nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet
a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról
2005-09-29
2005-12-31
1
Jogszabály

157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet

a távhőszolgáltatásról szóló
2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról

A Kormány a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 60. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A távhő előállítására szolgáló megújuló energia hasznosítása

[a Tszt. 3. § m) pontjához]

Vhr. 1. § (1) Távhőtermelő berendezés létesítése, átalakítása, bővítése során az engedély kérelmezőjének meg kell vizsgálnia a megújuló energiahordozók felhasználásának lehetőségét, annak műszaki és gazdasági feltételeit.

(2) A megújuló energiahordozó felhasználására irányuló vizsgálat eredményét az engedélykérelemhez minden esetben csatolni kell.

(3) Az engedélyező hatóságnak azonos vagy kedvezőbb – a megújuló energiahordozó környezetvédelmi hatásait és a működési támogatásokat is figyelembe vevő – gazdasági feltételek esetén a távhőtermelői létesítési és működési engedélyt a megújuló energiahordozók felhasználására kell kiadni.

A Magyar Energia Hivatal által kiszabható bírságok

[a Tszt. 4. § (2) bekezdéséhez]

Vhr. 2. § (1) A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a hatáskörébe tartozó engedélyest a Tszt. 4. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, az a) és b) pontokban meghatározott összegig terjedő bírsággal sújtja:

a) a kiszabható bírság – a b) pontban foglalt kivétellel – felső határa az engedélyes tárgyévet megelőző évi nettó árbevételének 1%-a, de legfeljebb százmillió forint;

b) a telephelyen 50 MW beépített összes hőteljesítménynél kisebb névleges teljesítményű távhőtermelő berendezés engedélyesével szemben a kiszabható bírság felső határa az engedélyes tárgyévet megelőző évi nettó árbevételének 1%-a, de legfeljebb tízmillió forint.

(2) Abban az esetben, ha a bírság kiszabására okot adó körülményt az engedélyes a részére megállapított határidőre nem szünteti meg, a bírság ismételten kiszabható.

A távhőtermelő és a távhőszolgáltató létesítési és működési engedélyének tartalma

[a Tszt. 12–13. §-aihoz]

Vhr. 3. § (1) A távhőtermelő létesítmény létesítési és a távhőtermelői működési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a gazdálkodó szervezet cégnevét, székhelyét,

b) a kérelmező meghatalmazott képviselőjének (a továbbiakban: képviselő) nevét, beosztását, telefonszámát,

c) az ügyintéző nevét, telefonszámát,

d) a gazdálkodó szervezet telephelyének nevét, címét,

e) a hőtermelő létesítmény energiahordozójának (tüzelőanyagának) megnevezését, származását és beszerzési módját,

f) a megújuló energiahordozó felhasználására vonatkozó vizsgálat eredményét,

g) a hőtermelő létesítmény beépített teljesítőképességét (kapcsolt villamosenergia-termelő berendezés teljesítmény-adatait is),

h) a hőtermelő létesítmény (beleértve a kapcsolt villamosenergia-termelő berendezést is) jellemző műszaki adatait,

i) az üzembe helyezés időpontját,

j) a hőtermelésre vonatkozó főbb mennyiségi és gazdálkodási adatokat,

k) az egyedi közüzemi szerződés alapján a hőt vásárolók megnevezését cégnév, cím és mennyiség megjelölésével.

(2) A távhőtermelő létesítmény létesítési és a távhőtermelői működési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelmező egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát,

b) az éves üzleti tervet,

c) a minőségbiztosítási rendszer leírását,

d) a középtávú távhőigény (5 év) kielégítéséhez szükséges energiahordozó rendelkezésre állására szolgáló szerződéseket,

e) a távhőszolgáltatóval kötött kereskedelmi szerződést,

f) kulturális örökségvédelmi hatástanulmányt,

g) a jogszabályban előírt egyéb engedélyeket.

(3) Ha a Tszt. alapján működési engedéllyel rendelkező engedélyes kér működési engedélyt, a (2) bekezdésben felsorolt csatolandó dokumentumokat nem kell a Hivatalhoz benyújtania, ha a Hivatalhoz korábban benyújtott dokumentumai már tartalmazzák a kért adatokat, és azok változatlan érvényességéről az engedélyért folyamodó nyilatkozik.

(4) Az engedélyesnek az (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokon túlmenően rendelkeznie kell a tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogszabályokban meghatározott hatósági engedélyekkel.

Vhr. 4. § A telephelyen 50 MW beépített összes hőteljesítménynél kisebb névleges teljesítményű távhőtermelő berendezés esetében a Tszt. 12. § (5) bekezdése szerinti egyszerűsített engedélyezési eljáráshoz a létesítési és működési engedély kérelmezőjének nem kell a 3. § (1) bekezdés k) pontban, valamint a 3. § (2) bekezdés d)–g) pontjaiban foglaltakat teljesítenie.

Vhr. 5. § A létesítési engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

Vhr. 6. § (1) A távhőtermelő létesítmény létesítési és a távhőtermelő működési engedélyének tartalmaznia kell:

a) az engedélyes cégnevét és székhelyét,

b) a hőtermelő létesítmény telephelyét,

c) a hőtermelő létesítmény energiahordozójának (tüzelőanyagának) megnevezését,

d) a hőtermelő létesítmény beépített teljesítőképességét,

e) a hőtermelő létesítmény egyéb jellemző műszaki-gazdasági adatait,

f) az üzembe helyezés időpontját,

g) a működés során és annak megszüntetése után szükséges, a környezet- és természetvédelmi hatósággal egyetértésben meghatározott környezetvédelmi feltételeket és garanciális – rekultiválási, tájrendezési, veszélyeshulladék-kezelési és egyéb – kötelezettségeket,

h) az egyéb – jogszabályban meghatározott – feltételeket.

(2) Az 5 MW-nál kisebb névleges hőteljesítményű létesítményre csak távhőtermelői működési engedélyt kell kérni és kiadni.

Vhr. 7. § (1) A távhőszolgáltatói működési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a gazdálkodó szervezet cégnevét és székhelyét,

b) a távhővel ellátandó terület adatait, a közigazgatási határok megjelölésével,

c) a területi egységek (kirendeltségek, felhasználói irodák stb.) megnevezését és telephelyét,

d) a szolgáltatandó távhő termelőjének megnevezését és telephelyét.

(2) A távhőszolgáltatói működési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelmező egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát,

b) a távhővel ellátandó terület körülírását,

c) az éves üzleti tervet,

d) a minőségbiztosítási rendszer leírását,

e) a középtávú távhőigény felmérést és a kielégítéséhez szükséges teljesítménytervet,

f) az üzletszabályzatot vagy annak tervezetét,

g) jogszabály szerint szükséges egyéb engedélyek felsorolását.

(3) A távhőszolgáltatói működési engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes cégnevét és székhelyét,

b) a területi egységek megnevezését és telephelyét,

c) az ellátási terület adatait,

d) a működés kezdési időpontját,

e) a távhővezeték-hálózat és más szolgáltatói berendezés üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,

f) a szükséges környezet- és természetvédelmi előírásokat,

g) a felhasználói korlátozási sorrend készítésére vonatkozó követelményt,

h) az üzletszabályzat jóváhagyására vonatkozó határozatot,

i) egyéb – jogszabályban meghatározott – követelményeket.

Vhr. 8. § A Hivatal a jogerős határozattal kiadott engedélyeket, engedélymódosításokat, engedély-visszavonásokat hivatalos honlapján a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül közzéteszi, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével.

Az idegen ingatlanra vonatkozó jogokkal kapcsolatos eljárási szabályok

[a Tszt. 21–32. §-aihoz]

Vhr. 9. § (1) A távhőszolgáltatónak vagy képviselőjének a 2. mellékletben meghatározott előmunkálati jogi dokumentációt az előmunkálati jog engedélyezése iránti kérelemhez csatolnia kell.

(2) Az engedélyes, a tulajdonos bevonásával állapotfelmérést köteles készíteni – az előmunkálat elvégzését engedélyező határozat jogerőre emelkedését követően, de a munkálatok megkezdése előtt.

Vhr. 10. § (1) A távhővezeték nyomvonalának, illetőleg biztonsági övezetének megállapítása érdekében a kérelmezőnek a vezetékjog iránti kérelemhez műszaki dokumentációt kell mellékelnie. A műszaki dokumentációnak magában kell foglalnia a vezetékjogi engedély nélkül létesíthető vezetékekre vonatkozó adatokat is. A vezetékjogi engedély alapját képező dokumentáció kötelező tartalmi elemeit a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A vezetékjogi engedélyezési eljárásban az érintett területen helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemle jegyzőkönyve alapján kell a nyomvonalat és a nyomvonal vezetésének feltételeit megteremteni.

(3) A nyomvonalra vonatkozó építésügyi szakhatósági hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról az építésügyi hatóság a területrendezési, településfejlesztési és a városképi követelmények figyelembevételével, valamint az 1. mellékletben felsorolt szakhatóság a jogszabályi előírások figyelembevételével a vezetékjogi engedélyezési eljárás keretében dönt. Abban az esetben, ha a távhővezetéket termőföldön kell létesíteni, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben előírt földhivatali eljárást is le kell folytatni.

