• Tartalom

157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet

157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet

a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról

2024.04.27.

A Kormány a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 60. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A távhő előállítására szolgáló megújuló energia hasznosítása

[a Tszt. 3. § m) pontjához]

1. § (1) Távhőtermelő berendezés létesítése, átalakítása, bővítése során az engedély kérelmezőjének meg kell vizsgálnia a megújuló energiahordozók felhasználásának lehetőségét, annak műszaki és gazdasági feltételeit.

(2)1

(3) Az engedélyező hatóságnak azonos vagy kedvezőbb – a megújuló energiahordozó környezetvédelmi hatásait és a működési támogatásokat is figyelembe vevő – gazdasági feltételek esetén a távhőtermelői létesítési és működési engedélyt a megújuló energiahordozók felhasználására kell kiadni.

Az ipari hulladékhő hasznosítására vonatkozó költség-haszon elemzés2

1/A. §3 (1) A távhőszolgáltató új távhővezeték-hálózat, vagy meglévő hálózat bővítése kivitelezésének megkezdése előtt a közeli ipari létesítményekből származó hulladékhő felhasználásával járó kiadások és bevételek felmérése céljából költség-haszon elemzést köteles végezni és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) jóváhagyásra benyújtani. A kivitelezés a jóváhagyást követően kezdhető meg.

(2) Ha az (1) bekezdésben hivatkozott költség-haszon elemzés eredménye pozitív, azaz a diszkontált bevételek meghaladják a diszkontált kiadások összegét, úgy – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a Hivatal kötelezi a kérelmezőt arra, hogy a távhővezeték-hálózat kiépítését a közeli ipari létesítményekből származó hulladékhő felhasználásának figyelembevételével valósítsa meg.

(3) A Hivatal kérelemre pozitív eredményű, jóváhagyott költség-haszon elemzés esetén mentesítheti a kérelmezőt a (2) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése alól jogi, tulajdoni vagy finanszírozási okokra figyelemmel.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott költség-haszon elemzés nem feltétele a távhőhálózat kivitelezésének az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet 7. melléklet 3. pontjában meghatározott esetekben.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott költség-haszon elemzés elvégzésében az érintett ipari létesítmények kötelesek együttműködni a kérelmezővel.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiszabható bírságok4

[a Tszt. 4. § (2) bekezdéséhez]

2. § (1)5 A Hivatal által kiszabható bírság a Tszt. 4. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben

a) az engedélyest, az értékesítőt és az egyedi szerződés alapján termelőt a tárgyévet megelőző évi nettó árbevétel legfeljebb tíz százalékának összegéig,

b) a külön kezelt intézményt és az engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül végzőt legfeljebb százmillió forint összegig

sújthatja.

(1a)6 A Tszt. 19. § (10) bekezdése szerinti bírság

a) alsó határa az adott eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj másfélszerese;

b) felső határa

ba) az engedélyes esetén a tárgyévet megelőző évi nettó árbevétel tíz százaléka vagy a tárgyévet megelőző évi árbevétel hiányában százmillió forint,

bb) a befolyásszerző esetén százmillió forint.

(2) Abban az esetben, ha a bírság kiszabására okot adó körülményt az engedélyes a részére megállapított határidőre nem szünteti meg, a bírság ismételten kiszabható.

A létesítésre, a működésre, valamint a megszüntetésre vonatkozó engedély7

[a Tszt. 12–17. §-aihoz]

3. §8 (1)9 A távhőtermelői létesítési engedély iránti kérelemnek – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti tartalmi elemeken túl – tartalmaznia kell:

a)10 ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, cégjegyzékszámát és adószámát, valamint a Tszt. 3. § y) pontja szerinti tényleges tulajdonost tartalmazó nyilatkozatát,

b) a kérelmező kapcsolattartójának nevét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,

c) a hőtermelő létesítmény energiahordozójának megnevezését, származását és beszerzési módját,

d) a hőtermelő létesítmény (ideértve a kapcsolt villamosenergia-termelő berendezést is) beépített teljesítőképességét és jellemző műszaki adatait,

e) az üzembe helyezés tervezett időpontját,

f) a hőtermelésre vonatkozó főbb mennyiségi és gazdálkodási adatokat.

(2)11 A távhőtermelői létesítési engedély iránti kérelem benyújtásakor – a 8/A. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –

a) igazolni kell a távhőtermelés fenntarthatóságát, bemutatva az öt évre szóló üzleti tervet,

b) igazolni kell a nem földgáz energiahordozón alapuló hőtermelés esetében a középtávú távhőigény kielégítéséhez szükséges energiahordozó rendelkezésre állását,

c) be kell nyújtani az energetikai berendezések, valamint azok energetikai és hidraulikai kapcsolatainak grafikus ábrázolását a jellemző adatok feltüntetésével,

d) részletesen ismertetni kell a megújuló energiahordozó felhasználására vonatkozó vizsgálat teljes dokumentációjának tartalmát,

e) ha annak megszerzése jogszabály alapján szükséges, meg kell adni a megszerzett

ea) környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély,

eb) sajátos építményre vonatkozó építési engedély,

ec) nyomástartó létesítmény létesítésére vonatkozó engedély,

ed) vízjogi létesítési engedély,

ee) levegőtisztaság-védelmi vagy pontforrás-üzemeltetési engedély

azonosításához szükséges adatokat, és

f) be kell nyújtani a termelt távhő átvételével érintett távhőszolgáltatói működési engedélyesnek a kérelmező által termelni tervezett távhő átvételére vonatkozó – hőteljesítményt és hőmennyiséget is tartalmazó – befogadó nyilatkozatát.

4. §12 (1)13 A távhőtermelői működési engedély iránti kérelemnek – az Ákr.-ben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:

a)14 ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, cégjegyzékszámát és adószámát, valamint a Tszt. 3. § y) pontja szerinti tényleges tulajdonost tartalmazó nyilatkozatát,

b) a kérelmező kapcsolattartójának nevét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,

c) a hőtermelő létesítmény energiahordozójának megnevezését, származását és beszerzési módját,

d) a hőtermelő létesítmény (ideértve a kapcsolt villamosenergia-termelő berendezést is) beépített teljesítőképességét és jellemző műszaki adatait,

e) az üzembe helyezés időpontját,

f) a hőtermelésre vonatkozó főbb mennyiségi és gazdálkodási adatokat és

g) az egyedi közszolgáltatási szerződés alapján hőt vásárolók megnevezését cégnév, cím és mennyiség megjelölésével.

(2)15 A távhőtermelői működési engedély iránti kérelem benyújtásakor – a 8/A. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –

a) igazolni kell a távhőtermelés fenntarthatóságát, bemutatva az öt évre szóló üzleti tervet,

b) be kell mutatni a minőségbiztosítási rendszert, kitérve a meghibásodás elhárítására és a karbantartásra vonatkozó szabályokra,

c) igazolni kell a középtávú távhőigény kielégítéséhez szükséges energiahordozó rendelkezésre állását,

d) igazolni kell a távhőszolgáltatóval kötött kereskedelmi szerződés meglétét és részletesen be kell mutatni annak tartalmát,

e) be kell nyújtani az energetikai berendezések, valamint azok energetikai és hidraulikai kapcsolatainak grafikus ábrázolását a jellemző adatok feltüntetésével,

f) a létesítési engedélyezési eljáráshoz nem kötött létesítmény esetén részletesen ismertetni kell a megújuló energiahordozó felhasználására vonatkozó vizsgálat teljes dokumentációjának tartalmát és

g) ha annak megszerzése jogszabály alapján szükséges, meg kell adni a megszerzett

ga) környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély,

gb) nyomástartó létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély,

gc) sajátos építményre vonatkozó használatbavételi engedély,

gd) vízjogi – üzemeltetési vagy fennmaradási – engedély,

ge) levegőtisztaság-védelmi vagy pontforrás-üzemeltetési engedély

azonosításához szükséges adatokat.

5. §16 (1)17 A távhőszolgáltatói működési engedély iránti kérelemnek – az Ákr.-ben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:

a)18 ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, cégjegyzékszámát és adószámát, valamint a Tszt. 3. § y) pontja szerinti tényleges tulajdonost tartalmazó nyilatkozatát,

b) a távhővel ellátandó terület adatait, a közigazgatási határok megjelölésével,

c) a területi egységek (kirendeltségek, felhasználói irodák stb.) megnevezését és telephelyét és

d) a szolgáltatandó távhő termelőjének megnevezését és telephelyét.

(2)19 A távhőszolgáltatói működési engedély iránti kérelemhez

a) szöveges körülírással be kell mutatni a távhővel ellátandó területet, az ellátandó területi egységek vagy az ellátandó területet határoló közterület megnevezésével,

b) igazolni kell a távhőszolgáltatás fenntarthatóságát, bemutatva az öt évre szóló üzleti tervet,

c) be kell mutatni a minőségbiztosítási rendszert, kitérve a meghibásodás elhárítására, illetve a karbantartásra vonatkozó szabályokra,

d) be kell mutatni a középtávú távhőigény-felmérést és a kielégítéséhez szükséges teljesítménytervet,

e) be kell nyújtani az üzletszabályzatot vagy annak tervezetét,

f)20 be kell nyújtani a távhővezeték-hálózat gerinc- és elosztóvezetékeinek léptékhelyes vonalas rajzát a távhővel ellátott terület körvonalainak térképi feltüntetésével,

g)21 ha annak megszerzése jogszabály alapján szükséges, meg kell adni

ga) a nyomástartó létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély,

gb) a vízjogi – üzemeltetési vagy fennmaradási – engedély

azonosításához szükséges adatokat, és

h)22 be kell mutatni – a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátására vonatkozóan – az önkormányzattal kötött megállapodást.

6. §23 (1) A távhőtermelői létesítési és a távhőtermelői működési engedélynek tartalmaznia kell:

a) a hőtermelő létesítmény telephelyét,

b) a hőtermelő létesítmény energiahordozójának megnevezését,

c) a hőtermelő létesítmény beépített teljesítőképességét,

d) a hőtermelő létesítmény egyéb jellemző műszaki-gazdasági adatait,

e) az üzembe helyezés időpontját, távhőtermelői létesítési engedély esetén annak tervezett időpontját,

f) a működés során és annak megszüntetése után szükséges, a környezet- és természetvédelmi hatósággal egyetértésben meghatározott környezetvédelmi feltételeket és garanciális – rekultiválási, tájrendezési, veszélyeshulladék-kezelési és egyéb – kötelezettségeket és

g) az egyéb – jogszabályban meghatározott – követelményeket.

(1a)24 A távhőtermelői létesítési engedélynek – az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell a Tszt. 14. § (3) bekezdése szerinti üzembe helyezési eljárás megvalósítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget.

(2) A távhőszolgáltatói működési engedélynek tartalmaznia kell:

a) a távhővel ellátott területi egységek megnevezését és telephelyét,

b) az ellátási terület adatait,

c) a működés megkezdésének időpontját,

d) a távhővezeték-hálózat és más szolgáltatói berendezés üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,

e) a szükséges környezet- és természetvédelmi előírásokat,

f) a felhasználói korlátozási sorrend készítésére vonatkozó követelményt és

g) az egyéb – jogszabályban meghatározott – követelményeket.

6/A. §25 (1) A távhőtermelő létesítmény, a távhőtermelői tevékenység vagy a távhőszolgáltatói tevékenység megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek – az Ákr.-ben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:

a) ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, cégjegyzékszámát és adószámát tartalmazó nyilatkozatát,

b) a kérelmező kapcsolattartójának nevét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,

c) a megszüntetés okát és tervezett időpontját és

d) annak bemutatását, hogy a megszüntetés során az önkormányzat távhőellátási kötelezettsége és a felhasználói érdekek hogyan teljesülnek.

(2) A távhőtermelő létesítmény, a távhőtermelői tevékenység vagy a távhőszolgáltatói tevékenység megszüntetésére vonatkozó engedélyben meghatározott határidőben az engedélyes köteles a távhőtermelői működési vagy a távhőszolgáltatói működési engedély visszavonását kérelmezni a Hivatalnál.

7. §26 (1) A távhőtermelői létesítési, a távhőtermelői működési és a távhőszolgáltatói működési engedély módosítása vagy visszavonása iránti kérelemnek – az Ákr.-ben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:

a) ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, cégjegyzékszámát és adószámát tartalmazó nyilatkozatát,

b) a kérelmező kapcsolattartójának nevét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét és

c) a módosítás okát és tárgyát, vagy a tevékenység megszüntetésének okát.

(1a)27 A távhőtermelői létesítési, a távhőtermelői működési és a távhőszolgáltatói működési engedély módosítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell – az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – az eredeti engedély kiadása iránti kérelem benyújtása alkalmával a 3–5. §-ban felsorolt benyújtandó dokumentumok és igazolandó adatok közül mindazok aktualizált változatát, amelyekben változás következett be a módosítási ok következtében.

(2) A távhőtermelői működési engedély visszavonására irányuló kérelem esetén a kérelemhez mellékelni kell:

a) a helyi önkormányzat értesítéséről szóló igazolást,

b) a távhőellátást érintő szerződések felmondásáról szóló dokumentációt,

c) a távhőellátáshoz szükséges eszközök felsorolását,

d) a távhőellátáshoz szükséges eszközöknek, valamint a távhőszolgáltatót érintő szerződéseknek a tevékenység megszüntetése utáni rendezéséről szóló dokumentációt,

e) a tevékenység átadásáról és a folyamatos és biztonságos ellátás biztosításáról szóló megállapodást.

(3) A távhőszolgáltatói működési engedély visszavonására irányuló kérelem esetén a kérelemhez mellékelni kell:

a) a helyi önkormányzat értesítéséről szóló igazolást,

b) a helyi önkormányzattal megkötött közszolgáltatási szerződés felmondásáról szóló dokumentációt,

c) a távhőellátást érintő szerződések – ide nem értve a felhasználóval kötött közszolgáltatási szerződések – felmondásáról szóló dokumentációt,

d) a távhőellátáshoz szükséges eszközök felsorolását,

e) a távhőellátáshoz szükséges eszközöknek, valamint a távhőtermelőt érintő szerződéseknek a tevékenység megszüntetése utáni rendezéséről szóló dokumentációt,

f) a felhasználókkal történő elszámolás ütemezésének bemutatását a várható összegek feltüntetésével,

g) a távhővel ellátott területek felsorolását felhasználói típusonként a felhasználói darabszám megadásával,

h) a tevékenység átadásáról és a folyamatos és biztonságos ellátás biztosításáról szóló megállapodást.

8. §28 (1) Ha a Tszt. szerinti engedélyes kér új létesítési vagy működési engedélyt, a 3. § (2) és a 4. § (2) bekezdésében felsorolt dokumentumokat nem kell a Hivatalhoz benyújtania, ha a Hivatalhoz korábban benyújtott dokumentumai már tartalmazzák a kért adatokat, és azok változatlan érvényességéről az engedélyért folyamodó nyilatkozik.

(2) Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, annak cégkivonatát a Hivatal a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(3) A Hivatal az engedélyeket településenként adja ki. Ha a konkrét műszaki megoldás indokolja, úgy a Hivatal az engedélyeket több településre együttesen adja ki.

(4)29 A Hivatal a Tszt. szerint nyilvánosan közzéteendő határozatait a véglegessé válástól számított tizenöt napon belül teszi közzé.

(5)30

(6)31 A hőtermelő létesítmények létesítési eljárásaiban hozott határozatot a települési önkormányzattal és az illetékes vármegyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.

8/A. §32 (1) A telephelyen 50 MW beépített összes hőteljesítménynél kisebb névleges teljesítményű távhőtermelő berendezés esetében a Tszt. 12. § (5) bekezdése szerinti egyszerűsített engedélyezési eljárásban

a) a létesítési engedély kérelmezőjének nem kell a 3. § (2) bekezdés b) pontjában,

b) a működési engedély kérelmezőjének nem kell a 4. § (1) bekezdés g) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés c) pontjában

foglaltakat teljesítenie.

(2) Az 5 MW-nál kisebb névleges hőteljesítményű létesítményre csak távhőtermelői működési engedélyt kell kérni és kiadni.

Cégjogi események, befolyásszerzés engedélyezése33

[a Tszt. 19. §-ához]

8/B. § (1) A Tszt. 19. § (1) bekezdésében meghatározott cégjogi esemény esetén a kérelmet a cégjogi eseménnyel érintett engedélyes nyújtja be a Hivatalhoz. Több érintett engedélyes esetén a kérelmet valamennyi érintett engedélyes egyenként vagy közösen nyújtja be.

(2) A Tszt. 19. § (4) bekezdésében meghatározott befolyásszerzés esetén a befolyásszerző nyújtja be a kérelmet a Hivatalhoz.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kérelemhez az 1. mellékletben meghatározottakat kell igazolni.

(4) A Tszt. 19. § (8) bekezdése szerinti kérelemhez az 1. melléklet 1. pontjában meghatározottakon kívül a kérelmező mellékeli az előzetes hozzájárulásban foglaltaknak való megfelelést alátámasztó nyilatkozatokat és az ehhez rendelkezésre álló dokumentumokat.

