nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Somogysámson Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2019 (IV.23.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-04-24 - 2019-09-17
Somogysámson Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2019 (IV.23.) önkormányzati rendelete
Somogysámson Község Képviselő-testületének az 5/2019.(IV.23.) Önkormányzati rendelete Somogysámson Község településképének védelméről.

 Somogysámson   Község Képviselő-testületének az 5/2019.(IV.23.) Önkormányzati rendelete

Somogysámson   Község településképének védelméről




Somogysámson   Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontban kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1.1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29.§ (3) és 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Somogy Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala és a Miniszterelnökség Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága, valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:




I.Fejezet – Általános rendelkezések


  1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása


1. § E rendelet célja Somogysámson   Község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.



  1. Értelmező rendelkezések

2.§ E rendelet alkalmazásában:

1.Óriásreklám: elemeiben vagy összességében az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladóméretű reklám.

2.Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

3.Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

4.Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül - hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet.

5.Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.

6.Illeszkedés elvének biztosítása: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.

7.Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

  1. környezetéhez igazodik;
  2. a település építészeti karakterét megőrzi;
  3. a meglévő formakultúrát megtartja;
  4. léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá
  5. a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

II.Fejezet - A helyi védelem



3. A helyi védelem célja


3. § (1) A helyi védelem célja Somogysámson   község képe és történeti szempontjából meghatározó, - a hatályos műemlékvédelmi jogszabályok alapján nem védett, - épített értékek védelme, a község építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, a védett értékek fenntartása és jó karbantartottságuk biztosítása.

(2) A község épített értékei, - tulajdonformára való tekintet nélkül – a nemzeti közös kulturális kincs részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.

(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:

a) a különleges oltalmat igénylő, építészeti, építészettörténeti, községtörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épületegyüttesek, épített környezetek (továbbiakban együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a közvéleménnyel történő megismertetése,

b) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentése, vagy megszűntetése.



4. A helyi védelem fajtái


4.§ (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,

d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére                   terjedhet ki.

(3) A területi védelem a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés, az utcakép vagy utcakép részlet, továbbá a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

(4) Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. mellékletben meghatározott épületeket, építményeket, objektumokat.



5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai


5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

  1. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását, 

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.



  1. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.


  1. A védelem megszűnik, ha:

a) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy

b) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet jelen rendelt módosításával, a jogszabály szerinti véleményezési eljárás lefolytatását követően megszünteti.


  1. A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) az illetékes építésügyi hatóságot,

d) a kezdeményezőket.



6.§ (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Somogysámson   Község Önkormányzat helyi védelem alá helyezte– évszám”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe aranyozott.

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(3)   Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Somogysámson   Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(4)   A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.



6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek


7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.



7. A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartása


8. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2)   A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.


8. A helyi védelmi kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogató és ösztönző rendszer


9. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:

a)  egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b)  eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c)  ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,

d)  az eredeti épület tartozékait és felszerelését

az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell megőrizni és helyreállítani.

(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt:

a)  az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b)  ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(3)   Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.


  1. 10. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat:

  1.  A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
  2. A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az  Képviselő-testület állapítja meg.
  3. Egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa a helyi adó kivetésekor az erre vonatkozó rendelkezés szerint adókedvezményben, illetve adómentességben részesülhet. Az adókedvezmény mértéke: védett épületre: 50%    
  4. Kérésére építményadó mentesség illeti meg a tulajdonost:

da) az épület szakszerű teljes felújítása esetén a befejezését követő 10 évig,

db) részleges felújítása esetén 5 évig.

  1. Az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat az önkormányzat elengedi.
  2. Az önkormányzat a védett érték jókarbantartását évenkénti településképi díjazás keretében díjazhatja, kitüntetheti: pl. önkormányzati elismerést megszövegező táblával, tárgyi vagy pénzbeni díjazással.
  3. A tulajdonos szociális helyzetére hivatkozva a védett épület állagának megóvásához, megtartásához anyag- és eszköz biztosítást kérhet az önkormányzattól.


(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

  1. a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
  2. a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
  3. a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.



