nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Győrújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (VI.11.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-07-30 -tól
Győrújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (VI.11.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról


Győrújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

9/2004. (VI.11.) önkormányzati rendelete


A helyi építési szabályzatról


Győrújfalu Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16.§ /1/ bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 6.§ /3/ bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:




A rendelet hatálya

1.§


/1/  A rendelet hatálya Győrújfalu község közigazgatási területére terjed ki.


/2/  A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletbe előírtaknak megfelelően szabad.



Általános előírások

2.§[1]


Megalkotja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét és elrendeli annak alkalmazását.

A rendelet az alábbi tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó:


  1. az SZ-J1 jelű, Szabályozási terv módosítása című (továbbiakban: SZ-J1 terv), Rp.I.142-11 munkaszámú tervlap, kivéve a c) pontban szereplő tervlapon módosítással érintett terület határa jellel körülhatárolt területet
  2. az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) című (továbbiakban: SZ-J2 terv), Rp.I.142-5 munkaszámú tervlap.

c. az SZ-J1/M jelű, Szabályozási és övezeti terv I./M című (továbbiakban: SZ-J1 terv), Rp.I.142-11 munkaszámú tervlap a módosítással érintett terület határa jellel körülhatárolt területre




3.§[2]


/1/ A község területén meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.


/2/ Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületi határvonal jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterület vonás.





Szabályozási elemek

4.§


/1/  Kötelező szabályozási elem


/2/ A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a /3/ bekezdésben foglaltakat – a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve a külön jogszabály[3] szerinti előírásokat.


/3/[4]  Az eltérő terület-felhasználási egységek határvonala és az övezeti határvonal az SZ-J1 terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 10-10 m mértékig elmozdíthatók.


/4/[5]  A nem telekhatáron vezető övezeti határvonal által érintett építési telek az övezeti határvonal által jelölt, tervezett telekmegosztás végrehajtása nélkül is beépíthető, amennyiben a helyi építési szabályzat egyéb előírásainak megfelel. A beépíthetőségnél a telek övezeti határvonallal leválasztott telekrésze nem vehető figyelembe. Az építési hely hátsókerti határát az övezeti határvonaltól kell számítani.


/5/[6]  Irányadó szabályozási elem


/6/[7]   Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.


A telekalakítás általános szabályai

5.§


/1/ [8]Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztás irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.


/2/[9] A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében

a., Új terület-felhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességek aránya nem lehet több 2,0- nél.


b.,   A már kialakult telekosztású lakóterületi telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatárrendezés) a kialakult telek szélességének megváltoztatását eredményezi, a telekátalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.



Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.


/3/[10] Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „SZT” jellel jelölt telekméret az SZ-J1 terv szerint kialakítható telekállapotot jelenti.


/4/[11]


/5/[12] Telekméret

a.,[13] A beépült, vagy kialakult telekosztású lakótömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó, az SZ-J1 terv övezeti előírásaiban szereplő előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.

Amennyiben a kialakult telekszélesség eléri a beépíthető telek legkisebb átlagos szélességére előírt legkisebb mértékét, valamint a telket magába foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekmélység mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.

b., Beépíthető telek legkisebb átlagos szélessége a beépült, vagy kialakult telekosztású tömbben 14,0 m lehet. A beépíthető legkisebb telek területe 550 m2.

c., [14]A lakóterületen levő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az SZ-J1 terven jelölttől eltérő mérettel és módon is alakíthatóak az alábbiak szerint:

A telekalakítás eredményeként létrejövő és visszamaradó telek területe érje el az 550 m² területnagyságot akár csak a saroktelek, vagy a vele szomszédos telek telekalakításba való bevonásával is.


/6/ [15]Magánút a gazdasági terület és a különleges terület, bányaterület építési övezet, valamint az erdőterület, mezőgazdasági terület és vízgazdálkodási terület övezetben alakítható ki. Magánút létesítése esetén annak területére vonatkozóan az építési övezetre, övezetre előírt legkisebb telekterület szabályait nem kell alkalmazni. A magánút legkisebb szélessége – amennyiben az övezeti előírás, vagy az SZ-J1, SZ-J2 terv másként nem rendelkezik – 12 m.





A telek beépítésének általános szabályai

6.§


/1/  A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait a tervezett közterület határtól kell számítani.


