nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Tornyiszentmiklós Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 1/2015. (II.24.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-05-26 -tól
Tornyiszentmiklós Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 1/2015. (II.24.) önkormányzati rendelete
Tornyiszentmiklós Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Tornyiszentmiklós Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

1/2015.(II.24.) önkormányzati rendelete

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Tornyiszentmiklós  Községi  Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) d) pontja, valamint Magyarország  helyi önkormányzatairól  szóló 2011. évi. évi CLXXXIX. törvény 53.§-ban, 143. § (4) a) pontjában  (továbbiakban: Mötv.) kapott felhatalmazás alapján a következők szerint állapítja meg Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban SZMSZ):

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

  1. §


(1) Az önkormányzat elnevezése: Tornyiszentmiklós Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete: Tornyiszentmiklós Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

(3) Az önkormányzat hivatala: Lovászi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal)

(4) Az önkormányzat székhelye: 8877 Tornyiszentmiklós, Kossuth Lajos utca 57.

(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Tornyiszentmiklós település közigazgatási területe.

2. §

(1)  Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat testülete: Tornyiszentmiklós község címerének és zászlajának leírását, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat a község címeréről és zászlajáról szóló 6/1997.(IX.2.) önkormányzati rendeletében állapította meg.

(3) A képviselő-testület Tornyiszentmiklós település ünnepnapjává nyilvánítja augusztus 28-át – a határnyitás napját és december 6-át Szent Miklós napját.


3. §

A képviselő-testület és szervei által használt hivatalos kör alakú bélyegzője közepén Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:






4. §

(1) A képviselő-testület létszáma 5 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát jelen rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.



Az önkormányzati jogok

5. §

(1) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(2) Az önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező alapellátási feladatit, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat.

(3) A gazdasági vállalkozásban való részvétel kérdésében történő képviselő-testületi döntést megelőzően a szakértői véleményt kér, vagy közgazdasági elemzést végeztet.

(4) Az önkormányzat vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.


6. §


(1)  A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és

gazdaságszervező munkában együttműködik a települések képviselő-testületeivel társulás vagy külön megállapodás alapján.

Az együttműködés célja: a kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való részvétel, illetve azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(2) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.



II. FEJEZET


Az önkormányzat feladata- és hatásköre


7. §


(1) A községi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2)Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat törvény állapítja meg.


(3) A községi önkormányzat helyi közszolgáltatások körében önként vállalt feladatai különösen:

  1. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkéntes feladatvállalás útján nyújtott ellátások biztosítása,
  2. az első lakáshoz jutók támogatásáról szóló önkormányzati rendeletekben foglaltak szerint a lakáshoz jutás támogatása,
  3. külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint gondoskodás a közterületi rend és tisztaság védelméről,
  4. külön önkormányzati rendeletek és határozatok alapján a közoktatásban és a felsőoktatásban tanulók támogatása,
  5. képviselő-testületi határozatok alapján művészeti, kulturális egyesületek, alapítványok, civil szervezetek támogatása,
  6. külön önkormányzati rendelet alapján gondoskodás a környezetvédelemről,
  7. külön önkormányzati rendelet alapján gondoskodás a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről,
  8. külön önkormányzati rendelet alapján gondoskodás az épített környezet helyi védelméről,
  9. a településfejlesztés keretében külön önkormányzati határozatokban és a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározottak szerint önkormányzati beruházások megvalósítása.

(4) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak az önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott át nem ruházható feladat– és hatáskörök.

A képviselő-testület működése

8. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést tart.


(2) A képviselő-testületi ülésre a képviselőkön kívül tanácskozási joggal a teljes anyag megküldésével meg kell hívni: a jegyzőt,


(3) A képviselő-testületi ülésre a képviselőkön kívül tanácskozási joggal meghívó megküldésével meg kell hívni:

(4)   Az önszerveződő közösségek, civil szervezetek tevékenységi körével összefüggő napirendi pontok tárgyalására azok képviselőit,

(5)   Az illetékes járási hivatal vezetőjét,

(6)  Akiket a polgármester, vagy a képviselő-testület indokoltnak tart.

