nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Nógrádsipek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2017 (II.28.) rendelete
Hatályos:2017-03-01 -tól
Nógrádsipek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2017 (II.28.) rendelete
a helyi hulladékgazdálkodásról

Nógrádsipek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV törvény (Ht) 35.§ (1) bekezdésében és a 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:


I. FEJEZET


ÁLTALÁNOS  RENDELKEZÉSEK


A rendelet célja


1. §


(1) Nógrádsipek Község Önkormányzata annak érdekében, hogy a hulladékgazdálkodási, település- és köztisztasági feladatait teljesítse és jogait érvényesítse, a jelen rendeletben foglaltak szerint a keletkező szilárd hulladék kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn.

(2) A kötelező közszolgáltatás célja a településtisztaság biztosítása, a közegészségügy, valamint az épített és természeti környezet védelme, a közszolgáltatás kiszámítható, folyamatos és biztonságos ellátása, a tevékenység ellenőrizhetősége, a szilárd hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, annak ártalmatlanítása.


A rendelet hatálya


2. §


(1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a Nógrádsipek közigazgatási területén végzett hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékra, valamint az ezen közszolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységre a 385/2014. (XII.31. ) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésében foglalt fogalom meghatározás szerint.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed:

  1. hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tekintetében a Nógrádsipek közigazgatási területén lévő, 2012. évi CLXXXV. tv. 2.§ (1) bekezdés 34. pontja szerinti ingatlan használókra, valamint a gazdálkodó szervezetekre, utóbbiakra az ingatlanhasználó tevékenységük során képződött háztartási hulladékhoz hasonló hulladék gyűjtése és közszolgáltatónak történő átadása során,
  2. az e rendelet 7. § (1)  bekezdésében megjelölt közszolgáltatókra.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a veszélyes hulladékkal kapcsolatos  tevékenységre.


Alapfogalmak


3. §


Az e rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht) 2.§ (1) bekezdés 1-50. pontjaiban, az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet 2. §-ában, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII.31.) Korm. rendelet 2. §-ában, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) használt fogalom meghatározásokat kell - a hivatkozott jogszabályok szerinti alapelvek és tartalom alapján értelmezve - alkalmazni.


Alapelvek


4. §


(1) Az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megőrzése érdekében mindenki köteles a települési környezet, különösen a közterületek szennyeződését, fertőzését okozó tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(2) A szilárd és folyékony hulladékokkal összefüggő tevékenységet úgy kell megszervezni és végezni, hogy az a hulladék mennyiségének, illetve térfogatának csökkenését eredményezze, újrahasznosítását minél nagyobb arányban tegye lehetővé, a környezeti kockázatot a környezetkárosító hatású anyagok bekerülésének akadályozásával minimálisra csökkentse, illetve keletkezésének ellenőrzését és mennyiségének mérését biztosítsa. Különböző hulladékfajták elkülönített gyűjtésével elő kell segíteni a gazdaságos hulladék-hasznosítás előfeltételét.

(3) A szilárd és folyékony hulladékok és azok bomlástermékeinek gyűjtése, tárolása, szállítása, ártalmatlanítása, hasznosítása, kezelése során meg kell akadályozni azok talajba, felszíni, vagy felszín alatti vízbe, levegőbe jutását.

(4) A hulladék ingatlanon történő tárolását a hatályos környezetvédelmi, közegészségügyi, tűzrendészeti és köztisztasági előírások figyelembevételével kell megvalósítani. Hulladék ingatlanon történő felhalmozása tilos.


Személyes adatkezelésre vonatkozó rendelkezések


5. §


(1) A Képviselő-testület a személyes adatok kezelésére a Rendelet 7. § (1) bekezdésében megjelölt közszolgáltatót feljogosítja.

(2) A közszolgáltató a személyes adatokat elsődlegesen az ingatlanhasználók, ingatlantulajdonosok kötelező adatszolgáltatása alapján ismerik meg.

(3) A Rendelet 7. § (1) bekezdésében megjelölt közszolgáltató megteremti az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik az adatok biztonságáról, meghatározza azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

(4) A kezelendő adatok köre:

a) a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlanhasználó, ingatlantulajdonos neve,

b) lakcíme,

c) születési helye, ideje,

d) anyja leánykori családi és utóneve.

