nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2008. (X.2.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2016-07-24 - 2019-09-26
Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2008. (X.2.) önkormányzati rendelete
Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19 /2008. (X.2.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének

 19 /2008. (X.2.) Kt. sz. rendelete
Ercsi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről


Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c) pontjában és a 13.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazások alapján Ercsi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


A rendelet hatálya, alkalmazása
1. §


(1)E rendelet hatálya Ercsi város teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2)A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(3)A rendelet hatálya alá tartozó területen az egyéb jogszabályokban meghatározott építési munkát végezni, valamint az építési munkákra hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások  betartása mellett kizárólag e rendelet (továbbiakban HÉSZ) és mellékletei, függelékei, továbbá a jóváhagyott szabályozási tervek (továbbiakban SZT) és az SZT-k területére szóló egyéb kiegészítő előírások együttes alkalmazásával szabad.

(4)   [1]  [2] A HÉSZ rajzi mellékletét képezi:


a)      az SZT-1 jelű szabályozási terv (külterület);

b)      az SZT-1M/2016 jelű Külterület Szabályozási Terv módosítás-fedvényterv a Kelenföld-Pusztaszabolcs vasútvonal-korrekció által érintett területre;

c)      az SZT-2/ma és az SZT-2/mb jelű szabályozási tervek (belterületek);

d)     az SZ-1 jelű szabályozási terv (2450 hrsz-ú lakóterület /volt sportpálya, „B-Pálya”/);

e)      az SZ-2 jelű szabályozási terv (a „Szilvássy” horgászfalu);

f)       az SZ-3 jelű szabályozási terv (a „Szlatina” ipartelep, 0171 hrsz környezete).

(5)[3]A HÉSZ függeléke:


Fogalom-meghatározások
2. §

(1)E rendelet alkalmazásában:

a)Bruttó szintterületi mutató: Az adott telken, építési telken meglévő és/vagy tervezett összes épület összes bruttó szintterületének és a tárgyi telek, építési telek területének a hányadosa.

b)Be nem építhető telekrész: A telek olyan része, amelyre épület nem építhető, építmény pedig csak az esetleges kártalanítási igény kizárásával építhető.

c)Épület bruttó szintterülete: Az épület valamennyi építményszintjének bruttó szintterülete.

d)Kerítés: az ingatlan határán vagy az ingatlan területén épített, az ingatlan vagy inagtlanrész határának jelölésére is szolgáló mesterséges fizikai és/vagy vizuális akadályt képező építmény.

e)Oromfal: a tető síkján túl nem nyúló homlokzati fal.

f)Terepszint alatti beépítettség mértéke: A terepszint alatti építmény(ek) által műszakilag igénybevett terület bruttó nagyságának és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya.

g)Több szintű növényállomány: fa, cserje és gyepszint együttes alkalmazásával kialakított olyan zöldfelület, amely területlehatárolási vagy környezetvédelmi céllal kerül létesítésre.

h)Védőzöld: a káros környezeti hatások mérséklését szolgáló, védelmi célú zöldfelület.

(2)A rendeletben alkalmazott egyéb fogalmak megegyeznek a más jogszabályokban meghatározott fogalmakkal.





Az SZT
3. §

Kötelező elemek:

a)Megyehatár.

b)Közigazgatási határ.

c)Beépítésre szánt területek és a belterületek határa.

d)Szabályozási vonal.

e)Megszüntető jel.

f)Övezet, építési övezet azonosítója és határa.

g)Szabályozási terv szerinti övezeti besorolás.

h)Be nem építhető telekrész.

i)Védőterületek, védőtávolságok, védősávok.

j)Műemlék és műemléki környezet határa.

k)Helyi egyedi művi érték.

l)Helyi területi védelem határa.

m)Nyilvántartott régészeti lelőhely határa.

n)Természeti és természetvédelmi terület határa.

o)Natura 2000 hálózathoz tartozó területek.

p)Vízelöntéssel veszélyeztetett területek határa.

q)A fakadóvizek által veszélyeztetett területek elvi határa.



II. FEJEZET
ELVI ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS

4. §[5]  



III. FEJEZET
AZ ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK

Telekalakítás
5. §

(1)A szabályozási vonallal érintett telkek, építési telkek esetében az ingatlant érintő építést vagy használati mód változást megelőzően, továbbá magánút kialakítása, illetve létesítése esetén kötelező a telekalakítás.

(2)Ha a szabályozási vonal már meglévő épületet érint és a közterület terv szerinti kiépítése csak nagyobb távlatban valósul meg és ez a teljes közműellátást nem akadályozza a közút kezelőjének hozzájárulása esetén az egyes ingatlanokat érintő közterület kialakítását nem kell a telekalakítás vagy az építés feltételéül szabni, de a telekalakítás vagy az építés csak olyan módon lehetséges, hogy az a tervezett közterület kialakítását ne akadályozza meg, illetve ne tegye költségesebbé. Az előirányzott közterület-alakítás területét az érintett telek területébe nem szabad beszámítani.

(3)  A már meglévő, az övezeti előírásokban meghatározottaknál kisebb telkek esetében a telekhatárok változása csak akkor lehetséges, ha azok megváltoztatása szabályozási vonal vagy övezeti határvonal miatt szükséges, vagy a telekhatárok megváltoztatásával az érintett telkek az előírt telekméretekhez közelítenek, vagy azoknak megfelelnek.

(4) Valamely területen e rendelet eltérő előírásának hiányában, kialakult telektömbben legfeljebb az építési övezetben meghatározott telekméret ötszörösének mértékéig lehetséges a telekegyesítés.

(5)Építési övezetekben nyeles telek nem alakítható ki.



Általános építési előírások, építmények kialakítása
6. §

(1)Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb területű, a megengedett legkisebb beépíthető telekterületnél nagyobb beépítettségű meglévő építési telken is lehetséges az építés, ha nem jár a beépített terület növelésével és az egyéb övezeti előírások betarthatók.

(2)Építési munka végzésénél figyelembe kell venni az e rendeletben, az SZT-n feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által meghatározott, továbbá a szakhatóságok által megszabott biztonsági övezetet, védőterületet, védőtávolságot, védősávot.

(3)Építési munka végzése előtt a 10%-nál meredekebb rézsűkön, illetve azok alsó és felső élétől számított 20 méteren belül tervezett építés esetén talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek beépíthetőségét, s az építési munkát alapozási terv alapján lehet végezni.

(4)A talaj és felszíni vizek áramlását és/vagy minőségét veszélyeztető építési munka csak talajmechanikai vizsgálatok alapján és az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető. Építési munka végzése előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek beépíthetőségét, ha:

a)vízfelületek vagy mély fekvésű, vizenyős területek közelében tervezett beruházásról van szó és az a vízügyi hatóság nyilvántartása szerint indokolt;

b)a terület építésföldtani adottságai alapján valószínűsíthető talajmechanikai probléma megjelenése;

c)a tervezett építmény méretei, terhelése vagy az alkalmazni kívánt szerkezet specialitása megköveteli a különleges körültekintést.

(5)Azokon a területeken, ahol a telek, építési telek hossz- vagy keresztirányú átlagos lejtése eléri a 20 %-ot, az övezetenként megengedett legnagyobb építménymagasság értéke = az övezetre meghatározott legnagyobb építménymagasság értéke + az épület domb felőli terepcsatlakozásának és a lejtő felőli terepcsatlakozásának magasságkülönbsége. Ebben az esetben az övezetre meghatározott legnagyobb építménymagasság értékét megemelő, előzőek szerint számított magasságkülönbségi értékként legfeljebb 5 m-t lehet figyelembe venni.

(6)Önálló rendeltetési egységként működő terepszint alatti épület jellemzően egyik övezet és építési övezet területén sem létesíthető, amely alól kivételt képeznek az övezetenként meghatározott melléképítmények és a földdel borított pincék.

(7)Építési munkát végezni a vonatkozó jogszabályok és e rendelet 46. §-ában meghatározott közművesítési feltételek teljesítésülése esetén szabad.

(8)Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítmények akkor vehetők használatba, vagy változtatható meg rendeltetésük, ha a létesítményben tervezett tevékenységgel betarthatók az adott övezetre, építési övezetre előírt környezetvédelmi határértékek.

(9)Kerítést létesíteni a vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait betartva, az érintett közterületi szakaszon vizsgált, utcaképbe illő műszaki paraméterekkel, anyag-, forma- és színhasználattal lehet. A kerítésnek a talajtól mért 60cm-es magassága felett legalább 50%-ban áttörtnek kell lennie.

(10)Az eredeti funkciójától eltérően használt lakókocsi egyik övezet területén sem helyezhető el.

(11)Hirdető berendezés elhelyezése és működtetése nem zavarhatja a köz- és közlekedésbiztonságot.

(12)Állattartó építmény létesítésénél az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet és az egyéb jogszabályok előírásait is be kell tartani.

(13)Az egyéb jogszabályok betartásával önálló gépkocsi tároló épület minden övezetben elhelyezhető. Ezeket az önálló gépkocsi tárolókat -amennyiben több gépkocsitároló építésére kerül sor- úgy kell kialakítani, hogy azok telkenként egy építészeti tömeget alkossanak.

(14)Eltérő rendelkezés hiányában terepszint felett és alatt új épület, meglévő épület bővítménye és meglévő épület használati módjának változása csak az építési hely határain belül lehetséges.

(15)A kötelező előkertek mélysége (azaz az utca felőli építési határvonal) elsődlegesen a környezetben kialakult beépítésnek, az ingatlan terepviszonyainak és a tájolásnak megfelelően határozandó meg. Az előkert méretét a még beépítetlen területeken a területi adottságok és a tájolás figyelembevételével kell meghatározni.

(16)Az előkert mérete 5 méter, kivéve a már kialakult építési vonal esetében, ahol az előkert méretét a kialakult építési vonal szerint kell meghatározni, továbbá a 10%-nál meredekebb lejtésű területen, ahol a telek terepviszonyai ennél kisebb előkert kialakítását indokolják. Amennyiben a telek domborzati viszonyai indokolttá teszik, az előkertben támfalgarázs is létesíthető.

(17)Kialakult építési vonal esetén az új épületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 50 %-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell, hogy kerüljön. Az utcai homlokzat tagolatlan hossza 15 méternél nagyobb nem lehet.

(18)Az építési hely határait és a szomszédos telkeken lévő építmények közötti legkisebb távolságot az vonatkozó egyéb jogszabályok szerint, vagy az SZT-ben előírt módon kell meghatározni.

(19)Lakó- és a TV-1 övezetekben az oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazása esetén az épületeket az oldalhatártól mért 1,0 m és 1,5 m közötti távolságra (csurgótávolság) kell elhelyezni, kivéve abban az esetben, ha a szomszédos ingatlan beépítése ennél nagyobb távolság elhagyását teszi szükségessé. Az oldalhatáron álló épület az érintett homlokzat legalább 50%-ával erre a vonalra illeszkedik.

(20)Egy közterülettel körülhatárolt, már túlnyomórészt beépült építési tömbön belül új építés esetén a már jellemzően kialakult, és a szomszédos telkek beépítését, illetve beépíthetőségét, valamint a telek szélességét figyelembe vevő beépítési módot kell alkalmazni.

(21)Az adott építési övezetben meghatározott választható eltérő beépítési módokat az adott övezet egyedi előírásait figyelembe véve lehet alkalmazni. Ebben az estben azonban más beépítési módot csak úgy lehet alkalmazni az adott telken, ha ez által a szomszédos telkek építési jogai (pl. telekhasználat, építési helyen történő későbbi beépíthetőség, bővíthetőség) nem sérülnek.

(22)Az elhelyezésre kerülő épületek fő méreteinek a meghatározásakor a szomszédos épületek szélességére, magasságára, geometriai formájára, arányaira tekintettel kell lenni.

(23)Az egészségügyi, oktatási nevelési intézmények körül legalább 50 méteres körzetben lévő telkeken állattartó építmény elhelyezése nem lehetséges.

(24)Az építményekben, illetve a telkeken az adott övezetekre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó környezetterhelést okozó tevékenységek nem végezhetők.

(25)Elsőfokú, talajvédelmi intézkedéssel érintett erózióveszélyes területen építési munkát végezni csak a mérnökgeológiai, talajmechanikai vizsgálatok után, stabilizációs tervek és a stabilizáció vagy más intézkedések megvalósítása érdekében vagy az után szabad.

(26)Másodfokú, talajvédelmi intézkedéssel érintett erózióveszélyes területen építési munkát végezni csak a csatlakozó völgy földfalának vizsgálata, annak eredményeként készült mérnökgeológiai, talajmechanikai szakvélemény előírásai szerint szabad

IV. FEJEZET
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK TERÜLETHASZNÁLATI
ÉS ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

Lakóövezetek általános előírásai
7. §


(1)A lakó építési övezetekbe tartozó építési telkeken az elhelyezhető épületek számát a következő szabályok alapján kell meghatározni:

Ha az adott telek nagysága az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület

a)két és félszeresét nem éri el, akkor egy;

b)két és félszerese és három és félszerese közé esik, akkor legfeljebb két;

c)három és félszeresénél nagyobb, akkor legfeljebb három

fő funkciót befogadó önálló épület helyezhető el a telken.

