nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Pusztamiske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2016. (II.18.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-09-22 -tól
Pusztamiske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2016. (II.18.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Pusztamiske Község Önkormányzatának Képviselő-testülete  az  Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



I. Fejezet

Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye


1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:         Pusztamiske Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye:                                  8455 Pusztamiske, Dózsa Gy. u. 26.

(3) Az önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése:       Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal

(4) Az önkormányzati hivatal székhelye:                       8477 Tüskevár, Kossuth L. u. 48.


II. Fejezet

Feladat és hatáskörök


2.§ (1) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkció szerinti besorolását és alaptevékenységének államháztartási szakágazati besorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testületnek a nemzetiségek jogainak érvényesülésével kapcsolatos feladatait a 3.melléklet tartalmazza.



III. Fejezet



A Képviselő-testület működése


1. A képviselő-testület üléseinek összehívása


3.§ (1) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.


4.§ A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendi pontjai:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója az önkormányzati választások eredményéről;

b) a polgármester, valamint a képviselők eskütétele.


5.§ (1) A képviselő-testület üléseinek helyszíne az önkormányzat székhelye. Ha a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a község közigazgatási területén belül olyan másik helyszínen is meg lehet tartani, amely nyitva áll bárki számára és a helyiségbe való bejutásnak nem feltétele külső engedély megszerzése vagy díjfizetési kötelezettség teljesítése.  A képviselő-testület más önkormányzat képviselő-testületével együttes ülést is tarthat az önkormányzat hivatalának feladatellátásához tartozó településen is. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy az ülés helyszíne a választópolgár számára jelentősebb megterhelés nélküli is elérhető legyen.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a javasolt napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) Az ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 4 nappal előbb kell kézbesíteni.

(4) Sürgős döntést vagy azonnali intézkedést igénylő napirend esetén rendkívüli ülést tart a képviselő-testület.  A rendkívüli ülés napirendjére a polgármester az ülésen tesz javaslatot.

(5) A rendkívüli ülést össze lehet hívni:

  1. telefonon vagy
  2. futár vagy
  3. elektronikus levél

      útján.

(6) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni

  1. a települési képviselőket,
  2. a jegyzőt,
  3. a napirendi pontok előadóit,
  4. akiket a polgármester indokoltnak tart,
  5. azokat, akiknek törvény, kormányrendelet vagy helyi önkormányzati rendelet 

tanácskozási jogot biztosít.

(7) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket a képviselők részére, igény esetén elektronikus úton vagy számítástechnikai adathordozón.

(8) A (6) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott személyek valamennyi napirendi pont írásos előterjesztését megkapják, míg a c) - e) pontokban meghatározott személyek írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.

(9) A képviselő-testület és bizottsága ülésein - meghívásuk esetén – tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a településen székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek képviselőit.



2. A Képviselő-testület üléseinek vezetése, tanácskozási rendje


6.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester ülésvezetésének körébe tartozó feladatokat a 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.


7.§ (1) A polgármester a képviselő-testület ülésvezetésének feladatai körében:

a) az ülést megnyitja,

b) megállapítja a határozatképességet, melynek során számba veszi a jelenlévő illetve  

    távolmaradó képviselőket, a meghívottakat,

c) határozatképesség esetén javaslatot tesz a napirendre,

d) az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, a képviselő-

    testület munkájából való kizárási okot, kizárási ok felmerülése esetén a képviselő-

    testület döntését kezdeményezi,

e) a szót megadja vagy megtagadhatja,

f) a szót megvonhatja, a tárgyra térésre szólíthat fel,

g) napirend előtti és ügyrendi kérdésben a szót megadja vagy megtagadhatja,

h) az ülést megszakíthatja, bezárhatja,

i) javaslatot tehet a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

j) tárgyalási szünetet rendelhet el,

k) javaslatot tehet napirendek összevont tárgyalására,

l) az ülést bezárja.

(3) A polgármester vitavezetési feladatai:

a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,

b) szavazást rendel el,

c) megállapítja a szavazás eredményét és

d) kimondja a határozatot.

(4) A polgármester egyéb feladatai, jogköre:

a) a felszólítás joga a képviselő-testület ülésén bármikor,

b) az ülés rendjének biztosítása, rendreutasítás joga.



3.Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok, az ülés rendjének fenntartása és az annak érdekében hozható intézkedések


8.§ (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülés vezetője felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az ülést vezető az (1) bekezdés szerinti ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.