(5) A közszolgáltatást igénybevevő ingatlanhasználó, ingatlantulajdonos köteles a (4) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a közszolgáltató felhívására, valamint adatváltozás esetén annak bekövetkeztét követő 15 napon belül az érintett közszolgáltatóhoz bejelenteni.

(6) A közszolgáltató a feladata ellátása érdekében nyilvántartott adatokat harmadik félnek nem adhatja ki. Ez alól kivétel a díjbehajtással kapcsolatos adatszolgáltatás.

(7) A közszolgáltató az ingatlanhasználó személyes adatait – az adatok tárolása kivételével – a közüzemi szerződés létrejöttétől annak megszűnéséig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti.

(8) Az adatkezelés célja a közszolgáltatással összefüggően az ingatlanhasználó személyének megállapításához, a közszolgáltatási díj behajtásához szükséges és arra alkalmas adatbázis létrehozása és működtetése.


A közszolgáltatási szerződésekre vonatkozó rendelkezések


6. §


(1) A közszolgáltatás megkezdéséről, ellátásának rendjéről és módjáról, az ingatlanhasználó, illetőleg ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogairól és kötelezettségeiről, valamint a közszolgáltatatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeiről a 7. § (1) bekezdésében megjelölt közszolgáltató – e rendelet szerint – az ingatlanhasználókat, ingatlan tulajdonosokat írásban köteles értesíteni.

(2) Az ingatlan használójának, illetőleg tulajdonosának - az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmának megfelelően – az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül nyilatkoznia kell a közszolgáltató felé.

(3) A nyilatkozat elmaradása esetén a közszolgáltató 8 napos határidővel ismételten felhívja az érintettet a nyilatkozattételre. Amennyiben a felhívás a továbbiakban is eredménytelen marad, a közszolgáltató 15 napon belül a szabálysértési hatóságnál szabálysértési eljárást kezdeményez.

(4) Az ingatlanhasználó, az ingatlantulajdonos személyében bekövetkezett változást a régi használó, tulajdonos köteles 15 napon belül bejelenteni a szolgáltatónak. A bejelentés napjáig a közszolgáltatás díja a régi ingatlanhasználót, ingatlantulajdonost terheli.


II. FEJEZET


A HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁS


7. §


(1) A 2.§ szerinti szilárd hulladékokkal összefüggő helyi közszolgáltatás végzésére kizárólag a Balassagyarmati Városüzemeltetési Nonprofit KFT. (székhely: 2660 Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán út 59.), mint közszolgáltató jogosult (továbbiakban: közszolgáltató).

(2) A közszolgáltató az általa a közszolgáltatás keretében gyűjtött vegyes hulladékot (hulladék típusa EWC 20 03 01) a Nógrádmarcal község külterületén található 095/8 hrsz-ú ingatlanon található műszaki létesítménybe szállítja ártalmatlanításra (kijelölt ártalmatlanító létesítmény). A nem vegyes hulladék kezeléséről a közszolgáltató az általa - a Ht. 3. § (1) bekezdés g) pontjának, valamint a Ht. 42. § (2) bekezdésének figyelembevételével - kiválasztott hulladékkezelő létesítmény igénybevételével gondoskodik.

(3) A közszolgáltató a közszolgáltatás keretében összegyűjti és elszállítja a Ht. 42.§ (1) szerinti elkülönítetten gyűjtött hulladékot, ideértve a hulladék hulladékgyűjtő ponton történő átadásának esetét is.

(4) A közszolgáltató gondoskodik az általa üzemeltetett hulladékgyűjtő pontok vagy hulladékgyűjtő udvarok környezetének tisztántartásáról.

(5) Az Önkormányzat Képviselő-testülete a jogszabályokban előírt hatósági engedélyekkel és minősítéssel rendelkező közszolgáltatóval a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra a jogszabályoknak megfelelő tartalommal közszolgáltatási szerződést köt.

