nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Buj Község képviselő-testületének 7/2014 (VIII.1.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2014-08-01 -tól
Buj Község képviselő-testületének 7/2014 (VIII.1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól

Buj Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) 143. § (4) bekezdés i.) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, 32. cikk (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


1. A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed:

a) Buj Község Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat) annak szerveire, továbbá az Önkormányzat által alapított és irányítása alatt működő költségvetési szervekre, az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira.

b) Az Önkormányzat tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő minden vagyonra, így ingó és ingatlan vagyonra, vagyoni értékű jogokra, a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra, valamint az Önkormányzatot külön jogszabály, vagy szerződés alapján megillető vagyonra és követelésekre.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, állami fenntartású és működtetésű köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon esetében, amely a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KLIK) ingyenes vagyonkezelésébe került, a rendelet szabályait olyan mértékben kell alkalmazni, amennyiben a KLIK-kel kötött szerződés megengedi.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki:

a) az Önkormányzat közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó közbeszerzéseire,

b) az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek tulajdonjogot nem érintő hasznosítására.


2. Az Önkormányzat vagyona

2. §

(1) Az Önkormányzat vagyonának csoportosítása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (továbbiakban: Nvt.) szabályozottak szerint történik.

(2) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon az, amit az Nvt. akként határoz meg.

(3) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon az, amit az Nvt. akként határoz meg.

(4) Az Önkormányzat rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemet nem határoz meg.

(5) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az, amit az Nvt. akként határoz meg.

(6) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon tulajdonjogának átruházása, megterhelése, hasznosítása, társulásba vitele az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

(7) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy üzleti vagyonná történő átminősítéséről Buj Község Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt.





3.§

(1) Az Önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyon, amely nem tartozik a 2. §-ban meghatározottak alá

(2) Az üzleti vagyonként besorolt önkormányzati vagyontárgy, vagyonrész tulajdonjogának átruházása, megterhelése, hasznosítása, társulásba vitele az e rendeletben meghatározottak szerint történik.


3. Tulajdonjog átruházása

4. §

(1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.

(2) Az üzleti vagyont és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont 15 millió Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az alábbiak szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet értékesíteni úgy, hogy a

a) a képviselő-testület a 20 millió Ft értékhatár feletti vagyon értékesítéséről a megyei lapban,

b) a képviselő-testület 20 millió Ft értékhatárig a helyben szokásos módon hirdeti meg a vételi ajánlattétel jogát.

(3) A (2) bekezdés szerinti érték megállapításakor a forgalmi értéket kell figyelembe venni, melyet a képviselő-testület hivatalos értékbecslés alapján állapít meg.

(4) A versenyeztetési eljárást az 1. mellékletben meghatározott versenyeztetési szabályzat szerint kell lebonyolítani.

5. §

(1) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés előkészítése a Buji Polgármesteri Hivatal feladata.

(2) A szerződés megkötésére az önkormányzat képviseletében a polgármester jogosult.


4. Az önkormányzati vagyon hasznosítása

6. §

(1) A tulajdonost megillető jogok közül a rendelkezési jog gyakorlására - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - közvetlenül a képviselő-testület jogosult.

(2) A képviselő-testület jelen felhatalmazása alapján a polgármester jogosult

a) 100.000 ezer Ft - a számviteli szabályok szerint számított - egyedi értéket meg nem haladó elavult ingóságok értékesítésére,

b) értékhatár nélkül olyan szerződések megkötésére, melyek alapján az önkormányzat ellenérték nélkül szerzi meg településrendezési tervben közút vagy egyéb közcélú felhasználásra rendelt ingatlan tulajdonjogát,

c) a képviselő-testület tulajdonosi döntései alapján szerződések megkötésére

d) a nem intézményi használatban lévő vagyontárgyakra vonatkozó bérleti szerződések megkötésére,

e) a védett természeti területnek minősülő, korlátozottan forgalomképes, valamint a forgalomképes mezőgazdasági célú földterület bérbe, haszonbérbe adása, a szerződés megszüntetése, felmondása,

f) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások öt évet meg nem haladó, határozott idejű bérbeadása, a bérleti szerződés megszüntetése, felmondása,

