nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Bakonyoszlop Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-01-01 -tól
Bakonyoszlop Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről

Bakonyoszlop Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró állami főépítészi hatáskörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Bakonyoszlop Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 21/2017.(04.18.) határozata szerinti partnerek véleményének a kikérésével a következőket rendeli el:



  1. Bevezető rendelkezések




1. §      A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely a Község közigazgatási területén

a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el vagy tart fenn, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,

c) meglévő építmény rendeltetését – részben vagy egészben – megváltoztatja.

d) az épület külső megjelenésén a rendeletben meghatározott változtatást végez.


2. §      A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata

1. Reklám és információs felületek:

  1. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
  2. információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó;
  3. közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
  4. közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
  5. más célú berendezés: reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés;
  6. önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről, döntéseiről és egyéb hatósági hirdetményről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését, valamint a teljes lakosság ellátását szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
  7. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
  8. útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

i)   óriásreklám: az a reklámot hordozó, amelynek a felülete 2,00 m2-nél nagyobb, vagy bármelyik oldalmérete a 2 m-t meghaladja. Az ennél kisebb, egymás fölött vagy mellett elhelyezett reklámhordozók felülete összesítve értelmezendő.

j)   megállító tábla: többnyire az épület bejárata közelében a reklámozott létesítmény megközelítését elősegítő, időszakosan elhelyezésre kerülő hirdető-berendezés.

  1. cégtábla, címtábla, cégér: intézmény, vállalat, vállalkozó, szolgáltató nevét, logóját esetleg címét tartalmazó, és az érintett ingatlanon elhelyezett tábla, felirat vagy valamely mesterség jelvényeként használt üzlet, műhely bejárata fölé kifüggesztett tárgy, vagy címszerű ábrát tartalmazó eszköz;
  1. hagyományos anyaghasználat: vakolt homlokzat, ahol a fa vagy fém felületek legfeljebb homlokzati díszítőelemként jelennek meg, továbbá kő, agyagtégla, valamint agyag vagy betoncserép vagy megjelenésében hasonló, nem fényes felületű, egyéb anyagú tetőfedés.
  2. hagyományos színhasználat: fehér, törtfehér, vagy bármely szín pasztell árnyalata


2. A településképi szempontból meghatározó területek


3.§       A településképi szempontból meghatározó területek:

a) történelmi településrészen Kossuth Lajos utca az Ady Endre utca és a Kastély utca kereszteződések közötti szakasza


  1. Településképi követelmények



4.§ (1) Falusias területen épületeken nem alkalmazható:

a) nem hagyományos anyaghasználatú homlokzattal megjelenő konténer, konténerház,

b) a homlokzaton hullámlemez vagy műanyag hullámlemez burkolat és

c) korábbi, építészettörténeti stílusokra vagy más éghajlati tájra jellemző, funkció nélküli díszítőelem.


(2) Falusias területen kerítés nem lehet alumínium hatású nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez, illetve nád borítású


(3) A településen a lakóépületek homlokzatán a helyi építészeti hagyományoktól, hagyományos anyaghasználattól és színektől eltérő anyagok, színezés nem alkalmazható.

(4) Lakóépületek homlokzatán és tetőzetén nem alkalmazható továbbá

a) hullámpala, nagy táblás fém vagy műanyag hullámlemez, nem kiselemes lágyfedés illetve a hagyományostól eltérő színű tetőfedés és

b) homlokzat teljes felületén megjelenő fém, műanyag, kivéve a külterületen, ahol a fém és a műanyag homlokzatképzés nem megengedett.


(5) Tanyás területen gazdasági épületeken nem alkalmazható olyan homlokzati anyag vagy színezés mely megjelenésében lényegesen  eltér a hagyományos anyag és színhasználattól, illetve nem biztosít pasztellszínű felületet.