E bekezdés szerinti előírások a lakóépületet kiegészítő egyéb kiszolgáló funkciójú épületek számának korlátozására nem vonatkoznak és szintén nem vonatkoznak az Lk jelű lakóövezetekben történő épületszámok meghatározására.

(2)A lakóterületi építési övezetek jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, azonban a HÉSZ övezeti előírásai alapján más funkciójú építmény, épület önállóan is elhelyezhető az övezet telkeinek területén.

(3)Ha az Lke jelű lakóövezetekbe sorolt építési telkeknél az utcai telekhatártól mért 40 m-nél távolabb eső telekrészen is építési hely alakulna ki, akkor a 40 m-en túli telekrész (házi kert) nem építhető be, nem tekinthető építési helynek, azaz ez a távolság az építési telek hátsókerti építési határvonalának felel meg. Meglévő nyeles telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó.

(4)A lakóépületeken magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszögét a szomszédos beépítéshez igazodva kell meghatározni. A jellemzően oromfalas és/vagy tűzfalas térképzésű utcaképekben, illetőleg helyi rendeletben rögzített védendő utcaképek listájában szereplő területen kontyolt nyeregetető nem alkalmazható. Beépítetlen területek új beépítésénél a tető hajlásszöge a szomszédos beépítéshez igazodva 15-45 fok között választható meg úgy, hogy a tető maximális gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint:

a)6 m-nél kisebb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 5 m;

b)6 m vagy ennél nagyobb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 6 m.

(5)Aszimmetrikus, íves, manzard- és lapostető csak városépítészetileg indokolt esetben, a környező épületek tetőszerkezetének figyelembevételével alkalmazható.

(6)Tetőfelépítmény, tetőablak a tetőfelület legfeljebb 30 %-án építhető (kivéve a napenergia hasznosító berendezést).

(7)Lakóterületen a lakóépületet kiegészítő kiszolgáló épület megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagassága az övezeti előírásokban meghatározott határértéknél 0,5 m-rel csökkentett értékek között lehetséges.

(8)Az adott telek fő funkciójának megfelelő funkciójú épületet az egyéb szabályok betartásával az utcafronthoz a lehető legközelebb kell elhelyezni. A csak az egyéb mellékfunkciók elhelyezését szolgáló épületet az adott telek fő funkciójának megfelelő funkciójú épülettől a hátsókert irányába eső telekrészen kell elhelyezni.

(9)A lakóterületi telkek zöldfelületeinek minden 100 m2-e után legalább 1 környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni. A terepszint alatti beépítés esetén is biztosítani kell a fák ültetését, az alépítménybe pontszerűen kialakított, megnövelt talajzónákba vagy az alépítményből kirekesztett részekbe. Az alkalmazható növényfajokról külön rendelet intézkedik.


Lk jelű lakóövezet
(Ercsi meglévő kisvárosias lakóterületei)
8. §

(1)Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Szabadonálló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

Kialakult (K)

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

Kialakult (K)

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

Kialakult (K)

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

40

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

40

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,5

Legkisebb építménymagasság (m)

6,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

12,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

  1. Az övezetben lakóépületek, illetve a helyi lakosság ellátását szolgáló és a lakófunkciót nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület helyezhetők el.

(3)Az övezet telkeinek kialakult zöldfelületi arányai nem csökkenthetők. A meglevő zöldfelületek máscélú indokolt igénybevétele esetén az igénybevett zöldfelület a telken belül -lehetőleg a terepszinten- pótolni kell.

(4)A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhetők el.

(5)Az övezetben a haszonállattartás építményei nem helyezhetők el.


Lf jelű falusias lakóövezetek előírásai
(Ercsi meglévő jellemzően szabadonálló beépítésű falusias lakóterületei)
9. §


(1)Az övezetben legfeljebb kétlakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, a külön rendeletben megállapított állattartás céljára szolgáló épület helyezhető el. Ezen túlmenően az övezetben a külön jogszabályokban előírtak figyelembevételével kivételesen a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló épület, sportépítmény és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény is elhelyezhetők.

(2)A lakóépülettel beépíthető kialakult telkek legkisebb területe 300 m2, szélessége legalább 10 méter. Kisebb telek esetében a telek méreteinek növelését követően lehetséges a beépítés.

(3)Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Oldalhatáron álló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

700

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

18

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,5

Legkisebb építménymagasság (m)

3,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

4,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

(4)Az övezetben az egyéb szabályok betartásával szabadonálló beépítés is alkalmazható.

(5)A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.




A kertvárosias lakóövezetek (Lke) általános előírásai
10. §


(1)Az övezetekben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, és a külön jogszabályokban előírtak figyelembevételével kivételesen legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló épület, sportépítmény és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetők el.

(2)A lakóépülettel beépíthető kialakult telkek legkisebb területe 300 m2.

(3)Az övezetekben az egyéb szabályok betartásával szabadonálló beépítés is alkalmazható.

(4)Az övezetekben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhetők el.


Lke-1 jelű lakóövezet
(Ercsi meglévő és tervezett jellemzően oldalhatáron álló beépítésű kertvárosias lakóterületei)
11. §

(1)Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Oldalhatáron álló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

600

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

14

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,6

Legkisebb építménymagasság (m)

3,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

4,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

50

(2)Az övezetben a már kialakult legalább 300 m2 területű és 10 méter széles telek beépíthető.

(3)Az övezetben a már kialakult az előírt telekterületnél kisebb telek esetében a legnagyobb beépítettség az előírt legkisebb telekterület és a már kialakult telekterület különbségének 5%-ával – az egyéb övezeti előírások betartásával - megnövelhető.



Lke-2 jelű lakóövezet
(Ercsi meglévő, jellemzően szabálytalan beépítésű kertvárosias lakóterületei, „Tótlik”)
12. §


(1)Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Oldalhatáron álló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

Kialakult (K)

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,6

Legkisebb építménymagasság (m)

3,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

Kialakult (K)

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

50

(2)Az építési telkek nem oszthatók meg, de egymással egyesíthetőek, összevonhatóak.

(3)Oldalhatáron álló beépítés esetén a megengedhető legnagyobb építménymagasság 4,50 m.

(4)Az övezetben a már kialakult legalább 300 m2 területű és 10 méter széles telek beépíthető.

(5)Az övezetben a már kialakult az előírt telekterületnél kisebb telek esetében a legnagyobb beépítettség az előírt legkisebb telekterület és a már kialakult telekterület különbségének 5%-ával – az egyéb övezeti előírások betartásával - megnövelhető.


Lke-3 jelű lakóövezet
(Ercsi új, szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterülete)
13. §


(1)Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Szabadon álló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

900

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

18

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

25

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

-

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,6

Legkisebb építménymagasság (m)

3,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

6,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

60

(2)Az építési övezetben 250m2 beépített alapterületű épületnél nagyobb épület nem építhető.

(3)A lakófunkciótól eltérő funkciójú építmények csak a lakófunkció mellett, telkenként legfeljebb az összes szintterület 50 %-áig helyezhetők el.

(4)Az előkert mértéke legalább 6 m.

(5)Az övezetben a 7. § (5) bekezdésében említett tetőformák nem alkalmazhatók.

(6)Az övezetben a kertvárosias lakóövezetekben az általános előírások szerint általában elhelyezhető melléképítmények közül nem helyezhető el a kirakatszekrény.


Lke-4 jelű lakóövezet
(Ercsi új, szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterülete)
14. §


(1)Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Szabadon álló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

900

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

18

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

25

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

-

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,7

Legkisebb építménymagasság (m)

3,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

6,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

60

(2)Az övezetben legfeljebb hatlakásos épületek építhetők. A lakófunkciótól eltérő funkciójú építmények csak a lakófunkció mellett, telkenként legfeljebb az összes szintterület 50 %-áig helyezhetők el.

(3)A legnagyobb építménymagasság értéke az épület hosszában 20%-ot meghaladó lejtésű területen a lejtő felőli oldalon: 6,5m + mkül  (ahol mkül  = a domb felőli terepcsatlakozás feletti magasság és a lejtő felőli terepcsatlakozás feletti magasság különbsége)

(4)Az előkert mértéke legalább 6 m.

(5)Az övezetben csak talajmechanikai vizsgálattal előkészített és ilyen tervek alapján megvalósuló építmény építhető.

(6)Az övezetben a 7. § (5) bekezdésében említett tetőformák nem alkalmazhatók.

(7)Az övezetben a kertvárosias lakóövezetekben az általános előírások szerint általában elhelyezhető melléképítmények közül nem helyezhető el a kirakatszekrény.


Lke-5 jelű lakóövezet
(Sinatelep és a Külső Sinatelep vegyes beépítésű kertvárosias lakóterületei)
15. §


(1)Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Zártsorú

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

600

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

14

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,6

Legkisebb építménymagasság (m)

3,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

4,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

50

(2)Az általános előírásoktól eltérően az övezetben legalább 4,0 m széles magánút kialakítható.

(3)Az (1) bekezdésben meghatározott zártsorú beépítési módból következő építési helyen belül szabadonálló, oldalhatáron álló vagy ikres beépítést kell alkalmazni a következő feltételekkel:

a)Szabadon álló beépítést kell alkalmazni, ha a telek legkisebb szélessége legalább 18 m, és a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés képe is megengedi, illetve igényli a szabadon álló beépítés alkalmazását.

b)Oldalhatáron álló beépítést kell alkalmazni, ha a telek legkisebb szélessége legalább 14 m, és a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés képe is megengedi, illetve igényli az oldalhatáron álló beépítés alkalmazását.

c)Ikres beépítést kell alkalmazni, ha a telek legkisebb szélessége legalább 13 m, és a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés képe is megengedi, illetve igényli az oldalhatáron álló beépítés alkalmazását.


Településközpont vegyes építési övezetek

Vt-1 jelű településközpont vegyes építési övezet
(Ercsi településközponti részeinek meglévő vegyes területe)
16. §


(1)Az övezetben a legfeljebb négylakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, közigazgatási, egyházi, oktatási, nevelési, közművelődési, egészségügyi, szociális épület, és a külön jogszabályokban előírtak figyelembevételével kivételesen a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetők el.

(2)Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Zártsorú

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

600

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

14,0

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

50

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

50

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

2,0

Legkisebb építménymagasság (m)

3,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

7,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

20

(3)Az övezetben az egyéb szabályok betartásával szabadonálló, oldalhatáron álló és ikres beépítés is alkalmazható.

(4)A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhetők el.

(5)Az övezetben haszonállattartás építményei nem helyezhetők el.[1]



[1] Beiktatta: 15/2013. (VIII.29.) ök. rendelet. Hatályos: 2013.09.28.



Vt-2 jelű településközpont vegyes építési övezet
(Ercsi településközponti részén lévő, a korábbi honvédelmi területekből kialakuló új városközponti vegyes területek)
17. §


(1)Az övezetben a lakóépületen kívül kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, közigazgatási, egyházi, oktatási, nevelési, közművelődési, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület (a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges), üzemanyagtöltő és a külön jogszabályokban előírtak figyelembevételével kivételesen a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetők el.

(2)Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Szabadon álló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

2.500

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

20,0

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

50

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

50

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

2,0

Legkisebb építménymagasság (m)

3,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

10

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

15

(3)A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4)Az övezetben haszonállattartás építményei nem helyezhetők el.[1]




[1] Beiktatta: 15/2013. (VIII.29.) ök. rendelet. Hatályos: 2013.09.28.


Vt-3 jelű településközpont vegyes építési övezet
(Ercsi új településközponti vegyes területe)
18. §


(1)Az övezetben a legfeljebb négylakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, közigazgatási, egyházi, oktatási, nevelési, közművelődési, egészségügyi, szociális épület, és a külön jogszabályokban előírtak figyelembevételével kivételesen a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetők el.

(2)Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Zártsorú

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

600

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

14,0

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

60

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

60

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,5

Legkisebb építménymagasság (m)

3,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

10,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

10

(3)Az övezetben az egyéb szabályok betartásával szabadonálló, oldalhatáron álló és ikres beépítés is alkalmazható.

(4)A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(5)       Az övezetben haszonállattartás építményei nem helyezhetők el.[1]



[1] Beiktatta: 15/2013. (VIII.29.) ök. rendelet. Hatályos: 2013.09.28.




Gazdasági területek építési övezetei

Altalános előírások
19. §


  1. [1]Az 4000 m2–nél nagyobb építési telkek be nem épített részén (az egyes telephelyeket határoló telekhatárok mentén) összefüggő, legalább 5,0 m széles védőzöld sávot kell kialakítani, amennyiben a kialakult beépítettség illetve a technológia és az előírt védőtávolságok ezt lehetővé teszik.


