nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Dunavecse Város Képviselő-testületének 3/2018 (III.1.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-06-01 -tól
Dunavecse Város Képviselő-testületének 3/2018 (III.1.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről

Dunavecse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Nemzeti- és Média Hírközlési Hatóság, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága. véleményének kikérésével valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szól 15/2017. (XI.2.) számú önkormányzati rendeletben meghatározott érdekeltek bevonásával a következőket  rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása


1.§ E rendelet célja Dunavecse épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti és természeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.


2. § E rendelet hatálya Dunavecse közigazgatási területére terjed ki.


3. § E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.


2. Értelmező rendelkezések


4.§ (1) E rendelet alkalmazásában:

1. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a

településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm.rendelet 2. § 1b. alpontjában meghatározott fogalom

2. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét és az ott folytatott tevékenységet feltüntető tábla.

3. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

4. Cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felöli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.

5. Előnevelt díszfa: minimum 5 centiméter törzsátmérőjű kétszer iskolázott, sorfa minőségű (220 cm feletti törzsmagasságú) faiskolai anyag.

6. Építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017 (IV. 28.) Korm. rendelet 1 § 19. pontja szerinti berendezés;

7. Értékvédelmi dokumentáció: e rendelet szerinti alkalmazásában az értékvizsgálat alapján készített dokumentáció, amely tartalmazza az építészeti értékről készített, történeti kutatással alátámasztott szöveges leírást és fotókat.

8. Helyi egyedi védettségű építmények: e rendelet szerinti alkalmazásában azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos városkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket az Önkormányzat rendeletében védelem alá helyezett.

9. Helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezete: e rendelet szerinti alkalmazásában az az ingatlan, amelyen a helyi egyedi védettségű építmény található.

10 Helyi védettségű építészeti érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

11. Helyi védettségű építészeti örökség: e rendelet szerinti alkalmazásában az Önkormányzat által védelem alá helyezett kiemelkedő építészeti értékű építményei, épületegyüttesei.

12. Kereskedelmi útirányjelző tábla: természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok gazdasági, kereskedelmi tevékenységet végző telephelyének helyére vonatkozó útirányt jelző, információt adó tábla. A táblán az arculatnak megfelelő felirat és logó is szerepelhet.

13. Látványterv: a jelenlegi és a tervezett tájképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép kiterjedését szemléltető módon.

14. Reklám elhelyezése: reklám közzététele, illetve reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés vagy más célú berendezés a 104/2017.(IV.28.) Korm. rendelet szerinti értelemben;

15. Totemoszlop: függőleges, oszlopszerű, speciális szerepű reklámhordozó eszköz;

16. Törzsátmérő: a fa talajfelszíntől számított 1,3 méteres magasságban (mellmagasságban) mért átmérője, centiméterben számolva;

17. Új hozzátétel: az építészeti örökségvédelem alatt álló építmény kiegészítése, bővítése, olyan épületrésszel, épület tartozékkal, amely korábban nem tartozott a védett építményhez.

18. Utastájékoztató plakát: olyan hirdetmény, amely kizárólag a közösségi közlekedés információit (menetrendet, árakat, forgalmi zavart, stb.) tartalmazza.

19. Utcaképi védelem: e rendelet szerinti alkalmazásában a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti. A védett utcaszakaszon lévő, a védett értékeket hordozó épület lebontása csak az önkormányzati képviselő-testület hozzájárulásával engedélyezhető.

20. Védett terület: e rendelet szerinti alkalmazásában a helyi területi védelem alatt álló terület

21. Védett érték: e rendelet szerinti alkalmazásában helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem

22. Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

23. Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

24. Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.

25. Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint – amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.

26. Védett műtárgy: az önkormányzat által védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.

27. Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.

28. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

29. Vendéglátó terasz: olyan függőleges határoló elemek nélkül kialakított burkolt felületű terasz, amely nem teljesíthető.


II. Fejezet

Településképi követelmények


  1. A településkép szempontjából meghatározó területek és kiemelt útvonalak


5.§ (1) Az Önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki Dunavecse teljes közigazgatási területét.