(4) Az érintett ingatlantulajdonosokat, valamint az 1. mellékletben felsorolt szakhatóságokat, továbbá az érintett közművek tulajdonosait, az ott meghatározott érdekeltségi területek vonatkozásában, minden esetben érdekeltnek kell tekinteni.

Vhr. 11. § A vezetékjogi engedélyre vonatkozó hatósági eljárás megindítását és a döntés kiadásának tényét, mellékelve ahhoz a műszaki terv részét képező, a létesíteni tervezett vezeték nyomvonalát és az azzal érintett ingatlan határvonalait, helyrajzi számát is feltűntető nyomvonal rajzát – valamennyi érdekelt részére – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti hirdetményi úton kell közzétenni.

Vhr. 12. § A távhővezeték vagy tartószerkezetének létesítése, karbantartása, javítása, felújítása, átalakítása érdekében az idegen ingatlanon végzett munkák (a továbbiakban: idegen ingatlanon végzett munkák) megkezdése előtt legalább 15 nappal, az engedélyes köteles a munka megkezdéséről és idejéről a tulajdonost tájékoztatni.

Vhr. 13. § (1) Ha a távhővezeték vezetékjogi engedély nélkül létesül, a vezeték elhelyezését és annak műszaki biztonsági feltételeit a biztonsági övezet megállapítására is tekintettel a Tszt. 23. § (2) bekezdésében megjelölt hatóság határozza meg.

(2) Ha a vezetékjoggal érintett műszaki rendszer üzemszerű működése megszűnik, a megszűnést követő 1 éven belül az engedélyes köteles – az érintett tulajdonossal történt eltérő megállapodás hiányában – a távhővezetéket és tartószerkezetét az ingatlanról eltávolítani, és a területet rendezett állapotban a tulajdonos rendelkezésére bocsátani. A távhővezeték elbontása és a vezeték megszüntetése a Tszt. 23. § (2) bekezdésében megjelölt hatóság által kiadott bontási engedély alapján történik.

Vhr. 14. § Az engedélyező hatóság – az üzemelés biztonságának maradéktalan fenntartása mellett – elrendelheti a távhővezeték biztonsági övezetének csökkentését a távhővezeték és környezete biztonságát szolgáló más műszaki megoldás alkalmazásával. A biztonsági övezet csökkentését megalapozó műszaki megoldás költsége a kérelmezőt terheli.

A távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti jogviszony

[a Tszt. 35. §-ához]

Vhr. 15. § (1) A távhőtermelő engedélyes a távhőtermelő létesítményét a működési engedélyben, valamint a távhőszolgáltatóval fennálló szerződésében, illetve a Tszt. 20. § (3)–(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően köteles mindaddig működtetni, amíg az adott területen a távhőszolgáltatónak az önkormányzat által meghatározott ellátási kötelezettsége fennáll.

(2) A távhőtermelő és a távhőszolgáltató köteles a távhőszolgáltatás biztonságos és folyamatos ellátása érdekében egymással együttműködni.

(3) A (2) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettség kiterjed:

a) szolgáltatási zavarok, üzemzavarok, meghibásodások elhárítására,

b) személyi és vagyonbiztonság veszélyének azonnali elhárítására,

c) tervszerű korlátozások és szüneteltetések, füstköd-riadó elrendelésére, illetve energia korlátozás esetén alkalmazott kényszerű szolgáltatási korlátozások összehangolt végrehajtására,

d) természeti katasztrófa miatti, vagy balesetből származó korlátozások, szolgáltatási szünetek megszüntetésére.

(4) A távhőtermelő és a távhőszolgáltató a (3) bekezdésben foglalt kötelező együttműködés kérdéseiben szerződésben állapodik meg. Az együttműködésüket kötelesek úgy kialakítani, hogy a távhő termelésében és szolgáltatásában esetleg fellépő zavarok vagy kényszerű korlátozások a lehető legrövidebb időn belül elháríthatók, megszüntethetők legyenek.

A távhőszolgáltatás korlátozásának általános elvei

[a Tszt. 41. §-ához]

Vhr. 16. § (1) A felhasználói korlátozás, figyelembe véve a közintézmények saját hőtermelő teljesítményét is, nem veszélyeztetheti a közintézmények egészségügyi és szociális alapszolgáltatásainak ellátását.

(2) A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást haladéktalanul fel kell oldani.

Vhr. 17. § A távhő vételezését korlátozó eszközök, berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása és ellenőrzése, és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése a távhőszolgáltató kötelessége.

Záró rendelkezések

[a Tszt. 43. és 52. §-aihoz]

Vhr. 18. § Kapcsolt energiatermelés esetén, ha a hőenergiát részben távhőszolgáltatási célra termelik, a távhőtermelő köteles e rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített mérőt felszerelni a kapcsoltan termelt és távhőszolgáltatás céljára átvett hő mérésére.

Vhr. 19. § A távhőszolgáltató – a rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül – köteles a tulajdonában és üzemeltetésében lévő, azonosító jellel meghatározott szolgáltatói és felhasználói hőközpontokra vonatkozóan a névleges teljesítmény értékeket (kW-ban) meghatározni és a fűtési idényt követően az igénybe vett legnagyobb teljesítményre vonatkozó információkat a felhasználók és díjfizetők számára elérhetővé tenni.

Vhr. 20. § Azok a távhőszolgáltatók, amelyeknél az általános közüzemi szerződés alapján ellátott díjfizetők száma 1000 vagy annál több, a rendelet hatálybalépésétől számított 120 napon belül elektronikus információs rendszert (a továbbiakban: honlapot) kötelesek létrehozni, illetve működtetni. Az egy adott évre vonatkozó információkat a távhőszolgáltató legalább az adott évet követő második év végéig köteles honlapján hozzáférhető módon megőrizni. A távhőszolgáltató ügyfélszolgálatán hozzáférhetővé kell tenni az általa működtetett honlapon található információkat.

Vhr. 21. § A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető, továbbá a felhasználó képviselője és a díjfizető közötti jogviszony általános szabályait, valamint a fűtéshez és a használati melegvíz készítéshez felhasznált hőmennyiség külön történő meghatározásának módját és feltételeit – a Tszt. 52. § (1) bekezdésben meghatározott Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzatot (a továbbiakban: TKSz) – e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

Vhr. 22. § Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény Melléklete I. Legmagasabb ár pontjának „B) Szolgáltatások” fejezetében található „40.30.90.0 távhőszolgáltatás csatlakozási díját és lakossági távhőszolgáltatás díját” esetben a gazdasági és közlekedési miniszter véleményezési határideje 30 nap.

Vhr. 23. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével – a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 1/1999. (I. 1.) Korm. rendelet, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó szervek feladat- és hatáskörének felülvizsgálatáról szóló 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 14. §-a és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló 190/2001. (X. 8.) Korm. rendelet 4. §-ának (3) bekezdése.

(2) A 11. §-ban hivatkozott Ket. szerinti hirdetményi közzététel 2005. november 1. napján lép hatályba.

1. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez

A hőtermelő létesítmények létesítési és a vezetékjog engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

1. A Belügyminisztérium szakterületén:

a) tűzvédelem:

– első fokon: a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok,

– másodfokon: a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

b) polgári védelem:

– első fokon: a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, illetve a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság,

– másodfokon: a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság;

2. az Egészségügyi Minisztérium szakterületén:

közegészségügy és járványügy:

– első fokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézetei,

– másodfokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei, fővárosi intézete

az emberi tartózkodás céljára szolgáló, továbbá káros környezeti hatású létesítmény létesítése esetében;

3. a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakterületén:

ingatlan-nyilvántartás és termőföld-védelem:

– első fokon: az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal, Budapesten a Fővárosi Kerületek Földhivatala,

– másodfokon: az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei földhivatal, illetve Budapesten a Fővárosi Földhivatal;

4. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakterületén:

a) műszaki biztonsági ügyekben:

– első fokon: a Műszaki Biztonsági Felügyelőség,

– másodfokon: a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal,

b) polgári repülési ügyekben:

– első fokon: a Polgári Légiközlekedési Hatóság,

– másodfokon: Közlekedési Főfelügyelet,

c) útügyekben:

országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak esetén:

– első fokon: Központi közlekedési Felügyelet,

– másodfokon: Közlekedési Főfelügyelet,

egyéb országos közutak esetén:

– első fokon: az illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet,

– másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet,

helyi közút esetén:

– első fokon:

= a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében az illetékes megyei közlekedési felügyelet,

= a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a főjegyző,

= a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a Fővárosi Közlekedési Felügyelet,

– másodfokon:

= a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a Közlekedési Főfelügyelet,

= a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a Fővárosi Közlekedési Felügyelet,

