nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Jászfényszaru Város Képviselő-testületének 24/2011 (XII.15..) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-03-01 -tól
Jászfényszaru Város Képviselő-testületének 24/2011 (XII.15..) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről

Jászfényszaru Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alkotmány 44A § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: törvény) 3. § (1)-(2) bekezdése, 4. § (3) bekezdése, 9.§ (1) bekezdése, 10. § (2) bekezdése, 12. § (5) bekezdése, 13. § (1)-(2) bekezdése, 15. §, 17. § (2) bekezdése, 18. § (1) bekezdése, 19. §, 20. § (3) bekezdése, 21. § (6) bekezdése, 23. § (3) bekezdése, 27. § (2) bekezdése és 31. § (2) bekezdése, 33. § (3) bekezdése, 34. § és 35. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:


A rendelet hatálya


1. § A rendelet hatálya a Városi Önkormányzat tulajdonában álló minden önkormányzati lakásra (továbbiakban: lakás) kiterjed.

  1. FEJEZET


A LAKÁSOK BÉRBEADÁSA

A bérbeadás általános szabályai


2. § (1) A Városi Önkormányzat a törvényben meghatározott bérbeadói jogokat és kötelezettségeket az e rendeletben szabályozott kivételekkel a képviselő-testület gyakorolja.

(2) Ahol a törvény a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről a polgármester határozza meg. ( A bérleti szerződések  mintáit a függelék tartalmazza.)

(3) Az 1. §-ban meghatározott lakások kezelési feladatait a Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet (továbbiakban: kezelő) látja el. (Az önkormányzati lakások felsorolását a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(4) Lakás bérbeadása csak lakás céljára történhet.

(5) Bérlő a bérleti szerződés időtartama alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, melyet a bérbeadó és kezelő –a lakás rendeltetésszerű használatával, valamint a bérlő kötelezettségeinek teljesítésével együtt- évente két alkalommal ellenőriz. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles távollétét megelőzően írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

(6) A bérlő köteles a szerződés megszűnésekor a lakást a vele együtt élő családtagokkal és a befogadott személyekkel együtt elhagyni, és azt üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra, beköltözésre alkalmas állapotban a bérbeadónak átadni.

(7) Ha a bérleti jogviszony időtartama alatt a bérlő Jászfényszaru városban lakástulajdonossá válik, a bérleti szerződést meg kell szüntetni a tulajdonszerzést követő 6 hónapon belül.

(8) Határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén a bérlő és a kezelő dönthet úgy, hogy a bérleti szerződést határozott időtartamúra módosítják. Ebben az esetben a bérleti jogviszony legfeljebb a bérlő életének végéig tarthat. Határozatlan idejű bérleti jogviszony határozottra történő módosítása esetén a szolgálati lakásokra irányadó bérleti díjra kell a bérleti díjat mérsékelni.



A bérbeadás módja és jogcíme


3. § (1) A lakásokat szociális helyzet alapján, illetve nem szociális helyzet alapján, közérdekből szolgálati jelleggel, költségelven, és piaci alapon (továbbiakban: bérbeadás módja) lehet bérbe adni.


(2) A bérbeadás az alábbi jogcímeken történhet:

            a.) közérdekű célból, szolgálati jelleggel

            b.) pályázat elnyerésének jogcímén

            c.) lakáscsere jogcímén

            d.) bérleti jogviszony folytatása jogcímén

            e.) bérlő kiválasztási jog jogcímén (bérlőkijelölési joggal)

            f.) elhelyezési kötelezettség jogcímén

  g.) szükséglakás kijelölése jogcímén.

(3) A bérbeadás módját és jogcímét a lakásbérleti szerződésben kell rögzíteni.

4. § Piaci alapon csak pályázat elnyerésének jogcímén történhet a bérbeadás


Szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei


5. § (1) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei a következők:

a.) a bérlő vagy házastársa (élettársa), illetve a vele együtt lakó vagy vele együtt 

   költöző közeli hozzátartozó tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs 

   másik beköltözhető lakása, és nem rendelkezik határozatlan idejű önkormányzati

   lakásbérlettel,

b.) mind a bérlő vagy házastársa (élettársa), és a vele együtt költöző vagy vele

     együtt lakó közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja

     meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 2-szeresét.

c.) Az egy főre jutó jövedelem számításánál a kérelem benyújtását megelőző három             havi jövedelmet kell alapul venni.