9. §

(1) A meghívót és az írásos előterjesztéseket a polgármester az ülés előtt legalább három nappal küldi ki. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult az ülés összehívására.

(2) A meghívó tartalmazza a képviselő-testületi ülés helyét és idejét, a javasolt napirendi pontokat és a napirendi pontok előterjesztőit, a napirend zárt ülés keretében való tárgyalásáról szóló javaslatot.

(3)A meghívón a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:

a) rendeletek

c) a jóváhagyott költségvetés módosítását érintő előterjesztések,

d) vagyoni ügyek,

e) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek,

f) Polgármester beszámolója a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről,

g) interpellációs kérdések, bejelentések,

h) zárt ülés tartását igénylő ügyek

E sorrendtől a polgármester indokolt esetben eltérhet.


10. §


 (1) A polgármester indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze. A bizottság vagy a képviselők legalább egynegyedének írásbeli kezdeményezésére a polgármester rendkívüli ülést hív össze, lehetőleg a javasolt, de legkésőbb a kezdeményezés benyújtásától számított tizenöt napon belüli időpontra. A kezdeményezők írásban a rendkívüliség indokát, a javasolt időpontot és napirendet kötelesek megjelölni, és az írásos előterjesztést elkészíteni.

(2) Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők.

11. §


A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester legalább három nappal az ülés előtt az önkormányzat hirdetőtábláján a meghívó kifüggesztésével értesíti a lakosságot.


12. §


(1) Az előterjesztéseket lehetőség szerint írásban kell elkészíteni. A képviselő-testületi ülés napirendjébe önálló napirendi pontként felvehető

a) a rendelettervezet

b) a határozati javaslat

c) a jelentés

d) a tájékoztató

e) az interpellációk és kérdések


(2) Az írásbeli előterjesztés főbb elemei:

a) az előterjesztő megjelölése,

b) a tárgy pontos megnevezése,

c) az előkészítésben részt vevők megnevezése,

d) ha a témakör már korábban is szerepelt napirenden, az erre történő utalás,

e) a határozati javaslat, ezen túlmenően tartalmazza a határozat tervezetét – esetleg

    több változatban is -, felelősét és a végrehajtás határidejét.


(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselők,

d) a bizottság,

e) a jegyző, 

f) a polgármester vagy a képviselő-testület által felkért személy vagy szervezet.









                                               A képviselő-testületi ülés vezetése


13. §


(1) A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság a képviselőknek fenntartott helyen kívül foglal helyet. Az ülés rendjének zavarása esetén az elnök a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

(2)A képviselő-testület

a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

b) zárt ülést rendelhet el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Ebben az esetben zárt ülésről a képviselő vagy az előterjesztő javaslatára minősített többséggel dönt a képviselő-testület.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A zárt ülésen jelen lehet a jegyzőkönyv elkészítéséért felelős hivatali dolgozó, továbbá az, akit erre törvény feljogosít.   

(4) A zárt ülés határozatairól - ha azok közzététele személyiségi jogot nem sért - a polgármester vagy az általa megbízott személy ad tájékoztatást. A törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(5) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a képviselők, a jegyző, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyzőkönyv elkészítéséért felelős hivatali dolgozó, valamint az önkormányzat törvényességi ellenőrzését ellátók tekinthetnek be. A zárt ülésre meghívottak, valamint az azon résztvevők a zárt ülés jegyzőkönyvének azon részébe tekinthetnek be, melyre meghívást kaptak vagy melyen részt vettek.


14. §


(1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, távollétében az alpolgármester vezeti. Akadályoztatásuk vagy érintettségük esetén a képviselő-testületi ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti (a továbbiakban: levezető elnök). A tanácskozás rendjének fenntartása a levezető elnök feladata.

(2) Az ülés megnyitásakor, valamint határozathozatal előtt a levezető elnök számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni. Az ülés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint fele jelen van. Ha a képviselő-testületi ülés nem határozatképes, az elnök megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Ha ez nem vezet eredményre, az elnök megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ha ennek letelte után sem válik határozatképessé a képviselő-testületi ülés, akkor az ülést berekeszti.

(3) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével nyolc napon belüli időpontra újból összehívja.

