nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-04-01 - 2018-02-01
Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete
a helyben nyújtandó szociális ellátásokról

Rábapatona Község Önkormányzat képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 134/E. §-ában kapott felhatalmazás alapján a helyben nyújtandó szociális ellátásokról következő rendeletet alkotja.


I. Fejezet


Általános szabályok


1. §


(1) A rendelet hatálya kiterjed a Rábapatona önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.


(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. § (1)-(3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.


(3) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket eltérő rendelkezés hiányában a képviselő-testület Szociálpolitikai Bizottsága gyakorolja.


(4)  A polgármester dönt a köztemetési (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. §) és az étkeztetési kérelmek (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 62. §) ügyében valamint a halasztást nem tűrő, rendkívüli létfenntartási támogatási illetve gyógyszer-támogatási ügyekben. Az e tárgyban hozott döntéseiről a Szociálpolitikai Bizottság és a képviselő-testület soron következő ülésén beszámol. 


2. §


(1)   Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4–16. §-a határozza meg.


(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra. A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.


(3)  Az eljárás:

  1. a Polgármesteri Hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre, vagy
  2. ha a szociális ellátás iránti igényt nem a jogosult terjeszti elő, hivatalból

indul.


(4) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.


(5) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.


(6) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül meg kell tenni.


3. §


A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.


4. §


(1)  A pénzbeli ellátások kifizetése utalással történik.


(2)  A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások házipénztárból készpénzben történő kifizetésére.


5. §


(1)  A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.


(2)  Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani.


(3)  A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.


(4) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.


II. Fejezet


Pénzbeli szociális ellátások


6. §


(1)  Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.


(2)  Az önkormányzat képviselő-testülete az aktív korúak ellátására vonatkozóan - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. § (7) bekezdés alapján - eljárási szabályokat nem határoz meg.


7. §


(1)  A pénzbeli települési támogatás formái:

  1. települési létfenntartási támogatás,
  2. települési gyógyszertámogatás,
  3. települési temetési támogatás;
  4. települési támogatás elemi kár elhárításához,
  5. települési gyermeknevelési támogatás,
  6. hátrányos helyzetű gyermek települési támogatása;


(2)  A települési támogatások esetenként nyújtandók.


(3)  Kivételes rászorultság esetén az (1) bekezdés a), b) és f) pontjaiban megjelölt támogatások rendszeres pénzbeli juttatásként is nyújthatók.


(4) A rendszeres pénzbeli juttatásként nyújtott támogatások legfeljebb 6 hónap időtartamra állapíthatóak meg. 



1. Települési létfenntartási támogatás


8. §


 (1) Eseti települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, így önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

  1. közös háztartásban élők esetén 150 %-át,
  2. egyedül élők esetében a 200 %-át. 

(2) Rendszeres települési létfenntartási támogatásra lehet jogosult a 8. § (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl

  1. az az egyedülálló és egyedül élő személy, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket meg nem haladó vagyonnal rendelkezik, vagy
  2. az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó vagyon értéke nem éri el a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott összeget.

(3) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát.


(4)  A települési létfenntartási támogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.



9. §


(1)  Eseti települési létfenntartási támogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni.


(2) Az egy alkalommal megállapított eseti települési létfenntartási támogatás összege alkalmanként legfeljebb

28 500 Ft lehet.


10. §


(1) Az eseti települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról a Szociálpolitikai bizottság rendes ülései közötti időközben, a képviselő-testület felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt (polgármesteri rendkívüli létfenntartási támogatás).


(2) Polgármesteri rendkívüli polgármesteri rendkívüli létfenntartási támogatásra lehet jogosult az a személy, aki önmaga vagy akinek családtagja halasztást nem tűrő krízishelyzetben, élet- vagy balesetveszélyben van. A polgármesteri rendkívüli támogatás célja a váratlan krízishelyzetben történő átmeneti segítségnyújtás. 


11. §


(1)  A rendszeres települési létfenntartási támogatás összegét havonként azonos, illetve különböző mértékben is meg lehet állapítani.


(2) Rendszeres települési létfenntartási támogatást havi rendszerességgel legfeljebb 6 hónapra megállapítani.