(2) Az Önkormányzat a településkép szempontjából kiemelt útvonalként jelöli ki a következő közterületi szakaszokat:

  1. 513-as út teljes települési szakasza,
  2. József Attila u. a Főúttól a kikötőig,
  3. Zrínyi u. a Sport utcától a József Attila utcáig,
  4. Alkotmány utca a Honvéd utcától az 51-es Főútig,
  5. Rákóczi utca a Petőfi utcától az 51.es főútig,
  6. Bajcsy-Zsilinszky utca a Fő úttól a Rákóczi utcáig,
  7. Petőfi utca a Fő úttól a Vágóhíd utcáig


2. Településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó

általános építészeti követelmények


6.§ Épületekre vonatkozó előírások

(1) Az épületek színezése során lehetőleg pasztellszínek alkalmazandók. Harsány, rikító színek nem alkalmazhatók, homlokzat részleges festése nem megengedett.

(2) A kialakult beépítésű területeken új épületek a szűkebb környezet karakteréhez nem illeszkedő építészeti kompozícióval, tömegképzéssel, homlokzati architektúrával nem helyezhetők el. Anyaghasználat, homlokzati színválasztás a meglévő építészeti értékektől eltérő nem lehet.

(3) A gazdasági és mezőgazdasági területek kivételével magastetők tetőhéjalásnál műanyag hullámlemez, hullámpala, bitumen és bitumenes lemezfedés, hullámlemez, kőzetszórás nélküli fém cserepeslemez, továbbá rikító, kirívó színek (pl. kék, zöld) nem alkalmazhatók.  A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle fedés helyezhető el.


(4) Épületek részleges homlokzat-felújítása nem megengedett. Égéstermék közterületről látható homlokzaton történő kivezetése nem engedhető meg.

(5) Tilos a portálok 25%-ot meghaladó felületének befóliázása, erős, rikító színek, minták alkalmazása.

(6) Légkondicionáló berendezés elhelyezése, különös tekintettel a közterületről látható homlokzatokra, csak az épület teljes homlokzatának megtervezésével, azonos méretű

kialakítással létesíthető.


3. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó követelmények a területfelhasználás szerint


7.§ Falusias és kertvárosias területek

(1) A kertvárosias lakóterületeken:

a) utcai kerítést az egységes utcaképi megjelenés érdekében az utcára jellemző anyagú és arányú, lehetőleg nem tömör kialakítással, legfeljebb 1,90 m magassággal szabad megépíteni,

b) az előkertbe épített hulladéktartály tároló legfeljebb 1,90 m épületmagassággal a kerítéssel egybeépítve létesíthető

(2) Tárolásra szolgáló kerti építmény

a) építési helyen belül állhat, kialakítása fa szerkezetű lehet,

b) legfeljebb 20 m2 alapterületű lehet,

c) épületmagassága nem haladhatja meg a 3,0 m-t.

(3) Műszaki berendezések utcai homlokzaton történő elhelyezése nem megengedett.

(4) Lakóterületen nem tárolásra szolgáló kerti építmény, egyéb melléképítmény fém és műanyag szerkezetű nem lehet.

(5) Az épületek, építmények környezetének rendezése során tilos az 5. számú melléklet szerinti inváziós fajták telepítése.


8.§ Kisvárosias területek

(1) A kisvárosias lakóterületeken:

a) utcai kerítést az egységes utcaképi megjelenés érdekében az utcára jellemző anyagú és arányú, kizárólag nem tömör kialakítással, legfeljebb 1,90 m magassággal szabad megépíteni,

b) az előkertbe épített hulladéktartály tároló legfeljebb 1,90 m épületmagassággal a kerítéssel egybeépítve létesíthető

(2) Tárolásra szolgáló kerti építmény nem létesíthető

(3) Egy helyrajzi számon lévő, telepszerű beépítésnél belső kerítés nem létesíthető, területet lehatárolni csak kertészeti eszközökkel lehet.