9.§ (1) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülést vezető rendelkezése ellenére a képviselő-testület folytatja ülését, az ülést vezető elhagyja az ülésvezetői széket; az ülés ezzel félbeszakad. A rendzavarás megszűnését követően az ülés vezetőjének elrendelésére az ülés folytatódik.

(2) Amennyiben a tanácskozás rendjének helyreállítása nem lehetséges, az ülést vezető a képviselő-testület ülését berekeszti és elhagyja az üléstermet. Ez esetben a képviselő-testület ülését 5 napon belülre a tárgyalással be nem fejezett és még nem tárgyalt napirendekkel ismét össze kell hívni.

(3) Ha valamely képviselő vagy felszólaló a felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ; aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, vagy más módon e rendeletnek a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, azt az ülés vezetője rendreutasítja. Amennyiben a rendreutasított ennek nem tesz eleget, az ülés vezetője 5 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő vagy felszólaló a szünetet követően sem tartja be az ülés szabályait, az kötelezettségszegésnek minősül, amelyet az adott ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(4) A nyilvános ülésen megjelent érdeklődő polgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, az ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.



4.A nyilvánosság biztosítása, fórumok rendje


10.§ (1) A képviselő-testület  ülésének időpontjáról a nyilvánosságot (a település lakosságát) a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztésével kell értesíteni. Rendkívüli ülés összehívása esetén a helyben szokásos módon, továbbá lehetőség szerint az önkormányzat hivatalos honlapján vagy a Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal honlapján gondoskodni kell  a tájékoztatásról, amely tartalmazza a rendkívüli ülés összehívásának tényét, időpontját és helyszínét.   

(2) A képviselő-testületi működés nyilvánosságára az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.


11.§ (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára helyi közügyekben:

a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,

b) a közvetlen tájékoztatásra és

c) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

a) falugyűlés,

b) a helyi közösségek által szervezett rendezvények.

(3) A képviselő-testület által szervezett fórum időpontjáról, tárgyáról és helyszínéről a lakosságot, a helyi önszerveződő közösségek képviselőit lehetőleg a fórumot megelőző 5 nappal tájékoztatni kell. A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.


5. Közmeghallgatás


12.§ (1) A közmeghallgatás helyét és időpontját 8 nappal korábban kell a helyi lakosság tudomására hozni.

(2) A közmeghallgatás a képviselő-testület ülésének olyan napirendje, amelyen a település lakosságának valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.



6. Döntéshozatali eljárás, a szavazás módja


13.§ A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendhez bármely képviselő és a jegyző tehet módosító, kiegészítő indítványt. Ezek napirendre vételéről, a napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt, de arról alakszerű határozatot nem hoz.


14.§ (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. A kiegészítés időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(2) Az előadóhoz a képviselő-testület tagja, az ülésen az adott ügyben tanácskozási joggal részt vevő kérdést intézhet, amelyre az előadó köteles válaszolni.

(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama a 8 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester a szót megvonhatja. A felszólalót viszontválaszra újabb 2 perc illeti meg, továbbá személyes érintettség esetén 2 perc felszólalási jog illeti meg.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, azt bármikor visszavonhatja.

(5) A vita lezárására a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt, arról alakszerű határozatot nem hoz.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a polgármester – amennyiben felszólalásra nincs jelentkező – a vitát lezárja.

(7) A vita lezárása után – a határozathozatal előtt – a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra azzal, hogy először – az elhangzás sorrendjében – a módosító és kiegészítő javaslatokat, majd az elfogadott módosításokkal és kiegészítésekkel együtt az eredeti határozati javaslatot teszi fel szavazásra.

(9) A minősített többséggel meghozandó döntések esetében a hozzájuk érkező módosító, kiegészítő javaslatok elfogadásához is minősített többség szükséges.


15.§ A képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvben történő rögzítése mellett alakszerű határozat nélkül dönt:

a) módosító, kiegészítő javaslatokról;

b) tájékoztató, bejelentés tudomásulvételéről;

c) amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az ügyrendi kérdésekről.


16.§ A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges

a) a hitelfelvételhez;

b) helyi népszavazás elrendeléséhez, amennyiben annak kitűzése nem kötelező;

c) az önkormányzat ingatlanvagyonának értékesítéséhez, ingatlanvagyon szerzéséhez.