Az idegen ingatlanra vonatkozó jogokkal kapcsolatos eljárási szabályok

[a Tszt. 21–32. §-aihoz]

9. §34

10. § (1)35 A távhővezeték nyomvonalának, illetőleg biztonsági övezetének megállapítása érdekében a kérelmezőnek a vezetékjog iránti kérelemhez műszaki dokumentációt kell mellékelnie. A műszaki dokumentációnak magában kell foglalnia a vezetékjogi engedély nélkül létesíthető vezetékekre vonatkozó adatokat is. A vezetékjogi engedély alapját képező dokumentáció kötelező tartalmi elemeit – az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a 2. melléklet tartalmazza.

(2)36 Abban az esetben, ha a vezetékjogi engedélyezési eljárásban az érintett területen az eljáró hatóság helyszíni szemlét tart, a nyomvonalat és a nyomvonal vezetésének feltételeit a helyszíni szemle jegyzőkönyve alapján kell kialakítani.

(3)37 A vezetékjog engedélyezési eljárásban a műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal a 7. melléklet B) pontjában meghatározott szakkérdéseket az abban rögzített feltételek fennállása esetén saját hatáskörben vizsgálja. A vezetékjog engedélyezési eljárásaiban hozott határozatot az illetékes vármegyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell. Abban az esetben, ha a távhővezetéket termőföldön kell létesíteni, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben előírt földvédelmi eljárást le kell folytatni.

(3a)38

(3b)39

(4)40 Az érintett ingatlantulajdonosokat, valamint az érintett közművek tulajdonosait ügyfélnek kell tekinteni.

(5)41

(6)42 Az engedélyező hatóság a távhővezeték megvalósítását követően jogosult ellenőrizni, hogy a távhővezeték adatai az e-közműben szerepelnek-e. Amennyiben az e-közmű a távhővezeték adatait nem tartalmazza, az engedélyező hatóság a szolgáltatónál kezdeményezi a naprakész adatszolgáltatást.

10/A. §43

11. §44 A vezetékjogi engedélyre vonatkozó hatósági eljárás megindításáról szóló hirdetmény és a döntés közhírré tétele esetén nyilvánosságra kell hozni a műszaki terv részét képező, a létesíteni tervezett vezeték nyomvonalát és az azzal érintett ingatlan határvonalait, helyrajzi számát feltüntető helyszínrajzot is.

12. § A távhővezeték vagy tartószerkezetének létesítése, karbantartása, javítása, felújítása, átalakítása érdekében az idegen ingatlanon végzett munkák (a továbbiakban: idegen ingatlanon végzett munkák) megkezdése előtt legalább 15 nappal, az engedélyes köteles a munka megkezdéséről és idejéről a tulajdonost tájékoztatni.

13. § (1)45 Ha a távhővezeték vezetékjogi engedély nélkül létesül, a vezeték elhelyezését és annak műszaki biztonsági feltételeit a biztonsági övezet megállapítására is tekintettel a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal határozza meg.

(1a)46 A vezetékjogi engedély nélkül létesült távhővezetékre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha a kérelmező a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásakor igazolja, hogy az e-közmű adatszolgáltatás, ennek keretében a távhővezeték utólagos bemérése, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítése és nyilvántartásba vétele megtörtént. Az engedélyező hatóság a fennmaradási engedélyt közli a távhőszolgáltatást végzővel is.

(2)47 Ha a vezetékjoggal érintett műszaki rendszer üzemszerű működése megszűnik, a megszűnést követő 1 éven belül az engedélyes köteles – az érintett tulajdonossal történt eltérő megállapodás hiányában – a távhővezetéket és tartószerkezetét az ingatlanról eltávolítani, és a területet rendezett állapotban a tulajdonos rendelkezésére bocsátani. A távhővezeték elbontása és a vezeték megszüntetése a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz történő bejelentés alapján történik.

14. § Az engedélyező hatóság – az üzemelés biztonságának maradéktalan fenntartása mellett – elrendelheti a távhővezeték biztonsági övezetének csökkentését a távhővezeték és környezete biztonságát szolgáló más műszaki megoldás alkalmazásával. A biztonsági övezet csökkentését megalapozó műszaki megoldás költsége a kérelmezőt terheli.

14/A. §48 Az ebben az alcímben szabályozott eljárásokban a hiányzó bizonyíték az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.

14/B. §49 A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatáskörébe tartozó eljárások kivételével az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.

A távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti jogviszony

[a Tszt. 35. §-ához]

15. § (1) A távhőtermelő engedélyes a távhőtermelő létesítményét a működési engedélyben, valamint a távhőszolgáltatóval fennálló szerződésében, illetve a Tszt. 20. § (3)–(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően köteles mindaddig működtetni, amíg az adott területen a távhőszolgáltatónak az önkormányzat által meghatározott ellátási kötelezettsége fennáll.

(2) A távhőtermelő és a távhőszolgáltató köteles a távhőszolgáltatás biztonságos és folyamatos ellátása érdekében egymással együttműködni.

(3) A (2) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettség kiterjed:

a) szolgáltatási zavarok, üzemzavarok, meghibásodások elhárítására,

b) személyi és vagyonbiztonság veszélyének azonnali elhárítására,

c)50 tervszerű korlátozások és szüneteltetések, füstköd-riadó elrendelésére, illetve földgázellátás korlátozása esetén alkalmazott kényszerű szolgáltatási korlátozások összehangolt végrehajtására,

d) természeti katasztrófa miatti, vagy balesetből származó korlátozások, szolgáltatási szünetek megszüntetésére.

(4) A távhőtermelő és a távhőszolgáltató a (3) bekezdésben foglalt kötelező együttműködés kérdéseiben szerződésben állapodik meg. Az együttműködésüket kötelesek úgy kialakítani, hogy a távhő termelésében és szolgáltatásában esetleg fellépő zavarok vagy kényszerű korlátozások a lehető legrövidebb időn belül elháríthatók, megszüntethetők legyenek.

15/A. §51 (1) A távhőszolgáltatók azon egy egységként kezelt távhőrendszereik esetében, ahol a működési területükre érvényes távhőtermelői hőteljesítményigény meghaladja a 25 MW értéket, kötelesek a megújuló forrásokból, valamint a hulladék hőenergiából származó energiát biztosító hőtermelőket csatlakoztatni a távhőrendszerhez, ha

a) új fogyasztók igényeit kell kielégíteni,

b) le kell cserélniük a hőenergiát termelő meglévő saját, vagy külső termelőtől származó kapacitásaikat, vagy

c) bővíteniük kell a hőenergiát termelő meglévő kapacitásaikat.

(2) A távhőszolgáltatók azon egy egységként kezelt távhőrendszereik esetében, ahol a működési területükre érvényes méretezési külső hőmérséklet szerinti távhőtermelői hőteljesítményigény nem haladja meg a 25 MW értéket, kötelesek az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt körülmények fennállása esetén a megújuló forrásokból, valamint a hulladék hőenergiából származó energiát biztosító hőtermelők távhőrendszerhez történő csatlakoztatási lehetőségét megvizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a Hivatalt tájékoztatni.

(3) A távhőszolgáltató megtagadhatja az (1) bekezdés szerinti csatlakoztatást, és az abból származó hőenergia vásárlását, ha

a) az egy egységként kezelt távhőrendszer más hulladék hőenergia, vagy megújuló forrásokból előállított hőenergia befogadása miatt nem rendelkezik az új hőtermelő hőteljesítményének befogadásához szükséges kapacitással;

b) az (1) bekezdés szerinti hőtermelő által szolgáltatott hőenergia nem felel meg a csatlakoztatáshoz, illetve a távfűtési rendszer megbízható és biztonságos működéséhez szükséges technikai paramétereknek;

c) a távhőszolgáltató bizonyítani tudja, hogy a hozzáférés biztosítása túlzott – 7 évet meghaladóan is kimutatható mértékű – fűtési költségnövekedést eredményezne a végső felhasználók számára másik, az adott helyen rendelkezésre álló fűtési szolgáltatás igénybevételéhez viszonyítva; vagy

d) a távhőszolgáltató rendszere egy hatékony távfűtési rendszer.

(4) Ha a távhőszolgáltató a (3) bekezdés szerint megtagadja valamely távhőtermelő csatlakoztatását, a távhőszolgáltató köteles tájékoztatni a Hivatalt a megtagadás okairól, az azok fennállásának alátámasztására szolgáló adatok és vizsgálati dokumentáció csatolásával, valamint azokról a jogi, szerződéses, műszaki és gazdasági feltételekről és intézkedésekről, amelyeknek a rendszeren történő megvalósítása a csatlakozást lehetővé tenné.

(5) A Hivatal a távhőszolgáltató (4) bekezdés szerinti tájékoztatása alapján ellenőrzi az e §-ban foglaltak betartását, és a csatlakoztatás (3) bekezdés szerinti megtagadása esetén a megtagadási okok megalapozottságát. A Hivatal közli a hőtermelővel az ellenőrzése eredményét. Ha a megtagadási okok nem kellően alátámasztottak, a Hivatal kötelezi a távhőszolgáltatót a csatlakozás vizsgálatának a Hivatal útmutatása alapján történő ismételt lefolytatására, és az (1) bekezdés szerinti kötelezettsége betartására.

(6) Ha az (1) bekezdés szerinti hőtermelő csatlakoztatását a távhőszolgáltató a (3) bekezdés szerint megtagadja, és az a hőtermelő szerint nem kellően alátámasztott, a hőtermelő a távhőszolgáltató számára benyújtott csatlakozási ajánlatát mellékelve kérheti a Hivataltól annak ellenőrzését, hogy a távhőszolgáltató (4) bekezdés szerinti tájékoztatása a Hivatal felé megtörtént-e, és ha igen, akkor a csatlakozás megtagadása kellően megalapozott volt-e. A Hivatal a kérelem alapján lefolytatja az ellenőrzést, és szükség esetén az (5) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.

A távhőszolgáltatás korlátozásának általános elvei

[a Tszt. 41. §-ához]

16. § (1)52 Ha a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a felhasználói korlátozás – figyelembe véve a közintézmények saját hőtermelő teljesítményét is – nem veszélyeztetheti a közintézmények egészségügyi és szociális alapszolgáltatásainak ellátását.

(2) A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást haladéktalanul fel kell oldani.

(3)53 A földgázellátás korlátozása miatt a távhőtermelőnél fellépő termeléskiesésből adódó távhőszolgáltatási korlátozás szükséges mértékének felméréséhez a távhőszolgáltató a felhasználóktól a felméréshez szükséges nyilatkozatok beszerzésére jogosult.

17. § A távhő vételezését korlátozó eszközök, berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása és ellenőrzése, és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése a távhőszolgáltató kötelessége.

A költségmegosztók alkalmazásának és a költségek megosztásának általános szabályai54

[a Tszt. 44. § (1) bekezdéséhez]

17/A. §55 E rendelet 17/B–17/H. §-ának alkalmazásában:

1. elszámolási időszak: azon legfeljebb 12 hónap hosszúságú időszak, amelyre vonatkozóan a felhasználási helyen igénybe vett fűtési hőmennyiség és ennek díja az épületrészek között megosztásra kerül;

2.56 felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználása: a felhasználási helyen egy elszámolási időszakban igénybe vett fűtési hőmennyiségnek és a felhasználási hely épületrészeinek távhőrendszerről fűtött – a számlázás alapjául szolgáló – légtérfogatának a hányadosa (GJ/légköbméter);

2a.57 épületrész fajlagos fűtési hőfelhasználása: az épületrészen egy elszámolási időszakban igénybe vett összes fűtési hőmennyiségnek és az épületrész légtérfogatának a hányadosa (GJ/légköbméter);

3. költségmegosztó: a felhasználási helyen igénybe vett hőmennyiségnek az épületrészek közötti fogyasztásarányos megosztására alkalmas eszköz vagy műszer;

4. fűtési költségmegosztó: a fűtési hőmennyiség megosztására alkalmas eszköz vagy műszer, amely megfelel az 5. melléklet szerinti jellemzőknek, és amely lehet

a) elektronikus fűtési költségmegosztó,

b) párologtatós fűtési költségmegosztó,

c) fűtési költségmegosztás céljára alkalmazott hőfogyasztásmérő, ha települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) rendelete elszámolási mérőnek nem minősítette;

5. használati melegvíz-költségmegosztó: a felhasználási hely használati melegvíz-hálózatába beépített vízmennyiség-mérő (vízmérő), amely az épületrész melegvíz-kifolyócsapján vételezett (felhasznált) használati melegvíz mennyiségét méri, és amelyet önkormányzat rendelete távhőszolgáltatói elszámolási mérőnek nem minősített;

6. fűtött légtérfogat: a távhővel ellátott épületrészeknek az önkormányzat rendeletében meghatározott módon, ennek hiányában a távhőrendszerről fűtött épületrészeknek a szerkezeti falsíkok által határolt alapterülete és belmagasságának szorzataként számított, légköbméterben kifejezett térfogata;

7. használati melegvíz: távhővel felmelegített közműves ivóvíz;

8. hőleadó készülék: a felhasználási hely fűtési vezetékhálózatába beépített fűtőtest, radiátor, csőregiszter, a hőhordozó közeggel üzemeltetett egyéb fűtőberendezés;

9. megbízott: az a gazdálkodó szervezet, amely a tulajdonosi közösséggel kötött megbízási szerződés alapján felszereli, működteti, karbantartja a költségmegosztókat, elvégzi a költségmegosztók időszakos ellenőrzését, leolvassa, kiértékeli a költségmegosztók adatait és kiszámítja a fűtési díjmegosztási arányokat, valamint a melegvíz- díjmegosztási arányokat.

10.58 távolról leolvasható fogyasztásmérő készülék: olyan fogyasztásmérő készülék, amelynek leolvasása, adatainak rögzítése – az erre szolgáló technikai eszközökkel – az azt magába foglaló épületbe történő bejutás nélkül is lehetséges;

11.59 távolról leolvasható költségmegosztó: olyan költségmegosztó, amelynek leolvasása, adatainak rögzítése – az erre szolgáló technikai eszközökkel – az azt magába foglaló épületbe történő bejutás nélkül is lehetséges;

12.60 költségmegosztási rendszer: azonos típusú, egységes értékelési rendszerű, fűtési költségmegosztók vagy használati melegvíz-költségmegosztók rendszere.

17/B. §61 (1)62 A felhasználási helyen az egyes épületrészekre vonatkozó, fűtési célra felhasznált hőmennyiség és díjának megosztására szolgáló díjmegosztási arányokat (a továbbiakban: fűtési díjmegosztási arányok)

a) fűtési költségmegosztók alkalmazásával, a 17/E. vagy a 17/F. §-ban foglaltak szerint vagy

b) fűtési költségmegosztók hiánya esetén az épületrészek fűtött légtérfogata alapján

kell meghatározni.

(2) A fűtési díjmegosztási arányokat a tulajdonosi közösség egy elszámolási időszakra állapítja meg úgy, hogy a fűtési díjmegosztási arányok összege 100%. A fűtési díjmegosztási arányok egy elszámolási időszakon belül nem változtathatók.

17/C. §63 (1) A fűtési díjmegosztási arányok meghatározásához fűtési költségmegosztók akkor alkalmazhatók, ha

a) a felhasználási hely külön tulajdonban vagy külön használatban álló épületrészeiben felszerelt valamennyi hőleadó készülék hőleadása azonos gyártmányú, egységes értékelési rendszerű fűtési költségmegosztóval kerül meghatározásra, vagy a felhasználási hely külön tulajdonban vagy külön használatban álló épületrészeiben a fűtési hőfelhasználás költségmegosztó funkciót ellátó hőfogyasztás-mérővel önállóan mérhető,

b) a felhasználási hely valamennyi épületrészében, ahol az a falazat megbontása nélkül műszakilag megoldható, a hőleadó készülékek hőleadása szabályozható,

c) a fűtési költségmegosztó vagy a költségmegosztó funkciót ellátó fűtési hőfogyasztás-mérő felszerelését végző gazdálkodó szervezet a mérési pontosságot gyártói megfelelőségi tanúsítvánnyal igazolja,

d) a fűtési költségmegosztó vagy a költségmegosztó funkciót ellátó hőfogyasztás-mérő felszerelése a vonatkozó jogszabályi és műszaki előírásoknak megfelelően történt,

e) a fűtési költségmegosztókat a felszerelésüket követően beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával látták el, és

f) a fűtési költségmegosztók leolvasása, működőképességük és a plomba sértetlenségének ellenőrzése az elszámolási időszak végén a tulajdonosi közösség által meghatározott időpontig megtörténik.

(1a)64 A felhasználó köteles gondoskodni a közös használatú épületrészek kivételével az épületrészekben az elfogyasztott fűtési célú távhő elszámolása érdekében hiteles fűtési hőfogyasztás-mérő, valamint – ha használati meleg víz biztosítására is sor kerül – a használati meleg víz elszámolása érdekében hiteles fűtési hőfogyasztás-mérő és használati meleg víz vízmennyiség-mérő felszereléséről

a) új csatlakozás esetén, ha az új épületben kerül kialakításra vagy

b) meglévő épület esetén, ha az épületrészenkénti hiteles mérés utólagos kialakítása műszakilag megvalósítható és költséghatékony.