= a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a Közlekedési Főfelügyelet

a közút területén az alatt vagy felett, valamint a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett, belterületen kereskedelmi, vendéglátó-ipari vagy egyéb szolgáltatási célú építmény elhelyezésére történő telekalakítás esetén, továbbá olyan telekalakításnál, amely a közút területén változást eredményez,

d) vasúti ügyekben:

országos közforgalmú vasút esetében:

– első fokon: a Központi Közlekedési Felügyelet,

– másodfokon: Közlekedési Főfelügyelet,

helyi közforgalmú és saját használatú vasút esetén:

– első fokon: a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet,

– másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet,

e) víziközlekedési ügyekben:

– első fokon: a Központi Közlekedési Felügyelet,

– másodfokon: Közlekedési Főfelügyelet;

5. a Honvédelmi Minisztérium szakterületén:

állami célú légi közlekedés:

– első fokon: a HM Katonai Légügyi Hivatal,

– másodfokon: a Honvédelmi Minisztérium;

6. a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakterületén:

a) természet- és tájvédelem:

– első fokon: az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség,

– másodfokon: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség,

b) vízügyek:

– első fokon: az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség,

– másodfokon: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség,

c) környezetvédelem területén a hőtermelő létesítmény működtetése során keletkezett veszélyes hulladékok veszélyeztető hatásainak csökkentésével, megszüntetésével, zaj- és rezgésvédelemmel, a levegőtisztaság-védelemmel, valamint a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmével kapcsolatos ügyekben:

– első fokon: az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség,

– másodfokon: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség;

7. az Informatikai és Hírközlési Minisztérium szakterületén:

a hírközlés védelme és biztonsága:

– első fokon: a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala,

– másodfokon: Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke;

8. a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma szakterületén:

kulturális örökség védelme (műemlékvédelem, régészet):

– első fokon: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális irodája,

– másodfokon: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke;

9. a települési önkormányzatok szakterületén

építésügy:

– első fokon: a létesülő hőtermelő létesítmény és távhővezeték helye szerint illetékes jegyző, fővárosban a főjegyző,

– másodfokon: az illetékes megyei közigazgatási hivatal, a fővárosban a Fővárosi Közigazgatási Hivatal.

2. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez

Előmunkálati jogi engedély dokumentációja

1. Átnézetes helyszínrajz égtáj jelöléssel (1 db)

2. Helyszínrajz ingatlanonként 1:1000 méretarányban

3. Földhivatali ingatlan nyilvántartási térképmásolat (1 db)

4. Az érintett ingatlan(ok) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolata

5. Műszaki leírás (1 db)

A létesítendő vezeték megnevezése:

A beruházás adatai:

a) a beruházó megnevezése és címe,

b) a beruházás engedélyezésének adatai,

c) a beruházás célja, rendeltetése,

d) a tervező vállalat megnevezése és címe.

Az üzemben tartó megnevezése és címe:

A vezeték műszaki adatai:

– a névleges nyomás,

– a nyomvonal teljes hossza,

– a vezetékek teljes hossza,

– a vezetékek, mérete és anyaga,

– egyéb jellemző adatok (pl. a szállítandó közeg megnevezése, nyomása, hőmérséklete).

A nyomvonal leírása:

Nyomvonal terv (2 db) a földhivatali térképmásolatok alapján, méretarány legfeljebb M=1:500 (belterület) legalább M=1:4000 (külterület)

6. Műszaki tervlapok

Vezetékjogi engedély dokumentációja

1. Műszaki leírás (1 db)

A létesítendő vezeték megnevezése:

A beruházás adatai:

a) a beruházó megnevezése és címe,

b) a beruházás engedélyezésének adatai,

c) a beruházás célja, rendeltetése.

Az üzemben tartó megnevezése és címe:

A vezeték műszaki adatai:

– a névleges nyomás,

– a nyomvonal teljes hossza,

– a vezetékek teljes hossza,

– a vezetékek mérete és anyaga,

– egyéb jellemző adatok (pl. a szállítandó közeg megnevezése, nyomása, hőmérséklete).

A nyomvonal leírása

A vezeték létesítése által érintett területek tulajdonosai

Nyomvonalrajzok rajzszáma, kelte, mennyiségük

Jegyzőkönyv a helyszíni szemléről

A 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű meglévő és kivágandó faállomány megjelölése

Nyilatkozat hogy a tárgyi vezeték az érintett ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem akadályozza

2. Kiviteli tervdokumentáció (1 db)

– műszaki leírás

– nyomvonal terv

– hossz-szelvények, kereszt-szelvények, részlettervek

– földhivatali térkép másolatok

– érintett ingatlanok tulajdoni lap másolatai

– közmű üzemeltetői, tulajdonosi hozzájárulások, nyilatkozatok

1 db közigazgatási bejárási (helyszíni szemle) jegyzőkönyv megküldésének bizonylata

1 db közigazgatási bejárási (helyszíni szemle) meghívó

1 db közigazgatási bejárási (helyszíni szemle) jegyzőkönyv

5 db nyomvonalterv

– közműegyeztetések bizonylatai

Táblázatosan (1 db):

– helyrajzi számonként a tervezett vezeték által igénybe vett tervezett vezeték hosszát (m)

– a biztonsági övezet területét (m2)

– a tervezett műtárgyak megnevezését és darab számát az általuk elfoglalt területet (m2)

3. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez

Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat

Általános rendelkezések

1. A Tszt. 52. § (1) bekezdésében meghatározott Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: TKSz) tartalmazza a távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető, továbbá a felhasználó képviselője és a díjfizető közötti közüzemi jogviszony általános szabályait, valamint a fűtéshez és a használati melegvíz készítéshez felhasznált hőmennyiség külön történő meghatározásának módját és feltételeit.

2.1. E szabályzat alkalmazásában:

2.1.1. A távhőszolgáltatás az ellátás módja szerint lehet:

2.1.1.1. hőátalakítás nélküli távhőenergia szolgáltatás, amely esetben a távhőszolgáltató a távhőt közvetlenül adja át a felhasználónak,

2.1.1.2. hőátalakítással megvalósuló távhőenergia szolgáltatás, amely esetben a távhőszolgáltató a távhőt a hőátalakító berendezés működtetésével a felhasználói vezetékhálózat hőhordozó közegét felmelegítve adja át a felhasználónak;

2.1.2. a 2.1.1.2. pont szerinti hőátalakítással megvalósuló távhőenergia szolgáltatás az ellátás célja szerint lehet:

2.1.2.1. fűtési célú távhőszolgáltatás, amely esetben a távhőszolgáltató a távhőt a hőátalakító berendezés működtetésével a felhasználói fűtési-vezetékhálózat részére adja át a felhasználónak,

2.1.2.2. használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás, amely esetben a távhőszolgáltató a távhőt a hőátalakító berendezés működtetésével a közműves ivóvizet felmelegítve adja át a felhasználónak, amely lehet:

2.1.2.2.1. vízfelmelegítés-szolgáltatás, amely esetben nem a távhőszolgáltató által rendelkezésre bocsátott közműves ivóvíz felmelegítése történik,

2.1.2.2.2. melegvíz-szolgáltatás, amely esetben a távhőszolgáltató által rendelkezésre bocsátott közműves ivóvíz felmelegítése történik;

2.1.3. a távhőszolgáltatás a hőmennyiségmérés helye szerint lehet:

2.1.3.1. hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás, amikor a távhőszolgáltató az elfogyasztott távhő mennyiségét a hőközpontban, vagy a hőfogadó állomáson hiteles hőmennyiségmérővel méri (a továbbiakban: hőközponti mérés),

2.1.3.2. épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás, amikor a távhőszolgáltató az elfogyasztott távhő mennyiségét a felhasználó tulajdonában lévő épületrész ellátását szolgáló felhasználói vezetékhálózaton elhelyezett hiteles hőmennyiségmérővel méri;

2.1.4. a teljesítési hely:

2.1.4.1. hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a csatlakozási pont,

2.1.4.2. épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a felhasználói vezeték-hálózaton elhelyezett hiteles hőmennyiségmérő felhasználó felőli oldala;

2.1.5. használati melegvíz: távhővel felmelegített közműves ivóvíz;

2.1.6. költségmegosztó: az elszámolási hőmennyiségmérő által mért hőmennyiségnek a díjfizetők közötti megosztására, a Tszt. 43. § (4) bekezdésében foglalt esetben a felhasználók közötti megosztására szolgáló mérőműszer vagy eszköz;

2.1.7. fűtési időszak: az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időszak;

2.1.8. hiteles mérés: amely a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény szerint joghatással járó mérésnek minősül.

2.2. A 2.1.1.2. pont szerinti esetben a felhasználói fűtési vezetékhálózat hőhordozó közegének, valamint a használati melegvíznek a felhasználói cirkulációs vezetékben történő keringetése a távhőszolgáltató feladata, a keringetés lehetőségének biztosítása a felhasználó feladata. A felhasználói fűtési vezetékhálózat hőhordozó közegét a felhasználó biztosítja.

