nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2015.(V.7.)
Hatályos:2015-05-08 - 2015-09-25
Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2015.(V.7.)
Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2015. (V.7.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről

Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének

8/2015. (V. 7.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről


[Egységes szerkezetben a 15/2015. (IX.25.) önkormányzati rendelettel]



Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdése, 4. § (3) bekezdése, 5. § (3) bekezdése, 12. § (5) bekezdése, 19. §-a, 20. § (3) bekezdése, 21. § (6) bekezdése, 23. § (3) bekezdése, 27. § (2) bekezdése, 31. § (2) bekezdése, 33. § (3) bekezdése, 34. § (3) bekezdése, 35. § (2) bekezdése, 36. § (2) bekezdése, 42. § (2) bekezdése, 54. § (1) és (3) bekezdése, 58. § (2)-(3) bekezdése, 62. § (3) bekezdése, 68. § (2) bekezdése, 84. § -ben, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 17. § (3) bekezdése és 67. §-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Ózd Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011.(III.31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 1.2.6. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi, Igazgatási és Rendészeti Bizottság, a 2. melléklet 2.3.19. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Gazdasági Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések


1. A rendelet hatálya


1. §


  1. A rendelet hatálya alá tartoznak az Ózd Város Önkormányzata tulajdonában lévő önkormányzati bérlakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, melyek forgalmi értéke a 25 M forintot nem haladja meg és nem állnak vagyonkezelési szerződés hatálya alatt.


  1. A 25 M Ft forgalmi értéket meghaladó önkormányzati bérlakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Ózd Város Önkormányzatának tulajdonáról és a vagyongazdálkodás főbb szabályairól szóló 3/2013. (II.27.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Vagyonrendelet) kell alkalmazni.


  1. Az önkormányzati bérlakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére a Vagyonrendelet IV. fejezetét kell alkalmazni.


2. A bérbeadói jogok gyakorlása


2. §


  1. A rendelet hatálya alá tartozó lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek vonatkozásában a bérbeadói jogokat – az egyes önkormányzati feladatot ellátó intézmények, gazdasági társaságok kezelésében lévő lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket kivéve – az Ózdinvest Önkormányzati Vagyonkezelő és Beruházásszervező Kft. (a továbbiakban: bérbeadó) gyakorolja.


  1. A bérlakásokról és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekről a bérbeadó naprakész nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bérlakás vagy helyiség adatait.


MÁSODIK RÉSZ

A bérbeadás jogcímei


I. fejezet

A szociális helyzet alapján történő bérbeadás


3. A szociális helyzet alapján történő bérbeadás általános szabályai


3. §


  1. A szociális helyzet alapján bérbe adható lakások körét az 1. függelék tartalmazza.


  1. A szociális helyzet alapján történő bérbeadás iránti kérelmet a bérbeadóhoz kell benyújtani.


  1. A kérelemnek tartalmaznia kell az igénylő saját és a vele együtt költözők személyes adatait, valamint a jövedelmi viszonyokra vonatkozó adatokat.


  1. A szociális rászorultságot jövedelem igazolással és vagyonnyilatkozattal kell igazolni.


  1. Az igénylőt és a vele együtt költöző nagykorú természetes személyeket nyilatkoztatni kell, hogy önként hozzájárulnak ahhoz, hogy a kérelemben meghatározott személyes adatokat a kérelem elbírálásig és kedvező elbírálás esetén a lakásbérleti szerződés megszűnéséig a bérbeadó kezelje. A kezelt adatokat az igénylés elutasítása, illetőleg elfogadása esetén a lakásbérleti szerződés megszűnése után azonnal meg kell semmisíteni.


  1. Az igénylő köteles az adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul bejelenteni a bérbeadónak.


4. §


Önkormányzati bérlakás iránti kérelmet szociális helyzet alapján az nyújthat be:


 a)  aki, illetve akinek házastársa vagy élettársa nem rendelkezik lakás egészének vagy részének tulajdonjogával vagy haszonélvezeti jogával, és


 b)  akinek a közös háztartásban élő személyek számát figyelembe véve az egy főre jutó havi nettó átlag jövedelme a mindenkor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg.




5. §


  1. A bérbeadó a már nyilvántartásba vett lakásigénylés törlését rendeli el, amennyiben az igénylő:


  1. a bérbeadó felhívására a megadott határidőn belül az igénylés elbírálásához szükséges adatokat nem igazolja, a kért iratokat nem csatolja,


  1. nem rendelkezik Ózdon bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy munkahellyel,


  1. [1] valótlan adatokat közölt,


  1. a neki felajánlott lakást nem fogadja el,


  1. [2] önkormányzati tulajdonú bérlakást korábban megrongált vagy abban kárt okozott,


  1. új lakcímét a bérbeadónak nem jelenti be,


  1. a bérbeadó felhívására a megadott határidőn belül nem nyilatkozik a felajánlott bérlakás elfogadásáról,


  1. a bérbeadót az igényjogosultságot érintő adatok körében megtévesztette, vagy


  1.  az igénylést megelőzően a bérbeadóval kötött korábbi bérleti szerződése a bérbeadó által rendkívüli felmondásra került.


  1. A lakásigénylés törlését kell elrendelni abban az esetben is, amennyiben a bérbeadó olyan bejelentési kötelezettség alá eső változásról szerez tudomást, amelyet az igénylő nem jelentett be és a bejelentés elmulasztása számára lényeges előnyt jelent.


6. §


  1. A megüresedő lakásokat a bérbeadó- az (5) és (7) bekezdésekben foglalt eseteket kivéve – az általa vezetett nyilvántartás alapján adja bérbe.


  1. A bérbeadó a lakás bérbeadásakor köteles ismételten megvizsgálni az igénylő ténylegesen fennálló jövedelmi és vagyoni viszonyait.


  1. Amennyiben az igénylő jövedelmi és vagyoni viszonyai nem felelnek meg a 4. §-ban foglalt bérbeadási feltételeknek, a bérbeadó a bérbeadást megtagadja.


  1. Amennyiben a jogosult a lakást nem fogadja el, akkor azt a nyilvántartásban őt követő igénylőnek kell felajánlani bérleti jogviszony létesítésére. Amennyiben olyan lakás marad üresen, amelyet a nyilvántartásban szereplő igénylők nem fogadnak el, az pályázat útján is bérbe adható.
  2. A polgármester az üresen álló bérlakás bérlőjéül kijelölheti azt a természetes személyt, aki megfelel a 4. §-ban foglalt feltételeknek és vállalja, hogy kérelméhez három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt csatol, mellyel igazolja, hogy büntetlen előéletű és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt.


  1. A polgármester az (5) bekezdés szerinti esetben a döntés elősegítésére 3 fős Eseti Bizottságot hozhat létre.


  1. [3]


  1. [4] Az önkormányzati képviselő az üresen álló, komfort nélküli önkormányzati bérlakás bérlőjére a polgármesternek kijelölésre javaslatot tehet. A polgármester megvizsgálja, hogy a javasolt természetes személy megfelel-e a rendeletben foglalt feltételeknek, majd ezt követően a javaslatról mérlegelés alapján dönt. Az (5) bekezdésben meghatározott különleges adat kezeléséhez az igénylő írásos hozzájárulását be kell szerezni.


  1. A szociális bérlakás bérbeadása határozott időre, legfeljebb 3 évre történhet. A bérleti jogviszony a lejártát megelőző 30 napon belül legfeljebb 3 évvel meghosszabbítható, amennyiben a bérlőnek lakásbérleti jogviszonyával összefüggő tartozása vagy közüzemi díj tartozása nincs és a bérleti szerződésből eredő kötelezettségeinek korábban is szerződésszerűen eleget tett.