17.§ (1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A képviselők „IGEN” vagy „NEM” szavazattal szavaznak. A szavazástól való „tartózkodás” a döntéshozatal szempontjából „nem” szavazatnak minősül. A szavazategyenlőség a döntéshozatal szempontjából azt jelenti, hogy a szavazásra feltett javaslat elutasításra került. Ez esetben az ülésvezető a szavazategyenlőség és ennek következtében a javaslat elutasításának tényét állapítja meg, erről alakszerű határozat nem születik.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámlálása az ülés vezetőjének a feladata.  Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel és bármelyik képviselő kéri, az ülés vezetője köteles a szavazást egy alkalommal megismételtetni.

(3) Személyi ügyekben – választás, kinevezés, vezetői megbízás – több jelölt esetén a szavazás a jelöltek névsora alapján történik azzal, hogy egy képviselő „IGEN” szavazattal csak egy jelöltet támogathat.


18.§ (1) Titkos szavazás rendelhető el azokban az ügyekben, melyeket a képviselő-testület zárt ülésen tárgyal vagy tárgyalhat.

(2) Ha a titkos szavazást törvény nem teszi kötelezővé, azt bármely képviselő indítványozhatja, de az indítványról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, döntését alakszerű határozatba foglalja.

(3) Az Ügyrendi Bizottság gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, melyen a személyi kérdésekben a jelöltek neveit ABC sorrendben, egyéb esetekben a határozati javaslatot köteles feltüntetni. A szavazólapon „IGEN” és „NEM” szavazat leadására szolgáló kört kell elhelyezni. A szavazólapon fel kell tüntetni a szavazás napját, tárgyát és hivatalos bélyegző lenyomattal kell azt ellátni.

(4) Érvényesen szavazni tollal, valamelyik körbe tett egymást metsző két vonallal lehet.

(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, lehetőleg külön helyiségben elhelyezett  urna igénybevételével történik. Amennyiben a titkosság feltételei más módon is biztosítottak, úgy a boríték, külön helyiség vagy urna igénybevétele nem kötelező.

(6) Érvénytelen a szavazat, ha

a) azt nem a (4) bekezdésben meghatározott módon adták le;

b) azt nem a hivatalos szavazólapon adták le;

c) a szavazólap nem tartalmaz szavazatot, vagy több szavazatot is tartalmaz.

(7) A szavazásról az Ügyrendi Bizottság külön jegyzőkönyvet vesz fel, amely tartalmazza a szavazás napját, a szavazás megkezdésének és befejezésének időpontját, a szavazás tárgyát, a szavazásban részt vett képviselők számát, a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az Ügyrendi Bizottság elnökének és tagjainak nevét és aláírását.

(8) A titkos szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

(9) A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.


19.§ (1) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelen lévő képviselők nevük felolvasásakor „IGEN”-nel vagy „NEM”-mel szavaznak.

(2) A jegyző a névsoron a szavazatot a név mellett feltünteti, majd átadja a névsort a polgármesternek.

(3) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és hirdeti ki.

(4) A név szerinti szavazás tényét rögzíteni kell az ülésről készített jegyzőkönyvben, a jegyző által hitelesített névsorát az ülésről készített jegyzőkönyv mellé kell csatolni.



7. Rendeletalkotás és határozathozatal


20.§ (1) A képviselő-testület ülésére rendelettervezet csak írásban nyújtható be. Határozati javaslat, vagy döntést nem igénylő egyéb előterjesztés szóbeli is lehet.

(2) A rendelettervezet előkészítésének jogi és szakmai koordinációja a jegyző feladata.

(3) Rendeletalkotást, határozathozatalt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül a jegyző is kezdeményezhet.

(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) annak tárgyát, az előterjesztés készítőjének és előterjesztőjének személyét;

b) a tényállást, döntési lehetőségeket és azok jogszabályi alapját;

c) lehetőség szerint döntési javaslatot;

d) szükség szerint határidőt és a végrehajtásért felelős megjelölését.



8.A képviselő-testület döntései


21.§ (1) A képviselő-testület döntései: a rendelet és a határozat.

(2) Az önkormányzati rendeletet a jegyző kihirdetési záradékkal látja el és gondoskodik a rendelet kihirdetéséről

(3) A rendeletet a megalkotásától számított 15 napon belül a helyben szokásos módon kell kihirdetni. Helyben szokásos mód: a rendeletnek a Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés. A kihirdetés napja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja.

