nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Heves Megye Közgyűlésének 8/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2014-12-16 - 2017-01-27
Heves Megye Közgyűlésének 8/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelete
a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénynek a Heves Megyei Önkormányzati Hivatalnál történő végrehajtásáról

Heves Megye Közgyűlése a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) alább megjelölt rendelkezéseiben kapott felhatalmazás alapján a Kttv.-nek a Heves Megyei Önkormányzati Hivatalnál történő végrehajtására a következő rendeletet alkotja:


I. fejezet


A rendelet hatálya


1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőire, közszolgálati ügykezelőire (a továbbiakban együttesen: köztisztviselő).


(2)1 Jelen rendeletnek a hivatásetikai alapelveire vonatkozó 2. - 12. § -aiban, a jutalmazási szabályokról szóló 19. § és  20. § -ában, valamint az egyéb juttatásokról rendelkező 21.- 23/A. § -aiban foglaltakat a Hivatal Munka Törvénykönyvének hatálya alá eső munkavállalóira megfelelően alkalmazni kell.


(3) E rendelet szabályait részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselőkre munkaidő-arányosan kell alkalmazni.


(4) A Közgyűlés elnökére, foglalkoztatási jogviszonyban álló alelnökére az e rendeletben foglaltakat – a politikai választott tisztségük sajátosságainak figyelembe vételével - kell alkalmazni, kivéve, ha a jogállásukról szóló törvény másként rendelkezik.


(5) A politikai főtanácsadói, tanácsadói munkakörben foglalkoztatott köztisztviselőkre is e rendelet szabályait kell alkalmazni.


II. fejezet


Hivatásetika


2. § A Kttv. 231. § (1) bekezdése alapján és figyelemmel a Kttv. 83. §-ban foglaltakra a hivatásetikai alapelvek részletes tartalmát, a vezetőkkel szembeni további etikai alapelveket, valamint az etikai eljárás szabályait a Közgyűlés az alábbiak szerint állapítja meg.



A hivatásetikai alapelvek részletes tartalma


 Hűség és elkötelezettség


3. § A köztisztviselő köteles az esküjében vállaltakat lelkiismeretesen megtartani, továbbá a jogszabályokban rögzítetteken túl a hivatásetikai követelményekben előírt kötelezettségeit teljesíteni.  A köztisztviselő a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az annak alapján kiadott Ügyrendben szabályozott viszonyokra úgy köteles tekinteni, mint amelyek az alkotmányos intézményrendszer részét képezik és a helyi közérdek iránti elkötelezettsége az ezeknek való megfelelés által nyilvánulhat meg.


Nemzeti érdekek előnyben részesítése


4. § Magyarországon a jó állam értékeinek, és végső soron a magyar nemzet érdekeinek szolgálata a köztisztviselők munkáján is alapul. Erre tekintettel a köztisztviselő vállalt szolgálatával más személyekre irányadó jogszabályi előírásokhoz képest szigorúbb jogi és erkölcsi követelmények között köteles feladatait teljesíteni. A köztisztviselő kötelezettségeit a hazaszeretet és a haza iránti lojalitás alapértékek érvényre juttatása mellett a legnagyobb odaadással teljesítse, felelősséggel annak tudatában cselekedjék. Döntésében legyen pártatlan, a valóságnak megfelelő adatokat figyelembe véve járjon el, képviselje a közérdeket.


Az igazságos és méltányos jogszolgáltatás


5. § A köztisztviselő köteles a jogszabályok, és a rá vonatkozó sajátos szabályokat tiszteletben tartva, azoknak megfelelően eljárni, valamint különös gondot fordítani arra, hogy a személyek jogait, vagy érdekeit érintő döntések megfeleljenek a jog előírásainak.


Méltóság és tisztesség


6. § (1) A köztisztviselő köteles a hivatása gyakorlása során és a magánéletében egyaránt olyan magatartást tanúsítani, hogy megőrizze és megerősítse az állampolgároknak a közigazgatási szervek tisztességébe, semlegességébe és hatékonyságába vetett közbizalmat. Hivatásából eredően minden esetben olyan magatartást kell tanúsítania, amellyel kiérdemli az állampolgárok, a munkatársai és hivatali felettesei bizalmát, tiszteletét és megbecsülését önmaga, és az általa képviselt közszolgálat iránt.


(2) A köztisztviselőtől elvárható, hogy munkája során udvarias és előzékeny magatartást tanúsítson az ügyfelekkel és munkatársaival szemben, valamint megjelenésével és kulturált öltözködésével is erősítse munkahelye és az egész közszolgálat elismertségét, ezzel is fejezze ki tiszteletét munkatársai és az állampolgárok iránt.


