nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2018 (XII.20.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-02-01 -tól
Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2018 (XII.20.) önkormányzati rendelete
Dunaföldvár Város Helyi Építési Szabályzatáról

Dunaföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. CLXXXIX. Törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, Országos Atomenergia Hivatal, Baranya Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály, Baranya Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztály, Tolna Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal Megyei Főépítész, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Tolna Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Közlekedési és Útügyi Osztály, Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatala Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Tolna Megyei Szakaszmérnöksége, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Tolna Megyei Rendőr-Főkapitányság Rendészeti Ig. Közlekedésrendészeti Osztály, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Hajózási Hatósági Főosztály, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Légiközlekedési Hatóság, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedésért Felelős Helyettes Államtitkárság véleményének kikérésével a város közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelmények, jogok és kötelezettségek megállapítására a következőket rendeli el:


1.Általános szabályok

1.§ (1) A Rendelet hatálya Dunaföldvár Város közigazgatási területére, az ott lévő ingatlanok, építmények, épületek, nyomvonalas létesítmények tulajdonosaira, bérlőire, használóira terjed ki.

  1. A Rendelet hatálya alá tartozó területen belül területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni – a Rendelet és a tárgykör szerint érintett jogszabályok megtartása mellett a 1.- 3. sz. mellékletekben foglaltak - betartásával lehet.
  2. A Rendelet alapját képező tárgykör szerinti jogszabályok megváltozása esetén a megváltozott tartalmú jogszabályt kell figyelembe venni a jogalkalmazás során. 
  3. A Rendelet 3. sz. mellékletének (Szabályozási terv, továbbiakban: SzT) elemei – kivéve az alábbi javasolt és tájékoztató elemeket - a vonatkozó jogszabály szerint előírt módosítási eljárás során változtatható.
  1. Javasolt elemek:
  1. tervezett belterület határa
  2. tervezett telekhatár
  3. tervezett útburkolat irányadó széle
  4. közterületen belül kialakult/tervezett gépjármű forgalomra alkalmas felület lehatárolása,
  5. közforgalmú parkoló irányadó férőhelye,
  6. közterületen belül javasolt útburkolat irányadó nyomvonala,
  7. javasolt magánút irányadó nyomvonala
  1. Tájékoztató elemek:
  1. a Városképi szempontból meghatározó jelentőségű terület határa
  2. a régészeti lelőhelyek lehatárolásának, helyrajzi számának változása (pontosítása),
  3. a telekalakítással járó telekhatár és helyrajzi számok változása esetén

2. Fogalom meghatározások

2. § (1) Új építési telek: a telekalakítás darabszám növekedést eredményez.

(2) Új fejlesztési terület: új utcanyitás, vagy legalább 4 új építési telket adó úthosszabbítás történik, ahol a tömb vagy telekcsoport beépítettsége nem éri el a - tömb vagy telekcsoport egészére vetített - 10%-ot.

  1.  Belső építési telek: a telektömb belsejében lévő, csak magánútról megközelíthető építési telek.
  2.  AZ SzT-n lehatárolt városszerkezeti egységek
  1. a „Városközpont” területe,
  2. A „Kálvária domb” területe.
  1. Építési határvonal: a telek előkertjét, oldalkertjét és hátsókertjét meghatározó elméleti vonal.
  2. Építési hely: az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt beépíthető területrésze, amelyen belül bárhol – a védőtávolságok és más jogszabályi előírások megtartásával, vagy azon belül a szabályozási terven jelölt beépíthető területrészen – az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület (épületek) elhelyezhető (elhelyezhetők).


3. A közterület alakítására vonatkozó előírások

3. § (1) Közterületet alakítani – az OTÉK, és Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének vonatkozó önkormányzati rendelete) figyelembe vételével - az SzT-n jelöltek szerint lehet.

(2) A közúti közlekedés célját szolgáló építési területek tervezett szélességét az SzT szerint kell kialakítani (szabályozási vonal, szabályozási szélesség).

(3) Az újonnan kialakítandó – nyomvonalában, területében – módosuló, rekonstrukciós átépítéssel érintett közutak (magánutak) engedélyezési tervének tartalmaznia kell mindazon infrastrukturális elemeket (pl. közművek, járdaburkolatok, zöldsáv), melyek az SZT szerint lehatárolt szabályozási szélességen belül kialakítandók.

(4) A fenti építési területek ütemezve is kialakíthatók, de

  1. Az első ütemben kialakítandó építési területet úgy kell méretezni, hogy biztosítható legyen valamennyi tervezett közműlétesítmény elhelyezése, a csapadékvíz elvezetése, a szabályos közlekedési rend kialakítása,
  2. A tervezett úttal határos építési telken belül az előkerti építési határvonalat az út számára véglegesen kialakítandó építési területének határvonalától, azaz a tervezett szabályozási vonaltól mérve kell meghatározni és az út területéhez tartozó telekrész nem vehető figyelembe a beépítettség számításánál.
  1. Az SzT szerinti közterületek határvonalai telekalakítási eljárás keretében pontosíthatók, amennyiben:
  1. A tervezett utak SzT szerinti szélessége a pontosítás után is biztosítható,
  2. A korrekcióval az illetékes szakhatóságok is egyetértenek
  1. Közterületen – a vonatkozó jogszabály és Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének vonatkozó önkormányzati rendelete előírásainak betartásával – az alábbi építmények helyezhetők el:
  1. Legfeljebb 16m2 alapterületű autóbusz-váró helyiség, vagy –tető,
  2. Legfeljebb 6m2 alapterületű, térelemes, önálló alapszerkezet nélküli árusító pavilon. A pavilont a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembe vételével, valamint a közterület tisztántarthatóságának biztosításával kell elhelyezni. Egy-egy közterületi szakaszon azonos formájú, anyagú és színű pavilon helyezhető el.
  1. Az alábbiakban felsorolt építmények az SzT szerinti „Zkk” és „Zkp” jelű zöldterületeken, valamint a közlekedési területek „zöldfelületként” kialakítandó részein belül,
  1. Nyilvános WC épületek,
  2. Telefonfülkék,
  3. Közműépítmények (szivattyú-; trafóházak, átemelők, nyomás-csökkentők, telefon alközpontok stb). Ezek építménymagassága: max. 3,5m lehet.
  4. Köztárgyak
  5. Terepszint alatti építmények - max. 3,5m építménymagasságú – felépítményei

helyezhetők el.



4. Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások


4. § (1) A kulturális örökség fogalomkörébe tartozó nyilvántartott és védett régészeti lelőhelyekre, valamint a műemléki védelem alatt álló építményekre és műemléki környezetükre vonatkozó előírásokat a vonatkozó jogszabályok és Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének vonatkozó önkormányzati rendelete tartalmazza.

(2) A város sajátos településképének - ezen belül az SzT-n lehatárolt a „településképi szempontból meghatározó területek”, valamint a helyi művi értékek - védelmére vonatkozó előírásait Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének vonatkozó önkormányzati rendelete tartalmazza.


5. A táj és természeti környezet védelmére vonatkozó előírások


          5. § (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek a (2)- (3) bekezdésben foglaltak.

(2) Védett természeti területek, amelyek használata során a természetvédelmi terület kezelési tervében foglaltakat maradéktalanul be kell tartani:

  1. A NATURA 2000-hálózat területei:
  1. A meglévő természeti állapotok megőrzése, fenntartása - az országos jelentőséget túllépve - európai jelentőségű.
  2. A NATURA 2000 hálózattal érintett területekre vonatkozó előírásokat a vonatkozó jogszabály írja elő
  1. Dél- Mezőföld Tájvédelmi Körzeti Körzeten belül fokozottan védett területen belül a természetvédelmi kezelés és a természetvédelmi hatósággal egyeztetett élet-és vagyonvédelmi beavatkozás végezhető.
  2. Országosan védett természetvédelmi területek:
  1. lápok
  2. Földvárak.

(3)A természeti területek:

  1. A természeti területek vonatkozó jogszabály szerinti használata és fejlesztése során a történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítások figyelembe vételével kell biztosítani a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszerek, és egyedi tájértékek megóvását.
  2. A gyepterületek – vonatkozó jogszabály szerinti - szakszerű fenntartását biztosítani kell első sorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, valamint a vegyi anyagok mérsékelt, természetkímélő használatával.
  3. Mocsaras területek- vizes élőhelyek:
  1. A vizes élőhelyek természetes növényállományát meg kell őrizni és védeni kell a terület ökológiai és látványértékeit.
  2. Vízfolyások és tavak természetes, és természetközeli állapotú partjait a vizes élőhelyek védelme érdekében meg kell őrizni.
  1. Vízfelületek:
    1. A halastavak és egyéb vízfelület vizének természetes tisztaságát, ökológiai rendszerének stabilitását védeni kell. Bármilyen vegyi, vagy egyéb szennyező anyag vízbe nem juthat. A partvonal mentén hulladék nem rakható le – akár még átmenetileg sem.
    2. A tavak környezetében a jelenlegitől eltérő típusú hasznosítás esetében csak a táj - és környezetkímélő megoldás engedhető meg.
      1. A természeti területeken történő gazdálkodás - mező-erdő-nád-hal-vadgazdálkodás során - biztosítani kell a fenntartó használatot, ami magában foglalja a tartamosságot, a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét.


6. Környezetvédelmi előírások

6. § (1)  A környezetvédelmi előírások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

(2) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(3) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint .

(4) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a - Rendelet 12.§-ban leírt – közművesítés feltételeinek teljesítése.

(5) A vízfolyásba csapadékvizet bevezetni a vonatkozó jogszabályok alapján lehet.

(6) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell a vonatkozó jogszabály szerint.

(7) A vizek és közcélú vizi létesítmények karbantartás során a vonatkozó jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.

(8) A település fejlesztése során – a vonatkozó jogszabálynak megfelelően - előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

7. Környezetterhelési határértékek

7. § (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

  1. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
  2. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
  3. Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
  4. Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabály szerinti határértékeket.

8. Speciális eljárási szabályok

8. § (1) Haszonállattartó építmény az egyházi épületek, temetők, bölcsődék, óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények, közétkeztetési intézmények, élelmiszer üzletek és üzemek, vendéglátó egységek, sportlétesítmények telepítési távolsága legalább 50 m.

  1. Új pince nem létesíthető a közterületek alá terjeszkedően.


9. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

9. § (1) A területfelhasználás és építési tevékenység szempontjából veszélyeztetettek az alábbi – SzT-n lehatárolt – térségi övezetek

  1. Országos ökológiai hálózat (Magterület, ökológiai folyosó)
  2. Országos vízminőség-védelmi terület
  3. Nagyvízi meder övezete
  4. Földtani veszélyforrás területe
  1. A fenti térségi övezetekkel érintett területeken területet felhasználni, építési tevékenységet folytatni a Rendeletben leírtakon túl a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet.
  2. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek felsorolását és a rájuk vonatkozó előírásokat a Rendelet 5. § -ban leírtak tartalmazzák.



10. Közművesítés és elektronikus hírközlés


10.§ (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:

  1. Közforgalmú út esetén

aa)a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,

ab)a csapadékvizek elvezetéséről,

  ac) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről gondoskodni kell.


  1. magán út esetén (közforgalomnak megnyitott és meg nem nyitott esetben)

ba) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni,

bb)a csapadékvíz elvezetését ki kell építeni,

bc)beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni.

(4)A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

a)a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

b)az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,

(5)A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

a) 10 m-t meghaladó, 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali fasor,

 b) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcában kétoldali fasor telepítési igényét kell figyelembe venni,

 c) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.


                                                   11. Közművesítés mértéke

11. § Új építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

  1. a beépítésre szánt területen biztosított:

aa) a teljes közműellátás,

ab) jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

ac) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,

  1. a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra alkalmas építmény esetén biztosítható:

ba) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,

bb) a közüzemű villamosenergia-ellátás,

bc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,

  1. a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.

12. Vízellátás

12.§ (1)  Teljes közműellátást igénylő beépítésre szánt területen új vízhálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.

  1. Kijelölt hidrogeológiai védőterülettel nem rendelkező kút körül 10 m-es sugarú körterületet belső védőidomként kell kezelni.


13. Szennyvízelvezetés

13.§ (1) A vízbázis, a felszín alatti vizek védelme érdekében sem a szennyvizet, sem a tisztított szennyvizet közvetlenül nem lehet a talajba szikkasztani a település teljes területén.

(2)A szennyvízelvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetés építhető.

(3)A beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

  1. a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.
  2. a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
    1. ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani)
    2. ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
    3. a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,
    4. a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,

(4)Ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást.

(5)Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

(6)A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:

  1. védelem nélkül 150 m
  2. bűzzárral ellátva 20 m
  3. hatásvizsgálat alapján megállapított mérettel

a védőtávolságon belül elhelyezni csak azt lehet, amelyet a környezeti hatásvizsgálat megenged.

14. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés

14.§ (1) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni. A földhivatali nyilvántartás csak vízjogi engedély alapján módosítható.

(2)Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a középmeder állástól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A középmeder állás kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.

(3)A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni.

(4)Ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m2 burkolt felület után min.1 m3 helyi záportározó térfogatot kell kialakítani (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetője nem kéri) és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve lehet, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.

(5)A záportározót egyéb vízgazdálkodási célra (locsolóvíz tárolóként) hasznosítani nem lehet. Vízgazdálkodási célú víztárolóként külön tároló létesítendő.

(6)A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

  1. a kocsi behajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet,
  2. a vízszállítás akadálymentes legyen.

(7)A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

15. Árvízvédelem

15.§ (1) Hullámtérben, nagyvízi meder területére csak az arra vonatkozó előírásokban megengedett területhasznosítás valósítható meg, attól eltérő új területhasznosítás nem jelölhető ki.

(2)A hullámtéri, nagyvízi meder területére vonatkozó jogszabályban megengedett hasznosítástól eltérő új hasznosítás, építési tevékenység csak akkor lehetséges:

  1. ha az árvíz elleni védelem már kiépült, illetve megoldott
  2. az árvízi védelem kiépítése, kialakítása az illetékes hatóságokkal engedélyezett módon történt
  3. a terület mentetté vált és annak a szükséges átminősítése is megtörtént.
  4. új útépítés esetén annak műszaki kialakításakor a víz akadálymentes terülését, áramlását biztosítani kell.
  5. töltésen út akkor építhető, ha a töltés az út terhelésére méretezett.

16. Villamos energia ellátás

16.§(1)Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.

(2)Beépítésre nem szánt területen –erdőterület kivételével- egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

  1. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
  2. Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az, nem igényel erdőirtást, ha erdőirtás igénye merülne fel a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.

(3)Új villamosenergia ingatlan-bekötést az egész településen már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.


17. Földgázellátás

17.§ Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

18. Vezetékes elektronikus hírközlés

18.§ (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének - a településkép védelméről szóló  önkormányzati rendelete  szerint folytatható.

(2)Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

19. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés

19.§ Vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének - a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelete rögzíti.

20. A belterületi határ megállapítása

20.§ (1) A város - SzT –n feltüntetett, tervezett - belterületét alakítani a tényleges területfelhasználás szándékának belterületbe csatolásról szóló képviselő-testületi határozattal történő megerősítését, valamint a belterületbe vonáshoz szükséges földhivatali eljárás lefolytatását követően lehet.

(2)Az SzT beépítésre szánt területei – a tervezett belterületi határtól függetlenül, az (1) bekezdésben foglaltak szerint belterületbe vonhatók.

(3)A fenti területek belterületbe történő vonása - a konkrét fejlesztési igényeknek megfelelően – szakaszosan, az SzT módosítása nélkül is végrehajthatók.

21. Az építésügyi engedélyezési eljárás sajátos rendelkezései

21.§ (1) A jelen Rendeletben foglaltak, valamint az SzT-ben feltüntetett kötelező szabályozási elemek kötelező érvényűek, attól eltérni a vonatkozó jogszabály szerinti módosítási eljárás keretében lehet,

(2) A jelen Rendelet hatálybalépése előtt épült és a jelen rendelettel előírt építési övezeti, vagy övezeti előírásoknak nem megfelelő épületek bővítése, átalakítása, korszerűsítése esetében jelen Rendeletet az alábbiak szerint kell alkalmazni:

a) Jelen rendelet előírásainak megfelelően - vízszintes irányban bővíthetők abban az esetben, ha:

aa)a bővítés az építési helyen belül történik,

ab)az építési telek beépítettsége kisebb a jelen Rendelet által megengedettnél és a bővítés után sem haladja meg a max. beépíthetőséget.

b) Jelen rendelet előírásainak megfelelően - függőleges irányban bővíthetők abban az esetben, ha a bővítés nem haladja meg a - jelen Rendelet - által megengedett beépítési magasságot,

c) Az SzT szerint lehatárolt építési övezetek azon építési telkei, melyek megfelelnek a jelen Rendelet hatálybalépése előtt az akkor hatályos előírásoknak, akkor is beépíthetők jelen Rendelet által előírt építési övezeti előírások szerint, ha a telekterületük nem felel meg jelen Rendelet által előírtaknak.

d) Lakó és településközpont vegyes területek építési övezeteiben - a kialakult beépítés fenntarthatósága érdekében - a kialakult, a vonatkozó jogszabály előírásainál kisebb oldalkerti és telepítési távolságok megtarthatók, újjáépíthetők az eredeti épületkontúrján belül, azonos építménymagassággal.

(3) Ásványvagyon gazdálkodási követelmények:

  1. A rendezési terv kivitelezéséhez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.
  2. Az egykori bánya-, és feltöltött területek beépítését talajmechanikai, geotechnikai szakvéleményre kell alapozni.
  3. A 8608, 8612, 8618 hrsz-ú terület az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásban szereplő, megkutatott homok nyersanyag készlettel rendelkezik, ezért a tervezett ipari park ezen ingatlanjait érintő építési engedélyezési eljárásokba be kell vonni az illetékes szakhatóságot.

(4)Az SzT-n – „Fm”- jellel jelölt potenciális felszínmozgás veszéllyel érintett telkeken új építmény létesítése, meglévők bővítése, átalakítása esetén az építési engedélyezési tervek földtani megalapozásaként – geotechnikai, mérnökföldtani szakértő által készített - geotechnikai, mérnökgeológiai szakvéleményt kell készítni. A szakvélemény – építéssel kapcsolatos – feltételeit, kijelölt védőtávolságait, az építészeti tervnél figyelembe kell venni.

(5)A 300m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított földalatti térségek létesítésére, használatba vételére és megsemmisítésére irányuló építéshatósági eljárásokba a vonatkozó törvény értelmében az illetékes szakhatóságot be kell vonni, amennyiben a tárolótér felett természetes kőzetréteg található és a tárolótér nem szerves része a földfelszín feletti építményeknek.

(6)A 15º-nál meredekebb dőlésű vagy 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott kőzetfal-partfallal, bevágással, mélyutakkal, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.

(7)Új fejlesztési területek beépítésének feltétele, hogy a felszíni vizek eróziómentes és akadálytalan elvezetése megoldott legyen

(8)Az SzT-n lehatárolt mély fekvésű területeken építményt elhelyezni, beleértve a térszín alattiakat is – az építés feltételeit tisztázó, a talajvíz várható szintjét is figyelembe vevő – talajmechanikai szakvélemény alapján lehet.