2.3. Ha a hőközpontot, illetőleg a hőfogadó állomást a távhőszolgáltató üzemelteti, az ingatlantulajdonos a berendezés elhelyezésére szolgáló helyiség zavartalan megközelítését és használatát köteles a távhőszolgáltató részére biztosítani. A hőközpontot, a hőfogadó állomást és azok tartozékait magában foglaló, a távhőszolgáltató által használt helyiség belső karbantartása – eltérő megállapodás hiányában – a távhőszolgáltató feladata.

Előzetes tájékoztatás, igénybejelentés

3.1. Az új felhasználási hely létrehozásában vagy a többletteljesítmény lekötésében érdekelt építtető, a tulajdonos vagy képviselőjük (a továbbiakban együtt: érdekelt) a távhőszolgáltatás, illetőleg a többletteljesítmény iránti igény kielégítésének feltételeiről még az igénybejelentés előtt tájékoztatást kérhet, amelyre a távhőszolgáltató a megkeresés beérkezésétől számított 30 napon belül írásban köteles válaszolni.

3.2. A távhőszolgáltatói tájékoztatásnak tartalmaznia kell, az érdekelt előzetes tájékoztatás iránti kérelmében előadottak és a mellékelt iratokban, tervekben foglalt adatok és igények figyelembevételével, a szükséges műszaki-gazdasági feltételeket, az egyes szükséges engedélyeket, hozzájárulásokat és az eljárás módját.

3.3. Az érdekelt kérésére a távhőszolgáltató köteles a felhasználói hőközpont tervezéséhez szükséges adatokról, a Tszt. 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a megkeresés beérkezésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatást adni.

4.1. A távhőszolgáltatásra, illetőleg a többletteljesítményre vonatkozó igényt az érdekeltnek a távhőszolgáltatónál írásban kell bejelentenie. A szerződésmódosítás érdekében történő igénybejelentésnek tartalmaznia kell:

4.1.1. a szerződő fél azonosítására alkalmas adatokat;

4.1.2. a felhasználási hely címét, helyrajzi számát;

4.1.3. a távhőmennyiség mérésének a szabályzat 2.1.3. pontja szerinti helyét;

4.1.4. a felhasználási helyen vételezni kívánt legnagyobb hőteljesítményt és a tervezett éves hőigényt;

4.1.5. a távhővételezés megkezdésének tervezett időpontját;

4.1.6. a távhő felhasználásának célját (fűtés, használati melegvíz-készítés, technológiai cél, hőhordozóval együttes igénybevétel).

4.2. Az igénybejelentésre a távhőszolgáltató a megkeresés beérkezésétől számított 30 napon belül írásban köteles válaszolni. Egyéb felhasználó esetében a távhőszolgáltató az igénylőtől a 4.1. pontban felsoroltakon túlmenően további kiegészítő adatokat kérhet.

4.3. A 4.2. pont szerinti válasznak tartalmaznia kell:

4.3.1. az igény kielégítésének műszaki feltételeit, a bekapcsoláshoz szükséges, az igénybejelentő által elvégzendő munkálatok megjelölését,

4.3.2. az igénybejelentőt terhelő költségek jogcímét, mértékét, a fizetendő csatlakozási díj összegét,

4.3.3. azt az időtartamot, ameddig a távhőszolgáltató az általa adott ajánlathoz kötve van, amely 90 napnál rövidebb nem lehet.

4.4. A távhőszolgáltató által közölt feltételek elfogadásáról az igénybejelentő írásban köteles nyilatkozni.

5. Ha a felhasználói berendezés létesítéséhez valamely engedély vagy idegen ingatlan igénybevétele szükséges, az engedélyeket (ideértve az esetleg szükséges vezetékjogi engedélyt is) az igénybejelentő köteles megszerezni.

6. Az előzetes tájékoztatás és az igénybejelentés megtörténtét követően a távhőszolgáltató és az igénybejelentő a felhasználási hely távhőszolgáltatásba való bekapcsolásának megvalósulásához szükséges feltételeket szerződésben rögzítheti. Abban az esetben, ha az igénybejelentő nem azonos a felhasználóval, a szerződésben meg kell jelölni a távhőszolgáltatóval közüzemi szerződést kötő felhasználót.

7.1. Ha az igénybejelentő az igénybejelentés visszaigazolásában, illetőleg a 6. pont szerinti megállapodásban foglalt kötelezettségeket teljesítette, a távhőszolgáltató az e pontban foglaltak teljesítésről szóló igazolások beérkezésétől számított 30 napon belül köteles a közüzemi szerződés tervezetét az igénybejelentő részére átadni.

7.2. Ha a közüzemi szerződés tervezetének elkészítéséhez szükséges, a 7.1. pont szerinti igazolások nem állnak a távhőszolgáltató rendelkezésére, abban az esetben a távhőszolgáltató köteles az érdekelteket a hiányzó igazolások pótlására felhívni, az igazolások beérkezésétől számított 15 napon belül. Ebben az esetben a 7.1. pont szerinti határidő az igazolások pótlásának teljesítésével kezdődik.

7.3. Ha az igénybejelentő a szerződéstervezetet a kézhezvételtől számított 30 napon belül aláírva nem küldi vissza a távhőszolgáltatónak, vagy arról érdemben nem nyilatkozik, a távhőszolgáltató ajánlati kötöttsége megszűnik.

7.4. A közüzemi szerződésben megnevezett felhasználót a szerződésben meghatározott időponttól illetik meg és terhelik az abban foglalt jogok és kötelezettségek, ezen időpontig az igénybejelentőt kell felhasználónak tekinteni.

8. A csatlakozási díj fizetésére és az igénybejelentésre vonatkozó 3–6. pontokban foglalt rendelkezések nem érintik azokat a felhasználókat, akik a távhőszolgáltatásba már bekapcsolt felhasználási helyek tulajdonosváltozása miatt válnak új felhasználókká, feltéve, hogy többletteljesítmény igényük nincs. A felhasználási hely műszaki jellemzőinek változása esetén értelemszerűen alkalmazni kell a 3–6. pontokban foglaltakat is.

A közüzemi szerződés tartalma

9. A közüzemi szerződésnek tartalmaznia kell:

9.1. a távhőszolgáltató cégnevét, székhelyét, cégazonosító adatait, a szolgáltatást végző szervezeti egységének cégnevét és címét;

9.2. az igénybejelentő és a felhasználó megnevezését és címét, természetes személyazonosító adatait (cégnevét, székhelyét, cégazonosító adatait); ha a közüzemi szerződést az igénybejelentő kötötte, annak az időpontnak a meghatározását, amikor a felhasználó az igénybejelentő helyébe lép;

9.3. a felhasználó képviselőjének nevét és címét;

9.4. a felhasználási hely címét és helyrajzi számát;

9.5. a távhőellátás módját és a hőmennyiségmérés helyét a 2.1.1. és 2.1.3. pontjai szerint;

9.6. a felhasználási hely hőigényét meghatározó jellemzőket, a légtérfogatot és hőteljesítményt;

9.7. a felhasználó által igényelt hőellátás mértékét, a távhőszolgáltató előbbiekkel kapcsolatos kötelezettségét;

9.8. a teljesítési hely megnevezését;

9.9. a távhő díjának elszámolására szolgáló hőmennyiségmérők helyének, azonosító adatainak megjelölését;

9.10. a felhasználási helyet ellátó hőközpont azonosító adatait, tulajdonosát, üzemeltetőjét, és abban az esetben, ha a felhasználási helyen használati melegvíz ellátás van, a melegvíz-készítéshez szükséges közműves ivóvíz rendelkezésre bocsátójának megnevezését és címét;

9.11. a felhasználási helyen lévő berendezések fenntartására vonatkozó kötelezettségeket;

9.12. a távhőszolgáltatás és a vételezés megkezdésének időpontját;

9.13. a fűtési célú szolgáltatás időtartamát, illetve megkezdésének és befejezésének feltételeit; az üzemvitel során a felhasználó és a szolgáltató együttműködésének szabályozását;

9.14. a távhő díját (díjszabást), hatósági ár esetében az erre történő utalást;

9.15. a Tszt. 44. § (1) bekezdése szerinti megállapodás esetén a díjfizetők nevét, címét, természetes személyazonosító adatait, a díj megosztásának a felhasználó által meghatározott módját, arányait;

9.16. az elszámolásra, a számlázásra és a díjfizetésre vonatkozó rendelkezéseket;

9.17. a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződésszegésének következményeit;

9.18. országos tüzelőanyag-hiány vagy környezetvédelmi ok esetén az önkormányzat rendeletében megállapított korlátozás mértékét;

9.19. a közüzemi szerződés hatálybalépésének és megszűnésének időpontját, a módosítás lehetőségét és feltételeit, a felmondási időt és a felmondás egyéb feltételeit.