III.Fejezet – Települési követelmények



9. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


11.§ (1) A helyi védett művi értéken csak olyan munka végezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

  1. A telekalakítások és építések során meg kell őrizni a kialakult településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát.
  2. A védett épület korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épület mai igényeknek megfelelő használatát.
  3. A védett épület felújítása, átalakítása, bővítése során a jellegzetes eredeti épülettömeg, tetőforma, homlokzati nyílásrend, osztások, anyaghasználat, tagozatok, színek megtartandók, illetve pótlandók. A homlokzati ablakok, ajtók cseréje során az eredetivel azonos anyagú, osztású, profilozású, felületképzésű nyílászárók használhatók. Műanyag redőny nem szerelhető az ablakokra.
  4. A művi érték védelmének megszüntetése esetén a művi érték felmérési és fotó­dokumentációjának elkészíttetéséről és a levéltárban történő elhelyezéséről gondoskodni kell.
  5. A helyi védett épületeket közterületre néző homlokzatán, ill. a tetőidom utcai síkján nem helyezhető ki parabola antenna, illetve klímaberendezés, reklámfelirat, hirdetőberendezés.
  6. A helyi védelem alatt álló épület telkének utcai kerítése lehetőleg természetes anyagból (fa, kő vagy sövény), vagy tégla vagy vakolt felülettel készüljön, illetve ezenkívül áttört, igényes
  7. Felújítás, bővítés, átalakítás, új épület létesítése során nem alkalmazható műanyag nyílászáró, bitumenes zsindely tetőfedés;
  8. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű cserép nem helyezhető el.
  9. Homlokzatfelújítás akkor végezhető, amennyiben az kiterjed a közterületről látható épülethomlokzat egészére.
  10. A helyi egyedi védelem alatt álló épület előtti közterületen reklámhordozó nem helyezhető el.


12.§ Helyi védett épület bontására csak a védettség 5.§ (4) bekezdés szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.



10. A településkép szempontjából meghatározó területek lehatárolása


13. § Az e rendelet 1.melléklete Somogysámson   Község teljes közigazgatási területét az alábbi településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki:

a)„Somogysámson belterület” településrész,

b)„Marótpuszta belterület” településrész,

c)„Szőlőhegy külterület” településrész,

d)„külterület” településrész.


11. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

 

14. § (1) Az e rendelet 1. mellékletében lehatárolt meghatározó karakterű „Somogysámson belterület” és „Marótpuszta belterülettelepülésrészen a településkép védelme érdekében új épület építésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

  1. A „Somogysámson belterület és Marótpuszta belterület” településrészein építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:


  1. A lakóterületen az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, pala, bitumenes zsindely, a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45 fok lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú gazdasági épületek tetőszerkezete alacsony hajlásszöggel és formájában, karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetők.
  2. A lakóépületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani.
  3. Lakóépületként látszó felületű gerendaház, rönkház, faház nem építhető. Lakóépület esetén faburkolatú felület, látszó faszerkezet az épületek homlokzatának legfeljebb 50%-án alkalmazható.
  4. A település közigazgatási területén konténer (a gazdasági terület kivételével), lakókonténer és lakókocsi csak ideiglenesen, felvonulási létesítményként helyezhető el.
  5. Csarnok jellegű épület építése a településkép védelme érdekében - látványtervvel igazoltan - településképbe illesztve, illetve növényzettel takartan történhet.
  6. A településen hagyományos homlokzatszínezés alkalmazható.
  7. Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, feltűnő színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem alkalmazhatók.
  8. Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek (pl.: citromsárga, lila, neon színek stb.) használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
  9. Homlokzatfelújítás akkor végezhető, amennyiben az kiterjed a közterületről látható épülethomlokzat egészére.
  10. Gazdasági épületek az alábbiak szerint létesíthetők.

ja) az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45 fok közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek alacsony hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők

jb) az épületek homlokzatszínezésénél semleges (szürke, drapp) vagy természetes földszíneket (drapp, barna, keki stb.) kell alkalmazni.

  1. Az épületek közterület felé néző homlokzatán - amennyiben az ereszcsatorna függőleges irányú része az utcai homlokzaton kerül elhelyezésre - az ereszcsatorna kizárólag a homlokzat síkjára szerelt módon, illetve a homlokzati falba beépítve vagy takartan helyezhető el, az előkert vagy az utcai járda feletti térben szabadon átvezetett módon nem építhető ki.



  1. Az utcafronti kerítés az alábbiak szerint alakítható ki Somogysámson és Marótpuszta belterületein:
  1. Az utcai kerítés az épülettel színében, anyagában, építészeti stílusában összhangban alakítható ki.
  2. Az utcafronti kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazható, állatfigurák (pl. oroszlán, sárkány stb.) nem használhatók.