5.§       (1) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények:

a) az utcai telekhatárra kiépült beépítést meg kell tartani, a kialakult előkerti építési vonal kötelező elem,

b) az oldalhatáros beépítést meg kell tartani, az épületek, a c) és f) pontokban foglalt kivétellel az oldalhatártól legfeljebb 1,0 m-re helyezhetők el,

c) az oldalhatáros beépítéssel átellenes oldalon, az utcai építési vonalon lévő mellékfunkciójú épületeket meg kell őrizni, jó állapotát fenn kell tartani,

d) a c) pont szerinti épületet elbontani csak műszaki avulás esetén és csak indokolt esetben (élet- balesetveszély) lehet, és elbontást megelőzően az épületet dokumentálni kell felméréssel és fotóval,

f) új mellékfunkciójú épületet, amennyiben nem áll  a telken a c) pont szerinti helyen épület és a telek adottságai lehetővé teszik, elsősorban a c) pont szerinti helyen kell elhelyezni,

g) az épületek egy szintesek lehetnek, tetőtér-beépítés megengedett, amennyiben az épület magassága jelentősen nem növekszik ezáltal. Jelentős a növekedés, ha az épület magassága meghaladja a két szomszédos épület átlagmagassága + 0,5 m-t és

h) a tömör falazott kerítéseket meg kell tartani.


(2) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


  1. Az épületek nem létesíthetők és nem építhetőek át 35°-nál alacsonyabb vagy 45º-nál meredekebb dőlés-szögű tetőszerkezettel,
  2. Az utcai telekhatáron álló épületek nem létesíthetőek utcára nem merőleges tetőgerincű tetőszerkezettel, kivétel ez alól, ha az épület utcafronti szélessége indokolja az ettől eltérő kialakítást,
  3. tetőhéjazatként nem alkalmazható cserép, nád, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedéstől eltérő fedés,
  4. lakóterületen azon lakóépületek, melyek legnagyobb utcai épületszélessége 8,0 méter, vagy azt meghaladó, épületszélességet növelő bővítése nem megengedett az utcai homlokzattól mért 5 m-es távolságon belül,
  5. külső redőnytokos árnyékoló elhelyezése nem megengedett, kivéve, ha a redőny és a redőnytok fa vagy fa hatású, és a redőnytok négyszög keresztmetszetű és külső síkja nem nyúlik túl a homlokzat síkján,
  6. az oldalhatáros beépítéssel átellenes oldalon lévő mellékfunkciójú épületek kialakítására vonatkozóan az előzőekben leírtakon túl következő különleges követelményeket kell alkalmazni:

fa) a 5,6 m-t meghaladó épületszélességű épületek épületszélességet növelő bővítése nem megengedett, illetve nem megengedett az ezt meghaladó szélességű új épület építése,

fb) az építmények nem létesíthetőek csonkakontyolt tetőszerkezettel,

fc) az építmények hagyományos anyaghasználattól és színhasználattól eltérően nem építhetőek és

  1. a kerítések átalakításakor, új kerítés építésekor „U” acélból készült pálcás kerítés nem létesíthető.


6.§       (1) Az egyes sajátos építményeket, műtárgyakat, új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre szánt új fejlesztési területeken föld alatt kell elhelyezni, kivéve, ha területen már meglévő légvezetékes vagy szabadvezetékes fizikai infrastruktúra áll rendelkezésre.

(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási, elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni.

(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(4) Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója- figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is - közparkokban csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető


7.§ (1) Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

a) mezőgazdasági,

b) gazdasági,

c) különleges területek.


(2) Az országos és helyi védettség alatt álló területek, terek, parkok területén a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:

a) építmények esetében is elsődlegesen föld alatt kell elhelyezni,

b) föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés megengedett.


8.§ (1) Reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések a meglévő épített és természetes környezetbe illesztve, Bakonyoszlop településképének, településszerkezetének, vidéki jellegének, idegenforgalmi nevezetességeinek, történelmi hagyományainak, épületei, építményei léptékének és mértékeinek és építészeti kialakításának figyelembevételével, ahhoz illeszkedően helyezhetők el.

