nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2016. (IV.6.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2016-05-01 - 2019-03-28
Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2016. (IV.6.) önkormányzati rendelete
A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

Cserháthaláp Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított jogalkotói jogkörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőt rendeli el:



I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya


1. § (1) E rendelet hatálya Cserháthaláp Község közigazgatási területére terjed ki, minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki Cserháthaláp Község közigazgatási területén a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások valamelyikét elköveti.


(2) E rendelet azon magatartási szabályok megsértése esetén nem alkalmazható, amelyeket magasabb szintű jogszabály bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősíti, vagy más módon szankcionál.


2. Értelmező rendelkezések


2. § (1) E rendelet alkalmazásában:


1. Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás: az a tevékenység, vagy mulasztás, vagy jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás, amely szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, azt sérti, vagy veszélyezteti, és amelyet Cserháthaláp Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) e rendeletben közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak (a továbbiakban: közösségellenes magatartás) minősít.


2.  Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2.§. 13. pontja szerinti terület.


3.  Közszolgáltató: a Képviselő-testület által az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére feljogosított szolgáltató szervezet.


4.  Ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek/amelynek tulajdonában – vagy ha birtokosa a tulajdonos személyétől eltér –, birtokában/használatában az ingatlan van.


5.  Zöldterület (e rendelet alkalmazása során): állandó növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést, vagy díszítő funkciót biztosít, továbbá a növényzet nélküli földes, murvás, stb. közterület, ami a fenti funkciónak tesz eleget, de arról a korábbi növényzetet károsító hatások már kipusztították.


6.  Szeszes ital: a kereskedelemről szóló mindenkor hatályos jogszabály szerinti italok.


II. Eljárási rendelkezések

3. Közigazgatási bírság és helyszíni bírság


3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegőjével szemben 50.000,- forintig terjedő helyszíni bírság, illetve magánszemély esetében 200.000,- forintig terjedő, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 400.000,- Ft-ig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye.


(2) Ha helyszíni intézkedés során a közösségellenes magatartást megszegő a jogsértést teljes egészében elismeri, vele szemben 10.000,- forintig terjedő helyszíni bírság kiszabásának van helye.


4. Eljáró hatóság és eljárási szabályok


4. § (1) A közösségellenes magatartás miatt indult eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.


(2) A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a Képviselő-testület a jegyzőre (a továbbiakban: jegyző) ruházza át.


 (3) A közigazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a közösségellenes magatartás súlyát, természetes személy esetén a magatartás megszegőjének szociális és jövedelmi körülményeit. A jegyző a közigazgatási bírság kiszabásakor köteles tisztázni ezeket a körülményeket.


5. A közigazgatási bírság és a helyszíni bírság megfizetése


5.§ (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt Cserháthaláp Község Önkormányzata Képviselő-testületének átruházott hatáskörében eljárva a Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője folytatja le a közigazgatási eljárást, és szabja ki a közigazgatási bírságot.


(2) A másodfokú hatóság Cserháthaláp Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.


6. § (1) Fiatalkorúval szemben nem lehet helyszíni bírságot kiszabni. Közigazgatási bírság kiszabásának akkor van helye, ha a fiatalkorú önálló jövedelemmel rendelkezik, vagy önként vállalja a bírság megfizetését.


(2) A közösségellenes magatartás miatt kiszabott közigazgatási bírságot – az elsőfokú határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül – a határozathoz mellékelt készpénz átutalási megbízáson, vagy banki átutalással Cserháthaláp Község Önkormányzat 11741017-15451835 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni.


(3) A közösségellenes magatartás miatt kiszabott helyszíni bírságot a bírság kiszabását követő 15 napon belül készpénz átutalási megbízáson, vagy banki átutalással Cserháthaláp Község Önkormányzat 11741017-15451835 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni.


