nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Somberek Község Képviselő-testületének 14/2014(XII.29.)önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-06-01 - 2017-06-11
Somberek Község Képviselő-testületének 14/2014(XII.29.)önkormányzati rendelete
Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról


Somberek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotási hatáskörében eljárva, a  Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás és Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés d. pontjában meghatározott  feladatkör alapján, megalkotja az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ).


I. FEJEZET

általános rendelkezések

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése


2.§


(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Somberek Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Székhelye: 7728. Somberek, Kossuth Lajos utca 111.

(3) Az önkormányzat működési területe: Somberek Község közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.somberek.hu

(5) Az önkormányzat bélyegzője: kör alakú, középen Magyarország címere, a kör szélén „Somberek Község Önkormányzata” körbefutó felirattal.

(6) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli, de meghatározott ügyekben, vagy esetenként erre írásban más személyt is felhatalmazhat.

(7) A képviselő-testület hivatali szervezetének elnevezése: Sombereki Közös Önkormányzati Hivatal.

székhelye: 7728. Somberek, Kossuth Lajos utca 111.

Kirendeltsége: Sombereki Közös Önkormányzati Hivatal Görcsönydobokai  Kirendeltsége

7728. Görcsönydoboka, Csele utca 43.

(8) A közös önkormányzati hivatal működésére külön Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozik.

(9) Az önkormányzati címer és zászló használatát a 8/1993.(X.01.) szóló rendelet szabályozza


2 Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai


3.§


 (1) Az Önkormányzat hivatalos, megállapodással megerősített nemzetközi kapcsolatai:

        1. Langenau (Németország)

        2. Jóka (Szlovákia)

        3. Sinabelkirchen (Ausztria)    

            4. Madéfalva (Románia)

        5. Mühlwald (Dél-Tirol)


 (2) További külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik, és a képviselő-testület minősített többségű döntéséhez kötött.


II. FEJEZET

az önkormányzás általános szabályai

3. Az önkormányzati jogok


4.§

(1) Mötv. 2-4. § szerint



III. FEJEZET
az önkormányzat feladata, hatásköre

5.§


(1) Az Önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt feladatokat az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza. A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembe vételével- a Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

(2) Az önkormányzat feladatait a képviselő-testület és szervei : polgármester, képviselő-testület bizottságai, közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulás látja el.

(3) A Képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását átruházhatja bizottságaira, a polgármesterre, a jegyzőre. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az egyes hatáskörök átruházásáról, illetve annak visszavonásáról bármely képviselő indítványára a képviselő-testület dönt.

(5) Kormányzati funkció szerinti feladatok jegyzékét a 1. függelék.


IV. FEJEZET

a képviselő-testület működése

6.§


(1) A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő az 2.számú függelék szerint.

(2) A Képviselő-testület határozatait egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza meg. Az egyszerű többséghez a jelen lévő képviselők fele + 1 szavazat szükséges, a minősített többséghez 4 képviselő egybehangzó szavazata szükséges.




4. Alakuló ülés

7.§


(1) Mötv. 43. § -szabályozza


5. A képviselő-testület munkaprogramja

8.§


(1) A képviselő-testület tevékenységét megbízatásának időtartamára szóló hosszú távú fejlesztési program alapján végzi.

(2) A polgármester által előterjesztett munkaprogram az önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint stratégiai célkitűzések szervezésének főbb céljait és irányát, valamint a vele összefüggésben jelentkező legfontosabb teendőket rögzíti és ütemezi.


6. A munkaterv

9.§


(1) A testületi ülés működésének alapja a program végrehajtását célzó munkaterv. Ezért a képviselő-testület előre tervezhető feladatainak megszervezése érdekében éves munkatervet fogad el minősített többséggel december 31-ig.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

  1. a testületi ülések tervezett időpontját, helyét
  2. a napirend tárgyát, előterjesztőjét,
  3. azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen tárgyalják,
  4. a közmeghallgatás tervezett időpontját, napirendjét.

(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:

a) a települési képviselőktől,

b) a képviselő-testület bizottságaitól,

c) intézmények vezetőitől,

d) helyi nemzetiségi önkormányzat elnökétől

e) jegyzőtől

(4) A munkaterv-tervezetet a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.