(2) Reklámhordozót és reklámhordozót tartó berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, a közterület fenntartási munkáit, továbbá közterület adottságainak és esetleges berendezéseinek, műtárgyainak, valamint növényzetének figyelembe vételével történjen.

(3) Tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(5) Bakonyoszlop község belterületén óriás- reklámtábla nem helyezhető el.

9. § (1) Az utasváró és kioszk reklámhordozóként vagy reklám közzétételére csak abban az esetben használható amennyiben annak kialakítása azt lehetővé teszi és felületén rendelkezésre áll a reklám elhelyezésére szolgáló vitrin. A vitrinben papír anyagú reklámhordozó elhelyezése is megengedett.

(2) Közérdekű reklámfelület kialakítására vonatkozó szabályok:

a) A talajban két ponton rögzített, fa anyagú, 2 m magas, barnára festett keretszerkezet használható reklámhordozót tartó berendezésként.

b) A reklámhordozó kizárólag fém vagy műanyag felületű, 1 m magas lehet

c) A reklám festett vagy ragasztott technikával előállított lehet.

d) A település főútvonala mentén legfeljebb 10 db reklámhordozót tartó berendezés helyezhető el.

(3) A megállító tábla kihelyezésére vonatkozó szabályok:

a) Vendéglátó, szolgáltató és kereskedelmi egységenként 2 db megállító tábla,  az épület környezetében lévő közterületen, a közlekedési létesítményekre vonatkozó szabályok megtartása mellett, megengedett.

b) Műszaki kialakítása tekintetében keretes szerkezetű.

c) A reklámhordozó anyaga lehet műanyag, fa, saját magát megtartani képes kartonpapír vagy fém.

d) A reklámhordozó nem lehet a reklámhordozót tartónál kisebb méretű ragasztott papír anyagú.

e) A reklám lehet nyomtatott, ragasztott-fóliázott vagy krétával rajzolt.


10. § (1) Közművelődési tárgyú és az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről szóló információ közzétételére az önkormányzat

            a) 3 db önkormányzati faliújságot,

            b) 1 db önkormányzati hirdető táblát

c) kizárólag közművelődési célú hirdetmények megjelenítésére 1 db hirdetőoszlopot és

d) 5 db útbaigazító hirdetményt, mely magában foglalja a tájékozódást elősegítő információs térképet is, helyezhet ki.


(2) Az (1) bekezdésben részletezett felületeken jellemzően ragasztott, papír alapú közlemények jelentethetők meg.


11. § (1) A közterületről látható módon, építményen vagy építményben, telken megvalósuló tevékenységhez kapcsolódó cégtábla, cégér, címtábla elhelyezhető.

(2) Cégtábla, cégér, címtábla méretének, anyag- és színhasználatának minden esetben összhangban kell lenni az építményen alkalmazottakkal.

(3) Cégtábla és címtábla intézményenként, vállalkozásonként  (a továbbiakban: funkció) 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg a funkcióhoz tartozó homlokzati felület 10 %-át.

(4) Funkciónként további 1 db, a homlokzatra, ingatlanhatárra merőleges cégér helyezhető el a külön jogszabályok előírásai szerint.

(5) Épület építése, bővítése, átalakítása vagy funkcióváltása esetén a cégtábla, cégér, címtábla helyét és kialakítását is meg kell tervezni. A tervezésnek teljes körűnek kell lennie abban az esetben is, ha a kivitelezés több ütemben történik.

12. § (1) A 8-10. §-ok előírásaitól eltérni évente legfeljebb összesen 12 hét időtartamban lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eltérés rendezvényekhez igazodóan a rendezvényt megelőző legfeljebb 2 héttel a rendezvényt követő 2. napig terjedő időszakban megengedett.

(3) Építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezése, legfeljebb az építési tevékenység időtartamára megengedett.

