nyári, téli vagy más) működési rend:

1.6. A gépek, berendezések vagy az üzem zajkibocsátásának adatai, az 1.6.1–1.6.4. pontok valamelyike szerint:

1.6.1. A gépek, berendezések zajkibocsátásának a gyártó által közölt adatai:

– a gép, berendezés azonosító adatai;

– hivatkozás a mérési szabványra (MSZ EN ISO 3744 vagy MSZ EN ISO 3746 vagy az ezen zajkibocsátás-vizsgálati alapszabványok szerinti zajvizsgálati előírás);

– a zajkibocsátás jellemző mennyiségei:

LWA

A-hangteljesítményszint,

K

bizonytalansági tényezőre vonatkozó rendelkezésre álló adat,

LWokt

oktáv-hangteljesítményszintekre vonatkozó rendelkezésre álló adat,

DI

irányítottsági tényezőre vonatkozó rendelkezésre álló adat,

minden egyéb, a zajkibocsátást jellemző adat.

1.6.2. A gép, berendezés zajkibocsátásának az üzemeltető által, a jelen adatszolgáltatáshoz végzett méréssel meghatározott adatai:

– az 1.6.1. szerint.

1.6.3. Az üzem zajkibocsátásának az MSZ ISO 8297 szerinti méréssel meghatározott adatai:

– az adatok az MSZ ISO 8297 12. fejezete szerint.

1.6.4. Az üzem zajkibocsátásának a stratégiai zajtérkép készítésére alkalmazott számítási módszereket tartalmazó külön jogszabály szerinti módszerrel meghatározott adatai:

– az adatszolgáltatáshoz be kell mutatni a felhasznált adatok forrását (mérési jegyzőkönyvet);

– a számítások részadatait; és

– minden olyan adatot, amely a zajkibocsátás megbízhatóságát igazolja.

2. A zajkibocsátási adatokat (az 1.6.1. és 1.6.2. szerinti esetekben a gépek, berendezések működési idejét, az 1.6.3. és 1.6.4. szerinti esetekben az üzemi létesítmény egésze zajkibocsátásának időbeli alakulását)

– éves átlagban a napközbeni (6–18 óra között); az esti (18–22 óra között) és az éjszakai (22–6 óra között) napszakokra kell megadni, valamint

– ha a zajkibocsátás az időben szakaszos (meghatározható „zajos” és „csendes” működési időszakok vannak), akkor a „zajos” működés időarányát is közölni kell.

3. Az adatszolgáltató az aláírásával igazolja, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

4. Az adatszolgáltatáshoz csatolandó a területre (a zajforrás helyére és környezetére) vonatkozó

– a telephely és környezete érvényes rendezési terv szabályozási tervlapi kivonata, bejelölve a vizsgált üzemi létesítmény területét,

– szabályozási előírás kivonat,

– léptékhelyes helyszínrajz, amely bemutatja a telephely területét, a rajta lévő építményekkel, zajforrásokkal, jellemző méretekkel (szélesség, hosszúság, magasság),

– az üzemi létesítmény terhelési területének legalább 1:4000 léptékű térképe (ha van), megjelölve ezen

= a zajtól védendő épületeket utca, házszámmal, helyrajzi számmal, épületmagassággal,

= minden más létesítményt, az épületek magassági adatával,

– mellékelni kell az üzemi létesítmény környezeti zajvizsgálatáról készült jegyzőkönyvet.

5. számú melléklet a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelethez

Az intézkedési terv minimális
tartalmi követelményei

1. Az intézkedési tervben legalább a következő adatokat kell megadni:

– az 1. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott területeken számításba vett zajforrások leírása,

– az intézkedési terv készítésére kötelezett megnevezése,

– kapcsolódó jogszabályok megnevezése,

– a stratégiai küszöbértékek,

– a zajtérképezés eredményeinek összefoglalása,

– a zajterhelésnek kitett emberek becsült számának értékelése, a problémák és a fejlesztésre szoruló helyzetek feltárása,

– jelentés a közvélemény tájékoztatásáról,

– a korábban végrehajtott, a folyamatban lévő és előkészítés alatt álló zajcsökkentési intézkedések,

– a zajcsökkentésre kötelezett által a következő öt év során megteendő intézkedések, beleértve az 1. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott területek csendes övezetei és a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek megőrzésére való intézkedéseket,

– hosszú távú stratégia,

– pénzügyi stratégia: költségvetések, költséghatékonysági felmérések, költség-haszon értékelések,

– a intézkedési terv végrehajtásának és eredményeinek az értékelési módszere.

2. Az intézkedési tervben meg kell adni a zajjal terhelt emberek számának becsült csökkenését.

6. számú melléklet a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelethez

A Bizottság részére megküldendő adatok

A Bizottság részére a következő adatokat kell megküldeni:

1. Budapest és vonzáskörzetére vonatkozóan:

1.1. a vonzáskörzet rövid leírását: helyét, nagyságát, a lakosság számát;

1.2. a stratégiai zajtérkép és az intézkedési terv készítésére kötelezett megnevezését;

1.3. a korábban végrehajtott zajcsökkentési programokat és a folyamatban lévő zajvédelmi intézkedéseket;

1.4. az alkalmazott számítási és mérési módszereket;

1.5. azon személyek becsült száma (száz főben kifejezve), akik olyan lakóépületekben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött meghatározott Lden értéke a következő sávok valamelyikébe esik: 55–59, 60–64, 65–69, 70–74, >75 dB.