10. Az egyedi közüzemi szerződésnek a 9. pontban foglaltakon kívül tartalmaznia kell még a következőket:

10.1. a hőhordozó közeg megnevezését, a távhőszolgáltató által biztosított legnagyobb hőteljesítményt és az éves hőmennyiséget, valamint a szolgáltatás egyéb mennyiségi és minőségi jellemzőit,

10.2. a felhasználó által visszaadandó hőhordozó közeg mennyiségi és minőségi jellemzőit,

10.3. a felhasználó üzemének jellegéből adódó, a távhőszolgáltató üzembiztonságát vagy más felhasználó vételezését esetileg zavaró vagy veszélyeztető hatások megszüntetésének módját,

10.4. a távhő vételezését korlátozó eszközökre, berendezésekre vonatkozó megállapodást,

10.5. a települési önkormányzat által jóváhagyott korlátozási sorrend szerinti besorolást.

11. Ha a közüzemi szerződés a Tszt. 37. § (5) bekezdése szerint a szolgáltatás igénybevételével létrejött, abban az esetben a távhővételezés tényét a felhasználó legkésőbb az igénybevétel megkezdését követő 30 napon belül a távhőszolgáltatónak írásban bejelenti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy a határidő túllépése esetén a szabálytalan vételezés jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

12.1. A felhasználónak joga van, a lekötött hőteljesítménynek is megfelelően, a hőellátás mértékét és egyéb jellemzőit, a fűtési célú hőellátás megkezdését, befejezését, a napok, napszakok szerinti változását a hőközpont üzemeltetőjének közreműködésével meghatározni, illetve szabályozni. Fűtési időszakon kívül a távhőszolgáltató a fűtési célú hőellátást abban az esetben biztosítja, ha az a 16.1. pont szerinti munkálatok elvégzését nem akadályozza. Az egy hőközpontból ellátott felhasználók az önálló szabályozás műszaki feltételeinek megteremtéséig [Tszt. 48. § (2) bekezdés] az előzőekről csak együttesen rendelkezhetnek. Egyéb megállapodás hiányában a távhőszolgáltató a fűtési célú hőellátást az üzletszabályzatában meghatározott időpontban, illetőleg feltételek megléte esetén kezdi meg és fejezi be.

12.2. Ha a felhasználó a hőhordozó közeg felhasználására is igényt tart, illetőleg, ha a távhő vételezése csak a hőhordozó közeg felhasználásával lehetséges, jogosult abból olyan mennyiséget felhasználni, amennyit a közüzemi szerződésben lekötött. Egyéb esetben a felhasználó a hőhordozó közegből nem vételezhet, illetőleg azt köteles a távhőszolgáltatónak a csatlakozási ponton a szerződésben előírt minőségben visszaadni.

12.3. Ha a felhasználó az igénybejelentésében nagyobb hőteljesítmény igényt jelentett be, mint amennyit a közüzemi szerződésében lekötött, és a csatlakozási díjat aszerint fizette meg, jogosult a bejelentett és a le nem kötött hőteljesítmény közötti különbözet erejéig a le nem kötött hőteljesítményre vonatkozó igény fenntartására. Ha a felhasználó által le nem kötött és fenn nem tartott hőteljesítmény-igény különbözetre más felhasználó igényt tart, és az igényével arányos csatlakozási díjat a távhőszolgáltatónak megfizette, a távhőszolgáltató köteles az előző felhasználó részére a le nem kötött és általa fenn nem tartott hőteljesítmény-igény utáni csatlakozási díjat visszafizetni.

12.4. A felhasználó képviselőjének jogállását a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény, a lakásszövetkezetről rendelkező 2004. évi CXV. törvény, egyéb esetben a Ptk. 474–477. §-ai szabályozzák.

12.5. A felhasználó képviselője köteles a távhőszolgáltatónak átadott minden információt dokumentálni és a társasházi, illetve lakásszövetkezeti iratokkal együtt megőrizni.

Bekapcsolás

13.1. A felhasználói berendezések kivitelezője a bekapcsolás előtt köteles írásban nyilatkozni a kivitelezés megrendelője részére, hogy a felhasználói berendezéseket a műszaki és egyéb előírásokban foglaltaknak megfelelően készítette el. E nyilatkozat a bekapcsolási igény részét képezi.

13.2. A távhőszolgáltató a szolgáltatói berendezés üzembiztonsága, a vagyonbiztonság, valamint az élet- és egészségvédelem érdekében a felhasználói berendezést felülvizsgálhatja. Ha azt állapítja meg, hogy a berendezés az életet, az egészséget, a vagyonbiztonságot veszélyezteti, a bekapcsolást köteles megtagadni.

13.3. A felhasználó által létesített hőközpontban, továbbá az épületrészben az elszámolás alapjául szolgáló mérőeszközök beépítési helyét a műszaki előírásoknak megfelelően a felhasználó alakítja ki. Az elszámolás alapját képező mérőeszközöket a távhőszolgáltató szereli fel.

13.4. A mérőeszközök beszerzésének, hitelesítésének és felszerelésének költsége hőközponti mérés esetén a távhőszolgáltatót, épületrészenkénti mérésnél a felhasználót terheli. Épületrészenkénti mérés esetén a távhőszolgáltató a mérőeszközök beszerzésének, hitelesítésének és felszerelésének költségét a felhasználótól a mérő felszerelése előtt is igényelheti.

13.5. A felhasználó által létesített hőközponti, illetve épületrészenkénti mérés esetén a távhőszolgáltató a mérőeszköz felszerelését megtagadhatja, ha a mérőeszköz beépítési helyének kialakítása nem felel meg a műszaki előírásoknak. Ha a felhasználó a távhőszolgáltató felhívására nem gondoskodik a mérőeszköz beépítési helyének előírás szerinti kialakításáról és emiatt a mérő beépítése meghiúsul, a távhőszolgáltató köteles a mérőbeépítésre befizetett összeget a helyszíni kiszállás költségeivel csökkentve a felhasználónak visszafizetni.

Vételezés

14.1. A felhasználó magatartásával más felhasználó vételezését nem zavarhatja. Ha a távhőszolgáltató tudomására jut, hogy a felhasználó más felhasználó vételezését zavarja, vagy vételezésével veszélyhelyzetet teremtett, a felhasználót felszólítja a veszélyhelyzet, illetve a zavart okozó körülmény, magatartás megszüntetésére. A felhasználó az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzetet azonnal, az egyéb zavaró körülményt a zavaró körülményről történő tudomásszerzéstől számított 8 napon belül köteles megszüntetni.

14.2. Ha a 14.1. pontban említett veszélyhelyzetet vagy zavaró körülményt a felhasználó a határidő lejártáig nem szünteti meg, a távhőszolgáltató jogosult a távhőszolgáltatást felfüggeszteni, és ezzel egyidőben azt az önkormányzat jegyzőjének jelenteni.

15.1. A távhőszolgáltató jogosult a felhasználó vételezését, a felhasználói berendezés állapotát a felhasználási helyen ellenőrizni. Az ellenőrzést az ingatlan tulajdonosának, illetőleg használójának személyes érdekei figyelembevételével – a veszélyhelyzet, vagy annak gyanúja esetét kivéve – munkanapokon, 8 és 20 óra között lehet elvégezni. Az ellenőrzést végző személyt az arra feljogosító, fényképes igazolvánnyal kell ellátni.

15.2. A 15.1. pontban meghatározott ellenőrzés, a szabálytalan vételezésre utaló körülmények vizsgálata, továbbá a Tszt. 51. § (3) bekezdés a) és b) pontjai szerinti távhőszolgáltatás felfüggesztésének érdekében a felhasználó, illetőleg a díjfizető köteles a távhőszolgáltató alkalmazottja számára a felhasználási helyre való bejutást lehetővé tenni.

16.1. A távhőszolgáltató és a felhasználó a tulajdonában lévő berendezés rendszeres karbantartását, tervezett javítását, felújítását a fűtési időszakon kívüli időszakban jogosult elvégezni. A távhőszolgáltató jogosult e célból a szolgáltatást a lehetséges legkisebb felhasználói körben és a legrövidebb időtartamban szüneteltetni. Eltérő megállapodás hiányában a szünetelés 8 napnál hosszabb nem lehet. A felek a munkálatokról legalább a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal kötelesek egymást írásban értesíteni.

16.2. A 16.1. pont hatálya alá nem tartozó munkálatokat – meghibásodás kijavítása, veszélyhelyzet megszüntetése, üzemzavar elhárítása – a felek, egymás egyidejű írásbeli értesítése mellett, a lehető legrövidebb idő alatt végzik el.

Mérés, díjszétosztás, díjfizetés

17.1. Az elszámolás alapjául szolgáló hőközponti hőmennyiségmérők és a hőközponti használati melegvízmérők, továbbá a Tszt. 43. § (4) bekezdése szerinti költségmegosztó mérőműszerek a távhőszolgáltató tulajdonát képezik, amelyek javításáról, időszakonkénti hitelesíttetéséről, szükség szerinti cseréjéről (a továbbiakban: fenntartásáról) a távhőszolgáltató a saját költségén köteles gondoskodni.

17.2. Az épületrészekben felszerelt, az elszámolás alapjául szolgáló, távhőszolgáltatói tulajdonban lévő hőmennyiségmérők és használati melegvízmennyiség-mérők fenntartása és az ezzel kapcsolatos költségek viselése – eltérő megállapodás hiányában – a távhőszolgáltató kötelezettsége.

