nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2004. (IV.1.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2014-12-19 - 2017-06-08
Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2004. (IV.1.) önkormányzati rendelete
a XV. kerület Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól

Az 1994. évi XVII. törvénnyel módosított, a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 54. és 58. §-ának, valamint a 62/B. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Képviselő-testület (a továbbiakban: Kt.) a XV. kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, elidegenítésének feltételeiről a következő rendeletet alkotja.


ELSŐ RÉSZ

I. FEJEZET

A rendelet célja és hatálya.

Általános rendelkezések


1. §


(1) A rendelet célja, hogy megállapítsa:


a) az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló lakásokra, nem lakás célú helyiségekre, valamint az osztatlan közös tulajdonban lévő tetőterekre,

b) a társas, és nem társasházakban a lakás- és helyiségszámot tekintve az önkormányzat 100 %-os kizárólagos tulajdonát képező épületekre,

c) az e bekezdés a b) és d) pontjába nem tartozó, társas és nem társas házakban, változó %-os arányban lévő önkormányzati tulajdonú lakásokra és helyiségekre,

d)[1] valamint, az önkormányzati tulajdon mértékét tekintve a 25 % alatti tulajdoni arányt elért épületekben lévő lakásokra, helyiségekre, tetőterekre vonatkozó elidegenítés részletes feltételeit és szabályait.


(2) A rendelet célja továbbá, hogy rendelkezzen az osztatlan közös (vegyes) tulajdonú ingatlanokban (lakóépületekben) lévő önkormányzati tulajdonrészre vonatkozó elidegenítési feltételekről és szabályokról.


(3)[2] E rendelet, a társasházi osztatlan közös tulajdon tárgyát képező épületrészeknek, valamint a vegyes tulajdonban, osztatlan közösben lévő ingatlanrészeknek, csak az önkormányzati tulajdoni hányadára állapít meg rendelkezéseket.


(4)[3] Az e rendeletben nem szabályozott esetekben a mindenkor hatályos vagyonrendelet, az Ltv., valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.). szabályai az irányadók.


2. §


(1) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló valamennyi lakásra, helyiségre, valamint az egyéb tulajdoni részekre, tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók.


(2) Elidegeníteni csak per, teher és igénymentes vagyont lehet, kivéve:

a) ha a vevőt a vagyontárgy terheinek tényeiről tájékoztatták és ennek ismeretében nyilatkozott a vételről,

b) az e rendelet 27. §-ában foglaltakat.


(3)[4] A bérlő elidegenítési kérelme az elidegenítési eljárás megkezdése nélkül elutasításra kerül, ha a vagyonkezelő a lakásra az e rendelet 21. § (10) bekezdés a.) pontja vagy a helyiségre az ugyanezen bekezdés b.) pontja szerinti tartozást tart nyilván.


(4)[5] E rendelet 1. számú függeléke tartalmazza az elfogadott vagyonkoncepció és a vagyonkataszter alapján azokat az épületeket, amelyekben az összes lakás és/vagy a helyiség kizárólagos önkormányzati tulajdonban van.

(5)[6] A rendelet 2. számú függeléke tartalmazza a műemlék és műemlék jellegű épületeket.


(6) A kiemelt I-II. és egyéb övezetbe tartozó helyiségeket a 3. számú függelék tartalmazza.


(7) Az elfogadott vagyonkoncepció és a Kt. által jóváhagyott változások alapján az 1-3 számú függelékben szereplő adatokat naprakész állapotban tartásáról a polgármester gondoskodik.


MÁSODIK RÉSZ

II. FEJEZET

Az elidegenítés jogcímei


3. §


(1) A lakásokat és helyiségeket:


a) elővásárlási jog biztosításával, vételre történő felajánlás, (Ltv. 49. §, 59. §)

b) külön kijelöléssel, elővásárlási jog biztosításával, vételre való felajánlás, (Ltv. 49. §, 58. §)

c) az 1995 november 30-ig benyújtott kérelmek alapján vételi jogon, (Ltv. 48. §)

d) árverés vagy árverésen kívüli vétel, (árverésen kívüli vétel tekintetében a lakás és helyiség az Ltv. 49. és 58. §-aival érintett.)

e) a tulajdonjog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátása, (figyelemmel az Ltv. 61. § rendelkezéseire)

f) társasházi alapító okiratban foglalt elővásárlás, (figyelemmel az Ltv. által biztosított elővásárlási jogra,)

g) értékarányos adásvétellel vegyes csere, (Ltv. szabályozása által nem érintett vagyontárgyak)

h) társasházzá alakított épületben az osztatlan közös tulajdonban, valamint az osztatlan közös (vegyes) tulajdonban lévő tetőterekre, helyiségekre és egyéb vagyoni részre az Ltv. 49.§ és 58. § alapján valamint szerződésen (alapító okirat) alapuló vétel

útján lehet értékesíteni.


(2) Ha az épülethez (lakáshoz), helyiséghez, egyéb tulajdoni részhez telek tartozik, az elidegenítés előtt, ha szükséges, - a vonatkozó jogszabályok alapján - a telekalakítási eljárást le kell folytatni.


(3)[7] Ha a telek az építésügyi jogszabályokban előírt legkisebb teleknagyságot meghaladja és abból az előírások szerint új telek alakítható ki, azt meg lehet osztani. A telekmegosztási eljárást a tulajdonos döntése után a vagyonkezelő kezdeményezi az építéshatóságnál.


(4) Amennyiben a lakáshoz tartozó telek nem osztható meg, - az ingatlant értékesítésre kijelölték,  -  akkor az egy lakáshoz tartozó minimálisan előírt építési telek nagyságot meghaladó részt, a telkekre helyben kialakult piaci forgalmi értéken kell a bérlőnek (telekhasználónak) felajánlani.


3/A §[8]


(1) A nettó 20 millió forint forgalmi érték feletti lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket versenytárgyalás útján kell elidegeníteni.


(2) A versenytárgyalás lebonyolítására a mindenkor hatályos vagyonrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.


A tulajdonosi jogok gyakorlói


4. §


(1) Az 1. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott vagyon elidegenítésével kapcsolatos, jogviszonyt keletkeztető, módosító és megszüntető tartalmú előterjesztést a döntéshozatali eljárásban, a polgármester tehet, - a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket - az e rendeletben szabályozott hatáskör és értékhatár szerint, gyakorlókhoz.


(2) A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az (1) bekezdésben meghatározott előterjesztésben tett javaslat alapján az e rendeletben szabályozott hatáskör és értékhatár szerint a:


a)[9] Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság,

b)[10] valamint az e rendeletben megjelölt bizottságok javaslata alapján a Kt.

gyakorolja.


(3) Az elidegenítési eljárásban a tulajdonosi döntések előkészítését és végrehajtását, az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el.


(4) Az l. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott vagyon, értékesítésre történő kijelölésekor minden esetben biztosítani kell az ingatlanra vonatkozó pénzügyi, a fenntartásra vonatkozó gazdaságossági számítási, műszaki adatokat, jogi tényeket, és a vagyonkezelő szakmai véleményét, valamint mellékelni kell a vagyonkataszter vagyontárgyra vonatkozó, a nyilvántartásban tényleges helyzetét mutató betétlapjait.


(5) Az l.§ (1)-(2) bekezdésében meghatározott vagyon elidegenítéskor, ha azok az építésügyi, vagy más hatóság határozatával érintett ingatlanokban, (épületekben) vannak, a vonatkozó hatósági kötelezés tartalmát a tulajdonosi jogok gyakorlói elé kell terjeszteni.


A Képviselő-testület hatásköre[11]


5. §


(1)[12] Versenytárgyalás kiírásáról a Pénzügyi és Jogi Bizottság javaslata alapján a Kt. dönt, ha a lakás vagy helyiség piaci forgalmi értéke a nettó 20.000.000.- Ft-ot meghaladja, és az elidegenítés egyéb feltételei is fennállnak.


(2)[13] Értékhatártól függetlenül, a Kt. dönt azon a lakások, helyiségek és egyéb vagyonrészek elidegenítéséről az illetékes bizottságok és a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság javaslatára, szükség esetén a vagyontárgy tehermentességéről szóló rendelkezéssel egyidejűleg:


a) külön kijelöléssel azokról, amelyek az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott épületekben vannak,

b) amelynek vételére olyan vevő (befektető) jelentkezett, aki ajánlatával foglalkoztatáspolitikai, vagy más közérdeket szolgál,

c) külön kijelöléssel értékarányos lakó és egyéb ingatlanok adásvétellel vegyes cseréje útján,

d) külön kijelöléssel az elővásárlási joggal érintett, és bérleti joggal terhelt lakások, helyiségek kívülállók részére, árverésen kívüli elidegenítéséről,

e) az elidegenítés során kötött szerződések módosításáról, megszüntetéséről, az árajánlatban szereplő vételár módosításáról az egyéb jogszabályokra figyelemmel kivéve az e rendelet 17-18. §-ában meghatározott kedvezményeket tartalmazó megállapodásokat.