(5) A munkatervet meg kell küldeni:

a) a testületi tagoknak,

b) az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjainak,

c) a térség országgyűlési képviselőinek,

d) a kormányhivatal vezetőjének.


7. A képviselő-testület ülése

10.§


(1) A Képviselő-testület szükség szerint, az éves munkaterve, illetve azon kívül felmerülő feladataitól függően ülésezik, de évente legalább hat ülést tart.

(2) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt minden év július 1-je augusztus 20-a között munkaterv szerinti ülést nem tart.

(3) Az ülést a hónap utolsó keddi munkanapjára, 17.oo órai kezdettel kell összehívni.

(4) Indokolt esetben a polgármester a (3) bekezdésben foglalt időponton kívüli időszakra is összehívhatja az ülést.


8. A képviselő-testület ülésének összehívása

11.§


(1) A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti az ülést; a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége , illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a legidősebb képviselő hívja össze és vezeti az ülést. Munkájukat tanácskozási joggal a jegyző segíti.

(2) A testületi ülést a polgármester nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, a határozatképességet. Az ülés időtartama alatt mindkettőt folyamatosan ellenőrzi.


(3) Az ülést össze kell hívni:

a) Mötv. 44. §-ában meghatározottak szerint, továbbá

b) nemzetiséget érintő ügyekben a nemzetiségi önkormányzat elnökének indítványára.

(4) A testületi ülésen a választókerületben megválasztott országgyűlési képviselők tanácskozási joggal vesznek részt.

(5) Az ülés meghívóját olyan időpontban kell megküldeni, hogy az érintettek azt az ülés előtt legalább négy nappal megkapják.

(6) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni:

a) a képviselők legalább egynegyedének, vagy egy bizottságának napirendet is tartalmazó indítványára,

b) a polgármester jogosult rendkívüli ülést összehívni, amennyiben azt a község érdeke megkívánja,

c) az a) és b) pontban foglalt esetekben az ülés az ülés előtt 24 órával is összehívható. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető (telefon, fax, e-mail, papír alapú meghívó), a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(7) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a nyilvánosságot a meghívónak a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételével értesíti.

(8) A nyilvános képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meghívottak:

a) a napirend által érintett bizottság nem képviselő tagja

b) a napirend által érintett személyek,intézményvezetők, szervezetek vezetői

c) a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselője

d) a nemzetiségi önkormányzat elnöke

e) akinek meghívását jogszabály kötelezően előírja,



9. A képviselő-testület ülésének nyilvánossága

12.§


(1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A nyilvános testületi ülésen a hallgatóság a kijelölt ülőhelyeken foglalhat helyet, és köteles tartózkodni a véleménynyilvánítás bármely formájától.

(2) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót az ülésről kiutasíthatja.



10. A nyilvános testületi ülésekről tájékoztatás közvetítése

13.§


(1) A nyilvános testületi ülést követően a főbb döntésekről a polgármester tájékoztatja a lakosságot a helyi kábel televízión keresztül.


11. Zárt ülés

14.§


(1) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46.§ (2) bekezdés a)-b) pontjai alapján,

(2) Zárt ülést rendelhet el: Mötv. 46.§ (2) bekezdés c.) pontja szerinti esetben.


12. Napirend, előterjesztések

15.§


(1) Az ülésen a polgármester ismerteti az ülés napirendjének tervezetét, a napirend elfogadásáról a képviselő-testület dönt. A napirenden nem szereplő javaslatok megtárgyalásához a megválasztott képviselők többségének egyetértése szükséges. El nem fogadott indítvány annak megtételétől számított hat hónapon belül nem ismételhető meg, kivéve ha azt az önkormányzat érdekei indokolják.

(2) A testületi ülés tárgyalási anyagai az írásos előterjesztések , melyek a meghívó mellékletét képezik. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Kötelezően írásos előterjesztés készül az alábbi ügyekben:

a) önkormányzati rendeletalkotás,

b) az önkormányzat szervezeti és működési rendjének kialakítása, megváltoztatása,

c) helyi népszavazás kiírása,

d)önkormányzati feladat ellátásról szóló beszámolók

e) költségvetés meghatározása és végrehajtásáról való beszámoló,

f) társulások, ill. társaságok létrehozása (csatlakozás, kilépés és szerződésmódosítás),

g) intézményalapítás, megszüntetés, átszervezés,

h) közfeladat önkéntes felvállalása, illetve megszüntetése,     

i) a képviselő-testület kötelezettség vállalásával járó ügyekben.

