nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat
Hatályos:2016-03-31 - 2016-09-30
Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat szervezetének és működésének rendjéről a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. Az Önkormányzat elnevezése, működési területe


1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 1033 Budapest, Fő tér 3.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Budapest főváros III. kerület közigazgatási területe.


2. Önkormányzati ünnepek, jelképek és kitüntető címek


2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos ünnepnapja május 4., Szent Flórián napja.

(2) A kerület napja megünneplésének részletes szabályait önkormányzati rendelet állapítja meg.


3. § (1) Az Önkormányzat jelképei a címer, a pecsét és a zászló.

(2) Az önkormányzati jelképek leírását és használatuk rendjét önkormányzati rendelet állapítja meg.


4. § (1) Az Önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek:

1. Óbuda Díszpolgára kitüntető cím

2. Pro Óbuda díj

3. Bem József-díj

4. Pedagógiai Érdemekért díj, Elismerő Oklevél

5. Óbuda-Békásmegyer Közbiztonságáért díj

6. Fischer Ágoston Óbudai Szociális díj

7. Óbuda Kultúrájáért díj

8. Óbuda Lakosságának Egészségéért díj

9. Óbuda Sportolója díj, Óbuda Sportolója Emléklap, Hidegkuti Nándor Emlékplakett

10. Balázs Lajos Óbudai Civil díj

(2) Az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A díjazottakról – a díj alapításától kezdődően – a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.


II. Fejezet

Az Önkormányzat feladat- és hatásköre


5. § (1) Helyi közügy önálló megoldásának elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárást a képviselőtestület döntésétől függően a polgármester vagy az alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a Képviselőtestület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásával elérendő célt és a megoldás részletes feltételeit.


6. § Az önkormányzati feladatok ellátását végző intézmények, szervezetek (különösen: önkormányzati fenntartású vagy működtetésű oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális intézmények, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok) jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a szakmailag illetékes szervezeti egység adatszolgáltatása alapján, a Szervezési Osztály útján – gondoskodik és biztosítja annak mindenkori megtekintését.



III. Fejezet

A települési képviselő


3. A települési képviselő jogai és kötelezettségei


7. § (1) A települési képviselő (a továbbiakban: képviselő) a jogszabályoknak megfelelően, különösen az Alaptörvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban: Mötv.) előírásaira figyelemmel végzi tevékenységét.

(2) A települési képviselők nevét, elérhetőségét tartalmazó nyilvántartás vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.


8. § Az Önkormányzat a települési képviselők tevékenységének elősegítése, a hatékony képviselői munka feltételeinek biztosítása érdekében a települési képviselő(k) részére az Önkormányzat illetékességi területén megfelelő helyiséghasználatot biztosít.


9. § A képviselő részére biztosított tárgyi és technikai feltételek:

a) képviselői iroda, ahol minden képviselő számára biztosított a képviselői munkájához szükséges ügyviteli és adminisztratív segítség,

b) mobiltelefon készülékhez és képviselői notebookhoz SIM kártya használat, melynek részletes szabályait a 1. melléklet tartalmazza.


10. § (1) A képviselő kötelessége:

a) a Képviselőtestület, valamint – a bizottságba beválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésén rendszeresen megjelenni és a munkában tevékenyen részt venni, a Képviselőtestület döntéseit tiszteletben tartani,

b) elháríthatatlan akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetőleg a bizottság elnökének előre bejelenteni,

c) felkérés alapján közreműködni a Képviselőtestület, valamint az adott bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban,

d) rendszeres időközönként – az általa meghirdetett helyen és időben – fogadóórát, vagy más alkalmas módon választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni,

e) képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani, életvitelt folytatni,

f) tartózkodni a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információ saját maga és más előnyére, vagy hátrányára történő felhasználásától,

g) végzett képviselői munkájáról választói körzetében beszámolni,

h) vagyonnyilatkozatot tenni a 2. mellékletben foglalt eljárási szabályok figyelembe vételével.

(2) A képviselő munkájához igényelt tájékoztatás kérés során a hivatal dolgozókat nem utasíthatja, ügyiratokat a Polgármesteri Hivatalból nem vihet el.

(3) A települési képviselő a képviselői minőségét nem használhatja fel semmilyen vonatkozásban a vele gazdasági viszonyban álló, vagy bármilyen más munkaviszonyt fenntartó természetes vagy jogi személy támogatására. Az előzőekre, valamint a települési képviselő magánérdekét szolgáló tevékenységére a Polgármesteri Hivatal távközlő berendezéseit, helyiségeit nem használhatja, ezek esetleges jogtalan használatával okozott indokolatlan többletköltségek megfizetésére köteles.

(4) Amennyiben a döntés meghozatalát követően derül ki, hogy a képviselő személyes érintettségét nem jelentette be, döntésenként egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül.


11. § A települési képviselő tiszteletdíjának, természetbeni juttatásának mértékére, a tiszteletdíj csökkentésére, a természetbeni juttatás megvonására vonatkozó részletes szabályokat önkormányzati rendelet szabályozza.


4. A tanácsnok


12. § (1) A Képviselőtestület által választott tanácsnokok számát, feladatkörét a 3. melléklet határozza meg.

(2) A tanácsnok írásban köteles a feladatkörében eljárva szerzett tapasztalatairól a Képviselőtestületet évente tájékoztatni.

(3) A tanácsnok feladatkörében kezdeményezett testületi intézkedést a Képviselőtestület soron következő ülésének napirendjére fel kell venni.



IV. Fejezet

A Képviselőtestület


5. A Képviselőtestület elnevezése


13. § (1) Az Önkormányzat Képviselőtestületének hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület)

(2) A Képviselőtestület székhelye: 1033 Budapest, Fő tér 3.

(3) A Képviselőtestület levelezési címe: 1300 Budapest, Pf. 102.

(4) A Képviselőtestület hivatalos honlapja: www.obuda.hu

(5) A Képviselőtestület e-mail címe: info@obuda.hu


6. A Képviselőtestület megalakulása


14. § (1) A polgármester (akadályoztatása esetén a korelnök) hívja össze és vezeti a Képviselőtestület alakuló ülését.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eredményéről

b) polgármester eskü(fogadalom)tétele és a megbízólevél átadása. Esküt kivevő: korelnök

c) települési képviselők eskü(fogadalom)tétele és a megbízólevelek átadása. Esküt kivevő: polgármester

d) alpolgármesterek választása, eskü(fogadalom)tétele. Esküt kivevő: polgármester

e) polgármester, alpolgármesterek illetménye, tiszteletdíja és juttatásai

f) bizottsági szerkezet kialakítása, bizottsági tagok, tanácsnokok választása, nem képviselő bizottsági tag eskü(fogadalom)tétele. Esküt kivevő: jegyző

g) képviselői tiszteletdíjak, természetbeni juttatások meghatározása

h) az Önkormányzat gazdasági programjának és fejlesztési tervének előkészítésével kapcsolatos feladatok meghatározása

i) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok meghatározása

(3) A (2) bekezdés d)-f) pontjával összefüggésben az alakuló ülésen gondoskodni kell a Szervezeti és Működési Szabályzat megfelelő módosításáról, amely nem helyettesíti a Szervezeti és Működési Szabályzat kötelező, átfogó felülvizsgálatát.

(4) Az alakuló ülésen írásban tájékoztatást kell adni az összeférhetetlenségre, valamint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, és a szükséges formanyomtatványokat az érintettek rendelkezésére kell bocsátani.


7. A Képviselőtestület működésének általános szabályai


15. § (1) A Képviselőtestület tagjainak száma, figyelemmel a Mötv. 66. §-ára: 23 fő.

(2) A Képviselőtestület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 12 képviselő jelen van.

(3) Határozatképtelen képviselőtestületi ülés esetén a 25. § (5) bekezdés rendelkezése az irányadó.


16. § A Képviselőtestületen belül a pártok, továbbá a független képviselők - a képviselőtestületi ülésen tett bejelentés alapján - frakciót alakíthatnak. 3 főnél kevesebb személy nem alakíthat frakciót. A bejelentés tartalmazza a frakció megnevezését, tagjait, valamint a frakcióvezető nevét.


17. § (1) A Képviselőtestület az önkormányzati feladatokat a polgármester, a bizottságai, a polgármesteri hivatal és a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el.

(2) Az egyes feladatok ellátásához szükséges anyagi eszközök tekintetében az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak.


8. A Képviselőtestület át nem ruházható hatáskörei


18. § A Képviselőtestület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartozik a Mötv-ben felsoroltakon túlmenően:

a) belföldi önkormányzattal együttműködési megállapodás megkötése és felmondása,

b) a Képviselőtestület munkatervének elfogadása.


19. § (1) A polgármester a Képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett – a Képviselőtestület Mötv-ben és a 18. §-ban meghatározott át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselőtestület hatáskörébe tartozó azon ügyekben, amelyeket a képviselőtestület nem utalt más szerv hatáskörébe.

(2) A polgármester döntése előtt kikéri a tárgykör szerint illetékes bizottság véleményét.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában halaszthatatlan az az ügy, amelyben a döntés elmaradása az önkormányzat érdekeit sértené vagy helyrehozhatatlan kárral vagy anyagi veszteséggel járna.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazása előtt a képviselőtestület rendkívüli ülésének összehívását a 25. § (4) bekezdésben foglaltak szerint meg kell kísérelni. Az értesítés megtörténtének dokumentálásakor az összehívás eredménytelenségének okát is rögzíteni kell.


20. § A Képviselőtestület az egyes bizottságokra átruházott önkormányzati hatósági hatásköröket a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évében a választás napja és az illetékes új bizottság első ülése közötti időszakra visszavonja és ebben az átmeneti időszakban e hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza.


9. A Képviselőtestület munkaterve


21. § (1) A Képviselőtestület féléves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tervezetére javaslatot tehetnek:

a) a polgármester,

b) a bizottság,

c) az alpolgármester,

d) a települési képviselő,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

f) a tanácsnok,

g) a jegyző,

h) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egység vezetője,

i) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetője,

j) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselője.

(3) A munkaterv-tervezete tartalmazza:

a) a testületi ülés időpontját,

b) a tervezett napirend címét,

c) az előterjesztő nevét,

d) a napirendet véleményező bizottság megnevezését.

(4) A munkaterv-tervezetet a polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé. Az előterjesztésben tájékoztatást kell adni a munkaterv-tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatról, annak indokáról, és erről – a munkaterv elfogadását követően – a javaslattevőt is tájékoztatni kell írásban. A tájékoztatásról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.

(5) A Képviselőtestület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

a) a települési képviselőnek,

b) nem képviselő bizottsági tagnak,

c) a nemzetiségi önkormányzat elnökének,

d) a munkatervbe felvett javaslat előterjesztőjének.

A munkaterv megküldéséről a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.


10. A Képviselőtestület ülése


22. § A Képviselőtestület rendes vagy rendkívüli ülést tart.


23. § A Képviselőtestület rendes ülését általában minden hónap utolsó csütörtökén, 10.00 órai kezdettel tartja székhelyén, a tanácsteremben.


24. § A rendkívüli ülést össze kell hívni

a) a Mötv-ben meghatározott esetben,

b) a 19. § és a 27. § alapján,

c) a nemzetiségi önkormányzat indítványára nemzetiségi ügyekben.


25. § (1) A képviselőtestületi ülést a polgármester – tartós akadályoztatása esetén, az általa kijelölt alpolgármester – hívja össze a Képviselőtestület székhelyére. A polgármester és a kijelölt alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű akadályoztatása esetén az ülést a korelnök hívja össze.

(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselőtestület ülése a székhelyén kívül más helyszínre is összehívható.

(3) Rendkívüli ülés esetén az ülés időpontját, kezdési idejét, helyszínét a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 5 napon belül, a kézhezvételtől számított 15 napon belüli időpontra a meghívó kiküldésével egyidejűleg tűzi ki.

(4) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a rendkívüli ülés formális meghívó nélkül, telefonon vagy e-mailben is összehívható a polgármester kezdeményezésére. Az értesítés megtörténtének dokumentálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.

(5) Határozatképtelenség miatt bezárt, vagy elhalasztott ülést – 5 napon belül – 15 napon belüli időpontra, változatlan napirenddel kell összehívni.

(6) A Képviselőtestület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a település lakosságát az Önkormányzat honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell. A lakosság tájékoztatásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.


26. § (1) A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, elektronikus úton biztosítani, hogy a Képviselőtestület tagjai a rendes ülés időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal, rendkívüli ülés esetén 3 munkanappal az 4. mellékletben meghatározott módon megkapják.

(2) A meghívó és az időben leadott előterjesztések határidőre való összeállításáért és kiküldéséért a jegyző – a Szervezési Osztály útján – felelős. Időben leadottnak tekintendő az az anyag, amely a 4. mellékletében foglalt tartalmi és formai követelményeknek megfelel és rendes ülés esetén legkésőbb 7 munkanappal, rendkívüli ülés esetén legkésőbb 5 munkanappal az ülés előtt a Szervezési Osztályon leadtak.


27. § A Képviselőtestület és bizottságai minden év július 1-je és augusztus 31-e között nyári szünetet tart. A nyári szünet ideje alatt – az át nem ruházható hatáskörök kivételével – a képviselőtestületi hatásköröket, valamint az egyes bizottságokra átruházott hatásköröket a polgármester gyakorolja – átruházott hatáskörben – azzal, hogy a nyári szünetet követő első rendes testületi ülésen az átruházott hatáskörben hozott döntésekről köteles a Képviselőtestületnek beszámolni. A nyári szünet ideje alatt felmerülő kizárólagos képviselőtestületi hatáskörbe tartozó, azonnali intézkedést igénylő esetben a Képviselőtestület rendkívüli ülését össze kell hívni.


11. A Képviselőtestület ülésére meghívandók köre


28. § (1) A Képviselőtestület ülésére (a továbbiakban: ülés) meg kell hívni:

a) a Képviselőtestület tagját,

b) a nem a Képviselőtestület tagjai közül választott alpolgármestert,

c) a jegyzőt,

d) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egysége vezetőjét,

e) a kerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

f) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

g) a kerületi rendőrkapitányt,

h) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselőjét,

i) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetőjét, önkormányzati (egészségügyi, szociális, kulturális) intézmény vezetőjét,

j) Budapest Főváros Kormányhivatala főigazgatóját és a III. Kerületi Hivatala vezetőjét,

k) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 03. Tankerület igazgatóját,

l) akit a polgármester megjelölt,

m) a kerület díszpolgárát a képviselőtestület alakuló ülésére.

(2) Az ülésen a képviselő szavazati joggal vesz részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Az ülésre meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt,

b) a nem a Képviselőtestület tagjai közül választott alpolgármestert,

c) a kerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

d) a kerületi rendőrkapitányt,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

f) Budapest Főváros Kormányhivatala főigazgatóját.

(4) Az ülésre meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg – az ülésvezető engedélye alapján – az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egysége vezetőjét,

b) az önkormányzati (egészségügyi, szociális, kulturális) intézmény vezetőjét, az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetőjét,

c) Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala vezetőjét,

d) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 03. Tankerület igazgatóját,

e) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselőjét,

f) akit a polgármester meghívott.


12. A képviselőtestületi ülés lebonyolításának technikai feltételei


29. § (1) Az ülésen elhangzottak rögzítését, valamint a szavazás lebonyolítását szavazatszámláló és konferencia rendszer biztosítja. Az ülés lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételek biztosításáról a jegyző – a Szervezési Osztály és az Informatikai Osztály útján – gondoskodik.

(2) Zárt ülés esetén a jegyzőkönyvvezetői feladatot ellátó ügyintézőt állandó meghívottnak kell tekinteni.


13. A képviselőtestületi ülés nyilvánossága


30. § (1) Az ülés nyilvánosságára a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A nyilvános ülésen részt vevő polgár az ülésvezető engedélye alapján – legfeljebb 3 perc időtartamban – szólalhat fel.

(3) Amennyiben a Mötv. szerint lehetőség van zárt ülés tartására, a zárt ülés elrendelését a polgármester, bármely képviselő, a jegyző indítványozhatja. Az indítványról a Képviselőtestület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(4) A Képviselőtestületi üléssel kapcsolatos közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket az 56. § határozza meg.


14. A képviselőtestületi ülés vezetése


31. § (1) Az ülést a polgármester (akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester) vezeti.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy egyidejű akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti az ülést.


15. Előterjesztések


32. § (1) Az előterjesztések tartalmi és formai követelményeit, előkészítésének és továbbításának rendjét a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Előterjesztést tehetnek:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester e minőségében a munkaköri leírása szerint feladatkörébe tartozó ügyben,

c) a települési képviselő,

d) a bizottság elnöke,

e) a tanácsnok,

f) a frakcióvezető,

g) a jegyző,

h) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

i) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetője, a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések esetén,

j) az, aki jogszabály alapján a Képviselőtestület előtti beszámolásra kötelezett.


33. § Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja a határozatképességet, megnyitja az ülést, javaslatot tesz az ülés napirendjére,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,

c) tájékoztatást ad - figyelemmel a 19. §-ban és a 27. §-ban foglaltakra - az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,

d) bezárja az ülést a napirend tárgyalásának befejezése után, valamint akkor, ha az ülés határozatképtelenné válik,

e) napirendi pontonként megnyitja és vezeti a vitát,

f) a hosszúra nyúlt vita rövidítése érdekében kezdeményezheti a hozzászólások időtartamának korlátozását, a vita lezárását, melyről a Képviselőtestület vita nélkül dönt,

g) a hozzászólóknak a jelentkezés sorrendjében megadja a szót, előrevéve minden esetben az ügyrendi javaslattevőt,

h) figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltért a tárgyalt témától,

i) szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakíthatja,

j) szünetet rendelhet el a bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére,

k) az utolsó felszólalás után lezárja a napirendi pontot, szavazásra bocsátja az írásos döntési javaslatot, felhívja a figyelmet a minősített többséget igénylő szavazati arányra, megállapítja a szavazás eredményét,

l) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

m) egyperces néma felállást rendelhet el a megítélése szerint tiszteletet érdemlő elhunyt személy emlékére.


16. A napirend megállapítása


34. § (1) Az ülés napirendjére, a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére a polgármester – a meghívóban, továbbá az ülés megnyitását követően – tesz javaslatot.

(2) A Képviselőtestület az előterjesztett napirendi javaslatról vita után dönt.

(3) A döntés meghozatala előtt az előterjesztő bármikor visszavonhatja az előterjesztést. Erről a képviselőtestületnek nem kell külön dönteni.

(4) A napirend pont elnapolására bármely képviselő tehet javaslatot, mely javaslatról a Képviselőtestület minősített többséggel dönt.

(5) A Képviselőtestület az elfogadott napirendi pontokat a következő sorrend szerint tárgyalja:

- rendelet-tervezet,

- lakosság jelentős részét érintő előterjesztés,

- egyéb előterjesztés,

- tájékoztatók, beszámolók,

- zárt ülésen tárgyalandó napirendek.

(6) A Képviselőtestület rendkívüli ülésén kizárólag a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók.


17. A felvilágosítás-kérés szabályai


35. § (1) A képviselő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke - a nemzetiség helyzetét érintő, önkormányzati hatáskörbe tartozó - felvilágosítás kérésére a Mötv. és a nemzetiségek jogairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2) A felvilágosítás kérést írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. A szóbeli felvilágosítás kérésre kérdésenként legfeljebb 2 perc áll rendelkezésre a napirendek megtárgyalását követően, a zárt ülés elrendelését megelőzően.

(3) A felvilágosítást kérő részére a választ vagy a Képviselőtestület ülésén szóban vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban kell megadni.

(4) Amennyiben a felvilágosítás kérés megválaszolására nem az ülésen kerül sor, az írásbeli válasz előkészítéséről a jegyző – a Szervezési Osztály és a szakmailag illetékes szervezeti egység útján – gondoskodik.


18. A vita és a döntéshozatal módja


36. § (1) A napirendi pont tárgyalását legfeljebb 4 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.


37. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, és legfeljebb 5 perc időtartamban hozzászólhatnak.

(2) Ha ugyanazon személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólást 2 percre korlátozhatja. Ha valamelyik hozzászóló hozzászólása során a már előtte elhangzottakat megismétli, úgy az ülésvezető elvonhatja a szót.


38. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, bármikor 2 percben szót kérhet és javaslatot tehet, kivéve szavazás közben.

(2) Napirendi pont tárgyalása közben, ha annak lezárására ügyrendi indítvány hangzik el, ezt az ülésvezető csak akkor teheti fel szavazásra, ha a javaslat elhangzása előtt szólásra jelentkezett képviselők élhettek a 37. §-ban foglalt jogaikkal.


39. § A napirendi pont vitáját az előterjesztő összefoglalja, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. Az előterjesztés előterjesztő általi visszavonására a 34. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.


40. § (1) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, arról az ülésvezető nem rendel el külön szavazást.

(2) Ha a határozati javaslat ugyan azon részéhez több módosító javaslatot is benyújtottak, a módosító javaslatokat az ülésvezető az elhangzásuk sorrendjében bocsátja szavazásra.

(3) A bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető szünetet rendelhet el.

(4) Nem a tárgyévet érintő határozati javaslat csak akkor bocsátható szavazásra, ha csatolt mellékletként tartalmazza a következő évekre vonatkozó összegszerű pénzügyi kötelezettségvállalás feltüntetését is.


41. § (1) A döntéshozatal módjára és a minősített többséget igénylő ügyekre a Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) Minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához 12 képviselő igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többség szükséges a Mötv-ben felsoroltakon túl:

a) megállapodás belföldi önkormányzattal való együttműködésről,

b) a Képviselőtestület munkatervének elfogadásához,

c) minden hitelfelvételhez, a költségvetési rendeletben meghatározott összegű folyószámla (likviditási) hitel kivételével,

d) titkos szavazás elrendeléséhez,

e) fegyelmi ügyben,

f) minden önkormányzati ingatlan- és vagyonügylethez,

g) napirendi pont tárgyalásának elhalasztására tett javaslatról,

h) vagyongazdálkodási alap bevételeinek növeléséről szóló döntéshez,

i) kitüntetés, elismerő cím adományozására vonatkozó javaslathoz, valamint helyi kitüntetés, elismerő cím adományozásához.


19. A szavazás rendje


42. § Szavazni csak személyesen lehet.


43. § A szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történik, annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel. Kézfelemeléssel történő szavazás esetén a szavazatok összeszámlálásáról a polgármester által kijelölt személyek gondoskodnak. A kézfelemeléssel történő szavazást kétség esetén meg kell ismételni.


44. § A szavazás nyílt vagy titkos.


45. § (1) A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(2) Név szerinti szavazást kell tartani a Mötv-ben meghatározott esetekben.

(3) Név szerinti szavazás tartható bármely képviselő indítványára, amelyről a Képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A név szerinti szavazáskor a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” szóbeli nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a névsoron feltünteti a szavazatokat, majd azokat összeszámolja, és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a polgármesternek.

(5) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(6) A polgármester és a jegyző által hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


46. § (1) Az ülés elnöke, továbbá bármely képviselő kezdeményezheti titkos szavazás tartását olyan kérdésben, amelyről a Mötv. szerint zárt ülést kell vagy lehet elrendelni. A javaslatról a Képviselőtestület minősített többséggel határoz.

(2) A szavazás a Polgármesteri Hivatal hivatalos pecsétjével ellátott, borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazás során tollat kell használni.

(3) A titkos szavazásnál képviselőkből választott háromtagú szavazatszámláló bizottság működik közre. A szavazatszámláló bizottság tagjai sorából elnököt választ.

(4) A szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt meggyőződik arról, hogy az urna üres, a szavazólapok száma megegyezik a szavazásra jogosultak számával. Ennek megtörténte után a szavazatszámláló bizottság az urnát lezárja.

(5) A szavazólap képviselő részére történő átadását a képviselő külön jegyzéken aláírásával igazolja.

(6) Érvénytelen a szavazat:

a) ha nem a hivatalos - bélyegzőlenyomat nélküli- szavazólapon adták le,

b) ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) ha nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, vagy milyen döntésre szavazott,

d) ha a képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, vagy több döntési változatot jelölt meg a szavazólapon.

(7) A titkos szavazásról a szavazatszámláló bizottság külön jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során esetlegesen felmerült körülményeket, eseményeket,

d) a szavazás során hozott határozatot,

e) a szavazás eredményét,

f) a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a jegyzőkönyv vezetőjének aláírását.

(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselőtestületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - tájékoztatást ad.

(9) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv eredeti példányát a képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


20. A Képviselőtestület döntései


47. § A Képviselőtestület döntései:

a) önkormányzati rendelet,

b) képviselőtestületi határozat, mely lehet:

ba) normatív határozat,

bb) önkormányzati hatósági határozat,

bc) egyéb határozat.


21. Rendeletalkotás


48. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását bármely képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik a tárgy szerint illetékes bizottság közreműködésével.


49. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős gondoskodik a rendelet-tervezet feltételezett hatásaihoz igazodó előzetes hatásvizsgálat elvégzéséről, az előzetes hatásvizsgálati lap elkészítéséről és előterjesztéshez történő csatolásáról. A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős a rendelet-tervezetet előkészítő szervezeti egység vezetője.

(2) Az előzetes hatásvizsgálat lefolytatásának részletes szabályait a 4. melléklet tartalmazza.


50. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős gondoskodik a rendelet-tervezet önkormányzat honlapján történő közzétételéről (a továbbiakban: társadalmi véleményezés).

(2) A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalra mutató hivatkozást „Társadalmi véleményezés” címmel külön is el kell helyezni az önkormányzat honlapjának nyitólapján.

(3) A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalon meg kell jelölni az adott rendelet-tervezet véleményezésére rendelkezésre álló pontos határidőt, az észrevételek fogadására szolgáló elektronikus címet, valamint tájékoztatást kell elhelyezni a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályairól, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra. A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalon más véleményezésre bocsátott dokumentum nem helyezhető el.

(4) A rendelet-tervezetet – a képviselőtestületi előterjesztés 26. §-ban meghatározott leadási határideje előtt – úgy kell közzétenni, hogy a véleményezésre legalább 7 nap álljon rendelkezésre.

(5) A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni. A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembe vétele nélkül törölni kell.

(6) Nem kell társadalmi véleményezésre bocsátani:

  1. a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
  2. az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet,
  3. a rendelet-tervezetet, ha sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
  4. az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges vagy technikai jellegű rendelkezéseket tartalmaz,
  5. a rendelet-tervezetet, amelynek kapcsán lakossági fórumot tartanak vagy széles körben való megismertetése egyéb módon megvalósult.

(7) Kiemelkedő közérdek az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

(8) Technikai jellegű az olyan rendelkezés, amely nincs érdemi hatással a jogalanyokra vagy a rendelet által szabályozott társadalmi viszonyra.

(9) Amennyiben a rendelet-tervezettel kapcsolatban a (6) bekezdésben nevesített valamely okból nem kerül sor társadalmi véleményezésre, annak tényét és indokát az előterjesztésben rögzíteni kell.

(10) A beérkezett észrevételekről a rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős – az előterjesztés részeként – összefoglalót készít, amely a következőket tartalmazza:

- a véleményezők számát,

- a véleményezés határidejét,

- a rendelet-tervezethez érkezett leggyakrabban előforduló, tartalmilag összefüggő, szakmailag jelentősebb észrevételek összefoglaló ismertetését, amelyek beépítésre kerültek a rendelet-tervezetbe,

- az elutasított észrevételeket, az elutasítás rövid szakmai és jogi indokolásával.

(11) A rendelet-tervezet előkészítéséért felelős a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét – a visszaigazolás küldése, az összefoglaló készítése céljából – legkésőbb a véleményezett önkormányzati rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapig kezeli.

(12) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulásra a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényben foglalt rendelkezés az irányadó.


51. § (1) A településfejlesztési koncepció (továbbiakban koncepció), az integrált településfejlesztési stratégia (továbbiakban stratégia) és a településrendezési eszközök tervezése előtt partnerségi egyeztetést kell lefolytatni. A partnerségi egyeztetés résztvevői: a koncepció, a stratégia, és a településrendezési eszközzel való szabályozás - területi lehatárolása, célja és a várható hatása - kapcsán érintett lakosság, érdek-képviseleti-, civil- és gazdálkodó szervezet, egyház (továbbiakban partner).

(2) a koncepció, a stratégia, és a településrendezési eszközzel való szabályozás készítéséhez kapcsolódó tájékoztatás

  1. Óbuda Újságban,
  2. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat honlapján,
  3. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat hirdetőtábláján (1033 Budapest, Fő tér 3.)

közzétett hirdetmény útján történik.

(3) A partnernek a szabályozáshoz kapcsolódó javaslattételi, vélemény-nyilvánítási lehetőségét

  1. a koncepció esetében mind a tájékoztatási, mind a véleményezési szakasz esetében legalább 21 naptári napban,
  2. a stratégia esetében legalább 21 naptári napban,
  3. [4]a településrendezési eszköz esetében

kell meghatározni.

(4) A partner a javaslatát, véleményét elektronikus úton, postai úton, helyben írt nyilatkozat formájában nyújthatja be, az elérhetőség és az érintettség feltüntetése mellett.

(5) A partner eredeti beadványa -, elektronikus beadvány esetén annak kinyomtatott példánya - az eljárás ügyiratának része.

(6) A településrendezési eszköz esetében a partner által adott, de nem elfogadott javaslatok, vélemények indokolását a véleményezési szakasz lezárását követő 10 munkanapon belül a beadványban meghatározott elérhetőségre a Főépítészi és Várostervezési Iroda megküldi, valamint az eljáráshoz tartozó ügyirathoz csatolja.

(7) Az elfogadott koncepció, az elfogadott stratégia, a képviselőtestület által véglegesnek tekintett településrendezési eszköz, valamint a rendelettel jóváhagyott településrendezési eszköz közzétételéről a Polgármesteri Hivatal úgy gondoskodik, hogy a képviselőtestületi döntés meghozatalát követően


52. § (1) Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(2) Tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be a rendelet-tervezetet, ha az előterjesztés megfelel a 4. mellékletben foglalt tartalmi és formai követelményeknek, az illetékes bizottság részére továbbításra került, tartalmazza a társadalmi véleményezésről szóló összefoglalót vagy a társadalmi véleményezés mellőzéséről szóló tájékoztatást, figyelemmel az 50. § (9) bekezdésében foglaltakra.

(3) Amennyiben a rendelet-tervezet részletes előkészítése szükséges, az ülésvezető indítványozza, hogy a Képviselőtestület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről.

(4) A Képviselőtestület a rendelet-tervezetet - a módosításról, a technikai jellegű deregulációs újraszabályozásról, és a kerületi szabályozási tervről szóló rendelet-tervezet kivételével - két fordulóban tárgyalja. Az első fordulóban határozattal elfogadja a rendelet elveit, a második fordulóban megalkotja a rendeletet.

(5) Rendeletalkotás esetében a Képviselőtestület általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó polgármesteri vagy bizottsági indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) A rendelet-tervezetről történő szavazás során a 40. § (1)-(3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Az önkormányzati rendelet megjelölésére és számozására a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló miniszteri rendelet előírásai az irányadók.


53. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján (1033 Budapest, Fő tér 3.) 5 napra való kifüggesztéssel történik. A rendeletet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni. A közzététel egyéb módjáról a Képviselőtestület egyedileg dönt.

(2) A megalkotott rendelet hiteles szövegének megállapításáról, kihirdetéséről, kormányhivatal részére történő megküldéséről, a rendeletek nyilvántartásáról, a nyilvántartás folyamatos karbantartásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik.


22. Határozatok


54. § (1) A normatív határozatok tartalmára, valamint a normatív és nem normatív határozatok megjelölésére és számozására a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló miniszteri rendelet előírásai az irányadók. A megjelölés konkrét formáját a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A határozat tartalmazza a Képviselőtestületnek a tárgy lényeges elemeit magában foglaló döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(3) A normatív határozat közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A határozatok honlapon történő közzétételére, nyilvántartására az önkormányzati rendeletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.


23. A Képviselőtestület dokumentumai


55. § (1) Az ülésről készült jegyzőkönyvre, és annak megküldésére a Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) A jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül.

(3) A polgármester vagy bármely képviselő kérheti, hogy:

a)  valamely hozzászólás,

b) a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselők véleménye szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.

(4)  A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) a megtárgyalt előterjesztés,

d) az írásban benyújtott hozzászólás,

e) az írásban benyújtott módosító indítvány,

f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,

g) név szerinti szavazásról készült névsor, a leadott szavazatok feltüntetésével,

h) egyéb írásos indítvány,


i) a képviselők részére a meghívó és az előterjesztések letölthetőségéről szóló elektronikus formában küldött értesítés,

j) a jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldését igazoló irat.


56. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a Szervezési Osztály kezeli, évente bekötteti, elhelyezi az irattárban és lehetővé teszi a Mötv. által biztosított betekintési jog gyakorlását.

(2) Zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

(3) A jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik a meghívó, az előterjesztések, a hanganyag önkormányzat honlapján történő közzétételéről, a képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldéséről.


V. Fejezet

A Képviselőtestület szervei és működésük


57. § A Képviselőtestület szervei:

a) a polgármester,

b) a bizottság,

c) a jegyző,

d) a polgármesteri hivatal.


24. A polgármester


58. § (1) A polgármester a megbízatását főállású munkaviszonyban látja el. A polgármester jogállására a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) A polgármester illetményének meghatározására a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság tesz javaslatot.

(3) A polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére vonatkozó eljárási szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.


59. § (1) A polgármesternek a Képviselőtestület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) támogatja a települési képviselők és a nemzetiségi önkormányzatok munkáját,

b) gyakorolja a Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatásköröket.

(2) A polgármester külső kapcsolattartással összefüggő feladatai különösen:

a) kapcsolatot tart a település társadalmi és civil szervezeteivel, vezetőivel,

b) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatok ellátásában való közreműködését,

c) rendszeres időközönként fogadóórát tart,

d) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,

e) fogadja a testvérvárosok képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köthet,

f) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

g) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek.

(3) A Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.

(4) A polgármester feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


25. Az alpolgármesterek


60. § (1) A Képviselőtestület három főállású és egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A három főállású alpolgármester közül egy olyan alpolgármestert választ, aki nem tagja a Képviselőtestületnek.

(2) Az alpolgármesterekre a Mötv. előírásai az irányadóak.

(3) Az alpolgármesterek feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


26. A bizottságok


61. § A bizottságok jogállására és működésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak.


62. § (1) A Képviselőtestület által létrehozható bizottságok típusai:

a) állandó bizottság,

b) ideiglenes bizottság,

c) albizottság.

(2) Állandó bizottság a lakosság széles körét érintő feladatokkal, közszolgáltatásokkal kapcsolatos döntések előkészítésére, a végrehajtás ellenőrzésére hozható létre. Az állandó bizottságok elnevezését, legnagyobb létszámát, továbbá feladat- és hatáskörét a 6. melléklet tartalmazza.

(3) Az ideiglenes bizottság meghatározott időre vagy feladat elvégzésére létesíthető. Az ideiglenes bizottság az elvégzett feladatról a Képviselőtestületnek beszámol. A beszámoló elfogadásával a bizottság automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottság összetételére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A Képviselőtestület az állandó bizottság javaslatára, az általa meghatározott részfeladat elvégzésére albizottságot hozhat létre. Az albizottság létszáma nem haladhatja meg az állandó bizottságét és elnöke csak képviselő lehet.


63. § (1) A bizottság létrehozásával egyidejűleg kell dönteni a bizottság által ellátandó feladatról, létszámáról, személyi összetételéről, az elnök és az elnökhelyettes személyéről.

(2) Az elnökhelyettes feladata a bizottsági elnök akadályoztatása esetén az elnök helyettesítése. Elnökhelyettes csak állandó bizottság esetén választható.

(3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság működése tekintetében azonosak.


64. § (1) A képviselőtestületi ülés napirendjére csak olyan rendelet-tervezet, előterjesztés, határozati javaslat kerülhet, amelyet előzetesen a tárgykör szerint illetékes bizottság megtárgyalt. A tárgykör szerinti bizottságot a munkaterv határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a bizottság határozatképtelenség miatt nem tárgyalta a képviselőtestület elé kerülő anyagot.


65. § Az állandó bizottságok feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


27. A bizottság működése


66. § (1) A bizottság munkájának vezetése, a bizottsági tagok tevékenységének összehangolása a bizottság elnökének a feladata és kötelessége.

(2) A bizottságok folyamatos munkájáért és a határidők betartásáért a bizottsági elnök a Képviselőtestületnek felelősséggel tartozik.

(3) A bizottság az általa elfogadott munka- és ülésrend alapján működik, mely összhangban áll a Képviselőtestület munkatervével.

(4) A bizottság a Képviselőtestület rendes ülései közötti időben – szükség szerint – ülést tart.

(5) A bizottsági ülést az elnök kizárólag saját kezűleg aláírt meghívóval hívja össze.

(6) A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, a koordináló alpolgármester, a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(7) A bizottság ülésére – a jegyző útján – meghívható az érintett szervezeti egység vezetője, állásfoglalásra jogosult dolgozója.

(8) A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, valamint elektronikus úton biztosítani, hogy azokat a bizottság tagjai az ülést megelőzően legalább 3 nappal megkapják. A bizottsági meghívót az aláírást követően a képviselői irodán ki kell függeszteni.

(9) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről a polgármestert és a koordináló alpolgármestert, valamint a jegyzőt – a rendkívüli ülés kivételével – legalább 3 nappal korábban értesíteni kell.

(10) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottság elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, és lehetőség szerint egymás ülésén képviseletet biztosítani. A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról is.

(11) Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a Képviselőtestület állásfoglalása az irányadó.


67. § (1) A bizottsági ülésen elhangzottakról hangfelvételt kell készíteni.

(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyv - kivételesen, az adott bizottság elnökének kérésére, szó szerinti jegyzőkönyv - készül, melyet a bizottság elnöke, a bizottság által választott jegyzőkönyv-hitelesítő bizottsági tag, valamint a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(3) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményeket a Képviselőtestület ülésén ismertetni kell.

(4) A bizottsági jegyzőkönyvek elkészítéséről és dokumentálásáról – az érintett szervezeti egység útján –, a kormányhivatal részére történő megküldéséről – a Szervezési Osztály útján – a jegyző gondoskodik.

(5) A bizottsági jegyzőkönyveket az területet felügyelő alpolgármester számára kell eljuttatni az ülést követő 15 napon belül.

(6) A bizottság jegyzőkönyvéből készült határozat-kivonat aláírója a bizottság elnöke vagy távollétében a bizottság elnök-helyettese.

(7) A képviselő bármely bizottság anyagaiba betekinthet.


28. A döntés-előkészítés


68. § (1) A bizottság önálló előterjesztői munkája során:

a) szakmai javaslatot kérhet a polgármester útján a Polgármesteri Hivataltól,

b) előzetesen tájékozódhat, helyszíni szemlét tarthat,

c) információt kérhet a lakosságtól és a helyi szervezetektől.

(2) Más bizottság által készített előterjesztéshez kiegészítő véleményt adhat, alternatív javaslatokat, állásfoglalást tehet.

(3) A bizottság, vagy annak elnöke a Képviselőtestületet, a kerületi önkormányzat egészét a polgármester helyett nem képviselheti, kivéve, ha erre a polgármester írásban felhatalmazza.


29. A döntések végrehajtásának ellenőrzése


69. § (1) A bizottság feladatkörében ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a Képviselőtestület döntéseinek előkészítésére és végrehajtására irányuló tevékenységét.

(2) A bizottság az ellenőrzés tapasztalatairól a polgármestert és a jegyzőt - javaslatainak ismertetésével - tájékoztatja.


30. A jegyző


70. § (1) A jegyző jogállására a Mötv. előírásai az irányadók.

(2) A jegyző ellátja:

a) a munkáltatói, valamint az egyéb munkáltatói jogok gyakorlásából eredő,

b) a törvényesség biztosításából és a helyi jogalkotásból eredő,

c) a hivatal, a képviselőtestület, a bizottságok és a nemzetiségi önkormányzatok működésével összefüggő,

d) a költségvetéssel és a gazdálkodással összefüggő, valamint

e) az önkormányzati, a hatósági, az önkormányzati hatósági ügyekkel összefüggő

feladatokat és hatásköröket.

Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.

(3) A jegyző a decemberi rendes képviselőtestületi ülésen írásban beszámol a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről.

(4) A Képviselőtestület által a jegyzőre átruházott hatásköröket a 7. melléklet tartalmazza.

(5) A jegyző feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


31. A Polgármesteri Hivatal


71. § (1) A Polgármesteri Hivatal hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerületi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

(2) A Hivatal székhelye, levelezési és e-mail címe megegyezik a Képviselőtestület székhelyével, levelezési és e-mail címével.

(3) A Hivatal szervezeti egységeit, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a 8. melléklet határozza meg.

(4) A Hivatal létszámát a tárgyévi költségvetési rendelet határozza meg.

(5) A Hivatal jogállását, részletes feladatait, működésének részletszabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.


VI. Fejezet

Az Önkormányzat gazdálkodása és az ellenőrzés


32. Az Önkormányzat gazdálkodása


72. § A Képviselőtestület adott ciklusban megvalósítani tervezett fejlesztési elképzeléseit tartalmazó gazdasági program–fejlesztési terv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.


73. § Az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról, vagyonkezelői jog létesítéséről, az egyes vagyonelemek hasznosításáról önkormányzati rendelet rendelkezik.


33. Ellenőrzés


74. § (1) Az Önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását belső kontrollrendszer biztosítja.

(2) Az Önkormányzat költségvetése végrehajtásának és a vagyonával történő gazdálkodásának ellenőrzését a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság látja el.


VII. Fejezet

Az Önkormányzat és a helyi közösség kapcsolata


34. A helyi közösség részvétele a döntések előkészítésében


75. § (1) A Képviselőtestület és bizottsága ülésén azon lakossági önszerveződő közösségek vezetőit illeti meg - tevékenységi körükben - tanácskozási jog, amelyek az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötöttek.

(2) Az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszervező közösségek jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintetését.


76. § (1) A lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatásának, fontos döntések előkészítésébe való bevonásának fórumai:

a) várospolitikai fórum (lakossági fórum),

b) képviselői fogadóóra.

(2) A lakossági fórum keretében a polgároknak és a társadalmi szervezeteknek lehetősége nyílik véleményük kinyilvánítására, a fórumot szervezőknek pedig a közvetlen tájékoztatásra.

(3) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a fórum összehívója, levezető elnöke a Képviselőtestületet tájékoztatja.


35. Közmeghallgatás


77. § (1) A közmeghallgatáson a polgárok közvetlenül intézhetnek helyi közügyeket érintő kérdéseket a képviselőtestülethez, valamint javaslatokat fogalmazhatnak meg.

(2) Az évente egyszer, a negyedik negyedévben megtartandó közmeghallgatás helyszínét, konkrét időpontját és témáját a polgármester határozza meg. A közmeghallgatásról a lakosságot a 25. § (6) bekezdésében meghatározott módon tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. A jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldéséről a jegyző – a Szervezési Osztály útján –gondoskodik.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdések, javaslatok megválaszolására a felvilágosítás-kérésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.


36. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés


78. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit, eljárási rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.


37. A nemzetiségi önkormányzatok


79. § Az Önkormányzat illetékességi területén a nemzetiségek jogairól szóló törvény előírásai alapján megalakult helyi nemzetiségi önkormányzat részére külön megállapodásban meghatározott módon és eljárási rend szerint

a) biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket,

b) gondoskodik a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról,

c) gondoskodik a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról.


VIII. Fejezet

Záró rendelkezések


80. § A rendelet 2013. április 2-án lép hatályba. Kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.


81. § Az 51. § rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, kivéve, ha a képviselőtestület egyedi döntése szerint partnerségi egyeztetést nem kell lefolytatni. E rendelkezés alkalmazása szempontjából folyamatban lévő ügynek kell tekinteni azt az ügyet, amely esetén a képviselőtestület a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet alapján döntött a településrendezési eszköz készítésének szükségességéről.


82. § Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/1995. (VI. 1.) önkormányzati rendelet.





Kiss Anita

jegyző

Bús Balázs

polgármester



AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETEI


1. melléklet

Szabályzat az önkormányzati képviselők mobiltelefon használatáról

2. melléklet

A polgármesteri, alpolgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozat-tétellel, betekintéssel és ellenőrzéssel kapcsolatos eljárási szabályok

3. melléklet

A tanácsnokok száma és feladatköre

4. melléklet

A képviselőtestületi előterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésének és továbbításának rendje

5. melléklet

A képviselőtestület állandó bizottságainak elnevezése, legnagyobb létszáma, feladat- és hatásköre

6. melléklet

A képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

7. melléklet

A Képviselőtestület által a jegyzőre átruházott hatáskörök

8. melléklet

A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei, munka- és ügyfélfogadási rendje





1. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez


SZABÁLYZAT

Az önkormányzati képviselők részére biztosított SIM kártyák használatáról


Budapest III. kerület Óbuda–Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete a megválasztott képviselők részére mobiltelefon készülékhez SIM kártya használatot biztosít, annak érdekében, hogy a képviselők az Önkormányzat érdekében kifejtett, képviselői jogaival és kötelezettségeivel összefüggő munkáját elősegítse.


A SIM kártya a III. kerületi Önkormányzat tulajdonát képezi, melyet a képviselő a Polgármesteri Hivataltól használatra átvesz.

A SIM kártya használata a képviselőt mandátuma fennállásáig illeti meg.  Amennyiben a képviselő mandátuma bármilyen okból megszűnik, a SIM kártyát visszaszolgáltatni köteles. (Amennyiben a képviselő mandátuma elhalálozás miatt szűnik meg, a SIM kártyát örököse juttatja vissza a Polgármesteri Hivatalba.)


Az Önkormányzat a telefonbeszélgetések díját a képviselőknek továbbszámlázza, aki a telefonszámla összegét köteles a számla átvételét követő 8 napon belül az Önkormányzatnak kifizetni.

Amennyiben a számla kiegyenlítésére 60 napon belül nem kerül sor, az Önkormányzat jogosult a tartozás összegét a képviselő tiszteletdíjából levonni.

A SIM kártya biztosításának feltétele, hogy az erre vonatkozó megállapodást a képviselő a SIM kártya átvételekor az Önkormányzattal megkösse.


Ha a SIM kártya megrongálódik, vagy elvész, a képviselő köteles azt haladéktalanul jelezni a Polgármesteri Hivatalnak. A jelzés elmulasztásából eredő esetleges többlet költség a képviselőt terheli.


A Képviselőtestület a képviselői notebookhoz internetes SIM kártya használatot biztosít 5 GB/hó forgalmat meg nem haladó mértékben. A SIM kártya havi alapdíján felüli – 5 GB/hó forgalmat meghaladó – összeg a képviselők részére továbbszámlázásra kerül.




2. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez


A polgármesteri, alpolgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozat-tétellel, betekintéssel és ellenőrzéssel kapcsolatos eljárási szabályok


Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 57. § (2) bekezdése, valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § előírásainak végrehajtása érdekében a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozatokat Kezelő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a következő eljárási szabályok betartásával veszi nyilvántartásba a vagyonnyilatkozatokat, gondoskodik a kezelésről, őrzésről, biztosítja az azokba történő betekintést, továbbá folytatja le az ellenőrzési eljárásokat:


I. Vagyonnyilatkozat tételi eljárás


  1. A Bizottság elnöke írásban felkéri a képviselőket vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük teljesítésére és átadja részükre az „Igénylő nyilatkozat” ívet, majd azok képviselők általi kitöltése után a vagyonnyilatkozat-tételi nyomtatványokat.
  2. A vagyonnyilatkozatokat tartalmazó borítékok átvételére a Munkaügyi Osztály vezetője jogosult, aki az átvételről „Igazolás vagyonnyilatkozat átvételéről” nevű dokumentumot állít ki. A nyilatkozatok átvételekor ellenőrizni kell, hogy az érintett azokat szükséges példányszámban nyújtotta-e be. Az átvételi határidő lejárta után, vagyonnyilatkozatokat az „Igazolás vagyonnyilatkozat átvételéről” nevű dokumentummal együtt a Bizottság részére elérhetővé teszi.
  3. A Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kötelezettek általi teljesítéséről tájékoztatást készít a Képviselőtestület részére.


II. Nyilvántartási szabályok:


  1. Az iratkezelés elkülönítetten: számítógépen és soros-folyószámos iktatókönyvben történik.
  2. A vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatok ellátásának naprakész vezetése a „Nyilvántartás a vagyonnyilatkozat-tételi dokumentumokról” nevű táblázatban történik.
  3. A Bizottság a vagyonnyilatkozatokat elkülönítetten a Polgármesteri Hivatal megfelelő hivatalos helyiségének lemezszekrényében tárolja – külön rekeszben a polgármester, az alpolgármesterek és a képviselők, valamint külön rekeszben a képviselők hozzátartozóinak nyilatkozatait.


III. Önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatának nyilvánossága


Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata – a 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § (3) bekezdésére figyelemmel – nyilvános. A nyilvánosság biztosításának formája: önkormányzat honlapján történő közzététel.


IV. A vagyonnyilatkozatokba történő betekintés szabályai:


  1. A képviselői vagyonnyilatkozatba betekintetést kérő a Bizottság elnöke részére juttatja el kérelmét. A kérelemben szerepelnie kell a kérelmező nevének, értesítési címének, annak, hogy melyik képviselő nyilatkozatába kíván betekinteni.
  2. A kérelemre a Bizottság elnöke írásban válaszol, kijelölve a betekintés helyét és időpontját.
  3. A betekintés a Bizottság elnökének és egy tagjának a jelenlétében történik. A bizottság elnöke és jelenlévő tagja rövid jegyzőkönyvben dokumentálja a betekintés tényét.


V. Ellenőrzési eljárás szabályai:


  1. Amennyiben bármelyik választópolgár a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményez, a Bizottság elnöke 8 napon belül összehívja a Bizottság ülését.
  1. A Bizottság a Mötv. 46. § (2) bekezdése értelmében a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ügyekben zárt ülést tart.
  2. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ellenőrzés során hozott határozatok nyilvánosak, ezek iratkezelésére a Polgármesteri Hivatal szokásos iratkezelési szabályai az irányadóak.
  1. Az eljárás eredményéről készült külön tájékoztatót a Bizottság elnöke terjeszti a Képviselőtestület elé.
  2. A Bizottság elnöke a Képviselőtestület ülését követően írásban értesíti a képviselő ellen eljárást kezdeményezőt a vizsgálat eredményéről, a Képviselőtestület döntéséről.





3. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez


A tanácsnokok feladatköre


Tanácsnoki tisztségek

  1. Beruházási Tanácsnok
  2. Civil Kapcsolati Tanácsnok
  3. Egészségügyi Tanácsnok
  4. Európai Uniós Tanácsnok
  5. Fővárosi Kapcsolattartásért Felelős Tanácsnok
  6. Idősügyi Tanácsnok
  7. Ifjúsági Tanácsnok
  8. Környezetvédelmi Tanácsnok
  9. Közbiztonsági Tanácsnok
  10. Oktatási Tanácsnok
  11. Sport Tanácsnok
  12. Turisztikai Tanácsnok
  13. Kulturális Tanácsnok
  14. Légi zaj Tanácsnok
  15. Egyházügyi Tanácsnok



Beruházási Tanácsnok

feladatköre


  1. Figyelemmel kíséri az önkormányzat éves beruházási tervét.
  2. Közreműködik az önkormányzat fontosabb beruházásainak tervezésében, figyelemmel kíséri azok megvalósulását.
  3. Javaslatot tesz a képviselőtestületnek a kerület számára fontosnak ítélt beruházások elindítására.
  4. Figyelemmel kíséri az elindult beruházásokat, különös tekintettel azok időbeni befejezésére.
  5. Véleményezi a képviselőtestület elé kerülő beruházási javaslatokat.


Civil Kapcsolati Tanácsnok

feladatköre


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő – más tanácsnok feladatkörét nem érintő tevékenységet végző – civil szervezettel.
  2. Figyelemmel kíséri a civil támogatási és pályázati rendszer működését.
  3. Véleményez minden, civil feladatokkal összefüggő előterjesztést.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő – más tanácsnok feladatkörét nem érintő tevékenységet végző – civil szervezettel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.
  5. Figyelemmel kíséri a Kulturális, Civil és Nemzetiségi Bizottság munkáját, civil ügyekben véleményt nyilvánít.


Egészségügyi Tanácsnok

feladatköre


  1. A Polgármesteri Hivatal egészségügyért felelős szervezeti egysége, valamint az Egészségügyi, Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság munkájának elősegítése és támogatása.
  2. Részvétel az Egészségügyi, Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság ülésein (amennyiben nem tagja a bizottságnak, akkor állandó meghívottként, véleményezési joggal).
  3. Javaslattétel az Egészségügyi Koncepció továbbfejlesztésére, egészségmegőrző és –nevelő programok kidolgozására, támogatására.
  4. Javaslattétel a kerületi egészségügyi intézményrendszer struktúrájának átalakítására, az alapellátáson túli tevékenység bővítésére, szűkítésére, esetleges alapításra, megszűntetésre.
  5. Javaslattétel az egészségügyi intézmények tulajdonviszonyainak esetleges átalakítása kapcsán.



Egyházügyi Tanácsnok

feladatköre


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő egyházakkal, szakmai, információs és tanácsadó tevékenységet lát el, segíti munkájukat.
  2. Figyelemmel kíséri a kerületi egyházközösségek életét, egyházi eseményeit.
  3. A kerületi egyházközösségek problémáinak, felvetéseinek fogadása, az önkormányzat illetékes szerveihez történő továbbításában való közreműködés.
  4. Véleményezi az egyházakkal összefüggő, feladatkörét érintő előterjesztéseket.
  5. Részt vesz az önkormányzattal és az egyházközösségekkel kapcsolatos rendezvények szervezésében.
  6. Önkormányzat képviselete - a polgármester felkérése, felhatalmazása alapján - a kerületi egyházközösségek rendezvényein.


Európai Uniós Tanácsnok

feladatköre


  1. Javaslatokat készít, állásfoglalást alakít ki az Európai Unió kapcsán az önkormányzatra háruló szervezeti, jogszabályi változtatások szükségességéről és azok végrehajtásáról.
  2. Figyelemmel kíséri az európai uniós elvárásokon alapuló különféle szakmai programokat, különös tekintettel: az önkormányzat szakember gárdájának továbbképzésére irányuló programokra, az önkormányzat intézményeinek működési reformjaira és intézményi szakmai munka támogatására.
  3. Az Európai Unió által biztosított különböző pályázati finanszírozási lehetőségek figyelemmel kísérése, az EU pályázatokon való részvétel és a pályázati tevékenység hatékonyságának elősegítése céljából.
  4. Kiemelt figyelmet fordít az Európai Unió által a lakótelepi rehabilitációra fordítható pályázatokra és keretösszegekre.


Fővárosi Kapcsolattartásért Felelős Tanácsnok

feladatköre


  1. A Fővárosi Közgyűlés ülésein - a Fővárosi Önkormányzat SZMSZ-ében meghatározott keretek között - képviseli a kerületi önkormányzatot.
  2. A Fővárosi Kerületek Kollégiumában - megalakulása esetén - képviseli a kerületi önkormányzatot.
  3. A Fővárosi Önkormányzat bizottsági ülésein a kerületet érintő ügyekben képviseli a kerületi önkormányzatot.
  4. Beszámol a Képviselőtestület, a polgármester számára a Fővárosnak a kerületet érintő döntéseiről, azok tervezeteiről, szükség esetén közreműködik a lakosság tájékoztatásában.


Idősügyi Tanácsnok

feladatköre


  1. Figyelemmel kíséri az idősek helyzetét a kerületben.
  2. Javaslatokat készít a képviselőtestületnek az idősek életkörülményeinek javítására.
  3. Véleményez minden olyan előterjesztést, mely az időseket érinti.
  4. Az Egészségügyi, Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság munkáját figyelemmel kíséri, a nyugdíjasokat érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.
  5. Figyelemmel kíséri az önkormányzati fenntartású nyugdíjasházak működését, az esetlegesen feltárt hiányosságokról haladéktalanul tájékoztatja a képviselőtestületet.


Ifjúsági Tanácsnok

feladatköre


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő fiatalokkal foglalkozó civil szervezetekkel.
  2. Véleményez minden olyan előterjesztést, amely a kerületi fiatalokat érinti.
  3. Figyelemmel kíséri az Oktatási és Sport Bizottság munkáját, ifjúságot érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő fiatalokkal foglalkozó civil szervezetekkel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.


Környezetvédelmi Tanácsnok

feladatköre


  1. A 1995. évi LIII. törvény (A környezet védelmének általános szabályairól), valamint az I. és II. Nemzeti Környezetvédelmi Program önkormányzatokat érintő rendelkezéseinek figyelemmel kísérése, megvalósulásának elősegítése.
  2. Figyelemmel kíséri a Kerületi Környezetvédelmi Koncepció megvalósítását.
  3. A Kerületi Környezetvédelmi Koncepció törvény által előírt felülvizsgálatának és szükség szerinti módosításának figyelemmel kísérése.
  4. A Kerületi Környezetvédelmi Program alapján létrejövő éves Környezetvédelmi Cselekvési Terv kialakításának és megvalósításának figyelemmel kísérése.
  5. A lakosság környezettudatos gondolkodásának kialakítását és fejlesztését szolgáló önkormányzati akciók, kampányok megszervezésének és megvalósulásának figyelemmel kísérése.
  6. Részvétel a kerületi oktatási intézmények számára szervezett környezetvédelmi rendezvények eseményein.
  7. A kerületi szelektív hulladékgyűjtés működésének figyelemmel kísérése, javaslattétel a lehetőségekhez mért továbbfejlesztésére.
  8. Figyelemmel kíséri a Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány és az önkormányzat kapcsolatát.
  9. A kerületi Természetvédelmi Koncepció felülvizsgálatának és szükség szerinti módosításának figyelemmel kísérése.
  10. Javaslattétel a kerület környezetvédelmi és természetvédelmi tevékenységét elősegítő rendeletek megalkotására.
  11. Javaslattétel a kerületben található védelemre érdemes egyedi természeti értékek védetté nyilvánítására.


Közbiztonsági Tanácsnok

feladatköre


  1. Véleményezi a Kerületi Rendőrkapitányság, valamint Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet éves beszámolóját.
  2. Figyelemmel kíséri a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepció megvalósítását.
  3. Kapcsolatot tart Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelettel, a polgárőrséggel, figyelemmel kíséri tevékenységüket.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő közbiztonsággal kapcsolatos előterjesztéseket.


Kulturális Tanácsnok

feladatköre


  1. Kapcsolatot tart a kerületi kulturális, közművelődési intézményekkel.
  2. Figyelemmel kíséri a Kulturális Koncepció megvalósítását.
  3. Véleményez minden, kulturális területet érintő előterjesztést.
  4. Figyelemmel kíséri a kerületben megrendezésre kerülő kulturális rendezvények szervezését, lebonyolítását.
  5. Figyelemmel kíséri a Kulturális, Civil és Nemzetiségi Bizottság munkáját, kulturális ügyekben véleményt nyilvánít.


Légi zaj Tanácsnok

feladatköre


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő zajvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel.
  2. Véleményezi a zajvédelemmel összefüggő, feladatkörét érintő előterjesztéseket.
  3. Figyelemmel kíséri a kerület légiforgalmi zaj által okozott problémáinak megoldását.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő, zajvédelemmel foglalkozó civil szervezettel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.
  5. Figyelemmel kíséri a Városfejlesztési, valamint a Környezetvédelmi Bizottság munkáját, feladatkörét érintő zajvédelemi ügyekben véleményt nyilvánít.
  6. Figyelemmel kíséri a Környezetvédelmi Alap feladatkörét érintő felhasználását.


Oktatási Tanácsnok

feladatköre


  1. Figyelemmel kíséri a nemzetiségi oktatással kapcsolatos igényeket, javaslatot tesz az ezzel kapcsolatos feladatbővítésre.
  2. Részt vesz a Képviselőtestület által jóváhagyott ösztöndíj alap bizottsági felosztásának előkészítésében.
  3. Figyelemmel kíséri az Oktatási és Sport Bizottság által hozott határozatok végrehajtását, véleményezi az oktatással összefüggő képviselőtestületi előterjesztéseket.



Sport Tanácsnok

feladatköre


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő sportegyesületekkel.
  2. Figyelemmel kíséri az Önkormányzat sport koncepciójának megalkotását, és annak megvalósítását
  3. Véleményez minden olyan előterjesztést, amely a kerületi sportéletet érinti.
  4. Figyelemmel kíséri az Oktatási és Sport Bizottság munkáját, sportot érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.
  5. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő sportegyesületekkel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.


Turisztikai Tanácsnok

feladatköre


  1. Figyelemmel kíséri a Turisztikai Koncepció megvalósítását.
  2. Véleményez minden, turisztikai területet érintő előterjesztést.
  3. Figyelemmel kíséri az idegenforgalom helyi érdekeinek országos érdekekkel való összehangolását, az idegenforgalmi értékek feltárását, bemutatását, a helyi idegenforgalom fejlesztését.
  4. Kapcsolatot tart az idegenforgalom kerületi szakmai szervezeteivel.



4. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez



A képviselőtestületi előterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésének és továbbításának rendje


I. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésük szabályai


  1. A képviselőtestület elé kerülő előterjesztések lehetnek
    1. a munkatervi napirendi pont és egyéb döntést igénylő javaslat,
    2. tájékoztató és beszámoló jellegű anyagok.


  1. A testületi döntést igénylő javaslatok irányulhatnak
  1. önkormányzati rendelet megalkotására, valamint
  2. határozat meghozatalára.


  1. Az előterjesztés címét és előterjesztőjét, az illetékes bizottság megnevezését - az egyéb döntést igénylő ügyek kivételével - a munkaterv határozza meg.


  1. Az előterjesztés határidőre történő előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az előkészítés során az érdekelt személyekkel és szervekkel való egyeztetésekért, szükség esetén bizottság elé terjesztéséért az előterjesztés készítője felelős.


  1. A képviselőtestület elé kerülő előterjesztés általában két részből áll
  1. a tárgy és a helyzetelemzés ismertetéséből, a döntési javaslat indokolásából, esetleg az ehhez csatolt mellékletekből,
  2. a határozati (döntési) javaslatból.

Határozati javaslat kidolgozása csak akkor mellőzhető, ha az ügy ismertetéséből - az elfogadáson túl - döntési igény nem jelentkezik.


  1. Tájékoztató tartalmú előterjesztés általában nem tartalmaz határozati javaslatot. Ha annak keretében döntési igény merül fel, a határozati javaslatot a polgármester szóban ismerteti.


  1. Az előterjesztés bevezető részének tartalma

a) a képviselőtestületi ülés időpontja

b) az előterjesztés tárgya

c) az előterjesztő neve

d) az előterjesztést készítő neve

e) az előterjesztést tárgyaló bizottság megnevezése vagy azt, hogy az előterjesztés bizottsági tárgyalást nem igényel.

Egy előterjesztésnek több előterjesztője és több készítője is lehet.

Az előterjesztés készítőjét abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az előterjesztést az előterjesztő készítette.

Ha az előterjesztés készítőjeként több személy került megjelölésre az első helyen megjelölt felelős a 4. pontban foglaltak betartásáért.


  1. Az előterjesztés első részének tartalma

8.1. Az előterjesztés elő részében ki kell térni az alábbiakra:

  1. Foglalkozott-e a testület korábban az adott tárgykörrel, s ha igen, akkor milyen határozatot hozott. Értékelni kell a döntés hatását, a végrehajtás esetleges akadályait, hiányosságait, a végrehajtás elmaradásának okait elemezve.
  2. Utalni kell az előterjesztés tárgyára vonatkozó legfontosabb jogszabályokra és a testületi határozatokra, a végrehajtás érdekében teendő intézkedésekre.
  3. Értékelni és elemezni kell a tárggyal kapcsolatos - és a döntés szempontjából jelentős - tényeket, követelményeket, összefüggéseket, mérlegelve a döntés várható társadalmi, gazdasági, politikai hatását is.
  4. Térjen ki az előkészítés során végzett összehangoló munkára, a közreműködő szervek (bizottság) álláspontjának, esetleges eltérő véleményének ismertetésére.
  5. A határozati javaslat - annak egyes pontjai - indokolását, esetleges mellőzésének okait az előterjesztés első részébe kell foglalni.
  6. Külön figyelmet kell fordítani a képviselőtestület által már elfogadott fontosabb tervek (pl. a gazdasági program, a humán terület feladatait meghatározó döntések stb.) megvalósulására.
    1. Rendeletalkotás esetén további tartalmi követelmények:
      1. társadalmi véleményezésre bocsátásról tájékoztatás: társadalmi véleményezésre bocsátás ténye vagy annak indoka, hogy a rendelet-tervezet miért nem került társadalmi véleményezésre bocsátásra.


  1. Az előterjesztés második részének tartalma

9.1. Az előterjesztés második részével kapcsolatos követelmények:

  1. A döntési javaslatok logikusan épüljenek az előterjesztés első részének megállapításaira, azokkal összhangban szabják meg a feladatot.
  2. Szabatosan, pontosan és tömören - az általánosság kerülésével - fogalmazzák meg az elérendő célt.
  3. Eltérő tartalom esetén külön-külön pontokban határozzák meg a feladatokat. Külön pontba kell foglalni az érintett bizottság határozati javaslatát is.
  4. Ha indokolt, javasolni kell a korábbi testületi határozat(ok) módosítását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését.
  5. Az előterjesztés tárgyától, illetőleg jellegétől függően - különösen amikor a döntéssel elérni kívánt célnak több megoldási lehetősége van - két vagy több változatban célszerű a határozati javaslatot kidolgozni. Ilyenkor az egyes alternatívák előnyeinek, hátrányainak tárgyilagos ismertetése következik.
  6. A többváltozatú (alternatív) döntési javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni.
  7. Tartalmazza a végrehajtási határidőt és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Pontonként jelölje meg a végrehajtásért, felelős személyeket vagy szerveket. Több felelős esetén - ha maga a határozat eltérően nem rendelkezik - az elsőként megnevezett köteles a végrehajtást megszervezni. A határozati javaslatban felelősként a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, továbbá az önkormányzati intézmények vezetője, az önkormányzati alapítású gazdasági társaság vezetője nevezhető meg.
  8. A végrehajtás határidejét naptári napban vagy - egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor - folyamatos jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső és esetleges időközönkénti jelentés határidejét. Egy határozatban előírt több határidő esetén ugyanaz a felelős összevontan, az utolsó határidő lejártakor adhat jelentést a végrehajtásról.
    1. Rendeletalkotás esetén a további tartalmi követelmények:
    2. új rendelet első fordulós tárgyalása esetén a határozati javaslat tartalmazza az előterjesztett rendelet-tervezet második fordulós tárgyalásra való alkalmasságáról való döntést
    3. új rendelet második fordulós tárgyalására vagy rendelet-módosításra vonatkozó előterjesztés határozati javaslatot nem tartalmaz
    4. új rendelet második fordulós tárgyalására vagy rendelet-módosításra vonatkozó előterjesztés mellékletként tartalmazza a rendelet-tervezet teljes szövegét, indokolását, az I. első fordulós tárgyaláshoz vagy a módosítás előtti szövegállapothoz képest a szövegszerű változtatást bemutató kéthasábos formátumú segédletet, amennyiben a társadalmi véleményezés során értékelhető észrevételek érkeztek, annak összefoglalóját, az előzetes hatásvizsgálati lapot.
    5. az előzetes hatásvizsgálat lefolytatásának rendje:

da) az előzetes hatásvizsgálatot minden rendelet-tervezet esetében le kell folytatni.

db) az előzetes hatásvizsgálat tárgyát a feltételezett hatások figyelembe vételével a jegyző határozza meg

dc) az előzetes hatásvizsgálatban – annak tárgya szerint – közreműködik:

- a szabályozni kívánt társadalmi viszonyra vagy a szabályozással érintett jogalkonyra gyakorolt hatások: a rendelet-tervezet tárgya szerint érintett szervezeti egység vezetője

- gazdasági, költségvetési hatások, pénzügyi feltételek: Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály

- környezeti követelmények: Főépítészi és Várostervezési Iroda, Városüzemeltetési Főosztály

- egészségügyi, szociális következmények: Szociális Szolgáltató Főosztály

- eljárásjogi hatások: Igazgatási Főosztály

- személyi, szervezeti feltételek: Munkaügyi Iroda

- tárgyi, technikai feltételek: Szervezési Osztály, Informatikai Iroda

- jogszabály megalkotásának szükségessége: Jegyzői Titkárság

dd) az előzetes hatásvizsgálati lap tartalma a következő:


ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP


A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelet-tervezet feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat tárgyát* képezte:


  1. társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások
  2. környezeti, egészségügyi és szociális következmények
  3. eljárásjogi hatások
  4. a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi, technikai és pénzügyi feltételek.
  5. a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei


* Az összefoglaló elkészítésekor csak a releváns pontot kell szerepeltetni.