7. §


A szociális bérlakások azzal a feltétellel adhatók bérbe, hogy a bérlakásban az egy főre jutó alapterület a 8 m2/főt meghaladja.


8. §


  1. A szociális helyzet alapján bérbe adható bérlakások bérleti díja (alaplakbér):

a) összkomfortos lakás esetén198,- Ft/hó/m2

b) komfortos lakás esetén:170,- Ft/hó/m2

c) félkomfortos lakás esetén:88,- Ft/hó/m2

d) komfort nélküli lakás esetén:55,- Ft/hó/m2


  1. Ezeket a bérleti díjakat kell alkalmazni az 1994. január 1. előtt keletkezett, kiutalással létrejött bérleti jogviszonyok, valamint a 2. függelékben felsorolt magasabb komfortfokozatú szociális bérlakások vonatkozásában is.


9. §


A magasabb komfortfokozatú szociális bérlakásokra a 6 §, a 3. függelékben felsorolt uniós forrásból felújított szociális bérlakásokra a 6. § és a 8. § rendelkezései nem alkalmazhatók.


4. Az uniós forrásból felújított, magasabb komfortfokozatú bérlakások szociális helyzet alapján történő bérbeadásának eltérő feltételei



10. §


  1. Az igénylő az uniós forrásból felújított bérlakásra akkor tarthat igényt, ha:
  1. megfelel a rendelet 4. §-ában foglalt feltételeknek,
  2. az 1994. évi LIII. tv. alapján végrehajtás alá vonható rendszeres jövedelemmel rendelkezik és
  3. az igénylés időpontjában fennálló, lakcímkártyán szereplő lakóhely, tartózkodási hely tekintetében közüzemi tartozásmentességet igazol.


  1. A polgármester az üresen álló, uniós forrásból felújított bérlakás bérlőjéül kijelölheti azt a természetes személyt, aki megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek és vállalja, hogy kérelméhez 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt csatol, mellyel igazolja, hogy büntetlen előéletű és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt.


  1. A polgármester a (2) bekezdés szerinti esetben a döntés elősegítésére 3 fős Eseti Bizottságot hozhat létre.


  1. [5]


  1. A (2) és (4) bekezdésben meghatározott különleges adat kezeléséhez az igénylő írásbeli hozzájárulását be kell szerezni.


  1. Az uniós forrásból felújított bérlakás bérbeadása határozott időre, legfeljebb 1 évre történhet. A bérleti jogviszony a lejártát megelőző 30 napon belül legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, amennyiben a bérlőnek lakásbérleti jogviszonyával összefüggő tartozása vagy közüzemi díj tartozása nincs és a bérleti szerződésből eredő kötelezettségeinek korábban is szerződésszerűen eleget tett.


  1. A magasabb komfortfokozatú szociális bérlakások bérbeadására az (1)-(6) bekezdéseket kell alkalmazni.


11. §


Az uniós forrásból felújított magasabb komfortfokozatú szociális bérlakások bérleti díja (alaplakbér):

  1. 2

b) félkomfortos lakás esetén:116,- Ft/hó/m2


II. fejezet

A piaci alapon történő bérbeadás


12. §


  1. A bérbeadó az összkomfortos, komfortos és félkomfortos bérlakást – a (2) bekezdésben, a 16. §-ban és az 1-3. függelékben meghatározottak, valamint egyedi képviselő-testületi döntés kivételével – az általa lefolytatott pályázati eljárást követően adja bérbe. A piaci alapon bérbe adható lakások felsorolását a 4. függelék tartalmazza.


(2)       A polgármester jogosult önkormányzati lakásra bérlőt kijelölni. A bérbeadás feltételeire a 13. § (2)-(3) és (9)-(10) bekezdését, valamint a 14-15. §-okat értelemszerűen kell alkalmazni.


(3)       A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a)         a bérlakás címét (település, utca, házszám), alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, műszaki állapotát,

b)         a bérleti szerződés időtartamát,

c)         a bérlakás használatra alkalmassá tételéhez szükséges, a bérlő által saját költségen elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét,

d)        a bérleti díj mértékét,

e)         a pályázat benyújtásának módját, helyét és  határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját és

f)         az óvadék összegét.


(4)       A pályázati hirdetményt a bérbeadó köteles a saját honlapján, illetve az Ózdi Városi Televízió képújságában megjelentetni és a bérbeadó hirdetőtábláján 5 munkanapra közzé tenni.


(5)       A pályázónak a pályázat benyújtásakor 15.000,- Ft összegű biztosítékot kell igazoltan a bérbeadó pénztárába befizetnie azzal, hogy nyertessége esetén a bérbeadó a biztosítékot a szerződés megkötését követően haladéktalanul visszafizeti.


(6)       Amennyiben a pályázat nyertese neki felróható okból a bérleti szerződést 3 napon belül nem köti meg, a biztosíték visszafizetésére nem tarthat igényt.


(7)       A nem nyertes pályázónak a biztosíték összegét a bérbeadó haladéktalanul visszafizeti.


13. §


(1)       A pályázatot írásban kell benyújtani a bérbeadóhoz.


  1. A pályázatnak tartalmaznia kell:  


a) apályázónevét,címétésaláírását,

b) nyilatkozatotarról,hogyapályázatifeltételeketelfogadja,

c)az 1. mellékletszerinti,utolsóháromhavijövedelemrevonatkozóigazolásokat.


(3)       Egyéni vállalkozó természetes személy pályázónak a pályázathoz csatolni kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által – a pályázó által tett előző évi adóbevallás alapján – kiállított jövedelemigazolást is.


(4)       Ha a pályázat benyújtására nyitva álló határidő eredménytelenül telt el és pályázati ajánlat nem érkezik, úgy a pályázat kiírását követően a pályázati alapfeltételeket vállaló bármely kérelmezővel szerződést lehet kötni. A pályázati időszakot követően megkötött szerződéseknél a bérlőnek két havi lakbért kell előre megfizetnie.


(5)       A bérbeadó tárgyalás tartása keretében bírálja el a hozzá beérkező pályázatokat.


(6)       A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki valós adatokat közöl és a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta, valamint a bérbeadóval szemben korábbi bérleményével kapcsolatos bérleti díj, lakáshasználati díj és közüzemi díj, illetve egyéb díj tartozása nincs.


(7)       A pályázók közül az részesül előnyben, aki a leghosszabb időre járó bérleti díj egy összegben történő megfizetését vállalja.


(8)       A nyertes pályázó köteles a bérleti szerződés megkötését követő 15 napon belül korábbi önkormányzati bérlakását tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadni.


(9)       A bérbeadó a bérlakást a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.


(10)     A bérlő a bérlakást a bérleti jogviszony megszűnésekor rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.


5. Óvadék fizetése


14. §


(1)       A piaci alapon meghatározott lakbérű bérbeadás esetén a bérlőnek a bérleti szerződés megkötésekor a bérbeadó részére óvadékot kell fizetnie. Az óvadék, valamint a korábban befizetett lakás-használatbavételi díj felhasználása kizárólag a bérleti jogviszony megszűnésekor történhet meg a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételére, a lakbértartozás és a közüzemi díj tartozás beszámítására.  A korábban beszámításra került óvadék helyett a bérbeadó jogosult kiegészítő biztosítékot kérni a bérlőtől, mely megegyezik a szerződéskötéskor fizetett óvadék összegével.


