nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Tereske Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (VII.17.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2013-07-18 - 2016-12-31
Tereske Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (VII.17.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás főbb szabályairól

Szerkesztés...

Tereske Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. (továbbiakban: Nvtv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel Magyarország Alaptörvényének 32. §. (1) bekezdés e.) pontjára, illetve Magyarország helyi önkormányzatairól szóló (továbbiakban: új Ötv.) 2011. évi CLXXXIX. tv. 109. § (4) bekezdésére – Tereske Község Önkormányzata vagyonával való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:



Általános rendelkezések

1. §


(1)A rendelet tárgyi és személyi hatálya kiterjed: Tereske Község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonába tartozó ingatlanokra, ingó dolgokra, vagyoni értékű jogosultságaira, társasági részesedéseire, valamint a forgalomképes követelések összességére (továbbiakban: önkormányzati vagyonra), illetve a tulajdonosi jogok gyakorlójára, a vagyon használójára.

(2)Területi hatálya kiterjed: Tereske község közigazgatási területére, illetve más önkormányzat közigazgatási területén lévő, de Tereske Község Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlanokra.

 (3) E rendelet alkalmazásában:

a)átlátható szervezet: az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott átlátható szervezet;

b)behajthatatlan követelés: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Számv. tv.) 3. § (4) bekezdés 10. pontjában meghatározott behajthatatlan követelés;

c)beruházás: a Számv. tv. 3. § (4) bekezdés 7. pontjában meghatározott beruházás;

d)felújítás: Számv. tv. 3. § (4) bekezdés 8. pontjában meghatározott felújítás.

e)karbantartás: Számv. tv. 3. § (4) bekezdés 9. pontjában meghatározott karbantartás.

f)         önkormányzati intézmény: az önkormányzat, ideértve az önkormányzat részvételével intézményfenntartó mikro-társulás által alapított és fenntartott költségvetési szerv;

g)vadászati jog: az a vagyoni értékű jog, amely a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. A vadászati joggal kapcsolatos jogok alatt a több személy tulajdonában lévő vadászterülethez kapcsolódó társult vadászati jog esetén az Önkormányzatot, mint tulajdonostársat megillető jogok értendőek;

h)vagyonkezelői jog: az új Ötv. 109. §-ában meghatározott vagyoni értékű jog értendő.



Az önkormányzati vagyon összetétele

2. §


(1)Az önkormányzati vagyon körét az Nvtv. 5. § (1)-(4) bekezdései határozzák meg.         A nemzeti vagyon alapvető rendeltetését az Nvtv. 7. § (1) bekezdése határozza meg.

(2)Önkormányzati törzsvagyon:

a)az Nvtv. 5.§. (3) bekezdésében meghatározottak szerinti forgalomképtelen vagyonelemek listáját az 1. sz. melléklet tartalmazza

b)e rendelet szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonelemek listáját a 2. melléklet tartalmazza /az a) és b) pont továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon/

c)e rendelet korlátozottan forgalomképes vagyonelemek tételes listáját a 3. melléklet tartalmazza /továbbiakban: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon/

(3)  Forgalomképtelen törzsvagyontárgyak:

a)a helyi közutak és műtárgyaik,

b)az Önkormányzat tulajdonában álló terek és parkok,

c)az Önkormányzat tulajdonában álló vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,

d)mindaz a vagyon, amit törvény az Önkormányzat kizárólagos tulajdonának nyilvánít,

e)mindaz a vagyon, melyet törvény vagy önkormányzati rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít

(4)  A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, a vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhetők meg, azokon osztott tulajdon nem létesíthető.

(5)  Önkormányzati üzleti vagyon a forgalomképes vagyon, amellyel az Önkormányzat vállalkozási tevékenységet folytathat, de kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztetheti.

(6)  Az Önkormányzat tulajdonába tarozó vagyonelemekről az új Ötv. 110. §-a szerinti nyilvántartást kell vezetni.

(7)  Ha az Önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg dönteni kell a vagyontárgy (2)-(3) bekezdés szerinti minősítéséről.

(8)  Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanvagyon tényleges állapotában, értékében bekövetkezett változást, annak bekövetkezésétől számított 60 napon belül az ingatlan-vagyonkataszteren át kell vezetni. A változás földhivatali ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetésről 60 napon belül – okirattal igazolva –a jegyző az önkormányzati hivatal útján gondoskodik.



Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemmé minősítés

3. §.