(1b)65 Az épületrészenkénti hiteles mérés utólagos kialakítása akkor tekinthető műszakilag nem megvalósíthatónak, ha ehhez a felhasználási hely meglévő hőellátó rendszerének olyan átalakítása szükséges, amely csökkenti az egyes épületrészek megközelítésére, elhagyására rendelkezésre álló teret, épületstatikai szempontból nem megengedett, vagy az épületrészekben kialakított lakótér olyan mértékű megváltoztatásával jár, amely jelentősen hátrányosan befolyásolja a lakótér rendeltetésszerű használatát.

(1c)66 A felhasználó a fűtési célú távhőfelhasználás épületrészenkénti hiteles mérés utólagos kialakításának költséghatékonyságát a 8. melléklet szerint elvégzett költséghatékonysági vizsgálat alapján állapítja meg. Meglévő fűtési költségmegosztó hiteles fűtési hőmennyiségmérőre történő cseréje nem tekinthető költséghatékonynak. Műszakilag megvalósítható és költséghatékony beruházás esetén a felhasználó a költséghatékonysági vizsgálat elvégzése utáni egy éven belül gondoskodik a közös használatú épületrészek kivételével a fűtési célú távhőfelhasználás épületrészenkénti hiteles mérésének kialakításáról és alkalmazásáról.

(1d)67 Azon meglévő épület esetén, ahol az elfogyasztott fűtési célú távhő épületrészenkénti hiteles mérésének utólagos kialakítása műszakilag nem megvalósítható vagy nem költséghatékony, a felhasználónak meg kell vizsgálni a fűtési költségmegosztók alkalmazásának lehetőségét. Azokon a felhasználási helyeken, ahol a fűtés egyedi szabályozhatósága nem megoldott, a fűtési költségmegosztók alkalmazása nem tekinthető költséghatékony megoldásnak. A vizsgálat általános előírásait a műszaki megvalósíthatóság tekintetében az (1b) bekezdés, a költséghatékonyság tekintetében a 8. melléklet tartalmazza, amelyektől az önkormányzat képviselő-testülete – a Tszt. 6. § (2) bekezdés j) pontja szerint – a területi sajátosságokra tekintettel eltérő egyedi rendelkezéseket állapíthat meg. Műszakilag megvalósítható és költséghatékony beruházás esetén a felhasználó a költséghatékonysági vizsgálat elvégzése utáni egy éven belül gondoskodik a közös használatú épületrészek kivételével a fűtési költségmegosztók felszereléséről és alkalmazásáról.

(1e)68 A tulajdonosi közösség képviselője vagy a megbízott nyilatkozik a távhőszolgáltató felé az (1c)–(1d) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásáról.

(2) A fűtési költségmegosztó, továbbá a költségmegosztóra felszerelt plomba sérüléséről a díjfizető köteles haladéktalanul a tulajdonosi közösség képviselőjét írásban tájékoztatni. A megsérült fűtési költségmegosztó, továbbá a költségmegosztóra felszerelt plomba pótlásának költségeit a díjfizető viseli.

(3) Párologtatós fűtési költségmegosztó – a 23/A. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – fűtési költségmegosztóként nem alkalmazható.

17/D. §69 (1) Fűtési költségmegosztók alkalmazása esetén a tulajdonosi közösség képviselője vagy a megbízott

a)70 legkésőbb a leolvasást megelőző 15 nappal írásban, figyelemfelkeltő és a díjfizetők által jól látható módon elhelyezett hirdetmény útján tájékoztatja a díjfizetőket az épületrészekben felszerelt, távolról nem leolvasható fűtési költségmegosztók leolvasásának és javasolt pótleolvasásának az időpontjáról, minden felszerelt fűtési költségmegosztó esetén a plomba sértetlensége és a költségmegosztó működőképessége ellenőrzésének kijelölt időpontjairól, a 17/E. § (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezményekről, valamint az időpont egyeztetésre szolgáló elérhetőségekről;

b) legkésőbb az elszámolási időszak végét követő 3 hónapon belül írásban, figyelemfelkeltő és a díjfizetők által jól látható módon elhelyezett hirdetmény útján tájékoztatja a díjfizetőket

ba) az elszámolási időszak kezdetéről és végéről,

bb) a felhasználási hely összes fűtött légtérfogatáról,

bc) az egyes épületrészek fűtött légtérfogatáról,

bd) a fűtési díjmegosztási arányokról és

be) mindazon adatokról, amelyekből az egyes épületrészekre jutó fűtési díjmegosztási arány kiszámítható és ellenőrizhető.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatásban a fűtési költségmegosztó pótleolvasására legkésőbb a tájékoztatásban meghatározott leolvasási időponttól számított 8 napon belüli időpontra kell időpontot kijelölni.

(3) A díjfizető kezdeményezheti az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatásban javasolt pótleolvasástól legfeljebb 3 nappal eltérő pótleolvasási időpont egyeztetését.

(4) A helyszínen végzett leolvasásról vagy pótleolvasásról, valamint a plomba működőképessége és a költségmegosztó sértetlensége helyszíni ellenőrzéséről a leolvasást, ellenőrzést végző, valamint a díjfizető által aláírt – a díjfizető esetleges véleményeltérését is tartalmazó – jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy példányát a leolvasást, ellenőrzést végző a díjfizető részére átadja. Ha a díjfizető nem teszi lehetővé a leolvasást, pótleolvasást vagy az ellenőrzést, továbbá ha a jegyzőkönyvet nem írja alá, a leolvasást, ellenőrzést végző ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíti és a jegyzőkönyv egy példányát a díjfizető részére, valamint a tulajdonosi közösség képviselőjének adja át.

(5)71 A Tszt. 44. § (1) bekezdése esetében, a díjfizető fogyasztásának megosztásával és elszámolásával kapcsolatos tevékenységért felszámítható díj a tevékenységgel járó indokolt költségeket nem haladhatja meg.

17/E. §72 (1)73 Ha a tulajdonosi közösség fűtési költségmegosztók alkalmazásáról döntött, akkor az elszámolási időszakban igénybe vett fűtési hőmennyiségnek legalább 30%-át, de legfeljebb 50%-át az épületrészek fűtött légtérfogata arányában, a fennmaradó részét fogyasztásarányosan, a fűtési költségmegosztók leolvasott adatainak alapulvételével és azoknak a 6. mellékletben meghatározott korrekciós tényezőkkel történő módosításával számított értékei arányában kell az épületrészek között felosztani. A fogyasztásarányos hányad épületrészekre történő felosztásának számítása során az egyes épületrészekre figyelembe vett fajlagos fűtési hőfelhasználás nem lehet nagyobb a felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználása 2,5-szeresénél.

(2) Ha az épületrészen belül nem lehetséges fűtési költségmegosztó felszerelése valamennyi hőleadó készüléken, akkor azon hőleadó készülékek hőleadását, amelyek esetében a fűtési költségmegosztók felszerelése műszaki okból nem lehetséges, a felhasználási helyen felszerelt hőleadó készülékek egységnyi teljesítményére eső átlagos fogyasztás és a hőleadó készülék teljesítményének szorzataként kell számítással meghatározni és figyelembe venni.

(3) Az épületrészre jutó fűtési díjmegosztási arányt a felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználásának a 2,5-szerese és az épületrész fűtött légtérfogatának szorzatából számított hőmennyiség figyelembevételével kell meghatározni, ha:

1. a díjfizető nem tette lehetővé a fűtési költségmegosztók

a) felszerelését,

b)74 szerződésben meghatározott módon és időpontban történő leolvasását vagy adatszolgáltatását,

2. a díjfizető a fűtési költségmegosztót önkényesen leszerelte, vagy

3. a fűtési költségmegosztók leolvasása, vagy ellenőrzése alkalmával megállapítható, hogy az épületrész bármely fűtési költségmegosztója vagy az azokon elhelyezett plomba sérült.

(3a)75 Abban az esetben, ha annak ellenére, hogy a fűtési költségmegosztók alkalmazása a 8. melléklet szerint elvégzett vizsgálat eredményeként költséghatékony megoldásnak minősül, valamely felhasználási hely tulajdonosi közössége nem a Tszt. 43. § (5b) bekezdése szerint jár el, akkor mindaddig, amíg a Tszt. 43. § (5b) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek, az érintett felhasználási hely esetén az épületrészekre kiszámlázandó fűtési hőmennyiséget a felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználása 2,5-szeresének és az épületrészek fűtött légtérfogatának a szorzataként kell meghatározni.

(4) A fűtési költségmegosztó meghibásodása esetén – a leolvasás adatainak rögzítése során – az adott hőleadó készülék hőleadását a felhasználási hely azonos fekvésű és funkciójú helyiségeiben felszerelt hőleadó készülékek hőleadásának átlagaként kell figyelembe venni.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat a fűtési költségmegosztó leolvasása vagy ellenőrzése során észlelt meghibásodás tényének a leolvasást, ellenőrzést végző által írásban történő rögzítésének napjától kezdve az új vagy megjavított és plombával ellátott fűtési költségmegosztó üzembe helyezésének napjáig kell alkalmazni.

17/F. §76 (1) Ha a felhasználási hely tulajdonosi közössége – társasház esetében a szervezeti-működési szabályzat, lakásszövetkezetnél az alapszabály rendelkezéseivel összhangban – a 17/E. §-tól eltérő költségmegosztási módszert fogad el, akkor azt az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló jogszabály szerinti energetikai tanúsítvánnyal, megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező tanúsítványt végző által valamennyi épületrészre kiterjedően elkészített, a felhasználási helyre vonatkozó részletes energetikai számítással kell alátámasztani.

(2) Ha a tulajdonosi közösség az (1) bekezdés szerinti döntést hozott, akkor a felhasználási helyen az elszámolási időszakban igénybe vett fűtési hőmennyiségnek az épületrészek fűtött légtérfogata arányában felosztandó, valamint a fűtési költségmegosztók leolvasott adatai arányában fogyasztásarányosan felosztandó hányadait úgy kell meghatározni, hogy azok százalékos arányban kifejezett összege 100%.

17/G. §77 (1) A felhasználási helyen a használati melegvíz készítéséhez igénybe vett hőmennyiség és díjának épületrészek közötti megosztására szolgáló díjmegosztási arányok (a továbbiakban: melegvíz-díjmegosztási arányok) meghatározása a felhasználási hely tulajdonosi közösségének – társasház esetében a szervezeti-működési szabályzat, lakásszövetkezetnél az alapszabály rendelkezéseivel összhangban meghozott – döntése alapján a következő módokon történhet:

a) használati melegvíz-költségmegosztók alkalmazásával a használati melegvíz-költségmegosztókon mért fogyasztási adatok alapulvételével a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, vagy

b) az épületrészekben felszerelt melegvíz-kifolyócsapok számának alapulvételével.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti költségmegosztás akkor alkalmazható, ha:

a) a használati melegvíz-költségmegosztókat a költségmegosztásban részt vevő épületrészek melegvíz kifolyó-csapjait megelőző vezetékszakaszába beszerelték,

b) a használati melegvíz-költségmegosztók beszerelése a műszaki előírásoknak megfelelően történt,

c) a használati melegvíz-költségmegosztókat azonosító számmal és a felszerelését követően illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával látták el, és

d) a használati melegvíz-költségmegosztók leolvasása, továbbá működőképességének és a plomba sértetlenségének ellenőrzése meghatározott rendszerességgel, de legalább évente egy alkalommal megtörténik.

(3) Egy felhasználási helyen az épületrészekre megállapított használati melegvíz-díjmegosztási arányok összege 100%.

(4) A használati melegvíz-költségmegosztó vagy az arra felszerelt plomba sérüléséről a díjfizető köteles a tulajdonosi közösség képviselőjét haladéktalanul írásban tájékoztatni. A megsérült használati melegvíz-költségmegosztó, továbbá a költségmegosztóra felszerelt plomba pótlásának költségeit a díjfizető viseli.

(5) Ha a melegvíz-díjmegosztási arányok meghatározása az (1) bekezdés a) pontja szerint kerül sor és

a) a díjfizető nem tette lehetővé a használati melegvíz-költségmegosztó felszerelését, szerződésben meghatározott módon és időpontban történő leolvasását,

b) a díjfizető a használati melegvíz-költségmegosztót önkényesen leszerelte, vagy

c) a használati melegvíz-költségmegosztók leolvasása vagy ellenőrzése alkalmával megállapítható, hogy a használati melegvíz-költségmegosztó vagy annak plombája sérült,

akkor a tulajdonosi közösség az adott épületrészre alkalmazandó használati melegvíz-díjmegosztási arányt határozhat meg, amely nem lehet nagyobb a felhasználási helyen a legnagyobb használati melegvíz-felhasználású épületrész melegvíz-felhasználásának 1,5-szeresénél és amely a használati melegvíz-költségmegosztó felszerelésének vagy leolvasásának megakadályozásától, önkényes leszerelésétől vagy sérülésének megállapításától alkalmazandó.

(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tulajdonosi közösség képviselője vagy a megbízott

a)78 leolvasást megelőzően 15 nappal írásban, figyelemfelkeltő és a díjfizetők által jól látható módon elhelyezett hirdetmény útján tájékoztatja a díjfizetőket az épületrészekben felszerelt, távolról nem leolvasható használati melegvíz-költségmegosztók leolvasásának és javasolt pótleolvasásának időpontjáról, minden, az épületrészekben felszerelt használati melegvíz-költségmegosztó esetén a plomba sértetlensége és a költségmegosztó működőképessége ellenőrzésének időpontjairól, az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeiről, valamint az időpont-egyeztetésre szolgáló elérhetőségekről,

b) legkésőbb a használati melegvíz-költségmegosztók leolvasását követő 1 hónapon belül írásban, figyelemfelkeltő és a díjfizetők által jól látható módon elhelyezett hirdetmény útján tájékoztatja a díjfizetőket a leolvasás eredményeként az egyes épületrészekre megállapított használati melegvíz-díjmegosztási arányról.

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatásban a használati melegvíz-költségmegosztó pótleolvasására legkésőbb a tájékoztatásban meghatározott leolvasási időponttól számított 8 napon belüli időpontra kell időpontot kijelölni.

(8) A díjfizető kezdeményezheti a (6) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatásban javasolt pótleolvasástól legfeljebb 3 nappal eltérő pótleolvasási időpont egyeztetését.

(9) A helyszínen végzett leolvasásról vagy pótleolvasásról, valamint a plomba működőképessége és a költségmegosztó sértetlensége helyszíni ellenőrzéséről a leolvasást, ellenőrzést végző, valamint a díjfizető által aláírt – a díjfizető esetleges véleményeltérését is tartalmazó – jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy példányát a leolvasást, ellenőrzést végző a díjfizető részére átadja. Ha a díjfizető nem teszi lehetővé a leolvasást, pótleolvasást vagy az ellenőrzést, továbbá ha a jegyzőkönyvet nem írja alá, a leolvasást, ellenőrzést végző ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíti és a jegyzőkönyv egy példányát a díjfizető részére, valamint a tulajdonosi közösség képviselőjének adja át.

17/H. §79 (1)80 A felszerelt költségmegosztók és az egyedi szabályozók működtetéséről, karbantartásáról, időszakos ellenőrzéséről, adatainak leolvasásáról, kiértékeléséről és a fűtési díjmegosztási arányok, valamint a melegvíz-díjmegosztási arányok kiszámításáról a felhasználó gondoskodik és viseli az ezekkel kapcsolatos költségeket.

(2) A tulajdonosi közösség az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátására vonatkozó kötelezettségét megbízott útján is teljesítheti.

(3) Ha a tulajdonosi közösség a (2) bekezdés szerint megbízási szerződést köt, akkor az ellenőrzést, a leolvasást, a kiértékelést és a díjmegosztási arányok kiszámítását végző megbízott és a tulajdonosi közösség közötti szerződésnek tartalmaznia kell legalább:

a) a felhasználási hely címét, helyrajzi számát,

b) az egyes épületrészek elhelyezkedésének (lépcsőház, emelet, ajtó) és fűtött légtérfogatának adatait,

c) a felhasználási helyen alkalmazandó költségmegosztók típusát,

d) a költségmegosztók leolvasásának, pótleolvasásának gyakoriságát, időpontjait,

e) a leolvasási értesítések módját,

f) a költségmegosztókról leolvasott adatokkal kapcsolatos dokumentálási feladatokat, a dokumentumok tulajdonosi közösség képviselője részére történő átadásának módját, gyakoriságát, az adatok megőrzési idejét és a betekintési jogosultság meghatározását,

g) a fogyasztói beadványok (panaszok) kezelésének módját,

h) a tulajdonosi közösség, illetve a megbízott kötelezettségeit és jogait, különösen a költségmegosztók ellenőrzésével, leolvasásával, kiértékelésével, a díjmegosztási arányok meghatározásával, a díjfizetők tájékoztatásával kapcsolatban,

i) a megbízott díját, a díj kiegyenlítésének módját,

j) az alkalmazott korrekciós tényezőket.