Előnyök, hátrányok, kockázatok összegző bemutatása


Rövid és hosszú távú előnyök
(azok a tényezők, amelyek a végrehajtás során pozitívumként jelentkezhetnek)

Hátrányok
(azok a tényezők, amelyek a végrehajtás során negatív következményekkel járhatnak)



Kockázatok
(olyan adottságok, amelyek kockázatot jelenthetnek, csökkenthetik a végrehajtás eredményességét)

Megvalósítás előtt jelentkező kockázatok

Megvalósítás után jelentkező kockázatok





dátum


  1. Az előterjesztések leadásának menete
  1. Az előterjesztés-tervezet törvényességi szempontú felülvizsgálat céljából történő leadási határideje legkésőbb a 26. § (2) bekezdésben meghatározott határidőt megelőző nap 10.00 óra.
  2. Az előterjesztés-tervezetet az előterjesztés készítője legkésőbb az a) pontban meghatározott időpontig a Jegyzői Titkárságra juttatja el papír alapon, ezzel egyidőben az előterjesztés címét elektronikus formában a Szervezési Osztálynak megküldi.
  3. Az előterjesztés-tervezetet a jegyző véleményezi, törvényességi szempontból vizsgálja. Indokolt esetben az előterjesztés-tervezetet javításra visszaküldi az előterjesztés készítőjének. Amennyiben az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő, a jegyző az előterjesztést szignálja és dátummal látja el.
  4. Az előterjesztő által aláírt, törvényességi szempontból megfelelő és a jegyző által szignált papír alapú előterjesztést és annak elektronikus változatát az előterjesztés készítője továbbítja a Szervezési Osztályra.
  5. A képviselőtestületi ülés meghívójával együtt csak az az előterjesztés kerül továbbításra, amely a Szervezési Osztály részére papír alapon és elektronikus formában is továbbításra került a 26. § (2) bekezdésében meghatározott határidőig.


II. A képviselőtestületi előterjesztések képviselők részére történő továbbításának rendje


  1. A képviselőtestületi ülés meghívójának aláírását követően a Szervezési Osztály elektronikus formában (a továbbiakban: e-mailben) haladéktalanul értesíti a képviselőket az előterjesztések „Testületi anyagok” dátum szerinti, „meghívóval kiküldött előterjesztések” mappából történő letöltésének lehetőségéről.


  1. A meghívó kiküldését követőn leadott további előterjesztések, kiegészítések, módosítások (a továbbiakban: új anyagok) „Testületi anyagok” dátum szerinti, „utólag elkészült (felvételre javasolt) előterjesztések” mappából történő letölthetőségének lehetőségéről a Szervezési Osztály szükség szerint, de legalább naponta egy alkalommal e-mailben értesíti a képviselőket. Az értesítésben az új anyagok tárgyát is fel kell tüntetni.


  1. A 11. és 12. pontban jelzett értesítés megfelelő dokumentálásáról a Szervezési Osztály gondoskodik.


III. A képviselőtestületi határozatok és a határozatok végrehajtása


  1. A határozatok jelölése


14.1. A képviselőtestületi határozat tartalmazza:


Példa:


Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének


1/2013.(I.31.) határozata


A Képviselőtestület


úgy határoz, hogy…


Felelős:

Határidő:

(szavazott: ….. képviselő; …. igen, … nem, …. tartózkodott vagy …. igen, egyhangú)


14.2. A képviselőtestület normatív határozatának formája a miniszteri rendelet előírásai szerint:


Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének


10/2013.(I.31.) határozata


……-ról (a normatív határozat címe)


A Képviselőtestület …...


  1. A határozatok végrehajtásának rendje
  1. A képviselőtestületi döntésről készült, érdemi intézkedést igénylő önálló határozat-kivonatot – papír alapon – az ülést követő 3 munkanapon belül a jegyző – a Szervezési Osztály útján – küldi meg a végrehajtásért felelősnek.
  2. Az összevont határozat kivonatban az előterjesztés készítőjét kell a végrehajtásért felelős személyként megjelölni. Ha az előterjesztés készítőjeként több személy került megnevezésre – és a határozatból más nem következik – az első helyen megjelölt személyt kell az összevont határozat-kivonatban a végrehajtás felelőseként megjelölni. Kétségség esetén a jegyző határozza meg a végrehajtásért felelős személyét.
  3. A képviselőtestületi döntésről készült összevont határozat-kivonatot – elektronikus formában – a képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyv polgármester általi aláírását követően haladéktalanul a Szervezési Osztály küldi meg a végrehajtásért felelősnek és az egyéb érintetteknek.
  4. A határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.
  5. Az összevont határozat-kivonatban felelősként megjelölt személy a határozat végrehajtásáról jelentést készít a jegyzőnek.  A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy miért nem lehetett elhárítani, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére és - ha indokolt - a felelősségre vonásra is. A végrehajtásért felelősök által készített jelentések alapján a képviselőtestületi ülést követő egy hónapon belül a polgármester részére a jegyző – a Szervezési Osztály útján – összesítő jelentést készít.







5. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez


A Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatáskörök


Ellátja a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben számára meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az egyes önkormányzati rendeletekben a polgármester részére meghatározott feladatok és átruházott hatáskörök jegyzéke tartalmaz.


A jegyzék naprakész vezetéséről a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik.


6. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez


A Képviselőtestület állandó bizottságainak elnevezése, legnagyobb létszáma, feladat-  és hatásköre


Bizottságok neve

Legnagyobb létszáma

Egészségügyi, Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság

9 fő

Környezetvédelmi Bizottság

5 fő

Kulturális, Civil és Nemzetiségi Bizottság

9 fő

Oktatási és Sport Bizottság

11 fő

Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság

11 fő

Városfejlesztési Bizottság

9 fő



EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSGAZDÁLKODÁSI BIZOTTSÁG

(ESZLB)


EGÉSZSÉGÜGYI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Az Önkormányzat egészségügyi, egészségmegőrző- és nevelő tevékenységének koordinálása, a Képviselőtestület által elfogadott Egészségügyi Koncepció alapján.
  2. Kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal egészségügyért felelős szervezeti egységével, a Szent Margit Rendelőintézet Nonprofit Kft-vel, a Védőnői szolgálattal, a kerületben működő nem önkormányzati, egészségügyi tevékenységet végző szervezetekkel, valamint a Fővárosi Önkormányzat Egészségügyi Bizottságával, esetenként más szakmai szervezetekkel.
  3. Az Önkormányzat felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények költségvetésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztések véleményezése. Javaslattétel az egészségügyi intézmények pénzügyi támogatására, átcsoportosításra.
  4. Javaslattétel az önkormányzati egészségügyi intézményeket érintő alapellátáson túli egészségügyi tevékenység bővítésére, szűkítésére, esetleges alapításra, megszüntetésre.
  5. Az egészségmegőrző, egészségnevelő programok kidolgozása, támogatása - különös tekintettel a drog és szenvedélybetegségekre - érdekében együttműködik a kerületi egészségügyi szervezetekkel és intézményekkel.
  6. Véleményezi mindazon ügyeket, amelyek a III. kerület egészségügyi ellátási feladatait érintik.
  7. Az Önkormányzat felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények vezetői posztjára kiírt pályázatok véleményezése, javaslattétel a Képviselőtestület számára.
  8. KEF éves beszámoló véleményezése.
  9. A kerületben működő felnőtt háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi, valamint védőnői körzethatárok módosításának véleményezése.
  10. Véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények Alapító Okirat módosítását.
  11. Véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatát.
  12. A kerületben működő, területi ellátási kötelezettséggel rendelkező praxisok működtetési jogának értékesítésekor a működtetési jogot vásároló alkalmasságának, megfelelőségének véleményezése, és javaslattétel a Képviselőtestület számára.
  13. Dönt a felnőtt és házi gyermekorvosi ügyeleti szolgálatot ellátó szolgáltatók éves szakmai beszámolójának elfogadásáról.
  14. Dönt az egészségügyi ellátásban résztvevő intézmények, civil szervezetek szakmai beszámolójának elfogadásáról.
  15. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSGAZDÁLKODÁSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Az önkormányzat szolgáltatásszervezési koncepciójának véleményezése.
  2. Kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal Szociális Szolgáltató Főosztályával, valamint a kerületi szociális intézményekkel, a kerületben működő karitatív szervezetekkel, munkájuk segítése és figyelemmel kísérésére.
  3. A szociális feladatellátással és intézményi ellátással kapcsolatos rendelet-tervezetek előkészítése, módosításokra irányuló javaslattétel. Szociális intézmények fejlesztésére vonatkozó, új intézmény létrehozását, működő intézmény megszüntetését célzó javaslatok véleményezése, előterjesztése.
  4. A szociális ellátás, támogatás, segélyezés, valamint szociális intézmények tárgyi évi költségvetésének előkészítése és tervezése, pénzügyi támogatása, átcsoportosítások.
  5. Szociális intézmények vizsgálata, ellenőrzése, beszámoltatása. (Közreműködés).
  6. Más által fenntartott szociális célú intézmény, ilyen jellegű közérdekű feladatvállalások, szolgáltatások támogatása.
  7. Elvi állásfoglalás kialakítása (kategória táblázat értékhatárainak kialakítása a rászorultság mértékének megfelelően, üdültetés, nyári táboroztatás, Sóstói tábor, beiskolázás, tanévzárás előtti kirándulások, burgonya-akció, muskátli-akció).
  8. Kereskedelmi egységek, szolgáltató vállalatok stb. felajánlásaira válaszadás előtti állásfoglalás.
  9. Szociális feladatra kiírt pályázat javaslattétele, véleményezése.
  10. Lakásprivatizáció helyi rendelet megalkotásában való közreműködés.
  11. Lakásgazdálkodási stratégia kialakítása, megvalósítása, elemzése.
  12. Kerületfejlesztés, költségvetés, céltámogatások, helyi adó, vagyonhasznosítások, vállalkozások lakhatás szempontjából történő véleményezése.
  13. Szociális lakásellátás, -támogatás (rendelet, önkormányzati hatósági funkció).
  14. Dönt a szociális ellátásban részt vevő civil szervezetek szakmai beszámolójának elfogadásáról.
  15. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


KULTURÁLIS, Civil és NEMZETISÉGI Bizottság

(KCNB)


KULTURÁLIS FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Előkészíti és a képviselőtestület elé terjeszti a kerületi kulturális koncepciót.
  2. Javaslatot tesz a képviselőtestület felé kulturális, közművelődési intézmények létrehozására, működtetésére, megszüntetésére, profilváltására.
  3. Véleményezi és előkészíti a kulturális, közművelődési intézményeket érintő beruházásokat, felújításokat, fejlesztéseket.
  4. Előkészíti és véleményezi a művelődési ágazat intézményvezetői pályázatait, előterjeszti a képviselőtestületnek az intézményvezetői megbízásokat, javaslatot tesz a Polgármester számára az intézményvezetők jutalmazására, a Hivatal előterjesztése alapján.
  5. Véleményezi a közművelődési intézmények költségvetését. Javaslatot tehet az intézmény ellenőrzésére.
  6. Véleményezi a kerületben felállítani kívánt művészeti alkotások közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen történő elhelyezéséről, lebontásáról, felújításáról szóló kérelmeket, kezdeményezéseket.
  7. Véleményezi a kulturális intézmények és közterületek elnevezésének változásait.
  8. Véleményezi kulturális területen állami, önkormányzati kitüntetésekre vonatkozó javaslatokat.
  9. Véleményt alkot a képviselőtestület számára kulturális önkormányzati feladatvállalás esetén.
  10. Véleményt alkot a képviselőtestület számára a művelődési célú ingatlanok más irányú hasznosításával kapcsolatban.
  11. Elősegíti az illetékességi körébe tartozó szervezetek és intézmények kapcsolatteremtését külföldi partnerekkel.
  12. Véleményezi a közművelődési intézmények Alapító Okirat módosítását.
  13. Megvitatja a közművelődési intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatát.
  14. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


CIVIL ÉS NEMZETISÉGI FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Figyelemmel kíséri a kerületi civil szervezetekkel való kapcsolattartást.
  2. A bizottság feladatkörébe tartozó Önkormányzat és társadalmi szervezetekkel kötendő szerződések véleményezése, javaslat azok módosítására.
  3. Az Önkormányzat civil koncepciójának véleményezése.
  4. A bizottság feladatkörébe tartozó pályázatok véleményezése.
  5. III. kerületi székhelyű, tevékenységét főként a kerületben kifejtő civil, ifjúsági és sport szervezetek működésének támogatása, programjaik szakmai segítése.
  6. Kapcsolattartás a nemzetiségi önkormányzatokkal és a kerületben működő nemzetiségi társadalmi szervezetekkel.
  7. Közreműködés a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításában, az ehhez szükséges képviselőtestületi szabályozás előkészítésében.
  8. A nemzetiségi önkormányzatok működésének - önállóságuk sérelme nélkül - tanácsokkal, javaslatokkal történő elősegítése.
  9. A Képviselőtestület számára a nemzetiségeket érintő előterjesztéseknek, illetőleg a nemzetiségi önkormányzatok előterjesztéseinek véleményezése.
  10. A nemzetiségi önkormányzatok igénye esetén az önkormányzati testületük elé kerülő előterjesztések véleményezése.
  11. A nemzetiségi önkormányzatok által kezdeményezett kérdések megtárgyalása és ezekről bizottsági állásfoglalás kialakítása.
  12. A nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezéseinek, programjainak a bizottsági célalapból történő lehetőség szerinti támogatása, ilyen támogatások megindokolt ajánlása más bizottságok számára.
  13. A nemzetiségi önkormányzatok által kezdeményezéseikhez, programjaikhoz, rendezvényeikhez igényelt önkormányzati segítségnyújtás összehangolása.
  14. A nemzetiségi önkormányzatok működésére, tevékenységére, önállóságára vonatkozó jogszabályi és SZMSZ előírások érvényesülésének figyelemmel kísérése, szükség esetén észrevétel tétel, intézkedés, vizsgálat kezdeményezése.
  15. Elősegíti, hogy amennyiben a nemzetiségi önkormányzatok jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat döntése szükséges, úgy a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselőtestület a következő ülésén napirendre tűzze, továbbá, ha a döntés más önkormányzati szerv hatáskörébe tartozik, akkor a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül meghozza döntését.
  16. Az emberi jogok, beleértve a diákjogok, kerületben történő érvényesülésével kapcsolatos panaszok kivizsgálása és a szükséges intézkedések kezdeményezése.
  17. A nemzetiségi és emberi jogi társadalmi szervezetek működési feltételeinek figyelemmel kísérése, működésük lehetőség szerinti támogatása.
  18. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


OKTATÁSI ÉS SPORT BIZOTTSÁG

(OSB)


OKTATÁSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Az önkormányzatokról szóló törvényben a helyi önkormányzat alapfeladatai között meghatározott alapfokú nevelés koncepciójának elkészítése (intézményhálózat kialakítása).
  2. Javaslatot tesz nevelési és oktatási intézmények létrehozására, működtetésére, megszüntetésére, profilváltására, valamint az önkormányzat által fenntartott nevelési és oktatási intézmények körzeteinek kialakítására, a körzethatárok szükség szerinti módosítására.
  3. Javaslatot tesz az oktatási intézményeket érintő beruházásokra, felújításokra, fejlesztésekre.
  4. Javaslatot tesz a Képviselőtestületnek és a polgármesternek a nevelési intézmények vezetői pályázati feltételeinek meghatározására, a pályázatok elbírálására, javaslattétel a vezetői megbízásra.
  5. Közreműködik a nevelési-oktatási intézmények költségvetésének kialakításában, azok összesítésében, javaslatot tesz a pénzeszközök szükség szerinti – évközi – átcsoportosítására.
  6. Javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmények vizsgálatára, ellenőrzésére. Szakmai célvizsgálatokat kezdeményez.
  7. Oktatási célprogramok (pályázatok) meghirdetése, elbírálása.
  8. Javaslatot tesz a kerületben működő, de nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekkel való együttműködésre, a közoktatási megállapodás megkötésére, az így megkötött szerződések folyamatos ellenőrzésére, koordinálására, szükség szerinti módosítására, esetleges megszüntetésére.
  9. A diákszociális támogatások (táborozás, stb.) elosztására, felhasználására javaslatok kidolgozása.
  10. Pedagógusok továbbtanulásának, továbbképzésének segítése (támogatottak körének meghatározása, pályázatok kiírása, döntés a támogatások odaítéléséről).
  11. Nemzetiségi, kisebbségi léttel kapcsolatos igények egyeztetése nevelési-oktatási ügyekben, kapcsolattartás a kisebbségi önkormányzatokkal.
  12. Rendszeres kapcsolatot épít ki az intézményekkel, biztosítja a naprakész információs kapcsolatot mindkét irányban. A megalapozott döntéshozatal érdekében széleskörű ismereteket szerez az intézmények munkájáról, belső életéről.
  13. Javaslatot tesz a Képviselőtestület számára a nem önkormányzati közoktatási intézmények támogatási kérelmeinek elbírálására.
  14. Javaslatot tesz az elkészült szakértői vélemények alapján foglalkoztatási csoportok indítására, megszűntetésére
  15. Dönt a képviselőtestület által jóváhagyott Ösztöndíj Alap felosztásáról (pl. Bursa Hungarica).
  16. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.



Sport FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Sport és szabadidő szükségletek vizsgálata, elemzése, a szabadidősport, a tömegsport, valamint az élsport anyagi és szakmai segítése, javaslatok azok fejlesztésére.
  2. Az önkormányzat sportkoncepciójának véleményezése.
  3. Javaslattétel a Képviselőtestület felé sportszervezet költségvetési támogatási rendszerére.
  4. Javaslattétel a Képviselőtestület felé a sportintézmények létrehozására, működtetésére, megszüntetésére, profilváltásra, a kihasználatlan sportcélú területek sportcélú területek hasznosítására
  5. Javaslattétel sportintézményeket érintő beruházásokra, felújításokra, fejlesztésekre.
  6. Javaslattétel sportintézmények intézményvezetői pályázatának meghirdetési feltételeire.
  7. Közreműködik a sportintézmények költségvetési, pénzügyi támogatásában, pénzeszközök átcsoportosításában.
  8. Javaslatot tehet sportintézmények vizsgálatára, ellenőrzésére, beszámoltatására.
  9. A bizottság hatáskörébe tartozó szervezetek és egyesületek számára sporttal kapcsolatos célprogramok (pályázatok meghirdetése, elbírálása) kidolgozása.
  10. Nemzetiségi, kisebbségi léttel kapcsolatos igények, érdekek egyeztetése ifjúsági és sportügyekben.
  11. A szabadidősport, a tömegsport, valamint az élsport költségvetésben szereplő támogatásának javaslata, tevékenységük figyelemmel kísérése.
  12. A kerületi oktatási intézményekben működő diáksport körök, egyesületek programjainak szakmai segítése.
  13. Sportlétesítményekkel és sportcélú területekkel kapcsolatos ügyek figyelemmel kísérése és véleményezése.
  14. A sporttal összefüggő ifjúságvédelmi feladatok támogatása, a sport szerepének erősítése az ifjúságvédelem területén.
  15. Kapcsolattartás azon civil és sportegyesületekkel, amelyek az ifjúság egészséges fejlődésének elősegítése érdekében fejtenek ki tevékenységet.
  16. Diáksporttal összefüggő javaslatok kidolgozása, az Óbudai Sport és Szabadidő Nonprofit Kft-vel való kapcsolattartás a diáksport rendezvények megszervezésében.
  17. Az ifjúság egészséges életmódra nevelése tárgyában hozandó képviselőtestületi döntések előkészítése.
  18. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


PÉNZÜGYI, TULAJDONOSI ÉS VAGYONNYILATKOZAT-KEZELŐ BIZOTTSÁG

(PTVB)


PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. A Bizottság vizsgálja az önkormányzat és intézményei pénzügyi helyzetét, költségvetését, likviditását a pénzügyi-, számviteli információs rendszer és az intézményeknél folytatott helyszíni tájékozódás alapján. Az intézményektől kapott információk alapján javaslatot tesz a polgármesternek olyan intézkedések meghozatalára, amelyek a működési zavarok elhárítása, a működési feltételek korrekciója révén az intézmények által ellátott feladatok és a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi források összehangolását biztosíthatják.
  1. Az éves költségvetés vonatkozásában:

·  közreműködik az összeállításban,

·  véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a költségvetési előirányzat módosításokat,

·  véleményezi a gazdálkodásról szóló beszámolókat,

·  ellenőrzi a Képviselőtestület által elfogadott költségvetés végrehajtását.

  1. Évente jóváhagyja az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok éves elszámolási rendjét, és ellenőrzi betartását.
  2. Ellenőrzi az önkormányzat vagyongazdálkodását a vagyonleltár alapján. Figyelemmel kíséri a vagyonhasznosítási koncepció és a 23/1995. (XII. 28.) rendelet betartását. Munkatervében rögzített rendszerességgel nyomon követi az önkormányzat vagyonának alakulását. Véleményezi a vagyonalakulást befolyásoló és a gazdálkodást szabályozó rendelet-tervezeteket. Javaslatot tesz a működést javító rendeletek megalkotására, intézkedések megtételére, szervezeti változtatásokra.
  3. Figyelemmel kíséri mindazon gazdasági társaságok működését, amelyekben az önkormányzat legalább 25 % tulajdonnal rendelkezik. A társaságok vezetőitől - a munkatervében rögzített módon - rendszeresen információkat kér a gazdálkodási adatokról, az önkormányzati támogatások felhasználásáról. Megállapításairól jelentést készít, javaslatot tesz a szükséges korrekciókra.
  4. A likviditási terv- és tényadatok elemzése alapján jogosult bármely bevételi, kiadási költségvetési tétel tekintetében részletes információt kérni az illetékes szervezettől (Polgármesteri Hivatal, önállóan, részben önállóan gazdálkodó intézmények, önkormányzati bizottságok, önkormányzati tulajdonban, tulajdonrésszel bíró gazdasági társaságok, valamint az önkormányzat által támogatott külső szervezetek.)
  5. Véleményezési jogot gyakorol minden olyan kérdésben, amely a Képviselőtestület által elfogadott költségvetési összegek szerkezetében a kiadási oldalon növekedést indukáló módon módosulást eredményezhetnek vagy a bevételi oldalon előre látható módon a költségvetési terv teljesülését veszélyeztetik.
  6. Véleményezi az önkormányzati hitelfelvételeket, az esetleges kötvénykibocsátást, javaslatot tesz a szabad pénzeszközök lekötésére.
  7. Folyamatosan figyelemmel kíséri a számlavezetési kondíciókat és szükség esetén kezdeményezi pályázat kiírását az önkormányzat számlavezetésének ellátására. A Képviselőtestület felé - a Polgármesterrel egyeztetett - javaslatot tesz a számlavezető bankra.
  8. Munkatervében meghatározott rendszerességgel információt kér a Polgármesteri Hivataltól az önkormányzat határidőn túli tartozásairól és követeléseiről, lejárat szerinti bontásban. Javaslatot tesz a lejárt követelések behajtásának módjára, valamint prioritásokat állapít meg a határidőn túli kötelezettségek - bevételi forrásoktól függő - fizetésének ütemezésre.
  9. A bizottság a rendelkezésére álló információk alapján javaslatot tesz a saját bevételek növelésének módjára.
  10. Javaslatot tesz és véleményezi a könyvvizsgálói pályázat kiírását, részt vesz a pályázatok kiértékelésében.
  11. Javaslatot tesz a gazdasági társaságok és az önkormányzati alapítású Felügyelő Tanácsában a III. Kerületi Önkormányzatot megillető helyek betöltésére vonatkozóan. (Minden képviselőt és bizottságot javaslattételi jog illet meg).
  12. Vizsgálatot folytat, tájékozódik, elemzést készít minden olyan kérdésben, amellyel a Képviselőtestületet megbízza. A bizottság pénzügyi vizsgálatot saját hatáskörben is kezdeményezhet.
  13. Vizsgálatai alapján - kármegelőzés céllal - anyagi és pénzeszközök zárolását kezdeményezheti.
  14. A bizottság - bármely általa tett javaslat esetében - hatásvizsgálatot végez javaslatai megvalósításáról, azok eredményességéről. Ehhez az információk birtokában lévő bármely önkormányzati - az önkormányzat által támogatott - szervezettől információt kérhet.
  15. Javaslat az önkormányzati hivatali érdekeltségi rendszer kialakítására (ha ilyen alkalmazására sor kerül).
  16. Javaslat közszolgáltatások díjainak megállapítására.
  17. Hitelfelvétel és egyéb forrásteremtő műveletek gazdaságossága, szükségességének vizsgálata, véleményezése. (kötvénykibocsátás, stb.).
  18. A költségvetési hiányt, feszültségek csökkentését szolgáló programok előkészítésében közreműködés. Átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet véleményezése.
  19. Pályázatok, támogatási igények felmérése, értékelése.
  20. A költségvetés tervezése. A költségvetési rendelet véleményezése és a rendelethez bizottsági állásfoglalás kialakítása
  21. A költségvetés és annak mellékleteiben foglaltak végrehajtásának rendszeres figyelemmel kísérése. Javaslat rendelet módosításra.
  22. A költségvetési rendelet módosítására vonatkozó rendelet-tervezetek véleményezése.
  23. A költségvetést, az önkormányzat és intézményei, vállalatai gazdálkodását érintő határozati javaslatok előzetes véleményezése.
  24. A kerületek közötti forrásmegosztásra vonatkozó rendelet-tervezet előzetes egyeztetésében való részvétel.
  25. Az állami költségvetésből céltámogatások igényléséhez bizottsági vélemény kialakítása.
  26. Helyi adókról szóló rendelet-tervezetek véleményezése, helyi adózás, adógazdálkodás figyelemmel kísérése.
  27. Javaslatot tesz a polgármester illetményének és a települési képviselők tiszteletdíjának emelésére.
  28. Ellenőrzi a bizottság döntéseinek hivatali végrehajtását.
  29. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


KÖZBESZERZÉSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Véleményezi az előzetes közbeszerzési tervet. (Közbeszerzési Szabályzat (KSZ II/1. cím 1. pont)
  2. Ajánlatkérő nevében eljár és dönt önkormányzati árubeszerzés és szolgáltatás esetében a nettó 25 millió forint becsült értéket elérő vagy meghaladó, önkormányzati építési beruházás esetén a nettó 150 millió forint becsült értéket elérő vagy meghaladó közbeszerzési eljárásban.(KSZ I/2. a) pont)
  3. Dönt előzetes összesített tájékoztató készítéséről  (KSZ II/2. cím 1. pont) 
  4. Jóváhagyja az előzetes összesített tájékoztatót.(KSZ II/2. cím 2. pont)
  5. Dönt központosított közbeszerzéshez való csatlakozásról a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben .(KSZ III/1. cím 1. pont)
  6. Dönt a részvételi/ajánlati felhívás tartalmáról, elfogadásáról.(KSZ III/2. cím 3. pont)
  7. Ha a közbeszerzés jellege indokolttá teszi, hivatalos közbeszerzési tanácsadó, vagy más közreműködő bevonásáról dönt. a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben  (KSZ III/5. cím 1. pont)
  8. Dönt az elbírálási határidő meghosszabbításáról a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben.(KSZ III/5. cím 4. pont)
  9. Az eljárás eredményéről/eredménytelenségéről az ajánlatok érvénytelenségéről szóló döntés keretében dönt az indokolás kérésre adott válasz elfogadásáról.(KSZ III/5. cím 8. pont)
  10. Tárgyalásos eljárás lefolytatása esetén, vagy ha az ajánlatkérő a Kbt. szerint tárgyalást tart, az ajánlatkérő nevében eljár, vagy erre kijelöl más személyt a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben.(KSZ III/7. cím 1. pont)
  11. Az ajánlatok, és a Bírálóbizottság szakvéleményének ismeretében kiválasztja a nyertes ajánlattevőt a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben.(KSZ III/8. cím 2. pont)
  12. Dönt a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárásában hozott határozata kapcsán a közbeszerzési eljárás további viteléről  a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben (KSZ V/3. pont)


Tulajdonosi feladat- és hatáskörök


  1. Az önkormányzat gazdasági koncepciójának és részprogramjának előkészítése.
  2. Gazdasági jellegű és kihatású társulások, együttműködések, alapítványok, alapok létesítésének, támogatásának véleményezése.
  3. Vagyongazdálkodás, - hasznosítás szabályozásának előkészítése.
  4. Önkormányzati vállalkozások alapításának előkészítése és véleményezése.
  5. Az önkormányzat vállalkozásaival való kapcsolattartás, működésük figyelemmel kisérése.
  6. Koncessziós szerződések véleményezése.
  7. Véleményezi a kerületfejlesztési koncepciót, programokat, kerületi szabályozási terveket, a kerületi szabályozási tervekhez kapcsolódó településrendezési szerződéseket.
  8. Közút céljára történő igénybevétel, kisajátítás és kártalanítás ügyében az értékbecslés minősítése.
  9. Javaslatot tesz konkrét önkormányzati vagyon (telek, üzletrész, értékpapír, kárpótlási jegy) elidegenítésére, hasznosítására, és annak módjára a Képviselőtestületnek.
  10. Az önkormányzat épületgazdálkodására vonatkozó javaslatok véleményezése.
  11. Tulajdonosi hozzájárulás véleményezése az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanoknál.
  12. Javaslatot tesz a Képviselőtestületnek a pénzbeli kötelezettségvállalással járó nemzeti és európai uniós pályázatokon való részvételhez szükséges testületi döntések meghozatalára.
  13. Peren kívüli egyezség előzetes jóváhagyása.
  14. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


VagyonnyilatkozatokKAL KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

  1. Nyilvántartja, vezeti a vagyonnyilatkozatokat.
  2. Vizsgálja kapcsolatos eljárás során felhívja a polgármestert, az alpolgármester(eke)t a képviselőt saját, valamint hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére a vagyonnyilatkozatokat,
  3. Ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat,
  4. Kezdeményezés esetén lefolytatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást, és az eredményről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselőtestületet,
  5. A vagyonnyilatkozatokkal,
  6. Gondoskodik az azonosító adatok törléséről az eljárás lezárását követő 8 napon belül,
  7. Vagyonnyilatkozat tétel elmulasztása esetén tájékoztatja a Képviselőtestületet,
  8. A polgármesteri, alpolgármesteri tisztség, valamint a képviselői mandátum megszűnése esetén gondoskodik a vagyonnyilatkozatok visszaadásáról,
  9. Gondoskodik a hozzátartozó vagyonnyilatkozatának visszaadásáról a közös háztartásban élés megszűnése esetén, ha azt írásban bejelentették a Bizottság elnökének,
  10. Gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról.


Vagyonnyilatkozat kezelésére vonatkozó szabályok:

  1. a polgármester, alpolgármester(ek), a képviselők részére tájékoztatást nyújt a vagyonnyilatkozat tételei kötelezettségről,
  2. kiadja a polgármester, alpolgármester(ek), a képviselők részére az “igénylő nyilatkozatot” a szükséges vagyonnyilatkozati nyomtatványra vonatkozóan,
  3. átadja a polgármester, alpolgármester(ek) részére a vagyonnyilatkozat megtételéhez szükséges  nyomtatványokat (megválasztást követően, majd évente),
  4. átadja az önkormányzati képviselők részére a vagyonnyilatkozat megtételéhez szükséges nyomtatványokat (megbízólevél átadásakor, majd évente),
  5. “igazolást” ad ki a vagyonnyilatkozatok átvételéről,
  6. gondoskodik a vagyonnyilatkozatok zárt borítékban történő tárolásáról – elkülönített lemezszekrényben -,
  7. lefolytatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást – kezdeményezés esetén -.


Betekintés szabályai:

  1. biztosítja a polgármester, alpolgármester(ek), a képviselő vagyonnyilatkozatának nyilvánosságát – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével -,
  2. ellenőrzés céljából a Bizottság tagjai betekinthetnek a polgármester, alpolgármeter(ek), a képviselők hozzátartozójának vagyonnyilatkozatába,
  3. rövid jegyzőkönyv formájában dokumentálja a vagyonnyilatkozatba történő betekintés tényét.


KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG

(KB)


  1. Az önkormányzat környezetvédelmi feladatainak, környezetvédelmi koncepciójának véleményezése.
  2. Javaslat a helyi környezetvédelmi követelmények rendelettel történő megállapítására, a rendelet-tervezet véleményezése (zaj- és rezgésvédelem, levegőtisztaság, talaj, víz védelme, hulladékkezelés).
  3. A környezetvédelmi előírások érvényesülésének elemzése, értékelése.
  4. Környezetvédelmi programok, akciók, kampányok kezdeményezése.
  5. Környezetvédelmi szempontok érvényesítésének elősegítése a kerületfejlesztésben, a városüzemeltetésben, vagyonhasznosításban, beruházásokban.
  6. Társadalmi szervezetek bevonása a kerületi környezetvédelmi feladatok ellátásába.
  7. Zöldterületek fenntartásának és fejlesztésének figyelemmel kísérése.
  8. A környezetvédelmi és a természetvédelmi koncepció által érintett területek hasznosítási elképzeléseinek véleményezése. Természetismeret népszerűsítése, különös tekintettel a helyi értékekre.
  9. A természeti értékek állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, veszélyeztető tevékenység felderítése, megszüntetésének kezdeményezése. Természetismeret népszerűsítése különös tekintettel a helyi értékekre.
  10. Önkormányzati közművekkel kapcsolatos fenntartási költségelőirányzatok véleményezése.
  11. Javaslattétel a Képviselőtestület felé a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítása és védelme tekintetében
  12. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


VÁROSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG

(VB)


  1. A kerületet érintő területfejlesztési koncepciók, tervek, programok véleményezése.
  2. Településrendezési tervek véleményezése.
  3. Véleményezi a kerület fejlesztési koncepcióját, a kerületi városrendezési és építési szabályzatot, a kerületi szabályozási terveket.
  4. A városrendezés, területhasználat, a funkciók az építés és városképi követelmények alakításának, helyi szabályozásának (rendelet) véleményezése.
  5. A helyi jelentőségű műemlékek védetté nyilvánításának és védelmének kezdeményezése.
  6. Képzőművészeti alkotások közterületen, önkormányzati épületeken való elhelyezésének véleményezése
  7. Javaslattétel a kommunális szolgáltatások ellátási módjára.
  8. Önerős közműfejlesztések véleményezése.
  9. Költségvetés, helyi adók, támogatások, koncessziók, munkaszervezetek, társulások, alapok, térítési díjak, vagyonhasznosítások véleményezése a kommunális szolgáltatások szempontjából.
  10. Fővárosi hatáskörbe tartozó szolgáltatásokkal kapcsolatos tervek és igények véleményezése:
    1. közutak forgalmi rendje,
    2. helyi tömegközlekedés,
    3. köztemetői szolgáltatás,
    4. állategészségügyi szolgáltatás,
    5. növényvédelmi szolgáltatás,
    6. folyékonyhulladék- és szennyvízkezelés.
  11. Helyi vízrendezés, vízelhárítás kialakítása.
  12. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.





7. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez


A Képviselőtestület által a jegyzőre átruházott hatáskörök


Ellátja a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben számára meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az egyes önkormányzati rendeletekben a jegyző részére meghatározott feladatok és átruházott hatáskörök jegyzéke tartalmaz.


A jegyzék naprakész vezetéséről a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik.


8. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez



1.Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei[5]


Polgármesteri Titkárság


Jegyzői Titkárság


Igazgatási Főosztály

|

Általános Hatósági Osztály

Kereskedelmi és Közellátási Osztály


Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály

|

Költségvetési és Ellenőrzési Osztály
Számviteli Osztály


Szociális Szolgáltató Főosztály

|

Gyermekvédelmi és Családtámogatási Osztály
Intézményi Hatósági Osztály
Lakásügyi Osztály


Városüzemeltetési Főosztály


Adóügyi Osztály


Építési Hatósági Osztály


Informatikai Osztály


Munkaügyi Osztály


Oktatási Osztály


Szervezési Osztály



2. A Polgármesteri Hivatal munkarendje


2.1.         A Polgármesteri Hivatal általános munkaidő-beosztása:


Hétfő:                   8.00 – 18.00

Kedd:                    8.00 – 16.30

Szerda:                  8.00 – 16.30

Csütörtök:            8.00 – 16.30

Péntek:                  8.00 – 12.30


2.2.         A Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján a munkaidő-beosztás a 3.2. pontban meghatározott ügyfélfogadási rendhez igazodik.


2.3.         A Városüzemeltetési Főosztály Zöldterületi és Köztisztasági Csoportja fizikai dolgozóinak változó munkaidő- beosztása:


Hétfőtől – Vasárnapig és Ünnepnapokon:   6.00-20.00


3. A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje


3.1.         A Polgármesteri Hivatal általános ügyfélfogadási rendje:

Hétfő:                   14.00 – 18.00

Kedd:                    -----------------

Szerda:                    8.00 – 16.30

Csütörtök:              8.00 – 13.00

Péntek:                  -----------------


3.2.         Az Igazgatási Főosztály Ügyfélszolgálati Irodájának ügyfélfogadási rendje:


Hétfő:                   8.00 – 18.00

Kedd:                    8.00 – 18.00

Szerda:                  8.00 – 18.00

Csütörtök:            8.00 – 18.00

Péntek:                  8.00 – 12.00


  1. A Szociális Szolgáltató Főosztály Ügyfélszolgálati Irodájának ügyfélfogadási rendje:


Hétfő:                   9.00 – 18.00

Kedd:                    8.00 – 16.30

Szerda:                  8.00 – 16.30

Csütörtök:            8.00 – 16.30

Péntek:                  8.00 – 12.30






[1] Elfogadva: 2013. március 28.

[2] Elfogadva: 2013. május 30.

[3] Elfogadva: 2013. június 27.

[4] Módosította: 34/2013. (V. 31.) Ör. 1. §. Hatályos: 2013. június 1-jétől.

[5] Módosította: 40/2013. (VII. 1.) Ör. 1. § Hatályos: 2013. július 2-ától.

..


Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének


22/2013. (III. 29.)[1] önkormányzati rendelete


az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról


a 34/2013. (V. 31.)[2], a 40/2013. (VII. 1.)[3] és a 14/2014. (IV. 11.)[4] önkormányzati rendelettel

egységes szerkezetben


Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat szervezetének és működésének rendjéről a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. Az Önkormányzat elnevezése, működési területe


1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 1033 Budapest, Fő tér 3.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Budapest főváros III. kerület közigazgatási területe.


2. Önkormányzati ünnepek, jelképek és kitüntető címek


2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos ünnepnapja május 4., Szent Flórián napja.

(2) A kerület napja megünneplésének részletes szabályait önkormányzati rendelet állapítja meg.


3. § (1) Az Önkormányzat jelképei a címer, a pecsét és a zászló.

(2) Az önkormányzati jelképek leírását és használatuk rendjét önkormányzati rendelet állapítja meg.


4. § (1) Az Önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek:

1. Óbuda Díszpolgára kitüntető cím

2. Pro Óbuda díj

3. Bem József-díj

4. Pedagógiai Érdemekért díj, Elismerő Oklevél

5. Óbuda-Békásmegyer Közbiztonságáért díj

6. Fischer Ágoston Óbudai Szociális díj

7. Óbuda Kultúrájáért díj

8. Óbuda Lakosságának Egészségéért díj

9. Óbuda Sportolója díj, Óbuda Sportolója Emléklap, Hidegkuti Nándor Emlékplakett

10. Balázs Lajos Óbudai Civil díj

(2) Az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A díjazottakról – a díj alapításától kezdődően – a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.


II. Fejezet

Az Önkormányzat feladat- és hatásköre


5. § (1) Helyi közügy önálló megoldásának elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárást a képviselőtestület döntésétől függően a polgármester vagy az alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a Képviselőtestület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásával elérendő célt és a megoldás részletes feltételeit.


6. § Az önkormányzati feladatok ellátását végző intézmények, szervezetek (különösen: önkormányzati fenntartású vagy működtetésű oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális intézmények, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok) jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a szakmailag illetékes szervezeti egység adatszolgáltatása alapján, a Szervezési Osztály útján – gondoskodik és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


III. Fejezet

A települési képviselő


3. A települési képviselő jogai és kötelezettségei


7. § (1) A települési képviselő (a továbbiakban: képviselő) a jogszabályoknak megfelelően, különösen az Alaptörvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban: Mötv.) előírásaira figyelemmel végzi tevékenységét.

(2) A települési képviselők nevét, elérhetőségét tartalmazó nyilvántartás vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.


8. § Az Önkormányzat a települési képviselők tevékenységének elősegítése, a hatékony képviselői munka feltételeinek biztosítása érdekében a települési képviselő(k) részére az Önkormányzat illetékességi területén megfelelő helyiséghasználatot biztosít.


9. § A képviselő részére biztosított tárgyi és technikai feltételek:

a) képviselői iroda, ahol minden képviselő számára biztosított a képviselői munkájához szükséges ügyviteli és adminisztratív segítség,

b) mobiltelefon készülékhez és képviselői notebookhoz SIM kártya használat, melynek részletes szabályait a 1. melléklet tartalmazza.


10. § (1) A képviselő kötelessége:

a) a Képviselőtestület, valamint – a bizottságba beválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésén rendszeresen megjelenni és a munkában tevékenyen részt venni, a Képviselőtestület döntéseit tiszteletben tartani,

b) elháríthatatlan akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetőleg a bizottság elnökének előre bejelenteni,

c) felkérés alapján közreműködni a Képviselőtestület, valamint az adott bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban,

d) rendszeres időközönként – az általa meghirdetett helyen és időben – fogadóórát, vagy más alkalmas módon választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni,

e) képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani, életvitelt folytatni,

f) tartózkodni a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információ saját maga és más előnyére, vagy hátrányára történő felhasználásától,

g) végzett képviselői munkájáról választói körzetében beszámolni,

h) vagyonnyilatkozatot tenni a 2. mellékletben foglalt eljárási szabályok figyelembe vételével.

(1a)[5] A képviselő köteles bejelenteni a képviselőtestületnek, ha olyan gazdasági társaságban szerzett részesedést, vagy gazdasági társasággal áll alkalmazásában, amely vagy amelynek valamely – nem természetes tagja – nem átlátható a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerint. Amennyiben a képviselőtestület tudomására jut, hogy a képviselő nem jelentette be a nem átlátható (off-shore) szervezetben megszerzett részesedését vagy alkalmazotti jogviszonyának létrejöttét, egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül.

(2) A képviselő munkájához igényelt tájékoztatás kérés során a hivatal dolgozókat nem utasíthatja, ügyiratokat a Polgármesteri Hivatalból nem vihet el.

(3) A települési képviselő a képviselői minőségét nem használhatja fel semmilyen vonatkozásban a vele gazdasági viszonyban álló, vagy bármilyen más munkaviszonyt fenntartó természetes vagy jogi személy támogatására. Az előzőekre, valamint a települési képviselő magánérdekét szolgáló tevékenységére a Polgármesteri Hivatal távközlő berendezéseit, helyiségeit nem használhatja, ezek esetleges jogtalan használatával okozott indokolatlan többletköltségek megfizetésére köteles.

(4) Amennyiben a döntés meghozatalát követően derül ki, hogy a képviselő személyes érintettségét nem jelentette be, döntésenként egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül.


11. § A települési képviselő tiszteletdíjának, természetbeni juttatásának mértékére, a tiszteletdíj csökkentésére, a természetbeni juttatás megvonására vonatkozó részletes szabályokat önkormányzati rendelet szabályozza.



4. A tanácsnok


12. § (1) A Képviselőtestület által választott tanácsnokok számát, feladatkörét a 3. melléklet határozza meg.

(2) A tanácsnok írásban köteles a feladatkörében eljárva szerzett tapasztalatairól a Képviselőtestületet évente tájékoztatni.

(3) A tanácsnok feladatkörében kezdeményezett testületi intézkedést a Képviselőtestület soron következő ülésének napirendjére fel kell venni.


IV. Fejezet

A Képviselőtestület


5. A Képviselőtestület elnevezése


13. § (1) Az Önkormányzat Képviselőtestületének hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület)

(2) A Képviselőtestület székhelye: 1033 Budapest, Fő tér 3.

(3) A Képviselőtestület levelezési címe: 1300 Budapest, Pf. 102.

(4) A Képviselőtestület hivatalos honlapja: www.obuda.hu

(5) A Képviselőtestület e-mail címe: info@obuda.hu


6. A Képviselőtestület megalakulása


14. § (1) A polgármester (akadályoztatása esetén a korelnök) hívja össze és vezeti a Képviselőtestület alakuló ülését.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eredményéről

b) polgármester eskü(fogadalom)tétele és a megbízólevél átadása. Esküt kivevő: korelnök

c) települési képviselők eskü(fogadalom)tétele és a megbízólevelek átadása. Esküt kivevő: polgármester

d) alpolgármesterek választása, eskü(fogadalom)tétele. Esküt kivevő: polgármester

e) polgármester, alpolgármesterek illetménye, tiszteletdíja és juttatásai

f) bizottsági szerkezet kialakítása, bizottsági tagok, tanácsnokok választása, nem képviselő bizottsági tag eskü(fogadalom)tétele. Esküt kivevő: jegyző

g) képviselői tiszteletdíjak, természetbeni juttatások meghatározása

h) az Önkormányzat gazdasági programjának és fejlesztési tervének előkészítésével kapcsolatos feladatok meghatározása

i) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok meghatározása

(3) A (2) bekezdés d)-f) pontjával összefüggésben az alakuló ülésen gondoskodni kell a Szervezeti és Működési Szabályzat megfelelő módosításáról, amely nem helyettesíti a Szervezeti és Működési Szabályzat kötelező, átfogó felülvizsgálatát.

(4) Az alakuló ülésen írásban tájékoztatást kell adni az összeférhetetlenségre, valamint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, és a szükséges formanyomtatványokat az érintettek rendelkezésére kell bocsátani.


7. A Képviselőtestület működésének általános szabályai


15. § (1) A Képviselőtestület tagjainak száma, figyelemmel a Mötv. 66. §-ára: 23 fő.

(2) A Képviselőtestület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 12 képviselő jelen van.

(3) Határozatképtelen képviselőtestületi ülés esetén a 25. § (5) bekezdés rendelkezése az irányadó.


16. § A Képviselőtestületen belül a pártok, továbbá a független képviselők - a képviselőtestületi ülésen tett bejelentés alapján - frakciót alakíthatnak. 3 főnél kevesebb személy nem alakíthat frakciót. A bejelentés tartalmazza a frakció megnevezését, tagjait, valamint a frakcióvezető nevét.


17. § (1) A Képviselőtestület az önkormányzati feladatokat a polgármester, a bizottságai, a polgármesteri hivatal és a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el.

(2) Az egyes feladatok ellátásához szükséges anyagi eszközök tekintetében az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak.



8. A Képviselőtestület át nem ruházható hatáskörei


18. § A Képviselőtestület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartozik a Mötv-ben felsoroltakon túlmenően:

a) belföldi önkormányzattal együttműködési megállapodás megkötése és felmondása,

b) a Képviselőtestület munkatervének elfogadása.


19. § (1) A polgármester a Képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett – a Képviselőtestület Mötv-ben és a 18. §-ban meghatározott át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselőtestület hatáskörébe tartozó azon ügyekben, amelyeket a képviselőtestület nem utalt más szerv hatáskörébe.

(2) A polgármester döntése előtt kikéri a tárgykör szerint illetékes bizottság véleményét.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában halaszthatatlan az az ügy, amelyben a döntés elmaradása az önkormányzat érdekeit sértené vagy helyrehozhatatlan kárral vagy anyagi veszteséggel járna.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazása előtt a képviselőtestület rendkívüli ülésének összehívását a 25. § (4) bekezdésben foglaltak szerint meg kell kísérelni. Az értesítés megtörténtének dokumentálásakor az összehívás eredménytelenségének okát is rögzíteni kell.


20. § A Képviselőtestület az egyes bizottságokra átruházott önkormányzati hatósági hatásköröket a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évében a választás napja és az illetékes új bizottság első ülése közötti időszakra visszavonja és ebben az átmeneti időszakban e hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza.


9. A Képviselőtestület munkaterve


21. § (1) A Képviselőtestület féléves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tervezetére javaslatot tehetnek:

a) a polgármester,

b) a bizottság,

c) az alpolgármester,

d) a települési képviselő,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

f) a tanácsnok,

g) a jegyző,

h) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egység vezetője,

i) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetője,

j) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselője.

(3) A munkaterv-tervezete tartalmazza:

a) a testületi ülés időpontját,

b) a tervezett napirend címét,

c) az előterjesztő nevét,

d) a napirendet véleményező bizottság megnevezését.

(4) A munkaterv-tervezetet a polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé. Az előterjesztésben tájékoztatást kell adni a munkaterv-tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatról, annak indokáról, és erről – a munkaterv elfogadását követően – a javaslattevőt is tájékoztatni kell írásban. A tájékoztatásról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.

(5) A Képviselőtestület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

a) a települési képviselőnek,

b) nem képviselő bizottsági tagnak,

c) a nemzetiségi önkormányzat elnökének,

d) a munkatervbe felvett javaslat előterjesztőjének.

A munkaterv megküldéséről a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.


10. A Képviselőtestület ülése


22. § A Képviselőtestület rendes vagy rendkívüli ülést tart.


23. § A Képviselőtestület rendes ülését általában minden hónap utolsó csütörtökén, 10.00 órai kezdettel tartja székhelyén, a tanácsteremben.


24. § A rendkívüli ülést össze kell hívni

a) a Mötv-ben meghatározott esetben,

b) a 19. § és a 27. § alapján,

c) a nemzetiségi önkormányzat indítványára nemzetiségi ügyekben.


25. § (1) A képviselőtestületi ülést a polgármester – tartós akadályoztatása esetén, az általa kijelölt alpolgármester – hívja össze a Képviselőtestület székhelyére. A polgármester és a kijelölt alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű akadályoztatása esetén az ülést a korelnök hívja össze.

(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselőtestület ülése a székhelyén kívül más helyszínre is összehívható.

(3) Rendkívüli ülés esetén az ülés időpontját, kezdési idejét, helyszínét a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 5 napon belül, a kézhezvételtől számított 15 napon belüli időpontra a meghívó kiküldésével egyidejűleg tűzi ki.

(4) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a rendkívüli ülés formális meghívó nélkül, telefonon vagy e-mailben is összehívható a polgármester kezdeményezésére. Az értesítés megtörténtének dokumentálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.

(5) Határozatképtelenség miatt bezárt, vagy elhalasztott ülést – 5 napon belül – 15 napon belüli időpontra, változatlan napirenddel kell összehívni.

(6) A Képviselőtestület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a település lakosságát az Önkormányzat honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell. A lakosság tájékoztatásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.


26. § (1) A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, elektronikus úton biztosítani, hogy a Képviselőtestület tagjai a rendes ülés időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal, rendkívüli ülés esetén 3 munkanappal az 4. mellékletben meghatározott módon megkapják.

(2) A meghívó és az időben leadott előterjesztések határidőre való összeállításáért és kiküldéséért a jegyző – a Szervezési Osztály útján – felelős. Időben leadottnak tekintendő az az anyag, amely a 4. mellékletében foglalt tartalmi és formai követelményeknek megfelel és rendes ülés esetén legkésőbb 7 munkanappal, rendkívüli ülés esetén legkésőbb 5 munkanappal az ülés előtt a Szervezési Osztályon leadtak.


27. § A Képviselőtestület és bizottságai minden év július 1-je és augusztus 31-e között nyári szünetet tart. A nyári szünet ideje alatt – az át nem ruházható hatáskörök kivételével – a képviselőtestületi hatásköröket, valamint az egyes bizottságokra átruházott hatásköröket a polgármester gyakorolja – átruházott hatáskörben – azzal, hogy a nyári szünetet követő első rendes testületi ülésen az átruházott hatáskörben hozott döntésekről köteles a Képviselőtestületnek beszámolni. A nyári szünet ideje alatt felmerülő kizárólagos képviselőtestületi hatáskörbe tartozó, azonnali intézkedést igénylő esetben a Képviselőtestület rendkívüli ülését össze kell hívni.


11. A Képviselőtestület ülésére meghívandók köre


28. § (1) A Képviselőtestület ülésére (a továbbiakban: ülés) meg kell hívni:

a) a Képviselőtestület tagját,

b) a nem a Képviselőtestület tagjai közül választott alpolgármestert,

c) a jegyzőt,

d) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egysége vezetőjét,

e) a kerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

f) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

g) a kerületi rendőrkapitányt,

h) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselőjét,

i) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetőjét, önkormányzati (egészségügyi, szociális, kulturális) intézmény vezetőjét,

j) Budapest Főváros Kormányhivatala főigazgatóját és a III. Kerületi Hivatala vezetőjét,

k) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 03. Tankerület igazgatóját,

l) akit a polgármester megjelölt,

m) a kerület díszpolgárát a képviselőtestület alakuló ülésére,

n)[6] Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét.


(2) Az ülésen a képviselő szavazati joggal vesz részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Az ülésre meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt,

b) a nem a Képviselőtestület tagjai közül választott alpolgármestert,

c) a kerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

d) a kerületi rendőrkapitányt,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

f) Budapest Főváros Kormányhivatala főigazgatóját.

(4) Az ülésre meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg – az ülésvezető engedélye alapján – az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egysége vezetőjét,

b) az önkormányzati (egészségügyi, szociális, kulturális) intézmény vezetőjét, az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetőjét,

c) Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala vezetőjét,

d) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 03. Tankerület igazgatóját,

e) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselőjét,

f) akit a polgármester meghívott.

(5)[7] Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét tanácskozási jog illeti meg a 79/A. § (1) bekezdésében meghatározott napirendek tárgyalásakor.



12. A képviselőtestületi ülés lebonyolításának technikai feltételei


29. § (1) Az ülésen elhangzottak rögzítését, valamint a szavazás lebonyolítását szavazatszámláló és konferencia rendszer biztosítja. Az ülés lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételek biztosításáról a jegyző – a Szervezési Osztály és az Informatikai Osztály útján – gondoskodik.

(2) Zárt ülés esetén a jegyzőkönyvvezetői feladatot ellátó ügyintézőt állandó meghívottnak kell tekinteni.


13. A képviselőtestületi ülés nyilvánossága


30. § (1) Az ülés nyilvánosságára a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A nyilvános ülésen részt vevő polgár az ülésvezető engedélye alapján – legfeljebb 3 perc időtartamban – szólalhat fel.

(3) Amennyiben a Mötv. szerint lehetőség van zárt ülés tartására, a zárt ülés elrendelését a polgármester, bármely képviselő, a jegyző indítványozhatja. Az indítványról a Képviselőtestület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(4) A Képviselőtestületi üléssel kapcsolatos közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket az 56. § határozza meg.


14. A képviselőtestületi ülés vezetése


31. § (1) Az ülést a polgármester (akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester) vezeti.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy egyidejű akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti az ülést.


15. Előterjesztések


32. § (1) Az előterjesztések tartalmi és formai követelményeit, előkészítésének és továbbításának rendjét a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Előterjesztést tehetnek:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester e minőségében a munkaköri leírása szerint feladatkörébe tartozó ügyben,

c) a települési képviselő,

d) a bizottság elnöke,

e) a tanácsnok,

f) a frakcióvezető,

g) a jegyző,

h) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

i) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetője, a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések esetén,

j) az, aki jogszabály alapján a Képviselőtestület előtti beszámolásra kötelezett.


33. § Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja a határozatképességet, megnyitja az ülést, javaslatot tesz az ülés napirendjére,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,

c) tájékoztatást ad - figyelemmel a 19. §-ban és a 27. §-ban foglaltakra - az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,

d) bezárja az ülést a napirend tárgyalásának befejezése után, valamint akkor, ha az ülés határozatképtelenné válik,

e) napirendi pontonként megnyitja és vezeti a vitát,

f) a hosszúra nyúlt vita rövidítése érdekében kezdeményezheti a hozzászólások időtartamának korlátozását, a vita lezárását, melyről a Képviselőtestület vita nélkül dönt,

g) a hozzászólóknak a jelentkezés sorrendjében megadja a szót, előrevéve minden esetben az ügyrendi javaslattevőt,

h) figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltért a tárgyalt témától,

i) szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakíthatja,

j) szünetet rendelhet el a bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére,

k) az utolsó felszólalás után lezárja a napirendi pontot, szavazásra bocsátja az írásos döntési javaslatot, felhívja a figyelmet a minősített többséget igénylő szavazati arányra, megállapítja a szavazás eredményét,

l) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

m) egyperces néma felállást rendelhet el a megítélése szerint tiszteletet érdemlő elhunyt személy emlékére.


16. A napirend megállapítása


34. § (1) Az ülés napirendjére, a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére a polgármester – a meghívóban, továbbá az ülés megnyitását követően – tesz javaslatot.

(2) A Képviselőtestület az előterjesztett napirendi javaslatról vita után dönt.

(3) A döntés meghozatala előtt az előterjesztő bármikor visszavonhatja az előterjesztést. Erről a képviselőtestületnek nem kell külön dönteni.

(4) A napirend pont elnapolására bármely képviselő tehet javaslatot, mely javaslatról a Képviselőtestület minősített többséggel dönt.

(5) A Képviselőtestület az elfogadott napirendi pontokat a következő sorrend szerint tárgyalja:

- rendelet-tervezet,

- lakosság jelentős részét érintő előterjesztés,

- egyéb előterjesztés,

- tájékoztatók, beszámolók,

- zárt ülésen tárgyalandó napirendek.

(6) A Képviselőtestület rendkívüli ülésén kizárólag a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók.


17. A felvilágosítás-kérés szabályai


35. § (1) A képviselő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke - a nemzetiség helyzetét érintő, önkormányzati hatáskörbe tartozó - felvilágosítás kérésére a Mötv. és a nemzetiségek jogairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2) A felvilágosítás kérést írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. A szóbeli felvilágosítás kérésre kérdésenként legfeljebb 2 perc áll rendelkezésre a napirendek megtárgyalását követően, a zárt ülés elrendelését megelőzően.

(3) A felvilágosítást kérő részére a választ vagy a Képviselőtestület ülésén szóban vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban kell megadni.

(4) Amennyiben a felvilágosítás kérés megválaszolására nem az ülésen kerül sor, az írásbeli válasz előkészítéséről a jegyző – a Szervezési Osztály és a szakmailag illetékes szervezeti egység útján – gondoskodik.


18. A vita és a döntéshozatal módja


36. § (1) A napirendi pont tárgyalását legfeljebb 4 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.


37. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, és legfeljebb 5 perc időtartamban hozzászólhatnak.

(2) Ha ugyanazon személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólást 2 percre korlátozhatja. Ha valamelyik hozzászóló hozzászólása során a már előtte elhangzottakat megismétli, úgy az ülésvezető elvonhatja a szót.


38. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, bármikor 2 percben szót kérhet és javaslatot tehet, kivéve szavazás közben.

(2) Napirendi pont tárgyalása közben, ha annak lezárására ügyrendi indítvány hangzik el, ezt az ülésvezető csak akkor teheti fel szavazásra, ha a javaslat elhangzása előtt szólásra jelentkezett képviselők élhettek a 37. §-ban foglalt jogaikkal.


39. § A napirendi pont vitáját az előterjesztő összefoglalja, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. Az előterjesztés előterjesztő általi visszavonására a 34. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.


40. § (1) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, arról az ülésvezető nem rendel el külön szavazást.

(2) Ha a határozati javaslat ugyan azon részéhez több módosító javaslatot is benyújtottak, a módosító javaslatokat az ülésvezető az elhangzásuk sorrendjében bocsátja szavazásra.

(3) A bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető szünetet rendelhet el.

(4) Nem a tárgyévet érintő határozati javaslat csak akkor bocsátható szavazásra, ha csatolt mellékletként tartalmazza a következő évekre vonatkozó összegszerű pénzügyi kötelezettségvállalás feltüntetését is.


41. § (1) A döntéshozatal módjára és a minősített többséget igénylő ügyekre a Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) Minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához 12 képviselő igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többség szükséges a Mötv-ben felsoroltakon túl:

a) megállapodás belföldi önkormányzattal való együttműködésről,

b) a Képviselőtestület munkatervének elfogadásához,

c) minden hitelfelvételhez, a költségvetési rendeletben meghatározott összegű folyószámla (likviditási) hitel kivételével,

d) titkos szavazás elrendeléséhez,

e) fegyelmi ügyben,

f) minden önkormányzati ingatlan- és vagyonügylethez,

g) napirendi pont tárgyalásának elhalasztására tett javaslatról,

h) vagyongazdálkodási alap bevételeinek növeléséről szóló döntéshez,

i) kitüntetés, elismerő cím adományozására vonatkozó javaslathoz, valamint helyi kitüntetés, elismerő cím adományozásához.


19. A szavazás rendje


42. § Szavazni csak személyesen lehet.


43. § A szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történik, annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel. Kézfelemeléssel történő szavazás esetén a szavazatok összeszámlálásáról a polgármester által kijelölt személyek gondoskodnak. A kézfelemeléssel történő szavazást kétség esetén meg kell ismételni.


44. § A szavazás nyílt vagy titkos.


45. § (1) A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(2) Név szerinti szavazást kell tartani a Mötv-ben meghatározott esetekben.

(3) Név szerinti szavazás tartható bármely képviselő indítványára, amelyről a Képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A név szerinti szavazáskor a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” szóbeli nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a névsoron feltünteti a szavazatokat, majd azokat összeszámolja, és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a polgármesternek.

(5) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(6) A polgármester és a jegyző által hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


46. § (1) Az ülés elnöke, továbbá bármely képviselő kezdeményezheti titkos szavazás tartását olyan kérdésben, amelyről a Mötv. szerint zárt ülést kell vagy lehet elrendelni. A javaslatról a Képviselőtestület minősített többséggel határoz.

(2) A szavazás a Polgármesteri Hivatal hivatalos pecsétjével ellátott, borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazás során tollat kell használni.

(3) A titkos szavazásnál képviselőkből választott háromtagú szavazatszámláló bizottság működik közre. A szavazatszámláló bizottság tagjai sorából elnököt választ.

(4) A szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt meggyőződik arról, hogy az urna üres, a szavazólapok száma megegyezik a szavazásra jogosultak számával. Ennek megtörténte után a szavazatszámláló bizottság az urnát lezárja.

(5) A szavazólap képviselő részére történő átadását a képviselő külön jegyzéken aláírásával igazolja.

(6) Érvénytelen a szavazat:

a) ha nem a hivatalos - bélyegzőlenyomat nélküli- szavazólapon adták le,

b) ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) ha nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, vagy milyen döntésre szavazott,

d) ha a képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, vagy több döntési változatot jelölt meg a szavazólapon.

(7) A titkos szavazásról a szavazatszámláló bizottság külön jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során esetlegesen felmerült körülményeket, eseményeket,

d) a szavazás során hozott határozatot,

e) a szavazás eredményét,

f) a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a jegyzőkönyv vezetőjének aláírását.

(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselőtestületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - tájékoztatást ad.

(9) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv eredeti példányát a képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


20. A Képviselőtestület döntései


47. § A Képviselőtestület döntései:

a) önkormányzati rendelet,

b) képviselőtestületi határozat, mely lehet:

ba) normatív határozat,

bb) önkormányzati hatósági határozat,

bc) egyéb határozat.


21. Rendeletalkotás


48. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását bármely képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik a tárgy szerint illetékes bizottság közreműködésével.


49. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős gondoskodik a rendelet-tervezet feltételezett hatásaihoz igazodó előzetes hatásvizsgálat elvégzéséről, az előzetes hatásvizsgálati lap elkészítéséről és előterjesztéshez történő csatolásáról. A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős a rendelet-tervezetet előkészítő szervezeti egység vezetője.

(2) Az előzetes hatásvizsgálat lefolytatásának részletes szabályait a 4. melléklet tartalmazza.


50. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős gondoskodik a rendelet-tervezet önkormányzat honlapján történő közzétételéről (a továbbiakban: társadalmi véleményezés).

(2) A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalra mutató hivatkozást „Társadalmi véleményezés” címmel külön is el kell helyezni az önkormányzat honlapjának nyitólapján.

(3) A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalon meg kell jelölni az adott rendelet-tervezet véleményezésére rendelkezésre álló pontos határidőt, az észrevételek fogadására szolgáló elektronikus címet, valamint tájékoztatást kell elhelyezni a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályairól, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra. A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalon más véleményezésre bocsátott dokumentum nem helyezhető el.

(4) A rendelet-tervezetet – a képviselőtestületi előterjesztés 26. §-ban meghatározott leadási határideje előtt – úgy kell közzétenni, hogy a véleményezésre legalább 7 nap álljon rendelkezésre.

(5) A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni. A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembe vétele nélkül törölni kell.

(6) Nem kell társadalmi véleményezésre bocsátani:

  1. a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
  2. az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet,
  3. a rendelet-tervezetet, ha sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
  4. az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges vagy technikai jellegű rendelkezéseket tartalmaz,
  5. a rendelet-tervezetet, amelynek kapcsán lakossági fórumot tartanak vagy széles körben való megismertetése egyéb módon megvalósult.

(7) Kiemelkedő közérdek az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

(8) Technikai jellegű az olyan rendelkezés, amely nincs érdemi hatással a jogalanyokra vagy a rendelet által szabályozott társadalmi viszonyra.

(9) Amennyiben a rendelet-tervezettel kapcsolatban a (6) bekezdésben nevesített valamely okból nem kerül sor társadalmi véleményezésre, annak tényét és indokát az előterjesztésben rögzíteni kell.

(10) A beérkezett észrevételekről a rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős – az előterjesztés részeként – összefoglalót készít, amely a következőket tartalmazza:

- a véleményezők számát,

- a véleményezés határidejét,

- a rendelet-tervezethez érkezett leggyakrabban előforduló, tartalmilag összefüggő, szakmailag jelentősebb észrevételek összefoglaló ismertetését, amelyek beépítésre kerültek a rendelet-tervezetbe,

- az elutasított észrevételeket, az elutasítás rövid szakmai és jogi indokolásával.

(11) A rendelet-tervezet előkészítéséért felelős a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét – a visszaigazolás küldése, az összefoglaló készítése céljából – legkésőbb a véleményezett önkormányzati rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapig kezeli.

(12) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulásra a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényben foglalt rendelkezés az irányadó.