(3) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési létfenntartási támogatás összege legfeljebb 4 000 Ft / hó összeg lehet.


(4) A rendszeres települési létfenntartási támogatást éven belül csak egyszer lehet megállapítani.


2. Települési gyógyszertámogatás


12. §


(1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.


(2)  A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.


(3) Az eseti települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet alapesetben a kérelem benyújtását követő soros Szociálpolitikai bizottsági ülésen kell elbírálni.


(4)  Abban az esetben, ha a kérelmező által támogatni kért gyógyszer beadása, beteg általi magához vétele élet- vagy egészségvédelmi okokból nem tűr annyi halasztást, hogy a soron következő Szociálpolitikai Bizottság ülése döntsön róla, úgy a képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a Szociálpolitikai Bizottság két ülése között beérkezett, halasztást nem tűrő települési gyógyszer-támogatási kérelmekről döntsön (polgármesteri rendkívüli gyógyszertámogatás).


(5) Polgármesteri rendkívüli gyógyszertámogatás megállapítására ugyanazon betegre vonatkozóan –a kérelmezők eltérése esetén is- legfeljebb évente egy alkalommal kerülhet sor. 


13. §


(1) Eseti települési gyógyszertámogatást ugyanazon betegre vonatkozóan egy naptári évben legfeljebb két alkalommal lehet megállapítani.


(2) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

  1. közös háztartásban élők esetén 150 %-át,
  2. egyedül élők esetében a 200 %-át. 

és

  1. a szak- vagy háziorvos által igazolt, indokolt és szükséges gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belül elérik, vagy meghaladják a havi 5 000 Ft-ot.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.


(4) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás összege legfeljebb 5 000 Ft lehet.


14. §


Az eseti települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben –a jelen rendelet 12. § (4)-(5) bekezdésének kivételével- a Szociálpolitikai Bizottság dönt.


15. §


(1) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legfeljebb 6 hónapra lehet megállapítani.


(2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

  1. közös háztartásban élők esetén 150 %-át,
  2. egyedül élők esetében a 200 %-át. 

és

  1. szakorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét.

(3)  A (2) bekezdés c) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.


(4)  A rendszeres települési gyógyszer támogatás összege legfeljebb 2 000 Ft / hó lehet.


(5) A rendszeres települési gyógyszertámogatást egy naptári éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.


3. Települési temetési támogatás


16. §


(1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és a meghalt személy eltemettetésére köteles.


(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

  1. közös háztartásban élők esetén 200 %-át,
  2. egyedül élők esetében a 250 %-át 

nem haladja meg.


(3) A települési temetési támogatást a temetési költségek utólagos megtérítésére lehet kérelmezni.


(4) A támogatás összegét kérelmenként - a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 20 %-ig terjedő összegben - kell megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség bruttó 200 000 Ft.


(5) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó, a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.


(6) A települési temetési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Szociálpolitikai Bizottság dönt


4. Települési támogatás elemi kár elhárításához


17. §


(1) Elemi kárra tekintettel települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a bekövetkezett elemi károk miatt létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.


(2) Elemi kárnak minősül a tűz, robbanás, vihar, viharon kívüli egyéb elemi kár, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földrengés, árvíz miatt bekövetkezett kár.


(3) A támogatás összege kérelmenként legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj összegének 500 %-áig terjedhet.


(4) Egy ingatlanra egy évben csak egyszer lehet támogatást adni.


(5) Az (1) bekezdés szerint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet akkor áll fenn, ha

  1. kérelmező lakhatását biztosító ingatlan elemi kárt szenvedett,

és

  1. a kérelmezőnek nincs saját, vagy a családja tulajdonában lévő, és haszonélvezeti jogával bíró más, a lakhatását lehetővé tevő ingatlana,

és

c. a kérelmezőnek és családjának nincs jelentős vagyona, vagyis

  1. egyedülálló és egyedül élő személy, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket meg nem haladó vagyonnal rendelkezik, vagy
  2. családban élő személy, akinek a családjában az egy főre jutó vagyon értéke nem éri el a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott összeget.

és

d. a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.