(4) Az épületek, építmények környezetének rendezése során tilos inváziós fafajták telepítése.


9.§ Településközponti és intézmény területek

(1) A településközponti területeken tárolásra szolgáló kerti építmény nem létesíthető

(2) Az övezetekben a homlokzatok színezésénél rikító, kirívó színek (pl. piros, kék, zöld) nem

alkalmazhatók.

(3) Műszaki berendezések utcai homlokzaton történő elhelyezése nem megengedett.

(4) Az övezetek területén lévő nem közlekedési célú közterületek felszín felett nem építhetők be. Az ilyen területen belül csak játszókert, pihenőkert, sportkert, vagy köztér alakítható ki úgy, hogy a területen legalább 100 m2-enként egy darab nagy lombkoronájú lombos fát kell ültetni.

(5) Az épületek, építmények környezetének rendezése során tilos az 5. számú melléklet szerinti inváziós fajták telepítése.


10.§ Üdülő területek

(1) Az üdülő területeken:

a) utcai kerítést az egységes utcaképi megjelenés érdekében az utcára jellemző anyagú és arányú, kizárólag nem tömör kialakítással, legfeljebb 1,90 m magassággal szabad megépíteni,

b) az előkertbe épített hulladéktartály tároló nem létesíthető

(2) Tárolásra szolgáló kerti építmény nem létesíthető

(3) Műszaki berendezések utcai homlokzaton történő elhelyezése nem megengedett.

(4) Az épületek, építmények környezetének rendezése során tilos az 5. számú melléklet szerinti inváziós fajták telepítése.


11.§ Gazdasági területek

(1) A területen kerítés a szabályozott telekhatárvonalon létesíthető, lábazattal átlátható módon javasolt kialakítással.

(2) A területen szabadtéri parkoló létesíthető a kertészeti kiviteli tervekkel összehangoltan, a gyephézagos burkolatok, burkolt területek, növénytelepítés meghatározásával. A 4 parkolónál nagyobb parkolóhelyek létesítése esetén minimálisan 4 parkoló állásonként 1 db nagy lombkoronájú fa telepítése kötelező.

(3) Az építési övezet területén a kötelező zöldfelület legalább egyharmadát egybefüggően kell kialakítani és fenntartani.


12.§ Mezőgazdasági területek

Mezőgazdasági területen csak (drótfonat), lábazat nélküli kerítés létesíthető a legkisebb beépíthető telekméret esetén. A területen létesíthető lábazat nélküli kerítés legfeljebb 1,9 méter magas lehet.


4. Közterületekre vonatkozó követelmények


13.§ (1) A közterületen építmények, utcabútorok elhelyezése kizárólag közterület alakítási terv alapján történhet, melyben a következő előírások alkalmazandók:

a) dobogó, emelvény, fa-, műfű vagy egyéb burkolat építése, kihelyezése, a vendéglátóipari teraszon lévő bútor, berendezés, a napellenző és árnyékoló szerkezet stílusában, anyagában és színezésében illeszkedjen a környezethez, könnyen tisztítható és mozgatható, valamint biztonságos legyen;

b) az a) pontban felsorolt létesítmények elhelyezésének módját, időtartamát a közterület-használatra vonatkozó bérleti szerződésben kell meghatározni. ott rögzítési pontban és módon helyezhető el;

(2) A városkép helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti megoldások nem alkalmazhatók. A kiemelt útvonalak mentén az utcabútorok, köztéri berendezések csak egységes megjelenéssel, színezéssel helyezhetők ki.

(3) Az új és a meglévő utcák fasorai, illetve azok pótlása a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajokkal (pl. nyár) nem telepíthetők. Az új fasorokat 8 méteres tőtávolsággal, előnevelt útsorfa minőséggel kell telepíteni.

(4) Az újonnan kialakított közterületi parkolókat csak szilárd (aszfalt, kő, vagy beton) burkolattal lehet megépíteni. A parkolóhelyek minden esetben csak a közforgalom számára megnyitottan alakíthatók ki.