II. Fejezet

A közösségi együttélés alapvető szabályai

6. A közterületek rendjének megsértése


7. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki az engedély nélkül megvalósítható igénybevétel eseteit kivéve a közterületet engedély nélkül, illetve az engedélytől eltérő mértékben vagy módon használja, így különösen ha


a) őstermelőként a közterületen az engedélyezett módtól eltérően, vagy az engedélyezett termékkörtől eltérő terméket árusít,


b) a közterületen a közvetlen szállítási előkészület esetét kivéve göngyöleget tárol,


c) az építőanyagot, építéshez szükséges szerkezetet, valamint bontásból, felújításból származó anyagot, építési törmeléket, ilyen hulladék anyagot a közterület használatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott időn túl engedély nélkül közterületen tárol,


d) az igénybevett közterületek burkolatán engedély nélkül betont, habarcsot kever, ragasztóanyagot melegít, vagy tevékenységéhez a közterületet az építési, közterület-foglalási engedélyben foglaltaktól eltérő egyéb módon használja,


e) 22.00 óra és 06.00 óra között 3,5 tonna összsúlyt meghaladó járművet, pótkocsit, félpótkocsit, vontatót, nyerges vontatót, lassú járművet és mezőgazdasági vontatót, illetve ezek munkaeszközét közterületen engedély nélkül tárolja,


f) közterületen  a -KRESZ-ben meghatározott hibaelhárítás kivételével- járművet javít, átalakít,


g) a közparkokat, köztárgyak környezetében lévő díszburkolatokat, zöldterületeket, sétányokat, játszótereket rendeltetéstől eltérő módon vagy céllal használ,


h) üzemképtelen járművet a közterületen engedély nélkül tárol,


i) közterületen engedély, vagy bejelentés nélkül adományt gyűjt, üzleti célú kérdőívezést, közvélemény-kutatást végez,


j) közterületen engedélyezett rendezvények, vásárok területének kivételével szeszesitalt fogyaszt,


k) a közterületen engedély nélkül árusít,


 (2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) hirdetményt, hirdető berendezést, plakátot tiltott helyen helyez el,


b) az elavult vagy szükségtelenné vált hirdetést a közterületről nem távolítja el,


 (3) Az engedély nélkül kihelyezett, vagy elavult, szükségtelenné vált plakátot, hirdetést, hirdetményt, hirdető berendezést, reklámtáblát, egyéb szóróanyagot (továbbiakban: reklám) az köteles eltávolítani, aki a reklámot kihelyezte. Amennyiben ezen személy nem állapítható meg, úgy a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjének azt kell tekinteni, akinek érdekében a reklám elhelyezésre került.


(4) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

a) engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően utat, járdát,kapubejárót elzár, az úton, az alatt, vagy a felett építményt, vagy más létesítményt, illetőleg ezekhez csatlakozást létesít,


b) utat engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően felbont, vagy elfoglal,


c) az út árkába, vagy átereszébe olyan anyagot juttat, amely a lefolyást akadályozza, vagy az árkot (átereszt) szennyezi,


d) az úton elhelyezett útfenntartási anyagra szükségtelenül ráhajt, vagy azt szétszórja,


e) az úton, az alatt, felett vagy mellett végzett munka jelzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,


f) az utat vagy az út műtárgyát megrongálja,utat sárral, motorolajjal beszennyezi és azt nem takarítja le.


7. A köztisztaságra vonatkozó előírások megsértése


8. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki


a) ingatlantulajdonosként az ingatlan előtti járda (ennek hiányában 1 méter széles sáv), a járda melletti (zöld) sáv úttestig terjedő területének, a nyílt ároknak és ennek műtárgyainak tisztántartásáról, gondozásáról, gyommentesítéséről–különös tekintettel a pollenallergiát okozó növényekre- nem gondoskodik,


b) ingatlantulajdonosként a települési hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerinti összegyűjtéséről, elhelyezéséről és elszállításáról nem gondoskodik,


c) kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató egység, valamint intézmény üzemeltetőjeként az ingatlan előtti járda (ennek hiányában 1 méter széles sáv) takarításáról nem gondoskodik,