(3) A köztisztviselő tisztességessége és feddhetetlensége a korrupció-mentesség területén is meg kell nyilvánuljon, ezért köteles elutasítani minden - működésével összefüggő, nem jogszabályon alapuló - előnyt (pl. ajándékok, egyéb gazdasági előnyök), amelyek döntésében befolyásolhatják.



Előítéletektől való mentesség


7. § A közigazgatási feladatok végrehajtása során a köztisztviselő köteles egyenlő bánásmódban részesíteni az azonos helyzetben lévőket, továbbá a nemzetiségen, nemen, fajon, bőrszínen, etnikai vagy társadalmi hovatartozáson, genetikai jellemzőkön, nyelven, valláson vagy hiten, politikai vagy egyéb meggyőződésen, nemzeti kisebbségi hovatartozáson, tulajdonon, vagyoni helyzeten, születésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális beállítottságon alapuló indokolatlan diszkrimináció látszatát is kerülnie kell. Ennek az alapelvnek a köztisztviselő mindennapi munkájában maradéktalanul érvényesülnie kell, és a közigazgatással a köztisztviselőn keresztül találkozó ügyféllel szemben maradéktalanul érvényre is kell juttatni. Az ügyfél felé a közigazgatás ügyfélbarát jellemzőjét a köztisztviselőnek kell közvetítenie, erre a kötelezettségére a köztisztviselőnek minden esetben és minden körülmények között tekintettel kell lennie, azt érvényre kell juttatnia.


Pártatlanság


8. § (1) A köztisztviselő tevékenysége során nem lehet részrehajló, a közhivatali tevékenysége és eljárása mindenkor elfogulatlan és pártatlan kell, hogy legyen. A köztisztviselő köteles tartózkodni valamennyi - a pártatlanságot hátrányosan érintő - önkényes intézkedéstől, valamint a magatartását nem irányíthatja sem személyes, sem családi, sem pedig politikai érdek.


(2) A köztisztviselő köteles a külön jogszabályokban rögzített összeférhetetlenségi előírásokat megtartani, az elfogultság, az előnytelen jogszerzés, a hivatallal való visszaélés, a mások által való befolyásoltság elkerülésének követelményét szem előtt tartani. Az esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségi helyzeteket ebből következően köteles mielőbb feloldani.


(3) A köztisztviselő köteles megakadályozni, hogy a személyes érdekei összeütközésbe kerüljenek közhivatali feladataival, valamint köteles minden érdemi, valószínűsíthető, illetve lehetséges érdekkonfliktust megelőzni, illetve annak bekövetkezte esetén azt kiküszöbölni.


Felelősségtudat és szakszerűség


9. § (1) A köztisztviselő munkáját - a jogszabályoknak és a szakmai előírásoknak megfelelően - a legjobb szakmai tudása szerint kell elvégezze, és feladatait az anyagi jogi és eljárási szabályok érvényre juttatásával és a határidők pontos megtartásával kell végrehajtsa.


(2) Az egyéni és a közigazgatási szerv által biztosított lehetőségeihez mérten a köztisztviselőnek szakmai tudását, képességeit, kompetenciáit folyamatosan fejlesztenie szükséges. Az ügyintézés során eljáró köztisztviselőtől elvárás, hogy az ügyfelek, munkatársai és hivatali felettesei, társszervek munkatársai, a Megyei Közgyűlés és a Közgyűlés bizottságainak tisztségviselői, tagjai számára minden esetben naprakész tájékoztatást tudjon adni a felmerülő és közigazgatást érintő kérdéseikkel kapcsolatosan. Jogalkalmazó tevékenysége során a jogszabályokat felelősségteljesen kell a gyakorlatban alkalmaznia.


(3) A köztisztviselő munkája során a Hivatal kialakult intézkedési gyakorlatából adódó jogos elvárásoknak, következetességnek megfelelően köteles eljárni, melynek értelmében köteles saját hivatali magatartását tekintve, a Hivatal és a Közgyűlés és szervei tagjainak jogos és ésszerű elvárásait tiszteletben tartva eljárni.


(4) A köztisztviselő köteles a döntések meghozatalában az ésszerű határidők maximális megtartásával dolgozni.