(2)Az övezetekben a haszonállattartás építményei nem helyezhetők el.



[1] Módosította: 24/2010. (XII.15.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2010. december 16.


A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetek általános előírásai
20. §


(1)Az övezeten belül mindenfajta, nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, raktározás, kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás céljára szolgáló épület, szálláshely szolgáltató épület, iroda, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, parkolóház, üzemanyagtöltő, valamint a külön jogszabályokban előírtak figyelembevételével, kivételesen -nem gyermekelhelyezésre és betegápolásra szolgáló- intézmény, oktatási, egészségügyi, szociális épület, vagy egyéb közösségi szórakoztató funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők.

(2)A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.


Gksz-1 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet
(Ercsi tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területei)
21. §


(1)Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Szabadon álló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1000

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

20

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

40

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

50

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

50

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

2,4

Legkisebb építménymagasság (m)

3,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

7,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40



Gksz-2 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet
(Ercsi tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területei)
22. §

(1)Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Szabadon álló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

3000

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

30

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

50

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

40

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

40

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

2,4

Legkisebb építménymagasság (m)

3,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

12,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40


Gksz-3 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet
(A „B” pálya mellett tervezett vállalkozási terület)
23. §

(1)Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Szabadon álló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1500

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

20

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

40

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

40

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

-

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,4

Legkisebb építménymagasság (m)

3,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

7,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

(2)Az övezetben csak talajmechanikai vizsgálattal előkészített és ilyen tervek alapján megvalósuló építmény építhető.

Gksz-4 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet
(A volt anyaggödör területe)
24. §

(1)Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Oldalhatáron álló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

K (kialakult)

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,8

Legkisebb építménymagasság (m)

-

Legnagyobb építménymagasság (m)

4,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

30

(2)Az övezet ingatlanai egyesíthetők, de tovább nem oszthatók.

(3)Az övezetben csak talajmechanikai vizsgálattal előkészített és ilyen tervek alapján megvalósuló építmény építhető.


A Gip jelű ipari gazdasági építési övezetek általános előírásai
25. §


(1)Az övezeten belül mindenfajta ipari termelés, ipari szolgáltatás, raktározás célú épület, valamint a külön jogszabályokban előírtak figyelembevételével kivételesen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, parkolóház, üzemanyagtöltő, oktatási, nevelési, közművelődési, egészségügyi, szociális épület elhelyezhető.

(2)A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(3)[1]A lakó- és vegyes területek közé beékelődő, vagy azokhoz közvetlenül csatlakozó meglévő, környezetet terhelő ipari - üzemi és szolgáltató létesítmények által okozott környezetterhelést a vonatkozó jogszabályokban, hatósági előírásokban előírt határérték alatt kell tartani. Új ipari - üzemi és szolgáltató létesítmény a területen csak abban az esetben telepíthető, ha az nem jár a környezetre kifejtett terhelésre megállapított határérték túllépésével.

(4)Azoknál a környezetet terhelő tevékenységet folytató ipari létesítményeknél, üzemeknél, ahol -hely hiányában- véderdő nem telepíthető, a védelmet telken belüli védőfásítással, intenzív növénytelepítéssel kell megoldani. Az iparterületeken a telephelyeket kerítéssel kell körülvenni, a kerítés mellett fasort kell telepíteni. A telken belüli tevékenység, szabadtéri raktározás csak rendezett keretek között történhet, a telken belüli zöldfelületek lehető legintenzívebb kialakításával.

(5)A telephelyeken belül nem folyhat olyan tevékenység, szabadtéri raktározás, amely településesztétikai szempontból zavaró.

(6)[2]

Gip-0 jelű ipari gazdasági építési övezet
(A MOL meglévő telephelyének területe)

26. §

  1. [3]Az építési övezet paraméterei:


Beépítési mód

Kialakult állapot szerint

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30*

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30*

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (építmény m2 / telek m2)

1,5*

Legnagyobb építménymagasság (m)

20*

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40*

* Az előírt értéktől el lehet térni abban az esetben, ha azt a technológia követelményei, illetve a kialakult állapotok megkívánják.

(2)  A telkeken elsősorban a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanásveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények, az  ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási építmények helyezhetők el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.

(3)-(4)[4]

(5)[5]Építményt a technológia által megkövetelt sajátosságok figyelembe vételével lehet elhelyezni.


Gip-1 jelű ipari gazdasági építési övezet
(Ercsi tervezett ipari gazdasági területei)
27. §


(1)Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Szabadon álló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

4000

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

40

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

50

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

40

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

40

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

2,0

Legkisebb építménymagasság (m)

3,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

12,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40


Gip-2 jelű ipari gazdasági építési övezet
(Ercsi meglévő és tervezett ipari gazdasági területei)
28. §


(1)Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Szabadon álló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1000

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

20

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

40

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

50

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

50

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

2,4

Legkisebb építménymagasság (m)

3,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

7,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40



[1] Módosította: 24/2010. (XII.15.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2010. december 16.

[2] Hatályát vesztette: 24/2010. (XII.15.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2010. december 16.

[3] Módosította: 24/2010. (XII.15.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2010. december 16.

[4] Hatályát vesztette: 24/2010. (XII.15.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2010. december 16.

[5] Beiktatta: 24/2010. (XII.15.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2010. december 16.


Gip-3 jelű ipari gazdasági építési övezet
(„Szlatina” vállalkozási terület)
29. §

(1)Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Szabadon álló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1000

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

40

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

50

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

-

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,8

Legkisebb építménymagasság (m)

3,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

9,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40


Gip-4 jelű ipari gazdasági építési övezet
(Mezőgazdasági intenzív termelő és feldolgozó üzemi telephelyek, majorok területei)
30. §


(1)Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód

Szabadon álló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

5.000

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

7,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

(2)A telkeken elsősorban a mezőgazdasági termelés (állattartás, növénytermesztés, terménytárolás, mezőgazdasági géptárolás és javítás), a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények, az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási építmények, és kivételesen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek helyezhetők el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.

(3)A jogszabályban meghatározott melléképítmények közül bármely létesítmény elhelyezhető.

(4)Haszonállattartás céljára szolgáló építmény csak a jogszabály, különösen az állattartásról szóló helyi rendelet előírásait figyelembe véve helyezhető el.

(5)Minden építési engedély köteles építési munka végzése előtt a területileg illetékes környezetvédelmi valamint közegészségügyi hatóságot meg kell keresni.


Gip-5 jelű ipari gazdasági építési övezet
(Közműtelephelyek területe)
31. §

(1)Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód

Szabadon álló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

Kialakult (K)

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

50

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

50

Legnagyobb építménymagasság (m)

10,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

25

(2)Az építési telkeken, azaz a közműtelephelyen, kizárólag településgazdálkodási funkciójú, a gazdasági tevékenységhez szükséges épületek, építmények helyezhetők el.


Gip-6 jelű ipari gazdasági építési övezet
(A „Balázs farm” területén tervezett új ipari gazdasági terület)
32. §

(1)Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód

Szabadon álló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

5.000

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

15

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

(2)A telken elsősorban a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanásveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények, az ipari, az energiaszolgáltatási építmények helyezhetők el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.

(3)Az építési hely határa az elő-, oldal- és hátsókert vonatkozásában egységesen 20 m, amely azonban a nem technológiai létesítmények vonatkozásában az elhelyezni kívánt kiszolgáló funkciójú épületek esetén az adott épület tényleges építménymagassági értékéig csökkenthető.

(4)A zöldfelületeket úgy kell kialakítani, hogy azok az alkalmazott technológia figyelembe vételével, de minél inkább sávosan, hálózatosan, összefüggően tagolják a területet. A növényzet kialakításánál gondoskodni kell az építmények város felőli látványtakarásáról, A telekhatárok mentén körben, 20 m szélességben magasnövésű fákat is tartalmazó többszintes telken belüli védő zöld sávot kell kialakítani. Ezt a sávot a HÉSZ zöldfelületekre vonatkozó általános szabályai alapján kell kialakítani azzal, hogy a védő zöldsávok az ingatlanok szükséges közlekedési kapcsolatainak biztosítása érdekében teljes szélességben áttörhetőek, megszakíthatóak.

(5)A telek belső úthálózatának a rendszeres üzemszerű működés során és vészhelyzetben biztosítására egyaránt alkalmasnak kell lennie a forgalom biztosítására, az egyes telekrészeket építményeket sajátosságaiknak megfelelő minőségben kell feltárni.

(6)A jogszabályban meghatározott melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (szökőkút, pihenés céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti vízmedence, napkollektor; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop elhelyezhető.

(7)A telek külső határain kötelező kerítést létesíteni. A kerítés legfeljebb 3,0 m magas lehet.

(8)Minden építési engedély köteles építési munka végzése előtt a területileg illetékes környezetvédelmi, közegészségügyi, katasztrófavédelmi hatóságot meg kell keresni.


Gip-7 jelű egyéb ipari gazdasági terület  [6] 


32/A.§ (1) Az építési övezetben az OTÉK 20.§ (4), (5) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.


(2) Az építési övezet beépítési paraméterei:

a) Beépítési mód:                                                           oldalhatáron álló       

b) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe: 3000 m²

c) A beépítettség legnagyobb mértéke terepszint felett:        50 %

d) A beépítettség legnagyobb mértéke terepszint alatt:         50 %

e) Legnagyobb építménymagasság:                                        14 m

f) A zöldfelület legkisebb mértéke:                                        25 %


(3)  A beépítés feltétele az OTÉK szerinti teljes közművesítettség. E rendelet 46.§ (18) bekezdésétől eltérően a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés kiépítése nem kötelező.


(4)  Az építési övezetben a földszinti padlószintet a mindenkori mértékadó árvízszint fölött kell kialakítani.


E rendelet 19.§ (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével, azzal összhangban a kötelező zöldfelületet a zöldfelületek kondicionáló értékének növelése érdekében, emellett a Rákóczi út (6-os sz. főút) és a Bajcsy-Zsilinszky út irányába a településképi illesztés érdekében háromszintes növénytelepítéssel (fa, cserje, gyep vagy gyeppótló cserje szint) kell kialakítani.

Az üdülőövezetek általános előírásai
33. §

(1)Az építési övezetekben a következő telektípusok alakíthatók ki:

(a)Magánút (csak az Üü-1 és Üh-1 üdülő övezetekben) amely:

(b)Horgásztelek:

(c)Egyedi telek (Üh-1 övezetben legalább 1500m2 területtel, legfeljebb 10% beépíthetőséggel, Üü-1 övezetben legalább 1 ha területtel, legfeljebb 15% beépíthetőséggel):

(d)Egyedi telek (Üh-2 építési övezetben):

(2)Az épületek kialakításánál figyelembe kell venni, hogy:

(a)a nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge 30-450 között lehet,

(b)az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes hatású anyag alkalmazható, az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszinthez képest 50 cm-nél nagyobb magasságban nem emelhető ki.

(3)Az övezetben tófelületenként legalább egy, önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlant ki kell alakítani.

(4)100 m2 beépített alapterület alatt legfeljebb egy, legalább 100 m2 beépített alapterület esetében legfeljebb két üdülőegység helyezhető el egy telken, illetve egy épületben.

(5)Az övezetben kétszintű tervezést kell alkalmazni az alábbiak szerint:

Az építési övezetekben (kivéve az Üh-2 építési övezetet)

a.az Üü-1 építési övezetben,

b.az Üh-1 építési övezetben ott, ahol nincs javasolt telekhatár,

c.mindenütt, ahol a javasolt telekhatártól eltérés történik.

(6)Az örökségvédelmi hatóságot az építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként kell bevonni.


Üü-1 jelű üdülőházas üdülő övezet
(Szilvássy Horgászfalu)
34. §

Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Szabadon álló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

10000

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

15

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

-

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,3

Legkisebb építménymagasság (m)

3,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

6,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

70



Üh-1 jelű hétvégiházas üdülő övezet
(Szilvássy Horgászfalu)
35. §

Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Oldalhatáron álló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1500/3000

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

10

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

20

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,2

Legkisebb építménymagasság (m)

3,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

4

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

70


Üh-2 jelű hétvégiházas üdülő övezet
(Szilvássy Horgászfalu)
36. §

(1)Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Szabadon álló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1500

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

15

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

-

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,2

Legkisebb építménymagasság (m)

3,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

4,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

70

(2)Az építési övezetben 250 m2 beépített alapterületű épületnél nagyobb épület nem építhető.

(3)Az erdő 20 méteres védőtávolságán belül épület nem helyezhető el. Amennyiben a védőtávolság és a telekméret viszonyából következően az építési hely szélessége 15 méter alá csökken, a védőtávolságot 10 méterre lehet csökkenteni.


Különleges területek építési övezetei

Különleges területek építési övezeteinek általános előírásai
37. §


A különleges területek övezeteinek telkein a haszonállattartás építményei nem helyezhetők el.