(2)       A bérbeadó az óvadék megfizetésére legfeljebb 1 éves időtartamra részletfizetési lehetőséget biztosíthat. Részletfizetési lehetőség abban az esetben adható, amennyiben a bérlő rendelkezik legalább a mindenkor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %- ával megegyező havi jövedelemmel.


  1. Az óvadék részletekben történő megfizetése esetén a bérbeadó a bérlővel ideiglenes lakásbérleti szerződést köt, melynek időtartama megegyezik az utolsó óvadékrészlet befizetésének határidejével. Az utolsó részlet megfizetése után köthető meg a bérleti szerződés.


(4)       Az óvadék mértéke:

a) összkomfortos bérlakás esetében:         4000 Ft/ m2

b) komfortos bérlakás esetében:              3000 Ft/ m2

c) félkomfortos bérlakás esetében:           2500 Ft/ m2

d) komfort nélküli bérlakás esetében:       1500 Ft/ m2


(5)       A bérlő az óvadék összegét köteles a bérbeadó pénztárába befizetni vagy bankszámlájára átutalni. Az óvadék összegét a bérbeadó köteles a bankszámláján elkülönítetten kezelni.


(6)     Az óvadék összege a bérleti szerződés megszűnése után visszafizetésre kerül, amennyiben:

a) a bérlőnek bérleti díj és közüzemi díj tartozása nincs, bérlakás karbantartásával kapcsolatos fizetési kötelezettségének eleget tett, és a bérlakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adta vissza, vagy

b) a bérlő a bérlakást a Képviselő-testület döntése alapján megvásárolta.


(7)     A bérlő az óvadék összegét akkor kapja meg, ha igazolja, hogy a lakcímnyilvántartó hatóságnál a bérleményből a bérlő, valamint az általa jogszerűen befogadott személyek kijelentkeztek, lakhelyüket, tartózkodási helyüket a bérleti jogviszony megszűnésével egyidejűleg az önkormányzati bérlakás tekintetében megszüntették.


(8)       Abban az esetben, ha az óvadék összege nem fedezi a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozatalának költségeit, a többletköltséget a bérlő köteles viselni.


(9)       Az óvadék elszámolására a bérbeadó a lakás leadását követő 45 napon belül köteles a szükséges intézkedést megtenni.


6. A pályázat útján bérbe adható lakások bérleti díja


15. §


Az önkormányzat tulajdonában lévő pályázati eljárással, szolgálati lakásként, illetve bérlő-kiválasztási jog alapján bérbe adott lakások bérleti díja (alaplakbér):


a) összkomfortos lakás esetén:                                326,- Ft/hó/m2

b) komfortos lakás esetén:                                      280,- Ft/hó/m2

c) félkomfortos lakás esetén:                                  143,- Ft/hó/m2

d) komfort nélküli lakás esetén:                                90,- Ft/hó/m2




7. A 35 év alatti fiatal házasok lakáshoz jutásának elősegítése


16. §


  1. A 35 év alatti, házasságban élő kérelmezőknek (a továbbiakban: támogatottak) nem kell bérleti díjat fizetniük a szerződéskötéstől számított 5 évig, illetve nem terheli őket a 14. §-ban meghatározott óvadékfizetési kötelezettség, ha megfelelnek az alábbi feltételeknek:
  1.  mindketten felsőfokú végzettséggel vagy érettségivel és szakmai bizonyítvánnyal rendelkeznek,
  2. nem rendelkeznek ingatlan egészének vagy részének tulajdonjogával vagy haszonélvezeti jogával,
  3.   a bérleti szerződés megkötésekor a városban egyikük munkaviszonnyal rendelkezik,
  4. a bérleti szerződés megkötését követően 5 éven belül két gyermeket vállalnak, és
  5. a bérbeadóval korábban nem állt fenn lakásbérleti jogviszonyuk.


  1. A beérkezett kérelmekről a bérbeadó nyilvántartást vezet. A nyilvántartás alapján évente legfeljebb három alkalommal van lehetőség az (1) bekezdés alapján lakásbérleti szerződést kötni, amennyiben a kérelmet a polgármester jóváhagyja.


  1. Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott időtartam eltelt és a támogatottaknak az (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott számú gyermeknél több gyermekük született, vagy orvosi igazolást csatolnak a 3. gyermekre vonatkozó 90 napon túli várandósságról a térítésmentes bérleti szerződés időtartama 1 évvel meghosszabbodik.


  1. Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott határidő eltelt és a támogatottak az (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feltételt teljesítették, azt követően abban az esetben folytathatják a bérleti viszonyt, ha jövedelmi viszonyaik megfelelnek az 1. mellékletben foglalt feltételeknek és vállalják, hogy a továbbiakban a 14. §-ban foglalt óvadékot és a 15. § alapján megállapított bérleti díjat megfizetik. Az óvadék megfizetésére a bérbeadó méltányosságból egy éves részletfizetési lehetőséget biztosíthat.


  1. A támogatottak kötelesek a lakásra vonatkozó közüzemi számlák befizetését igazoló másolatokat az esedékességtől számított 45 napon belül a bérbeadónak bemutatni. Amennyiben ezen kötelezettségüknek nem tesznek eleget abban az esetben a bérleti jogviszony teljes időtartamára vonatkozó bérleti díjat kötelesek visszafizetni és a lakást 60 napon belül vissza kell adniuk a bérbeadónak.


  1. Amennyiben az igénylők életkörülményeiben olyan változás áll be, amely az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel kapcsolatos, azt a bérbeadónak 15 napon belül be kell jelenteniük. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a bérlők kötelesek a lakás visszamenőleg 1 éves időtartamnak megfelelő bérleti díját, ha a bérleti szerződés megkötésétől a számított 1 év még nem telt el, a teljes bérleti díjat megfizetni és a lakást 60 napon belül vissza kell adniuk a bérbeadónak.
  2. Abban az esetben, ha
  1. az (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott határidő eltelt és
  1. nem született gyermekük, visszamenőleg 2 éves időtartamnak megfelelő bérleti díjat, vagy

ab)  egy gyermekük született, visszamenőleg 1 éves időtartamnak megfelelő bérleti díjat

kötelesek megfizetni és a bérlakást a határidő leteltét követő 60 napon belül vissza kell adniuk a bérbeadó részére,

  1. a házasság felbontásra kerül, a (2) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség határidejének lejártát követő 60 napon belül a bérlakást vissza kell adniuk. Ezenkívül ha egy évnél kevesebb ideje áll fenn a bérleti jogviszony, akkor visszamenőleg a teljes időtartamnak, ellenkező esetben 1 éves időtartamnak megfelelő bérleti díjat kötelesek megfizetni a bérbeadó részére.


  1. Ha a támogatottak a bérlakást az (1) bekezdésben meghatározott határidő lejártát megelőzően vissza kívánják adni és nem teljesítették az (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feltételt, abban az esetben a bérleti jogviszony létesítésének napjától a megszüntetésének napjáig eltelt időtartamra vonatkozó bérleti díjat kötelesek megfizetni a bérbeadónak.


  1. A házasság felbontása esetén a gyermek(ek)et gondozó fél ingyenesen bérelheti a bérlakást mindaddig, míg a legfiatalabb gyermek a 3 éves kort be nem tölti. Ezt követően, a bérleti jogviszony akkor folytatható, ha a bérlő jövedelme megfelel az 1. mellékletben foglalt feltételeknek azzal, hogy a továbbiakban a 15. § alapján megállapított bérleti díjat és a 14. §-ban foglalt óvadékot köteles megfizetni. Az óvadék megfizetésére a bérbeadó méltányosságból egy éves részletfizetési lehetőséget biztosíthat.