d) ingatlantulajdonosként, vagy kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató egység, valamint intézmény üzemeltetőjeként az ingatlan előtti járda (ennek hiányában 1 méter széles sáv) hó eltakarításáról és síkosság-mentesítéséről nem gondoskodik,


e) belterületi közterületen – a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – a síkosság-mentesítésre olyan anyagot használ, amely a közterületen, vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növények egészségét veszélyezteti,


f) utcai árusként a kijelölt terület és 1 méter széles környezetének tisztántartásáról, a keletkezett hulladék gyűjtéséről nem gondoskodik,


g) ingatlantulajdonosként a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást nem veszi igénybe, illetve a települési hulladékot  nem a közszolgáltatónak adja át,


h) a közszolgáltató elkülönített hulladékgyűjtést szolgáló gyűjtőeszközéből hulladékot vesz ki, illetve lomtalanítás során kihelyezett hulladékban guberál,


i) ingatlantulajdonosként a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítására nem az Önkormányzat által kijelölt közszolgáltatót veszi igénybe,


j ) aki  a szennyvizet közterületre, csapadék levezető árokba, vízi létesítménybe, felszíni, vagy felszín alatti vízbe más ingatlanára engedi,vezeti.


k) külterületen illegálisan szemetet, építési törmeléket lerak.


8. Az avar és kerti hulladékok égetésével kapcsolatos magatartások


 9.§  A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki


(1)  avart és kerti hulladékot a település hulladékgazdálkodásáról és a köztisztaság fenntartásáról szóló önkormányzati rendeletben engedélyezett időszakon túl, az engedélyezett időtartamtól eltérően éget,


(2) nyílt és zárt téren, továbbá bármilyen berendezésben veszélyesnek minősülő műanyag, gumi, fáradt olaj, vegyszeres és festékes göngyöleg, gyógyszermaradványok, szárazelem   hulladékot, vagy égetése során veszélyessé minősülő anyagot éget.


9. Állattartás szabályainak megsértése


10. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:


a) közterületen állatot tart, legeltet, vagy az ingatlanról felügyelet nélkül kienged,


b) bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tart,


c) az állatok elhelyezésére szolgáló és tartásukkal kapcsolatos épületek és építmények létesítésével összefüggő előírásokat nem tartja be, az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát nem biztosítja, azt nem takarítja, fertőtleníti, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen nem gondoskodik és az állattartás során a közegészségügyi, állat egészségügyi és környezetvédelmi, természetvédelmi ide vonatkozó jogszabály rendelkezéseit nem tartja be;


d) az ebet üzlet előtt szájkosár nélkül kiköt,


e) ebet – vakvezető, mozgáskorlátozottat segítő kutya, rendőrségi és jelzőkutya kivételével – élelmiszer-elárusító üzletbe, játszótérre, vendéglátó egységbe, , kulturális, oktatási, szociális és egészségügyi, intézménybe, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, közpark területére, sportpályára, engedély nélkül bevisz, illetve beenged,


f) állat tulajdonosaként vagy felügyeletét ellátó személyként az állat által okozott szennyeződést közterületen, lakóházak közös használatú helyiségeiben, udvarán, közforgalmú közlekedési eszközön nem távolítja el.


g.) állat tulajdonosaként vagy felügyelete ellátó személyként az állat által más tulajdonában okozott kárt nem téríti meg.


10. Zaj- és rezgésvédelem megsértése


11. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el,


(1) aki a mindenkor hatályos,a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályban meghatározott határérték feletti zajjal járó építési, bontási vagy egyéb tevékenységet munkanapon 20.00 óra és 7.00 óra, szombaton 20.00 óra és vasárnap 8.00 óra között, vasárnap és ünnepnap végez,


 (2) az a természetes, vagy jogi személy, aki családi, vagy egyéb magánrendezvényt – ide értve a céges rendezvényt is - olyan módon tart meg, hogy az a környezetében élők nyugalmát határérték feletti hanghatással megzavarja, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.


