nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Forráskút Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014. (X.22.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2016-02-25 - 2018-02-14
Forráskút Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014. (X.22.) önkormányzati rendelete
Forráskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.22.) önkormányzati rendelete Forráskút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Forráskút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

I.Fejezet

Általános rendelkezések

  1. §

A képviselő-testület és szervei számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

  1. §
  1.  Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Forráskút Község Önkormányzata.
  2.  Az önkormányzat székhelye: 6793 Forráskút, Fő utca 74.
  3.  Az önkormányzat intézményi kereten kívül kötelezően ellátandó feladatellátásának telephelyei:
  1. 6793 Forráskút, Fő u. 74/A.
  2. 6793 Forráskút, Petőfi u. 3/A.
  3. 6793 Forráskút, József Attila u. 38/C.
  4. 6793 Forráskút, Kossuth u. 52.
  5. 6793 Forráskút, belterület 33/2 és, 34. hrsz-ok (köztemető).
  6.  6793 Forráskút, Petőfi u. 3. (Jerney János Művelődési Ház)
  1.  Az önkormányzat feladatait és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
  2.  A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő, névsorukat az 1. számú függelék tartalmazza.
  3.  Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Forráskút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.
  4.  Az önkormányzat illetékességi területe: Forráskút község közigazgatási területe.
    1. §
  1.  Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
  2.  Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
  3.  Az önkormányzat hagyományőrző ünnepei: Forráskúti Falunap, Tuskóhúzás, Szüreti Mulatság.
  4.  Az Önkormányzatnál használt hivatalos bélyegzők felirata: Forráskút Község Képviselő-testülete, Forráskúti Polgármesteri Hivatal, Forráskút Község Polgármestere, Forráskút Község Jegyzője elnevezéssel vannak rendszeresítve, melyek közepén a Magyar Köztársaság címere, vagy a község címere található.
    1. §
  1. Az önkormányzat által alapított elismerés kitüntetés: Forráskút Község Díszpolgára cím, Forráskút Községért Érdemérem Kitüntetés.
  2. Az elismerések adományozására a Forráskúti Falunap alkalmával kerül sor külön rendelet szerint.
    1. §
  1. Az önkormányzat lapja: Hírforrás.
  2. Az önkormányzat lapja havonként jelenik meg, amely tartalmazza a képviselő-testület főbb döntéseit, melyek a lakosság széles körét érintik.

II.Fejezet

A Képviselő-testület feladat és hatásköre

  1. §

A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint kiemelt célokat az önkormányzat programja tartalmazza.

  1. §
  1. Az önkormányzat önállóan gondoskodik a község egészére kiterjedő kötelezően előírt, illetve önként vállalt feladatok ellátásáról, amelynek keretében biztosítja a helyi közszolgáltatások megszervezését, intézi az önkormányzat hatáskörébe tartozó közügyeket, továbbá működteti a feladatellátást végző intézményhálózatot.
  2. Az Önkormányzat szakágazatai besorolását, valamint kötelező és önként vállalt feladatainak kormányzati funkció szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza
    1. §

A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában — ezek fejlesztésében — együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlenül cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

  1. §

A Képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben — a polgármester indítványára — a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

  1. §

Az önkormányzat a Képviselő-testület előzetes döntése alapján a kölcsönös érdekek alapján együttműködhet és megállapodást köthet más hazai és külföldi helyi önkormányzatokkal, intézményekkel, szervekkel, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe.

  1.  §

Az önkormányzat feladat- és hatáskörök elsődlegesen a képviselő-testületet illetik meg, melyeket a polgármesterre, az állandó bizottságokra, jegyzőre, társulásra átruházhat.

  1. §
  1. Hk.
  2. A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.
  3. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

