nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Balatonmáriafürdő Község Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2018. (VI.20..) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-06-21 -tól
Balatonmáriafürdő Község Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2018. (VI.20..) önkormányzati rendelete
Balatonmáriafürdő településkép védelméről

Balatonmáriafürdő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:



I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK


1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések


1. §


(1)A rendelet célja Balatonmáriafürdő sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a)a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelemének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetésének szabályozásával;

b)a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c)a településképi követelmények meghatározásával;

d)a közterületekre vonatkozó rendelkezések meghatározásával;

e)a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;

f)az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával;

g)az elhelyezhető reklámhordozók és cégérek, címfeliratok számának, formai és technológiai feltételeinek, elhelyezésük módjának szabályozásával.


(2)A helyi védelem célja a Balatonmáriafürdő településképe és története szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karaktereinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.


(3)E rendelet hatálya kiterjed Balatonmáriafürdő közigazgatási területére, minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely építési tevékenységet, vagy reklámozási tevékenységet folytat, reklámot, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést, cégért, címfeliratot helyez el.


(4)     E rendelet hatálya nem terjed ki

a)    a közúti közlekedési tárgyú jogszabályokban a reklámok közzétételének feltételeiről megállapított esetekre;

b)    az európai uniós projekttáblákra, amelyeknek elhelyezése a projekt keretében kötelező;

c)    az építkezések más jogszabályban meghatározott, munkaterületen belüli kötelező építési tábláira;

d)    a településrészek, közterületek, házszámok és lakások névtábláira;

e)    az intézmények címeres tábláira;

f)    a biztonsági (baleset-megelőző, veszélyjelző, tűzvédelmi stb.) táblákra, feliratokra, jelzésekre;

h)         a választási plakátokra és hirdetésekre


2. §

Értelmező rendelkezések


E rendelet alkalmazásában:


a)cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról
és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 2. § 1b. pontjában meghatározott épülettartozék;

b)cégfelirat: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folyó tevékenységet a bejáratnál feltüntető felirat;

c)cégtábla: a cég székhelyét, telephelyét jelölő cégfelirat tábla hordozón;

d)címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla);

e)kínáló tábla: egy- vagy kétoldalú, maximum 180x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak étel-ital kínálatot, a vendéglátó egység nevét, nyitvatartási idejét.

f)közérdekű tájékoztató felület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amely a település életének valamely jelentős, vagy idegenforgalmi eseményéről nyújt közérdekű tájékoztatást, (közérdekű molinó, önkormányzati faliújság, önkormányzati hirdetőtábla);

g)közterület: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F.§ 1. pontjában meghatározott terület;

h)köztulajdonban álló ingatlan: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 9. pontjában meghatározott ingatlan;

i)megállító tábla: kétoldalú maximum 95x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak a vállalkozás-, üzlet nevét, nyitvatartási idejét;

j)mobil zászló: nem fixen telepített (hordozható) a vállalkozás nevét, a kereskedelem-, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető textil vagy strukturált lágy műanyag alapú hordozó;

k)önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített, a lakosságot tájékoztató tábla;

l)plakát: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F.§ 2. pontjában meghatározott falragasz vagy felirat;

m)reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F.§ 3. pontjában meghatározott hirdetmény;

n)reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F.§ 4. pontjában meghatározott eszköz, berendezés, létesítmény;

o)reklámhordozót tartó berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 15. pontjában meghatározott eszköz, berendezés;

p)reklámgrafika: a reklámozás céljait szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy azzal rokon technológiával (színezett habarccsal) készített reklámcélú építmény, grafikai mű;

q)történeti szín: az épület építésének jellemző színezet, telítettség és intenzitás együttese.

r)utcabútor: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 19. pontjában meghatározott eszköz, berendezés, épület;

s)útbaigazító információ: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

  t) zászló: a vállalkozás nevét, a kereskedelem-, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető textil vagy strukturált lágy műanyag alapú hordozó.


II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM


2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek


3. §

A helyi védelem feladata


(1)A helyi védelem feladata a helyi értékek megőrzése, a jövő nemzedékei számára, a település történelmi folytonosságát bizonyító helyi építészeti értékek

a)meghatározása és dokumentálása;

b)védetté nyilvántartása, indokolt esetben a védelem megszűntetése;

c)megtartása, megőriztetése, fenntartása és jó karban tartottságuk biztosítása;

d)a lakossággal történő megismertetése.