Együttműködés


 10. § Figyelemmel arra, hogy a köztisztviselő munkáját minden esetben széleskörű társadalmi és szakmai összefüggésben, kapcsolatrendszerben végzi, köteles különösen olyan esetekben készségesen együttműködőnek lennie, amikor ügyfelekkel, a munkatársakkal, más hatóságok vezetőivel, ügyintézőivel, illetve az egyéb államhatalmi szervek dolgozóival kerül kapcsolatba. Mindezeken túl a Hivatal döntéseihez szükséges, minden rendelkezésére álló és törvényesen hozzáférhető információt biztosítania kell, azokat a munkáltatói jogkör gyakorlója, a döntéshozók elől nem tarthatja vissza.


Intézkedések megtételére irányuló arányosság


11. §  A köztisztviselő döntéseinek meghozatala során mindig biztosítania kell, hogy a meghozott intézkedések arányosak legyenek az elérni kívánt céllal. A köztisztviselő különösen a polgárok jogainak korlátozását köteles kerülni, ha ezen korlátozások nincsenek ésszerű kapcsolatban az elérni kívánt intézkedés céljával. Intézkedései során a köztisztviselő köteles tiszteletben tartani a magánszemélyek érdekei és az általános közérdek közötti egyensúlyt.


Védelem


 12. § Nem megengedett a Hivatal köztisztviselői között az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben nevesített védett tulajdonságok (így különösen a nem, nemzetiség, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási vagy világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, családi állapot,  anyaság (terhesség) vagy apaság, életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet, érdekképviselethez való tartozás,  egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző) szerinti megkülönböztetés.


Vezetőkkel szemben támasztott további etikai alapelvek


Példamutatás


 13. § (1) A vezető személyes példamutatással, ráhatással köteles motiválni beosztottjait a számukra jogszabályban előírt, vagy a Hivatal által meghatározott (vizsga) kötelezettségeiknek teljesítésére, valamint tudatosítani köteles bennük a folyamatos szakmai- és általános műveltségbeli önképzés, a helyismeret jelentőségét, annak hasznát, hiányának hátrányait.


 (2) A vezető köteles a legmagasabb követelményeket önmagával szemben támasztani. A vezetőnek az általa vezetett szervezeti egység eredményes működését legjobb tudása és ismeretei szerint kell biztosítania. Ennek érdekében köteles maga is a kívánt cél érdekében hasznosnak bizonyuló elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítására, elmélyítésére, saját szakmai ismereteinek továbbfejlesztésére, a szakirodalom, a tudományos eredmények szemmel tartására, tanácskozásokon, szakmai konferenciákon, konzultációkon való részvételre. Törekednie kell arra, hogy a felmerülő - akár beosztottjaitól származó - hasznosítható javaslatok, indítványok érdemük szerinti méltatást és hasznosítást nyerjenek.  


(3) A vezető a beosztottjai közreműködésével elért szakmai, vagy tudományos eredményeket ne nyilvánítsa, illetve ne minősítse kizárólagosan saját eredményeinek.  


Szakmai szempontok érvényesítése


14. § (1) A vezető törekedni köteles arra, hogy növekedjen az általa vezetett szervezeti egység (osztály) tekintélye, elismertsége, előnyös megítélése, és ezzel együtt kerülje más szervezeti egységek munkájának megalapozatlan bírálatát, a szubjektív hangulatkeltést és céltalan rivalizálást, a személyeskedő, lejárató megjegyzéseket. A nyilvánvalóvá vált nézeteltérések tisztázása, következményeinek felszámolása csak tárgyszerűen, a szubjektív elemek háttérbe szorításával történhet. Etikus magatartásnak csak a szolgálati út és a legális eszközök igénybe vétele számíthat.


(2) A vezető szakmai és közéleti fórumokon képviselje a pártatlan közigazgatás egyetemes érdekeit, megnyilvánulásaival erősítse a szakma tekintélyét és legyen fogékony a megalapozott bírálatokra.


Számonkérési kötelezettség


15. § (1) A vezető csak a feladatok ésszerű, hatékony és eredményes végrehajtása érdekében éljen utasításadási jogával. A számára biztosított utasítási joggal köteles körültekintően élni, melynek gyakorlása során beosztottjainak tulajdonságai ismeretében lehetőleg kerülnie kell egy adott szolgálati utasítással a végrehajtásra kötelezett számára indokolatlan konfliktushelyzetet. A vezető utasításainak számonkérése során is a szükséghez mérten erélyesen, de mindig igazságosan lépjen fel, tisztelve beosztottjai emberi méltóságát és személyiségi jogait. Juttassa érvényre a vezetése alá tartozók körében a jelen fejezetben megfogalmazott értékrendet, ennek alapján támogassa, illetve marasztalja el beosztottjait. 