(4) Az – előadójának és készítőjének nevét minden esetben tartalmazó - írásbeli tárgyalási anyag lehet

a) rendeleti vagy határozati javaslatot tartalmazó előterjesztés, vagy

b) rendeleti vagy határozati javaslatot nem tartalmazó tájékoztató, illetve beszámoló.

(5) Az előterjesztésben – a döntés szempontjából irreleváns részletkérdések mellőzésével – be kell mutatni a megalapozott döntéshez szükséges információkat. Rendelet-tervezet is tartalmazó előterjesztése esetén: a döntési hatáskör jogalapját, a javasolt intézkedés indokait, lényegét, főbb tartalmi jellemzőit: költségkihatását a költséghely megnevezésével, valamint a döntés várható társadalmi, gazdasági, igazgatási és egyéb hatásait. Az előterjesztésnek konkrétan megfogalmazott, a többféle értelmezés lehetőségét kizáró és végrehajtás szempontjából ellenőrizhető (rendeleti vagy határozati) javaslatot kell tartalmaznia. Azokat a vitás kérdéseket, amelyekben nem alakul ki egyetértés, az előterjesztésben döntéshozatalra alkalmas módon be kell mutatni. Ha a megalapozott állásfoglalás ezt szükségessé teszi, két vagy több azonos részletességgel kidolgozott változatot kell ismertetni.

(6) A tájékoztató, illetve a beszámoló célja döntést nem igénylő ügyben a képviselő-testület informálása.

(7) Előterjesztést nyújthat be

  1. a polgármester, az alpolgármester, a jegyző;
  2. az a) pont alattiak által kijelölt köztisztviselő
  3. a képviselő;
  4. az intézményvezető;
  5. nemzetiségi önkormányzat elnöke

(8) Az előterjesztést minden esetben az ülést összehívó polgármesterhez írásban kell benyújtani, az ülést megelőzően legalább 15 nappal.



13. A vita, szavazás

16.§


(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

a) Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

b) A kiegészítést amennyiben bizottsági hatáskört érinti, bizottsági vélemények ismertetése követi.

c) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előterjesztő köteles rövid választ adni.

(2) Az előterjesztéshez módosító javaslatot bármely települési képviselő, a Képviselő-testület állandó bizottsága, a polgármester, a jegyző nyújthatnak be. A módosító javaslatot a napirend vitájának megnyitása előtt kell bejelenteni, de a polgármester engedélyezheti a vita során is, a módosító javaslat előterjesztését. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, akkor a javaslattevő kérésére az engedély megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Indokolt esetben a polgármester elrendelheti a módosító javaslat írásban történő benyújtását. A módosító javaslatot indokolni kell.

(3) A módosító javaslat benyújtója módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, ill. visszavonhatja.

(4) Az előterjesztés tárgyával kapcsolatos vélemények kifejtésére a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama napirendi pontonként egy-egy alkalommal legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. A polgármester, mint az ülés vezetője bármikor bekapcsolódhat a vitába, az időkeret túllépése miatt megvonhatja a szót a felszólalótól.

(5) A vita lezárásáig a hozzászólások időtartamának további korlátozására, illetve a vita lezárására – feltéve, hogy minden az adott napirendhez hozzászólni kívánó képviselő a (2) bekezdésben írt hozzászólási jogával élt - a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(6) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.



17.§


(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az eredetitől legtávolabb eső indítványok sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) Amennyiben a képviselő testületi tag elmulasztja a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét megtenni, a képviselő-testület jogosult az így meghozott döntést hatályon kívül helyezni és újratárgyalni.

(4) Amennyiben a képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a személyes érintettséghez kapcsolódó szavazás megkezdéséig, a polgármester a mulasztó képviselő 1 havi tiszteletdíját megvonja. Kizárásra vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni a Mötv.49§(1a)bekezdés esetében.

(4) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd a vitát tovább kell folytatni, s ha ez sem vezet eredményre, az előterjesztést az előkészítőnek ismételt mérlegelésre vissza kell adni. Az így újra átgondolt előterjesztést két hónapon belül ismételten meg kell tárgyalni.