(6) A közszolgáltató az ingatlanhasználóval írásban közüzemi szerződést köt, melynek kötelező tartalmi elemei a következők:

  1. az ingatlanhasználó természetes személy neve,
  2.  állandó lakóhelye, tartózkodási és értesítési helyének címe,
  3. születési helye, ideje,
  4. anyja leánykori családi és utóneve,
  5. gazdálkodó szervezet, jogi személy esetében a közhiteles nyilvántartás szerinti neve,
  6. székhelye, telephelye,
  7. adószáma,
  8. a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napja,
  9. a teljesítés helye,
  10. az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátott gyűjtőedény űrtartalom és darabszám szerint,
  11. az ürítési gyakoriság és az ürítés ideje napok szerint,
  12. az ingatlanhasználó által meghatározott, az ingatlanon előreláthatólag keletkező hulladék mennyisége, amelyre a közszolgáltatást igénybe veszi,
  13. a gyűjtőedények használatának jogcíme és módja,
  14. a közszolgáltatási díj és alkalmazásának feltételei,
  15. a közszolgáltatás mértékét meghaladó, az ingatlanhasználó igényei szerinti esetleges többletszolgáltatás és annak díja,
  16. a közszolgáltatási díj megfizetésének módja,
  17. a szerződés módosításának, felmondásának feltételei,
  18. egyéb a szerződő felek által lényegesnek tartott elemek,
  19. az irányadó jogszabályok megjelölése.

(7) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra irányuló szerződés létrejön akkor is, ha a szolgáltatás megvalósul a közszolgáltató rendelkezésre állásával, az általa biztosított rendszeres gyűjtőjárat működtetésével.

(8) Ha az ingatlanhasználó e rendelet szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, a közszolgáltató - az ingatlanhasználó írásbeli értesítése mellett- minimálisan 1 db 110 literes, vagy az ingatlanhasználó által ténylegesen kihelyezett hulladékmennyiségnek megfelelő gyűjtőedény heti egyszeri ürítését vélelmezi és ennek megfelelő díjat számláz, addig az időpontig, ameddig az ingatlan használója a bejelentési kötelezettségét nem teljesíti.


A közszolgáltatás igénybevételének szabályai


8. §


(1) Az ingatlanhasználó a Ht. rendelkezéseivel összhangban köteles az önkormányzat által szervezett közszolgáltatás igénybevételére, az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék e rendeletben előírtak szerinti gyűjtésére, a 7. § (1) bekezdésében megjelölt közszolgáltató részére történő átadására, valamint a közszolgáltatási díj megfizetésére.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése során ingatlanhasználó kötelessége hogy:

a) a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások testi épségét és egészségét, valamint jó közérzetét ne veszélyeztesse;

b) a település természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa;

c) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa, felesleges hulladékot ne bocsásson ki,

d) a hulladékot elkülönítetten gyűjtse,

e) az 5. § (5) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tegyen,

f) a szolgáltató által hozzá eljuttatott matricát, mely az általa jogosan használt hulladékgyűjtő edény méretét, vagy az elkülönítetten gyűjtött hulladék fajtáját, típusát mutatja, az edényre jól láthatóan felragassza.

(3) A gazdálkodó szervezetek a települési hulladékuk kezeléséről, elkülönített gyűjtéséről a közszolgáltatás keretében kötelesek gondoskodni.

(4) A gazdálkodó szervezetek akkor mentesülnek az ingatlanukon keletkező és elkülönítetten gyűjtött hulladékuk közszolgáltató részére történő átadási kötelezettsége alól, ha annak kezeléséről a közszolgáltatás keretében nyújtottakhoz képest – a környezetvédelmi felügyelőség által igazoltan – környezetvédelmi szempontból lényegesen kedvezőbb megoldással gondoskodnak.

(5) A gazdálkodó szervezet vezetője köteles a közszolgáltatónak bejelenteni, ha a hulladékkezelésről saját maga már nem tud gondoskodni.

A bejelentést a mentességre okot adó körülmény megszűnését követő 15 napon belül kell megtennie.

(6) Az az ingatlanhasználó, akinek ingatlanán települési hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott tevékenysége során keletkezett hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra a közszolgáltatást igénybe venni.

(7) Az ingatlanhasználót nem terheli az (1) bekezdés szerinti kötelezettség azon beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol nem tartózkodik és hulladék sem keletkezik.


Az elkülönített gyűjtés speciális szabályai


9. §


(1) Az ingatlanhasználó a vegyes hulladékot a többi települési hulladéktól elkülönítve, a közszolgáltató által rendelkezésére bocsátott gyűjtőedényben gyűjti, és azt a közszolgáltató részére az e rendeletben meghatározottak szerint átadja.