(3) A kizárólagosan önkormányzati tulajdonú lakásokat és helyiségeket egybefoglaló:


a)[14] épületek címjegyzékét az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság és  a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság véleménye alapján a Kt. módosíthatja.

b) épületben lévő lakás, és helyiség elidegenítéséről, a 100 %-os önkormányzati tulajdonhányad megbontásáról az a) pontban szereplő bizottságok véleménye alapján a Kt. dönt.



A Pénzügyi és Jogi Bizottság által gyakorolt elidegenítésre történő kijelölési és vételre történő felajánlásra vonatkozó hatáskör[15]


6. §


(1)[16] A vételre történő kijelölésről és a felajánlásról a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság dönt, ha az elidegenítésnek az Ltv.-ben és e rendeletben meghatározott egyéb feltételei is fennállnak, és a lakás, helyiség, tetőtér vagy önkormányzati tulajdonrész forgalmi értéke nem haladja meg a nettó 20.000.000.- Ft-ot.


(2)[17] A döntés során minden esetben értékelni kell:

a) a lakás, vagy helyiség kerületfejlesztéssel, szabályozási tervvel érintettségét,

b) fenntartásának gazdaságosságát,

c) műszaki állapotát,

d) minden olyan jogi tényt, körülményt, amely az értékesítést, vagy a vagyontárgy megtartását indokolja.


(3)[18]



Nem elidegeníthető lakások és helyiségek


7. §


(l) A lakások és helyiségek közül nem elidegeníthetőek azok, amelyek:

a) e rendelet hatályba lépése után, helyi építési szabályzat, illetve kerületi szabályozási terv alapján, vagy jogerős hatósági határozattal bontásra kijelölt épületben vannak,

b) e rendelet hatályba lépése után, helyi építési szabályzat, illetve kerületi szabályozási terv alapján rehabilitációra kijelölt területen vannak, vagy telekalakítással érintettek,

c) bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlő kiválasztási joggal érintettek, kivéve, ha az elidegenítéshez a bérlőkijelölési, bérlő kiválasztási jog jogosultja hozzájárult,

d) az önkormányzat tulajdonában lévő Nyugdíjasházi lakások,

e) szolgálati bérlakásnak minősülnek, kivéve, ha az elidegenítéshez a szolgálati bérlakással rendelkező szerv hozzájárult,

f) elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek, kivéve, ha e jog jogosultja bizonyítja annak megszűnését,

g) az életvédelem céljait szolgálják, kivéve, ha az elidegenítéshez az illetékes polgári (katasztrófa) védelmi szervezet hozzájárult,

h) [19]

i) jogvitás lakások és helyiségek, vagy ha a bérleti jogviszonyt a vagyonkezelő felmondta, vagy a bérleményt tartozás terheli, kivétel az e rendelet 27. § -a,

j)[20] az e rendelet 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott, 100 %-ban önkormányzati tulajdonú épületekben vannak, kivéve, ha a Kt. az e rendeletben szabályozott módon az elidegenítést jóváhagyja,

k) a vagyonkezelő felújítási tervében szereplő ingatlanokban (épületekben) lévő lakások és helyiségek, kivéve, ha a vevő az e rendelet 24. § (5)-(6) bekezdése szerinti feltételeket vállalja,


(2) A költségalapú bérlakások, a lakhatási engedély megadásától számított 20 évig nem elidegeníthetőek.


(3)[21] A határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkeztéig bérbe adott lakások elidegenítésre nem jelölhetők ki, kivéve, ha ahhoz a 7. § (1) c) és e) pontjaiban jogosított szerv a hozzájárulását adja.


A kötelezettségek teljesítése


8. §


A Kt. az e rendeletben meghatározott feladatok végrehajtására, a kötelezettségek teljesítésére szerződés alapján:


a)[22] a Palota Holding Zártkörű Részvénytársaságot, mint vagyonkezelő szervet,

b) vagy más szervet, személyt is

kijelölhet.


HARMADIK RÉSZ

III. FEJEZET

Külön kijelölés nélkül megvásárolható lakások. A vételi jog alapján történő értékesítés


9. §


(1) Vételi jog alapján, az igény benyújtásakor hatályos szabályok szerinti értékesítési feltételekkel kell adásvételi szerződést kötni azzal a bérlővel, aki vételi kérelmét 1995. november 30-ig benyújtotta, de az adásvételi szerződést az Önkormányzat hibájából nem kötötték meg, feltéve, ha az igény bejelentésekor a vételi joga a bérlőnek fennállt.


(2) Az (l) bekezdés szerint kell eljárni azokkal, akik az 1994. ben meghatározott „tilalmi lista” címjegyzékén szerepeltek feltéve, ha igényüket fenntartó kérelmüket, 1996. február 13-a, - a tilalom feloldása, - és 1996. március 31-e között ismételten benyújtották.


(3) Az (1)-(2) bekezdés nem alkalmazható, ha a vételi jog jogosultja az eladó árajánlatát megkapta, de az abban megjelölt határidőig nem nyilatkozott, és nem kötötte meg az adásvételi szerződést.



Az Ltv. 49. §-ával nem érintett lakás elidegenítése


10. §


(1) Az elidegenítésre kijelölt, az Ltv. 49. §-a szerint elővásárlási joggal nem érintett, de bérleti joggal terhelt lakást:


a) a bérlőnek,

b) bérlőtársi jogviszony esetén a bérlőtársaknak egyenlő arányban kell megvételre felajánlani, ha az elidegenítés e rendeletben foglalt egyéb feltételei is fennállnak.


(2) Az (l) bekezdésben meghatározott lakások vételára az értékbecslésben megállapított forgalmi érték.


(3) A vételárat kedvezmények nélkül, egyösszegben tartozik megfizetni a vevő.


Elővásárlási jog biztosítása


11. §


(1) A kérelem alapján elidegenítésre kijelölt és az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került lakást az Ltv. 49. §-a szerinti elővásárlásra jogosult részére kell megvételre felajánlani.


(2) Az (1) bekezdés alapján benyújtott vételi kérelemben közölni kell:


a) a lakás természetbeni helyét,

b) alapterületét, komfort fokozatát, szobaszámát,

c) a bérlő (bérlőtársak) vagy társbérlők nevét és a lakásban lakó más személyek (családtagok) nevét,

d) azok nevét (leánykori nevét), anyja nevét, születési helyét és idejét, személyi azonosítója számát, lakcímét, akik az elővásárlási jogot gyakorolják,

e) az Ltv. és e rendelet vételárra vonatkozó szabályainak elfogadását.


(3) Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó kérelemhez mellékelni kell:


a) a lakáskiutaló határozatot, vagy a bérbeadói tulajdonosi nyilatkozatot és a bérleti szerződést, vagy ezen iratok Polgármesteri Hivatallal, illetve a vagyonkezelővel hitelesíttetett másolatát, ha fenti iratok a Polgármesteri Hivatal, vagy a vagyonkezelő irattárában már nem fellelhetőek,

b)[23] a bérlő, valamennyi bérlőtárs vagy a társbérlő írásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy az elővásárlási jogot helyette a vele egy tekintet alá eső személy gyakorolja

(gyermeke, örökbefogadott gyermeke, egyenes ágbeli rokona),

c) az elővásárlási jogot gyakorló nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlási jog tekintetében nem állnak fenn a törvényben kizáró, meghatározott okok,

d) amennyiben a lakás bérlőkijelölési, vagy ismételten gyakorolható bérlő kiválasztási joggal terhelt, e jog jogosultjának a nyilatkozatát arról, hogy e jogáról lemondott,

e)[24] a vagyonkezelő által kiadott igazolást arról, hogy a bérleti szerződésben foglalt bérleti díj és egyéb költségek tekintetében tartozás nem áll fenn.


(4) Ha az ismételten gyakorolható bérlő kiválasztási jog jogosultja az elővásárlási jog gyakorlására beadott kérelem időpontjában utolsó alkalommal élhet ezzel a jogával, az így kiválasztott bérlőt az elővásárlási jog megilleti.


(5) A bérlőtársak az őket egyenlő arányban megillető elővásárlási jog gyakorlását együttesen, vagy külön külön is bejelenthetik. Amennyiben a nyilatkozatot külön teszik, úgy azt a másik bérlőtársnak is alá kell írni.


(6) Ha az egyik bérlőtárs nem kíván élni elővásárlási jogával és erről írásban nyilatkozik, akkor a másik bérlőtárs az elővásárlási jogot az egész lakás tekintetében gyakorolhatja.