Ksp jelű különleges építési övezet
(Sportolási létesítmények területe)
38. §


(1)Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Szabadon álló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

3000

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

40

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

50

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

15

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

15

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,6

Legkisebb építménymagasság (m)

3,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

7,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

60

(2)Az övezetben a szabadidő eltöltés, turizmus, idegenforgalom, szórakoztatás és a sportolás céljait szolgáló épület, építmény helyezhető el.

(3)A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.


Kt jelű különleges építési övezet
(Temetők területe)
39. §

(1)Az építési övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Kialakult (K)

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

Kialakult (K)

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

Kialakult (K)

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

Kialakult (K)

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

10

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

10

Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,3

Legkisebb építménymagasság (m)

3,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

6,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

60

(2)Az övezetben, a temető funkcióval összhangban lévő épület, építmény helyezhető el.

(3)A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) A kijelölt új temetőterület kialakítását geotechnikai és vízügyi szakvéleménnyel is meg kell alapozni.


V. FEJEZET
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK TERÜLETFELHASZNÁLÁSI
ÉS ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI
A beépítésre nem szánt területek övezeteinek általános szabályai
40. §


(1)A zöldterületi, erdő, mezőgazdasági, vagy vízgazdálkodási övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú, földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a „KÖu” jelű közlekedési övezet előírásai vonatkoznak.

(2)Az erdő vagy mezőgazdasági övezetekbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban vízügyi területként (árok, csatorna, vízállás) nyilvántartott telkekre, telekrészekre a „V” jelű vízgazdálkodási övezet előírásai vonatkoznak.

(3)Az erdő övezetekbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban mezőgazdasági területként nyilvántartott telkekre, telekrészekre az „Má-á” jelű mezőgazdasági övezet előírásai vonatkoznak.

(4)A mezőgazdasági övezetekbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdőterületként nyilvántartott telkekre, telekrészekre az „Ev” jelű erdőövezet előírásai vonatkoznak.


Általános közlekedési előírások
41. §


(1)A közlekedési területekbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a vasúti, víziközlekedési területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2)A város területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.

(3)A közutak, vasutak és víziközlekedés építési területén (szabályozási szélességén) belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, kikötők létesítményei, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(4)A település közigazgatási területén lévő közutak tervezési osztályba sorolása::

(5)Külterületen a közlekedési területek védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel.

(6)Az országos közutak védőterületek értékei az úttengelytől mérve:

(7)Az országos közforgalmú vasútvonal mentén a jogszabály előírásainak megfelelő 50 m széles védősávot kell biztosítani, amelyen belül csak a vonatkozó ágazati jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően helyezhető el építmény.

(8)A tervezett közutak kiépítéséhez a jogszabály szerinti szabályozási szélességek biztosítandók, ettől eltérni csak szabályozási terv keretei között készülő, az adottságokhoz alkalmazkodó méretezés alapján lehet. E rendeletben biztosított eltérés kiszolgáló utak esetén: gazdasági övezetben legalább 16,0 méter.

(9)A külterületi közutak szabályozási szélessége 12 m, azonban a közterületek jelenlegi szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény a 12 m szélesség kialakítását nem igényli. Az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani, ha ez nem lehetséges, akkor szabályozási tervet kell készíteni. Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

(10)A város közigazgatási területén az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani a következők szerint:

(11)A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani.

(12)A magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni. Kialakításuk, fenntartásuk és üzemeltetésük során a kiszolgált összes telek vonatkozásában folyamatosan érvényesítendő a tűz- és életvédelem, valamint a vagyon és a közszolgáltatások biztonsága.


KÖu jelű közlekedési és közműövezet (általános közúti közlekedési területek)
42. §


(1)Az övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Szabadon álló

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

5

Legnagyobb építménymagasság (m)

6,0

(2)A közlekedésbiztonság figyelembevételével elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények, üzemanyagtöltő állomás.

(3)A melléképítmények közül elhelyezhető közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal).

(4)Minden építési engedély-köteles építési munka végzése előtt a területileg illetékes környezetvédelmi, közegészségügyi, katasztrófavédelmi hatóságot meg kell keresni.


KÖu-ap jelű közlekedési és közműövezet
(Az M6 autópálya közlekedési területei)
43. §


(1)Az övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Szabadon álló

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

5

Legnagyobb építménymagasság (m)

11,0

(2)Elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; üzemanyagtöltő állomás; igazgatási épület; a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

(3)Minden építési engedélyköteles építési munka végzése előtt a területileg illetékes környezetvédelmi, közegészségügyi, katasztrófavédelmi hatóságot meg kell keresni.


KÖk jelű közlekedési és közműövezet
(Vasúti közlekedési területek)
44. §


Az övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Szabadon álló

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

5

Legnagyobb építménymagasság (m)

10,0

KÖv jelű közlekedési és közműövezet
(Vízi közlekedési területek)
45. §

Az övezet paraméterei:

Beépítési mód:

Szabadon álló

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

5

Legnagyobb építménymagasság (m)

6,0



Általános közmű és közművesítési előírások
46. §


(1)A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetein, védőtávolságain belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén végezhető.

(2)Épületek építésére csak az adott övezetre vonatkozó előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén kerülhet sor.

(3)A csatornázatlan területeken a vízzáróan kivitelezett szennyvíztározó medencéből az összegyűjtött szennyvizeket rendszeres és ellenőrizhető módon a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállíttatni.

(4)A szennyvízcsatornával ellátott területek mentén fekvő, már beépített ingatlanokat – az ingatlantulajdonos költségére –a csatornára rá kell kötni. Ahol ez önként nem történik meg, ott az érintett ingatlantulajdonosokat, illetve fogyasztókat kötelezni kell a csatornára való rákötésre. A rendelet hatálybalépését követően közműpótló létesítése és használata nem lehetséges.

(5)Az előírttól eltérő szennyezettségű szennyvizeket telken belül kell előtisztítani (ipari szennyezettség, olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.) és csak ezután szabad bevezetni a közcsatornába vagy a közműpótlóba. Az előtisztítást a hatóságok által előirt mértékig kell elvégezni. A szennyvíz előtisztításból származó veszélyes hulladékot elszállításig úgy kell tárolni, hogy az környezeti szennyezést ne okozzon.

(6)A vízfolyások, vízfelületek partéleitől a karbantartás számára szabadon kell hagyni az alábbi szélességű sávokat:

a)A Duna mellett, annak partélétől, a meder telkétől 10-10m-t,

b)Állami tulajdonú, illetve az állam által kezelésbe adott élő vízfolyások mentén 6-6 m-t,

c)vízgazdálkodási célú árkok, létesítmények mentén -amennyiben a vonatkozó jogszabályok más előírást nem tartalmaznak- legalább 3-3 m-t a karbantartás számára szabadon kell hagyni.

(7)A Rába-patakot érintő beavatkozásokat, rákötéseket hidraulikailag méretezni kell.

(8)Az elsőrendű árvízvédelmi vonal (magas part, gáttest) mentén, a mentett oldalon védeni kell a magas part éltől, illetve a töltéslábtól számított 10 m széles területsávot árvízi védekezés céljából. Az érintett területre építési tilalom vonatkozik.

(9)Az árvízvédelmi vonal és a folyó közötti hullámtéri terület hasznosítása csak a jogszabály figyelembe vételével lehetséges. A hullámtér megváltoztatása csak vízjogi engedély alapján történhet.

(10)Az árvízvédelmi földmű és fal mentén, a mentetlen oldalon, a hullámtéren a lábvonaltól számított 60 m-en, a mentett oldalon 110 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad. Kivételes egyedi esetben, részletes talajfeltárás és szivárgási vizsgálat alapján a vízügyi hatóság külön előírásainak betartásával lehetséges anyaggödör nyitása.

(11)Munkagödröt nyitni a mentett oldalon 110 m-es belül, a mentetlen oldalon 60 m-en belül csak a vízügyi hatóság esetenkénti külön előírásainak betartásával lehet.

(12)Árvízvédelmi művet és annak altalaját csak a vízügyi hatóság engedélyében rögzített előírások betartásával szabad elbontani, átalakítani vagy megbontani.

(13)A magas partok védelméhez szükséges minimum 15 m-es sávot, beépítéstől mentesen kell tartani, szükség szerint az ingatlannyilvántartásba is bejegyzett építési tilalommal kell biztosítani.

(14)Az árvízvédelmi művekkel azonos védelmet kell biztosítani a földtöltésekbe épített műtárgyaknál is.

(15)Az új burkolt felületű utaknál a csapadékvízelvezetést meg kell oldani.

(16)Húsz gépkocsinál több gépkocsi számára parkolót létesíteni csak kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal szabad, a felületéről összegyűlő csapadékvizet hordalékfogó műtárgyon keresztül szabad csak a csapadékcsatorna hálózatba, élő vízfolyásba vagy nyílt árokba vezetni.

(17)Szénhidrogén szennyezettségnek kitett útról, illetve parkoló felületről összegyűlő csapadékvizeket benzin és olajfogó műtárgyon is keresztülvezetve szabad befogadóba vezetni.

(18) [7]  Amennyiben az építési övezet részletes előírásai másképp nem rendelkeznek, a beépített, illetve beépítésre szánt területen a csapadékvíz elvezetésére az út szilárd burkolatú kiépítésénél, illetve rekonstrukciójánál zárt csapadékvíz csatornahálózatot kell kiépíteni. (Hosszú távon nyílt árkos csapadékvíz gyűjtés beépített, illetve beépítésre szánt területen csak földúttal feltárt területen, továbbá beépítésre nem szánt területen és külterületi út mentén maradhat fenn.)”

(19)A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árkok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve!). Az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb. A kocsibehajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a kocsibehajtó felszínéről és 6 cm-nél nem lehet szélesebb a szegély. A nyílt árok fenekét és max 50 cm magasságig az oldalát szint-, medertartás és a karbantarthatóság érdekében burkolni kell.

(20)Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem lehetséges, sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.

(21)Az országos műemléki védelem alatt álló, továbbá a helyi védelem alatt álló, a helyi védelemre kijelölt területeken és egyedi létesítmények környezetében a földfelszín felett vezetett vezetékhálózatok (villamosenergia, táv- és hírközlés) átépítése, rekonstrukciója vagy új hálózat építése csak földfelszín alatti kialakítással lehetséges. A településen az út szilárd burkolatú kiépítésénél, illetve rekonstrukciójánál kell a földfeletti vezetéket föld alá áthelyezni. (Hosszútávon föld feletti vezeték beépített, illetve beépítésre szánt területen csak földúttal feltárt területen, illetve beépítésre nem szánt területen és külterületi út mentén maradhat fenn.)

(22)Középnyomású földgázzal ellátott területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáz nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

(23)A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében elrendelt magassági korlátozásokat be kell tartani. Ettől eltérni csak az illetékes szakhatóság hozzájárulása alapján lehet.

(24)Közcélú antennát elhelyezni csak meglevő tornyokon, magas épületeken, a városképvédelmi szempontoknak is megfelelően építési engedéllyel szabad.


Zöldfelületi és zöldterületi előírások

A zöldfelületek kialakításának és fenntartásának általános előírásai
47. §


(1)A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek és vízfelületek, másodlagos elemei a fennmaradó területek (telkek) növényzettel fedett részei, amelyeket biológiai aktivitásuk megőrzésével vagy növelésével kell fenntartani, az alábbi szempontok szerint:          
Gondoskodni kell a zöldterületek és zöldfelületek arányának megőrzéséről, illetve növeléséről, ennek érdekében a tulajdonos, illetve a használó köteles a tulajdonában, illetve használatában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket:

a)a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően jókarban tartani vagy tartatni;

b)a kórokozóktól, a kártevőktől, a rongálóktól valamint a szakszerűtlen kezelésektől megóvni;

c)fejleszteni, illetve a használat mértékének megfelelően fenntartani és felújítani.

(2)A beépítésre szánt területek építési övezeteiben, közlekedési és közműövezetekben, illetve vízgazdálkodási övezetekben új zöldfelület létesítését -a területfelhasználás változás jellegétől függően- kertépítészeti kiviteli, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell elvégezni.

(3)Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú területe vehető számításba.

(4)Az egyes telkeken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani.

(5)Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani. Használatba vételre csak az előírt zöldfelületek kialakítása után kerülhet sor.

(6)Belterületen fakivágás csak a vonatkozó jogszabályi előírások alapján végezhető.

(7)Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását - a környezeti hatások figyelembe vételével- kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni.

(8)Beépítésre nem szánt területen - kivéve a belterületi közlekedési és közműövezetek területét, valamint az erdőterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elő - az új védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

(9)A zöldterület és zöldfelület tulajdonosa köteles gondoskodni a zöldterületek és zöldfelületek rendeltetésszerű használatáról. A rendeltetéstől eltérő ideiglenes használat megszűntével a zöldterületen és a közterületi zöldfelületen az eredeti állapotot 30 napon belül helyre kell állítani, a növényültetést pedig a legközelebbi ültetési időszakban végre kell hajtani.