(4) Az előző bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az ülés menet közben válik határozatképtelenné.

(5) A levezető elnök az ülés vezetése körében

a) a bejelentkezés sorrendjében szót ad,

b) azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg

    figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire,

c) azt a hozzászólót, aki az üléshez nem illő, vagy a képviselő-testület tekintélyét,

    illetőleg másokat sértő kijelentést tesz, vagy kifejezést használ, felszólítja, hogy

    tartózkodjék ettől,

d) rendre utasítja azt a hozzászólót, aki a tanácskozás rendjére és a szavazásra

    vonatkozó szabályokat megszegi, valamint a hozzászólásra rendelkezésre álló

    időkeretet túllépi, egyidejűleg figyelmezteti az esetleges második rendre utasítás

    következményeire,

e) egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során harmadszor

    szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra vagy másodszor utasít rendre. Akitől a szót

    megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra,

 f) javasolhatja napirendi pontok összevont tárgyalását,

 g) kezdeményezheti a vita lezárását,

 h) szünetet rendelhet el,

 i) a hallgatóság soraiból kiutasíthatja azt, aki a képviselő-testületi ülésen méltatlan

     magatartást tanúsít,

           j) tartós rendzavarás miatt felfüggesztheti az ülést.


15. §


(1) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a képviselők és a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Az ülés során indokolt esetben a polgármester indítványára a képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét módosíthatja. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjének módosításáról a képviselő-testület vita nélkül határoz


16. §


(1) A polgármester a képviselő-testület ülésén tájékoztatást ad az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről.

(2) Minősített többség szükséges törvényben meghatározott esetekben, a képviselő-testület által az ismételt tárgyalás igénye nélkül határozathozatallal lezárt ügyek és a meghívó napirendi tárgysorában nem szereplő előterjesztések napirendre tűzéséhez, valamint tárgyalásához.

(3) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének a szavazata szükséges.

(4) A polgármester az egyes előterjesztésekről külön-külön nyit vitát.

(5)Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban - legfeljebb öt percben - kiegészítheti.

(6) A hozzászólás időtartama legfeljebb öt perc, ismételt hozzászólás esetén három perc. További hozzászólást - legfeljebb egy percben - csak a levezető elnök engedélyezhet.

(7) A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra, összefoglalja a vitában elhangzottakat.

(8) Az előterjesztést az előterjesztő visszavonhatja.

(9) Az elnök az összefoglaló után az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a vitában elhangzott módosító indítványokról, majd a határozati javaslat egészéről dönt a képviselő-testület.

(10) Ha a jegyző törvényességi észrevételt kíván tenni, neki az elnök a szavazás előtt szót ad.


Határozathozatal


17. §


(1) Határozathozatal során a szavazásra feltett kérdésekről külön-külön kell szavazni. A szavazás eredményének megállapításánál a szavazásban részt nem vevő képviselőt - a kizárt képviselőt kivéve - távollevőnek kell tekinteni.

(2) Először a módosító javaslatokról kell szavazni, majd az alternatív javaslatokról és ezt követően kerül sor a végszavazásra. A javaslattevőnek a módosító javaslatokat, szószerit ismertetni kell, vagy írásban át kell adni a polgármesternek.

(3) Ha a határozati javaslatnak több pontja van, azokról külön egyenként vagy együttesen lehet szavazni. Ha a határozat egyes pontjairól külön történik szavazás, ez esetben a végszavazás mellőzhető.

(4) Ha a képviselő-testület a határozati javaslaton belül több javaslatot fogadhat el, és a lehetségesnél több javaslat is megkapta a szükséges többséget, második fordulót kell elrendelni. A második fordulóban a szükséges többséget kapott valamennyi javaslatról kell szavazni. Ha a második fordulóban az elfogadható számú javaslatnál több is megkapta a szükséges többséget, akkor az elfogadható számú, legtöbb szavazatot kapott javaslatokat kell elfogadottnak tekinteni.


18. §


(1) A képviselő-testület nyílt szavazással vagy titkos szavazással hozza meg döntését.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, vagy név szerinti szavazással történik.