III.Fejezet

A képviselő-testület működése

1.A képviselő-testület összehívása

  1. §
  1. A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
  2. A képviselő-testület - január, július és augusztus hónapok kivételével - havonta egy alkalommal, lehetőség szerint minden hónap utolsó csütörtöki napján 13:30 órától rendes ülést tart a Jerney János Művelődési Házban.
  3. A polgármester (2) bekezdésben foglaltakon túl is összehívhatja a képviselő-testület ülését, amennyiben az az önkormányzat érdekeit szolgálja.
  4. A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, akadályoztatása esetén az alpolgármester, ennek hiányában a Pénzügyi Bizottság elnöke. Mindaddig a korelnök hívja össze a testületi ülést, amíg nem választja meg a képviselő-testület a Pénzügyi Bizottság elnökét.
    1. §
  1. A meghívót és az írásos előterjesztéseket általában úgy kell kiadni, hogy azt az ülést megelőzően legalább 5 nappal az érintettek kézhez kapják.
  2. A meghívót az ülés összehívója írja alá.
  3. A meghívó tartalmazza:
  1. az ülés helyét és idejét,
  2. a javasolt napirendi pontokat és előadóit,
  3. a tanácskozási joggal meghívottak nevét.
  1. A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal kell meghívni:
  1. az illetékes választókerületi országgyűlési képviselőt
  2. a jegyzőt,
  3. az egyház képviselőjét,
  4. az önkormányzati intézmények vezetőit,
  5. akit a polgármester megjelöl.
  1. Adott napirendi ponthoz tanácskozási joggal kell meghívni:
  1. a napirend szerint illetékes szerv vezetőjét,
  2. tevékenységi körükben érintett helyi önszerveződő közösségek képviselőit, listájukat a 3. melléklet tartalmazza,
  3. a helyi körzeti megbízottat,
  4. akit a polgármester megjelöl.
    1. §
  1. A polgármester az Mötv. 44. §-ában foglalt eseteken túl rendkívüli testületi ülést hív össze, amennyiben az az önkormányzat érdekeit szolgálja, különösen, ha a késedelem az önkormányzatot hátrányos helyzetbe hozná.
  2. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 12 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
    1. §
  1. A testületi ülés nyilvánosságának biztosítása érdekében annak időpontját, helyét és napirendjét helyben szokásos módon: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel közzé kell tenni.
  2. A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt — a helyben szokásos módon — nyilvánosságra kell hozni.

2.A képviselő-testület ülése. Az ülésvezetés szabályai

  1. §
  1. A képviselő-testület nyílt ülésén bárki részt vehet.
  2. A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
  3. A polgármester a testületi ülés vezetése során:
  1. megállapítja a határozatképességet,
  2. előterjeszti az ülés napirendjét,
  3. felkéri a jegyzőkönyv hitelesítésére az ABC sorrend szerint soron következő képviselőt,
  4. ismerteti a napirendi javaslatot,
  5. a napirend elfogadása után a polgármester:
  1. tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről, illetve a két ülés között hozott fontosabb intézkedésekről,
  2. előterjesztésenként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
  3. előterjesztésenként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot és megállapítja a szavazás eredményét.
  1. biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogát,
  2. biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
  3. berekeszti az ülést.
  1. A képviselő-testület a napirendről és a hitelesítő személyéről vita nélkül határoz.
  2. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
    1. §

Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet ugyanazon napirendi pontok tárgyalására 8 napon belül ismételten össze kell hívni.

3.Az előterjesztés

  1. §
  1.  Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet és a határozati javaslat, a felvett és új napirenden kívüli anyagok.
  2.  Előterjesztést a polgármester, az önkormányzati képviselő, a bizottság, a jegyző, valamint az önkormányzati intézmény vezetője tehet.
  3.  A képviselő napirendi javaslatként szereplő írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülés előtt 8 nappal kell beterjeszteni a polgármesterhez, a szóbeli előterjesztések, interpellációk, kérdések tárgyát legkésőbb a testületi ülés előtt kell közölni a polgármesterrel. Tárgyalásukról a testület vita nélkül határoz. 
  4.  A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
  5.  Az előterjesztés főbb elemei:
  1. az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, s a döntést indokolják.
  2. a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.

4.A vita

  1. §
  1. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során
  1. az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
  2. az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
  1. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
  2. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
  3. A vita folyamán a képviselő-testület hozzászólási jogot engedélyezhet az ülésen megjelent állampolgároknak. Ez ügyben a testület vita nélkül határoz.
  4. A vita lezárását követően az előterjesztő válaszolhat a hozzászólásokra.
  5. A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha a képviselő-testület működése vagy döntése jogszabálysértő, ezen kötelezettségének teljesítése érdekében, — amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni — a jegyzőnek a szavazás előtt szót kell adni.
  6. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat bocsátja szavazásra. Ennek során a képviselő-testület először a kiegészítő, módosító javaslatokról dönt.
  7. Az előterjesztő a szavazás elrendeléséig vonhatja vissza előterjesztését. A visszavonás tudomásulvételéről a képviselők vita nélkül határoznak.
  8. El nem fogadott előterjesztés tárgyalását a testület bármikor napirendre tűzheti.
    1. §
  1. A képviselők az előterjesztések megtárgyalását követően kérdéseket, interpellációkat terjeszthetnek elő. A kérdést, vagy interpellációt szóban, illetve írásban lehet megtenni.
  2. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt, ha a kérdező a választ nem vette tudomásul.
  3. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és erről külön határoz a képviselő-testület is. Ha a testület a választ nem fogadja el, az interpelláció alapján vizsgálat rendelhető el bizottság bevonásával.
  4. A kérdés, interpelláció, illetve az azokra adott válasz elmondásának időtartama legfeljebb 5 perc.