(7) A bejelentett vásárlási szándékkal együtt kell benyújtani a bérlő (bérlőtárs) társbérlő hozzájáruló nyilatkozatát is.


(8) Ha a bérlő az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló határidőn belül meghal, és a lakás megvásárlására nyilatkozatot nem tett, az elővásárlási jog az Ltv. alapján a bérleti jog folytatására jogosultat illeti meg.


(9 Ha a bérlő hozzájárult, hogy egyenes ági rokona, vagy örökbefogadott gyermeke gyakorolja a elővásárlási jogot és a vételre vonatkozó érvényes bejelentést a bérlő a halála előtt megtette, az egyenes ági rokon, vagy az örökbefogadott gyermek az elővásárlási  jog alapján a lakást megvásárolhatja.


(10) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban visszamaradt társbérlő a saját elővásárlási joga alapján megvásárolható lakrészével együtt akkor vásárolhatja meg, ha részére az Önkormányzat másik lakást nem tud felajánlani, vagy a megüresedett társbérleti lakrészt önálló lakásnak kialakítani nem lehet.


(11) Tartási szerződés fennállása esetén a lakás megvásárlásához az eltartó írásbeli hozzájárulására is szükség van.


(12)[25] Az Ltv. hatálybalépése előtt házfelügyelői szolgálati lakásként bérbe adott lakás akkor idegeníthető el, ha a bent lakó bérlő, illetőleg jogcím nélküli - cserelakásra jogosult-lakáshasználó - elhelyezéséről gondoskodtak, vagy a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság a lakást ennek a személynek ajánlja fel vételre.


(13) Az Ltv. hatályba lépése előtt házfelügyelői szolgálati lakásként bérbe adott önkormányzati lakást, a házfelügyelői szolgáltatással érintett valamennyi társasházi tulajdonközösség a társasházi törvényben meghatározott számú tulajdonostárs egyetértésével lehet eladásra kijelölni. Az elidegenítésre való kijelölés esetén a lakást a bérlőnek (használónak) kell vételre felajánlani.


(14) A házfelügyelői szolgálati lakásként bérbe adott lakást – ha a (12)-(13) bekezdés alapján a bérlőnek nem lehet eladni, vagy nincs elővásárlásra jogosult, illetve az elővásárlásra jogosult, ezzel a jogával nem él – a társasházi tulajdonközösségnek is el lehet adni, a kívülállókra vonatkozó árverési, vagy árverésen kívüli értékesítési feltételek mellett.


Árverésen történő értékesítés


12. §


(1)[26] Nem az állam tulajdonából önkormányzati tulajdonba került, bérleti és elővásárlási joggal nem terhelt üres lakást és helyiséget e rendeletben meghatározott kivételekkel a hasznosítás érdekében nyilvános árverés útján kell értékesíteni. Az árverés kiírásáról a hatáskörrel rendelkező tulajdonosi jogot gyakorló dönt.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az árverés kiírása előtt a lakást és helyiséget a kárpótlásra jogosult volt tulajdonosnak kell vételre felajánlani, beköltözhető forgalmi értéken.


(3) Ha a kárpótlásra jogosult volt tulajdonos felkutatása aránytalanul nagy nehézségekkel járna, a (2) bekezdésben szabályozott ajánlatot 15 napra ki kell függeszteni, ennek eredménytelen eltelte után az árverés kiírható.


Az árverésre vonatkozó szabályok, és az árverési vételár


13. §


(1) Az árverést a polgármester hirdetménnyel tűzi ki.


(2) Az árverési feltételeket tartalmazó hirdetményt a helyben szokásos módon, egy országos hirdetési újságban legalább egyszer, valamint, ingatlanforgalmazók részére az Interneten is közzé kell tenni.


(3)[27] Az árverést közjegyző jelenlétében kell megtartani.


(4)[28] Üres lakás, helyiség induló árverési ára az értékbecslésben megállapított forgalmi érték. Az árverési résztvevők a kiíró által meghatározott biztosítékot kötelesek befizetni készpénzben az árverés megkezdése előtt, valamint fizetőképességüket bankgaranciával (letéti szerződéssel) kötelesek igazolni. A nyertes kivételével a letéti biztosíték összegét 8 banki napon belül kell visszafizetni az árverési résztvevőknek.


(5)[29] A nyertessel a szerződést az árveréstől számított 20 napon belül meg kell kötni. Az árverési vételárat a vevőnek egy összegben, készpénzben a szerződéskötéskor, vagy átutalással kell megfizetni, a szerződés megkötésétől számított 8 banki napon belül. Kedvezmény, vagy részletfizetési mód nem adható. A biztosíték összege a vételárba beleszámít.


(6)[30] Ha az árverés nyertese nem köti meg az (5) bekezdés szerint a szerződést, és/vagy a vételárat nem fizeti meg, elveszíti a szerződéskötéshez való jogát és a biztosítékot.


(7) Ha a nyertes a szerződéskötést és a vételár megfizetését az (5) bekezdésben foglalt határidőkön belül elmulasztja, a soron következő árverési vevővel kell a szerződést megkötni, ha az általa bejelentett, és a visszalépett (szerződést nem kötött) árverési vevő által megajánlott ár között 1 %-nál nem nagyobb az árkülönbözet. Nagyobb árkülönbözet esetén új, nyilvános árverést kell tartani.


(8) Az árverési kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a lakás, helyiség ingatlan-nyilvántartási adatait ( természetbeni helyét, tulajdonosát, a terheket stb…), jellemző műszaki és egyéb sajátosságait, továbbá beköltözhető, vagy lakott állapotát, /11.§ (16.) bekezdés/

b) ha a lakás, vagy a helyiség az ingatlan-nyilvántartásba még be nem jegyzett, vagy törvény alapján elővásárlási joggal terhelt,

c) ha a lakás az Ltv. 49. § -a szerint elővásárlással érintett, és az elidegenítéséhez az Ltv. 50. §-ának (2) bekezdése szerinti hozzájárulás kell, az erre való figyelmeztetést, illetve a hozzájárulás tényét,

d) a lakás és helyiség megtekintésére biztosított időpontokat,

e) az árverés idejét és helyét, bonyolító megnevezését, telefonszámát, címét,

f) a lakás és helyiség kikiáltási árát,

g) biztosíték összegét, annak be- és visszafizetésének módját, helyét, határidejét, és a befizetés igazolásának módját,

h) az árverésre történő jelentkezés benyújtásának módját, helyét és határidejét.


(9) Lakásra és helyiségre az árverezhet, aki az árverési hirdetményben megjelölt időben és módon jelentkezett és a biztosítékot az előírt határidőben megfizette. Az árverés menetére vonatkozó szabályokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.



Árverésen kívüli elidegenítés, és a vételár


14. §


(1)[31] Az Ltv. 49.-59. §-ával nem érintett üres lakások, és helyiségek további nyilvános árverésen történő elidegenítésétől akkor lehet eltekinteni, ha a megelőző két árverés eredménytelen volt. Az eredménytelen árverések utáni egyszerűsített értékesítésre történő meghirdetésről értékhatártól függően a tulajdonosi jogok gyakorlója az e rendeletben meghatározott módon dönt. A nettó 20 millió forintot meghaladó értékű üres lakás vagy helyiség értékesítés esetén e paragrafus (1) bekezdésében az egyszerűsített értékesítésre meghatározott rendelkezés nem alkalmazható.


(2) Az (l) bekezdésben foglalt elidegenítés esetén a tulajdonosi jogok gyakorlója az e rendelet 15. § (7) bekezdése alapján állapíttatja meg, a tulajdonjog ellenértékét. A vételár az értékbecslésben megállapított, vagy az értékbecslés lejártát követő 3 hónapon túli időpontban felülvizsgált (korrigált) piaci forgalmi értéknél alacsonyabb nem lehet.


(3)[32] Az (1) bekezdésben foglalt vétel esetén az elidegenítési szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben, készpénzben, vagy 8 banki napon belül átutalással kell megfizetni. Kedvezmény vagy részletfizetés ebben az esetben sem adható.


(4) A Kt. nem él a nem nyugellátásban részesülő bérlők által lakott, elővásárlási joggal érintett és bérleti joggal terhelt lakásaik harmadik személy részére történő elidegenítésének lehetőségével szerződéseik fennállása alatt.


(5) A (4) bekezdés alól kivételt képeznek azok az elővásárlási jogosultsággal érintett, vagy ilyen jogosultsággal nem érintett lakások, ahol a törvényes jogcím alapján, vagy elhelyezésre jogosult jogcím nélkül bentlakó, nyugellátásban nem részesülő bérlő (használó), az Ltv. 24. § (1) bekezdés a),b),c),d) pontjaiban meghatározott felmondásra okot adó tényállások valamelyikét három hónapot meghaladóan megvalósítja, de az ügyben bírósági eljárás még nem indult. Az értékesítési eljárást e rendelet szabályai szerint kell lefolytatni.