/2/[16] Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.




A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

7.§


/1/ [17] Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.



/2/ [18]Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.



/3/   A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága[19] és utcai homlokzatszélessége[20]* a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.



/4/  Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.



/5/   Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a /4/ bekezdésbeli épületek közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani – kivéve a védőtávolsággal telepíthető épületeket.



/6/ [21] Ahol az SZ-J1 terv tervezett szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés a tervezett szabályozási vonalra, ahol az SZ-J1 terv meglévő, megmaradó szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés erre a vonalra építhető. Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas, legalább 50%-ban áttört lehet.


/7/ [22]A település beépítésre szánt területén létesítmények elhelyezése során pinceszinti helység, helyiségcsoport nem helyezhető el.





Környezetvédelem

8.§


/1/ [23] Vízvédelmi besorolás:

a.,  felszín alatti vizek:   „A” fokozottan érzékeny terület[24]

b.,  felszíni vizek:           fokozottan védett terület[25]

c.,  Általánosan védett felszíni vízminőségi terület


/2/  A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.


/3/ [26] A település területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny terület.[27]


/4/   A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell azt, hogy a közterületek levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit kiváltó növényfajtáktól származó virágpor mennyisége az alábbi értéket ne haladja meg:


/5/ [28]  A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.



Táj- és természetvédelem

9.§


/1/  A gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.


/2/   Az alsóbbrendű, kisebb forgalmú utak (országos mellékút, települési mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.



Értékvédelem

10.§

(1)[29]





/2/  Településkép védelem


A település közigazgatási területén a 1,5 m x 1,0 m befoglaló méretet meghaladó méretű reklám és hirdetési célú plakát, tábla elhelyezésére szolgáló építmény, szerkezet, vagy reklámszerkezet nem építhető.



Zöldfelületek

11.§


/1/ [30]A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójukban megfelelően kell kialakítani és fenntartani.

A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.


/2/   A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.


/3/  A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.


/4/  Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.




Védőtávolságok, védőterületek

12.§


/1/  A település védendő területének védőterülete az annak határától számított 500,0 m széles területsáv. A védőterületen belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló építmény csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.


/2/[31]  Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten


      -   400 kV-os vezeték                              40,0 -  40,0 m


A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos[32] jogszabályok tartalmazzák.


/3/  Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:



/4/ A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.


/5/ [33]  Folyók, vízfolyások parti sávja a partvonaluk mentén húzódó területsáv, amelynek mérete:

      -     Mosoni – Duna  10,0 – 10,0 m

A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos[34] jogszabályok tartalmazzák.


/6/   Az egészségügyi intézmény védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.


/7/  A Győr-Pozsony közötti mikrohullámú összeköttetés miatt beépítési korlátozás:





TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK


Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint

13.§


/1/  A település igazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:


a., [35] Beépített és beépítésre szánt terület


Lakóterület


Vegyes terület


Gazdasági terület


Különleges terület                          


b., [36] Beépítésre nem szánt terület


Közlekedési terület


Zöldterület                                      Z


Erdőterület                                      E


Mezőgazdasági terület                    Má


Vízgazdálkodási terület                  V


Természetközeli terület                  Tk





Az övezeti jel értelmezése

14.§[37]












terület-felhasználási


    szabadonálló)

beépítettség %

legkisebb kötelező

zöldfelület %

elem


kialakítható

kialakítható

kialakítható



megengedett legnagyobb építménymagasság (m)


legkisebb

építési

telekszélesség

(m)

legkisebb-legnagyobb

építési

telekmélység (m)

legkisebb

építési

telekterület

(m2)




BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET


Lakóterület

15.§


/1/  A lakóterület besorolása sajátos használat szerint:


kertvárosias lakóterület        Lke                 


/2/  Telekméretek

a.,  A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.


/3/  Beépítés


a., Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden estben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.


b.,  Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is.


c.,   Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. A már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.


d.,  Pinceszinten lévő garázsba bejárat az utca felől nem létesíthető.


e.,  Tetőtéri loggia, erkély utcai homlokzaton akkor létesíthető, ha az utcai homlokzat síkjáig a telek homlokvonalától legalább 8,0 m távolság biztosítható.