5.A képviselő-testület döntései

  1. §
  1. A képviselő-testület határozatot hoz, illetve rendeletet alkot.
  2. A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza.
  3. Szavazni „igen” illetve „nem” módon lehet.
    1. §
  1. A képviselő-testület határozatait külön-külön — a naptári év elejétől kezdődően — folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a kővetkezők szerint:

Forráskút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete ......../20…... (.........hó.........nap) Kh. határozat, továbbá a tárgy megjelölése.

  1. A képviselő-testület által elfogadott határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.
  2. A normatív határozatot a rendeletre vonatkozó szabályok szerint ki kell hirdetni.
  3. Zárt ülésen hozott határozatot szükség szerint ki kell hirdetni a nyilvános ülésen is. Nem hirdethetők ki a hatósági ügyekben hozott döntések.
    1. §
      1.  Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
  1. a polgármester,
  2. az önkormányzati képviselő,
  3. bizottság,
  4. a jegyző.
    1.  A képviselő, a bizottság a 16. § (3) bekezdése szerint kezdeményezheti rendelet alkotását.
    2.  Az önkormányzati rendeleteket külön-külön — a naptári év elejétől kezdődően — folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Forráskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének ……./20……. (…….hó……nap) önkormányzati rendelete.

  1. A képviselő-testület által elfogadott rendeletet az ülésről készült jegyzőkönyv, vagy annak melléklete szó szerint tartalmazza.
  2. Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőjén való közzététel.
  3. §

(1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A szavazás általában kézfelemeléssel történik.

(2) A képviselő-testület egyes döntéseit képviselői indítványra — a testület vita nélküli határozata alapján — név szerinti, illetőleg törvényi előíráson alapuló titkos szavazással hozza.

(3) A név szerinti szavazás során a jegyző felolvassa a tagok nevét, a jelen lévő tagok pedig a nevük felolvasásakor "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak.

  1. §

(1) Titkos szavazás eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

(2) Titkos szavazást kezdeményezhet a képviselő-testület tagja.

(3) A titkos szavazást a Pénzügyi Bizottság bonyolítja le és hirdeti ki az eredményt.

6.A jegyzőkönyv

  1. §
  1. A testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elektronikus változatát l5 napon belül meg kell küldeni a kormány által kijelölt illetékes szerv vezetőjének.
  2. A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
    1.  a meghívót és mellékleteit,
    2. a jelenléti ívet,
    3. az írásos előterjesztéseket,
    4. a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,
    5. a képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást, kérdést, interpellációt.
  3. A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:
    1. a határozathozatal módját, amennyiben nem egyszerű szavazással dönt a testület,
    2. külön indítványra a kisebbség véleményét,
    3. a polgármester esetleges intézkedéseit (a testületi ülésen történt fontos eseményeket),
    4. az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat.
  4. A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és a hitelesítő írja alá.
    1. §
  1. A képviselő-testület nyilvános illetve zárt ülésein, amennyiben bármely képviselő azt kéri, hangfelvétel készülhet. A képviselő-testület az erről szóló javaslatról vita nélkül határoz.
  2. A javaslatot legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig kell a polgármesternél benyújtani szóban vagy írásban.
  3. Az ülésen készült kazettákat „nyílt ülés”, „zárt ülés” felirattal kell ellátni.
  4. A felvételeket tartalmazó kazettákat sorszámmal kell ellátni, és fel kell rajtuk tüntetni a képviselő-testület ülésének időpontját. A felvételeket a jegyző köteles tárolni. A jegyző köteles biztosítani, hogy az egyes ülésekről készült hangfelvételek felhasználása csak az érintett személyek hozzájárulásával legyen lehetséges, továbbá felelős azért, hogy az általa őrzött felvételekkel kapcsolatosan a Polgári Törvénykönyv 2:43. § (4) bekezdésében szabályozott személyiségi jog sérelmet ne szenvedhessen.
  5. Zárt ülésen készített felvétel bármilyen felhasználásához a képviselő-testület beleegyezése szükséges.