(6)[33] Az (5) bekezdésben meghatározott lakások, valamint az Ltv. 24. §-a alapján felmondásra okot adó helyiség bérlők (jogcím nélkül használók) által használt helyiségek elidegenítéséről a polgármester e rendeletben szabályozott előterjesztése és a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság előzetes javaslata alapján a Kt. végleges döntést hoz.


(7)[34] Bérleti joggal terhelt, bérlő által lakott lakás, vagy használt helyiség esetében a harmadik személytől érkezett, befogadott vételi ajánlattal, vagy a versenytárgyaláson benyújtott ajánlattal fel kell hívni a bérlőt, hogy nyilatkozzon, hogy az alábbi feltételek mellett él-e elővásárlási jogával:

a) a lakás vagy helyiség bérlő úgy élhet elővásárlási jogával, hogy amennyiben a harmadik személy által ajánlott feltételeket vállalja, akkor a lakás, vagy helyiség bérlővel kell a szerződést megkötni,

b) a vételárat az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben készpénzben, vagy átutalással a szerződés megkötésétől számított 8 banki napon belül, illetve a versenytárgyalási kiírásban meghatározott időpontig kell megfizetni az e bekezdésben meghatározottaknak megfelelően.


(8) Ha a (7) bekezdésben meghatározottak közjegyzői okiratban úgy nyilatkoznak, hogy nem élnek a felhívás ellenére elővásárlási jogukkal, akkor:


a) a bérleti jogviszony megszüntetése költségeit,

b) csere elhelyezés esetén a szükséges lakás, csere helyiség megvételéhez kellő összeget,

c)[35] az e § (5) bekezdésében meghatározott lakások és helyiségek bérleti díj (használati díj) közüzemi és fűtési díj hátralékát is, a kívülálló vevőnek kell megfizetni. Erről a vevőnek, a hitelezőkkel, (Önkormányzati vagyonkezelő és a lakhatási szolgáltatásokkal kapcsolatos egyéb hitelezők) és a bérlővel megállapodást kell kötni. A hitelezői igény összegére kötött letéti szerződések és a csere elhelyezésre vonatkozó szerződés meglétében lehet az önkormányzati tulajdonú lakásra, helyiségre az adásvételi szerződést megkötni. A vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben és készpénzben, vagy a szerződés megkötése után 8 banki napon belül átutalással kell teljesíteni Az értékbecslésben megállapított vételárba az e bekezdés a)-b)-c) pontjaiban meghatározott költségek beszámítanak. A vevőnek kedvezmény, vagy részletfizetés nem adható.


(9) Harmadik személytől az e § (5) bekezdésben meghatározott lakások, a (6) bekezdésben foglalt helyiségek tekintetében vételi ajánlatot akkor lehet elfogadni, ha a vételár az értékbecslésben megállapított lakott érték 50 %-át eléri.



IV. FEJEZET

A forgalmi érték megállapítása


15. §


(1) A lakás, helyiség, vagy egyéb tulajdoni rész forgalmi értékének megállapítása értékbecslés alapján történik. Ezt úgy kell elkészíteni, hogy:


a) külön tartalmazza a felépítmény és a hozzá tartozó földterület piaci forgalmi értékét, és a megfizetendő ÁFA-t,

b) az épület műszaki állapotával összefüggő, a forgalmi érték meghatározását befolyásoló adatokat,

c) az épülethez tartozó telek jogi helyzetével kapcsolatos adatokat.


(2) Az értékbecslésben közölni kell az ingatlan nyilvántartási lapjának I-III. részében szereplő adatokat. Amennyiben az Önkormányzat tulajdonjoga még nem került bejegyzésre, akkor a FVÁB által kiadott igazolás, vagy határozat számát kell feltüntetni.


(3) Az értékbecslésnek elsősorban az alábbi adatokat kell tartalmazni:


  1. az épület:

- településen belüli elhelyezkedését, fekvését,

- közművesítettségének mértékét,

- megközelítésének lehetőségeit,

b) az épület, melléképületek építési idejét, szerkezetéinek, berendezéseinek, használhatóságának százalékos mértékét, javítás, helyreállítás szükségességét, az ismert hatósági kötelezéseket,

-felszereltségét,

- felújításának időpontját és mértékét (részleges, vagy teljes felújítottság esetén)

c) az épületben

- lévő lakások számát,

-a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló földterület nagyságát,

d) a lakás

- alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát,

- a lakhatás minőségét meghatározó tényezőket,

- a lakás épületen belüli elhelyezkedését,

- a bérlő által elvégzett, de a bérbeadó által meg nem térített értéknövelő beruházásokat és azok értékét,

e) a földrészlet

- nagyságát,

- további beépítésének lehetőségeit,

- egyéb adottságokat (pl. parkosítás, támfal építésének szükségessége stb.).


(4) Az értékbecslésnek összehasonlító adatokat is kell tartalmaznia a kerületben az értékbecslés készítését megelőző egy éven belül, legalább két – a magánforgalomban adásvétel útján elidegenített – hasonló adottságú lakás vételáráról.


(5) Az értékbecslésnek a (3)-(4) bekezdésben felsorolt tényezők figyelembevételével meg kell állapítani a lakás forgalmi értékét, valamint a (6) bekezdés szerinti értékét.


(6) A forgalmi értéket csökkenteni kell a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásai értékével, ha:


a) a lakás az elővásárlásra jogosultnak kerül eladásra,

b) a felújítás (beruházás) öt éven belül volt, és a bérlő a vagyonkezelővel erről szerződést kötött,

c) a felújítási kötelezettség az Ltv. alapján a bérbeadót terhelte volna.


(7)[36] Elidegenítéskor az értékbecslést a tulajdonos által megbízott szerv vagy személy készíti, amely 90 napon belül használható fel.


(8) A vevő bármilyen önkormányzati tulajdonú vagyonra vonatkozó vételárat érintő kifogását döntéshozatalra csak az általa készíttetett és benyújtott értékbecsléssel együtt lehet előterjeszteni, az e rendelet 25. §-ában foglaltak szerint.


Az elővásárlási joggal érintett lakás vételára


16. §


(1)[37] A vételár a lakás értékbecslésben megállapított lakott forgalmi értéke.


(2) Lakás vásárlása esetén, ha az elővásárlásra jogosult bérlő írásban hozzájárult, hogy az elővásárlási jogot, az Ltv. 49. § (1) bekezdés d) pontja alapján más személy gyakorolja, annak a vételár egyösszegű megfizetésekor:


a) az e § (1), az e rendelet 17. § (3), és 17. § (10) bekezdései alapján adható kedvezmény.

b) ha szerződést az Ltv. 53. § (1) bekezdése alapján részletfizetés igénybevételével kötötte, akkor az e § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményre a 17. § (10) bekezdése, és a 18. §-ában lévő jövedelmi és vagyoni helyzet alapján járó kedvezmény adható.


A lakás vételárának megfizetési módjai[38]


17. §


(1)[39] Az elővásárlásra jogosult bérlő a vételárat választásától függően – az alábbiak szerint teljesítheti:

a) a szerződés megkötésekor a vételár 10 %-át egy összegben fizeti meg és a fennmaradó vételár hátralékot 15 évi – havonta egyenlő – részletben fizeti meg,

b)[40] a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben fizeti meg,

c) az a) pont szerinti fizetési mód mellett a vételár hátralékot 15 évnél rövidebb törlesztési idő alatt fizeti meg.


(2) A vételár hátralék fennállása alatt rövidebb törlesztési idő bármikor választható, azonban a vételár hátralékból engedmény csak e rendelet szabályai alapján nyújtható.


(3)[41] Ha a vevő a vételárat egy összegben fizeti meg a szerződés megkötésekor, a vételár 15%-ának megfelelő kedvezményre jogosult.


(4)[42] Ha a vevő a vételár hátralékot 15 évnél rövidebb idő alatt fizeti meg, a fennálló vételár hátralék 10 %-át nem kell megfizetnie.


(5) A (4) bekezdés szerinti engedmény mértékét akkor kell megállapítani, ha a vevő a vételárhátralék egyösszegben való megfizetéséről és annak időpontjáról írásban nyilatkozik.


(6) Ha a vevő a (4) bekezdésben meghatározott törlesztési idő valamelyikének vállalásáról írásban nyilatkozik, úgy a további hónapokra eső törlesztő részleteket a (4) bekezdés szerint járó kedvezmény alapján kell megállapítani.