III. fejezet

A költségelven történő bérbeadás


17. §


(1)     A Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében létesített, költségelven meghatározott lakbérű bérlakások (5. függelék) bérbeadásának feltételeire a rendelet 13-14. §-ait kell alkalmazni.


(2)       A költségelven bérbe adható lakások bérleti díja (alaplakbér):

a) Ózd, 48-as út 5-7. szám:                                    426,- Ft/hó/m2

b) Ózd, Bartók Béla út 2. szám:                            439,- Ft/hó/m2


(3)       Az önkormányzat a megállapított lakbér nagyságát úgy módosítja, hogy annak értékállósága biztosított legyen.




IV. fejezet

A bérlő-kiválasztási jog alapján történő bérbeadás


18. §


(1)       Az Önkormányzat gazdasági társaságai és intézményei részére feladataik ellátásához a korábban általuk szolgálati lakásként használt bérlakásokra többszöri bérlő-kiválasztási jogot biztosít.


(2)       A bérlő-kiválasztási jog alapján annak jogosultja megjelölheti a határozott időre kötendő bérleti szerződések esetén a bérlő személyét és a szerződés időtartamát.


(3)       A bérlő-kiválasztási jog jogosultja a lakást megüresedése esetén köteles rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni a bérbeadónak.


(4)       A bérlő-kiválasztási jog gyakorlásáig üresen tartott önkormányzati bérlakással kapcsolatos üzemeltetési és fenntartási költségek a jogosultat terhelik.


(5)       Amennyiben a bérlő-kiválasztási jog jogosultja kijelölési jogával nem él, azt írásban köteles közölni a bérbeadóval. Lemondás esetén lakáspótlási kötelezettség az Önkormányzatot nem terheli.


19. §


A Képviselő-testület egyedi elbírálás alapján – közérdekből – szakember letelepedése érdekében a városban működő intézményeknek, valamint a gazdasági társaságoknak egyszeri bérlő-kiválasztási jogot biztosíthat legfeljebb öt év időtartamra az alábbi feltételekkel:


  1. a bérlő személyét és a bérbeadás időtartamát a bérlő-kiválasztási jog jogosultja megjelölheti,
  2. a bérleti szerződés a bérlő-kiválasztási jog jogosultja és a bérlő együttes kérelmére a lejárat előtt hosszabbítható, amennyiben a bérlettel összefüggő tartozása nincs,
  3. a bérlő-kiválasztási jog jogosultja a bérlőt terhelő óvadék megfizetését átvállalhatja,
  4. a bérleti jogviszony megszűnése esetén a jogviszonyból eredő tartozások kiegyenlítéséért a bérlőt és a bérlő-kiválasztási jog jogosultját egyetemleges kötelezettség terheli,
  5. a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő – ennek hiányában a bérlő-kiválasztási jog jogosultja – köteles a bérlakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni,
  6. megüresedés esetén másik bérlő jelölése csak a Képviselő-testület újabb egyedi döntése alapján lehetséges,
  7. amennyiben a Képviselő-testület a jövőben a bérlakás értékesítéséről döntene, a vételár 100 %-ban Ózd Város Önkormányzatát illeti meg.



V. fejezet

A nyugdíjasok házában lévő bérlakások bérbeadása


20. §


A Nyugdíjasok Házában (3600 Ózd, Bolyki Tamás út 15/C.) lévő bérlakások Ózd város közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező nyugdíjasok, illetőleg az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek határozatlan ideig tartó elhelyezésére szolgálnak.


21. §


(1)       A Nyugdíjasok Házában történő elhelyezésre vonatkozó igényeket a bérbeadóhoz kell benyújtani.


(2)       A lakásigényléshez csatolni kell:

a)         háziorvos által kiállított igazolást arról, hogy az igénylő önmaga ellátására képes,

b)         igazolást arról, hogy az igénylő jövedelme havonta a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át meghaladja.

           

(3)       A Nyugdíjasok Házában lévő bérlakásokra benyújtott lakásigényekre vonatkozó nyilvántartás a bérbeadóhoz beérkezett lakásigényléseket időrendi sorrendben tartalmazza.


 (4)      A bérlő a Nyugdíjasok Házában lévő bérlakásba – a házastárs, bejegyzett élettárs, illetve közjegyző által igazolt élettársi kapcsolat esetén élettárs (a továbbiakban: élettárs) kivételével – más személyt állandó jelleggel a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.


(5)       A Nyugdíjasok Házában lévő bérlakás bérleti joga kizárólag másik, a Nyugdíjasok Házában lévő lakás bérleti jogára cserélhető, a bérbeadó hozzájárulásával.


(6)       A Nyugdíjasok Házában lévő bérlakás esetén a lakásbérleti jog folytatására kizárólag a (4) bekezdésben felsorolt személyek jogosultak, amennyiben a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelnek.


(7)       A bérbeadó a már nyilvántartásba vett lakásigénylés törlését rendeli el, ha az igénylő:

  1. a bérbeadót az igényjogosultságot érintő adatok körében megtévesztette,
  2. a bérbeadó felhívására a megadott határidőn belül az igénylés elbíráláshoz szükséges adatokat nem igazolja, a kért iratokat nem csatolja,
  3. a bérbeadó olyan bejelentési kötelezettség alá eső változásról szerez tudomást, amelyet az igénylő nem jelentett be és a bejelentés elmulasztása számára lényeges előnnyel jár,
  4. nem rendelkezik Ózd város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel
  5. bizonyíthatóan valótlan adatokat közölt,
  6. a felajánlott lakást nem fogadja el,
  7. önkormányzati tulajdonú bérlakást bizonyíthatóan megrongált vagy abban kárt okozott,
  8. új lakcímét nem jelenti be,
  9. a bérbeadó felhívására a megadott határidőn belül a bérlakás elfogadásáról nem nyilatkozik.


(8)       A Nyugdíjasok Házában történő bérleti jogviszony létesítésének feltétele, hogy a bérlő az alábbiakban meghatározott bekerülési díjat megfizeti

            a) önkormányzati bérlakásban élő bérlők esetén:                              100.000,- Ft

            b) magántulajdonú lakás ingatlannal, vagy egyéb ingatlan használatára jogosító jogcímmel rendelkezők esetén:                                                150.000,- Ft


(9)       A bekerülési díj a bérlő részére nem jár vissza, kivéve, ha a bérlő a bérleti szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül a bérleti szerződést rendes felmondással megszünteti és a lakást a bérbeadó részére visszaadja.     


VI. fejezet

Különszolgáltatások


22. §


(1)       A különszolgáltatásokat és azok díjait a 2. melléklet tartalmazza.


(2)       A bérleti díjakat és a különszolgáltatások díját a Képviselő-testület minden év december 15-ig felülvizsgálhatja és módosíthatja.


(3)       A bérlő köteles a bérleti díjat és a különszolgáltatások díját előre, minden hónap 15. napjáig egy összegben megfizetni a bérbeadó részére.


HARMADIK RÉSZ

A lakásbérlet szabályai


VII. fejezet

A lakásbérleti jogviszony


8. A lakásbérleti jogviszony keletkezése


23. §


  1. Az önkormányzati bérlakás bérbeadása - a (2) és (3) bekezdésben, a 6. § (9) bekezdésében, valamint a 10. § (6) bekezdésében foglalt kivételekkel - határozott időre, legfeljebb öt évre történhet.