(5) Képviselő-testület a Mötv. 68 § (2)-(3) bekezdésében meghatározottak szerinti felhatalmazást nem ad a polgármesternek,költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárig dönthet forrásfelhasználásról, döntéséről a következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(6) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

Minősített többség szükséges a Mötv. 50.§-ában meghatározott esetekben, valamin:

a) helyi népszavazás kiírásához;

b) a munkaterv elfogadásához.

c) titkos szavazás elrendeléséhez

d) képviselői kötelezettség szegés megállapítása



18.§


(1) A testület a megválasztott képviselők több mint felének jelenléte esetén határozatképes. Ha testületi ülést határozatképtelenség miatt el kell napolni, úgy azt a polgármester nyolc napon belüli időpontban újból köteles összehívni. Az így megismételt testületi ülés összehívására megváltozott napirenddel is sor kerülhet.

(2) A szavazás kézfeltartással történik. Szavazás közben beszédet tartani és a szavazást indokolni tilos. A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani. A polgármester elrendelhet ellenpróbát is.

(3) Név szerinti szavazást bármely képviselő indítványozhat.

(4) Név szerinti szavazást el kell rendelni, ha azt:

a) a törvény írja elő,

b) a jelenlévő képviselők többsége kéri.

(5) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasása után "igen"-el vagy "nem"-el szavaznak. A név szerinti szavazáskor mindig szó szerinti jegyzőkönyv készül.

(6) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Titkos szavazást tart az alpolgármesterek megválasztása esetén. A titkos szavazás elrendeléséhez  minősített többségi szavazat szükséges.

(7) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(8) A szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület a képviselők közül háromtagú- elnökből és két tagból álló- szavazatszámláló bizottságot választ.

(9) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(10) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

- a szavazás tárgyát, helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját;

- a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét;

- a szavazás során tett megállapításait (esetlegesen) hozott határozatait;

- a szavazás eredményét.

(11) A Képviselő-testület által hozott határozatokat a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(12) Zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni.



14. A települési képviselő jogállása, kérdés, interpelláció

19.§


(1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 3. melléklet szerinti esküt tesz.

(3) A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.

(4) A települési képviselő főbb jogait és kötelezettségeit az Mötv. 28-39.§-ai tartalmazzák.

(5) A települési képviselő, valamint a bizottság nem képviselő tagja köteles megőrizni a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek a rendelkezéseit, köteles betartani az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit.

(6) A Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő 1 havi tiszteletdíja megvonásra kerül. Ismételt kötelezettség szegés esetén a megvonás 2 havi tiszteletdíj. Kötelezettség szegésről a képviselőtestület a polgármester indítványára , minősített többséggel dönt.


20.§


(1) A képviselő a testületi ülésen önkormányzati ügyekben kérdéssel fordulhat a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez.

Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű képviselői felvetés vagy tudakozás.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén vagy legkésőbb 30 napon belül köteles választ adni a megkérdezett.

(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek lezárása után a

a) polgármestertől

b) alpolgármestertől

c) bizottságok elnökeitől

d) jegyzőtől

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), maximum 3 perc időtartamban, amelyre az ülésen vagy legkésőbb a soron következő képviselő-testületi ülés előterjesztéseivel együtt írásban, valamennyi képviselőnek eljuttatott érdemi választ kell adni. Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állni az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataival, illetőleg valamely szervezet (intézmény) hatáskörébe kell tartoznia. Az interpelláció csak konkrét kérdés megválaszolására irányulhat.

(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásról a képviselő-testület vita nélkül dönt.


16. A tanácskozás rendjének fenntartása

21.§

(1) A képviselő-testület ülése zavartalan lefolytatásának biztosítása az ülést vezető polgármester feladata, ennek érdekében az ülést vezető polgármester- illetve- az ülést vezető polgármester  javaslatára – a képviselő-testület  az e §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

(2) Azt a felszólalót, aki felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli, az ülést vezető polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólalás következményeire.

(3) Az ülést vezető polgármester megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki felszólalása során a második felszólítás ellenére is folytatja az (2) bekezdésben meghatározott magatartást.

(4) Az ülést vezető polgármester - a szómegvonás okának közlésével –megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki felszólalása során kitöltötte az időkeretét.

(5) Akitől a szót a polgármester megvonta, ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(6) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok  a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.