(2) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a lakás maximális nagysága a bérlő és vele együtt lakók, illetve költözők számától függően:

            a.) 1 fő esetén: 1szoba

            b.) 2-4 fő esetén: 2 szoba

            c.) 5-6 fő esetén: 3 szoba      

(3) Szociális jelleggel bérbe adott lakásra, csak határozott idejű bérleti szerződés köthető, amelynek időtartama legfeljebb öt év. A határozott idejű bérleti jogviszony a határozott idő elteltével megszűnik.

(4)A szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeinek meglétét a bérleti jogviszony fennállása alatt évente felül kell vizsgálni.

(5) Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy az (1) bekezdésben szabályozott feltételek nem állnak fenn, költségelvű lakbért kell megállapítani.


Bérbeadás  közérdekből,  közérdekű célból, szolgálati jelleggel


6. § (1) Közérdekű célból szolgálati jelleggel (a továbbiakban szolgálati jelleggel) kell bérbe adni, ha a bérlő, vagy házastársa, illetve a vele együtt lakó vagy vele együtt költöző közeli hozzátartozó tulajdonában nincs a településen másik beköltözhető lakása:

            a.) az önkormányzat által ellátott feladatok ellátása érdekében

            b.) a város életében fontos szerepet játszó szervezeteknél foglalkoztatott        szakembereknek.

(2) Szolgálati jelleggel lakásbérleti szerződés a település közigazgatási területén végzett közszolgálati munkavégzés idejére köthető, a közszolgálatot megalapozó szerződés, munkaszerződés, kinevezés alapján határozott, vagy határozatlan időre.

(3) A (2) bekezdésben rögzített feltétel bekövetkezésével a bérleti szerződés megszűnik és a volt bérlő köteles a szerződés megszűnését követő naptól számított 30 napon belül a lakást üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra, beköltözésre alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(4) A bérbeadás iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon, az ott meghatározott mellékletekkel a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(5) A kérelem teljesítésénél előnyt jelent ha a munkavállaló hosszabb ideje áll közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban.

(6) A beérkező kérelmek alapján a képviselő-testület dönt a bérlő személyéről. A benyújtott kérelmek elbírálásánál a munkáltató és az érdekképviseleti szerv véleményét ki kell kérni.

(7) A szolgálati jelleggel bérbe adott lakás albérletbe nem adható.

(8) Az (1) bekezdésben foglalt bérbeadás esetén a szerződésben ki kell kötni azt, hogy

a.) a lakásbérleti jogviszony a közszolgáltatás alapjául szolgáló jogviszony fennállásáig szól,

b.) ha a bérlő a közszolgáltatás alapjául szolgáló jogviszonyt meghatározott idő eltelte előtt megszünteti, elhelyezésre nem tarthat igényt, a bérlő a lakást 30 napon belül köteles kiüríteni,

c.) ha a közszolgáltatás alapjául szolgáló jogviszony nyugdíjazás miatt szűnik meg, a bérleti jogviszony a Képviselő-testület döntése alapján 10 évre, de legfeljebb a közszolgáltatás alapjául szolgáló jogviszony fennállása időtartamának felére meghosszabbítható, amennyiben Jászfényszaru Város közigazgatási területén a bérlőnek nincs másik lakása, és a közszolgáltatás alapjául szolgáló jogviszony megszűnését követő hónap első napjától a bérlő piaci alapú bérleti díjat fizet;

d.) a bérlő a lakásba bármely más személyt csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával

     fogadhat be,

e.) a bérlő bérlőtársi-, albérleti-, tartási- vagy csereszerződést nem köthet.

(9)


Bérbeadás pályázat elnyerésének jogcímén

A pályázati eljárás szabályai


7. § (1) A lakások bérbeadására vonatkozó pályázat feltételeit és a bérbeadás 3. § (1) bekezdés szerinti módját a képviselő-testület határozza meg.

(2) A pályázatot a bérbeadó írja ki. A pályázat meghirdetésénél biztosítani kell a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos honlapján, és ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján a helyi lapban történő megjelenést követő 15 napra. Lehetőség szerint az önkormányzat hivatalos lapjában fel kell hívni a figyelmet a lakáspályázati felhívásra, illetve az megjelenthető.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

            a.) a meghirdetett lakás pontos címét

            b.) a bérbeadás módját

            c.) a meghirdetett lakás műszaki állapotát és egyéb jellemzőit, különösen:         
                szobaszámát, alapterületét, komfortfokozatát,

d.) a lakbér összegét

e.) a lakás megtekintésének lehetőségére vonatkozó tájékoztatást

f.) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével 

     meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségeit

g.) a pályázat benyújtásának és elbírálásának határidejét

h.) az egyéb pályázati feltételeket

i) a pályázat elbírálásánál előnyben részesülők körét.