18. §


(1) A jegyző vagy az általa kijelölt köztisztviselő a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét tart és a szemléről jegyzőkönyvet vesz fel. A kérelmező köteles a helyszíni szemlén közreműködni. Az együttműködés hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.


(2) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a 17. § (5) bekezdésében meghatározott dokumentumokat, nyilatkozatokat.


(3) El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy

a)     az elemi kárt szándékosan idézte elő,

  1. az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt.


(4) Az elemi kárra tekintettel kérelmezett települési támogatás megítéléséről az önkormányzat Szociálpolitikai Bizottsága –szükség esetén rendkívüli ülés keretében- a kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül dönt.


(5) A támogatást megítélő határozatban - legfeljebb 3 hónapos határidő megadásával - a jogosultat kötelezni kell arra, hogy támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról - a nevére, vagy a családja valamely tagjának nevére szóló számlával - elszámoljon.


(6) Amennyiben a jogosult a támogatást részben, vagy egészben nem a támogatási cél szerint használta fel, vagy az elszámolási kötelezettségének határidőig nem tesz eleget, határozatban kell kötelezni a támogatás megtérítésére.


5. Települési gyermeknevelési támogatás


19. §


(1) Települési gyermeknevelési támogatásra jogosult az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.


(2) Az (1) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet

  1. a gyermek iskoláztatásához, vagy
  2. válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, vagy
  3. a gyermek fogadásának előkészítéséhez, vagy
  4. a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez

szükséges anyagi támogatásra.


(3)  Az (1) bekezdés szerinti támogatást kérelmező akkor van létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.


(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelemhez be kell csatolni a gyermek iskolalátogatási igazolását, vagy az iskolai felvételről szóló igazolást.


(5) A (2) bekezdés b), vagy c) pontja szerinti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtani a várandóságot igazoló szakorvosi igazolást, illetve a (2) bekezdés c) pont szerinti esetben a már megszületett gyermek születési anyakönyvi kivonatát.


(6) A (2) bekezdés d) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a nevelésbe vétellel kapcsolatos határozatokat.


20. §


(1) A települési gyermeknevelési támogatást eseti jelleggel kell nyújtani. A támogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani.


(2) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyermeknevelési támogatás maximális összege

  1. a (2) bekezdés a) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén gyermekenként legfeljebb 15 000 Ft,
  2. a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén legfeljebb 40 000 Ft,
  3. a (2) bekezdés d) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén legfeljebb 30 000 Ft.


(3) A kérelemről a kérelem beérkezését követő soron következő Szociálpolitikai Bizottsági ülésen kell dönteni.


6. Hátrányos helyzetű gyermek települési támogatása


21. §


(1) Hátrányos helyzetű gyermek települési támogatására jogosult az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került.


(2) Az (1) bekezdés szerint kérelemhez be kell nyújtani a kérelmező háztartásában élő gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetét - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltak szerint - kimondó jegyzői határozatot.


(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatást igénylő kérelmező akkor van létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,


(4) A hátrányos helyzetű gyermek települési támogatását eseti jelleggel kell nyújtani. A támogatást egy naptári évben legfeljebb két alkalommal lehet megállapítani.


(5) Az egy alkalommal megállapított - hátrányos helyzetű gyermek - települési támogatás összege legfeljebb 15 000 Ft lehet, a kérelemmel érintett gyermekenként.


(6) A hátrányos helyzetű gyermek települési támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Szociálpolitikai Bizottság dönt.


III. Fejezet


Természetben nyújtott szociális ellátások


22. §


(1) A települési támogatást elsősorban pénzben kell nyújtani.


(2) A települési támogatás természetben is nyújtható.


(3) Részben vagy egészben természetben is nyújthatóak a rendelet 7. § (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjaiban meghatározott települési támogatások.


(4) Természetben nyújtott települési támogatás ellátás különösen a köztemetés.


(5) Természetben nyújtott települési támogatás esetén a jogosult részére az alábbiak juttathatóak:

  1. Erzsébet-utalvány
  2. élelmiszervásárlás támogatása vagy élelmiszer csomag
  3. tüzelőanyag vagy tüzelősegély
  4. a tankönyv- és tanszervásárlás támogatása
  5. tandíj támogatása
  6. közüzemi díjak kifizetéséhez nyújtott támogatás
  7. gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott támogatás, ideértve a működtetésre szolgáló és az étkeztetés térítési díját is
  8. családi szükségletek kielégítését szolgáló egyéb támogatás, anyagok, eszközök megvásárlása.