(2) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír, műanyag, italos karton- és fém hulladékokat a vegyes hulladéktól elkülönítve, a közszolgáltató által biztosított, sárga színű külön gyűjtőedénybe köteles gyűjteni és a közszolgáltatónak átadni.

(3) Az üveghulladék elkülönített gyűjtését a közszolgáltató házhoz menő gyűjtési rendszer keretében nem biztosítja. Az ingatlanhasználó az általa elkülönítetten gyűjtött üveghulladékot hulladékgyűjtő szigeteken vagy hulladékgyűjtő udvarban helyezheti el.

(4) Az elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladékot laposan, lehetőség szerint kupak nélkül, az újságpapír hulladékot kötegelve kell a gyűjtőedénybe helyezni. A kartonpapírból készült nagyméretű dobozt - ha az a gyűjtőedénybe nem helyezhető - laposra hajtogatva és kötegelve kell a közszolgáltatónak átadni.

(5) Az elkülönített gyűjtés céljára szolgáló gyűjtőedénybe kizárólag olyan típusú, fajtájú vagy jellegű települési hulladék helyezhető el, amelynek gyűjtésére a gyűjtőedényen szereplő jelzés vagy felirat vonatkozik.

(6) Az elkülönített gyűjtéshez szükséges, erre rendszeresített sárga színű gyűjtőedényt, (valamint a hulladék típusának, fajtájának, jellegének jelölésére szolgáló matricát) a közszolgáltató díjmentesen biztosítja.

(7) Az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladék

  1. ártalmatlanításáról házi komposztás útján kell gondoskodni, melyhez a közszolgáltató igény esetén komposztáló edényt biztosít vagy
  2. tárolásához szükséges barna színű gyűjtőedényt a közszolgáltató igény esetén biztosítja vagy
  3. elszállítására az önkormányzat által szervezett és előre meghirdetett időpontban van lehetőség.

(8) A közszolgáltató az elkülönítetten gyűjtött települési hulladékot 2 heti gyakorisággal, a vegyes hulladéktól elkülönítve, az ingatlanhasználóval kötött szerződésben szereplő napon szállítja el.

(9) Az elkülönített gyűjtéssel kapcsolatos információkról a közszolgáltató az ingatlanhasználót köteles tájékoztatni.


10. §


(1) A természetes személy ingatlanhasználó a hulladékkezelési közszolgáltatás kötelező igénybevétele mellett az ingatlanán keletkező alkalmi, vagy mérete miatt a közszolgáltatás keretében nem szállítható települési hulladékát 3 m3 mennyiségig hulladék kísérő jeggyel maga is elszállíthatja a kijelölt ártalmatlanító helyre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogát az ingatlanhasználó csak akkor gyakorolhatja, ha a közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére megfizette, díjhátraléka nincs.


A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás rendje és módja


11. §


(1) A közszolgáltató a vegyes hulladék begyűjtéséről heti egy alkalommal köteles gondoskodni és az ingatlanhasználó a közszolgáltatást igénybe venni.

(2) Amennyiben a szállítás időpontja munkaszüneti napra esik, az elszállítást az azt követő első munkanapon kell teljesíteni.

(3) Azon ingatlanhasználók, akik közterületen közterület-használati hozzájárulás, illetve engedély alapján árusító, közszolgáltató vagy egyéb tevékenységet folytatnak, vagy kívánnak folytatni, amely tevékenység a kötelező helyi közszolgáltatás hatálya alá tartozó hulladék keletkezésével jár, kötelesek azt a közszolgáltatónak bejelenteni. Kötelesek továbbá a – közterület-használati hozzájárulás, illetve engedély alapján – a közterületen végzendő tevékenység kezdetének és végének időpontjára, valamint a várható hulladék fajtájára, annak összetételére és mennyiségére figyelemmel közüzemi szerződést kötni.

(4) A közszolgáltató elkülönített hulladékgyűjtési rendszert működtet a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételek szerint, melyet elsősorban házhoz menő gyűjtésként lehet igénybe venni.

(5) A (3)-(4) bekezdésben nem szabályozott egyéb esetekben a természetes személy ingatlantulajdonos az általa elkülönítetten gyűjtött hulladékait hulladékgyűjtő udvarba szállíthatja és ott a jogosultnak átadhatja, vagy a hulladékgyűjtő szigeteken található gyűjtőedényben elhelyezheti, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat megfizette.


