nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
30/1988. (IV. 21.) MT rendelet
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról
1990-12-31
1992-02-14
1
Jogszabály

30/1988. (IV. 21.) MT rendelet

a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) 48. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

A Tv. 2. §-ához

R. 1. § A rendeletnek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út műtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit – az 5. §, 7. § második mondata, a 9. §, a 31–38. § kivételével – a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell.

A Tv. 5. §-ához

R. 2. § (1) Közúti járművezetői engedélyt az kaphat, aki a jogszabályban meghatározott életkort betöltötte, az előírt iskolai végzettséggel rendelkezik, egészségi és közbiztonsági szempontból a vezetésre alkalmas és eredményes képesítő vizsgát tett.

(2) Gépjárművezetői munkakört az tölthet be, gépjárművel csoportos személyszállítást, díj ellenében személyszállítást, illetőleg árufuvarozást az végezhet, aki a pályaalkalmassági követelményeknek is megfelel. Jogszabály egyéb esetben is kötelezővé teheti a pályaalkalmassági vizsgálatot.

(3) Aki sorozatosan megszegte a közúti forgalomra vonatkozó szabályokat és emiatt a szabálysértési hatóság – határozatban – szabálysértési bírsággal sújtotta, rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra is kötelezhető.

A Tv. 9. §-ához

R. 3. § (1) A közúti közlekedési és a közúti közlekedéssel összefüggő jogszabályok kezdeményezéséhez vagy kiadásához – ha az más miniszter hatáskörébe tartozik – a közlekedési hírközlési és vízügyi miniszter egyetértése szükséges.

(2) A közúti közlekedés rendőrhatósági tevékenységének irányításához kapcsolódó jogszabályok kezdeményezéséhez vagy kiadásához – ha az más miniszter hatáskörébe tartozik – a belügyminiszter egyetértése szükséges.

R. 4. § (1) A közúti közlekedési hatósági tevékenységet a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Közlekedési Főfelügyelet, valamint az önkormányzatok szervei (a továbbiakban együtt: közlekedési hatóság) végzik. Hatósági tevékenységet látnak el a területi közlekedési felügyeletek és járművezetői vizsgabizottságok is. A közúti közlekedési hatóságok, a területi közlekedési felügyeletek és a járművezetői vizsgabizottságok feladatait és a feladatok hatásköri megoszlását a közlekedési,hírközlési és vízügyi miniszter határozza meg.

(2) A közlekedési,hírközlési és vízügyi miniszter gondoskodik arról – a tanácsokról szóló törvényben1 foglaltakra is figyelemmel –, hogy a közúti közlekedési hatósági tevékenységet az ország egész területén egységes szempontok szerint, azonos módszerekkel és eljárási formák között végezzék.

(3) A közúti közlekedés rendőrhatósági feladatait a Belügyminisztérium és szervei végzik.

A Tv. 11. §-ához

R. 5. § (1) Az országos közúthálózat fejlesztésére önálló tervet kell készíteni. Az országos közúthálózat fejlesztési tervét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter előterjesztése alapján a Kormány hagyja jóvá.

(2) Az önkormányzati közúthálózatok fejlesztésének tervezésénél biztosítani kell kapcsolódásukat az országos közúthálózathoz.

(3) A tervezés során figyelemmel kell lenni a gyalogos forgalom igényeire és a járműforgalomtól való elkülönítésére, a kerékpárutak fejlesztésére, a várakozó gépjárművek elhelyezésének lehetőségére is.

(4) A közúthálózat fejlesztésére készített terveket ötévenként felül kell vizsgálni és ha szükséges, megfelelően módosítani kell.

(5) A közúthálózatok tervezett fejlesztését a területrendezési tervek is tartalmazzák. Az önkormányzati közúthálózat tervezett fejlesztését – ha az országos közúthálózat forgalmát jelentősen befolyásolja – a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal egyeztetni kell.

A Tv. 12. §-ához

R. 6. § (1) A közút forgalmi rendjét – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a közút kezelője alakítja ki.

(2) A forgalmi rendet – a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de – legalább ötévenként a közút kezelőjének felül kell vizsgálnia, ha szükséges módosítani kell.

A Tv. 14. §-ához

R. 7. § Ha a rendőrhatóság vagy a jogszabályban feljogosított más hatóság a közutat lezárja vagy annak forgalmát korlátozza, erről a közút kezelőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A közút kezelője – szükség esetén – terelő utat jelöl ki: a közlekedési hatóság a közút kezelőjét terelőút kijelölésére kötelezheti.