(4) Nagyobb terjedelmű rendelet esetében a teljes terjedelemben történő kifüggesztés helyett a (3) bekezdés szerinti helyben szokásos módon hirdetményt kell közzétenni a rendelet elfogadásáról, hatályba lépésének időpontjáról, és arról, hogy a rendelet teljes terjedelemben az önkormányzat hivatalában megtekinthető.

(5) A rendeletekről és határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.


22.§  A képviselő-testület normatív határozatát a 21. § (1) – (2) bekezdéseiben foglaltak szerint kell közzétenni.



9. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve


23.§ (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:

  1.  kezdetének és befejezésének időpontját;

b) a napirend előtti és a napirend utáni felszólalások lényegét;

c) a távolmaradásukat előre bejelentő képviselők nevét;

d) a távolmaradásukat előre bejelenteni elmulasztó képviselők nevét;

e) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók nevét,

f) a titkos és a név szerinti szavazás tényét;

g) minősített többségű döntést igénylő ügyekben a szavazás számszerű eredményénél

    ennek feltüntetését;

h) a tanácskozás rendjének fenntartásával és vezetésével összefüggő intézkedéseket;

i) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket.

 (2) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezik:

a) az ülésre szóló meghívó;

b) jelenléti ív;

c) a képviselő előre benyújtott írásbeli hozzászólása;

d) név szerinti szavazásról készült névsor;

e) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv.

(3) A jegyzőkönyvet az iratkezelés szabályai szerint iktatni kell, zsinórral össze kell fűzni, a zsinórt az utolsó lapon záró cédulával kell rögzíteni, a záró cédulát az önkormányzat bélyegzőjével kell hitelesíteni. A mellékleteket is a jegyzőkönyvhöz kell fűzni. Ha a melléklet erre nem alkalmas, a jegyzőkönyv iktató számával ellátva a jegyzőkönyvhöz csatolva kell őrizni.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát az önkormányzat hivatala őrzi.

(5) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv a hivatalban megtekinthető.


24.§ (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készítésére és tartalmára, mellékleteire a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.

(2) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntések nyilvánosságát a mindenkor hatályos információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint kell biztosítani.




IV. Fejezet


Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai


10. A polgármester


25.§ (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, a társulás.

(2) A polgármester megbízatását főállásban  látja el.

(3) A polgármester jogállását, feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg. Az ott meghatározottakon kívül a polgármester:

a) kapcsolatot tart a helyi társadalmi szervezetekkel, önszerveződő közösségekkel;

b) szükség szerint kapcsolatot tart megyei, illetve országos szinten működő társadalmi       

     szervezetekkel;

c) jogosult az önkormányzat nevében a sajtónak nyilatkozni;

(4) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat olyan halaszthatatlan vagy sürgős döntést igénylő ügyekben, amelyekben a döntéshozatal elmaradása az önkormányzat és intézményei zavartalan és biztonságos működését veszélyeztetné, vagy az önkormányzati vagyon sérelmét okozná.

(5) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében;

b) az önkormányzat saját forrását nem igénylő, vagy az önkormányzat költségvetéséről

     szóló rendeletében e célra rendelkezésre álló forrás összegét nem meghaladó mértéket

     igénylő támogatási kérelem, pályázat benyújtásáról.

(6) A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester a vagyonnyilatkozatok kezelésével és az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálásával foglalkozó Ügyrendi Bizottság elnökének adja át kivizsgálásra.



11. A Képviselő-testületi bizottságai


26.§ (1) A képviselő-testület feladatai ellátásának biztosítása érdekében, döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A bizottság tagjainak személyéről a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület külön határozattal dönt. Az ideiglenes bizottság a feladata végrehajtásával megszűnik.

(3) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az elnökhelyettes, vagy – ennek hiányában – a bizottság ülésének vezetője.

(4) A bizottságok működésére e rendelet képviselő-testületre vonatkozó rendelkezéseit a jelen fejezetben meghatározott eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.


27.§ (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

a) a képviselő-testület határozatára,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottsági tagok 1/3-ának javaslatára.

(3) A polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a bizottság ülésein részt vehetnek. A jegyzőt a bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni.


28.§ (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, vagy – ennek hiányában – a korelnök vezeti. A bizottság ülésén nem képviselő bizottsági tag nem elnökölhet.

(2) A bizottsági ülésen történt esetleges rendbontásokról, rendkívüli eseményekről a polgármestert haladéktalanul, a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

29.§ A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a hónap (római számmal) és a nap (arab számmal) feltüntetésével, továbbá a bizottság rövid nevének megjelölésével hozza.