(2)A helyi védelem feladata a védett építészeti örökség károsodásának megelőzése, a károsodás csökkentésének vagy megszűntetésének elősegítése.


(3)Az önkormányzat a helyi egyedi védelemmel érintett elemekről a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltak szerint nyilvántartást vezet, melynek nyilvánosságát a honlapon biztosítja.


4. §


(1)A helyi egyedi védelemmel érintett elem részét képező építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, átépíthetők, rendeltetésük megváltozhat, a teljes felújításuk lehetséges, azonban a helyi védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek.


(2)A helyi egyedi védelemmel érintett elem részét képező építmény bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszűntetését követően kerülhet sor.


5. §

A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűntetésének szabályai


(1)A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését a polgármesternél írásban kezdeményezheti.


(2)A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:


a)helyi egyedi védelem esetén:

aa) utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölése,

ab) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fényképfelvétel,

ac) a helyi védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása,

ad)  a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolása, a védettség megszűntetését megalapozó ok ismertetése,


b)helyi területi védelem esetén:

ba) a helyi területi védelemre vonatkozó javaslat indokolása,

bb)  a helyi építészeti örökség részét képező területi értékről jól értelmezhető, áttekintéshez szükséges léptékű térkép, vagy utcahatáros leírás.


(3)A polgármester a védelemmel érintett ingatlan tulajdonosait a kezdeményezésről írásban értesíti.


(4)A helyi védelem alá helyezés előkészítése a jegyző feladata, mely feladathoz szakmai segítséget vesz igénybe.


(5)Ha a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és az erre irányuló felhívás ellenére a kezdeményező nem egészíti ki a javaslatot, a polgármester mellőzi annak képviselőtestület elé terjesztését és erről a kezdeményezőt a hiánypótlási határidő elteltét követően haladéktalanul tájékoztatja.


(6)Helyi védettség csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszüntetése, a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek fennállása esetén szüntethető meg.


(7)A képviselőtestület rendeletet alkot az értékvizsgálatban foglaltak alapján a védetté nyilvánításról, annak megszűntetéséről.


(8)A helyi védelemmel kapcsolatos képviselőtestületi döntésről a (3) bekezdésben szereplő érdekelteket a jegyző írásban tájékoztatja.


(9)A védelem alatt álló építmény vagy épület "Védett építmény" vagy "Védett épület" feliratú táblával lehet megjelölni. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat saját költségén helyezi ki. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos kötelezettsége.


6. §

A helyi védelem fajtái


A helyi értékek védelme lehet

a)egyedi védelem (H);

b)területi védelem (He).


7. §

Az egyedi védelem


(1)Az egyedi védelem (H) kiterjedhet

a)az épület egészére (H1);

b)az épület utcai homlokzatára (H2);

c)épület tartozékára, egyéb objektumokra (H3).


(2)Az egyedi védelemmel érintett (H1, H2 és H3) ingatlanok jegyzékét e rendelet 1. mellékletének 1., 2. és 3. fejezete tartalmazza.


8. §

Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek


(1)A helyi védelem alatt álló egyedi építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, használatával nem veszélyeztetni az adott építészeti örökség fennmaradását.


(2)A helyi védelem alatt álló építészeti értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségben vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.


(3)Helyi védettségű egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékre.


9. §

A területi védelem


Balatonmáriafürdő Önkormányzat Képviselő-testülete közigazgatási területén nem jelöl ki helyi védelem alatt álló területet.


III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK


3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása


10. §


Balatonmáriafürdő Önkormányzat Képviselő-testülete közigazgatási területén nem jelöl ki településképi szempontból meghatározó területet.



IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


4. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények


11. §


(1)Balatonmáriafürdő közigazgatási területén nem alkalmazható

a)azbeszt tartalmú építőanyag;

b)kék és élénkpiros (az égett cserép színétől természetellenesen elütő) színű tetőhéjazat;

c)fő rendeltetési egységen hullámpala, hullámlemez tetőhéjazat;

d)fő rendeltetési egységen pala, hullámpala, hullámlemez homlokzati burkolóelemként.


(2)Az épületek utólagos hőszigetelését vagy festését tilos egy homlokzati felületen több ütemben elkészíteni.


