nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1935. évi XXII. törvénycikk
az 1934. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a foglalkozási betegségek kártalanítása tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi (módosított) egyezmény becikkelyezéséről.
1935-10-26
infinity
1
Jogszabály

1935. évi XXII. törvénycikk

az 1934. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a foglalkozási betegségek kártalanítása tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi (módosított) egyezmény becikkelyezéséről.

(A törvény kihirdetése megjelent az Országos Törvénytár 1935. évi október hó 26-án kiadott 13-ik számában.)

(Magyarország megerősítő okirata a Nemzetek Szövetségénél 1935. évi június hó 17-ik napján iktattatott be.)

1. § Az 1934. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a foglalkozási betegségek kártalanítása tárgyában tervezett alakjában elfogadott nemzetközi (módosított) egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi egyezménynek francia eredeti szövege és hivatalos magyar fordítása a következő :

(Hivatalos magyar fordítás.)

Egyezménytervezet (42. sz.)
a foglalkozási betegségek kártalanítása tárgyában (módosíttatott 1934-ben).

A Nemzetek Szövetsége Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgatótanácsa által Genfbe egybehívott Egyetemes Értekezlete, ott az 1934. évi június hó 4-én tizennyolcadik ülésszakára összeülvén,

miután elhatározta, hogy elfogad különböző javaslatokat az Értekezlet hetedik ülésszakán elfogadott, s a foglalkozási betegségek kártalanítására vonatkozó egyezmény részleges módosítása tárgyában, amely kérdés az ülésszak napirendjének ötödik pontjában van felvéve és miután elhatározta hogy ezeket a javaslatokat nemzetközi egyezmény alakjába foglalja,

az ezerkilencszázharmincnégy évi június hó huszonegyedik napján elfogadja az alábbi egyezménytervezetet, amely a foglalkozási betegségek kártalanításáról szóló 1934. évi (módosított) egyezménynek neveztetik.

1. cikk. 1. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a jelen egyezményt megerősítő minden tagja kötelezi magát, hogy a foglalkozási betegségekben szenvedők vagy igényjogosult hozzátartozóik részére az üzemi balesetek kártalanítására vonatkozó országos törvényei általános alapelveinek alkalmazásával kártalanítást biztosít.

2. Ennek a kártalanításnak mértéke nem lehet kisebb annál, amelyt az országos törvényhozás az üzemi balesetekből származó károkra megállapít. E rendelkezés fenntartásával minden tag tetszésétől függ, hogy a szóbanforgó betegségekkel összefüggő kártalanítások fizetésére vonatkozó feltételeknek országos törvényeiben való megállapításánál és az üzemi balesetek kártalanítására vonatkozó törvényeinek e betegségekre való alkalmazásánál a célszerűnek látszó módosításokat és hozzáigazításokat alkalmazza.

2. cikk. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a jelen egyezményt megerősítő minden tagja kötelezi magát, hogy az alábbi táblázatban megjelölt anyagok által okozott betegségeket és mérgezéseket foglalkozási betegséggé minősíti, ha a betegség vagy a mérgezés az említett táblázatnak megfelelő helyén szereplő foglalkozások, iparok vagy eljárások körében foglalkoztatott munkavállalókat sujtja és az országos törvényhozás alá tartozó vállalatban végzett munkának következménye.

Táblázat

A betegségek és a mérgező anyagok felsorolása

A megfelelő foglalkozások, iparok vagy eljárások felsorolása

Ólom, ennek vegyületei és összetételei okozta mérgezés, a mérgezés közvetlen következményeivel együtt.

Ólmot tartalmazó érceknek, ideértve a cinkgyárak ólomtartalmú hamuját is, kezelése.

 

Ócska cinknek és darabos ólomnak vegyítése. Olvasztott ólomból és ólomtartalmú vegyületekből készült tárgyak gyártása.

 

Sokszorosító iparok.

 

Ólomösszetételű anyagok gyártás

 

Akkumulátorok gyártása és javítása.

 

Ólmot tartalmazó zománcok készítése és felhasználása.

 

Ólomreszelékkel és ólomtartalmú hamuval csiszolás.

 

Festőmunkák, amelyek ólmot tartalmazó mázok, kötőanyagok és festékek készítésével vagy kezelésével járnak.

Higany, ennek foncsorai és összetételei okozta mérgezés, e mérgezés közvetlen következményeivel együtt.

Higanytartalmú ércek kezelése.

 

Higanyösszetételű anyagok gyártása.

 

Mérő vagy laboratóriumi készülékek gyártása.

 

Kalapgyártáshoz nyersanyagok készítése.

 

Tűzbenaranyozás.

 

Izzólámpák készítésénél higanyos szivattyuknak használata.

 

Higanytartalmú durranó savas sóból gyutacsok (gyujtózsinórok) gyártása.

Lépfenefertőzés.

Lépfenés állatokkal érintkező munkások.

 

Állati hulladékok kezelése.

 

Áruk berakása, kirakása vagy szállítása.

Keresőképtelenséget vagy halált okozó, tüdőgümőkórral járó vagy a nélkül silikózis.

Azok az iparok vagy eljárások, amelyeket a nemzetközi törvényhozás a silikózis veszélyével járóknak jelöl meg.

Foszfor vagy összetételei okozta mérgezés, e mérgezés közvetlen következményeivel együtt.

Minden olyan eljárás, amely foszfornak vagy összetételeinek termelésére, kivonására vagy felhasználásra irányul.