30.§ (1) A bizottság tagja akadályoztatását az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni az ülés elnökénél.

(2) A bizottsági döntéshozatalból való kizárás szabályaira Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.


31.§ (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselők, a polgármester és a bizottságok nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozatainak kezelésére és ellenőrzésére, valamint összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálására, egyes szavazási eljárások lefolytatására háromtagú, önkormányzati képviselőkből álló állandó Ügyrendi Bizottságot hoz létre. A bizottság rövid neve: ÜB.

(2) Az Ügyrendi Bizottság:

a) javaslatot tehet a polgármester jutalmazására;

b) ellenőrizheti az önkormányzati rendeletek hatályosulását, szükség esetén javaslatot  

    tehet azok módosítására;

c) ellátja a képviselők összeférhetetlenségére vagy méltatlanságának megállapítására 

     irányuló kezdeményezések kivizsgálását;

d) lebonyolítja a titkos szavazást.

(3) Az Ügyrendi Bizottság ellátja a polgármester, a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Ennek keretében:

a)  felhívja a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetteket a nyilatkozat megtételére,

b)  igazolja a vagyonnyilatkozatok átvételét, azokról külön nyilvántartást vezet,

c) gondoskodik a vagyonnyilatkozatok egyéb iratoktól elkülönítetten történő, adatvédelmi  

    szabályoknak megfelelő őrzéséről, kezeléséről, valamint arról, hogy az abban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg,

d) gondoskodik a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosság számára történő

    hozzáférhetővé tételéről.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást, adatot tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.



12. A közös önkormányzati hivatal, a jegyző


32.§ A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Tüskevár, Apácatorna, Kisberzseny, Nagypirit, Kispirit, Iszkáz, Kiscsősz, Kolontár, Pusztamiske, Nagyalásony, Dabrony, Somlóvecse és Vid községek önkormányzatainak képviselő-testületeivel közösen, Tüskevár székhellyel közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melyet a jegyző vezet.


33.§ (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi és bizottsági üléseken való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A jegyző általános feladata a törvényesség, a jogszabályszerűség  biztosítása.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint kell ellátni.


34.§ (1) A jegyző és a közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási és munkarendjét a Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(2) A közös önkormányzati hivatal kirendeltségeket működtet Kolontár községben „Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Kolontári Kirendeltsége” elnevezéssel -  Kolontár  és Pusztamiske - ,  Nagyalásony községben „Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Nagyalásonyi Kirendeltsége” elnevezéssel – Nagyalásony, Dabrony, Somlóvecse és Vid -  , Nagypirit községben „Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Nagypiriti Kirendeltsége” elnevezéssel – Nagypirit és Kispirit - , Iszkáz községben „Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Iszkázi Kirendeltsége” elnevezéssel – Iszkáz és Kiscsősz - önkormányzati hatósági és pénzügyeinek, a testületi működtetés helyben történő intézése céljából.

(3) A közös önkormányzati hivatal szervezeti struktúráját és működését a képviselő-testületek által jóváhagyott Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(4) A közös önkormányzati hivatal fenntartásának költségeit a fenntartó önkormányzatok a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról megkötött megállapodásban foglaltak szerint viselik.


13. A Képviselő-testület társulásai


35.§  A képviselő-testület az alábbi önkormányzati társulások tagja:

  1. Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás,
  2. Észak-balatoni Térség Regionális Település Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás
  3. Devecseri Központi Háziorvosi Ügyeletet Fenntartó Társulás
  4. Devecseri Köznevelési Intézményfenntartó Társulás




V. Fejezet


Vegyes rendelkezések


 14. Helyi népszavazás


36.§[1]  Helyi népszavazást a település választópolgárai legalább 25 %-ának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.



15. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei


37.§ A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület csökkenti. A csökkentés mértéke nem haladhatja meg háromhavi időtartamra vonatkozó tiszteletdíj összegét. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.



VI. Fejezet


Záró rendelkezések


38.§ Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


39.§ Hatályát veszti Pusztamiske Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2007. (V.2.)  rendelet.


1. melléklet a 2/2016. (II.18.) önkormányzati rendelethez


Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkció szerinti besorolását és alaptevékenységének államháztartási szakágazati besorolása


Törzskönyvi alany azonosító adatai:

Törzskönyvi azonosító szám:                            427306

Adószám:                                                        15427308-2-19

KSH statisztikai számjele:                                15427308-8411-321-19

Törzskönyvi bejegyzés dátuma:                        1990.11.20.

ÁHTI azonosító:                                              721671


Megnevezés:

Törzskönyvi alany neve: PUSZTAMISKE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


Székhelye: 8455 Pusztamiske, Dózsa Gy. u. 26.


Alaptevékenységi besorolás:


Államháztartási szakágazat:

841105            Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége


Kormányzati funkció:


011130            Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége  

011220            Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

013320            Köztemető-fenntartás és működtetés

013350            Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

041231            Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232            Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233            Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236            Országos közfoglalkoztatási program

041237            Közfoglalkoztatási mintaprogram

045160            Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

052020            Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

064010            Közvilágítás

066010            Zöldterület-kezelés

066020            Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072112            Háziorvosi ügyeleti ellátás

081030            Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

081045            Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

082042            Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082044            Könyvtári szolgáltatások

082091            Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092            Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082093            Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

082094            Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés

091110            Óvodai  nevelés, ellátás szakmai feladatai

104037            Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

104042            Család és gyermekjóléti szolgáltatások

106020            Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107051            Szociális étkeztetés

107052            Házi segítségnyújtás

107055            Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás


Pénzforgalmi számla:


Számlatípus:     Fizetési számla

Számlaszám:     11748090-15427308-00000000

Számlavezető pénzintézet neve: OTP Bank Nyrt.


Számítógépes nyilvántartás technikai, besorolási adatai:


Szervtípus:                                                      31        Községi önkormányzat

Szektor:                                                          1254    Helyi önkormányzatok

KSH gazdálkodási formakód:  321      Helyi önkormányzat

KSH területi számjel:                           1928972

KSH járáskód, név:                             186      Devecseri járás

Pénzügyi körzet:                                  3119    Pusztamiske

Közös Hivatal PIR száma, neve:          802266 TÜSKEVÁRI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

Önkormányzat típusa:              9          község

Település típusa:                                  92        község 200-499 fő

Önkormányzat működési jellege:           9            közös önkormányzati hivatalban résztvevő önkormányzat

KSH kód:                                                       1928972


Központosított illetmény-számfejtési és nettó finanszírozás körbe tartozás:

Központosított illetmény-számfejtési körbe tartozás:                igen

Központosított illetmény-számfejtési körbe tartozás dátuma:    2002.04.01.

Igazgatóság kódja/neve:                       19        Veszprém Megyei Igazgatóság

Nettó finanszírozási körbe tartozik:                  igen

Nettó finanszírozási körbe tartozás dátuma: 1996.01.01.


Adóalanyisággal összefüggő adatok:

Adószám: 15427308-2-19                  Adóköteles bevételszerző tev. kezdete: 1995.12.28.

Kiemelt Adózók Igazgatósága kizárólagos illetékességi körébe tartozó szerv: nem


TAO-törvény hatálya alá tartozik: nem



Ténylegesen végzett tevékenységek TEÁOR’08 besorolás szerint:


fő tevékenység:            8411 Általános közigazgatás

egyéb tevékenység:      3600 Víztermelés, -kezelés, -ellátás

egyéb tevékenység:      5629 Egyéb vendéglátás

egyéb tevékenység:      6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése


2. melléklet a 2/2016. (II.18.) önkormányzati rendelethez



A képviselő-testület átruházott hatáskörei


A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott önkormányzati hatáskörök:

  1. közfoglalkoztatással kapcsolatos feladatok ellátása;
  2. dönt a települési támogatás és rendkívüli települési támogatás iránt benyújtott 

kérelmekben;

  1. elrendeli az általa megállapított és jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetését;
  2. dönt a közterület-használat iránt benyújtott kérelmekben;
  3. dönt a közútkezelői hozzájárulás iránt benyújtott kérelmekben
  4. dönt a közműépítéshez, a közművekre való rákötésekhez szükséges tulajdonosi

      nyilatkozatok iránt benyújtott kérelmekben;

7.  dönt a közterület filmforgatási célú használatához szükséges hatósági szerződés

jóváhagyása ügyében.

8.   képviselő-testület által jóváhagyott költségvetési előirányzatok között átcsoportosítás engedélyezése az önkormányzat adott évi költségvetési tervét jóváhagyó rendeletben meghatározott összeg erejéig,

9. az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok tekintetében tulajdonosi hozzájárulás megadása.



Jegyzőre átruházott hatáskörök:

1. a mezőőri járulékkal kapcsolatos hatáskörök



[1]

Módosította a 8/2017.(IX.21.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2017. szeptember 22.napjától

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!