(4) A pályázatot írásban kell benyújtani a pályázati kiírás mellékletét képező formanyomtatványon, melynek tartalmaznia kell:

            a.) a pályázó adatait

            b.) a pályázó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a pályázati feltételeket elfogadja és

     hozzájárul személyes adatainak kezeléséhez.

(5)

(6)

(7)


Pályázat útján történő bérbeadás szabályai


8. § (1) A bérbeadó a lakást –a szociális helyzet alapján és a szolgálati jelleggel történő bérbeadás kivételével- a pályázat nyertesének adja bérbe, ha a vállalásnak megfelelő időtartamra járó bérleti díjat és kauciót a szerződés megkötésével egyidejűleg megfizette.

(2) Bármely bérbeadási mód szerinti pályázati eljárás keretében bérbe adott lakásra a bérleti szerződést a pozitív döntés közlésétől számított 15 napon belül meg kell kötni.

(3) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződést nem köti meg, a bérbeadó a következő érvényes pályázóval köthet szerződést. Amennyiben a második pályázóval sem jön létre bérleti szerződés, akkor új pályázatot kell kiírni.

(4)

(5) Amennyiben e rendelet másként nem szabályozza a bérbeadó a bérlővel legfeljebb 5 éves időtartamra köt szerződést.

(6) A határozott idő elteltével – a 9. §-ban foglaltak kivételével- a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles a lakást elhagyni a vele együtt élőkkel együtt.

9. § (1) A 8. § (1) bekezdésében foglaltak alapján megkötött lakásbérleti szerződés időtartama egy ízben, a bérlő kérelmére további öt év időtartamra meghosszabbítható, ha a bérlőnek lakbér, illetőleg külön szolgáltatási díj tartozása nincs és a lakásbérleti szerződés lejártát megelőzően a lakás lakbérét egy összegben, további hat hónapra előre megfizeti. Ezt követően a bérleti szerződés kérelemre egy éves időtartamra hosszabbítható meg.

(2) Ha a szociális helyzet alapján bérbe adott lakásra szóló bérleti szerződés megszűnését megelőzően a bérlő igazolja, hogy jövedelmi és vagyoni viszonyai megfelelnek az 5. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, és nincs lakbér,- illetőleg különszolgáltatási díj hátraléka, akkor kérelmére a lakásbérleti szerződése további legfeljebb öt évre meghosszabbítható. Ellenkező esetben költségelvű lakbér megállapítása mellett a 9. § (1)-(2) bekezdés szerint hosszabbítható meg a szerződés.

(3) Nem biztosítható lakás annak a pályázónak, akinél a bérleti díj rendszeres megfizetése nem látszik biztosítottnak, vagy az együtt költözők igazolt havi átlag nettó összjövedelmének 40 %-a a lakás havi bérleti díját nem éri el.

(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti esetekben a mindenkor hatályos rendeletben megállapított lakbérmértékeket kell alkalmazni.



Bérbeadás lakáscsere jogcímén


10. § Lakáscsere jogcímén történő bérbeadás esetén a törvény 29. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.


Bérbeadás bérleti jogviszony folytatása jogcímén


11. § Bérlő halála esetén a bérbeadó a bérlő tekintetében az eredeti lakásbérleti szerződést módosítja, ha van olyan személy, aki a törvény 32. §-a alapján jogosult a lakásbérleti jog folytatására.


Szükséglakás kijelölése


11/A. § (1) Szükséglakás azon személy részére biztosítható, aki önhibáján kívül olyan átmeneti élethelyzetbe került, hogy lakhatását nem tudja megoldani.

(2) Szükséglakás az arra okot adó körülmény elhárulásáig, legfeljebb 6 hónapra biztosítható a szociális lakásokra irányadó bérleti díj megfizetése mellett.

(3) Szükséglakás kijelölésére a Polgármester jogosult.


A bérlőtársi szerződés


12. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(2) Bérlőtársi szerződést kell kötni –a házastárs lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül- a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére.

(3) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki:

            a.) a bérlő gyermeke, befogadott gyermekének gyermeke, szülője, valamint élettársa és

            b.) a bérlővel legalább egy éve életvitelszerűen együtt lakik.

(4) Új lakásbérleti szerződés megkötésekor a házastársak kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni, valamint kérelemre bérlőtársi szerződés köthető a (3) bekezdésben foglalt feltételek megvalósulása esetén is.


Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz


13. § (1) A lakásba a bérlő a házastársán, gyermekén, befogadott gyermekének gyermekén, valamint szülőjén kívül más személyt az e rendelet tiltó szabályait is figyelembe véve csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban, a 2. sz. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani.