(3)Konténerház, mobilház, lakókocsi és sátor nem helyezhető el, kivéve a felvonulási építmény, a 14 napnál nem hosszabb ideig működő ideiglenes építmény, valamint a rendezvények keretében kihelyezett építmény.




5. Egyéb területekre vonatkozó építészeti követelmények


12. §

Településképi karakterek


(1)Balatonmáriafürdő közigazgatási területe a helyi építészeti és táji adottságok alapján településképi karakterekre tagozódik:

a)lakó és nyaralóterület karaktere;

b)üdülő és szállóterület karaktere;

c)kereskedelmi és szolgáltató terület karaktere;


(2)A településképi karakterek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.



13. §

Településképi karakterek egyedi építészeti követelményei


(1)Az egyes településképi karakterek egyedi építészeti követelményei nem vonatkoznak a közintézményekre és egyéb középületekre.


(2)Lakó és nyaralóterület karakterén:

a)nem létesíthető, nem állítható fel még ideiglenes jelleggel sem az ingatlanokon: fémlemez, műanyaglemez, műpala, nádszövet, vagy más igénytelen homlokzatú és héjalású építmény vagy épületszerkezet, továbbá szállító vagy tároló konténer, üzemképtelen jármű karosszéria, forgalomból kivont, műszaki vizsgával nem rendelkező lakókocsi;

b)homlokzatok színezésénél tilos a nem történeti színek főszínként történő alkalmazása.


(3)Üdülő és szállóterület karakterén

a)nem létesíthető, nem állítható fel még ideiglenes jelleggel sem az ingatlanokon: fémlemez, műanyaglemez, műpala, nádszövet, vagy más igénytelen homlokzatú és héjalású építmény vagy épületszerkezet, továbbá szállító vagy tároló konténer, üzemképtelen jármű karosszéria, forgalomból kivont, műszaki vizsgával nem rendelkező lakókocsi;

b)

  1. A kerítés áttörtségének %-os mutatója a tömör felületek és az áttört anyagú mezők együttes felületének aránya a kerítés teljes utcai nézetének vetületéthez viszonyítva;
  2. a drótfonatos (min. 5/5 cm) kerítés vagy kerítés betét esetén a felület teljesen áttörtnek tekinthető;
  3. meglévő kerítés, tömör kerítés korszerűsítése, felújítása, átalakítása során a kerítés áttörtségének %-os mutatója nem növelhető.


(4)Kereskedelmi és szolgáltató terület karakterén büfé-kocsi, vagy egyéb vendéglátó és kereskedelmi tevékenység céljára átalakított lakókocsi nem állítható fel.


6. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése


14. §

Hírközlési infrastruktúra


(1)Vezeték nélküli hírközlési hálózat adó- és átjátszótornya, távközlési torony e rendelet hatálybalépését követően belterületen nem helyezhető el.


(2)Belterületen antenna és antennatartó szerkezet kizárólag közterületről nem látható módon létesíthető, ezért antenna, távközlési adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, takartan helyezhető el.


(3)Közterületről látható módon antenna csak azon épületekre és építményekre telepíthető, melyeken 2013. január 1. előtt már engedéllyel telepített antenna létesült.


(4)Belterületen lévő antennatartó szerkezetek magassága nem növelhető.


(5)Vezetékes hírközlési hálózat építményeket elsősorban meglévő vezetékes közművek infrastruktúrájának felhasználásával lehet elhelyezni, a meglévő oszlopsoron vezethető, ennek hiányában csak földbe helyezett alépítményben vezetve.


(6)Vezetékes hírközlési hálózat szekrényei földfelszínen csak abban az esetben helyezhetők el, ha növénytakarásra alkalmas a hely. Ennek hiányában csak föld alatt alakíthatók ki.



15. §

Energiaellátás infrastruktúrájának kialakítása


(1)Új közműhálózat (villamos-, hírközlő- és kábel TV vezeték) belterületen – a gazdasági területek kivételével - csak föld alatt létesíthető. Nem minősül új közműhálózatnak a meglévő légvezetékes hálózat hosszabbítása – kivéve új lakóterület kialakítása esetén -, valamint két szabad vezetékes hálózat közötti átkötés.