(5) Közterületen és magánterületen egyéb sátor, ponyva csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb 30 nap időtartamra állítható fel, kivéve a sportlétesítmény (pl.: teniszpálya, uszómedence) időjárás elleni védelmét biztosító lefedését, amely legfeljebb évente összesen 6 hónapra létesíthető.


5. A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozókövetelmények



14.§ (1) A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek és övezetek az alábbiak:

  1. gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területek
  2. különleges közműterületek
  3. különleges mezőgazdasági üzemi területek
  4. közlekedési területek

(2) A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el a következő területeken és övezetekben:

  1. országos és helyi védettség alatt álló területek;
  2. országos és helyi védettség alatt álló természeti területek;
  3. településközponti területek;

(3) Dunavecse teljes közigazgatási területén új közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(4) Helyi értékvédelmi területen, lakóterületen a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor a vezetékeket földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

(5) Meglévő légkábel-vezetés esetén az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(6) A közterületi világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van.

(7) Épületre szerelt antennatartó szerkezet településképet zavaró módon nem helyezhető el.


6. Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó előírások


15.§ (1) A település teljes közigazgatási területén - a reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó jogszabályokban és - kizárólag e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés.

(2) Dunavecse közterületein:

a) reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként kizárólag utcabútor használható;

b) utasváró építményem reklám, plakát elhelyezése tilos, kivéve az információs táblákat.

c) az információs célú tábla mérete legfeljebb 2,2 m magas lehet, és egyoldali felülete nem haladhatja meg a 2 m2-t.

(3) Nem minősül reklám közzétételének az ingóságon a gyártó által elhelyezett, a gyártó és a típus azonosítását lehetővé tevő logó, védjegy vagy más jelzés.

(4) A kihelyezett reklám- és hirdető berendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.

(5) Építési tevékenység idejére építési reklámháló, - amennyiben a polgármester engedélyezi -, az építési tevékenység időtartamára kihelyezhető, azzal a feltétellel, hogy építési napló-bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, illetve, ha építési napló vezetésére nem áll fenn kötelezettség, úgy vállalják ennek vezetését az érintettek, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését, és az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül elbontják. A megszüntetéséért és a reklámhordozó eltávolításáért a reklámozó és a reklám közzétevője egyetemlegesen felel; a reklámhordozót tartó berendezés eltávolításáért a reklámhordozót tartó berendezés tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa tartozik egyetemleges felelősséggel.

(6) Hirdetőoszlop kivételével ragasztás útján reklám, illetve reklámhordozó nem rögzíthető.

(7) Villanyoszlopon reklámot elhelyezni csak a választási kampányidőszakban lehet, kampánycélra.

(8) Totemoszlop csak üzemanyagtöltő állomások és 500 m2-nél nagyobb kereskedelmi egységek eseté helyezhető el.


7. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és tájékoztatási célú táblák elhelyezése


16.§ (1) Cégérek, cégtáblák és cégfeliratok

a) önálló bejárattal rendelkező üzletek esetén üzletenként az üzlet homlokzatain legfeljebb 1 db cégtábla, 1 db címtábla (a cég-és címtábla összevonható), 1 db cégfelirat és 1 db cégér helyezhető el, a homlokzati felületen vagy arra merőlegesen, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban,

b) kiterjedésük egyenként nem haladhatja meg az 1,0 m2-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a,

c) épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.

(2) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el. Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet.

(3) A köztárgyakon, vendéglátó egységekhez tartozó bútorokon és az árnyékolókon – a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – cégfeliratot, plakátot, LED futófényt nem lehet elhelyezni.

(4) A napellenző és esővédő szerkezet textil típusú anyagú és natúr színű lehet. A szerkezet lelógó, függőleges részén legfeljebb 30 cm magasságú cégfelirat helyezhető el;

(5) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.

(6) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át.

(7) Információs vagy más célú berendezés csak tömegközlekedési utasváró építményen helyezhető el, amely 2 db egyenként legfeljebb 1,5 x 2,0 méter méretű utastájékoztató plakát elhelyezésére szolgál.