  1. A közterületen elhelyezhető építményekkel, létesítményekkel szembeni elvárások Somogysámson és Marótpuszta belterületein:
  1. A közterületi árusítópavilon a faluképbe illően, hagyományos építőanyagok (fa, vakolt felületek, terméskő, tégla) felhasználásával létesíthető.
  2.  A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek (buszmegállók) a település teljes területén egységes kialakítással, hagyományos építőanyagok (fa, vakolt felületek, terméskő, tégla) felhasználásával létesíthetők.
  3. A közterületen a parkolás, megállás megakadályozására szolgáló, a településképet negatívan befolyásoló, kő-, illetve szikladarab, növénnyel beültetett vagy betonnal kiöntött autógumi, egyéb természetes vagy mesterséges anyagú, terepből kiálló tárgy, oszlop engedély nélküli elhelyezése nem megengedett.


  1. A közlekedési célú közterületek kialakításának szabályai Somogysámson és Marótpuszta belterületein:
  1. A közterületi kocsibehajtók számára kiépítésre kerülő vízátereszek min. 40 cm belső átmérővel létesíthetők.
  2. A közterületi útburkolat településképet rontó látványának elkerülése érdekében el kell kerülni a közterületen történő burkolat bontás során keletkező újabb hibák lehetőségét, ezért amennyiben burkolatbontásra kerül sor, a burkolat helyreállításának minden esetben a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig kell megtörténnie, kivéve a kiselemes, illetve járdaburkolat esetén.
  3. A közterületi növényzet úgy telepíthetők, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák.


  1. A zöldfelület kialakításának szabályai Somogysámson és Marótpuszta belterületein:
  1. A közutak - a műszaki lehetőségek (közművek, útburkolatok) figyelembevétele mellett – az alábbiak szerint alakíthatók ki.
  1. a 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
  2. a 12 m és azt meghaladó szabályozási szélességű utcákban kétoldali

út menti fasorral

  1. Üzemi területen minden után 300 m2-re után 1 db min 16/18 törzskörméretű fa ültetendő, illetve azzal egyenértékű famennyiség biztosítandó.
  2. Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos, jellemzően az e rendelet 3.mellékletében szereplő „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke” szerinti fajok telepíthetők, az e rendelet 4.mellékletének „Növénytiltó listái”-ban szereplő növényfajok kizárásával.


  1. Egyéb műszaki berendezésekkel szembeni elvárások a településképi szempontból Somogysámson és Marótpuszta belterületein: 

a)A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat   színéhez igazodva   lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

b)Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, kivéve műszaki szükségszerűség, amely esetén az épület homlokzatán takartan - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhető el.

c)Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem alakítható ki.

d)Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség.

e)Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el kivéve műszaki szükségszerűség.


15. § (1) Az e rendelet 1.mellékletében lehatárolt településképi szempontból meghatározó                „szőlőhegyi külterület” településrészen a településkép védelme érdekében új épület, építmény a meglévő környezethez és a terepviszonyokhoz illeszkedő építészeti kialakítással helyezhető el.

  1. A kertes mezőgazdasági területen
  1.  a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni,
  2. az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nád és zsúpszalma; a tető hajlásszöge 30-45 fok közötti lehet.
  1. Új építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet.
  2. A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés és az építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.


16. § (1) Az e rendelet 1.mellékletében lehatárolt településképi szempontból meghatározó                „külterület” településrészen a településkép védelme érdekében új épület, építmény a meglévő környezethez és a terepviszonyokhoz illeszkedő építészeti kialakítással helyezhető el.