  1. Pályázati eljárás keretében történő bérbeadás esetén, amennyiben a nyertes pályázó által előre, egy összegben befizetett bérleti díj összege 5 évnél hosszabb időre biztosítja a bérleti jogviszony fennállását, a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést ezen – 5 évnél hosszabb – időtartamra megkötni.


  1. Határozatlan időre köthető bérleti szerződés, ha a bérlő és a bérbeadó közös megegyezéssel úgy szünteti meg a bérleti jogviszonyt, hogy a bérbeadó másik lakást biztosít és a korábbi lakása határozatlan időre van kiutalva. 


  1. Nem létesíthet bérleti jogviszonyt az a természetes személy:
  1. aki korábban a bérbeadót valótlan adatok közlésével vagy bizonyíthatóan valótlan jövedelemigazolás csatolásával megtévesztette,
  2. akinek korábbi vagy jelenlegi bérleti jogviszonyából származó bérleti díj, lakáshasználati díj és közüzemi díj tartozása áll fenn, vagy a lakás karbantartásával kapcsolatos fizetési kötelezettségének nem tett eleget,
  3. akinek olyan gazdasági társaságban van bármilyen érdekeltsége, amelynek korábbi vagy jelenlegi bérleti jogviszonyából származó tartozása áll fenn a bérbeadó felé, vagy
  4. aki korábbi bérlakásából lakásmegürítésre irányuló végrehajtási eljárás során kilakoltatásra került.


  1. A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni – a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. § (2) bekezdésében meghatározott indokolt távollét eseteit kivéve–, ennek megszegése felmondási oknak minősül. 


  1. A bérlő a lakásból való két hónapot meghaladó indokolt távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő bejelentési, igazolási kötelezettségét és a mulasztás jogkövetkezményeit a szerződésnek tartalmaznia kell.


  1. A bérlőnek a távollét okát orvosi-, munkáltatói-, tanintézet vezetői igazolással, vagy más, hiteles okirattal kell igazolni.


9. Az ideiglenes lakásbérleti jogviszony


24. §


  1. A bérbeadó – legfeljebb egy évre szóló, határozott idejű – bérleti szerződést köthet azzal a használóval, akinek

a)         szerződése a bérleti díj nem fizetése miatt felmondásra került,

b)         határozott időre kötött bérleti szerződése lejárt, és az a lakásbérleti jogviszonyával összefüggő tartozása vagy egyéb közüzemi díj tartozása miatt nem került meghosszabbításra.


  1. A bérleti szerződés megkötésére egy alkalommal és csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a használó igazolja, hogy lakáshasználati jogviszonyával összefüggő tartozása vagy egyéb közüzemi díj tartozása az elmúlt 6 hónapban nem volt.





10. A lakásbérleti jogviszony meghosszabbítása


25. §


  1. A lakásbérleti szerződést annak lejártát megelőző 30 napon belül legfeljebb 5 évvel meg lehet hosszabbítani, ha a bérlőnek a lakásbérleti jogviszonyával összefüggő tartozása vagy közüzemi díj tartozása nincs és a bérleti szerződésből eredő kötelezettségeinek korábban is szerződésszerűen eleget tett.


  1. A bérleti szerződés meghosszabbításához a bérlőnek az (1) bekezdésben foglaltakat, valamint a lakásbiztosítás fennállását igazolnia kell. Amennyiben a kért igazolásokat a bérlő nem csatolja, a bérleti szerződés nem hosszabbítható meg.


11. A bérlőtársi jogviszony


26. §


  1. A bérlőtársi szerződés a bérlő közeli hozzátartozójával, bejegyzett élettársával, illetve élettársával abban az esetben köthető meg, ha a bérlő velük együtt költözik a bérlakásba és a szerződés megkötését közösen kérik.


  1. A bérlőtársi szerződést a bérbeadó mással is megkötheti, ha a beköltöző megfelel:
  1. szociális bérlakásba költözés esetén a 4. §-ban foglalt,
  2. piaci alapon bérbe vehető lakásba költözés esetén az 1. mellékletben foglalt követelményeknek.


(3)       A bérlő és a vele együtt lakó gyermeke, valamint a jogszerűen befogadott gyermekének gyermeke közös kérelme esetén a bérbeadó a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a gyermek 18. életévét betöltötte.


(4)       A kérelmet a bérbeadóhoz kell benyújtani.


12. A társbérleti jogviszony megszűnése


27. §


(1)       Társbérlet megszűnése esetén a megüresedett lakásrészre a bérlakásban maradó társbérlővel abban az esetben lehet lakásbérleti szerződést kötni, ha kérelmet nyújt be a bérbeadóhoz és vállalja a megnövekedett lakás-alapterület után számított lakbér megfizetését, valamint jövedelmi viszonyai megfelelnek az 1. mellékletben foglaltaknak.


(2)       Abban az esetben, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó a bérlakásban visszamaradó társbérlő(k) lakásbérleti szerződését köteles a társbérlet megszűnése napján 15 napos határidővel felmondani.



VIII. fejezet

A felek kötelezettségei


13. A bérlő kötelezettségei


28. §

  1. A bérlő köteles bérleti díjat fizetni.


  1. A bérlő köteles:


  1. a bérlakás burkolatait, ajtóit, ablakait és egyéb berendezéseit karbantartani, felújítani, pótolni, cserélni,
  2. a bérlakást és az ahhoz tartozó helyiségeket járvány és közegészségügyi szempontoknak is megfelelően tisztántartani,
  3. a szükséges rovar- és rágcsálóirtást rendszeresen elvégeztetni,
  4. a zárt szennyvíztárolót, illetve űrgödrös árnyékszéket kiüríttetni és tartalmát elszállíttatni,
  5. az épületre vonatkozó házirendet betartani,
  6. az együttélés szabályait betartani,
  7. az előírt óvadékot megfizetni,
  8. a közüzemi szolgáltatókkal a közszolgáltatási szerződéseket megkötni,
  9. a közüzemi szolgáltatókkal kötött szerződéseket maradéktalanul betartani és fenntartani,
  10. a bérlakás bérbeadói ellenőrzését tűrni, a bérlakásba való bejutást biztosítani,
  11. életvitelszerűen a bérlakásban tartózkodni,
  12. a két hónapot meghaladó távollét tényét és a távollét időtartamát a bérbeadó felé bejelenteni,
  13.  megakadályozni, hogy a lakásban a jogszabályi rendelkezések alapján befogadott és bejelentkezett személyeken túlmenően több személy folyamatosan, rendszeresen tartózkodjon, és
  14. a bérlakásban okozott kárt megtéríteni.


  1. Tilos a bérlőnek:
    1. az épületen és a bérlakáson belüli berendezéseket rongálni,
    2. a jogtalan energiavételezés.


  1. Az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettségek vagy egyéb lényeges kötelezettség elmulasztása, illetve a (3) bekezdésben felsorolt tilalmak megszegése olyan súlyos szerződésszegő magatartásnak minősül, mely a szerződés felmondását vonja maga után.


  1. Bérlő köteles a bérleti szerződés megkötése előtt a közszolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket megkötni, és a bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlakás fenntartási költségeit (áram, víz, fűtés, gáz, szemétdíj, közös költség üzemeltetési része) megfizetni.


  1. A bérlő a bérlakás birtokába az (5) bekezdésben és a 29. § (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését követően léphet.