(7)[43] A (6) bekezdés alapján megállapított havi törlesztő részletek helyett a további hónapokban a tizenöt évi részletfizetés alapján megállapítható havi törlesztő részletet kell fizetni, ha a vevőnek kettő havi törlesztő részletnek megfelelő összeget meghaladó lejárt tartozása van. Ez esetben az e rendelet 29. § (2) bekezdésében foglalt kamatfizetési kötelezettség áll be.


(8) A (7) bekezdés alkalmazása nem zárja ki a (2) bekezdés alapján járó kedvezmény igénybevételét.


(9) A lakás vételárát készpénzben,

illetve az arra jogosult kárpótlási jegy felhasználásával is teljesítheti.


(10) Lakás vásárlása esetén, ha a kárpótlásra jogosult bérlő írásban hozzájárul, hogy az elővásárlási jogot az egyeneságbeli rokona (örökbefogadott gyermeke) gyakorolja, - a holtig tartó haszonélvezeti jog kikötése mellett – saját kárpótlási jegyét fizetőeszközként névértékben felhasználhatja a vételár, illetve a vételárhátralék kifizetésére.


(11) Névértéken felhasználható a házastársak sajátjogon kapott kárpótlási jegye is, függetlenül attól, hogy milyen tulajdoni arányban vásárolják meg bérleményüket.

(12) Az (10)-(11) bekezdés nem alkalmazható, ha a kárpótlási jegyet magánforgalomban vásárolták.

(13) A kárpótlási jegyek fizetőeszközként történő felhasználására az e rendeletben nem szabályozott esetekre az Önkormányzat 3/1994.(I.19.)XV. Ökt. rendeletében foglaltakat is alkalmazni kell.



A jövedelmi és vagyoni helyzet alapján biztosított kedvezmények


18. §


(l) A szerződés megkötését követő hónaptól számított kilencven nap elteltével kezdheti meg a vételár részlet törlesztését kamatmentesen:


a) aki nyugdíjas,

b) aki saját háztartásában három, vagy több kiskorú gyermeket nevel,

c) akinek és a vele legalább egy év óta együtt élő közeli hozzátartozójának az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem éri el a szerződés megkötésekor a mindenkor hatályos legkisebb öregségi nyugdíj két és félszeresét,

d) a jövedelmi helyzet megállapítása során a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. 4. § (l) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelmet kell figyelembe venni. Az egy főre jutó átlagos jövedelem-számításnál irányadó időszak a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap.


(2) Az (1) bekezdésben szabályozott kedvezmények nem illetik meg azt, aki a szerződés megkötésekor üdülőtulajdonnal vagy lakástulajdonnal rendelkezik.


(3)[44]


(4) Az e rendelet 11. § (1) bekezdés alapján meghatározott és az e § (1) bekezdés a)-b)-c) pontjával érintett kedvezményezetteknek az adásvétellel kapcsolatos kötelezettségek teljesítői felé (8. §) be kell jelenteniük, ha körülményeik megváltoztak, és ezért a kedvezményre már nem jogosultak. A bejelentést az azt követő hónap 15. napjáig kell megtenni, amikor a kedvezményre jogot adó körülmények megváltoztak.


(5)[45] A kedvezményre jogosultság megszűnését követő hónaptól a tizenöt évi részletfizetés részarányos része állapítható meg és az e rendelet 29. §-ában meghatározott mértékű kamatot kell figyelembe venni a további törlesztő részletek tekintetében. A már igénybe vett árengedményt és a vételár hátralékból adott engedményt a körülmények megváltozása nem érinti.


(6)[46] A kedvezményre jogosultság feltételeinek fennállását a polgármester a vételárhátralék nyilvántartójával (8. §) két évente ellenőrizteti. Ha a vételkor fennálló kedvezményekre jogosító feltételekben változás történt, az (5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.


(7)[47] Ha az elhelyezésre jogosult jogcímnélküli részére bejelentése (kérelme) alapján a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság a lakást elidegenítésre kijelölte, akkor vele szemben a IV. fejezetben lévő szabályok alapján kell eljárni.



NEGYEDIK RÉSZ

V. FEJEZET.

A helyiségek bérlők részére történő elidegenítése (Ltv. 59.§)


19. §


(1)[48] A kérelemre, eladásra kijelölt helyiséget elővásárlási joga alapján a bérlőnek kell vételre felajánlani.í


(2) A helyiség vételre történő felajánlásnak tartalmazni kell:


a) a helyiség természetbeni helyét, az ingatlan nyilvántartásban lévő adatait (a helyrajzi számot, a társasházi tulajdoni külön albetét számot, a helyiséghez tartozó közös tulajdoni hányadot) a helyiség alapterületét, a helyiség-egységek számát, a komfort fokozatát,

b) az épület lényeges műszaki adatait, a műszaki állapotra vonatkozó tájékoztatást,

c) a vételárat.


A helyiség vételára, és megfizetésének módja


20. §


(1)[49] Az üres helyiség kiinduló vételára a 15. § szerint megállapított piaci forgalmi érték. Ha az önkormányzati tulajdonban lévő helyiséget az elővásárlásra jogosult veszi meg, a helyiség vételárát a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság határozza meg a forgalmi értékbecslés figyelembevételével, a vételár mértéke a helyi forgalmi értéket nem haladhatja meg.


(2) A vételárból le kell vonni –ha a bérlő vásárolja meg a helyiséget – a vagyonkezelővel kötött megállapodás, költségvetés és számlabizonylat alapján azoknak az öt éven belüli felújításoknak (beruházásoknak) az értékét, amelyek az Ltv. alapján a bérbeadót terhelnék. A vételárra egyéb kedvezmény nem adható.


(3)[50] Az elővásárlásra jogosult bérlőnek az adásvételi szerződés megkötésekor a teljes vételárat egy összegben és az erre törvény által előírt ÁFA 100 %-át kell megfizetni. Kérelme alapján a Képviselő-testület dönthet úgy, hogy a szerződéskötéskor a bérlő a vételár 50 %-át és a teljes vételár után járó ÁFA-t fizeti meg. A vételár hátralékára legfeljebb hat havi részletfizetési kedvezményt adhat, az e rendeletben szabályozott kamatfizetési kötelezettség mellett.


(4)[51] A helyiség vételára a szerződés megkötésekor egy összegben, vagy a szerződés megkötésének időpontjától számított 90 napon belül (bankhitelből) egy összegben fizethető meg.



ÖTÖDIK RÉSZ

VI. FEJEZET

Vételre történő felajánlás


21. §


(1) Lakás és helyiség elidegenítésre való kijelölésének további feltétele, hogy a lakás, vagy a helyiség társasházzá alakított épületben, és külön albetétben legyen nyilvántartva.


(2) Az osztatlan közös (vegyes) tulajdonban lévő helyiséget, lakást, tetőteret (eszmei tulajdoni hányadot) értékesíteni csak akkor lehet, ha az ingatlant, - figyelemmel a társasházakról szóló törvényre, - nem kell, vagy nem lehet társasházzá alakítani.


(3) Társasházakban az osztatlan közös tulajdonban lévő helyiségeket és tetőtereket akkor lehet értékesíteni elővásárlási jogcímen, vagy kívül állónak, ha a vevő vállalja az alapító okirat módosításának költségeit, és az értékesítéshez a tulajdonos társak hozzájárultak.


(4) Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó bejelentést, vagy a vételi kérelmet a polgármester tartja nyilván, a Polgármesteri Hivatal útján tekintet nélkül, arra hogy e rendelet 4 § (2) bekezdése szerint melyik szerv illetékes a tulajdonosi jogok gyakorlására.


(5) A polgármester az elővásárlásról szóló bejelentést adategyeztetés céljából 30 napon belül köteles a vagyonkezelőhöz megküldeni.

(6) A kérelmezőt a vagyonkezelő véleményének megkérésével egyidőben tájékoztatni kell, hogy az elidegenítési eljárás milyen szabályok alapján történik, az ügyben hatáskörrel rendelkező tulajdonosi jogokat gyakorló szervről, az ügyintézés várható határidejéről.


(7) Ha iratpótlás nem szükséges, az értékbecslés elkészül, a vagyonkezelő véleményének érkeztető iktatásától számított 30 napon belül a kérelmet a tulajdonosi jogok gyakorlója elé kell terjeszteni, az elidegenítéssel kapcsolatos döntés meghozatala céljából.


(8) A polgármester a tulajdonosi jogok gyakorlójának döntése, a döntésről hozott határozat aláírása után 15 nappal köteles a kérelmezőt tájékoztatni a vétel felajánlásáról, vagy megtagadásáról, a megtagadás okainak közlésével.


(9) Vételre történt megajánlásról szóló tájékoztatásnak tartalmaznia kell:


a) az elővásárlásról szóló kérelemben közölt lakás és helyiség címét,

b) ki gyakorolta a kijelölési és döntési hatáskört,

c) e rendelet 8. §-a alapján lehet a szerződést megkötni.