(3) Titkos szavazásra, a törvényben meghatározott eseteken túlmenően, a képviselő-testület eseti döntése alapján kerülhet sor. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság jelenlevő tagjai bonyolítják le, urna és szavazólap felhasználásával. A szavazás eredményének megállapításáról külön jegyzőkönyv készül.

(4) Név szerinti szavazás elrendeléséről, a törvényben meghatározott eseteken túlmenően, a képviselő-testület esetenként dönt. A név szerinti szavazás során a jegyző egyenként olvassa a települési képviselők nevét, akik igennel, nemmel vagy “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben külön rögzíteni kell.


19. §


(1) A képviselő-testületi határozat tartalmi elemei:

a) a döntés szöveges része,

b) a végrehajtás határideje,

  c) a végrehajtásért felelős személy megjelölése.

(2) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül a szavazati arány rögzítésével dönt:

a)  a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról;

b) önkormányzati rendelet alkotásáról, módosításáról;

c) interpellációra adott válasz elfogadásáról, ha azt az interpelláló képviselő nem

    fogadta el;

         d) a napirend elfogadásáról.

(3) A képviselő-testület határozatainak jelzése:

Tornyiszentmiklós Községi Önkormányzat Képviselő-testületének …/… (….) számú határozata

A határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testület határozat arab számmal jelölt sorszámát követően a határozat elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.  

(4) A képviselő-testület határozatainak rövidített jelzése: TKÖKT …/… (….) sz. hat.

A képviselő-testületi határozat arab számmal jelölt sorszámát követően a határozat

elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.

(5) A képviselő-testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző

gondoskodik.


Önkormányzati rendeletalkotás


20. §


A képviselő-testület rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.


21. §


A rendelet alkotását kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, bizottsága, a jegyző.


22. §


(1) Rendelettervezetet a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület tagja, bizottsága, a jegyző terjeszthet elő.

(2) A rendelettervezethez előterjesztett módosító javaslatot a polgármesternek illetve a levezető elnöknek írásban kell benyújtani legkésőbb a rendelet-tervezet részletes vitájának lezárását megelőzően.

(3) A rendelettervezet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző látja el. A jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell elvégezni a szabályozás előzetes hatásvizsgálatát és a törvény által meghatározott tartalommal, kell a tervezethez indokolást csatolni.

(4) Ha jogszabály valamely szervezet vagy személy számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelet tervezetét véleményezhesse, a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv vagy személy e jogával élhessen.

(5) A jegyző gondoskodik a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint a rendeletek utólagos hatásvizsgálatának szükség szerinti, valamint a rendeletek tartalmi felülvizsgálatának folyamatos lefolytatásáról.      

(6) Ha a rendelettervezet rendeletet kíván módosítani, vagy hatályon kívül helyezni, akkor a rendelettervezet címében ezt jelezni kell.

(7) A képviselő-testület rendeleteinek jelzése:

Tornyiszentmiklós Községi Önkormányzat Képviselő-testületének…/… (….) önkormányzati rendelete

A képviselő-testület rendeleteit külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. Az önkormányzati rendelet arab számmal jelölt sorszámát követően a kihirdetés idejeként a rendelet a kihirdetésének évét, valamint zárójelben a kihirdetés hónapját és napját kell megjelölni. A rendelet kihirdetésének évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.

(8) A képviselő-testület rendeleteinek rövidített jelzése:      TKÖKT …/… (….) ÖR.

Az önkormányzati rendelet arab számmal jelölt sorszámát követően a kihirdetés idejeként a rendelet kihirdetésének évét, valamint zárójelben a kihirdetés hónapját és napját kell megjelölni. A rendelet kihirdetésének évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.

23. §


(1) A rendeleteket a polgármester és a jegyző írja alá. A rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről, valamint a rendeletmódosítások esetén az egységes szerkezet átvezetéséről.

(3) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.    


Kérdés, interpelláció


24. §


(1) A települési képviselők a testületi ülésen önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez interpellációt intézhetnek. Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(2) Az interpelláló képviselő az interpellációt legfeljebb három percben, szóban adja elő.

(3) Az interpellált az interpellációra legfeljebb öt percben válaszol.