(10)Zöldterületen, közterületi zöldfelületen lévő fára reklámhordozót, vagy egyéb hirdetményt elhelyezni tilos.

(11)A telkeken és közterületeken a végleges terepszint kialakításához szükséges földréteg visszatöltésnél a felső réteg a telepítendő növényzet igényének megfelelően 0,2-1,0 m vastagságig csak termőföld lehet. A zöldfelületek kialakításánál és a fasorok telepítésénél szükség esetén talajcseréről kell gondoskodni fatelepítés esetén legalább 1 m-es, cserjetelepítéshez legalább 0,4 m-es vastagságban, 1,0 m² illetve 0,16 m² felületen.

(12)A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál:

a)a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok stb.) ellátott felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 20 %-át;

b)a műanyag gyepráccsal kiépített felületek 80 %-kal, a gyephézagos betonburkolatú felületek 25 %-kal vehetők figyelembe;

c)a műanyag gyepráccsal kiépített felületek, valamint a gyephézagos betonburkolatú felületek nem haladhatják meg a számított zöldfelület 50 %-át.

d)a terepszint alatti építmény tetőkerti zöldfelülete csak akkor számítható be teljes mértékben a legkisebb zöldfelület értékébe, ha a síknak tekinthető terep esetén a terepszint alatt kialakított létesítmény felett legalább 2,0 m-es földtakarású zöldfelület kerül kialakításra;

e)új építési munkánál vagy meglévő épület bővítésénél a terepszint alatti járműtároló, illetőleg használati szint feletti tetőkert kialakított zöldfelülete:

i)20 cm feletti földfeltöltés esetén 25%-kal;

ii)50 cm feletti földfeltöltés esetén 50%-kal;

iii)1 m feletti földfeltöltés esetén 75%-kal számítható be a legkisebb zöldfelület mértékébe.

f)függőleges felületek növénnyel való befuttatása a legkisebb zöldfelület mértékébe nem számítható be.

(13)[1] A kötelező zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggően, háromszintes növényállománnyal kell kialakítani és fenntartani a GIP-0 övezet kivételével.



[1] Módosította: 24/2010. (XII.15.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2010. december 16.


Zkp jelű zöldterületi övezet
(A közparkok területei)
48. §

(1)Az övezet paraméterei:

Beépítési mód:

szabadon álló

A beépíthető telek legkisebb területe (m2)

3000 m2, vagy Kialakult

Legnagyobb beépítettség (%)

2

Legnagyobb építménymagasság (m)

3,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

75

(2)A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(3)Az övezet telkein létesítendő épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 20-40 fok között választható meg.

(4)Az övezet telkein a közparkokat legalább 75 %-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani.

(5)A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról tulajdonosának gondoskodni kell. Új zöldterületek létesítése és a meglévők felújítása kertészeti kiviteli tervek alapján készülhet, a kialakításnál a területek biológiai aktivitásának növelését kell elérni.

(6)A zöldfelületek létesítésénél, rehabilitációjánál a növényanyag kiválasztásánál szárazságtűrő, nem szennyezésérzékeny és nem vattázó fajok telepítendők.

(7)Az övezet telkein, különösen a játszóeszközök esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(8)A tervben önálló terület-felhasználási kategóriaként nem szabályozott, a telepszerű lakásépítési területen kialakított közkertek, lakóterületi zöldfelületek védelme érdekében nem növekedhet a beépített felületek aránya a zöldfelületek rovására.

(9)Az övezetben a haszonállattartás építményei nem helyezhetők el.


Erdő övezetek

Az erdő övezetek általános előírásai
49. §


(1)Az övezetbe tartozó telkek igény és lehetőség szerint összevonandók.

(2)Az övezetben kerítés csak vadvédelmi vagy közbiztonsági céllal létesíthető, az erdészeti hatóság hozzájárulása alapján. az erdőterületeken a gazdálkodás erdészeti üzemterv alapján folytatandó. az erdőterületek művelési ágának változtatása csak az erdészeti hatóság engedélye alapján lehetséges.

(3)Az egyéb terület-felhasználási kategóriák (gazdasági terület, mezőgazdasági terület, vízgazdálkodási terület, stb.) területén lévő meglévő erdőállományok védelme biztosítandó, a faállomány növelésére kell törekedni (kerítésen belüli védőfásítások, dűlőútkísérő és egyéb közterületi fásítások, stb. létesítésével).


Eg jelű erdő övezet
(A gazdasági erdőterületek)
50. §


(1)Az övezetben elsősorban az erdőgazdasági termelés építményei helyezhetők el. Egyéb, különleges rendeltetésű épület (intézmény) csak az egyéb jogszabályokban és a HÉSz-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén létesíthető, az épületben csak az erdészeti alaprendeltetést nem zavaró, közszolgáltatást célzó funkció helyezhető el. Az övezetben más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület (lakó-, üdülő-, stb) nem helyezhető el.

(2)Az övezet paraméterei:

A beépíthető telek legkisebb területe (m2)

100.000

Beépítési mód:

szabadon álló

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

0,5

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

0,5

Legkisebb építménymagasság (m)

3,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

4,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

99,0

E bekezdés szerinti paramétereknek megfelelő beépítés csak az erdészeti hatóság hozzájárulásával valósítható meg.

(3)Ha a beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete az 500 m2-t meghaladja, akkor a beépítés csak telekalakítási terv alapján lehetséges.

(4)Az övezet kialakításának elsődleges célja a erdőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el más rendeltetésű épület, ha:

a)a hozzá kapcsolódó erdőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik,

b)a hozzá kapcsolódó erdőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a más célú épület nem építhető és nem vehető használatba.

(5)Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az erdőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(6)A épületek csak magastetős kialakításúak lehetnek. A tető hajlásszöge 35-45O között választható meg.

(7)A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(8)A 100.000 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem lehetséges.

(9)Az övezethez tartozó erdőterületek legalább 90 %-ban zárt faállománnyal telepítendők be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Új növényállomány telepítésénél elsősorban őshonos fajok használhatók. Az övezetben vadgazdálkodás esetén az összterület legfeljebb 3%-án szántó művelés alakítható ki, melynek vadföldként kell funkcionálnia. A kivett (beépített, udvar, út, stb) területek aránya nem haladhatja meg az 1%-ot.


Ev jelű erdő övezet
(Védő erdőterületek)
51. §


(1)Az övezet véderdőinek és védő zöldsávjainak területe legalább 95 %-ban zárt faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki.

(2)A tervezett védőzöld területeket, véderdőket erdészeti, illetve kertészeti tervek alapján tömör, többszintes növényállománnyal, lehetőleg zárt fás állomány létesítésével kell kialakítani az áthaladó közművezetékekre vonatkozó előírások figyelembe vételével.

(3)E területeken csak a rendeltetésszerű használatot elősegítő létesítmények, építmények helyezhetők el, az övezet épülettel nem építhető be. A véderdő területek egyéb célra nem használhatók fel.

(4)Az övezetben a vadgazdálkodási létesítményeken (etető, magasles, vadkerítés, stb.) túl haszonállattartás célját szolgáló egyéb építmény nem helyezhető el.

Et jelű erdő övezet
(A védett erdők területei)
52. §


(1)Az övezet területe nem építhető be.

(2)Az övezet erdőinek területe a kialakult természetközeli állapotnak megfelelően tartandó fenn, illetve károsodott területein helyreállítandó.

(3)Az övezetben a vadgazdálkodási létesítményeken (etető, magasles, vadkerítés, stb.) túl haszonállattartás célját szolgáló egyéb építmény nem helyezhető el.

(4)Az övezetben a természet- és a tájvédelem építményei a természetvédelmi és az erdészeti szakhatóság együttes hozzájárulása alapján helyezhetők el, az övezet természeti területnek nem minősülő részterületein.


Mezőgazdasági övezetek

A mezőgazdasági övezetek általános előírásai
53. §


(1)A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési és az állattenyésztési tevékenységek területei, ezért itt jellemzően a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület is építhető.

(2)Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.

(3)Mezőgazdasági terület csak kivételes – gazdálkodási, környezet- és természetvédelmi illetve vagyonvédelmi szempontból indokolt – esetben keríthető le, természetes hatású anyag használatával. Az övezetben kerítés csak telekalakítási tervben meghatározott kitűzés alapján létesíthető.

(4)Az övezetekben épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el külterületen épület oldalhatárra nem építhető. Az épületet úgy kell elhelyezni, hogy legalább 12 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól legalább 4 méter oldaltávolságot kell biztosítani.

(5)Lapos- vagy félnyereg- tetős épület energiatudatos épülettájolás és tömegformálás esetén építhető, a hagyományos,nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge 30-450 között lehet. Az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes vagy természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszinthez képest 50 cm-nél nagyobb magasságban nem emelhető ki.

(6)A távlatilag más célra hasznosítandó jelenlegi mezőgazdasági területek művelését a más célú igénybevételig folyamatosan biztosítani szükséges.

(7)A mezőgazdasági területeken bármilyen építmény (kerítés, fóliasátor, stb.), épület csak létesítményterv alapján helyezhető el. Üdülő funkciójú épület nem építhető.

(8)Az épületek létesítése során figyelembe kell venni a környezetvédelmi védőtávolságokra és közlekedés- és közműbiztonsági övezetekre vonatkozó építést tiltó és korlátozó előírásokat.

(9)A beépíthető mezőgazdasági övezetekben a beépített alapterületbe be nem számítható módon az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

A mezőgazdasági övezetek részletes előírásai

Má-á jelű általános mezőgazdasági övezet
(Természeti területen kívüli, általános mezőgazdasági területek)
54. §


(1)Általános mezőgazdasági övezet szántó, kert, ültetvény (szőlő, gyümölcsös) és gyep művelési ágban hasznosítható. Területén a művelési ágnak megfelelő, 1 db 300 m2-t meg nem haladó, gazdasági épület (növénytermesztést vagy állattartást szolgáló építmény) helyezhető el legfeljebb 0,5% beépítettséggel, amennyiben a földrészlet nagysága meghaladja a 50.000 m2-t, átlagos szélessége eléri a 60 m-t. Az övezethez tartozó, 5 ha-t el nem érő területegységek birtokközpont képzés esetén birtoktestként vehetők figyelembe. Birtokközpont képzés igénye esetén e célra önálló telek alakítandó ki, amelyre a 60. §-ban előírt külön szabályok vonatkoznak.

(2)Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(3)Az 50.000 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további alapterületi és építménymagassági növelés (hozzá-és ráépítés, emeletráépítés, stb.) nem lehetséges. A beépíthetőség alsó határát el nem érő földrészlet önállóan nem építhető be, területének legfeljebb 5%-án fóliasátor létesíthető. Felépítménnyel nem rendelkező pince szőlőművelés esetén építhető.

(4)Az övezet paraméterei:

A beépíthető telek legkisebb területe (m2)

- kertgazdasági (szőlő-gyümölcs-kert-) művelés esetén:

- egyéb, extenzívebb (pl. szántó- gyep-) művelés esetén:


50.000

200.000

Beépítési mód:

szabadon álló

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

0,5, de legfeljebb 300 m2

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

0,5

Legnagyobb építménymagasság (m)

4,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

92,0


(5)Az övezet mezőgazdasági rendeltetésű földrészletein a kivett területek (épület, udvar, belső út, stb.) összterületének aránya nem haladhatja meg a 3%-ot.


Má-f jelű általános mezőgazdasági övezet
(Természeti területen kívüli, általános mezőgazdasági területek)
55. §


(1)Amennyiben a mezőgazdasági termelés az állandó ottlakást indokolttá teszi (főfoglalkozásként űzött tevékenység, családi vállalkozás), az infrastrukturális (út, közmű), valamint a területi feltételek (kertgazdasági művelés esetén legalább 20 ha, egyéb /szántó- gyep-/ művelés esetén legalább 50 ha területű és legalább 30 m szélességű földrészlet) adottak, legfeljebb 3%-os beépítettséget eredményezve, legfeljebb 150 m2 alapterületű lakó- és legfeljebb 200 m2 alapterületű gazdasági épület építhető egy épülettömegben, tájba illő, földszintes, magastetős kivitelben. Az építési engedéllyel rendelkező, illetve beépített földrészletek a későbbiekben nem oszthatók meg.

(2)Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(3)A 6.000 m2-nél kisebb területű, illetve 30 m-nél keskenyebb meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem lehetséges.

(4)A beépíthetőség alsó határát el nem érő földrészlet önállóan nem építhető be, területének legfeljebb 10%-án fóliasátor létesíthető. Felépítménnyel nem rendelkező pince szőlőművelés esetén építhető. Az övezethez tartozó, 6.000 m2-t el nem érő területegységek birtokközpont képzés esetén birtoktestként vehetők figyelembe, amelyre a 60. §-ban előírt külön szabályok vonatkoznak.