51. § (1) A településfejlesztési koncepció (továbbiakban koncepció), az integrált településfejlesztési stratégia (továbbiakban stratégia) és a településrendezési eszközök tervezése előtt partnerségi egyeztetést kell lefolytatni. A partnerségi egyeztetés résztvevői: a koncepció, a stratégia, és a településrendezési eszközzel való szabályozás - területi lehatárolása, célja és a várható hatása - kapcsán érintett lakosság, érdek-képviseleti-, civil- és gazdálkodó szervezet, egyház (továbbiakban partner).

(2) a koncepció, a stratégia, és a településrendezési eszközzel való szabályozás készítéséhez kapcsolódó tájékoztatás

  1. Óbuda Újságban,
  2. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat honlapján,
  3. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat hirdetőtábláján (1033 Budapest, Fő tér 3.)

közzétett hirdetmény útján történik.

(3) A partnernek a szabályozáshoz kapcsolódó javaslattételi, vélemény-nyilvánítási lehetőségét

  1. a koncepció esetében mind a tájékoztatási, mind a véleményezési szakasz esetében legalább 21 naptári napban,
  2. a stratégia esetében legalább 21 naptári napban,
  3. [8]a településrendezési eszköz esetében

kell meghatározni.

(4) A partner a javaslatát, véleményét elektronikus úton, postai úton, helyben írt nyilatkozat formájában nyújthatja be, az elérhetőség és az érintettség feltüntetése mellett.

(5) A partner eredeti beadványa -, elektronikus beadvány esetén annak kinyomtatott példánya - az eljárás ügyiratának része.

(6) A településrendezési eszköz esetében a partner által adott, de nem elfogadott javaslatok, vélemények indokolását a véleményezési szakasz lezárását követő 10 munkanapon belül a beadványban meghatározott elérhetőségre a Főépítészi és Várostervezési Iroda megküldi, valamint az eljáráshoz tartozó ügyirathoz csatolja.

(7) Az elfogadott koncepció, az elfogadott stratégia, a képviselőtestület által véglegesnek tekintett településrendezési eszköz, valamint a rendelettel jóváhagyott településrendezési eszköz közzétételéről a Polgármesteri Hivatal úgy gondoskodik, hogy a képviselőtestületi döntés meghozatalát követően


52. § (1) Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(2) Tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be a rendelet-tervezetet, ha az előterjesztés megfelel a 4. mellékletben foglalt tartalmi és formai követelményeknek, az illetékes bizottság részére továbbításra került, tartalmazza a társadalmi véleményezésről szóló összefoglalót vagy a társadalmi véleményezés mellőzéséről szóló tájékoztatást, figyelemmel az 50. § (9) bekezdésében foglaltakra.

(3) Amennyiben a rendelet-tervezet részletes előkészítése szükséges, az ülésvezető indítványozza, hogy a Képviselőtestület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről.

(4) A Képviselőtestület a rendelet-tervezetet - a módosításról, a technikai jellegű deregulációs újraszabályozásról, és a kerületi szabályozási tervről szóló rendelet-tervezet kivételével - két fordulóban tárgyalja. Az első fordulóban határozattal elfogadja a rendelet elveit, a második fordulóban megalkotja a rendeletet.

(5) Rendeletalkotás esetében a Képviselőtestület általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó polgármesteri vagy bizottsági indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) A rendelet-tervezetről történő szavazás során a 40. § (1)-(3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Az önkormányzati rendelet megjelölésére és számozására a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló miniszteri rendelet előírásai az irányadók.


53. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján (1033 Budapest, Fő tér 3.) 5 napra való kifüggesztéssel történik. A rendeletet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni. A közzététel egyéb módjáról a Képviselőtestület egyedileg dönt.

(2) A megalkotott rendelet hiteles szövegének megállapításáról, kihirdetéséről, kormányhivatal részére történő megküldéséről, a rendeletek nyilvántartásáról, a nyilvántartás folyamatos karbantartásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik.


22. Határozatok


54. § (1) A normatív határozatok tartalmára, valamint a normatív és nem normatív határozatok megjelölésére és számozására a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló miniszteri rendelet előírásai az irányadók. A megjelölés konkrét formáját a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A határozat tartalmazza a Képviselőtestületnek a tárgy lényeges elemeit magában foglaló döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(3) A normatív határozat közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A határozatok honlapon történő közzétételére, nyilvántartására az önkormányzati rendeletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.


23. A Képviselőtestület dokumentumai


55. § (1) Az ülésről készült jegyzőkönyvre, és annak megküldésére a Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) A jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül.

(3) A polgármester vagy bármely képviselő kérheti, hogy:

a)  valamely hozzászólás,

b) a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselők véleménye szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.

(4)  A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) a megtárgyalt előterjesztés,

d) az írásban benyújtott hozzászólás,

e) az írásban benyújtott módosító indítvány,

f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,

g) név szerinti szavazásról készült névsor, a leadott szavazatok feltüntetésével,

h) egyéb írásos indítvány,


i) a képviselők részére a meghívó és az előterjesztések letölthetőségéről szóló elektronikus formában küldött értesítés,

j) a jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldését igazoló irat.


56. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a Szervezési Osztály kezeli, évente bekötteti, elhelyezi az irattárban és lehetővé teszi a Mötv. által biztosított betekintési jog gyakorlását.

(2) Zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

(3) A jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik a meghívó, az előterjesztések, a hanganyag önkormányzat honlapján történő közzétételéről, a képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldéséről.


V. Fejezet

A Képviselőtestület szervei és működésük


57. § A Képviselőtestület szervei:

a) a polgármester,

b) a bizottság,

c) a jegyző,

d) a polgármesteri hivatal.


24. A polgármester


58. § (1) A polgármester a megbízatását főállású munkaviszonyban látja el. A polgármester jogállására a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) A polgármester illetményének meghatározására a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság tesz javaslatot.

(3) A polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére vonatkozó eljárási szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.


59. § (1) A polgármesternek a Képviselőtestület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) támogatja a települési képviselők és a nemzetiségi önkormányzatok munkáját,

b) gyakorolja a Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatásköröket.

(2) A polgármester külső kapcsolattartással összefüggő feladatai különösen:

a) kapcsolatot tart a település társadalmi és civil szervezeteivel, vezetőivel,

b) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatok ellátásában való közreműködését,

c) rendszeres időközönként fogadóórát tart,

d) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,

e) fogadja a testvérvárosok képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köthet,

f) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

g) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek.

(3) A Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.

(4) A polgármester feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


25. Az alpolgármesterek


60. § (1) A Képviselőtestület három főállású és egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A három főállású alpolgármester közül egy olyan alpolgármestert választ, aki nem tagja a Képviselőtestületnek.

(2) Az alpolgármesterekre a Mötv. előírásai az irányadóak.

(3) Az alpolgármesterek feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


26. A bizottságok


61. § A bizottságok jogállására és működésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak.


62. § (1) A Képviselőtestület által létrehozható bizottságok típusai:

a) állandó bizottság,

b) ideiglenes bizottság,

c) albizottság.

(2) Állandó bizottság a lakosság széles körét érintő feladatokkal, közszolgáltatásokkal kapcsolatos döntések előkészítésére, a végrehajtás ellenőrzésére hozható létre. Az állandó bizottságok elnevezését, legnagyobb létszámát, továbbá feladat- és hatáskörét a 6. melléklet tartalmazza.

(3) Az ideiglenes bizottság meghatározott időre vagy feladat elvégzésére létesíthető. Az ideiglenes bizottság az elvégzett feladatról a Képviselőtestületnek beszámol. A beszámoló elfogadásával a bizottság automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottság összetételére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A Képviselőtestület az állandó bizottság javaslatára, az általa meghatározott részfeladat elvégzésére albizottságot hozhat létre. Az albizottság létszáma nem haladhatja meg az állandó bizottságét és elnöke csak képviselő lehet.


63. § (1) A bizottság létrehozásával egyidejűleg kell dönteni a bizottság által ellátandó feladatról, létszámáról, személyi összetételéről, az elnök és az elnökhelyettes személyéről.

(2) Az elnökhelyettes feladata a bizottsági elnök akadályoztatása esetén az elnök helyettesítése. Elnökhelyettes csak állandó bizottság esetén választható.

(3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság működése tekintetében azonosak.


64. § (1) A képviselőtestületi ülés napirendjére csak olyan rendelet-tervezet, előterjesztés, határozati javaslat kerülhet, amelyet előzetesen a tárgykör szerint illetékes bizottság megtárgyalt. A tárgykör szerinti bizottságot a munkaterv határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a bizottság határozatképtelenség miatt nem tárgyalta a képviselőtestület elé kerülő anyagot.


65. § Az állandó bizottságok feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


27. A bizottság működése


66. § (1) A bizottság munkájának vezetése, a bizottsági tagok tevékenységének összehangolása a bizottság elnökének a feladata és kötelessége.

(2) A bizottságok folyamatos munkájáért és a határidők betartásáért a bizottsági elnök a Képviselőtestületnek felelősséggel tartozik.

(3) A bizottság az általa elfogadott munka- és ülésrend alapján működik, mely összhangban áll a Képviselőtestület munkatervével.

(4) A bizottság a Képviselőtestület rendes ülései közötti időben – szükség szerint – ülést tart.

(5) A bizottsági ülést az elnök kizárólag saját kezűleg aláírt meghívóval hívja össze.

(6) A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, a koordináló alpolgármester, a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(7) A bizottság ülésére – a jegyző útján – meghívható az érintett szervezeti egység vezetője, állásfoglalásra jogosult dolgozója.

(8) A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, valamint elektronikus úton biztosítani, hogy azokat a bizottság tagjai az ülést megelőzően legalább 3 nappal megkapják. A bizottsági meghívót az aláírást követően a képviselői irodán ki kell függeszteni.

(9) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről a polgármestert és a koordináló alpolgármestert, valamint a jegyzőt – a rendkívüli ülés kivételével – legalább 3 nappal korábban értesíteni kell.

(10) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottság elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, és lehetőség szerint egymás ülésén képviseletet biztosítani. A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról is.

(11) Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a Képviselőtestület állásfoglalása az irányadó.


67. § (1) A bizottsági ülésen elhangzottakról hangfelvételt kell készíteni.

(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyv - kivételesen, az adott bizottság elnökének kérésére, szó szerinti jegyzőkönyv - készül, melyet a bizottság elnöke, a bizottság által választott jegyzőkönyv-hitelesítő bizottsági tag, valamint a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(3) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményeket a Képviselőtestület ülésén ismertetni kell.

(4) A bizottsági jegyzőkönyvek elkészítéséről és dokumentálásáról – az érintett szervezeti egység útján –, a kormányhivatal részére történő megküldéséről – a Szervezési Osztály útján – a jegyző gondoskodik.

(5) A bizottsági jegyzőkönyveket az területet felügyelő alpolgármester számára kell eljuttatni az ülést követő 15 napon belül.

(6) A bizottság jegyzőkönyvéből készült határozat-kivonat aláírója a bizottság elnöke vagy távollétében a bizottság elnök-helyettese.

(7) A képviselő bármely bizottság anyagaiba betekinthet.


28. A döntés-előkészítés


68. § (1) A bizottság önálló előterjesztői munkája során:

a) szakmai javaslatot kérhet a polgármester útján a Polgármesteri Hivataltól,

b) előzetesen tájékozódhat, helyszíni szemlét tarthat,

c) információt kérhet a lakosságtól és a helyi szervezetektől.

(2) Más bizottság által készített előterjesztéshez kiegészítő véleményt adhat, alternatív javaslatokat, állásfoglalást tehet.

(3) A bizottság, vagy annak elnöke a Képviselőtestületet, a kerületi önkormányzat egészét a polgármester helyett nem képviselheti, kivéve, ha erre a polgármester írásban felhatalmazza.


29. A döntések végrehajtásának ellenőrzése


69. § (1) A bizottság feladatkörében ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a Képviselőtestület döntéseinek előkészítésére és végrehajtására irányuló tevékenységét.

(2) A bizottság az ellenőrzés tapasztalatairól a polgármestert és a jegyzőt - javaslatainak ismertetésével - tájékoztatja.


30. A jegyző


70. § (1) A jegyző jogállására a Mötv. előírásai az irányadók.

(2) A jegyző ellátja:

a) a munkáltatói, valamint az egyéb munkáltatói jogok gyakorlásából eredő,

b) a törvényesség biztosításából és a helyi jogalkotásból eredő,

c) a hivatal, a képviselőtestület, a bizottságok és a nemzetiségi önkormányzatok működésével összefüggő,

d) a költségvetéssel és a gazdálkodással összefüggő, valamint

e) az önkormányzati, a hatósági, az önkormányzati hatósági ügyekkel összefüggő

feladatokat és hatásköröket.

Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.

(3) A jegyző a decemberi rendes képviselőtestületi ülésen írásban beszámol a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről.

(4) A Képviselőtestület által a jegyzőre átruházott hatásköröket a 7. melléklet tartalmazza.

(5) A jegyző feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


31. A Polgármesteri Hivatal


71. § (1) A Polgármesteri Hivatal hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerületi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

(2) A Hivatal székhelye, levelezési és e-mail címe megegyezik a Képviselőtestület székhelyével, levelezési és e-mail címével.

(3) A Hivatal szervezeti egységeit, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a 8. melléklet határozza meg.

(4) A Hivatal létszámát a tárgyévi költségvetési rendelet határozza meg.

(5) A Hivatal jogállását, részletes feladatait, működésének részletszabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.


VI. Fejezet

Az Önkormányzat gazdálkodása és az ellenőrzés


32. Az Önkormányzat gazdálkodása


72. § A Képviselőtestület adott ciklusban megvalósítani tervezett fejlesztési elképzeléseit tartalmazó gazdasági program–fejlesztési terv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.


73. § Az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról, vagyonkezelői jog létesítéséről, az egyes vagyonelemek hasznosításáról önkormányzati rendelet rendelkezik.


33. Ellenőrzés


74. § (1) Az Önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását belső kontrollrendszer biztosítja.

(2) Az Önkormányzat költségvetése végrehajtásának és a vagyonával történő gazdálkodásának ellenőrzését a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság látja el.


VII. Fejezet

Az Önkormányzat és a helyi közösség kapcsolata


34. A helyi közösség részvétele a döntések előkészítésében


75. § (1) A Képviselőtestület és bizottsága ülésén azon lakossági önszerveződő közösségek vezetőit illeti meg - tevékenységi körükben - tanácskozási jog, amelyek az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötöttek.

(2) Az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszervező közösségek jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintetését.


76. § (1) A lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatásának, fontos döntések előkészítésébe való bevonásának fórumai:

a) várospolitikai fórum (lakossági fórum),

b) képviselői fogadóóra.

(2) A lakossági fórum keretében a polgároknak és a társadalmi szervezeteknek lehetősége nyílik véleményük kinyilvánítására, a fórumot szervezőknek pedig a közvetlen tájékoztatásra.

(3) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a fórum összehívója, levezető elnöke a Képviselőtestületet tájékoztatja.



35. Közmeghallgatás


77. § (1) A közmeghallgatáson a polgárok közvetlenül intézhetnek helyi közügyeket érintő kérdéseket a képviselőtestülethez, valamint javaslatokat fogalmazhatnak meg.

(2) Az évente egyszer, a negyedik negyedévben megtartandó közmeghallgatás helyszínét, konkrét időpontját és témáját a polgármester határozza meg. A közmeghallgatásról a lakosságot a 25. § (6) bekezdésében meghatározott módon tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. A jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldéséről a jegyző – a Szervezési Osztály útján –gondoskodik.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdések, javaslatok megválaszolására a felvilágosítás-kérésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.


36. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés


78. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit, eljárási rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.


37. A nemzetiségi önkormányzatok


79. § Az Önkormányzat illetékességi területén a nemzetiségek jogairól szóló törvény előírásai alapján megalakult helyi nemzetiségi önkormányzat részére külön megállapodásban meghatározott módon és eljárási rend szerint

a) biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket,

b) gondoskodik a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról,

c) gondoskodik a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról.


VII/A. Fejezet[9]

Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzatával való együttműködés


37/A.[10] Az együttműködés keretei


79/A. §[11] (1) Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét (a továbbiakban: ifjúsági polgármester) a kerületi önkormányzat képviselőtestületi ülésén tanácskozási jog illeti meg a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő napirendi pontok tárgyalásánál, részére a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő előterjesztéseket meg kell küldeni.

(2) Az ifjúsági polgármester vagy az általa megbízott ifjúsági önkormányzati képviselő tanácskozási joggal részt vehet a kerületi önkormányzat bizottságainak ülésén a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő kérdések tárgyalásakor.

(3) A kerületi önkormányzat a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő ügyekben figyelembe veszi az ifjúsági önkormányzat véleményét, melyet az ifjúsági önkormányzat az ülést megelőzően írásban eljuttat a kerületi önkormányzathoz.

(4) A kerületi önkormányzat költségvetésében minden évben meghatározott összeget biztosít az ifjúsági feladatok ellátására, ezen belül az ifjúsági önkormányzat működésére.

(5) Az önkormányzat szervei segítik az ifjúsági önkormányzat munkáját.


VIII. Fejezet

Záró rendelkezések


80. § A rendelet 2013. április 2-án lép hatályba. Kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.


81. § Az 51. § rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, kivéve, ha a képviselőtestület egyedi döntése szerint partnerségi egyeztetést nem kell lefolytatni. E rendelkezés alkalmazása szempontjából folyamatban lévő ügynek kell tekinteni azt az ügyet, amely esetén a képviselőtestület a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet alapján döntött a településrendezési eszköz készítésének szükségességéről.


82. § Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/1995. (VI. 1.) önkormányzati rendelet.





Kiss Anita

jegyző

Bús Balázs

polgármester



AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETEI


1. melléklet

Szabályzat az önkormányzati képviselők mobiltelefon használatáról

2. melléklet

A polgármesteri, alpolgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozat-tétellel, betekintéssel és ellenőrzéssel kapcsolatos eljárási szabályok

3. melléklet

A tanácsnokok száma és feladatköre

4. melléklet

A képviselőtestületi előterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésének és továbbításának rendje

5. melléklet

A képviselőtestület állandó bizottságainak elnevezése, legnagyobb létszáma, feladat- és hatásköre

6. melléklet

A képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

7. melléklet

A Képviselőtestület által a jegyzőre átruházott hatáskörök

8. melléklet

A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei, munka- és ügyfélfogadási rendje





1. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez


SZABÁLYZAT

Az önkormányzati képviselők részére biztosított SIM kártyák használatáról


Budapest III. kerület Óbuda–Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete a megválasztott képviselők részére mobiltelefon készülékhez SIM kártya használatot biztosít, annak érdekében, hogy a képviselők az Önkormányzat érdekében kifejtett, képviselői jogaival és kötelezettségeivel összefüggő munkáját elősegítse.


A SIM kártya a III. kerületi Önkormányzat tulajdonát képezi, melyet a képviselő a Polgármesteri Hivataltól használatra átvesz.

A SIM kártya használata a képviselőt mandátuma fennállásáig illeti meg.  Amennyiben a képviselő mandátuma bármilyen okból megszűnik, a SIM kártyát visszaszolgáltatni köteles. (Amennyiben a képviselő mandátuma elhalálozás miatt szűnik meg, a SIM kártyát örököse juttatja vissza a Polgármesteri Hivatalba.)


Az Önkormányzat a telefonbeszélgetések díját a képviselőknek továbbszámlázza, aki a telefonszámla összegét köteles a számla átvételét követő 8 napon belül az Önkormányzatnak kifizetni.

Amennyiben a számla kiegyenlítésére 60 napon belül nem kerül sor, az Önkormányzat jogosult a tartozás összegét a képviselő tiszteletdíjából levonni.

A SIM kártya biztosításának feltétele, hogy az erre vonatkozó megállapodást a képviselő a SIM kártya átvételekor az Önkormányzattal megkösse.


Ha a SIM kártya megrongálódik, vagy elvész, a képviselő köteles azt haladéktalanul jelezni a Polgármesteri Hivatalnak. A jelzés elmulasztásából eredő esetleges többlet költség a képviselőt terheli.


A Képviselőtestület a képviselői notebookhoz internetes SIM kártya használatot biztosít 5 GB/hó forgalmat meg nem haladó mértékben. A SIM kártya havi alapdíján felüli – 5 GB/hó forgalmat meghaladó – összeg a képviselők részére továbbszámlázásra kerül.




2. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez


A polgármesteri, alpolgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozat-tétellel, betekintéssel és ellenőrzéssel kapcsolatos eljárási szabályok


Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 57. § (2) bekezdése, valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § előírásainak végrehajtása érdekében a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozatokat Kezelő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a következő eljárási szabályok betartásával veszi nyilvántartásba a vagyonnyilatkozatokat, gondoskodik a kezelésről, őrzésről, biztosítja az azokba történő betekintést, továbbá folytatja le az ellenőrzési eljárásokat:


I. Vagyonnyilatkozat tételi eljárás


  1. A Bizottság elnöke írásban felkéri a képviselőket vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük teljesítésére és átadja részükre az „Igénylő nyilatkozat” ívet, majd azok képviselők általi kitöltése után a vagyonnyilatkozat-tételi nyomtatványokat.
  2. A vagyonnyilatkozatokat tartalmazó borítékok átvételére a Munkaügyi Osztály vezetője jogosult, aki az átvételről „Igazolás vagyonnyilatkozat átvételéről” nevű dokumentumot állít ki. A nyilatkozatok átvételekor ellenőrizni kell, hogy az érintett azokat szükséges példányszámban nyújtotta-e be. Az átvételi határidő lejárta után, vagyonnyilatkozatokat az „Igazolás vagyonnyilatkozat átvételéről” nevű dokumentummal együtt a Bizottság részére elérhetővé teszi.
  3. A Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kötelezettek általi teljesítéséről tájékoztatást készít a Képviselőtestület részére.


II. Nyilvántartási szabályok:


  1. Az iratkezelés elkülönítetten: számítógépen és soros-folyószámos iktatókönyvben történik.
  2. A vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatok ellátásának naprakész vezetése a „Nyilvántartás a vagyonnyilatkozat-tételi dokumentumokról” nevű táblázatban történik.
  3. A Bizottság a vagyonnyilatkozatokat elkülönítetten a Polgármesteri Hivatal megfelelő hivatalos helyiségének lemezszekrényében tárolja – külön rekeszben a polgármester, az alpolgármesterek és a képviselők, valamint külön rekeszben a képviselők hozzátartozóinak nyilatkozatait.


III.[12] Önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatának nyilvánossága

  1. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata – a 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § (3) bekezdésére figyelemmel – nyilvános. A nyilvánosság biztosításának formája: az önkormányzat honlapján való közzététel. A vagyongyarapodás követhetősége érdekében a 2013. évre és az azt követő évekre vonatkozó vagyonnyilatkozat a honlapról nem távolítható el a képviselői mandátum lejártát követő év végéig.
  2. A 2010. évtől keletkezett képviselői vagyonnyilatkozatok közzétehetők az önkormányzat honlapján. Amennyiben az önkormányzati képviselő kéri, az önkormányzat biztosítja a 2010. és 2013. között keletkezett vagyonnyilatkozatok honlapon való megjelentetésének lehetőségét.”


IV. A vagyonnyilatkozatokba történő betekintés szabályai:


  1. A képviselői vagyonnyilatkozatba betekintetést kérő a Bizottság elnöke részére juttatja el kérelmét. A kérelemben szerepelnie kell a kérelmező nevének, értesítési címének, annak, hogy melyik képviselő nyilatkozatába kíván betekinteni.
  2. A kérelemre a Bizottság elnöke írásban válaszol, kijelölve a betekintés helyét és időpontját.
  3. A betekintés a Bizottság elnökének és egy tagjának a jelenlétében történik. A bizottság elnöke és jelenlévő tagja rövid jegyzőkönyvben dokumentálja a betekintés tényét.


V. Ellenőrzési eljárás szabályai:


  1. Amennyiben bármelyik választópolgár a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményez, a Bizottság elnöke 8 napon belül összehívja a Bizottság ülését.
  1. A Bizottság a Mötv. 46. § (2) bekezdése értelmében a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ügyekben zárt ülést tart.
  2. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ellenőrzés során hozott határozatok nyilvánosak, ezek iratkezelésére a Polgármesteri Hivatal szokásos iratkezelési szabályai az irányadóak.
  1. Az eljárás eredményéről készült külön tájékoztatót a Bizottság elnöke terjeszti a Képviselőtestület elé.
  2. A Bizottság elnöke a Képviselőtestület ülését követően írásban értesíti a képviselő ellen eljárást kezdeményezőt a vizsgálat eredményéről, a Képviselőtestület döntéséről.




3. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez


A tanácsnokok feladatköre


Tanácsnoki tisztségek

  1. Beruházási Tanácsnok
  2. Civil Kapcsolati Tanácsnok
  3. Egészségügyi Tanácsnok
  4. Európai Uniós Tanácsnok
  5. Fővárosi Kapcsolattartásért Felelős Tanácsnok
  6. Idősügyi Tanácsnok
  7. Ifjúsági Tanácsnok
  8. Környezetvédelmi Tanácsnok
  9. Közbiztonsági Tanácsnok
  10. Oktatási Tanácsnok
  11. Sport Tanácsnok
  12. Turisztikai Tanácsnok
  13. Kulturális Tanácsnok
  14. Légi zaj Tanácsnok
  15. Egyházügyi Tanácsnok



Beruházási Tanácsnok

feladatköre


  1. Figyelemmel kíséri az önkormányzat éves beruházási tervét.
  2. Közreműködik az önkormányzat fontosabb beruházásainak tervezésében, figyelemmel kíséri azok megvalósulását.
  3. Javaslatot tesz a képviselőtestületnek a kerület számára fontosnak ítélt beruházások elindítására.
  4. Figyelemmel kíséri az elindult beruházásokat, különös tekintettel azok időbeni befejezésére.
  5. Véleményezi a képviselőtestület elé kerülő beruházási javaslatokat.


Civil Kapcsolati Tanácsnok

feladatköre


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő – más tanácsnok feladatkörét nem érintő tevékenységet végző – civil szervezettel.
  2. Figyelemmel kíséri a civil támogatási és pályázati rendszer működését.
  3. Véleményez minden, civil feladatokkal összefüggő előterjesztést.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő – más tanácsnok feladatkörét nem érintő tevékenységet végző – civil szervezettel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.
  5. Figyelemmel kíséri a Kulturális, Civil és Nemzetiségi Bizottság munkáját, civil ügyekben véleményt nyilvánít.


Egészségügyi Tanácsnok

feladatköre


  1. A Polgármesteri Hivatal egészségügyért felelős szervezeti egysége, valamint az Egészségügyi, Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság munkájának elősegítése és támogatása.
  2. Részvétel az Egészségügyi, Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság ülésein (amennyiben nem tagja a bizottságnak, akkor állandó meghívottként, véleményezési joggal).
  3. Javaslattétel az Egészségügyi Koncepció továbbfejlesztésére, egészségmegőrző és –nevelő programok kidolgozására, támogatására.
  4. Javaslattétel a kerületi egészségügyi intézményrendszer struktúrájának átalakítására, az alapellátáson túli tevékenység bővítésére, szűkítésére, esetleges alapításra, megszűntetésre.
  5. Javaslattétel az egészségügyi intézmények tulajdonviszonyainak esetleges átalakítása kapcsán.



Egyházügyi Tanácsnok

feladatköre


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő egyházakkal, szakmai, információs és tanácsadó tevékenységet lát el, segíti munkájukat.
  2. Figyelemmel kíséri a kerületi egyházközösségek életét, egyházi eseményeit.
  3. A kerületi egyházközösségek problémáinak, felvetéseinek fogadása, az önkormányzat illetékes szerveihez történő továbbításában való közreműködés.
  4. Véleményezi az egyházakkal összefüggő, feladatkörét érintő előterjesztéseket.
  5. Részt vesz az önkormányzattal és az egyházközösségekkel kapcsolatos rendezvények szervezésében.
  6. Önkormányzat képviselete - a polgármester felkérése, felhatalmazása alapján - a kerületi egyházközösségek rendezvényein.


Európai Uniós Tanácsnok

feladatköre


  1. Javaslatokat készít, állásfoglalást alakít ki az Európai Unió kapcsán az önkormányzatra háruló szervezeti, jogszabályi változtatások szükségességéről és azok végrehajtásáról.
  2. Figyelemmel kíséri az európai uniós elvárásokon alapuló különféle szakmai programokat, különös tekintettel: az önkormányzat szakember gárdájának továbbképzésére irányuló programokra, az önkormányzat intézményeinek működési reformjaira és intézményi szakmai munka támogatására.
  3. Az Európai Unió által biztosított különböző pályázati finanszírozási lehetőségek figyelemmel kísérése, az EU pályázatokon való részvétel és a pályázati tevékenység hatékonyságának elősegítése céljából.
  4. Kiemelt figyelmet fordít az Európai Unió által a lakótelepi rehabilitációra fordítható pályázatokra és keretösszegekre.


Fővárosi Kapcsolattartásért Felelős Tanácsnok

feladatköre


  1. A Fővárosi Közgyűlés ülésein - a Fővárosi Önkormányzat SZMSZ-ében meghatározott keretek között - képviseli a kerületi önkormányzatot.
  2. A Fővárosi Kerületek Kollégiumában - megalakulása esetén - képviseli a kerületi önkormányzatot.
  3. A Fővárosi Önkormányzat bizottsági ülésein a kerületet érintő ügyekben képviseli a kerületi önkormányzatot.
  4. Beszámol a Képviselőtestület, a polgármester számára a Fővárosnak a kerületet érintő döntéseiről, azok tervezeteiről, szükség esetén közreműködik a lakosság tájékoztatásában.


Idősügyi Tanácsnok

feladatköre


  1. Figyelemmel kíséri az idősek helyzetét a kerületben.
  2. Javaslatokat készít a képviselőtestületnek az idősek életkörülményeinek javítására.
  3. Véleményez minden olyan előterjesztést, mely az időseket érinti.
  4. Az Egészségügyi, Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság munkáját figyelemmel kíséri, a nyugdíjasokat érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.
  5. Figyelemmel kíséri az önkormányzati fenntartású nyugdíjasházak működését, az esetlegesen feltárt hiányosságokról haladéktalanul tájékoztatja a képviselőtestületet.


Ifjúsági Tanácsnok

feladatköre


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő fiatalokkal foglalkozó civil szervezetekkel.
  2. Véleményez minden olyan előterjesztést, amely a kerületi fiatalokat érinti.
  3. Figyelemmel kíséri az Oktatási és Sport Bizottság munkáját, ifjúságot érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő fiatalokkal foglalkozó civil szervezetekkel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.


Környezetvédelmi Tanácsnok

feladatköre


  1. A 1995. évi LIII. törvény (A környezet védelmének általános szabályairól), valamint az I. és II. Nemzeti Környezetvédelmi Program önkormányzatokat érintő rendelkezéseinek figyelemmel kísérése, megvalósulásának elősegítése.
  2. Figyelemmel kíséri a Kerületi Környezetvédelmi Koncepció megvalósítását.
  3. A Kerületi Környezetvédelmi Koncepció törvény által előírt felülvizsgálatának és szükség szerinti módosításának figyelemmel kísérése.
  4. A Kerületi Környezetvédelmi Program alapján létrejövő éves Környezetvédelmi Cselekvési Terv kialakításának és megvalósításának figyelemmel kísérése.
  5. A lakosság környezettudatos gondolkodásának kialakítását és fejlesztését szolgáló önkormányzati akciók, kampányok megszervezésének és megvalósulásának figyelemmel kísérése.
  6. Részvétel a kerületi oktatási intézmények számára szervezett környezetvédelmi rendezvények eseményein.
  7. A kerületi szelektív hulladékgyűjtés működésének figyelemmel kísérése, javaslattétel a lehetőségekhez mért továbbfejlesztésére.
  8. Figyelemmel kíséri a Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány és az önkormányzat kapcsolatát.
  9. A kerületi Természetvédelmi Koncepció felülvizsgálatának és szükség szerinti módosításának figyelemmel kísérése.
  10. Javaslattétel a kerület környezetvédelmi és természetvédelmi tevékenységét elősegítő rendeletek megalkotására.
  11. Javaslattétel a kerületben található védelemre érdemes egyedi természeti értékek védetté nyilvánítására.


Közbiztonsági Tanácsnok

feladatköre


  1. Véleményezi a Kerületi Rendőrkapitányság, valamint Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet éves beszámolóját.
  2. Figyelemmel kíséri a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepció megvalósítását.
  3. Kapcsolatot tart Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelettel, a polgárőrséggel, figyelemmel kíséri tevékenységüket.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő közbiztonsággal kapcsolatos előterjesztéseket.


Kulturális Tanácsnok

feladatköre


  1. Kapcsolatot tart a kerületi kulturális, közművelődési intézményekkel.
  2. Figyelemmel kíséri a Kulturális Koncepció megvalósítását.
  3. Véleményez minden, kulturális területet érintő előterjesztést.
  4. Figyelemmel kíséri a kerületben megrendezésre kerülő kulturális rendezvények szervezését, lebonyolítását.
  5. Figyelemmel kíséri a Kulturális, Civil és Nemzetiségi Bizottság munkáját, kulturális ügyekben véleményt nyilvánít.


Légi zaj Tanácsnok

feladatköre


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő zajvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel.
  2. Véleményezi a zajvédelemmel összefüggő, feladatkörét érintő előterjesztéseket.
  3. Figyelemmel kíséri a kerület légiforgalmi zaj által okozott problémáinak megoldását.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő, zajvédelemmel foglalkozó civil szervezettel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.
  5. Figyelemmel kíséri a Városfejlesztési, valamint a Környezetvédelmi Bizottság munkáját, feladatkörét érintő zajvédelemi ügyekben véleményt nyilvánít.
  6. Figyelemmel kíséri a Környezetvédelmi Alap feladatkörét érintő felhasználását.


Oktatási Tanácsnok

feladatköre


  1. Figyelemmel kíséri a nemzetiségi oktatással kapcsolatos igényeket, javaslatot tesz az ezzel kapcsolatos feladatbővítésre.
  2. Részt vesz a Képviselőtestület által jóváhagyott ösztöndíj alap bizottsági felosztásának előkészítésében.
  3. Figyelemmel kíséri az Oktatási és Sport Bizottság által hozott határozatok végrehajtását, véleményezi az oktatással összefüggő képviselőtestületi előterjesztéseket.



Sport Tanácsnok

feladatköre


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő sportegyesületekkel.
  2. Figyelemmel kíséri az Önkormányzat sport koncepciójának megalkotását, és annak megvalósítását
  3. Véleményez minden olyan előterjesztést, amely a kerületi sportéletet érinti.
  4. Figyelemmel kíséri az Oktatási és Sport Bizottság munkáját, sportot érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.
  5. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő sportegyesületekkel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.


Turisztikai Tanácsnok

feladatköre


  1. Figyelemmel kíséri a Turisztikai Koncepció megvalósítását.
  2. Véleményez minden, turisztikai területet érintő előterjesztést.
  3. Figyelemmel kíséri az idegenforgalom helyi érdekeinek országos érdekekkel való összehangolását, az idegenforgalmi értékek feltárását, bemutatását, a helyi idegenforgalom fejlesztését.
  4. Kapcsolatot tart az idegenforgalom kerületi szakmai szervezeteivel.



4. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez



A képviselőtestületi előterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésének és továbbításának rendje


I. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésük szabályai


  1. A képviselőtestület elé kerülő előterjesztések lehetnek
    1. a munkatervi napirendi pont és egyéb döntést igénylő javaslat,
    2. tájékoztató és beszámoló jellegű anyagok.


  1. A testületi döntést igénylő javaslatok irányulhatnak
  1. önkormányzati rendelet megalkotására, valamint
  2. határozat meghozatalára.


  1. Az előterjesztés címét és előterjesztőjét, az illetékes bizottság megnevezését - az egyéb döntést igénylő ügyek kivételével - a munkaterv határozza meg.


  1. Az előterjesztés határidőre történő előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az előkészítés során az érdekelt személyekkel és szervekkel való egyeztetésekért, szükség esetén bizottság elé terjesztéséért az előterjesztés készítője felelős.


  1. A képviselőtestület elé kerülő előterjesztés általában két részből áll
  1. a tárgy és a helyzetelemzés ismertetéséből, a döntési javaslat indokolásából, esetleg az ehhez csatolt mellékletekből,
  2. a határozati (döntési) javaslatból.

Határozati javaslat kidolgozása csak akkor mellőzhető, ha az ügy ismertetéséből - az elfogadáson túl - döntési igény nem jelentkezik.


  1. Tájékoztató tartalmú előterjesztés általában nem tartalmaz határozati javaslatot. Ha annak keretében döntési igény merül fel, a határozati javaslatot a polgármester szóban ismerteti.


  1. Az előterjesztés bevezető részének tartalma

a) a képviselőtestületi ülés időpontja

b) az előterjesztés tárgya

c) az előterjesztő neve

d) az előterjesztést készítő neve

e) az előterjesztést tárgyaló bizottság megnevezése vagy azt, hogy az előterjesztés bizottsági tárgyalást nem igényel.

Egy előterjesztésnek több előterjesztője és több készítője is lehet.

Az előterjesztés készítőjét abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az előterjesztést az előterjesztő készítette.

Ha az előterjesztés készítőjeként több személy került megjelölésre az első helyen megjelölt felelős a 4. pontban foglaltak betartásáért.


  1. Az előterjesztés első részének tartalma

8.1. Az előterjesztés elő részében ki kell térni az alábbiakra:

  1. Foglalkozott-e a testület korábban az adott tárgykörrel, s ha igen, akkor milyen határozatot hozott. Értékelni kell a döntés hatását, a végrehajtás esetleges akadályait, hiányosságait, a végrehajtás elmaradásának okait elemezve.
  2. Utalni kell az előterjesztés tárgyára vonatkozó legfontosabb jogszabályokra és a testületi határozatokra, a végrehajtás érdekében teendő intézkedésekre.
  3. Értékelni és elemezni kell a tárggyal kapcsolatos - és a döntés szempontjából jelentős - tényeket, követelményeket, összefüggéseket, mérlegelve a döntés várható társadalmi, gazdasági, politikai hatását is.
  4. Térjen ki az előkészítés során végzett összehangoló munkára, a közreműködő szervek (bizottság) álláspontjának, esetleges eltérő véleményének ismertetésére.
  5. A határozati javaslat - annak egyes pontjai - indokolását, esetleges mellőzésének okait az előterjesztés első részébe kell foglalni.
  6. Külön figyelmet kell fordítani a képviselőtestület által már elfogadott fontosabb tervek (pl. a gazdasági program, a humán terület feladatait meghatározó döntések stb.) megvalósulására.
    1. Rendeletalkotás esetén további tartalmi követelmények:
      1. társadalmi véleményezésre bocsátásról tájékoztatás: társadalmi véleményezésre bocsátás ténye vagy annak indoka, hogy a rendelet-tervezet miért nem került társadalmi véleményezésre bocsátásra.


  1. Az előterjesztés második részének tartalma

9.1. Az előterjesztés második részével kapcsolatos követelmények:

  1. A döntési javaslatok logikusan épüljenek az előterjesztés első részének megállapításaira, azokkal összhangban szabják meg a feladatot.
  2. Szabatosan, pontosan és tömören - az általánosság kerülésével - fogalmazzák meg az elérendő célt.
  3. Eltérő tartalom esetén külön-külön pontokban határozzák meg a feladatokat. Külön pontba kell foglalni az érintett bizottság határozati javaslatát is.
  4. Ha indokolt, javasolni kell a korábbi testületi határozat(ok) módosítását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését.
  5. Az előterjesztés tárgyától, illetőleg jellegétől függően - különösen amikor a döntéssel elérni kívánt célnak több megoldási lehetősége van - két vagy több változatban célszerű a határozati javaslatot kidolgozni. Ilyenkor az egyes alternatívák előnyeinek, hátrányainak tárgyilagos ismertetése következik.
  6. A többváltozatú (alternatív) döntési javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni.
  7. Tartalmazza a végrehajtási határidőt és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Pontonként jelölje meg a végrehajtásért, felelős személyeket vagy szerveket. Több felelős esetén - ha maga a határozat eltérően nem rendelkezik - az elsőként megnevezett köteles a végrehajtást megszervezni. A határozati javaslatban felelősként a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, továbbá az önkormányzati intézmények vezetője, az önkormányzati alapítású gazdasági társaság vezetője nevezhető meg.
  8. A végrehajtás határidejét naptári napban vagy - egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor - folyamatos jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső és esetleges időközönkénti jelentés határidejét. Egy határozatban előírt több határidő esetén ugyanaz a felelős összevontan, az utolsó határidő lejártakor adhat jelentést a végrehajtásról.
    1. Rendeletalkotás esetén a további tartalmi követelmények:
    2. új rendelet első fordulós tárgyalása esetén a határozati javaslat tartalmazza az előterjesztett rendelet-tervezet második fordulós tárgyalásra való alkalmasságáról való döntést
    3. új rendelet második fordulós tárgyalására vagy rendelet-módosításra vonatkozó előterjesztés határozati javaslatot nem tartalmaz
    4. új rendelet második fordulós tárgyalására vagy rendelet-módosításra vonatkozó előterjesztés mellékletként tartalmazza a rendelet-tervezet teljes szövegét, indokolását, az I. első fordulós tárgyaláshoz vagy a módosítás előtti szövegállapothoz képest a szövegszerű változtatást bemutató kéthasábos formátumú segédletet, amennyiben a társadalmi véleményezés során értékelhető észrevételek érkeztek, annak összefoglalóját, az előzetes hatásvizsgálati lapot.
    5. az előzetes hatásvizsgálat lefolytatásának rendje:

da) az előzetes hatásvizsgálatot minden rendelet-tervezet esetében le kell folytatni.

db) az előzetes hatásvizsgálat tárgyát a feltételezett hatások figyelembe vételével a jegyző határozza meg

dc) az előzetes hatásvizsgálatban – annak tárgya szerint – közreműködik:

- a szabályozni kívánt társadalmi viszonyra vagy a szabályozással érintett jogalkonyra gyakorolt hatások: a rendelet-tervezet tárgya szerint érintett szervezeti egység vezetője

- gazdasági, költségvetési hatások, pénzügyi feltételek: Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály

- környezeti követelmények: Főépítészi és Várostervezési Iroda, Városüzemeltetési Főosztály

- egészségügyi, szociális következmények: Szociális Szolgáltató Főosztály

- eljárásjogi hatások: Igazgatási Főosztály

- személyi, szervezeti feltételek: Munkaügyi Iroda

- tárgyi, technikai feltételek: Szervezési Osztály, Informatikai Iroda

- jogszabály megalkotásának szükségessége: Jegyzői Titkárság

dd) az előzetes hatásvizsgálati lap tartalma a következő:


ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP


A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelet-tervezet feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat tárgyát* képezte:


  1. társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások
  2. környezeti, egészségügyi és szociális következmények
  3. eljárásjogi hatások
  4. a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi, technikai és pénzügyi feltételek.
  5. a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei


* Az összefoglaló elkészítésekor csak a releváns pontot kell szerepeltetni.



Előnyök, hátrányok, kockázatok összegző bemutatása


Rövid és hosszú távú előnyök
(azok a tényezők, amelyek a végrehajtás során pozitívumként jelentkezhetnek)

Hátrányok
(azok a tényezők, amelyek a végrehajtás során negatív következményekkel járhatnak)



Kockázatok
(olyan adottságok, amelyek kockázatot jelenthetnek, csökkenthetik a végrehajtás eredményességét)

Megvalósítás előtt jelentkező kockázatok

Megvalósítás után jelentkező kockázatok





dátum


  1. Az előterjesztések leadásának menete
  1. Az előterjesztés-tervezet törvényességi szempontú felülvizsgálat céljából történő leadási határideje legkésőbb a 26. § (2) bekezdésben meghatározott határidőt megelőző nap 10.00 óra.
  2. Az előterjesztés-tervezetet az előterjesztés készítője legkésőbb az a) pontban meghatározott időpontig a Jegyzői Titkárságra juttatja el papír alapon, ezzel egyidőben az előterjesztés címét elektronikus formában a Szervezési Osztálynak megküldi.
  3. Az előterjesztés-tervezetet a jegyző véleményezi, törvényességi szempontból vizsgálja. Indokolt esetben az előterjesztés-tervezetet javításra visszaküldi az előterjesztés készítőjének. Amennyiben az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő, a jegyző az előterjesztést szignálja és dátummal látja el.
  4. Az előterjesztő által aláírt, törvényességi szempontból megfelelő és a jegyző által szignált papír alapú előterjesztést és annak elektronikus változatát az előterjesztés készítője továbbítja a Szervezési Osztályra.
  5. A képviselőtestületi ülés meghívójával együtt csak az az előterjesztés kerül továbbításra, amely a Szervezési Osztály részére papír alapon és elektronikus formában is továbbításra került a 26. § (2) bekezdésében meghatározott határidőig.


II. A képviselőtestületi előterjesztések képviselők részére történő továbbításának rendje


  1. A képviselőtestületi ülés meghívójának aláírását követően a Szervezési Osztály elektronikus formában (a továbbiakban: e-mailben) haladéktalanul értesíti a képviselőket az előterjesztések „Testületi anyagok” dátum szerinti, „meghívóval kiküldött előterjesztések” mappából történő letöltésének lehetőségéről.


  1. A meghívó kiküldését követőn leadott további előterjesztések, kiegészítések, módosítások (a továbbiakban: új anyagok) „Testületi anyagok” dátum szerinti, „utólag elkészült (felvételre javasolt) előterjesztések” mappából történő letölthetőségének lehetőségéről a Szervezési Osztály szükség szerint, de legalább naponta egy alkalommal e-mailben értesíti a képviselőket. Az értesítésben az új anyagok tárgyát is fel kell tüntetni.


  1. A 11. és 12. pontban jelzett értesítés megfelelő dokumentálásáról a Szervezési Osztály gondoskodik.


III. A képviselőtestületi határozatok és a határozatok végrehajtása


  1. A határozatok jelölése


14.1. A képviselőtestületi határozat tartalmazza:


Példa:


Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének


1/2013.(I.31.) határozata


A Képviselőtestület


úgy határoz, hogy…


Felelős:

Határidő:

(szavazott: ….. képviselő; …. igen, … nem, …. tartózkodott vagy …. igen, egyhangú)


14.2. A képviselőtestület normatív határozatának formája a miniszteri rendelet előírásai szerint:


Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének


10/2013.(I.31.) határozata


……-ról (a normatív határozat címe)


A Képviselőtestület …...


  1. A határozatok végrehajtásának rendje
  1. A képviselőtestületi döntésről készült, érdemi intézkedést igénylő önálló határozat-kivonatot – papír alapon – az ülést követő 3 munkanapon belül a jegyző – a Szervezési Osztály útján – küldi meg a végrehajtásért felelősnek.
  2. Az összevont határozat kivonatban az előterjesztés készítőjét kell a végrehajtásért felelős személyként megjelölni. Ha az előterjesztés készítőjeként több személy került megnevezésre – és a határozatból más nem következik – az első helyen megjelölt személyt kell az összevont határozat-kivonatban a végrehajtás felelőseként megjelölni. Kétségség esetén a jegyző határozza meg a végrehajtásért felelős személyét.
  3. A képviselőtestületi döntésről készült összevont határozat-kivonatot – elektronikus formában – a képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyv polgármester általi aláírását követően haladéktalanul a Szervezési Osztály küldi meg a végrehajtásért felelősnek és az egyéb érintetteknek.
  4. A határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.
  5. Az összevont határozat-kivonatban felelősként megjelölt személy a határozat végrehajtásáról jelentést készít a jegyzőnek.  A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy miért nem lehetett elhárítani, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére és - ha indokolt - a felelősségre vonásra is. A végrehajtásért felelősök által készített jelentések alapján a képviselőtestületi ülést követő egy hónapon belül a polgármester részére a jegyző – a Szervezési Osztály útján – összesítő jelentést készít.







5. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez


A Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatáskörök


Ellátja a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben számára meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az egyes önkormányzati rendeletekben a polgármester részére meghatározott feladatok és átruházott hatáskörök jegyzéke tartalmaz.


A jegyzék naprakész vezetéséről a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik.


6. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez


A Képviselőtestület állandó bizottságainak elnevezése, legnagyobb létszáma, feladat-  és hatásköre


Bizottságok neve

Legnagyobb létszáma

Egészségügyi, Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság

9 fő

Környezetvédelmi Bizottság

5 fő

Kulturális, Civil és Nemzetiségi Bizottság

9 fő

Oktatási és Sport Bizottság

11 fő

Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság

11 fő

Városfejlesztési Bizottság

9 fő



EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSGAZDÁLKODÁSI BIZOTTSÁG

(ESZLB)


EGÉSZSÉGÜGYI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Az Önkormányzat egészségügyi, egészségmegőrző- és nevelő tevékenységének koordinálása, a Képviselőtestület által elfogadott Egészségügyi Koncepció alapján.
  2. Kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal egészségügyért felelős szervezeti egységével, a Szent Margit Rendelőintézet Nonprofit Kft-vel, a Védőnői szolgálattal, a kerületben működő nem önkormányzati, egészségügyi tevékenységet végző szervezetekkel, valamint a Fővárosi Önkormányzat Egészségügyi Bizottságával, esetenként más szakmai szervezetekkel.
  3. Az Önkormányzat felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények költségvetésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztések véleményezése. Javaslattétel az egészségügyi intézmények pénzügyi támogatására, átcsoportosításra.
  4. Javaslattétel az önkormányzati egészségügyi intézményeket érintő alapellátáson túli egészségügyi tevékenység bővítésére, szűkítésére, esetleges alapításra, megszüntetésre.
  5. Az egészségmegőrző, egészségnevelő programok kidolgozása, támogatása - különös tekintettel a drog és szenvedélybetegségekre - érdekében együttműködik a kerületi egészségügyi szervezetekkel és intézményekkel.
  6. Véleményezi mindazon ügyeket, amelyek a III. kerület egészségügyi ellátási feladatait érintik.
  7. Az Önkormányzat felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények vezetői posztjára kiírt pályázatok véleményezése, javaslattétel a Képviselőtestület számára.
  8. KEF éves beszámoló véleményezése.
  9. A kerületben működő felnőtt háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi, valamint védőnői körzethatárok módosításának véleményezése.
  10. Véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények Alapító Okirat módosítását.
  11. Véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatát.
  12. A kerületben működő, területi ellátási kötelezettséggel rendelkező praxisok működtetési jogának értékesítésekor a működtetési jogot vásároló alkalmasságának, megfelelőségének véleményezése, és javaslattétel a Képviselőtestület számára.
  13. Dönt a felnőtt és házi gyermekorvosi ügyeleti szolgálatot ellátó szolgáltatók éves szakmai beszámolójának elfogadásáról.
  14. Dönt az egészségügyi ellátásban résztvevő intézmények, civil szervezetek szakmai beszámolójának elfogadásáról.
  15. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSGAZDÁLKODÁSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Az önkormányzat szolgáltatásszervezési koncepciójának véleményezése.
  2. Kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal Szociális Szolgáltató Főosztályával, valamint a kerületi szociális intézményekkel, a kerületben működő karitatív szervezetekkel, munkájuk segítése és figyelemmel kísérésére.
  3. A szociális feladatellátással és intézményi ellátással kapcsolatos rendelet-tervezetek előkészítése, módosításokra irányuló javaslattétel. Szociális intézmények fejlesztésére vonatkozó, új intézmény létrehozását, működő intézmény megszüntetését célzó javaslatok véleményezése, előterjesztése.
  4. A szociális ellátás, támogatás, segélyezés, valamint szociális intézmények tárgyi évi költségvetésének előkészítése és tervezése, pénzügyi támogatása, átcsoportosítások.
  5. Szociális intézmények vizsgálata, ellenőrzése, beszámoltatása. (Közreműködés).
  6. Más által fenntartott szociális célú intézmény, ilyen jellegű közérdekű feladatvállalások, szolgáltatások támogatása.
  7. Elvi állásfoglalás kialakítása (kategória táblázat értékhatárainak kialakítása a rászorultság mértékének megfelelően, üdültetés, nyári táboroztatás, Sóstói tábor, beiskolázás, tanévzárás előtti kirándulások, burgonya-akció, muskátli-akció).
  8. Kereskedelmi egységek, szolgáltató vállalatok stb. felajánlásaira válaszadás előtti állásfoglalás.
  9. Szociális feladatra kiírt pályázat javaslattétele, véleményezése.
  10. Lakásprivatizáció helyi rendelet megalkotásában való közreműködés.
  11. Lakásgazdálkodási stratégia kialakítása, megvalósítása, elemzése.
  12. Kerületfejlesztés, költségvetés, céltámogatások, helyi adó, vagyonhasznosítások, vállalkozások lakhatás szempontjából történő véleményezése.
  13. Szociális lakásellátás, -támogatás (rendelet, önkormányzati hatósági funkció).
  14. Dönt a szociális ellátásban részt vevő civil szervezetek szakmai beszámolójának elfogadásáról.
  15. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


KULTURÁLIS, Civil és NEMZETISÉGI Bizottság

(KCNB)


KULTURÁLIS FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Előkészíti és a képviselőtestület elé terjeszti a kerületi kulturális koncepciót.
  2. Javaslatot tesz a képviselőtestület felé kulturális, közművelődési intézmények létrehozására, működtetésére, megszüntetésére, profilváltására.
  3. Véleményezi és előkészíti a kulturális, közművelődési intézményeket érintő beruházásokat, felújításokat, fejlesztéseket.
  4. Előkészíti és véleményezi a művelődési ágazat intézményvezetői pályázatait, előterjeszti a képviselőtestületnek az intézményvezetői megbízásokat, javaslatot tesz a Polgármester számára az intézményvezetők jutalmazására, a Hivatal előterjesztése alapján.
  5. Véleményezi a közművelődési intézmények költségvetését. Javaslatot tehet az intézmény ellenőrzésére.
  6. Véleményezi a kerületben felállítani kívánt művészeti alkotások közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen történő elhelyezéséről, lebontásáról, felújításáról szóló kérelmeket, kezdeményezéseket.
  7. Véleményezi a kulturális intézmények és közterületek elnevezésének változásait.
  8. Véleményezi kulturális területen állami, önkormányzati kitüntetésekre vonatkozó javaslatokat.
  9. Véleményt alkot a képviselőtestület számára kulturális önkormányzati feladatvállalás esetén.
  10. Véleményt alkot a képviselőtestület számára a művelődési célú ingatlanok más irányú hasznosításával kapcsolatban.
  11. Elősegíti az illetékességi körébe tartozó szervezetek és intézmények kapcsolatteremtését külföldi partnerekkel.
  12. Véleményezi a közművelődési intézmények Alapító Okirat módosítását.
  13. Megvitatja a közművelődési intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatát.
  14. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


CIVIL ÉS NEMZETISÉGI FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Figyelemmel kíséri a kerületi civil szervezetekkel való kapcsolattartást.
  2. A bizottság feladatkörébe tartozó Önkormányzat és társadalmi szervezetekkel kötendő szerződések véleményezése, javaslat azok módosítására.
  3. Az Önkormányzat civil koncepciójának véleményezése.
  4. A bizottság feladatkörébe tartozó pályázatok véleményezése.
  5. III. kerületi székhelyű, tevékenységét főként a kerületben kifejtő civil, ifjúsági és sport szervezetek működésének támogatása, programjaik szakmai segítése.
  6. Kapcsolattartás a nemzetiségi önkormányzatokkal és a kerületben működő nemzetiségi társadalmi szervezetekkel.
  7. Közreműködés a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításában, az ehhez szükséges képviselőtestületi szabályozás előkészítésében.
  8. A nemzetiségi önkormányzatok működésének - önállóságuk sérelme nélkül - tanácsokkal, javaslatokkal történő elősegítése.
  9. A Képviselőtestület számára a nemzetiségeket érintő előterjesztéseknek, illetőleg a nemzetiségi önkormányzatok előterjesztéseinek véleményezése.
  10. A nemzetiségi önkormányzatok igénye esetén az önkormányzati testületük elé kerülő előterjesztések véleményezése.
  11. A nemzetiségi önkormányzatok által kezdeményezett kérdések megtárgyalása és ezekről bizottsági állásfoglalás kialakítása.
  12. A nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezéseinek, programjainak a bizottsági célalapból történő lehetőség szerinti támogatása, ilyen támogatások megindokolt ajánlása más bizottságok számára.
  13. A nemzetiségi önkormányzatok által kezdeményezéseikhez, programjaikhoz, rendezvényeikhez igényelt önkormányzati segítségnyújtás összehangolása.
  14. A nemzetiségi önkormányzatok működésére, tevékenységére, önállóságára vonatkozó jogszabályi és SZMSZ előírások érvényesülésének figyelemmel kísérése, szükség esetén észrevétel tétel, intézkedés, vizsgálat kezdeményezése.
  15. Elősegíti, hogy amennyiben a nemzetiségi önkormányzatok jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat döntése szükséges, úgy a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselőtestület a következő ülésén napirendre tűzze, továbbá, ha a döntés más önkormányzati szerv hatáskörébe tartozik, akkor a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül meghozza döntését.
  16. Az emberi jogok, beleértve a diákjogok, kerületben történő érvényesülésével kapcsolatos panaszok kivizsgálása és a szükséges intézkedések kezdeményezése.
  17. A nemzetiségi és emberi jogi társadalmi szervezetek működési feltételeinek figyelemmel kísérése, működésük lehetőség szerinti támogatása.
  18. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


OKTATÁSI ÉS SPORT BIZOTTSÁG

(OSB)


OKTATÁSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Az önkormányzatokról szóló törvényben a helyi önkormányzat alapfeladatai között meghatározott alapfokú nevelés koncepciójának elkészítése (intézményhálózat kialakítása).
  2. Javaslatot tesz nevelési és oktatási intézmények létrehozására, működtetésére, megszüntetésére, profilváltására, valamint az önkormányzat által fenntartott nevelési és oktatási intézmények körzeteinek kialakítására, a körzethatárok szükség szerinti módosítására.
  3. Javaslatot tesz az oktatási intézményeket érintő beruházásokra, felújításokra, fejlesztésekre.
  4. Javaslatot tesz a Képviselőtestületnek és a polgármesternek a nevelési intézmények vezetői pályázati feltételeinek meghatározására, a pályázatok elbírálására, javaslattétel a vezetői megbízásra.
  5. Közreműködik a nevelési-oktatási intézmények költségvetésének kialakításában, azok összesítésében, javaslatot tesz a pénzeszközök szükség szerinti – évközi – átcsoportosítására.
  6. Javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmények vizsgálatára, ellenőrzésére. Szakmai célvizsgálatokat kezdeményez.
  7. Oktatási célprogramok (pályázatok) meghirdetése, elbírálása.
  8. Javaslatot tesz a kerületben működő, de nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekkel való együttműködésre, a közoktatási megállapodás megkötésére, az így megkötött szerződések folyamatos ellenőrzésére, koordinálására, szükség szerinti módosítására, esetleges megszüntetésére.
  9. A diákszociális támogatások (táborozás, stb.) elosztására, felhasználására javaslatok kidolgozása.
  10. Pedagógusok továbbtanulásának, továbbképzésének segítése (támogatottak körének meghatározása, pályázatok kiírása, döntés a támogatások odaítéléséről).
  11. Nemzetiségi, kisebbségi léttel kapcsolatos igények egyeztetése nevelési-oktatási ügyekben, kapcsolattartás a kisebbségi önkormányzatokkal.
  12. Rendszeres kapcsolatot épít ki az intézményekkel, biztosítja a naprakész információs kapcsolatot mindkét irányban. A megalapozott döntéshozatal érdekében széleskörű ismereteket szerez az intézmények munkájáról, belső életéről.
  13. Javaslatot tesz a Képviselőtestület számára a nem önkormányzati közoktatási intézmények támogatási kérelmeinek elbírálására.
  14. Javaslatot tesz az elkészült szakértői vélemények alapján foglalkoztatási csoportok indítására, megszűntetésére
  15. Dönt a képviselőtestület által jóváhagyott Ösztöndíj Alap felosztásáról (pl. Bursa Hungarica).
  16. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.



Sport FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Sport és szabadidő szükségletek vizsgálata, elemzése, a szabadidősport, a tömegsport, valamint az élsport anyagi és szakmai segítése, javaslatok azok fejlesztésére.
  2. Az önkormányzat sportkoncepciójának véleményezése.
  3. Javaslattétel a Képviselőtestület felé sportszervezet költségvetési támogatási rendszerére.
  4. Javaslattétel a Képviselőtestület felé a sportintézmények létrehozására, működtetésére, megszüntetésére, profilváltásra, a kihasználatlan sportcélú területek sportcélú területek hasznosítására
  5. Javaslattétel sportintézményeket érintő beruházásokra, felújításokra, fejlesztésekre.
  6. Javaslattétel sportintézmények intézményvezetői pályázatának meghirdetési feltételeire.
  7. Közreműködik a sportintézmények költségvetési, pénzügyi támogatásában, pénzeszközök átcsoportosításában.
  8. Javaslatot tehet sportintézmények vizsgálatára, ellenőrzésére, beszámoltatására.
  9. A bizottság hatáskörébe tartozó szervezetek és egyesületek számára sporttal kapcsolatos célprogramok (pályázatok meghirdetése, elbírálása) kidolgozása.
  10. Nemzetiségi, kisebbségi léttel kapcsolatos igények, érdekek egyeztetése ifjúsági és sportügyekben.
  11. A szabadidősport, a tömegsport, valamint az élsport költségvetésben szereplő támogatásának javaslata, tevékenységük figyelemmel kísérése.
  12. A kerületi oktatási intézményekben működő diáksport körök, egyesületek programjainak szakmai segítése.
  13. Sportlétesítményekkel és sportcélú területekkel kapcsolatos ügyek figyelemmel kísérése és véleményezése.
  14. A sporttal összefüggő ifjúságvédelmi feladatok támogatása, a sport szerepének erősítése az ifjúságvédelem területén.
  15. Kapcsolattartás azon civil és sportegyesületekkel, amelyek az ifjúság egészséges fejlődésének elősegítése érdekében fejtenek ki tevékenységet.
  16. Diáksporttal összefüggő javaslatok kidolgozása, az Óbudai Sport és Szabadidő Nonprofit Kft-vel való kapcsolattartás a diáksport rendezvények megszervezésében.
  17. Az ifjúság egészséges életmódra nevelése tárgyában hozandó képviselőtestületi döntések előkészítése.
  18. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


PÉNZÜGYI, TULAJDONOSI ÉS VAGYONNYILATKOZAT-KEZELŐ BIZOTTSÁG

(PTVB)


PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. A Bizottság vizsgálja az önkormányzat és intézményei pénzügyi helyzetét, költségvetését, likviditását a pénzügyi-, számviteli információs rendszer és az intézményeknél folytatott helyszíni tájékozódás alapján. Az intézményektől kapott információk alapján javaslatot tesz a polgármesternek olyan intézkedések meghozatalára, amelyek a működési zavarok elhárítása, a működési feltételek korrekciója révén az intézmények által ellátott feladatok és a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi források összehangolását biztosíthatják.
  1. Az éves költségvetés vonatkozásában:

·  közreműködik az összeállításban,

·  véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a költségvetési előirányzat módosításokat,

·  véleményezi a gazdálkodásról szóló beszámolókat,

·  ellenőrzi a Képviselőtestület által elfogadott költségvetés végrehajtását.