(4) Az interpelláló képviselő legfeljebb kettő percben nyilatkozik, hogy a választ elfogadja-e vagy sem. Ha a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül szavaz arról, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e.

(5) Ha az interpelláció részletesebb vizsgálatot igényel, az interpellált legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ ad. Az interpellációra adott választ a soron következő képviselő-testületi ülésen ismertetni kell. Ha az interpelláló a választ elfogadja, és nem kéri annak ismertetését, az interpellált a válasz felolvasásától eltekinthet.

(6) Ha az interpellált szerint a képviselő-testület az adott kérdésben korábban előterjesztett interpelláció kapcsán már állást foglalt, amennyiben az ügyben újabb körülmény nem merült fel, nem köteles az interpellációra válaszolni. Vita esetén az Ügyrendi Bizottság véleménye alapján a képviselő-testület vita nélkül dönt arról, hogy az interpellációs felszólalás nem minősül-e ismételt interpellációnak.

(7) Ha az interpellált nincs jelen és az interpellációra adott válasszal mást bízott meg, az interpelláló képviselő dönt arról, hogy a válaszadó személyét elfogadja-e. Ha nem, az interpellációt azon a következő ülésen mondhatja el, amelyen az interpellált jelen van.

(8) Ha az interpelláló két egymást követő ülésen sincs jelen, akkor a válaszadás mellőzhető.


25. §


A települési képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben, így különösen az önkormányzat vagy szervei, intézményei feladatkörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben kérdést intézhetnek A kérdésre, az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a válasz elfogadásáról a testületnek nem kell szavazni.

Jegyzőkönyv


26. §


(1) A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyv készül. A képviselő-testület zárt üléséről külön jegyzőkönyv készül.

(2) A képviselő írásban is benyújthatja hozzászólását, amelyet kérésére a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.

(3) A jegyzőkönyvről, annak részeiről - zárt ülés jegyzőkönyve kivételével - a képviselő másolatot kérhet.


27. §


(1) A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, a jelenléti ívet és az írásos előterjesztéseket.

(2) A jegyző a testületi ülés jegyzőkönyveit évente bekötteti.

(3) A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyző, és 2 fő  jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyv hitelesítők személyére a polgármester tesz javaslatot, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel a napirendek tárgyalása előtt dönt.


Helyi népszavazás, közmeghallgatás


28. §


(1) A helyi népszavazást a választópolgárok 25 %-ának kezdeményezése esetén ki kell írni.

(2) A kezdeményezés hitelességének vizsgálatáról, az aláírások ellenőrzéséről a Helyi Választási Bizottság gondoskodik.


29. §


(1) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot a képviselő-testületi üléshez hasonló módon, nyolc nappal korábban kell értesíteni.

(2) A választópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy a kérdéseiket a közmeghallgatás előtt írásban, vagy elektronikus úton és öt munkanapon keresztül telefonon is feltehessék.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.


III. Fejezet


A települési képviselő


A települési képviselő jogai

30. §

(1) A Képviselő-testület a képviselők, a bizottsági elnök részére megbízatásuk idejére külön rendeletben - 12/2014. (X. 21.) számú ÖR. - havi tiszteletdíjat állapít meg.

(2)  A képviselő – önkormányzati tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.

(3) A hivatal köteles a települési képviselőt soron kívül fogadni, a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni. A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni a hivatalban, a személyes adatok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

(4) Az a képviselő, aki a képviselő-testület eseti meghatalmazása alapján jár el, a testület bármely tagja kérésére, menetközben is köteles tájékoztatást adni a feladatokról.

(5) A képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.


A települési képviselő kötelességei


31. §

(1) A települési képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, a testületi ülésen és bizottsági tagsága esetén a bizottsági ülésen megjelenni, annak munkájában részt venni

(2) Írásban vagy szóban előzetesen köteles bejelenteni, ha a képviselő-testületi vagy a bizottsági ülésen nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(3) Felkérés vagy a képviselő-testület döntése alapján köteles részt venni a képviselő-testületi ülés előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben.

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló törvényben meghatározottak szerint kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a levezető elnök jegyzőkönyvben rögzített módon figyelmezteti.