(4) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.


13.§ Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

  1. Az egyéb műszaki berendezéseket lehetőség szerint föld- felszín alatt kell elhelyezni,
  2. Föld- felszín feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés megengedett.


4. Szakmai konzultáció


14.§ Bakonyoszlop Község Önkormányzata települési főépítész, vagy annak hiányában, polgármester útján, kérelemre, a településképi követelményekről szakmai konzultációt, ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít.

15.§ (1) A helyi településrendezési előírások értelmezésével, illetve a beépítési és településkép védelmi tájékoztató tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező vagy egyéb meghatalmazott (továbbiakban együtt: építtető), szakmai konzultációt kezdeményezhet.

(2) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

(3) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van

a) a településképi arculati kézikönyv idevágó részeinek ismertetésére,

b) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,

c) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére és

d) a tájékoztatóban foglalt irányadó szabályozási elemek, illetve e rendelet szerinti illeszkedési követelmények egyeztetésére.

(4) A szakmai konzultáció időpontját előre egyeztetni kell a főépítésszel illetve a polgármesterrel.


(5) A szakmai konzultáción az építtetőnek papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.

(6) Az utcaképi illeszkedést a tervezett épület utcai homlokzatát és a két szomszédos épületet ábrázoló utcakép, valamint a környezetről készített fotó benyújtásával kell igazolni.

(7) A konzultációhoz a dokumentációt elektronikus úton (pdf. formátumban) legalább 5 nappal a szakmai konzultációt megelőzően meg kell küldeni a főépítész illetve a polgármester részére.



5.Településképi bejelentési eljárás


16.§ (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt követelmények érvényre juttatása érdekében, az építési tevékenység megkezdését megelőzően

a) a reklámok és reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése és

b) a 5.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti helyen történő épület bontása, építése esetén.


(2) A polgármester a Tvtv-ben a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.

(3) A településképi bejelentési eljárás lefolytatásához a dokumentációt 1 példányát papír alapon, 1 példányát elektronikus adathordozón kell benyújtani.

(4) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(5) E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a Tr. és a Kr. illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.



6.A településképi kötelezés, településképi bírság


17.§ A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le az e rendeletben meghatározott:

  1. a településkép általános védelme érdekében
  2. a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi és területi építészeti követelmények
  3. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése tekintetében meghatározott szabályok megszegése esetén.

18.§ (1) A 17.§ a)-b) pontban meghatározott esetekben a településképi követelmények megszegése esetén a polgármester tájékoztatja az építtetőt. A tájékoztató tartalmazza

a) a szabálytalanság tényét és mibenlétét,

b) határidő megjelölésével lehetőséget biztosít a szabálytalanság megszüntetésére,

c) figyelmeztetést a kötelezési eljárás lefolytatásáról.


(2) Amennyiben az építtető az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján önként nem tesz eleget e rendeletben foglalt követelményeknek, úgy a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le, a településkép védelméről szóló törvényben meghatározottak szerinti kötelező határozatot bocsát ki.


19.§ (1) A polgármester településképi bírságot szab ki, amennyiben az építtető a 18.§ (2) bekezdés szerint kibocsátott jogerős és végrehajtható kötelezettségét nem teljesítette.

(2) A településképi bírság mértéke 5.000- 500.000,- Ft-ig terjed és végrehajtásig ismételhető.

(3) A bírság összegének meghatározásánál a polgármester mérlegeli különösen:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.


(4) A jogerős döntéssel kiszabott és meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(5) A meg nem fizettet bírság behajtásáról az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező adóhatóság gondoskodik.


(6)A megfizetett bírság nem mentesít a kötelezettség végrehajtása alól.


7. Záró és átmeneti rendelkezések


20.§ Ez a rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.




                  Wolf Ferenc sk.                                               Feketéné Esztergályos Hilda sk.

                  polgármester                                                                 jegyző



Csatolmányok

Megnevezés méret
1
378.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!