IV.Fejezet

A települési képviselő

7.A képviselő főbb kötelezettségei

  1. §
  1. A települési képviselő köteles:
  1.  olyan magatartás tanúsítására, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
  2.  felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
  3.  a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll, a mentesülésig;
  4.  kapcsolatot tartani választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel;
  5. értesíteni a polgármestert a képviselő-testületi ülésen való részvételének akadályoztatása esetén.
  1. A képviselő Mötv. 49. § (1) személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a tudomására jutást követő ülésen felülvizsgálja az érintett döntést, amennyiben a döntésből az önkormányzatnak kára keletkezett, annak megtérítésére tarthat igényt.

V.Fejezet

Az önkormányzat szervei

8.A bizottsági feladatok és szervezet

  1. §
  1. A képviselő-testület — meghatározott önkormányzati feladatok ellátására — állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ.
  2. A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
  1. Pénzügyi Bizottságot 3 fővel (összetétele: három képviselő),
  2. Szociális és Népjóléti bizottság 3 fővel (összetétele: három képviselő).
  1. A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
  2. A bizottság a belső működési szabályait — az Mötv. és az SzMSz keretei között — maga állapítja meg.
  3. A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
    1. §
  1. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
  2. Bármely képviselő javaslatot tehet valamely — a bizottság feladatkörébe tartozó — ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
  3. A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
  4. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
  5. A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint — külön indítványra — a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.
  6. A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
  7. A bizottság a tevékenységről szükség szerint beszámol a képviselő-testületnek.
  8. A bizottságok személyi összetételét a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

9.Pénzügyi Bizottság

  1. §
  1. A bizottság közreműködik az önkormányzat költségvetési, pénzügyi-ellenőrzési, vagyongazdálkodási, településüzemeltetési, infrastrukturális, településrendezési, fejlesztési és ügyrendi feladatainak ellátásában.
  2. A bizottság a Mötv. 120. § (1) bekezdésében foglalt feladatokon túl
  1. javaslatot tesz a polgármester jutalmazásra;
  2. közreműködik a feladatkörét érintő önkormányzati rendeletek kidolgozásában, döntések előkészítésében;
  3. ellátja a polgármester és a képviselők által benyújtott vagyonnyilatkozatok vizsgálatával, nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
  4. ellátja a polgármester és a képviselők összeférhetetlenségével és méltatlanságával kapcsolatos feladatokat;
  5. véleményezi:
  1. az önkormányzat gazdasági programját,
  2. éves költségvetés módosítását,
  3. az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet tervezetét,
  4. önkormányzati vagyongazdálkodási ügyeket,
  5. pénzmaradvány felhasználását,
  6. hitelfelvételt, kötvénykibocsátást,
  7. helyi adók bevezetését,
  8. önkormányzati intézmény alapítását, megszüntetését,
  9. alapítvány létrehozását,
  10. önkormányzat által alapított gazdasági társaság alapítvány beszámolóját,
  11. azon ügyeket, amelyeket eseti döntésével a képviselő-testület véleményezésre kiad.

10.Szociális és Népjóléti Bizottság

  1. §
  1. A bizottság közreműködik az önkormányzat szociális, családsegítő gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint gyermekjóléti feladatainak ellátásában.
  2. A bizottság véleményezése szükséges az alábbi képviselő-testületi döntések előkészítéséhez:
  1. a szociális ellátások helyi szabályozása;
  2. gyermekvédelmi ellátások, támogatások helyi szabályozása;
  3. azok az ügyek, amelyeket eseti döntésével a képviselő-testület véleményezésre kiad.
  1. A képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörök:
  1. az első lakáshoz jutók önkormányzati támogatására irányuló kérelmek elbírálása,
  2. a BURSA HUNGARICA ösztöndíj pályázatok elbírálása,
  3. dönt a szociális rendeletben átruházott egyes ügyekben,
  4. Hk.
  5. Hk.
  6.  Hk.
  7. Hk..

11.A polgármester

  1. §
  1. A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
  2. A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
  3. A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:
  1. segíti a képviselők munkáját,
  2. összehívja és vezeti a testület üléseit,
  3. képviseli az önkormányzatot,
  4. szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
  5. biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.
  1. A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján — a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett — döntést hozhat:
  1. a 30%-os önerőt meg nem haladó pályázat előkészítéséről, benyújtásáról,
  2. a 150.000,- Ft-ot meg nem haladó kamatmentes kölcsön nyújtásáról, amennyiben a kérelmező rendkívüli élethelyzete miatt a képviselő-testület döntésének késedelme elháríthatatlan kárral járna.