12. §


(1) A közszolgáltatás során kizárólag az alábbi, MSZ EN 840 szabványnak megfelelő gyűjtőedények használhatók:

  1. 60 literes szabványos tároló
  2. 80 literes szabványos tároló
  3. 110 literes szabványos tároló
  4. 120 literes szabványos tároló
  5. 240 literes szabványos tároló
  6. 770 literes szabványos tároló
  7. 1100 literes szabványos tároló
  8. 3m3-es konténer
  9. 5m3 es konténer
  10. rendszeresített köztisztasági zsák
  11. a hulladék elkülönített gyűjtésére szolgáló, közszolgáltató által biztosított gyűjtőzsák,
  12. zöld (kerti) hulladék gyűjtésére, komposztálására szolgáló házi komposztáló,

(továbbiakban együtt: gyűjtőedény).

(2) A 60 literes gyűjtőedényre vonatkozó közszolgáltatás csak az 1 személyes háztartásokban igényelhető.

(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 7.§ (1a) bekezdés a) pontjában írt 80 literes űrmértékű gyűjtőedényhez kapcsolódó jogosultságot a közszolgáltató – a Korm. rendelet 7.§ (2) bekezdésében írtakra tekintettel – akkor biztosítja, ha a lakóingatlant életvitelszerűen két természetes személy használja.

(4) A közszolgáltató köteles a (2) és (3) bekezdés vonatkozásában a Varsányi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője által kiállított igazolást megkérni, és ennek beszerzését követően kötheti meg a 60 és 80 literes szabványos tárolóra a közüzemi szerződést.

(5) Rendszeresített köztisztasági zsák csak kiegészítő módozatként alkalmazható a szokásos mennyiséget meghaladó vegyes hulladék elszállítására.

(6) A hulladék elkülönített gyűjtésére szolgáló, közszolgáltató által biztosított gyűjtőzsákra a gyűjtőzsák tartalmának megfelelő hulladék azonosítására alkalmas matrica jól látható módon történő felragasztása az ingatlanhasználó kötelezettsége.

(7) A gyűjtőedények folyamatos tisztántartása az ingatlanhasználó feladata.

(8) A használatra – külön bérleti szerződés alapján, bérleti díj ellenében – rendelkezésre bocsátott, (1) bekezdés a)-i) pontja szerinti gyűjtőedények szükség szerinti cseréjét a közszolgáltató a székhelyén végzi, a hozzá bejelentett igény alapján. A gyűjtőedény csere érdekében történő szállításáról az ingatlanhasználó gondoskodik. A szolgáltatás díjmentes, ha a cserét a gyűjtőedény rendeltetésszerű használata során bekövetkezett elhasználódás teszi szükségessé.

(9) A gyűjtőedények a szállítást megelőző nap 20 órától, a szállítás napján legkésőbb 6 óráig helyezhetőek ki a közterületre, és a szállítás napján 20 óráig tarthatók ott. Kivételt képez ez alól a közterületen elhelyezett 770 l-es és annál nagyobb szabványos konténeres tároló. A rendszeresített köztisztasági zsák, illetőleg a hulladék elkülönített gyűjtésére szolgáló gyűjtőzsák csak jól bekötve, az elkülönítetten gyűjtött hulladék típusának, fajtájának, jellegének megfelelő jelzéssel ellátva helyezhető ki a közterületre.

(10) A gyűjtőedénybe tilos mérgező, veszélyes, robbanó, forró vagy olyan hulladékot rakni, amely a kiürítéssel foglalkozó dolgozók egészségét, testi épségét vagy életét veszélyezteti, vagy begyűjtése során a gépkocsi műszaki berendezésében rongálódást idézhet elő, ártalmatlanítása során veszélyezteti a környezetet, vagy az ártalmatlanító telep műszaki berendezéseit.

(11) A hulladék elszállítását a közszolgáltató megtagadja, ha a közszolgáltató dolgozói azt észlelik, hogy

  1. a gyűjtőedényben olyan anyagot, tárgyat helyeztek el, amely nem minősül települési hulladéknak,
  2. a hulladék elkülönített gyűjtésére szolgáló gyűjtőzsák tartalma nem felel meg az elkülönített gyűjtésre vonatkozó előírásoknak,
  3. a gyűjtőzsák nem az elkülönítetten gyűjtött hulladék típusának, fajtájának, jellegének megfelelő jelzéssel van ellátva.