(5) A települési képviselő köteles a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározottak szerint a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni és megszüntetni.

(6) A települési képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül köteles a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.

(7) Köteles a tudomására jutott állami és hivatali titkot megőrizni.

(8) Köteles a közmeghallgatáson részt venni.


IV. Fejezet

A képviselő-testület bizottsága

32. §


(1)  A képviselő-testület az alábbi bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság (3 tag)

 (2)  A bizottság tagjainak névsorát a 1. számú függelék tartalmazza.

(3)  A  bizottság által ellátandó feladatok és átruházott hatáskörök jegyzékét a 1. számú

melléklet tartalmazza. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén bármely

képviselő írásban indítványozhatja.

33. §

(1) A bizottság tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet. A polgármester, alpolgármester, a Hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, vagy tagja.

(2) A bizottság elnöke a bizottság ülésére szakértőt hívhat meg, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Szakértő meghívására - a szakértő személyének megjelölésével vagy anélkül - a bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, melyről a bizottság dönt.

 (3) A bizottság ügyviteli teendőinek ellátásáról a jegyző a Hivatal útján gondoskodik.


A bizottság működése


34. §


(1) A bizottság üléseit az elnök hívja össze. Össze kell hívni a bizottságot a polgármester, vagy a tagok legalább 25 %-ának a témát is megjelölő indítványára.

(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, az ülések rendjére, a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A bizottság munkájához a Hivatal köteles információkat, adatokat rendelkezésre bocsátani, a bizottság ülésére igény szerint előterjesztéseket készíteni.


35. §


(1)  A bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti.

A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát, és aláírja az ülésről készült jegyzőkönyvet.

(2) A bizottság elnöke döntéseikről a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatják a testületet.

(3)  A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyhez csatolni kell a megjelentek által aláírt jelenléti ívet vagy annak másolatát. A jegyzőkönyvek egy példányát a Hivatalban kell őrizni.

(4)  A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az elnök által írásban kijelölt képviselő bizottsági tag helyettesíti a bizottság ülésén.

(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.

A kizárásról a bizottság dönt.


V. Fejezet


A TISZTSÉGVISELŐK


A polgármester


36. §


(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

       Munkaideje heti 40 óra.

(2) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(3) A polgármester illetményéről a Képviselő-testület határozatot hoz.

(4) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a képviselők munkáját

b) összehívja és vezeti a testület üléseit

c) képviseli az önkormányzatot

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat

e) biztosítja a demokratikus hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését

f) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok

        szervezéséről,

    g) dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben, mely hatásköröket az

       1.számú melléklet tartalmazza.


(5) A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a

Hivatal közreműködésével látja el.

Az alpolgármester

37. §

  1. A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére alpolgármestert választ.
  2. Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

38. §

Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

A jegyző

39. §

(1) A jegyzőt pályázat alapján az érintett polgármesterek nevezik ki határozatlan időre. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges. Eltérő megállapodás hiányában az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja. Többségi a döntés akkor, ha - a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések összlakosságát 100%-nak tekintve - a polgármesterek által leadott azonos nemű szavazatok alapján az adott településekre vonatkoztatott százalékarány összesítve meghaladja az 50%-ot.


(2) A jegyző tekintetében a munkáltatói jogokat a Lovászi polgármester gyakorolja.


(3)[1] A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásáról a Lovászi polgármester gondoskodik más jegyző helyettesítésre való felkérésével vagy a közös önkormányzati hivatal – a jegyzői feladatok ellátására előírt végzettséggel rendelkező köztisztviselője – megbízásával.




40. §


(1) A jegyző a gesztor polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében:

  1. előkészíti a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,
  2. ellátja a képviselő-testület és a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
  3. a képviselő-testület elé kerülő rendelet tervezetek, határozati javaslatok törvényességi vizsgálatát elvégzi,

       d.)  tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottság ülésein,

  1. a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában - a szavazás előtt törvényességi észrevételt köteles tenni, amennyiben a szavazás eredményeként jogszabályt sértő döntés születhet, továbbá köteles jelezni a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,
  2. gondoskodik a képviselő-testület és a bizottságok üléseinek jegyzőkönyvei elkészítéséről és a kormányhivatalhoz való megküldéséről,

       g.)  évente beszámol a képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról.