(1) Az Nvtv. 5.§. (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján Tereske Község Önkormányzatának Képviselő-testülete nemzetgazdasági szempontból kiemelt vagyonnak minősíti a kizárólagos tulajdonában álló 2.sz. melléklet szerinti ingatlanok.



Forgalomképtelen törzsvagyon

4. §


(1)A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére, osztott tulajdon létesítésére, megterhelésére, gazdasági társaságba vitelére kötött szerződés semmis.

(2)A forgalomképtelen vagyontárgyak egyéb módon (vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog, szolgalom, bérbeadás, közterület használati díj ellenében történő használatba adás, stb.) hasznosíthatók, a vagyonvesztést kizáró garanciák beépítésével.



Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

5. §


(1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgynak minősül az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját és a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló vagyontárgy.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak e rendeletben meghatározott feltételek szerint adhatók el, vagy adhatók vagyonkezelésbe.

(3)Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

a)a védett természeti terület és természeti emlék,

b)a muzeális gyűjtemény és muzeális emlék,

c)közművek,

d)közterületi műalkotások,

e)mindaz a vagyon, melyet törvény vagy a Képviselő-testület rendelettel annak nyilvánít.

f)         közüzemi szolgáltatást végző vállalkozások, társaságok használatában lévő, alaptevékenység ellátásához szükséges önkormányzati vagyon,

g)művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport- és egyéb intézmények használatában lévő önkormányzati vagyon,

h)a képviselő-testület és szervei, valamint hivatala elhelyezésére szolgáló középület és a hozzájuk tartozó földterületek

(4)Önkormányzati intézmény elhelyezését, működését szolgáló ingatlan vagy ingatlanrész kizárólag azt követően idegeníthető el, ha az intézmény működéséhez az ingatlan használata a Képviselő-testület döntése szerint szükségtelenné vált.

(5)Korlátozottan forgalomképes vagyon elidegenítése       a Képviselő-testület döntésétől függ. Ezen ingatlanok elidegenítéséhez a forgalomképességet akadályozó okokat meg kell szüntetni, a szükséges feltételeket teljesíteni kell.



Üzleti vagyon

6. §


(1)  Az 1-3. mellékletben fel nem sorolt, vagyonkataszter szerint nyilvántartott vagyontárgyak az Önkormányzat egyéb jellegű üzleti vagyonát alkotják, amelyek különösen:

a)beépítetlen belterületi földek (telkek, lakótelkek),

b)külterületi földek (szántó, gyep, kert, gyümölcsös, erdő),

c)részesedések gazdasági társaságban (üzletrész, részvény) és értékpapírok,

d)immateriális javak (nem anyagi jellegű eszközök: vásárolt vagy apportként szerzett  vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, stb.),

e)egyéb (előzőekben fel nem sorolt) vagyontárgyak.



II. Fejezet


A tulajdonosi jogok gyakorlása

7. §


(1)Az Önkormányzat tulajdonosi jogainak gyakorlása vonatkozásában az új Ötv. 106-110. §-ait kell alkalmazni.


(2)E rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek minősül az Önkormányzat tulajdonában álló dolog, vagy az Önkormányzatot illető vagyonelem tekintetében fennálló jog vagy kötelezettség megváltoztatása vagy megszüntetése. A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítsa, kiegészítése vagy megszüntetése esetén is alkalmazni kell.


(3)A tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát e rendeletben meghatározott feltételek szerint a polgármesterre és bizottságára átruházhatja.


(4)Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester a Képviselő-testület jóváhagyásával gondoskodik.



                        Vagyongazdálkodási hatáskörök

8. §


(1)A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)közép és hosszú távú vagyongazdálkodási terv megalkotása,

b)az önkormányzat tulajdonát képezvagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása vagy átminősítése,

c)ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítése,

d)gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történkijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése gazdasági   társaságokba,

e)hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

f)kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,

g)kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,

h)gazdasági és közhasznú társaság alapítása,

i)társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez való csatlakozás, hozzájárulás, társadalmi szervezetek és         alapítványok támogatása,

j)500 001,- Ft és ezen összeg feletti ingó vagyontárgy vásárlásának, értékesítésének jóváhagyása,

k)az éves költségvetés előterjesztésével egyidejűleg a vagyongazdálkodás irányelveinek meghatározása a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervvel összhangban.

l)    önkormányzati ingatlanvagyon szerzésének, értékesítésének véleményezése, ellenőrzése,

m)  biztosítási szerződések megkötésének véleményezése,

n)   ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának véleményezése,

o)   önkormányzati követelésről való lemondás a mindenkori költségvetési törvényben megállapított értékhatár felett, a behajthatatlan követelések törlésének jóváhagyása értékhatár nélkül.