(12) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a közszolgáltató az elszállítás megtagadására okot adó körülmény pontos megjelölésével írásban felszólítja az ingatlanhasználót a megfelelő magatartás tanúsítására. Amennyiben az ingatlanhasználó a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, a közszolgáltató 15 napon belül a szabálysértési hatóságnál szabálysértési eljárást kezdeményez. Ezzel egyidejűleg intézkedik a hulladék elszállíthatóvá tétele érdekében, melynek költségeit érvényesíteni jogosult az ingatlanhasználóval szemben.

(13) Ha a gyűjtőedény olyan nedves hulladékot tartalmaz, amely a gyűjtőedényben összetömörödött, vagy befagyott, vagy a benne lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy az elhelyezett hulladék összsúlya meghaladja a terhelhetőségét, - emiatt a tárolót az előírt módon kiüríteni nem lehet - a használó köteles a visszamaradt hulladékot, illetve a ki nem üríthető tárolót ürítésre használhatóvá tenni.

(14) A gyűjtőedények ürítése vagy a szállítás során kiszóródott hulladék feltakarításáról a közszolgáltató haladéktalanul köteles gondoskodni.

(15) A háztartási hulladék elszállításához szükséges gyűjtőedény űrtartalmának megállapításánál – közüzemi szerződéskötéskor vagy közüzemi szerződés módosításakor – a képződő hulladék mértékét legalább 20 liter/fő/hét mennyiséggel kell figyelembe venni, azzal, hogy a gyűjtőedény méretének ingatlanonként el kell érnie a (2) bekezdésben rögzített minimális mértéket.

(16) A közszolgáltatás által érintett területre rendszeresített, szabványos gyűjtőedények típusát, minimális térfogatát, darabszámát a közszolgáltató a (13) bekezdésben foglaltakra figyelemmel állapítja meg, az ingatlanhasználó által bejelentett várható hulladékmennyiség és az ürítési gyakoriság alapján. Ennek során lehetőség szerint figyelembe veszi az ingatlanhasználó igényeit is.

(17) Amennyiben az átadásra kerülő hulladék mennyisége rendszeresen meghaladja az átvett gyűjtőedények űrtartalmát, akkor a közszolgáltató az ingatlanhasználó értesítésével egyidejűleg jogosult

a) a tényleges mennyiségű hulladéknak megfelelő űrtartalmú edényre cserélni az eredeti gyűjtőedényt,

b) megemelni a gyűjtésre átadott gyűjtőedények számát.

(18) A hulladék összetétele vagy mennyisége miatt háztartási hulladéknak nem minősülő (ide értve az építési tevékenységéből eredő építési és bontási hulladékokat is) hulladék elszállítására a szolgáltató – külön díjazás ellenében - eseti, vagy határozott, illetve határozatlan időre vonatkozó szerződést köthet. A szerződésben a szolgáltató a hulladék tárolására és elszállítására történő előkészítésével kapcsolatban különleges kikötéseket tehet. A szolgáltató e szolgáltatást kizárólag veszélyes hulladék elszállítására irányuló megrendelés esetén tagadhatja meg.


A közszolgáltatás szüneteltetése


13. §


(1) Az ingatlanhasználó igényelheti a szolgáltatótól a közszolgáltatás és a díjfizetési kötelezettség szüneteltetését, amennyiben az ingatlant 60 napot meghaladóan, megszakítás nélkül nem lakja, egyéb módon azt nem hasznosítja és az ingatlanban más részére sem biztosít lakhatást, vagy az ingatlan egyéb hasznosítását. Az ingatlanhasználó mentesül a díjfizetési kötelezettség alól, ha legalább 30 nappal a kívánt időpont előtt írásban kéri a szolgáltatótól a hulladékkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatás szüneteltetését távolléte idejére.

(2) Az ingatlanhasználó a szüneteltetés jogalapjának fennállását felhívásra közüzemi számlákkal vagy egyéb hitelt érdemlő módon köteles igazolni. A szüneteltetés iránti kérelmeket a közszolgáltató bírálja el.

