nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Szenna község képviselő-testületének 2/2015 (II.26.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2015-03-01 - 2015-08-24
Szenna község képviselő-testületének 2/2015 (II.26.) önkormányzati rendelete
A szociális ellátások helyi szabályairól

Szenna Község Önkormányzat képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1)  bekezdés a)  pontja és 32. cikk (2)  bekezdése alapján, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1.§-ának (2)  bekezdésében, 10.§ (1)  bekezdésében, 25.§ (3)  bekezdés b)  pontjában, 26.§-ában, 32.§ (1) , (3)  bekezdésében, 33.§ (7)  bekezdésében, 37.§ (1)  bekezdés d)  pontjában, 37/A.§ (3)  bekezdésében, 38.§-ának (9)  bekezdésében, 43/B.§ (1)  és (3)  bekezdésében, 45.§ (1) ,bekezdésében, 48.§ (4)  bekezdésében, 50.§-ának (3)  bekezdésében, 55/C.§ (4)  bekezdésében, 60.§ (3)  bekezdésében, 62.§ (2)  bekezdésében, 92.§ (1)  bekezdésében, a 115.§ (3)  bekezdésében, a 132.§ (4)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1)  bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. 


   I.


Általános rendelkezések


A rendelet hatálya


1. §


(1)  A rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 3.§-ában foglalt személyekre, ha lakóhelyük illetve tartózkodási helyük a település területén van.

(2)  A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra. 


Eljárási rendelkezések


2. §


(1)   Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni települési támogatások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Simonfai Közös Önkormányzati Hivatalban ( továbbiakban Közös Önkormányzati Hivatal)  lehet szóban, vagy a melléklet szerinti formanyomtatványon előterjeszteni.

(2)  A házi segítségnyújtás, a szociális étkeztetés és a családsegítés igénybevétele iránti kérelmet a Zselici Szociális Alapszolgáltatási Központ Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3)  Elektronikus úton való előterjesztés nem lehetséges az ügykörök személyes jellege miatt.



3. §


(1)  A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

(2) A nyilatkozat és a bizonyítékok benyújtása a lakásfenntartáshoz nyújtott rendszeres települési támogatás esetében kiterjed az adott lakcímen lakó (lakó- illetve tartózkodási hellyel rendelkező) minden személyre.

(3)  A pénzbeli és természetbeni települési támogatások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

- az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. § a)  c)  g)  h)  pontjában szereplő adatait,

- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(4) A jogosultsági feltételek megállapításához vagy a folyósításhoz e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)  36. §-ának (2) -(3)  bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.


4. §


A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül átutalással, külön kérelem esetén a Közös Önkormányzati Hivatalban lévő házipénztárból történik.


5. §


A települési támogatás megállapítására irányuló kérelem elbírálásához környezettanulmányt lehet készíteni.


6. §


(1)  A települési támogatásra való jogosultság elbírálásához, a kérelmező köteles a 3.§ (1)-(2) bekezdéseiben foglalt személyek vagyoni viszonyairól 63/2006.(III.27.) Korm. számú rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt nyilatkozatból megállapítható az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában foglalt vagyon, akkor a kérelmező részére a jövedelemhatárhoz kötött támogatás nem állapítható meg.



7. §


A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése


Az Szoctv. 17. § (5) bekezdésében meghatározott kérelmek elbírálása a Polgármester hatáskörébe tartozik.


II. Pénzbeli ellátások


8. §


Rendszeres települési támogatás


 (1) Az önkormányzat települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén (a továbbiakban: lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás).

(2) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és a benyújtott vagyonnyilatkozat szerint nincs vagyon. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,7

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,5

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,5

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,3

(4) Ha a háztartás

a) (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,-Ft.

(7) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(8) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint és nem lehet több mint 5000 forint azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

 
TM = 0,3-

 J-0,5 NYM
─────

 
x 0,15,


 NYM


ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(10) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatást hat hónapra kell megállapítani.

(11) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit, amennyiben külön közüzemi mérőkkel vannak felszerelve.

(12) A kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani.