/4/  Az építési hely határai



kialakult telekosztású, nagyrészt

beépített tömbben

beépítetlen, új telekalakítású tömbben,


szabadonálló

oldalhatáron álló

szabadonálló

oldalhatáron álló

előkert

kialakult

5,0 m

oldalkert

3,0 m

6,0 (4,5 m**)

3,0 m

6,0 m

hátsókert

6,0 m (4,0 m*)

6,0 m (4,0 m*)



*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb

**amennyiben a telekszélesség 14,0 m-nél kisebb


/5/  Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.


/6/ [38] A lakóterület telkeit el kell látni:

< >közműves villamos energia vezetékkel,közműves ivóvíz vezetékkel,éjjel     40 dB/A




A falusias lakóterület építési előírásai

16.§


/1/[39] A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhetők:

fő funkciót hordozó épületként

a) aa) amennyiben a telek területe eléri, vagy meghaladja az övezetre előírt megengedett alakítható legkisebb telekterület másfélszeresét, egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület,

ab) amennyiben a telek területe kisebb, mint az övezetre előírt megengedett alakítható legkisebb telekterület másfélszerese, egy darab, egylakásos lakóépület,

      b) az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, kézműipari létesítmény


< >a fő funkciót kiegészítő épületkéntd.,  gépjármű és egyéb tároló


e.,  állattartó épület

f.,  kisipari műhely


/2/  A telkeken a d., e., f. pontokban felsorolt épületek csak az a., b., c. pontban felsorolt épületek egyidejű építése esetén építhetők.


/3/  Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a., b., c. pontban felsorolt épületek építhetők.

Egyéb épület, építmény – kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait – az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonaltól mérten 13,0 m-en túl építhető az OTÉK 31.§ /4/ bekezdéséből foglaltakat is figyelembe véve.


/4/ Övezeti előírások [40]

[41]      



Lf

Lf   O/30/50

4,5 -/-/900


Az építési hely

Elhelyezkedése tömbönként

Az illeszkedés szabályai szerint

Oldalhatáron álló


Beépíthetőség

Legnagyobb beépítettség (%)

Legkisebb zöldfelület (%)


30 %


50 %


30 %

50 %


Épület

Legnagyobb építménymagasság (m)

Az illeszkedés szabályai szerint


4,5 m


Telekalakítás

Szélesség (m)

Mélység (m)

Telekméret (m²)

Az illeszkedés szabályai szerint

-

-

900 m²


Egyéb


Az illeszkedési szabályok alkalmazásánál az 5.§./2/ b., pontját és a 7.§./3/ bekezdés előírásait figyelembe kell venni.

Az illeszkedés szabályait ki kell terjeszteni az épületek tömegformálására és anyaghasználatára is.





Lf   O/30/50

    4,5/-/-/750

Lf   O/30/50

    4,5/18/-/720


Az építési hely

Elhelyezkedése tömbönként

Oldalhatáron álló

Oldalhatáron álló


Beépíthetőség

Legnagyobb beépítettség (%)

Legkisebb zöldfelület (%)


30 %


50 %


30 %


50 %


Épület

Legnagyobb építménymagasság (m)


4,5 m


4,5 m


Telekalakítás

Szélesség (m)

Mélység (m)

Telekméret (m²)

-

-

750 m²

18,0 m

-

720 m²


Egyéb







Lf   O/30/50

    4,5/18-/-/600

Lf   O/30/50

    4,5/14/-/700

Lf   O/30/50

    4,5/-/-/600

Az építési hely

Elhelyezkedése tömbönként

Oldalhatáron álló

Oldalhatáron álló

Oldalhatáron álló

Beépíthetőség

Legnagyobb beépítettség (%)

Legkisebb zöldfelület (%)


30 %


50 %


30 %


50 %


30 %


50 %

Épület

Legnagyobb építménymagasság (m)


4,5 m


4,5 m


4,5 m

Telekalakítás

Szélesség (m)

Mélység (m)

Telekméret (m²)

18,0 m

-

600 m²

14,0 m

-

700 m²

-

-

600 m²

Egyéb












                                                                                                                                                                



Kertvárosias lakóterület

17.§


/1/[42]  A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető

a) aa) amennyiben a telek területe eléri, vagy meghaladja az övezetre előírt megengedett alakítható legkisebb           telekterület másfélszeresét, egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület,

ab) amennyiben a telek területe kisebb, mint az övezetre előírt megengedett alakítható legkisebb telekterület másfélszerese, egy darab, egylakásos lakóépület

b.,  önállóan, vagy az egyik lakás helyén a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

c.,  a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület a fő funkciót kiegészítő épületként

d.,  gépjármű és egyéb tároló.