  1. Külterületen építési tevékenység az alábbiak szerint végezhető:
  1. Az ingatlanokon az épületek kialakítása és fejlesztése a kialakult tájkarakterhez illeszkedő módon történhet, a jellemző építészeti megoldások alkalmazása mellett.
  2. A tájba való illeszkedés és a tájképvédelem érdekében tetőfedésként bitumenes zsindely, piros vagy kék színű fém hullámlemez, valamint műanyag vagy szürke eternit hullámlemez nem alkalmazható.
  3. Csak a helyi építési hagyományoknak (anyaghasználat: tégla, kő, fa, cserép, vakolt falfelület) megfelelő, tájba illeszkedő épületek, építmények építhetők.
  4. Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem alkalmazhatók.
  5. A homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők.
  6. A település közigazgatási területén konténer (a gazdasági terület kivételével), lakókonténer és lakókocsi csak ideiglenesen, felvonulási létesítményként helyezhető el.
  7. Csarnok jellegű épület építése a tájkarakter védelme érdekében - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan történhet.
  8. Külterületen jellemzően csak e rendelet 3.mellékletében szereplő „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke” szerinti fajok telepíthetők, az e rendelet 4.melléklete „Növénytiltó listái”-ban szereplő növényfajok kizárásával.
  9.     Energetikai célú növénytelepítés nem végezhető.
  10.     Az e rendelet 5.melléklete szerinti természetvédelem alatt álló külterületeken olyan épület, építmény, nyomvonalas létesítmény, berende­zés amely a tájképi egységet megbontja, nem létesíthető, nem helyezhető üzembe.
  11. Az e rendelet 5.melléklete szerinti tájképvédelmi területen új épület építése a tájba illesztés fokozott figyelembevételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.
  12.     Az e rendelet 5.melléklete szerinti tájképvédelmi területeken a táj jellegzetes arculatát kedvezőtlenül megváltoztató tevékenység nem folytatható.
  1. A külterület – gazdasági, üzemi területein építési tevékenység az alábbiak szerint végezhető:
  1. A közterületi telekhatárra vagy az előkertbe építészetileg térben nem körülhatárolt építmények (nyitott vasvázas szín, bekerített rakatok stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, épített kerítés, örökzöld növényzet).
  2. A gazdasági tevékenységhez szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet nem képezhetnek.
  3. A település közigazgatási területén konténer (a gazdasági, üzemi terület kivételével), lakókonténer és lakókocsi csak ideiglenesen, felvonulási létesítményként helyezhető el.
  4. Gazdasági épületek az alábbiak szerint létesíthetők.
  1. az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45 fok közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek alacsony hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők
  2. az épületek homlokzatszínezésénél semleges (szürke, drapp) vagy természetes földszíneket (drapp, barna, keki stb.) kell alkalmazni.
  1. Üzemi területen minden után 300 m2-re után 1 db min 16/18 törzskörméretű fa ültetendő, illetve azzal egyenértékű famennyiség biztosítandó.


  1. A külterület – beépítésre nem szánt különleges területein építési tevékenység az alábbiak szerint végezhető:
  1. a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű, anyaghasználatú és színezésű épületek helyezhetők el
  2.  az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nád és zsupszalma;
  3. a tető hajlásszöge 30-45 fok közötti lehet.


  1. A külterület – közjóléti erdőterületen épületek a tájképi értékek sérelme nélkül az alábbiak szerint helyezhetők el:
  1. Az épületeket hagyományos formában, természetes anyagokból kell kialakítani.
  2.  Új építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet
  3. A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés és az építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.


  1. A külterület – mezőgazdasági területen épületek a tájképi értékek sérelme nélkül az alábbiak szerint helyezhetők el:
  1. a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal
  2. az épületek tetőfedése - a 8 méternél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, nád és zsúpszalma; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet.
  3. a 8 méternél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők
  4. a csarnokszerkezetű épületeken semleges vagy természetes földszíneket kell alkalmazni.
  1. A külterület – tájképvédelmi és természetvédelmi területen (e rendelet 5.melléklet szerint lehatárolt) épületek a tájképi értékek sérelme nélkül az alábbiak szerint helyezhetők el:
  1. új építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet.
  2. a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében lehetséges.
  3. a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés és az építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.



12. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok


17.§ (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembevétele mellett helyezhetők el.