(10) A vételre jogosultat fel kell hívni arra, hogy:


a) lakásbérleményre lakbér, és a lakhatási szolgáltatásokkal kapcsolatos közüzemi, fűtési díj tartozása,

b)[52] nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében bérleti díj, közüzemi díj, fűtési díj, adó vagy adók módjára behajtható köztartozása, vagy a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása,

nem lehet.


(11) A (10) bekezdés a) és b) pontja szerinti tartozások megfizetéséről a vételre jogosultnak, az ajánlati kötöttség idején belül tett nyilatkozatával együtt nullás igazolást kell benyújtani.


(12) A vevővel a (11) bekezdésben foglaltak tudomásul vétele után közölni kell, hogy a bérlemény értékesítés előtti felmérése folyamatba kerül.


(13) A (9)-(10) bekezdésben meghatározott vételi felajánlásról szóló tájékoztatót a kérelmezőnek történő megküldéssel egyidőben kell továbbítani az e rendelet 8. § a)-b) pontjában kijelölt vagyonkezelőnek, más szervnek vagy személynek az értékesítéssel kapcsolatos további intézkedések megtétele érdekében.

(14) [53]


Az eladási árajánlat


22. §


(1)[54] A vagyonkezelő köteles a tulajdonosi nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a vevőnek az eladási ajánlatot megküldeni, amelyben közölni kell:


a) a lakás, helyiség címét, ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi számot, a társasházi tulajdonban az albetétben való nyilvántartás számát, a lakáshoz, helyiséghez tartozó közös tulajdoni hányadot) az alapterületet, szoba számot, komfort fokozatot,

b) az osztatlan közös tulajdonban lévő önkormányzati tulajdoni hányad nagyságát,

c) a beépíthető tetőtér önkormányzati tulajdonra eső hányadát, és azt, hogy az alapító okirat módosításával kapcsolatos költségeket a vevőnek kell vállalni,

d) az épület lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,

e) a vevő (bérlő) által végzett, a bérbeadó által meg nem térített, de a bérbeadót terhelő (5 éven belüli) beruházás értékével csökkentett forgalmi értékbecslésben megállapított beköltözhető és lakott forgalmi értéket,

f) az így kialakított vételárat,

g) a vételár megfizetésének e rendeletben szabályozott feltételeit és módját,

h) a jogosult által közlendő, az adásvételi szerződés megkötéséhez kért adatokat,

i) a megvétel szándékáról adandó válasz határidejét, (ajánlati kötöttségi idő)

j)[55] felhívást, hogy az ajánlati kötöttség határideje az eladási ajánlat kézhezvételétől számított 30 nap és ha ezen belül a vevő nem nyilatkozik, az jogvesztő, az elidegenítési eljárást újra le kell folytatni.


(2)[56] Minden az (1) bekezdés j.) pontja alapján lefolytatott új eljárás során a tulajdonos az értékbecslést a vevő költségére készítteti el. Az értékbecslés díját egy összegben kell megtéríteni.


(3) A vevőtől (bérlőtől) kérni kell közölje, hogy ha az eladási árat elfogadta, készpénzzel, vagy kárpótlási jeggyel, illetve mindkettővel vegyes módon fizet.

 (4)[57] Az ajánlati kötöttség határideje a vagyonkezelő eladási árajánlatának kézhezvételétől számított harmincadik nap.


(5)[58] Azoknak a vevőknek, akik a (4) bekezdés szerinti jogvesztő határidőn belül érdemben nem nyilatkoztak, csak megismételt eljárás és új értékbecslés alapján van lehetőségük a vételre. A megismételt értékbecslés díját kötelesek megfizetni.


Az eladási árajánlat elfogadása


23. §


(1) Ha a vevő az eladási árajánlatban közölt ár felülvizsgálatát kéri, és az ezt megalapozó értékbecslését benyújtotta, a kérelmet 30 napon belül az e rendelet 4. § (1)-(2) bekezdésében szabályozott módon az elidegenítésről döntést hoz, javaslatával a Kt. elé kell terjeszteni. Erről a kérelmezőt az előterjesztő polgármester értesíti.


(2) A Kt. ezen rendelet 5. § (2) bekezdése e) pontja alapján dönt.


(3) Az ajánlati kötöttség ideje ebben az esetben a felülvizsgálat időtartamával meghosszabbodik.


(4) A bérlőnek az ajánlati kötöttség idején belül benyújtott elfogadó nyilatkozata csak akkor érvényes, ha nyilatkozatával együtt, lakás esetében igazolta, hogy eleget tett e rendelet 21. § (10) bekezdés a), helyiség esetében pedig a 21. § (10) bekezdés a) és b) pontjának.



Lakás és helyiség adásvételi szerződésben rögzítendő kikötések, kötelezettségek és hozzájárulások beszerzése[59]


24. §


(1) Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell a vételárat, valamint a vételár megfizetésére a vevővel létrejött megállapodást.


(2)[60] Az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében a vevőnek igazolnia kell, hogy nincs az e rendelet 21. § (10) a) és b) pontja szerinti tartozása.


(3)[61]


(4)[62] Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell a vételár megfizetésére és a vételárból adott kedvezményekre vonatkozó, e rendeletben meghatározott feltételeket.


(5) A vevővel az adásvételi szerződésben közölni kell, ha az általa megvásárolt lakás, vagy helyiség befoglaló épületén elvégzendő munkálatokat folytatnak. A vevőt a munkák tűrésére kell kötelezni, ha a vétel tárgya vegyes tulajdonú épületben van, akkor közölni kell milyen költségek terhelik az új vevőt, részarányosan a felújítás alapján.


(6) Az adásvételi szerződésben a vevőre háruló kötelezettségek tekintetében különösen az alábbiakat kell meghatározni:


a) az elvégzendő munkálatok megkezdése és befejezése határidejét,

b) a határidő mulasztása esetén fizetendő kötbért,

c) a határidő elmulasztása esetén, vagy a munkálatokkal kapcsolatos szerződésszegés esetén az önkormányzat elállási jogát.


(7)[63]


(8) Az adásvételi szerződésben a vételár hátralék összegének erejéig, jelzálogot és ennek biztosítására elidegenítési, és terhelési tilalmat kell az Önkormányzat javára bejegyeztetni.


(9) Az adásvételi szerződésben a vételár hátralékra elő kell írni a vagyonbiztosítási kötelezettséget, amelynek kedvezményezettje az Önkormányzat.


(10)[64] Az adásvételi szerződés egy eredeti, valamennyi fél által aláírt példányát a vagyonkezelő (8. §) a szerződés megkötésétől számított 3 munkanapon belül megküldi az Önkormányzat polgármesterének.


(11) Az adásvételi szerződés alapján a vagyonkezelő vagyonadat gazdája előzetesen javítja a vagyon-nyilvántartását, (ingatlan vagyon katasztert) majd ezt az ingatlan nyilvántartáson történő átvezetés után ellenőrzi és véglegesíti. A vagyonkezelő az Önkormányzatot terhelő társasházi közös költség nyilvántartását is javítja.

(12)[65] A jogszabályokban meghatározott esetekben a tulajdonosi jogkör gyakorlójának a lakás és helyiség eladásra való kijelölésekor be kell szerezni az előzetes hozzájárulást. A hozzájárulásban meghatározott kikötéseket az elidegenítésről szóló árajánlatban és az adásvételi szerződésben rögzíteni kell.


(13) Ha az adásvételi szerződés harmadik személy hozzájárulásával valósulhat meg, vagy hatósági engedélyre van szükség a hozzájárulás vagy engedély beszerzését az adásvételi szerződésben rögzíteni kell.


(14) A kárpótlásra jogosultat megillető elővásárlási jog biztosítására a jogszabályban előírt hirdetményi eljárást kell lefolytatni.


(15) Az adásvételi szerződést úgy kell megkötni, hogy az alkalmas legyen a tulajdonosváltozás ingatlannyilvántartásba történő átvezetésére. Az adásvételi szerződést a polgármester, vagy meghatalmazottja írja alá.


(16) Ha az adásvételi szerződés kívül állóval (nem bérlővel) kerül megkötésre, azt az eljárásban e rendelet szabályai alapján megfelelően dokumentálni kell.


(17) Az adásvételi szerződés megkötésére e rendelet 8. §-a alapján lehet felhatalmazást adni.


(18)[66] E rendelet szabályai szerint készült adásvételi szerződés elkészültéről a vevőt írásban kell értesíteni, az értesítésben a jogvesztő határidőre fel kell hívni a figyelmét. A szerződés aláírására vevőnek az értesítés kézhezvételétől számított 30 nap áll rendelkezésre. Ezen jogvesztő határidőn belül kell a szerződést aláírnia. Amennyiben ez a vevő hibájából nem történik meg, az elidegenítési eljárást újra le kell folytatni.