/2/ [43]Övezeti előírások

[44]



Lke   O/30/50

    4,5/-/40/650

Lke   O/30/50

    4,5/20/40/800

Lke  O/30/50

4,5 /18/40/720

Az építési hely

Elhelyezkedése tömbönként

Oldalhatáron álló

Oldalhatáron álló

Oldalhatáron álló

Beépíthetőség

Legnagyobb beépítettség (%)

Legkisebb zöldfelület (%)


30 %


50 %


30 %


50 %


30 %

50 %

Épület

Legnagyobb építménymagasság (m)


4,5 m


4,5 m


4,5 m

Telekalakítás

Szélesség (m)

Mélység (m)

Telekméret (m²)

-

40,0 m

650 m²

20,0 m

40,0 m

800 m²

18,0 m

40,0 m

720 m²

Egyéb







Lke 

Lke   O/30/50

    4,5/20/-/800

Lke  O/30/50

4,5/18/-/800

Az építési hely

Elhelyezkedése tömbönként

Az illeszkedés szabályai szerint

Oldalhatáron álló

Oldalhatáron álló

Beépíthetőség

Legnagyobb beépítettség (%)

Legkisebb zöldfelület (%)


30 %


50 %


30 %


50 %


30 %

50 %

Épület

Legnagyobb építménymagasság (m)


4,5 m


4,5 m


4,5 m

Telekalakítás

Szélesség (m)

Mélység (m)

Telekméret (m²)

Az illeszkedés szabályai szerint

20,0 m

-

800 m²

18,0 m

-

800 m²

Egyéb







Lke1   O/30/50

    4,5/-/-/800

Lke  O/30/50

4,5/-/-/800

Lke  O/30/50

4,5/18/30-35/600

Az építési hely

Elhelyezkedése tömbönként

Oldalhatáron álló

Oldalhatáron álló

Oldalhatáron álló

Beépíthetőség

Legnagyobb beépítettség (%)

Legkisebb zöldfelület (%)


30 %


50 %


30 %

50 %


30 %

50 %

Épület

Legnagyobb építménymagasság (m)


4,5 m


4,5 m


4,5 m

Telekalakítás

Szélesség (m)

Mélység legkisebb legnagyobb (m)

Telekméret (m²)

-

-

-

800 m²

-

-

-

800 m²

18

30,0 m

35,0 m

600 m²

Egyéb


A telekalakítás feltétele a terület szennyeződésmen-tességének vizsgálata és bizonyítása


Az övezet telkein, ahol az SZ-J1 terv jelöli, 8,0 m széles, háromszintes (alacsony cserje, magas cserje, fa) takaró-védőfásítást kell létrehozni és fenntartani.

Az övezet II. ütembe sorolt telkein a terület-felhasználás feltétele a terület vízrendezésének megoldása.



Vegyes terület

18.§


/1/  A vegyes terület besorolása sajátos használat szerint:

< >településközpont vegyes terület       Vtközponti vegyes terület                     Vka.,  A kialakítható telek legkisebb átlagos méreteit az övezeti jel tartalmazza.



/3/  Beépítés

a.,  Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni

b.,  Az oldalhatáron álló építési hely a tömbre jellemző beépítésű oldalhatáron áll.


/4/ [45] A terület telkeit el kell látni:

< >közműves villamos energia vezetékkel,közműves ivóvíz vezetékkel, 


/5/  A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

a.,  zajvédelem:   vegyes terület                                    V 

üzemi zaj megengedett értéke:         nappal             55 dB/A

éjjel     45 dB/A


Településközpont vegyes terület

19.§



/1/  A településközpont vegyes területen

< >fő funkciót hordozó épületkénta., több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, legfeljebb kétlakásos lakó, valamint nem csak a helyi lakosságot szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató épületek és sportépítmények építhetők.



< >fő funkciót kiegészítő épületkéntb., a 19.§ /6/ bekezdésében meghatározott övezetben a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és telken folyó tevékenységből adódó tároló épület.