(2)Légvezetékes hálózat rekonstrukciója azonos nyomvonalon az eredeti kialakításban is megvalósítható. A légvezetékes hálózat rekonstrukciója új nyomvonalon föld alatti kivitelű kell legyen, az ettől való eltéréshez az Önkormányzat Képviselő-testületének egyetértő véleményét kell beszerezni.

(3)Új transzformátor csak transzformátorházban vagy épületben helyezhető el.



16. §

A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények


(1)Új transzformátorház csak magastetős kialakítású lehet, fémszerkezetű konténer nem helyezhető le.

(2) A légvezetékes hálózat új tartóoszlopai külterületen csak faszerkezetűek lehetnek.


V. FEJEZET

KÖZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK


17. §.

Közterületek alakítására vonatkozó általános követelmények


(1)A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni.
A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.


(2)A közterületek burkolatát – a kialakult, meglévő anyaghasználathoz igazodóan – a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével a káros környezeti hatásokat mérséklő megoldással kell kialakítani.


(3)A közterületi szegélynél létesítendő parkolóhelyekhez - amennyiben ennek műszaki lehetőségei adottak - védő fasor kialakításáról kell gondoskodni.


(4)A közterületeken a környezethez illő, a környezeti ártalmakat jól tűrő növényzetet kell telepíteni. Amennyiben parkoló is létesül, az utcák kialakítása során legalább az egyik (általában az északi, vagy keleti) oldalon fasor telepítéséről kell gondoskodni. Ettől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése a közút kezelőjének igazolása alapján veszélyezteti a közlekedés biztonságát, vagy ahol ezt a közmű üzemeltetőjének igazolása szerint a meglévő közműhálózat nem teszi lehetővé. Ebben az esetben az út építőjének a fasor ültetését edényes növényzet (planténerek) kihelyezésével kell pótolni.


(5)A járdák, utak felújítása, átalakítása, helyreállítása keretében azokat a gyalogosok számára akadálymentesíteni kell.



(6)Közterületen a 3. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.



7. Közterületek rendeltetéstől eltérő célú használatára vonatkozó előírások


18. §.


Büfé-kocsi, vagy egyéb vendéglátó és kereskedelmi tevékenység céljára átalakított lakókocsi közterületen, csak önkormányzati engedéllyel rendelkező alkalmi rendezvényen állítható fel.


VI. FEJEZET

REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS REKLÁMHORDOZÓT TARTÓ BERENDEZÉSEK ELHELYEZÉSÉRE, ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK


19. §


Balatonmáriafürdő területén plakát, reklám csak reklámhordozó berendezésen helyezhető el, épület-, építmény, műtárgy falára vagy szerkezetére közvetlenül nem ragasztható, nem rögzíthető.


8. Közterületen elhelyezett reklámhordozókra és reklámtartó berendezésekre vonatkozó szabályok


20.§


(1)Közterületen vagy köztulajdonban álló ingatlanon csak annak tulajdonosának hozzájárulásával, az 4. melléklet 1. fejezetében szereplő formájú és számú telepített reklámhordozó berendezés helyezhető el.


(2)Minden közterületre szánt telepített reklámhordozó berendezés csak a közmű-szolgáltatókkal történt egyeztetést követően helyezhető el úgy, hogy a közúti, kerékpáros és gyalogos közlekedés számára szükséges közterület felülete biztosítva legyen.


(3)Közterületen információs vagy más célú berendezésen nem alakítható ki 9 m2-nél nagyobb reklámok elhelyezésére szolgáló felület.


(4)Közterületi pavilonon, kioszkon kizárólag a forgalmazott terméket népszerűsítő reklám helyezhető el.


(5)Az elhelyezett reklámhordozó és reklámhordozó berendezés folyamatos karbantartása, a berendezés elhelyezésére tulajdonosi hozzájárulással rendelkező feladata és kötelessége.


(6)Közterületről két vagy több oldalról látható hirdető-berendezés csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra.



21.§


(1)Közterületeken nem gazdasági célú reklámként csak olyan információk, feliratok, megnevezések, jelölések helyezhetők el, melyek célja

a)kulturális információ közzététele;

b)idegenforgalmi eligazítás;

c)közérdekű tájékoztatás;

d)indokolt esetben mobil irányítótábla kihelyezése szolgáltatások irányjelzésére.