(3) Ha a szüneteltetés során az (1) bekezdés szerinti feltételekben változás következik be, azt az ingatlanhasználó a közszolgáltatónak 15 napon belül írásban köteles bejelenteni.

(4) Folyamatos szüneteltetésre irányuló kérelem legfeljebb egy naptári évre vonatkozhat, a szolgáltatás szüneteltetésének meghosszabbítását a tárgyévet követő év január 15-ig az ingatlan használója írásban köteles kérni a szolgáltatótól. A szolgáltató a szünetelés meghosszabbítására vonatkozó kérelemnek akkor ad helyt, ha a kérelmező a bázis év teljes időszakát érintően legalább két – az ingatlanon korábban tényleges szolgáltatást nyújtó - közüzemi szolgáltató (amelyből az egyik áramszolgáltató) által kiállított a bázisév, nyitó és záró időszakára vonatkozó számlákkal vagy számlaegyenleggel (ami lehet gáz, víz és villanyszámla) igazolja, hogy az ingatlant a kedvezményezett időszakban senki nem használta. Igazolásra részszámla benyújtása nem alkalmas.

(5) A szüneteltetési kérelmet a közszolgáltató csak abban az esetben jogosult elfogadni, ha a kérelmezőnek hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjhátraléka nincs.

(6) Amennyiben a szüneteltetés ideje alatt az ingatlanról a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy – az ingatlanhasználó egyidejű értesítése mellett – a közszolgáltató a hulladékot köteles elszállítani, a hulladék mennyiségének megfelelő díj felszámítása mellett, amelyet az ingatlanhasználó meg kell térítenie a közszolgáltatónak.

(7) A szüneteltetés jogszerűtlen igénybevétele esetén a közszolgáltató jogosult a szüneteltetést a jogszerűtlen igénybevétel időpontjától kezdődően visszamenőleg megvonni, és intézkedni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj kamattal növelt pótlólagosan kiszámlázása érdekében, továbbá az ezzel kapcsolatban esetlegesen felmerült kárát érvényesíteni.



A hulladékkezelési közszolgáltatási díj fizetésének feltételei és szabályai


14. §

(1) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételéért a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (továbbiakban: Koordináló szerv) részére díjat fizet.

(2) A Koordináló szerv kezeli a közszolgáltatás keretében keletkező kintlévőségeket.

(3) A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlanhasználó a Koordináló szervnél panasszal élhet.


15. §


(1) Az ingatlanhasználó a teljesített közszolgáltatás alapján számított közszolgáltatási díjat negyedévente utólag köteles megfizetni a negyedév utolsó napján kiállított számla alapján, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül.

(2) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy részére a közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

(3) A közszolgáltató a számlázási gyakorlatában bekövetkező változásról az ingatlanhasználókat a változás bevezetését megelőzően legalább 30 nappal írásban és egyidejűleg honlapján tájékoztatja.

(4) A közszolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a közszolgáltató a Ptk-ban meghatározott mértékű késedelmi kamatot érvényesíthet.

(5) A 12. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendszeresített köztisztasági zsák közszolgáltatótól való megvásárlása egyidejűleg jelenti a hulladékmennyiség kezelési költségének megfizetését is.

(6) Az ingatlanhasználót terhelő hulladékkezelési közszolgáltatási díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.


16. §


Az önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjból díjkedvezményt nem biztosít.


A közterületek tisztántartása


17. §


(1) A közterületeken rendszeresen keletkező hulladékok gyűjtéséről, kezeléséről az önkormányzat a közszolgáltatón keresztül, külön szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.

(2) Az ingatlanhasználók közterület tisztántartásával, zöldterület ápolásával kapcsolatos kötelezettségei:

  1. az ingatlan előtti járdának (járda hiányában 1 méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv - maximum az épület 10 m-es körzetén belüli - területének gondozása, tisztántartása,
  2. az ingatlan előtti, melletti nyílt árok, áteresz és ennek műtárgyai tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása.

(3) Két szomszédos terület, épület közötti közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között 50-50 %-ban oszlik meg.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5) Az ingatlanhasználó a közterület tisztítása során összegyűjtött települési szilárd hulladékot köteles gyűjtőedényzetbe, vagy más gyűjtőeszközbe elhelyezni és elszállításáról gondoskodni.