(6) A természetbeni ellátást lehetőség szerint közvetlenül az ellátó intézménynek, a forgalmazónak, a szolgáltatást nyújtónak kell folyósítani.


7. Köztemetés


23. §

(1) A köztemetés költségét lehetőleg a helyben szokásos legolcsóbb temetési költséghez igazodóan, de legfeljebb annak 125 %-al magasabb összegében megállapítani.

(2) A települési önkormányzat különös méltányosságból, kérelemre, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól:

a)             részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj 100 %-át, egyedül élő esetén a 125 %-át,

b)             egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben a kérelmező esetében az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 100 %-át, egyedül élő esetén a 125 %-át, és a kérelmezőnek és családjának nincs jelentős vagyona, vagyis

  1. egyedülálló és egyedül élő személy, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket meg nem haladó vagyonnal rendelkezik, vagy
  2. családban élő személy, akinek a családjában az egy főre jutó vagyon értéke nem éri el a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott összeget.


(3) A köztemetési kérelmek ügyében a képviselő-testület a döntési hatáskört a polgármesterre ruházza át. 


IV. Fejezet


Szociális alapszolgáltatások


24. §

(1) A települési önkormányzat a szociálisan rászorulók részére az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások igénybevételi lehetőségét biztosítja:

  1. étkeztetés
  2. házi segítségnyújtás
  3. családsegítés
  4. támogató szolgáltatás
  5. nappali ellátás.


(2) Az étkeztetés térítési díjait jelen rendelet 1. sz. Melléklete tartalmazza.


 (3)  A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátás megszűnik:

  1. a jogosulatlan igénybevétel esetén, vagy
  2. amennyiben az ellátásról az érintett írásban lemond, vagy

(4)  A szociális törvényben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a szociális törvény és e rendelet megsértésével nyújtott szociális alapszolgáltatást a (3) bekezdés a) pontja szerint meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. Az ellátás megszüntetését és az esetleges megtérítési kötelezettséget határozatba kell foglalni.



25. §


8. Étkeztetés


(1) Az étkeztetés keretében az önkormányzat azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik, akik megfelelnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.


(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy az, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének közös háztartásban élők esetén 150 %-át, egyedül élők esetében a 200 %-át nem haladja meg

és

  1. kora miatt rászoruló személy, aki egyedül élőként 65. életévét betöltötte, háztartásban élőként a közös háztartásban élők átlagéletkora meghaladja az 50 évet;

vagy

  1. egészségi állapota miatt rászoruló személy, aki mozgásában korlátozott, krónikus vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga napi egyszeri meleg étkeztetéssel történő ellátásáról részben vagy egészben gondoskodni nem tud és ezen állapotát a háziorvos igazolja;

vagy

  1. fogyatékossága miatt rászoruló személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tv. alapján fogyatékossági támogatásban részesül, vagy ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani önmaga napi egyszeri meleg étkeztetését;

vagy

  1. pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászoruló személy, az a gyógyintézeti kezelést nem igénylő fekvőbeteg személy vagy nem fekvőbeteg, de önmaga ellátására csak részben képes személy, aki betegsége jellege miatt a vonatkozó szakorvosi vélemények alapján kiadott háziorvosi igazolás szerint a betegség jellege miatt nem képes biztosítani önmaga számára a napi egyszeri meleg étkeztetést;

vagy

  1. hajléktalansága miatt rászoruló az a személy, aki bejelentett lakóhellyel a településen nem rendelkezik egyúttal éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti és étkeztetésének hiánya veszélyezteti életét. 

26. §


(1) Az önkormányzat az étkeztetési szolgáltatást külső vállalkozó bevonása mellett, a Rábapatonai Katica Óvoda (9142 Rábapatona, Rákóczi utca 85.) önkormányzati intézmény közreműködésével nyújtja.