17.3. Az elszámolás alapjául szolgáló mérők leolvasása a távhőszolgáltató feladata. A mérők leolvasását és fenntartását a felhasználó köteles lehetővé tenni.

17.4. A távhőszolgáltató köteles tájékoztatni a felhasználót a Tszt. 6. § (2) bekezdés a) pontja alapján a hőmennyiségmérés meghatározott helyéről. A felhasználó jogosult ellenőrizni, hogy a mérőeszköz beépítésének helye megegyezik-e az önkormányzat rendeletében meghatározottakkal.

17.5. A távhőszolgáltató köteles biztosítani, hogy a felhasználó képviselője a hőmennyiségmérők időszakonkénti leolvasását ellenőrizze.

18.1. Az önkormányzat képviselő-testületének rendeletében előírt időponttól kezdődően a távhőszolgáltató a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiséget – a 2.1.1.1. pontban szabályozott esetek kivételével – a 18.2–18.3. pontokban foglaltak szerint külön-külön határozza meg.

18.2. A felhasználók által fűtési célra elfogyasztott hőmennyiség meghatározása történhet:

18.2.1. a felhasználási helyet ellátó hőközpontban, hőfogadó állomáson beépített hiteles hőmennyiségmérőn történő méréssel, vagy

18.2.2. a Tszt. 43. § (5) bekezdésében szabályozott esetben a felhasználó által fűtési célra felhasznált hőmennyiség épületrészenkénti hiteles mérésével, vagy

18.2.3. a felhasználási helyet ellátó hőközpontban, hőfogadó állomáson a fűtési célra és a használati melegvíz- készítés céljára elfogyasztott, hiteles hőmennyiségmérővel mért összes hőmennyiség, valamint a használati melegvíz-készítés céljára elfogyasztott, a 18.3.1., vagy 18.3.3., vagy 18.3.4. pontjaiban szabályozott módon meghatározott hőmennyiség különbségeként.

18.3. A használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiség felhasználónkénti meghatározása történhet:

18.3.1. a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiségnek a felhasználót ellátó hőközpontban vagy hőfogadó állomáson beépített hiteles hőmennyiségmérőn történő mérésével, vagy

18.3.2. a fűtési célra és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált összes hőmennyiségnek és a fűtési célra felhasznált hőmennyiségnek a felhasználót ellátó hőközpontban vagy hőfogadó állomáson történő hiteles mérésével, amely esetben a használati melegvíz készítéséhez elfogyasztott hőmennyiséget az előző két hőmennyiség különbözete adja, vagy

18.3.3. a felhasználók által elfogyasztott használati melegvíz mennyiségének hőközponti hiteles mérésével, amely esetben a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiséget a felhasználási helyet ellátó hőközpontban beépített hiteles vízmennyiség-mérőn mért használati melegvíz-mennyiség és az adott hőközpontban 1 m3 közműves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség szorzata adja, vagy

18.3.4. a felhasználó által felhasznált használati melegvíz mennyiségének épületrészenkénti hiteles mérésével, amennyiben a hiteles vízmennyiség-mérés az épület valamennyi épületrészében megvalósul. Ebben az esetben a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiséget az épületrészben beépített hiteles vízmennyiségmérőn mért használati melegvízmennyiség és a hőhordozó közeg egységnyi mennyiségének felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség szorzata adja.

18.4. A használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiség 18.3. pont szerinti megállapításának, továbbá a 18.3.3. pontban szabályozott esetben a hőközpontban 1 m3 közműves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség, illetőleg a 18.3.4. pontban szabályozott esetben a távhőszolgáltatónál 1 m3 közműves ivóvíz felmelegítéséhez átlagosan szükséges hőmennyiség meghatározásának módját a települési önkormányzat képviselő-testületének a díjak megállapításáról és azok alkalmazási feltételekről szóló rendelete tartalmazza.

18.5. A távhőszolgáltató a 18.2–18.4. pontokban foglaltak alapján meghatározott fűtési célú és használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiség díját elkülönítve számlázza a települési önkormányzat képviselő-testületének a díjalkalmazási feltételekről szóló rendelete szerint. A szabályzat 18.3.4. pontja esetén a számlában fel kell tüntetni a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált ivóvíz mennyiségét, ha az épületrészben a vízmennyiség hiteles mérése biztosított.

18.6. A 18.1–18.3. és 18.5. pontokban foglalt kötelezettség akkor terheli a távhőszolgáltatót, ha a felhasználó tulajdonában lévő felhasználói berendezés ezt lehetővé teszi, vagy a felhasználó a tulajdonában lévő felhasználói berendezés szükséges műszaki átalakítását biztosítja.

19.1. Hőközponti mérés esetén a távhőszolgáltató a szolgáltatás díját a közüzemi szerződés rendelkezéseinek megfelelően a felhasználó vagy a díjfizetők részére számlázza.

19.2. Abban az esetben, ha a felhasználó épületrészenkénti díjszétosztást igényel [Tszt. 44. § (1) bekezdés], a távhőszolgáltató köteles azt a felhasználó által megadott és meghatározott díjszétosztási arányoknak megfelelően végrehajtani. A díjszétosztási arányok megállapítása céljára a 19.4. pontban foglaltak szerint fűtési és költségmegosztó melegvíz mennyiségmérők is alkalmazhatók.

19.3. Ha az épületben felhasznált fűtési hőmennyiség és díjának épületrészenkénti, illetőleg lakásonkénti megosztása fűtési költségmegosztók alapján történik, a különböző fekvésű és elhelyezkedésű épületrészek hőveszteség-különbségeiből adódó többletköltség mérséklése érdekében a felhasználó döntése alapján korrekciós tényezőt lehet alkalmazni. A felhasználó, illetőleg a tulajdonosok közössége dönthet úgy is, hogy az épületben elfogyasztott fűtési hőmennyiség és díjának egy meghatározott része légtérfogat arányosan, a fennmaradó része a költségmegosztók kiértékelése alapján kerüljön az épületrészek (lakások) között megosztásra.

19.4. A fűtésre és a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiség és annak díja épületrészenkénti (lakásonkénti) megosztása céljára szolgáló költségmegosztók alkalmazásának együttes, a felhasználó által biztosított feltételei a következők:

19.4.1. fűtési költségmegosztó ott alkalmazható, ahol

19.4.1.1. költségmegosztásban résztvevő épületrészekben a fűtőtestek hőleadása szabályozható,

19.4.1.2. egy épületen belül azonos gyártmányú, azonos típusú, egységes értékelési rendszerű fűtési költségmegosztót szereltek fel,

19.4.1.3. a költségmegosztók felszerelése a műszaki előírásoknak megfelelően történt,

19.4.1.4. a költségmegosztókat a felszerelést követően illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából zárjeggyel (plombával) látták el,

19.4.1.5. a költségmegosztók leolvasása, továbbá működőképességének és a zárjegy sértetlenségének ellenőrzése meghatározott rendszerességgel, de legalább évente egy alkalommal megtörténik;

19.4.2. költségmegosztó melegvíz mennyiségmérő ott alkalmazható, ahol

19.4.2.1. költségmegosztóként használt melegvíz-mennyiségmérőket a költségmegosztásban résztvevő épületrészek melegvíz kifolyó-csapjait megelőző vezetékszakaszába beszerelték,

19.4.2.2. a költségmegosztók beszerelése a műszaki előírásoknak megfelelően történt,

19.4.2.3. a költségmegosztókat azonosító számmal és a felszerelését követően illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából zárjeggyel (plombával) láttak el,

19.4.2.4. a költségmegosztók leolvasása, továbbá működőképességének és a zárjegy sértetlenségének ellenőrzése meghatározott rendszerességgel, de legalább évente egy alkalommal megtörténik.

19.5. A költségmegosztók fenntartása, adatainak leolvasása és azok alapján a díjszétosztási arányok meghatározása a felhasználó feladata.

19.6. A felhasználó képviselője a költségmegosztók adatainak kiértékeléséről és annak eredményéről – az eredmény-számítást is tartalmazó – kimutatást köteles a díjfizető részére átadni. Az adatok leolvasását és a díjszétosztási arányok megállapítását a távhőszolgáltató – erre vonatkozó megállapodás esetén – külön díjazás ellenében átvállalhatja.

20.1. Épületrészenkénti mérés esetén a távhőszolgáltató az épületrész távhőellátásának díját az egyes felhasználóknak, valamint a díjfizetőknek számlázza.

20.2. A távhőszolgáltató épületrészenkénti mérés esetén – eltérő megállapodás hiányában – az átadott hőmennyiséget a hőköpontban vagy hőfogadó állomáson is mérheti. Ebben az esetben a hőközpontban mért hőmennyiség és az egyes felhasználók épületrészeiben mért hőmennyiségek összessége közötti különbözet tekintetében az épület tulajdonosi közössége minősül felhasználónak, amennyiben ez a különbözet nem tartalmazza más, épületrészenkénti méréssel mért ingatlanrész felhasználását.