  1. A polgármester jogosult:

a)a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – két évet meg nem haladó határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása,

b)a 500.000 Ft értékhatárig ingóvagyontárgy vásárlása, értékesítése, 

c)a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötése

d)bérleti szerződések megkötése,

e)biztosítási szerződések megkötése a bizottság véleménye alapján,

f)az átmenetileg használt pénzeszközök egy évnél rövidebb lejáratú lekötésére, tőkegarantált értékpapírba való befektetésére,

g)az Önkormányzat éves költségvetésében meghatározott - az önkormányzati vagyon értékét növelő fejlesztések, felújítások, beruházások – előirányzatainak felhasználására

h)társadalmi szervezetek és alapítványok támogatására a költségvetésben meghatározott keret mértékéig,

i)az önkormányzati vagyon értékének megállapításához szükséges értékbecslés beszerzésére.



A vagyongazdálkodással kapcsolatos döntések meghozatalának szabályai

9. §


(1)1 000 000 Ft feletti ingó és ingatlan vagyontárgy értékesítése– ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, hirdetmény nélküli eljárás keretében lehetséges, az Nvtv. 13-15. §-ai figyelembevételével természetes személy vagy átlátható szervezet részére.

(2)Ingatlan értékesítése esetén az elővásárlási jog gyakorlására jogosultak nyilatkozattételi jogát – értékhatártól függetlenül – biztosítani kell.

(3)1 000 000 Ft értékhatár felettivagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződéseket, a szerződés létrejöttét követő 15 napon belül a település honlapján közzé kell tenni. A közzétételről a jegyző gondoskodik.

(4)A vagyongazdálkodással kapcsolatos döntések meghozatala előtt széles körben tájékozódni kell a piaci viszonyokról és a számba vehető egyéb ajánlatokról.

(5)A vagyongazdálkodással kapcsolatos döntések meghozataláért felelős 7.§. szerinti jogosultak a lehető legnagyobb körültekintéssel, az Önkormányzat érdekeinek figyelembe vételével – fegyelmi és kártérítési felelősség mellett – kötelesek döntéseiket meghozni.

(6)Önkormányzati vagyont ingyenesen átruházni kizárólag a Nvtv-ben meghatározott esetekben és módon lehet.



Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

10. §


(1)A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.


(2)Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a)értékpapír esetén a névérték alapján,

b)ingatlan vagyon esetén: a várhatóan 1 millió forint nettó értéket meg nem haladó ingatlanok esetén a Hivatal indoklással alátámasztott értékelése is elegendő, a várhatóan1 millió forint nettó érték felett az érték megállapítására értékbecslőt kell igénybe venni. Az értékbecslés 6 hónapnál régebbi nem lehet.

c)ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára, ennek hiányában ingóforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján

d)a követelések esetében az egyedi értékelés kerül alkalmazásra, kivéve a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések értékvesztésének összege, ezen követelések az adósok együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással kerülnek meghatározásra; vagy a kisösszegű követeléseknél az értékvesztés összege, ezen követelések nyilvántartási értékének
% - os mértékében kerülhet meghatározásra,

e)örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

(3)Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll a (2) bekezdésben foglaltaknál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.

(4)A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén az értékesítést végző szerv köteles a teljes vagyontárgy értéke alapján meghatározott tulajdonosi jogok gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát külön megkérni.

(5)Az elővásárlási jog gyakorlásáról a vagyontárgy forgalmi értékétől függően e rendelet 7. §-ban meghatározott döntéshozó dönt

(6)Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.



Lemondás követelésről, követelések elengedése

11. §


(1)  Az Önkormányzat követeléséről részben vagy egészben csak a következő esetekben lehet lemondani:

a)csődegyezségi megállapodásban,

b)bírói egyezség keretében,

c)felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által adott nyilatkozat alapján a várhatóan nem térül meg,

d)végrehajtási eljárás során, ha nem, vagy csak részben térül meg,

e)ha igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

f)kötelezettje nem lelhető fel, s ez a dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított,

g)peren kívüli megegyezés során,

h)a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetében.