Arzén vagy összetételei okozta mérgezés, e mérgezés közvetlen következményeivel együtt.

Minden olyan eljárás, amely arzénnek vagy összetételeinek termelésére, kivonására vagy felhasználására irányul.

A benzol vagy homologja, valamint ezek nitro- és aminoszármazékai által okozott mérgezés, e mérgezés közvetlen következményeivel együtt.

Minden olyan eljárás, amely a benzol vagy homologja, valamint ezek nitro- és aminoszármazékai termelésére, kivonására vagy felhasználására irányul.

A zsírsorozat szénhidrogénjeinek halogén vegyületei által okozott mérgezés.

Minden olyan eljárás, amely a zsírozat szénhidrogénjei halogén vegyületeinek termelésére, kivonásra vagy felhasználásra irányul, s amelyet a nemzeti törvényhozás kijelöl.

Mindazok a károsodások, amelyeket :

 

a) a rádium és a rádioaktív anyagok,

 

b) a röntgensugarak okoznak.

Minden olyan eljárás, amely a rádium, a rádioaktív anyagok vagy a röntgensugarak hatásának ki van téve.

A bőr egyszerű rákos megbetegedései.

Minden olyan eljárás, amely kátrány, szurok, bitumen, ásványolajok, paraffin vagy összetételei, illetőleg az említett anyagokból származó készítmények vagy üledékek kezelésével vagy felhasználásával jár.

3. cikk. A jelen egyezménynek hivatalos megerősítéseit a Nemzetek Szövetségének Főtitkárával kell közölni, aki azokat lajstromozza.

4. cikk. 1. A jelen egyezmény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek csak azokat a tagjait kötelezi, amelyek részéről történt megerősítést a Főtitkárság lajstromozta.

2. Hatályba lép attól a naptól számított 12 hónap mulva, amidőn a Főtitkár két tag részéről történt megerősítést lajstromozott.

3. Ezt követőleg a jelen egyezmény minden tagra attól az időponttól kezdve lép hatályba, amelyben részéről történt megerősítés lajstromoztatott.

5. cikk. Mihelyt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet két tagja részéről történt megerősítés lajstromoztatott, a Nemzetek Szövetsége Főtitkára ezt a tényt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden egyes tagjával közli. Ugyancsak közli velük a Szervezet többi tagja által utóbb bejelentett megerősítéseknek lajstromozását is.

6. cikk. 1. A jelen egyezményt megerősítő minden tag azt az egyezmény hatálybalépését kezdő időpontjától számított ötévi időtartam elteltével számított ötévi időtartam elteltével a Nemzetek Szövetségének Főtitkárához intézett írásbeli jegyzékkel felmondhatja, aki azt lajstromozza. A felmondást csak a Főtitkárságnál történt lajstromozástól számított egy év elteltével válik hatályossá.

2. A jelen egyezményt megerősítő az a tag, amely az előbbi pontban említett ötévi időtartam elteltétől számított egy év alatt a jelen cikkben meghatározott felmondási lehetőséggel nem él, további öt év tartamára kötelezett marad, s a jelen egyezményt ennélfogva az e cikkben megállapított feltételekkel az öt-öt évre terjedő időtartamok elteltével mondhatja fel.

7. cikk. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatótanácsa a jelen egyezmény hatálybalépésétől számított minden tízéves időtartam elteltével a jelen egyezmény alkalmazásáról az Egyetemes Értekezletnek jelentést tenni köteles, s határoz afelől, hogy a teljes vagy részleges módosítás kérdését az Értekezlet napirendjére kell-e tűzni.

8. cikk. 1. Abban az esetben, ha az Értekezlet a jelen egyezmény teljes vagy részleges módosítását tartalmazó újabb egyezményt fogadna el és az újabb egyezmény nem rendelkezik másképpen :

a) a módosítást tartalmazó újabb egyezménynek valamely tag által történt megerősítése a jelen egyezmény közvetlen és jogszerű felmondását vonja a fenti 6. cikkben foglaltakra tekintet nélkül maga után, feltéve, hogy a módosítást tartalmazó újabb egyezmény hatálybalépett ;

b) a módosítást tartalmazó újabb egyezmény hatálybalépésének időpontjával megszűnik annak lehetősége, hogy a tagok a jelen egyezményt megerősíthessék.

2. A jelen egyezmény minden esetben úgy alaki, mint tartalmi tekintetben hatályban marad azokkal a tagokkal vonatkozásban, amelyek azt megerősítették és a módosítást tartalmazó egyezményt nem erősítik meg.

9. cikk. A jelen egyezmény francia és angol szövege egyképpen hiteles.

Az előrebocsátott szöveg hiteles szövege annak az egyezménytervezetnek, amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Egyetemes Értekezlete Genfben tartott és az 1934. évi június hó 23-ikán bezártnak nyilvánított tizennyolcadik ülésszakában szabályszerűen elfogadott.

Aminek hiteléül aláírásukkal 1934. augusztus 9. napján ellátták :

Az értekezlet elnöke és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatója.

3. § A minisztérium felhatalmazást kap, hogy a silicosis nevű foglalkozási betegséggel és a zsírsorozat szénhidrogénjeinek halogén vegyületei által okozott mérgezésekkel vonatkozásban rendelettel állapítsa meg azokat a foglalkozásokat, iparokat vagy eljárásokat, amelyekre e törvény hatálya kiterjed.

4. § Ezt a törvényt a m. kir. belügy-, illetőleg a m. kir. földmívelésügyi miniszter hajtja végre.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!