17. A képviselő tiszteletdíja, tiszteletdíjának megvonása

22.§


A képviselő tiszteletdíjára vonatkozó szabályokat az Önkormányzat 13/ 2014. (XII.06.) rendelete tartalmazza.


18. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

23.§


(1) A testületi ülésről, valamint bizottságainak üléseiről jegyzőkönyv készül (Mötv. 52. § (1)-(2) bekezdése).

(2) A hitelesített jegyzőkönyv eredeti példányát - mellékleteivel együtt - a Közös Önkormányzati Hivatal kezeli. A jegyző a jegyzőkönyveket– a nyilvános és zárt ülés anyagát egymástól elkülönítve – mellékleteivel együtt évente bekötteti. A bekötött jegyzőkönyvek biztonságos tárolásáról, őrzéséről gondoskodni kell. A jegyzőkönyvbe - kivéve a zárt ülésről készülteket - a Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjénél  lehet betekinteni, erről a lakosságot tájékoztatni kell.

(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülésen tanácskozási joggal részt vevők, amennyiben az ülésen részt vett, a tárgyban közvetlenül érdekelt, a jegyző, és a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetője tekinthet be.

(4) A testületi ülés eredeti jegyzőkönyvének  példányához mellékelni kell:

- a meghívót,

- az előterjesztéseket,beszámolókat,határozati javaslatokat

- a jelenléti ívet,

 - a név szerinti szavazásról készült névsort,

- a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét.


V. FEJEZET

AZ ÖNKORÁNYZATI DÖNTÉSEK

19. Önkormányzati határozatok

24.§


A képviselő-testület határozatai külön-külön, naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal vannak ellátva. A határozatok megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, hónapját és napját, a felelős személyét, valamint a végrehajtására kitűzött határidőt. A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.


20. Önkormányzati rendeletek

25.§


(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

- polgármester,

- a képviselők,

- a testület bizottságai,

- a jegyző,

- a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői,

-  a nemzetiségi önkormányzat testülete.

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban benyújtani, aki a kezdeményezésről az illetékes bizottságok, a közös önkormányzati hivatal szakmai véleményének kikérésével dönt a képviselő-testület elé terjesztéséről. Amennyiben a képviselő-testület elé nem terjeszti, arról a javaslat tételétől számított 60 napon belül tájékoztatja a képviselő-testületet. Ebben az esetben a napirendre tűzésről a képviselő-testület egyszerű többségű határozattal  dönt .

(4) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről, megszövegezéséről, és annak törvényességi vizsgálatáról a jegyző gondoskodik.

(5) A rendelet előkészítője a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17.§-ában foglaltak figyelembe vételével előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a rendelet-tervezet társadalmi, gazdasági hatásait, környezeti és esetleges egészségügyi következményeit. A hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a rendelet megalkotásának szükségességére, az alkalmazásához szükséges szervezeti, személyi, pénzügyi és tárgyi feltételeire.

(6) A tervezethez indokolást kell csatolni, amelyben az előterjesztő bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat, amelyek a jogi szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a várható hatásokat.

(7) A rendelet elfogadását követően, annak hiteles, végleges szövegét a jegyző köteles megszerkeszteni. A jegyző a rendeletet az ülést követő 15 napon belül a Hivatal hirdetőtábláján  hirdeti ki és egyben a: www.somberek.hu honlapon közzéteszi.

(8) Az önkormányzati rendeletet külön-külön naptári év elejétől folyamatos sorszámmal kell ellátni, a hatályba lépést konkrét időponttal kell meghatározni.

(9) A jegyző gondoskodik a megalkotott rendelet folyamatos karbantartásáról. A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(10) A hatályos önkormányzati rendeleteket szükség szerint, de választási ciklusonként legalább egyszer felül kell vizsgálni.

(11) A jegyző gondoskodik a rendeletnek a kihirdetést követő 3 napon belül a nemzeti jogszabálytárban való megjelentetésről.



VI. FEJEZET

a képviselő-testület szervei

21. A képviselő-testület bizottságai és feladata


26.§


(1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a hozott döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, állandó, vagy ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hoz létre.

(2) Az ideiglenes bizottságot a Képviselő-testület konkrétan meghatározott feladat ellátására hozza létre. Az adott feladat ellátását követően, arról a bizottság beszámol a Képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik.