A Tv. 15. §-ához

R. 8. § (1) A közlekedési hírközlési és vízügyi miniszter által megállapított össztömeg-, tengelyterhelés- vagy mérethatárokat meghaladó és a lánctalpas jármű a közúti forgalomban csak a közút kezelőjének hozzájárulásával vehet részt. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. Veszélyes árut szállító jármű közúti közlekedéséhez engedély szükséges.2

(2) Az össztömeg- vagy tengelyterhelés-határokat meghaladó jármű üzemben tartója a közút használatáért díjat köteles fizetni.

(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt jármű hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulásban foglalt feltételektől eltérő módon vesz részt a forgalomban, a közlekedési hatóság a jármű üzemben tartóját a használati díj tízszereséig terjedő pótdíj megfizetésére kötelezheti.

(4) A kezelői hozzájárulás eljárási szabályait, a díj összegét, valamint a díj és pótdíj fizetésének módját a közlekedési,hírközlési és vízügyi miniszter állapítja meg.

R. 9. § (1) A közút területén létesített vagy kijelölt várakozóhelyen a közlekedési hatóság a járművek várakozásának szabályozása érdekében díj fizetését rendelheti el. A várakozási díj összegét a közlekedési hatóság állapítja meg.3

(2) A közút területén kívüli közterületen létesített várakozóhelyen díj szedéséhez a közlekedési hatóság engedélye szükséges.

A Tv. 17–18. §-ához

R. 10. § (1) A biztonságos közúti közlekedésre nevelés, a balesetmegelőző, felvilágosító és propagandamunka programját a belügyminiszter a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben, az állami oktatási intézményekben a közúti közlekedési ismeretek oktatásának programját a művelődési és közoktatási miniszter a belügyminiszterrel és a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

(2)4

R. 11. § (1) Az állami oktatásban – tantervi órakereten belül – a közúti közlekedési ismereteket oktatni kell.

(2) Az állami oktatásban – tantervi órakereten kívül – lehetővé kell tenni, hogy az általános iskolai tanulók a nyolcadik osztály befejezésével segédmotoros kerékpárvezetői igazolványt, a középfokú iskolai tanulók az iskola befejezésekor személygépkocsivezetői engedélyt szerezhessenek.

R. 12. § (1) Az állami közép- és felsőfokú oktatási intézményekben folytatott gépjármű és útügyi szakirányú képzés programját a művelődési és közoktatási miniszter a közlekedési,hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

(2) A közúti közlekedési szakember- és a közúti járművezetőképző tanfolyamok szakmai képzési szintjét, valamint tantervi irányelveit – a közúti járművezetői tanfolyamok tekintetében az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a tanfolyamok tantárgyait, tantervét, az egyes tantárgyak tananyagait és óraszámait a Közlekedési Főfelügyelet határozza meg. A tanfolyamokon használható tankönyveket és oktatási segédleteket a Közlekedési Főfelügyelet hagyja jóvá.

R. 13. § (1) A közúti járművezetői tanfolyamok elméleti és gyakorlati tantárgyait – ha jogszabály kivételt nem tesz – csak olyan személy oktathatja, akinek szakoktatói vagy ezzel egyenértékű képesítése van.

(2) A közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatását vizsgabiztosok végzik. Vizsgabiztosnak csak olyan személy nevezhető ki, aki vizsgabiztosi képesítést szerzett.

(3) A közlekedési hatóságok az általuk kinevezett vizsgabiztosokat országos, illetőleg területi névjegyzékbe veszik fel.

(4) Vizsgáztatásra csak névjegyzékbe felvett vizsgabiztos osztható be. Az országos névjegyzékbe felvett vizsgabiztost a Közlekedési Főfelügyelet, a területi névjegyzékbe felvett vizsgabiztost a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának közlekedési feladatot ellátó szakigazgatási szerve – vagy az általa megbízott más szerv – osztja be vizsgáztatásra.5

R. 14. §6

A Tv. 22. §-ához

R. 15. § (1) A típusbizonyítvány kiadását belföldi gyártás esetén – a sorozatgyártás megkezdése előtt – a gyártónak, külföldről történő behozatal esetén – a szerződés megkötése előtt – annak kell kérnie, aki a járművet belföldön kerskedelmi forgalomba hozza. Ha a jármű belföldön kereskedelmi forgalomba nem kerül, a típusbizonyítványt a megrendelőnek kell kérnie.