/2/   Az /1/ bekezdés a., pontjában felsorolt épületek közül az intézményi – oktatási, egészségügyi, szociális – épülettel beépített, vagy beépítésre kerülő telken az intézmény működtetéséhez kapcsolódó, legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.


/3/  Egyéb, az /1/ bekezdés a., pontjában felsorolt épületek a beépítés szabályai között a telkeken egymástól különálló épületként is építhetők.


/4/  Melléképület csak a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület építhet.


/5/ [46]Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli




Kialakult telekosztású, nagyrészt beépített tömbben

Beépítetlen, új telekalakítású tömbben


szabadon álló

oldalhatáron álló

szabadon álló

oldalhatáron álló

Előkert

kialakult

5,0 m

Oldalkert

3,0 m

6,0 m (4,5 m**)

3,0 m

6,0 m

Hátsókert

6,0 m (4,0 m*)

6,0 m (4,0 m *)


*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb

** amennyiben a telekszélesség 14,0 m-nél kisebb”



/6/ Övezeti előírások




Vt1

Vt2

Vt3  SZ    60/30

      7,5   -/-/1000

Az építési    hely

elhelyezkedése tömbönként


az illeszkedés szabályai szerint

az illeszkedés szabályai szerint

szabadonálló



Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség /%/


30%


60%


60%


legkisebb zöldfelület /%/


50%


30%


30%


Épület

legnagyobb építménymagasság /m/


4,5 m

4,5 m

(kivéve a templom)


7,5 m


Telekalakítás

szélesség /m/ mélység /m telekméret /m2/



800 m2



800 m2

-

-

1000 m2

Egyéb


Az illeszkedési szabályok alkalmazásánál az 5.§ /2/ b., pontját és a 7.§ /3/ bekezdés előírásait figyelembe kell venni.

Az illeszkedés szabályait ki kell terjeszteni az épületek tömegformálására és anyag-használatára is.

A 19.§ /1/ bekezdés b., pontja szerinti épületek építhetők










lakás nem építhető



Kizárólagos használat




községi intézmények



Központi vegyes terület

20.§


/1/  A központi vegyes területen több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, lakó, valamint kistérségi vonzású intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális épületek építhetők.


/2/[47]  Övezeti előírások



 Vk  SZ   30/50       

                                 9,5   SZT


Az építési    hely

elhelyezkedése



szabadonálló




Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség /%/


30%


legkisebb zöldfelület %


50%


Épület

legnagyobb építménymagasság /m/


9,5 m

legkisebb

szélesség /m/


kialakítható

mélység /m/

SZ-J1 terv szerint

telekméretek

telekméret /m2/


Építési hely határai

előkert /m/

oldalkert /m/

hátsókert /m/

10,0 m

10,0 m

10,0 m






Gazdasági terület

21.§


/1/  A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

< >kereskedelmi, szolgáltató terület      Gksz 




Kereskedelmi, szolgáltató terület

22.§


/1/  [48] A kereskedelmi, szolgáltató területen kereskedelmi, szolgáltató, raktározó és nem zavaró hatású termelő létesítmények építhetők.



/2/  [49]Övezeti előírások





Gksz    SZ     30/50

            6,0  -/-/2000

Gksz  Út

Az építési hely

elhelyezkedése

határai:

előkert /m/

oldalkert /m/

hátsókert /m/

szabadonálló


5,0 m, vagy SZ-J1 terv szerint

5,0 m, vagy SZ-J1 terv szerint

8,0 m, vagy SZ-J1 terv szerint


Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség /%/


30%


legkisebb zöldfelület %


50%


Épület

legnagyobb építménymagasság /m/


6,0 m


Legkisebb

szélesség /m/

-


kialakítható

mélység /m/

-


telekméretek

telekméret /m2/

2000 m2


Egyéb



A gazdasági telkek kiszolgáló útjának övezete.

A kiszolgáló út csak az SZ-J1 terven jelölt helyen és szélességgel alakítható ki.




/3/ [50] A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit el kell látni:


/4/  A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:


/5/   A gazdasági terület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.



/6/ [51]A kereskedelmi, szolgáltató terület telkein, ahol az SZ-J1 terv jelöli takaró-védőfásítást kell létrehozni és fenntartani. A védőfásítás háromszintű növényzetből álljon – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen –, tömör zárású legyen. A fásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajok alkotják.