(8) Vállalkozásonként az épület utcai homlokzatán 1 db cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.

(9) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák homlokzatonként

a) az elhelyezési magasság,

b) a betűnagyság és

c) a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően helyezhetők el, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.

(10) Tilos az épület homlokzatát árubemutatás céljából igénybe venni. Igénybevételnek minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is.


IV. Helyi értékek védelme


1. A helyi védelem célja


17. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.


2. A helyi védelem fajtái


18.§ (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint

d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.


19.§ Az önkormányzata 18.§ (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi területi védelem alá helyezi a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott területeket.


20.§ Az önkormányzat a 18.§ (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi védelem alá helyezi az 1. mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.


3. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai


21. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A helyi építészeti örökség feltárása és számbavétele elsősorban szakmai igények alapján történik, konkrétan meghatározott területre vonatkozóan.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.


22. § (1) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a kezdeményezőket,

d) az illetékes építésügyi hatóságot,


23.§ (1) Az építészeti örökség szakmai szempontok szerinti feltárása során értékvédelmi dokumentáció készül a védetté nyilvánítás megalapozására.

(2) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését szakértők bevonásával a jegyző végzi. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat és az annak alapján, az 2. számú melléklet szerinti tartalommal készülő értékvédelmi dokumentáció (a továbbiakban: dokumentáció) szükséges a (3) bekezdésben foglaltak kivételével.

(3) A Képviselő-testület dokumentáció nélkül is dönthet a védetté nyilvánítás megtagadásáról, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan nem Dunavecse építészeti örökségének kiemelkedő értékű elemére vonatkozik.


24.§ (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a 22.§ (1) bekezdésében meghatározott érdekelteket.

(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.


25. § (1) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 22. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(2) A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.


26. § (1) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.


4. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása


27. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,

c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),

d) a védelem típusát,

e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását,

(helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz),

f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,

g) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése),

h) fényképet a védetté nyilvánítás idejéből.

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.


5. A helyi védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek, építészeti követelmények


28. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.

(3) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(4) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

(5) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(6) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(7) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. Ennek során a tudományos és helyszíni kutatáson alapuló restaurátori módszerekkel történő konzerválást, esztétikai helyreállítást, restaurálást előnyben kell részesíteni.

(8) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(9) Helyi védettségű építészeti örökségen és a helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében hirdetés, reklám nem helyezhető el, kivéve

a) az építményben lévő funkciókkal összefüggő cégtáblát, cégfeliratot vagy cégért,

b) az építmény külső homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság által tudomásul vett vagy jogerős engedély alapján végzett építési tevékenység időszakát, vagy

c) időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetményét.

(10) A helyi egyedi védettségű épületeken kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet a cégtáblák, cégfeliratok, cégérek valamint az időszakosan elhelyezett hirdetések és reklámok megvilágításához.

(11) Helyi védettségű építészeti örökségen bármely épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.

(12) A helyi védettségű épület jó karbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jó karbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.

(13) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.

(14) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

a) a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz,

b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.

(15) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.

(16) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani,

(17)  A védett épületek tömegét, tetőidomát eredeti állapotuknak megfelelő formában és méretben kell megtartani. Helyi egyedi védettségű építmény jelentős bővítése esetén az új hozzátétel a tömegformálás tekintetében korunk építészeti eszközeivel alakítható, formai
megoldásokban, anyaghasználatban, színben, a helyi egyedi védettségű építmény
építészeti értékeire való tekintettel.

(18) Helyi egyedi védettségű építmény kisebb mértékű bővítése, átalakítása esetén az új hozzátétel tömegformálása a korabeli állapot ismétlésével vagy analógiák alapján is kialakítható.

(19) Helyi egyedi védettségű építményre emeletráépítés nem megengedett. Helyi egyedi védettségű építmények tetőtér beépítése csak az eredeti jellemzők – tetőhajlásszög, gerincmagasság – megtartása mellett, egyszintesen, vagy legfeljebb lakásegységenként kétszintesen alakítható ki. A helyi védett épületen tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetők.