(2) Külföldről behozott jármű típusvizsgálata során a közlekedési hatóság – a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelmények megtartásával – a külföldi típusvizsgálati eredményeket felhasználhatja vagy külön vizsgálat nélkül elfogadhatja.

R. 16. § Jármű egyedi előállítása (összeépítése) vagy átalakítása abban az esetben engedélyezhető, ha a műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelmények mellett kielégíti az esztétikai igényeket is és a jármű létrehozása gazdasági vagy egyéb szempontból indokolt.

A Tv. 23. §-ához

R. 17. § (1) A járművek hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásáról, valamint nyilvántartásáról a rendőrhatóság, illetőleg a közlekedési hatóság gondoskodik.

(2) A jármű nyilvántartásba vett adataiban bekövetkezett változást az üzemben tartó köteles a hatóságnak bejelenteni.

A Tv. 25. §-ához

R. 18. § A segédmotoros kerékpár, a kerékpár, az állati erővel vont jármű, a kézikocsi, továbbá a forgalomba helyezés előtti vizsgálatra nem kötelezett lassú jármű rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát a gyártó, illetőleg a kereskedelmi forgalmazó tanúsítja.

A Tv. 28. §-ához

R. 19. § (1) A járművek által keltett zajhatást, légszennyezést a rendőrhatóság és a közlekedési hatóság műszeres vizsgálattal a közúti forgalomban és az üzemben tartó telephelyén ellenőrizheti.

(2) A megengedett zajszintet és légszennyezési határértéket túllépő járművek ellenőrző mérés céljából a mérőállomásra rendelhetők be.

A Tv. 29. §-ához

R. 20. § (1) Az építési engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő útépítésre az építésügyről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A közlekedési hatóság az építési költség tíz százalékáig terjedő bírság megfizetésére kötelezheti azt, aki építési engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően építtet utat.

R. 21. § Az út elbontására vonatkozó kötelezettségről és az elbontás módjáról a megszüntetési engedélyben kell rendelkezni. A kötelezettség az út pályaszerkezetének elbontására, a bontási anyag elszállítására és az út tartozékainak az eltávolítására terjedhet ki.

A Tv. 31. §-ához

R. 22. §7

R. 23. § Nem kell a külön jogszabályban előírt útfejlesztési hozzájárulást fizetni annak, aki útépítési együttműködésben részt vesz, vagy akit útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére köteleztek.

A Tv. 34. §-ához

R. 24. § Közút és vasút szintbeni kereszteződésében a vasúti átjáró burkolatának fenntartása a vasúti vágánytengelytől – több vágány esetén a külső vágánytengelytől – számított nyolc-nyolc méter, kerékpárútnál négy-négy méter távolságig, járdánál a terelőkorlátig a vasút üzemeltetőjének feladata.

R. 25. § (1) A közút tisztántartása, arról a hó eltakarítása, továbbá az út síkossága elleni védekezés (a továbbiakban együtt: tisztántartás) – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a közút kezelőjének a feladata.

(2) Települések belterületén a közút tisztántartásáról a helyi önkormányzat gondoskodik.

(3) Országos közút belterületi szakaszán a hó eltakarítása és a síkosság elleni védekezés

a) a fővárosban és a megyeszékhelyeken a fővárosi, illetőleg a városi önkormányzat feladata,

b) az a) pontban nem említett településeken a külterületi szakaszon végzett gépi munka mértékéig az országos közút kezelőjének a feladata. A gépi munkával az útról való befordulást is lehetővé kell tenni.

(4) A járdák tisztántartására jogszabály az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet.

R. 26. § A közforgalom elől el nem zárt magánút fenntartásának költségeihez az utat rendszeresen használó jogi személyek érdekeltségük arányában kötelesek hozzájárulni.

A Tv. 36–37. §-ához

R. 27. § A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez a kezelői hozzájárulás eljárási szabályait, az igénybevételi díj összegét, valamint a díj és pótdíj fizetésének módját – az elfoglalt, illetőleg felbontott közúti terület forgalmi jelentőségére és nagyságára figyelemmel – a közlekedési,hírközlési és vízügyi miniszter állapítja meg. A pótdíj legfeljebb az igénybevételi díj tízszerese lehet.