(13)  A kérelmező, valamint az ellátásra jogosult a (12)  bekezdésben előírt kötelezettségét megszegi, ha:

- az épület állaga veszélyezteti az emberi életet és testi épséget,

- a lakóház környezetében jelentős mennyiségű hulladékot halmozott fel,

- az udvar és a kert állaga gyomos, elhanyagolt,

- a kerítéssel kívül határos területen, járdán hulladékot tárol,

- az épület, járda hó-és jégmentesítési kötelezettségét elmulasztja,

- a lakóingatlanhoz tartozó konyhakertet- legalább 50 m2 területen- nem műveli meg,

- a lakóingatlanához tartozó egyéb terület állapota miatt bírságot szabtak ki.

(14) Ha megállapítható, hogy a lakókörnyezet rendezettsége nem biztosított, akkor a jegyző a kérelem benyújtóját, az ellátásra jogosultat az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölését tartalmazó felhívásban 8 napos határidőt tűzve felhívja a (12) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítésére.

(15) Amennyiben a kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult a felszólítás ellenére nem tesz eleget az (1)  bekezdésben előírtaknak, úgy a települési támogatás iránti kérelmet el kell utasítani illetve a már megállapított támogatás folyósítását 3 hónapra szüneteltetni kell.

 (16) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás iránti kérelem ügyében a Jegyző dönt.


9. §


Rendkívüli települési támogatás


(1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthetők kérelemre vagy hivatalból azok, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadásuk miatt anyagi segítségre szorulnak és

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-a vagy

b) egyedülálló személy esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 200%-a.

(2) A jövedelemhatárhoz kötött rendkívüli települési támogatás évente négy esetben adható folyamatosan, illetőleg külön-külön. Az egy alkalommal nyújtott rendkívüli települési támogatás legmagasabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladhatja meg, de legalább 1000,-Ft. Az egy naptári éven belül megállapított települési támogatás együttes összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(3) A rendkívüli települési támogatás, egyedi, különösen méltányolható esetben legfeljebb évi kettő alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható, az összege alkalmanként nem haladhatja meg öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(4) A kérelemhez mellékelni kell a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat. Amennyiben azok a kérelem benyújtásakor nem állnak rendelkezésre, akkor a megállapító határozatban határidő tűzésével utólagos elszámolási kötelezettséget kell előírni.

(5) A (2) bekezdéstől eltérően az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás - mivel a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség: 200.000,-Ft - összege: 20.000,-Ft.

(6) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem ügyében a Polgármester dönt.


10. §


(1) Az egészségi állapot megőrzése és helyreállítása érdekében gyógyszer kiváltásához hozzájárulás állapítható meg annak, akinek gyógyszerköltsége illetve gyógyászati segédeszköz költsége – a rendszeres havi kiadásokat is figyelembe véve – létfenntartását veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseti hozzájárulás együttes mértéke egy családnak, illetve egyedülállónak egy naptári éven belül nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át.

(3) Az eseti gyógyszer hozzájárulás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazoláson kívül, a szükséges gyógyszereket, azok havi adagját, a gyógykezelés időtartamát is feltüntető háziorvosi vagy szakorvos igazolást, valamint a gyógyszertár igazolását az orvosi igazoláson szereplő gyógyszerek illetve gyógyászati segédeszközök költségéről.

(4) Az eseti gyógyszer hozzájárulás iránti kérelem ügyében a Polgármester dönt.


11. §


Temetési költség kamatmentes kölcsön formájában történő támogatása



(1) Az eltemettető kérelmére a temetési költség kamatmentes kölcsön formájában is átvállalható.

(2) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott temetési költség a helyben szokásos legolcsóbb temetési költséget nem haladhatja meg.

(3) A kamatmentes kölcsön legfeljebb egy év (12 hónap) időtartamra nyújtható.

(4) A kamatmentes kölcsön megállapításakor rendelkezni kell a visszafizetés határidejéről, módjáról, a törlesztés összegéről és a biztosítékról is.

(5) A kölcsön kizárólag abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át.

(6) A kamatmentes kölcsön megállapításával kapcsolatos hatáskört a Polgármester gyakorolja.


12. §


Szociális kölcsön


(1) A képviselő-testület kamatmentes szociális kölcsönben részesítheti évente legfeljebb két alkalommal a mindenkori öregségi nyugdíj háromszorosának megfelelő összeg erejéig azt a rászoruló személyt:

a) akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének kétszeresét nem haladja meg.

b) rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.

(2) Nem részesíthető kölcsönben, aki a feltételeknek egyébként megfelelő személy, ha:

- önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe,

- korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

(3) A kölcsönt, ha annak összege az öregségi nyugdíj minimumot nem haladja meg 3 hónap, ha az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg 6 hónap, ha az öregségi nyugdíj minimum háromszorosát nem haladja meg 9 hónap alatt kell visszafizetni, az előre meghatározott részletekben, havonta.