(2)Az (1) bekezdésben meghatározott információk az alábbi reklámhordozókon vagy reklámhordozó berendezéseken tehetők közzé:

a)közérdekű molinó;

b)önkormányzati hirdetőtábla;

c)útbaigazító információs tábla;

d)megállító tábla;

e)kínáló tábla;

f)mobil reklámzászló.


(3)Közérdekű útbaigazító csak a KRESZ-ben és a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban meghatározott paramétereknek megfelelő megjelenéssel helyezhető ki, a közút kezelőjének jóváhagyásával és a közterület tulajdonosának hozzájárulásával.


(4)Nyitvatartási idő alatt

a)egy üzlet elé közterületre maximum egy megállító tábla, saroküzletnél két megállító tábla;

b)egy üzlet elé közterületre maximum egy mobil reklámzászló, saroküzletnél két mobil reklámzászló;

c)vendéglátó egységek elé közterületre maximum két kínáló tábla

helyezhető el, olyan módon, hogy az a gyalogos-, kerékpáros közlekedést ne zavarja.



9. Magántulajdonban lévő ingatlanon elhelyezett nem gazdasági célú reklámhordozókra és reklámtartó berendezésekre vonatkozó szabályok


22. §


(1)Közterületről látható magánterületen nem gazdasági célú reklám, reklámhordozó berendezés csak a településrész jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatának megőrzését nem sértő, vagy nem akadályozó módon helyezhető el.


(2)Magánterületen elhelyezett nem gazdasági célú reklám, reklámhordozó vagy reklámtartó berendezés kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet hirdetheti.


(3)Magánterületen elhelyezhető nem gazdasági célú reklámhordozó a

a)cégér;

b)cégtábla, cégfelirat és címtábla;

c)zászló.


(4)Új reklámhordozó és reklámhordozó berendezés az épülethomlokzaton csak a meglévő, használaton kívüli berendezés egyidejű eltávolításával helyezhető el.


23. §


(1)A 22.§ (3) bekezdésében meghatározott berendezések kialakításának illeszkednie kell az épület

1.homlokzati kialakításához, vízszintes és függőleges tagolásához;

2.színéhez;

3.arányrendszeréhez;

4.nyílászáróinak kiosztásához, ritmusához;

5.homlokzatán megjelenő egyéb berendezésekhez.


(2)A 22.§ (3) bekezdésében meghatározott berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét és nem változtathatja meg azok karakterét; több rendeltetési egység esetén a berendezések csak egységes koncepció szerinti kialakításban helyezhetők el a földszinti portál felett, az osztópárkány alatti sávban. Nyílászárók közötti falszakaszokon és a tetőfelületen nem alakítható ki.


(3)Portálok fölé árnyékolószerkezet, napernyő elhelyezhető, azonban az nem tartalmazhat reklámot, hirdetést, termékmegjelölést, ez alól kivétel az árnyékoló függőleges „szoknya” részen az üzlet profilját jelző logó, cégfelirat.


(4)Futófény, fényreklám sem kirakatban, sem homlokzaton nem helyezhető el.


24. §

Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák és zászlók elhelyezése


(1)Cégér, cégtábla és címtábla rendeltetési egységenként 1-1 darab, sarok kialakítású rendeltetési egységeknél 2-2 db helyezhető el.


(2)Cégtábla, cégfelirat és címtábla a fal homlokzati síkjától nem állhat ki jobban 10 cm-nél, kapukon nem helyezhető el, elhelyezhető azonban kapupilléreken, valamint közvetlenül a kapu mellett az épület falán.


(3)Cégér nem lakáscélú rendeltetési egységenként legfeljebb 1 db, sarokkialakítás esetén 2 db helyezhető el, konzolos kialakítással, maximum 60 cm vízszintes irányú vetülettel és maximum 60 cm magas függőleges felülettel.


(4)Ablakokra, kirakatok üvegezésére reklámcélú dekoráció, felirat nem helyezhető el, kivéve az önálló betűkből vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át.


(5)Zászló épület falára csak zászlótartó berendezéssel helyezhető el, rendeltetési egységenként maximum 2 db, egyenként max. 1 m2 felülettel. Zászló előkertben ingatlanonként 3 db helyezhető el.



10. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények alóli eltérési szabályok


25. §


(1)Balatonmáriafürdő rendezvénynaptárában szereplő rendezvény közterületen történő reklámozása kizárólag a 4. melléklet 2. fejezében felsorolt helyen kifeszíthető transzparensen (molinón), évente összesen legfeljebb 12 hét időtartammal megengedett. 