  1. Évente jóváhagyja az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok éves elszámolási rendjét, és ellenőrzi betartását.
  2. Ellenőrzi az önkormányzat vagyongazdálkodását a vagyonleltár alapján. Figyelemmel kíséri a vagyonhasznosítási koncepció és a 23/1995. (XII. 28.) rendelet betartását. Munkatervében rögzített rendszerességgel nyomon követi az önkormányzat vagyonának alakulását. Véleményezi a vagyonalakulást befolyásoló és a gazdálkodást szabályozó rendelet-tervezeteket. Javaslatot tesz a működést javító rendeletek megalkotására, intézkedések megtételére, szervezeti változtatásokra.
  3. Figyelemmel kíséri mindazon gazdasági társaságok működését, amelyekben az önkormányzat legalább 25 % tulajdonnal rendelkezik. A társaságok vezetőitől - a munkatervében rögzített módon - rendszeresen információkat kér a gazdálkodási adatokról, az önkormányzati támogatások felhasználásáról. Megállapításairól jelentést készít, javaslatot tesz a szükséges korrekciókra.
  4. A likviditási terv- és tényadatok elemzése alapján jogosult bármely bevételi, kiadási költségvetési tétel tekintetében részletes információt kérni az illetékes szervezettől (Polgármesteri Hivatal, önállóan, részben önállóan gazdálkodó intézmények, önkormányzati bizottságok, önkormányzati tulajdonban, tulajdonrésszel bíró gazdasági társaságok, valamint az önkormányzat által támogatott külső szervezetek.)
  5. Véleményezési jogot gyakorol minden olyan kérdésben, amely a Képviselőtestület által elfogadott költségvetési összegek szerkezetében a kiadási oldalon növekedést indukáló módon módosulást eredményezhetnek vagy a bevételi oldalon előre látható módon a költségvetési terv teljesülését veszélyeztetik.
  6. Véleményezi az önkormányzati hitelfelvételeket, az esetleges kötvénykibocsátást, javaslatot tesz a szabad pénzeszközök lekötésére.
  7. Folyamatosan figyelemmel kíséri a számlavezetési kondíciókat és szükség esetén kezdeményezi pályázat kiírását az önkormányzat számlavezetésének ellátására. A Képviselőtestület felé - a Polgármesterrel egyeztetett - javaslatot tesz a számlavezető bankra.
  8. Munkatervében meghatározott rendszerességgel információt kér a Polgármesteri Hivataltól az önkormányzat határidőn túli tartozásairól és követeléseiről, lejárat szerinti bontásban. Javaslatot tesz a lejárt követelések behajtásának módjára, valamint prioritásokat állapít meg a határidőn túli kötelezettségek - bevételi forrásoktól függő - fizetésének ütemezésre.
  9. A bizottság a rendelkezésére álló információk alapján javaslatot tesz a saját bevételek növelésének módjára.
  10. Javaslatot tesz és véleményezi a könyvvizsgálói pályázat kiírását, részt vesz a pályázatok kiértékelésében.
  11. Javaslatot tesz a gazdasági társaságok és az önkormányzati alapítású Felügyelő Tanácsában a III. Kerületi Önkormányzatot megillető helyek betöltésére vonatkozóan. (Minden képviselőt és bizottságot javaslattételi jog illet meg).
  12. Vizsgálatot folytat, tájékozódik, elemzést készít minden olyan kérdésben, amellyel a Képviselőtestületet megbízza. A bizottság pénzügyi vizsgálatot saját hatáskörben is kezdeményezhet.
  13. Vizsgálatai alapján - kármegelőzés céllal - anyagi és pénzeszközök zárolását kezdeményezheti.
  14. A bizottság - bármely általa tett javaslat esetében - hatásvizsgálatot végez javaslatai megvalósításáról, azok eredményességéről. Ehhez az információk birtokában lévő bármely önkormányzati - az önkormányzat által támogatott - szervezettől információt kérhet.
  15. Javaslat az önkormányzati hivatali érdekeltségi rendszer kialakítására (ha ilyen alkalmazására sor kerül).
  16. Javaslat közszolgáltatások díjainak megállapítására.
  17. Hitelfelvétel és egyéb forrásteremtő műveletek gazdaságossága, szükségességének vizsgálata, véleményezése. (kötvénykibocsátás, stb.).
  18. A költségvetési hiányt, feszültségek csökkentését szolgáló programok előkészítésében közreműködés. Átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet véleményezése.
  19. Pályázatok, támogatási igények felmérése, értékelése.
  20. A költségvetés tervezése. A költségvetési rendelet véleményezése és a rendelethez bizottsági állásfoglalás kialakítása
  21. A költségvetés és annak mellékleteiben foglaltak végrehajtásának rendszeres figyelemmel kísérése. Javaslat rendelet módosításra.
  22. A költségvetési rendelet módosítására vonatkozó rendelet-tervezetek véleményezése.
  23. A költségvetést, az önkormányzat és intézményei, vállalatai gazdálkodását érintő határozati javaslatok előzetes véleményezése.
  24. A kerületek közötti forrásmegosztásra vonatkozó rendelet-tervezet előzetes egyeztetésében való részvétel.
  25. Az állami költségvetésből céltámogatások igényléséhez bizottsági vélemény kialakítása.
  26. Helyi adókról szóló rendelet-tervezetek véleményezése, helyi adózás, adógazdálkodás figyelemmel kísérése.
  27. Javaslatot tesz a polgármester illetményének és a települési képviselők tiszteletdíjának emelésére.
  28. Ellenőrzi a bizottság döntéseinek hivatali végrehajtását.
  29. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


KÖZBESZERZÉSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Véleményezi az előzetes közbeszerzési tervet. (Közbeszerzési Szabályzat (KSZ II/1. cím 1. pont)
  2. Ajánlatkérő nevében eljár és dönt önkormányzati árubeszerzés és szolgáltatás esetében a nettó 25 millió forint becsült értéket elérő vagy meghaladó, önkormányzati építési beruházás esetén a nettó 150 millió forint becsült értéket elérő vagy meghaladó közbeszerzési eljárásban.(KSZ I/2. a) pont)
  3. Dönt előzetes összesített tájékoztató készítéséről  (KSZ II/2. cím 1. pont) 
  4. Jóváhagyja az előzetes összesített tájékoztatót.(KSZ II/2. cím 2. pont)
  5. Dönt központosított közbeszerzéshez való csatlakozásról a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben .(KSZ III/1. cím 1. pont)
  6. Dönt a részvételi/ajánlati felhívás tartalmáról, elfogadásáról.(KSZ III/2. cím 3. pont)
  7. Ha a közbeszerzés jellege indokolttá teszi, hivatalos közbeszerzési tanácsadó, vagy más közreműködő bevonásáról dönt. a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben  (KSZ III/5. cím 1. pont)
  8. Dönt az elbírálási határidő meghosszabbításáról a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben.(KSZ III/5. cím 4. pont)
  9. Az eljárás eredményéről/eredménytelenségéről az ajánlatok érvénytelenségéről szóló döntés keretében dönt az indokolás kérésre adott válasz elfogadásáról.(KSZ III/5. cím 8. pont)
  10. Tárgyalásos eljárás lefolytatása esetén, vagy ha az ajánlatkérő a Kbt. szerint tárgyalást tart, az ajánlatkérő nevében eljár, vagy erre kijelöl más személyt a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben.(KSZ III/7. cím 1. pont)
  11. Az ajánlatok, és a Bírálóbizottság szakvéleményének ismeretében kiválasztja a nyertes ajánlattevőt a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben.(KSZ III/8. cím 2. pont)
  12. Dönt a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárásában hozott határozata kapcsán a közbeszerzési eljárás további viteléről  a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben (KSZ V/3. pont)


Tulajdonosi feladat- és hatáskörök


  1. Az önkormányzat gazdasági koncepciójának és részprogramjának előkészítése.
  2. Gazdasági jellegű és kihatású társulások, együttműködések, alapítványok, alapok létesítésének, támogatásának véleményezése.
  3. Vagyongazdálkodás, - hasznosítás szabályozásának előkészítése.
  4. Önkormányzati vállalkozások alapításának előkészítése és véleményezése.
  5. Az önkormányzat vállalkozásaival való kapcsolattartás, működésük figyelemmel kisérése.
  6. Koncessziós szerződések véleményezése.
  7. Véleményezi a kerületfejlesztési koncepciót, programokat, kerületi szabályozási terveket, a kerületi szabályozási tervekhez kapcsolódó településrendezési szerződéseket.
  8. Közút céljára történő igénybevétel, kisajátítás és kártalanítás ügyében az értékbecslés minősítése.
  9. Javaslatot tesz konkrét önkormányzati vagyon (telek, üzletrész, értékpapír, kárpótlási jegy) elidegenítésére, hasznosítására, és annak módjára a Képviselőtestületnek.
  10. Az önkormányzat épületgazdálkodására vonatkozó javaslatok véleményezése.
  11. Tulajdonosi hozzájárulás véleményezése az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanoknál.
  12. Javaslatot tesz a Képviselőtestületnek a pénzbeli kötelezettségvállalással járó nemzeti és európai uniós pályázatokon való részvételhez szükséges testületi döntések meghozatalára.
  13. Peren kívüli egyezség előzetes jóváhagyása.
  14. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


VagyonnyilatkozatokKAL KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

  1. Nyilvántartja, vezeti a vagyonnyilatkozatokat.
  2. Vizsgálja kapcsolatos eljárás során felhívja a polgármestert, az alpolgármester(eke)t a képviselőt saját, valamint hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére a vagyonnyilatkozatokat,
  3. Ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat,
  4. Kezdeményezés esetén lefolytatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást, és az eredményről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselőtestületet,
  5. A vagyonnyilatkozatokkal,
  6. Gondoskodik az azonosító adatok törléséről az eljárás lezárását követő 8 napon belül,
  7. Vagyonnyilatkozat tétel elmulasztása esetén tájékoztatja a Képviselőtestületet,
  8. A polgármesteri, alpolgármesteri tisztség, valamint a képviselői mandátum megszűnése esetén gondoskodik a vagyonnyilatkozatok visszaadásáról,
  9. Gondoskodik a hozzátartozó vagyonnyilatkozatának visszaadásáról a közös háztartásban élés megszűnése esetén, ha azt írásban bejelentették a Bizottság elnökének,
  10. Gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról.


Vagyonnyilatkozat kezelésére vonatkozó szabályok:

  1. a polgármester, alpolgármester(ek), a képviselők részére tájékoztatást nyújt a vagyonnyilatkozat tételei kötelezettségről,
  2. kiadja a polgármester, alpolgármester(ek), a képviselők részére az “igénylő nyilatkozatot” a szükséges vagyonnyilatkozati nyomtatványra vonatkozóan,
  3. átadja a polgármester, alpolgármester(ek) részére a vagyonnyilatkozat megtételéhez szükséges  nyomtatványokat (megválasztást követően, majd évente),
  4. átadja az önkormányzati képviselők részére a vagyonnyilatkozat megtételéhez szükséges nyomtatványokat (megbízólevél átadásakor, majd évente),
  5. “igazolást” ad ki a vagyonnyilatkozatok átvételéről,
  6. gondoskodik a vagyonnyilatkozatok zárt borítékban történő tárolásáról – elkülönített lemezszekrényben -,
  7. lefolytatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást – kezdeményezés esetén -.


Betekintés szabályai:

  1. biztosítja a polgármester, alpolgármester(ek), a képviselő vagyonnyilatkozatának nyilvánosságát – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével -,
  2. ellenőrzés céljából a Bizottság tagjai betekinthetnek a polgármester, alpolgármeter(ek), a képviselők hozzátartozójának vagyonnyilatkozatába,
  3. rövid jegyzőkönyv formájában dokumentálja a vagyonnyilatkozatba történő betekintés tényét.


KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG

(KB)


  1. Az önkormányzat környezetvédelmi feladatainak, környezetvédelmi koncepciójának véleményezése.
  2. Javaslat a helyi környezetvédelmi követelmények rendelettel történő megállapítására, a rendelet-tervezet véleményezése (zaj- és rezgésvédelem, levegőtisztaság, talaj, víz védelme, hulladékkezelés).
  3. A környezetvédelmi előírások érvényesülésének elemzése, értékelése.
  4. Környezetvédelmi programok, akciók, kampányok kezdeményezése.
  5. Környezetvédelmi szempontok érvényesítésének elősegítése a kerületfejlesztésben, a városüzemeltetésben, vagyonhasznosításban, beruházásokban.
  6. Társadalmi szervezetek bevonása a kerületi környezetvédelmi feladatok ellátásába.
  7. Zöldterületek fenntartásának és fejlesztésének figyelemmel kísérése.
  8. A környezetvédelmi és a természetvédelmi koncepció által érintett területek hasznosítási elképzeléseinek véleményezése. Természetismeret népszerűsítése, különös tekintettel a helyi értékekre.
  9. A természeti értékek állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, veszélyeztető tevékenység felderítése, megszüntetésének kezdeményezése. Természetismeret népszerűsítése különös tekintettel a helyi értékekre.
  10. Önkormányzati közművekkel kapcsolatos fenntartási költségelőirányzatok véleményezése.
  11. Javaslattétel a Képviselőtestület felé a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítása és védelme tekintetében
  12. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


VÁROSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG

(VB)


  1. A kerületet érintő területfejlesztési koncepciók, tervek, programok véleményezése.
  2. Településrendezési tervek véleményezése.
  3. Véleményezi a kerület fejlesztési koncepcióját, a kerületi városrendezési és építési szabályzatot, a kerületi szabályozási terveket.
  4. A városrendezés, területhasználat, a funkciók az építés és városképi követelmények alakításának, helyi szabályozásának (rendelet) véleményezése.
  5. A helyi jelentőségű műemlékek védetté nyilvánításának és védelmének kezdeményezése.
  6. Képzőművészeti alkotások közterületen, önkormányzati épületeken való elhelyezésének véleményezése
  7. Javaslattétel a kommunális szolgáltatások ellátási módjára.
  8. Önerős közműfejlesztések véleményezése.
  9. Költségvetés, helyi adók, támogatások, koncessziók, munkaszervezetek, társulások, alapok, térítési díjak, vagyonhasznosítások véleményezése a kommunális szolgáltatások szempontjából.
  10. Fővárosi hatáskörbe tartozó szolgáltatásokkal kapcsolatos tervek és igények véleményezése:
    1. közutak forgalmi rendje,
    2. helyi tömegközlekedés,
    3. köztemetői szolgáltatás,
    4. állategészségügyi szolgáltatás,
    5. növényvédelmi szolgáltatás,
    6. folyékonyhulladék- és szennyvízkezelés.
  11. Helyi vízrendezés, vízelhárítás kialakítása.
  12. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.





7. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez[13]


A Képviselőtestület által a jegyzőre átruházott hatáskörök


  1. Dönt a házszámok megállapításával, megváltoztatásával kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyekben.


  1. Ellátja a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben számára meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az egyes önkormányzati rendeletekben a jegyző részére meghatározott feladatok és átruházott hatáskörök jegyzéke tartalmaz. A jegyzék naprakész vezetéséről a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik.


8. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez



1.Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei[14]


„1. Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei


Polgármesteri Titkárság


Jegyzői Titkárság


Igazgatási Főosztály

|

Általános Hatósági Osztály

Kereskedelmi és Közellátási Osztály


Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály

|

Költségvetési és Ellenőrzési Osztály
Számviteli Osztály


Szociális Szolgáltató Főosztály

|

Gyermekvédelmi és Családtámogatási Osztály
Egészségügyi és Jogi Osztály
Lakásügyi Osztály

Pénzügyi és Intézményi Osztály


Városüzemeltetési Főosztály

|

Közterületi Hatósági Osztály


Adóügyi Osztály


Építési Hatósági Osztály


Informatikai Osztály


Munkaügyi Osztály



2. A Polgármesteri Hivatal munkarendje


2.1.         A Polgármesteri Hivatal általános munkaidő-beosztása:


Hétfő:                                   8.00 – 18.00

Kedd:                                    8.00 – 16.30

Szerda:                  8.00 – 16.30

Csütörtök:                            8.00 – 16.30

Péntek:                  8.00 – 12.30


2.2.         A Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján a munkaidő-beosztás a 3.2. pontban meghatározott ügyfélfogadási rendhez igazodik.


2.3.         A Városüzemeltetési Főosztály Zöldterületi és Köztisztasági Csoportja fizikai dolgozóinak változó munkaidő- beosztása:


Hétfőtől – Vasárnapig és Ünnepnapokon:   6.00-20.00


3. A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje


3.1.         A Polgármesteri Hivatal általános ügyfélfogadási rendje:

Hétfő:                                   14.00 – 18.00

Kedd:                                    -----------------

Szerda:                    8.00 – 16.30

Csütörtök:                             8.00 – 13.00

Péntek:                  -----------------


3.2.         Az Igazgatási Főosztály Ügyfélszolgálati Irodájának ügyfélfogadási rendje:


Hétfő:                                   8.00 – 18.00

Kedd:                                    8.00 – 18.00

Szerda:                  8.00 – 18.00

Csütörtök:                            8.00 – 18.00

Péntek:                  8.00 – 12.00


  1. A Szociális Szolgáltató Főosztály Ügyfélszolgálati Irodájának ügyfélfogadási rendje:


Hétfő:                                   9.00 – 18.00

Kedd:                                    8.00 – 16.30

Szerda:                  8.00 – 16.30

Csütörtök:                            8.00 – 16.30

Péntek:                  8.00 – 12.30





a 34/2013. (V. 31.)[15], a 40/2013. (VII. 1.)[16], a 14/2014. (IV. 11.)[17] a 34/2014. (XI. 3.)[18] és a 36/2014. (XI. 7.)[19] önkormányzati rendelettel

egységes szerkezetben


Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat szervezetének és működésének rendjéről a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. Az Önkormányzat elnevezése, működési területe


1. § (1)[20] Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat). Az Önkormányzat hivatalos rövid elnevezése: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 1033 Budapest, Fő tér 3.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Budapest főváros III. kerület közigazgatási területe.


2. Önkormányzati ünnepek, jelképek és kitüntető címek


2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos ünnepnapja május 4., Szent Flórián napja.

(2) A kerület napja megünneplésének részletes szabályait önkormányzati rendelet állapítja meg.


3. § (1) Az Önkormányzat jelképei a címer, a pecsét és a zászló.

(2) Az önkormányzati jelképek leírását és használatuk rendjét önkormányzati rendelet állapítja meg.


4. § (1) Az Önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek:

1. Óbuda Díszpolgára kitüntető cím

2. Pro Óbuda díj

3. Bem József-díj

4. Pedagógiai Érdemekért díj, Elismerő Oklevél

5. Óbuda-Békásmegyer Közbiztonságáért díj

6. Fischer Ágoston Óbudai Szociális díj

7. Óbuda Kultúrájáért díj

8. Óbuda Lakosságának Egészségéért díj

9. Óbuda Sportolója díj, Óbuda Sportolója Emléklap, Hidegkuti Nándor Emlékplakett

10. Balázs Lajos Óbudai Civil díj

(2) Az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A díjazottakról – a díj alapításától kezdődően – a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.


II. Fejezet

Az Önkormányzat feladat- és hatásköre


5. § (1) Helyi közügy önálló megoldásának elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárást a képviselőtestület döntésétől függően a polgármester vagy az alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a Képviselőtestület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásával elérendő célt és a megoldás részletes feltételeit.


6. § Az önkormányzati feladatok ellátását végző intézmények, szervezetek (különösen: önkormányzati fenntartású vagy működtetésű oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális intézmények, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok) jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a szakmailag illetékes szervezeti egység adatszolgáltatása alapján, a Szervezési Osztály útján – gondoskodik és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


III. Fejezet

A települési képviselő


3. A települési képviselő jogai és kötelezettségei


7. § (1) A települési képviselő (a továbbiakban: képviselő) a jogszabályoknak megfelelően, különösen az Alaptörvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban: Mötv.) előírásaira figyelemmel végzi tevékenységét.

(2) A települési képviselők nevét, elérhetőségét tartalmazó nyilvántartás vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.


8. § Az Önkormányzat a települési képviselők tevékenységének elősegítése, a hatékony képviselői munka feltételeinek biztosítása érdekében a települési képviselő(k) részére az Önkormányzat illetékességi területén megfelelő helyiséghasználatot biztosít.


9. § A képviselő részére biztosított tárgyi és technikai feltételek:

a) képviselői iroda, ahol minden képviselő számára biztosított a képviselői munkájához szükséges ügyviteli és adminisztratív segítség,

b) mobiltelefon készülékhez és képviselői notebookhoz SIM kártya használat, melynek részletes szabályait a 1. melléklet tartalmazza.


10. § (1) A képviselő kötelessége:

a) a Képviselőtestület, valamint – a bizottságba beválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésén rendszeresen megjelenni és a munkában tevékenyen részt venni, a Képviselőtestület döntéseit tiszteletben tartani,

b) elháríthatatlan akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetőleg a bizottság elnökének előre bejelenteni,

c) felkérés alapján közreműködni a Képviselőtestület, valamint az adott bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban,

d) rendszeres időközönként – az általa meghirdetett helyen és időben – fogadóórát, vagy más alkalmas módon választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni,

e) képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani, életvitelt folytatni,

f) tartózkodni a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információ saját maga és más előnyére, vagy hátrányára történő felhasználásától,

g) végzett képviselői munkájáról választói körzetében beszámolni,

h) vagyonnyilatkozatot tenni a 2. mellékletben foglalt eljárási szabályok figyelembe vételével.

(1a)[21] A képviselő köteles bejelenteni a képviselőtestületnek, ha olyan gazdasági társaságban szerzett részesedést, vagy gazdasági társasággal áll alkalmazásában, amely vagy amelynek valamely – nem természetes tagja – nem átlátható a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerint. Amennyiben a képviselőtestület tudomására jut, hogy a képviselő nem jelentette be a nem átlátható (off-shore) szervezetben megszerzett részesedését vagy alkalmazotti jogviszonyának létrejöttét, egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül.

(2)[22] A képviselő munkájához szükséges tájékoztatást írásban a polgármestertől igényelheti.

(3) A települési képviselő a képviselői minőségét nem használhatja fel semmilyen vonatkozásban a vele gazdasági viszonyban álló, vagy bármilyen más munkaviszonyt fenntartó természetes vagy jogi személy támogatására. Az előzőekre, valamint a települési képviselő magánérdekét szolgáló tevékenységére a Polgármesteri Hivatal távközlő berendezéseit, helyiségeit nem használhatja, ezek esetleges jogtalan használatával okozott indokolatlan többletköltségek megfizetésére köteles.

(4) Amennyiben a döntés meghozatalát követően derül ki, hogy a képviselő személyes érintettségét nem jelentette be, döntésenként egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül.


11. § A települési képviselő tiszteletdíjának, természetbeni juttatásának mértékére, a tiszteletdíj csökkentésére, a természetbeni juttatás megvonására vonatkozó részletes szabályokat önkormányzati rendelet szabályozza.


4. A tanácsnok


12. § (1) A Képviselőtestület által választott tanácsnokok számát, feladatkörét a 3. melléklet határozza meg.

(2) A tanácsnok írásban köteles a feladatkörében eljárva szerzett tapasztalatairól a Képviselőtestületet évente tájékoztatni.

(3) A tanácsnok feladatkörében kezdeményezett testületi intézkedést a Képviselőtestület soron következő ülésének napirendjére fel kell venni.


IV. Fejezet

A Képviselőtestület


5. A Képviselőtestület elnevezése


13. § (1) Az Önkormányzat Képviselőtestületének hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület)

(2) A Képviselőtestület székhelye: 1033 Budapest, Fő tér 3.

(3) A Képviselőtestület levelezési címe: 1300 Budapest, Pf. 102.

(4) A Képviselőtestület hivatalos honlapja: www.obuda.hu

(5) A Képviselőtestület e-mail címe: info@obuda.hu


6. A Képviselőtestület megalakulása


14. § (1) A polgármester (akadályoztatása esetén a korelnök) hívja össze és vezeti a Képviselőtestület alakuló ülését.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eredményéről

b) polgármester eskü(fogadalom)tétele és a megbízólevél átadása. Esküt kivevő: korelnök

c) települési képviselők eskü(fogadalom)tétele és a megbízólevelek átadása. Esküt kivevő: polgármester

d) alpolgármesterek választása, eskü(fogadalom)tétele. Esküt kivevő: polgármester

e) polgármester, alpolgármesterek illetménye, tiszteletdíja és juttatásai

f) bizottsági szerkezet kialakítása, bizottsági tagok, tanácsnokok választása, nem képviselő bizottsági tag eskü(fogadalom)tétele. Esküt kivevő: jegyző

g) képviselői tiszteletdíjak, természetbeni juttatások meghatározása

h) az Önkormányzat gazdasági programjának és fejlesztési tervének előkészítésével kapcsolatos feladatok meghatározása

i) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok meghatározása

(3) A (2) bekezdés d)-f) pontjával összefüggésben az alakuló ülésen gondoskodni kell a Szervezeti és Működési Szabályzat megfelelő módosításáról, amely nem helyettesíti a Szervezeti és Működési Szabályzat kötelező, átfogó felülvizsgálatát.

(4)[23] Az alakuló ülésen írásban tájékoztatást kell adni az összeférhetetlenségre, a méltatlanságra, valamint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, és a szükséges formanyomtatványokat az érintettek rendelkezésére kell bocsátani.


7. A Képviselőtestület működésének általános szabályai


15. § (1) A Képviselőtestület tagjainak száma, figyelemmel a Mötv. 66. §-ára: 23 fő.

(2) A Képviselőtestület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 12 képviselő jelen van.

(3) Határozatképtelen képviselőtestületi ülés esetén a 25. § (5) bekezdés rendelkezése az irányadó.


16. § A Képviselőtestületen belül a pártok, továbbá a független képviselők - a képviselőtestületi ülésen tett bejelentés alapján - frakciót alakíthatnak. 3 főnél kevesebb személy nem alakíthat frakciót. A bejelentés tartalmazza a frakció megnevezését, tagjait, valamint a frakcióvezető nevét.


17. § (1) A Képviselőtestület az önkormányzati feladatokat a polgármester, a bizottságai, a polgármesteri hivatal és a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el.

(2) Az egyes feladatok ellátásához szükséges anyagi eszközök tekintetében az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak.



8. A Képviselőtestület át nem ruházható hatáskörei


18. § A Képviselőtestület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartozik a Mötv-ben felsoroltakon túlmenően:

a) belföldi önkormányzattal együttműködési megállapodás megkötése és felmondása,

b) a Képviselőtestület munkatervének elfogadása.


19. § (1) A polgármester a Képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett – a Képviselőtestület Mötv-ben és a 18. §-ban meghatározott át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselőtestület hatáskörébe tartozó azon ügyekben, amelyeket a képviselőtestület nem utalt más szerv hatáskörébe.

(2) A polgármester döntése előtt kikéri a tárgykör szerint illetékes bizottság véleményét.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában halaszthatatlan az az ügy, amelyben a döntés elmaradása az önkormányzat érdekeit sértené vagy helyrehozhatatlan kárral vagy anyagi veszteséggel járna.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazása előtt a képviselőtestület rendkívüli ülésének összehívását a 25. § (4) bekezdésben foglaltak szerint meg kell kísérelni. Az értesítés megtörténtének dokumentálásakor az összehívás eredménytelenségének okát is rögzíteni kell.


20. § A Képviselőtestület az egyes bizottságokra átruházott önkormányzati hatósági hatásköröket a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évében a választás napja és az illetékes új bizottság első ülése közötti időszakra visszavonja és ebben az átmeneti időszakban e hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza.


9. A Képviselőtestület munkaterve


21. § (1) A Képviselőtestület féléves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tervezetére javaslatot tehetnek:

a) a polgármester,

b) a bizottság,

c) az alpolgármester,

d) a települési képviselő,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

f) a tanácsnok,

g) a jegyző,

h) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egység vezetője,

i) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetője,

j) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselője.

(3) A munkaterv-tervezete tartalmazza:

a) a testületi ülés időpontját,

b) a tervezett napirend címét,

c) az előterjesztő nevét,

d) a napirendet véleményező bizottság megnevezését.

(4) A munkaterv-tervezetet a polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé. Az előterjesztésben tájékoztatást kell adni a munkaterv-tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatról, annak indokáról, és erről – a munkaterv elfogadását követően – a javaslattevőt is tájékoztatni kell írásban. A tájékoztatásról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.

(5) A Képviselőtestület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

a) a települési képviselőnek,

b) nem képviselő bizottsági tagnak,

c) a nemzetiségi önkormányzat elnökének,

d) a munkatervbe felvett javaslat előterjesztőjének.

A munkaterv megküldéséről a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.


10. A Képviselőtestület ülése


22. § A Képviselőtestület rendes vagy rendkívüli ülést tart.


23. §[24] A Képviselőtestület rendes ülését általában minden hónap második hetének csütörtökén, 10.00 órai kezdettel tartja székhelyén, a tanácsteremben.


24. § A rendkívüli ülést össze kell hívni

a) a Mötv-ben meghatározott esetben,

b) a 19. § és a 27. § alapján,

c) a nemzetiségi önkormányzat indítványára nemzetiségi ügyekben.


25. § (1) A képviselőtestületi ülést a polgármester – tartós akadályoztatása esetén, az általa kijelölt alpolgármester – hívja össze a Képviselőtestület székhelyére. A polgármester és a kijelölt alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű akadályoztatása esetén az ülést a korelnök hívja össze.

(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselőtestület ülése a székhelyén kívül más helyszínre is összehívható.

(3) Rendkívüli ülés esetén az ülés időpontját, kezdési idejét, helyszínét a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 5 napon belül, a kézhezvételtől számított 15 napon belüli időpontra a meghívó kiküldésével egyidejűleg tűzi ki.

(4) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a rendkívüli ülés formális meghívó nélkül, telefonon vagy e-mailben is összehívható a polgármester kezdeményezésére. Az értesítés megtörténtének dokumentálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.

(5) Határozatképtelenség miatt bezárt, vagy elhalasztott ülést – 5 napon belül – 15 napon belüli időpontra, változatlan napirenddel kell összehívni.

(6) A Képviselőtestület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a település lakosságát az Önkormányzat honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell. A lakosság tájékoztatásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.


26. § (1) A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, elektronikus úton biztosítani, hogy a Képviselőtestület tagjai a rendes ülés időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal, rendkívüli ülés esetén 3 munkanappal a 4. mellékletben meghatározott módon megkapják.

(2) A meghívó és az időben leadott előterjesztések határidőre való összeállításáért és kiküldéséért a jegyző – a Szervezési Osztály útján – felelős. Időben leadottnak tekintendő az az anyag, amely a 4. mellékletében foglalt tartalmi és formai követelményeknek megfelel és rendes ülés esetén legkésőbb 7 munkanappal, rendkívüli ülés esetén legkésőbb 5 munkanappal az ülés előtt a Szervezési Osztályon leadtak.


27. § A Képviselőtestület és bizottságai minden év július 1-je és augusztus 31-e között nyári szünetet tart. A nyári szünet ideje alatt – az át nem ruházható hatáskörök kivételével – a képviselőtestületi hatásköröket, valamint az egyes bizottságokra átruházott hatásköröket a polgármester gyakorolja – átruházott hatáskörben – azzal, hogy a nyári szünetet követő első rendes testületi ülésen az átruházott hatáskörben hozott döntésekről köteles a Képviselőtestületnek beszámolni. A nyári szünet ideje alatt felmerülő kizárólagos képviselőtestületi hatáskörbe tartozó, azonnali intézkedést igénylő esetben a Képviselőtestület rendkívüli ülését össze kell hívni.


11. A Képviselőtestület ülésére meghívandók köre


28. § (1) A Képviselőtestület ülésére (a továbbiakban: ülés) meg kell hívni:

a) a Képviselőtestület tagját,

b)[25]

c) a jegyzőt,

d) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egysége vezetőjét,

e) a kerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

f) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

g) a kerületi rendőrkapitányt,

h) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselőjét,

i) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetőjét, önkormányzati (egészségügyi, szociális, kulturális) intézmény vezetőjét,

j) Budapest Főváros Kormányhivatala főigazgatóját és a III. Kerületi Hivatala vezetőjét,

k) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 03. Tankerület igazgatóját,

l) akit a polgármester megjelölt,

m) a kerület díszpolgárát a képviselőtestület alakuló ülésére,

n)[26] Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét.


(2) Az ülésen a képviselő szavazati joggal vesz részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Az ülésre meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt,

b)[27]

c) a kerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

d) a kerületi rendőrkapitányt,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

f) Budapest Főváros Kormányhivatala főigazgatóját.

(4) Az ülésre meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg – az ülésvezető engedélye alapján – az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egysége vezetőjét,

b) az önkormányzati (egészségügyi, szociális, kulturális) intézmény vezetőjét, az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetőjét,

c) Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala vezetőjét,

d) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 03. Tankerület igazgatóját,

e) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselőjét,

f) akit a polgármester meghívott.

(5)[28] Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét tanácskozási jog illeti meg a 79/A. § (1) bekezdésében meghatározott napirendek tárgyalásakor.



12. A képviselőtestületi ülés lebonyolításának technikai feltételei


29. § (1) Az ülésen elhangzottak rögzítését, valamint a szavazás lebonyolítását szavazatszámláló és konferencia rendszer biztosítja. Az ülés lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételek biztosításáról a jegyző – a Szervezési Osztály és az Informatikai Osztály útján – gondoskodik.

(2) Zárt ülés esetén a jegyzőkönyvvezetői feladatot ellátó ügyintézőt állandó meghívottnak kell tekinteni.


13. A képviselőtestületi ülés nyilvánossága


30. § (1) Az ülés nyilvánosságára a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A nyilvános ülésen részt vevő polgár az ülésvezető engedélye alapján – legfeljebb 3 perc időtartamban – szólalhat fel.

(3) Amennyiben a Mötv. szerint lehetőség van zárt ülés tartására, a zárt ülés elrendelését a polgármester, bármely képviselő, a jegyző indítványozhatja. Az indítványról a Képviselőtestület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(4) A Képviselőtestületi üléssel kapcsolatos közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket az 56. § határozza meg.


14. A képviselőtestületi ülés vezetése


31. § (1) Az ülést a polgármester (akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester) vezeti.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy egyidejű akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti az ülést.


15. Előterjesztések


32. § (1) Az előterjesztések tartalmi és formai követelményeit, előkészítésének és továbbításának rendjét a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Előterjesztést tehetnek:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester e minőségében a munkaköri leírása szerint feladatkörébe tartozó ügyben,

c) a települési képviselő,

d) a bizottság elnöke,

e) a tanácsnok,

f) a frakcióvezető,

g) a jegyző,

h) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

i) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetője, a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések esetén,

j) aki jogszabály alapján a Képviselőtestület előtti beszámolásra kötelezett.


33. § Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja a határozatképességet, megnyitja az ülést, javaslatot tesz az ülés napirendjére,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,

c) tájékoztatást ad - figyelemmel a 19. §-ban és a 27. §-ban foglaltakra - az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,

d) bezárja az ülést a napirend tárgyalásának befejezése után, valamint akkor, ha az ülés határozatképtelenné válik,

e) napirendi pontonként megnyitja és vezeti a vitát,

f) a hosszúra nyúlt vita rövidítése érdekében kezdeményezheti a hozzászólások időtartamának korlátozását, a vita lezárását, melyről a Képviselőtestület vita nélkül dönt,

g) a hozzászólóknak a jelentkezés sorrendjében megadja a szót, előrevéve minden esetben az ügyrendi javaslattevőt,

h) figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltért a tárgyalt témától,

i) szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakíthatja,

j) szünetet rendelhet el a bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére,

k) az utolsó felszólalás után lezárja a napirendi pontot, szavazásra bocsátja az írásos döntési javaslatot, felhívja a figyelmet a minősített többséget igénylő szavazati arányra, megállapítja a szavazás eredményét,

l) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

m) egyperces néma felállást rendelhet el a megítélése szerint tiszteletet érdemlő elhunyt személy emlékére.


15/A. A napirend előtti felszólalás[29]


33/A. §[30] (1) Napirend előtti felszólalást bármely képviselő kérhet az ülés napirendjén nem szereplő, közérdekű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben.  A képviselő a felszólalás rövid tartalmát az ok megjelölésével írásban eljuttatja az ülés vezetőjéhez úgy, hogy az legalább 1 órával az ülés megnyitása előtt megérkezzen.

(2) Az ülés vezetője az ülés megnyitását követően, a napirendi javaslatról szóló vita előtt a felszólalási szándékról tájékoztatja a Képviselőtestületet.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. A napirend előtti felszólaláshoz egyszer, legfeljebb 2 percben lehet hozzászólni.


16. A napirend megállapítása


34. § (1) Az ülés napirendjére, a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére a polgármester – a meghívóban, továbbá az ülés megnyitását követően – tesz javaslatot.

(2) A Képviselőtestület az előterjesztett napirendi javaslatról vita után dönt.

(3) A döntés meghozatala előtt az előterjesztő bármikor visszavonhatja az előterjesztést. Erről a képviselőtestületnek nem kell külön dönteni.

(4) A napirend pont elnapolására bármely képviselő tehet javaslatot, mely javaslatról a Képviselőtestület minősített többséggel dönt.

(5) A Képviselőtestület az elfogadott napirendi pontokat a következő sorrend szerint tárgyalja:

- rendelet-tervezet,

- lakosság jelentős részét érintő előterjesztés,

- egyéb előterjesztés,

- tájékoztatók, beszámolók,

- zárt ülésen tárgyalandó napirendek.

(6) A Képviselőtestület rendkívüli ülésén kizárólag a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók.


17. A felvilágosítás-kérés szabályai


35. § (1) A képviselő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke - a nemzetiség helyzetét érintő, önkormányzati hatáskörbe tartozó - felvilágosítás kérésére a Mötv. és a nemzetiségek jogairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2)[31] A felvilágosítás-kérést írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. A szóbeli felvilágosítás kérésre kérdésenként legfeljebb 2 perc áll rendelkezésre az ülés végén, a zárt ülés napirendjének megtárgyalását követően.

(3)[32] A felvilágosítást kérő részére a választ vagy a Képviselőtestület ülésén szóban vagy legkésőbb az ülést követő 30 napon belül írásban kell megadni.

(4) Amennyiben a felvilágosítás kérés megválaszolására nem az ülésen kerül sor, az írásbeli válasz előkészítéséről a jegyző – a Szervezési Osztály és a szakmailag illetékes szervezeti egység útján – gondoskodik.


18. A vita és a döntéshozatal módja


36. § (1) A napirendi pont tárgyalását legfeljebb 4 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.


37. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, és legfeljebb 5 perc időtartamban hozzászólhatnak.

(2) Ha ugyanazon személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólást 2 percre korlátozhatja. Ha valamelyik hozzászóló hozzászólása során a már előtte elhangzottakat megismétli, úgy az ülésvezető elvonhatja a szót.


38. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, bármikor 2 percben szót kérhet és javaslatot tehet, kivéve szavazás közben.

(2) Napirendi pont tárgyalása közben, ha annak lezárására ügyrendi indítvány hangzik el, ezt az ülésvezető csak akkor teheti fel szavazásra, ha a javaslat elhangzása előtt szólásra jelentkezett képviselők élhettek a 37. §-ban foglalt jogaikkal.


39. § A napirendi pont vitáját az előterjesztő összefoglalja, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. Az előterjesztés előterjesztő általi visszavonására a 34. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.


40. § (1) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, arról az ülésvezető nem rendel el külön szavazást.

(2) Ha a határozati javaslat ugyan azon részéhez több módosító javaslatot is benyújtottak, a módosító javaslatokat az ülésvezető az elhangzásuk sorrendjében bocsátja szavazásra.

(3) A bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető szünetet rendelhet el.

(4) Nem a tárgyévet érintő határozati javaslat csak akkor bocsátható szavazásra, ha csatolt mellékletként tartalmazza a következő évekre vonatkozó összegszerű pénzügyi kötelezettségvállalás feltüntetését is.


41. § (1) A döntéshozatal módjára és a minősített többséget igénylő ügyekre a Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) Minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához 12 képviselő igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többség szükséges a Mötv-ben felsoroltakon túl:

a) megállapodás belföldi önkormányzattal való együttműködésről,

b) a Képviselőtestület munkatervének elfogadásához,

c) minden hitelfelvételhez, a költségvetési rendeletben meghatározott összegű folyószámla (likviditási) hitel kivételével,

d) titkos szavazás elrendeléséhez,

e) fegyelmi ügyben,

f) minden önkormányzati ingatlan- és vagyonügylethez,

g) napirendi pont tárgyalásának elhalasztására tett javaslatról,

h) vagyongazdálkodási alap bevételeinek növeléséről szóló döntéshez,

i) kitüntetés, elismerő cím adományozására vonatkozó javaslathoz, valamint helyi kitüntetés, elismerő cím adományozásához.


19. A szavazás rendje


42. § Szavazni csak személyesen lehet.


43. § A szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történik, annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel. Kézfelemeléssel történő szavazás esetén a szavazatok összeszámlálásáról a polgármester által kijelölt személyek gondoskodnak. A kézfelemeléssel történő szavazást kétség esetén meg kell ismételni.


44. § A szavazás nyílt vagy titkos.


45. § (1) A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(2) Név szerinti szavazást kell tartani a Mötv-ben meghatározott esetekben.

(3) Név szerinti szavazás tartható bármely képviselő indítványára, amelyről a Képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A név szerinti szavazáskor a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” szóbeli nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a névsoron feltünteti a szavazatokat, majd azokat összeszámolja, és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a polgármesternek.

(5) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(6) A polgármester és a jegyző által hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


46. § (1) Az ülés elnöke, továbbá bármely képviselő kezdeményezheti titkos szavazás tartását olyan kérdésben, amelyről a Mötv. szerint zárt ülést kell vagy lehet elrendelni. A javaslatról a Képviselőtestület minősített többséggel határoz.

(2) A szavazás a Polgármesteri Hivatal hivatalos pecsétjével ellátott, borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazás során tollat kell használni.

(3) A titkos szavazásnál képviselőkből választott háromtagú szavazatszámláló bizottság működik közre. A szavazatszámláló bizottság tagjai sorából elnököt választ.

(4) A szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt meggyőződik arról, hogy az urna üres, a szavazólapok száma megegyezik a szavazásra jogosultak számával. Ennek megtörténte után a szavazatszámláló bizottság az urnát lezárja.

(5) A szavazólap képviselő részére történő átadását a képviselő külön jegyzéken aláírásával igazolja.

(6) Érvénytelen a szavazat:

a) ha nem a hivatalos - bélyegzőlenyomat nélküli- szavazólapon adták le,

b) ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) ha nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, vagy milyen döntésre szavazott,

d) ha a képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, vagy több döntési változatot jelölt meg a szavazólapon.

(7) A titkos szavazásról a szavazatszámláló bizottság külön jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során esetlegesen felmerült körülményeket, eseményeket,

d) a szavazás során hozott határozatot,

e) a szavazás eredményét,

f) a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a jegyzőkönyv vezetőjének aláírását.

(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselőtestületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - tájékoztatást ad.

(9) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv eredeti példányát a képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


20. A Képviselőtestület döntései


47. § A Képviselőtestület döntései:

a) önkormányzati rendelet,

b) képviselőtestületi határozat, mely lehet:

ba) normatív határozat,

bb) önkormányzati hatósági határozat,

bc) egyéb határozat.


21. Rendeletalkotás


48. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását bármely képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik a tárgy szerint illetékes bizottság közreműködésével.


49. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős gondoskodik a rendelet-tervezet feltételezett hatásaihoz igazodó előzetes hatásvizsgálat elvégzéséről, az előzetes hatásvizsgálati lap elkészítéséről és előterjesztéshez történő csatolásáról. A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős a rendelet-tervezetet előkészítő szervezeti egység vezetője.

(2) Az előzetes hatásvizsgálat lefolytatásának részletes szabályait a 4. melléklet tartalmazza.


50. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős gondoskodik a rendelet-tervezet önkormányzat honlapján történő közzétételéről (a továbbiakban: társadalmi véleményezés).

(2) A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalra mutató hivatkozást „Társadalmi véleményezés” címmel külön is el kell helyezni az önkormányzat honlapjának nyitólapján.

(3) A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalon meg kell jelölni az adott rendelet-tervezet véleményezésére rendelkezésre álló pontos határidőt, az észrevételek fogadására szolgáló elektronikus címet, valamint tájékoztatást kell elhelyezni a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályairól, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra. A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalon más véleményezésre bocsátott dokumentum nem helyezhető el.

(4) A rendelet-tervezetet – a képviselőtestületi előterjesztés 26. §-ban meghatározott leadási határideje előtt – úgy kell közzétenni, hogy a véleményezésre legalább 7 nap álljon rendelkezésre.

(5) A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni. A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembe vétele nélkül törölni kell.

(6) Nem kell társadalmi véleményezésre bocsátani:

  1. a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
  2. az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet,
  3. a rendelet-tervezetet, ha sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
  4. az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges vagy technikai jellegű rendelkezéseket tartalmaz,
  5. a rendelet-tervezetet, amelynek kapcsán lakossági fórumot tartanak vagy széles körben való megismertetése egyéb módon megvalósult.

(7) Kiemelkedő közérdek az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

(8) Technikai jellegű az olyan rendelkezés, amely nincs érdemi hatással a jogalanyokra vagy a rendelet által szabályozott társadalmi viszonyra.

(9) Amennyiben a rendelet-tervezettel kapcsolatban a (6) bekezdésben nevesített valamely okból nem kerül sor társadalmi véleményezésre, annak tényét és indokát az előterjesztésben rögzíteni kell.

(10) A beérkezett észrevételekről a rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős – az előterjesztés részeként – összefoglalót készít, amely a következőket tartalmazza:

- a véleményezők számát,

- a véleményezés határidejét,

- a rendelet-tervezethez érkezett leggyakrabban előforduló, tartalmilag összefüggő, szakmailag jelentősebb észrevételek összefoglaló ismertetését, amelyek beépítésre kerültek a rendelet-tervezetbe,

- az elutasított észrevételeket, az elutasítás rövid szakmai és jogi indokolásával.

(11) A rendelet-tervezet előkészítéséért felelős a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét – a visszaigazolás küldése, az összefoglaló készítése céljából – legkésőbb a véleményezett önkormányzati rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapig kezeli.

(12) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulásra a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényben foglalt rendelkezés az irányadó.


51. § (1) A településfejlesztési koncepció (továbbiakban koncepció), az integrált településfejlesztési stratégia (továbbiakban stratégia) és a településrendezési eszközök tervezése előtt partnerségi egyeztetést kell lefolytatni. A partnerségi egyeztetés résztvevői: a koncepció, a stratégia, és a településrendezési eszközzel való szabályozás - területi lehatárolása, célja és a várható hatása - kapcsán érintett lakosság, érdek-képviseleti-, civil- és gazdálkodó szervezet, egyház (továbbiakban partner).

(2) a koncepció, a stratégia, és a településrendezési eszközzel való szabályozás készítéséhez kapcsolódó tájékoztatás

  1. Óbuda Újságban,
  2. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat honlapján,
  3. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat hirdetőtábláján (1033 Budapest, Fő tér 3.)

közzétett hirdetmény útján történik.

(3) A partnernek a szabályozáshoz kapcsolódó javaslattételi, vélemény-nyilvánítási lehetőségét

  1. a koncepció esetében mind a tájékoztatási, mind a véleményezési szakasz esetében legalább 21 naptári napban,
  2. a stratégia esetében legalább 21 naptári napban,
  3. [33]a településrendezési eszköz esetében

kell meghatározni.

(4) A partner a javaslatát, véleményét elektronikus úton, postai úton, helyben írt nyilatkozat formájában nyújthatja be, az elérhetőség és az érintettség feltüntetése mellett.

(5) A partner eredeti beadványa -, elektronikus beadvány esetén annak kinyomtatott példánya - az eljárás ügyiratának része.

(6) A településrendezési eszköz esetében a partner által adott, de nem elfogadott javaslatok, vélemények indokolását a véleményezési szakasz lezárását követő 10 munkanapon belül a beadványban meghatározott elérhetőségre a Főépítészi és Várostervezési Iroda megküldi, valamint az eljáráshoz tartozó ügyirathoz csatolja.

(7) Az elfogadott koncepció, az elfogadott stratégia, a képviselőtestület által véglegesnek tekintett településrendezési eszköz, valamint a rendelettel jóváhagyott településrendezési eszköz közzétételéről a Polgármesteri Hivatal úgy gondoskodik, hogy a képviselőtestületi döntés meghozatalát követően


52. § (1) Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(2) Tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be a rendelet-tervezetet, ha az előterjesztés megfelel a 4. mellékletben foglalt tartalmi és formai követelményeknek, az illetékes bizottság részére továbbításra került, tartalmazza a társadalmi véleményezésről szóló összefoglalót vagy a társadalmi véleményezés mellőzéséről szóló tájékoztatást, figyelemmel az 50. § (9) bekezdésében foglaltakra.

(3) Amennyiben a rendelet-tervezet részletes előkészítése szükséges, az ülésvezető indítványozza, hogy a Képviselőtestület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről.

(4) A Képviselőtestület a rendelet-tervezetet - a módosításról, a technikai jellegű deregulációs újraszabályozásról, és a kerületi szabályozási tervről szóló rendelet-tervezet kivételével - két fordulóban tárgyalja. Az első fordulóban határozattal elfogadja a rendelet elveit, a második fordulóban megalkotja a rendeletet.

(5) Rendeletalkotás esetében a Képviselőtestület általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó polgármesteri vagy bizottsági indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) A rendelet-tervezetről történő szavazás során a 40. § (1)-(3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Az önkormányzati rendelet megjelölésére és számozására a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló miniszteri rendelet előírásai az irányadók.


53. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján (1033 Budapest, Fő tér 3.) 5 napra való kifüggesztéssel történik. A rendeletet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni. A közzététel egyéb módjáról a Képviselőtestület egyedileg dönt.

(2) A megalkotott rendelet hiteles szövegének megállapításáról, kihirdetéséről, kormányhivatal részére történő megküldéséről, a rendeletek nyilvántartásáról, a nyilvántartás folyamatos karbantartásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik.


22. Határozatok


54. § (1) A normatív határozatok tartalmára, valamint a normatív és nem normatív határozatok megjelölésére és számozására a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló miniszteri rendelet előírásai az irányadók. A megjelölés konkrét formáját a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A határozat tartalmazza a Képviselőtestületnek a tárgy lényeges elemeit magában foglaló döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(3) A normatív határozat közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A határozatok honlapon történő közzétételére, nyilvántartására az önkormányzati rendeletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.


23. A Képviselőtestület dokumentumai


55. § (1) Az ülésről készült jegyzőkönyvre, és annak megküldésére a Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) A jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül.

(3) A polgármester vagy bármely képviselő kérheti, hogy:

a)  valamely hozzászólás,

b) a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselők véleménye szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.

(4)  A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) a megtárgyalt előterjesztés,

d) az írásban benyújtott hozzászólás,

e) az írásban benyújtott módosító indítvány,

f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,

g) név szerinti szavazásról készült névsor, a leadott szavazatok feltüntetésével,

h) egyéb írásos indítvány,


i) a képviselők részére a meghívó és az előterjesztések letölthetőségéről szóló elektronikus formában küldött értesítés,

j) a jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldését igazoló irat.


56. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a Szervezési Osztály kezeli, évente bekötteti, elhelyezi az irattárban és lehetővé teszi a Mötv. által biztosított betekintési jog gyakorlását.

(2) Zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

(3) A jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik a meghívó, az előterjesztések, a hanganyag önkormányzat honlapján történő közzétételéről, a képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldéséről.


V. Fejezet

A Képviselőtestület szervei és működésük


57. § A Képviselőtestület szervei:

a) a polgármester,

b) a bizottság,

c) a jegyző,

d) a polgármesteri hivatal.


24. A polgármester


58. § (1) A polgármester a megbízatását főállású munkaviszonyban látja el. A polgármester jogállására a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2)[34]

(3) A polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére vonatkozó eljárási szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.


59. § (1) A polgármesternek a Képviselőtestület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) támogatja a települési képviselők és a nemzetiségi önkormányzatok munkáját,

b) gyakorolja a Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatásköröket.

(2) A polgármester külső kapcsolattartással összefüggő feladatai különösen:

a) kapcsolatot tart a település társadalmi és civil szervezeteivel, vezetőivel,

b) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatok ellátásában való közreműködését,

c) rendszeres időközönként fogadóórát tart,

d) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,

e) fogadja a testvérvárosok képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köthet,

f) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

g) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek.

(3) A Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.

(4) A polgármester feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


25. Az alpolgármesterek


60. § (1)[35] A Képviselőtestület két főállású és egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a képviselőtestület tagjai közül.

(2) Az alpolgármesterekre a Mötv. előírásai az irányadóak.

(3) Az alpolgármesterek feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


26. A bizottságok


61. § A bizottságok jogállására és működésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak.


62. § (1) A Képviselőtestület által létrehozható bizottságok típusai:

a) állandó bizottság,

b) ideiglenes bizottság,

c) albizottság.

(2) Állandó bizottság a lakosság széles körét érintő feladatokkal, közszolgáltatásokkal kapcsolatos döntések előkészítésére, a végrehajtás ellenőrzésére hozható létre. Az állandó bizottságok elnevezését, legnagyobb létszámát, továbbá feladat- és hatáskörét a 6. melléklet tartalmazza.

(3) Az ideiglenes bizottság meghatározott időre vagy feladat elvégzésére létesíthető. Az ideiglenes bizottság az elvégzett feladatról a Képviselőtestületnek beszámol. A beszámoló elfogadásával a bizottság automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottság összetételére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A Képviselőtestület az állandó bizottság javaslatára, az általa meghatározott részfeladat elvégzésére albizottságot hozhat létre. Az albizottság létszáma nem haladhatja meg az állandó bizottságét és elnöke csak képviselő lehet.


63. § (1) A bizottság létrehozásával egyidejűleg kell dönteni a bizottság által ellátandó feladatról, létszámáról, személyi összetételéről, az elnök és az elnökhelyettes személyéről.

(2) Az elnökhelyettes feladata a bizottsági elnök akadályoztatása esetén az elnök helyettesítése. Elnökhelyettes csak állandó bizottság esetén választható.

(3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság működése tekintetében azonosak.


64. § (1) A képviselőtestületi ülés napirendjére csak olyan rendelet-tervezet, előterjesztés, határozati javaslat kerülhet, amelyet előzetesen a tárgykör szerint illetékes bizottság megtárgyalt. A tárgykör szerinti bizottságot a munkaterv határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a bizottság határozatképtelenség miatt nem tárgyalta a képviselőtestület elé kerülő anyagot.


65. § Az állandó bizottságok feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


27. A bizottság működése


66. § (1) A bizottság munkájának vezetése, a bizottsági tagok tevékenységének összehangolása a bizottság elnökének a feladata és kötelessége.

(2) A bizottságok folyamatos munkájáért és a határidők betartásáért a bizottsági elnök a Képviselőtestületnek felelősséggel tartozik.

(3) A bizottság az általa elfogadott munka- és ülésrend alapján működik, mely összhangban áll a Képviselőtestület munkatervével.

(4) A bizottság a Képviselőtestület rendes ülései közötti időben – szükség szerint – ülést tart.

(5) A bizottsági ülést az elnök kizárólag saját kezűleg aláírt meghívóval hívja össze.

(6) A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, a koordináló alpolgármester, a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(7) A bizottság ülésére – a jegyző útján – meghívható az érintett szervezeti egység vezetője, állásfoglalásra jogosult dolgozója.

(8) A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, valamint elektronikus úton biztosítani, hogy azokat a bizottság tagjai az ülést megelőzően legalább 3 nappal megkapják. A bizottsági meghívót az aláírást követően a képviselői irodán ki kell függeszteni.

(9) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről a polgármestert és a koordináló alpolgármestert, valamint a jegyzőt – a rendkívüli ülés kivételével – legalább 3 nappal korábban értesíteni kell.

(10) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottság elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, és lehetőség szerint egymás ülésén képviseletet biztosítani. A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról is.

(11) Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a Képviselőtestület állásfoglalása az irányadó.


66/A. §[36] A nem bizottsági tag képviselő

a) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság nyilvános vagy zárt ülésén, ahol napirendenként egy alkalommal szólalhat fel, maximum 3 perc időtartamban,

b) bármely bizottság anyagába betekinthet.


67. § (1) A bizottsági ülésen elhangzottakról hangfelvételt kell készíteni.

(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyv - kivételesen, az adott bizottság elnökének kérésére, szó szerinti jegyzőkönyv - készül, melyet a bizottság elnöke, a bizottság által választott jegyzőkönyv-hitelesítő bizottsági tag, valamint a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(3) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményeket a Képviselőtestület ülésén ismertetni kell.

(4) A bizottsági jegyzőkönyvek elkészítéséről és dokumentálásáról – az érintett szervezeti egység útján –, a kormányhivatal részére történő megküldéséről – a Szervezési Osztály útján – a jegyző gondoskodik.

(5) A bizottsági jegyzőkönyveket az területet felügyelő alpolgármester számára kell eljuttatni az ülést követő 15 napon belül.

(6) A bizottság jegyzőkönyvéből készült határozat-kivonat aláírója a bizottság elnöke vagy távollétében a bizottság elnök-helyettese.

(7) [37]


28. A döntés-előkészítés


68. § (1) A bizottság önálló előterjesztői munkája során:

a) szakmai javaslatot kérhet a polgármester útján a Polgármesteri Hivataltól,

b) előzetesen tájékozódhat, helyszíni szemlét tarthat,

c) információt kérhet a lakosságtól és a helyi szervezetektől.

(2) Más bizottság által készített előterjesztéshez kiegészítő véleményt adhat, alternatív javaslatokat, állásfoglalást tehet.

(3) A bizottság, vagy annak elnöke a Képviselőtestületet, a kerületi önkormányzat egészét a polgármester helyett nem képviselheti, kivéve, ha erre a polgármester írásban felhatalmazza.


29. A döntések végrehajtásának ellenőrzése


69. § (1) A bizottság feladatkörében ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a Képviselőtestület döntéseinek előkészítésére és végrehajtására irányuló tevékenységét.

(2) A bizottság az ellenőrzés tapasztalatairól a polgármestert és a jegyzőt - javaslatainak ismertetésével - tájékoztatja.

30. A jegyző


70. § (1) A jegyző jogállására a Mötv. előírásai az irányadók.

(2) A jegyző ellátja:

a) a munkáltatói, valamint az egyéb munkáltatói jogok gyakorlásából eredő,

b) a törvényesség biztosításából és a helyi jogalkotásból eredő,

c) a hivatal, a képviselőtestület, a bizottságok és a nemzetiségi önkormányzatok működésével összefüggő,

d) a költségvetéssel és a gazdálkodással összefüggő, valamint

e) az önkormányzati, a hatósági, az önkormányzati hatósági ügyekkel összefüggő

feladatokat és hatásköröket.

Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.

(3) A jegyző a decemberi rendes képviselőtestületi ülésen írásban beszámol a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről.

(4) A Képviselőtestület által a jegyzőre átruházott hatásköröket a 7. melléklet tartalmazza.

(5) A jegyző feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


31. A Polgármesteri Hivatal


71. § (1)[38] A Polgármesteri Hivatal hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerületi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal). A Hivatal hivatalos rövid elnevezése: III. Kerületi Polgármesteri Hivatal.

(2) A Hivatal székhelye, levelezési és e-mail címe megegyezik a Képviselőtestület székhelyével, levelezési és e-mail címével.

(3) A Hivatal szervezeti egységeit, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a 8. melléklet határozza meg.

(4) A Hivatal létszámát a tárgyévi költségvetési rendelet határozza meg.

(5)[39] A Hivatal jogállását, részletes feladatait, működésének részletszabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: Ügyrend) határozza meg.

(6)[40] A Hivatal Ügyrendjének jóváhagyására – átruházott hatáskörben – együttesen a polgármester és a jegyző jogosult.


VI. Fejezet

Az Önkormányzat gazdálkodása és az ellenőrzés


32. Az Önkormányzat gazdálkodása


72. § A Képviselőtestület adott ciklusban megvalósítani tervezett fejlesztési elképzeléseit tartalmazó gazdasági program–fejlesztési terv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.


73. § Az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról, vagyonkezelői jog létesítéséről, az egyes vagyonelemek hasznosításáról önkormányzati rendelet rendelkezik.


33. Ellenőrzés


74. § (1) Az Önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását belső kontrollrendszer biztosítja.

(2) Az Önkormányzat költségvetése végrehajtásának és a vagyonával történő gazdálkodásának ellenőrzését a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság látja el.


VII. Fejezet

Az Önkormányzat és a helyi közösség kapcsolata


34. A helyi közösség részvétele a döntések előkészítésében


75. § (1) A Képviselőtestület és bizottsága ülésén azon lakossági önszerveződő közösségek vezetőit illeti meg - tevékenységi körükben - tanácskozási jog, amelyek az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötöttek.

(2) Az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszervező közösségek jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintetését.


76. § (1) A lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatásának, fontos döntések előkészítésébe való bevonásának fórumai:

a) várospolitikai fórum (lakossági fórum),

b) képviselői fogadóóra.

(2) A lakossági fórum keretében a polgároknak és a társadalmi szervezeteknek lehetősége nyílik véleményük kinyilvánítására, a fórumot szervezőknek pedig a közvetlen tájékoztatásra.

(3) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a fórum összehívója, levezető elnöke a Képviselőtestületet tájékoztatja.


35. Közmeghallgatás


77. § (1) A közmeghallgatáson a polgárok közvetlenül intézhetnek helyi közügyeket érintő kérdéseket a képviselőtestülethez, valamint javaslatokat fogalmazhatnak meg.

(2) Az évente egyszer, a negyedik negyedévben megtartandó közmeghallgatás helyszínét, konkrét időpontját és témáját a polgármester határozza meg. A közmeghallgatásról a lakosságot a 25. § (6) bekezdésében meghatározott módon tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. A jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldéséről a jegyző – a Szervezési Osztály útján –gondoskodik.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdések, javaslatok megválaszolására a felvilágosítás-kérésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.


36. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés


78. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit, eljárási rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.


37. A nemzetiségi önkormányzatok


79. § Az Önkormányzat illetékességi területén a nemzetiségek jogairól szóló törvény előírásai alapján megalakult helyi nemzetiségi önkormányzat részére külön megállapodásban meghatározott módon és eljárási rend szerint

a) biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket,

b) gondoskodik a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról,

c) gondoskodik a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról.



VII/A. Fejezet[41]

Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzatával való együttműködés


37/A.[42] Az együttműködés keretei


79/A. §[43] (1) Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét (a továbbiakban: ifjúsági polgármester) a kerületi önkormányzat képviselőtestületi ülésén tanácskozási jog illeti meg a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő napirendi pontok tárgyalásánál, részére a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő előterjesztéseket meg kell küldeni.

(2) Az ifjúsági polgármester vagy az általa megbízott ifjúsági önkormányzati képviselő tanácskozási joggal részt vehet a kerületi önkormányzat bizottságainak ülésén a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő kérdések tárgyalásakor.

(3) A kerületi önkormányzat a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő ügyekben figyelembe veszi az ifjúsági önkormányzat véleményét, melyet az ifjúsági önkormányzat az ülést megelőzően írásban eljuttat a kerületi önkormányzathoz.

(4) A kerületi önkormányzat költségvetésében minden évben meghatározott összeget biztosít az ifjúsági feladatok ellátására, ezen belül az ifjúsági önkormányzat működésére.

(5) Az önkormányzat szervei segítik az ifjúsági önkormányzat munkáját.


VIII. Fejezet

Záró rendelkezések


80. § A rendelet 2013. április 2-án lép hatályba. Kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.


81. § Az 51. § rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, kivéve, ha a képviselőtestület egyedi döntése szerint partnerségi egyeztetést nem kell lefolytatni. E rendelkezés alkalmazása szempontjából folyamatban lévő ügynek kell tekinteni azt az ügyet, amely esetén a képviselőtestület a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet alapján döntött a településrendezési eszköz készítésének szükségességéről.


82. § Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/1995. (VI. 1.) önkormányzati rendelet.





Kiss Anita

jegyző

Bús Balázs

polgármester



AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETEI


1. melléklet

Szabályzat az önkormányzati képviselők mobiltelefon használatáról

2. melléklet

A polgármesteri, alpolgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozat-tétellel, betekintéssel és ellenőrzéssel kapcsolatos eljárási szabályok

3. melléklet

A tanácsnokok száma és feladatköre

4. melléklet

A képviselőtestületi előterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésének és továbbításának rendje

5. melléklet

A képviselőtestület állandó bizottságainak elnevezése, legnagyobb létszáma, feladat- és hatásköre

6. melléklet

A képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

7. melléklet

A Képviselőtestület által a jegyzőre átruházott hatáskörök

8. melléklet

A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei, munka- és ügyfélfogadási rendje





1. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez


SZABÁLYZAT

Az önkormányzati képviselők részére biztosított SIM kártyák használatáról


Budapest III. kerület Óbuda–Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete a megválasztott képviselők részére mobiltelefon készülékhez SIM kártya használatot biztosít, annak érdekében, hogy a képviselők az Önkormányzat érdekében kifejtett, képviselői jogaival és kötelezettségeivel összefüggő munkáját elősegítse.


A SIM kártya a III. kerületi Önkormányzat tulajdonát képezi, melyet a képviselő a Polgármesteri Hivataltól használatra átvesz.

A SIM kártya használata a képviselőt mandátuma fennállásáig illeti meg.  Amennyiben a képviselő mandátuma bármilyen okból megszűnik, a SIM kártyát visszaszolgáltatni köteles. (Amennyiben a képviselő mandátuma elhalálozás miatt szűnik meg, a SIM kártyát örököse juttatja vissza a Polgármesteri Hivatalba.)


Az Önkormányzat a telefonbeszélgetések díját a képviselőknek továbbszámlázza, aki a telefonszámla összegét köteles a számla átvételét követő 8 napon belül az Önkormányzatnak kifizetni.

Amennyiben a számla kiegyenlítésére 60 napon belül nem kerül sor, az Önkormányzat jogosult a tartozás összegét a képviselő tiszteletdíjából levonni.

A SIM kártya biztosításának feltétele, hogy az erre vonatkozó megállapodást a képviselő a SIM kártya átvételekor az Önkormányzattal megkösse.


Ha a SIM kártya megrongálódik, vagy elvész, a képviselő köteles azt haladéktalanul jelezni a Polgármesteri Hivatalnak. A jelzés elmulasztásából eredő esetleges többlet költség a képviselőt terheli.


A Képviselőtestület a képviselői notebookhoz internetes SIM kártya használatot biztosít 5 GB/hó forgalmat meg nem haladó mértékben. A SIM kártya havi alapdíján felüli – 5 GB/hó forgalmat meghaladó – összeg a képviselők részére továbbszámlázásra kerül.




2. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez[44]


Összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatos eljárási szabályok


Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 37-39. § előírásainak végrehajtása érdekében a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a következő eljárási szabályok alapján veszi nyilvántartásba az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat, a köztartozás-mentességi igazolásokat, a vagyonnyilatkozatokat, gondoskodik a kezelésükről, őrzésükről, biztosítja az azokba történő betekintést, továbbá folytatja le a vizsgálatot:


A) Összeférhetetlenség


  1. A jegyző – a Munkaügyi Osztály közreműködésével – gondoskodik arról, hogy az érintettek az alakuló ülésen az összeférhetetlenségre vonatkozó jogszabályi előírásokról tájékoztatást kapjanak.
  2. Az érintett amennyiben az összeférhetetlenséget jogszabályi akadály miatt határidőben nem tudja megszűntetni, akkor a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatát benyújtja a Bizottsághoz.
  3. Az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat átvételére a Munkaügyi Osztály vezetője jogosult, aki az átvételről „Igazolás az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat átvételéről” nevű dokumentumot állít ki, és a megszűntetésre nyitva álló határidő lejárta után a nyilatkozatot az átvétel igazolására szolgáló dokumentummal együtt a Bizottság részére elérhetővé teszi.
  4. A Bizottság határozatban állapítja meg az önkormányzati képviselő által tett a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített nyilatkozat Bizottság részére történő átadását az „Igazolás az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat átvételéről” nevű dokumentumon szereplő átvételi időponttal.
  5. Amennyiben a képviselő a Mötv. 37. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget és emiatt az összeférhetetlenség megállapítására kezdeményezés érkezik, a Bizottságot 8 napon belül az elnök összehívja.
  6. A Bizottság a Mötv. 46. § (2) bekezdése értelmében az összeférhetetlenséggel kapcsolatos ügyekben zárt ülést tart.
  7. A Bizottság a kezdeményezést megvizsgálja és javaslatát a képviselőtestület elé terjeszti úgy, hogy arról a képviselőtestület következő ülésén, de legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül dönteni tudjon.
  8. A Bizottság elnöke a képviselőtestületi ülést követően írásban értesíti a kezdeményezőt a vizsgálat eredményéről, a képviselőtestület döntéséről.
  9. A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására vonatkozó kezdeményezésre a 4. pont rendelkezéseit kell alkalmazni figyelemmel a Mötv. 37. § (3) bekezdésében foglaltakra.
  10. A Munkaügyi Osztály az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozatokat, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos bizottsági és képviselőtestületi döntéseket nyilvántartja.
  11. Az iratok kezelése elkülönítetten számítógépen és soros-folyószámos iktatókönyvben történik.
  12. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok teljesítésének naprakész vezetése a „Nyilvántartás az összeférhetetlenségi dokumentumokról” nevű táblázatban történik.
  13. Az iratokba való betekintésre a zárt ülésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.


B) Méltatlanság


  1. A jegyző – a Munkaügyi Osztály közreműködésével – gondoskodik arról, hogy az érintettek az alakuló ülésen a méltatlanságra vonatkozó jogszabályi előírásokról tájékoztatást kapjanak.
  2. A köztartozásmentes adatbázisba való felvétel megtörténtéről szóló igazolás átvételére a Munkaügyi Osztály vezetője jogosult, aki az átvételről „Igazolás a köztartozásmentes adatbázisba történő felvételt igazoló irat átvételéről” nevű dokumentumot állít ki. Az igazolás benyújtására rendelkezésre álló határidő lejárta után az igazolásokat az átvételt igazoló dokumentummal együtt a Bizottság részére elérhetővé teszi.
  3. A Bizottság elnöke a köztartozásmentes adatbázisba való felvétel kötelezettek általi teljesítéséről tájékoztatást készít a Képviselőtestület részére.
  4. A méltatlansági eljárásra egyebekben az A) pont 5-13. alpontjának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.




C) Vagyonnyilatkozat-tétel


  1. A jegyző – a Munkaügyi Osztály közreműködésével – gondoskodik arról, hogy az érintettek az alakuló ülésen a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó jogszabályi előírásokról tájékoztatást kapjanak.
  2. A Bizottság elnöke írásban felkéri a képviselőket vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük teljesítésére és átadja részükre az „Igénylő nyilatkozat” ívet, majd azok képviselők általi kitöltése után a vagyonnyilatkozat-tételi nyomtatványokat.
  3. A vagyonnyilatkozatokat tartalmazó borítékok átvételére a Munkaügyi Osztály vezetője jogosult, aki az átvételről „Igazolás vagyonnyilatkozat átvételéről” nevű dokumentumot állít ki. A nyilatkozatok átvételekor ellenőrizni kell, hogy az érintett azokat szükséges példányszámban nyújtotta-e be. Az átvételi határidő lejárta után, vagyonnyilatkozatokat az átvétel igazolására szolgáló dokumentummal együtt a Bizottság részére elérhetővé teszi.
  4. A Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kötelezettek általi teljesítéséről tájékoztatást készít a Képviselőtestület részére.
  5. A Munkaügyi Osztály vezetője gondoskodik a tárgyévre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételt követően az előző időszakra vonatkozó vagyonnyilatkozat, valamint mandátum megszűnése és amennyiben azt írásban bejelentették a közös háztartásban élés megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat kötelezett részére történő visszaadásáról, melyről „Igazolás az előző időszakra vonatkozó vagyonnyilatkozat visszaadásáról” nevű dokumentumot állít ki.
  6. A vagyonnyilatkozatokat elkülönítetten a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében lemezszekrényben kell tárolni.
  7. A vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra az A) pont 5-12. alpontjának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
  8. A Bizottság elnöke gondoskodik az azonosító adatok törléséről az eljárás lezárását követő 8 napon belül.
  9. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata – a Mötv. 39. § (3) bekezdésére figyelemmel – közérdekből nyilvános. A nyilvánosság biztosításának formája: az önkormányzat honlapján való közzététel. A vagyongyarapodás követhetősége érdekében a 2013. évre és az azt követő évekre vonatkozó vagyonnyilatkozat a honlapról nem távolítható el a képviselői mandátum lejártát követő év végéig. A 2010. évtől keletkezett képviselői vagyonnyilatkozatok közzétehetők az önkormányzat honlapján. Amennyiben az önkormányzati képviselő kéri, az önkormányzat biztosítja a 2010. és 2013. között keletkezett vagyonnyilatkozatok honlapon való megjelentetésének lehetőségét.
  10. A képviselői vagyonnyilatkozatba betekintetést kérő a Bizottság elnöke részére juttatja el kérelmét. A kérelemben szerepelnie kell a kérelmező nevének, értesítési címének, annak, hogy melyik képviselő nyilatkozatába kíván betekinteni. A kérelemre a Bizottság elnöke írásban válaszol, kijelölve a betekintés helyét és időpontját. A betekintés a Bizottság elnökének és egy tagjának a jelenlétében történik. A bizottság elnöke és jelenlévő tagja rövid jegyzőkönyvben dokumentálja a betekintés tényét.



3. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez[45]


A tanácsnoki tisztségek, a tanácsnokok feladatköre


I. Tanácsnoki tisztségek

  1. Beruházási Tanácsnok
  2. Civil Kapcsolati Tanácsnok
  3. Fővárosi Kapcsolattartásért Felelős Tanácsnok
  4. Idősügyi Tanácsnok
  5. Ifjúsági Tanácsnok
  6. Környezetvédelmi Tanácsnok
  7. Közbiztonsági Tanácsnok
  8. Oktatási Tanácsnok
  9. Sport Tanácsnok
  10. Turisztikai Tanácsnok
  11. Kulturális Tanácsnok
  12. Légi zaj Tanácsnok


II. A tanácsnokok feladatköre


  1. Beruházási Tanácsnok


  1. Figyelemmel kíséri az önkormányzat éves beruházási tervét.
  2. Közreműködik az önkormányzat fontosabb beruházásainak tervezésében, figyelemmel kíséri azok megvalósulását.
  3. Javaslatot tesz a képviselőtestületnek a kerület számára fontosnak ítélt beruházások elindítására.
  4. Figyelemmel kíséri az elindult beruházásokat, különös tekintettel azok időbeni befejezésére.
  5. Véleményezi a képviselőtestület elé kerülő beruházási javaslatokat.


  1. Civil Kapcsolati Tanácsnok


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő – más tanácsnok feladatkörét nem érintő tevékenységet végző – civil szervezettel.
  2. Figyelemmel kíséri a civil támogatási és pályázati rendszer működését.
  3. Véleményez minden, civil feladatokkal összefüggő előterjesztést.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő – más tanácsnok feladatkörét nem érintő tevékenységet végző – civil szervezettel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.
  5. Figyelemmel kíséri a Civil és Nemzetiségi Bizottság munkáját, civil ügyekben véleményt nyilvánít.


  1. Fővárosi Kapcsolattartásért Felelős Tanácsnok


  1. Figyelemmel kíséri a Fővárosi Közgyűlés, valamint bizottságai kerületet érintő döntéseinek végrehajtását.
  2. Felkérés esetén segíti a polgármester Fővárosi Közgyűlésben végzett tevékenységét.
  3. Véleményezi a feladatkörébe tartozó képviselőtestületi előterjesztéseket.
  4. Figyelemmel kíséri a képviselőtestület Fővárosi Önkormányzatot is érintő döntéseinek végrehajtását.


  1. Idősügyi Tanácsnok


  1. Figyelemmel kíséri az idősek helyzetét a kerületben.
  2. Javaslatokat készít a képviselőtestületnek az idősek életkörülményeinek javítására.
  3. Véleményez minden olyan előterjesztést, mely az időseket érinti.
  4. Az Egészségügyi, Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság munkáját figyelemmel kíséri, a nyugdíjasokat érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.
  5. Figyelemmel kíséri az önkormányzati fenntartású nyugdíjasházak működését, az esetlegesen feltárt hiányosságokról haladéktalanul tájékoztatja a képviselőtestületet.




  1. Ifjúsági Tanácsnok


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő fiatalokkal foglalkozó civil szervezetekkel.
  2. Véleményez minden olyan előterjesztést, amely a kerületi fiatalokat érinti.
  3. Figyelemmel kíséri az Oktatási és Környezetvédelmi Bizottság munkáját, ifjúságot érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő fiatalokkal foglalkozó civil szervezetekkel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.


  1. Környezetvédelmi Tanácsnok


  1. A 1995. évi LIII. törvény (A környezet védelmének általános szabályairól), valamint az I. és II. Nemzeti Környezetvédelmi Program önkormányzatokat érintő rendelkezéseinek figyelemmel kísérése, megvalósulásának elősegítése.
  2. Figyelemmel kíséri a Kerületi Környezetvédelmi Koncepció megvalósítását.
  3. A Kerületi Környezetvédelmi Koncepció törvény által előírt felülvizsgálatának és szükség szerinti módosításának figyelemmel kísérése.
  4. A Kerületi Környezetvédelmi Program alapján létrejövő éves Környezetvédelmi Cselekvési Terv kialakításának és megvalósításának figyelemmel kísérése.
  5. A lakosság környezettudatos gondolkodásának kialakítását és fejlesztését szolgáló önkormányzati akciók, kampányok megszervezésének és megvalósulásának figyelemmel kísérése.
  6. Részvétel a kerületi oktatási intézmények számára szervezett környezetvédelmi rendezvények eseményein.
  7. A kerületi szelektív hulladékgyűjtés működésének figyelemmel kísérése, javaslattétel a lehetőségekhez mért továbbfejlesztésére.
  8. Figyelemmel kíséri a Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány és az önkormányzat kapcsolatát.
  9. A kerületi Természetvédelmi Koncepció felülvizsgálatának és szükség szerinti módosításának figyelemmel kísérése.
  10. Javaslattétel a kerület környezetvédelmi és természetvédelmi tevékenységét elősegítő rendeletek megalkotására.
  11. Javaslattétel a kerületben található védelemre érdemes egyedi természeti értékek védetté nyilvánítására.
  12. Figyelemmel kíséri az Oktatási és Környezetvédelmi Bizottság munkáját, környezetvédelmet érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.


  1. Közbiztonsági Tanácsnok


  1. Véleményezi a Kerületi Rendőrkapitányság, valamint Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet éves beszámolóját.
  2. Figyelemmel kíséri a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepció megvalósítását.
  3. Kapcsolatot tart Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelettel, a polgárőrséggel, figyelemmel kíséri tevékenységüket.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő közbiztonsággal kapcsolatos előterjesztéseket.


  1. Kulturális Tanácsnok


  1. Kapcsolatot tart a kerületi kulturális, közművelődési intézményekkel.
  2. Figyelemmel kíséri a Kulturális Koncepció megvalósítását.
  3. Véleményez minden, kulturális területet érintő előterjesztést.
  4. Figyelemmel kíséri a kerületben megrendezésre kerülő kulturális rendezvények szervezését, lebonyolítását.
  5. Figyelemmel kíséri a Kulturális Turisztikai Bizottság munkáját, kulturális ügyekben véleményt nyilvánít.


  1. Légi zaj Tanácsnok


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő zajvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel.
  2. Véleményezi a zajvédelemmel összefüggő, feladatkörét érintő előterjesztéseket.
  3. Figyelemmel kíséri a kerület légiforgalmi zaj által okozott problémáinak megoldását.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő, zajvédelemmel foglalkozó civil szervezettel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.
  5. Figyelemmel kíséri a Városfejlesztési, valamint az Oktatási és Környezetvédelmi Bizottság munkáját, feladatkörét érintő zajvédelemi ügyekben véleményt nyilvánít.
  6. Figyelemmel kíséri a Környezetvédelmi Alap feladatkörét érintő felhasználását.


  1. Oktatási Tanácsnok


  1. Figyelemmel kíséri a nemzetiségi oktatással kapcsolatos igényeket, javaslatot tesz az ezzel kapcsolatos feladatbővítésre.
  2. Részt vesz a Képviselőtestület által jóváhagyott ösztöndíj alap bizottsági felosztásának előkészítésében.
  3. Figyelemmel kíséri az Oktatási és Környezetvédelmi Bizottság által hozott határozatok végrehajtását, véleményezi az oktatással összefüggő képviselőtestületi előterjesztéseket.


  1. Sport Tanácsnok


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő sportegyesületekkel.
  2. Figyelemmel kíséri az Önkormányzat sport koncepciójának megalkotását, és annak megvalósítását
  3. Véleményez minden olyan előterjesztést, amely a kerületi sportéletet érinti.
  4. Figyelemmel kíséri a Képviselőtestület sporttal kapcsolatos döntéseinek végrehajtását, sportot érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.
  5. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő sportegyesületekkel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.


  1. Turisztikai Tanácsnok


  1. Figyelemmel kíséri a Turisztikai Koncepció megvalósítását.
  2. Véleményez minden, turisztikai területet érintő előterjesztést.
  3. Figyelemmel kíséri az idegenforgalom helyi érdekeinek országos érdekekkel való összehangolását, az idegenforgalmi értékek feltárását, bemutatását, a helyi idegenforgalom fejlesztését.
  4. Kapcsolatot tart az idegenforgalom kerületi szakmai szervezeteivel.
  5. Figyelemmel kíséri a Kulturális és Turisztikai Bizottság munkáját, turisztikai kérdésekben véleményt nyilvánít.



4. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez



A képviselőtestületi előterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésének és továbbításának rendje


I. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésük szabályai


  1. A képviselőtestület elé kerülő előterjesztések lehetnek
    1. a munkatervi napirendi pont és egyéb döntést igénylő javaslat,
    2. tájékoztató és beszámoló jellegű anyagok.


  1. A testületi döntést igénylő javaslatok irányulhatnak
  1. önkormányzati rendelet megalkotására, valamint
  2. határozat meghozatalára.


  1. Az előterjesztés címét és előterjesztőjét, az illetékes bizottság megnevezését - az egyéb döntést igénylő ügyek kivételével - a munkaterv határozza meg.


  1. Az előterjesztés határidőre történő előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az előkészítés során az érdekelt személyekkel és szervekkel való egyeztetésekért, szükség esetén bizottság elé terjesztéséért az előterjesztés készítője felelős.


  1. A képviselőtestület elé kerülő előterjesztés általában két részből áll
  1. a tárgy és a helyzetelemzés ismertetéséből, a döntési javaslat indokolásából, esetleg az ehhez csatolt mellékletekből,
  2. a határozati (döntési) javaslatból.

Határozati javaslat kidolgozása csak akkor mellőzhető, ha az ügy ismertetéséből - az elfogadáson túl - döntési igény nem jelentkezik.


  1. Tájékoztató tartalmú előterjesztés általában nem tartalmaz határozati javaslatot. Ha annak keretében döntési igény merül fel, a határozati javaslatot a polgármester szóban ismerteti.


  1. Az előterjesztés bevezető részének tartalma

a) a képviselőtestületi ülés időpontja

b) az előterjesztés tárgya

c) az előterjesztő neve

d) az előterjesztést készítő neve

e) az előterjesztést tárgyaló bizottság megnevezése vagy azt, hogy az előterjesztés bizottsági tárgyalást nem igényel.

Egy előterjesztésnek több előterjesztője és több készítője is lehet.

Az előterjesztés készítőjét abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az előterjesztést az előterjesztő készítette.

Ha az előterjesztés készítőjeként több személy került megjelölésre az első helyen megjelölt felelős a 4. pontban foglaltak betartásáért.


  1. Az előterjesztés első részének tartalma

8.1. Az előterjesztés elő részében ki kell térni az alábbiakra:

  1. Foglalkozott-e a testület korábban az adott tárgykörrel, s ha igen, akkor milyen határozatot hozott. Értékelni kell a döntés hatását, a végrehajtás esetleges akadályait, hiányosságait, a végrehajtás elmaradásának okait elemezve.
  2. Utalni kell az előterjesztés tárgyára vonatkozó legfontosabb jogszabályokra és a testületi határozatokra, a végrehajtás érdekében teendő intézkedésekre.
  3. Értékelni és elemezni kell a tárggyal kapcsolatos - és a döntés szempontjából jelentős - tényeket, követelményeket, összefüggéseket, mérlegelve a döntés várható társadalmi, gazdasági, politikai hatását is.
  4. Térjen ki az előkészítés során végzett összehangoló munkára, a közreműködő szervek (bizottság) álláspontjának, esetleges eltérő véleményének ismertetésére.
  5. A határozati javaslat - annak egyes pontjai - indokolását, esetleges mellőzésének okait az előterjesztés első részébe kell foglalni.
  6. Külön figyelmet kell fordítani a képviselőtestület által már elfogadott fontosabb tervek (pl. a gazdasági program, a humán terület feladatait meghatározó döntések stb.) megvalósulására.
    1. Rendeletalkotás esetén további tartalmi követelmények:
      1. társadalmi véleményezésre bocsátásról tájékoztatás: társadalmi véleményezésre bocsátás ténye vagy annak indoka, hogy a rendelet-tervezet miért nem került társadalmi véleményezésre bocsátásra.


  1. Az előterjesztés második részének tartalma

9.1. Az előterjesztés második részével kapcsolatos követelmények:

  1. A döntési javaslatok logikusan épüljenek az előterjesztés első részének megállapításaira, azokkal összhangban szabják meg a feladatot.
  2. Szabatosan, pontosan és tömören - az általánosság kerülésével - fogalmazzák meg az elérendő célt.
  3. Eltérő tartalom esetén külön-külön pontokban határozzák meg a feladatokat. Külön pontba kell foglalni az érintett bizottság határozati javaslatát is.
  4. Ha indokolt, javasolni kell a korábbi testületi határozat(ok) módosítását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését.
  5. Az előterjesztés tárgyától, illetőleg jellegétől függően - különösen amikor a döntéssel elérni kívánt célnak több megoldási lehetősége van - két vagy több változatban célszerű a határozati javaslatot kidolgozni. Ilyenkor az egyes alternatívák előnyeinek, hátrányainak tárgyilagos ismertetése következik.
  6. A többváltozatú (alternatív) döntési javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni.
  7. Tartalmazza a végrehajtási határidőt és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Pontonként jelölje meg a végrehajtásért, felelős személyeket vagy szerveket. Több felelős esetén - ha maga a határozat eltérően nem rendelkezik - az elsőként megnevezett köteles a végrehajtást megszervezni. A határozati javaslatban felelősként a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, továbbá az önkormányzati intézmények vezetője, az önkormányzati alapítású gazdasági társaság vezetője nevezhető meg.
  8. A végrehajtás határidejét naptári napban vagy - egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor - folyamatos jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső és esetleges időközönkénti jelentés határidejét. Egy határozatban előírt több határidő esetén ugyanaz a felelős összevontan, az utolsó határidő lejártakor adhat jelentést a végrehajtásról.
    1. Rendeletalkotás esetén a további tartalmi követelmények:
    2. új rendelet első fordulós tárgyalása esetén a határozati javaslat tartalmazza az előterjesztett rendelet-tervezet második fordulós tárgyalásra való alkalmasságáról való döntést
    3. új rendelet második fordulós tárgyalására vagy rendelet-módosításra vonatkozó előterjesztés határozati javaslatot nem tartalmaz
    4. új rendelet második fordulós tárgyalására vagy rendelet-módosításra vonatkozó előterjesztés mellékletként tartalmazza a rendelet-tervezet teljes szövegét, indokolását, az I. első fordulós tárgyaláshoz vagy a módosítás előtti szövegállapothoz képest a szövegszerű változtatást bemutató kéthasábos formátumú segédletet, amennyiben a társadalmi véleményezés során értékelhető észrevételek érkeztek, annak összefoglalóját, az előzetes hatásvizsgálati lapot.
    5. az előzetes hatásvizsgálat lefolytatásának rendje:

da) az előzetes hatásvizsgálatot minden rendelet-tervezet esetében le kell folytatni.

db) az előzetes hatásvizsgálat tárgyát a feltételezett hatások figyelembe vételével a jegyző határozza meg

dc) az előzetes hatásvizsgálatban – annak tárgya szerint – közreműködik:

- a szabályozni kívánt társadalmi viszonyra vagy a szabályozással érintett jogalkonyra gyakorolt hatások: a rendelet-tervezet tárgya szerint érintett szervezeti egység vezetője

- gazdasági, költségvetési hatások, pénzügyi feltételek: Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály

- környezeti követelmények: Főépítészi és Várostervezési Iroda, Városüzemeltetési Főosztály

- egészségügyi, szociális következmények: Szociális Szolgáltató Főosztály

- eljárásjogi hatások: Igazgatási Főosztály

- személyi, szervezeti feltételek: Munkaügyi Osztály[46]

- tárgyi, technikai feltételek: Szervezési Osztály, Informatikai Osztály[47]

- jogszabály megalkotásának szükségessége: Jegyzői Titkárság

dd) az előzetes hatásvizsgálati lap tartalma a következő:


ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP


A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelet-tervezet feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat tárgyát* képezte:


  1. társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások
  2. környezeti, egészségügyi és szociális következmények
  3. eljárásjogi hatások
  4. a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi, technikai és pénzügyi feltételek.
  5. a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei


* Az összefoglaló elkészítésekor csak a releváns pontot kell szerepeltetni.



Előnyök, hátrányok, kockázatok összegző bemutatása


Rövid és hosszú távú előnyök
(azok a tényezők, amelyek a végrehajtás során pozitívumként jelentkezhetnek)

Hátrányok
(azok a tényezők, amelyek a végrehajtás során negatív következményekkel járhatnak)



Kockázatok
(olyan adottságok, amelyek kockázatot jelenthetnek, csökkenthetik a végrehajtás eredményességét)

Megvalósítás előtt jelentkező kockázatok

Megvalósítás után jelentkező kockázatok





dátum


  1. Az előterjesztések leadásának menete
  1. [48]Az előterjesztés-tervezet törvényességi szempontú felülvizsgálat céljából történő leadási határideje a Jegyzői Titkárságra legkésőbb a 26. § (2) bekezdésben meghatározott határidőt megelőző harmadik munkanap 12.00 óra.
  2. Az előterjesztés-tervezetet az előterjesztés készítője legkésőbb az a) pontban meghatározott időpontig a Jegyzői Titkárságra juttatja el papír alapon, ezzel egyidőben az előterjesztés címét elektronikus formában a Szervezési Osztálynak megküldi.
  3. Az előterjesztés-tervezetet a jegyző véleményezi, törvényességi szempontból vizsgálja. Indokolt esetben az előterjesztés-tervezetet javításra visszaküldi az előterjesztés készítőjének. Amennyiben az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő, a jegyző az előterjesztést szignálja és dátummal látja el.
  4. Az előterjesztő által aláírt, törvényességi szempontból megfelelő és a jegyző által szignált papír alapú előterjesztést és annak elektronikus változatát az előterjesztés készítője továbbítja a Szervezési Osztályra.
  5. A képviselőtestületi ülés meghívójával együtt csak az az előterjesztés kerül továbbításra, amely a Szervezési Osztály részére papír alapon és elektronikus formában is továbbításra került a 26. § (2) bekezdésében meghatározott határidőig.


II. A képviselőtestületi előterjesztések képviselők részére történő továbbításának rendje


  1. A képviselőtestületi ülés meghívójának aláírását követően a Szervezési Osztály elektronikus formában (a továbbiakban: e-mailben) haladéktalanul értesíti a képviselőket az előterjesztések „Testületi anyagok” dátum szerinti, „meghívóval kiküldött előterjesztések” mappából történő letöltésének lehetőségéről.


  1. A meghívó kiküldését követőn leadott további előterjesztések, kiegészítések, módosítások (a továbbiakban: új anyagok) „Testületi anyagok” dátum szerinti, „utólag elkészült (felvételre javasolt) előterjesztések” mappából történő letölthetőségének lehetőségéről a Szervezési Osztály szükség szerint, de legalább naponta egy alkalommal e-mailben értesíti a képviselőket. Az értesítésben az új anyagok tárgyát is fel kell tüntetni.


  1. A 11. és 12. pontban jelzett értesítés megfelelő dokumentálásáról a Szervezési Osztály gondoskodik.


III. A képviselőtestületi határozatok és a határozatok végrehajtása


  1. A határozatok jelölése


14.1. A képviselőtestületi határozat tartalmazza:


Példa:


Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének


1/2013.(I.31.) határozata


A Képviselőtestület


úgy határoz, hogy…


Felelős:

Határidő:

(szavazott: ….. képviselő; …. igen, … nem, …. tartózkodott vagy …. igen, egyhangú)


14.2. A képviselőtestület normatív határozatának formája a miniszteri rendelet előírásai szerint:


Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének


10/2013.(I.31.) határozata


……-ról (a normatív határozat címe)


A Képviselőtestület …...


  1. A határozatok végrehajtásának rendje
  1. A képviselőtestületi döntésről készült, érdemi intézkedést igénylő önálló határozat-kivonatot – papír alapon – az ülést követő 3 munkanapon belül a jegyző – a Szervezési Osztály útján – küldi meg a végrehajtásért felelősnek.
  2. Az összevont határozat kivonatban az előterjesztés készítőjét kell a végrehajtásért felelős személyként megjelölni. Ha az előterjesztés készítőjeként több személy került megnevezésre – és a határozatból más nem következik – az első helyen megjelölt személyt kell az összevont határozat-kivonatban a végrehajtás felelőseként megjelölni. Kétségség esetén a jegyző határozza meg a végrehajtásért felelős személyét.
  3. A képviselőtestületi döntésről készült összevont határozat-kivonatot – elektronikus formában – a képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyv polgármester általi aláírását követően haladéktalanul a Szervezési Osztály küldi meg a végrehajtásért felelősnek és az egyéb érintetteknek.
  4. A határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.
  5. Az összevont határozat-kivonatban felelősként megjelölt személy a határozat végrehajtásáról jelentést készít a jegyzőnek.  A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy miért nem lehetett elhárítani, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére és - ha indokolt - a felelősségre vonásra is. A végrehajtásért felelősök által készített jelentések alapján a képviselőtestületi ülést követő egy hónapon belül a polgármester részére a jegyző – a Szervezési Osztály útján – összesítő jelentést készít.







5. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez


A Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatáskörök


Ellátja a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben számára meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az egyes önkormányzati rendeletekben a polgármester részére meghatározott feladatok és átruházott hatáskörök jegyzéke tartalmaz.


A jegyzék naprakész vezetéséről a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik.


6. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez[49]


A Képviselőtestület állandó bizottságainak elnevezése, legnagyobb létszáma, feladat-  és hatásköre


Bizottságok neve

Legnagyobb létszáma

Civil és Nemzetiségi Bizottság

9 fő

Egészségügyi, Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság

9 fő

Kulturális és Turisztikai Bizottság

9 fő

Oktatási és Környezetvédelmi Bizottság

9 fő

Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság

9 fő

Városfejlesztési Bizottság

9 fő




CIVIL ÉS NEMZETISÉGI BIZOTTSÁG

(CNB)


CIVIL FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Figyelemmel kíséri a kerületi civil szervezetekkel való kapcsolattartást.
  2. A bizottság feladatkörébe tartozó Önkormányzat és társadalmi szervezetekkel kötendő szerződések véleményezése, javaslat azok módosítására.
  3. Az Önkormányzat civil koncepciójának véleményezése.
  4. A bizottság feladatkörébe tartozó pályázatok véleményezése.
  5. III. kerületi székhelyű, tevékenységét főként a kerületben kifejtő civil, ifjúsági és sport szervezetek működésének támogatása, programjaik szakmai segítése.
  6. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


NEMZETISÉGI FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Kapcsolattartás a nemzetiségi önkormányzatokkal és a kerületben működő nemzetiségi társadalmi szervezetekkel.
  2. Közreműködés a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításában, az ehhez szükséges képviselőtestületi szabályozás előkészítésében.
  3. A nemzetiségi önkormányzatok működésének - önállóságuk sérelme nélkül - tanácsokkal, javaslatokkal történő elősegítése.
  4. A Képviselőtestület számára a nemzetiségeket érintő előterjesztéseknek, illetőleg a nemzetiségi önkormányzatok előterjesztéseinek véleményezése.
  5. A nemzetiségi önkormányzatok igénye esetén az önkormányzati testületük elé kerülő előterjesztések véleményezése.
  6. A nemzetiségi önkormányzatok által kezdeményezett kérdések megtárgyalása és ezekről bizottsági állásfoglalás kialakítása.
  7. A nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezéseinek, programjainak a bizottsági célalapból történő lehetőség szerinti támogatása, ilyen támogatások megindokolt ajánlása más bizottságok számára.
  8. A nemzetiségi önkormányzatok által kezdeményezéseikhez, programjaikhoz, rendezvényeikhez igényelt önkormányzati segítségnyújtás összehangolása.
  9. A nemzetiségi önkormányzatok működésére, tevékenységére, önállóságára vonatkozó jogszabályi és SZMSZ előírások érvényesülésének figyelemmel kísérése, szükség esetén észrevétel tétel, intézkedés, vizsgálat kezdeményezése.
  10. Elősegíti, hogy amennyiben a nemzetiségi önkormányzatok jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat döntése szükséges, úgy a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselőtestület a következő ülésén napirendre tűzze, továbbá, ha a döntés más önkormányzati szerv hatáskörébe tartozik, akkor a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül meghozza döntését.
  11. Az emberi jogok, beleértve a diákjogok, kerületben történő érvényesülésével kapcsolatos panaszok kivizsgálása és a szükséges intézkedések kezdeményezése.
  12. A nemzetiségi és emberi jogi társadalmi szervezetek működési feltételeinek figyelemmel kísérése, működésük lehetőség szerinti támogatása.
  13. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSGAZDÁLKODÁSI BIZOTTSÁG

(ESZLB)


EGÉSZSÉGÜGYI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Az Önkormányzat egészségügyi, egészségmegőrző- és nevelő tevékenységének koordinálása, a Képviselőtestület által elfogadott Egészségügyi Koncepció alapján.
  2. Kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal egészségügyért felelős szervezeti egységével, a Szent Margit Rendelőintézet Nonprofit Kft-vel, a Védőnői szolgálattal, a kerületben működő nem önkormányzati, egészségügyi tevékenységet végző szervezetekkel, valamint a Fővárosi Önkormányzat Egészségügyi Bizottságával, esetenként más szakmai szervezetekkel.
  3. Az Önkormányzat felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények költségvetésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztések véleményezése. Javaslattétel az egészségügyi intézmények pénzügyi támogatására, átcsoportosításra.
  4. Javaslattétel az önkormányzati egészségügyi intézményeket érintő alapellátáson túli egészségügyi tevékenység bővítésére, szűkítésére, esetleges alapításra, megszüntetésre.
  5. Az egészségmegőrző, egészségnevelő programok kidolgozása, támogatása - különös tekintettel a drog és szenvedélybetegségekre - érdekében együttműködik a kerületi egészségügyi szervezetekkel és intézményekkel.
  6. Véleményezi mindazon ügyeket, amelyek a III. kerület egészségügyi ellátási feladatait érintik.
  7. Az Önkormányzat felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények vezetői posztjára kiírt pályázatok véleményezése, javaslattétel a Képviselőtestület számára.
  8. KEF éves beszámoló véleményezése.
  9. A kerületben működő felnőtt háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi, valamint védőnői körzethatárok módosításának véleményezése.
  10. Véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények Alapító Okirat módosítását.
  11. Véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatát.
  12. A kerületben működő, területi ellátási kötelezettséggel rendelkező praxisok működtetési jogának értékesítésekor a működtetési jogot vásároló alkalmasságának, megfelelőségének véleményezése, és javaslattétel a Képviselőtestület számára.
  13. Dönt a felnőtt és házi gyermekorvosi ügyeleti szolgálatot ellátó szolgáltatók éves szakmai beszámolójának elfogadásáról.
  14. Dönt az egészségügyi ellátásban résztvevő intézmények, civil szervezetek szakmai beszámolójának elfogadásáról.
  15. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSGAZDÁLKODÁSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Az önkormányzat szolgáltatásszervezési koncepciójának véleményezése.
  2. Kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal Szociális Szolgáltató Főosztályával, valamint a kerületi szociális intézményekkel, a kerületben működő karitatív szervezetekkel, munkájuk segítése és figyelemmel kísérésére.
  3. A szociális feladatellátással és intézményi ellátással kapcsolatos rendelet-tervezetek előkészítése, módosításokra irányuló javaslattétel. Szociális intézmények fejlesztésére vonatkozó, új intézmény létrehozását, működő intézmény megszüntetését célzó javaslatok véleményezése, előterjesztése.
  4. A szociális ellátás, támogatás, segélyezés, valamint szociális intézmények tárgyi évi költségvetésének előkészítése és tervezése, pénzügyi támogatása, átcsoportosítások.
  5. Szociális intézmények vizsgálata, ellenőrzése, beszámoltatása. (Közreműködés).
  6. Más által fenntartott szociális célú intézmény, ilyen jellegű közérdekű feladatvállalások, szolgáltatások támogatása.
  7. Elvi állásfoglalás kialakítása (kategória táblázat értékhatárainak kialakítása a rászorultság mértékének megfelelően, üdültetés, nyári táboroztatás, Sóstói tábor, beiskolázás, tanévzárás előtti kirándulások, burgonya-akció, muskátli-akció).
  8. Kereskedelmi egységek, szolgáltató vállalatok stb. felajánlásaira válaszadás előtti állásfoglalás.
  9. Szociális feladatra kiírt pályázat javaslattétele, véleményezése.
  10. Lakásprivatizáció helyi rendelet megalkotásában való közreműködés.
  11. Lakásgazdálkodási stratégia kialakítása, megvalósítása, elemzése.
  12. Kerületfejlesztés, költségvetés, céltámogatások, helyi adó, vagyonhasznosítások, vállalkozások lakhatás szempontjából történő véleményezése.
  13. Szociális lakásellátás, -támogatás (rendelet, önkormányzati hatósági funkció).
  14. Dönt a szociális ellátásban részt vevő civil szervezetek szakmai beszámolójának elfogadásáról.
  15. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


KULTURÁLIS és turisztikai Bizottság

(KTB)


KULTURÁLIS FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Előkészíti és a képviselőtestület elé terjeszti a kerületi kulturális koncepciót.
  2. Javaslatot tesz a képviselőtestület felé kulturális, közművelődési intézmények létrehozására, működtetésére, megszüntetésére, profilváltására.
  3. Véleményezi és előkészíti a kulturális, közművelődési intézményeket érintő beruházásokat, felújításokat, fejlesztéseket.
  4. Előkészíti és véleményezi a művelődési ágazat intézményvezetői pályázatait, előterjeszti a képviselőtestületnek az intézményvezetői megbízásokat, javaslatot tesz a Polgármester számára az intézményvezetők jutalmazására, a Hivatal előterjesztése alapján.
  5. Véleményezi a közművelődési intézmények költségvetését. Javaslatot tehet az intézmény ellenőrzésére.
  6. Véleményezi a kerületben felállítani kívánt művészeti alkotások közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen történő elhelyezéséről, lebontásáról, felújításáról szóló kérelmeket, kezdeményezéseket.
  7. Véleményezi a kulturális intézmények és közterületek elnevezésének változásait.
  8. Véleményezi kulturális területen állami, önkormányzati kitüntetésekre vonatkozó javaslatokat.
  9. Véleményt alkot a képviselőtestület számára kulturális önkormányzati feladatvállalás esetén.
  10. Véleményt alkot a képviselőtestület számára a művelődési célú ingatlanok más irányú hasznosításával kapcsolatban.
  11. Elősegíti az illetékességi körébe tartozó szervezetek és intézmények kapcsolatteremtését külföldi partnerekkel.
  12. Véleményezi a közművelődési intézmények Alapító Okirat módosítását.
  13. Megvitatja a közművelődési intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatát.
  14. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


TURISZTIKAI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Turisztikai koncepció szakmai véleményezése.
  2. Testvérvárosi kapcsolat kialakításáról szóló szándéknyilatkozat, valamint a testvérvárosi szerződés véleményezése, a testvérvárosi kapcsolatok alakulásának figyelemmel kísérése.
  3. Véleményezi a turisztikával kapcsolatos pályázati kiírásokat, a beérkezett pályázatokat.
  4. Feltárja és egyezteti a turisztikával kapcsolatos városi érdekeket, igényeket, együttműködik az e területen működő szakmai és civil szervezetekkel.
  5. Véleményezi a feladatkörét érintő képviselőtestületi előterjesztéseket.


OKTATÁSI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG

(OKB)


OKTATÁSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Az önkormányzatokról szóló törvényben a helyi önkormányzat alapfeladatai között meghatározott alapfokú nevelés koncepciójának elkészítése (intézményhálózat kialakítása).
  2. Javaslatot tesz nevelési és oktatási intézmények létrehozására, működtetésére, megszüntetésére, profilváltására, valamint az önkormányzat által fenntartott nevelési és oktatási intézmények körzeteinek kialakítására, a körzethatárok szükség szerinti módosítására.
  3. Javaslatot tesz az oktatási intézményeket érintő beruházásokra, felújításokra, fejlesztésekre.
  4. Javaslatot tesz a Képviselőtestületnek és a polgármesternek a nevelési intézmények vezetői pályázati feltételeinek meghatározására, a pályázatok elbírálására, javaslattétel a vezetői megbízásra.
  5. Közreműködik a nevelési-oktatási intézmények költségvetésének kialakításában, azok összesítésében, javaslatot tesz a pénzeszközök szükség szerinti – évközi – átcsoportosítására.
  6. Javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmények vizsgálatára, ellenőrzésére. Szakmai célvizsgálatokat kezdeményez.
  7. Oktatási célprogramok (pályázatok) meghirdetése, elbírálása.
  8. Javaslatot tesz a kerületben működő, de nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekkel való együttműködésre, a közoktatási megállapodás megkötésére, az így megkötött szerződések folyamatos ellenőrzésére, koordinálására, szükség szerinti módosítására, esetleges megszüntetésére.
  9. A diákszociális támogatások (táborozás, stb.) elosztására, felhasználására javaslatok kidolgozása.
  10. Pedagógusok továbbtanulásának, továbbképzésének segítése (támogatottak körének meghatározása, pályázatok kiírása, döntés a támogatások odaítéléséről).
  11. Nemzetiségi, kisebbségi léttel kapcsolatos igények egyeztetése nevelési-oktatási ügyekben, kapcsolattartás a kisebbségi önkormányzatokkal.
  12. Rendszeres kapcsolatot épít ki az intézményekkel, biztosítja a naprakész információs kapcsolatot mindkét irányban. A megalapozott döntéshozatal érdekében széleskörű ismereteket szerez az intézmények munkájáról, belső életéről.
  13. Javaslatot tesz a Képviselőtestület számára a nem önkormányzati közoktatási intézmények támogatási kérelmeinek elbírálására.
  14. Javaslatot tesz az elkészült szakértői vélemények alapján foglalkoztatási csoportok indítására, megszűntetésére
  15. Dönt a képviselőtestület által jóváhagyott Ösztöndíj Alap felosztásáról (pl. Bursa Hungarica).
  16. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


környezetvédelmi feladat- és hatáskörök


  1. Az önkormányzat környezetvédelmi feladatainak, környezetvédelmi koncepciójának véleményezése.
  2. Javaslat a helyi környezetvédelmi követelmények rendelettel történő megállapítására, a rendelet-tervezet véleményezése (zaj- és rezgésvédelem, levegőtisztaság, talaj, víz védelme, hulladékkezelés).
  3. A környezetvédelmi előírások érvényesülésének elemzése, értékelése.
  4. Környezetvédelmi programok, akciók, kampányok kezdeményezése.
  5. Környezetvédelmi szempontok érvényesítésének elősegítése a kerületfejlesztésben, a városüzemeltetésben, vagyonhasznosításban, beruházásokban.
  6. Társadalmi szervezetek bevonása a kerületi környezetvédelmi feladatok ellátásába.
  7. Zöldterületek fenntartásának és fejlesztésének figyelemmel kísérése.
  8. A környezetvédelmi és a természetvédelmi koncepció által érintett területek hasznosítási elképzeléseinek véleményezése. Természetismeret népszerűsítése, különös tekintettel a helyi értékekre.
  9. A természeti értékek állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, veszélyeztető tevékenység felderítése, megszüntetésének kezdeményezése. Természetismeret népszerűsítése különös tekintettel a helyi értékekre.
  10. Önkormányzati közművekkel kapcsolatos fenntartási költségelőirányzatok véleményezése.
  11. Javaslattétel a Képviselőtestület felé a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítása és védelme tekintetében
  12. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


PÉNZÜGYI, TULAJDONOSI ÉS VAGYONNYILATKOZAT-KEZELŐ BIZOTTSÁG

(PTVB)


PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. A Bizottság vizsgálja az önkormányzat és intézményei pénzügyi helyzetét, költségvetését, likviditását a pénzügyi-, számviteli információs rendszer és az intézményeknél folytatott helyszíni tájékozódás alapján. Az intézményektől kapott információk alapján javaslatot tesz a polgármesternek olyan intézkedések meghozatalára, amelyek a működési zavarok elhárítása, a működési feltételek korrekciója révén az intézmények által ellátott feladatok és a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi források összehangolását biztosíthatják.
  1. Az éves költségvetés vonatkozásában:

·  közreműködik az összeállításban,

·  véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a költségvetési előirányzat módosításokat,

·  véleményezi a gazdálkodásról szóló beszámolókat,

·  ellenőrzi a Képviselőtestület által elfogadott költségvetés végrehajtását.

  1. Évente jóváhagyja az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok éves elszámolási rendjét, és ellenőrzi betartását.
  2. Ellenőrzi az önkormányzat vagyongazdálkodását a vagyonleltár alapján. Figyelemmel kíséri a vagyonhasznosítási koncepció és a vagyonrendelet betartását. Munkatervében rögzített rendszerességgel nyomon követi az önkormányzat vagyonának alakulását. Véleményezi a vagyonalakulást befolyásoló és a gazdálkodást szabályozó rendelet-tervezeteket. Javaslatot tesz a működést javító rendeletek megalkotására, intézkedések megtételére, szervezeti változtatásokra.
  3. Figyelemmel kíséri mindazon gazdasági társaságok működését, amelyekben az önkormányzat legalább 25 % tulajdonnal rendelkezik. A társaságok vezetőitől - a munkatervében rögzített módon - rendszeresen információkat kér a gazdálkodási adatokról, az önkormányzati támogatások felhasználásáról. Megállapításairól jelentést készít, javaslatot tesz a szükséges korrekciókra.
  4. A likviditási terv- és tényadatok elemzése alapján jogosult bármely bevételi, kiadási költségvetési tétel tekintetében részletes információt kérni az illetékes szervezettől (Polgármesteri Hivatal, önállóan, részben önállóan gazdálkodó intézmények, önkormányzati bizottságok, önkormányzati tulajdonban, tulajdonrésszel bíró gazdasági társaságok, valamint az önkormányzat által támogatott külső szervezetek.)
  5. Véleményezési jogot gyakorol minden olyan kérdésben, amely a Képviselőtestület által elfogadott költségvetési összegek szerkezetében a kiadási oldalon növekedést indukáló módon módosulást eredményezhetnek vagy a bevételi oldalon előre látható módon a költségvetési terv teljesülését veszélyeztetik.
  6. Véleményezi az önkormányzati hitelfelvételeket, az esetleges kötvénykibocsátást, javaslatot tesz a szabad pénzeszközök lekötésére.
  7. Folyamatosan figyelemmel kíséri a számlavezetési kondíciókat és szükség esetén kezdeményezi pályázat kiírását az önkormányzat számlavezetésének ellátására. A Képviselőtestület felé - a Polgármesterrel egyeztetett - javaslatot tesz a számlavezető bankra.
  8. Munkatervében meghatározott rendszerességgel információt kér a Polgármesteri Hivataltól az önkormányzat határidőn túli tartozásairól és követeléseiről, lejárat szerinti bontásban. Javaslatot tesz a lejárt követelések behajtásának módjára, valamint prioritásokat állapít meg a határidőn túli kötelezettségek - bevételi forrásoktól függő - fizetésének ütemezésre.
  9. A bizottság a rendelkezésére álló információk alapján javaslatot tesz a saját bevételek növelésének módjára.
  10. Javaslatot tesz és véleményezi a könyvvizsgálói pályázat kiírását, részt vesz a pályázatok kiértékelésében.
  11. Javaslatot tesz a gazdasági társaságok és az önkormányzati alapítású Felügyelő Tanácsában a III. Kerületi Önkormányzatot megillető helyek betöltésére vonatkozóan. (Minden képviselőt és bizottságot javaslattételi jog illet meg).
  12. Vizsgálatot folytat, tájékozódik, elemzést készít minden olyan kérdésben, amellyel a Képviselőtestületet megbízza. A bizottság pénzügyi vizsgálatot saját hatáskörben is kezdeményezhet.
  13. Vizsgálatai alapján - kármegelőzés céllal - anyagi és pénzeszközök zárolását kezdeményezheti.
  14. A bizottság - bármely általa tett javaslat esetében - hatásvizsgálatot végez javaslatai megvalósításáról, azok eredményességéről. Ehhez az információk birtokában lévő bármely önkormányzati - az önkormányzat által támogatott - szervezettől információt kérhet.
  15. Javaslat az önkormányzati hivatali érdekeltségi rendszer kialakítására (ha ilyen alkalmazására sor kerül).
  16. Javaslat közszolgáltatások díjainak megállapítására.
  17. Hitelfelvétel és egyéb forrásteremtő műveletek gazdaságossága, szükségességének vizsgálata, véleményezése. (kötvénykibocsátás, stb.).
  18. A költségvetési hiányt, feszültségek csökkentését szolgáló programok előkészítésében közreműködés. Átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet véleményezése.
  19. Pályázatok, támogatási igények felmérése, értékelése.
  20. A költségvetés tervezése. A költségvetési rendelet véleményezése és a rendelethez bizottsági állásfoglalás kialakítása
  21. A költségvetés és annak mellékleteiben foglaltak végrehajtásának rendszeres figyelemmel kísérése. Javaslat rendelet módosításra.
  22. A költségvetési rendelet módosítására vonatkozó rendelet-tervezetek véleményezése.
  23. A költségvetést, az önkormányzat és intézményei, vállalatai gazdálkodását érintő határozati javaslatok előzetes véleményezése.
  24. A kerületek közötti forrásmegosztásra vonatkozó rendelet-tervezet előzetes egyeztetésében való részvétel.
  25. Az állami költségvetésből céltámogatások igényléséhez bizottsági vélemény kialakítása.
  26. Helyi adókról szóló rendelet-tervezetek véleményezése, helyi adózás, adógazdálkodás figyelemmel kísérése.
  27. Ellenőrzi a bizottság döntéseinek hivatali végrehajtását.
  28. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


KÖZBESZERZÉSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Véleményezi az előzetes közbeszerzési tervet. (Közbeszerzési Szabályzat (KSZ II/1. cím 1. pont)
  2. Ajánlatkérő nevében eljár és dönt önkormányzati árubeszerzés és szolgáltatás esetében a nettó 25 millió forint becsült értéket elérő vagy meghaladó, önkormányzati építési beruházás esetén a nettó 150 millió forint becsült értéket elérő vagy meghaladó közbeszerzési eljárásban.(KSZ I/2. a) pont)
  3. Dönt előzetes összesített tájékoztató készítéséről  (KSZ II/2. cím 1. pont) 
  4. Jóváhagyja az előzetes összesített tájékoztatót.(KSZ II/2. cím 2. pont)
  5. Dönt központosított közbeszerzéshez való csatlakozásról a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben .(KSZ III/1. cím 1. pont)
  6. Dönt a részvételi/ajánlati felhívás tartalmáról, elfogadásáról.(KSZ III/2. cím 3. pont)
  7. Ha a közbeszerzés jellege indokolttá teszi, hivatalos közbeszerzési tanácsadó, vagy más közreműködő bevonásáról dönt. a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben  (KSZ III/5. cím 1. pont)
  8. Dönt az elbírálási határidő meghosszabbításáról a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben.(KSZ III/5. cím 4. pont)
  9. Az eljárás eredményéről/eredménytelenségéről az ajánlatok érvénytelenségéről szóló döntés keretében dönt az indokolás kérésre adott válasz elfogadásáról.(KSZ III/5. cím 8. pont)
  10. Tárgyalásos eljárás lefolytatása esetén, vagy ha az ajánlatkérő a Kbt. szerint tárgyalást tart, az ajánlatkérő nevében eljár, vagy erre kijelöl más személyt a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben.(KSZ III/7. cím 1. pont)
  11. Az ajánlatok, és a Bírálóbizottság szakvéleményének ismeretében kiválasztja a nyertes ajánlattevőt a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben.(KSZ III/8. cím 2. pont)
  12. Dönt a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárásában hozott határozata kapcsán a közbeszerzési eljárás további viteléről  a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben (KSZ V/3. pont)


Tulajdonosi feladat- és hatáskörök


  1. Az önkormányzat gazdasági koncepciójának és részprogramjának előkészítése.
  2. Gazdasági jellegű és kihatású társulások, együttműködések, alapítványok, alapok létesítésének, támogatásának véleményezése.
  3. Vagyongazdálkodás, - hasznosítás szabályozásának előkészítése.
  4. Önkormányzati vállalkozások alapításának előkészítése és véleményezése.
  5. Az önkormányzat vállalkozásaival való kapcsolattartás, működésük figyelemmel kisérése.
  6. Koncessziós szerződések véleményezése.
  7. Véleményezi a kerületfejlesztési koncepciót, programokat, kerületi szabályozási terveket, a kerületi szabályozási tervekhez kapcsolódó településrendezési szerződéseket.
  8. Közút céljára történő igénybevétel, kisajátítás és kártalanítás ügyében az értékbecslés minősítése.
  9. Javaslatot tesz konkrét önkormányzati vagyon (telek, üzletrész, értékpapír, kárpótlási jegy) elidegenítésére, hasznosítására, és annak módjára a Képviselőtestületnek.
  10. Az önkormányzat épületgazdálkodására vonatkozó javaslatok véleményezése.
  11. [50]
  12. Javaslatot tesz a Képviselőtestületnek a pénzbeli kötelezettségvállalással járó nemzeti és európai uniós pályázatokon való részvételhez szükséges testületi döntések meghozatalára.
  13. Peren kívüli egyezség előzetes jóváhagyása.
  14. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGGEL, MÉLTATLANSÁGGAL, VAGYONNYILKATOZAT-TÉTELLEL KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK[51]


A 2. mellékletben meghatározott eljárási szabályok alapján

1. nyilvántartásba veszi az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat, a köztartozás-mentességi igazolásokat, a vagyonnyilatkozatokat.

2. gondoskodik az összeférhetetlenségi nyilatkozatok, a köztartozás-mentességi igazolások, a vagyonnyilatkozat, valamint az ezekkel összefüggő iratok és dokumentumok  kezeléséről, őrzéséről, biztosítja az azokba történő betekintést.

3. kezdeményezés esetén lefolytatja az összeférhetetlenségi, a méltatlansági, a vagyonnyilatkozat-tételi eljárást, a vizsgálat eredményéről javaslatot készít a képviselőtestület részére.


VÁROSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG

(VB)


  1. A kerületet érintő területfejlesztési koncepciók, tervek, programok véleményezése.
  2. Településrendezési tervek véleményezése.
  3. Véleményezi a kerület fejlesztési koncepcióját, a kerületi városrendezési és építési szabályzatot, a kerületi szabályozási terveket.
  4. A városrendezés, területhasználat, a funkciók az építés és városképi követelmények alakításának, helyi szabályozásának (rendelet) véleményezése.
  5. A helyi jelentőségű műemlékek védetté nyilvánításának és védelmének kezdeményezése.
  6. Képzőművészeti alkotások közterületen, önkormányzati épületeken való elhelyezésének véleményezése
  7. Javaslattétel a kommunális szolgáltatások ellátási módjára.
  8. Önerős közműfejlesztések véleményezése.
  9. Költségvetés, helyi adók, támogatások, koncessziók, munkaszervezetek, társulások, alapok, térítési díjak, vagyonhasznosítások véleményezése a kommunális szolgáltatások szempontjából.
  10. Fővárosi hatáskörbe tartozó szolgáltatásokkal kapcsolatos tervek és igények véleményezése:
    1. közutak forgalmi rendje,
    2. helyi tömegközlekedés,
    3. köztemetői szolgáltatás,
    4. állategészségügyi szolgáltatás,
    5. növényvédelmi szolgáltatás,
    6. folyékonyhulladék- és szennyvízkezelés.
  11. Helyi vízrendezés, vízelhárítás kialakítása.
  12. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.





7. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez[52]


A Képviselőtestület által a jegyzőre átruházott hatáskörök


  1. Dönt a házszámok megállapításával, megváltoztatásával kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyekben.


  1. Ellátja a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben számára meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az egyes önkormányzati rendeletekben a jegyző részére meghatározott feladatok és átruházott hatáskörök jegyzéke tartalmaz. A jegyzék naprakész vezetéséről a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik.


8. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez


1. Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei[53]


Polgármesteri Titkárság


Jegyzői Titkárság


Igazgatási Főosztály

|

Általános Hatósági Osztály

Kereskedelmi és Közellátási Osztály


Társadalmi Kapcsolatok, Oktatási és Kulturális Főosztály

|

Oktatási Osztály


Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály

|

Költségvetési és Ellenőrzési Osztály
Számviteli Osztály


Szociális Szolgáltató Főosztály

|

Gyermekvédelmi és Családtámogatási Osztály
Egészségügyi és Jogi Osztály
Lakásügyi Osztály

Pénzügyi és Intézményi Osztály


Városüzemeltetési Főosztály

|

Közterületi Hatósági Osztály

Műszaki Osztály


Adóügyi Osztály


Építési Hatósági Osztály


Informatikai Osztály


Munkaügyi Osztály


Szervezési Osztály




2. A Polgármesteri Hivatal munkarendje


2.1.         A Polgármesteri Hivatal általános munkaidő-beosztása:


Hétfő:                                   8.00 – 18.00

Kedd:                                    8.00 – 16.30

Szerda:                  8.00 – 16.30

Csütörtök:                            8.00 – 16.30

Péntek:                  8.00 – 12.30


2.2.         A Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján a munkaidő-beosztás a 3.2. pontban meghatározott ügyfélfogadási rendhez igazodik.


2.3.         A Városüzemeltetési Főosztály Zöldterületi és Köztisztasági Csoportja fizikai dolgozóinak változó munkaidő- beosztása:


Hétfőtől – Vasárnapig és Ünnepnapokon:   6.00-20.00


3. A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje


3.1.         A Polgármesteri Hivatal általános ügyfélfogadási rendje:

Hétfő:                                   14.00 – 18.00

Kedd:                                    -----------------

Szerda:                    8.00 – 16.30

Csütörtök:                             8.00 – 13.00

Péntek:                  -----------------


3.2.         Az Igazgatási Főosztály Ügyfélszolgálati Irodájának ügyfélfogadási rendje:


Hétfő:                                   8.00 – 18.00

Kedd:                                    8.00 – 18.00

Szerda:                  8.00 – 18.00

Csütörtök:                            8.00 – 18.00

Péntek:                  8.00 – 12.00


  1. A Szociális Szolgáltató Főosztály Ügyfélszolgálati Irodájának ügyfélfogadási rendje:


Hétfő:                                   9.00 – 18.00

Kedd:                                    8.00 – 16.30

Szerda:                  8.00 – 16.30

Csütörtök:                            8.00 – 16.30

Péntek:                  8.00 – 12.30






a 34/2013. (V. 31.)[54], a 40/2013. (VII. 1.)[55], a 14/2014. (IV. 11.)[56] a 34/2014. (XI. 3.)[57], a 36/2014. (XI. 7.)[58]
a 46/2014. (XII. 11.)[59], az 1/2015. (I. 16.)[60], a 20/2015. (III. 16.)[61] és a 27/2015. (V. 15.)[62] önkormányzati rendelettel

egységes szerkezetben


Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat szervezetének és működésének rendjéről a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. Az Önkormányzat elnevezése, működési területe


1. § (1)[63] Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat). Az Önkormányzat hivatalos rövid elnevezése: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 1033 Budapest, Fő tér 3.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Budapest főváros III. kerület közigazgatási területe.


2. Önkormányzati ünnepek, jelképek és kitüntető címek


2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos ünnepnapja május 4., Szent Flórián napja.

(2) A kerület napja megünneplésének részletes szabályait önkormányzati rendelet állapítja meg.


3. § (1) Az Önkormányzat jelképei a címer, a pecsét és a zászló.

(2) Az önkormányzati jelképek leírását és használatuk rendjét önkormányzati rendelet állapítja meg.


4. § (1) Az Önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek:

1. Óbuda Díszpolgára kitüntető cím

2. Pro Óbuda díj

3. Bem József-díj

4. Pedagógiai Érdemekért díj, Elismerő Oklevél

5. Óbuda-Békásmegyer Közbiztonságáért díj

6. Fischer Ágoston Óbudai Szociális díj

7. Óbuda Kultúrájáért díj

8. Óbuda Lakosságának Egészségéért díj

9. Óbuda Sportolója díj, Óbuda Sportolója Emléklap, Hidegkuti Nándor Emlékplakett

10. Balázs Lajos Óbudai Civil díj

(2) Az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A díjazottakról – a díj alapításától kezdődően – a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.



II. Fejezet

Az Önkormányzat feladat- és hatásköre


5. § (1) Helyi közügy önálló megoldásának elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárást a képviselőtestület döntésétől függően a polgármester vagy az alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a Képviselőtestület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásával elérendő célt és a megoldás részletes feltételeit.


6. § Az önkormányzati feladatok ellátását végző intézmények, szervezetek (különösen: önkormányzati fenntartású vagy működtetésű oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális intézmények, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok) jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a szakmailag illetékes szervezeti egység adatszolgáltatása alapján, a Szervezési Osztály útján – gondoskodik és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


III. Fejezet

A települési képviselő


3. A települési képviselő jogai és kötelezettségei


7. § (1) A települési képviselő (a továbbiakban: képviselő) a jogszabályoknak megfelelően, különösen az Alaptörvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban: Mötv.) előírásaira figyelemmel végzi tevékenységét.

(2) A települési képviselők nevét, elérhetőségét tartalmazó nyilvántartás vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.


8. § Az Önkormányzat a települési képviselők tevékenységének elősegítése, a hatékony képviselői munka feltételeinek biztosítása érdekében a települési képviselő(k) részére az Önkormányzat illetékességi területén megfelelő helyiséghasználatot biztosít.


9. § A képviselő részére biztosított tárgyi és technikai feltételek:

a) képviselői iroda, ahol minden képviselő számára biztosított a képviselői munkájához szükséges ügyviteli és adminisztratív segítség,

b) mobiltelefon készülékhez és képviselői notebookhoz SIM kártya használat, melynek részletes szabályait a 1. melléklet tartalmazza.


10. § (1) A képviselő kötelessége:

a) a Képviselőtestület, valamint – a bizottságba beválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésén rendszeresen megjelenni és a munkában tevékenyen részt venni, a Képviselőtestület döntéseit tiszteletben tartani,

b) elháríthatatlan akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetőleg a bizottság elnökének előre bejelenteni,

c) felkérés alapján közreműködni a Képviselőtestület, valamint az adott bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban,

d) rendszeres időközönként – az általa meghirdetett helyen és időben – fogadóórát, vagy más alkalmas módon választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni,

e) képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani, életvitelt folytatni,

f) tartózkodni a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információ saját maga és más előnyére, vagy hátrányára történő felhasználásától,

g) végzett képviselői munkájáról választói körzetében beszámolni,

h) vagyonnyilatkozatot tenni a 2. mellékletben foglalt eljárási szabályok figyelembe vételével.

(1a)[64] A képviselő köteles bejelenteni a képviselőtestületnek, ha olyan gazdasági társaságban szerzett részesedést, vagy gazdasági társasággal áll alkalmazásában, amely vagy amelynek valamely – nem természetes személy[65] tagja – nem átlátható a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerint. Amennyiben a képviselőtestület tudomására jut, hogy a képviselő nem jelentette be a nem átlátható (off-shore) szervezetben megszerzett részesedését vagy alkalmazotti jogviszonyának létrejöttét, egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül. A nem átlátható szervezetben szerzett részesedés vagy alkalmazotti jogviszony létrejöttéről szóló képviselői nyilatkozatot nyilvánosságra kell hozni az önkormányzat honlapján való közzététellel.

(2)[66] A képviselő munkájához szükséges tájékoztatást írásban a polgármestertől igényelheti.

(3) A települési képviselő a képviselői minőségét nem használhatja fel semmilyen vonatkozásban a vele gazdasági viszonyban álló, vagy bármilyen más munkaviszonyt fenntartó természetes vagy jogi személy támogatására. Az előzőekre, valamint a települési képviselő magánérdekét szolgáló tevékenységére a Polgármesteri Hivatal távközlő berendezéseit, helyiségeit nem használhatja, ezek esetleges jogtalan használatával okozott indokolatlan többletköltségek megfizetésére köteles.

(4) Amennyiben a döntés meghozatalát követően derül ki, hogy a képviselő személyes érintettségét nem jelentette be, döntésenként egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül.


11. § A települési képviselő tiszteletdíjának, természetbeni juttatásának mértékére, a tiszteletdíj csökkentésére, a természetbeni juttatás megvonására vonatkozó részletes szabályokat önkormányzati rendelet szabályozza.

4. A tanácsnok


12. § (1) A Képviselőtestület által választott tanácsnokok számát, feladatkörét a 3. melléklet határozza meg.

(2) A tanácsnok írásban köteles a feladatkörében eljárva szerzett tapasztalatairól a Képviselőtestületet évente tájékoztatni.

(3) A tanácsnok feladatkörében kezdeményezett testületi intézkedést a Képviselőtestület soron következő ülésének napirendjére fel kell venni.


IV. Fejezet

A Képviselőtestület


5. A Képviselőtestület elnevezése


13. § (1) Az Önkormányzat Képviselőtestületének hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület)

(2) A Képviselőtestület székhelye: 1033 Budapest, Fő tér 3.

(3) A Képviselőtestület levelezési címe: 1300 Budapest, Pf. 102.

(4) A Képviselőtestület hivatalos honlapja: www.obuda.hu

(5) A Képviselőtestület e-mail címe: info@obuda.hu


6. A Képviselőtestület megalakulása


14. § (1) A polgármester (akadályoztatása esetén a korelnök) hívja össze és vezeti a Képviselőtestület alakuló ülését.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eredményéről

b) polgármester eskü(fogadalom)tétele és a megbízólevél átadása. Esküt kivevő: korelnök

c) települési képviselők eskü(fogadalom)tétele és a megbízólevelek átadása. Esküt kivevő: polgármester

d) alpolgármesterek választása, eskü(fogadalom)tétele. Esküt kivevő: polgármester

e) polgármester, alpolgármesterek illetménye, tiszteletdíja és juttatásai

f) bizottsági szerkezet kialakítása, bizottsági tagok, tanácsnokok választása, nem képviselő bizottsági tag eskü(fogadalom)tétele. Esküt kivevő: jegyző

g) képviselői tiszteletdíjak, természetbeni juttatások meghatározása

h) az Önkormányzat gazdasági programjának és fejlesztési tervének előkészítésével kapcsolatos feladatok meghatározása

i) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok meghatározása

(3) A (2) bekezdés d)-f) pontjával összefüggésben az alakuló ülésen gondoskodni kell a Szervezeti és Működési Szabályzat megfelelő módosításáról, amely nem helyettesíti a Szervezeti és Működési Szabályzat kötelező, átfogó felülvizsgálatát.

(4)[67] Az alakuló ülésen írásban tájékoztatást kell adni az összeférhetetlenségre, a méltatlanságra, valamint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, és a szükséges formanyomtatványokat az érintettek rendelkezésére kell bocsátani.


7. A Képviselőtestület működésének általános szabályai


15. § (1) A Képviselőtestület tagjainak száma, figyelemmel a Mötv. 66. §-ára: 23 fő.

(2) A Képviselőtestület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 12 képviselő jelen van.

(3) Határozatképtelen képviselőtestületi ülés esetén a 25. § (5) bekezdés rendelkezése az irányadó.


16. § A Képviselőtestületen belül a pártok, továbbá a független képviselők - a képviselőtestületi ülésen tett bejelentés alapján - frakciót alakíthatnak. 3 főnél kevesebb személy nem alakíthat frakciót. A bejelentés tartalmazza a frakció megnevezését, tagjait, valamint a frakcióvezető nevét.


17. § (1) A Képviselőtestület az önkormányzati feladatokat a polgármester, a bizottságai, a polgármesteri hivatal és a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el.

(2) Az egyes feladatok ellátásához szükséges anyagi eszközök tekintetében az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak.


8. A Képviselőtestület át nem ruházható hatáskörei


18. § A Képviselőtestület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartozik a Mötv-ben felsoroltakon túlmenően:

a) belföldi önkormányzattal együttműködési megállapodás megkötése és felmondása,

b) a Képviselőtestület munkatervének elfogadása.


19. § (1) A polgármester a Képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett – a Képviselőtestület Mötv-ben és a 18. §-ban meghatározott át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselőtestület hatáskörébe tartozó azon ügyekben, amelyeket a képviselőtestület nem utalt más szerv hatáskörébe.

(2) A polgármester döntése előtt kikéri a tárgykör szerint illetékes bizottság véleményét.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában halaszthatatlan az az ügy, amelyben a döntés elmaradása az önkormányzat érdekeit sértené vagy helyrehozhatatlan kárral vagy anyagi veszteséggel járna.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazása előtt a képviselőtestület rendkívüli ülésének összehívását a 25. § (4) bekezdésben foglaltak szerint meg kell kísérelni. Az értesítés megtörténtének dokumentálásakor az összehívás eredménytelenségének okát is rögzíteni kell.


20. § A Képviselőtestület az egyes bizottságokra átruházott önkormányzati hatósági hatásköröket a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évében a választás napja és az illetékes új bizottság első ülése közötti időszakra visszavonja és ebben az átmeneti időszakban e hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza.


9. A Képviselőtestület munkaterve


21. § (1) A Képviselőtestület féléves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tervezetére javaslatot tehetnek:

a) a polgármester,

b) a bizottság,

c) az alpolgármester,

d) a települési képviselő,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

f) a tanácsnok,

g) a jegyző,

h) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egység vezetője,

i) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetője,

j) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselője.

(3) A munkaterv-tervezete tartalmazza:

a) a testületi ülés időpontját,

b) a tervezett napirend címét,

c) az előterjesztő nevét,

d) a napirendet véleményező bizottság megnevezését.

(4) A munkaterv-tervezetet a polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé. Az előterjesztésben tájékoztatást kell adni a munkaterv-tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatról, annak indokáról, és erről – a munkaterv elfogadását követően – a javaslattevőt is tájékoztatni kell írásban. A tájékoztatásról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.

(5) A Képviselőtestület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

a) a települési képviselőnek,

b) nem képviselő bizottsági tagnak,

c) a nemzetiségi önkormányzat elnökének,

d) a munkatervbe felvett javaslat előterjesztőjének.

A munkaterv megküldéséről a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.



10. A Képviselőtestület ülése


22. § A Képviselőtestület rendes vagy rendkívüli ülést tart.


23. §[68] A Képviselőtestület rendes ülését általában minden hónap második hetének csütörtökén, 10.00 órai kezdettel tartja székhelyén, a tanácsteremben.


24. § A rendkívüli ülést össze kell hívni

a) a Mötv-ben meghatározott esetben,

b) a 19. § és a 27. § alapján,

c) a nemzetiségi önkormányzat indítványára nemzetiségi ügyekben.


25. § (1) A képviselőtestületi ülést a polgármester – tartós akadályoztatása esetén, az általa kijelölt alpolgármester – hívja össze a Képviselőtestület székhelyére. A polgármester és a kijelölt alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű akadályoztatása esetén az ülést a korelnök hívja össze.

(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselőtestület ülése a székhelyén kívül más helyszínre is összehívható.

(3) Rendkívüli ülés esetén az ülés időpontját, kezdési idejét, helyszínét a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 5 napon belül, a kézhezvételtől számított 15 napon belüli időpontra a meghívó kiküldésével egyidejűleg tűzi ki.

(4) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a rendkívüli ülés formális meghívó nélkül, telefonon vagy e-mailben is összehívható a polgármester kezdeményezésére. Az értesítés megtörténtének dokumentálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.

(5) Határozatképtelenség miatt bezárt, vagy elhalasztott ülést – 5 napon belül – 15 napon belüli időpontra, változatlan napirenddel kell összehívni.

(6) A Képviselőtestület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a település lakosságát az Önkormányzat honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell. A lakosság tájékoztatásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.


26. § (1) A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, elektronikus úton biztosítani, hogy a Képviselőtestület tagjai a rendes ülés időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal, rendkívüli ülés esetén 3 munkanappal a 4. mellékletben meghatározott módon megkapják.

(2) A meghívó és az időben leadott előterjesztések határidőre való összeállításáért és kiküldéséért a jegyző – a Szervezési Osztály útján – felelős. Időben leadottnak tekintendő az az anyag, amely a 4. mellékletében foglalt tartalmi és formai követelményeknek megfelel és rendes ülés esetén legkésőbb 7 munkanappal, rendkívüli ülés esetén legkésőbb 5 munkanappal az ülés előtt a Szervezési Osztályon leadtak.


27. § A Képviselőtestület és bizottságai minden év július 1-je és augusztus 31-e között nyári szünetet tart. A nyári szünet ideje alatt – az át nem ruházható hatáskörök kivételével – a képviselőtestületi hatásköröket, valamint az egyes bizottságokra átruházott hatásköröket a polgármester gyakorolja – átruházott hatáskörben – azzal, hogy a nyári szünetet követő első rendes testületi ülésen az átruházott hatáskörben hozott döntésekről köteles a Képviselőtestületnek beszámolni. A nyári szünet ideje alatt felmerülő kizárólagos képviselőtestületi hatáskörbe tartozó, azonnali intézkedést igénylő esetben a Képviselőtestület rendkívüli ülését össze kell hívni.


11. A Képviselőtestület ülésére meghívandók köre


28. § (1) A Képviselőtestület ülésére (a továbbiakban: ülés) meg kell hívni:

a) a Képviselőtestület tagját,

b)[69]

c) a jegyzőt,

d) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egysége vezetőjét,

e) a kerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

f) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

g) a kerületi rendőrkapitányt,

h) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselőjét,

i) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetőjét, önkormányzati (egészségügyi, szociális, kulturális) intézmény vezetőjét,

j) Budapest Főváros Kormányhivatala főigazgatóját és a III. Kerületi Hivatala vezetőjét,

k) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 03. Tankerület igazgatóját,

l) akit a polgármester megjelölt,

m) a kerület díszpolgárát a képviselőtestület alakuló ülésére,

n)[70] Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét.


(2) Az ülésen a képviselő szavazati joggal vesz részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Az ülésre meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt,

b)[71]

c) a kerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

d) a kerületi rendőrkapitányt,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

f) Budapest Főváros Kormányhivatala főigazgatóját.

(4) Az ülésre meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg – az ülésvezető engedélye alapján – az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egysége vezetőjét,

b) az önkormányzati (egészségügyi, szociális, kulturális) intézmény vezetőjét, az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetőjét,

c) Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala vezetőjét,

d) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 03. Tankerület igazgatóját,

e) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselőjét,

f) akit a polgármester meghívott.