21.1. A felhasználó személyében bekövetkezett változást a régi és az új felhasználó írásban köteles a távhőszolgáltatónak a felhasználó személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül bejelenteni. A távhőszolgáltató a bejelentést követő 15 napon belül köteles az új felhasználó részére a közüzemi szerződés megkötésére írásban ajánlatot tenni.

21.2. A díjfizető személyében bekövetkezett változást a régi és az új díjfizető – a felhasználó képviselőjének egyidejű értesítése mellett – írásban köteles a távhőszolgáltatónak a díjfizető személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül bejelenteni.

21.3. A 21.1. és a 21.2. pontok szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell az új felhasználó vagy a díjfizető személyének azonosításához szükséges adatokat a felhasználási hely, illetőleg az épületrész pontos megjelölését és a változás időpontját. A távhőszolgáltató jogosult a tulajdonváltozás igazolására alkalmas okirat bemutatását igényelni. A számlázás módosítását az előbbi bejelentésben megjelölt időponttól, – ha a bejelentés az előírt határidőn túl történik – legkorábban a bejelentés beérkezése időpontjától lehet igényelni a távhőszolgáltatótól.

22.1. A távhőszolgáltató tulajdonában vagy fenntartásában lévő, az elszámolás alapját képező mérőeszköz mérésügyi megfelelőségét és a mérés technológiai helyének az önkormányzat rendeletében foglaltak szerinti megfelelőségét a felhasználó kérésére a távhőszolgáltató köteles a külön jogszabályban meghatározott szervvel megvizsgáltatni. Ha a mérőeszköz mérési hibája a mérésügyi előírásokban meghatározott mértéket túllépi vagy más ok miatt hiteles mérésre alkalmatlan, a mérő vizsgálatával felmerült minden költség és a mérőcsere költsége a távhőszolgáltatót terheli. Ha a vizsgálat szerint a mérő helyesen működik, illetőleg a megengedett hibahatárt nem lépi túl, az előző költségeket a távhőszolgáltató jogosult a felhasználóra áthárítani.

22.2. A felhasználó jogosult ellenőrző mérőt felszerelni, ez azonban a szolgáltatott távhő mennyiségének elszámolására nem alkalmazható.

23.1. Az elszámolási mérőeszköz meghibásodása esetén a meghibásodás időtartamára az előző év azonos időszakában mért mennyiség azonos szolgáltatási, illetve vételezési körülményekre korrigált mennyiségét kell az elszámolás alapjának tekinteni. Ilyen időszak hiányában a meghibásodás elhárítását követő, vagy a meghibásodás időpontját megelőző, legalább egy hónap hőfelhasználása képezi a korrekció alapját.

23.2. A Tszt. 43. § (4) bekezdése szerinti költségmegosztó mérőműszer meghibásodása esetén az egy hőközpontból ellátott felhasználók a hőközpontban mért hőmennyiség egymás közötti szétosztásáról megállapodhatnak. Megegyezés hiányában a távhőszolgáltató ezt a hőmennyiséget az előző év azonos időszakának a költségmegosztó mérőműszerek által meghatározott fogyasztási arányai szerint, ilyen időszak hiányában a felhasználási helyek légtérfogatának egymáshoz viszonyított arányában osztja szét a felhasználók között.

24. A társasházak, lakásfenntartó szövetkezetek szétválása, az ingatlanok megosztása esetén a hőellátás és az átvett hőmennyiség felhasználónkénti szabályozását és mérését az érintett tulajdonosi közösségek saját költségükön valósíthatják meg.

25. Épületrész ellátására külön felhasználói hőközpontot, illetve felhasználói berendezéseket abban az esetben lehet létesíteni, ha ahhoz a tulajdonosi közösség hozzájárul, az érintett épületrész tulajdonosa az ahhoz szükséges átalakítás és az új berendezések létesítésének minden költségét viseli és a felhasználási helyre vonatkozó közüzemi szerződést a távhőszolgáltató és a felhasználó az átalakításnak megfelelően módosítja.

A felhasználók és a felhasználói érdekképviseletek tájékoztatása

26.1. A távhőszolgáltató a közüzemi szerződésről, a díjszétosztás módjáról és az adott díjfizetőre vonatkozó díjszétosztási arányról köteles a díjfizetők részére tájékoztatást adni. Abban az esetben, ha a távhőszolgáltató a hőközpontban mért hőmennyiséget és annak díját a felhasználó képviselője által megadott arányok szerint osztotta szét, az ennek alapján számlázott díjat a távhőszolgáltató részére kell megfizetni. Az arányok megállapításával kapcsolatos díjfizetői kifogások rendezése a felhasználó feladata.

26.2. A Tszt. 11. §-ában, valamint az e szabályzatban meghatározott tájékoztatási kötelezettséget, valamint a számlázással kapcsolatos felvilágosítást a távhőszolgáltató az ügyfélszolgálati tevékenység keretében vagy – ahol a feltételek rendelkezésre állnak – elektronikus úton teljesíti. A távhőszolgáltató az ügyfélszolgálat munkarendjét úgy köteles meghatározni, hogy az a felhasználók és díjfizetők részére legalább heti egy alkalommal a szokásos munkaidőn túl is elérhető legyen.

26.3. A távhőszolgáltató a rendelet 21. §-a szerinti honlapon, valamint a helyben szokásos módon köteles közzétenni:

26.3.1. az üzletszabályzatot;

26.3.2. az előző gazdálkodási év adatait, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek megfelelő formában;

26.3.3. a távhőszolgáltató gazdálkodásával kapcsolatos, a távhőszolgáltatás hatósági árait befolyásoló, a cégbíróságnál elérhető vagy egyéb nyilvános, üzleti titkot nem képező információkat;

26.3.4. a távhőszolgáltató szolgáltatási területén elérhető, a távhőszolgáltatással kapcsolatos támogatások feltételeit, pályázatok adatait;

26.3.5. az illetékes fogyasztóvédelmi szervek és felhasználói társadalmi érdekképviseletek elérhetőségét;

26.3.6. a felhasználói panaszok intézésével kapcsolatos információkat;

26.3.7. jelen rendelet 4. mellékletében meghatározott információkat, (az egyes táblázatokat a 4. mellékletben meghatározott módon).

26.4. A felhasználók, illetve díjfizetők részére kiállított számlán fel kell tüntetni a távhőszolgáltató honlapjának elérhetőségi adatait, továbbá annak a hőközpontnak a honlapon szereplő azonosító adatait, melynél lehetőség van a felhasználó által igényelt távhő teljesítmény befolyásolására.

A közüzemi szerződés felmondása

27.1. A közüzemi szerződés felmondását írásban kell közölni. A közüzemi szerződésnek a távhőszolgáltató által a Tszt. 49. § (2) bekezdés b) és e) pontjaiban meghatározott szerződésszegésen alapuló felmondása esetén a távhőszolgáltató értesíti a felhasználót, a díjfizetőt és a távhővel ellátott ingatlan tulajdonosát.

27.2. Eltérő megállapodás hiányában a felmondás kiterjed mind a fűtési célú hőszolgáltatás, mind a használati melegvíz célú szolgáltatás megszüntetésére.

27.3. Az általános közüzemi szerződésnek a 27.1. pont szerinti felmondása esetén – eltérő megállapodás hiányában – a távhőszolgáltató jogosult és köteles a felhasználási helyen lévő szolgáltatói berendezéseket, valamint a tulajdonát képező hőközpontot leszerelni, és az annak folytán megüresedő helyiséget, illetve helyiségeket az épülettulajdonos rendelkezésére bocsátani, kivéve, ha a szolgáltató a szolgáltatói berendezésekkel, illetőleg a hőközpontból más felhasználó távhőigényét továbbra is kielégíti.

4. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez

Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk1

I. táblázat

Az előző két üzleti évben távhőszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredmény-kimutatásban szereplő árbevételre és egyéb bevételekre vonatkozó információk (a felhasználóhoz legközelebb eső felhasználási mérő alapján):

Sor-
szám

Megnevezés

Mértékegy-
ség

... év

... év

1.

A fűtési időszak átlaghőmérséklete

°C

 

 

2.

Lakossági felhasználók számára értékesített fűtési célú hő

GJ

 

 

3.

Lakossági felhasználók számára értékesített használati melegvíz felmelegítésére felhasznált hő

GJ

 

 

5.

Egyéb felhasználók számára értékesített hő

GJ

 

 

6.

Értékesített villamos energia mennyisége

MWh

 

 

7.

Lakossági felhasználók legalacsonyabb éves fűtési hőfogyasztással rendelkező tizedének átlagos éves fajlagos fogyasztása

MJ/légm3

 

 

8.

Lakossági felhasználók legmagasabb éves fűtési hőfogyasztással rendelkező tizedének átlagos éves fajlagos fogyasztása

MJ/légm3

 

 

9.

Lakossági felhasználók számára kiszámlázott fűtési célú hő értékesítéséből származó fűtési alapdíj

ezer Ft

 

 

10.