(2) Építési reklámháló bármely településszerkezeti terv szerinti területi besorolásban elhelyezhető az építkezés időszakában, a jogszabályban rögzített feltételek teljesülése és településképi bejelentési eljárás alapján.


VII. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ


11. Rendelkezés a kötelező szakmai konzultációról


26. §


Balatonmáriafürdő Önkormányzat Képviselőtestülete nem folytat településképi konzultációt.



VIII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS


12. A véleményezési eljárással érintett építmények köre


27. §


Balatonmáriafürdő Önkormányzat Képviselőtestülete nem folytat településképi véleményezést.



IX. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS



13. A bejelentési eljárással érintett reklámhordozók köre

28. §


Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni ingatlanon vagy építményen hirdetőberendezés, reklámhordozó, felirat, cégér, portálmatricázás kihelyezése vagy megváltoztatása előtt:

a)védelemmel érintett területen (M, Mk, H1, H2 és H3);

b)településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)közterületen;

d)önkormányzati tulajdonban, vagy kezelésben lévő ingatlanon.



14. A bejelentési eljárás részletes szabályai

29. §


(1)A településképi bejelentési eljáráshoz a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be, az alábbi taralommal:

a)  a bejelentő nevét,

b)  a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c)  a reklám, reklámhordozó elhelyezésének megjelölését,

d)  a reklámok, reklámhordozók helyét, a telek helyrajzi számát,

e)  a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.


(2)A településképi bejelentési eljárás során a polgármester dönt.


(3)A településképi bejelentési eljárásban az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a)a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelést;

b)a településképi megfelelőséget, így különösen a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását;


(4)A településképi bejelentés tudomásulvétele esetén annak érvényességi ideje reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés esetén 2 év.


(5) A településképi bejelentés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg


X. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG


15. A településképi kötelezési eljárás


30. §


(1) A polgármester a jogszabályban foglaltak szerinti településképi kötelezési eljárást folytat le és az érintett ingatlan tulajdonosát az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.


(2) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településkép védelmének érdekében, különösen:

a)az építmények

aa)  jó karbantartásának;

ab)  homlokzati elemeinek, színezésének védelme;

ac)  az egységes megjelenés biztosításának;

ad)  külső megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló tárgyak, egyéb műszaki berendezések eltávolításának;

ae)  rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzése

                          érdekében;

b)az építési övezetre előírt zöldfelület biztosításának érdekében;

c)a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használata érdekében;

d)építkezések átmeneti állapota esetében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítésére, rendben tartására vonatkozó szabályok érdekében; amennyiben a településképi elem fenntartása, karbantartása, átalakítása, kialakítása vagy használata nem felel meg az e rendeletben meghatározott előírásoknak.



16. A településkép-védelmi bírság mértéke, kiszabásának és behajtásának módja

31. §


(1) A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 50.000 – 1.000.000 forintig terjedő településképi bírság szabható ki.


(2) A kötelezettnek a településkép-védelmi bírságot a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell megfizetnie Balatonmáriafürdő Önkormányzatának számlájára.


(3) A be nem fizetett településkép-védelmi bírság, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül


XI. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER


17. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése


32. §


Balatonmáriafürdő Önkormányzat Képviselőtestülete nem alkalmaz ösztönzőrendszert a településképi követelmények alkalmazásának ösztönzésére.



XII. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK


33. §

18. Hatálybalépés


E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.


34. §

19. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések



(1)E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a)Balatonmáriafürdő község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 5/2012. (III.21.) rendeletének (továbbiakban. HÉSZ)  2. § (5) és (8) bekezdése, 3.§.(3) bekezdése, 11.§ (7) bekezdése, 24.§, 29.§ (4), (5), (6) és (7) bekezdése

b) Balatonmáriafürdő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2017.(XII.21.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezéséről







…………………………………

Galácz György

polgármester

……………………………….

Mestyán Valéria

címzetes főjegyző



Csatolmányok

Megnevezés méret
Helyi védelem alatt álló objektumok
209.77 KB
Reklámhordozók
507.91 KB
Inváziós fajok
197 KB
Településképi karakterek térképi bemutatása
211.13 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!