(5)[72] Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét tanácskozási jog illeti meg a 79/A. § (1) bekezdésében meghatározott napirendek tárgyalásakor.


12. A képviselőtestületi ülés lebonyolításának technikai feltételei


29. § (1) Az ülésen elhangzottak rögzítését, valamint a szavazás lebonyolítását szavazatszámláló és konferencia rendszer biztosítja. Az ülés lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételek biztosításáról a jegyző – a Szervezési Osztály és az Informatikai Osztály útján – gondoskodik.

(2) Zárt ülés esetén a jegyzőkönyvvezetői feladatot ellátó ügyintézőt állandó meghívottnak kell tekinteni.


13. A képviselőtestületi ülés nyilvánossága


30. § (1) Az ülés nyilvánosságára a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A nyilvános ülésen részt vevő polgár az ülésvezető engedélye alapján – legfeljebb 3 perc időtartamban – szólalhat fel.

(3) Amennyiben a Mötv. szerint lehetőség van zárt ülés tartására, a zárt ülés elrendelését a polgármester, bármely képviselő, a jegyző indítványozhatja. Az indítványról a Képviselőtestület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(4) A Képviselőtestületi üléssel kapcsolatos közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket az 56. § határozza meg.



14. A képviselőtestületi ülés vezetése


31. § (1) Az ülést a polgármester (akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester) vezeti.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy egyidejű akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti az ülést.



15. Előterjesztések


32. § (1) Az előterjesztések tartalmi és formai követelményeit, előkészítésének és továbbításának rendjét a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Előterjesztést tehetnek:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester e minőségében a munkaköri leírása szerint feladatkörébe tartozó ügyben,

c) a települési képviselő,

d) a bizottság elnöke,

e) a tanácsnok,

f) a frakcióvezető,

g) a jegyző,

h) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

i) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetője, a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések esetén,

j) aki jogszabály alapján a Képviselőtestület előtti beszámolásra kötelezett.


33. § Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja a határozatképességet, megnyitja az ülést, javaslatot tesz az ülés napirendjére,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,

c) tájékoztatást ad - figyelemmel a 19. §-ban és a 27. §-ban foglaltakra - az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,

d) bezárja az ülést a napirend tárgyalásának befejezése után, valamint akkor, ha az ülés határozatképtelenné válik,

e) napirendi pontonként megnyitja és vezeti a vitát,

f) a hosszúra nyúlt vita rövidítése érdekében kezdeményezheti a hozzászólások időtartamának korlátozását, a vita lezárását, melyről a Képviselőtestület vita nélkül dönt,

g) a hozzászólóknak a jelentkezés sorrendjében megadja a szót, előrevéve minden esetben az ügyrendi javaslattevőt,

h) figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltért a tárgyalt témától,

i) szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakíthatja,

j) szünetet rendelhet el a bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére,

k) az utolsó felszólalás után lezárja a napirendi pontot, szavazásra bocsátja az írásos döntési javaslatot, felhívja a figyelmet a minősített többséget igénylő szavazati arányra, megállapítja a szavazás eredményét,

l) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

m) egyperces néma felállást rendelhet el a megítélése szerint tiszteletet érdemlő elhunyt személy emlékére.


15/A. A napirend előtti felszólalás[73]


33/A. §[74] (1)[75] Napirend előtti felszólalást bármely képviselő kérhet az ülés napirendjén nem szereplő, közérdekű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben. A képviselő a felszólalás rövid tartalmát az ok megjelölésével írásban eljuttatja az ülés vezetőjéhez úgy, hogy az az ülést megelőző munkanap 15.00 óráig megérkezzen.

(2) Az ülés vezetője az ülés megnyitását követően, a napirendi javaslatról szóló vita előtt a felszólalási szándékról tájékoztatja a Képviselőtestületet.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. A napirend előtti felszólaláshoz egyszer, legfeljebb 2 percben lehet hozzászólni.


16. A napirend megállapítása


34. § (1) Az ülés napirendjére, a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére a polgármester – a meghívóban, továbbá az ülés megnyitását követően – tesz javaslatot.

(2) A Képviselőtestület az előterjesztett napirendi javaslatról vita után dönt.

(3) A döntés meghozatala előtt az előterjesztő bármikor visszavonhatja az előterjesztést. Erről a képviselőtestületnek nem kell külön dönteni.

(4) A napirend pont elnapolására bármely képviselő tehet javaslatot, mely javaslatról a Képviselőtestület minősített többséggel dönt.

(5) A Képviselőtestület az elfogadott napirendi pontokat a következő sorrend szerint tárgyalja:

- rendelet-tervezet,

- lakosság jelentős részét érintő előterjesztés,

- egyéb előterjesztés,

- tájékoztatók, beszámolók,

- zárt ülésen tárgyalandó napirendek.

(6) A Képviselőtestület rendkívüli ülésén kizárólag a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók.


17. A felvilágosítás-kérés szabályai


35. § (1) A képviselő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke - a nemzetiség helyzetét érintő, önkormányzati hatáskörbe tartozó - felvilágosítás kérésére a Mötv. és a nemzetiségek jogairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2)[76] A felvilágosítás-kérést írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. A szóbeli felvilágosítás kérésre kérdésenként legfeljebb 2 perc áll rendelkezésre az ülés végén, a zárt ülés napirendjének megtárgyalását követően.

(3)[77] A felvilágosítást kérő részére a választ vagy a Képviselőtestület ülésén szóban vagy legkésőbb az ülést követő 30 napon belül írásban kell megadni.

(4) Amennyiben a felvilágosítás kérés megválaszolására nem az ülésen kerül sor, az írásbeli válasz előkészítéséről a jegyző – a Szervezési Osztály és a szakmailag illetékes szervezeti egység útján – gondoskodik.


18. A vita és a döntéshozatal módja


36. § (1)[78] A napirendi pont tárgyalását legfeljebb 3 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.


37. § (1)[79] A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők rendkívüli kérdést intézhetnek és legfeljebb 3 perc időtartamban hozzászólhatnak.

(2) Ha ugyanazon személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólást 2 percre korlátozhatja. Ha valamelyik hozzászóló hozzászólása során a már előtte elhangzottakat megismétli, úgy az ülésvezető elvonhatja a szót.


38. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, bármikor 2 percben szót kérhet és javaslatot tehet, kivéve szavazás közben.

(2) Napirendi pont tárgyalása közben, ha annak lezárására ügyrendi indítvány hangzik el, ezt az ülésvezető csak akkor teheti fel szavazásra, ha a javaslat elhangzása előtt szólásra jelentkezett képviselők élhettek a 37. §-ban foglalt jogaikkal.


39. § A napirendi pont vitáját az előterjesztő összefoglalja, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. Az előterjesztés előterjesztő általi visszavonására a 34. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.


40. § (1) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, arról az ülésvezető nem rendel el külön szavazást.

(2) Ha a határozati javaslat ugyan azon részéhez több módosító javaslatot is benyújtottak, a módosító javaslatokat az ülésvezető az elhangzásuk sorrendjében bocsátja szavazásra.

(3) A bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető szünetet rendelhet el.

(4) Nem a tárgyévet érintő határozati javaslat csak akkor bocsátható szavazásra, ha csatolt mellékletként tartalmazza a következő évekre vonatkozó összegszerű pénzügyi kötelezettségvállalás feltüntetését is.


41. § (1) A döntéshozatal módjára és a minősített többséget igénylő ügyekre a Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) Minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához 12 képviselő igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többség szükséges a Mötv-ben felsoroltakon túl:

a) megállapodás belföldi önkormányzattal való együttműködésről,

b) a Képviselőtestület munkatervének elfogadásához,

c) minden hitelfelvételhez, a költségvetési rendeletben meghatározott összegű folyószámla (likviditási) hitel kivételével,

d) titkos szavazás elrendeléséhez,

e) fegyelmi ügyben,

f) minden önkormányzati ingatlan- és vagyonügylethez,

g) napirendi pont tárgyalásának elhalasztására tett javaslatról,

h) vagyongazdálkodási alap bevételeinek növeléséről szóló döntéshez,

i) kitüntetés, elismerő cím adományozására vonatkozó javaslathoz, valamint helyi kitüntetés, elismerő cím adományozásához.



19. A szavazás rendje


42. § Szavazni csak személyesen lehet.


43. § A szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történik, annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel. Kézfelemeléssel történő szavazás esetén a szavazatok összeszámlálásáról a polgármester által kijelölt személyek gondoskodnak. A kézfelemeléssel történő szavazást kétség esetén meg kell ismételni.


44. § A szavazás nyílt vagy titkos.


45. § (1) A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(2) Név szerinti szavazást kell tartani a Mötv-ben meghatározott esetekben.

(3) Név szerinti szavazás tartható bármely képviselő indítványára, amelyről a Képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A név szerinti szavazáskor a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” szóbeli nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a névsoron feltünteti a szavazatokat, majd azokat összeszámolja, és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a polgármesternek.

(5) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(6) A polgármester és a jegyző által hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


46. § (1) Az ülés elnöke, továbbá bármely képviselő kezdeményezheti titkos szavazás tartását olyan kérdésben, amelyről a Mötv. szerint zárt ülést kell vagy lehet elrendelni. A javaslatról a Képviselőtestület minősített többséggel határoz.

(2) A szavazás a Polgármesteri Hivatal hivatalos pecsétjével ellátott, borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazás során tollat kell használni.

(3) A titkos szavazásnál képviselőkből választott háromtagú szavazatszámláló bizottság működik közre. A szavazatszámláló bizottság tagjai sorából elnököt választ.

(4) A szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt meggyőződik arról, hogy az urna üres, a szavazólapok száma megegyezik a szavazásra jogosultak számával. Ennek megtörténte után a szavazatszámláló bizottság az urnát lezárja.

(5) A szavazólap képviselő részére történő átadását a képviselő külön jegyzéken aláírásával igazolja.

(6) Érvénytelen a szavazat:

a) ha nem a hivatalos - bélyegzőlenyomat nélküli- szavazólapon adták le,

b) ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) ha nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, vagy milyen döntésre szavazott,

d) ha a képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, vagy több döntési változatot jelölt meg a szavazólapon.

(7) A titkos szavazásról a szavazatszámláló bizottság külön jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során esetlegesen felmerült körülményeket, eseményeket,

d) a szavazás során hozott határozatot,

e) a szavazás eredményét,

f) a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a jegyzőkönyv vezetőjének aláírását.

(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselőtestületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - tájékoztatást ad.

(9) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv eredeti példányát a képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


20. A Képviselőtestület döntései


47. § A Képviselőtestület döntései:

a) önkormányzati rendelet,

b) képviselőtestületi határozat, mely lehet:

ba) normatív határozat,

bb) önkormányzati hatósági határozat,

bc) egyéb határozat.


21. Rendeletalkotás


48. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását bármely képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik a tárgy szerint illetékes bizottság közreműködésével.


49. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős gondoskodik a rendelet-tervezet feltételezett hatásaihoz igazodó előzetes hatásvizsgálat elvégzéséről, az előzetes hatásvizsgálati lap elkészítéséről és előterjesztéshez történő csatolásáról. A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős a rendelet-tervezetet előkészítő szervezeti egység vezetője.

(2) Az előzetes hatásvizsgálat lefolytatásának részletes szabályait a 4. melléklet tartalmazza.


50. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős gondoskodik a rendelet-tervezet önkormányzat honlapján történő közzétételéről (a továbbiakban: társadalmi véleményezés).

(2) A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalra mutató hivatkozást „Társadalmi véleményezés” címmel külön is el kell helyezni az önkormányzat honlapjának nyitólapján.

(3) A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalon meg kell jelölni az adott rendelet-tervezet véleményezésére rendelkezésre álló pontos határidőt, az észrevételek fogadására szolgáló elektronikus címet, valamint tájékoztatást kell elhelyezni a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályairól, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra. A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalon más véleményezésre bocsátott dokumentum nem helyezhető el.

(4) A rendelet-tervezetet – a képviselőtestületi előterjesztés 26. §-ban meghatározott leadási határideje előtt – úgy kell közzétenni, hogy a véleményezésre legalább 7 nap álljon rendelkezésre.

(5) A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni. A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembe vétele nélkül törölni kell.

(6) Nem kell társadalmi véleményezésre bocsátani:

  1. a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
  2. az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet,
  3. a rendelet-tervezetet, ha sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
  4. az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges vagy technikai jellegű rendelkezéseket tartalmaz,
  5. a rendelet-tervezetet, amelynek kapcsán lakossági fórumot tartanak vagy széles körben való megismertetése egyéb módon megvalósult.

(7) Kiemelkedő közérdek az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

(8) Technikai jellegű az olyan rendelkezés, amely nincs érdemi hatással a jogalanyokra vagy a rendelet által szabályozott társadalmi viszonyra.

(9) Amennyiben a rendelet-tervezettel kapcsolatban a (6) bekezdésben nevesített valamely okból nem kerül sor társadalmi véleményezésre, annak tényét és indokát az előterjesztésben rögzíteni kell.

(10) A beérkezett észrevételekről a rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős – az előterjesztés részeként – összefoglalót készít, amely a következőket tartalmazza:

- a véleményezők számát,

- a véleményezés határidejét,

- a rendelet-tervezethez érkezett leggyakrabban előforduló, tartalmilag összefüggő, szakmailag jelentősebb észrevételek összefoglaló ismertetését, amelyek beépítésre kerültek a rendelet-tervezetbe,

- az elutasított észrevételeket, az elutasítás rövid szakmai és jogi indokolásával.

(11) A rendelet-tervezet előkészítéséért felelős a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét – a visszaigazolás küldése, az összefoglaló készítése céljából – legkésőbb a véleményezett önkormányzati rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapig kezeli.

(12) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulásra a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényben foglalt rendelkezés az irányadó.


51. § (1) A településfejlesztési koncepció (továbbiakban koncepció), az integrált településfejlesztési stratégia (továbbiakban stratégia) és a településrendezési eszközök tervezése előtt partnerségi egyeztetést kell lefolytatni. A partnerségi egyeztetés résztvevői: a koncepció, a stratégia, és a településrendezési eszközzel való szabályozás - területi lehatárolása, célja és a várható hatása - kapcsán érintett lakosság, érdek-képviseleti-, civil- és gazdálkodó szervezet, egyház (továbbiakban partner).

(2) a koncepció, a stratégia, és a településrendezési eszközzel való szabályozás készítéséhez kapcsolódó tájékoztatás

  1. Óbuda Újságban,
  2. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat honlapján,
  3. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat hirdetőtábláján (1033 Budapest, Fő tér 3.)

közzétett hirdetmény útján történik.

(3) A partnernek a szabályozáshoz kapcsolódó javaslattételi, vélemény-nyilvánítási lehetőségét

  1. a koncepció esetében mind a tájékoztatási, mind a véleményezési szakasz esetében legalább 21 naptári napban,
  2. a stratégia esetében legalább 21 naptári napban,
  3. [80]a településrendezési eszköz esetében

kell meghatározni.

(4) A partner a javaslatát, véleményét elektronikus úton, postai úton, helyben írt nyilatkozat formájában nyújthatja be, az elérhetőség és az érintettség feltüntetése mellett.

(5) A partner eredeti beadványa -, elektronikus beadvány esetén annak kinyomtatott példánya - az eljárás ügyiratának része.

(6) A településrendezési eszköz esetében a partner által adott, de nem elfogadott javaslatok, vélemények indokolását a véleményezési szakasz lezárását követő 10 munkanapon belül a beadványban meghatározott elérhetőségre a Főépítészi és Várostervezési Iroda megküldi, valamint az eljáráshoz tartozó ügyirathoz csatolja.

(7) Az elfogadott koncepció, az elfogadott stratégia, a képviselőtestület által véglegesnek tekintett településrendezési eszköz, valamint a rendelettel jóváhagyott településrendezési eszköz közzétételéről a Polgármesteri Hivatal úgy gondoskodik, hogy a képviselőtestületi döntés meghozatalát követően


52. § (1) Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(2) Tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be a rendelet-tervezetet, ha az előterjesztés megfelel a 4. mellékletben foglalt tartalmi és formai követelményeknek, az illetékes bizottság részére továbbításra került, tartalmazza a társadalmi véleményezésről szóló összefoglalót vagy a társadalmi véleményezés mellőzéséről szóló tájékoztatást, figyelemmel az 50. § (9) bekezdésében foglaltakra.

(3) Amennyiben a rendelet-tervezet részletes előkészítése szükséges, az ülésvezető indítványozza, hogy a Képviselőtestület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről.

(4) A Képviselőtestület a rendelet-tervezetet - a módosításról, a technikai jellegű deregulációs újraszabályozásról, és a kerületi szabályozási tervről szóló rendelet-tervezet kivételével - két fordulóban tárgyalja. Az első fordulóban határozattal elfogadja a rendelet elveit, a második fordulóban megalkotja a rendeletet.

(5) Rendeletalkotás esetében a Képviselőtestület általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó polgármesteri vagy bizottsági indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) A rendelet-tervezetről történő szavazás során a 40. § (1)-(3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Az önkormányzati rendelet megjelölésére és számozására a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló miniszteri rendelet előírásai az irányadók.


53. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján (1033 Budapest, Fő tér 3.) 5 napra való kifüggesztéssel történik. A rendeletet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni. A közzététel egyéb módjáról a Képviselőtestület egyedileg dönt.

(2) A megalkotott rendelet hiteles szövegének megállapításáról, kihirdetéséről, kormányhivatal részére történő megküldéséről, a rendeletek nyilvántartásáról, a nyilvántartás folyamatos karbantartásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik.


22. Határozatok


54. § (1) A normatív határozatok tartalmára, valamint a normatív és nem normatív határozatok megjelölésére és számozására a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló miniszteri rendelet előírásai az irányadók. A megjelölés konkrét formáját a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A határozat tartalmazza a Képviselőtestületnek a tárgy lényeges elemeit magában foglaló döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(3) A normatív határozat közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A határozatok honlapon történő közzétételére, nyilvántartására az önkormányzati rendeletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.



23. A Képviselőtestület dokumentumai


55. § (1) Az ülésről készült jegyzőkönyvre, és annak megküldésére a Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) A jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül.

(3) A polgármester vagy bármely képviselő kérheti, hogy:

a)  valamely hozzászólás,

b) a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselők véleménye szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.

(4)  A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) a megtárgyalt előterjesztés,

d) az írásban benyújtott hozzászólás,

e) az írásban benyújtott módosító indítvány,

f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,

g) név szerinti szavazásról készült névsor, a leadott szavazatok feltüntetésével,

h) egyéb írásos indítvány,


i) a képviselők részére a meghívó és az előterjesztések letölthetőségéről szóló elektronikus formában küldött értesítés,

j) a jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldését igazoló irat.


56. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a Szervezési Osztály kezeli, évente bekötteti, elhelyezi az irattárban és lehetővé teszi a Mötv. által biztosított betekintési jog gyakorlását.

(2) Zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

(3) A jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik a meghívó, az előterjesztések, a hanganyag önkormányzat honlapján történő közzétételéről, a képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldéséről.


V. Fejezet

A Képviselőtestület szervei és működésük


57. § A Képviselőtestület szervei:

a) a polgármester,

b) a bizottság,

c) a jegyző,

d) a polgármesteri hivatal.


24. A polgármester


58. § (1) A polgármester a megbízatását főállású munkaviszonyban látja el. A polgármester jogállására a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2)[81]

(3) A polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére vonatkozó eljárási szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.


59. § (1) A polgármesternek a Képviselőtestület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) támogatja a települési képviselők és a nemzetiségi önkormányzatok munkáját,

b) gyakorolja a Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatásköröket.

(2) A polgármester külső kapcsolattartással összefüggő feladatai különösen:

a) kapcsolatot tart a település társadalmi és civil szervezeteivel, vezetőivel,

b) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatok ellátásában való közreműködését,

c) rendszeres időközönként fogadóórát tart,

d) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,

e) fogadja a testvérvárosok képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köthet,

f) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

g) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek.

(3) A Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.

(4) A polgármester feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik és biztosítja annak mindenkori megtekintését.



25. Az alpolgármesterek


60. § (1)[82] A Képviselőtestület két főállású és egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a képviselőtestület tagjai közül.

(2) Az alpolgármesterekre a Mötv. előírásai az irányadóak.

(3) Az alpolgármesterek feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


26. A bizottságok


61. § A bizottságok jogállására és működésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak.


62. § (1) A Képviselőtestület által létrehozható bizottságok típusai:

a) állandó bizottság,

b) ideiglenes bizottság,

c) albizottság.

(2) Állandó bizottság a lakosság széles körét érintő feladatokkal, közszolgáltatásokkal kapcsolatos döntések előkészítésére, a végrehajtás ellenőrzésére hozható létre. Az állandó bizottságok elnevezését, legnagyobb létszámát, továbbá feladat- és hatáskörét a 6. melléklet tartalmazza.

(3) Az ideiglenes bizottság meghatározott időre vagy feladat elvégzésére létesíthető. Az ideiglenes bizottság az elvégzett feladatról a Képviselőtestületnek beszámol. A beszámoló elfogadásával a bizottság automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottság összetételére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A Képviselőtestület az állandó bizottság javaslatára, az általa meghatározott részfeladat elvégzésére albizottságot hozhat létre. Az albizottság létszáma nem haladhatja meg az állandó bizottságét és elnöke csak képviselő lehet.


63. § (1) A bizottság létrehozásával egyidejűleg kell dönteni a bizottság által ellátandó feladatról, létszámáról, személyi összetételéről, az elnök és az elnökhelyettes személyéről.

(2) Az elnökhelyettes feladata a bizottsági elnök akadályoztatása esetén az elnök helyettesítése. Elnökhelyettes csak állandó bizottság esetén választható.

(3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság működése tekintetében azonosak.


64. § (1) A képviselőtestületi ülés napirendjére csak olyan rendelet-tervezet, előterjesztés, határozati javaslat kerülhet, amelyet előzetesen a tárgykör szerint illetékes bizottság megtárgyalt. A tárgykör szerinti bizottságot a munkaterv határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a bizottság határozatképtelenség miatt nem tárgyalta a képviselőtestület elé kerülő anyagot.


65. § Az állandó bizottságok feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


27. A bizottság működése


66. § (1) A bizottság munkájának vezetése, a bizottsági tagok tevékenységének összehangolása a bizottság elnökének a feladata és kötelessége.

(2) A bizottságok folyamatos munkájáért és a határidők betartásáért a bizottsági elnök a Képviselőtestületnek felelősséggel tartozik.

(3) A bizottság az általa elfogadott munka- és ülésrend alapján működik, mely összhangban áll a Képviselőtestület munkatervével.

(4) A bizottság a Képviselőtestület rendes ülései közötti időben – szükség szerint – ülést tart.

(5) A bizottsági ülést az elnök kizárólag saját kezűleg aláírt meghívóval hívja össze.

(6) A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, a koordináló alpolgármester, a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(7) A bizottság ülésére – a jegyző útján – meghívható az érintett szervezeti egység vezetője, állásfoglalásra jogosult dolgozója.

(8) A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, valamint elektronikus úton biztosítani, hogy azokat a bizottság tagjai az ülést megelőzően legalább 3 nappal megkapják. A bizottsági meghívót az aláírást követően a képviselői irodán ki kell függeszteni.

(9) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről a polgármestert és a koordináló alpolgármestert, valamint a jegyzőt – a rendkívüli ülés kivételével – legalább 3 nappal korábban értesíteni kell.

(10) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottság elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, és lehetőség szerint egymás ülésén képviseletet biztosítani. A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról is.

(11) Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a Képviselőtestület állásfoglalása az irányadó.


66/A. §[83] A nem bizottsági tag képviselő

a) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság nyilvános vagy zárt ülésén, ahol napirendenként egy alkalommal szólalhat fel, maximum 3 perc időtartamban,

b) bármely bizottság anyagába betekinthet.


67. § (1) A bizottsági ülésen elhangzottakról hangfelvételt kell készíteni.

(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyv - kivételesen, az adott bizottság elnökének kérésére, szó szerinti jegyzőkönyv - készül, melyet a bizottság elnöke, a bizottság által választott jegyzőkönyv-hitelesítő bizottsági tag, valamint a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(3) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményeket a Képviselőtestület ülésén ismertetni kell.

(4) A bizottsági jegyzőkönyvek elkészítéséről és dokumentálásáról – az érintett szervezeti egység útján –, a kormányhivatal részére történő megküldéséről – a Szervezési Osztály útján – a jegyző gondoskodik.

(5) A bizottsági jegyzőkönyveket az területet felügyelő alpolgármester számára kell eljuttatni az ülést követő 15 napon belül.

(6) A bizottság jegyzőkönyvéből készült határozat-kivonat aláírója a bizottság elnöke vagy távollétében a bizottság elnök-helyettese.

(7) [84]


28. A döntés-előkészítés


68. § (1) A bizottság önálló előterjesztői munkája során:

a) szakmai javaslatot kérhet a polgármester útján a Polgármesteri Hivataltól,

b) előzetesen tájékozódhat, helyszíni szemlét tarthat,

c) információt kérhet a lakosságtól és a helyi szervezetektől.

(2) Más bizottság által készített előterjesztéshez kiegészítő véleményt adhat, alternatív javaslatokat, állásfoglalást tehet.

(3) A bizottság, vagy annak elnöke a Képviselőtestületet, a kerületi önkormányzat egészét a polgármester helyett nem képviselheti, kivéve, ha erre a polgármester írásban felhatalmazza.


29. A döntések végrehajtásának ellenőrzése


69. § (1) A bizottság feladatkörében ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a Képviselőtestület döntéseinek előkészítésére és végrehajtására irányuló tevékenységét.

(2) A bizottság az ellenőrzés tapasztalatairól a polgármestert és a jegyzőt - javaslatainak ismertetésével - tájékoztatja.

30. A jegyző


70. § (1) A jegyző jogállására a Mötv. előírásai az irányadók.

(2) A jegyző ellátja:

a) a munkáltatói, valamint az egyéb munkáltatói jogok gyakorlásából eredő,

b) a törvényesség biztosításából és a helyi jogalkotásból eredő,

c) a hivatal, a képviselőtestület, a bizottságok és a nemzetiségi önkormányzatok működésével összefüggő,

d) a költségvetéssel és a gazdálkodással összefüggő, valamint

e) az önkormányzati, a hatósági, az önkormányzati hatósági ügyekkel összefüggő

feladatokat és hatásköröket.

Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.

(3) A jegyző a decemberi rendes képviselőtestületi ülésen írásban beszámol a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről.

(4) A Képviselőtestület által a jegyzőre átruházott hatásköröket a 7. melléklet tartalmazza.

(5) A jegyző feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.



31. A Polgármesteri Hivatal


71. § (1)[85] A Polgármesteri Hivatal hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerületi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal). A Hivatal hivatalos rövid elnevezése: III. Kerületi Polgármesteri Hivatal.

(2) A Hivatal székhelye, levelezési és e-mail címe megegyezik a Képviselőtestület székhelyével, levelezési és e-mail címével.

(3) A Hivatal szervezeti egységeit, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a 8. melléklet határozza meg.

(4) A Hivatal létszámát a tárgyévi költségvetési rendelet határozza meg.

(5)[86] A Hivatal jogállását, részletes feladatait, működésének részletszabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: Ügyrend) határozza meg.

(6)[87] A Hivatal Ügyrendjének jóváhagyására – átruházott hatáskörben – együttesen a polgármester és a jegyző jogosult.


VI. Fejezet

Az Önkormányzat gazdálkodása és az ellenőrzés


32. Az Önkormányzat gazdálkodása


72. § A Képviselőtestület adott ciklusban megvalósítani tervezett fejlesztési elképzeléseit tartalmazó gazdasági program–fejlesztési terv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.


73. § Az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról, vagyonkezelői jog létesítéséről, az egyes vagyonelemek hasznosításáról önkormányzati rendelet rendelkezik.


33. Ellenőrzés


74. § (1) Az Önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását belső kontrollrendszer biztosítja.

(2) Az Önkormányzat költségvetése végrehajtásának és a vagyonával történő gazdálkodásának ellenőrzését a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság látja el.


VII. Fejezet

Az Önkormányzat és a helyi közösség kapcsolata


34. A helyi közösség részvétele a döntések előkészítésében


75. § (1) A Képviselőtestület és bizottsága ülésén azon lakossági önszerveződő közösségek vezetőit illeti meg - tevékenységi körükben - tanácskozási jog, amelyek az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötöttek.

(2) Az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszervező közösségek jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintetését.


76. § (1) A lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatásának, fontos döntések előkészítésébe való bevonásának fórumai:

a) várospolitikai fórum (lakossági fórum),

b) képviselői fogadóóra.

(2) A lakossági fórum keretében a polgároknak és a társadalmi szervezeteknek lehetősége nyílik véleményük kinyilvánítására, a fórumot szervezőknek pedig a közvetlen tájékoztatásra.

(3) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a fórum összehívója, levezető elnöke a Képviselőtestületet tájékoztatja.


35. Közmeghallgatás


77. § (1) A közmeghallgatáson a polgárok közvetlenül intézhetnek helyi közügyeket érintő kérdéseket a képviselőtestülethez, valamint javaslatokat fogalmazhatnak meg.

(2) Az évente egyszer, a negyedik negyedévben megtartandó közmeghallgatás helyszínét, konkrét időpontját és témáját a polgármester határozza meg. A közmeghallgatásról a lakosságot a 25. § (6) bekezdésében meghatározott módon tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. A jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldéséről a jegyző – a Szervezési Osztály útján –gondoskodik.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdések, javaslatok megválaszolására a felvilágosítás-kérésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.


36. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés


78. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit, eljárási rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.


37. A nemzetiségi önkormányzatok


79. § Az Önkormányzat illetékességi területén a nemzetiségek jogairól szóló törvény előírásai alapján megalakult helyi nemzetiségi önkormányzat részére külön megállapodásban meghatározott módon és eljárási rend szerint

a) biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket,

b) gondoskodik a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról,

c) gondoskodik a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról.


VII/A. Fejezet[88]

Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzatával való együttműködés


37/A.[89] Az együttműködés keretei


79/A. §[90] (1) Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét (a továbbiakban: ifjúsági polgármester) a kerületi önkormányzat képviselőtestületi ülésén tanácskozási jog illeti meg a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő napirendi pontok tárgyalásánál, részére a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő előterjesztéseket meg kell küldeni.

(2) Az ifjúsági polgármester vagy az általa megbízott ifjúsági önkormányzati képviselő tanácskozási joggal részt vehet a kerületi önkormányzat bizottságainak ülésén a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő kérdések tárgyalásakor.

(3) A kerületi önkormányzat a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő ügyekben figyelembe veszi az ifjúsági önkormányzat véleményét, melyet az ifjúsági önkormányzat az ülést megelőzően írásban eljuttat a kerületi önkormányzathoz.

(4) A kerületi önkormányzat költségvetésében minden évben meghatározott összeget biztosít az ifjúsági feladatok ellátására, ezen belül az ifjúsági önkormányzat működésére.

(5) Az önkormányzat szervei segítik az ifjúsági önkormányzat munkáját.


VIII. Fejezet

Záró rendelkezések


80. § A rendelet 2013. április 2-án lép hatályba. Kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.


81. § Az 51. § rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, kivéve, ha a képviselőtestület egyedi döntése szerint partnerségi egyeztetést nem kell lefolytatni. E rendelkezés alkalmazása szempontjából folyamatban lévő ügynek kell tekinteni azt az ügyet, amely esetén a képviselőtestület a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet alapján döntött a településrendezési eszköz készítésének szükségességéről.


82. § Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/1995. (VI. 1.) önkormányzati rendelet.


Kiss Anita

jegyző

Bús Balázs

polgármester



AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETEI


1. melléklet

Szabályzat az önkormányzati képviselők mobiltelefon használatáról

2. melléklet

Összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatos eljárási szabályok

3. melléklet

A tanácsnoki tisztségek, a tanácsnokok feladatköre

4. melléklet

A képviselőtestületi előterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésének és továbbításának rendje

5. melléklet

A képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

6. melléklet

A képviselőtestület állandó bizottságainak elnevezése, legnagyobb létszáma, feladat- és hatásköre

7. melléklet

A Képviselőtestület által a jegyzőre átruházott hatáskörök

8. melléklet

A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei, munka- és ügyfélfogadási rendje





1. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez


SZABÁLYZAT

Az önkormányzati képviselők részére biztosított SIM kártyák használatáról


Budapest III. kerület Óbuda–Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete a megválasztott képviselők részére mobiltelefon készülékhez SIM kártya használatot biztosít, annak érdekében, hogy a képviselők az Önkormányzat érdekében kifejtett, képviselői jogaival és kötelezettségeivel összefüggő munkáját elősegítse.


A SIM kártya a III. kerületi Önkormányzat tulajdonát képezi, melyet a képviselő a Polgármesteri Hivataltól használatra átvesz.

A SIM kártya használata a képviselőt mandátuma fennállásáig illeti meg.  Amennyiben a képviselő mandátuma bármilyen okból megszűnik, a SIM kártyát visszaszolgáltatni köteles. (Amennyiben a képviselő mandátuma elhalálozás miatt szűnik meg, a SIM kártyát örököse juttatja vissza a Polgármesteri Hivatalba.)


Az Önkormányzat a telefonbeszélgetések díját a képviselőknek továbbszámlázza, aki a telefonszámla összegét köteles a számla átvételét követő 8 napon belül az Önkormányzatnak kifizetni.

Amennyiben a számla kiegyenlítésére 60 napon belül nem kerül sor, az Önkormányzat jogosult a tartozás összegét a képviselő tiszteletdíjából levonni.

A SIM kártya biztosításának feltétele, hogy az erre vonatkozó megállapodást a képviselő a SIM kártya átvételekor az Önkormányzattal megkösse.


Ha a SIM kártya megrongálódik, vagy elvész, a képviselő köteles azt haladéktalanul jelezni a Polgármesteri Hivatalnak. A jelzés elmulasztásából eredő esetleges többlet költség a képviselőt terheli.


A Képviselőtestület a képviselői notebookhoz internetes SIM kártya használatot biztosít 5 GB/hó forgalmat meg nem haladó mértékben. A SIM kártya havi alapdíján felüli – 5 GB/hó forgalmat meghaladó – összeg a képviselők részére továbbszámlázásra kerül.




2. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez[91]


Összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatos eljárási szabályok


Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 37-39. § előírásainak végrehajtása érdekében a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a következő eljárási szabályok alapján veszi nyilvántartásba az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat, a köztartozás-mentességi igazolásokat, a vagyonnyilatkozatokat, gondoskodik a kezelésükről, őrzésükről, biztosítja az azokba történő betekintést, továbbá folytatja le a vizsgálatot:


A) Összeférhetetlenség


  1. A jegyző – a Munkaügyi Osztály közreműködésével – gondoskodik arról, hogy az érintettek az alakuló ülésen az összeférhetetlenségre vonatkozó jogszabályi előírásokról tájékoztatást kapjanak.
  2. Az érintett amennyiben az összeférhetetlenséget jogszabályi akadály miatt határidőben nem tudja megszűntetni, akkor a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatát benyújtja a Bizottsághoz.
  3. Az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat átvételére a Munkaügyi Osztály vezetője jogosult, aki az átvételről „Igazolás az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat átvételéről” nevű dokumentumot állít ki, és a megszűntetésre nyitva álló határidő lejárta után a nyilatkozatot az átvétel igazolására szolgáló dokumentummal együtt a Bizottság részére elérhetővé teszi.
  4. A Bizottság határozatban állapítja meg az önkormányzati képviselő által tett a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített nyilatkozat Bizottság részére történő átadását az „Igazolás az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat átvételéről” nevű dokumentumon szereplő átvételi időponttal.
  5. Amennyiben a képviselő a Mötv. 37. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget és emiatt az összeférhetetlenség megállapítására kezdeményezés érkezik, a Bizottságot 8 napon belül az elnök összehívja.
  6. A Bizottság a Mötv. 46. § (2) bekezdése értelmében az összeférhetetlenséggel kapcsolatos ügyekben zárt ülést tart.
  7. A Bizottság a kezdeményezést megvizsgálja és javaslatát a képviselőtestület elé terjeszti úgy, hogy arról a képviselőtestület következő ülésén, de legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül dönteni tudjon.
  8. A Bizottság elnöke a képviselőtestületi ülést követően írásban értesíti a kezdeményezőt a vizsgálat eredményéről, a képviselőtestület döntéséről.
  9. A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására vonatkozó kezdeményezésre a 4. pont rendelkezéseit kell alkalmazni figyelemmel a Mötv. 37. § (3) bekezdésében foglaltakra.
  10. A Munkaügyi Osztály az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozatokat, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos bizottsági és képviselőtestületi döntéseket nyilvántartja.
  11. Az iratok kezelése elkülönítetten számítógépen és soros-folyószámos iktatókönyvben történik.
  12. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok teljesítésének naprakész vezetése a „Nyilvántartás az összeférhetetlenségi dokumentumokról” nevű táblázatban történik.
  13. Az iratokba való betekintésre a zárt ülésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.


B) Méltatlanság


  1. A jegyző – a Munkaügyi Osztály közreműködésével – gondoskodik arról, hogy az érintettek az alakuló ülésen a méltatlanságra vonatkozó jogszabályi előírásokról tájékoztatást kapjanak.
  2. A köztartozásmentes adatbázisba való felvétel megtörténtéről szóló igazolás átvételére a Munkaügyi Osztály vezetője jogosult, aki az átvételről „Igazolás a köztartozásmentes adatbázisba történő felvételt igazoló irat átvételéről” nevű dokumentumot állít ki. Az igazolás benyújtására rendelkezésre álló határidő lejárta után az igazolásokat az átvételt igazoló dokumentummal együtt a Bizottság részére elérhetővé teszi.
  3. A Bizottság elnöke a köztartozásmentes adatbázisba való felvétel kötelezettek általi teljesítéséről tájékoztatást készít a Képviselőtestület részére.
  4. A méltatlansági eljárásra egyebekben az A) pont 5-13. alpontjának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.




C) Vagyonnyilatkozat-tétel


  1. A jegyző – a Munkaügyi Osztály közreműködésével – gondoskodik arról, hogy az érintettek az alakuló ülésen a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó jogszabályi előírásokról tájékoztatást kapjanak.
  2. A Bizottság elnöke írásban felkéri a képviselőket vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük teljesítésére és átadja részükre az „Igénylő nyilatkozat” ívet, majd azok képviselők általi kitöltése után a vagyonnyilatkozat-tételi nyomtatványokat.
  3. A vagyonnyilatkozatokat tartalmazó borítékok átvételére a Munkaügyi Osztály vezetője jogosult, aki az átvételről „Igazolás vagyonnyilatkozat átvételéről” nevű dokumentumot állít ki. A nyilatkozatok átvételekor ellenőrizni kell, hogy az érintett azokat szükséges példányszámban nyújtotta-e be. Az átvételi határidő lejárta után, vagyonnyilatkozatokat az átvétel igazolására szolgáló dokumentummal együtt a Bizottság részére elérhetővé teszi.
  4. A Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kötelezettek általi teljesítéséről tájékoztatást készít a Képviselőtestület részére.
  5. A Munkaügyi Osztály vezetője gondoskodik a tárgyévre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételt követően az előző időszakra vonatkozó vagyonnyilatkozat, valamint mandátum megszűnése és amennyiben azt írásban bejelentették a közös háztartásban élés megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat kötelezett részére történő visszaadásáról, melyről „Igazolás az előző időszakra vonatkozó vagyonnyilatkozat visszaadásáról” nevű dokumentumot állít ki.
  6. A vagyonnyilatkozatokat elkülönítetten a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében lemezszekrényben kell tárolni.
  7. A vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra az A) pont 5-12. alpontjának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
  8. A Bizottság elnöke gondoskodik az azonosító adatok törléséről az eljárás lezárását követő 8 napon belül.
  9. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata – a Mötv. 39. § (3) bekezdésére figyelemmel – közérdekből nyilvános. A nyilvánosság biztosításának formája: az önkormányzat honlapján való közzététel. A vagyongyarapodás követhetősége érdekében a 2013. évre és az azt követő évekre vonatkozó vagyonnyilatkozat a honlapról nem távolítható el a képviselői mandátum lejártát követő év végéig. A 2010. évtől keletkezett képviselői vagyonnyilatkozatok közzétehetők az önkormányzat honlapján. Amennyiben az önkormányzati képviselő kéri, az önkormányzat biztosítja a 2010. és 2013. között keletkezett vagyonnyilatkozatok honlapon való megjelentetésének lehetőségét.
  10. A képviselői vagyonnyilatkozatba betekintetést kérő a Bizottság elnöke részére juttatja el kérelmét. A kérelemben szerepelnie kell a kérelmező nevének, értesítési címének, annak, hogy melyik képviselő nyilatkozatába kíván betekinteni. A kérelemre a Bizottság elnöke írásban válaszol, kijelölve a betekintés helyét és időpontját. A betekintés a Bizottság elnökének és egy tagjának a jelenlétében történik. A bizottság elnöke és jelenlévő tagja rövid jegyzőkönyvben dokumentálja a betekintés tényét.



3. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez[92]


A tanácsnoki tisztségek, a tanácsnokok feladatköre


I. Tanácsnoki tisztségek

  1. Beruházási Tanácsnok
  2. Civil Kapcsolati Tanácsnok
  3. Fővárosi Kapcsolattartásért Felelős Tanácsnok
  4. Idősügyi Tanácsnok
  5. Ifjúsági Tanácsnok
  6. Környezetvédelmi Tanácsnok
  7. Közbiztonsági Tanácsnok
  8. Oktatási Tanácsnok
  9. Sport Tanácsnok
  10. Turisztikai Tanácsnok
  11. Kulturális Tanácsnok
  12. Légi zaj Tanácsnok
  13. [93]Átláthatósági tanácsnok



II. A tanácsnokok feladatköre


  1. Beruházási Tanácsnok


  1. Figyelemmel kíséri az önkormányzat éves beruházási tervét.
  2. Közreműködik az önkormányzat fontosabb beruházásainak tervezésében, figyelemmel kíséri azok megvalósulását.
  3. Javaslatot tesz a képviselőtestületnek a kerület számára fontosnak ítélt beruházások elindítására.
  4. Figyelemmel kíséri az elindult beruházásokat, különös tekintettel azok időbeni befejezésére.
  5. Véleményezi a képviselőtestület elé kerülő beruházási javaslatokat.


  1. Civil Kapcsolati Tanácsnok


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő – más tanácsnok feladatkörét nem érintő tevékenységet végző – civil szervezettel.
  2. Figyelemmel kíséri a civil támogatási és pályázati rendszer működését.
  3. Véleményez minden, civil feladatokkal összefüggő előterjesztést.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő – más tanácsnok feladatkörét nem érintő tevékenységet végző – civil szervezettel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.
  5. Figyelemmel kíséri a Civil és Nemzetiségi Bizottság munkáját, civil ügyekben véleményt nyilvánít.


  1. Fővárosi Kapcsolattartásért Felelős Tanácsnok


  1. Figyelemmel kíséri a Fővárosi Közgyűlés, valamint bizottságai kerületet érintő döntéseinek végrehajtását.
  2. Felkérés esetén segíti a polgármester Fővárosi Közgyűlésben végzett tevékenységét.
  3. Véleményezi a feladatkörébe tartozó képviselőtestületi előterjesztéseket.
  4. Figyelemmel kíséri a képviselőtestület Fővárosi Önkormányzatot is érintő döntéseinek végrehajtását.


  1. Idősügyi Tanácsnok


  1. Figyelemmel kíséri az idősek helyzetét a kerületben.
  2. Javaslatokat készít a képviselőtestületnek az idősek életkörülményeinek javítására.
  3. Véleményez minden olyan előterjesztést, mely az időseket érinti.
  4. Az Egészségügyi, Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság munkáját figyelemmel kíséri, a nyugdíjasokat érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.
  5. Figyelemmel kíséri az önkormányzati fenntartású nyugdíjasházak működését, az esetlegesen feltárt hiányosságokról haladéktalanul tájékoztatja a képviselőtestületet.




  1. Ifjúsági Tanácsnok


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő fiatalokkal foglalkozó civil szervezetekkel.
  2. Véleményez minden olyan előterjesztést, amely a kerületi fiatalokat érinti.
  3. Figyelemmel kíséri az Oktatási és Környezetvédelmi Bizottság munkáját, ifjúságot érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő fiatalokkal foglalkozó civil szervezetekkel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.


  1. Környezetvédelmi Tanácsnok


  1. A 1995. évi LIII. törvény (A környezet védelmének általános szabályairól), valamint az I. és II. Nemzeti Környezetvédelmi Program önkormányzatokat érintő rendelkezéseinek figyelemmel kísérése, megvalósulásának elősegítése.
  2. Figyelemmel kíséri a Kerületi Környezetvédelmi Koncepció megvalósítását.
  3. A Kerületi Környezetvédelmi Koncepció törvény által előírt felülvizsgálatának és szükség szerinti módosításának figyelemmel kísérése.
  4. A Kerületi Környezetvédelmi Program alapján létrejövő éves Környezetvédelmi Cselekvési Terv kialakításának és megvalósításának figyelemmel kísérése.
  5. A lakosság környezettudatos gondolkodásának kialakítását és fejlesztését szolgáló önkormányzati akciók, kampányok megszervezésének és megvalósulásának figyelemmel kísérése.
  6. Részvétel a kerületi oktatási intézmények számára szervezett környezetvédelmi rendezvények eseményein.
  7. A kerületi szelektív hulladékgyűjtés működésének figyelemmel kísérése, javaslattétel a lehetőségekhez mért továbbfejlesztésére.
  8. Figyelemmel kíséri a Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány és az önkormányzat kapcsolatát.
  9. A kerületi Természetvédelmi Koncepció felülvizsgálatának és szükség szerinti módosításának figyelemmel kísérése.
  10. Javaslattétel a kerület környezetvédelmi és természetvédelmi tevékenységét elősegítő rendeletek megalkotására.
  11. Javaslattétel a kerületben található védelemre érdemes egyedi természeti értékek védetté nyilvánítására.
  12. Figyelemmel kíséri az Oktatási és Környezetvédelmi Bizottság munkáját, környezetvédelmet érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.


  1. Közbiztonsági Tanácsnok


  1. Véleményezi a Kerületi Rendőrkapitányság, valamint Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet éves beszámolóját.
  2. Figyelemmel kíséri a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepció megvalósítását.
  3. Kapcsolatot tart Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelettel, a polgárőrséggel, figyelemmel kíséri tevékenységüket.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő közbiztonsággal kapcsolatos előterjesztéseket.


  1. Kulturális Tanácsnok


  1. Kapcsolatot tart a kerületi kulturális, közművelődési intézményekkel.
  2. Figyelemmel kíséri a Kulturális Koncepció megvalósítását.
  3. Véleményez minden, kulturális területet érintő előterjesztést.
  4. Figyelemmel kíséri a kerületben megrendezésre kerülő kulturális rendezvények szervezését, lebonyolítását.
  5. Figyelemmel kíséri a Kulturális Turisztikai Bizottság munkáját, kulturális ügyekben véleményt nyilvánít.


  1. Légi zaj Tanácsnok


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő zajvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel.
  2. Véleményezi a zajvédelemmel összefüggő, feladatkörét érintő előterjesztéseket.
  3. Figyelemmel kíséri a kerület légiforgalmi zaj által okozott problémáinak megoldását.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő, zajvédelemmel foglalkozó civil szervezettel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.
  5. Figyelemmel kíséri a Városfejlesztési, valamint az Oktatási és Környezetvédelmi Bizottság munkáját, feladatkörét érintő zajvédelemi ügyekben véleményt nyilvánít.
  6. Figyelemmel kíséri a Környezetvédelmi Alap feladatkörét érintő felhasználását.


  1. Oktatási Tanácsnok


  1. Figyelemmel kíséri a nemzetiségi oktatással kapcsolatos igényeket, javaslatot tesz az ezzel kapcsolatos feladatbővítésre.
  2. Részt vesz a Képviselőtestület által jóváhagyott ösztöndíj alap bizottsági felosztásának előkészítésében.
  3. Figyelemmel kíséri az Oktatási és Környezetvédelmi Bizottság által hozott határozatok végrehajtását, véleményezi az oktatással összefüggő képviselőtestületi előterjesztéseket.


  1. Sport Tanácsnok


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő sportegyesületekkel.
  2. Figyelemmel kíséri az Önkormányzat sport koncepciójának megalkotását, és annak megvalósítását
  3. Véleményez minden olyan előterjesztést, amely a kerületi sportéletet érinti.
  4. Figyelemmel kíséri a Képviselőtestület sporttal kapcsolatos döntéseinek végrehajtását, sportot érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.
  5. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő sportegyesületekkel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.


  1. Turisztikai Tanácsnok


  1. Figyelemmel kíséri a Turisztikai Koncepció megvalósítását.
  2. Véleményez minden, turisztikai területet érintő előterjesztést.
  3. Figyelemmel kíséri az idegenforgalom helyi érdekeinek országos érdekekkel való összehangolását, az idegenforgalmi értékek feltárását, bemutatását, a helyi idegenforgalom fejlesztését.
  4. Kapcsolatot tart az idegenforgalom kerületi szakmai szervezeteivel.
  5. Figyelemmel kíséri a Kulturális és Turisztikai Bizottság munkáját, turisztikai kérdésekben véleményt nyilvánít.


  1. [94]Átláthatósági tanácsnok


  1. Figyelemmel kíséri és elősegíti az átláthatóság követelményének és az információszabadsággal kapcsolatos jogszabályoknak való megfelelés érvényesülését az képviselőtestület szerveinél és az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságoknál.
  2. Javaslatot fogalmaz meg a képviselőtestület részére az önkormányzati gazdálkodás átláthatóságának további javítása érdekében.
  3. Véleményez minden olyan előterjesztést, amely feladatkörét érinti.
  4. Figyelemmel kíséri a képviselőtestület átláthatósággal kapcsolatos döntéseinek végrehajtását, az átláthatósággal kapcsolatos ügyekben véleményt nyilvánít.


4. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez



A képviselőtestületi előterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésének és továbbításának rendje


I. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésük szabályai


  1. A képviselőtestület elé kerülő előterjesztések lehetnek
    1. a munkatervi napirendi pont és egyéb döntést igénylő javaslat,
    2. tájékoztató és beszámoló jellegű anyagok.


  1. A testületi döntést igénylő javaslatok irányulhatnak
  1. önkormányzati rendelet megalkotására, valamint
  2. határozat meghozatalára.


  1. Az előterjesztés címét és előterjesztőjét, az illetékes bizottság megnevezését - az egyéb döntést igénylő ügyek kivételével - a munkaterv határozza meg.


  1. Az előterjesztés határidőre történő előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az előkészítés során az érdekelt személyekkel és szervekkel való egyeztetésekért, szükség esetén bizottság elé terjesztéséért az előterjesztés készítője felelős.


  1. A képviselőtestület elé kerülő előterjesztés általában két részből áll
  1. a tárgy és a helyzetelemzés ismertetéséből, a döntési javaslat indokolásából, esetleg az ehhez csatolt mellékletekből,
  2. a határozati (döntési) javaslatból.

Határozati javaslat kidolgozása csak akkor mellőzhető, ha az ügy ismertetéséből - az elfogadáson túl - döntési igény nem jelentkezik.


  1. Tájékoztató tartalmú előterjesztés általában nem tartalmaz határozati javaslatot. Ha annak keretében döntési igény merül fel, a határozati javaslatot a polgármester szóban ismerteti.


  1. Az előterjesztés bevezető részének tartalma

a) a képviselőtestületi ülés időpontja

b) az előterjesztés tárgya

c) az előterjesztő neve

d) az előterjesztést készítő neve

e) az előterjesztést tárgyaló bizottság megnevezése vagy azt, hogy az előterjesztés bizottsági tárgyalást nem igényel.

Egy előterjesztésnek több előterjesztője és több készítője is lehet.

Az előterjesztés készítőjét abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az előterjesztést az előterjesztő készítette.

Ha az előterjesztés készítőjeként több személy került megjelölésre az első helyen megjelölt felelős a 4. pontban foglaltak betartásáért.


  1. Az előterjesztés első részének tartalma

8.1. Az előterjesztés elő részében ki kell térni az alábbiakra:

  1. Foglalkozott-e a testület korábban az adott tárgykörrel, s ha igen, akkor milyen határozatot hozott. Értékelni kell a döntés hatását, a végrehajtás esetleges akadályait, hiányosságait, a végrehajtás elmaradásának okait elemezve.
  2. Utalni kell az előterjesztés tárgyára vonatkozó legfontosabb jogszabályokra és a testületi határozatokra, a végrehajtás érdekében teendő intézkedésekre.
  3. Értékelni és elemezni kell a tárggyal kapcsolatos - és a döntés szempontjából jelentős - tényeket, követelményeket, összefüggéseket, mérlegelve a döntés várható társadalmi, gazdasági, politikai hatását is.
  4. Térjen ki az előkészítés során végzett összehangoló munkára, a közreműködő szervek (bizottság) álláspontjának, esetleges eltérő véleményének ismertetésére.
  5. A határozati javaslat - annak egyes pontjai - indokolását, esetleges mellőzésének okait az előterjesztés első részébe kell foglalni.
  6. Külön figyelmet kell fordítani a képviselőtestület által már elfogadott fontosabb tervek (pl. a gazdasági program, a humán terület feladatait meghatározó döntések stb.) megvalósulására.
    1. Rendeletalkotás esetén további tartalmi követelmények:
      1. társadalmi véleményezésre bocsátásról tájékoztatás: társadalmi véleményezésre bocsátás ténye vagy annak indoka, hogy a rendelet-tervezet miért nem került társadalmi véleményezésre bocsátásra.


  1. Az előterjesztés második részének tartalma

9.1. Az előterjesztés második részével kapcsolatos követelmények:

  1. A döntési javaslatok logikusan épüljenek az előterjesztés első részének megállapításaira, azokkal összhangban szabják meg a feladatot.
  2. Szabatosan, pontosan és tömören - az általánosság kerülésével - fogalmazzák meg az elérendő célt.
  3. Eltérő tartalom esetén külön-külön pontokban határozzák meg a feladatokat. Külön pontba kell foglalni az érintett bizottság határozati javaslatát is.
  4. Ha indokolt, javasolni kell a korábbi testületi határozat(ok) módosítását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését.
  5. Az előterjesztés tárgyától, illetőleg jellegétől függően - különösen amikor a döntéssel elérni kívánt célnak több megoldási lehetősége van - két vagy több változatban célszerű a határozati javaslatot kidolgozni. Ilyenkor az egyes alternatívák előnyeinek, hátrányainak tárgyilagos ismertetése következik.
  6. A többváltozatú (alternatív) döntési javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni.
  7. Tartalmazza a végrehajtási határidőt és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Pontonként jelölje meg a végrehajtásért, felelős személyeket vagy szerveket. Több felelős esetén - ha maga a határozat eltérően nem rendelkezik - az elsőként megnevezett köteles a végrehajtást megszervezni. A határozati javaslatban felelősként a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, továbbá az önkormányzati intézmények vezetője, az önkormányzati alapítású gazdasági társaság vezetője nevezhető meg.
  8. A végrehajtás határidejét naptári napban vagy - egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor - folyamatos jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső és esetleges időközönkénti jelentés határidejét. Egy határozatban előírt több határidő esetén ugyanaz a felelős összevontan, az utolsó határidő lejártakor adhat jelentést a végrehajtásról.
    1. Rendeletalkotás esetén a további tartalmi követelmények:
    2. új rendelet első fordulós tárgyalása esetén a határozati javaslat tartalmazza az előterjesztett rendelet-tervezet második fordulós tárgyalásra való alkalmasságáról való döntést
    3. új rendelet második fordulós tárgyalására vagy rendelet-módosításra vonatkozó előterjesztés határozati javaslatot nem tartalmaz
    4. új rendelet második fordulós tárgyalására vagy rendelet-módosításra vonatkozó előterjesztés mellékletként tartalmazza a rendelet-tervezet teljes szövegét, indokolását, az I. első fordulós tárgyaláshoz vagy a módosítás előtti szövegállapothoz képest a szövegszerű változtatást bemutató kéthasábos formátumú segédletet, amennyiben a társadalmi véleményezés során értékelhető észrevételek érkeztek, annak összefoglalóját, az előzetes hatásvizsgálati lapot.
    5. az előzetes hatásvizsgálat lefolytatásának rendje:

da) az előzetes hatásvizsgálatot minden rendelet-tervezet esetében le kell folytatni.

db) az előzetes hatásvizsgálat tárgyát a feltételezett hatások figyelembe vételével a jegyző határozza meg

dc) az előzetes hatásvizsgálatban – annak tárgya szerint – közreműködik:

- a szabályozni kívánt társadalmi viszonyra vagy a szabályozással érintett jogalkonyra gyakorolt hatások: a rendelet-tervezet tárgya szerint érintett szervezeti egység vezetője

- gazdasági, költségvetési hatások, pénzügyi feltételek: Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály

- környezeti követelmények: Főépítészi és Várostervezési Iroda, Városüzemeltetési Főosztály

- egészségügyi, szociális következmények: Szociális Szolgáltató Főosztály

- eljárásjogi hatások: Igazgatási Főosztály

- személyi, szervezeti feltételek: Munkaügyi Osztály[95]

- tárgyi, technikai feltételek: Szervezési Osztály, Informatikai Osztály[96]

- jogszabály megalkotásának szükségessége: Jegyzői Titkárság

dd) az előzetes hatásvizsgálati lap tartalma a következő:


ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP


A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelet-tervezet feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat tárgyát* képezte:


  1. társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások
  2. környezeti, egészségügyi és szociális következmények
  3. eljárásjogi hatások
  4. a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi, technikai és pénzügyi feltételek.
  5. a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei


* Az összefoglaló elkészítésekor csak a releváns pontot kell szerepeltetni.



Előnyök, hátrányok, kockázatok összegző bemutatása


Rövid és hosszú távú előnyök
(azok a tényezők, amelyek a végrehajtás során pozitívumként jelentkezhetnek)

Hátrányok
(azok a tényezők, amelyek a végrehajtás során negatív következményekkel járhatnak)



Kockázatok
(olyan adottságok, amelyek kockázatot jelenthetnek, csökkenthetik a végrehajtás eredményességét)

Megvalósítás előtt jelentkező kockázatok

Megvalósítás után jelentkező kockázatok





dátum


  1. Az előterjesztések leadásának menete
  1. [97]Az előterjesztés-tervezet törvényességi szempontú felülvizsgálat céljából történő leadási határideje a Jegyzői Titkárságra legkésőbb a 26. § (2) bekezdésben meghatározott határidőt megelőző harmadik munkanap 12.00 óra.
  2. Az előterjesztés-tervezetet az előterjesztés készítője legkésőbb az a) pontban meghatározott időpontig a Jegyzői Titkárságra juttatja el papír alapon, ezzel egyidőben az előterjesztés címét elektronikus formában a Szervezési Osztálynak megküldi.
  3. Az előterjesztés-tervezetet a jegyző véleményezi, törvényességi szempontból vizsgálja. Indokolt esetben az előterjesztés-tervezetet javításra visszaküldi az előterjesztés készítőjének. Amennyiben az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő, a jegyző az előterjesztést szignálja és dátummal látja el.
  4. Az előterjesztő által aláírt, törvényességi szempontból megfelelő és a jegyző által szignált papír alapú előterjesztést és annak elektronikus változatát az előterjesztés készítője továbbítja a Szervezési Osztályra.
  5. A képviselőtestületi ülés meghívójával együtt csak az az előterjesztés kerül továbbításra, amely a Szervezési Osztály részére papír alapon és elektronikus formában is továbbításra került a 26. § (2) bekezdésében meghatározott határidőig.


II. A képviselőtestületi előterjesztések képviselők részére történő továbbításának rendje


  1. A képviselőtestületi ülés meghívójának aláírását követően a Szervezési Osztály elektronikus formában (a továbbiakban: e-mailben) haladéktalanul értesíti a képviselőket az előterjesztések „Testületi anyagok” dátum szerinti, „meghívóval kiküldött előterjesztések” mappából történő letöltésének lehetőségéről.


  1. A meghívó kiküldését követőn leadott további előterjesztések, kiegészítések, módosítások (a továbbiakban: új anyagok) „Testületi anyagok” dátum szerinti, „utólag elkészült (felvételre javasolt) előterjesztések” mappából történő letölthetőségének lehetőségéről a Szervezési Osztály szükség szerint, de legalább naponta egy alkalommal e-mailben értesíti a képviselőket. Az értesítésben az új anyagok tárgyát is fel kell tüntetni.


  1. A 11. és 12. pontban jelzett értesítés megfelelő dokumentálásáról a Szervezési Osztály gondoskodik.


III. A képviselőtestületi határozatok és a határozatok végrehajtása


  1. A határozatok jelölése


14.1. A képviselőtestületi határozat tartalmazza:


Példa:


Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének


1/2013.(I.31.) határozata


A Képviselőtestület


úgy határoz, hogy…


Felelős:

Határidő:

(szavazott: ….. képviselő; …. igen, … nem, …. tartózkodott vagy …. igen, egyhangú)


14.2. A képviselőtestület normatív határozatának formája a miniszteri rendelet előírásai szerint:


Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének


10/2013.(I.31.) határozata


……-ról (a normatív határozat címe)


A Képviselőtestület …...


  1. A határozatok végrehajtásának rendje
  1. A képviselőtestületi döntésről készült, érdemi intézkedést igénylő önálló határozat-kivonatot – papír alapon – az ülést követő 3 munkanapon belül a jegyző – a Szervezési Osztály útján – küldi meg a végrehajtásért felelősnek.
  2. Az összevont határozat kivonatban az előterjesztés készítőjét kell a végrehajtásért felelős személyként megjelölni. Ha az előterjesztés készítőjeként több személy került megnevezésre – és a határozatból más nem következik – az első helyen megjelölt személyt kell az összevont határozat-kivonatban a végrehajtás felelőseként megjelölni. Kétségség esetén a jegyző határozza meg a végrehajtásért felelős személyét.
  3. A képviselőtestületi döntésről készült összevont határozat-kivonatot – elektronikus formában – a képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyv polgármester általi aláírását követően haladéktalanul a Szervezési Osztály küldi meg a végrehajtásért felelősnek és az egyéb érintetteknek.
  4. A határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.
  5. Az összevont határozat-kivonatban felelősként megjelölt személy a határozat végrehajtásáról jelentést készít a jegyzőnek.  A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy miért nem lehetett elhárítani, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére és - ha indokolt - a felelősségre vonásra is. A végrehajtásért felelősök által készített jelentések alapján a képviselőtestületi ülést követő egy hónapon belül a polgármester részére a jegyző – a Szervezési Osztály útján – összesítő jelentést készít.







5. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez


A Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatáskörök


Ellátja a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben számára meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az egyes önkormányzati rendeletekben a polgármester részére meghatározott feladatok és átruházott hatáskörök jegyzéke tartalmaz.


A jegyzék naprakész vezetéséről a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik.


6. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez[98]


A Képviselőtestület állandó bizottságainak elnevezése, legnagyobb létszáma, feladat-  és hatásköre


Bizottságok neve

Legnagyobb létszáma

Civil és Nemzetiségi Bizottság

9 fő

Egészségügyi, Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság

9 fő

Kulturális és Turisztikai Bizottság

9 fő

Oktatási és Környezetvédelmi Bizottság

9 fő

Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság

9 fő

Városfejlesztési Bizottság

9 fő




CIVIL ÉS NEMZETISÉGI BIZOTTSÁG

(CNB)


CIVIL FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Figyelemmel kíséri a kerületi civil szervezetekkel való kapcsolattartást.
  2. A bizottság feladatkörébe tartozó Önkormányzat és társadalmi szervezetekkel kötendő szerződések véleményezése, javaslat azok módosítására.
  3. Az Önkormányzat civil koncepciójának véleményezése.
  4. A bizottság feladatkörébe tartozó pályázatok véleményezése.
  5. III. kerületi székhelyű, tevékenységét főként a kerületben kifejtő civil, ifjúsági és sport szervezetek működésének támogatása, programjaik szakmai segítése.
  6. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


NEMZETISÉGI FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Kapcsolattartás a nemzetiségi önkormányzatokkal és a kerületben működő nemzetiségi társadalmi szervezetekkel.
  2. Közreműködés a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításában, az ehhez szükséges képviselőtestületi szabályozás előkészítésében.
  3. A nemzetiségi önkormányzatok működésének - önállóságuk sérelme nélkül - tanácsokkal, javaslatokkal történő elősegítése.
  4. A Képviselőtestület számára a nemzetiségeket érintő előterjesztéseknek, illetőleg a nemzetiségi önkormányzatok előterjesztéseinek véleményezése.
  5. A nemzetiségi önkormányzatok igénye esetén az önkormányzati testületük elé kerülő előterjesztések véleményezése.
  6. A nemzetiségi önkormányzatok által kezdeményezett kérdések megtárgyalása és ezekről bizottsági állásfoglalás kialakítása.
  7. A nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezéseinek, programjainak a bizottsági célalapból történő lehetőség szerinti támogatása, ilyen támogatások megindokolt ajánlása más bizottságok számára.
  8. A nemzetiségi önkormányzatok által kezdeményezéseikhez, programjaikhoz, rendezvényeikhez igényelt önkormányzati segítségnyújtás összehangolása.
  9. A nemzetiségi önkormányzatok működésére, tevékenységére, önállóságára vonatkozó jogszabályi és SZMSZ előírások érvényesülésének figyelemmel kísérése, szükség esetén észrevétel tétel, intézkedés, vizsgálat kezdeményezése.
  10. Elősegíti, hogy amennyiben a nemzetiségi önkormányzatok jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat döntése szükséges, úgy a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselőtestület a következő ülésén napirendre tűzze, továbbá, ha a döntés más önkormányzati szerv hatáskörébe tartozik, akkor a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül meghozza döntését.
  11. Az emberi jogok, beleértve a diákjogok, kerületben történő érvényesülésével kapcsolatos panaszok kivizsgálása és a szükséges intézkedések kezdeményezése.
  12. A nemzetiségi és emberi jogi társadalmi szervezetek működési feltételeinek figyelemmel kísérése, működésük lehetőség szerinti támogatása.
  13. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSGAZDÁLKODÁSI BIZOTTSÁG

(ESZLB)


EGÉSZSÉGÜGYI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Az Önkormányzat egészségügyi, egészségmegőrző- és nevelő tevékenységének koordinálása, a Képviselőtestület által elfogadott Egészségügyi Koncepció alapján.
  2. Kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal egészségügyért felelős szervezeti egységével, a Szent Margit Rendelőintézet Nonprofit Kft-vel, a Védőnői szolgálattal, a kerületben működő nem önkormányzati, egészségügyi tevékenységet végző szervezetekkel, valamint a Fővárosi Önkormányzat Egészségügyi Bizottságával, esetenként más szakmai szervezetekkel.
  3. Az Önkormányzat felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények költségvetésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztések véleményezése. Javaslattétel az egészségügyi intézmények pénzügyi támogatására, átcsoportosításra.
  4. Javaslattétel az önkormányzati egészségügyi intézményeket érintő alapellátáson túli egészségügyi tevékenység bővítésére, szűkítésére, esetleges alapításra, megszüntetésre.
  5. Az egészségmegőrző, egészségnevelő programok kidolgozása, támogatása - különös tekintettel a drog és szenvedélybetegségekre - érdekében együttműködik a kerületi egészségügyi szervezetekkel és intézményekkel.
  6. Véleményezi mindazon ügyeket, amelyek a III. kerület egészségügyi ellátási feladatait érintik.
  7. Az Önkormányzat felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények vezetői posztjára kiírt pályázatok véleményezése, javaslattétel a Képviselőtestület számára.
  8. KEF éves beszámoló véleményezése.
  9. A kerületben működő felnőtt háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi, valamint védőnői körzethatárok módosításának véleményezése.
  10. Véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények Alapító Okirat módosítását.
  11. Véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatát.
  12. A kerületben működő, területi ellátási kötelezettséggel rendelkező praxisok működtetési jogának értékesítésekor a működtetési jogot vásároló alkalmasságának, megfelelőségének véleményezése, és javaslattétel a Képviselőtestület számára.
  13. Dönt a felnőtt és házi gyermekorvosi ügyeleti szolgálatot ellátó szolgáltatók éves szakmai beszámolójának elfogadásáról.
  14. Dönt az egészségügyi ellátásban résztvevő intézmények, civil szervezetek szakmai beszámolójának elfogadásáról.
  15. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSGAZDÁLKODÁSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Az önkormányzat szolgáltatásszervezési koncepciójának véleményezése.
  2. Kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal Szociális Szolgáltató Főosztályával, valamint a kerületi szociális intézményekkel, a kerületben működő karitatív szervezetekkel, munkájuk segítése és figyelemmel kísérésére.
  3. A szociális feladatellátással és intézményi ellátással kapcsolatos rendelet-tervezetek előkészítése, módosításokra irányuló javaslattétel. Szociális intézmények fejlesztésére vonatkozó, új intézmény létrehozását, működő intézmény megszüntetését célzó javaslatok véleményezése, előterjesztése.
  4. A szociális ellátás, támogatás, segélyezés, valamint szociális intézmények tárgyi évi költségvetésének előkészítése és tervezése, pénzügyi támogatása, átcsoportosítások.
  5. Szociális intézmények vizsgálata, ellenőrzése, beszámoltatása. (Közreműködés).
  6. Más által fenntartott szociális célú intézmény, ilyen jellegű közérdekű feladatvállalások, szolgáltatások támogatása.
  7. Elvi állásfoglalás kialakítása (kategória táblázat értékhatárainak kialakítása a rászorultság mértékének megfelelően, üdültetés, nyári táboroztatás, Sóstói tábor, beiskolázás, tanévzárás előtti kirándulások, burgonya-akció, muskátli-akció).
  8. Kereskedelmi egységek, szolgáltató vállalatok stb. felajánlásaira válaszadás előtti állásfoglalás.
  9. Szociális feladatra kiírt pályázat javaslattétele, véleményezése.
  10. Lakásprivatizáció helyi rendelet megalkotásában való közreműködés.
  11. Lakásgazdálkodási stratégia kialakítása, megvalósítása, elemzése.
  12. Kerületfejlesztés, költségvetés, céltámogatások, helyi adó, vagyonhasznosítások, vállalkozások lakhatás szempontjából történő véleményezése.
  13. Szociális lakásellátás, -támogatás (rendelet, önkormányzati hatósági funkció).
  14. Dönt a szociális ellátásban részt vevő civil szervezetek szakmai beszámolójának elfogadásáról.
  15. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


KULTURÁLIS és turisztikai Bizottság

(KTB)


KULTURÁLIS FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Előkészíti és a képviselőtestület elé terjeszti a kerületi kulturális koncepciót.
  2. Javaslatot tesz a képviselőtestület felé kulturális, közművelődési intézmények létrehozására, működtetésére, megszüntetésére, profilváltására.
  3. Véleményezi és előkészíti a kulturális, közművelődési intézményeket érintő beruházásokat, felújításokat, fejlesztéseket.
  4. Előkészíti és véleményezi a művelődési ágazat intézményvezetői pályázatait, előterjeszti a képviselőtestületnek az intézményvezetői megbízásokat, javaslatot tesz a Polgármester számára az intézményvezetők jutalmazására, a Hivatal előterjesztése alapján.
  5. Véleményezi a közművelődési intézmények költségvetését. Javaslatot tehet az intézmény ellenőrzésére.
  6. Véleményezi a kerületben felállítani kívánt művészeti alkotások közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen történő elhelyezéséről, lebontásáról, felújításáról szóló kérelmeket, kezdeményezéseket.
  7. Véleményezi a kulturális intézmények és közterületek elnevezésének változásait.
  8. Véleményezi kulturális területen állami, önkormányzati kitüntetésekre vonatkozó javaslatokat.
  9. Véleményt alkot a képviselőtestület számára kulturális önkormányzati feladatvállalás esetén.
  10. Véleményt alkot a képviselőtestület számára a művelődési célú ingatlanok más irányú hasznosításával kapcsolatban.
  11. Elősegíti az illetékességi körébe tartozó szervezetek és intézmények kapcsolatteremtését külföldi partnerekkel.
  12. Véleményezi a közművelődési intézmények Alapító Okirat módosítását.
  13. Megvitatja a közművelődési intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatát.
  14. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


TURISZTIKAI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Turisztikai koncepció szakmai véleményezése.
  2. Testvérvárosi kapcsolat kialakításáról szóló szándéknyilatkozat, valamint a testvérvárosi szerződés véleményezése, a testvérvárosi kapcsolatok alakulásának figyelemmel kísérése.
  3. Véleményezi a turisztikával kapcsolatos pályázati kiírásokat, a beérkezett pályázatokat.
  4. Feltárja és egyezteti a turisztikával kapcsolatos városi érdekeket, igényeket, együttműködik az e területen működő szakmai és civil szervezetekkel.
  5. Véleményezi a feladatkörét érintő képviselőtestületi előterjesztéseket.


OKTATÁSI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG

(OKB)


OKTATÁSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Az önkormányzatokról szóló törvényben a helyi önkormányzat alapfeladatai között meghatározott alapfokú nevelés koncepciójának elkészítése (intézményhálózat kialakítása).
  2. Javaslatot tesz nevelési és oktatási intézmények létrehozására, működtetésére, megszüntetésére, profilváltására, valamint az önkormányzat által fenntartott nevelési és oktatási intézmények körzeteinek kialakítására, a körzethatárok szükség szerinti módosítására.
  3. Javaslatot tesz az oktatási intézményeket érintő beruházásokra, felújításokra, fejlesztésekre.
  4. Javaslatot tesz a Képviselőtestületnek és a polgármesternek a nevelési intézmények vezetői pályázati feltételeinek meghatározására, a pályázatok elbírálására, javaslattétel a vezetői megbízásra.
  5. Közreműködik a nevelési-oktatási intézmények költségvetésének kialakításában, azok összesítésében, javaslatot tesz a pénzeszközök szükség szerinti – évközi – átcsoportosítására.
  6. Javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmények vizsgálatára, ellenőrzésére. Szakmai célvizsgálatokat kezdeményez.
  7. Oktatási célprogramok (pályázatok) meghirdetése, elbírálása.
  8. Javaslatot tesz a kerületben működő, de nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekkel való együttműködésre, a közoktatási megállapodás megkötésére, az így megkötött szerződések folyamatos ellenőrzésére, koordinálására, szükség szerinti módosítására, esetleges megszüntetésére.
  9. A diákszociális támogatások (táborozás, stb.) elosztására, felhasználására javaslatok kidolgozása.
  10. Pedagógusok továbbtanulásának, továbbképzésének segítése (támogatottak körének meghatározása, pályázatok kiírása, döntés a támogatások odaítéléséről).
  11. Nemzetiségi, kisebbségi léttel kapcsolatos igények egyeztetése nevelési-oktatási ügyekben, kapcsolattartás a kisebbségi önkormányzatokkal.
  12. Rendszeres kapcsolatot épít ki az intézményekkel, biztosítja a naprakész információs kapcsolatot mindkét irányban. A megalapozott döntéshozatal érdekében széleskörű ismereteket szerez az intézmények munkájáról, belső életéről.
  13. Javaslatot tesz a Képviselőtestület számára a nem önkormányzati közoktatási intézmények támogatási kérelmeinek elbírálására.
  14. Javaslatot tesz az elkészült szakértői vélemények alapján foglalkoztatási csoportok indítására, megszűntetésére
  15. Dönt a képviselőtestület által jóváhagyott Ösztöndíj Alap felosztásáról (pl. Bursa Hungarica).
  16. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


környezetvédelmi feladat- és hatáskörök


  1. Az önkormányzat környezetvédelmi feladatainak, környezetvédelmi koncepciójának véleményezése.
  2. Javaslat a helyi környezetvédelmi követelmények rendelettel történő megállapítására, a rendelet-tervezet véleményezése (zaj- és rezgésvédelem, levegőtisztaság, talaj, víz védelme, hulladékkezelés).
  3. A környezetvédelmi előírások érvényesülésének elemzése, értékelése.
  4. Környezetvédelmi programok, akciók, kampányok kezdeményezése.
  5. Környezetvédelmi szempontok érvényesítésének elősegítése a kerületfejlesztésben, a városüzemeltetésben, vagyonhasznosításban, beruházásokban.
  6. Társadalmi szervezetek bevonása a kerületi környezetvédelmi feladatok ellátásába.
  7. Zöldterületek fenntartásának és fejlesztésének figyelemmel kísérése.
  8. A környezetvédelmi és a természetvédelmi koncepció által érintett területek hasznosítási elképzeléseinek véleményezése. Természetismeret népszerűsítése, különös tekintettel a helyi értékekre.
  9. A természeti értékek állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, veszélyeztető tevékenység felderítése, megszüntetésének kezdeményezése. Természetismeret népszerűsítése különös tekintettel a helyi értékekre.
  10. Önkormányzati közművekkel kapcsolatos fenntartási költségelőirányzatok véleményezése.
  11. Javaslattétel a Képviselőtestület felé a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítása és védelme tekintetében
  12. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


PÉNZÜGYI, TULAJDONOSI ÉS VAGYONNYILATKOZAT-KEZELŐ BIZOTTSÁG

(PTVB)


PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. A Bizottság vizsgálja az önkormányzat és intézményei pénzügyi helyzetét, költségvetését, likviditását a pénzügyi-, számviteli információs rendszer és az intézményeknél folytatott helyszíni tájékozódás alapján. Az intézményektől kapott információk alapján javaslatot tesz a polgármesternek olyan intézkedések meghozatalára, amelyek a működési zavarok elhárítása, a működési feltételek korrekciója révén az intézmények által ellátott feladatok és a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi források összehangolását biztosíthatják.
  1. Az éves költségvetés vonatkozásában:

·  közreműködik az összeállításban,

·  véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a költségvetési előirányzat módosításokat,

·  véleményezi a gazdálkodásról szóló beszámolókat,

·  ellenőrzi a Képviselőtestület által elfogadott költségvetés végrehajtását.

  1. Évente jóváhagyja az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok éves elszámolási rendjét, és ellenőrzi betartását.
  2. Ellenőrzi az önkormányzat vagyongazdálkodását a vagyonleltár alapján. Figyelemmel kíséri a vagyonhasznosítási koncepció és a vagyonrendelet betartását. Munkatervében rögzített rendszerességgel nyomon követi az önkormányzat vagyonának alakulását. Véleményezi a vagyonalakulást befolyásoló és a gazdálkodást szabályozó rendelet-tervezeteket. Javaslatot tesz a működést javító rendeletek megalkotására, intézkedések megtételére, szervezeti változtatásokra.
  3. Figyelemmel kíséri mindazon gazdasági társaságok működését, amelyekben az önkormányzat legalább 25 % tulajdonnal rendelkezik. A társaságok vezetőitől - a munkatervében rögzített módon - rendszeresen információkat kér a gazdálkodási adatokról, az önkormányzati támogatások felhasználásáról. Megállapításairól jelentést készít, javaslatot tesz a szükséges korrekciókra.
  4. A likviditási terv- és tényadatok elemzése alapján jogosult bármely bevételi, kiadási költségvetési tétel tekintetében részletes információt kérni az illetékes szervezettől (Polgármesteri Hivatal, önállóan, részben önállóan gazdálkodó intézmények, önkormányzati bizottságok, önkormányzati tulajdonban, tulajdonrésszel bíró gazdasági társaságok, valamint az önkormányzat által támogatott külső szervezetek.)
  5. Véleményezési jogot gyakorol minden olyan kérdésben, amely a Képviselőtestület által elfogadott költségvetési összegek szerkezetében a kiadási oldalon növekedést indukáló módon módosulást eredményezhetnek vagy a bevételi oldalon előre látható módon a költségvetési terv teljesülését veszélyeztetik.
  6. Véleményezi az önkormányzati hitelfelvételeket, az esetleges kötvénykibocsátást, javaslatot tesz a szabad pénzeszközök lekötésére.
  7. Folyamatosan figyelemmel kíséri a számlavezetési kondíciókat és szükség esetén kezdeményezi pályázat kiírását az önkormányzat számlavezetésének ellátására. A Képviselőtestület felé - a Polgármesterrel egyeztetett - javaslatot tesz a számlavezető bankra.
  8. Munkatervében meghatározott rendszerességgel információt kér a Polgármesteri Hivataltól az önkormányzat határidőn túli tartozásairól és követeléseiről, lejárat szerinti bontásban. Javaslatot tesz a lejárt követelések behajtásának módjára, valamint prioritásokat állapít meg a határidőn túli kötelezettségek - bevételi forrásoktól függő - fizetésének ütemezésre.
  9. A bizottság a rendelkezésére álló információk alapján javaslatot tesz a saját bevételek növelésének módjára.
  10. Javaslatot tesz és véleményezi a könyvvizsgálói pályázat kiírását, részt vesz a pályázatok kiértékelésében.
  11. Javaslatot tesz a gazdasági társaságok és az önkormányzati alapítású Felügyelő Tanácsában a III. Kerületi Önkormányzatot megillető helyek betöltésére vonatkozóan. (Minden képviselőt és bizottságot javaslattételi jog illet meg).
  12. Vizsgálatot folytat, tájékozódik, elemzést készít minden olyan kérdésben, amellyel a Képviselőtestületet megbízza. A bizottság pénzügyi vizsgálatot saját hatáskörben is kezdeményezhet.
  13. Vizsgálatai alapján - kármegelőzés céllal - anyagi és pénzeszközök zárolását kezdeményezheti.
  14. A bizottság - bármely általa tett javaslat esetében - hatásvizsgálatot végez javaslatai megvalósításáról, azok eredményességéről. Ehhez az információk birtokában lévő bármely önkormányzati - az önkormányzat által támogatott - szervezettől információt kérhet.
  15. Javaslat az önkormányzati hivatali érdekeltségi rendszer kialakítására (ha ilyen alkalmazására sor kerül).
  16. Javaslat közszolgáltatások díjainak megállapítására.
  17. Hitelfelvétel és egyéb forrásteremtő műveletek gazdaságossága, szükségességének vizsgálata, véleményezése. (kötvénykibocsátás, stb.).
  18. A költségvetési hiányt, feszültségek csökkentését szolgáló programok előkészítésében közreműködés. Átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet véleményezése.
  19. Pályázatok, támogatási igények felmérése, értékelése.
  20. A költségvetés tervezése. A költségvetési rendelet véleményezése és a rendelethez bizottsági állásfoglalás kialakítása
  21. A költségvetés és annak mellékleteiben foglaltak végrehajtásának rendszeres figyelemmel kísérése. Javaslat rendelet módosításra.
  22. A költségvetési rendelet módosítására vonatkozó rendelet-tervezetek véleményezése.
  23. A költségvetést, az önkormányzat és intézményei, vállalatai gazdálkodását érintő határozati javaslatok előzetes véleményezése.
  24. A kerületek közötti forrásmegosztásra vonatkozó rendelet-tervezet előzetes egyeztetésében való részvétel.
  25. Az állami költségvetésből céltámogatások igényléséhez bizottsági vélemény kialakítása.
  26. Helyi adókról szóló rendelet-tervezetek véleményezése, helyi adózás, adógazdálkodás figyelemmel kísérése.
  27. Ellenőrzi a bizottság döntéseinek hivatali végrehajtását.
  28. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


KÖZBESZERZÉSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Véleményezi az előzetes közbeszerzési tervet. (Közbeszerzési Szabályzat (KSZ II/1. cím 1. pont)
  2. Ajánlatkérő nevében eljár és dönt önkormányzati árubeszerzés és szolgáltatás esetében a nettó 25 millió forint becsült értéket elérő vagy meghaladó, önkormányzati építési beruházás esetén a nettó 150 millió forint becsült értéket elérő vagy meghaladó közbeszerzési eljárásban.(KSZ I/2. a) pont)
  3. Dönt előzetes összesített tájékoztató készítéséről  (KSZ II/2. cím 1. pont) 
  4. Jóváhagyja az előzetes összesített tájékoztatót.(KSZ II/2. cím 2. pont)
  5. Dönt központosított közbeszerzéshez való csatlakozásról a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben .(KSZ III/1. cím 1. pont)
  6. Dönt a részvételi/ajánlati felhívás tartalmáról, elfogadásáról.(KSZ III/2. cím 3. pont)
  7. Ha a közbeszerzés jellege indokolttá teszi, hivatalos közbeszerzési tanácsadó, vagy más közreműködő bevonásáról dönt. a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben  (KSZ III/5. cím 1. pont)
  8. Dönt az elbírálási határidő meghosszabbításáról a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben.(KSZ III/5. cím 4. pont)
  9. Az eljárás eredményéről/eredménytelenségéről az ajánlatok érvénytelenségéről szóló döntés keretében dönt az indokolás kérésre adott válasz elfogadásáról.(KSZ III/5. cím 8. pont)
  10. Tárgyalásos eljárás lefolytatása esetén, vagy ha az ajánlatkérő a Kbt. szerint tárgyalást tart, az ajánlatkérő nevében eljár, vagy erre kijelöl más személyt a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben.(KSZ III/7. cím 1. pont)
  11. Az ajánlatok, és a Bírálóbizottság szakvéleményének ismeretében kiválasztja a nyertes ajánlattevőt a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben.(KSZ III/8. cím 2. pont)
  12. Dönt a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárásában hozott határozata kapcsán a közbeszerzési eljárás további viteléről  a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben (KSZ V/3. pont)


Tulajdonosi feladat- és hatáskörök


  1. Az önkormányzat gazdasági koncepciójának és részprogramjának előkészítése.
  2. Gazdasági jellegű és kihatású társulások, együttműködések, alapítványok, alapok létesítésének, támogatásának véleményezése.
  3. Vagyongazdálkodás, - hasznosítás szabályozásának előkészítése.
  4. Önkormányzati vállalkozások alapításának előkészítése és véleményezése.
  5. Az önkormányzat vállalkozásaival való kapcsolattartás, működésük figyelemmel kisérése.
  6. Koncessziós szerződések véleményezése.
  7. Véleményezi a kerületfejlesztési koncepciót, programokat, kerületi szabályozási terveket, a kerületi szabályozási tervekhez kapcsolódó településrendezési szerződéseket.
  8. Közút céljára történő igénybevétel, kisajátítás és kártalanítás ügyében az értékbecslés minősítése.
  9. Javaslatot tesz konkrét önkormányzati vagyon (telek, üzletrész, értékpapír, kárpótlási jegy) elidegenítésére, hasznosítására, és annak módjára a Képviselőtestületnek.
  10. Az önkormányzat épületgazdálkodására vonatkozó javaslatok véleményezése.
  11. [99]
  12. Javaslatot tesz a Képviselőtestületnek a pénzbeli kötelezettségvállalással járó nemzeti és európai uniós pályázatokon való részvételhez szükséges testületi döntések meghozatalára.
  13. Peren kívüli egyezség előzetes jóváhagyása.
  14. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGGEL, MÉLTATLANSÁGGAL, VAGYONNYILKATOZAT-TÉTELLEL KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK[100]


A 2. mellékletben meghatározott eljárási szabályok alapján

1. nyilvántartásba veszi az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat, a köztartozás-mentességi igazolásokat, a vagyonnyilatkozatokat.

2. gondoskodik az összeférhetetlenségi nyilatkozatok, a köztartozás-mentességi igazolások, a vagyonnyilatkozat, valamint az ezekkel összefüggő iratok és dokumentumok  kezeléséről, őrzéséről, biztosítja az azokba történő betekintést.

3. kezdeményezés esetén lefolytatja az összeférhetetlenségi, a méltatlansági, a vagyonnyilatkozat-tételi eljárást, a vizsgálat eredményéről javaslatot készít a képviselőtestület részére.


VÁROSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG

(VB)


  1. A kerületet érintő területfejlesztési koncepciók, tervek, programok véleményezése.
  2. Településrendezési tervek véleményezése.
  3. Véleményezi a kerület fejlesztési koncepcióját, a kerületi városrendezési és építési szabályzatot, a kerületi szabályozási terveket.
  4. A városrendezés, területhasználat, a funkciók az építés és városképi követelmények alakításának, helyi szabályozásának (rendelet) véleményezése.
  5. A helyi jelentőségű műemlékek védetté nyilvánításának és védelmének kezdeményezése.
  6. Képzőművészeti alkotások közterületen, önkormányzati épületeken való elhelyezésének véleményezése
  7. Javaslattétel a kommunális szolgáltatások ellátási módjára.
  8. Önerős közműfejlesztések véleményezése.
  9. Költségvetés, helyi adók, támogatások, koncessziók, munkaszervezetek, társulások, alapok, térítési díjak, vagyonhasznosítások véleményezése a kommunális szolgáltatások szempontjából.
  10. Fővárosi hatáskörbe tartozó szolgáltatásokkal kapcsolatos tervek és igények véleményezése:
    1. közutak forgalmi rendje,
    2. helyi tömegközlekedés,
    3. köztemetői szolgáltatás,
    4. állategészségügyi szolgáltatás,
    5. növényvédelmi szolgáltatás,
    6. folyékonyhulladék- és szennyvízkezelés.
  11. Helyi vízrendezés, vízelhárítás kialakítása.
  12. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.
  13. [101]Dönt a településrendezési terv véleményezési szakasza lezárásaként a beérkezett véleményekről.





7. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez[102]


A Képviselőtestület által a jegyzőre átruházott hatáskörök


  1. Dönt a házszámok megállapításával, megváltoztatásával kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyekben.


  1. Ellátja a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben számára meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az egyes önkormányzati rendeletekben a jegyző részére meghatározott feladatok és átruházott hatáskörök jegyzéke tartalmaz. A jegyzék naprakész vezetéséről a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik.


8. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez


1. Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei[103]


Polgármesteri Referatúra


Jegyzői Referatúra


Igazgatási Főosztály

|

Általános Hatósági Osztály

Kereskedelmi és Közellátási Osztály


Társadalmi Kapcsolatok, Oktatási és Kulturális Főosztály

|

Oktatási Osztály


Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály

|

Költségvetési és Ellenőrzési Osztály
Számviteli Osztály


Szociális Szolgáltató Főosztály

|

Gyermekvédelmi és Családtámogatási Osztály
Egészségügyi és Jogi Osztály
Lakásügyi Osztály

Pénzügyi és Intézményi Osztály


Városüzemeltetési Főosztály

|

Közterületi Hatósági Osztály

Műszaki Osztály


Adóügyi Osztály


Építési Hatósági Osztály


Informatikai Osztály


Munkaügyi Osztály


Szervezési Osztály




2. A Polgármesteri Hivatal munkarendje


2.1.         A Polgármesteri Hivatal általános munkaidő-beosztása:


Hétfő:                                   8.00 – 18.00

Kedd:                                    8.00 – 16.30

Szerda:                  8.00 – 16.30

Csütörtök:                            8.00 – 16.30

Péntek:                  8.00 – 12.30


2.2.         A Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján a munkaidő-beosztás a 3.2. pontban meghatározott ügyfélfogadási rendhez igazodik.


2.3.         A Városüzemeltetési Főosztály Zöldterületi és Köztisztasági Csoportja fizikai dolgozóinak változó munkaidő- beosztása:


Hétfőtől – Vasárnapig és Ünnepnapokon:   6.00-20.00


3. A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje


3.1.         A Polgármesteri Hivatal általános ügyfélfogadási rendje:

Hétfő:                                   14.00 – 18.00

Kedd:                                    -----------------

Szerda:                    8.00 – 16.30

Csütörtök:                             8.00 – 13.00

Péntek:                  -----------------


3.2.         Az Igazgatási Főosztály Ügyfélszolgálati Irodájának ügyfélfogadási rendje:


Hétfő:                                   8.00 – 18.00

Kedd:                                    8.00 – 18.00

Szerda:                  8.00 – 18.00

Csütörtök:                            8.00 – 18.00

Péntek:                  8.00 – 12.00


  1. A Szociális Szolgáltató Főosztály Ügyfélszolgálati Irodájának ügyfélfogadási rendje:


Hétfő:                                   9.00 – 18.00

Kedd:                                    8.00 – 16.30

Szerda:                  8.00 – 16.30

Csütörtök:                            8.00 – 16.30

Péntek:                  8.00 – 12.30





B

a 34/2013. (V. 31.)[104], a 40/2013. (VII. 1.)[105], a 14/2014. (IV. 11.)[106] a 34/2014. (XI. 3.)[107], a 36/2014. (XI. 7.)[108]

a 46/2014. (XII. 11.)[109], az 1/2015. (I. 16.)[110], a 20/2015. (III. 16.)[111], a 27/2015. (V. 15.)[112] és a 31/2015. (VI. 11.)[113] önkormányzati rendelettel

egységes szerkezetben


Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat szervezetének és működésének rendjéről a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. Az Önkormányzat elnevezése, működési területe


1. § (1)[114] Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat). Az Önkormányzat hivatalos rövid elnevezése: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 1033 Budapest, Fő tér 3.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Budapest főváros III. kerület közigazgatási területe.


2. Önkormányzati ünnepek, jelképek és kitüntető címek


2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos ünnepnapja május 4., Szent Flórián napja.

(2) A kerület napja megünneplésének részletes szabályait önkormányzati rendelet állapítja meg.


3. § (1) Az Önkormányzat jelképei a címer, a pecsét és a zászló.

(2) Az önkormányzati jelképek leírását és használatuk rendjét önkormányzati rendelet állapítja meg.


4. § (1) Az Önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek:

1. Óbuda Díszpolgára kitüntető cím

2. Pro Óbuda díj

3. Bem József-díj

4. Pedagógiai Érdemekért díj, Elismerő Oklevél

5. Óbuda-Békásmegyer Közbiztonságáért díj

6. Fischer Ágoston Óbudai Szociális díj

7. Óbuda Kultúrájáért díj

8. Óbuda Lakosságának Egészségéért díj

9. Óbuda Sportolója díj, Óbuda Sportolója Emléklap, Hidegkuti Nándor Emlékplakett

10. Balázs Lajos Óbudai Civil díj

(2) Az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A díjazottakról – a díj alapításától kezdődően – a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.



II. Fejezet

Az Önkormányzat feladat- és hatásköre


5. § (1) Helyi közügy önálló megoldásának elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárást a képviselőtestület döntésétől függően a polgármester vagy az alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a Képviselőtestület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásával elérendő célt és a megoldás részletes feltételeit.


6. § Az önkormányzati feladatok ellátását végző intézmények, szervezetek (különösen: önkormányzati fenntartású vagy működtetésű oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális intézmények, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok) jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a szakmailag illetékes szervezeti egység adatszolgáltatása alapján, a Szervezési Osztály útján – gondoskodik és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


III. Fejezet

A települési képviselő


3. A települési képviselő jogai és kötelezettségei


7. § (1) A települési képviselő (a továbbiakban: képviselő) a jogszabályoknak megfelelően, különösen az Alaptörvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban: Mötv.) előírásaira figyelemmel végzi tevékenységét.

(2) A települési képviselők nevét, elérhetőségét tartalmazó nyilvántartás vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.


8. § Az Önkormányzat a települési képviselők tevékenységének elősegítése, a hatékony képviselői munka feltételeinek biztosítása érdekében a települési képviselő(k) részére az Önkormányzat illetékességi területén megfelelő helyiséghasználatot biztosít.


9. § A képviselő részére biztosított tárgyi és technikai feltételek:

a) képviselői iroda, ahol minden képviselő számára biztosított a képviselői munkájához szükséges ügyviteli és adminisztratív segítség,

b) mobiltelefon készülékhez és képviselői notebookhoz SIM kártya használat, melynek részletes szabályait a 1. melléklet tartalmazza.


10. § (1) A képviselő kötelessége:

a) a Képviselőtestület, valamint – a bizottságba beválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésén rendszeresen megjelenni és a munkában tevékenyen részt venni, a Képviselőtestület döntéseit tiszteletben tartani,

b) elháríthatatlan akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetőleg a bizottság elnökének előre bejelenteni,

c) felkérés alapján közreműködni a Képviselőtestület, valamint az adott bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban,

d) rendszeres időközönként – az általa meghirdetett helyen és időben – fogadóórát, vagy más alkalmas módon választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni,

e) képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani, életvitelt folytatni,

f) tartózkodni a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információ saját maga és más előnyére, vagy hátrányára történő felhasználásától,

g) végzett képviselői munkájáról választói körzetében beszámolni,

h) vagyonnyilatkozatot tenni a 2. mellékletben foglalt eljárási szabályok figyelembe vételével.

(1a)[115] A képviselő köteles bejelenteni a képviselőtestületnek, ha olyan gazdasági társaságban szerzett részesedést, vagy gazdasági társasággal áll alkalmazásában, amely vagy amelynek valamely – nem természetes személy[116] tagja – nem átlátható a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerint. Amennyiben a képviselőtestület tudomására jut, hogy a képviselő nem jelentette be a nem átlátható (off-shore) szervezetben megszerzett részesedését vagy alkalmazotti jogviszonyának létrejöttét, egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül. A nem átlátható szervezetben szerzett részesedés vagy alkalmazotti jogviszony létrejöttéről szóló képviselői nyilatkozatot nyilvánosságra kell hozni az önkormányzat honlapján való közzététellel.

(2)[117] A képviselő munkájához szükséges tájékoztatást írásban a polgármestertől igényelheti.

(3) A települési képviselő a képviselői minőségét nem használhatja fel semmilyen vonatkozásban a vele gazdasági viszonyban álló, vagy bármilyen más munkaviszonyt fenntartó természetes vagy jogi személy támogatására. Az előzőekre, valamint a települési képviselő magánérdekét szolgáló tevékenységére a Polgármesteri Hivatal távközlő berendezéseit, helyiségeit nem használhatja, ezek esetleges jogtalan használatával okozott indokolatlan többletköltségek megfizetésére köteles.

(4) Amennyiben a döntés meghozatalát követően derül ki, hogy a képviselő személyes érintettségét nem jelentette be, döntésenként egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül.


11. § A települési képviselő tiszteletdíjának, természetbeni juttatásának mértékére, a tiszteletdíj csökkentésére, a természetbeni juttatás megvonására vonatkozó részletes szabályokat önkormányzati rendelet szabályozza.

4. A tanácsnok


12. § (1) A Képviselőtestület által választott tanácsnokok számát, feladatkörét a 3. melléklet határozza meg.

(2) A tanácsnok írásban köteles a feladatkörében eljárva szerzett tapasztalatairól a Képviselőtestületet évente tájékoztatni.

(3) A tanácsnok feladatkörében kezdeményezett testületi intézkedést a Képviselőtestület soron következő ülésének napirendjére fel kell venni.


IV. Fejezet

A Képviselőtestület


5. A Képviselőtestület elnevezése


13. § (1) Az Önkormányzat Képviselőtestületének hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület)

(2) A Képviselőtestület székhelye: 1033 Budapest, Fő tér 3.

(3) A Képviselőtestület levelezési címe: 1300 Budapest, Pf. 102.

(4) A Képviselőtestület hivatalos honlapja: www.obuda.hu

(5) A Képviselőtestület e-mail címe: info@obuda.hu


6. A Képviselőtestület megalakulása


14. § (1) A polgármester (akadályoztatása esetén a korelnök) hívja össze és vezeti a Képviselőtestület alakuló ülését.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eredményéről

b) polgármester eskü(fogadalom)tétele és a megbízólevél átadása. Esküt kivevő: korelnök

c) települési képviselők eskü(fogadalom)tétele és a megbízólevelek átadása. Esküt kivevő: polgármester

d) alpolgármesterek választása, eskü(fogadalom)tétele. Esküt kivevő: polgármester

e) polgármester, alpolgármesterek illetménye, tiszteletdíja és juttatásai

f) bizottsági szerkezet kialakítása, bizottsági tagok, tanácsnokok választása, nem képviselő bizottsági tag eskü(fogadalom)tétele. Esküt kivevő: jegyző

g) képviselői tiszteletdíjak, természetbeni juttatások meghatározása

h) az Önkormányzat gazdasági programjának és fejlesztési tervének előkészítésével kapcsolatos feladatok meghatározása

i) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok meghatározása

(3) A (2) bekezdés d)-f) pontjával összefüggésben az alakuló ülésen gondoskodni kell a Szervezeti és Működési Szabályzat megfelelő módosításáról, amely nem helyettesíti a Szervezeti és Működési Szabályzat kötelező, átfogó felülvizsgálatát.

(4)[118] Az alakuló ülésen írásban tájékoztatást kell adni az összeférhetetlenségre, a méltatlanságra, valamint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, és a szükséges formanyomtatványokat az érintettek rendelkezésére kell bocsátani.


7. A Képviselőtestület működésének általános szabályai


15. § (1) A Képviselőtestület tagjainak száma, figyelemmel a Mötv. 66. §-ára: 23 fő.

(2) A Képviselőtestület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 12 képviselő jelen van.

(3) Határozatképtelen képviselőtestületi ülés esetén a 25. § (5) bekezdés rendelkezése az irányadó.


16. § A Képviselőtestületen belül a pártok, továbbá a független képviselők - a képviselőtestületi ülésen tett bejelentés alapján - frakciót alakíthatnak. 3 főnél kevesebb személy nem alakíthat frakciót. A bejelentés tartalmazza a frakció megnevezését, tagjait, valamint a frakcióvezető nevét.


17. § (1) A Képviselőtestület az önkormányzati feladatokat a polgármester, a bizottságai, a polgármesteri hivatal és a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el.

(2) Az egyes feladatok ellátásához szükséges anyagi eszközök tekintetében az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak.


8. A Képviselőtestület át nem ruházható hatáskörei


18. § A Képviselőtestület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartozik a Mötv-ben felsoroltakon túlmenően:

a) belföldi önkormányzattal együttműködési megállapodás megkötése és felmondása,

b) a Képviselőtestület munkatervének elfogadása.


19. § (1) A polgármester a Képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett – a Képviselőtestület Mötv-ben és a 18. §-ban meghatározott át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselőtestület hatáskörébe tartozó azon ügyekben, amelyeket a képviselőtestület nem utalt más szerv hatáskörébe.

(2) A polgármester döntése előtt kikéri a tárgykör szerint illetékes bizottság véleményét.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában halaszthatatlan az az ügy, amelyben a döntés elmaradása az önkormányzat érdekeit sértené vagy helyrehozhatatlan kárral vagy anyagi veszteséggel járna.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazása előtt a képviselőtestület rendkívüli ülésének összehívását a 25. § (4) bekezdésben foglaltak szerint meg kell kísérelni. Az értesítés megtörténtének dokumentálásakor az összehívás eredménytelenségének okát is rögzíteni kell.


20. § A Képviselőtestület az egyes bizottságokra átruházott önkormányzati hatósági hatásköröket a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évében a választás napja és az illetékes új bizottság első ülése közötti időszakra visszavonja és ebben az átmeneti időszakban e hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza.


9. A Képviselőtestület munkaterve


21. § (1) A Képviselőtestület féléves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tervezetére javaslatot tehetnek:

a) a polgármester,

b) a bizottság,

c) az alpolgármester,

d) a települési képviselő,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

f) a tanácsnok,

g) a jegyző,

h) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egység vezetője,

i) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetője,

j) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselője.

(3) A munkaterv-tervezete tartalmazza:

a) a testületi ülés időpontját,

b) a tervezett napirend címét,

c) az előterjesztő nevét,

d) a napirendet véleményező bizottság megnevezését.

(4) A munkaterv-tervezetet a polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé. Az előterjesztésben tájékoztatást kell adni a munkaterv-tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatról, annak indokáról, és erről – a munkaterv elfogadását követően – a javaslattevőt is tájékoztatni kell írásban. A tájékoztatásról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.

(5) A Képviselőtestület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

a) a települési képviselőnek,

b) nem képviselő bizottsági tagnak,

c) a nemzetiségi önkormányzat elnökének,

d) a munkatervbe felvett javaslat előterjesztőjének.

A munkaterv megküldéséről a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.


10. A Képviselőtestület ülése


22. § A Képviselőtestület rendes vagy rendkívüli ülést tart.


23. §[119] A Képviselőtestület rendes ülését általában minden hónap második hetének csütörtökén, 10.00 órai kezdettel tartja székhelyén, a tanácsteremben.


24. § A rendkívüli ülést össze kell hívni

a) a Mötv-ben meghatározott esetben,

b) a 19. § és a 27. § alapján,

c) a nemzetiségi önkormányzat indítványára nemzetiségi ügyekben.


25. § (1) A képviselőtestületi ülést a polgármester – tartós akadályoztatása esetén, az általa kijelölt alpolgármester – hívja össze a Képviselőtestület székhelyére. A polgármester és a kijelölt alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű akadályoztatása esetén az ülést a korelnök hívja össze.

(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselőtestület ülése a székhelyén kívül más helyszínre is összehívható.

(3) Rendkívüli ülés esetén az ülés időpontját, kezdési idejét, helyszínét a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 5 napon belül, a kézhezvételtől számított 15 napon belüli időpontra a meghívó kiküldésével egyidejűleg tűzi ki.

(4) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a rendkívüli ülés formális meghívó nélkül, telefonon vagy e-mailben is összehívható a polgármester kezdeményezésére. Az értesítés megtörténtének dokumentálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.

(5) Határozatképtelenség miatt bezárt, vagy elhalasztott ülést – 5 napon belül – 15 napon belüli időpontra, változatlan napirenddel kell összehívni.

(6) A Képviselőtestület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a település lakosságát az Önkormányzat honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell. A lakosság tájékoztatásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.


26. § (1) A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, elektronikus úton biztosítani, hogy a Képviselőtestület tagjai a rendes ülés időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal, rendkívüli ülés esetén 3 munkanappal a 4. mellékletben meghatározott módon megkapják.

(2) A meghívó és az időben leadott előterjesztések határidőre való összeállításáért és kiküldéséért a jegyző – a Szervezési Osztály útján – felelős. Időben leadottnak tekintendő az az anyag, amely a 4. mellékletében foglalt tartalmi és formai követelményeknek megfelel és rendes ülés esetén legkésőbb 7 munkanappal, rendkívüli ülés esetén legkésőbb 5 munkanappal az ülés előtt a Szervezési Osztályon leadtak.


27. § A Képviselőtestület és bizottságai minden év július 1-je és augusztus 31-e között nyári szünetet tart. A nyári szünet ideje alatt – az át nem ruházható hatáskörök kivételével – a képviselőtestületi hatásköröket, valamint az egyes bizottságokra átruházott hatásköröket a polgármester gyakorolja – átruházott hatáskörben – azzal, hogy a nyári szünetet követő első rendes testületi ülésen az átruházott hatáskörben hozott döntésekről köteles a Képviselőtestületnek beszámolni. A nyári szünet ideje alatt felmerülő kizárólagos képviselőtestületi hatáskörbe tartozó, azonnali intézkedést igénylő esetben a Képviselőtestület rendkívüli ülését össze kell hívni.


11. A Képviselőtestület ülésére meghívandók köre


28. § (1) A Képviselőtestület ülésére (a továbbiakban: ülés) meg kell hívni:

a) a Képviselőtestület tagját,

b)[120]

c) a jegyzőt,

d) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egysége vezetőjét,

e) a kerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

f) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

g) a kerületi rendőrkapitányt,

h) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselőjét,

i) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetőjét, önkormányzati (egészségügyi, szociális, kulturális) intézmény vezetőjét,

j) Budapest Főváros Kormányhivatala főigazgatóját és a III. Kerületi Hivatala vezetőjét,

k) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 03. Tankerület igazgatóját,

l) akit a polgármester megjelölt,

m) a kerület díszpolgárát a képviselőtestület alakuló ülésére,

n)[121] Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét.


(2) Az ülésen a képviselő szavazati joggal vesz részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Az ülésre meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt,

b)[122]

c) a kerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

d) a kerületi rendőrkapitányt,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

f) Budapest Főváros Kormányhivatala főigazgatóját.

(4) Az ülésre meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg – az ülésvezető engedélye alapján – az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egysége vezetőjét,

b) az önkormányzati (egészségügyi, szociális, kulturális) intézmény vezetőjét, az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetőjét,

c) Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala vezetőjét,

d) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 03. Tankerület igazgatóját,

e) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselőjét,

f) akit a polgármester meghívott.

(5)[123] Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét tanácskozási jog illeti meg a 79/A. § (1) bekezdésében meghatározott napirendek tárgyalásakor.


12. A képviselőtestületi ülés lebonyolításának technikai feltételei


29. § (1) Az ülésen elhangzottak rögzítését, valamint a szavazás lebonyolítását szavazatszámláló és konferencia rendszer biztosítja. Az ülés lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételek biztosításáról a jegyző – a Szervezési Osztály és az Informatikai Osztály útján – gondoskodik.

(2) Zárt ülés esetén a jegyzőkönyvvezetői feladatot ellátó ügyintézőt állandó meghívottnak kell tekinteni.


13. A képviselőtestületi ülés nyilvánossága


30. § (1) Az ülés nyilvánosságára a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A nyilvános ülésen részt vevő polgár az ülésvezető engedélye alapján – legfeljebb 3 perc időtartamban – szólalhat fel.

(3) Amennyiben a Mötv. szerint lehetőség van zárt ülés tartására, a zárt ülés elrendelését a polgármester, bármely képviselő, a jegyző indítványozhatja. Az indítványról a Képviselőtestület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(4) A Képviselőtestületi üléssel kapcsolatos közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket az 56. § határozza meg.



14. A képviselőtestületi ülés vezetése


31. § (1) Az ülést a polgármester (akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester) vezeti.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy egyidejű akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti az ülést.



15. Előterjesztések


32. § (1) Az előterjesztések tartalmi és formai követelményeit, előkészítésének és továbbításának rendjét a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Előterjesztést tehetnek:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester e minőségében a munkaköri leírása szerint feladatkörébe tartozó ügyben,

c) a települési képviselő,

d) a bizottság elnöke,

e) a tanácsnok,

f) a frakcióvezető,

g) a jegyző,

h) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

i) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetője, a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések esetén,

j) aki jogszabály alapján a Képviselőtestület előtti beszámolásra kötelezett.


33. § Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja a határozatképességet, megnyitja az ülést, javaslatot tesz az ülés napirendjére,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,

c) tájékoztatást ad - figyelemmel a 19. §-ban és a 27. §-ban foglaltakra - az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,

d) bezárja az ülést a napirend tárgyalásának befejezése után, valamint akkor, ha az ülés határozatképtelenné válik,

e) napirendi pontonként megnyitja és vezeti a vitát,

f) a hosszúra nyúlt vita rövidítése érdekében kezdeményezheti a hozzászólások időtartamának korlátozását, a vita lezárását, melyről a Képviselőtestület vita nélkül dönt,

g) a hozzászólóknak a jelentkezés sorrendjében megadja a szót, előrevéve minden esetben az ügyrendi javaslattevőt,

h) figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltért a tárgyalt témától,

i) szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakíthatja,

j) szünetet rendelhet el a bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére,

k) az utolsó felszólalás után lezárja a napirendi pontot, szavazásra bocsátja az írásos döntési javaslatot, felhívja a figyelmet a minősített többséget igénylő szavazati arányra, megállapítja a szavazás eredményét,

l) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

m) egyperces néma felállást rendelhet el a megítélése szerint tiszteletet érdemlő elhunyt személy emlékére.


15/A. A napirend előtti felszólalás[124]


33/A. §[125] (1)[126] Napirend előtti felszólalást bármely képviselő kérhet az ülés napirendjén nem szereplő, közérdekű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben. A képviselő a felszólalás rövid tartalmát az ok megjelölésével írásban eljuttatja az ülés vezetőjéhez úgy, hogy az az ülést megelőző munkanap 15.00 óráig megérkezzen.

(2) Az ülés vezetője az ülés megnyitását követően, a napirendi javaslatról szóló vita előtt a felszólalási szándékról tájékoztatja a Képviselőtestületet.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. A napirend előtti felszólaláshoz egyszer, legfeljebb 2 percben lehet hozzászólni.


16. A napirend megállapítása


34. § (1) Az ülés napirendjére, a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére a polgármester – a meghívóban, továbbá az ülés megnyitását követően – tesz javaslatot.

(2) A Képviselőtestület az előterjesztett napirendi javaslatról vita után dönt.

(3) A döntés meghozatala előtt az előterjesztő bármikor visszavonhatja az előterjesztést. Erről a képviselőtestületnek nem kell külön dönteni.

(4) A napirend pont elnapolására bármely képviselő tehet javaslatot, mely javaslatról a Képviselőtestület minősített többséggel dönt.

(5) A Képviselőtestület az elfogadott napirendi pontokat a következő sorrend szerint tárgyalja:

- rendelet-tervezet,

- lakosság jelentős részét érintő előterjesztés,

- egyéb előterjesztés,

- tájékoztatók, beszámolók,

- zárt ülésen tárgyalandó napirendek.

(6) A Képviselőtestület rendkívüli ülésén kizárólag a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók.


17. A felvilágosítás-kérés szabályai


35. § (1) A képviselő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke - a nemzetiség helyzetét érintő, önkormányzati hatáskörbe tartozó - felvilágosítás kérésére a Mötv. és a nemzetiségek jogairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2)[127] A felvilágosítás-kérést írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. A szóbeli felvilágosítás kérésre kérdésenként legfeljebb 2 perc áll rendelkezésre az ülés végén, a zárt ülés napirendjének megtárgyalását követően.

(3)[128] A felvilágosítást kérő részére a választ vagy a Képviselőtestület ülésén szóban vagy legkésőbb az ülést követő 30 napon belül írásban kell megadni.

(4) Amennyiben a felvilágosítás kérés megválaszolására nem az ülésen kerül sor, az írásbeli válasz előkészítéséről a jegyző – a Szervezési Osztály és a szakmailag illetékes szervezeti egység útján – gondoskodik.


18. A vita és a döntéshozatal módja


36. § (1)[129] A napirendi pont tárgyalását legfeljebb 3 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.


37. § (1)[130] A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők rendkívüli kérdést intézhetnek és legfeljebb 3 perc időtartamban hozzászólhatnak.

(2) Ha ugyanazon személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólást 2 percre korlátozhatja. Ha valamelyik hozzászóló hozzászólása során a már előtte elhangzottakat megismétli, úgy az ülésvezető elvonhatja a szót.


38. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, bármikor 2 percben szót kérhet és javaslatot tehet, kivéve szavazás közben.

(2) Napirendi pont tárgyalása közben, ha annak lezárására ügyrendi indítvány hangzik el, ezt az ülésvezető csak akkor teheti fel szavazásra, ha a javaslat elhangzása előtt szólásra jelentkezett képviselők élhettek a 37. §-ban foglalt jogaikkal.


39. § A napirendi pont vitáját az előterjesztő összefoglalja, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. Az előterjesztés előterjesztő általi visszavonására a 34. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.


40. § (1) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, arról az ülésvezető nem rendel el külön szavazást.

(2) Ha a határozati javaslat ugyan azon részéhez több módosító javaslatot is benyújtottak, a módosító javaslatokat az ülésvezető az elhangzásuk sorrendjében bocsátja szavazásra.

(3) A bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető szünetet rendelhet el.

(4) Nem a tárgyévet érintő határozati javaslat csak akkor bocsátható szavazásra, ha csatolt mellékletként tartalmazza a következő évekre vonatkozó összegszerű pénzügyi kötelezettségvállalás feltüntetését is.


41. § (1) A döntéshozatal módjára és a minősített többséget igénylő ügyekre a Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) Minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához 12 képviselő igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többség szükséges a Mötv-ben felsoroltakon túl:

a) megállapodás belföldi önkormányzattal való együttműködésről,

b) a Képviselőtestület munkatervének elfogadásához,

c) minden hitelfelvételhez, a költségvetési rendeletben meghatározott összegű folyószámla (likviditási) hitel kivételével,

d) titkos szavazás elrendeléséhez,

e) fegyelmi ügyben,

f) minden önkormányzati ingatlan- és vagyonügylethez,

g) napirendi pont tárgyalásának elhalasztására tett javaslatról,

h) vagyongazdálkodási alap bevételeinek növeléséről szóló döntéshez,

i) kitüntetés, elismerő cím adományozására vonatkozó javaslathoz, valamint helyi kitüntetés, elismerő cím adományozásához.



19. A szavazás rendje


42. § Szavazni csak személyesen lehet.


43. § A szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történik, annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel. Kézfelemeléssel történő szavazás esetén a szavazatok összeszámlálásáról a polgármester által kijelölt személyek gondoskodnak. A kézfelemeléssel történő szavazást kétség esetén meg kell ismételni.


44. § A szavazás nyílt vagy titkos.


45. § (1) A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(2) Név szerinti szavazást kell tartani a Mötv-ben meghatározott esetekben.

(3) Név szerinti szavazás tartható bármely képviselő indítványára, amelyről a Képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A név szerinti szavazáskor a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” szóbeli nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a névsoron feltünteti a szavazatokat, majd azokat összeszámolja, és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a polgármesternek.

(5) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(6) A polgármester és a jegyző által hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


46. § (1) Az ülés elnöke, továbbá bármely képviselő kezdeményezheti titkos szavazás tartását olyan kérdésben, amelyről a Mötv. szerint zárt ülést kell vagy lehet elrendelni. A javaslatról a Képviselőtestület minősített többséggel határoz.

(2) A szavazás a Polgármesteri Hivatal hivatalos pecsétjével ellátott, borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazás során tollat kell használni.

(3) A titkos szavazásnál képviselőkből választott háromtagú szavazatszámláló bizottság működik közre. A szavazatszámláló bizottság tagjai sorából elnököt választ.

(4) A szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt meggyőződik arról, hogy az urna üres, a szavazólapok száma megegyezik a szavazásra jogosultak számával. Ennek megtörténte után a szavazatszámláló bizottság az urnát lezárja.

(5) A szavazólap képviselő részére történő átadását a képviselő külön jegyzéken aláírásával igazolja.

(6) Érvénytelen a szavazat:

a) ha nem a hivatalos - bélyegzőlenyomat nélküli- szavazólapon adták le,

b) ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) ha nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, vagy milyen döntésre szavazott,

d) ha a képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, vagy több döntési változatot jelölt meg a szavazólapon.

(7) A titkos szavazásról a szavazatszámláló bizottság külön jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során esetlegesen felmerült körülményeket, eseményeket,

d) a szavazás során hozott határozatot,

e) a szavazás eredményét,

f) a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a jegyzőkönyv vezetőjének aláírását.

(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselőtestületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - tájékoztatást ad.

(9) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv eredeti példányát a képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


20. A Képviselőtestület döntései


47. § A Képviselőtestület döntései:

a) önkormányzati rendelet,

b) képviselőtestületi határozat, mely lehet:

ba) normatív határozat,

bb) önkormányzati hatósági határozat,

bc) egyéb határozat.


21. Rendeletalkotás


48. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását bármely képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik a tárgy szerint illetékes bizottság közreműködésével.


49. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős gondoskodik a rendelet-tervezet feltételezett hatásaihoz igazodó előzetes hatásvizsgálat elvégzéséről, az előzetes hatásvizsgálati lap elkészítéséről és előterjesztéshez történő csatolásáról. A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős a rendelet-tervezetet előkészítő szervezeti egység vezetője.

(2) Az előzetes hatásvizsgálat lefolytatásának részletes szabályait a 4. melléklet tartalmazza.


50. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős gondoskodik a rendelet-tervezet önkormányzat honlapján történő közzétételéről (a továbbiakban: társadalmi véleményezés).

(2) A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalra mutató hivatkozást „Társadalmi véleményezés” címmel külön is el kell helyezni az önkormányzat honlapjának nyitólapján.

(3) A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalon meg kell jelölni az adott rendelet-tervezet véleményezésére rendelkezésre álló pontos határidőt, az észrevételek fogadására szolgáló elektronikus címet, valamint tájékoztatást kell elhelyezni a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályairól, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra. A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalon más véleményezésre bocsátott dokumentum nem helyezhető el.

(4) A rendelet-tervezetet – a képviselőtestületi előterjesztés 26. §-ban meghatározott leadási határideje előtt – úgy kell közzétenni, hogy a véleményezésre legalább 7 nap álljon rendelkezésre.

(5) A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni. A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembe vétele nélkül törölni kell.

(6) Nem kell társadalmi véleményezésre bocsátani:

  1. a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
  2. az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet,
  3. a rendelet-tervezetet, ha sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
  4. az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges vagy technikai jellegű rendelkezéseket tartalmaz,
  5. a rendelet-tervezetet, amelynek kapcsán lakossági fórumot tartanak vagy széles körben való megismertetése egyéb módon megvalósult.

(7) Kiemelkedő közérdek az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

(8) Technikai jellegű az olyan rendelkezés, amely nincs érdemi hatással a jogalanyokra vagy a rendelet által szabályozott társadalmi viszonyra.

(9) Amennyiben a rendelet-tervezettel kapcsolatban a (6) bekezdésben nevesített valamely okból nem kerül sor társadalmi véleményezésre, annak tényét és indokát az előterjesztésben rögzíteni kell.

(10) A beérkezett észrevételekről a rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős – az előterjesztés részeként – összefoglalót készít, amely a következőket tartalmazza:

- a véleményezők számát,

- a véleményezés határidejét,

- a rendelet-tervezethez érkezett leggyakrabban előforduló, tartalmilag összefüggő, szakmailag jelentősebb észrevételek összefoglaló ismertetését, amelyek beépítésre kerültek a rendelet-tervezetbe,

- az elutasított észrevételeket, az elutasítás rövid szakmai és jogi indokolásával.

(11) A rendelet-tervezet előkészítéséért felelős a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét – a visszaigazolás küldése, az összefoglaló készítése céljából – legkésőbb a véleményezett önkormányzati rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapig kezeli.

(12) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulásra a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényben foglalt rendelkezés az irányadó.


51. § (1) A településfejlesztési koncepció (továbbiakban koncepció), az integrált településfejlesztési stratégia (továbbiakban stratégia) és a településrendezési eszközök tervezése előtt partnerségi egyeztetést kell lefolytatni. A partnerségi egyeztetés résztvevői: a koncepció, a stratégia, és a településrendezési eszközzel való szabályozás - területi lehatárolása, célja és a várható hatása - kapcsán érintett lakosság, érdek-képviseleti-, civil- és gazdálkodó szervezet, egyház (továbbiakban partner).

(2) a koncepció, a stratégia, és a településrendezési eszközzel való szabályozás készítéséhez kapcsolódó tájékoztatás

  1. Óbuda Újságban,
  2. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat honlapján,
  3. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat hirdetőtábláján (1033 Budapest, Fő tér 3.)

közzétett hirdetmény útján történik.

(3) A partnernek a szabályozáshoz kapcsolódó javaslattételi, vélemény-nyilvánítási lehetőségét

  1. a koncepció esetében mind a tájékoztatási, mind a véleményezési szakasz esetében legalább 21 naptári napban,
  2. a stratégia esetében legalább 21 naptári napban,
  3. [131]a településrendezési eszköz esetében

kell meghatározni.

(4) A partner a javaslatát, véleményét elektronikus úton, postai úton, helyben írt nyilatkozat formájában nyújthatja be, az elérhetőség és az érintettség feltüntetése mellett.

(5) A partner eredeti beadványa -, elektronikus beadvány esetén annak kinyomtatott példánya - az eljárás ügyiratának része.

(6) A településrendezési eszköz esetében a partner által adott, de nem elfogadott javaslatok, vélemények indokolását a véleményezési szakasz lezárását követő 10 munkanapon belül a beadványban meghatározott elérhetőségre a Főépítészi és Várostervezési Iroda megküldi, valamint az eljáráshoz tartozó ügyirathoz csatolja.

(7) Az elfogadott koncepció, az elfogadott stratégia, a képviselőtestület által véglegesnek tekintett településrendezési eszköz, valamint a rendelettel jóváhagyott településrendezési eszköz közzétételéről a Polgármesteri Hivatal úgy gondoskodik, hogy a képviselőtestületi döntés meghozatalát követően


52. § (1) Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(2) Tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be a rendelet-tervezetet, ha az előterjesztés megfelel a 4. mellékletben foglalt tartalmi és formai követelményeknek, az illetékes bizottság részére továbbításra került, tartalmazza a társadalmi véleményezésről szóló összefoglalót vagy a társadalmi véleményezés mellőzéséről szóló tájékoztatást, figyelemmel az 50. § (9) bekezdésében foglaltakra.

(3) Amennyiben a rendelet-tervezet részletes előkészítése szükséges, az ülésvezető indítványozza, hogy a Képviselőtestület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről.

(4) A Képviselőtestület a rendelet-tervezetet - a módosításról, a technikai jellegű deregulációs újraszabályozásról, és a kerületi szabályozási tervről szóló rendelet-tervezet kivételével - két fordulóban tárgyalja. Az első fordulóban határozattal elfogadja a rendelet elveit, a második fordulóban megalkotja a rendeletet.

(5) Rendeletalkotás esetében a Képviselőtestület általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó polgármesteri vagy bizottsági indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) A rendelet-tervezetről történő szavazás során a 40. § (1)-(3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Az önkormányzati rendelet megjelölésére és számozására a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló miniszteri rendelet előírásai az irányadók.


53. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján (1033 Budapest, Fő tér 3.) 5 napra való kifüggesztéssel történik. A rendeletet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni. A közzététel egyéb módjáról a Képviselőtestület egyedileg dönt.

(2) A megalkotott rendelet hiteles szövegének megállapításáról, kihirdetéséről, kormányhivatal részére történő megküldéséről, a rendeletek nyilvántartásáról, a nyilvántartás folyamatos karbantartásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik.


22. Határozatok


54. § (1) A normatív határozatok tartalmára, valamint a normatív és nem normatív határozatok megjelölésére és számozására a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló miniszteri rendelet előírásai az irányadók. A megjelölés konkrét formáját a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A határozat tartalmazza a Képviselőtestületnek a tárgy lényeges elemeit magában foglaló döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(3) A normatív határozat közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A határozatok honlapon történő közzétételére, nyilvántartására az önkormányzati rendeletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.



23. A Képviselőtestület dokumentumai


55. § (1) Az ülésről készült jegyzőkönyvre, és annak megküldésére a Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) A jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül.

(3) A polgármester vagy bármely képviselő kérheti, hogy:

a)  valamely hozzászólás,

b) a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselők véleménye szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.

(4)  A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) a megtárgyalt előterjesztés,

d) az írásban benyújtott hozzászólás,

e) az írásban benyújtott módosító indítvány,

f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,

g) név szerinti szavazásról készült névsor, a leadott szavazatok feltüntetésével,

h) egyéb írásos indítvány,


i) a képviselők részére a meghívó és az előterjesztések letölthetőségéről szóló elektronikus formában küldött értesítés,

j) a jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldését igazoló irat.


56. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a Szervezési Osztály kezeli, évente bekötteti, elhelyezi az irattárban és lehetővé teszi a Mötv. által biztosított betekintési jog gyakorlását.

(2) Zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

(3) A jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik a meghívó, az előterjesztések, a hanganyag önkormányzat honlapján történő közzétételéről, a képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldéséről.


V. Fejezet

A Képviselőtestület szervei és működésük


57. § A Képviselőtestület szervei:

a) a polgármester,

b) a bizottság,

c) a jegyző,

d) a polgármesteri hivatal.


24. A polgármester


58. § (1) A polgármester a megbízatását főállású munkaviszonyban látja el. A polgármester jogállására a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2)[132]

(3) A polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére vonatkozó eljárási szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.


59. § (1) A polgármesternek a Képviselőtestület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) támogatja a települési képviselők és a nemzetiségi önkormányzatok munkáját,

b) gyakorolja a Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatásköröket.

(2) A polgármester külső kapcsolattartással összefüggő feladatai különösen:

a) kapcsolatot tart a település társadalmi és civil szervezeteivel, vezetőivel,

b) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatok ellátásában való közreműködését,

c) rendszeres időközönként fogadóórát tart,

d) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,

e) fogadja a testvérvárosok képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köthet,

f) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

g) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek.

(3) A Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.

(4) A polgármester feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik és biztosítja annak mindenkori megtekintését.



25. Az alpolgármesterek


60. § (1)[133] A Képviselőtestület két főállású és egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a képviselőtestület tagjai közül.

(2) Az alpolgármesterekre a Mötv. előírásai az irányadóak.

(3) Az alpolgármesterek feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


26. A bizottságok


61. § A bizottságok jogállására és működésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak.


62. § (1) A Képviselőtestület által létrehozható bizottságok típusai:

a) állandó bizottság,

b) ideiglenes bizottság,

c) albizottság.

(2) Állandó bizottság a lakosság széles körét érintő feladatokkal, közszolgáltatásokkal kapcsolatos döntések előkészítésére, a végrehajtás ellenőrzésére hozható létre. Az állandó bizottságok elnevezését, legnagyobb létszámát, továbbá feladat- és hatáskörét a 6. melléklet tartalmazza.

(3) Az ideiglenes bizottság meghatározott időre vagy feladat elvégzésére létesíthető. Az ideiglenes bizottság az elvégzett feladatról a Képviselőtestületnek beszámol. A beszámoló elfogadásával a bizottság automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottság összetételére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A Képviselőtestület az állandó bizottság javaslatára, az általa meghatározott részfeladat elvégzésére albizottságot hozhat létre. Az albizottság létszáma nem haladhatja meg az állandó bizottságét és elnöke csak képviselő lehet.


63. § (1) A bizottság létrehozásával egyidejűleg kell dönteni a bizottság által ellátandó feladatról, létszámáról, személyi összetételéről, az elnök és az elnökhelyettes személyéről.

(2) Az elnökhelyettes feladata a bizottsági elnök akadályoztatása esetén az elnök helyettesítése. Elnökhelyettes csak állandó bizottság esetén választható.

(3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság működése tekintetében azonosak.


64. § (1) A képviselőtestületi ülés napirendjére csak olyan rendelet-tervezet, előterjesztés, határozati javaslat kerülhet, amelyet előzetesen a tárgykör szerint illetékes bizottság megtárgyalt. A tárgykör szerinti bizottságot a munkaterv határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a bizottság határozatképtelenség miatt nem tárgyalta a képviselőtestület elé kerülő anyagot.


65. § Az állandó bizottságok feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


27. A bizottság működése


66. § (1) A bizottság munkájának vezetése, a bizottsági tagok tevékenységének összehangolása a bizottság elnökének a feladata és kötelessége.

(2) A bizottságok folyamatos munkájáért és a határidők betartásáért a bizottsági elnök a Képviselőtestületnek felelősséggel tartozik.

(3) A bizottság az általa elfogadott munka- és ülésrend alapján működik, mely összhangban áll a Képviselőtestület munkatervével.

(4) A bizottság a Képviselőtestület rendes ülései közötti időben – szükség szerint – ülést tart.

(5) A bizottsági ülést az elnök kizárólag saját kezűleg aláírt meghívóval hívja össze.

(6) A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, a koordináló alpolgármester, a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(7) A bizottság ülésére – a jegyző útján – meghívható az érintett szervezeti egység vezetője, állásfoglalásra jogosult dolgozója.

(8) A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, valamint elektronikus úton biztosítani, hogy azokat a bizottság tagjai az ülést megelőzően legalább 3 nappal megkapják. A bizottsági meghívót az aláírást követően a képviselői irodán ki kell függeszteni.

(9) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről a polgármestert és a koordináló alpolgármestert, valamint a jegyzőt – a rendkívüli ülés kivételével – legalább 3 nappal korábban értesíteni kell.

(10) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottság elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, és lehetőség szerint egymás ülésén képviseletet biztosítani. A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról is.

(11) Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a Képviselőtestület állásfoglalása az irányadó.


66/A. §[134] A nem bizottsági tag képviselő

a) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság nyilvános vagy zárt ülésén, ahol napirendenként egy alkalommal szólalhat fel, maximum 3 perc időtartamban,

b) bármely bizottság anyagába betekinthet.


67. § (1) A bizottsági ülésen elhangzottakról hangfelvételt kell készíteni.

(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyv - kivételesen, az adott bizottság elnökének kérésére, szó szerinti jegyzőkönyv - készül, melyet a bizottság elnöke, a bizottság által választott jegyzőkönyv-hitelesítő bizottsági tag, valamint a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(3) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményeket a Képviselőtestület ülésén ismertetni kell.

(4) A bizottsági jegyzőkönyvek elkészítéséről és dokumentálásáról – az érintett szervezeti egység útján –, a kormányhivatal részére történő megküldéséről – a Szervezési Osztály útján – a jegyző gondoskodik.

(5) A bizottsági jegyzőkönyveket az területet felügyelő alpolgármester számára kell eljuttatni az ülést követő 15 napon belül.

(6) A bizottság jegyzőkönyvéből készült határozat-kivonat aláírója a bizottság elnöke vagy távollétében a bizottság elnök-helyettese.

(7) [135]


28. A döntés-előkészítés


68. § (1) A bizottság önálló előterjesztői munkája során:

a) szakmai javaslatot kérhet a polgármester útján a Polgármesteri Hivataltól,

b) előzetesen tájékozódhat, helyszíni szemlét tarthat,

c) információt kérhet a lakosságtól és a helyi szervezetektől.

(2) Más bizottság által készített előterjesztéshez kiegészítő véleményt adhat, alternatív javaslatokat, állásfoglalást tehet.

(3) A bizottság, vagy annak elnöke a Képviselőtestületet, a kerületi önkormányzat egészét a polgármester helyett nem képviselheti, kivéve, ha erre a polgármester írásban felhatalmazza.


29. A döntések végrehajtásának ellenőrzése


69. § (1) A bizottság feladatkörében ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a Képviselőtestület döntéseinek előkészítésére és végrehajtására irányuló tevékenységét.

(2) A bizottság az ellenőrzés tapasztalatairól a polgármestert és a jegyzőt - javaslatainak ismertetésével - tájékoztatja.

30. A jegyző


70. § (1) A jegyző jogállására a Mötv. előírásai az irányadók.

(2) A jegyző ellátja:

a) a munkáltatói, valamint az egyéb munkáltatói jogok gyakorlásából eredő,

b) a törvényesség biztosításából és a helyi jogalkotásból eredő,

c) a hivatal, a képviselőtestület, a bizottságok és a nemzetiségi önkormányzatok működésével összefüggő,

d) a költségvetéssel és a gazdálkodással összefüggő, valamint

e) az önkormányzati, a hatósági, az önkormányzati hatósági ügyekkel összefüggő

feladatokat és hatásköröket.

Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.

(3) A jegyző a decemberi rendes képviselőtestületi ülésen írásban beszámol a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről.

(4) A Képviselőtestület által a jegyzőre átruházott hatásköröket a 7. melléklet tartalmazza.

(5) A jegyző feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.



31. A Polgármesteri Hivatal


71. § (1)[136] A Polgármesteri Hivatal hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerületi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal). A Hivatal hivatalos rövid elnevezése: III. Kerületi Polgármesteri Hivatal.

(2) A Hivatal székhelye, levelezési és e-mail címe megegyezik a Képviselőtestület székhelyével, levelezési és e-mail címével.

(3) A Hivatal szervezeti egységeit, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a 8. melléklet határozza meg.

(4) A Hivatal létszámát a tárgyévi költségvetési rendelet határozza meg.

(5)[137] A Hivatal jogállását, részletes feladatait, működésének részletszabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: Ügyrend) határozza meg.

(6)[138] A Hivatal Ügyrendjének jóváhagyására – átruházott hatáskörben – együttesen a polgármester és a jegyző jogosult.