(5)Az övezet paraméterei:

A beépíthető telek legkisebb területe (m2)

6.000

Beépítési mód:

szabadon álló

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

3,0, de legfeljebb 350 m2

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

0,5

Legnagyobb építménymagasság (m)

4,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

80,0

(6)Az övezet mezőgazdasági rendeltetésű földrészletein a kivett területek (épület, udvar, belső út, stb.) összterületének aránya nem haladhatja meg a 10%-ot.


Má-t jelű általános mezőgazdasági övezet
(Természeti területen lévő általános mezőgazdasági területek)
56. §

(1)Az övezethez a védett természeti - ökológiai hálózatokhoz (Natura 2000, országos ökológiai hálózat) tartozó területeken és egyéb természeti területeken lévő, jellemzően szántóföldi művelésű mezőgazdasági területek tartoznak.

(2)Az övezethez tartozó földrészletek nem építhetők be, területén birtokközpont nem létesíthető.

(3)Az övezet telkein a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további szintterületi növelés (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér-beépítés) nem végezhető.

(4)Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény - természetes anyagból készített karám, és árnyékoló-tető kivételével- nem helyezhető el.

(5)Az övezet telkei birtoktestként vehetők figyelembe.

(6)Az övezethez tartozó földrészletek művelési ága és módja intenzívebb irányba nem módosítható, az agrárökológiai gazdálkodás elveinek megfelelő művelés folytatható. Az övezet gyep (rét, legelő) és nádas, illetve vízállás, mocsár és erdő művelési ágú területeinek művelési ága nem változtatható meg.


Má-gy jelű általános mezőgazdasági övezet
(Természeti területen kívüli, jellemzően gyepgazdálkodási területek)
57. §


(1)A 3 ha-t meghaladó és legalább 50 m –es átlagos szélességgel rendelkező mezőgazdasági gyepterületeken legfeljebb 0,1 %-os beépítettséggel és legfeljebb 150 m2 alapterülettel elhelyezhető földszintes, legfeljebb 3,5 m építménymagasságú gazdasági épület. Az övezethez tartozó, 3 ha-t el nem érő területegységek birtokközpont képzés esetén birtoktestként vehetők figyelembe. A birtokközpont telkére a 60. §-ban előírt külön szabályok vonatkoznak

(2)A meglévő földrészletek megosztásával 50.000 m2-nél kisebb és 50 m-nél keskenyebb földrészletek nem hozatók létre. Az övezetben legfeljebb 1,6 m magasságú, fa anyagú kerítés, karám létesíthető.

(3)Az övezet paraméterei:

A beépíthető telek legkisebb területe (m2)

30.000

Beépítési mód:

szabadon álló

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

3,0, de legfeljebb 150 m2

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

0,1

Legnagyobb építménymagasság (m)

3,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

99,0

(4)Az övezet mezőgazdasági rendeltetésű földrészletein a kivett területek (épület, udvar, belső út, stb.) összterületének aránya nem haladhatja meg az 1%-ot.

(5)Birtokközpont céljára az övezeten belül, vagy az Má-á övezet területén önálló telek alakítandó ki.

(6)Az övezetben elsősorban extenzív és intenzív gyepgazdálkodás és ehhez kapcsolódó mezőgazdasági tevékenységek folytathatók.

Korlátozott használatú mezőgazdasági területek övezete
58. §

(1)Az övezetben 5000m2-nél kisebb telkek nem hozhatók létre.

(2)Az övezetben épületek – esőbeálló, madárles, információs és természetvédelmi létesítmények kivételével – nem helyezhetők el. Az építmények látható szerkezetei csak természetes anyagokból (kő, fa) készülhetnek.

(3)Az övezetben telekalakítás csak a 33. § (5) bekezdésében előírt feltételek betartásával lehetséges.

(4)Az övezetben a csatlakozó üdülőövezetek rendszerével illeszkedően tavak hozhatók létre az alábbi feltételekkel:

(5)Az övezetben csak őshonos, tájra jellemző növényfajok telepíthetők.

(6)A természeti területen kismélységű, a gázlómadarak számára alkalmas tavat kell létesíteni.


Má-gyt jelű, külterjes gyepterületek övezete
(Természeti területen lévő, jellemzően gyepgazdálkodási területek)
59. §


(1)Az övezethez a védett természeti - ökológiai hálózatokhoz (Natura 2000, országos ökológiai hálózat) tartozó és egyéb természeti területeken lévő, jellemzően rét, legelő művelésű mezőgazdasági területek tartoznak.

(2)Az övezethez tartozó földrészletek nem építhetők be, területén birtokközpont nem létesíthető.

(3)Az övezet telkein a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további szintterületi növelés (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem végezhető.

(4)Az övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény - természetes anyagból készített karám, és árnyékoló-tető kivételével - nem helyezhető el,.

(5)Az övezet telkei birtoktestként figyelembe vehetők.

(6)Az övezethez tartozó földrészletek művelési ága és módja intenzívebb irányba nem módosítható, az agrárökológiai gazdálkodás elveinek megfelelő extenzív gyepművelés illetve a természeti területnek minősülő területek tájfenntartási tevékenységei folytathatók. Az övezet gyep (rét, legelő) és nádas, illetve vízállás, mocsár és erdő művelési ágú területeinek művelési ága nem változtatható meg.


A mezőgazdasági birtokközpontként kialakított telkekre vonatkozó előírások
60. §


(1)Birtokközpont az jelű övezetekben alakítható ki, legalább 50 ha, birtoktestként figyelembe vehető (bármely mezőgazdasági övezethez tartozó) földterület megléte esetén.

(2)A létesíthető birtokközpont beépítésének paramétereit és a legkisebb beépíthető birtoktest méretét az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák:

A birtokközpont legkisebb beépíthető telekterülete (m2)

15.000

Beépítési mód:

szabadon álló

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

15,0, de legfeljebb 2.500 m2*

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

10,0

Legnagyobb építménymagasság (m)

6,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

75,0

(3)A birtokközponton gazdasági épület építhető. A gazdasági épület legfeljebb 2 lakás rendeltetési egységet is magában foglalhat és ehhez kapcsolva a haszonállattartás építményei is elhelyezhetők.

(4)A birtokközpont zöldfelülete elsősorban termesztőfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.

(5)A birtokközpont telke lekeríthető.

(6)A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó magasépítményeknek (a kerítés kivételével) legalább 500 m-re kell lennie a meglévő, illetve a szerkezeti terven ábrázolt tervezett belterületi határtól, illetve legalább 200 m-re kell lennie természeti területtől.

(7)A legnagyobb építménymagasság meghatározott értéke kizárólag gazdasági célú épületen, technológiai okokból legfeljebb 1,5-szeres mértékben léphető túl.

(8)A birtokközpont épületeinek összes alapterülete nem haladhatja meg a 2.500 m2-t, az épületek a telekterület legfeljebb 5%-áig alápincézhetők. Ezen kívül felépítmény nélküli pince a telekterület legfeljebb 5%-áig, legalább 60 cm-es földtakarással, gyepesített felülettel kialakítható.

(9)A telek gyep (rét, legelő) és nádas, illetve vízállás, mocsár és erdő művelési ágú területeinek művelési ága nem változtatható meg, természeti területnek minősülő részein (alrészletein) beépítés és építmény elhelyezés nem valósítható meg.

A V jelű vízgazdálkodási terület
(Vízgazdálkodással kapcsolatos övezetek)
61. §


(1)Az övezetbe a kisvízfolyások medre és partja, a vízbeszerzési, vízbázis területek és védőterületeik tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással, továbbá a táj- természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.

A vízmedrek övezetébe tartozik a Duna folyam, a Váli-patak, a Szent László víz,a Rába-patak a Dunai holtág (Kis Duna) és a mesterséges tavak (a Szilvássy Horgászfalu területén a Káros - tó) területe.

(2)A Duna-part szabályozására vonatkozó Általános Szabályozási Terv, az ábrázolt partvonal nem kötelezően kiépítendő. A vízügyi szervek hatáskörébe tartozó partkialakítás, folyamszabályozási művek létesítése, valamint a kikötő telepítések az Önkormányzattal, a környezet- és természetvédelmi hatóságokkal egyeztetendők, a vonatkozó jogszabályokelőírásainak betartása mellett.

(3)A Váli-patak és a Szent László víz és a Rába-patak partélétől, illetve töltéskoronáitól kifelé legalább 10 m-es, beépítéstől mentes védő- és fenntartási sáv biztosítandó.

(4)Az egyéb vízmedrek és vízfelületek (csatornák, árkok, kisebb tározók) és vízművek önálló övezetként nem jelennek meg, a mezőgazdasági-, erdőterületi, közlekedési, ipari és üzemi terület övezeteiben helyezkednek el, szabályozásukra az általános vízügyi előírások vonatkoznak.

(5)A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki. A vízfelületeket kísérő (egyéb területen lévő) galériaerdők, faállományok megtartandók, a természeti területen lévő, illetve természetvédelem alatt álló vízmedrek, vízfelületek és vízpartok a vizes élőhelyek védelmének biztosításával kezelendők.

(6)Az övezetben haszonállattartást szolgáló épület építése tilos.


VI. FEJEZET
ÉRTÉKVÉDELEM

A művi értékek védelmének általános előírásai
62. §


(1)A telek (építmény) tulajdonosának, illetve kezelőjének a régészeti, az építészeti, a történeti vagy településképi jelentőségű értékek védelmét, fenntartását és szakszerű fejlesztését biztosítania kell.

(2)Művi értékvédelem alatt álló területeken építési munkát végezni csak a vonatkozó jogszabályokkal összhangban lévő értékvédelmi szakági alátámasztó munkarész alapján lehet.


A régészeti értékek védelmi előírásai
63. §


(1)A régészeti védelem alatt álló területet és az ismert régészeti lelőhelyeket az SZT jelöli.

(2)A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények építése, tereprendezés) végzésére, illetve telekalakításra csak a területileg illetékes örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával kerülhet sor.

(3)Régészeti érdekű területnek minősülnek a Duna melletti magas part és az alacsonyabb fekvésű árvízmentes sáv 4–500 m szélességben bel- és külterületen egyaránt; a Szent László patak és a Váli-víz mindkét oldalát kísérő magaslatok; továbbá a Duna medrének teljes ercsi szakasza. Régészeti érdekű területeken tervezett engedélyköteles munkák esetén az illetékes örökségvédelmi hatóságot véleményező szervként meg kell keresni.

(4)Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során régészeti lelet, vagy emlék kerül elő, haladéktalanul értesíteni kell a területileg illetékes múzeumot.


Az országos védelem alatt álló művi értékek védelmi előírásai
64. §


(1)Az országos műemléki védelem alatt álló építmények jegyzékét az országos nyilvántartáson túlmenően a helyi építészeti örökség értékeinek helyi védetté nyilvánításáról szóló külön rendelet melléklete is tartalmazza, illetve e rendelet függeléke rögzíti és az SZT jelöli.

(2)Az országos műemléki védelem alatt álló építmények építési hatósági ügyeiben az illetékes örökségvédelmi hatóság jogosult eljárni.

Az országos védelem alatt álló művi értékek környezetének védelmi előírásai
65. §


(1)Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetét -a hatályos jogszabályokban rögzített lehatárolásnak megfelelően- az SZT jelöli, illetve e rendelet függeléke rögzíti.

(2)Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetén belüli telkek, építési telkek építési hatósági ügyeiben az illetékes örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként meg kell keresni.

A helyi védelem alatt álló művi értékek előírásai
66. §

(1)A település helyi értékvédelem alá vont építményeit a helyi építészeti örökség értékeinek helyi védetté nyilvánításáról szóló külön rendelet melléklete tartalmazza, illetve az ezek közül ábrázolható elemeket az SZT jelöli, valamint e rendelet függeléke rögzíti.

(2)A művi értékek helyi védelmét a HÉSZ, valamint a helyi építészeti örökség értékeinek helyi védetté nyilvánításáról szóló külön rendelet előírásainak együttes betartásával kell biztosítani.


A településkép védelmi előírások
67. §


(1)A településképi jelentőségű területek közé tartozik minden olyan telek és építési telek, amely közvetlenül határos az M6-os autópályával, a 6-os úttal (Rákóczi Ferenc és Érdi út), a 6204 j. ök. úttal (Dózsa György út), a Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonallal, az egyéb meglévő és tervezett országos és helyi fő- és mellékutakkal (pl. Dózsa György út, Szent István út, Táncsics Mihály utca, a Fő utca, Bajcsy-Zsilinszky út, a Mártírok útja) a tervezett vasútvonallal és a Dunával, vagy az azokkal közvetlenül határos párhuzamos közterületekkel, továbbá, amelyek a rehabilitációra váró városközponti és cukorgyári területeken találhatóak.