A felajánlott vagyon elfogadása

12. §


(1)Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondást megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére és ismert terhei nem érik el a felajánlott vagyon forgalmi értékét.


(2)Az önkormányzatnak ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a Képviselő-testület jóváhagyására.



Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

13. §


(1)Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes vagyonnal vállalkozás az Nvtv. szabályainak figyelembevételével végezhető.

(2)Az üzleti vagyon hasznosításához szükséges intézkedések megtétele – a Képviselő-testület döntésének megfelelően – a vagyon kezelőjének feladata.

(3)A vállalkozásba adott vagyonnal a legnagyobb jövedelmet biztosító és vagyongyarapodással járó módon kell gazdálkodni.

(4)Önkormányzati vagyon vállalkozásba csak részletes, előzetes gazdasági számítások végzése után fektethető.


14. §


(1)Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre e rendelet szabályait a mindenkor hatályos jogszabályok figyelembevételével kell alkalmazni. Az induló bérleti díjat, a megállapítható kedvezmények mértékét az Önkormányzat évente a vagyongazdálkodás irányelveinek meghatározásakor kell megállapítani.

(2)Az Önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlanok hasznosítására természetes személlyel vagy átlátható szervezettel hasznosítási szerződést köthet. A hasznosítási szerződésben meg kell határozni:

a)az átadás időtartamát,

b)a minimálisan fizetendő bérleti díjat, annak évente történő változtatásának módszerét,

c) a hasznosítótól elvált felújítási és karbantartási igényt,

d) az ingatlanban folytatható tevékenységet.

(3)Az Önkormányzat tulajdonát képező, de nem kizárólagos önkormányzati tulajdonként nyilvántartott földterületeket természetes személy vagy átlátható szervezet számára nem mezőgazdasági célra is bérbe lehet adni. A szerződésben meg kell határozni a jogviszony időtartamát, a fizetendő bérleti díjat, az ingatlanon végezhető tevékenységet, és hogy a területen építmény nem építhető.

(4)Önkormányzati külterületi mezőgazdasági ingatlanok mezőgazdasági művelés céljára haszonbérlet, bérlet, földcsere, elidegenítés útján hasznosíthatók. A termőföld besorolású ingatlanokra haszonbérleti, a nem termőföld besorolású ingatlanokra bérleti szerződést lehet kötni határozott időre, legfeljebb 5 évi időtartamra. Haszonbérleti vagy bérleti jogviszony esetén évelő növényzetet, ültetvényt csak a tulajdonos előzetes hozzájárulásával lehet telepíteni.

(5)Erdő művelési ágú földrészlettel kapcsolatban az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető vadászati joggal kapcsolatos jogokat az Önkormányzat nevében a polgármester gyakorolja.

(6) Földcsere-szerződés előtt a cserélendő ingatlanok forgalmi értékének meghatározására a 9. §-ban foglaltakat alkalmazni kell. A szerződés előkészítésével kapcsolatos költségek viselésében a feleknek megállapodást kell kötniük, ennek hiányában a költségeket a felek 50-50 %-os arányban viselik.



Vagyonkezelő szervek

15. §


(1)Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az alapító okiratában meghatározott feladatellátását szolgáló vagyon tekintetében az Önkormányzat által irányított költségvetési szervek (önkormányzati hivatal).

(2)Egyéb – elsősorban közműjellegű hálózatok és védőterületei - önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával – kivéve az önkormányzati törvény szerinti „kijelölés” esetét – a közfeladat ellátásáról rendelkező ágazati törvény, ha olyan nincs, akkor az Áht. részletes szabályai szerint, vagyonkezelési szerződés megkötésével történik.

(3)A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények és e rendelet keretei között gazdálkodik. Az önkormányzat vagyonkezelő szervei kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni, biztosítani, közterheit viselni, üzemeltetni, a rendes gazdálkodás szabályai kezelni és gyarapítani.

(4)A vagyonkezelő jogosult az Önkormányzat tulajdonosi jogai gyakorlását érintő döntések előkészítésére és végrehajtására, az önkormányzati feladatellátás során átmenetileg nélkülözhető vagyon hasznosítására.

(5)A vagyonkezelők a vagyonkezelési feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.



A vagyonkezelői jog ellenértéke, a jogok gyakorlása

16. §


(1)Az Önkormányzat a 14. § (1) bekezdés szerinti vagyonkezelők részére a vagyonkezelői jogot ingyenesen, a (2) bekezdés szerinti vagyonkezelők részére térítés ellenében biztosítja.