(9)A beépítésre szánt területeken belül:

  1. ha a szabályozási vonal meglévő - nem lakófunkciójú - épületen halad keresztül, a meglévő építmény biztonságos használatához szükséges építési-szerelési munkálatok végezhetők,
  2. a szabályozási vonallal érintett meglévő lakóépület felújítható, bővíthető. A bővített épületrész közlekedési célú közterületbe és a tervezett szabályozási vonaltól mért előkertbe nem eshet,
  3. amennyiben a meglévő épületet, lakóépületet elbontják, úgy a szabályozási vonaltól mért előkerti méretet figyelembe véve kell az építési helyet (a közterület felé eső építési határvonalát) meghatározni.

(10)A fenti (11) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt esetekben, vagy ha a tervezett szabályozási vonal nem érint meglévő épületet, akkor az építési engedély feltétele, hogy a telek rendezett legyen.

(11) Az SZT –n jelölt honvédelmi terület 1000m-es védőtávolságán belül 30m-nél magasabb építmény nem létesíthető. Az 1000 m-en túli területeken 30m-nél magasabb építmény az illetékes HM szakhatósági szerve hozzájárulásával létesíthető.

22. Telekalakítás

22.§ Telket alakítani úgy lehet, hogy a telekalakítással érintett telkek a telekalakítást követően megfeleljenek - vagy nem megfelelőség esetén a korábbinál jobb helyzetbe kerüljenek - a vonatkozó és a Rendelet 1. és 2. sz. mellékletében leírtaknak.

23. Építmények elhelyezése, kialakítása

23.§ (1)Építményeket elhelyezni a vonatkozó jogszabály figyelembe vételével lehet.

(2)Azon építési telkek esetében, ahol feltüntetésre kerültek az elő-, oldal, vagy hátsókerti építési határvonalak, azaz ezzel meghatározásra került az építési hely lehatárolása, ott ezeket a határvonalakat kell figyelembe venni még akkor is, ha a tömb egészére, vagy az érintet utcaszakaszra vonatkozóan ettől eltérő általános előírás is szerepel. 

(3)Az előkert mélysége: 5,0m. Az ettől eltérő értékeket az SzT jelöli az alábbiak szerint:

  1. az építési övezeti jel alatt közvetlenül, mely jelenti, hogy a tömb minden határoló útjára értendő a feltüntetett - „EK” jelű – számadat,
  2. a tömb egy-egy határoló útjára – vagy annak egy töréspontig tartó szakaszára - illesztetve, mely jelenti, hogy a tömb konkrét határoló útjára (szakaszára) értendő a feltüntetett - „EK” jelű – számadat, még akkor is, ha a tömb egészére ettől eltérő általános előírás is szerepel.

 (4)A hátsókert mélysége: nem lehet kisebb 3 m-nél. Az ettől eltérő értékeket az SzT jelöli az alábbiak szerint:

  1. az eltérő értéket az SzT „HK” jelű számadattal jelöli az építési övezeti jel alatt közvetlenül, mely a tömbben lévő építési telkek mindegyikére vonatkozik,
  2. amennyiben a tömbön belül feltüntetésre kerül az építési határvonal, a hátsókert kialakításánál azt kell figyelembe venni, még akkor is, ha a tömb egészére ettől eltérő általános előírás is szerepel.

(5)Zárt sorú beépítési mód esetén a telekhatáron létesített homlokzaton a vonatkozó jogszabály szerinti nyílást, szellőzőt kialakítani az épület utcafronti homlokzati síkjától mért 8 m-es szakaszon túl lehet.

(6)A beépítetlen vagy a csak a vonatkozó jogszabály szerint definiált melléképítmény(eket) tartalmazó építési telken, az övezeti előírások szerint definiált építési helyen belül a vonatkozó jogszabály szerint definiált főépítményt elhelyezni úgy lehet, hogy az építési vonal az előkert által definiált építési határvonaltól számított 5m-mély területsávba kerül.

(7)Az SzT-n jelölt beültetési kötelezettségű területsávban – a használatba vételi engedélyt illetve a használatbavételi bejelentést megelőzően - ki kell alakítani.  

(8)Közterületen építményt elhelyezni jelen Rendelet 3. §. -ban leírtak szerint lehet.

(9)Az egyes terület-felhasználási egységeken belül, terepszint alatt elhelyezhető:

  1. önálló pince,
  2. jármű-; és egyéb tároló,
  3. közmű becsatlakozás építménye.

(10)Az építési telkek területének – az övezeti előírásokban %-ban – meghatározott hányadát zöldfelületként kell kialakítani, melynél a terepszint alatti építmények feletti zöldfelület csak 50%-ban vehető számításba.

(11)A terepszint alatti építmény

  1. Csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,
  2. Terepszint fölé emelkedő alapterülete nem haladhatja meg jelen HÉSZ szerinti - építési övezetekre (övezetekre) vonatkozó - max. beépíthetőséget.

(12)Terepszint alatti építmény építési helyen kívül is létesíthető, ahol

  1. Nem gátolják régészeti, hidrogeológiai, mérnökgeológiai vagy egyéb geotechnikai adottságok,
  2. Nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.

24. Járművek elhelyezése

24.§ Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges – a vonatkozó jogszabály és önkormányzati rendelet szerint előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét biztosítani kell.


25. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

25.§ (1)A vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó üzemek: Normbenz Magyarország Kft. Dunaföldvár kikötő és tároló telep, Messer Hungarogáz Kft. dunaföldvári palacktöltő telep, Pannónia Bio Zrt. dunaföldvári gyártó üzem.   

(2)Dunaföldvártól D-i irányban 22 km-re helyezkedik el a Paksi Atomerőmű. Az atomerőmű 33 km-es környezetében mintavevő és távérzékelő állomások helyezkednek el.

(3) A településrendezési tervezéshez a vonatkozó (105/2003/EK irányelvvel módosított 96/82/EK Seveso II. irányelv 12. cikkével összhangban készült) iránymutatást kell figyelembe venni.   