(2)A településképi jelentőségű területek védelmét a HÉSZ és a helyi építészeti örökség értékeinek helyi védetté nyilvánításáról szóló külön rendelet betartásával kell biztosítani.


Természeti értékek védelme
68. §


(1)Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.

(2)Az országos védettségű természeti területeken és védőzónáiban bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a természetvédelmi hatóságengedélyével végezhető.

(3)Helyi védettségű természeti területen bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak az Önkormányzat engedélyével, valamint a helyi védettségről szóló rendeletben és a kezelési tervben foglaltaknak megfelelően végezhető.

(4)Az ex lege védett területnek minősülő forrásokra és lápos – mocsaras területekre a természetvédelmi törvény hatálya alapján,valamint a Natura 2000- és az országos ökológiai hálózathoz tartozó területekre külön jogszabály alapján is az országos szintű védettség szabályai vonatkoznak.

(5)A természeti területeken a védelem érdekeit és az értékek megőrzését, mentését és bemutatását szolgáló tevékenységek folytathatók, melyek során alapul kell venni a természetvédelmi törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok táj- és természetvédelmi előírásait.

(6)A természeti területeket ért tájkárosítások (felszínmegbontás, gyepfeltörés, beépítés, hulladéklerakás, stb.) megszüntetendők és a területek tájrekonstrukciós terv alapján rendezendők. A tájromboló hatások, szennyezések megszüntetendők, vagy takarásukról (takarófásítással, stb) gondoskodni kell.


Táj-, természet- és környezetvédelmi általános előírások

69. §


(1)A táj-, természet- és környezetvédelmi szempontok megfelelő érvényesítése érdekében a környezetvédelmi és természetvédelmi törvény általános előírásain és más jogszabályaikon túl az alábbi rendelkezéseknek kell érvényt szerezni:

- a település tervezett belterületi határától mért 1.000 m-es védőtávolságon belül települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység – ha jogszabály eltérő védőtávolságot nem határoz meg - nem folytatható,

- csúszás-, szakadás- és erózióveszélyes területek talajvédelme, az eróziós károk kiküszöbölése biztosítandó,

- a felszíni vízrendezés eszközeivel biztosítandó a belterület külvizek elleni, illetve a vízfolyások menti területek ár- és belvizek elleni megfelelő védelme,

- a környezetvédelmi védőtávolságok által lefedett területeken tilos a vonatkozó jogszabályokban előírt tiltásokon és korlátozásokon túl az élelmiszerek és élelmiszeripari alapanyagok nem teljesen zárt rendszerű tárolása és feldolgozása, ezt szolgáló építmények elhelyezése,

- a táj meglévő karakterének, kedvező képének védelme érdekében a távlatilag is külterületen maradó részek jellegét megváltoztató beavatkozások, beépítések kerülendők.

(2)A (távlatilag) belterületbe kerülő területek átmeneti hasznosítása jelenlegi művelésük fenntartásával biztosítandó.

(3)A tervlapok által feltüntetett, a környezetvédelmi védőterületeket meghatározó védőtávolságokon kívül az országos előírásokban meghatározott terhelési határértékek nem léphetők túl.

(4)A tervlapon ábrázolt és előírt, egyedileg meghatározott védőtávolságok és kialakíthatóságuk feltételei:

- a kommunális szennyvíztisztító-telep körül 150 m, - feltétele a teljesen zárt technológiával való üzemeltetés,

- a kőolaj-finomító déli telekhatárától - dél-délnyugati irányban-: 1.000 m, - feltétele legalább a jelenlegit meg nem haladó légszennyező-hatás biztosítása, illetve ezen túl az emissziók folyamatos csökkentése,

- az egyéb védőtávolságok, védősávok, biztonsági övezetek kialakítása az (1) bekezdés általános rendelkezései szerint biztosítandó.

Tájvédelem, tájrendezés
70. §


(1) Ercsi külterület természetvédelem alatt nem álló területein az általános tájvédelem szempontjai irányadóak. A tájhasználat meg kell, hogy feleljen a környezet- és természetvédelem, valamint az általános tájvédelem (természetvédelem) követelményeinek.

(2)A környezetvédelmi és tájrendezési szempontból egyaránt indokolt erdőtelepítéseket a város szerkezeti tervében kijelölt területeken meg kell valósítani.

(3)A mezőgazdasági területeken és a település belterületi szegélyterületein támogatni kell a levegőtisztaság védelem,a defláció csökkentése érdekében erdősávok kialakítását.

(4)A tájvédelmi szempontok érvényesítése érdekében e rendelet táj- természet- és környezetvédelmi előírásai mellett végre kell hajtani a vegyes előírásokban (88. §) szereplő kötelezettségeket, különös tekintettel annak (1.,3.) bekezdésére, valamint érvényt kell szerezni a VIII. fejezetben foglalt (79-86.§) előírásoknak.


VII. FEJEZET
KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOK

Általános előírások
71. §


(1)Új beruházások, létesítmények engedélyezéséhez meg kell követelni a várható hatások vizsgálatát és dokumentálását. A terület jellegéhez és rendeltetéséhez történő illeszkedést a vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben környezetvédelmi hatástanulmányban kell igazolni. Azoknak a létesítményeknek a telepítése esetén ,amelyekre a jogszabály alapján nem szükséges környezetvédelmi hatástanulmány, az építési engedély kérelemhez környezetvédelmi fejezet csatolandó.

(2)A tervezett belterületi határtól mért 1000 m-es védőtávolságon belül (kivéve, ha a szakhatóság az adott objektumnál ettől eltérő védőtávolságot határozott meg) települési környezetet zavaró, potenciálisan szennyező tevékenység nem folytatható.

(3)A létesítmények körül a terven jelölt egyedi vagy a vonatkozó jogszabályokban rögzített előírások szerinti védőtávolságok betartandók. A védőterület-igényes telephelyek körül az alábbi védőtávolságok tartandók be:

-a szennyvíztisztító-telep belterület felé eső védőterületén egyedileg meghatározott 150 m-es védőtávolság,

-a Duna menti ivóvízbázis parti szűrésű kútcsoportjainak védőterülete körül kijelölt hidrogeológiai védőövezetek tervlapon ábrázolt területei,

-a kőolajfinomító telephely körüli 500-es levegőtisztaság védelmi, illetve 1000 m–es védőtertület.


Földvédelem, talajvédelem
72. §


(1)A defláció elleni védelem érdekében az 5 hektárt meghaladó mezőgazdasági területeken a terület legalább 3%-án védőfásítást kell kialakítani az uralkodó szélirányra merőlegesen.

(2)A belterület szegélyén, 100 m-es sávján belül található mezőgazdasági területeken a lakóterületek védelme érdekében a homokverés és az egyéb deflációs porkeletkezés ellen a terület legalább 5%-án védőzöld sávokat kell kialakítani.

(3)A földmozgatással járó tevékenység végzése során (alapozás előkészítése, tereprendezés, stb.) biztosítani kell:

- a termőréteg védelmét, elkülönített kezelését és újrahasznosítását,

- a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással, megkötéssel stb.),

- a mozgatott föld vizsgálatát, szükség esetén kezelését,

- 400 m2-t meghaladó termőföldkivonás esetén humuszmentési tervet,

- anyaggödör létesítéssel, jelentősebb földmunkával járó tevékenység esetén rekultivációs tervet.

(4)Nem burkolt felületen hulladék, illetve egyéb, a talajt, a felszín alatti vizeket potenciálisan szennyező (fertőző, mérgező) anyag ideiglenesen sem helyezhető el. Terület feltöltés csak szennyeződésmentes anyaggal történhet.

(5)A burkolt felületről lefolyó csapadékvizeket a csatornahálózatba vezetés előtt előtisztítani kell. A területen keletkező szennyvizek csatornahálózaton történő elvezetését biztosítani kell. A közcsatornahálózatba csak az előírásoknak megfelelő minőségű szennyvizek engedhetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.

(6)A bányatelek által lefedett ingatlanokon telket alakítani, megosztani, építkezni csak az illetékes hatóság hozzájárulásával és a bányászati engedéllyel összhangban lehet.

(7)Építési tevékenység lejtős illetve veszélyeztetett (pl. csúszásveszélyes) területeken a szükséges talajvédelmi létesítmények (teraszok, vízelvezető árkok, vápák, támfalak, egyéb lejtővédelmi létesítmények) biztosításával végezhető.

(8)A magaspart védelme érdekében biztosítandó a terület mozgásainak folyamatos megfigyelése, stabilitásának biztosítása a háttérterületek vízelvezetésének megoldásával, az erózióveszély csökkentésével. A veszélyeztetett területen építési munkák megalapozáshoz előzetes geotechnikai tanulmány készítendő.


A vízkészletek minőségvédelme
73. §

(1)A település még csatornázatlanbeépített vagy beépülő ingatlanjait a területen megvalósulószennyvízelvezető hálózat kiépítését követő legkésőbb 90 naponbelül rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra. Önkéntes rákötés hiányában az ingatlantulajdonosokat, használókat kötelezni kell a csatorna-hálózatra való rákötésre. A település területén a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető, a közcsatorna megvalósításáig átmenetileg, illetve indokolt esetben, a távlatilag sem csatornázott területeken a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő közműpótló technológiákat,berendezéseket kell alkalmazni.

(2)A szennyvíztisztító körül 150 m-es környezetvédelmi és közegészségügyi védőtávolság biztosítandó. A védőtávolságon belül települési lakó- üdülő- és intézményi funkció nem telepíthető, állandó emberi tartózkodást szolgáló épület nem építhető.     
A tisztítóművet olyan technológiával kell üzemeltetni, hogy a telekhatárától mért védőtávolság igény ne haladja meg a 20 – 150 m-es tartományt.

(3)A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba, azelőírt normatíváknak megfelelően.

(4)A természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (pl. műtrágya, növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos. Ár- és hullámterek felhasználása és védelme a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint szabályozandó.

(5)Külterületen – a beépítésre szánt területek kivételével - vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül új építmények elhelyezése (amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik) tilos.

(6)A Duna menti ivóvízbázis partiszűrésű kútcsoportjainak védőövezetei:           
- belső védőterület a vízművek lekerített üzemi területe, ahol csak a vízművek létesítményei és védőzöldfelülete tarthatók fenn,     
- külső védőterület, ahol a vízművek vegyszermentes művelésű mező- és erdőgazdasági hasznosítású védőzöldfelülete tartható fenn, beépítés nélkül,         
- a belső –5 éves elérési idejű- hidrogeológiai védőövezet elsősorban extenzív művelésű mező- és erdőgazdasági területként vagy zöldterületként illetve jelentős (legalább 75%-os) zöldfelületű települési területként hasznosítható, ehhez kapcsolódó beépítés csak teljes viziközművel létesíthető,          
- a külső –50 éves elérési idejű- hidrogeológiai védőövezet területén beépítés csak teljes viziközmű ellátással létesíthető.

(7)E §-ban meghatározott védőterületek és védőövezetek területén tilos a szilárd- és folyékony hulladék elhelyezése és tárolása, vegyszertárolás és ennek talajba juttatása, valamint minden egyéb, a vonatkozó jogszabályokban felsorolt, felszín alatti vízkészletet potenciálisan veszélyeztető tevékenység.


Levegőtisztaság-védelem
74. §

(1)[1] A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett határértéket meghaladó kibocsátásokat és meg kell követelni a környezetvédelmi szempontból elérhető legjobb technika alkalmazását. A környezetvédelmi engedélyezési eljárásokra irányadó jogszabályokban előírt esetekben és feltételek szerint a kérelmező az előírt dokumentációkkal köteles igazolni, hogy a tervezett illetve megvalósított műszaki megoldás megfelel az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.

(2) [2]Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását, továbbá:        
     a)    a területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmény létesíthető és üzemeltethető, amelynek a légszennyezőanyag-kibocsátása a   megengedett határértéket nem lépi túl,

b)  a tervezett létesítmények gázhálózatba történő bekapcsolását – a GIP-0 övezet kivételével – biztosítani kell, a területen szennyező hatású tüzelőanyagokkal (szén, koksz, fűtőolaj) üzemelő fűtőkazánok nem működtethetők.


(3)  Bejelentés köteles, helyhezkötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a levegő védelmével kapcsolatos jogszabályok előírásait.

(4) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, bűzterhelést, vagy határérték feletti levegőszennyezettséget okoz.

(5) A közutak menti zöldfelületeket, illetve a telephelyen belüli védőzöldsávokat az út kezelőjének, illetve a telephely üzemeltetőjének több szintben, a szennyezést tűrő fafajokkal és cserjékkel kell betelepítenie.



[1] Módosította: 24/2010. (XII.15.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2010. december 16.

[2] Módosította: 24/2010. (XII.15.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2010. december 16.