(20) A helyi egyedi védettségű építmény lévő építmény építészeti értékét eredeti építőanyagában, de legalább az eredetivel azonos anyaghasználattal kell megőrizni.

(21) Az új hozzátétel anyaghasználata az eredeti építészeti érték anyaghasználatától eltérő is lehet, de az eredeti és új részeknek harmonikus egységet kell alkotniuk. Az új hozzátétel a védett építészeti érték érvényesülését nem csökkentheti.

(22) Helyi védettségű építészeti érték homlokzatait (beleértve a közterületről nem látható
belső udvari homlokzatokat is) eredeti állapotuknak megfelelően kell megtartani
anyaghasználatában és látványában egyaránt.

(23) Érintetlenül kell hagyni az értéket képező homlokzati nyílás rendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.

(24) Az eredeti nyílászárókat lehetőség szerint javítani kell, csere szükségessége esetén csak az eredeti formával és anyaghasználattal megegyező nyílászáró megfelelő. Üzletportáloknál az eredetitől formában és anyaghasználatban eltérő új szerkezet is beépíthető, ha annak építészeti minősége összhangban áll az épület építészeti értékeivel.

(25) Amennyiben az eredeti homlokzat-architektúra olyan mértékben károsodott, hogy az teljes terjedelmében hitelesen nem állítható helyre, megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező építész analógiákon alapuló terve alapján a hiányzó részek az eredeti stílusnak megfelelően pótolhatók.

(26) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el.

(27) Az építményben lévő funkciókkal összefüggő reklám vagy cégér a homlokzaton az arra
kialakított helyre tehető. Amennyiben a homlokzaton ilyen hely nem került kialakításra, az elhelyezni kívánt reklám vagy cégér építészeti tagozatot ne takarjon és az elhelyezéssel a homlokzat harmonikus egysége biztosítható legyen.

(28) Helyi egyedi védettségű építmény telkén az értékes táj- és kertépítészeti alkotások (kerítés, támfal, tereplépcső, kerti pavilon, medence, filagória, stb.) megőrzendők.

(29) Az új kertépítészeti kialakítás során a helyi egyedi védettségű építmény kiemelését szolgáló, azzal harmonikus egységet alkotó megoldásokat kell alkalmazni.

(30) Helyi egyedi védettségű építményen vagy annak közvetlen környezetében új szobor, képzőművészeti alkotás csak a védett építészeti érték érvényesülésének sérelme nélkül helyezhető el.

(31) Új funkció létesítése esetén az alaprajzi elrendezés és a belsőépítészeti megoldások kialakításánál az eredeti belső kialakítást figyelembe kell venni.

(32) Helyi védelemmel érintett építményben a különleges építészeti értéket képező belsőépítészeti alkotást az eredeti helyén kell bemutatni.


6. A településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer


29. § (1) Az Önkormányzat a jelen rendelet 1. mellékletében szereplő helyi egyedi védettség alatt álló épületek, építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását a „Dunavecse Építészeti Értékvédelmi Támogatás”-ból (a továbbiakban: Támogatás) segítheti.

(2) A Támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

(3) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.

(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.

(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.

(7) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.

(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.


V. fejezet

A településkép védelmét szolgáló eljárások


1. A településképi szakmai konzultáció


30.§ (1) Településképi konzultációt bárki kérhet, de a konzultáció a településképi véleményezési, vagy településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó esetek kivételével kötelező:

  1.  a Helyi Építési Szabályzatban  meghatározott helyi területi védelem alatt álló,
  2. az 1. mellékletben meghatározott helyi egyedi védelem alatt álló

épületek és építmények esetében.

(2) A szakmai konzultációt az ügyfél kérésére a polgármester látja el.

(3) A szakmai konzultációhoz a jegyzo@dunavecse.hu e-mail címre küldött, a polgármesternek címzett kérelmet kell benyújtani az e rendelet 2. melléklet szerinti adatlap kitöltésével az abban felsorolt mellékletekkel együtt.