26. A beépítésre szánt építési övezetek előírásai

26.§ (1) Az építési övezetekben újonnan kialakítandó építési telkek minimális méreteit és beépíthetőségét a Rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az elhelyezhető épületek tényleges homlokzatmagassága max. 1m-rel haladhatja meg a Rendelet 1. mellékletében feltüntetett max. kialakítható épületmagasságot. A Rendelet 31. § és 34. § (7) bekezdésében leírt azon építési övezeteiben, ahol a jelen Rendelet 1. mellékletében feltüntetett legnagyobb építménymagasság nem éri el a 30,0 m-t – technológiai indok alapján – a megengedett építménymagasság max. 30,0 méter lehet.

(3) A város beépített és beépítésre szánt területei az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak

  1. Lakóterületek, ezen belül:
  1. Kisvárosias (Lk),
  2. Kertvárosias (Lke),
  3. Falusias (Lf)
  1. Településközpont terület (Vt),
  2. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
  3. Egyéb ipari terület (Gip-e)
  4. Üdülőházas terület (Üü-..):
  5. Különleges területek (K-...)

(4)A (3) bekezdés szerinti területfelhasználási egységek építési övezetekre tagolódnak, melyekben építési tevékenység a Rendelet 1. melléklete szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat figyelembe véve folytatható.

(5)A területfelhasználási egységek építési övezeteiben – jellemzően – alkalmazandó beépítési módok:

  1. „sz” jelű szabadon álló,
  2. „o” jelű oldalhatáron álló,
  3. „z” jelű zártsorú

(6)Az építési övezeteken belül, az „o” jelű beépítési mód esetében:

  1. az újonnan kialakított telektömbökben az építési helyet a telkek É-Ék-K-i oldalon lévő határvonala mellé kell illeszteni,
  2. a már részben beépült telektömbökben az építési hely – kialakult állapothoz illeszkedő - határvonal mellé is illeszthető abban az esetben, ha a szomszédos telkek kialakult építési módja nem teszi lehetővé az a) pont szerinti építési hely kijelölését.

(7)Eltérő építési övezetek találkozásánál a nagyobb építménymagasságú övezet építési telkén belül - a szomszédos  építési telekre nézően (pl. saroktelek, vagy hátsókert) - kialakítható épület tényleges homlokzatmagassága nem haladhatja meg az alacsonyabb építménymagasságú építési övezetben előírt max. építménymagasságot.

(8)A „-T” jelű építési övezetben építési tevékenység az alábbiak szerint folytatható:

  1. Meglévő (bővítendő) épület esetén telket alakítani (85/2000. (XI.8.) FVM rendelet) úgy lehet, hogy a Rendelet 1. melléklete szerinti előírások a tömbtelek egészére teljesüljenek.
  2. Új épületet elhelyezni a vonatkozó jogszabály szerint kialakítandó új építési telken belül úgy lehet, hogy a Rendelet 1. melléklete szerinti előírások az új építési telekre is teljesüljenek.
  3. a „K – pi – T” építési övezetű tömbtelkes, kialakult présházas terület kialakult és beépített tömbtelkén belül, meglévő épület elbontását követően új épület – a bontást megelőző állapot mértékig, de max. 70 m2 alapterülettel – visszaépíthető abban az esetben, ha az a) pontban leírt (teljes tömbtelekre vonatkozó) beépíthetőséget nem lépi túl.
  4. a „K – pi – z” építési övezetű jelű, zártsorú beépítésű, kialakult présházas terület kialakult és beépített építési telkén belül, meglévő épület elbontását követően új épület – a bontást megelőző állapot mértékig, de max. 6,0 m szélességben visszaépíthető. Új épület - a meglévő épületek által meghatározott építési vonalon – foghíjként, vagy a meglévő pincelejárókhoz (lyukpincékhez) igazodva létesíthető.

27. A kisvárosias lakóterület

27.§(1) A lakóterületen belül a vonatkozó jogszabály szerinti épületek, valamint az „Lk-7-z(p)” jelű építési övezetben présházak is elhelyezhetők.

(2)A lakóterületen belül - a vonatkozó jogszabály szerinti alábbiakban felsorolt melléképítmények elhelyezhetők:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény,

e) kerti építmény.

28. A kertvárosias lakóterület

28.§ (1) A lakóterületen belül a vonatkozó jogszabály szerinti épületek helyezhetők el.

(2)Az „Lke-5-sz” jelű építési övezetben:

  1. Az építési telken belül max. 1 lakóépület létesíthető.
  2. A lakóépületben max. 4 lakás alakítható ki.
  3. Szgk tárolás: építési telken belül.


(3)A lakóterületen belül - a vonatkozó jogszabály alapján felsorolt alábbiak szerinti melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény,

e) kerti építmény.

29. A falusias lakóterület

29.§ (1) A lakóterületen belül a vonatkozó jogszabály szerinti épületek helyezhetők el.

(2)Az „Lf-2-o(E)” építési övezeti jelű – tervezett, jelenleg mezőgazdasági művelésű - falusias lakóterületen belül, erdőtelepítés nem, fásítás a lakóterület kialakításáig nem engedélyezhető.

(3)Az „Lf” jelű építési övezetben:

a) Az építési telken belül max. 1 lakóépület létesíthető.

b) A lakóépületben max. 2 lakás alakítható ki.

c) a kialakítható legkisebb telekterület legalább kétszeresét elérő telken két főépület és hozzá kapcsolódó melléképület, de a főépületekben legfeljebb egy-egy rendeltetési egység alakítható ki.

d) Szgk tárolás: építési telken belül.

(4)A lakóterületen belül - a vonatkozó jogszabály alapján az alábbiakban felsorolt melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény,

e) kerti építmény.

30. A településközpont terület

30.§ (1) A Településközpont területen belül a vonatkozó jogszabály szerinti épületek helyezhetők el.

(2)Településközpont területen - a vonatkozó jogszabály alapján felsorolt alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény,

e) kerti építmény,

f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

(3) A „Vt-14-z” jelű építési övezetre vonatkozó előírások:

  1. Főépületet elhelyezni
  1. amennyiben a meglévő, közterülettel határos épület elbontásra kerül, új épületet elhelyezni a kialakult, közterülettel határos homlokvonalon, a műemléképülethez tűzfallal csatlakozóan, az utcában (építési telken) kialakult, oldalhatáron álló (zártsorú) beépítéshez illeszkedően, az övezeti előírásoknak megfelelően lehet,
  2. amennyiben a meglévő, közterülettel határos épület – jelen Rendelet előírásainak megfelelően – átalakul (pl. bővül), új épületet elhelyezni, ahhoz illeszkedően, az övezeti előírásoknak megfelelően lehet.
  1. Épületet elhelyezni úgy lehet, hogy az építési telekre - gépjárművel történő - behajtás biztosítható legyen.
  2. Amennyiben az építési telek – új épület elhelyezése esetén – homlokvonala nem épül be teljes szélességben, az épület homloksíkjával egybeépített – a gépjármű beközlekedését biztosító űrszelvénnyel - kapubejáró létesítendő.