(2)A vagyonkezelő a működéséhez szükséges, a számvitel szabályai szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz, készlet (műszaki berendezés, gép, felszerelés, stb.) megvásárlására – ingatlan kivételével – adás-vételiszerződést köthet. A szerződés megkötésével a dolog – az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján – a költségvetési szerv vagyonkezelésébe kerül.

(3)A vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai, terhelik a kötelezettségei, azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, használati joggal, szolgalommal vagy más dologi joggal nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.

(4)A vagyont a hatályos számviteli jogszabályoknak megfelelően, elkülönítve az önkormányzati Hivatal tartja nyilván, teljesíti az előírt könyvvezetési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettséget.

(5)A Hivatal – az értékhatártól függő hatáskörrel rendelkező előzetes hozzájárulásával -  a többi költségvetési szervvel együttműködve gondoskodik a vagyon karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátásáról, a feladatellátás során  feleslegessé vált önkormányzati vagyon elidegenítésről.


17. §


(1)A feladatellátás átadását célzó döntést megelőzően  vagyonértékelést és elemzést kell készíteni, melyben – az eljárást megelőzően elkészített vagyonértékelés megállapításaira alapozva – értékelni kell a célt szolgáló vagyon állapotát, alkalmasságát, működtetési, várható felújítási és fejlesztési költségeit, s mindezeknek az önkormányzati költségvetésre gyakorolt hatását is.

(2)Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról – az Önkormányzat közfeladatainak sérelme nélkül – e rendelet és más jogszabályok, valamint a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerinti gondoskodik. Vagyonkezelő a vagyonkezelési jogát más szervre nem ruházhatja át, a vagyontárgyat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg.

(3)A vagyonkezelési szerződésnek – figyelemmel az önkormányzati közfeladatra és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére – tartalmaznia kell:

a)   a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátandó egyéb tevékenységeket, valamint

b)   a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,

c)   a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó vagyon megjelölését,

d)   a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,

e)   a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve kijelölés esetén az ingyenesség tényét,

f)   a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

g)   az önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

h)   a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,

i)    a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

j)    a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,

k)   a vagyonkezelési szerződés időtartamát.

(4)  A vagyonkezelői jog megszűnik:

a)   határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,

b)   határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával, 6 hónapos felmondási idővel,

c)   rendkívüli felmondással, 2 hónapos felmondási idővel,

d)   az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével,

e)   a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével, valamint

f)   a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén.

(5)  Az Önkormányzat a határozatlan idejű, illetve határozott idejű vagyonkezelési szerződését rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha

a)   a vagyonkezelő  kötelezettségét az önkormányzati költségvetési és vagyongazdálkodási érdekeket hátrányosan érintő módon megszegi,

b)   a vagyonkezelő, az ellene a szerződéskötés előtt megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy nem tájékoztatja, illetőleg a vagyonkezelő ellen a vagyonkezelési szerződés tartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul,

c)   a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.

(6)Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a kezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati feladatot nem látja el, vagy a vagyonban kárt okoz.



A vagyonkezelői jog ellenőrzésének szabályai

18. §


(1)Az ellenőrzés feladata a vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének ellenőrzése, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(2)A vagyonkezelő az ellenőrzés érdekében köteles minden közérdekből nyilvános adat, valamint az információs és önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő, az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adatszolgáltatásra és okirat bemutatására. Az ellenőrzésre egyebekben a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok az irányadók.


Záró rendelkezések

19. §


Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Tereske Községi Önkormányzat képviselő-testületének az önkormányzat vagyonról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2004 (XI. 08.) önkormányzati rendelete.

E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését megelőzően megkötött, egyes vagyontárgyak hasznosításáról szóló szerződésekre nem kell alkalmazni.


Tereske, 2013. július 16.




            Urbán Pál                                                                 Dudás György

          polgármester                                                                   jegyző





Záradék:


Kihirdetve:


Tereske, 2013. július 17.



                                                                                              Dudás György

                                                                                                    jegyző



Csatolmányok

Megnevezés méret
9/2013 (VII. 16.) sz. önkormányzati rendelet 1.sz. melléklete
28 KB
9/2013 (VII. 16.) sz. önkormányzati rendelet 2.sz. melléklete
25 KB
9/2013 (VII. 16.) sz. önkormányzati rendelet 3.sz. melléklete
25.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!