(3)   A bizottság tagjait és elnökét a Képviselő-testület választja.

(4)   A bizottság tagjainak több mint felét, a bizottság elnökét, a települési képviselők közül kell  megválasztani.

(5) A bizottság nem képviselő-testületi tagjainak, a bizottság feladatköre szerinti jelentősebb szervezet képviselőjét, szakemberét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybevevők képviselőjét, a terület szakértőjét célszerű megválasztani. A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően köteles esküt tenni a Képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait. A vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alkotmányban és más jogszabályban a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

(6)A bizottságok elnökére, elnökhelyettesére, tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet.

(7) A bizottságok feladatkörükben ellenőrzik az Önkormányzati Hivatalnak a Képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottságok a Hivatal tevékenységében a Képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észlelik, a polgármester intézkedését kezdeményezhetik.

(8) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület rendeletével, határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz.



27. §


(1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre és tagjainak számát a következők szerint határozza meg:

a)    Ügyrendi Bizottság- tagjainak száma: 3 fő

d)    Népjóléti Bizottság - tagjainak száma: 3 fő

A bizottságok névsorát a 3.számú függelék tartalmazza.

(2)           Az Önkormányzat külön rendeleteiben az állandó bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza.

(3) A bizottságok nem képviselő tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. tv. 3. §. (3) bek. e) pontja alapján vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni.

(4) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat – az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően – az Ügyrendi Bizottság látja el.






22. A bizottság működése

28.§

(1) A bizottságok – jogszabályok keretei között –ügyrendjükben határozzák meg működésük szabályait. A bizottságok üléseinek vezetésére a Képviselő-testület üléseinek szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. Az éves munkatervről az adott év első Képviselő-testületi ülésén, a bizottság elnöke tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(3) A bizottságok legalább évente egy alkalommal kötelesek a tevékenységükről a Képviselő-testületnek beszámolni.

(4) A bizottságok munkatervükben meghatározott számú – de évente legalább hat – ülést tartanak.

(5) A bizottság tagja köteles a bizottság ülésén részt venni.

(6) Ha a bizottság tagja a rendes bizottsági ülésekről naptári éven belül két alkalommal igazolatlanul hiányzott –, a Bizottság elnöke köteles őt írásban felszólítani az üléseken való részvételre és távolmaradásáról   a polgármestert tájékoztatni.




29. §

(1).A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

-              a Képviselő-testület határozata alapján,

-              a polgármester indítványára,

-              a bizottsági tagok felének kezdeményezésére.

(3) A nyilvános bizottsági ülés időpontjáról és helyéről a lakosságot a meghívónak a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni .

A bizottság ülésére a polgármestert és a jegyzőt külön is meg kell hívni.

(4) A bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

(5) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

(6) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni,melyre jelen rendelet 23.§-ának szabályait kell alkalmazni.  

(7) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a képviselő- testületi tag tagja írja alá.



23. A polgármester

30.§


(1)  A polgármester társadalmi megbízatású .

(2) A polgármester fő feladatai különösen:

a) Mötv. 67. § szerinti feladatok

b) utólagos beszámolási kötelezettség mellett  az éves költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére kötelezettséget vállalhat;

(3) Polgármester munkarendje: naponta reggel 8-órától 9 óráig feladatainak ellátása miatt a Hivatalban tartózkodik.

Ügyfélfogadás ideje: minden hétfőn 15-órától 17 óráig.



24. Az alpolgármester

31.§


(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy alpolgármestert választ és egy nem képviselő-testületi tag alpolgármestert választhat. A nem képviselő-testületi tag alpolgármester a polgármestert a képviselő-testület ülésén nem helyettesítheti, de tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésein. Egyebekben a nem képviselő-testületi tag alpolgármesterre ugyanazon szabályokat kell alkalmazni, mint a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre.

(2) Ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

(3) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el tisztségüket.

(4) Az alpolgármesterek kötelesek azon bizottságok ülésein részt venni, amelyeket részükre a polgármester meghatározott.

(5) Az alpolgármesterekre, a polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az alpolgármesterek feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve - előkészítő, összehangoló jellegűek.


25. A jegyző

32.§


(1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben a jegyző főbb feladatai:

a) Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltak,

b) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;

c) elvégzi a polgármester által esetenként meghatározott egyéb feladatokat.