(4) A „Vt-15-z” jelű építési övezetre vonatkozó előírások:

  1. Az építési övezetben nyeles telek nem alakítható
  2. Az építési övezeten belül építményt elhelyezni - a közutakkal határos homlokvonallal, valamint a szabályozási terven építési határvonallal körülzárt - építési helyen belül lehet.
  3. Főépületet elhelyezni
  1. amennyiben a meglévő, közterülettel határos épület elbontásra kerül, új épületet elhelyezni a kialakult, közterülettel határos homlokvonalon, az utcában (építési telken) kialakult, oldalhatáron álló (zártsorú) beépítéshez illeszkedően, az övezeti előírásoknak megfelelően lehet,
  2. amennyiben a meglévő, közterülettel határos épület – jelen Rendelet előírásainak megfelelően – átalakul (pl. bővül), új épületet elhelyezni, ahhoz illeszkedően, az övezeti előírásoknak megfelelően lehet.
  1. Épületet elhelyezni úgy lehet, hogy az építési telekre - gépjárművel történő - behajtás biztosítható legyen.
  2. Amennyiben az építési telek – új épület elhelyezése esetén – homlokvonala nem épül be teljes szélességben, az épület homloksíkjával egybeépített – a gépjármű beközlekedését biztosító űrszelvénnyel - kapubejáró létesítendő.

(5) A „Vt-16-z” jelű építési övezetre vonatkozó előírások:

  1. Az építési övezeten belül építményt elhelyezni - a közutakkal határos homlokvonallal, valamint a szabályozási terven építési határvonallal körülzárt - építési helyen belül lehet.
  2. Főépületet elhelyezni
  1. amennyiben a meglévő, közterülettel határos épület elbontásra kerül, új épületet elhelyezni a kialakult, közterülettel határos homlokvonalon, az utcában (építési telken) kialakult, oldalhatáron álló (zártsorú) beépítéshez illeszkedően, az övezeti előírásoknak megfelelően lehet,
  2. amennyiben a meglévő, közterülettel határos épület – jelen Rendelet előírásainak megfelelően – átalakul (pl. bővül), új épületet elhelyezni, ahhoz illeszkedően, az övezeti előírásoknak megfelelően lehet.
  1. Épületet elhelyezni úgy lehet, hogy az építési telekre - gépjárművel történő - behajtás biztosítható legyen.
  2. Amennyiben az építési telek – új épület elhelyezése esetén – homlokvonala nem épül be teljes szélességben, az épület homloksíkjával egybeépített – a gépjármű beközlekedését biztosító űrszelvénnyel - kapubejáró létesítendő.


(6) A „Vt-17-z” jelű építési övezetre vonatkozó előírások:

  1. Épület elhelyezése a Sóház utca mentén- Épületet elhelyezni úgy lehet, hogy az építési telekre - gépjárművel történő - behajtás biztosítható legyen.
  2. Főépület elhelyezése a Sóház utca mentén
  1. a kialakult, közterülettel határos homlokvonalon, az utcában (építési telken) kialakult, oldalhatáron álló (zártsorú) beépítéshez illeszkedően, az övezeti előírásoknak megfelelően lehet,
  2. amennyiben a meglévő, közterülettel határos épület – jelen Rendelet előírásainak megfelelően – átalakul (pl. bővül), új épületet elhelyezni, ahhoz illeszkedően, az övezeti előírásoknak megfelelően lehet.

(7) A „Vt-18-z” jelű építési övezetre vonatkozó előírások:

  1. Épületet elhelyezni úgy lehet, hogy az építési telekre - gépjárművel történő - behajtás biztosítható legyen.
  2. Főépület elhelyezése
  1. a kialakult, közterülettel határos homlokvonalon, az utcában (építési telken) kialakult, oldalhatáron álló (zártsorú) beépítéshez illeszkedően, az övezeti előírásoknak megfelelően lehet,
  2. amennyiben a meglévő, közterülettel határos épület – jelen Rendelet előírásainak megfelelően – átalakul (pl. bővül), új épületet elhelyezni, ahhoz illeszkedően, az övezeti előírásoknak megfelelően lehet.

31. A kereskedelmi, szolgáltató terület

31.§ (1) A Kereskedelmi, szolgáltató területen belül a vonatkozó jogszabály szerinti épületek helyezhetők el.

(2)A „Gksz-4-sz(E)” építési övezeti jelű – tervezett, jelenleg mezőgazdasági művelésű - Kereskedelmi, szolgáltató területen belül, erdőtelepítés nem, fásítás a Kereskedelmi, szolgáltató terület kialakításáig nem engedélyezhető.

(3)Kereskedelmi, szolgáltató területen belül - a vonatkozó jogszabály alapján felsorolt alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény,

e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.


32. Az egyéb ipari terület

32.§ (1) Az Egyéb ipari területen belül a vonatkozó jogszabály szerinti épületek helyezhetők el.

(2)Az Egyéb ipari terület területen - a vonatkozó jogszabály alapján felsorolt alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény,

e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

(3)A „Gip-e-sz” építési övezeti jelű egyéb ipari területre vonatkozó előírások

  1. a 6.sz. főúttal párhuzamos 10m széles területsávon védőfásítás alakítandó,
  2. a védőfásítás és a tervezett épület homloksíkja közötti területet – figyelembe véve a meglévő gázvezetéket és védőtávolságát, valamint a gépjárműforgalom és parkolás számára kialakítandó burkolt felületeket – parkosítottan,
  3. a parkolókat – figyelembe véve a vonatkozó jogszabály által előírtakat - fásítottan kell kialakítani.

33. Az üdülőházas terület

33.§  Az Üdülőházas területen belül a vonatkozó jogszabály szerinti épületek és melléképítmények helyezhetők el.


34. A különleges beépítésre szánt terület

34.§ (1) A Különleges beépítésre szánt területen belül a vonatkozó jogszabály szerinti épületek helyezhetők el.

(2)A Különleges beépítésre szánt területen belül - a vonatkozó jogszabályban felsorolt melléképítmények közül – a rendeltetésnek megfelelő melléképítmények helyezhetők el.