Különleges terület

23.§


/1/ [52] A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint

< >temető            Ktsportterület     Kspkavicsbánya   Kbstrand             Kst

/3/[53]  A sportterületen a községi sportpálya, egyéb sportlétesítmény és a sport kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

        Beépítési mód:                                                     szabadonálló

        Megengedett legnagyobb beépítettség:                  15%

        Kialakítandó zöldfelület minimuma:                     50%

        Megengedett legnagyobb építménymagasság:        11,5 m

        Alakítható telek:                                                  szabályozási terv szerint

Építési hely határai:                                              a telekhatároktól 5,0 m. A telekhatárhoz épület a vele párhuzamos, az építési hely határától 10m-en belül lévő homlokzatmagasság mértékénél közelebb nem állhat.

   A parkolási szükséglet közterületen biztosítható.



/4/  A kavicsbánya területén szociális és igazgatási épület építhető.

Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

Megengedett építményi alapterület:                 200 m2

Építési hely határai: kialakult, vagy                 8,0 m


/5/  A strandként megjelölt területen a fürdőzőhely területét 2000 fő befogadóképességre, legalább 10 m2/fő szárazföldi és 4 m2/fő vízi területigény figyelembe vételével kell meghatározni.

A területen építmény részletes szabályozási terv alapján építhető. A vízfelület kialakításának előkészítő földmunkái külön jogszabály szerinti engedélyezés után a részletes szabályozási tervtől függetlenül elvégezhetők.


/6/ [54] A különleges terület telkeit el kell látni:

< >közműves villamosenergia vezetékkel,közműves ivóvízvezetékkel,temető


-  zárt szennyvíztározóval:                strand

kavicsbánya



BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET


Közlekedési terület

24.§



/1/ [55]

         (a) A közlekedési területek besorolása sajátos használat szerint

- közúti terület                                    KÖu

- közműterület                                    Köm

- közlekedési közterületi zöldfelület      KÖu-Z

- közterületi parkoló övezet                  P


         (b)A KÖu-Z és P jellel jelölt közterületi övezeteken épület nem építhető.


/2/ [56] Közlekedési területek az SZ-J1 és az SZ-J2 tervlapokon Köu jellel ellátott közúti területek.

a) [57] az SZ-J1 terven KÖuP30 jellel jelölt övezet területéről az övezettel határos lakótelkek megközelíthetőek.


/3/ [58]A közúti területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és az Sz-J2 tervek tartalmazzák.

< >a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli,a meglévő, magmaradó szabályozási szélesség jele: „M”. 


/4/   A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek a közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:


a.,  Országos közúthálózatba tartozó utak

< >országos mellékút kerékpárúttal                KÖu  Mb.,  Helyi utak


< >települési mellékút (településközi út)        KÖ Temezőgazdasági út                                       KÖu  Mggyűjtőút                                                       Köu Gykiszolgálóút                                                KÖugyalogút                                                      KÖu GYA/5/   A közutak területén az 1. sz. függelékben /mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.



/6/   Győrújfalu közigazgatási területén az önkormányzati utakat az alábbi tervezési osztályba soroltuk


a.,  Külterületi utak

aa., Győrújfalu  - Sáráspuszta települési mellékút:                  K.VIII.A.60

ab., Győrújfalu – Mártonháza puszta települési mellékút       K.VIII. A.60.

ac., Győr – Mosonmagyaróvár kerékpárút:                              K. IX.



b.,  Belterületi utak


ba.,  Gyűjtőutak

-  B. V. c. A.50


bb.,  Kiszolgáló utak,  tervezett kiszolgáló utak


< >B. VI. d. A,B. 40B. X.


/7/   Közműterületek  Köm jellel jelzett területek. A telek területet igénylő közművek számára az SZ-J1 tervben jelölt közműterületeket csak a terven megjelölt célra lehet felhasználni.



Zöldterület

25.§


/1/  A zöldterületek besorolása sajátos használat szerint

a., közpark          Zkp


/2/  A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel kell beültetni.


/3/  A zöldterületek telkén épület nem építhető, azon kerti melléképítmények, szobrok, köztéri tárgyak helyezhetők el.