(2) A minősítés-, teljesítményértékelés jogát gyakoroló vezető etikai kötelességként is tartozik fokozott gonddal értékelni a köztisztviselők magatartását, kizárva a személyes benyomások szubjektív torzításait, a pozitív, vagy negatív diszkriminációt.


      Etikai eljárás szabályai


 16. § (1) Az Etikai Bizottság tagjai a Hivatal mindenkori szervezeti egységeinek (osztályainak) vezetőiből áll. Amennyiben a szervezeti egység vezetője egy adott etikai eljárás során személyesen érintett, úgy azt köteles a Bizottságnak és a főjegyzőnek bejelenteni, egyúttal az adott eljárás során tagként vagy elnökként nem vehet részt a Bizottság munkájában. A Bizottság elnökét tagjai sorából maga választja esetileg, vagy legfeljebb egy éves időtartamra azzal, hogy a volt elnök újraválasztható. Szavazategyenlőség esetén a Bizottság elnökét a Főjegyző jelöli ki a tagok sorából.


(2) A Bizottság - felkérésre, vagy saját kezdeményezésére – állásfoglalást alakít ki egyedi ügyekben és általános etikai kérdésekben is. Állásfoglalását a Főjegyző elé terjeszti, aki a munkáltatói jogok gyakorlása során eldönti, hogy az adott etikai vétség indokol-e olyan intézkedést, amely hatással lehet a dolgozók köztisztviselői jogviszonyából eredő jogaira és kötelezettségeire, a dolgozó minősítésére, vagy egyéb intézkedést igényel. A Bizottság etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén büntetés kiszabására irányuló, indoklással ellátott javaslatot tesz a Főjegyző felé.


(3) Az elvi jellegű állásfoglalást - a Hivatal köztisztviselői által elérhető módon - közzé kell tenni, sorszámozottan nyilván kell tartani és indokolt esetben annak Hivatásetikai szabályok közé beépítését a Főjegyző köteles indítványozni a Közgyűlés felé. Az egyedi jellegű állásfoglalás csak az érintett köztisztviselő kifejezett hozzájárulása esetén hozható nyilvánosságra.


(4) A Főjegyző, mint a Hivatal vezetője a munkáltatói jogok gyakorlása során a köztisztviselőkkel kapcsolatos etikai ügyekben állásfoglalást kérhet a Hivatal Etikai Bizottságától.


III. fejezet


Díjazás


Illetménykiegészítés 


17. §  A Kttv. 234. § (3) és (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Hivatal valamennyi felsőfokú és középfokú iskolai végzettségű köztisztviselője részére a közgyűlés illetménykiegészítést állapít meg, melynek mértéke - amennyiben arról a Heves Megyei Önkormányzat éves költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik  -, a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők esetében egységesen alapilletményük 40%-a, illetve a középfokú iskolai végzettségű köztisztviselők esetében egységesen alapilletményük 20 %-a.


Vezetők illetményére vonatkozó szabályok


18. § A Kttv. 236. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Közgyűlés a Hivatal osztályvezetői szintű vezető beosztású köztisztviselője részére vezetői illetménypótlékot állapít meg, melynek mértéke az osztályvezető vezetői alapilletményének 10 %-a. A már megállapított vezetői illetménypótlék nem csökkenthető.


Jutalmazási szabályok


19. §Kttv. 154. §-ában foglaltakra is figyelemmel a Hivatal köztisztviselőit a költségvetési lehetőségekre figyelemmel adott közszolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve feladataiknak eredményes ellátásáért teljesítményértékelésük alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója jutalomban részesítheti.


20. §  A Főjegyző a nyugdíjba vonuló köztisztviselő részére közszolgálati jogviszonyának megszűnésekor tárgyjutalmat ajándékozhat a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott adómentes összeghatárig.



Egyéb juttatások


21. § A Kttv. 237. § -ában kapott felhatalmazás alapján a Hivatal köztisztviselőit az alábbi szociális juttatások, szociális és kegyeleti támogatások illetik meg.


22. § (1) A Hivatal köztisztviselői jelen rendelet 1. számú melléklete szerinti kérelmükre rendkívüli szociális támogatásban részesíthetők:


  a) házasságkötés,

  b) gyermek születése,

  c) 21 napot meghaladó kórházi kezelés,

  d) 30 napot meghaladó keresőképtelen állapot,

  e) Országos Orvosszakértői Intézet által megállapított munkaképesség csökkenés,

  f)  a köztisztviselő közeli hozzátartozójának halála esetén.