(3)A Különleges beépítésre szánt területek beépíthetőségükre vonatkozó előírásokat a Rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4)A Különleges beépítésre szánt területek:

a)„K- Okt” jelű építési övezet, ahol oktatás célját szolgáló épület, valamint annak működéséhez szükséges gazdasági és tároló épület, kivételesen szállás-; és lakóépület helyezhető el.

b) „K-v” jelű építési övezet, ahol kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület helyezhető el.

c) K-tpl” jelű építési övezet, kialakult, templom épülettel.

d)„K-sp” jelű építési övezet, ahol sportpálya, uszoda, sportcsarnok valamint annak működéséhez szükséges gazdasági és tároló épület, kivételesen szállásépület helyezhető el.

e) „K-id” jelű építési övezet, ahol kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, közösségi szórakoztató épület, sportépítmény, kemping, üdülőtábor valamint annak működéséhez szükséges gazdasági és tároló épület, kivételesen szállás-; és lakóépület helyezhető el.

f) „K-Hon” jelű építési övezet kialakult honvédelmi terület.

g) „K-Vás” jelű építési övezet a vásártér.

h).„K-pi-T” jelű építési övezet a „tömbtelkes” kialakult pincék, présházak területe.

i)„K-pi-z” jelű építési övezet az „egyedi telkes” kialakult pincék, présházak területe.

j) „K-Közl(va)” jelű építési övezet, ahol a vasúti pályaudvar működtetéséhez szükséges üzemi és kiegészítő építményei, kivételesen szállás-; kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület helyezhető el.

k)„K-Közl(au)” jelű építési övezet, ahol az autóbusz pályaudvar működtetéséhez szükséges üzemi és kiegészítő építményei, kivételesen kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület helyezhető el.

l)„K-Közl(v)” jelű építési övezet, ahol a meglévő kikötő működtetéséhez szükséges üzemi és kiegészítő építményei, kivételesen kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület helyezhető el.

m)„ K-vár” jelű építési övezet, a Vár területe.

n) „K-szoc” jelű építési övezet, az idősek otthonának területe.

o).„K-rekr” jelű építési övezet, ahol vendéglátás, eü. ellátás, szálláshely és egyéb szolgáltatás, valamint sportolás célját szolgáló építmények helyezhetők el.

p)„K-kz” jelű építési övezet, ahol a területigényes közműlétesítmény üzemi és kiegészítő építményei helyezhetők el.

q)„K-kz(E)” építési övezeti jelű - területigényes közműlétesítmény üzemi és kiegészítő építményei számára lehatárolt – területén belül fásítás nem engedélyezhető.

r)„K-Hull” jelű építési övezet – hulladékgazdálkodási terület.

s)K-Hull(sz)” jelű építési övezet – szelektív hulladéklerakó területe.

t).„K-Hull(f)” jelű építési övezet – fémhulladék átvevő területe.

v)„K-D” jelű építési övezet – az állati hulladékgyűjtő területe.

(5)A fenti „K-pi-T” és „K-pi-z” jelű építési övezeteken belül

  1. pince, présház, vagy a turizmust, idegenforgalmat szolgáló építmény létesíthető.
  2. új épület - a meglévő épületek által meghatározott építési vonalon – foghíjként, vagy a meglévő pincelejárókhoz (lyukpincékhez) igazodva létesíthető.
  3. az épület alapterülete az építési övezeten belül kialakult szokásos nagyságot nem haladhatja meg. Az épületek szélességi mérete max. 6,0m.


(6)„K-szh” jelű építési övezet a „Különleges szálláshely szolgáltató” 100 férőhelyes „wellnes” szálló területe, ahol idegenforgalmat vonzó – szelíd turizmus fogadására, egészségvédő programok szervezésére, konferencia és egyéb rendezvények megtartására alkalmas – épületek helyezhetők el az alábbiak szerint:

  1. Előkert: közforgalom számára megnyitott park és fásított parkoló kialakításával.
  2. Hátsókert: közforgalom számára korlátozottan megnyitott rekreációs jellegű
    • Panorámához kötött pihenőterületek, valamint
    • Játék és lakóterületet nem zavaró „wellnes” programok kialakulásával
  3. Főfunkció szabadon állóan, egy épületben alakítandó
  4. Szgk tárolás: építési telken belül
  5. Az építési telken önálló garázs nem építhető
  6. Melléképítmények közül a vonatkozó jogszabályban felsoroltak közül a rendeltetést kiegészítők helyezhetők el.

(7).„K-Mü-(1-2)-sz” jelű építési övezet a mezőgazdasági üzemek területe. Az  építési telkeken belül zavaró hatású mezőgazdasági üzemek (állattartó telep, terménytároló, szárító, stb.) építményei helyezhetők el a mezőgazdasági üzemek területén  belül - a vonatkozó jogszabály alapján  gondoskodni kell a használaton kívül lévő építmények új funkciójának megállapításáról, vagy elbontásáról.

(8).K-Mü-2-sz(L) jelű építési övezetben a - kialakult - lakófunkciójú épületeken:

  1. a meglévő építmények állagmegóvási, valamint
  2. a terület jövőbeni rendeltetésének megfelelő átalakításával, korszerűsítésével, bővítésével járó építési munkák, továbbá
  3. új, önálló lakást nem eredményező átalakítása, legfeljebb egy alkalommal 25m²-el történő bővítése és felújítása végezhető.


35. A beépítésre nem szánt építési övezetek előírásai

35.§ (1) A beépítésre nem szánt övezetekben újonnan kialakítandó telkek minimális méreteit és beépíthetőségét a Rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

(2)A város beépítésre nem szánt területei – a vonatkozó jogszabály szerint  - az alábbi 36.-42.alcímekben foglalt területfelhasználási egységekre tagolódnak.

36. A közlekedési és közműterület

36.§ (1) A közúti közlekedés területe (KÖu), ezen belül:

  1. Településszerkezeti jelentőségű úthálózat
  1. „KÖu-1” – gyorsforgalmi út
  2. KÖu-(2-4)”, „KÖu-(6-7)” - I. és II. rendű főutak és a gyűjtőúthálózat kül­; és belterületi szakaszai
  1. Kiszolgáló úthálózat: „KÖu-5”, „KÖu-8” – kiszolgáló utak kül és belterületi szakaszai
  2. Önálló kerékpárút „KÖu-9”

(2) Kötöttpályás - vasúti - közlekedés területe (KÖk),

(3) A közlekedési és közműterületen belül a vonatkozó jogszabály (OTÉK 26.§) szerinti építmények helyezhetők el.