A közúti, vasúti, a légi közlekedéstől és az üzemi létesítményektől származó zajra vonatkozó lakosság számát külön-külön kell kimutatni. A számadatokat a legközelebbi százra kell kerekíteni (például 5150 és 5249 között 5200-ra; 50 és 149 között 100-ra, illetve 50 alatt 0-ra);

1.6. ahol az információk rendelkezésre állnak, meg kell adni, hogy a felsorolt zajtartományokon belül hányan laknak olyan lakásokban, amelyek rendelkeznek

a) a zaj elleni fokozott hangszigeteléssel, ami az épületnek a környezeti zajok egy vagy több típusa elleni fokozott hangszigetelését jelenti, olyan szellőző vagy légkondicionáló berendezésekkel, amelyek mellett a környezeti zaj elleni fokozott hangszigetelés biztosítható. Fokozott hangszigetelésűnek kell tekinteni azokat a homlokzatokat, ahol a meghatározott stratégiai küszöbértéket vagy környezeti zajterhelési határértéket meghaladó zajterhelés miatt, zajvédelmi intézkedés hatására olyan nyílászárókat építettek be, amelyekkel a helyiségekben a belső téri zajterhelési határértékek teljesülnek;

b) csendes homlokzattal, ami a lakóépületnek azon homlokzatát jelenti, ahol az adott típusú zajforrás által kibocsátott zaj Lden értéke a talajszint felett 4 méterrel és a homlokzat előtt 2 méterrel mérve több mint 20 dB-lel kisebb a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelésnél.

Az adatokat a közutak, vasútvonalak és a repülőterek zajhatása tekintetében külön-külön kell megadni.

1.7. Azon személyek becsült teljes létszáma (száz főben kifejezve), akik olyan lakóépületekben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött meghatározott Léjjel értéke a következő sávok valamelyikébe esik: 50–54, 55–59, 60–64, 65–69, >70 dB.

A közúti, vasúti és légi közlekedéstől, illetve az üzemi létesítményektől származó zajra vonatkozó lakosság számát külön-külön kell kimutatni.

1.8. Ahol az információk rendelkezésre állnak, meg kell adni, hogy a felsorolt zajövezeteken belül hányan laknak olyan lakóépületekben, amelyek rendelkeznek:

– az 1.6. a) szerinti, az adott zajtípus elleni fokozott hangszigeteléssel,

– az 1.6. b) szerinti csendes homlokzattal.

Az adatokat a közutak, vasútvonalak, repülőterek és üzemi létesítmények zajhatása tekintetében külön-külön kell megadni.

1.9. Az összes fontosabb szempontra kiterjedő intézkedési terv legfeljebb tíz oldalas összefoglalása.

2. A nagyforgalmú közutakra, nagyforgalmú vasútvonalakra és fő repülőterekre vonatkozóan:

2.1. A nagyforgalmú közutak, nagyforgalmú vasútvonalak és fő repülőterek általános leírása: elhelyezkedésük, méreteik és forgalmi adataik.

2.2. A környezet jellemzése: a települések, területfelhasználási kategóriák, egyéb fontosabb zajforrások megnevezése.

2.3. A korábban végrehajtott zajcsökkentési programok és a folyamatban lévő zajvédelmi intézkedések.

2.4. Az alkalmazott számítási és mérési módszerek.

2.5. Azon személyek becsült teljes száma (száz főben kifejezve), akik olyan lakóépületekben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött meghatározott Lden értéke a következő sávok valamelyikébe esik: 55–59, 60–64, 65–69, 70–74, >75 dB.

2.6. Ahol az információk rendelkezésre állnak, meg kell adni, hogy a felsorolt zajtartományokon belül hányan laknak olyan lakóépületekben, amelyek rendelkeznek:

– az 1.6. a) szerinti, az adott zajtípus elleni fokozott hangszigeteléssel,

– az 1.6. b) szerinti csendes homlokzattal.

2.7. Azon személyek becsült teljes létszáma (száz főben kifejezve), akik olyan lakóépületekben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött meghatározott Léjjel értéke a következő sávok valamelyikébe esik: 50–54, 55–59, 60–64, 65–69, >70 dB.

2.8. Ahol az információk rendelkezésre állnak, meg kell adni, hogy a felsorolt zajtartományokon belül hányan laknak olyan lakóépületekben, amelyek rendelkeznek:

– az 1.6. a) szerinti, az adott zajtípus elleni fokozott hangszigeteléssel,

– az 1.6. b) szerinti csendes homlokzattal.

2.9. Az Lden >55, 65, illetve 75 dB zajterhelésű terület teljes (km2-ben kifejezett) nagysága. Minden ilyen területre meg kell adni továbbá az ott lévő lakóépületek és az ezeken élő emberek becsült teljes számát (100-ra kerekítve), Budapest vonzáskörzetének településeit is beleértve.

Ha a fenti zajterhelésű területen belül város, község van, akkor ezek területén az 55 dB és 65 dB szintvonalakat stratégiai zajtérképen ábrázolni kell.

2.10. Az összes fontosabb szempontra kitérő intézkedési terv legfeljebb tíz oldalas összefoglalása.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!