(2)  Az önkormányzat az étkeztetést az (1) bekezdésben meghatározott helyszínen található önkormányzati intézményből történő étel elvitelével illetve az étel intézményből történő házhoz szállításával biztosítja.


(3) Az étkeztetés nyújtásának kiszállítással történő módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni.


9. Házi segítségnyújtás


27. §


Az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 63. §-ában meghatározott házi segítségnyújtás szociális szolgáltatást a Baptista Szeretetszolgálat Dunántúli Humán Szolgáltató Központja (9100 Tét, Fő utca 52.) szolgáltató útján biztosítja a településen élő rászorulóknak.



10. Családsegítés


28. §


Az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 64. §-ában meghatározott családsegítés szociális szolgáltatást a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye (9100 Tét, Fő utca 94.) szolgáltató útján biztosítja a településen élő rászorulóknak. 


11. Támogató szolgáltatás


29. §


Az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65/C. §-ában meghatározott támogató szolgáltatást a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye (9100 Tét, Fő utca 94.) szolgáltató útján biztosítja a településen élő rászorulóknak.


12. Nappali ellátás


30. §


Az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65/F. §-ában meghatározott nappali ellátást a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye (9100 Tét, Fő utca 94.) szolgáltató útján biztosítja a településen élő rászorulóknak.



V. Fejezet


Egyéb rendelkezések


31. §


(1) Az önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt működtet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/B. § (2) bekezdése alapján.


(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

  1. az önkormányzat Szociálpolitikai Bizottságának elnöke
  2. a Rábapatonai Katica Óvoda vezetője
  3. a Rábapatonai Petőfi Sándor Általános Iskola vezetője
  4. az óvoda és az általános iskola gyermekvédelmi felelőse
  5. a családgondozó szolgálat családgondozója
  6. a gyermekjóléti szolgálat munkatársa
  7. az önkormányzat szociális munkása/gondozója
  8. a körzeti védőnő
  9. a háziorvos
  10. a településen ellátási szerződés alapján szociális szolgáltatást végző intézmény képviselője
  11. a jegyző.

(3) A kerekasztal szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik


32. §


(1) A szociális ellátás folyósításának kezdő időpontja rendszeres pénzbeli juttatás esetén –ha jogszabály másként nem rendelkezik-

  1. a kérelmet a tárgyhónap 15. napján vagy azt megelőzően nyújtották be, a hónap 1. napja (egész havi juttatás),
  2. a kérelmet a tárgyhónap 16. napján vagy azt követően nyújtották be, a hónap 15. napja (fél havi juttatás)

(2) Rendszeres járandóság megszűnésekor az (1) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.


(3) A rendelet 25-28. §-aiban meghatározott szociális szolgáltatások esetén az ellátás biztosításának kezdő időpontja a jogosultság megállapítását követő nap.


(4) A havi rendszerességgel megállapított ellátás minden hónap 5. napjáig, utólag kerül kifizetésre, banki átutalással.


(5) Az elszámolási kötelezettséggel kiadott ellátásokról a kötelezett a Rábapatonai Polgármesteri Hivatalban 30 napon belül köteles elszámolni. Ha ennek a kötelezettségének önhibájából határidőre nem tesz eleget, a további pénzbeli ellátásokból kizárja magát.


(6) A jogosulatlanul vagy rosszhiszeműen felvett ellátások visszatérítéséről az ellátást megállapító maga határoz, az Szt. 17. §-ában foglaltak szerint. 


33. §


Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 


VI. Fejezet


Záró rendelkezések


34. §


(1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.


(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti

  1. a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 13/2011. (V.26.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító alábbi rendeletek:
  2. a 20/2011. (IX.29.) önkormányzati rendelet,
  3. a 22/2011. (XII.1.) önkormányzati rendelet,
  4. az 1/2012. (II.2.) önkormányzati rendelet,
  5. a 7/2012. (V.31.) önkormányzati rendelet,
  6. a 3/2013. (IV.10.) önkormányzati rendelet,
  7. a 7/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelet,
  8. a 12/2013. (IX.26.) önkormányzati rendelet,
  9. a 15/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelet,
  10. a 4/2014. (III.27.) önkormányzati rendelet. 


Csatolmányok

Megnevezés méret
Melléklet
13.85 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!