HATODIK RÉSZ

VII. FEJEZET

Az adásvételi szerződés módosítása és megszüntetése


25. §


(1) Adásvételi szerződés, - a kedvezményeket kivéve (18.-19. §-ok.) - bármire kiterjedő módosítására a Kt.-nek a kijelölés alapján döntést hozó tulajdonosi joggyakorló tehet javaslatot. A szerződés módosításáról szóló indítványt minden esetben a Kt. elé kell terjeszteni.


(2) Ha a szerződés nem elállás jogcímén szűnik meg, akkor a megszüntetéshez is a Kt. járulhat hozzá.


(3) Az elállásról szóló nyilatkozatot, vagy közös kérelmet az illetékes ingatlan nyilvántartási hivatalnak meg kell küldeni.



Jelzáloggal, és elidegenítési tilalommal terhelt, részletre vásárolt lakások, helyiségek további megterhelése


26. §


(1) Ha az önkormányzati tulajdonú bérlakást (helyiséget) az elővásárlásra jogosult részletre vette meg, akkor a polgármester a jelzáloggal terhelt ingatlan további megterhelését engedélyezheti, ha a bankhitel, vagy a munkáltatói kölcsön:


a) a lakás (helyiség) felújítására,

b) bővítésére

c) komfortfokozatának növelésére lesz igénybe véve.


(2) A polgármester a hitelkérelem napjáig a lakásra (helyiségre) megfizetett vételárral azonos összegű hitelre engedhet további megterhelést és hozzájárulhat a jelzálogjognak az ingatlan nyilvántartásban az önkormányzatot követő, második helyen történő feljegyzéséhez. A kérelemhez csatolni kell, a lakás, (helyiség) 30 napnál nem korábbi tulajdoni lapját, az igazolást, hogy a részletfizetésben hátralék nincs, közmű díjak megfizetéséről szóló igazolást, és a pénzintézet, vagy a munkáltató igazolását arról, hogy a hitel célja az (1) bekezdés a, b, vagy c, pontjának megfelel. A pénz felhasználását a vagyonkezelő a helyszínen ellenőrzi.



Jogvita és tartozás esetén követendő eljárás


27. §[1]



Ha a lakás, vagy helyiség tekintetében egyéb (nem tulajdonjog megállapítására irányuló) jogvita van, ennek jogerős befejezéséig, csak úgy köthető elidegenítési szerződés, ha a bérlő (harmadik személy, vevő) tudomásul veszi, hogy a per kimeneteléért az Önkormányzat felelősséget nem vállal.


28. §


Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell:

a) ha a vevő tartozása esetén a fizetésre szóló felhívás ellenére eléri a 3 havi törlesztő részletnek megfelelő összeget, akkor a teljes tartozás esedékessé válik, és ha ezt a vevő 15 napon belül nem egyenlíti ki, az Önkormányzat a szerződéstől elállhat,

b) az Önkormányzat jogosult a szerződéstől elállni akkor is, ha a vevő kötelezettségeinek teljesítését jótállás is rögzíti,

c) a szerződéstől való elállást a tulajdonosi jogok gyakorlója, illetve a Kt. elé, az e rendelet 4. § (1)-(2) bekezdése alapján terjeszti a polgármester.



A kamat, a késedelmi kamat


29. §



(1)[2] Lakás és helyiség vételére részletfizetéssel megkötött adásvételi szerződés esetében a szerződéses kamat mértéke a költségvetési törvényben meghatározott, a szerződéskötéskori jegybanki alapkamat mértékével azonos, fix kamatozású.


(2) Ha a kötelezett tartozása – a második hónapban történő felszólítás után - a havi törlesztő részlet háromszorosát eléri, a hátralékos tartozás után – az (l) bekezdésben meghatározott kamaton felül – a Ptk. 301. §-a szerint számított késedelmi kamatot is köteles megfizetni.



A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználása


30. §[3]



Értelmező rendelkezések


31. §



(1) Az elidegenítési eljárás során a lakásokra, helyiségekre és az egyéb tulajdoni részekre az Ltv. 2. sz. mellékletében meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.


(2) Külön kijelölés: az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon elidegenítése önkormányzati érdek alapján  külön az elővásárlásra jogosult kérelme nélkül kerül számára elidegenítésre kijelölésre, vételre felajánlásra.


(3) Egyszerűsített elidegenítés: az elidegenítésről való döntés hatáskörének gyakorlója csak értékhatárhoz kötött, mert az elidegenítés egyéb, e rendeletben meghatározott feltételei fenn állnak.


(4) Költségalapú bérlakások: önkormányzati beruházással, és állami támogatással épült bérlakás, aminek éves bérleti díja nem lehet kevesebb a teljes beruházási költség 2%-ánál és a 20 éves üzemeltetési időszakot figyelembe véve minden évben el kell érni a bérlakás adott évre eső amortizációs, üzemeltetési, fenntartási és felújítási költségeinek együttes összegét.


(5) Elővásárlási jog: az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került, önkormányzati, illetőleg állami lakásra, más személyt megelőző vásárlási jog.


(6) A kárpótlási jegy névértéke: a saját jogon szerzett kárpótlási jegy névértéke 2004.-ben az 1991. évi XXV. tv. alapján, megegyezik az 1991 évi mértékkel, ami 174,2 %. Ez azt jelenti, hogy az 1000.-Ft-os kárpótlási jegy értéke: 1742.-Ft.


(7) Az árverési kiírás kihirdetésének helyben szokásos módja: a hirdetmény kifüggesztése az önkormányzati hirdető táblán és az ügyfélszolgálatoknál, valamint az önkormányzat által fenntartott lapban és a helyi Kábeltelevízióban történő megjelentetés.


32. §


(1) E rendelet 2004. április 1-jén lép hatályba.


(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Budapest Főváros XV. ker. Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselő-testületének tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 32/1999. (XI.24.) sz., a 46/2000.(XII.28.) sz. és a 4/2001.(III.5.)sz. rendeleteivel módosított, 19/1997.(VII.2.) sz. önkormányzati rendelete.


(3) A rendelet hatálybalépése előtt az önkormányzati árajánlat alapján megkötésre kerülő adásvételi szerződésekre az ajánlat megtételekor hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni, - figyelemmel a tárgyi adómentességre - ha az ajánlati kötöttség még fenn áll.


(4) E rendelet nem érinti a hatálybalépés előtt megkötött szerződések feltételeit. A megkötött szerződésekre a szerződés megkötésekor hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni.



Dr. Nagy Antal sk.                       Hajdu László sk.

               jegyző                                 polgármester




1. számú függelék a 17/2004. (IV.01.) ök. rendelethez








Lista azon lakásingatlanokról, melyek a Budapest XV. kerületi Önkormányzat
 100%-os tulajdonát képezik








Sorsz.

Helyrajzi szám

Cím


Sorsz.

Helyrajzi szám

Cím

1.

82711

Adria utca 33


37.

82207

Molnár Viktor utca 24

2.

82292

Apolló utca 7


38.

87742

Pozsony utca 17

3.

82023

Árvavár utca 9


39.

87197

Rädda Barnen utca 37 (Beller 69)

4.

87585

Bácska utca 23


40.

87775

Rákóczi utca 36

5.

87661

Bácska utca 5 (Bocskai 2)


41.

86000

Népfelkelő utca 41

6.

87881

Batthyány utca 29


42.

86769

Oroszlán utca 98

7.

87472

Beller Imre utca 49.


43.

90211

Öregfalusi utca 18

8.

87143

Beller Imre utca 117


44.

86414

Palánk utca 54

9.

86808

Beller Imre utca 120


45.

86569

Palánk utca 74

10.

87075

Bethlen Gábor utca 92


46.

86978

Pázmány Péter utca 106/A

11.

87506

Bocskai utca 22


47.

87343

Pázmány Péter utca 18/B

12.

87414

Bocskai utca 27


48.

87602

Pázmány Péter utca 1-E

13.

87490/2

Bocskai utca 30


49.

87599/3

Pázmány Péter utca 27

14.

87639

Deák utca 2


50.

87008/3

Pázmány Péter utca 85

15.

84579

Dessewffy Arisztid utca 44/A


51.

87029

Pázmány Péter utca 86

16.

86945

Eötvös utca 123


52.

86740

Rákos út 125

17.

91158/54

Erdőkerülő utca 34


53.

86741

Rákos út 127

18.

89405

Esthajnal utca 2 (Közvágóhíd 13.)


54.

81727

Rákospalotai Körvasút sor 43

19.

87695

Fő út 47


55.

82909

Rákospalotai Körvasút sor 89

20.

87687

Fő út 57


56.

81417

Rekettye utca 58

21.