(2) Az (1) bekezdésben szabályozott támogatásról és mértékéről a köztisztviselő szervezeti egységének (osztályának) vezetője javaslata alapján a Főjegyző dönt. A szociális támogatás mértéke esetenként legfeljebb a központi költségvetésről szóló törvényben az adott költségvetési évre meghatározott illetményalapnak megfelelő összeg. Ugyanazon köztisztviselő részére szociális támogatás naptári évenként legfeljebb egy alkalommal adható.


(3) A Közgyűlés elnöke, foglalkoztatási jogviszonyban álló alelnöke, a főjegyző, az aljegyző, a politikai tanácsadó és a politikai főtanácsadó vonatkozásában a támogatásról az egyéb munkáltatói jogok gyakorlására jogosult dönt.


(4) A támogatás kifizetésével, nyilvántartásával összefüggően a Hivatal gazdálkodási feladatait ellátó szervezeti egysége nyilvántartást köteles vezetni.


23. § (1) A Hivatalnál legalább 6 hónapja közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő részére személyi és családi okok miatt a Főjegyző illetményelőleg folyósítását engedélyezheti legfeljebb 6 havi visszafizetési kötelezettség ellenében, amennyiben azt az önkormányzat éves költségvetésében a személyi juttatások előirányzata és az önkormányzat rendelkezésre álló forrásai lehetővé teszik. Határozott idejű kinevezés esetén a köztisztviselő akkor részesíthető illetményelőlegben, ha kinevezésének időtartama a 6 hónapot meghaladja, továbbá a visszafizetési kötelezettség időtartama nem terjeszkedhet túl a határozott idejű jogviszony megszűnésének időpontján.


(2) Az illetményelőleg mértéke nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének 3-szorosát és a köztisztviselő havi illetményének összegét.


(3) A köztisztviselő illetményelőleget a 2. sz. melléklet szerinti nyomtatványon az abban megjelölt kötelezettség vállalásával igényelhet. Illetményelőleg iránti kérelmet az (1) bekezdésben meghatározott döntéshozónak címezve kell benyújtani, aki annak tárgyában dönt. Az illetményelőleg iránti kérelem tárgyában a foglalkoztatási jogviszonyban álló alelnök, a politikai tanácsadó és politikai főtanácsadó esetén a Közgyűlés elnöke, míg a Közgyűlés elnöke vonatkozásában az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság dönt.


(4) Amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az illetményelőleg tartozás fennállásának időtartama alatt szűnik meg, úgy a tartozás fennmaradó részét egy összegben köteles visszafizetni.


(5) Az illetményelőleg igénylésről, annak kifizetéséről a Hivatal gazdálkodási feladatait mindenkor ellátó szervezeti egysége nyilvántartást köteles vezetni, megjelölve abban az illetményelőleg összegét és a lejárat dátumát.


23/A §1 A Kttv. 226. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Hivatal köztisztviselőit illetményük kifizetésére szolgáló fizetési számlához kapcsolódóan havonta a központi költségvetésről szóló törvényben megengedett legmagasabb összegű bankszámla-hozzájárulás illeti meg, melynek kifizetése évente két alkalommal, a tárgy félévet követően történik.


V. fejezet


Záró és vegyes rendelkezések


24. § Jelen rendelet 17. §-ának a 2012. év vonatkozásában történő alkalmazása során a Hivatal valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőjét egységesen alapilletményük 40 %-ának, a középfokú iskolai végzettségű köztisztviselőjét egységesen alapilletményük 20 %-ának megfelelő összegű illetménykiegészítés illeti meg.


25. § Hatályát veszti a Heves Megyei Önkormányzati Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselőket és ügykezelőket megillető, jóléti és kegyeleti juttatásokról szóló 17/2003. (XII.15.) HMÖ rendelet.


26. §  Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba azzal, hogy a Heves Megyei Önkormányzat fenntartásában működő intézmények dolgozóinak lakáscélú támogatásáról szóló 20/2008. (VIII.29.) HMÖ rendeletnek a visszafizetésre és követelés behajtásra vonatkozó rendelkezéseit – a Hivatal köztisztviselői és Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói részére nyújtott lakáscélú hitelek vonatkozásában is – a teljes hitelállomány visszafizetéséig megfelelően alkalmazni kell akként, hogy ahol a hivatkozott rendelet a Közgyűlés elnökét említi, azon a Főjegyzőt kell érteni.


1Módosította a 1/2014.(II.14.)önk.rend.                                                          Hatályos: kihirdetése napján



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
20.9 KB
2. melléklet
20.32 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!