Erdőterület

26.§


/1/  Az erdőterület besorolása sajátos használat szerint

a.,  Védelmi erdő                                    Ev


/2/ [59]Erdőterület a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J1 és SZ-J2 terveken akként jelölt terület.

/3/  Védelmi erdő       Ev

A védelmi erdőben épület nem építhető.



Vízgazdálkodási terület

27.§

/1/ [60]Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terveken   V   jellel jelölt terület.

/2/  A V1  övezetben a Mosoni-Duna 6,0 m széles parti sávjának szabadon hagyásával vizitúra megállóhely létesíthető.

A vizitúra megállóhelyen kerti melléképítmények és berendezések helyezhetők el, épület nem építhető.

A vizitúra megállóhelyet igénybe vevők higiénés igényeinek kielégítésére mobil illemhelyet kell elhelyezni.



Mezőgazdasági terület

28.§


/1/  Az általános mezőgazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint

< >gazdálkodási terület                           Má   G farmgazdasági terület                        Má   F


/2/  Mezőgazdasági gazdálkodási terület     Má  G


a.,  Az övezet elsősorban növénytermesztésre szolgál. Az övezetben a 15 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú, legalább 200 m oldalhosszúságú földrészleten, annak max. 0,4%-os beépítésével a termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek – géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület – max. 6,0 m-es homlokzatmagassággal építhetők.

Az övezetben nagy energia- és vízfogyasztású, valamint nagy külső forgalmat indukáló létesítmény nem helyezhető el.


b.,   A lakóterületen tartható állatszámot meghaladó mértékű állattartás céljára szolgáló épület az SZ-J2 terven Má    jelű övezetben építhető. 

- alakítható legkisebb telek:           5000 m2

 - beépíthetőség:                               3%

 - építménymagasság:                      7,5 m

 - építési hely: telekhatároktól         20,0 m

 - a telekhatárok mellett 10,0 m szélességben takarófásítást kell létrehozni.


c.,  Az  Má  G  övezetben lévő gyepként nyilvántartott területeken állattartó karám és fedett nyitott szénatároló építménye építhető.


d., Az  Má G  övezetben lévő nádasként nyilvántartott területeken út és közműműtárgyon kívül építmény nem építhető.


/3/  A farmgazdasági területen az OTÉK szerinti létesítmények építhetők az ott rögzített előírások szerint.

Közműellátás

29.§


/1/  A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:

térszín alatt:        ivóvíz vezeték,

szennyvíz vezeték,

gázvezeték,

távbeszélő földkábel.

            villamos energia vezeték,

telefon vezeték,

kábel TV vezeték,

nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok.


/2/  a., [61]  A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46.§-49.§ szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.


b.,  A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.


/3/  Településesztétikai szempontból a beépített és beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási, távközlési, kábel TV hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.


Természetközeli terület

29/A.§[62]





/1/ Természetközeli terület az SZ-J1 terven Tk jellel jelölt terület.

/2/ A természetközeli területen épületet elhelyezni nem lehet.


Átmeneti szabályozási előírások

30.§

Az SZ-J1 terven   Á   jellel jelölt övezetben új építési telek nem alakítható.


a.,  Az övezet lakóházzal már beépített telkein lakásszám-növekedést nem eredményezően lakóház, valamint a telken folyó tevékenységhez kapcsolódó tároló épület építhető.

beépítési mód:                                                        kialakult

építési hely határa: előkert:                                   kialakult

oldalkert:                               6,0 m

hátsókert:                               6,0 m

megengedett legnagyobb beépítettség:                  30%

kialakítandó legkisebb zöldfelület:                                   50%

megengedett legnagyobb építménymagasság:      4,5 m


b.,  A beépítetlen telkeken csak az OTÉK 30.§-a szerinti építmények építhetők.




A lakóterület-fejlesztés ütemezési előírásai:

31.§[63]


/1/ Az SZ-J1 terven I., II. ütem jellel jelölt lakóterületeken:

  1. telket alakítani és a telket beépíteni először az I. ütem jellel jelölt területeken lehet
  2. a II. ütem jellel jelölt terület felhasználása addig nem kezdődhet el, amíg az I. ütemben maximálisan kialakítható telkek legalább 50%-a be nem épült.




32.§




/1/   Jelen rendelet kihirdetés napján lép hatályba. A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti a 2/1997. (III.25.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 16/2000. (VIII.25.), 17/2000.(X.17.), 14/2002. (XII.10.) önkormányzati rendeletek.