87643

Fő út 71 (Hubay 8.)


57.

88030

Sín utca 22

22.

87778

Fő út 72/A


58.

88029/2

Sín utca 24/b

23.

87932

Fő út 94


59.

87975

Sín utca 25

24.

88258/9

Gubó u. 2-6


60.

86219

Szentmihályi út 14

25.

81570

Irány utca 5


61.

87015

Szerencs utca 10

26.

88388

Kajár utca 7.


62.

86877

Szerencs utca 27

27.

88951

Károlyi Sándor út 113


63.

91096/14

Szilas park 1-3

28.

86531

Kinizsi utca 42


64.

87671

Szőcs Áron utca 5 (Bocskai 8)

29.

86661

Kinizsi utca 63


65.

87819

Sződliget utca 3

30.

86694

Kinizsi utca 68


66.

81998

Szűcs István utca 20

31.

86722

Kinizsi utca 90


67.

82774

Thököly út 30

32.

82125

Klebelsberg Kunó utca 24


68.

81456

Vasvári Pál utca 30/B

33.

81763

Kolozsvár utca 32





34.

84736

Kozák tér 20





35.

89404

Közvágóhíd u. 15





36.

82484

Madách utca 27/C




















2. sz. függelék a 17/2004. (IV.01.) ök. rendelethez


I. MŰEMLÉKEK:


MJ          15897                                                                                                                                                   00644/1987

Aporháza utca 17.

hrsz.: 90989

Liva-malom. A 18.sz. óta kimutatható előzményeken, jelenleg 19. sz.-i formában.


VK          15772.                                                                                                                                                  04904/1983

                Kossuth utca 55.

hrsz.: 89867/5

Volt Rákospalotai múzeum


MJ          15773     

                Kossuth utca 55/a.

hrsz.: 89867/7

R.k. kápolna, barokk, 1735. Torony 1807, átalakítva.


MJ          15976                                                                                                    21/1996.(X.1.) KTM - MKM

                hrsz.: 88311

Pozsony utca 36.

                Rákospalotai Leánynevelő Intézet épületegyüttese. 20. sz. eleje


MJ          Őrjárat utca 1-3.                                                                  NKÖM 27/2005

hrsz.: 82285                                                         

volt Észak-Pesti Kórház épülete

8 darab épület




II. VÉDETT ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK:


(A Fővárosi Közgyűlés többször módosított 54/1993. (1994. II.1.) sz. rendelete alapján.)


Juhos u. 28.                                          90104                     Evangélikus templom és paplak

Kossuth u. 1.                                       89870/1.                 Református templom

Rákos út 71-75.                                    86682                     Református templom

Régi Fóti út 73. ?                                 90250                     Evangélikus templom

Szent Korona útja 3/a.                        80744                     Római katolikus templom

Széchenyi tér                                       90237                     Római katolikus templom

Sződliget u. 9.                                      87885                     Kúriaszerű villa

Templom tér                                         83576                     Kápolna, Kismarty -Lechner Lóránt

Tóth I. u. 98-100.                

Perczel Mór u. 1-3.                             

Vasvári Pál u. 2-4.                               81009                    

                                                               81010                     Általános iskola és óvoda (1929)



III. VÉDETT ÉPÜLETEGYÜTTESEK:


(A Fővárosi Közgyűlés többször módosított 54/1993. (1994. II.1.) sz. rendelete alapján.


1. MÁV Vasutastelep: M3 autópálya - (80735/7) hrsz. közterület-Rákos út - Wesselényi u. - Vasutastelep u. - Széchenyi út által határolt terület


2. Attila u. mindkét oldala a Kismező utcától a Régi Fóti útig (falusias utcakép)


3. Fő út páros oldala Pozsonyi utcától a Rákóczi utcái


IV. BUDAPEST FŐVÁROS XV. KERÜLET RÉGÉSZETI LELŐHELYEI:



Rákospalota, Honfoglalás telep, Ferroglobus

Árendás köz

Bogáncs utca 3., Tejipari Vállalat

Énekes utca 10.

Rákospalota, Fóti úti dűlő

Rákospalota, Fóti országút mellett

Rákospalota, Fóti u., ma Régifóti út,

Kajár utca 7.

Karatna tér, volt: Rákospalota Szt. István tér,

Kossuth utca l 5.

Kossuth utca 39-, r.kat. templom körül,

Kossuth utca 39-41.

Mogyoród útja 42., volt: Rákospalota, Mogyoródi út,

Őrjárat utca 1.

Rákospalota, Püspökvilla mellett,

Rákospalota és Fót határában,

Rákospalota, Szilas patak partján,

Palotaújfalu

Pestújhely

Rákospalota, M0 autóút 72,7 km szakasza,

Rákospalota-Újmajor

Rákospalota, ÉNy-i vasútvonal, M0 1. lelőhely.




[1] Módosította a 33/2004. (X.7.) ök. rendelet 15.§-a, hatályos 2004. október 15-től.

[2] Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 20.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[3] Hatályon kívül helyezte az 55/2013.(XII.20.) önkormányzati rendelet 10. § (3) bekezdése 2014. január 1-jétől.



[1]

Módosította a 33/2004. (X. 7.) ök. rendelet 1.§-a, hatályos 2004. október 15-től.

[2]

Kiegészítette a 33/2004. (X.7.) ök. rendelet 2.§-a., hatályos 2004. október 15-től.

[3]

(4) bekezdéssel kiegészítette a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 1.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[4]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 2.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[5]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 2.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[6]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 2.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[7]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 3.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[8]

3/A. §-sal kiegészítette a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 4.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[9]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 15. §-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[10]

Módosította a 20/2010. (X.28.) önkormányzati rendelet 9. § d) pontja, hatályos 2010. október 29-től.

[11]

Az alcímet módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 5.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[12]

Módosította a 20/2010. (X.28.) önkormányzati rendelet 9. § d) pontja, hatályos 2010. október 29-től.

[13]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 15. §-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[14]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 15. §-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[15]

Módosította a 20/2010. (X.28.) önkormányzati rendelet 9. § d) pontja, hatályos 2010. október 29-től.

[16]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 15. §-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[17]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 6.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[18]

Hatályon kívül helyezte a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 21.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[19]

Hatályon kívül helyezte a 33/2004. (X.7.) ök. rendelet 5.§-a.

[20]

Módosította a 27/2007. (XII.21.) ök. rendelet 13.§-a, hatályos 2008. január 1-től.

[21]

Módosította a 10/2008. (IV.3.) ök. rendelet 27.§-a, hatályos 2008. április 15-től.

[22]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 7.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[23]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 8.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[24]

e) ponttal kiegészítette a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 8.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[25]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 15. §-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[26]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 9.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[27]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 10.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[28]

Módosította a 33/2004. (X.7.) ök. rendelet 6.§-a., hatályos 2004. október 15-től.

[29]

Módosította a 33/2004. (X.7.) ök. rendelet 7.§-a, hatályos 2004. október 15-től.

[30]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 10.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[31]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 11.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[32]

Módosította a 33/2004. (X. 7.) ök. rendelet 8.§-a, hatályos 2004. október 15-től.

[33]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 15. §-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[34]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 11.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[35]

Módosította a 33/2004. (X.7.) ök. rendelet 10. §-a, hatályos 2004. október 15-től.

[36]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 12.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[37]

Módosította a 28/2008. (XII.22.) ök. rendelet 1.§-a, hatályos 2008. december 22-től.

[38]

Az alcímet módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 13.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[39]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 13.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[40]

  Módosította a 27/2007. (XII.21.) ök. rendelet 14.§-a, hatályos 2008. január 1-től.

[41]

Módosította a 28/2008. (XII.22.) ök. rendelet 2.§-a, hatályos 2008. december 22-től.

[42]

Módosította a 28/2008. (XII.22.) ök. rendelet 2.§-a, hatályos 2008. december 22-től.

[43]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 13.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[44]

Hatályon kívül helyezte a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 21.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[45]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 14.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[46]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 14.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[47]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 15. §-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[48]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 15.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[49]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 15. §-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[50]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 16.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[51]

(4) bekezdéssel kiegészítette a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 16.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[52]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 17.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[53]

Hatályon kívül helyezte a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 21.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[54]

A felvezető rendelkezéseket módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 18.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[55]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 18.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[56]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 18.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[57]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 18.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[58]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 18.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[59]

Az alcímet módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 19.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[60]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 19.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[61]

Hatályon kívül helyezte a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 21.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[62]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 19.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[63]

Hatályon kívül helyezte a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 21.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[64]

Módosította a 33/2004. (X.7.) ök. rendelet 14.§-a, hatályos 2004. október 15-től.

[65]

Módosította a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 19.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[66]

(18) bekezdéssel kiegészítette a 9/2006. (III.30.) ök. rendelet 19.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!