  1. A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, felújítja, korszerűsíti, ebben az esetben a munkálatok elvégzése előtt meg kell kérni a bérbeadó írásos hozzájárulását. Amennyiben a költségek viselését a megállapodás alapján a bérbeadó vállalja, erre vonatkozóan bérbeszámítási megállapodást kell kötni. Az engedély nélkül elvégzett munkálatokért, valamint az ingatlanban hagyott berendezési tárgyakért utólag a bérlő ellenértéket nem igényelhet. Amennyiben a bérlő a bérbeszámítás lejárta előtt a bérleti jogviszonyt felmondja, úgy a bérbeszámítás útján nem kompenzált felújítási költségeinek a megtérítését nem kérheti.


29. §


(1)       A bérlő a bérleti szerződés megkötése előtt lakásbiztosítási szerződést köteles kötni.


(2)       A bérlő a bérleti jogviszony teljes időtartamára köteles a lakásbiztosítási szerződést fenntartani, és annak meglétét a bérbeadónál évente igazolni.


(3)       Amennyiben a lakásbiztosítási szerződés a bérlő felróható magatartása miatt szűnik meg, a lakásbérleti szerződést a bérbeadó elhelyezési kötelezettség nélkül felmondja.


30. §


A bérlőre vonatkozó rendelkezéseket a lakáshasználóra is alkalmazni kell.


14. A bérbeadó kötelezettségei


31. §


(1)       A bérbeadó a bérlakás berendezési tárgyairól köteles leltárt készíteni.


(2)       A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését negyedévente – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizheti. A negyedévente történő ellenőrzésre való utalást és a bérlő tűrési kötelezettségét a lakásbérleti szerződésnek is tartalmaznia kell.


IX. Fejezet

A bérlő jogai


15. A bérleti díj mérséklése


32. §


(1)       A bérlő a bérleti díj mérséklését kérheti, amennyiben a lakás műszaki állapota azt indokolja.


(2)       A bérleti díj-mérséklés mértéke legfeljebb az alaplakbér:

a)         talajvíz miatti falnedvesedés esetén 10 % -a,

b)         falpenészesedés esetén                      10 % -a,

c)         egyéb ok esetén                 maximum 20 % -a.


(3)       A bérleti díj-mérséklés az alaplakbér 30 % -át nem haladhatja meg.          


16. A befogadás


33. §


  1. A bérlő köteles az Ltv. 21. § (1)-(2) bekezdésében felsorolt személyek befogadása esetén, ezt a tényt 8 napon belül a bérbeadónak bejelenteni.


  1. Amennyiben a bérlő az Ltv. 21. § (1)-(2) bekezdésében felsoroltakon kívül fogad be a bérlakásba más személyt és nem kérte előzetesen a bérbeadó írásbeli hozzájárulását, ezt a befogadástól számított 8 napon belül írásban pótolhatja.


  1. A bérbeadó a hozzájárulást azzal a feltétellel adhatja meg, ha
    1. a befogadott megfelel szociális bérlakásba történő befogadás esetén a 4. §-ban foglalt feltételeknek, minden más esetben igazolja, hogy jövedelme megfelel az 1. mellékletben meghatározott feltételeknek, és
    2.  a befogadás folytán a bérlakásban az egy főre jutó alapterület a 8 m2/főt meghaladja és a befogadott tudomásul veszi, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnése esetén a bérlakást el kell hagynia a bérlővel együtt,
    3. kiskorú befogadása esetén a kiskorú szülője közjegyző előtt nyilatkozik arról, hogy a befogadásról tudomása van és ahhoz hozzájárult.


  1. A hozzájárulást a bérbeadó megtagadja, amennyiben a bérlőnek a bérleti jogviszonnyal összefüggő vagy egyéb közüzemi díj tartozása van.


  1. Amennyiben a bérlő, a bérlőtárs vagy a társbérlő az önkormányzati lakásba jogszabályi felhatalmazás vagy bérbeadói hozzájárulás nélkül bárkit befogad, a lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó elhelyezési kötelezettség nélkül felmondja.


  1. A bérbeadó a felmondási jogának gyakorlása előtt köteles a bérlőt 8 napos határidő kitűzésével felhívni, hogy a jogszabályellenes helyzetet szüntesse meg. Amennyiben a bérlő a felszólításnak a kitűzött határidő alatt nem tesz eleget, a bérbeadó az (5) bekezdésben meghatározott jogát gyakorolja.


17. Az albérletbe adás


34. §


A bérbeadó nem járul hozzá az önkormányzati bérlakás albérletbe adásához.


18. A használatba adás


35. §


(1)       Az önkormányzati bérlakás bérlője a bérbeadó hozzájárulásával a lakás egészét más részére használatba adhatja, amennyiben:

a)         más városban vállal munkát és ott nincs másik beköltözhető lakása,

b)         külföldön tartózkodik, és külföldön tartózkodása a 3 hónapot meghaladja,

c)         gyógykezelésben részesül,

d)        katonai szolgálatot teljesít vagy

e)         lakóhelyén kívül végzi tanulmányait.

(2)       A bérbeadó a hozzájárulást legfeljebb egy évre adhatja meg, amennyiben

a)         a beköltözők létszámát figyelembe véve a bérlakás alapterülete a 8 m2/főt meghaladja és

b)         a bérlakás bérleti díját a bérlő vagy a használó a használatba adás időtartamára előre megfizeti.


(3)Amennyiben a bérlő bérlakását a jogszabályi előírások megszegésével adja használatba, a bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyt elhelyezési kötelezettség nélkül felmondja.


19. A tartási szerződés


36. §


(1)       A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha:


a)         az eltartó a 18. életévét még nem töltötte be,

b)         az eltartó a 18. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből rá háruló anyagi terhek viselését vállalja,

c)         az eltartó vagy házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa Ózd város közigazgatási területén másik önálló beköltözhető lakással rendelkezik,

d)        az eltartó az egészségügyi körülményei alapján a tartás teljesítésére nem képes,

e)         a bérlő életkora, illetőleg egészségügyi körülményei alapján tartásra nem szorul,

f)         a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, érvényes tartási szerződés alapján, vagy a bérlővel a lakásban jogszerűen együtt lakó más személy gondoskodik, vagy

g)         az együtt lakók létszámát is figyelembe véve a bérlakás alapterülete a 8 m2/főt nem éri el.


(2)       A bérbeadó a hozzájárulását megelőzően az (1) bekezdésben meghatározott körülményeket köteles tisztázni.


X. fejezet

A lakásbérlet megszűnése


20. A lakásleadás szabályai


37. §

  1. A bérleti szerződés megszűnése után a bérlakásban jogcím nélkül maradó személyt másik önkormányzati lakásban történő elhelyezés joga nem illeti meg, a lakás megüresítése ügyében a bírósági eljárást meg kell indítani.


  1. Bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő 30 napon belül, a bérlő halála esetén az örökös 60 napon belül köteles a bérlakásban maradt ingóságokat elszállítani, a bérlakást megüresítve a bérbeadó részére visszaadni. Amennyiben ezen kötelezettségének a bérlő nem tesz eleget, úgy a bérlakás megüresítése iránt a bírósági eljárást meg kell indítani, örökös esetén a bérlakás hatósági felnyitásáról kell gondoskodni.


  1. A bérlakás jogcím nélkülivé vált használója a jogcím nélküli használat első 2 hónapjában az alaplakbérnek megfelelő összeget, a 3. hónaptól kezdődően 8 hónapon át az alaplakbér kétszeresének megfelelő összeget, az ezt követő időben az alaplakbér két és félszeresének megfelelő összeget köteles megfizetni használati díj címén a bérbeadó részére.