    (5) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

      1. dönt az egyes önkormányzati rendeletekben meghatározott ügyekben,
      2. dönt Önkormányzati önrészt nem igénylő önkormányzati pályázatok benyújtásáról,
      3. dönt a nyomvonal jellegű építmények elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról,
      4. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott közútkezelői ügyek.


      12.Az alpolgármester

      1. §
      1. A képviselő-testület a polgármester javaslatára minősített többséggel, titkos szavazással a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére tagjai közül 1 fő alpolgármestert választ.
      2. Az alpolgármester társadalmi megbízatásában látja el feladatait.
      3. A polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester látja el a polgármester helyettesítését a képviselő-testület összehívása és vezetése tekintetében.
      4. Az alpolgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívása és vezetése a Pénzügyi Bizottság elnökének feladata. Mindaddig a korelnök hívja össze a testületi ülést, amíg nem választja meg a képviselő-testület a Pénzügyi Bizottság elnökét.
      5. Tartós akadályoztatásnak minősül:

      a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

      b) büntető, vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

      c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

      13.A jegyző

      1. §
        1. A jegyző feladatai az önkormányzati testületek működésével összefüggésben:
      1. biztosítja a testület és a bizottságok működésével összefüggő szervezési és ügyviteli feladatok ellátását;
      2. gondoskodik a képviselő-testület és a bizottságok jegyzőkönyveinek elkészítéséről, aláírásáról, és felterjesztéséről;
      3. gondoskodik az elfogadott rendeletek kihirdetéséről, valamint a képviselő-testület általános érvényű szabályozást tartalmazó (normatív) határozatainak közzétételéről.
        1. A polgármester a jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátására a Polgármesteri Hivatal képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőjét bízza meg. Amennyiben ilyen köztisztviselő nincs — helyettesítő jegyző biztosítására — a polgármester megkeresi az illetékes kormányhivatal vezetőjét másik jegyző ideiglenes kinevezése érdekében.
        2. Hk.

      14.A Polgármesteri Hivatal

      1. §
      1. A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre.
      2. A polgármesteri hivatal megnevezése: Forráskúti Polgármesteri Hivatal.
      3. A polgármesteri hivatal székhelye: 6793 Forráskút, Fő utca 74.
      4. A polgármesteri hivatal költségvetési szervként működik és ellátja a jogszabályok szerint hatáskörébe tartozó feladatokat.
      5. A polgármesteri hivatal a jegyző által elkészített Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, melyet a Képviselő-testület határozattal hagy jóvá. A Polgármesteri Hivatal SzMSz-ét a 3. számú függelék tartalmazza.
      6. A polgármesteri hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokban az esetekben, amikor a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben jár el a bizottság.
      7. A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

      Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre polgármesteri hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

      1. A polgármesteri hivatal feladata:
      1. a képviselő-testület működésével kapcsolatban
      1. előkészíti a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati ügyeket,
      2. végrehajtja az önkormányzat döntéseit,
      3. végzi a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív teendőket.
      1. döntésre előkészíti és végrehajtja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat.

      VI.A társulások

      1. §
        1. A képviselő-testület együttműködési megállapodást köthet:
      1. más helyi önkormányzatokkal;
      2. a megyei önkormányzattal a község érdekében is álló fejlesztési és a lakosság ellátását közvetlenül érintő ügyekben;
      3. nem önkormányzati szervekkel.
        1. Az együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell:
      1. az együttműködés célját;
      2. a feladatok végrehajtását, annak módját, határidejét és a végrehajtás felelősét;
      3. a feladatok végzéséhez szükséges anyagi eszközök biztosításának módját, a forrását;
      4. a feladatok végrehajtásának ellenőrzését.
        1. Az együttműködési megállapodást a polgármester köti meg, hatályba azonban a képviselő-testület jóváhagyásával lép.
        2. Az együttműködési megállapodás megvalósításáért a polgármester felelős.
        3. A Társulások felsorolását, melyekben az önkormányzat tagként részt vesz jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.


      38/A. §

      (1)  Az önkormányzat a Forráskúti Polgármesteri Hivatalnál közterület-felügyelői feladatkört ellátó  köztisztviselő foglalkoztatásával látja el a közterületi térfigyelő rendszer üzemeltetését és kezelését.