(4) Az épületrészben felszerelt költségmegosztók alkalmazásának feltételeit a díjfizető biztosítja. A díjfizető köteles a tulajdonosi közösség képviselőjével vagy a megbízottal együttműködni.

(5) Ha a távhőszolgáltatás díjának megfizetésére megállapodás alapján harmadik személy köteles, akkor az épületrész tulajdonosának és e harmadik személynek együttes írásbeli kérelmére a tulajdonosi közösség képviselője a fűtési és használati melegvíz-költségmegosztással kapcsolatos értesítéseket e harmadik személynek kézbesíti.

(6) A tulajdonosi közösség képviselője köteles biztosítani a díjfizető részére – egyeztetett helyen és időpontban – az általa használt épületrészre megállapított díjmegosztási arányok számításába való betekintést.

(7) A díjmegosztási arányok utólagosan csak számítási hiba esetén, a tulajdonosi közösség képviselőjének a távhőszolgáltatóhoz írásban történt bejelentésére módosíthatók. A díjmegosztási arányok utólagos módosításáról szóló bejelentésről, a díjmegosztási arányok utólagos módosításáról, a módosítás okáról, tartalmáról és hatásairól a tulajdonosi közösség képviselője tájékoztatja a díjfizetőket.

(8)81 Fűtési hőfogyasztás-mérő vagy vízmennyiség-mérő alkalmazása esetén a részszámla akkor alapulhat távhőszolgáltató általi statisztikai elemzéssel (becsléssel) megállapított energiamennyiségen, ha az adott időszakra vonatkozóan nem kerül sor

a) a fűtési hőfogyasztás-mérő és vízmennyiség-mérő leolvasására, vagy

b) az a) pont szerinti leolvasás hiányában a felhasználó adatszolgáltatása keretében a fűtési hőfogyasztás-mérő és vízmennyiség-mérő mérőállásának bejelentésére a távhőszolgáltatónál.

A távhőszolgáltatók által üzemeltetett honlap és a Távhő Közszolgáltatási Szabályzat82

17/I. §83 (1)84 A távhőszolgáltató közzétételi kötelezettségei teljesítése érdekében honlapot tart fenn, és azon – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben meghatározott adatokon, információkon túl – a Tszt. 57/C. §-ában, a 3. melléklet 26.3. pontjában és a 4. mellékletben meghatározott adatokat, információkat, dokumentumokat közzéteszi.

(2) A távhőszolgáltató a 4. melléklet VII-XI. pontjában foglalt táblázatok adattartalmának honlapján való közzététele során biztosítja a hőközpontonkénti egyedi lekérdezés lehetőségét is.

(2a)85 A Tszt. 57/C. §-ában és a 3. melléklet 26.3. pontjában előírt adatokat a rendelkezésre állást, illetve tudomásszerzést követő 5. munkanapig, a 4. mellékletben előírt adatokat minden év március 31-ig kell közzétenni.

(3) A távhőszolgáltató két évig nem törölheti honlapjáról a közzétett adatokat.

(4)86 A távhőszolgáltató az üzletszabályzatának jóváhagyott módosításáról 30 napon belül a honlapján és az ügyfélszolgálatán közzétett, továbbá – amennyiben a távhőszolgáltató a felhasználóval történő kapcsolattartás érdekében azzal rendelkezik – a felhasználó elektronikus levélcímére, valamint a távhőszolgáltató által működtetett mobil alkalmazásban megküldött rövid tartalmi összefoglalóban tájékoztatja felhasználót a jogait vagy kötelezettségeit közvetlenül érintő módosítások lényegi elemeiről. Az összefoglaló tartalmazza az üzletszabályzat elérhetőségére mutató hivatkozást is. A honlapon és ügyfélszolgálaton az összefoglaló közzétételének időtartama legalább 3 hónap.

A közszolgáltatási szerződés felmondása alóli mentességre vonatkozó részletes szabályok87

17/J. §88 A Tszt. és e rendelet alkalmazásában közintézményi felhasználó

a)89 az óvoda, általános iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvoda, iskola vagy szakképző intézmény, és az ezekhez tartozó kollégium, ha

aa) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy

ab)90 köznevelési szerződéssel, fenntartói megállapodással, illetve együttműködési megállapodással rendelkezik,

b) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerinti ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, valamint a hajléktalan személyek nappali ellátását biztosító szociális intézmény, ha

ba) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy

bb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik,

c)91 a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és szolgáltató, napközbeni gyermekfelügyelet, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozói otthon és javítóintézet, ha

ca) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy

cb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik,

d) az egészségügyről szóló törvény szerinti fekvőbeteg-szakellátást biztosító egészségügyi intézmény, ha

da) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy

db) egészségügyi közszolgáltatás biztosítására vonatkozó hatályos szerződéssel rendelkezik.

17/K. §92 (1) A közintézményi felhasználó a Tszt. 51/A. §-a szerinti moratórium (a továbbiakban: moratórium) biztosítását a moratóriummal érintett időszakot (a továbbiakban: moratóriumi időszak) legalább 15 nappal megelőzően kezdeményezi a távhőszolgáltatónál.

(2) A közintézményi felhasználó a moratórium biztosításának kezdeményezésével egyidejűleg az alábbi dokumentumokkal igazolja, hogy a Tszt. 51/A. §-ában és e rendelet 17/J. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel:

a) a 17/J. § a) pont aa) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel,

b)93 a 17/J. § a) pont ab) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos köznevelési szerződéssel, fenntartói megállapodással, illetve együttműködési megállapodással,

c) a 17/J. § b) pont ba) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel,

d) a 17/J. § b) pont bb) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos ellátási szerződéssel,

e) a javítóintézet kivételével a 17/J. § c) pont ca) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel,

f) a javítóintézet kivételével a 17/J. § c) pont cb) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos ellátási szerződéssel,

g) a javítóintézet alapító okirattal, és

h) a 17/J. § d) pontja szerinti közintézményi felhasználó hatályos közfinanszírozási szerződéssel.

17/L. §94 (1) A távhőszolgáltató a moratórium biztosítására irányuló kezdeményezés beérkezésétől számított 5 napon belül értesíti a közintézményi felhasználót, arról, hogy a 17/K. § (2) bekezdésében hivatkozott feltételeknek

a) megfelel, valamint arról, hogy a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében foglalt időszakra biztosítja vagy

b) nem felel meg, valamint tájékoztatást ad annak indokáról is.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elutasítás nem akadálya a moratórium ismételt kezdeményezésének.

17/M. §95 (1) A távhőszolgáltató a közintézményi felhasználó moratóriumi időszak alatti fogyasztásából eredő fizetési kötelezettségéről a moratóriumi időszakot követő 10 napon belül tájékoztatja a közintézményi felhasználót.

(2) A közintézményi felhasználó az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségét egyenlő részletekben minden hónap utolsó napjáig, legkésőbb a moratóriumi időszakot követő december 31-éig teljesíti. A távhőszolgáltató a közintézményi felhasználóval ettől eltérően is megállapodhat, a távhőszolgáltató azonban a moratórium biztosítását nem teheti függővé e megállapodás megkötésétől.

Záró rendelkezések96

18. §97

19. §98

20. §99

21. §100 A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető, továbbá a felhasználó képviselője és a díjfizető közötti jogviszony általános szabályait, valamint a fűtéshez és a használati melegvíz készítéshez felhasznált hőmennyiség külön történő meghatározásának módját és feltételeit – a Tszt. 52. § (1) bekezdésben meghatározott Távhő Közszolgáltatási Szabályzatot (a továbbiakban: TKSz) – e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

22. §101

23. § (1)102 Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével – a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

(2) A 11. §-ban hivatkozott Ket. szerinti hirdetményi közzététel 2005. november 1. napján lép hatályba.

23/A. §103 (1) E rendeletnek a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Korm. rendelet) megállapított 17/A–17/H. §-át – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2011. szeptember 1-jét követően induló első elszámolási időszak kezdetétől kell alkalmazni.

(2)104 E rendeletnek a Mód. Korm. rendelettel megállapított rendelkezései alapján a tulajdonosi közösség és a megbízott közötti, a Mód. Korm. rendelet hatálybalépése105 előtt kötött szerződéseket legkésőbb a 2014. január 1-jét követően induló első elszámolási időszak kezdetéig kell módosítani.

(3) Párologtatós fűtési költségmegosztó a Mód. Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően alkalmazott párologtatós fűtési költségmegosztó cseréje esetén alkalmazható.

23/B. §106 E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Korm. rendelet2.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Korm. rendelet2. hatálybalépését107 követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

23/C. §108 E rendeletnek az egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 202/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. 4. Korm. rendelet) 1. § (1) bekezdésével megállapított 17/C. § (1a) bekezdését a Mód. 4. Korm. rendelet hatálybalépésének109 napját megelőzően meghirdetett energiahatékonysági pályázatok keretében megvalósuló jelentős felújítások esetében nem kell alkalmazni.

23/D. §110 E rendeletnek a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. rendelet) megállapított rendelkezéseit a Mód. rendelet hatálybalépését111 követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

24. §112 Ez a rendelet az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9a–9c. és 11a. cikkének, VIIa. mellékletének, valamint az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 6., 8., 10. pontjának és Melléklet 4. pontjának való megfelelést szolgálja.

25. §113 Ez a rendelet a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

26. §114 E rendelet 15/A. §-a az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 14. pont b) alpontjának való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez115

Cégjogi esemény, befolyásszerzés esetén a kérelemhez benyújtandó iratok és adatok

1. A 8/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti kérelemhez – a kérelem tárgyától függően – benyújtandó iratok, adatok – az 1.5.1. és 1.6. pont szerintiek kivételével – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat formájában:

1.1. a kérelmező nyilatkozata, amely tartalmazza a befolyásszerző és az érintett engedélyes cégnevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, képviselőjének nevét, elérhetőségét, továbbá a Hivatal által kiadott engedélyeinek típusát és számát,

1.2. a jogi képviselővel eljáró engedélyes vagy befolyásszerző esetében a képviseleti jogosultság igazolása, ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza,

1.3. a hatósági jóváhagyásra irányuló kérelem tárgya, a hatósági jóváhagyást igénylő ügylet célja és részletes bemutatása,

1.4. az eljárási díj kérelmezőnkénti – közösen benyújtott kérelem esetén valamennyi kérelmező általi – megfizetésének igazolása,

1.5. ha a kérelmező külföldön bejegyzett gazdasági társaság,

1.5.1. a vállalkozás létrejöttére irányadó jog szerinti nyilvántartásba vételért felelős hatóság által kiállított hiteles igazolás a vállalkozás nyilvántartásba vételéről és a nyilvántartott adatokról és annak magyar nyelvű fordítása,

1.5.2. a tényleges tulajdonos neve olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság esetében, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)–c) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető,

1.6. annak – közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánnyal, vagy ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködése során ellenjegyzett aláírásmintával vagy annak hiteles másolatával történő – igazolása, hogy a kérelemhez csatolt iratokat aláíró személyek aláírása hiteles, abban az esetben, ha ennek ténye a cégnyilvántartásból nem állapítható meg,

1.7. a cégjogi eseményben vagy befolyásszerzésben érintett engedélyes, továbbá a befolyásszerzés esetén a befolyásszerző külön-külön nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy hozzájárul a kérelemhez mellékelt iratokban foglaltak valódiságának a Hivatal által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

2. A 8/B. § (1) bekezdése szerinti kérelemhez az 1. pont szerinti iratokon és adatokon kívül – az ügylet tárgyától függően – benyújtandó iratok, adatok teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat formájában:

2.1. az engedélyes legfőbb döntéshozó szervének a kérelem tárgyát képező ügyletről szóló döntése,

2.2. a kérelem tárgyát képező ügyletre vonatkozó szerződéstervezet,

2.3. az átalakulási terv, a vagyonmérleg, illetve vagyonleltár tervezetek (szerkeszthető formátumban is),

2.4. a könyvvizsgálói jelentések,

2.5. a függő követelések és függő kötelezettségek bemutatása és azoknak a cégjogi esemény időpontjára vonatkozó megosztási arányát tartalmazó nyilatkozat,

2.6. a hatósági engedélyek felsorolása és cégjogi eseményt követő, jogutódok közötti tervezett megosztása,

2.7. a szerződésállományról, különösen tüzelőanyag vásárlási szerződés, hőértékesítési szerződés, hővásárlási szerződés cégjogi eseményt követő megosztásáról szóló nyilatkozat,

2.8. telephelyi megosztás esetén

2.8.1. a telephelyi megosztás bemutatását tartalmazó nyilatkozat, különös tekintettel az engedélyesi tevékenység megosztás utáni független és folyamatos továbbműködését biztosító műszaki átalakítási igényekre és az elszámolási fogyasztásmérők kiépítésére,

2.8.2. a cégjogi esemény előtti és utáni állapotra vonatkozó hőséma,

2.9. az engedélyesi tevékenység folytatásához szükséges szakszemélyzet rendelkezésre állásának bemutatásáról szóló nyilatkozat,

2.10. a cégjogi esemény időpontját követő 6 hónapra vonatkozó likviditási terv (havi bontásban, szerkeszthető formátumban),

2.11. a biztosítéki igényről, illetve az igénytámasztó megnevezéséről és az igény mértékének megjelöléséről szóló előzetes nyilatkozat,

2.12. tőkekivonás céljából történő tőkeleszállítás esetén a döntés alapjául szolgáló közbenső mérleg és annak bemutatása (mennyiségben és értékben), hogy a tőkekivonás mely eszközökkel valósul meg (szerkeszthető formátumban is).

3. A 8/B. § (2) bekezdése szerinti kérelemhez az 1. pont szerinti iratokon és adatokon kívül benyújtandó iratok, adatok teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat formájában:

3.1. a befolyásszerzésre irányuló ügyletet megelőző, valamint az ügylet zárása után kialakuló társasági (engedélyesi) struktúrát mutató ábra a közvetlen tulajdoni és irányítási viszonyok feltüntetésével,

3.2. az ügyletre vonatkozó szerződés (aláírt szerződés hiányában szerződéstervezet), valamint – amennyiben a befolyásszerző gazdasági társaság, úgy – a döntéshozójának a befolyásszerzés megvalósításáról szóló döntése, továbbá az engedélyes döntéshozójának a befolyásszerzés megvalósításáról szóló döntése,

3.3. a 3.2. pont szerinti döntés hiányában a befolyásszerző, illetve az engedélyes nyilatkozata arról, hogy a befolyásszerzés kérdésében az engedélyes, illetve a befolyásszerző létesítő okirata szerint nem szükséges döntést hozni.

2. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez116


Vezetékjogi engedély dokumentációja

1.117 Műszaki leírás (1 db)
A létesítendő vezeték megnevezése:
A beruházás adatai:
a) a beruházó megnevezése és címe,
b) a beruházás engedélyezésének adatai,
c) a beruházás célja, rendeltetése.
Az üzemben tartó megnevezése és címe:
A vezeték műszaki adatai:
– a névleges nyomás,
– a nyomvonal teljes hossza,
– a vezetékek teljes hossza,
– a vezetékek mérete és anyaga,
– egyéb jellemző adatok (pl. a szállítandó közeg megnevezése, nyomása, hőmérséklete).
A nyomvonal leírása
A vezeték létesítése által érintett területek tulajdonosai
Nyomvonalrajzok rajzszáma, kelte, mennyiségük
Jegyzőkönyv a helyszíni szemléről
A 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű meglévő és kivágandó faállomány megjelölése
Nyilatkozat hogy a tárgyi vezeték az érintett ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem akadályozza

2.118 Kiviteli tervdokumentáció (1 db)
– műszaki leírás
– nyomvonal terv
– hossz-szelvények, kereszt-szelvények, részlettervek
– térkép másolatok
– közmű üzemeltetői, tulajdonosi hozzájárulások, nyilatkozatok
5 db nyomvonalterv
– közműegyeztetések bizonylatai
Táblázatosan (1 db):
– helyrajzi számonként a tervezett vezeték által igénybe vett tervezett vezeték hosszát (m)
– a biztonsági övezet területét (m2)
– a tervezett műtárgyak megnevezését és darab számát az általuk elfoglalt területet (m2)

3.119 Az e-közműt üzemeltető szervezet tanúsítványa arról, hogy a tárgyi vezeték üzemben tartója regisztrált e-közmű adatszolgáltató.

3. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez


Távhő Közszolgáltatási Szabályzat120

Általános rendelkezések

1.121 A Tszt. 52. § (1) bekezdésében meghatározott Távhő Közszolgáltatási Szabályzat (a továbbiakban: TKSz) tartalmazza a távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető, továbbá a felhasználó képviselője és a díjfizető közötti közszolgáltatási jogviszony általános szabályait.