37. A zöldterület

37.§(1) A zöldterület (Z), ezen belül

  1. A közkert területe (Zkk),
  2. A közpark területe (Zkp).

(2)A zöldterületen belül a vonatkozó jogszabály szerinti építmények helyezhetők el.


38. Az erdőterület

38.§ (1) Az erdőterület (E), ezen belül

  1. A védelmi erdő területe (Ev),
  2. A gazdasági erdő területe (Eg),
  3. A közjóléti erdő területe (Ek),

(2)Az erdőterületen belül a vonatkozó jogszabály szerinti építmények helyezhetők el.

(3)A meglévő erdőterületeken a gazdálkodó tevékenység végzése során az erdőről, és az erdő védelméről szóló törvényi előírásokat be kell tartani.

(4)Erdők művelése, az erdők letermelése, és új erdő telepítése kizárólag a szakmai felügyeletet biztosító hatóság ellenőrzése és szakmai felügyelete mellett végezhető.


39. A mezőgazdasági terület

39.§(1)A mezőgazdasági terület (M), ezen belül

  1. Kertes (Mk),
  2. Általános (Má).

(2)Az mezőgazdasági területen belül a vonatkozó jogszabály szerinti építmények helyezhetők el.

(3)Az „Mk(E)-2” övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen belül erdőtelepítés és fásítás nem engedélyezhető.

(4)A mezőgazdasági művelésű területet érintő területfelhasználás módosítása esetén mezőgazdasági művelést kell folytatni mindaddig, amíg az eltérő tevékenység engedélyezése és az esetleges beruházások beindulása nem történik meg.

40. A vízgazdálkodási terület

40.§(1)A vízgazdálkodási terület (V) vízfelületek (V),

(2)Az vízgazdálkodási területen belül a vonatkozó jogszabály szerinti építmények helyezhetők el.


41. A természetközeli terület

41.§(1) A természetközeli terület (Tk), a nádas (Tk-nádas).

(2)A természetközeli (Tk-nádas) – területén belül a vonatkozó jogszabály szerinti építmények nem helyezhetők el.


42. A különleges beépítésre nem szánt terület

42.§(1)A Különleges beépítésre nem szánt terület (Kb)

(2)A Különleges beépítésre nem szánt területen belül a vonatkozó jogszabály  szerinti építmények helyezhetők el.

(3)A Különleges beépítésre nem szánt területen belül - a vonatkozó jogszabályban felsorolt Melléképítmények közül – a rendeltetésnek megfelelő melléképítmények helyezhetők el.

(4)A Különleges beépítésre nem szánt területek beépíthetőségükre vonatkozó előírásokat a Rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(5)Különleges beépítésre nem szánt területek:

a)„Kb-Szp” övezeti jelű Szabadidőpark területe,amelyen belül elhelyezhetők:

  1. a pihenést és testedzést (sétaút, pihenőhely, sport-; tornapálya, gyermekjátszótér stb.),
  2. vizisportot, horgászatot,
  3. vendéglátást,
  4. a terület fenntartását szolgáló építmények,
  5. üdülőtábor,
  6. kemping

célját szolgáló létesítmények.

b)A Felső tó partjától számított 100 méteren belül:

ba)Az erdőfoltokat is tartalmazó természetközeli állapot megtartásával vízvédelmi gyepsáv alakítandó, 

  1. építmény nem helyezhető el.
  1. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.
  2. Antenna (bázisállomás) torony az övezeten belül nem helyezhető el.


(6)„Kb-Gy” övezeti jelű Gyerektábor területén belül 

a)kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,

                              b)egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

c)egyéb közösségi szórakoztató rendeltetésű épület

d)sportépítmény,

valamint fentiekben felsoroltak működéséhez szükséges nem zavaró hatású gazdasági és tároló épületek helyezhetők el.

(7)„Kb-T” övezeti jelű temetők területe, ahol a temetők és temetkezések rendjéről szóló  önkormányzati rendelet szerinti építmények helyezhetők el.

(8)„Kb-En” övezeti jelű terület, ahol a megújuló energia (napelem) előállítását szolgáló építmények helyezhetők el.

(9)„Kb-Lösz” övezeti jelű löszpartfal területe, ahol építési tevékenységet folytatni jelen Rendelet 21. §. (4 - 6) bekezdésében leírt „az SzT-n – „fm”- jellel jelölt potenciális felszínmozgás veszéllyel érintett területekre” vonatkozó előírások figyelembe vételével lehet

(10)„Kb-Z” övezeti jelű közkert (Zkk) területe, mely fokozatosan a - lakófunkció figyelembe vételével (felszámolásával) – kialakítandó zöldterület. Az övezet lakótelkein építési, állagmegóvási tevékenység az alábbiak szerint folytatható:

  1. a jövőbeni rendeltetésnek megfelelő terület-előkészítő építési munkák,
  2. a bontási munkák,
  3. az építészeti örökség védelme, a régészet, illetőleg a környezet- vagy a természetvédelem érdekében szükséges építési munkák,
  4. a meglévő építménynek állagmegóvási, valamint a terület jövőbeni rendeltetésének megfelelő átalakításával, korszerűsítésével, bővítésével kapcsolatos építési munkák, továbbá
  5. a meglévő lakóépület új, önálló lakást nem eredményező átalakítása, legfeljebb egy alkalommal 25 m2-rel történő bővítése és felújítása,

(11)„Kb-id” övezeti jel. – jelentős zöldfelülettel kialakítandó – Idegenforgalmat vonzó, szelíd turizmust vonzó terület, ahol kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, közösségi szórakoztató épület, sportépítmény, kemping, üdülőtábor valamint annak működéséhez szükséges gazdasági és tároló épület, kivételesen szállás-; és lakóépület helyezhető el.

(12)„Kb-töltés” övezeti jelű terület, melyet kialakítani, fenntartani a vonatkozó ágazati jogszabályok figyelembe vételével lehet





43. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. § (1) Ez a rendelet a közlését követő 15. napon, de leghamarabb az elfogadástól számított 30. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Dunaföldvár Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2006.(XII.05.) önkormányzati rendelet.


Dunaföldvár, 2019. február 01.


            

                  Horváth Zsolt                   Bárdos Lászlóné dr.
                   polgármester                      címzetes főjegyző

                              

        

Záradék:

E rendelet a mai napon kihirdetésre került.


Dunaföldvár, 2018. december 20.

                           Bárdos Lászlóné dr.
                           címzetes főjegyző



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
401.11 KB
2. melléklet
199.02 KB
3. melléklet
17.75 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!