(3)Az (2) bekezdés szerinti határérték feletti hanghatással történő nyugalom megzavarása abban az esetben valósul meg, ha a rendezvény a mindenkor hatályos,a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályban meghatározott határérték feletti zajjal jár.


(4)A jegyző indokolt esetben, a körülmények teljes körű figyelembe vételével, a rendezvény szervezőjének kérelmére engedélyt adhat a (2) bekezdésben meghatározott határérték feletti hanghatással járó rendezvény megtartására. Az engedély a kérelemben megjelölt időpontig, de maximum a rendezvény napjának 24 órájáig szólhat.


(5)A kérelmet a rendezvény időpontját megelőzően legalább 15 nappal kell benyújtani írásban, a Közös Önkormányzati Hivatalban.


(6)A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmazni:

a)a rendezvény tervezett időpontját (nap, órától-nap, óráig);

b)a rendezvény pontos helyszínét;

c)a rendezvény tervezett létszámát;

d) a rendezvény jellegét és a rendezvényen alkalmazni tervezett szórakoztató elemeket.


(7)A rendezvény engedélyezéséről a jegyző egyszerűsített határozattal dönt, a hiánytalan kérelem beérkezését követő 3 napon belül. A határozat egy példányát a jegyző a helyi rendőri szerv részére megküldi, valamint a rendezvény helyszínéül szolgáló ingatlannal szomszédos ingatlanok lakóit az engedély kiadásáról tájékoztatja.


(8)Amennyiben az e rendelet alapján engedélyköteles rendezvényt engedély nélkül tartanak meg, vagy az engedélyezett rendezvényt az engedélyben meghatározott időn túl határérték feletti hanghatással tovább tartják, úgy a jegyző, vagy a rendfenntartó szervek a rendezvény folytatását azonnali hatállyal megtilthatják, és e rendelet alapján bírság kiszabására kerülhet sor.


(9)Az e §-ban foglalt szabályozást nem kell alkalmazni a településen megtartandó lakodalmak esetében.


11. Házszámtáblákra vonatkozó szabályok megsértése


12. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az ingatlantulajdonos, ha házszámtábla beszerzéséről, közterületről jól látható módon történő kihelyezéséről, szükség szerinti cseréjéről és pótlásáról nem gondoskodik.


12. A temető rendjének megsértése


13. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki


a) a temető csendjét zavarja, a temető szabályzatában foglaltakat egyéb módon megszegi,


b) a temetőben szemetel, vagy a szemetet nem a kijelölt helyen helyezi el,


c) egyéb, a temetőkről és a temetkezés rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegi.


13. A növények telepítésével összefüggő szabályok megsértése


14.§ A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:


(1.) az ingatlan kerten belül eső részén nem tartja be az alábbi, legkisebb telepítési, ültetési távolságot az ingatlan határától számítva:

      a) nyírt sövény, valamint 1 métert meg nem haladó magasságúra növő cserje, bokor és  
           fenyőféle esetén legalább 0,5 méter;


      b) 1 métert meghaladó, de 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs-és egyéb fa,cserje,

           bokor, esetében legalább 2 méter,


      c) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs-és egyéb fa, cserje, bokor esetében legalább 3

           méter,


(2) kúszó-kapaszkodó cserjét nem saját tulajdonú, kerítésre futtatja fel;


(3) az ingatlanról a szomszédos telekre átnyúló ágak, gallyak levágásáról nem gondoskodik.



14. Az önkormányzat jelképeinek használatára vonatkozó szabályok megsértése


15.§ A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el,  aki a község címerét, zászlaját engedély nélkül előállítja, a község címerét, zászlaját, nevét engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő, illetve a község közösségét sértő módon felhasználja.



III. FEJEZET


Záró rendelkezések


16. § (1) Ez a rendelet 2016. május 1-jén lép hatályba.


        (2) E rendeletben foglalt szabályokat a hatálybalépést követően elkövetett, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások esetén kell alkalmazni.


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!