2.1. E szabályzat alkalmazásában:
2.1.1. A távhőszolgáltatás az ellátás módja szerint lehet:
2.1.1.1. hőátalakítás nélküli távhőenergia szolgáltatás, amely esetben a távhőszolgáltató a távhőt közvetlenül adja át a felhasználónak,
2.1.1.2. hőátalakítással megvalósuló távhőenergia szolgáltatás, amely esetben a távhőszolgáltató a távhőt a hőátalakító berendezés működtetésével a felhasználói vezetékhálózat hőhordozó közegét felmelegítve adja át a felhasználónak;
2.1.2. a 2.1.1.2. pont szerinti hőátalakítással megvalósuló távhőenergia szolgáltatás az ellátás célja szerint lehet:
2.1.2.1. fűtési célú távhőszolgáltatás, amely esetben a távhőszolgáltató a távhőt a hőátalakító berendezés működtetésével a felhasználói fűtési-vezetékhálózat részére adja át a felhasználónak,
2.1.2.2. használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás, amely esetben a távhőszolgáltató a távhőt a hőátalakító berendezés működtetésével a közműves ivóvizet felmelegítve adja át a felhasználónak, amely lehet:
2.1.2.2.1. vízfelmelegítés-szolgáltatás, amely esetben nem a távhőszolgáltató által rendelkezésre bocsátott közműves ivóvíz felmelegítése történik,
2.1.2.2.2. melegvíz-szolgáltatás, amely esetben a távhőszolgáltató által rendelkezésre bocsátott közműves ivóvíz felmelegítése történik;
2.1.3. a távhőszolgáltatás a hőmennyiségmérés helye szerint lehet:
2.1.3.1. hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás, amikor a távhőszolgáltató az elfogyasztott távhő mennyiségét a hőközpontban, vagy a hőfogadó állomáson hiteles hőmennyiségmérővel méri (a továbbiakban: hőközponti mérés),
2.1.3.2. épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás, amikor a távhőszolgáltató az elfogyasztott távhő mennyiségét a felhasználó tulajdonában lévő épületrész ellátását szolgáló felhasználói vezetékhálózaton elhelyezett hiteles hőmennyiségmérővel méri;
2.1.4. a teljesítési hely:
2.1.4.1. hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a csatlakozási pont,
2.1.4.2. épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a felhasználói vezeték-hálózaton elhelyezett hiteles hőmennyiségmérő felhasználó felőli oldala;
2.1.5–2.1.6.122
2.1.7. fűtési időszak: az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időszak;
2.1.8. hiteles mérés: amely a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény szerint joghatással járó mérésnek minősül.
2.2. A 2.1.1.2. pont szerinti esetben a felhasználói fűtési vezetékhálózat hőhordozó közegének, valamint a használati melegvíznek a felhasználói cirkulációs vezetékben történő keringetése a távhőszolgáltató feladata, a keringetés lehetőségének biztosítása a felhasználó feladata. A felhasználói fűtési vezetékhálózat hőhordozó közegét a felhasználó biztosítja.
2.3. Ha a hőközpontot, illetőleg a hőfogadó állomást a távhőszolgáltató üzemelteti, az ingatlantulajdonos a berendezés elhelyezésére szolgáló helyiség zavartalan megközelítését és használatát köteles a távhőszolgáltató részére biztosítani. A hőközpontot, a hőfogadó állomást és azok tartozékait magában foglaló, a távhőszolgáltató által használt helyiség belső karbantartása – eltérő megállapodás hiányában – a távhőszolgáltató feladata.

Előzetes tájékoztatás, igénybejelentés

3.1. Az új felhasználási hely létrehozásában vagy a többletteljesítmény lekötésében érdekelt építtető, a tulajdonos vagy képviselőjük (a továbbiakban együtt: érdekelt) a távhőszolgáltatás, illetőleg a többletteljesítmény iránti igény kielégítésének feltételeiről még az igénybejelentés előtt tájékoztatást kérhet, amelyre a távhőszolgáltató a megkeresés beérkezésétől számított 30 napon belül írásban köteles válaszolni.
3.2. A távhőszolgáltatói tájékoztatásnak tartalmaznia kell, az érdekelt előzetes tájékoztatás iránti kérelmében előadottak és a mellékelt iratokban, tervekben foglalt adatok és igények figyelembevételével, a szükséges műszaki-gazdasági feltételeket, az egyes szükséges engedélyeket, hozzájárulásokat és az eljárás módját.
3.3. Az érdekelt kérésére a távhőszolgáltató köteles a felhasználói hőközpont tervezéséhez szükséges adatokról, a Tszt. 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a megkeresés beérkezésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatást adni.

4.1. A távhőszolgáltatásra, illetőleg a többletteljesítményre vonatkozó igényt az érdekeltnek a távhőszolgáltatónál írásban kell bejelentenie. A szerződésmódosítás érdekében történő igénybejelentésnek tartalmaznia kell:
4.1.1. a szerződő fél azonosítására alkalmas adatokat;
4.1.2. a felhasználási hely címét, helyrajzi számát;
4.1.3. a távhőmennyiség mérésének a szabályzat 2.1.3. pontja szerinti helyét;
4.1.4. a felhasználási helyen vételezni kívánt legnagyobb hőteljesítményt és a tervezett éves hőigényt;
4.1.5. a távhővételezés megkezdésének tervezett időpontját;
4.1.6. a távhő felhasználásának célját (fűtés, használati melegvíz-készítés, technológiai cél, hőhordozóval együttes igénybevétel).
4.2. Az igénybejelentésre a távhőszolgáltató a megkeresés beérkezésétől számított 30 napon belül írásban köteles válaszolni. Egyéb felhasználó esetében a távhőszolgáltató az igénylőtől a 4.1. pontban felsoroltakon túlmenően további kiegészítő adatokat kérhet.
4.3. A 4.2. pont szerinti válasznak tartalmaznia kell:
4.3.1. az igény kielégítésének műszaki feltételeit, a bekapcsoláshoz szükséges, az igénybejelentő által elvégzendő munkálatok megjelölését,
4.3.2. az igénybejelentőt terhelő költségek jogcímét, mértékét, a fizetendő csatlakozási díj összegét,
4.3.3. azt az időtartamot, ameddig a távhőszolgáltató az általa adott ajánlathoz kötve van, amely 90 napnál rövidebb nem lehet.
4.4. A távhőszolgáltató által közölt feltételek elfogadásáról az igénybejelentő írásban köteles nyilatkozni.

5. Ha a felhasználói berendezés létesítéséhez valamely engedély vagy idegen ingatlan igénybevétele szükséges, az engedélyeket (ideértve az esetleg szükséges vezetékjogi engedélyt is) az igénybejelentő köteles megszerezni.

6.123 Az előzetes tájékoztatás és az igénybejelentés megtörténtét követően a távhőszolgáltató és az igénybejelentő a felhasználási hely távhőszolgáltatásba való bekapcsolásának megvalósulásához szükséges feltételeket szerződésben rögzítheti. Abban az esetben, ha az igénybejelentő nem azonos a felhasználóval, a szerződésben meg kell jelölni a távhőszolgáltatóval közszolgáltatási szerződést kötő felhasználót.

7.1.124 Ha az igénybejelentő az igénybejelentés visszaigazolásában, illetőleg a 6. pont szerinti megállapodásban foglalt kötelezettségeket teljesítette, a távhőszolgáltató az e pontban foglaltak teljesítésről szóló igazolások beérkezésétől számított 30 napon belül köteles a közszolgáltatási szerződés tervezetét az igénybejelentő részére átadni.
7.2.125 Ha a közszolgáltatási szerződés tervezetének elkészítéséhez szükséges, a 7.1. pont szerinti igazolások nem állnak a távhőszolgáltató rendelkezésére, abban az esetben a távhőszolgáltató köteles az érdekelteket a hiányzó igazolások pótlására felhívni, az igazolások beérkezésétől számított 15 napon belül. Ebben az esetben a 7.1. pont szerinti határidő az igazolások pótlásának teljesítésével kezdődik.
7.3. Ha az igénybejelentő a szerződéstervezetet a kézhezvételtől számított 30 napon belül aláírva nem küldi vissza a távhőszolgáltatónak, vagy arról érdemben nem nyilatkozik, a távhőszolgáltató ajánlati kötöttsége megszűnik.
7.4.126 A közszolgáltatási szerződésben megnevezett felhasználót a szerződésben meghatározott időponttól illetik meg és terhelik az abban foglalt jogok és kötelezettségek, ezen időpontig az igénybejelentőt kell felhasználónak tekinteni.

8. A csatlakozási díj fizetésére és az igénybejelentésre vonatkozó 3–6. pontokban foglalt rendelkezések nem érintik azokat a felhasználókat, akik a távhőszolgáltatásba már bekapcsolt felhasználási helyek tulajdonosváltozása miatt válnak új felhasználókká, feltéve, hogy többletteljesítmény igényük nincs. A felhasználási hely műszaki jellemzőinek változása esetén értelemszerűen alkalmazni kell a 3–6. pontokban foglaltakat is.

A közszolgáltatási szerződés tartalma127

9.128 A közszolgáltatási szerződésnek tartalmaznia kell:
9.1. a távhőszolgáltató cégnevét, székhelyét, cégazonosító adatait, a szolgáltatást végző szervezeti egységének cégnevét és címét;
9.2.129 az igénybejelentő és a felhasználó megnevezését és címét, természetes személyazonosító adatait (cégnevét, székhelyét, cégazonosító adatait); ha a közszolgáltatási szerződést az igénybejelentő kötötte, annak az időpontnak a meghatározását, amikor a felhasználó az igénybejelentő helyébe lép;
9.3. a felhasználó képviselőjének nevét és címét;
9.4. a felhasználási hely címét és helyrajzi számát;
9.5. a távhőellátás módját és a hőmennyiségmérés helyét a 2.1.1. és 2.1.3. pontjai szerint;
9.6. a felhasználási hely hőigényét meghatározó jellemzőket, a légtérfogatot és hőteljesítményt;
9.7. a felhasználó által igényelt hőellátás mértékét, a távhőszolgáltató előbbiekkel kapcsolatos kötelezettségét;
9.8. a teljesítési hely megnevezését;
9.9. a távhő díjának elszámolására szolgáló hőmennyiségmérők helyének, azonosító adatainak megjelölését;
9.10. a felhasználási helyet ellátó hőközpont azonosító adatait, tulajdonosát, üzemeltetőjét, és abban az esetben, ha a felhasználási helyen használati melegvíz ellátás van, a melegvíz-készítéshez szükséges közműves ivóvíz rendelkezésre bocsátójának megnevezését és címét;
9.11. a felhasználási helyen lévő berendezések fenntartására vonatkozó kötelezettségeket;
9.12. a távhőszolgáltatás és a vételezés megkezdésének időpontját;
9.13. a fűtési célú szolgáltatás időtartamát, illetve megkezdésének és befejezésének feltételeit; az üzemvitel során a felhasználó és a szolgáltató együttműködésének szabályozását;
9.14. a távhő díját (díjszabást), hatósági ár esetében az erre történő utalást;
9.15. a Tszt. 44. § (1) bekezdése szerinti megállapodás esetén a díjfizetők nevét, címét, természetes személyazonosító adatait, a díj megosztásának a felhasználó által meghatározott módját, arányait;
9.16. az elszámolásra, a számlázásra és a díjfizetésre vonatkozó rendelkezéseket;
9.17. a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződésszegésének következményeit;
9.18.130 a földgázellátás korlátozása vagy környezetvédelmi ok esetén a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló kormányrendeletben és az önkormányzat rendeletében megállapított korlátozás mértékét;
9.19.131 a közszolgáltatási szerződés hatálybalépésének és megszűnésének időpontját, a módosítás lehetőségét és feltételeit, a felmondási időt és a felmondás egyéb feltételeit.
10.132 Az egyedi közszolgáltatási szerződésnek a 9. pontban foglaltakon kívül tartalmaznia kell még a következőket:

10.1. a hőhordozó közeg megnevezését, a távhőszolgáltató által biztosított legnagyobb hőteljesítményt és az éves hőmennyiséget, valamint a szolgáltatás egyéb mennyiségi és minőségi jellemzőit,
10.2. a felhasználó által visszaadandó hőhordozó közeg mennyiségi és minőségi jellemzőit,
10.3. a felhasználó üzemének jellegéből adódó, a távhőszolgáltató üzembiztonságát vagy más felhasználó vételezését esetileg zavaró vagy veszélyeztető hatások megszüntetésének módját,
10.4. a távhő vételezését korlátozó eszközökre, berendezésekre vonatkozó megállapodást,
10.5. a települési önkormányzat által jóváhagyott korlátozási sorrend szerinti besorolást.

11.133 Ha a közszolgáltatási szerződés a Tszt. 37. § (5) bekezdése szerint a szolgáltatás igénybevételével létrejött, abban az esetben a távhővételezés tényét a felhasználó legkésőbb az igénybevétel megkezdését követő 30 napon belül a távhőszolgáltatónak írásban bejelenti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy a határidő túllépése esetén a szabálytalan vételezés jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

12.1. A felhasználónak joga van, a lekötött hőteljesítménynek is megfelelően, a hőellátás mértékét és egyéb jellemzőit, a fűtési célú hőellátás megkezdését, befejezését, a napok, napszakok szerinti változását a hőközpont üzemeltetőjének közreműködésével meghatározni, illetve szabályozni. Fűtési időszakon kívül a távhőszolgáltató a fűtési célú hőellátást abban az esetben biztosítja, ha az a 16.1. pont szerinti munkálatok elvégzését nem akadályozza. Az egy hőközpontból ellátott felhasználók az önálló szabályozás műszaki feltételeinek megteremtéséig [Tszt. 48. § (2) bekezdés] az előzőekről csak együttesen rendelkezhetnek. Egyéb megállapodás hiányában a távhőszolgáltató a fűtési célú hőellátást az üzletszabályzatában meghatározott időpontban, illetőleg feltételek megléte esetén kezdi meg és fejezi be.
12.2.134 Ha a felhasználó a hőhordozó közeg felhasználására is igényt tart, illetőleg, ha a távhő vételezése csak a hőhordozó közeg felhasználásával lehetséges, jogosult abból olyan mennyiséget felhasználni, amennyit a közszolgáltatási szerződésben lekötött. Egyéb esetben a felhasználó a hőhordozó közegből nem vételezhet, illetőleg azt köteles a távhőszolgáltatónak a csatlakozási ponton a szerződésben előírt minőségben visszaadni.
12.3.135 Ha a felhasználó az igénybejelentésében nagyobb hőteljesítmény igényt jelentett be, mint amennyit a közszolgáltatási szerződésében lekötött, és a csatlakozási díjat aszerint fizette meg, jogosult a bejelentett és a le nem kötött hőteljesítmény közötti különbözet erejéig a le nem kötött hőteljesítményre vonatkozó igény fenntartására. Ha a felhasználó által le nem kötött és fenn nem tartott hőteljesítmény-igény különbözetre más felhasználó igényt tart, és az igényével arányos csatlakozási díjat a távhőszolgáltatónak megfizette, a távhőszolgáltató köteles az előző felhasználó részére a le nem kötött és általa fenn nem tartott hőteljesítmény-igény utáni csatlakozási díjat visszafizetni.
12.4.136 A felhasználó képviselőjének jogállását a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény, a lakásszövetkezetről rendelkező 2004. évi CXV. törvény, egyéb esetben a Ptk. 6:272–280. §-a szabályozzák.
12.5. A felhasználó képviselője köteles a távhőszolgáltatónak átadott minden információt dokumentálni és a társasházi, illetve lakásszövetkezeti iratokkal együtt megőrizni.

Bekapcsolás

13.1. A felhasználói berendezések kivitelezője a bekapcsolás előtt köteles írásban nyilatkozni a kivitelezés megrendelője részére, hogy a felhasználói berendezéseket a műszaki és egyéb előírásokban foglaltaknak megfelelően készítette el. E nyilatkozat a bekapcsolási igény részét képezi.
13.2. A távhőszolgáltató a szolgáltatói berendezés üzembiztonsága, a vagyonbiztonság, valamint az élet- és egészségvédelem érdekében a felhasználói berendezést felülvizsgálhatja. Ha azt állapítja meg, hogy a berendezés az életet, az egészséget, a vagyonbiztonságot veszélyezteti, a bekapcsolást köteles megtagadni.
13.3. A felhasználó által létesített hőközpontban, továbbá az épületrészben az elszámolás alapjául szolgáló mérőeszközök beépítési helyét a műszaki előírásoknak megfelelően a felhasználó alakítja ki. Az elszámolás alapját képező mérőeszközöket a távhőszolgáltató szereli fel.
13.4. A mérőeszközök beszerzésének, hitelesítésének és felszerelésének költsége hőközponti mérés esetén a távhőszolgáltatót, épületrészenkénti mérésnél a felhasználót terheli. Épületrészenkénti mérés esetén a távhőszolgáltató a mérőeszközök beszerzésének, hitelesítésének és felszerelésének költségét a felhasználótól a mérő felszerelése előtt is igényelheti.
13.5. A felhasználó által létesített hőközponti, illetve épületrészenkénti mérés esetén a távhőszolgáltató a mérőeszköz felszerelését megtagadhatja, ha a mérőeszköz beépítési helyének kialakítása nem felel meg a műszaki előírásoknak. Ha a felhasználó a távhőszolgáltató felhívására nem gondoskodik a mérőeszköz beépítési helyének előírás szerinti kialakításáról és emiatt a mérő beépítése meghiúsul, a távhőszolgáltató köteles a mérőbeépítésre befizetett összeget a helyszíni kiszállás költségeivel csökkentve a felhasználónak visszafizetni.
13.6.137 A mérőeszköz alkalmazására, beleértve a meglévő mérőeszköz cseréjét is, – a mérőeszköz tekintetében – a legkisebb költség elve szerint kell, hogy sor kerüljön. A felhasználó kérése esetén a távhőszolgáltatónak a felhasználó által biztosított mérőeszköz felszerelését is biztosítania kell, amennyiben az műszaki szempontból alkalmazható. A felhasználó által biztosított mérőeszköz felszerelése esetében a felhasználót hátrány nem érheti.