  1. A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni településképi megjelenésre.
  2. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra és a településképre egyaránt figyelmet kell fordítani.
  3. Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
  4. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglevő és a javasolt fasorok nyomvonalában.
  5.  Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a   meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
  6. Belterületen és külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek

a) villamosenergia hálózati rekonstrukció,

b) közvilágítási hálózati rekonstrukció

során a vezetékeket a meglévő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

  1.  Külterületi beépítésre nem szánt területen - erdőterület kivételével - egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
  1. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
  2. Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válna szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel lehet építeni.
  1. Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad, amennyiben ez nem jár közterületi útburkolat bontással. Ha közterületi útburkolat bontásra lenne szükség, akkor a föld feletti csatlakozás kiépíthető, de egyidejűleg a telken belül a föld alatti csatlakozás lehetőségét a mérőórától a telekhatárig ki kell építeni
  2. A belterület beépítésre szánt új fejlesztési területén, ahol a villamosenergia ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezése javasolt, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.
  3. Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
  4. Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózatokat a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
  5. Somogysámson közigazgatási területén a 10,0 méternél magasabb, állandó jellegű sajátos építményeket és műtárgyakat (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, hírközlési létesítmények (antennatartó-torony, átjátszó állomás), szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény, stb.) a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez) illeszkedően kell elhelyezni. Ezen építmények tervezésekor a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.
  6. Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
  7. Közterületen lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
  8. A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető. A nem közcélú világítást teljesen ki kell kapcsolni, ha nincs arra közvetlen szükség.
  9. A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van.
  10. Az utcák, amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással kerüljenek megvilágításra.


13. Felszíni energiaellátási és vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok


18.§ (1) A település területén a felszíni energiaellátási és vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas terültek:

  1. belterület településrész, kivéve a (2) bekezdés szerint,
  2. Natura 2000 terület,
  3. ökológiai hálózat területén (e rendelet 5.melléklete szerint),
  4. tájképvédelmi területek (e rendelet 5.melléklete szerint szerint),
  5. térségi jelentőségű tájképvédelmi területe (e rendelet 5.melléklete szerint szerint),
  6. ex lege láp területek (e rendelet 5.melléklete szerint szerint).



 (2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas terültek:

  1. Új antenna telepítésénél 500 m-es körzetben már meglévő antenna előfordulása esetén - ha az nem lakóterületi övezetben fekszik - az antennát azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
  2. Belterületi építési övezetek területein antenna csak meglévő építményre telepíthető.
  3. Meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével, bővítésével, fejlesztésével.
  4. Amennyiben belterületen szükséges az elhelyezés, az elsősorban a meglévő toronyépületekben (pl. templomtorony, víztorony).
  5. Üzemi területen,
  6. Természetvédelem alatt nem álló mezőgazdasági területen (e rendelet 5.melléklete szerint),

történhet.

14. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára, cégérre vonatkozó településképi követelmények



19.§ (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti Településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

  1. Az épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.
  2. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.


20.§ Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.




15. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények


21.§ (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

  1. Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.




16. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények


22.§ (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

  1. A település közigazgatási területén reklámhordozó és reklám – a településképvédelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel - az alábbi fokozott védelem alatt álló területeken közterületen és magánterületen sem helyezhető el:
  1. műemlék területek és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe;
  2. régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területen;
  3. helyi jelentőségű védett érték területén;
  4. védett természetvédelmi területen, országos ökológiai hálózat területén;
  5. tájképvédelmi területén;
  6. helyi jelentőségű természetvédelmi területen és védett természeti érték területén.
  1. A reklámok közzététele, valamint a reklámhordozók, a reklámhordozót tartó berendezések területi elhelyezése a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) kormányrendeletben foglaltak, valamint jelen rendeletben előírtak betartása mellett történhet.


17. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények


23.§ (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.

  1. Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.
  2. Az épületeken, közterületeken és közterületről látható magánterületeken elhelyezhető hirdetések, cégérek elhelyezésével szembeni elvárások:
  1. Mérete a közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot nem haladhatja meg.
  2. Hirdetési- és más célú berendezést – a saját célú cégér, cégtábla, cégfelirat kivételével – elhelyezni nem lehet.
  3. Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
  4. Tábla szerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m2-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen tábla szerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m2-nél nagyobb.
  5. Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
  6. Kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt üzlethelyiségenként legfeljebb egy db, álló, A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
  7. Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el.
  8. Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m2-t meg nem haladó cég-, címtábla, ill. kulturális rendezvényt (művelődési ház, mozi stb.) hirdető plakát, és arra engedélyezett reklámhordozó felület, gépjármű- és gyalogos forgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.




IV.Fejezet - Településképi-érvényesítő eszközök



18. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei


24. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére a polgármester - amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor - szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről, valamint az érintett telek beépítési lehetőségeiről.

(2) Amennyiben az építtető tervet készíttetett a (3) bekezdés szerinti kötelező szakmai konzultáció esetén építtetőnek vagy meghatalmazottjának a tervezett épület, épületbővítés vázlatterveit be kell mutatnia.