Győrújfalu, 2004. június 10.





Cserjés László                                               Knipper Emilné

polgármester                                                     körjegyző





A rendelet kihirdetve: 2004. június 11-én.


Knipper Emilné

    körjegyző




[1]

A rendelet szövegét a 8/2019. (VII. 15.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2019. VII. 30-tól

[2]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[3]

1997. évi LXXVIII. tv. 12.§ /3/ bekezdés

[4]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[5]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 3. §-a kiegészítette. Hatályos: 2010. X. 20-tól 

[6]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[7]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[8]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[9]

A rendelet szövegét a 10/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2006. VIII.10-től

[10]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[11]

Hatályon kívül helyezte a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatálytalan: 2010. X. 20-tól

[12]

A rendelet szövegét a 10/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2006. VIII.10-től 

[13]

 A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól 

[14]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól 

[15]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 4. §-a kiegészítette. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[16]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[17]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[18]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[19]

Utcai homlokzatmagasság: az utcai telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30°-kal eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat függőleges vetülete, amelybe a tűzfalat és az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani.


[20]

* Utcai homlokzatszélesség: az utcai telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30°-kal eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat vízszintes vetülete, amelybe az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani.


[21]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[22]

A rendelet szövegét a 10/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelet 6. §-a kiegészítette. Hatályos: 2006. VIII.10-től

[23]

Hatályon kívül helyezte a 11/2016. (VII. 06.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2016. VII. 7-től

[24]

33/2000.(II.17.) Korm.r.

[25]

9/2002.(III.22.) KöM-KöViM r.

[26]

Hatályon kívül helyezte a 11/2016. (VII. 06.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2016. VII. 7-től

[27]

49/2001.(IV.3.) Korm. r.

[28]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 7. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[29]

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 18. §-a módosította. Hatályos: 2017. XII. 21-től

[30]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 9. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[31]

Hatályon kívül helyezte a 11/2016. (VII. 06.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2016. VII. 7-től

[32]

11/1984.(VIII.22.) IpM r.

[33]

Hatályon kívül helyezte a 11/2016. (VII. 06.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2016. VII. 7-től

[34]

46/1999.(III.18.) Korm. rendelet

[35]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 10. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[36]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 10. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[37]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 11. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[38]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 12. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[39]

A rendelet szövegét a 16/2018. (IXII.5.) önkormányzati rendelet 2.§-a módosította. Hatályos: 2018. XII.20.-tól.

[40]

A rendelet szövegét a 10/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította. Hatályos: 2006. VIII.10-től

[41]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 13. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[42]

A rendelet szövegét a 16/2018. (XII.5.) önkormányzati rendelet 2.§-a módosította. Hatályos: 2018. XII.20.-tól.

[43]

A rendelet szövegét a 10/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelet 9. §-a módosította. Hatályos: 2006. VIII.10-től

[44]

A rendelet szövegét a 14/2016. (X. 20.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2016. X. 21-től

[45]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 15. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[46]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 16. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[47]

A rendelet szövegét a 16/2018. (XII. 5.) önkormányzati rendelet 4.§-a módosította. Hatályos: 2018. XII.20-tól.

[48]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 17. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[49]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 17. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[50]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 17. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[51]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 17. §-a kiegészítette. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[52]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 18. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[53]

A rendelet szövegét a 16/2018. (XII.5.) önkormányzati rendelet 5.§-a módosította. Hatályos: 2018. XII.20-tól.

[54]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 18. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[55]

A rendelet szövegét a 8/2019. (VII. 15.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2019. VII. 30-tól

[56]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 19. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[57]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 19. §-a kiegészítette. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[58]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 19. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[59]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 20. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[60]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 21. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[61]

Hatályon kívül helyezte a 11/2016. (VII. 06.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2016. VII. 7-től

[62]

A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 22. §-a kiegészítette. Hatályos: 2010. X. 20-tól

[63]

​A rendelet szövegét a 6/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelet 24. §-a módosította. Hatályos: 2010. X. 20-tól


Csatolmányok

Megnevezés méret
9/2004. (VI.11.) ÖR.
3.73 MB
8/2019. (VII. 15.) önkormányzati rendelet
97.4 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!