Vételezés

14.1. A felhasználó magatartásával más felhasználó vételezését nem zavarhatja. Ha a távhőszolgáltató tudomására jut, hogy a felhasználó más felhasználó vételezését zavarja, vagy vételezésével veszélyhelyzetet teremtett, a felhasználót felszólítja a veszélyhelyzet, illetve a zavart okozó körülmény, magatartás megszüntetésére. A felhasználó az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzetet azonnal, az egyéb zavaró körülményt a zavaró körülményről történő tudomásszerzéstől számított 8 napon belül köteles megszüntetni.
14.2. Ha a 14.1. pontban említett veszélyhelyzetet vagy zavaró körülményt a felhasználó a határidő lejártáig nem szünteti meg, a távhőszolgáltató jogosult a távhőszolgáltatást felfüggeszteni, és ezzel egyidőben azt az önkormányzat jegyzőjének jelenteni.

15.1. A távhőszolgáltató jogosult a felhasználó vételezését, a felhasználói berendezés állapotát a felhasználási helyen ellenőrizni. Az ellenőrzést az ingatlan tulajdonosának, illetőleg használójának személyes érdekei figyelembevételével – a veszélyhelyzet, vagy annak gyanúja esetét kivéve – munkanapokon, 8 és 20 óra között lehet elvégezni. Az ellenőrzést végző személyt az arra feljogosító, fényképes igazolvánnyal kell ellátni.
15.2. A 15.1. pontban meghatározott ellenőrzés, a szabálytalan vételezésre utaló körülmények vizsgálata, továbbá a Tszt. 51. § (3) bekezdés a) és b) pontjai szerinti távhőszolgáltatás felfüggesztésének érdekében a felhasználó, illetőleg a díjfizető köteles a távhőszolgáltató alkalmazottja számára a felhasználási helyre való bejutást lehetővé tenni.

16.1. A távhőszolgáltató és a felhasználó a tulajdonában lévő berendezés rendszeres karbantartását, tervezett javítását, felújítását a fűtési időszakon kívüli időszakban jogosult elvégezni. A távhőszolgáltató jogosult e célból a szolgáltatást a lehetséges legkisebb felhasználói körben és a legrövidebb időtartamban szüneteltetni. Eltérő megállapodás hiányában a szünetelés 8 napnál hosszabb nem lehet. A felek a munkálatokról legalább a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal kötelesek egymást írásban értesíteni.
16.2. A 16.1. pont hatálya alá nem tartozó munkálatokat – meghibásodás kijavítása, veszélyhelyzet megszüntetése, üzemzavar elhárítása – a felek, egymás egyidejű írásbeli értesítése mellett, a lehető legrövidebb idő alatt végzik el.

Mérés, díjszétosztás, díjfizetés

17.1. Az elszámolás alapjául szolgáló hőközponti hőmennyiségmérők és a hőközponti használati melegvízmérők, továbbá a Tszt. 43. § (4) bekezdése szerinti költségmegosztó mérőműszerek a távhőszolgáltató tulajdonát képezik, amelyek javításáról, időszakonkénti hitelesíttetéséről, szükség szerinti cseréjéről (a továbbiakban: fenntartásáról) a távhőszolgáltató a saját költségén köteles gondoskodni.
17.2. Az épületrészekben felszerelt, az elszámolás alapjául szolgáló, távhőszolgáltatói tulajdonban lévő hőmennyiségmérők és használati melegvízmennyiség-mérők fenntartása és az ezzel kapcsolatos költségek viselése – eltérő megállapodás hiányában – a távhőszolgáltató kötelezettsége.
17.3. Az elszámolás alapjául szolgáló mérők leolvasása a távhőszolgáltató feladata. A mérők leolvasását és fenntartását a felhasználó köteles lehetővé tenni.
17.4. A távhőszolgáltató köteles tájékoztatni a felhasználót a Tszt. 6. § (2) bekezdés a) pontja alapján a hőmennyiségmérés meghatározott helyéről. A felhasználó jogosult ellenőrizni, hogy a mérőeszköz beépítésének helye megegyezik-e az önkormányzat rendeletében meghatározottakkal.
17.5. A távhőszolgáltató köteles biztosítani, hogy a felhasználó képviselője a hőmennyiségmérők időszakonkénti leolvasását ellenőrizze.

18.1. Az önkormányzat képviselő-testületének rendeletében előírt időponttól kezdődően a távhőszolgáltató a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiséget – a 2.1.1.1. pontban szabályozott esetek kivételével – a 18.2–18.3. pontokban foglaltak szerint külön-külön határozza meg.
18.2. A felhasználók által fűtési célra elfogyasztott hőmennyiség meghatározása történhet:
18.2.1. a felhasználási helyet ellátó hőközpontban, hőfogadó állomáson beépített hiteles hőmennyiségmérőn történő méréssel, vagy
18.2.2. a Tszt. 43. § (5) bekezdésében szabályozott esetben a felhasználó által fűtési célra felhasznált hőmennyiség épületrészenkénti hiteles mérésével, vagy
18.2.3. a felhasználási helyet ellátó hőközpontban, hőfogadó állomáson a fűtési célra és a használati melegvíz- készítés céljára elfogyasztott, hiteles hőmennyiségmérővel mért összes hőmennyiség, valamint a használati melegvíz-készítés céljára elfogyasztott, a 18.3.1., vagy 18.3.3., vagy 18.3.4. pontjaiban szabályozott módon meghatározott hőmennyiség különbségeként.
18.3. A használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiség felhasználónkénti meghatározása történhet:
18.3.1. a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiségnek a felhasználót ellátó hőközpontban vagy hőfogadó állomáson beépített hiteles hőmennyiségmérőn történő mérésével, vagy
18.3.2. a fűtési célra és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált összes hőmennyiségnek és a fűtési célra felhasznált hőmennyiségnek a felhasználót ellátó hőközpontban vagy hőfogadó állomáson történő hiteles mérésével, amely esetben a használati melegvíz készítéséhez elfogyasztott hőmennyiséget az előző két hőmennyiség különbözete adja, vagy
18.3.3. a felhasználók által elfogyasztott használati melegvíz mennyiségének hőközponti hiteles mérésével, amely esetben a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiséget a felhasználási helyet ellátó hőközpontban beépített hiteles vízmennyiség-mérőn mért használati melegvíz-mennyiség és az adott hőközpontban 1 m3 közműves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség szorzata adja, vagy
18.3.4. a felhasználó által felhasznált használati melegvíz mennyiségének épületrészenkénti hiteles mérésével, amennyiben a hiteles vízmennyiség-mérés az épület valamennyi épületrészében megvalósul. Ebben az esetben a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiséget az épületrészben beépített hiteles vízmennyiségmérőn mért használati melegvízmennyiség és a hőhordozó közeg egységnyi mennyiségének felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség szorzata adja.
18.4. A használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiség 18.3. pont szerinti megállapításának, továbbá a 18.3.3. pontban szabályozott esetben a hőközpontban 1 m3 közműves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség, illetőleg a 18.3.4. pontban szabályozott esetben a távhőszolgáltatónál 1 m3 közműves ivóvíz felmelegítéséhez átlagosan szükséges hőmennyiség meghatározásának módját a települési önkormányzat képviselő-testületének a díjak megállapításáról és azok alkalmazási feltételekről szóló rendelete tartalmazza.
18.5. A távhőszolgáltató a 18.2–18.4. pontokban foglaltak alapján meghatározott fűtési célú és használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiség díját elkülönítve számlázza a települési önkormányzat képviselő-testületének a díjalkalmazási feltételekről szóló rendelete szerint. A szabályzat 18.3.4. pontja esetén a számlában fel kell tüntetni a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált ivóvíz mennyiségét, ha az épületrészben a vízmennyiség hiteles mérése biztosított.
18.6. A 18.1–18.3. és 18.5. pontokban foglalt kötelezettség akkor terheli a távhőszolgáltatót, ha a felhasználó tulajdonában lévő felhasználói berendezés ezt lehetővé teszi, vagy a felhasználó a tulajdonában lévő felhasználói berendezés szükséges műszaki átalakítását biztosítja.
18.7.138 A távhőszolgáltató köteles évente kétszer – a felhasználó kérésére vagy elektronikus számlázás esetén negyedévente – világos, közérthető módon a rendszeresen kibocsátott számlán vagy ahhoz csatoltan feltüntetni:
18.7.1. a távhő tényleges, aktuális értékesítési árát és az elszámolt időszakra vonatkozó tényleges fogyasztást, elszámoló számla esetén a nyitó és a záró fogyasztásmérő-állásokkal együtt,
18.7.2. a fogyasztó aktuális energiafogyasztásának és az előző év ugyanezen időszakában mért fogyasztásának az összehasonlítását,
18.7.3. a 26.3.8. pont szerinti elérhetőségeket,
18.7.4. a felhasználók részére az átlagos energiafogyasztással történő összehasonlítást, vagy az összehasonlítási lehetőség elérhetőségét.
18.7.5.139 az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet alapján közzétett adatok elérhetőségét.
18.8.140 Ha a felhasználó, illetve a díjfizető a számla ellenértékét a pénzforgalmi szolgáltatást nyújtónál fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel egyenlíti ki, a fizetési késedelem jogkövetkezményei legkorábban a késedelembe eséstől számított második naptól alkalmazhatók.
18.9.141 A távhőszolgáltató a Tszt. 51. § (3) bekezdés a) pont szerinti tartozásról és a felfüggesztés lehetőségéről legalább kétszer írásban, a második alkalommal az átvétel igazolására alkalmas módon értesíti a felhasználót vagy a díjfizetőt. Az értesítésnek tartalmaznia kell a felhasználó vagy díjfizető azonosító számát, nevét, címét, a felhasználási hely címét, a lejárt idejű tartozással érintett számla sorszámát és esedékességét, a lejárt idejű tartozás összegét.

19.1.142 Hőközponti mérés esetén a távhőszolgáltató a szolgáltatás díját a közszolgáltatási szerződés rendelkezéseinek megfelelően a felhasználó vagy a díjfizetők részére számlázza.
19.2.143 Abban az esetben, ha a felhasználó épületrészenkénti díjmegosztást igényel [Tszt. 44. § (1) bekezdés], a távhőszolgáltató köteles azt a felhasználó által az e rendelet 17/A–17/H. §-a alapján meghatározott, és a távhőszolgáltató részére megadott díjmegosztási arányoknak megfelelően végrehajtani.
19.3–19.6.144

20.1. Épületrészenkénti mérés esetén a távhőszolgáltató az épületrész távhőellátásának díját az egyes felhasználóknak, valamint a díjfizetőknek számlázza.
20.2. A távhőszolgáltató épületrészenkénti mérés esetén – eltérő megállapodás hiányában – az átadott hőmennyiséget a hőköpontban vagy hőfogadó állomáson is mérheti. Ebben az esetben a hőközpontban mért hőmennyiség és az egyes felhasználók épületrészeiben mért hőmennyiségek összessége közötti különbözet tekintetében az épület tulajdonosi közössége minősül felhasználónak, amennyiben ez a különbözet nem tartalmazza más, épületrészenkénti méréssel mért ingatlanrész felhasználását.
20.3.145 A távhőszolgáltató jogosult a felhasználó lejárt tartozásába beszámítani az elszámolás vagy a számlakifogás eredményeképpen jelentkező túlfizetés (e pont alkalmazásában a továbbiakban: túlfizetés) összegét. A túlfizetés összegét a távhőszolgáltató a felhasználó következő számláiban akkor számolhatja el, ha a felhasználó eltérően nem rendelkezik. A távhőszolgáltató szerződésszegés miatt felmerülő fizetési kötelezettségét a felhasználó lejárt tartozásába beszámíthatja, valamint a felhasználó következő számláiban elszámolhatja.
20.4.146 A távhőszolgáltató köteles felhasználó és a díjfizető számára az elektronikus számlázás lehetőségét térítésmentesen biztosítani. Elektronikus számlázás esetén a számla tartalma és fogyasztási adatokról való tájékoztatási kötelezettség – jogszabályban eltérő rendelkezése hiányában – megegyezik a nyomtatott számla tartalmával és a nyomtatott számla esetében előírt tájékoztatási kötelezettséggel.

21.1.147 A felhasználó személyében bekövetkezett változást a régi és az új felhasználó írásban vagy adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján köteles a távhőszolgáltatónak a felhasználó személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül bejelenteni. A távhőszolgáltató a bejelentést követő 15 napon belül köteles az új felhasználó részére a közszolgáltatási szerződés megkötésére írásban ajánlatot tenni.
21.2.148 A díjfizető személyében bekövetkezett változást a régi és az új díjfizető – a felhasználó képviselőjének egyidejű értesítése mellett – írásban vagy az adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján a távhőszolgáltatónak a díjfizető személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül bejelenti.
21.3.149 A 21.1. és a 21.2. pontok szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell az új felhasználó vagy a díjfizető személyének azonosításához szükséges adatokat a felhasználási hely, illetőleg az épületrész pontos megjelölését és a változás időpontját. A távhőszolgáltató a tulajdonváltozás igazolására alkalmas okirat bemutatását kizárólag akkor kérheti, ha kétséges az új felhasználó vagy a díjfizető személy jogosultsága. A számlázás módosítását az előbbi bejelentésben megjelölt időponttól, – ha a bejelentés az előírt határidőn túl történik – legkorábban a bejelentés beérkezése időpontjától lehet igényelni a távhőszolgáltatótól.

22.1. A távhőszolgáltató tulajdonában vagy fenntartásában lévő, az elszámolás alapját képező mérőeszköz mérésügyi megfelelőségét és a mérés technológiai helyének az önkormányzat rendeletében foglaltak szerinti megfelelőségét a felhasználó kérésére a távhőszolgáltató köteles a külön jogszabályban meghatározott szervvel megvizsgáltatni. Ha a mérőeszköz mérési hibája a mérésügyi előírásokban meghatározott mértéket túllépi vagy más ok miatt hiteles mérésre alkalmatlan, a mérő vizsgálatával felmerült minden költség és a mérőcsere költsége a távhőszolgáltatót terheli. Ha a vizsgálat szerint a mérő helyesen működik, illetőleg a megengedett hibahatárt nem lépi túl, az előző költségeket a távhőszolgáltató jogosult a felhasználóra áthárítani.
22.2. A felhasználó jogosult ellenőrző mérőt felszerelni, ez azonban a szolgáltatott távhő mennyiségének elszámolására nem alkalmazható.

23.1. Az elszámolási mérőeszköz meghibásodása esetén a meghibásodás időtartamára az előző év azonos időszakában mért mennyiség azonos szolgáltatási, illetve vételezési körülményekre korrigált mennyiségét kell az elszámolás alapjának tekinteni. Ilyen időszak hiányában a meghibásodás elhárítását követő, vagy a meghibásodás időpontját megelőző, legalább egy hónap hőfelhasználása képezi a korrekció alapját.
23.2. A Tszt. 43. § (4) bekezdése szerinti költségmegosztó mérőműszer meghibásodása esetén az egy hőközpontból ellátott felhasználók a hőközpontban mért hőmennyiség egymás közötti szétosztásáról megállapodhatnak. Megegyezés hiányában a távhőszolgáltató ezt a hőmennyiséget az előző év azonos időszakának a költségmegosztó mérőműszerek által meghatározott fogyasztási arányai szerint, ilyen időszak hiányában a felhasználási helyek légtérfogatának egymáshoz viszonyított arányában osztja szét a felhasználók között.

24. A társasházak, lakásfenntartó szövetkezetek szétválása, az ingatlanok megosztása esetén a hőellátás és az átvett hőmennyiség felhasználónkénti szabályozását és mérését az érintett tulajdonosi közösségek saját költségükön valósíthatják meg.

25.150 Épületrész ellátására külön felhasználói hőközpontot, illetve felhasználói berendezéseket abban az esetben lehet létesíteni, ha ahhoz a tulajdonosi közösség hozzájárul, az érintett épületrész tulajdonosa az ahhoz szükséges átalakítás és az új berendezések létesítésének minden költségét viseli és a felhasználási helyre vonatkozó közszolgáltatási szerződést a távhőszolgáltató és a felhasználó az átalakításnak megfelelően módosítja.