Lakossági felhasználók számára kiszámlázott használati melegvíz alapdíj

ezer Ft

 

 

11.

Lakossági felhasználóktól származó, fűtési célra értékesített hő mennyiségétől függő árbevétel

ezer Ft

 

 

12.

Lakossági felhasználóktól, használati melegvíz értékesítésből származó, az értékesített hő mennyiségétől függő árbevétel, víz és csatornadíj nélkül

ezer Ft

 

 

13.

Egyéb felhasználóktól, hő értékesítésből származó, az értékesített hő mennyiségétől független árbevétel

ezer Ft

 

 

14.

Egyéb felhasználóktól, hő értékesítésből származó, az értékesített hő mennyiségétől függő árbevétel

ezer Ft

 

 

15.

Villamosenergia-értékesítésből származó árbevétel

ezer Ft

 

 

16.

A távhőszolgáltató nevén nyilvántartott, vízmérőn mért víz- és csatornadíjból származó árbevétel

ezer Ft

 

 

17.

Központi költségvetésből származó állami támogatások

ezer Ft

 

 

18.

Helyi önkormányzattól kapott támogatások

ezer Ft

 

 

19.

Egyéb támogatások

ezer Ft

 

 

20.

Egyéb árbevétel és egyéb bevétel

ezer Ft

 

 

21.

Árbevétel és egyéb bevétel összesen

ezer Ft

 

 

____________

1 Megjegyzés: az I–XI. jelű táblázatok honlapon történő közzététele kötelező, a VII–XI. jelű táblázatok esetében oly módon, hogy biztosítani kell a hőközpontonkénti egyedi lekérdezés lehetőségét.

II. táblázat

Az előző két üzleti évben biztosított távhőszolgáltatás költségeire vonatkozó információk:

Sorszám

 

Mértékegység

... év

... év

1.

Felhasznált energia mennyisége összesen:

GJ

 

 

1.1.

Saját tulajdonú berendezésekkel kapcsoltan termelt hő

GJ

 

 

1.2.

Saját kazánokból származó hő

GJ

 

 

1.3.

Egyéb forrásból származó saját termelésű hő (pl. geotermikus alapú)

GJ

 

 

1.4.

Távhőszolgáltató által előállított hő mennyisége összesen

GJ

 

 

1.5.

Távhőszolgáltató által vásárolt hő mennyisége összesen

GJ

 

 

1.6.

Távhőszolgáltató által hőtermelésre felhasznált összes energiahordozó mennyisége

GJ

 

 

1.6.1.

Felhasznált földgáz mennyisége

GJ

 

 

1.6.2.

Felhasznált szénhidrogén mennyisége

GJ

 

 

1.6.3.

Felhasznált megújuló energiaforrások mennyisége

GJ

 

 

1.6.4.

Felhasznált egyéb energia mennyisége

GJ

 

 

2.

Saját termelésű hő előállításának hőtermelésre eső költsége összesen:

ezer Ft

 

 

2.1.

Felhasznált gáz teljesítmény díja

ezer Ft

 

 

2.2.

Felhasznált gáz gázdíja

ezer Ft

 

 

2.3.

Nem földgáztüzelés esetén a felhasznált energiahordozó összes költsége

ezer Ft

 

 

2.4.

Saját termelésű hő előállításának egyéb elszámolt költsége

ezer Ft

 

 

2.5.

Saját termelésű hő előállításának költsége összesen

ezer Ft

 

 

3.

Vásárolt hő költsége összesen:

ezer Ft

 

 

3.1.

Vásárolt hő teljesítménydíja

ezer Ft

 

 

3.2.

Vásárolt hő energiadíja

ezer Ft

 

 

4.

Hálózat üzemeltetés energia költsége összesen:

ezer Ft

 

 

4.1.

Hálózat üzemeltetéshez felhasznált villamos energia költsége

ezer Ft

 

 

5.

A távhőszolgáltatás energián kívüli költségei összesen:

ezer Ft

 

 

5.1.

Értékcsökkenés

ezer Ft

 

 

5.2.

Bérek és járulékai

ezer Ft

 

 

5.3.

Távhőszolgáltatást terhelő nem felosztott költségek

ezer Ft

 

 

5.4.

Távhőszolgáltatást terhelő pénzügyi költségek

ezer Ft

 

 

5.5.

Egyéb költségek

ezer Ft

 

 

III. táblázat

Az előző két üzleti évi teljesítmény gazdálkodásra vonatkozó információk:

 

Mértékegység

... év

... év

Lekötött földgáz teljesítmény

mn3/h

 

 

Az adott évben maximálisan igénybe vett földgáz teljesítmény

mn3/h

 

 

Maximális távhőteljesítmény igény

MW

 

 

IV. táblázat

Önkormányzati tulajdonban levő távhőszolgáltatók esetén az előző két üzleti évben támogatott jogi személyek neve és a támogatás összege:

Szervezet neve

Mértékegység

... év

... év

 

ezer Ft

 

 

 

ezer Ft

 

 

 

ezer Ft

 

 

V. táblázat

Az előző két üzleti évben aktivált, a szolgáltató tulajdonában lévő beruházásokra vonatkozó információk:

 

Mértékegység

... év

... év

Távhőtermelő létesítmények beruházásainak aktivált értéke

ezer Ft

 

 

Felhasználói hőközpontok beruházásainak aktivált értéke

ezer Ft

 

 

Szolgáltatói hőközpontok beruházásainak aktivált értéke

ezer Ft

 

 

Termelői hőközpont beruházások aktivált értéke

ezer Ft

 

 

Aktivált beruházások keretében beszerzett hőközpontok száma

db

 

 

Távvezeték beruházások aktivált értéke

ezer Ft

 

 

Egyéb beruházások aktivált értéke

ezer Ft

 

 

Beruházások aktivált értéke összesen

ezer Ft

 

 

VI. táblázat

Az előző üzleti év végére vonatkozó információk:

 

Mértékegység

.... év

A távhőszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó foglalkoztatott létszám

 

Az általános közüzemi szerződés keretében ellátott lakossági díjfizetők száma

db

 

Ebből a költségosztás alapján elszámoló lakossági díjfizetők száma

db

 

Az ellátott nem lakossági felhasználók száma

db

 

Az üzemeltetett távhővezetékek hossza

km

 

Felhasználói hőközponttal nem rendelkező épületek száma

db

 

Felhasználói hőközponttal nem rendelkező épületekben levő lakossági díjfizetők száma

db

 

VII. táblázat

Távhőszolgáltató érdekeltségei más társaságokban:

Cégnév

Fő tevékenység

Tulajdoni arány

Előző évi árbevétel

 

 

 

 

 

 

 

 

VIII. táblázat

Az előző év végén hőközpontokban lekötött teljesítmény és költsége:

 

Elszámolási mérés helyét jelentő
hőközpontok
azonosító jele

Hőközponti mérés alapján elszámolt díjfizetők száma
(db)

Egycsöves átfolyós fűtési rendszerű
díjfizetők száma
(db)

Lekötött
teljesítmény
(MW)

Fűtött légtérfogat
(m
3)

Éves alapdíj
(ezer Ft)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

 

 

 

 

IX. táblázat

Az előző év végén az elszámolási mérések helyét jelentő hőközpontokban lekötött teljesítmény és költsége:

 

Hőközpont egyéni azonosító jele

Hőközponti mérés alapján elszámolt díjfizetők száma

Egycsöves átfolyós fűtési rendszerű
díjfizetők száma

Lekötött teljesítmény
(MW)*

Fűtött légtérfogat
(m
3)*

Éves alapdíj
(ezer Ft)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

 

 

 

 

* Erre vonatkozó szerződés esetén.

X. táblázat

Az előző évben az elszámolási mérések helyét jelentő hőközpontokban elszámolt fogyasztás:

 

Hőközpont egyéni azonosító jele

Teljes elszámolt hő felhasználás (GJ)

Elszámolt fűtési célú hő felhasználás (GJ)

Fűtéshez felhasznált 1 légköbméter átlagos hőmennyiség (MJ/légköbmé-
ter/év)

Fűtési költségosztó (vagy mérő) alapján elszámolt díjfizetők száma (db)

Melegvíz költségosztó (vagy mérő) alapján elszámolt díjfizetők száma (db)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

 

 

 

 

XI. táblázat

Az előző évben az elszámolási mérések helyét jelentő hőközpontokban elszámolt fogyasztás költsége:

 

Hőközpont egyéni azonosító jele

Fűtési napok száma
(db)*

Felhasználó által igényelt épület
hőmérséklet

Díjfizetők
fogyasztás mérté
ke alapján fizetett
teljes költsége
(ezer Ft)

Egy díjfizető
átlagos, fogyasztás mértékétől függő költsége
(ezer Ft)

Egy díjfizető átlagos állandó költsége
(ezer Ft)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

 

 

* Felhasználó igénye szerint, vagy általános szabályok szerint meghatározott külső hőmérséklet alapján végzett fűtési szolgáltatás napjainak száma.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!