(4) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról e-mailben, telefonon, vagy írásban tájékoztatja.

(5) A konzultációról készült emlékeztetőt a polgármester a kérelmező rendelkezésére bocsátja és nyilvántartásba veszi.


2. Településképi véleményezési eljárás


31.§ (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

a) új építmény építési engedélyezési eljárását,

b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.


32.§ (1) A településképi véleményezés lefolytatásához a kérelmet az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre (ÉTDR) kell feltölteni a kérelemmel és a (2) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációval.

(2) A véleményezés lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:

a) műszaki leírás, az építési paraméterek betartását igazoló számítások, rajzok

b) fotódokumentáció a tervezési területről,

c) építészeti, műszaki tervet:

ca) tető-felülnézeti helyszínrajz a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,

továbbá a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,

cb) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajza,

cc) metszet a megértéshez szükséges mértékben,

cd) valamennyi homlokzati rajz, melyen feltüntetésre kerül a meglévő és tervezett hirdetés,

reklámberendezések helye,

d) utcakép rajzi, vagy látványtervi ábrázolása, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,

e) rendeltetés meghatározása.

(3) A polgármester véleményében engedélyezésre feltétel nélkül, vagy feltétellel javasolja, vagy nem javasolja a tervezett építési tevékenységet.

(4) A polgármester véleménye tartalmazza:

- a kérelmező adatait,

- az építési tevékenység helyének adatait,

- valamint a (3) bekezdés szerinti véleményt és annak indoklását.


3. A településképi véleményezés szempontjai


33.§ (1) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell

a) a településképi követelményeknek való megfelelést,

b) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,

c) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

d) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.


34.§ (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(3) A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:

a) a tervezett beépítés megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait,

b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,

c) teljesíti-e a műemléki- és helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,

d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

e) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,

f) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak városképi megjelenése megfelelő-e,

g) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény városképi szempontból előnyösebb megjelenését,

h) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe

i) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit

j) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, , növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását, a közterület alakítási tervvel való összhangját.


4. A településképi bejelentési eljárás


35.§ Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település beépítésre szánt építési övezeteinek területein.

a) építési engedély nélkül végezhető építési munkák esetén, ha ezek eredménye a közterületre néző homlokzaton megjelenik;

b) minden olyan építménynek nem minősülő, de huzamos emberi tartózkodásra alkalmas mobil eszköz (konténer, lakókocsi, sátor stb.), 30 napot meghaladó időtartamra terjedő és valamilyen emberi tevékenység céljára (raktározás, árusítás) szolgáló letelepítése esetében;

c) amikor a településrendezési eszköz a szabályozással érintett terület sajátosságai alapján előírja,

d) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén,

e) reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

f) településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára:

fa) kirakat kialakítása,

fb) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése,

fc) cégér, cégfelirat, címtábla elhelyezése esetén,

g) közterületi építmények elhelyezése esetén.


36.§[1] (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez címzett kérelemre indul, melyet a településképi bejelentési eljárás kiadásához kitöltött adatlappal, a 37.§ -ban megadott tervdokumentációval együtt a polgármesterhez a jegyzo@dunavecse.hu e-mail címre kell benyújtani.

(2) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 3. melléklet tartalmazza.


37.§ [2]A településképi bejelentési eljáráshoz benyújtott dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia: megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített

a) műszaki leírást

b) műszaki terveket, a tervezett tevékenység, illetve változtatás megértéséhez szükséges

tartalommal és feldolgozottsággal, de legalább az alábbi tartalommal:

ba) hivatalos térképmásolat,

bb) építész helyszínrajz a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,

bc) fotók a tervezett tevékenységgel érintett területről, épületről és közvetlen környezetéről,

bd) alaprajz, metszet, homlokzat megértéshez szükséges mennyiségben és léptékben, alkalmazott anyagok más szerkezetek feltüntetésével,

be) utcakép, látványterv, színterv.