(4) Az első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell visszafizetni.

(5) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.

(6) A szociális kölcsön megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.


13. §


Beiskolázási támogatás


(1) Az óvodai illetve iskolai nevelési év megkezdésekor felmerülő többletkiadásokat méltányolva az önkormányzat egyszeri, pénzbeli támogatásként beiskolázási támogatásban részesíti a felvételi körzetet ellátó óvodába, általános iskolába és a középfokú oktatási intézményekbe járó gyermekeire tekintettel azon kérelmezőket, akiknek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(2) A benyújtott kérelemhez a 3. és 6. §-okban foglaltakon túl a középfokú oktatási intézményekbe járó gyermekek iskolalátogatási igazolását is mellékelni kell.

(3) Beiskolázási támogatás a bejárás megkönnyítésére bérlet megtérítésére is fordítható.

(4) A kérelmek elbírálásában a polgármester dönt.


14. §


Felsőoktatási támogatás


(1) A képviselő-testület a szociális kiadásai terhére támogatást állapít meg annak a felsőoktatásban részt vevő hallgatónak, aki megfelel a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat feltételeinek.

(2) A kérelmek benyújtását, az elbírálás menetét és a folyósítható támogatást külön önkormányzati rendelet szabályozza.


III. Természetben nyújtott ellátások


15. §


Köztemetés


(1) A Szoctv. 48.§-a szerinti köztemetés esetén a polgármester jár el.

(2) A Szoctv. 48.§ (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a polgármester a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül kérelemre, méltányosságból engedélyezhet:

a) részletfizetést, ha a temetésre köteles

-egyedülálló esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege háromszorosát nem éri el, vagy

- családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét nem éri el,

b) a visszafizetési kötelezettség 60 %-ig csökkentést, ha a temetésre köteles

- egyedülálló esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét nem éri el, vagy

- családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét nem éri el,

c) elengedést, ha a temetésre köteles

- egyedülálló esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét nem éri el, vagy

- családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét nem éri el.



16. §


Szociális tűzifajuttatás


(1) A képviselő-testület kérelmére – természetben - tűzifajuttatásban részesíti azt a személyt, aki téli tüzelőjét anyagi körülményei vagy egészségügyi helyzete folytán beszerezni nem tudta és tüzelő hiányában fennáll a megfagyás veszélye. 

(2) A szociális tűzifajuttatás során előnyben kell részesíteni a szociális ellátásokról szóló 1993. évi törvény:

a 33-37/C. §-ában szabályozott aktív korúak ellátására, azaz rendszeres szociális segélyre vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásra,

a 32/B-E. §-ában szabályozott időskorúak járadékára,

az 55/A. §. B) pontja alapján adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra, és a 38-39. §.-a alapján járó lakásfenntartási támogatásra jogosult személyeket a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család.

(3) Szociális tűzifajuttatásban évente és háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa biztosítható.

(4) A szociális tűzifajuttatás iránti kérelem a téli időszakban minden év november 1. napjától a következő év február 15. napjáig nyújtható be évente 1 alkalommal.

(5) Szociális tűzifajuttatást a képviselő-testület a helyi önkormányzatok szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásról szóló BM rendeletben biztosított támogatás erejéig nyújt. A keret kimerülése esetén további kérelmek nem fogadhatóak be.

(6) A szociális tűzifajuttatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.


IV.


17. §


Személyes gondoskodást nyújtó ellátások


(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat alapellátásként az önkormányzat által fenntartott Zselici Szociális Alapszolgáltatási Központnál (7476 Kaposszerdahely Kossuth Lajos u. 59) intézmény útján

a) étkeztetést,

b) házi segítségnyújtást,

c) idősek nappali ellátását biztosít.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások jogosultsági feltételeit, az ellátások igénybevételének szabályait és a térítési díjra vonatkozó rendelkezéseket a Zselici Szociális Alapszolgáltatási Központ székhelytelepülésének, Kaposszerdahely Község Önkormányzatának rendelete tartalmazza.


18. §


V. Záró és hatályba léptető rendelkezések


(1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 13/2013.(XII.18.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.




Csatolmányok

Megnevezés méret
Melléklet
18.55 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!