A kérelemhez csatolni kell:

            a.) bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 3 napon         belül bejelenti és ezt a bérbeadó felé igazolja

            b.) a befogadott személy nyilatkozatát, hogy a bérlő és bérbeadó között létrejött bérleti             

                szerződés megszűnésekor a lakást 3 napon belül elhagyja

(3) A lakásba történő befogadást meg kell tagadni, ha a bérlőnek díjtartozása van.

(4) A lakásba történő befogadás megtagadható, ha a lakás szobaszámára és a benne lakó személyek számára tekintettel a befogadással lényegesen rosszabb körülmények alakulnának ki.


Az albérletbe adás szabályai


14. § (1) A lakás albérletbe nem adható, arra tartási, ill. életjáradéki szerződés nem köthető.

(2) A bérlő a lakásban vállalkozási tevékenységet csak a bérbeadó előzetes, írásbeli engedélyével végezhet.

  1. FEJEZET


A LAKBÉR

                

A lakbér megállapítás elvei


15. § A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások lakbérének képzésénél az épület karbantartásával, a központi berendezések üzemeltetésével, a közös használatú helyiségek állagának megőrzésével, az ilyen helyiségekben keletkező hibák kijavításával, valamint a közös használatú területek tisztán tartásával, közüzemi díjaival kapcsolatban felmerülő kiadásokat kell számításba venni.

16. § A költségelven bérbe adott lakás bérének mértékét úgy kell megállapítani, hogy az épülettel az épület központi berendezéseivel és a lakással, a lakás berendezéseivel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek.


17. § (1) A piaci alapon bérbe adott lakások lakbérének mértékét úgy kell megállapítani, hogy tartalmazza mindazon, a Városi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások működtetésével, fenntartásával kapcsolatos költségeket is, melyek a 15-16. §-ok szerinti lakbérképzés során nem vehetők figyelembe, és az így képzett lakbér bevételéből nyereség is képződjön.

(2) A piaci alapon bérbe adott  lakások lakbéréből képződő nyereség legfeljebb 10 % lehet.

18. § A lakbérmérték tartalmazza a bérleti szerződések keletkezésével, szüneteltetésével, megszűnésével összefüggő bérbeadói feladatok ellátásával, a lakások nyilvántartásával, a lakbérek közlésével, beszedésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértékét.

19. § A Képviselő-testület minden év december 31. napjáig meghatározza a következő év február 1-től érvényes lakbérek mértékét.


A lakbér mértéke


20. § A fajlagos lakbér mértékét, és az ingatlan lakrészének alapterületét e Rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. Az ingatlanok bérleti díját - ha a 4. számú melléklet kivételt nem tesz- a fajlagos lakbér és az alapterület szorzata határozza meg. A lakás céljára szolgáló lakrész bérleti díját a fajlagos lakbér és a hasznos alapterület szorzata, míg a bérleményhez kapcsolódó, nem lakás céljára szolgáló épület bérleti díját a fajlagos lakbér 50%-nak és az alapterületnek a szorzata határozza meg.


A lakbér mértékét növelő és csökkentő tényezők


21. § A 20. § alapján megállapított lakbér mértéket 10 %-kal kell csökkenteni, ha a lakás talajvíz miatti felnedvesedését szakértő állapítja meg.


Lakbértámogatás


22. § A lakbértámogatásra az Önkormányzat Képviselő-testülete pénzbeli és természetben 
       nyújtott szociális ellátásokról szóló rendelete az irányadó.


A bérlő fizetési kötelezettsége


23. § (1) A bérlő köteles fizetni

            a.) az általa bérelt lakásra megállapított lakbért,

            b.) a bérbeadó által nyújtott és a szerződésben –vagy más megállapodásukban-

     meghatározott szolgáltatás, valamint különszolgáltatás díját, amelyet  

     önkormányzati rendelet, illetőleg más jogszabály keretei között a bérbeadó közöl.

(2) A bérlő a különszolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokért –különösen, ha a szolgáltatást a bérbeadó harmadik személytől veszi igénybe vagy harmadik személy közreműködésével nyújtja- azt a díjat köteles megtéríteni, amennyibe az adott szolgáltatás bérbeadónak került. Ha a bérbeadó a szolgáltatást harmadik személy közreműködésével nyújtja, megállapodhat a szolgáltatást nyújtó harmadik személlyel, hogy a szolgáltatást nyújtó a szolgáltatásért esedékes díjat közvetlenül a bérlőtől szedi be.