38.§ (1) A 35. §-ban foglalt tevékenység a bejelentés alapján – a (2) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági döntés birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(2) A polgármester - a 35.§-ban szereplő tevékenység végzését – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi, és a bejelentőt erről a tényről a határozat megküldésével értesíti, ha a bejelentés

a) megfelel a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó kormányrendeletben szereplő előírásoknak, a csatolandó dokumentációt illetően e rendelet 37.§ (3) bekezdésében előírt követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklámelhelyezés, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portál-kialakítás illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

(3) A polgármester megtiltja a bejelentett 35.§-ban szereplő

tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

a) nem felel meg a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó kormányrendeletben szereplő előírásoknak,

a csatolandó dokumentációt illetően a 37.§ (3) bekezdésében előírt követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portál kialakítás nem illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz,

illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.


39.§ (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.

(2) A polgármester - a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi

szempontokat veszi figyelembe:

a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;

b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;

c) illeszkedés, esztétika, igényesség, valamint e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelőség.

(3) Az ügyfél a polgármester 38.§ szerinti döntésével szemben 15 napon belül a Képviselő-testülethez fellebbezéssel élhet.

(4) A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetén a polgármester településképi kötelezésben az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti és önkormányzati településképi településkép-védelmi bírságot szabhat ki.


5. A településképi követelmények megszegésének esetei és jogkövetkezményei,

településképi kötelezési eljárás szabályai


40.§ (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le vagy önkormányzati településkép-védelmi bírságot szab ki – az 35.§ e) pontja kivételével –

a) településképi szakmai konzultációs kötelezettség elmulasztása,

b) a településképi bejelentési kötelezettség

ba) elmulasztása,

bb) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,

bc) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása esetén.

(2) Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a polgármester 15 napon belül értesíti kormányhivatalt.

(3) Kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre folytatható le.

(4) A kérelemre és hivatalból lefolytatott eljárás a településkép védelmére és a közigazgatási eljárásra irányadó jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazásával történik.

(5) Az (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a polgármester önkormányzati településképi bírságot szabhat ki, amelynek összege

a) településképi szakmai konzultációs kötelezettség elmulasztása esetén egyszeri legalább 30.000 forint, legfeljebb 100.000 forint,

b) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén egyszeri legalább 30.000 forint, legfeljebb 100.000 forint,

c) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén egyszeri legalább 100.000 forint, legfeljebb 200.000 forint,

d) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően egyszeri legalább 200.000 forint, legfeljebb 500.000 forint,

e) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500.000 forint, legfeljebb 1.000.000 forint.

(6) Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál a polgármester mérlegeli különösen:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(7) A településképi kötelezésben foglaltak nem teljesítése, illetőleg határidőn túli teljesítése esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.


VI. fejezet


Záró rendelkezések


1. Hatályba léptető rendelkezések


41. § E rendelet 2018. március 2. napján lép hatályba.


2. Átmeneti rendelkezések


42. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


3. Hatályon kívül helyező rendelkezések


43.§ E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Dunavecse Önkormányzata Képviselő-testületének

a) Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 16/2017 (XI.3.) önkormányzati rendelete

b) Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építészeti örökség védelméről szóló 14/2012 (VIII.30.) önkormányzati rendelete.


Vörös Sándor

Nagy Erzsébet

polgármester

jegyző

Záradék:


A fenti szöveget a képviselő-testület 2018. február 28-i ülésén tárgyalta, önkormányzati rendeletté emelte. A rendelet kihirdetve a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2018. március 1-én.



                                                                                                          Nagy Erzsébet

                                                                                                               Jegyző



[1]

A rendelet szövegét a 8/2018. (V.31.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2018. június 01-től

[2]

A rendelet szövegét a 8/2018. (V.31.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése kiegészítette. Hatályos: 2018. június 01-től


Csatolmányok

Megnevezés méret
1 melléklet
36 KB
2 melléklet
29 KB
3 melléklet
29 KB
4 melléklet
29.5 KB
5 melléklet
35 KB
1. melléklet
36.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!