(2) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:

 a.) kezdeményezheti rendelet alkotását,

 b.) elvégzi a rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

 c.) gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról és hatályos  szövegének

      naprakészségéről.

[2](3) A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén a Lovászi Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási referens munkakörben foglalkoztatott köztisztviselője helyettesíti. Mindkettőjük együttes távolléte vagy akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a pénzügyi referens munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő látja el.

VI. Fejezet


A hivatal


41. §


(1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) A közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Lovászi Közös Önkormányzati Hivatal

(3) A hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működési rendjét, valamint részletes feladat és hatáskörét a hivatalt alapító együttműködési megállapodás és a hivatal ügyrendje (szervezeti és működési szabályzata) részletezi, mely az SZMSZ 2. számú függelékét képezi.

(4) A Hivatalban a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel jár munkaköröket az SZMSZ 2. számú függelék: a hivatal ügyrendjének 1. számú jegyzéke tartalmazza.

(5) A hivatal ügyrendjének tervezetét az érintett polgármesterek véleményének kikérésével a jegyző készíti el, és terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

     






VII. Fejezet

Önkormányzati társulás

42. §

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében a 2. mellékletben foglalt jogi személyiségű társulásokban vesz részt.

 (3) A Lovászi Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló együttműködési megállapodást és a hivatal szervezeti működési szabályzatát a 2. függelék, a Lovászi Intézményirányító Társulás létrehozásáról szóló megállapodást a 3. függelék tartalmazza. 

VIII. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai


Az önkormányzat vagyona


43. §


A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. Az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.


Az önkormányzat költségvetése

44. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításnak részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet, finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.


 (2) A jegyző készíti elő az önkormányzat költségvetési rendeletének tervezetét, melyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé.

 (3) Az éves költségvetési rendelet módosításának szabályait az államháztartásról szóló törvény tartalmazza.

(4) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére az államháztartásról szóló törvényben, az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.


Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai


45. §


(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el. E körben különösen

a) jogszabályokban előírt módon és időben elkészíti az év végi költségvetési beszámolót, az időközi költségvetési és mérlegjelentést, valamint a pénzforgalmi információt és ezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére.

b) Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.

d) Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű könyvvitelének szabályszerű vezetését, kialakítja számlarendjét, kötelező irányelveket határoz meg az önkormányzat egységes számviteli rendjének kialakításához.

f) Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.

g) Elkészíti az önkormányzat éves vagyonkimutatását, és azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.

h) Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetve teljesítéséről.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

46. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a jegyző - jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.

(3) A költségvetési ellenőrzés részletes szabályait a hivatal ügyrendjének (szervezeti és működési szabályzat 2. függelék) 5. melléklete tartalmazza.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. §

(1) E rendelet mellékletei:           1. Polgármesterre, bizottságra, jegyzőre, társulásra átruházott            hatáskörök.

                                                    2. Társulások, amelyekben az Önkormányzat részt vesz.

                        3.  Az önkormányzat szakmai alaptevékenysége

(2) E rendelet függelékei:              1. A települési képviselők és az Ügyrendi bizottság tagjainak

                                                   névsora.

2. A Lovászi Közös Önkormányzati Hivatal Megállapodása és   Ügyrendje.

     3. A Lovászi Intézményirányító Társulás Társulási Megállapodása.  


(3) Ez a rendelet 2015. március 1-én lép hatályba és hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2013.(IV.25.) számú önkormányzati rendelet.



Végh László

dr. Hercz Judit

polgármester

jegyző




Kihirdetve 2015. február 24.




                                               dr Hercz Judit

                                                    jegyző




[1]

A rendelet szövegét a 9/2016 (X.25.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016. október 26-tól

[2]

A rendelet szövegét a 3/2017 (V.26.) önkormányzati rendelet 1 §-a módosította. Hatályos: 2017.május 26.-tól


Csatolmányok

Megnevezés méret
1-3
814.5 KB
1-3 melléklet
58.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!