(3) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a hivatal székhelye szerinti település polgármestere által megbízott hivatali köztisztviselő jogosult a jegyzői feladatokat – a jegyzői tisztség betöltéséig, vagy a jegyző akadályoztatásának megszűnéséig, de legfeljebb 6 hónapig ellátni.



26. A Sombereki Közös Önkormányzati Hivatal

33.§


(1) Somberek Község  Önkormányzata és Görcsönydoboka Község Önkormányzata létre hozták a Sombereki Közös Önkormányzati Hivatalt, az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátására. A hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(2) A Hivatal a közigazgatási feladatok hatékony és takarékos ellátását végzi, biztosítja az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével összefüggő feladatok ellátását, illetve végzi a végrehajtásukból eredő teendőket.

(3) A Hivatal belső tagozódására, felépítésére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A Hivatal SZMSZ-e az 5.számú melléklete.

(4) A Sombereki Közös Önkormányzati Hivatal feletti irányítási jogosítványokat Somberek Község Polgármestere gyakorolja. Ennek keretében a jegyző javaslatára a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munka-, és ügyfélfogadási rendjének meghatározására előterjesztést nyújthat be a képviselő-testületnek.


27. Lakossági fórumok

35.§


(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben, előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre kerülő tárgykörökről a (2) bekezdésben említetteket a Községháza hirdetőtábláján, a helyi televízió útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

(6) A közmeghallgatásra egyéb vonatkozásban (határozatképesség, ülés rendjének fenntartása stb.) a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.


VIII. FEJEZET
az önkormányzat gazdasági alapjai

28. A gazdasági program

36.§


(1) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy az azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program meghatározza az önkormányzat mindazon célkitűzéseit, feladatait, figyelembe véve a költségvetési lehetőségeit, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságokat, melyek az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak megvalósítását szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a településfejlesztési, városüzemeltetési, adópolitika célkitűzéseit, a közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó elképzeléseket.

(2) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni, vagy módosítani.

(3) A gazdasági programhoz a képviselő testület tagja az alakuló ülést követő 3 hónapon belül javaslatot tehetnek.



29. Az önkormányzat költségvetése

37.§


(1) A jegyző által készített költségvetési koncepciót a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A koncepció tervezetét Magyarország Kormánya által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak elemzése alapján a tervezett bevételek és kiadások figyelembe vételével kell összeállítani.

(2) A költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetés elfogadását követő 45 napon belül terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15.-ig, míg háromnegyed éves helyzetéről tárgyév november 30.-ig tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet (zárszámadást) a költségvetési évet követő március 31-ig a képviselő-testület elé kell terjeszteni.


30. Az önkormányzat vagyona

38.§


Az önkormányzat vagyonát, a vagyonnal való rendelkezés szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.( 7/2012. (V.12) Önkormányzati rendelete)


31. A gazdálkodás ellenőrzése

39.§


(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat és intézményei pénzügyi ellenőrzését az önkormányzat látja el. A helyi Önkormányzat pénzügyi ellenőrzését előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, munkafolyamatba épített, és belső ellenőrzés útján látja el. A Belső ellenőrzést a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás látja el.


IX. FEJEZET
Záró rendelkezések

40.§


(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/1999. (VII.01.), valamint az azt módosító 11/2002.(VI.30.),15/2002.(IX.28.), 6/2003.(IV.05.), 4/2007.(IV.14.) és 12/2007.(IX.08.), 16/2007.(XII.22., 17/2009.(XII.19.)2/2013.(II.08.) 10/2014.(X.22.) számú rendeletek hatályukat vesztik.



Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna                                                                                                           Csoboth Tamás

                jegyző                                                                                                                                 polgármester


Záradék:


Jelen rendelet Sombereki Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, a helyi kábeltelevizión keresztül 2014. december 29. napján kihirdetésre került.  



Somberek, 2014. december 29.




                                                                                                                             Dr.Majornné dr.Szabó Zsuzsanna

                                                                                                                                             jegyző




Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
72.85 KB
2. melléklet
13.8 KB
3.melléklet
8.06 KB
4. melléklet
8.78 KB
6. melléklet
14.41 KB
2 .függelék
4.07 KB
3. függelék
4.15 KB
5.melléklet
280.49 KB
1.függelék
111.49 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!