(3) A bérbeadó a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használatáért, amelyek egyedi fogyasztása mérhető, a mért értéknek megfelelő díjat jogosult beszedni. A bérbeadó a díj megfizetését csak akkor kérheti, ha a közös használatra szolgáló helyiségek használatára vonatkozóan azokat használó bérlőkkel előzetesen megállapodást kötött.


  1. FEJEZET


A LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSE


24. § (1) A lakásbérlet a törvényben foglaltak szerint szűnik meg.

(2) A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti

jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik

meg.


A lakásbérlet megszűnése közös megegyezéssel


25. § (1) A bérlő és a bérbeadó a lakásra kötött szerződést városi érdekből a bérbeadó kezdeményezésére közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe vagy pénzbeli térítést fizet.

(2) A másik lakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét lakás

            a.) komfortfokozatát,

            b.) alapterületét,

            c.) műszaki állapotát,

            d.) lakóhelyiségeinek a számát,

            e.) településen és épületen belüli fekvését,

            f.) lakbérét.

(3) Ha a bérlő másik lakásként kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérletét is elfogadja, úgy pénzbeli térítésként a két lakás éves lakbére közötti különbség 10-szeresére jogosult.

(4) Ha a bérlő a másik lakás helyett pénzbeli térítést fogad el, úgy a pénzbeli térítés mértéke a lakásra megállapított előző 12 havi lakbér összegének 10 –szerese, de legfeljebb az önkormányzati lakás beköltözhető forgalmi értékének 30 %-a.

(5) Különösen fontos érdek esetén a pénzbeli térítés mértéke a Képviselő-testület egyetértésével legfeljebb a lakás beköltözhető forgalmi értékének 40 %-a.



Felmondás


26. § A bérbeadó a szerződést írásban –a törvény 24. § (1) bekezdésében meghatározott okokon kívül- akkor is felmondhatja, ha a bérlő a lakást két hónapot meghaladó időtartamra elhagyja, és ennek okát, valamint időtartamát a bérbeadónak előzetesen nem jelenti be, kivéve, ha a bérbeadó felhívására 15 napon belül igazolja, hogy a lakást

            a.) egészségügyi ok, vagy

            b.) tanulmányok folytatása, vagy

            c.) munkahely megváltozása miatt, vagy

            d.) más méltányolható okból hagyta el.


A lakáshasználati díj


27. § Ha a lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a törvény, sem jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, a lakást köteles a bérleti jogviszony megszűnése napját követő 15 napon belül elhagyni. Ha a lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, a lakás elhagyásának megtörténtéig a lakás használatának első 2 hónapjában a lakásra megállapított lakbér mértékének megfelelő egyszeres, az azt követő 6 hónapban másfélszeres, a 9. hónaptól pedig kétszeres összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni.


  1. FEJEZET


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


Adatvédelemre vonatkozó rendelkezések


28. § A bérbeadó –a jogszabály keretei között- jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.


Értelmező rendelkezések

29. § E rendelet alkalmazásában

(1) Jövedelemnek minősül:


(2) E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Ptk.-ban és az Ltv. 91/A. §-ában foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadóak.


Vegyes rendelkezések


30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével Jászfényszaru Város Önkormányzatának az önkormányzat

tulajdonában lévő lakások bérének megállapításáról szóló 16/1995. (XI. 23.) sz. , az azt módosító 23/2000. (XII. 14.), 21/2003. (XII.15.), 2/2004. (II. 16.), 31/2004. (XII. 16.), 28/2005. (XII. 15.), 20/2006. (XII. 14.), 18/2007. (XII. 13.), 12/2008. (XI. 23.), 16/2009. (XII. 01.), 18/2010. (XII. 02.) valamint a költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások bérbeadásáról szóló 15/2002. (X. 09.) és az azt módosító 25/2002. (XII. 17.), 9/2003. (VI. 26.), 32/2004. (XII. 16.), 29/2005. (XII. 15.), 21/2006. (XII. 14.), 13/2008. (XI. 27.), 6/2009. (III. 26.), 17/2009. (XII. 01.), és 19/2010. (XII. 02.) számú önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.


Kelt: Jászfényszaru Város Önkormányzat Képviselő-testület 2011. december 14. napján tartott ülésén.




Győriné dr. Czeglédi Márta                                                                   Mészáros László

         polgármester                                                                                   címzetes főjegyző                                         




Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
13.71 KB
2. melléklet
13.71 KB
3. melléklet
17.5 KB
4. melléklet
12.97 KB
1. függelék
17.31 KB
2. függelék
17.18 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!