Zaj és rezgés elleni védelem
75. §


(1)A zaj- és rezgés elleni védelem helyzetét befolyásoló tevékenységek engedélyezésénél meg kell felelni a vonatkozó rendeletben előírtaknak.

(2)A jogszabályban megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeknél szigorúbb zajvédelmi szabályozású csendes övezetek helyi csendvédelmi rendeletben jelölhetők ki.

(3)Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési (immissziós és emissziós) határértékeket ne haladja meg.



Természeti értékek védelme
76. §


(1)Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.

(2)Az országos védettségűnek minősülő lápterületeken és 100 m-es környezetükben bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhető.

(3)A Duna - menti természeti területen bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak az Önkormányzat és a vízügyi hatóság hozzájárulásával, valamint atermészetvédelmi hatóság állásfoglalásának figyelembe vételével végezhető.

(4)Az ökológiailag értékes, területrendezési tervekben meghatározott ökológiai hálózatok (Oöh, Natura2000) által érintett területek bányászati szempontból kivett helyeknek minősülnek.


Élővilág, élőhelyek védelme és települési környezetvédelem
77. §


(1)A szabályozási terven jelölt erdő, gyep (rét-legelő), nádas területek művelési ág változása a biodiverzitás kialakult szintjét csökkentő irányban nem engedélyezhető.

(2)A belterületbe vonásra tervezett területeken a művelésből való kivételig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág és mód fenntartását.

(3)Védőzöld sávok, véderdő sávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez elsősorban a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

(4)Faegyed akkor vágható ki, ha azt egészségi állapota vagy balesetveszély szükségessé teszi, ebben az esetben a vonatkozó helyi rendelet előírásai szerint kell eljárni.

(5)Amennyiben épület, gépkocsibeálló és burkolat, stb kialakítása miatt fakivágás szükséges, a kivágott fákat (a területen belül) pótolni kell.  
A pótlás mértéke: a pótlás miatt telepítendő fák össztörzsátmérője a kivágott fák 1 m magasságban mért össztörzsátmérőjének legalább másfélszerese.

(6)Az öt beállóhely fölötti felszíni parkolókat fásítottan kell kialakítani. (Legalább négy parkoló férőhely/egy db lombhullató fa). A létesítendő személygépkocsi parkolókat szilárd vagy vízáteresztő gyephézagos burkolattal kell kialakítani.

(7)Ercsi zöldterületi, kertvárosi karakterének megőrzését és továbbfejlesztését, az emberi környezet illetve a lakosság egészségének a megóvását biztosítani kell:

-         a meglévő zöldfelületek más célra történő terület-felhasználásának megakadályozásával;

-         a bármilyen okból megszűnő zöldfelület emeltszintű pótlásával;

-         a zöldfelületek védelmének, rendeltetésszerű használatának szabályozásával;

-         a passzív épületfelületek biológiai aktivizálásával, növényesítésével;

-         a zöldfelületek tervszerű fejlesztésével.


Hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás
78. §


(1)A kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék csak zárt térben, illetve zárt gyűjtőedényzetben tárolható.

(2)A település területein a kommunális hulladékelszállítást - az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően - az Önkormányzat által megbízott, vállalkozás végzi.

(3)A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott kistérségi lerakón történhet.

(4)A háztartásban keletkező hulladékok szelektív gyűjtését és hulladékudvarban való átmeneti elhelyezését és szétválasztását az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően kell biztosítani.

(5)Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem kerülhet.       
A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.

(6)Állati hullák (tetemek) elhelyezése csak az erre a célra kijelölt létesítményben történhet. A tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező szerv végezheti.

(7)A nem veszélyes ipari hulladék ártalommentes elhelyezéséről és elszállításáról a hulladék keletkezései helye szerinti vállalkozásnak, illetve egyéb szervezeteknek kell gondoskodniuk.

(8)Az illegális hulladéklerakások felszámolásáról gondoskodni kell, az illegális lerakást meg kell előzni, illetve meg kell akadályozni.


VIII. FEJEZET
TILALMAK, KORLÁTOZÁSOK

A tilalmak, korlátozások általános előírásai
79. §


(1)[1] Az alábbi tilalmak és korlátozások a vonatkozó jogszabályok, valamint a SZT-n ábrázolt paraméterek szerint kötelezően betartandók:

  1. táj- és környezetvédelmi védőövezetek:
  1. nyomvonalas létesítményekhez kapcsolódó védősávok:

(2) Az SZT által lehatárolt és/vagy az ágazati szabványokban előírt közegészségügyi, környezet- és természetvédelmi, közlekedési és közmű- védőterületeken belül területhasználati és/vagy építési korlátozások állnak fenn.

(3)  Bármely védőterület által érintett telken, építési telken az adott védőtávolság által előírt használati és/vagy építési korlátozások csak a teleknek a védőtávolság által     érintett részére vonatkoznak.

(1)[2]Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyeknek a léte, tevékenysége védőterületet igényel és az utólagos védőterület- kijelölés miatt a védőterületen belül építeni nem lehet, az építési tilalom miatti kártalanítás terheit annak kell viselnie, akinek a tevékenysége miatt a tilalmat elrendelték.

(2)[3]A felső küszöbértékű veszélyes üzemek telephelyen kívüli védőterületi előírásaira, továbbá a Duna parti löszfal védelmi előírásaira külön jogszabály vonatkozik.



[1] Módosította: 24/2010. (XII.15.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2010. december 16.

[2] Módosította: 24/2010. (XII.15.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2010. december 16.

[3] Módosította: 24/2010. (XII.15.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2010. december 16.


A temető védőtávolságának előírásai
80. §


(1)A meglévő temető védőtávolsága 50 m, mely a telekhatártól számítandó. Meglévő temető védőtávolságának megállapítása, illetve csökkentése az illetékes közegészségügyi szakhatóság hozzájárulása alapján történhet.

(2)Tervezett, újonnan létesítendő temető, vagy temető bővítési terület védőtávolsága 30 m, amelyet telken belül, hagyományos temetésre igénybe nem vehető temetőterületként - védőzöld sáv, út, urnatemető, stb.- kell kialakítani.

(3)A védőtávolságon belül csak az illetékes közegészségügyi szakhatóság által engedélyezett funkciójú építmény helyezhető el.

A szennyvíztisztító védőtávolságának előírásai
81. §


(1)A szennyvíztisztító telep védőtávolsága 150 m, amely a telekhatártól számítandó. Az alkalmazott tisztítási technológiától függően a védőtávolság megállapítása, illetve csökkentése az illetékes közegészségügyi szakhatóság hozzájárulása alapján történhet.

(2)A védőtávolságon belül csak a közegészségügyi szakhatóság által engedélyezett funkciójú építmény helyezhető el.

(3)A szennyvízátemelő védőtávolsága 150 m, amely bűzzáróvá tétellel 20 m-re csökkenthető. A védőtávolságon belül csak az illetékes közegészségügyi szakhatóság által elfogadott funkciójú építmény helyezhető el.

(4)A tísztítómű telkén belül a kerítés mentén, annak teljes hosszában minimum 10 m széles, többszintes véderdősáv telepítendő.

A vízbázis védelmi védőterületek előírásai
82. §


A Duna parti ivóvízbázisok védőterületi előírásait a vonatkozó jogszabályokban és e rendelet 73. § (6) bekezdésében meghatározott előírások szerint kell biztosítani.


A közúti közlekedési területek védősávjainak előírásai
83. §


Az országos közutak külterületi szakaszainak mentén e rendelet 41. § (6) bekezdésében meghatározott védősávot kell biztosítani, amelyet csak a vonatkozó jogszabályokban rögzített esetekben és módon lehet felhasználni.


A kötöttpályás vasúti közlekedési területek védősávjainak előírása
84. §


Az országos közforgalmú vasútvonal mentén a jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelő 50 m széles védősávot kell biztosítani, amelyen belül csak a vonatkozó ágazati jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően helyezhető el építmény.

A közművek védősávjainak előírásai
85. §


A közműlétesítmények és a közműhálózatok nyomvonalai mentén az SZT-n rögzített illetőleg a jogszabályokban meghatározott mértékű védősávokat kell biztosítani. A védősávokon belül csak az ágazati előírásokban meghatározott módon és az adott közmű üzemeltetőjének, továbbá az érintett szakhatóság külön hozzájárulásával lehet engedélyköteles tevékenységet folytatni.


Veszélyes üzemi védőterületek előírásai
86. §[1]


A potenciális légszennyező forrásnak minősülő ipari telephely SZT-n jelölt 500 m-es védőtávolságán belül új lakó-, üdülő-, egészségügyi-, oktatási- nevelési-, kulturális, művelődési és sport célú épület nem építhető, légszennyezésre érzékeny területfelhasználási változtatás nem végezhető.


[1] Módosította: 24/2010. (XII.15.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2010. december 16.


IX. FEJEZET
KÖZTERÜLETEK
87. §


(1)A közterületet úgy kell kialakítani, hogy az akadálymentes közlekedés biztosítható legyen.

(2)A közterületek kialakítása érdekében az SZT-n jelölt szabályozásokat végre kell hajtani. A szabályozási vonallal érintett telek beépítése csak a szabályozás végrehajtása után lehetséges.

(3)A közterületek rendeltetésszerű és ettől eltérő használatára e rendelet mellett külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(4)Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(5)A közterületeken az övezeti besorolásuknak megfelelő, a közterület rendeltetését szolgáló építmények helyezhetők el. Közterületen egyéb építmény csak e rendelettel összhangban helyezhető el ideiglenes jelleggel és kártalanítás nélküli bontási kötelezettséggel.



X. FEJEZET
VEGYES, ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

Vegyes rendelkezések
88. §


(1)A belterületbe vonásra tervezett területek belterületbe vonásáig (a mezőgazdasági művelésből történő kivonás végrehajtásáig) jelenlegi művelési águknak megfelelő átmeneti hasznosítása biztosítandó, beépítésük a belterületbe vonásig ideiglenes jelleggel sem lehetséges, telekalakítás során a földrészletek 1500 m2-nél kisebb méretűvé nem alakíthatók.

(2)A szabályozási tervben meghatározott új közutakat csak a közút teljes hosszára kiterjedő útnyitási műszaki terv és kitűzés alapján lehet kijelölni. Új telekosztás csak a kitűzött és már meglévő közterületi kapcsolattal rendelkező közútra vagy magánútra nyitható.

(3)A közmű biztonságifeltétel teljesítéséhez kötötten beépíthető területeken az építési engedélyezést megelőzően a közmű létesítmények kezelőjének véleményében foglalt feltételeket teljesíteni kell.

(4)[1]Azoknál a környezetet terhelő üzemi létesítményeknél, amelyek véderdő létesítésére kötelezettek, a véderdő telepítését és fenntartását az üzemi létesítmény üzemeltetőjének kell biztosítania. A tervezett ipari területek védőtávolságán belül szükségessé váló véderdő telepítése és fenntartása a területre települő üzemek, vállalkozások tulajdonosainak, illetve működtetőinek feladata.



[1] Módosította: 24/2010. (XII.15.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2010. december 16.


Záró és átmeneti rendelkezések
89. §


(1)Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. naponlép hatályba.

(2)A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének Ercsi Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 17/2003. (V.27.), valamint az azt módosító, illetve kiegészítő 19/2006. (VIII.30.) és 3/2007. (II.1.) és a 12/2008.(VI.17.) Kt. sz. rendelet, továbbá Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének változtatási tilalom elrendeléséről szóló 43/2004. (XII.3.) Kt. sz. rendelete hatályát veszíti.

(3)E rendeletben meghatározott szabályokat és előírásokat a rendelet hatálybalépése után benyújtott kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni.



(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. [1]







Szabó Tamás

Dr. Feik Csaba

Polgármester

Jegyző







Záradék: Ez a rendelet 2008. október 2-án kihirdetésre került.




[1] Beiktatta: 28/2009. (X.2.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2009. október 2.



[1]

Módosította: 15/2013. (VIII.29.) ök. rendelet. Hatályos: 2013.09.28.

[2]

Módosította: 10/2016. (VII.4.) ök. rendelet. Hatályos: 2016.07.24.

[3]

Módosította: 15/2013. (VIII.29.) ök. rendelet. Hatályos: 2013.09.28.


[4]

Beiktatta: 10/2016. (VII.4.) ök. rendelet. Hatályos: 2016.07.24.

[5]

Hatályon kívül helyezte: 13/2015. (VII.3.) ök. rendelet. Hatályos: 2015.07.23.

[6]

Beiktatta: 13/2015. (VII.3.) ök. rendelet. Hatályos: 2015.07.23.

[7]

Módosította: 13/2015. (VII.3.) ök. rendelet. Hatályos: 2015.07.23.


Csatolmányok

Megnevezés méret
13/2015. (VII.3.) ök. rendelet
2.49 MB
10/2016. (VII.4.) ök. rendelet
1.06 MB
Függelékek
1.74 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!