g) a biztosítási szerződések megkötésére,

h) olyan szerződési ajánlatok saját hatáskörű elutasítására, melyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,

i) a szerződésekben foglaltak teljesítésének ellenőrzésére és indokolt esetben a szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtételére,

j) a közszolgáltatók által kezdeményezett munkálatok elvégzéséhez kért tulajdonosi hozzájárulás megadására,

k) a kisösszegű követelések törlésére,

l) önkormányzati tulajdonú ingatlanon történő nem önkormányzati beruházáshoz tulajdonosi hozzájárulás megadására,

m) az egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok közül hozzájárulás adása az önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, jelzálogjog törléséhez, ha az ehhez előírt feltételek fennállnak,

n) elővásárlási jogról való lemondásra ingatlan árverés esetén,

o) a fák védelméről szóló jogszabály szerint az önkormányzatot, mint tulajdonost megillető jogok gyakorlása,

p) az átmenetileg szabad készpénz vagyon bankbetétként történő elhelyezése, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlása.

7. §

A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

8. §

Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése - az átengedés időtartamától függetlenül - értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.


5. Vagyonkezelői jog

9. §

(1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvt.-ben felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy törvényben történő kijelöléssel.

(3) Vagyonkezelési szerződés a vagyon értékére való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(4) A Képviselő-testület a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

10. §

Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet átengedni.

11. §

(1) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonra szerződéssel létesített vagyonkezelői jogot ingyenesen szerezheti meg az Nvt. 3. § (1) bekezdés 19. pont b)-c) alpontjában meghatározott körbe tartozó szervezetek közül az önkormányzati közfeladatot átvállaló:

a) önkormányzati társulás,

b) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény,

c) az állam, a helyi önkormányzat, az a) és b) pontjában meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.

12. §

Vagyonkezelői jog létrejöttéhez - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § a) pontja értelmében - az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.

13. §

(1) A vagyonkezelési szerződésnek a törvény által előírtakon kívül - figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket;

b) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését;

c) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket;

d) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését;

e) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit;

f) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve kijelölés esetén az ingyenesség tényét;

g) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját;

h) az Önkormányzat költségvetését megillető - a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket;

i) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat;

j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat;

k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát;

l) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor szükséges elszámolást is.

(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult;

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor;

c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást;

d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy vagyonkezelési szerződés előírja.

14. §

(1) A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az Önkormányzatot,

d) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

e) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése vagyonkezelők éves beszámoltatásával történik, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését.



6. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

15. §

Az önkormányzat követeléseiről - mint az önkormányzati vagyon részéről - való lemondás jogát

a) a képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés meghaladja a 100.000 Ft összeghatárt,

b) a polgármester gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt.

16. §

(1) A 12. § a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha

a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,

d) a bíróság bevonásával történő behajtás során - figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat - a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,

e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során - figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat - csődegyezségi megállapodást kötöttek,

f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.

(2) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.

17. §

Ha az önkormányzat költségvetési rendelete eltérően nem rendelkezik, a követelésről való lemondás joga az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a 16. és 17. §-ban foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, az önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni.


7. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

18. §

(1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül felajánlott 2 millió Ft piaci értéket elérő vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.

(3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek az Önkormányzat részéről teljesíthetők legyenek és

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

8. Vagyonnyilvántartás, vagyonleltár

19. §

(1) Az önkormányzat vagyonát az egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvényben és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartás és adatszolgáltatás rendjéről szóló Kormány rendeletben szabályozottak szerint kell nyilvántartani és leltározni.

(2) A Kormány rendelet szerinti nyilvántartás tartalmazza 2. és 3. § szerinti vagyoncsoportokat.


9. Záró rendelkezések

20. §

E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


21. §

E rendelet hatályba lépése napján hatályát veszti

a) az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 1/1994. (II. 25.) Kt. sz. rendelet

b) az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 1/1994. (II. 25.) Kt. sz. rendeletet módosító 5/2012. (II. 27.) önkormányzati rendelet,

c) az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 1/1994. (II. 25.) Kt. sz. rendeletet módosító 9/2012. (IV. 1.) önkormányzati rendelet.


Barta Miklós Ferenc                                                                       Dr.Németh Károly

polgármester                                                                                   jegyző


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!