(6) A közterületek tisztaságának elősegítése érdekében az utcai hulladékgyűjtők kihelyezéséről, ürítéséről, pótlásáról, karbantartásáról az önkormányzat gondoskodik.

(7) A gondozatlan járdaterület és a járdát környező területrész tisztántartását, hótól vagy jégtől való megtisztítását az önkormányzat az ingatlanhasználó költségére elvégeztetheti.

(8) Ha szállítmány fel- vagy lerakása közben a közterület szennyeződik, annak előidézője köteles azt a fel- vagy lerakás elvégzése után azonnal megtisztítani.


A hulladékok szállításának különös szabályai


18. §


(1) Az az ingatlanhasználó, aki az ingatlanán keletkező települési hulladékának elszállításáról, elhelyezéséről e rendelet 11. § -ában foglaltak szerint maga is gondoskodik, azt csak:

a) zárható konténer vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó, ideiglenes takarású leponyvázott konténerrel vagy az e feltételeket biztosító szállító járművel rendelkező, erre jogosult gazdálkodó szervezet, vállalkozás igénybevételével, vagy 3 m3 hulladékmennyiségig saját szervezésben, szóródás mentesen, lekötött zsákban (nem rendszeresített köztisztasági zsák), települési hulladék kísérő jegy igénybevétele mellett,

b) a közszolgáltatótól történő többletszolgáltatás megrendelésével (pl: alkalmi konténer rendelés),

c) közszolgáltató által szervezett lomtalanítás során, hirdetményben kijelölt helyre történő kihelyezéssel gondoskodhat.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt szállítás esetén a hulladék kísérő jegy a Varsányi Közös Önkormányzati Hivatalban, a kérelmező nevének és címének nyilvántartásba vétele mellett díjmentesen vehető át. A hulladék kísérő jegyet másra átruházni nem lehet, abból egyszerre 3 db vehető át, felhasználás esetén pótolható.


Lomtalanítás


19. §


(1) A lomhulladék gyűjtéséről, elszállításáról, hasznosításáról és ártalmatlanításáról a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében - külön díj felszámítása nélkül - gondoskodik.

(2)   A közszolgáltató az önkormányzatot a lomtalanítás végzését megelőző 15 nappal korábban a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján, illetve a közszolgáltató honlapján értesíti a lomtalanítás időpontjáról.

(3)   A közszolgáltatás keretében a közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagydarabos, lomhulladékot szállítja el.

(4)   Lomtalanítás keretében közterületre nem helyezhető ki:


a)    építési és bontási hulladék;

b)    gumiabroncs hulladék;

c)    gépjármű roncs, vagy termékként tovább nem használható jármű;

d)    az ipar, mezőgazdaság vagy szolgáltatási tevékenység során képződött hulladék;

e)    veszélyes hulladék;

f)    háztartásokban keletkező vegyes hulladék;

g)    elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag és fém;

h)    kerti biohulladék.

(5)   Az ingatlanhasználó a lomhulladékot elszállítás céljából az ingatlana előtti közterületre helyezheti ki a közszolgáltató által hirdetményben és az önkormányzat honlapján előzetesen megjelölt időpontban.

(6)   Az elszállítandó lomhulladékot a közterületen úgy kell elhelyezni, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a gyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, és ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.


Avar és kerti hulladék égetésének szabályai


20. §


(1) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakó helyen és telken szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

(2) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, állati vagy ipari eredetű hulladékot (pl. PVC, veszélyes hulladék).

(3) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen. A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(4) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, a tűz eloltható.

(5) Az égetést kizárólag pénteki napokon, szélcsendes időben, kellően száraz avar esetén szabad végezni.

(6) Tilos az égetés ünnepnapokon, az azt megelőző napon délután 16 óra után és a tűzgyújtási tilalom alatt.


III. FEJEZET


Vegyes, átmeneti és hatályba léptető rendelkezések


21. §


(1) E rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 9. § 2017. április 1-jén lép hatályba.

(3) Hatályát veszti a helyi hulladékgazdálkodásról, valamint a település köztisztaságának fenntartásáról szóló 5/2003.(XII.1.) önkormányzati rendelet.


22. §


E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.




Vizi Zoltán

polgármester

Dr. Kiss Tamás

jegyző


A rendelet kihirdetve:

Nógrádsipek, 2017. február 28.



Dr. Kiss Tamás

jegyző



Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!