A felhasználók és a felhasználói érdekképviseletek tájékoztatása

26.1.151 A távhőszolgáltató a közszolgáltatási szerződésről, a díjszétosztás módjáról és az adott díjfizetőre vonatkozó díjszétosztási arányról köteles a díjfizetők részére tájékoztatást adni. Abban az esetben, ha a távhőszolgáltató a hőközpontban mért hőmennyiséget és annak díját a felhasználó képviselője által megadott arányok szerint osztotta szét, az ennek alapján számlázott díjat a távhőszolgáltató részére kell megfizetni. Az arányok megállapításával kapcsolatos díjfizetői kifogások rendezése a felhasználó feladata.
26.2. A Tszt. 11. §-ában, valamint az e szabályzatban meghatározott tájékoztatási kötelezettséget, valamint a számlázással kapcsolatos felvilágosítást a távhőszolgáltató az ügyfélszolgálati tevékenység keretében vagy – ahol a feltételek rendelkezésre állnak – elektronikus úton teljesíti. A távhőszolgáltató az ügyfélszolgálat munkarendjét úgy köteles meghatározni, hogy az a felhasználók és díjfizetők részére legalább heti egy alkalommal a szokásos munkaidőn túl is elérhető legyen.
26.3.152 A távhőszolgáltató a 17/I. § szerinti honlapon, valamint a helyben szokásos módon köteles közzétenni:
26.3.1. az üzletszabályzatot;
26.3.2. az előző gazdálkodási év adatait, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek megfelelő formában;
26.3.3. a távhőszolgáltató gazdálkodásával kapcsolatos, a távhőszolgáltatás hatósági árait befolyásoló, a cégbíróságnál elérhető vagy egyéb nyilvános, üzleti titkot nem képező információkat;
26.3.4. a távhőszolgáltató szolgáltatási területén elérhető, a távhőszolgáltatással kapcsolatos támogatások feltételeit, pályázatok adatait;
26.3.5. az illetékes fogyasztóvédelmi szervek és felhasználói társadalmi érdekképviseletek elérhetőségét;
26.3.6. a felhasználói panaszok intézésével kapcsolatos információkat;
26.3.7. jelen rendelet 4. mellékletében meghatározott információkat, (az egyes táblázatokat a 4. mellékletben meghatározott módon).
26.3.8.153
26.3.9.154
26.4. A felhasználók, illetve díjfizetők részére kiállított számlán fel kell tüntetni a távhőszolgáltató honlapjának elérhetőségi adatait, továbbá annak a hőközpontnak a honlapon szereplő azonosító adatait, melynél lehetőség van a felhasználó által igényelt távhő teljesítmény befolyásolására.
26.5.155
26.6.156 A felhasználót és a díjfizetőt megilleti az a jog, hogy fogyasztási adataira vonatkozóan térítésmentesen tájékoztatást kapjon az őt ellátó távhőszolgáltatótól.
26.7.157 A távhőszolgáltató köteles a felhasználó kérésére, a felhasználó által megjelölt, a felhasználó adataira vonatkozó rendelkezésre álló számlázási és fogyasztási adatokat – a felhasználói tájékoztatás keretében – a felhasználó által megjelölt energiahatékonysági szolgáltató számára 15 napon belül megadni.
26. 8.158 A távhőszolgáltató köteles az érintett felhasználó és a díjfizető részére külön díjfizetés nélkül
a)159 a 18.7.1. pont szerinti számlát kiállítani és rendelkezésre bocsátani, valamint
b) a számlainformációkat–természetes személy esetén az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint – hozzáférhetővé tenni.

A közszolgáltatási szerződés felmondása160

27.1.161 A közszolgáltatási szerződés felmondását írásban kell közölni. A közszolgáltatási szerződésnek a távhőszolgáltató által a Tszt. 49. § (2) bekezdés b) és e) pontjaiban meghatározott szerződésszegésen alapuló felmondása esetén a távhőszolgáltató értesíti a felhasználót, a díjfizetőt és a távhővel ellátott ingatlan tulajdonosát.
27.2. Eltérő megállapodás hiányában a felmondás kiterjed mind a fűtési célú hőszolgáltatás, mind a használati melegvíz célú szolgáltatás megszüntetésére.
27.3.162 Az általános közszolgáltatási szerződésnek a 27.1. pont szerinti felmondása esetén – eltérő megállapodás hiányában – a távhőszolgáltató jogosult és köteles a felhasználási helyen lévő szolgáltatói berendezéseket, valamint a tulajdonát képező hőközpontot leszerelni, és az annak folytán megüresedő helyiséget, illetve helyiségeket az épülettulajdonos rendelkezésére bocsátani, kivéve, ha a szolgáltató a szolgáltatói berendezésekkel, illetőleg a hőközpontból más felhasználó távhőigényét továbbra is kielégíti.

4. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez163

Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk164

I. táblázat

Az előző két üzleti évben távhőszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredmény-kimutatásban szereplő árbevételre és egyéb bevételekre vonatkozó információk (a felhasználóhoz legközelebb eső felhasználási mérő alapján):

Sor- szám

Megnevezés

Mértékegy-
ség

... év

... év

1.

A fűtési időszak átlaghőmérséklete

°C

2.

Lakossági felhasználók számára értékesített fűtési célú hő

GJ

3.

Lakossági felhasználók számára értékesített használati melegvíz felmelegítésére felhasznált hő

GJ

5.

Egyéb felhasználók számára értékesített hő

GJ

6.

Értékesített villamos energia mennyisége

MWh

7.

Lakossági felhasználók legalacsonyabb éves fűtési hőfogyasztással rendelkező tizedének átlagos éves fajlagos fogyasztása

MJ/légm3

8.

Lakossági felhasználók legmagasabb éves fűtési hőfogyasztással rendelkező tizedének átlagos éves fajlagos fogyasztása

MJ/légm3

9.

Lakossági felhasználók számára kiszámlázott fűtési célú hő értékesítéséből származó fűtési alapdíj

ezer Ft

10.

Lakossági felhasználók számára kiszámlázott használati melegvíz alapdíj

ezer Ft

11.

Lakossági felhasználóktól származó, fűtési célra értékesített hő mennyiségétől függő árbevétel

ezer Ft

12.

Lakossági felhasználóktól, használati melegvíz értékesítésből származó, az értékesített hő mennyiségétől függő árbevétel, víz és csatornadíj nélkül

ezer Ft

13.

Egyéb felhasználóktól, hő értékesítésből származó, az értékesített hő mennyiségétől független árbevétel

ezer Ft

14.

Egyéb felhasználóktól, hő értékesítésből származó, az értékesített hő mennyiségétől függő árbevétel

ezer Ft

15.

Villamosenergia-értékesítésből származó árbevétel

ezer Ft

16.

A távhőszolgáltató nevén nyilvántartott, vízmérőn mért víz- és csatornadíjból származó árbevétel

ezer Ft

17.

Központi költségvetésből származó állami támogatások

ezer Ft

18.

Helyi önkormányzattól kapott támogatások

ezer Ft

19.

Egyéb támogatások

ezer Ft

20.

Egyéb árbevétel és egyéb bevétel

ezer Ft

21.

Árbevétel és egyéb bevétel összesen

ezer Ft




____________
1 Megjegyzés: az I–XI. jelű táblázatok honlapon történő közzététele kötelező, a VII–XI. jelű táblázatok esetében oly módon, hogy biztosítani kell a hőközpontonkénti egyedi lekérdezés lehetőségét.


II. táblázat

Az előző két üzleti évben biztosított távhőszolgáltatás költségeire vonatkozó információk:

Sorszám

Mértékegység

... év

... év

1.

Felhasznált energia mennyisége összesen:

GJ

1.1.

Saját tulajdonú berendezésekkel kapcsoltan termelt hő

GJ

1.2.

Saját kazánokból származó hő

GJ

1.3.

Egyéb forrásból származó saját termelésű hő (pl. geotermikus alapú)

GJ

1.4.

Távhőszolgáltató által előállított hő mennyisége összesen

GJ

1.5.

Távhőszolgáltató által vásárolt hő mennyisége összesen

GJ

1.6.

Távhőszolgáltató által hőtermelésre felhasznált összes energiahordozó mennyisége

GJ

1.6.1.

Felhasznált földgáz mennyisége

GJ

1.6.2.

Felhasznált szénhidrogén mennyisége

GJ

1.6.3.

Felhasznált megújuló energiaforrások mennyisége

GJ

1.6.4.

Felhasznált egyéb energia mennyisége

GJ

2.

Saját termelésű hő előállításának hőtermelésre eső költsége összesen:

ezer Ft

2.1.

Felhasznált gáz teljesítmény díja

ezer Ft

2.2.

Felhasznált gáz gázdíja

ezer Ft

2.3.

Nem földgáztüzelés esetén a felhasznált energiahordozó összes költsége

ezer Ft

2.4.

Saját termelésű hő előállításának egyéb elszámolt költsége

ezer Ft

2.5.

Saját termelésű hő előállításának költsége összesen

ezer Ft

3.

Vásárolt hő költsége összesen:

ezer Ft

3.1.

Vásárolt hő teljesítménydíja

ezer Ft

3.2.

Vásárolt hő energiadíja

ezer Ft

4.

Hálózat üzemeltetés energia költsége összesen:

ezer Ft

4.1.

Hálózat üzemeltetéshez felhasznált villamos energia költsége

ezer Ft

5.

A távhőszolgáltatás energián kívüli költségei összesen:

ezer Ft

5.1.

Értékcsökkenés

ezer Ft

5.2.

Bérek és járulékai

ezer Ft

5.3.

Távhőszolgáltatást terhelő nem felosztott költségek

ezer Ft

5.4.

Távhőszolgáltatást terhelő pénzügyi költségek

ezer Ft

5.5.

Egyéb költségek

ezer Ft



III. táblázat

Az előző két üzleti évi teljesítmény gazdálkodásra vonatkozó információk:

Mértékegység

... év

... év

Lekötött földgáz teljesítmény

mn3/h

Az adott évben maximálisan igénybe vett földgáz teljesítmény

mn3/h

Maximális távhőteljesítmény igény

MW



IV. táblázat

Önkormányzati tulajdonban levő távhőszolgáltatók esetén az előző két üzleti évben támogatott jogi személyek neve és a támogatás összege:

Szervezet neve

Mértékegység

... év

... év

ezer Ft

ezer Ft

ezer Ft



V. táblázat

Az előző két üzleti évben aktivált, a szolgáltató tulajdonában lévő beruházásokra vonatkozó információk:

Mértékegység

... év

... év

Távhőtermelő létesítmények beruházásainak aktivált értéke

ezer Ft

Felhasználói hőközpontok beruházásainak aktivált értéke

ezer Ft

Szolgáltatói hőközpontok beruházásainak aktivált értéke

ezer Ft

Termelői hőközpont beruházások aktivált értéke

ezer Ft

Aktivált beruházások keretében beszerzett hőközpontok száma

db

Távvezeték beruházások aktivált értéke

ezer Ft

Egyéb beruházások aktivált értéke

ezer Ft

Beruházások aktivált értéke összesen

ezer Ft



VI. táblázat

Az előző üzleti év végére vonatkozó információk:

Mértékegység

.... év

A távhőszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó foglalkoztatott létszám

Az általános közszolgáltatási szerződés keretében ellátott lakossági díjfizetők száma

db

Ebből a költségosztás alapján elszámoló lakossági díjfizetők száma

db

Az ellátott nem lakossági felhasználók száma

db

Az üzemeltetett távhővezetékek hossza

km

Felhasználói hőközponttal nem rendelkező épületek száma

db

Felhasználói hőközponttal nem rendelkező épületekben levő lakossági díjfizetők száma

db



VII. táblázat

Távhőszolgáltató érdekeltségei más társaságokban:

Cégnév

Fő tevékenység

Tulajdoni arány

Előző évi árbevétel


VIII. táblázat

Az előző év végén hőközpontokban lekötött teljesítmény és költsége:

Elszámolási mérés helyét jelentő
hőközpontok
azonosító jele

Hőközponti mérés alapján elszámolt díjfizetők száma
(db)

Egycsöves átfolyós fűtési rendszerű
díjfizetők száma
(db)

Lekötött
teljesítmény
(MW)

Fűtött légtérfogat
(m3)

Éves alapdíj
(ezer Ft)

Összesen



IX. táblázat

Az előző év végén az elszámolási mérések helyét jelentő hőközpontokban lekötött teljesítmény és költsége:

Hőközpont egyéni azonosító jele

Hőközponti mérés alapján elszámolt díjfizetők száma

Egycsöves átfolyós fűtési rendszerű
díjfizetők száma

Lekötött teljesítmény
(MW)*

Fűtött légtérfogat
(m3)*

Éves alapdíj
(ezer Ft)

Összesen


* Erre vonatkozó szerződés esetén.


X. táblázat

Az előző évben az elszámolási mérések helyét jelentő hőközpontokban elszámolt fogyasztás:

Hőközpont egyéni azonosító jele

Teljes elszámolt hő felhasználás (GJ)

Elszámolt fűtési célú hő felhasználás (GJ)

Fűtéshez felhasznált 1 légköbméter átlagos hőmennyiség (MJ/légköbmé-
ter/év)

Fűtési költségosztó (vagy mérő) alapján elszámolt díjfizetők száma (db)

Melegvíz költségosztó (vagy mérő) alapján elszámolt díjfizetők száma (db)

Összesen



XI. táblázat

Az előző évben az elszámolási mérések helyét jelentő hőközpontokban elszámolt fogyasztás költsége:

Hőközpont egyéni azonosító jele

Fűtési napok száma
(db)*

Felhasználó által igényelt épület
hőmérséklet

Díjfizetők
fogyasztás mértéke alapján fizetett
teljes költsége
(ezer Ft)

Egy díjfizető
átlagos, fogyasztás mértékétől függő költsége
(ezer Ft)

Egy díjfizető átlagos állandó költsége
(ezer Ft)

Összesen


* Felhasználó igénye szerint, vagy általános szabályok szerint meghatározott külső hőmérséklet alapján végzett fűtési szolgáltatás napjainak száma.

5. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez165

A fűtési költségmegosztók jellemzői

1. Elektronikus fűtési költségmegosztó: elektronikus elven működő, a hőleadó készülékre felszerelt fűtési költségmegosztó, amelybe betáplálhatók – vagy a kiértékelés során szorzótényező segítségével figyelembe vehetők – az adott hőleadó készülék műszaki adatai, és amely a hőleadó készülék hőleadását a kijelzőjén megjeleníti.

Az elektronikus fűtési költségmegosztó a hőleadó készülék hőleadását a költségmegosztó hőérzékelői által regisztrált hőmérséklet-adatok alapján úgy határozza meg, hogy a hőmérsékletkülönbség-mérés hibája:

a) 5K ≤ dt < 10K : 12%,

b) 10K ≤ dt < 15K : 8%,

c) 15K ≤ dt < 40K : 5%,

d) 40K ≤ dt : 3%

ahol:

dt: a hőleadó készülék közepes hőmérséklete és a helyiség levegője közötti hőmérsékletkülönbség

2. Párologtatós fűtési költségmegosztó: párologtatós elven működő, a hőleadó készülékre felszerelt fűtési költségmegosztó, amely a hőleadást egy ampullába töltött folyadék párolgásával érzékeli; a hőleadás az ampullából elpárolgott folyadék mennyisége alapján, egy skála segítségével a hőleadó készülék adatai és egy erre a célra kifejlesztett speciális szoftver igénybevételével határozható meg.

3. Fűtési költségmegosztás céljára alkalmazott hőfogyasztás-mérő: a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról szóló rendeletben foglalt követelményeknek megfelelő, a fűtési elosztó hálózat előremenő és visszatérő vezetékébe szakszerűen beépített műszer, amely a felszerelését követő vezetékszakaszon és a hőleadó készülékeken leadott fűtési hőmennyiséget méri, valamint a hőhordozó folyadék által átadott hőmennyiséget a kijelzőjén megjeleníti.

6. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez166

A korrekciós tényezők

Megnevezés

A korrekció*
mértéke %-ban

1. Földszinti korrekciók**:

1.1. földszint, ha nincs alatta helyiség

–15

1.2. földszint, alatta levő, fűtetlen helyiség fölött

–10

2. Legfelső emeleti korrekciók***:

2.1. lapostetős épületnél, közvetlenül a tető alatt

–20

2.2. nem beépített, fűtetlen tetőtér alatt

–15

2.3. beépített, fűtetlen tetőtér alatt, illetve tetőtérben

–10

3. Sarokhelyiségek korrekciói:

3.1. minden olyan helyiség, amely legalább két külső határoló-felülettel
(lehűlő falfelülettel) rendelkezik

–10

4. Égtáj szerinti korrekció:

4.1. északi oldal

–5

5. Egyéb korrekciók:

5.1. fűtetlen átjáró és kapubejáró feletti helyiség

–15

5.2. fűtetlen földszinti helyiség feletti helyiség

–10

5.3. fűtetlen lépcsőház, illetve folyosó melletti helyiség

–5


* A korrekciók az épületrész egyes helyiségeire számítandók. Ha egy adott helyiségre egynél több korrekció vonatkozik, abban az esetben a helyiségre vonatkozó valamennyi korrekciót alkalmazni kell. Fűtési költségmegosztó funkciót ellátó hőmennyiségmérők alkalmazása esetén az épületrész egyes helyiségeinek korrekciós tényezőit a korrekciós tényezővel érintett helyiség fűtött légtérfogatának a teljes épületrész fűtött légtérfogatára jutó arányában kell számításba venni.
** A földszinti korrekciók nem alkalmazhatók azoknál a függőleges, alsó elosztású fűtési rendszerű felhasználási helyek helyiségeinél, amelyek légterében hőszigetelés nélküli vízszintes elosztóvezeték halad át.
*** A legfelső emeleti korrekciók nem alkalmazhatók azoknál a függőleges, felső elosztású fűtési rendszerű felhasználási helyek helyiségeinél, amelyek légterében hőszigetelés nélküli vízszintes elosztóvezeték halad át.

7. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez167


A vezetékjog engedélyezési eljárásban vizsgálandó szakkérdések

A

B

1.

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

2.

Egyéb országos közút vagy települési önkormányzat tulajdonában lévő közforgalom számára megnyitott magánút, helyi közút területén, az alatt vagy felett, valamint külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

A közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján

3.

1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, ha a távhővezetéket külterületen, továbbá - egyedi tájérték, természeti terület és országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén - belterületen valósítják meg.
2. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor, az alábbi létesítmény esetében:
távhővezeték település külterületén felszín felett vezetve (kivéve üzemen belüli vezeték) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 km hossz alatt; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 km hossz alatt.

1. Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek, valamint a tájvédelem jogszabályban követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
2. A 2. számú bevonási és közreműködési feltétel esetén annak elbírálása kérdésében, hogy a Khvr. 5. számú mellékletében foglalt követelmények alapján a tervezett létesítmény kapcsán jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.

4.

Ha a távhővezetéket a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy műemlék vagy műemlék telkén valósítják meg.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy vezeték megvalósítása a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

8. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez168

Költséghatékonysági vizsgálat fűtési célú hőmennyiség épületrészenkénti hiteles mérésének kialakítása vagy fűtési költségmegosztók alkalmazása esetére

A

B

C

1.

Sor megnevezése

Mértékegység

Érték

2.

Átlagos éves hőfelhasználás (A)

GJ/év

3.

Bruttó fűtési hődíj (B)

Ft/GJ

4.

Bruttó beruházási költség (C)

Ft

5.

Bruttó működtetési költség (D)

Ft/év

6.

Megtakarítási arány (E)

7.

Éves megtakarítás (F)

Ft/év

F = A × B × E

8.

Az egyedi, hiteles hőmennyiség mérő vagy a fűtési költségmegosztó gyártó által megadott élettartama, vagy a hitelességének időtartama (G)

év

Jelölés és magyarázat:
A. Átlagos éves hőfelhasználás: Az adott felhasználási helyen az utolsó 3 naptári évben mért éves összes fűtési célú hőfelhasználások számtani átlaga.
B. Bruttó fűtési hődíj: Adott felhasználási helyet ellátó távhőszolgáltató esetén a vizsgálat elvégzésekor érvényes bruttó fűtési hődíj.
C. Bruttó beruházási költség: Az adott felhasználási hely esetén a fűtési célú hőfelhasználás épületrészenkénti hiteles mérése kiépítésének, vagy a távolról leolvasható fűtési célú költségmegosztási rendszer telepítésének egyszeri bruttó beruházási költsége a kapott árajánlatok szerint.
D. Bruttó működtetési költség: Az adott felhasználási hely esetén a fűtési célú hőfelhasználás épületrészenkénti hiteles mérésének, vagy a fűtési célú költségmegosztási rendszer működtetésének éves átlagos bruttó költsége a kapott árajánlatok szerint.
E. Megtakarítási arány: A maximálisan elérhető fűtési célú hőmennyiség-megtakarítás szorzótényezője az egyedi, hiteles fűtési célú hőmennyiségmérők, vagy fűtési költségmegosztók alkalmazása esetén. Értékét a fűtési költségmegosztók alkalmazása esetén önkormányzati rendelet határozza meg. A megtakarítási arány 0 és 1 közötti két tizedesjegyben kifejezett értéket vehet fel.
F. Éves megtakarítás: Az adott felhasználási hely esetén elérhető maximális éves fűtési-költség megtakarítás, mely az átlagos éves hőfelhasználás (A), a bruttó fűtési hődíj (B) és a megtakarítási arány (E) alapján számítható.
G. Az egyedi, hiteles hőmennyiség mérő vagy a fűtési költségmegosztó gyártó által megadott élettartama, vagy a hitelességének időtartama: A fűtési célú egyedi, hiteles hőmennyiségmérő vagy a fűtési célú költségmegosztó készülék gyártó által megadott élettartama, vagy a hitelességének időtartama, amely nem lehet több, mint 10 év.
A vizsgált beruházás akkor költséghatékony, ha F × G > C + G × D
1

A Vhr. 1. § (2) bekezdését a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

2

A Vhr. 1/A. §-át megelőző alcímet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 30. §-a iktatta be.

3

A Vhr. 1/A. §-át a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 30. §-a iktatta be.

4

A Vhr. 2. §-át megelőző alcím a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A Vhr. 2. § (1) bekezdése a 81/2024. (IV. 11.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

6

A Vhr. 2. § (1a) bekezdését a 81/2024. (IV. 11.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

7

A Vhr. 3. §-át megelőző alcím a 401/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

8

A Vhr. 3. §-a a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

9

A Vhr. 3. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 401/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.

10

A Vhr. 3. § (1) bekezdés a) pontja a 81/2024. (IV. 11.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

11

A Vhr. 3. § (2) bekezdése a 81/2024. (IV. 11.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

12

A Vhr. 4. §-a a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

13

A Vhr. 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 401/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.

14

A Vhr. 4. § (1) bekezdés a) pontja a 81/2024. (IV. 11.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

15

A Vhr. 4. § (2) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 144. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

16

A Vhr. 5. §-a a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

17

A Vhr. 5. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 401/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.

18

A Vhr. 5. § (1) bekezdés a) pontja a 81/2024. (IV. 11.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

19

A Vhr. 5. § (2) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 144. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

20

A Vhr. 5. § (2) bekezdés f) pontja a 81/2024. (IV. 11.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

21

A Vhr. 5. § (2) bekezdés g) pontja a 81/2024. (IV. 11.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

22

A Vhr. 5. § (2) bekezdés h) pontját a 81/2024. (IV. 11.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.

23

A Vhr. 6. §-a a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

24

A Vhr. 6. § (1a) bekezdését a 81/2024. (IV. 11.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

25

A Vhr. 6/A. §-át a 401/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

26

A Vhr. 7. §-a a 401/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

27

A Vhr. 7. § (1a) bekezdését a 81/2024. (IV. 11.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

28

A Vhr. 8. §-a a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

29

A Vhr. 8. § (4) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 145. § a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

30

A Vhr. 8. § (5) bekezdését a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 146. § a) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

31

A 8. § (6) bekezdése a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 60. § a) pontja szerint módosított szöveg.

32

A Vhr. 8/A. §-át a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

33

A Vhr. „Cégjogi események, befolyásszerzés engedélyezése” alcímét (Vhr. 8/B. §) a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

34

A Vhr. 9. §-át a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

35

A Vhr. 10. § (1) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 414. § szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

36

A Vhr. 10. § (2) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 144. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

38

A Vhr. 10. § (3a) bekezdését a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdés b) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 203. §-át.

39

A Vhr. 10. § (3b) bekezdését a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 60. §-a, ez utóbbi módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

40

A Vhr. 10. § (4) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 144. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

41

A Vhr. 10. § (5) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 413. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 146. § c) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

42

A Vhr. 10. § (6) bekezdését a 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 11–15. §-át.

43

A Vhr. 10/A. §-át a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 59. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 146. § d) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

44

A Vhr. 11. §-a a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 144. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

46

A Vhr. 13. § (1a) bekezdését a 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 144. § (8) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

47

A Vhr. 13. § (2) bekezdése a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdésével megállapított, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 60. § a) pontja szerint módosított szöveg.

48

A Vhr. 14/A. §-át a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 144. § (9) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

49

A Vhr. 14/B. §-át a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 144. § (9) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

50

A Vhr. 15. § (3) bekezdés c) pontja a 401/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.

51

A Vhr. 15/A. §-át a 81/2024. (IV. 11.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

52

A Vhr. 16. § (1) bekezdése a 81/2024. (IV. 11.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

53

A Vhr. 16. § (3) bekezdését a 81/2024. (IV. 11.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése iktatta be.

54

A Vhr. 17/A. §-át megelőző alcímet a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

55

A Vhr. 17/A. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

56

A Vhr. 17/A. § 2. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

57

A Vhr. 17/A. § 2a. pontját a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

58

A Vhr. 17/A. § 10. pontját a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

59

A Vhr. 17/A. § 11. pontját a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

60

A Vhr. 17/A. § 12. pontját a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

61

A Vhr. 17/B. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

62

A Vhr. 17/B. § (1) bekezdése a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

63

A Vhr. 17/C. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

64

A Vhr. 17/C. § (1a) bekezdését a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

65

A Vhr. 17/C. § (1b) bekezdését a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

66

A Vhr. 17/C. § (1c) bekezdését a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

67

A Vhr. 17/C. § (1d) bekezdését a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

68

A Vhr. 17/C. § (1e) bekezdését a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

69

A Vhr. 17/D. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

70

A Vhr. 17/D. § (1) bekezdés a) pontja a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

71

A Vhr. 17/D. § (5) bekezdését a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

72

A Vhr. 17/E. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

73

[A Vhr. 17/E. § (1) bekezdésében a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. § 1. pontja által elrendelt módosítás, amely szerint a „Ha a tulajdonosi közösség fűtési költségmegosztók alkalmazása mellett döntött, akkor” szövegrész helyébe a „Fűtési költségmegosztók alkalmazása esetén” szöveg lép, nem vezethető át.]

74

A Vhr. 17/E. § (3) bekezdés 1. pont b) alpontja a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

75

A Vhr. 17/E. § (3a) bekezdését a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.

76

A Vhr. 17/F. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

77

A Vhr. 17/G. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

78

A Vhr. 17/G. § (6) bekezdés a) pontja a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

79

A Vhr. 17/H. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

80

A Vhr. 17/H. § (1) bekezdése a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

81

A Vhr. 17/H. § (8) bekezdését a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be, szövege a 202/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

82

A Vhr. 17/I. §-át megelőző alcímet a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

83

A Vhr. 17/I. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 81. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

84

A Vhr. 17/I. § (1) bekezdése a 363/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

85

A Vhr. 17/I. § (2a) bekezdését a 363/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.

86

A Vhr. 17/I. § (4) bekezdését a 216/2023. (VI. 1.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

87

A Vhr. 17/J. §-át megelőző alcímet a 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 81. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

89

A 17/J. § a) pont nyitó szövegrésze a 13/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 27. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

90

A 17/J. § a) pont ab) alpontja a 13/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 27. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

91

A Vhr. 17/J. § c) pont nyitó szövegrésze a 191/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 8. §-a szerint módosított szöveg.

93

A 17/K. § (2) bekezdés b) pontja a 13/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 27. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

96

A Vhr. 18. § előtti alcím a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

97

A Vhr. 18–19. §-át a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 495. pontja hatályon kívül helyezte.

98

A Vhr. 18–19. §-át a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 495. pontja hatályon kívül helyezte.

99

A Vhr. 20. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte.

100

A Vhr. 21. §-a a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

101

A Vhr. 22. §-át a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 415. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

102

A Vhr. 23. § (1) bekezdése a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 495. pontja szerint módosított szöveg.

103

A Vhr. 23/A. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

104

A Vhr. 23/A. § (2) bekezdése az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 28. §-ával megállapított szöveg.

105

A hatálybalépés időpontja 2014. január 1.

106

A Vhr. 23/B. §-át a 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

107

A hatálybalépés 2012. január 7.

108

A Vhr. 23/C. §-át a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be, szövege a 202/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

109

A hatálybalépés időpontja 2016. július 29.

111

A hatálybalépés időpontja 2015. december 31.

112

A Vhr. 24. §-át a 64/2009. (III. 31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

113

A Vhr. 25. §-át a 824/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

114

A Vhr. 26. §-át a 81/2024. (IV. 11.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.

115

A Vhr. 1. mellékletét a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 146. § e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be, szövege a 81/2024. (IV. 11.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

116

A Vhr. 2. melléklete a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 6. § b) pontja szerint módosított szöveg.

117

A 2. melléklet „Vezetékjogi engedély dokumentációja” cím 1. pontja a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 415. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

118

A 2. melléklet „Vezetékjogi engedély dokumentációja” cím 2. pontja a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 415. §-a, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (7) bekezdése, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 146. § g) pontja szerint módosított szöveg.

119

A 2. melléklet „Vezetékjogi engedély dokumentációja” cím 3. pontját a 369/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

120

A Vhr. 3. melléklete a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

122

A Vhr. 3. számú melléklet 2.1.5.–2.1.6. pontját a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a hatályon kívül helyezte.

123

A Vhr. 3. melléklet 6. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

124

A Vhr. 3. melléklet 7.1. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

125

A Vhr. 3. melléklet 7.2. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

126

A Vhr. 3. melléklet 7.4. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

127

A Vhr. 3. melléklet 9. pontját megelőző alcím a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

128

A Vhr. 3. melléklet 9. pont nyitó szövegrésze a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

129

A Vhr. 3. melléklet 9.2. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

130

A Vhr. 3. melléklet 9.18. pontja a 81/2024. (IV. 11.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

131

A Vhr. 3. melléklet 9.19. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

132

A Vhr. 3. melléklet 10. pont nyitó szövegrésze a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

133

A Vhr. 3. melléklet 11. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

134

A Vhr. 3. melléklet 12.2. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

135

A Vhr. 3. melléklet 12.3. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

136

A Vhr. 3. melléklet 12.4. pontja az 53/2014. (III. 3.) Korm. rendelet 12. §-a szerint módosított szöveg.

137

A Vhr. 3. melléklet 13.6. pontját a 202/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése iktatta be.

138

A Vhr. 3. számú melléklet 18.7. pontját a 64/2009. (III. 31.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

139

A Vhr. 3. melléklet 18. pont 18.7.5. alpontját a 824/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

140

A Vhr. 3. melléklet 18.8. pontját a 116/2010. (IV. 15.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

141

A Vhr. 3. melléklet 18. pont 18.9. alpontját a 458/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

142

A Vhr. 3. melléklet 19.1. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

143

A Vhr. 3. számú melléklet 19.2. pontja a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

144

A Vhr. 3. számú melléklet 19.3.–19.6. pontját a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a hatályon kívül helyezte.

145

A Vhr. 3. melléklet 20.3. pontját a 110/2014. (IV. 1.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a a 216/2023. (VI. 1.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

146

A Vhr. 3. melléklet 20.4. pontját a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

147

A Vhr. 3. melléklet 21.1. pontja a 672/2021. (XII. 2.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

148

A 3. melléklet 21.2. pontja a 119/2022. (III.23.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

149

A Vhr. 3. melléklet 21.3. pontja a 672/2021. (XII. 2.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

150

A Vhr. 3. melléklet 25. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

151

A Vhr. 3. melléklet 26.1. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

152

A Vhr. 3. melléklet 26.3. pontja a 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 82. §-a szerint módosított szöveg.

153

A Vhr. 3. melléklet 26.3. pont 26.3.8. alpontját a 64/2009. (III. 31.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése iktatta be, a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte.

154

A Vhr. 3. melléklet 26.3. pont 26.3.9. alpontját a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be, a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte.

155

A Vhr. 3. melléklet 26.5. pontját a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be, a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte.

156

A Vhr. 3. melléklet 26.6. pontját a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

157

A Vhr. 3. melléklet 26.7. pontját a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

158

A Vhr. 3. melléklet 26.8. pontját a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

159

A Vhr. 3. melléklet 26.8. pont a) alpontja a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

160

A Vhr. 3. melléklet 27.1. pontját megelőző alcíme a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

161

A Vhr. 3. melléklet 27.1. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

162

A Vhr. 3. melléklet 27.3. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

163

A Vhr. 4. melléklete a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

164

Megjegyzés: az I-XI. jelű táblázatok honlapon történő közzététele kötelező, a VII-XI. jelű táblázatok esetében oly módon, hogy biztosítani kell a hőközpontonkénti egyedi lekérdezés lehetőságét.

165

A Vhr. 5. számú mellékletét a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.

166

A Vhr. 6. számú mellékletét a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be.

168

A Vhr. 8. mellékletét a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére