nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2014. (XII.3.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-08-18 -tól
Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2014. (XII.3.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról


Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. Fejezet


Általános rendelkezések


1. Az önkormányzat, a képviselő-testület és szervei elnevezése,

székhelye és bélyegzői


1. §

(1)    Az Önkormányzat hivatalos elnevezése: Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

Székhelye: 4472 Gávavencsellő, Petőfi út 1.


(2)    Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

Székhelye: 4472 Gávavencsellő, Petőfi út 1.


(3)     A Képviselő-testület szervei:

a) Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester)

b) Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

    Pénzügyi Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság)

    Székhelye: 4472 Gávavencsellő, Petőfi út 1.

c) Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

  Környezetvédelmi és Településfejlesztési Bizottsága (a továbbiakban: Környezetvédelmi és Településfejlesztési     Bizottság)

    Székhelye: 4472 Gávavencsellő, Petőfi út 1.

d) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Gávavencsellői Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)

   Székhelye: 4472 Gávavencsellő, Petőfi út 1.

e) Gávavencsellői Polgármesteri Hivatal Jegyzője (továbbiakban: Jegyző)

           

(4)A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a képviselő-testület elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.


(5)[1]  A Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.


(6) A Polgármesteri Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a polgármesteri hivatal elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.


(7)  A Polgármester körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a „Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata Polgármestere” feliratot és a bélyegző sorszámát.


(8)   A Jegyző körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a „Gávavencsellői Polgármesteri Hivatal Jegyzője” feliratot és a bélyegző sorszámát.


(9)     Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata államháztartási szakágazati besorolását és az alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti megjelölését a rendelet 1. melléklete tartalmazza.


2. Az Önkormányzat jelképei, az általa alapított elismerések


2. §

(1)     Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.


(2)     Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.


(3)    A helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.


3. Az Önkormányzat által működtetett médiaszolgáltatások és az

Önkormányzat által kiadott sajtótermékek


3. §

(1)   Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.gavavencsello.hu


(2)   Az Önkormányzat kéthavonta megjelenő lapjának címe: Gávavencsellő Körkép


(3)   Az Önkormányzat lapját valamennyi gávavencsellői háztartás térítésmentesen kapja meg.


4. Az Önkormányzat feladat – és hatáskörei,

a Képviselő-testület átruházott hatáskörei


4. §

Az Önkormányzat önként vállalt feladatként az időskorúak, demens betegek tartós bentlakásos ellátását biztosítja.


5. §

A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza a közfoglalkoztatással kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlását.


6. §

A Képviselő-testület a Pénzügyi Bizottságra ruházza a következő feladat- és hatáskörét:

a) az önkormányzati vagyon felett használati jogot gyakorló intézmény részére az ingó és ingatlan vagyon határozott időre, bérbeadás útján történő hasznosításának engedélyezését.


7. §

 (1)  Az átruházott hatáskört vissza kell vonni, ha annak gyakorlása az önkormányzati feladatok ellátását, a vagyongazdálkodást veszélyezteti.


(2)   Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a Képviselő-testületnek a döntés meghozatalát követő legközelebbi munkaterve betervezett képviselő-testületi ülésen.

          


8. §

A Képviselő-testület hatáskörébe utalt hatósági ügyek intézése során – amennyiben magasabb szintű jogszabály azt nem írja elő kötelező jelleggel – a megfelelő személyi- és tárgyi feltételek hiánya miatt az elektronikus ügyintézés nem alkalmazható.




II. Fejezet

  A Képviselő-testület működése


5. A Képviselő-testület összehívása, vezetése

9. §

(1)     A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.


(2)     Tartós akadályoztatásnak minősül - a szabadság kivételével - a 10 nap időtartamot meghaladó távollét.


10. §

(1)     A Képviselő-testület üléseit munkaterv (ülésterv) szerint tartja.


(2)     A munkatervre javaslatot tehetnek a Képviselő-testület tagjai, a jegyző.


(3)     A Képviselő-testület munkatervét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, melyet a polgármester a munkatervet megelőző év december 31. napjáig terjeszti a Képviselő-testület elé.


(4)     A munkaterv tartalmazza:

a) az ülés időpontját (hónap),

b) a tervezett napirendi pontokat,

c) a tervezett napirendi pontok előadóját,

d) az előkészítésben részt vevő személyek megnevezését,

e) az előterjesztések leadásának határidejét,

f) az előterjesztést véleményező bizottság megnevezését.


11. §

(1)     A Képviselő-testület a munkatervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább tizenkét ülést tart.


(2) A Képviselő-testület ülésének helye a székhelye, a Képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja meg.


12. §

(1)     A Képviselő-testület ülésére - az alakuló ülés és a rendkívüli ülés kivételével - a meghívót az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal, kézbesítő íven dokumentálva kell megküldeni a képviselők és a meghívottak részére. A meghívóhoz csatolni kell a napirendi pontokhoz készült írásos előterjesztéseket.


 (2)    Az ülésre meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a nem képviselő alpolgármestert,

c) a jegyzőt,

d) a járási hivatal vezetőjét,

e) az intézmények vezetőit,

f) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

g) vagyongazdálkodási csoportvezetőt,

h) a közfoglalkoztatási munkavezetőt,

i) azt a személyt, akinek a jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges,

j) akinek meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.


(3)     A helyi választópolgárokat a polgármester az ülés időpontját megelőzően legalább öt nappal tájékoztatja.


 (4)    A tájékoztatás módja:

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtábláira,

b) a meghívó megjelentetése az önkormányzat honlapján.


13. §


(1)     A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a napirendi javaslatot,

c) a napirendi pontok előadóit,

d) az előterjesztést véleményező bizottságok megjelölését.

                   

(2) A 12.§ (1) bekezdéstől eltérően a Képviselő-testület ülése szóban vagy telefonon is összehívható a 14. § (4) bekezdésében foglalt esetekben.


14.  §

(1)   A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül.


(2)   A rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell írásban benyújtani, az ülés tervezett időpontja előtt 5 nappal. Az indítványhoz csatolni kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot.


(3)  A polgármester az ülést legkésőbb az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belül az indítványban javasolt időpontra, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra hívja össze.


(4)     A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze az (2) bekezdésben foglalt eseten kívül:

a) halasztást nem tűrő esetekben,

b) ha a képviselő-testület döntésének hiánya az Önkormányzat, vagy intézménye zavartalan működését akadályozná, veszélyeztetné,

c) a döntés későbbi időpontban történő meghozatala tárgytalanná válna,

d) a képviselő-testület döntésének hiánya valamely személy életét, testi épségét, egészségét, tartását veszélyeztetné.

 e)[2]   ha az adott ügyben indokoltnak látja a Képviselő-testület véleményezését, illetve döntését.


15. §

A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.


16.  §

A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.


17.  §

(1)    Az ülésvezető (polgármester) jogkörei:

a) megállapítja az ülés határozatképességét,

b) megállapítja a bejelentés alapján és a bejelentés nélkül távolmaradó képviselőket,

c) az ülés további szakaszában is vizsgálja a határozatképességet,

d) a határozatképtelen ülést elnapolja,

e) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

f) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

g) napirendi pontonként megnyitja a vitát,

h) engedélyezi a kérdések feltevését, a hozzászólások, vélemények kinyilvánítását,

i) rendre utasítja a Képviselő-testület ülését megzavaró képviselőt, illetve jelenlévőt

j) lezárja a vitát,

k) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,

l) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

m) gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról,

n) szünetet rendelhet el,

o) berekeszti az ülést,

p)  bezárja az ülést.


6.  A tanácskozás rendje


18.  §

(1)    A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:

a) rendelet megalkotását igénylő napirendi pontok,

b) határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,

c) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok,

d) polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről, fontosabb intézkedésekről,

e) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

f) képviselők, meghívottak bejelentései.

    

(2)     A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni.


(3)     A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez,

b) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét,

c) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,

d) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,

e) módosító javaslatok megtétele,

f) döntés a módosító javaslatról,

g) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.


(4)     A döntés meghozatala előtt az ülésvezető a jegyzőnek szót ad a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.


(5)     A meghívóban nem szereplő napirendi pont felvételéről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz. Az ülés napirendi pontjainak elfogadásáról szóló döntést nem kell határozatba foglalni.


19.  §

(1)     A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik.


(2)  A hallgatóság számára a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja.


(3)  A napirendi pont előadójához a képviselők és tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell. A vita lezárására, vagy a hozzászólás időtartamának korlátozására a polgármester vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.


(4) A hozzászólások befejezése után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra, a határozat-tervezet módosítására, kiegészítésére érkezett javaslatokra.


20.  §

(1)     A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:

a) rendre utasítja a Képviselő-testület ülését zavaró képviselőt,

b) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket, megismétlő hozzászólót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,

c) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ,

d) tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az ülés vezetője az ülést felfüggeszti. Ha a felfüggesztés után újból megnyitott ülésen a rendzavarás megismétlődik, az ülést berekeszti és a még le nem zárt napirendek tárgyalását a soron következő ülésre napolja.

e) A megjelent állampolgárokat a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén rendre utasítja, figyelmezteti. Ismétlődő rendzavarás esetén az érintett állampolgárt a terem elhagyására kötelezi.


(2)     A polgármester a rendfenntartás érdekében tett, indokolt intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.


(3)     A Képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. Kötelesek csendben és rendben követni a tanácskozást, tartózkodni mindenféle tetszésnyilvánítástól.


7. Az előterjesztések

21. §

(1)     Előterjesztésnek minősül:

a) rendelet-tervezet,

b) határozat-tervezet,

c) beszámoló,

d) jelentés,      

e) tájékoztató,

f) önálló indítvány,

g) levél,

h) megkeresés.


 (2)    Az előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester,

b) a Képviselő-testület tagjai,

c) a Képviselő-testület bizottságai,

d) a jegyző,

e) az intézményvezetők,

f) a nemzetiségi önkormányzatok elnökei.


(3) A Pénzügyi Bizottság véleményével benyújtható előterjesztések:

a) az éves költségvetési rendelet-tervezet, 

b) az önkormányzat gazdálkodásáról szóló féléves beszámoló,

c) az önkormányzat gazdálkodásáról szóló éves beszámoló, zárszámadási rendelet-tervezet,

d) hitel(ek) felvételére vonatkozó előterjesztések,

e) a tervezett helyi adók bevezetésével, vagy megszüntetésével kapcsolatos  előterjesztések,

f) a költségvetést érintő valamennyi előterjesztés,

g) a pénzügyi tárgyú előterjesztések.


(4) A Környezetvédelmi és Településfejlesztési Bizottság véleményével benyújtható előterjesztések:

a) az önkormányzat környezetvédelmi programjára, módosítására vonatkozó előterjesztés,

b) településfejlesztéshez kapcsolódó pályázatokkal, beruházásokkal kapcsolatos előterjesztések,

c) környezetvédelmi és településfejlesztési tárgyú előterjesztések.


(5) Kizárólag írásban nyújthatók be a (3) bekezdésben felsorolt előterjesztések.


(6) A Képviselő-testület ülésére az előterjesztés általában írásban kerül benyújtásra. Ha a napirend ténybeli és jogi elbírálása egyszerű, szóbeli előterjesztés alapján kerül tárgyalásra.


(7) A döntés-tervezetet akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.


(8) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozat-tervezetnek az ülésen történő kiosztását.


(9) Az előterjesztést a munkatervben meghatározott előadó, a munkatervben megjelölt határidőre köteles elkészíteni, úgy, hogy a szükséges egyeztetésre, véleményezésre, bizottsági állásfoglalásra megfelelő idő álljon rendelkezésre.


(10)  Az előterjesztés – a tájékoztató és az egyedi ügyek kivételével – két részből áll:

a) a téma kifejtését, elemzését, értékelését tartalmazó részből,

b) a határozat-tervezetből.


(11)  Az előterjesztés tartalmi követelményei:

a) tárja fel a meglévő gondokat, problémákat, adjon számot az elvégzett munkáról, tevékenységről,

b) döntés-centrikus legyen,

c) foglalja össze azokat a tényeket, adatokat, amelyek alkalmasak megfelelő következtetések levonására, célszerű, előremutató döntések meghozatalára.

d) két vagy több döntési lehetőség esetén alternatív határozat-tervezetek kerüljenek kidolgozásra,

e) a határozat-tervezetben meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személy nevét, a döntés végrehajtási határidejét, a határozatról értesültek nevét, címét.


8. Az alakuló ülésre vonatkozó szabályok


22. §

(1)     Az alakuló ülés napirendje:

a) A helyi választási bizottság elnökének beszámolója a választások lebonyolításáról, eredményeiről.

b) A képviselő-testület tagjainak eskütétele.

c) A polgármester eskütétele.

d) A polgármester illetményének megállapítása.

e) A polgármester programjának ismertetése.

f) Szavazatszámláló Bizottság választása.

g) Alpolgármester(ek) választása.

h) Alpolgármester(ek) tiszteletdíjának megállapítása.

i) Képviselők tiszteletdíjának megállapítása.


(2)  Az alpolgármester(ek) választását a Képviselő-testület által választott három tagú szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.


(3)    Az alpolgármester(ek) választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

a) a választás időpontját,

b) a szavazatszámláló bizottság elnökének, tagjainak nevét

c) a titkos szavazás rendjét,

d) a titkos szavazás eredményét,

e) a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak aláírását.


(4)     A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.


9. Döntéshozatali eljárás

23. §

A Képviselő-testület nyílt szavazás során a képviselők kézfelnyújtással közlik az adott javaslattal kapcsolatos döntésüket.

24. §

(1)     Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben (továbbiakban: Mötv.) foglalt kötelező eseten túl, titkos szavazásra bármely képviselő javaslatot tehet, melyről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.


(2)    A titkos szavazás lebonyolítása a szavazatszámláló bizottság feladata, melynek három tagját az ülésvezető javaslatára a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választja a Képviselő-testület tagjaiból. A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik.


(3)   A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a Képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A jegyzőkönyv tartamára a 22. § (6) bekezdését kell alkalmazni.


25. §

(1)     Névszerinti szavazás tartható:

a) bármely képviselő kezdeményezésére,

b) azokban az ügyekben, amelyekben az Mötv. szerint titkos szavazás tartható.


(2)    Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazás nem tartható.


(3)     Névszerinti szavazásnál a jegyző abc sorrendben felolvassa az ülésen jelenlévő képviselők nevét. A névszerinti szavazásról készült listát a polgármester és a jegyző írja alá, és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


26.  §

Ha a szavazás eredménye felől az ülésen kétség merül fel ismételt szavazást kell tartani.


       27. §

(1)    A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról benyújtásuk sorrendjében dönt. A módosító indítványok elfogadásához az eredeti indítvány elfogadásához szükséges szavazati arány szükséges. 


(2) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.


(3)     Minősített többség szükséges az Mötv-ben szabályozott eseteken kívül:

a) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

b) névszerinti szavazás elfogadásához.


(4)     Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.


(5)     Ha a Képviselő-testület a (4) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésén ismételten napirendre kell tűzni, ha a döntésre:

a) törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség,

b) ha azt a képviselők egynegyede kezdeményezi.


(6)     Alternatív határozat-tervezeteket külön-külön kell szavazásra bocsátani. Elfogadott határozat az lesz, amely több igenlő szavazatot kapott, feltéve, hogy megkapta a jelenlévők többségének igen szavazatát, minősített többséget igénylő esetben az ehhez előírt szavazati arányt.


(7)     A jegyző a normatív határozatokat a polgármesteri hivatal hirdető tábláján teszi közzé.


28.  §

(1)   A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újra kell kezdeni. A határozatok száma folyamatos.  A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.


(2) A határozat megjelölése tartalmazza:

a) a Képviselő-testület megnevezését

b) a „határozata” kifejezést,

c) a határozat meghozatalának évét, hónapját, napját,

d) a határozat címét.


(3) Példa a határozat megjelölésére:

„Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata

                 Képviselő-testületének

          35/2010. (XII. 15.) határozata

  önkormányzati ingatlan bérbeadásáról”


(4) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a Képviselő-testület döntését,

b) a végrehajtására szolgáló határidő és a végrehajtásáért felelős megnevezését,

c) a határozatról értesülő nevét, címét.


(5)   A Képviselő-testület nem hoz határozatot:

a) az ülés napirendi pontjainak elfogadásáról,

b) ügyrendi kérdésekről,

c) informális jelentés tudomásulvételéről,

e) adott válasz elfogadásáról,

f) feladat-meghatározást nem tartalmazó tájékoztatásról, bejelentésekről.


(6)  E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra nem kell alkalmazni.


29.  §

(1)     A polgármesternél rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a települési képviselő,

b) önkormányzati bizottságok, elnökeik útján,

c) alpolgármesterek,

d) jegyző.


(2)     A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata, melyben a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársai vesznek részt.


(3)     A rendelet-tervezetet a véleményezésre jogosult szerveknek, személyeknek a jegyző küldi meg.


(4)  Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatalban elhelyezett hirdető táblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.


(5)    A kihirdetett önkormányzati rendeletet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos honlapján.


30.  §

A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

a) az önkormányzati rendelet számát,

b) az önkormányzati rendelet címét,

c) a kihirdetésének időpontját,

d) a hatályba lépésének időpontját

e) a módosító önkormányzati rendeletek számát, kihirdetésének időpontját.

                

10. A jegyzőkönyv


31. §

(1)     A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv egy példányban készül, amely elektronikus formában közzétételre kerül a település hivatalos honlapján.


(2) A jegyzőkönyv az Mötv-ben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a polgármesternek az elhangzott bejelentésekre, kérdésekre, hozzászólásokra adott válaszát,  

b) a polgármesternek a rend fenntartására tett intézkedéseit,

c) az ülés bezárásának időpontját.


(3)   A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, döntés tervezeteket, megalkotott rendeleteket, elfogadott szabályzatokat.


(4)   A megalkotott rendeletet, elfogadott szabályzatot nem kell a jegyzőkönyvbe foglalni, hanem a rendelet, szabályzat eredetben aláírt példánya a jegyzőkönyvhöz csatolásra kerül.


(5)   A jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a polgármesteri hivatalban ügyfélfogadási időben tekinthető meg.


(6)    Zárt ülés esetén a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését a polgármester biztosítja, melyet a polgármesteri hivatalban, a polgármester ügyfélfogadási idejében lehet kezdeményezni.


11. Közmeghallgatás


32. §

(1)     A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.


(2) Közmeghallgatást kell tartani:

a) terület- és településfejlesztési koncepciók véleményezésére,

b) helyi építési szabályzat készítése, módosítása esetén,

c) terület-átszervezési kérdések esetén,

d) 10 millió forint feletti önkormányzati vagyon értékesítésekor,

e) a Képviselő-testület döntése alapján.


(3)     A közmeghallgatás meghívóját az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal meg kell küldeni a 12. §-ban meghatározottak részére, ezzel egyidőben a polgármester az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint honlapján a meghívó közzétételével a lakosságot tájékoztatja. 


(4)   A közmeghallgatás napirendi pontjaira vonatkozó előterjesztések a lakosság által ügyfélfogadási időben a polgármesteri hivatalban ismerhetők meg.


(5)     A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Ha a kérdés, javaslat nem válaszolható meg, illetve nem dönthető el, a Képviselő-testületnek vagy szerveinek kell megvizsgálnia.  A döntéshez a jelenlevő képviselők több mint felének támogató vagy elutasító szavazata szükséges.


(6) A közmeghallgatás lefolytatására egyebekben a Képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.


12. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés


33.  § [3]



III. Fejezet

Az Önkormányzat szervei, azok jogállása, feladataik


13. A polgármester


34.   §

(1)     A polgármester jogállása: főállású.


(2)     A főállású polgármester munkarendje:

a) hétfőtől csütörtökig ½ 8 órától 16 óráig

b) pénteken ½ 8 órától 13 óráig

    

(3)     A polgármester szabadságát a Képviselő-testület előzetesen engedélyezi, indokolt, előre nem látható esetekben 5 napnál rövidebb szabadságot utólag hagyja jóvá. A szabadságot a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván.


(4)     A polgármester minden héten kedden és pénteken 8 óra és 12 óra között ügyfélfogadást tart.


(5)     A polgármester feladatai az Mötv-ben meghatározottakon túl:

a) segíti a képviselők munkáját, irányítja és összehangolja a Képviselő-testület működését,

b) gyakorolja a Képviselő-testület által átruházott feladat- és hatáskört,

c) a helyi újság és egyéb fórumok útján rendszeresen tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat munkájáról,

d) kapcsolatot tart az önszerveződő közösségek, helyi mozgalmak, karitatív és egyéb társadalmi szervek, egyesületek vezetőivel,

e) irányítja és összehangolja az alpolgármesterek munkáját, biztosítja a vezetés egységét, az alpolgármesterek részére rendszeres tájékoztatást nyújt, meghatározza az időszerű feladatokat és tevékenységükről beszámoltatja őket.



(6)     Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, vagy a polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan döntést igénylő esetben – ide nem értve a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyeket – a polgármester az alábbi ügyben dönthet:

bármely vagyongazdálkodási ügyben, amelyben az Önkormányzat károsodástól való megóvása és vagyona védelme érdekében az azonnali döntés elkerülhetetlenül szükséges.


 (7)    A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzati feladatok ellátásának folyamatos és hatékony biztosítása érdekében, az éves költségvetésben biztosított előirányzatokon belül 500.000 Ft összegig kötelezettséget vállaljon.

Az ilyen kötelezettségvállalásról a polgármester a Képviselő-testület legközelebbi ülésén beszámol.


14. Az alpolgármesterek


35. §

A Képviselő-testület 2 fő alpolgármestert választ, akik társadalmi megbízatásban látják el tisztségüket.  Az egyik alpolgármestert saját tagjai közül, a másik alpolgármestert nem a képviselő-testület tagjai közül választja.


15. A Képviselő-testület bizottságai


36.  §

(1)  A Pénzügyi Bizottság 3 fő képviselőből és 2 fő nem képviselő tagból áll.


(2)  A Pénzügyi Bizottság ellátja:

a) az önkormányzati vagyon felett használati jogot gyakorló intézmény részére az ingó és ingatlan vagyon határozott időre, bérbeadás útján történő hasznosításának engedélyezése,

b) önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségének és a méltatlanságának a megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása.

c)  közreműködik a hosszú távú településfejlesztési koncepciók pénzügyi feltételeinek kidolgozásában,

d) javaslatot tesz helyi adók megállapítására, megszüntetésére,

e)a Képviselő-testület elé kerülő valamennyi pénzügyi tárgyú előterjesztés véleményezése.


37.  §

(1)     A Környezetvédelmi és Településfejlesztési Bizottság 3 fő képviselőből és 2 fő nem képviselő tagból áll.


(2)     A Környezetvédelmi és Településfejlesztési Bizottság ellátja:

a) a polgármester és hozzátartozója, képviselők és hozzátartozója vagyonnyilatkozatainak nyilvántartása és ellenőrzése,

b) a közterületek hasznosításának, használatának figyelemmel kísérése,

c) javaslatot tesz a nagyobb beruházások előtt a település jellegének megfelelő kép kialakítása érdekében,

d) figyelemmel kíséri a környezetszennyezéseket, a hasznos terek, parkok kialakításának lehetőségét,

e) a Képviselő-testület hatáskörének átruházására, illetve visszavonására vonatkozó javaslat megtétele,

f) a Képviselő-testület elé kerülő valamennyi környezetvédelmi és településfejlesztési tárgyú előterjesztés véleményezése.


38.  §

A Képviselő-testület egyes feladatainak ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. 




39.   §

(1)     A bizottságok a Képviselő-testület alakuló ülését követő 90 napon belül elkészítik ügyrendjüket, melyet a Képviselő-testület hagy jóvá.


(2) Az ügyrend tartalmazza:

a) az ülés összehívására, vezetésére,

b) a meghívottak körére,

c) a napirendi pontok elfogadására, tárgyalására,

d) a döntéshozatalra,

e) a bizottsági ülések jegyzőkönyvének elkészítésére vonatkozó szabályokat.


(3)   A bizottságok ügyviteli teendőinek ellátását a polgármesteri hivatal biztosítja.


16. A polgármesteri hivatal


40. §

(1)     A polgármesteri hivatal szervezeti egységei:

         a)  Igazgatási Csoport

         b) Vagyongazdálkodási Csoport


(2)     A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatát a Képviselő-testület külön határozattal fogadja el.


41. §

A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje:

a) hétfőn 8 órától 16 óráig,

b) kedd 8 órától 16 óráig,

c) szerdán 8 órától 16 óráig,

d) pénteken 8 órától 12 óráig.


17. A jegyző


42.§

(1)     A jegyző ellátja azokat a feladatokat, melyeket számára az Mötv, valamint más jogszabályok megállapítanak.


(2) A jegyző minden héten hétfőn és szerdán 8 óra és 12 óra között ügyfélfogadást tart.


(3) [4]A jegyzői tisztség betöltetlensége illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a vagyongazdálkodási csoportvezető látja el.


VI. Fejezet

18. A képviselők

43. §


A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülést megelőző nap 16:00 óráig a jegyzőnek köteles bejelenteni. A hiányzásokat Pénzügyi Bizottság tartja nyilván.


44. §

Az önkormányzati képviselők részére nincs megállapított tiszteletdíj, természetbeni juttatás.


V. Fejezet

19. A nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés szabályai


45.§

(1)     Az Önkormányzat a német és roma települési, a területi és országos nemzetiségi önkormányzat részéről érkező kezdeményezéseket a Pénzügyi Bizottságnak adja át véleményezésre. A Bizottság a kezdeményezéssel kapcsolatban 15 napon belül alakítja ki álláspontját és terjeszti a Képviselő-testület elé. A Képviselő-testület a Bizottság véleményének megérkezését követő ülésén dönt.

(2) Az Önkormányzat jogszabályban meghatározott véleményezési jogkörön felül más ügyben nem biztosít véleményezési jogot a német és roma nemzetiségi önkormányzatnak.

(3) A nemzetiségi önkormányzat jogszabályban meghatározott véleményét a jegyző kéri ki a döntés meghozatala előtt.

(4) A nemzetiségi önkormányzat jogszabályban meghatározott egyetértési jogát jegyző kéri ki a jogszabályban meghatározott határidő figyelembevételével.

(5) A településen működő német illetve roma nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés során a kezdeményezések kezelésére az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.


46. §

(1)     Az Önkormányzat a településen működő Roma Nemzetiségi Önkormányzat és Német Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez biztosítja:

a) a helyi nemzetiségi önkormányzatok működéséhez, ülésének megtartásához a polgármesteri hivatalban lévő tárgyalótermet,

b) a gépelési, sokszorosítási, postai, kézbesítési feladatok ellátását, viseli az ezzel járó költségeket.

c) a helyi nemzetiségi önkormányzatok kulturális, művészeti, hagyományőrző rendezvényeinek megszervezéséhez és lebonyolításához az önkormányzat tulajdonában álló tárgyi, technikai eszközöket.


(2)     A működés biztosításának részletes szabályai együttműködési megállapodásokban kerülnek megállapításra.



VI. Fejezet

20. Az önkormányzat vagyona


47. §

A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról, vagyonának hasznosításáról külön önkormányzati rendeletet alkot.



VII. Fejezet

21. Záró rendelkezések

48. §


(1)     Ez a rendelet 2014. december 4. napján lép hatályba.


(2)     Hatályát veszti:


  1. a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló a 6/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelet
  2. a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 13/ 2012. (VI. 29.) önkormányzati rendelete
  3. a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete
  4. a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 18/2013. (XI. 7.) önkormányzati rendelete
  5. a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 5/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelete.




[1]

Beiktatta a 14/2016. (XII. 1.) önkormányzati rendelet, hatályos, 2016. december 2-től.


[2]

Beiktatta a 3/2016. (III. 2.) önkormányzati rendelet, hatályos, 2016. március 2-től.

[3]

Hatályon kívül helyezte 12/2017. (VIII.17.) önkormányzati rendelet, hatályos, 2017. augusztus 18-tól.


[4]

Beiktatta a 3/2016. (III. 2.) önkormányzati rendelet, hatályos, 2016. március 2-től.



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
30 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!