  1. Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:
  1. Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló Kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
  2. az épület homlokzati felületképzését és tetőhéjazatát érintő bármely felújítási, homlokzatszínezési, helyreállítási, bővítési, korszerűsítési, bontási vagy az épület jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő egyéb munkálatok végzéséhez;
  3. az épület homlokzatán bármilyen hirdető- /reklámberendezés, képzőművészeti alkotás, cég- és címtábla elhelyezéséhez.
  4. A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
  5. Lakóterületen az oldalhatáron álló beépítések zártsorúvá történő összeépítése esetén.
  6. Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
  7. közterületen vízáteresz építése, átépítése
  8. új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

ha) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,

hb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

  1. A tulajdonos felhívásra szakmai konzultációt köteles lefolytatni abban az esetben, ha:

a) a település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt,

b) az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosa, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonos a felszólítást követő 30 napon belül nem távolította el.

  1. E rendeletben meghatározott illeszkedési szempontok eldöntésével kapcsolatban kérhető.



19. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai


25.§ (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének.

(3) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy:

  1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
  2. teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
  3. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
  4. a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
  5. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
  6. a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,
  7. a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
  8. a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
  9. meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
  10. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.


20. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre



26.  § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:

  1. új építmény építési engedélyezési eljárásakor,
  2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető;


27. § A polgármester a véleményét a 26. § felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára. alapozza.




21. A településképi véleményezés szempontjai, a véleményezési eljárás szabályai


28. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2)   A településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 26/A. §-ban foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

(3) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 6. mellékletében foglalt mintának megfelelően, illetve az önkormányzati honlapról letölthető nyomtatványon kell benyújtani.

(4) A kérelemhez -a kérelem benyújtásáig- a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre kell feltölteni, melyhez a kérelmező a Polgármesternek hozzáférést biztosít.




22. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre



29. § A Településképi bejelentési eljárást az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor a polgármester folytatja le.


30. § Településképi bejelentési eljárást a meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén kell lefolytatni, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra.


31. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

23. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szabályai



32. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2)   A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:

a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c) a b) pont szerinti előírások eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak

c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.


33. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú vagy elektronikusan megküldött bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 7. melléklete tartalmazza, illetve az önkormányzati honlapról letölthető. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni, illetve elektronikus bejelentés esetén elektronikus dokumentációt kell csatolni.




24. A településképi kötelezési eljárás szabályai



34.§ (1) Az alábbi jogszabálysértések esetén a Polgármester hivatalból, vagy kérelemre végzésben hívja fel az ingatlan tulajdonosának figyelmét:

  1. A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén, a reklámokkal kapcsolatos jogsértések kivételével,
  2. A település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt.
  3. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, cég-, címtábla, cégér nem került eltávolításra.
  4. A jelen rendeletben előírt településképi bejelentés elmulasztása, a bejelentési eljárás során megtiltott tevékenység folytatása, vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő végrehajtás esetén.
  1. Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó - 30 nap, illetve 1 év időtartam közötti - határidőt kell megállapítani.
  2. A Polgármester kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.
  3. A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.


25. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke


35.§ (1) A Polgármester a 34.§ (4) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.

  1. A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 50.000,- forinttól, 1.000.000,- forintig terjedhet.
  2. A településkép-védelmi bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
  3. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
  1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
  2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
  3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
  4. a jogsértő állapot időtartamát,
  5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
  6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
  7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.



26. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja


36.§ (1) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

  1. A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel történik.



V.Fejezet - Záró rendelkezések



27. Hatályba léptető rendelkezések


37 § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdés kivételével a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet a 36. § (2) bekezdése a kihirdetést követő 15.napon lép hatályba.



38.§ E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.



Somogysáson, 2019. április 23.





                             Farkas János                                                      Dr. Árvai Tibor    

                            polgármester                                                            aljegyző




Záradék:

A rendelet 2019. április 23. napján kihirdetésre került.


Somogysámson, 2019. április 23.


                                                                                                     Dr. Árvai Tibor

                                                                                                           aljegyző






Csatolmányok

Megnevezés méret
Melléklet az 5/2019. (IV.23.) rendelethez.
2.24 MB
Függelék az 5/2019. (IV.23.) rendelethez.
3.66 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!