      (2) A közterület-felügyelői minőségben eljáró köztisztviselő a közterületi térfigyelő rendszer üzemeltetésére és kezelésére, jogszabály alapján hatáskörébe tartozó ügyekben önálló adatkezelői minőségben az azzal készített felvételek rögzítésére, törlésére, felhasználására, továbbítására, valamint a fentiekben nem említett bármely más adatkezelésre kizárólag a közterület-felügyeletről szóló törvényben és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben, valamint a közterületi térfigyelő rendszer működtetésére vonatkozó adatvédelmi szabályzatban meghatározottak szerint jogosult.

      VII.Fejezet

      A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok

      15.Közmeghallgatás

      1. §
      1. A helyi lakosság széles körét érintő testületi döntések meghozatala előtt évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást kell tartani. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
      2. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az érdeklődőket a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
      3. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

      (4) A közmeghallgatást a polgármester rendeli el.

      (5) Indokolt közmeghallgatást tartani:

      1. költségvetési rendelet tárgyalása,
      2. helyi életviszonyokat szabályozó rendelet tervezésekor,
      3. területrendezés során,
      4. ha a lakosok 10 %-a ezt kéri.

      (6) A közmeghallgatást mindaddig folytatni kell, amíg a résztvevők bármelyike közérdekű kérdés vagy javaslat megtételének érdekében kér szót.

      (7) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetve nem dönthető el, akkor egyrészt a kérdésre adott válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni, a kérdezőt pedig az azt követő 15 napon belül értesíteni kell, másrészt a javaslatról a képviselő-testület a soron következő ülésén határoz.

      16.Falugyűlés

      1. §
      1. A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében — az állampolgárok, és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából gyűlést hívhat össze. A falugyűlésen a lakosság a községet érintő fontosabb kérdésekről kap tájékoztatást. Ugyanekkor az állampolgárok közérdekű javaslatot, bejelentést tehetnek, illetve véleményt nyilváníthatnak a számukra jelentős ügyekben.
      2. A gyűlés helyéről, idejéről az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a helyi újság útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
      3. A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, az intézmények vezetőit.
      4. A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyeknek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
      5. Falugyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal kell tartani.
      6. Ha ennek feltételei fennállnak a falugyűlés összekapcsolható a közmeghallgatással.

      VIII.Fejezet

      Helyi népszavazásra vonatkozó szabályok

      1. §

      A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben foglalt helyi népszavazást a képviselő-testület köteles elrendelni, ha azt a választópolgárok legalább 25%-a kezdeményezi.

      IX.Fejezet

      Az önkormányzat gazdálkodása és vagyona

      1. §
      1. A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról, az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosításra külön rendeletet alkot.
      2. Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:
        1. a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
        2. a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.
        3. azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni.
      3. Az önkormányzati vagyont nyilvántartásba kell venni.
      4. Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében vállalkozási tevékenységet végezhet:
        1. gazdasági társaság létesítésével,
        2. ingatlan hasznosítása révén,
        3. alapítvány létrehozásával,
        4. a Polgármesteri Hivatal útján megvalósított vállalkozási tevékenységgel.

      X.Fejezet

      Záró Rendelkezések

      1. §

      Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

      1. §
      1. Hatályát veszti
      1. Forráskút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 6/2011. (III.31.) önkormányzati rendelet;
      2. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 13/1991. (IX.12.) ÖR. számú rendelet.
        1. §
      1. A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:
      1. melléklet: Az Önkormányzat szakágazatai besorolása, valamint a kötelező és önként vállalt feladatainak kormányzati funkció szerinti részletezése
      2. melléklet: Társulások felsorolása, jogállásuk, feladataik
      3. melléklet: Tevékenységi körükben tanácskozási joggal rendelkező helyi önszerveződő közösségek képviselőinek felsorolása
      1. A Szervezeti és Működési Szabályzat részét képező függelékek:
      1. számú függelék: A képviselő-testület tagjainak névsora.
      2. számú függelék: A bizottsági tagok névsora
      3. számú függelék: A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata.




                                   Fodor Imre                                                                         dr. Kapás Anita

                                  polgármester                                                                               jegyző


      Záradék:

      A rendelet kihirdetve 2014. október 22. napján 15 óra 35 perckor.



                                                                                                                  dr. Kapás Anita

                                                                                                                         jegyző




      Csatolmányok

      Megnevezés méret
      2. melléklet
      12.82 KB
      3. melléklet
      12.89 KB
      1. melléklet
      14.04 KB
      1. melléklet
      28.72 KB
      2. melléklet
      14.7 KB


      Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
      Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!