38. §


(1)       Házasság felbontása során - ha valamelyik felet elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi a bíróság a bérlakás elhagyására -, a fél egy szobás komfort nélküli bérlakásra tarthat igényt - meghatározott időre – legfeljebb 5 évre.


(2)       Amennyiben a bérlakás elhagyására kötelezett fél félkomfortos vagy annál magasabb komfortfokozatú bérlakásra kíván bérleti szerződést kötni, erre akkor jogosult, ha jövedelme megfelel az 1. mellékletben foglalt feltételeknek és vállalja a 14. §-ban foglaltakat.


21. A lakás-használatbavételi díj elszámolása


39. §


 (1)      A bérleti jogviszony felmondással történő megszüntetése esetén a bérlő igényt tarthat az általa befizetett lakás-használatbavételi díjra, amennyiben a bérleti jogviszonyával összefüggő bérleti díj vagy közüzemi díj tartozása nincs.


(2)       A bérbeadó a bérlakás karbantartására az alábbi lakás-használatbavételi díjat számolhatja el:

a)         összkomfortos lakásnál                           1.000,- Ft/m2

b)         komfortos lakásnál                                     800,- Ft/m2

c)         félkomfortos lakásnál                                 400,- Ft/m2

d)        komfort nélküli lakásnál                             300,- Ft/m2


40. §


A felek a bérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó - a bérlővel kötött megállapodás alapján - a bérlőnek kisebb alapterületű vagy alacsonyabb komfortfokozatú bérlakást ad bérbe, amennyiben a bérlő vállalja a lakás-használatbavételi díj és az óvadék közötti különbözet megfizetését.


22. Az életveszélyesnek nyilvánított lakások


41. §


(1)       Amennyiben az építésügyi hatóság által életveszélyessé nyilvánított bérlakás bérlői saját elhelyezésükről gondoskodni nem tudnak, elhelyezésükről az Önkormányzatnak kell gondoskodni. Önkormányzati bérlakás életveszélyessé nyilvánítása esetén az a bérlő, aki szociális bérlakásra jogosult, komfort nélküli bérlakásra tarthat igényt, legfeljebb egy éves időtartamra.


(2)       Amennyiben a bérlakás elhagyására kötelezett félkomfortos vagy annál magasabb komfortfokozatú bérlakásra tart igényt, vagy szociális alapon nem jogosult bérlakásra, erre csak akkor jogosult, ha jövedelme megfelel az 1. mellékletben foglalt feltételeknek és vállalja a 14. §-ban foglaltakat.


(3)       Az a bérlő, aki az (1) bekezdésben meghatározott idő letelte után saját maga elhelyezéséről gondoskodni nem tud és szociális alapon bérlakásra jogosult a bérlakást további három évig bérelheti.


(4)       Amennyiben a bérlő egy év eltelte után jövedelmi viszonyait tekintve szociális bérlakásra már nem jogosult, de elhelyezéséről saját maga gondoskodni nem tud, bérlakáshoz piaci alapon juthat hozzá. Amennyiben e feltételeket nem vállalja, vagy nem teljesíti, ellene, mint jogcím nélküli lakáshasználó ellen a bérbeadó a bírósági eljárást megindítja.


XI. fejezet

A lakásbérleti jog folytatása


42. §


Az Ltv. 21. § (1)-(2) bekezdései szerinti jogosultak - eltérő megállapodásuk hiányában –  a lakásbérleti jogot az Ltv. 32. § (3) bekezdése szerinti sorrendben folytathatják, amennyiben a jogosult jövedelme az 1. mellékletben foglalt feltételeknek megfelel.


43. §


(1)       Az eltartó a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogot az Ltv. 32. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerint akkor folytathatja, ha a jövedelme megfelel az 1. mellékletben foglalt feltételeknek és az elhalt bérlőnek a lakásbérlettel összefüggő bérleti díj- és közüzemi díj tartozása nincs.


(2)       A lakásbérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság elismerését a bérlő halálától számított 30 napon belül kell kérni a bérbeadótól.

(3)       Bérlőtársi jogviszony esetében az elhalt bérlőtárs egyenes ágbeli rokona a bérlőtársi jogviszony folytatására való jogosultság megállapítását a bérbeadótól kérheti.


NEGYEDIK RÉSZ

A helyiségbérlet szabályai


44. §

A nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban helyiség) bérletének létrejöttére és a felek jogaira és kötelezettségeire e rendelet lakásbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni a 45-55. §-ban foglalt eltérésekkel.


45. §


(1)       A helyiséget eredeti rendeltetésének megfelelő célra lehet bérbe adni.


(2)       Eredeti céljától eltérő használatot csak akkor lehet engedélyezni, ha ahhoz fontos helyi ellátási érdek fűződik, vagy a helyiséget a rendeltetésének megfelelő célra, a megüresedéstől számított 2 hónapon belül, pályázati hirdetmény útján sem lehet hasznosítani.


(3)       Az eredeti tevékenységi kör megváltoztatása esetén a bérlő köteles az ahhoz szükséges működési engedélyt megszerezni.


46. §


A helyiség bérleti jogának engedély nélküli átruházása vagy albérletbe adása a helyiségbérleti szerződés cserehelyiség biztosítása nélküli felmondásával jár.


23. A helyiségbérletre vonatkozó pályázati rendszer


47. §


(1)       A helyiséget bérbe adni – e rendeletben rögzített kivétellel – csak pályázati eljárás lefolytatása alapján, határozatlan időre lehet. A pályázati hirdetményt a bérbeadó köteles saját honlapján, illetve az Ózdi Városi Televízió képújságában megjelentetni és a bérbeadó hirdetőtábláján 5 munkanapra közzé tenni.


(2)       A Képviselő-testület közérdekű célból jogosult helyiségre pályáztatás nélkül bérlőt jelölni, és a bérleti díjat, valamint a bérleti jogviszonyra vonatkozó szabályokat a rendeletben foglaltaktól kedvezőbben megállapítani. A kedvezményes bérbeadás anyagi vonzatát az Önkormányzat viseli.


(3)       A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

  1. a helyiség címét, alapterületét, a helyiségekben gyakorolható tevékenységek körét,
  2. a pályázati biztosíték mértékét,
  3. a bérleti jogviszony időtartamát,
  4. az induló havi bérleti díj összegét,
  5. a pályázati adatlap benyújtásának és a pályázati biztosíték befizetésének kötelezettségéről szóló értesítést,
  6. a pályázatok bontásának helyét és időpontját,
  7. az óvadék összegét,
  8. a pályázat postára adásának határidejét,
  9. egyéb feltételeket.


  1. Jogi személy pályázó esetén a pályázónak a pályázati kérelemhez csatolni kell a társasági szerződés, aláírási címpéldány és a bírósági nyilvántartásba vételről szóló okirat másolatát, valamint igazolást arról, hogy köztartozása nincs.


  1. Egyéni vállalkozó pályázó esetén a pályázathoz csatolni kell az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vett adatairól szóló Igazolást és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által – a pályázó által tett előző évi adóbevallás alapján – kiállított jövedelemigazolást.


  1. Természetes személy pályázónak a pályázati kérelméhez csatolnia kell az utolsó három havi jövedelemigazolását. A három havi jövedelemből számított átlagjövedelemnek legalább a mindenkor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át kell érnie.


  1. A pályázat nyertese az, aki a pályázati kiírás alapján a bérbeadó számára a legkedvezőbb ajánlatot teszi. Azonos ajánlatok beérkezése esetén a pályázat nyertese az, aki a pályázati tárgyaláson megtartott licit során magasabb bérleti díjra tesz ajánlatot.