A Tv. 38. §-ához

R. 28. § (1) A közút rendkívüli igénybevételét az igénybevevőnek a közút kezelőjéhez haladéktalanul be kell jelentenie és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tennie.

(2) A bejelentés elmulasztását úgy kell tekinteni, hogy a közutat az előírt hozzájárulás nélkül vették nem közlekedési célból igénybe.

R. 29. § Ha a nem közlekedési célú, vagy a rendkívüli igénybevétel miatt három éven belül a közúton süllyedés vagy más hiba keletkezik, az igénybevevő köteles azt kijavítani. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, a közlekedési hatóság a süllyedés vagy hiba kijavítását rendelheti el.

A Tv. 41. §-ához

R. 30. § (1) A közút területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény üzemben tartóját, illetőleg az útcsatlakozás létesítőjét, ha a fenntartási kötelezettségének nem tett eleget, az építmény engedélyezésére jogosult, illetőleg a közlekedési hatóság a szükséges munkák elvégzésére kötelezheti.

(2) A közút területén, az alatt vagy felett levő építmények felújítását az út korszerűsítésével vagy felújításával összehangoltan kell elvégezni.

A Tv. 42. §-ához

R. 31. § (1) Közút tengelyétől számított száz méteren belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a közlekedés biztonságát vagy az út állagát veszélyezteti.

(2) Közút lakott területén kívüli szakasza mellett az (1) bekezdésben említett távolságon belül tarlót, avart, szemetet vagy más anyagot égetni nem szabad; égetni e távolságon túl is csak állandó felügyelet mellett és akkor szabad, ha az a közúton a láthatóságot nem csökkenti.

(3) Közvetlenül a közút mellett fekvő ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy ingatlanáról a közútra föld, iszap, kő vagy egyéb anyag ne kerülhessen.

R. 32. § (1) Lakott területen kívüli vasúti átjáróban a rálátási háromszög területén építményt elhelyezni, fát ültetni, az út szintjétől számított ötven centiméternél magasabb növényt termeszteni nem szabad.

(2) A közlekedési hatóság a rálátási háromszög területén ültetett fa kivágását elrendelheti.

(3) A közút melletti ingatlanon levő fákon és növényzeten az ingatlan tulajdonosa köteles az út állagának védelme és a közúti forgalom biztonsága érdekében a szükséges gondozási munkákat saját költségén elvégezni.

R. 33. § (1) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen

a) a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez,

b) a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához.

(2) A kérelmező a hozzájárulás megtagadása miatt a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely a tevékenységet engedélyezheti.

(3) Az építmény engedélyezésére jogosult, illetőleg a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására, vagy a közút állagának és a forgalom biztonságának védelme érdekében szükséges munkák elvégzésére kötelezheti azt, aki az (1) bekezdésben foglaltakat megszegi.

R. 34. § Az ingatlan használatának 31–33. §-ban meghatározott korlátozása miatt a tulajdonost kártalanítás nem illeti meg.

A Tv. 43. §-ához

R. 35. § Ingatlan igénybevételéről a közút kezelője köteles a tulajdonost az igénybevétel előtt legalább kilencven nappal értesíteni.

R. 36. § A közút kezelője a közlekedés biztonsága érdekében a közút melletti ingatlan tulajdonosát terhelő, halasztást nem tűrő munkákat – ha azokat a tulajdonos felszólítás ellenére sem végzi el – a tulajdonos egyidejű értesítése mellett, annak költségére elvégezheti vagy elvégeztetheti.

A Tv. 46. §-ához

R. 37. §8

R. 38. § A Tv. 37. §-ában, továbbá e rendelet 8. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 9. §-ának (1) bekezdésében, 20. §-ának (2) bekezdésében említett díjat, pótdíjat és bírságot többletforrásként közutak fenntartására kell fordítani.9

A Tv. 48. §-ához

R. 39. § Ez a rendelet 1988. júlus 1. napján lép hatályba: egyidejűleg az utakról szóló 1962. évi 21. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 34/1962. (IX. 16.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 19/1970. (VI. 7.) Korm. és a 37/1985. (VIII. 1.) MT rendelet, továbbá a túlsúlyos járművek közlekedésének korlátozásáról szóló 16/1973. (VI. 27.) MT rendelet, valamint az azt módosító 46/1980. (XI. 11.) MT és a 17/1983. (VI. 1.) MT rendelet hatályát veszti.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!