  1. A pályázat nyertesének visszalépése esetén a bérleti szerződés megkötését a soron következő legkedvezőbb ajánlatot tett pályázónak kell felajánlani. Amennyiben a pályázó ezzel a jogával nem kíván élni, újabb pályázatot kell kiírni.


  1. A határozott időre megkötött szerződés a lejártát követően határozatlan időtartamú szerződéssé alakítható, amennyiben a bérlőnek a helyiségbérleti jogviszonyával összefüggő tartozása vagy egyéb közüzemi díj tartozása nincs.


  1. Helyiségre vonatkozóan nem létesíthet bérleti vagy albérleti jogviszonyt az olyan természetes vagy jogi személy, egyéni vállalkozó, akinek korábbi vagy jelenlegi bérleti jogviszonyából tartozása áll fenn a bérbeadó felé.


  1. Abban az esetben sem köthető meg a bérleti szerződés, ha a természetes vagy jogi személynek, egyéni vállalkozónak olyan gazdasági társaságban van érdekeltsége, amelynek korábbi vagy jelenlegi bérleti jogviszonyából tartozása áll fenn a bérbeadó felé.




48. §


(1)       A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vagy képviselője vehet részt, aki pályázati ajánlatát a bérbeadóhoz az előírt tartalommal és határidőben benyújtotta, a pályázati biztosítékot határidőre befizette. A pályázati biztosíték mértéke az induló havi bérleti díj háromszorosa. A pályázati biztosíték összegét a nyertes pályázó esetében az óvadékba be kell számítani.


(2)       Amennyiben az előírt határidőben csak egy pályázati ajánlatot nyújtanak be, a bérbeadó a pályázati alapfeltételekkel e pályázóval köthet bérleti szerződést.


49. §


(1)       A helyiség bérleti jogának megszerzésére irányuló pályázat során nem nyertes pályázóknak a biztosíték összegét haladéktalanul vissza kell fizetni.


(2)       Amennyiben a pályázat nyertese neki felróható okból a bérleti szerződést 3 napon belül nem köti meg a bérbeadóval, a biztosíték visszakövetelésére vonatkozó jogát elveszti.


24. A helyiség cseréje


50. §


(1)       A helyiség bérlője a helyiségbérleti jogát csak másik helyiség bérleti jogáért cserélheti el a bérbeadó hozzájárulásával.


(2)       A cserét a bérbeadó csak abban az esetben engedélyezheti, ha a felek vállalják a cserehelyiség használatával összefüggő kötelezettségek teljesítését.


25. A helyiségbérleti jog átruházása, albérletbe adás


51. §


  1. A helyiségbérleti jog átruházása esetén a felek az átruházás feltételeiben e rendeletben meghatározottak figyelembevételével állapodhatnak meg úgy, hogy az egymás közötti szerződés alapján a bérbeadó felé igényt nem érvényesíthetnek. Az erre vonatkozó szerződés érvényességéhez írásba foglalás és a bérbeadó előzetes jóváhagyása szükséges.


  1. A helyiség bérleti jogának átruházása esetén az új bérlő engedélyezési díjat köteles fizetni a bérbeadó javára, melynek mértéke azonos az előző évi bérleti díjjal.


  1. A bérlő a helyiség bérleti jogát csak a bérleti jogviszony időtartamáig ruházhatja át, illetve adhatja albérletbe.


  1. Az (1) és (3) bekezdésekben foglaltakat a helyiség albérletbe adására is alkalmazni kell.


26. Óvadék


52. §


(1)       A bérlő köteles a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot fizetni a bérbeadó részére, vagy a bérleti szerződésben foglalt fizetési kötelezettségek teljesítését ugyanilyen mértékű bankgaranciával biztosítani.


(2)       A bérbeadó az óvadékot, valamint a korábban befizetett igénybevételi díjat kizárólag a bérleti jogviszony megszűnésekor használhatja fel, a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételére vagy a bérleti díj és a közüzemi díj tartozás kiegyenlítésére.


(3)       A bérlő az óvadék összegét köteles a bérbeadó pénztárába befizetni vagy bankszámlájára átutalni. Az óvadék összegét a bérbeadó köteles a bankszámláján elkülönítetten kezelni.


(4)       Az óvadék összege abban az esetben kerülhet visszafizetésre a bérlő részére a bérleti szerződés megszűnését követően, amennyiben:

a)         a bérlőnek bérbeadó felé tartozása nincs és a helyiséget tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadta,

b)         a bérlő a helyiséget a Képviselő-testület döntése alapján megvásárolta és a bérlettel összefüggő tartozása nincs, vagy

c)         a bérlő a helyiség bérleti jogát átruházta és az új bérlő az óvadékot megfizette.


(5)       Amennyiben az óvadék összege nem fedezi a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának visszaállítási költségeit, a többletköltséget a bérlő viseli.


(6)       Az óvadék elszámolása iránt a bérbeadó a helyiség visszaadását, az adásvételi szerződés megkötését, illetve bérleti jog átruházás esetén az új bérlő általi óvadék megfizetését követő 45 napon belül köteles intézkedni.


27. A helyiség átalakítása


53. §


(1)       A helyiség átalakításához a bérlő köteles beszerezni a bérbeadó írásbeli engedélyét, az építésügyi jogszabályokban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélyét is.


(2)       Abban az esetben, ha a bérlő a helyiséget engedély nélkül átalakítja, bérleti joga cserehelyiség biztosítása nélkül felmondható.


28. A helyiség megosztása


54. §


Amennyiben a műszaki adottságok lehetővé teszik, a helyiség több önálló helyiségként is hasznosítható. Ilyen esetben a megosztott helyiségek együttes bérleti díja nem lehet kevesebb, mint a megosztás előtti helyiségé volt.


29. A helyiségbérleti jogviszony megszűnése


55. §


A helyiség bérleti joga az Ltv. 39. §-ában rögzítetteken kívül megszűnik:


a)         természetes személy, vagy egyéni vállalkozó bérlő esetén a bérlő halálával,

b)         a helyiség használatára feljogosító hatósági engedély visszavonásával,

c)         a helyiség engedélyezett cseréjével,

d)        a helyiség megsemmisülésével,

e)         a szerződésben meghatározott idő elteltével,

f)         életvédelmi célú helyiség rendeltetésének megfelelő célú igénybevétele esetén.


ÖTÖDIK RÉSZ

Záró rendelkezések


56. §


Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően létrejött jogviszonyokra kell alkalmazni.


57. §

Hatályát veszti Ózd Város Önkormányzatának az önkormányzatok tulajdonában lévő lakások és helyiségek, az ezekhez tartozó terültek bérletéről, valamint ezek bérleti díjáról szóló 19/2004. (IV.15.) önkormányzati rendelete.



    Dr. Almási Csaba                                                                                   Janiczak Dávid

              jegyző                                                                                                 polgármester





[1]

Megállapította a 15/2015. (IX.25.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2015. szeptember 26-tól.

[2]

Megállapította a 15/2015. (IX.25.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2015. szeptember 26-tól.


[3]

Hatályon kívül helyezte a 15/2015. (IX.25.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan: 2015. szeptember 26-tól.

[4]

Megállapította a 15/2015. (IX.25.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2015. szeptember 26-tól.


[5]

Hatályon kívül helyezte a 15/2015. (IX.25.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan: 2015. szeptember 26-tól.



Csatolmányok

Megnevezés méret
1 melléklet
57.5 KB
2 melléklet
29.5 KB
függelékek
72.77 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!