VI. Fejezet

Az Önkormányzat gazdálkodása és az ellenőrzés


32. Az Önkormányzat gazdálkodása


72. § A Képviselőtestület adott ciklusban megvalósítani tervezett fejlesztési elképzeléseit tartalmazó gazdasági program–fejlesztési terv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.


73. § Az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról, vagyonkezelői jog létesítéséről, az egyes vagyonelemek hasznosításáról önkormányzati rendelet rendelkezik.


33. Ellenőrzés


74. § (1) Az Önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását belső kontrollrendszer biztosítja.

(2) Az Önkormányzat költségvetése végrehajtásának és a vagyonával történő gazdálkodásának ellenőrzését a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság látja el.


VII. Fejezet

Az Önkormányzat és a helyi közösség kapcsolata


34. A helyi közösség részvétele a döntések előkészítésében


75. § (1) A Képviselőtestület és bizottsága ülésén azon lakossági önszerveződő közösségek vezetőit illeti meg - tevékenységi körükben - tanácskozási jog, amelyek az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötöttek.

(2) Az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszervező közösségek jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintetését.


76. § (1) A lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatásának, fontos döntések előkészítésébe való bevonásának fórumai:

a) várospolitikai fórum (lakossági fórum),

b) képviselői fogadóóra.

(2) A lakossági fórum keretében a polgároknak és a társadalmi szervezeteknek lehetősége nyílik véleményük kinyilvánítására, a fórumot szervezőknek pedig a közvetlen tájékoztatásra.

(3) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a fórum összehívója, levezető elnöke a Képviselőtestületet tájékoztatja.


35. Közmeghallgatás


77. § (1) A közmeghallgatáson a polgárok közvetlenül intézhetnek helyi közügyeket érintő kérdéseket a képviselőtestülethez, valamint javaslatokat fogalmazhatnak meg.

(2) Az évente egyszer, a negyedik negyedévben megtartandó közmeghallgatás helyszínét, konkrét időpontját és témáját a polgármester határozza meg. A közmeghallgatásról a lakosságot a 25. § (6) bekezdésében meghatározott módon tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. A jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldéséről a jegyző – a Szervezési Osztály útján –gondoskodik.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdések, javaslatok megválaszolására a felvilágosítás-kérésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.


36. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés


78. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit, eljárási rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.


37. A nemzetiségi önkormányzatok


79. § Az Önkormányzat illetékességi területén a nemzetiségek jogairól szóló törvény előírásai alapján megalakult helyi nemzetiségi önkormányzat részére külön megállapodásban meghatározott módon és eljárási rend szerint

a) biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket,

b) gondoskodik a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról,

c) gondoskodik a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról.


VII/A. Fejezet[139]

Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzatával való együttműködés


37/A.[140] Az együttműködés keretei


79/A. §[141] (1) Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét (a továbbiakban: ifjúsági polgármester) a kerületi önkormányzat képviselőtestületi ülésén tanácskozási jog illeti meg a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő napirendi pontok tárgyalásánál, részére a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő előterjesztéseket meg kell küldeni.

(2) Az ifjúsági polgármester vagy az általa megbízott ifjúsági önkormányzati képviselő tanácskozási joggal részt vehet a kerületi önkormányzat bizottságainak ülésén a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő kérdések tárgyalásakor.

(3) A kerületi önkormányzat a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő ügyekben figyelembe veszi az ifjúsági önkormányzat véleményét, melyet az ifjúsági önkormányzat az ülést megelőzően írásban eljuttat a kerületi önkormányzathoz.

(4) A kerületi önkormányzat költségvetésében minden évben meghatározott összeget biztosít az ifjúsági feladatok ellátására, ezen belül az ifjúsági önkormányzat működésére.

(5) Az önkormányzat szervei segítik az ifjúsági önkormányzat munkáját.


VIII. Fejezet

Záró rendelkezések


80. § A rendelet 2013. április 2-án lép hatályba. Kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.


81. § Az 51. § rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, kivéve, ha a képviselőtestület egyedi döntése szerint partnerségi egyeztetést nem kell lefolytatni. E rendelkezés alkalmazása szempontjából folyamatban lévő ügynek kell tekinteni azt az ügyet, amely esetén a képviselőtestület a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet alapján döntött a településrendezési eszköz készítésének szükségességéről.


82. § Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/1995. (VI. 1.) önkormányzati rendelet.


Kiss Anita

jegyző

Bús Balázs

polgármester



AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETEI


1. melléklet

Szabályzat az önkormányzati képviselők mobiltelefon használatáról

2. melléklet

Összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatos eljárási szabályok

3. melléklet

A tanácsnoki tisztségek, a tanácsnokok feladatköre

4. melléklet

A képviselőtestületi előterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésének és továbbításának rendje

5. melléklet

A képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

6. melléklet

A képviselőtestület állandó bizottságainak elnevezése, legnagyobb létszáma, feladat- és hatásköre

7. melléklet

A Képviselőtestület által a jegyzőre átruházott hatáskörök

8. melléklet

A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei, munka- és ügyfélfogadási rendje





1. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez


SZABÁLYZAT

Az önkormányzati képviselők részére biztosított SIM kártyák használatáról


Budapest III. kerület Óbuda–Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete a megválasztott képviselők részére mobiltelefon készülékhez SIM kártya használatot biztosít, annak érdekében, hogy a képviselők az Önkormányzat érdekében kifejtett, képviselői jogaival és kötelezettségeivel összefüggő munkáját elősegítse.


A SIM kártya a III. kerületi Önkormányzat tulajdonát képezi, melyet a képviselő a Polgármesteri Hivataltól használatra átvesz.

A SIM kártya használata a képviselőt mandátuma fennállásáig illeti meg.  Amennyiben a képviselő mandátuma bármilyen okból megszűnik, a SIM kártyát visszaszolgáltatni köteles. (Amennyiben a képviselő mandátuma elhalálozás miatt szűnik meg, a SIM kártyát örököse juttatja vissza a Polgármesteri Hivatalba.)


Az Önkormányzat a telefonbeszélgetések díját a képviselőknek továbbszámlázza, aki a telefonszámla összegét köteles a számla átvételét követő 8 napon belül az Önkormányzatnak kifizetni.

Amennyiben a számla kiegyenlítésére 60 napon belül nem kerül sor, az Önkormányzat jogosult a tartozás összegét a képviselő tiszteletdíjából levonni.

A SIM kártya biztosításának feltétele, hogy az erre vonatkozó megállapodást a képviselő a SIM kártya átvételekor az Önkormányzattal megkösse.


Ha a SIM kártya megrongálódik, vagy elvész, a képviselő köteles azt haladéktalanul jelezni a Polgármesteri Hivatalnak. A jelzés elmulasztásából eredő esetleges többlet költség a képviselőt terheli.


A Képviselőtestület a képviselői notebookhoz internetes SIM kártya használatot biztosít 5 GB/hó forgalmat meg nem haladó mértékben. A SIM kártya havi alapdíján felüli – 5 GB/hó forgalmat meghaladó – összeg a képviselők részére továbbszámlázásra kerül.




2. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez[142]


Összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatos eljárási szabályok


Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 37-39. § előírásainak végrehajtása érdekében a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a következő eljárási szabályok alapján veszi nyilvántartásba az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat, a köztartozás-mentességi igazolásokat, a vagyonnyilatkozatokat, gondoskodik a kezelésükről, őrzésükről, biztosítja az azokba történő betekintést, továbbá folytatja le a vizsgálatot:


A) Összeférhetetlenség


  1. A jegyző – a Munkaügyi Osztály közreműködésével – gondoskodik arról, hogy az érintettek az alakuló ülésen az összeférhetetlenségre vonatkozó jogszabályi előírásokról tájékoztatást kapjanak.
  2. Az érintett amennyiben az összeférhetetlenséget jogszabályi akadály miatt határidőben nem tudja megszűntetni, akkor a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatát benyújtja a Bizottsághoz.
  3. Az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat átvételére a Munkaügyi Osztály vezetője jogosult, aki az átvételről „Igazolás az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat átvételéről” nevű dokumentumot állít ki, és a megszűntetésre nyitva álló határidő lejárta után a nyilatkozatot az átvétel igazolására szolgáló dokumentummal együtt a Bizottság részére elérhetővé teszi.
  4. A Bizottság határozatban állapítja meg az önkormányzati képviselő által tett a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített nyilatkozat Bizottság részére történő átadását az „Igazolás az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat átvételéről” nevű dokumentumon szereplő átvételi időponttal.
  5. Amennyiben a képviselő a Mötv. 37. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget és emiatt az összeférhetetlenség megállapítására kezdeményezés érkezik, a Bizottságot 8 napon belül az elnök összehívja.
  6. A Bizottság a Mötv. 46. § (2) bekezdése értelmében az összeférhetetlenséggel kapcsolatos ügyekben zárt ülést tart.
  7. A Bizottság a kezdeményezést megvizsgálja és javaslatát a képviselőtestület elé terjeszti úgy, hogy arról a képviselőtestület következő ülésén, de legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül dönteni tudjon.
  8. A Bizottság elnöke a képviselőtestületi ülést követően írásban értesíti a kezdeményezőt a vizsgálat eredményéről, a képviselőtestület döntéséről.
  9. A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására vonatkozó kezdeményezésre a 4. pont rendelkezéseit kell alkalmazni figyelemmel a Mötv. 37. § (3) bekezdésében foglaltakra.
  10. A Munkaügyi Osztály az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozatokat, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos bizottsági és képviselőtestületi döntéseket nyilvántartja.
  11. Az iratok kezelése elkülönítetten számítógépen és soros-folyószámos iktatókönyvben történik.
  12. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok teljesítésének naprakész vezetése a „Nyilvántartás az összeférhetetlenségi dokumentumokról” nevű táblázatban történik.
  13. Az iratokba való betekintésre a zárt ülésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.


B) Méltatlanság


  1. A jegyző – a Munkaügyi Osztály közreműködésével – gondoskodik arról, hogy az érintettek az alakuló ülésen a méltatlanságra vonatkozó jogszabályi előírásokról tájékoztatást kapjanak.
  2. A köztartozásmentes adatbázisba való felvétel megtörténtéről szóló igazolás átvételére a Munkaügyi Osztály vezetője jogosult, aki az átvételről „Igazolás a köztartozásmentes adatbázisba történő felvételt igazoló irat átvételéről” nevű dokumentumot állít ki. Az igazolás benyújtására rendelkezésre álló határidő lejárta után az igazolásokat az átvételt igazoló dokumentummal együtt a Bizottság részére elérhetővé teszi.
  3. A Bizottság elnöke a köztartozásmentes adatbázisba való felvétel kötelezettek általi teljesítéséről tájékoztatást készít a Képviselőtestület részére.
  4. A méltatlansági eljárásra egyebekben az A) pont 5-13. alpontjának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.




C) Vagyonnyilatkozat-tétel


  1. A jegyző – a Munkaügyi Osztály közreműködésével – gondoskodik arról, hogy az érintettek az alakuló ülésen a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó jogszabályi előírásokról tájékoztatást kapjanak.
  2. A Bizottság elnöke írásban felkéri a képviselőket vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük teljesítésére és átadja részükre az „Igénylő nyilatkozat” ívet, majd azok képviselők általi kitöltése után a vagyonnyilatkozat-tételi nyomtatványokat.
  3. A vagyonnyilatkozatokat tartalmazó borítékok átvételére a Munkaügyi Osztály vezetője jogosult, aki az átvételről „Igazolás vagyonnyilatkozat átvételéről” nevű dokumentumot állít ki. A nyilatkozatok átvételekor ellenőrizni kell, hogy az érintett azokat szükséges példányszámban nyújtotta-e be. Az átvételi határidő lejárta után, vagyonnyilatkozatokat az átvétel igazolására szolgáló dokumentummal együtt a Bizottság részére elérhetővé teszi.
  4. A Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kötelezettek általi teljesítéséről tájékoztatást készít a Képviselőtestület részére.
  5. A Munkaügyi Osztály vezetője gondoskodik a tárgyévre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételt követően az előző időszakra vonatkozó vagyonnyilatkozat, valamint mandátum megszűnése és amennyiben azt írásban bejelentették a közös háztartásban élés megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat kötelezett részére történő visszaadásáról, melyről „Igazolás az előző időszakra vonatkozó vagyonnyilatkozat visszaadásáról” nevű dokumentumot állít ki.
  6. A vagyonnyilatkozatokat elkülönítetten a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében lemezszekrényben kell tárolni.
  7. A vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra az A) pont 5-12. alpontjának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
  8. A Bizottság elnöke gondoskodik az azonosító adatok törléséről az eljárás lezárását követő 8 napon belül.
  9. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata – a Mötv. 39. § (3) bekezdésére figyelemmel – közérdekből nyilvános. A nyilvánosság biztosításának formája: az önkormányzat honlapján való közzététel. A vagyongyarapodás követhetősége érdekében a 2013. évre és az azt követő évekre vonatkozó vagyonnyilatkozat a honlapról nem távolítható el a képviselői mandátum lejártát követő év végéig. A 2010. évtől keletkezett képviselői vagyonnyilatkozatok közzétehetők az önkormányzat honlapján. Amennyiben az önkormányzati képviselő kéri, az önkormányzat biztosítja a 2010. és 2013. között keletkezett vagyonnyilatkozatok honlapon való megjelentetésének lehetőségét.
  10. A képviselői vagyonnyilatkozatba betekintetést kérő a Bizottság elnöke részére juttatja el kérelmét. A kérelemben szerepelnie kell a kérelmező nevének, értesítési címének, annak, hogy melyik képviselő nyilatkozatába kíván betekinteni. A kérelemre a Bizottság elnöke írásban válaszol, kijelölve a betekintés helyét és időpontját. A betekintés a Bizottság elnökének és egy tagjának a jelenlétében történik. A bizottság elnöke és jelenlévő tagja rövid jegyzőkönyvben dokumentálja a betekintés tényét.



3. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez[143]


A tanácsnoki tisztségek, a tanácsnokok feladatköre


I. Tanácsnoki tisztségek

  1. Beruházási Tanácsnok
  2. Civil Kapcsolati Tanácsnok
  3. Fővárosi Kapcsolattartásért Felelős Tanácsnok
  4. Idősügyi Tanácsnok
  5. Ifjúsági Tanácsnok
  6. Környezetvédelmi Tanácsnok
  7. Közbiztonsági Tanácsnok
  8. Oktatási Tanácsnok
  9. Sport Tanácsnok
  10. Turisztikai Tanácsnok
  11. Kulturális Tanácsnok
  12. Légi zaj Tanácsnok
  13. [144]Átláthatósági tanácsnok



II. A tanácsnokok feladatköre


  1. Beruházási Tanácsnok


  1. Figyelemmel kíséri az önkormányzat éves beruházási tervét.
  2. Közreműködik az önkormányzat fontosabb beruházásainak tervezésében, figyelemmel kíséri azok megvalósulását.
  3. Javaslatot tesz a képviselőtestületnek a kerület számára fontosnak ítélt beruházások elindítására.
  4. Figyelemmel kíséri az elindult beruházásokat, különös tekintettel azok időbeni befejezésére.
  5. Véleményezi a képviselőtestület elé kerülő beruházási javaslatokat.


  1. Civil Kapcsolati Tanácsnok


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő – más tanácsnok feladatkörét nem érintő tevékenységet végző – civil szervezettel.
  2. Figyelemmel kíséri a civil támogatási és pályázati rendszer működését.
  3. Véleményez minden, civil feladatokkal összefüggő előterjesztést.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő – más tanácsnok feladatkörét nem érintő tevékenységet végző – civil szervezettel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.
  5. Figyelemmel kíséri a Civil és Nemzetiségi Bizottság munkáját, civil ügyekben véleményt nyilvánít.


  1. Fővárosi Kapcsolattartásért Felelős Tanácsnok


  1. Figyelemmel kíséri a Fővárosi Közgyűlés, valamint bizottságai kerületet érintő döntéseinek végrehajtását.
  2. Felkérés esetén segíti a polgármester Fővárosi Közgyűlésben végzett tevékenységét.
  3. Véleményezi a feladatkörébe tartozó képviselőtestületi előterjesztéseket.
  4. Figyelemmel kíséri a képviselőtestület Fővárosi Önkormányzatot is érintő döntéseinek végrehajtását.


  1. Idősügyi Tanácsnok


  1. Figyelemmel kíséri az idősek helyzetét a kerületben.
  2. Javaslatokat készít a képviselőtestületnek az idősek életkörülményeinek javítására.
  3. Véleményez minden olyan előterjesztést, mely az időseket érinti.
  4. Az Egészségügyi, Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság munkáját figyelemmel kíséri, a nyugdíjasokat érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.
  5. Figyelemmel kíséri az önkormányzati fenntartású nyugdíjasházak működését, az esetlegesen feltárt hiányosságokról haladéktalanul tájékoztatja a képviselőtestületet.




  1. Ifjúsági Tanácsnok


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő fiatalokkal foglalkozó civil szervezetekkel.
  2. Véleményez minden olyan előterjesztést, amely a kerületi fiatalokat érinti.
  3. Figyelemmel kíséri az Oktatási és Környezetvédelmi Bizottság munkáját, ifjúságot érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő fiatalokkal foglalkozó civil szervezetekkel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.


  1. Környezetvédelmi Tanácsnok


  1. A 1995. évi LIII. törvény (A környezet védelmének általános szabályairól), valamint az I. és II. Nemzeti Környezetvédelmi Program önkormányzatokat érintő rendelkezéseinek figyelemmel kísérése, megvalósulásának elősegítése.
  2. Figyelemmel kíséri a Kerületi Környezetvédelmi Koncepció megvalósítását.
  3. A Kerületi Környezetvédelmi Koncepció törvény által előírt felülvizsgálatának és szükség szerinti módosításának figyelemmel kísérése.
  4. A Kerületi Környezetvédelmi Program alapján létrejövő éves Környezetvédelmi Cselekvési Terv kialakításának és megvalósításának figyelemmel kísérése.
  5. A lakosság környezettudatos gondolkodásának kialakítását és fejlesztését szolgáló önkormányzati akciók, kampányok megszervezésének és megvalósulásának figyelemmel kísérése.
  6. Részvétel a kerületi oktatási intézmények számára szervezett környezetvédelmi rendezvények eseményein.
  7. A kerületi szelektív hulladékgyűjtés működésének figyelemmel kísérése, javaslattétel a lehetőségekhez mért továbbfejlesztésére.
  8. Figyelemmel kíséri a Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány és az önkormányzat kapcsolatát.
  9. A kerületi Természetvédelmi Koncepció felülvizsgálatának és szükség szerinti módosításának figyelemmel kísérése.
  10. Javaslattétel a kerület környezetvédelmi és természetvédelmi tevékenységét elősegítő rendeletek megalkotására.
  11. Javaslattétel a kerületben található védelemre érdemes egyedi természeti értékek védetté nyilvánítására.
  12. Figyelemmel kíséri az Oktatási és Környezetvédelmi Bizottság munkáját, környezetvédelmet érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.


  1. Közbiztonsági Tanácsnok


  1. Véleményezi a Kerületi Rendőrkapitányság, valamint Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet éves beszámolóját.
  2. Figyelemmel kíséri a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepció megvalósítását.
  3. Kapcsolatot tart Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelettel, a polgárőrséggel, figyelemmel kíséri tevékenységüket.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő közbiztonsággal kapcsolatos előterjesztéseket.


  1. Kulturális Tanácsnok


  1. Kapcsolatot tart a kerületi kulturális, közművelődési intézményekkel.
  2. Figyelemmel kíséri a Kulturális Koncepció megvalósítását.
  3. Véleményez minden, kulturális területet érintő előterjesztést.
  4. Figyelemmel kíséri a kerületben megrendezésre kerülő kulturális rendezvények szervezését, lebonyolítását.
  5. Figyelemmel kíséri a Kulturális Turisztikai Bizottság munkáját, kulturális ügyekben véleményt nyilvánít.


  1. Légi zaj Tanácsnok


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő zajvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel.
  2. Véleményezi a zajvédelemmel összefüggő, feladatkörét érintő előterjesztéseket.
  3. Figyelemmel kíséri a kerület légiforgalmi zaj által okozott problémáinak megoldását.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő, zajvédelemmel foglalkozó civil szervezettel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.
  5. Figyelemmel kíséri a Városfejlesztési, valamint az Oktatási és Környezetvédelmi Bizottság munkáját, feladatkörét érintő zajvédelemi ügyekben véleményt nyilvánít.
  6. Figyelemmel kíséri a Környezetvédelmi Alap feladatkörét érintő felhasználását.


  1. Oktatási Tanácsnok


  1. Figyelemmel kíséri a nemzetiségi oktatással kapcsolatos igényeket, javaslatot tesz az ezzel kapcsolatos feladatbővítésre.
  2. Részt vesz a Képviselőtestület által jóváhagyott ösztöndíj alap bizottsági felosztásának előkészítésében.
  3. Figyelemmel kíséri az Oktatási és Környezetvédelmi Bizottság által hozott határozatok végrehajtását, véleményezi az oktatással összefüggő képviselőtestületi előterjesztéseket.


  1. Sport Tanácsnok


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő sportegyesületekkel.
  2. Figyelemmel kíséri az Önkormányzat sport koncepciójának megalkotását, és annak megvalósítását
  3. Véleményez minden olyan előterjesztést, amely a kerületi sportéletet érinti.
  4. Figyelemmel kíséri a Képviselőtestület sporttal kapcsolatos döntéseinek végrehajtását, sportot érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.
  5. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő sportegyesületekkel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.


  1. Turisztikai Tanácsnok


  1. Figyelemmel kíséri a Turisztikai Koncepció megvalósítását.
  2. Véleményez minden, turisztikai területet érintő előterjesztést.
  3. Figyelemmel kíséri az idegenforgalom helyi érdekeinek országos érdekekkel való összehangolását, az idegenforgalmi értékek feltárását, bemutatását, a helyi idegenforgalom fejlesztését.
  4. Kapcsolatot tart az idegenforgalom kerületi szakmai szervezeteivel.
  5. Figyelemmel kíséri a Kulturális és Turisztikai Bizottság munkáját, turisztikai kérdésekben véleményt nyilvánít.


  1. [145]Átláthatósági tanácsnok


  1. Figyelemmel kíséri és elősegíti az átláthatóság követelményének és az információszabadsággal kapcsolatos jogszabályoknak való megfelelés érvényesülését az képviselőtestület szerveinél és az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságoknál.
  2. Javaslatot fogalmaz meg a képviselőtestület részére az önkormányzati gazdálkodás átláthatóságának további javítása érdekében.
  3. Véleményez minden olyan előterjesztést, amely feladatkörét érinti.
  4. Figyelemmel kíséri a képviselőtestület átláthatósággal kapcsolatos döntéseinek végrehajtását, az átláthatósággal kapcsolatos ügyekben véleményt nyilvánít.


4. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez



A képviselőtestületi előterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésének és továbbításának rendje


I. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésük szabályai


  1. A képviselőtestület elé kerülő előterjesztések lehetnek
    1. a munkatervi napirendi pont és egyéb döntést igénylő javaslat,
    2. tájékoztató és beszámoló jellegű anyagok.


  1. A testületi döntést igénylő javaslatok irányulhatnak
  1. önkormányzati rendelet megalkotására, valamint
  2. határozat meghozatalára.


  1. Az előterjesztés címét és előterjesztőjét, az illetékes bizottság megnevezését - az egyéb döntést igénylő ügyek kivételével - a munkaterv határozza meg.


  1. Az előterjesztés határidőre történő előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az előkészítés során az érdekelt személyekkel és szervekkel való egyeztetésekért, szükség esetén bizottság elé terjesztéséért az előterjesztés készítője felelős.


  1. A képviselőtestület elé kerülő előterjesztés általában két részből áll
  1. a tárgy és a helyzetelemzés ismertetéséből, a döntési javaslat indokolásából, esetleg az ehhez csatolt mellékletekből,
  2. a határozati (döntési) javaslatból.

Határozati javaslat kidolgozása csak akkor mellőzhető, ha az ügy ismertetéséből - az elfogadáson túl - döntési igény nem jelentkezik.


  1. Tájékoztató tartalmú előterjesztés általában nem tartalmaz határozati javaslatot. Ha annak keretében döntési igény merül fel, a határozati javaslatot a polgármester szóban ismerteti.


  1. Az előterjesztés bevezető részének tartalma

a) a képviselőtestületi ülés időpontja

b) az előterjesztés tárgya

c) az előterjesztő neve

d) az előterjesztést készítő neve

e) az előterjesztést tárgyaló bizottság megnevezése vagy azt, hogy az előterjesztés bizottsági tárgyalást nem igényel.

Egy előterjesztésnek több előterjesztője és több készítője is lehet.

Az előterjesztés készítőjét abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az előterjesztést az előterjesztő készítette.

Ha az előterjesztés készítőjeként több személy került megjelölésre az első helyen megjelölt felelős a 4. pontban foglaltak betartásáért.


  1. Az előterjesztés első részének tartalma

8.1. Az előterjesztés elő részében ki kell térni az alábbiakra:

  1. Foglalkozott-e a testület korábban az adott tárgykörrel, s ha igen, akkor milyen határozatot hozott. Értékelni kell a döntés hatását, a végrehajtás esetleges akadályait, hiányosságait, a végrehajtás elmaradásának okait elemezve.
  2. Utalni kell az előterjesztés tárgyára vonatkozó legfontosabb jogszabályokra és a testületi határozatokra, a végrehajtás érdekében teendő intézkedésekre.
  3. Értékelni és elemezni kell a tárggyal kapcsolatos - és a döntés szempontjából jelentős - tényeket, követelményeket, összefüggéseket, mérlegelve a döntés várható társadalmi, gazdasági, politikai hatását is.
  4. Térjen ki az előkészítés során végzett összehangoló munkára, a közreműködő szervek (bizottság) álláspontjának, esetleges eltérő véleményének ismertetésére.
  5. A határozati javaslat - annak egyes pontjai - indokolását, esetleges mellőzésének okait az előterjesztés első részébe kell foglalni.
  6. Külön figyelmet kell fordítani a képviselőtestület által már elfogadott fontosabb tervek (pl. a gazdasági program, a humán terület feladatait meghatározó döntések stb.) megvalósulására.
    1. Rendeletalkotás esetén további tartalmi követelmények:
      1. társadalmi véleményezésre bocsátásról tájékoztatás: társadalmi véleményezésre bocsátás ténye vagy annak indoka, hogy a rendelet-tervezet miért nem került társadalmi véleményezésre bocsátásra.


  1. Az előterjesztés második részének tartalma

9.1. Az előterjesztés második részével kapcsolatos követelmények:

  1. A döntési javaslatok logikusan épüljenek az előterjesztés első részének megállapításaira, azokkal összhangban szabják meg a feladatot.
  2. Szabatosan, pontosan és tömören - az általánosság kerülésével - fogalmazzák meg az elérendő célt.
  3. Eltérő tartalom esetén külön-külön pontokban határozzák meg a feladatokat. Külön pontba kell foglalni az érintett bizottság határozati javaslatát is.
  4. Ha indokolt, javasolni kell a korábbi testületi határozat(ok) módosítását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését.
  5. Az előterjesztés tárgyától, illetőleg jellegétől függően - különösen amikor a döntéssel elérni kívánt célnak több megoldási lehetősége van - két vagy több változatban célszerű a határozati javaslatot kidolgozni. Ilyenkor az egyes alternatívák előnyeinek, hátrányainak tárgyilagos ismertetése következik.
  6. A többváltozatú (alternatív) döntési javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni.
  7. Tartalmazza a végrehajtási határidőt és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Pontonként jelölje meg a végrehajtásért, felelős személyeket vagy szerveket. Több felelős esetén - ha maga a határozat eltérően nem rendelkezik - az elsőként megnevezett köteles a végrehajtást megszervezni. A határozati javaslatban felelősként a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, továbbá az önkormányzati intézmények vezetője, az önkormányzati alapítású gazdasági társaság vezetője nevezhető meg.
  8. A végrehajtás határidejét naptári napban vagy - egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor - folyamatos jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső és esetleges időközönkénti jelentés határidejét. Egy határozatban előírt több határidő esetén ugyanaz a felelős összevontan, az utolsó határidő lejártakor adhat jelentést a végrehajtásról.
    1. Rendeletalkotás esetén a további tartalmi követelmények:
    2. új rendelet első fordulós tárgyalása esetén a határozati javaslat tartalmazza az előterjesztett rendelet-tervezet második fordulós tárgyalásra való alkalmasságáról való döntést
    3. új rendelet második fordulós tárgyalására vagy rendelet-módosításra vonatkozó előterjesztés határozati javaslatot nem tartalmaz
    4. új rendelet második fordulós tárgyalására vagy rendelet-módosításra vonatkozó előterjesztés mellékletként tartalmazza a rendelet-tervezet teljes szövegét, indokolását, az I. első fordulós tárgyaláshoz vagy a módosítás előtti szövegállapothoz képest a szövegszerű változtatást bemutató kéthasábos formátumú segédletet, amennyiben a társadalmi véleményezés során értékelhető észrevételek érkeztek, annak összefoglalóját, az előzetes hatásvizsgálati lapot.
    5. az előzetes hatásvizsgálat lefolytatásának rendje:

da) az előzetes hatásvizsgálatot minden rendelet-tervezet esetében le kell folytatni.

db) az előzetes hatásvizsgálat tárgyát a feltételezett hatások figyelembe vételével a jegyző határozza meg

dc) az előzetes hatásvizsgálatban – annak tárgya szerint – közreműködik:

- a szabályozni kívánt társadalmi viszonyra vagy a szabályozással érintett jogalkonyra gyakorolt hatások: a rendelet-tervezet tárgya szerint érintett szervezeti egység vezetője

- gazdasági, költségvetési hatások, pénzügyi feltételek: Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály

- környezeti követelmények: Főépítészi és Várostervezési Iroda, Városüzemeltetési Főosztály

- egészségügyi, szociális következmények: Szociális Szolgáltató Főosztály

- eljárásjogi hatások: Igazgatási Főosztály

- személyi, szervezeti feltételek: Munkaügyi Osztály[146]

- tárgyi, technikai feltételek: Szervezési Osztály, Informatikai Osztály[147]

- jogszabály megalkotásának szükségessége: Jegyzői Titkárság

dd) az előzetes hatásvizsgálati lap tartalma a következő:


ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP


A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelet-tervezet feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat tárgyát* képezte:


  1. társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások
  2. környezeti, egészségügyi és szociális következmények
  3. eljárásjogi hatások
  4. a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi, technikai és pénzügyi feltételek.
  5. a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei


* Az összefoglaló elkészítésekor csak a releváns pontot kell szerepeltetni.



Előnyök, hátrányok, kockázatok összegző bemutatása


Rövid és hosszú távú előnyök
(azok a tényezők, amelyek a végrehajtás során pozitívumként jelentkezhetnek)

Hátrányok
(azok a tényezők, amelyek a végrehajtás során negatív következményekkel járhatnak)



Kockázatok
(olyan adottságok, amelyek kockázatot jelenthetnek, csökkenthetik a végrehajtás eredményességét)

Megvalósítás előtt jelentkező kockázatok

Megvalósítás után jelentkező kockázatok





dátum


  1. Az előterjesztések leadásának menete
  1. [148]Az előterjesztés-tervezet törvényességi szempontú felülvizsgálat céljából történő leadási határideje a Jegyzői Titkárságra legkésőbb a 26. § (2) bekezdésben meghatározott határidőt megelőző harmadik munkanap 12.00 óra.
  2. Az előterjesztés-tervezetet az előterjesztés készítője legkésőbb az a) pontban meghatározott időpontig a Jegyzői Titkárságra juttatja el papír alapon, ezzel egyidőben az előterjesztés címét elektronikus formában a Szervezési Osztálynak megküldi.
  3. Az előterjesztés-tervezetet a jegyző véleményezi, törvényességi szempontból vizsgálja. Indokolt esetben az előterjesztés-tervezetet javításra visszaküldi az előterjesztés készítőjének. Amennyiben az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő, a jegyző az előterjesztést szignálja és dátummal látja el.
  4. Az előterjesztő által aláírt, törvényességi szempontból megfelelő és a jegyző által szignált papír alapú előterjesztést és annak elektronikus változatát az előterjesztés készítője továbbítja a Szervezési Osztályra.
  5. A képviselőtestületi ülés meghívójával együtt csak az az előterjesztés kerül továbbításra, amely a Szervezési Osztály részére papír alapon és elektronikus formában is továbbításra került a 26. § (2) bekezdésében meghatározott határidőig.


II. A képviselőtestületi előterjesztések képviselők részére történő továbbításának rendje


  1. A képviselőtestületi ülés meghívójának aláírását követően a Szervezési Osztály elektronikus formában (a továbbiakban: e-mailben) haladéktalanul értesíti a képviselőket az előterjesztések „Testületi anyagok” dátum szerinti, „meghívóval kiküldött előterjesztések” mappából történő letöltésének lehetőségéről.


  1. A meghívó kiküldését követőn leadott további előterjesztések, kiegészítések, módosítások (a továbbiakban: új anyagok) „Testületi anyagok” dátum szerinti, „utólag elkészült (felvételre javasolt) előterjesztések” mappából történő letölthetőségének lehetőségéről a Szervezési Osztály szükség szerint, de legalább naponta egy alkalommal e-mailben értesíti a képviselőket. Az értesítésben az új anyagok tárgyát is fel kell tüntetni.


  1. A 11. és 12. pontban jelzett értesítés megfelelő dokumentálásáról a Szervezési Osztály gondoskodik.


III. A képviselőtestületi határozatok és a határozatok végrehajtása


  1. A határozatok jelölése


14.1. A képviselőtestületi határozat tartalmazza:


Példa:


Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének


1/2013.(I.31.) határozata


A Képviselőtestület


úgy határoz, hogy…


Felelős:

Határidő:

(szavazott: ….. képviselő; …. igen, … nem, …. tartózkodott vagy …. igen, egyhangú)


14.2. A képviselőtestület normatív határozatának formája a miniszteri rendelet előírásai szerint:


Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének


10/2013.(I.31.) határozata


……-ról (a normatív határozat címe)


A Képviselőtestület …...


  1. A határozatok végrehajtásának rendje
  1. A képviselőtestületi döntésről készült, érdemi intézkedést igénylő önálló határozat-kivonatot – papír alapon – az ülést követő 3 munkanapon belül a jegyző – a Szervezési Osztály útján – küldi meg a végrehajtásért felelősnek.
  2. Az összevont határozat kivonatban az előterjesztés készítőjét kell a végrehajtásért felelős személyként megjelölni. Ha az előterjesztés készítőjeként több személy került megnevezésre – és a határozatból más nem következik – az első helyen megjelölt személyt kell az összevont határozat-kivonatban a végrehajtás felelőseként megjelölni. Kétségség esetén a jegyző határozza meg a végrehajtásért felelős személyét.
  3. A képviselőtestületi döntésről készült összevont határozat-kivonatot – elektronikus formában – a képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyv polgármester általi aláírását követően haladéktalanul a Szervezési Osztály küldi meg a végrehajtásért felelősnek és az egyéb érintetteknek.
  4. A határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.
  5. Az összevont határozat-kivonatban felelősként megjelölt személy a határozat végrehajtásáról jelentést készít a jegyzőnek.  A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy miért nem lehetett elhárítani, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére és - ha indokolt - a felelősségre vonásra is. A végrehajtásért felelősök által készített jelentések alapján a képviselőtestületi ülést követő egy hónapon belül a polgármester részére a jegyző – a Szervezési Osztály útján – összesítő jelentést készít.







5. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez


A Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatáskörök


Ellátja a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben számára meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az egyes önkormányzati rendeletekben a polgármester részére meghatározott feladatok és átruházott hatáskörök jegyzéke tartalmaz.


A jegyzék naprakész vezetéséről a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik.


6. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez[149]


A Képviselőtestület állandó bizottságainak elnevezése, legnagyobb létszáma, feladat-  és hatásköre


Bizottságok neve

Legnagyobb létszáma[150]

Civil és Nemzetiségi Bizottság

11 fő

Egészségügyi, Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság

9 fő

Kulturális és Turisztikai Bizottság

9 fő

Oktatási és Környezetvédelmi Bizottság

11 fő

Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság

11 fő

Városfejlesztési Bizottság

9 fő




CIVIL ÉS NEMZETISÉGI BIZOTTSÁG

(CNB)


CIVIL FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Figyelemmel kíséri a kerületi civil szervezetekkel való kapcsolattartást.
  2. A bizottság feladatkörébe tartozó Önkormányzat és társadalmi szervezetekkel kötendő szerződések véleményezése, javaslat azok módosítására.
  3. Az Önkormányzat civil koncepciójának véleményezése.
  4. A bizottság feladatkörébe tartozó pályázatok véleményezése.
  5. III. kerületi székhelyű, tevékenységét főként a kerületben kifejtő civil, ifjúsági és sport szervezetek működésének támogatása, programjaik szakmai segítése.
  6. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


NEMZETISÉGI FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Kapcsolattartás a nemzetiségi önkormányzatokkal és a kerületben működő nemzetiségi társadalmi szervezetekkel.
  2. Közreműködés a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításában, az ehhez szükséges képviselőtestületi szabályozás előkészítésében.
  3. A nemzetiségi önkormányzatok működésének - önállóságuk sérelme nélkül - tanácsokkal, javaslatokkal történő elősegítése.
  4. A Képviselőtestület számára a nemzetiségeket érintő előterjesztéseknek, illetőleg a nemzetiségi önkormányzatok előterjesztéseinek véleményezése.
  5. A nemzetiségi önkormányzatok igénye esetén az önkormányzati testületük elé kerülő előterjesztések véleményezése.
  6. A nemzetiségi önkormányzatok által kezdeményezett kérdések megtárgyalása és ezekről bizottsági állásfoglalás kialakítása.
  7. A nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezéseinek, programjainak a bizottsági célalapból történő lehetőség szerinti támogatása, ilyen támogatások megindokolt ajánlása más bizottságok számára.
  8. A nemzetiségi önkormányzatok által kezdeményezéseikhez, programjaikhoz, rendezvényeikhez igényelt önkormányzati segítségnyújtás összehangolása.
  9. A nemzetiségi önkormányzatok működésére, tevékenységére, önállóságára vonatkozó jogszabályi és SZMSZ előírások érvényesülésének figyelemmel kísérése, szükség esetén észrevétel tétel, intézkedés, vizsgálat kezdeményezése.
  10. Elősegíti, hogy amennyiben a nemzetiségi önkormányzatok jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat döntése szükséges, úgy a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselőtestület a következő ülésén napirendre tűzze, továbbá, ha a döntés más önkormányzati szerv hatáskörébe tartozik, akkor a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül meghozza döntését.
  11. Az emberi jogok, beleértve a diákjogok, kerületben történő érvényesülésével kapcsolatos panaszok kivizsgálása és a szükséges intézkedések kezdeményezése.
  12. A nemzetiségi és emberi jogi társadalmi szervezetek működési feltételeinek figyelemmel kísérése, működésük lehetőség szerinti támogatása.
  13. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSGAZDÁLKODÁSI BIZOTTSÁG

(ESZLB)


EGÉSZSÉGÜGYI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Az Önkormányzat egészségügyi, egészségmegőrző- és nevelő tevékenységének koordinálása, a Képviselőtestület által elfogadott Egészségügyi Koncepció alapján.
  2. Kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal egészségügyért felelős szervezeti egységével, a Szent Margit Rendelőintézet Nonprofit Kft-vel, a Védőnői szolgálattal, a kerületben működő nem önkormányzati, egészségügyi tevékenységet végző szervezetekkel, valamint a Fővárosi Önkormányzat Egészségügyi Bizottságával, esetenként más szakmai szervezetekkel.
  3. Az Önkormányzat felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények költségvetésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztések véleményezése. Javaslattétel az egészségügyi intézmények pénzügyi támogatására, átcsoportosításra.
  4. Javaslattétel az önkormányzati egészségügyi intézményeket érintő alapellátáson túli egészségügyi tevékenység bővítésére, szűkítésére, esetleges alapításra, megszüntetésre.
  5. Az egészségmegőrző, egészségnevelő programok kidolgozása, támogatása - különös tekintettel a drog és szenvedélybetegségekre - érdekében együttműködik a kerületi egészségügyi szervezetekkel és intézményekkel.
  6. Véleményezi mindazon ügyeket, amelyek a III. kerület egészségügyi ellátási feladatait érintik.
  7. Az Önkormányzat felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények vezetői posztjára kiírt pályázatok véleményezése, javaslattétel a Képviselőtestület számára.
  8. KEF éves beszámoló véleményezése.
  9. A kerületben működő felnőtt háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi, valamint védőnői körzethatárok módosításának véleményezése.
  10. Véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények Alapító Okirat módosítását.
  11. Véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatát.
  12. A kerületben működő, területi ellátási kötelezettséggel rendelkező praxisok működtetési jogának értékesítésekor a működtetési jogot vásároló alkalmasságának, megfelelőségének véleményezése, és javaslattétel a Képviselőtestület számára.
  13. Dönt a felnőtt és házi gyermekorvosi ügyeleti szolgálatot ellátó szolgáltatók éves szakmai beszámolójának elfogadásáról.
  14. Dönt az egészségügyi ellátásban résztvevő intézmények, civil szervezetek szakmai beszámolójának elfogadásáról.
  15. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSGAZDÁLKODÁSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Az önkormányzat szolgáltatásszervezési koncepciójának véleményezése.
  2. Kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal Szociális Szolgáltató Főosztályával, valamint a kerületi szociális intézményekkel, a kerületben működő karitatív szervezetekkel, munkájuk segítése és figyelemmel kísérésére.
  3. A szociális feladatellátással és intézményi ellátással kapcsolatos rendelet-tervezetek előkészítése, módosításokra irányuló javaslattétel. Szociális intézmények fejlesztésére vonatkozó, új intézmény létrehozását, működő intézmény megszüntetését célzó javaslatok véleményezése, előterjesztése.
  4. A szociális ellátás, támogatás, segélyezés, valamint szociális intézmények tárgyi évi költségvetésének előkészítése és tervezése, pénzügyi támogatása, átcsoportosítások.
  5. Szociális intézmények vizsgálata, ellenőrzése, beszámoltatása. (Közreműködés).
  6. Más által fenntartott szociális célú intézmény, ilyen jellegű közérdekű feladatvállalások, szolgáltatások támogatása.
  7. Elvi állásfoglalás kialakítása (kategória táblázat értékhatárainak kialakítása a rászorultság mértékének megfelelően, üdültetés, nyári táboroztatás, Sóstói tábor, beiskolázás, tanévzárás előtti kirándulások, burgonya-akció, muskátli-akció).
  8. Kereskedelmi egységek, szolgáltató vállalatok stb. felajánlásaira válaszadás előtti állásfoglalás.
  9. Szociális feladatra kiírt pályázat javaslattétele, véleményezése.
  10. Lakásprivatizáció helyi rendelet megalkotásában való közreműködés.
  11. Lakásgazdálkodási stratégia kialakítása, megvalósítása, elemzése.
  12. Kerületfejlesztés, költségvetés, céltámogatások, helyi adó, vagyonhasznosítások, vállalkozások lakhatás szempontjából történő véleményezése.
  13. Szociális lakásellátás, -támogatás (rendelet, önkormányzati hatósági funkció).
  14. Dönt a szociális ellátásban részt vevő civil szervezetek szakmai beszámolójának elfogadásáról.
  15. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


KULTURÁLIS és turisztikai Bizottság

(KTB)


KULTURÁLIS FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Előkészíti és a képviselőtestület elé terjeszti a kerületi kulturális koncepciót.
  2. Javaslatot tesz a képviselőtestület felé kulturális, közművelődési intézmények létrehozására, működtetésére, megszüntetésére, profilváltására.
  3. Véleményezi és előkészíti a kulturális, közművelődési intézményeket érintő beruházásokat, felújításokat, fejlesztéseket.
  4. Előkészíti és véleményezi a művelődési ágazat intézményvezetői pályázatait, előterjeszti a képviselőtestületnek az intézményvezetői megbízásokat, javaslatot tesz a Polgármester számára az intézményvezetők jutalmazására, a Hivatal előterjesztése alapján.
  5. Véleményezi a közművelődési intézmények költségvetését. Javaslatot tehet az intézmény ellenőrzésére.
  6. Véleményezi a kerületben felállítani kívánt művészeti alkotások közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen történő elhelyezéséről, lebontásáról, felújításáról szóló kérelmeket, kezdeményezéseket.
  7. Véleményezi a kulturális intézmények és közterületek elnevezésének változásait.
  8. Véleményezi kulturális területen állami, önkormányzati kitüntetésekre vonatkozó javaslatokat.
  9. Véleményt alkot a képviselőtestület számára kulturális önkormányzati feladatvállalás esetén.
  10. Véleményt alkot a képviselőtestület számára a művelődési célú ingatlanok más irányú hasznosításával kapcsolatban.
  11. Elősegíti az illetékességi körébe tartozó szervezetek és intézmények kapcsolatteremtését külföldi partnerekkel.
  12. Véleményezi a közművelődési intézmények Alapító Okirat módosítását.
  13. Megvitatja a közművelődési intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatát.
  14. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


TURISZTIKAI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Turisztikai koncepció szakmai véleményezése.
  2. Testvérvárosi kapcsolat kialakításáról szóló szándéknyilatkozat, valamint a testvérvárosi szerződés véleményezése, a testvérvárosi kapcsolatok alakulásának figyelemmel kísérése.
  3. Véleményezi a turisztikával kapcsolatos pályázati kiírásokat, a beérkezett pályázatokat.
  4. Feltárja és egyezteti a turisztikával kapcsolatos városi érdekeket, igényeket, együttműködik az e területen működő szakmai és civil szervezetekkel.
  5. Véleményezi a feladatkörét érintő képviselőtestületi előterjesztéseket.


OKTATÁSI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG

(OKB)


OKTATÁSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Az önkormányzatokról szóló törvényben a helyi önkormányzat alapfeladatai között meghatározott alapfokú nevelés koncepciójának elkészítése (intézményhálózat kialakítása).
  2. Javaslatot tesz nevelési és oktatási intézmények létrehozására, működtetésére, megszüntetésére, profilváltására, valamint az önkormányzat által fenntartott nevelési és oktatási intézmények körzeteinek kialakítására, a körzethatárok szükség szerinti módosítására.
  3. Javaslatot tesz az oktatási intézményeket érintő beruházásokra, felújításokra, fejlesztésekre.
  4. Javaslatot tesz a Képviselőtestületnek és a polgármesternek a nevelési intézmények vezetői pályázati feltételeinek meghatározására, a pályázatok elbírálására, javaslattétel a vezetői megbízásra.
  5. Közreműködik a nevelési-oktatási intézmények költségvetésének kialakításában, azok összesítésében, javaslatot tesz a pénzeszközök szükség szerinti – évközi – átcsoportosítására.
  6. Javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmények vizsgálatára, ellenőrzésére. Szakmai célvizsgálatokat kezdeményez.
  7. Oktatási célprogramok (pályázatok) meghirdetése, elbírálása.
  8. Javaslatot tesz a kerületben működő, de nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekkel való együttműködésre, a közoktatási megállapodás megkötésére, az így megkötött szerződések folyamatos ellenőrzésére, koordinálására, szükség szerinti módosítására, esetleges megszüntetésére.
  9. A diákszociális támogatások (táborozás, stb.) elosztására, felhasználására javaslatok kidolgozása.
  10. Pedagógusok továbbtanulásának, továbbképzésének segítése (támogatottak körének meghatározása, pályázatok kiírása, döntés a támogatások odaítéléséről).
  11. Nemzetiségi, kisebbségi léttel kapcsolatos igények egyeztetése nevelési-oktatási ügyekben, kapcsolattartás a kisebbségi önkormányzatokkal.
  12. Rendszeres kapcsolatot épít ki az intézményekkel, biztosítja a naprakész információs kapcsolatot mindkét irányban. A megalapozott döntéshozatal érdekében széleskörű ismereteket szerez az intézmények munkájáról, belső életéről.
  13. Javaslatot tesz a Képviselőtestület számára a nem önkormányzati közoktatási intézmények támogatási kérelmeinek elbírálására.
  14. Javaslatot tesz az elkészült szakértői vélemények alapján foglalkoztatási csoportok indítására, megszűntetésére
  15. Dönt a képviselőtestület által jóváhagyott Ösztöndíj Alap felosztásáról (pl. Bursa Hungarica).
  16. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


környezetvédelmi feladat- és hatáskörök


  1. Az önkormányzat környezetvédelmi feladatainak, környezetvédelmi koncepciójának véleményezése.
  2. Javaslat a helyi környezetvédelmi követelmények rendelettel történő megállapítására, a rendelet-tervezet véleményezése (zaj- és rezgésvédelem, levegőtisztaság, talaj, víz védelme, hulladékkezelés).
  3. A környezetvédelmi előírások érvényesülésének elemzése, értékelése.
  4. Környezetvédelmi programok, akciók, kampányok kezdeményezése.
  5. Környezetvédelmi szempontok érvényesítésének elősegítése a kerületfejlesztésben, a városüzemeltetésben, vagyonhasznosításban, beruházásokban.
  6. Társadalmi szervezetek bevonása a kerületi környezetvédelmi feladatok ellátásába.
  7. Zöldterületek fenntartásának és fejlesztésének figyelemmel kísérése.
  8. A környezetvédelmi és a természetvédelmi koncepció által érintett területek hasznosítási elképzeléseinek véleményezése. Természetismeret népszerűsítése, különös tekintettel a helyi értékekre.
  9. A természeti értékek állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, veszélyeztető tevékenység felderítése, megszüntetésének kezdeményezése. Természetismeret népszerűsítése különös tekintettel a helyi értékekre.
  10. Önkormányzati közművekkel kapcsolatos fenntartási költségelőirányzatok véleményezése.
  11. Javaslattétel a Képviselőtestület felé a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítása és védelme tekintetében
  12. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


PÉNZÜGYI, TULAJDONOSI ÉS VAGYONNYILATKOZAT-KEZELŐ BIZOTTSÁG

(PTVB)


PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. A Bizottság vizsgálja az önkormányzat és intézményei pénzügyi helyzetét, költségvetését, likviditását a pénzügyi-, számviteli információs rendszer és az intézményeknél folytatott helyszíni tájékozódás alapján. Az intézményektől kapott információk alapján javaslatot tesz a polgármesternek olyan intézkedések meghozatalára, amelyek a működési zavarok elhárítása, a működési feltételek korrekciója révén az intézmények által ellátott feladatok és a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi források összehangolását biztosíthatják.
  1. Az éves költségvetés vonatkozásában:

·  közreműködik az összeállításban,

·  véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a költségvetési előirányzat módosításokat,

·  véleményezi a gazdálkodásról szóló beszámolókat,

·  ellenőrzi a Képviselőtestület által elfogadott költségvetés végrehajtását.

  1. Évente jóváhagyja az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok éves elszámolási rendjét, és ellenőrzi betartását.
  2. Ellenőrzi az önkormányzat vagyongazdálkodását a vagyonleltár alapján. Figyelemmel kíséri a vagyonhasznosítási koncepció és a vagyonrendelet betartását. Munkatervében rögzített rendszerességgel nyomon követi az önkormányzat vagyonának alakulását. Véleményezi a vagyonalakulást befolyásoló és a gazdálkodást szabályozó rendelet-tervezeteket. Javaslatot tesz a működést javító rendeletek megalkotására, intézkedések megtételére, szervezeti változtatásokra.
  3. Figyelemmel kíséri mindazon gazdasági társaságok működését, amelyekben az önkormányzat legalább 25 % tulajdonnal rendelkezik. A társaságok vezetőitől - a munkatervében rögzített módon - rendszeresen információkat kér a gazdálkodási adatokról, az önkormányzati támogatások felhasználásáról. Megállapításairól jelentést készít, javaslatot tesz a szükséges korrekciókra.
  4. A likviditási terv- és tényadatok elemzése alapján jogosult bármely bevételi, kiadási költségvetési tétel tekintetében részletes információt kérni az illetékes szervezettől (Polgármesteri Hivatal, önállóan, részben önállóan gazdálkodó intézmények, önkormányzati bizottságok, önkormányzati tulajdonban, tulajdonrésszel bíró gazdasági társaságok, valamint az önkormányzat által támogatott külső szervezetek.)
  5. Véleményezési jogot gyakorol minden olyan kérdésben, amely a Képviselőtestület által elfogadott költségvetési összegek szerkezetében a kiadási oldalon növekedést indukáló módon módosulást eredményezhetnek vagy a bevételi oldalon előre látható módon a költségvetési terv teljesülését veszélyeztetik.
  6. Véleményezi az önkormányzati hitelfelvételeket, az esetleges kötvénykibocsátást, javaslatot tesz a szabad pénzeszközök lekötésére.
  7. Folyamatosan figyelemmel kíséri a számlavezetési kondíciókat és szükség esetén kezdeményezi pályázat kiírását az önkormányzat számlavezetésének ellátására. A Képviselőtestület felé - a Polgármesterrel egyeztetett - javaslatot tesz a számlavezető bankra.
  8. Munkatervében meghatározott rendszerességgel információt kér a Polgármesteri Hivataltól az önkormányzat határidőn túli tartozásairól és követeléseiről, lejárat szerinti bontásban. Javaslatot tesz a lejárt követelések behajtásának módjára, valamint prioritásokat állapít meg a határidőn túli kötelezettségek - bevételi forrásoktól függő - fizetésének ütemezésre.
  9. A bizottság a rendelkezésére álló információk alapján javaslatot tesz a saját bevételek növelésének módjára.
  10. Javaslatot tesz és véleményezi a könyvvizsgálói pályázat kiírását, részt vesz a pályázatok kiértékelésében.
  11. Javaslatot tesz a gazdasági társaságok és az önkormányzati alapítású Felügyelő Tanácsában a III. Kerületi Önkormányzatot megillető helyek betöltésére vonatkozóan. (Minden képviselőt és bizottságot javaslattételi jog illet meg).
  12. Vizsgálatot folytat, tájékozódik, elemzést készít minden olyan kérdésben, amellyel a Képviselőtestületet megbízza. A bizottság pénzügyi vizsgálatot saját hatáskörben is kezdeményezhet.
  13. Vizsgálatai alapján - kármegelőzés céllal - anyagi és pénzeszközök zárolását kezdeményezheti.
  14. A bizottság - bármely általa tett javaslat esetében - hatásvizsgálatot végez javaslatai megvalósításáról, azok eredményességéről. Ehhez az információk birtokában lévő bármely önkormányzati - az önkormányzat által támogatott - szervezettől információt kérhet.
  15. Javaslat az önkormányzati hivatali érdekeltségi rendszer kialakítására (ha ilyen alkalmazására sor kerül).
  16. Javaslat közszolgáltatások díjainak megállapítására.
  17. Hitelfelvétel és egyéb forrásteremtő műveletek gazdaságossága, szükségességének vizsgálata, véleményezése. (kötvénykibocsátás, stb.).
  18. A költségvetési hiányt, feszültségek csökkentését szolgáló programok előkészítésében közreműködés. Átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet véleményezése.
  19. Pályázatok, támogatási igények felmérése, értékelése.
  20. A költségvetés tervezése. A költségvetési rendelet véleményezése és a rendelethez bizottsági állásfoglalás kialakítása
  21. A költségvetés és annak mellékleteiben foglaltak végrehajtásának rendszeres figyelemmel kísérése. Javaslat rendelet módosításra.
  22. A költségvetési rendelet módosítására vonatkozó rendelet-tervezetek véleményezése.
  23. A költségvetést, az önkormányzat és intézményei, vállalatai gazdálkodását érintő határozati javaslatok előzetes véleményezése.
  24. A kerületek közötti forrásmegosztásra vonatkozó rendelet-tervezet előzetes egyeztetésében való részvétel.
  25. Az állami költségvetésből céltámogatások igényléséhez bizottsági vélemény kialakítása.
  26. Helyi adókról szóló rendelet-tervezetek véleményezése, helyi adózás, adógazdálkodás figyelemmel kísérése.
  27. Ellenőrzi a bizottság döntéseinek hivatali végrehajtását.
  28. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


KÖZBESZERZÉSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Véleményezi az előzetes közbeszerzési tervet. (Közbeszerzési Szabályzat (KSZ II/1. cím 1. pont)
  2. Ajánlatkérő nevében eljár és dönt önkormányzati árubeszerzés és szolgáltatás esetében a nettó 25 millió forint becsült értéket elérő vagy meghaladó, önkormányzati építési beruházás esetén a nettó 150 millió forint becsült értéket elérő vagy meghaladó közbeszerzési eljárásban.(KSZ I/2. a) pont)
  3. Dönt előzetes összesített tájékoztató készítéséről  (KSZ II/2. cím 1. pont) 
  4. Jóváhagyja az előzetes összesített tájékoztatót.(KSZ II/2. cím 2. pont)
  5. Dönt központosított közbeszerzéshez való csatlakozásról a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben .(KSZ III/1. cím 1. pont)
  6. Dönt a részvételi/ajánlati felhívás tartalmáról, elfogadásáról.(KSZ III/2. cím 3. pont)
  7. Ha a közbeszerzés jellege indokolttá teszi, hivatalos közbeszerzési tanácsadó, vagy más közreműködő bevonásáról dönt. a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben  (KSZ III/5. cím 1. pont)
  8. Dönt az elbírálási határidő meghosszabbításáról a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben.(KSZ III/5. cím 4. pont)
  9. Az eljárás eredményéről/eredménytelenségéről az ajánlatok érvénytelenségéről szóló döntés keretében dönt az indokolás kérésre adott válasz elfogadásáról.(KSZ III/5. cím 8. pont)
  10. Tárgyalásos eljárás lefolytatása esetén, vagy ha az ajánlatkérő a Kbt. szerint tárgyalást tart, az ajánlatkérő nevében eljár, vagy erre kijelöl más személyt a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben.(KSZ III/7. cím 1. pont)
  11. Az ajánlatok, és a Bírálóbizottság szakvéleményének ismeretében kiválasztja a nyertes ajánlattevőt a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben.(KSZ III/8. cím 2. pont)
  12. Dönt a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárásában hozott határozata kapcsán a közbeszerzési eljárás további viteléről  a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben (KSZ V/3. pont)


Tulajdonosi feladat- és hatáskörök


  1. Az önkormányzat gazdasági koncepciójának és részprogramjának előkészítése.
  2. Gazdasági jellegű és kihatású társulások, együttműködések, alapítványok, alapok létesítésének, támogatásának véleményezése.
  3. Vagyongazdálkodás, - hasznosítás szabályozásának előkészítése.
  4. Önkormányzati vállalkozások alapításának előkészítése és véleményezése.
  5. Az önkormányzat vállalkozásaival való kapcsolattartás, működésük figyelemmel kisérése.
  6. Koncessziós szerződések véleményezése.
  7. Véleményezi a kerületfejlesztési koncepciót, programokat, kerületi szabályozási terveket, a kerületi szabályozási tervekhez kapcsolódó településrendezési szerződéseket.
  8. Közút céljára történő igénybevétel, kisajátítás és kártalanítás ügyében az értékbecslés minősítése.
  9. Javaslatot tesz konkrét önkormányzati vagyon (telek, üzletrész, értékpapír, kárpótlási jegy) elidegenítésére, hasznosítására, és annak módjára a Képviselőtestületnek.
  10. Az önkormányzat épületgazdálkodására vonatkozó javaslatok véleményezése.
  11. [151]
  12. Javaslatot tesz a Képviselőtestületnek a pénzbeli kötelezettségvállalással járó nemzeti és európai uniós pályázatokon való részvételhez szükséges testületi döntések meghozatalára.
  13. Peren kívüli egyezség előzetes jóváhagyása.
  14. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGGEL, MÉLTATLANSÁGGAL, VAGYONNYILKATOZAT-TÉTELLEL KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK[152]


A 2. mellékletben meghatározott eljárási szabályok alapján

1. nyilvántartásba veszi az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat, a köztartozás-mentességi igazolásokat, a vagyonnyilatkozatokat.

2. gondoskodik az összeférhetetlenségi nyilatkozatok, a köztartozás-mentességi igazolások, a vagyonnyilatkozat, valamint az ezekkel összefüggő iratok és dokumentumok  kezeléséről, őrzéséről, biztosítja az azokba történő betekintést.

3. kezdeményezés esetén lefolytatja az összeférhetetlenségi, a méltatlansági, a vagyonnyilatkozat-tételi eljárást, a vizsgálat eredményéről javaslatot készít a képviselőtestület részére.


VÁROSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG

(VB)


  1. A kerületet érintő területfejlesztési koncepciók, tervek, programok véleményezése.
  2. Településrendezési tervek véleményezése.
  3. Véleményezi a kerület fejlesztési koncepcióját, a kerületi városrendezési és építési szabályzatot, a kerületi szabályozási terveket.
  4. A városrendezés, területhasználat, a funkciók az építés és városképi követelmények alakításának, helyi szabályozásának (rendelet) véleményezése.
  5. A helyi jelentőségű műemlékek védetté nyilvánításának és védelmének kezdeményezése.
  6. Képzőművészeti alkotások közterületen, önkormányzati épületeken való elhelyezésének véleményezése
  7. Javaslattétel a kommunális szolgáltatások ellátási módjára.
  8. Önerős közműfejlesztések véleményezése.
  9. Költségvetés, helyi adók, támogatások, koncessziók, munkaszervezetek, társulások, alapok, térítési díjak, vagyonhasznosítások véleményezése a kommunális szolgáltatások szempontjából.
  10. Fővárosi hatáskörbe tartozó szolgáltatásokkal kapcsolatos tervek és igények véleményezése:
    1. közutak forgalmi rendje,
    2. helyi tömegközlekedés,
    3. köztemetői szolgáltatás,
    4. állategészségügyi szolgáltatás,
    5. növényvédelmi szolgáltatás,
    6. folyékonyhulladék- és szennyvízkezelés.
  11. Helyi vízrendezés, vízelhárítás kialakítása.
  12. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.
  13. [153]Dönt a településrendezési terv véleményezési szakasza lezárásaként a beérkezett véleményekről.





7. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez[154]


A Képviselőtestület által a jegyzőre átruházott hatáskörök


  1. Dönt a házszámok megállapításával, megváltoztatásával kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyekben.


  1. Ellátja a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben számára meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az egyes önkormányzati rendeletekben a jegyző részére meghatározott feladatok és átruházott hatáskörök jegyzéke tartalmaz. A jegyzék naprakész vezetéséről a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik.


8. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez


1. Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei[155]


Polgármesteri Referatúra


Jegyzői Referatúra


Igazgatási Főosztály

|

Általános Hatósági Osztály

Kereskedelmi Osztály


Társadalmi Kapcsolatok, Oktatási és Kulturális Főosztály

|

Oktatási Osztály


Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály

|

Költségvetési és Ellenőrzési Osztály
Számviteli Osztály


Szociális Szolgáltató Főosztály

|

Gyermekvédelmi és Családtámogatási Osztály
Egészségügyi és Jogi Osztály
Lakásügyi Osztály

Pénzügyi és Intézményi Osztály


Városüzemeltetési Főosztály

|

Közterületi Hatósági Osztály

Műszaki Osztály


Adóügyi Főosztály

|

Adómegállapítási és Ellenőrzési Osztály

Nyilvántartási és Végrehajtási Osztály


Építési Hatósági Osztály


Informatikai Osztály


Munkaügyi Osztály


Szervezési Osztály




2. A Polgármesteri Hivatal munkarendje


2.1.         A Polgármesteri Hivatal általános munkaidő-beosztása:


Hétfő:                                   8.00 – 18.00

Kedd:                                    8.00 – 16.30

Szerda:                  8.00 – 16.30

Csütörtök:                            8.00 – 16.30

Péntek:                  8.00 – 12.30


2.2.         A Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján a munkaidő-beosztás a 3.2. pontban meghatározott ügyfélfogadási rendhez igazodik.


2.3.         [156]



3. A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje


3.1.         A Polgármesteri Hivatal általános ügyfélfogadási rendje:

Hétfő:                                   14.00 – 18.00

Kedd:                                    -----------------

Szerda:                    8.00 – 16.30

Csütörtök:                             8.00 – 13.00

Péntek:                  -----------------


3.2.         Az Igazgatási Főosztály Ügyfélszolgálati Irodájának ügyfélfogadási rendje:


Hétfő:                                   8.00 – 18.00

Kedd:                                    8.00 – 18.00

Szerda:                  8.00 – 18.00

Csütörtök:                            8.00 – 18.00

Péntek:                  8.00 – 12.00


  1. A Szociális Szolgáltató Főosztály Ügyfélszolgálati Irodájának ügyfélfogadási rendje:


Hétfő:                                   9.00 – 18.00

Kedd:                                    8.00 – 16.30

Szerda:                  8.00 – 16.30

Csütörtök:                            8.00 – 16.30

Péntek:                  8.00 – 12.30






a 34/2013. (V. 31.)[2], a 40/2013. (VII. 1.)[3], a 14/2014. (IV. 11.)[4] a 34/2014. (XI. 3.)[5], a 36/2014. (XI. 7.)[6]
a 46/2014. (XII. 11.)[7], az 1/2015. (I. 16.)[8], a 20/2015. (III. 16.)[9], a 27/2015. (V. 15.)[10], a 31/2015. (VI. 11.)[11] és a 41/2015. (IX. 11.)[12]

 önkormányzati rendelettel

egységes szerkezetben


Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat szervezetének és működésének rendjéről a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. Az Önkormányzat elnevezése, működési területe


1. § (1)[13] Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat). Az Önkormányzat hivatalos rövid elnevezése: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 1033 Budapest, Fő tér 3.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Budapest főváros III. kerület közigazgatási területe.


2. Önkormányzati ünnepek, jelképek és kitüntető címek


2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos ünnepnapja május 4., Szent Flórián napja.

(2) A kerület napja megünneplésének részletes szabályait önkormányzati rendelet állapítja meg.


3. § (1) Az Önkormányzat jelképei a címer, a pecsét és a zászló.

(2) Az önkormányzati jelképek leírását és használatuk rendjét önkormányzati rendelet állapítja meg.


4. § (1) Az Önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek:

1. Óbuda Díszpolgára kitüntető cím

2. Pro Óbuda díj

3. Bem József-díj

4. Pedagógiai Érdemekért díj, Elismerő Oklevél

5. Óbuda-Békásmegyer Közbiztonságáért díj

6. Fischer Ágoston Óbudai Szociális díj

7. Óbuda Kultúrájáért díj

8. Óbuda Lakosságának Egészségéért díj

9. Óbuda Sportolója díj, Óbuda Sportolója Emléklap, Hidegkuti Nándor Emlékplakett

10. Balázs Lajos Óbudai Civil díj

(2) Az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A díjazottakról – a díj alapításától kezdődően – a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.



II. Fejezet

Az Önkormányzat feladat- és hatásköre


5. § (1) Helyi közügy önálló megoldásának elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárást a képviselőtestület döntésétől függően a polgármester vagy az alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a Képviselőtestület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásával elérendő célt és a megoldás részletes feltételeit.


6. § Az önkormányzati feladatok ellátását végző intézmények, szervezetek (különösen: önkormányzati fenntartású vagy működtetésű oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális intézmények, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok) jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a szakmailag illetékes szervezeti egység adatszolgáltatása alapján, a Szervezési Osztály útján – gondoskodik és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


III. Fejezet

A települési képviselő


3. A települési képviselő jogai és kötelezettségei


7. § (1) A települési képviselő (a továbbiakban: képviselő) a jogszabályoknak megfelelően, különösen az Alaptörvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban: Mötv.) előírásaira figyelemmel végzi tevékenységét.

(2) A települési képviselők nevét, elérhetőségét tartalmazó nyilvántartás vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.


8. § Az Önkormányzat a települési képviselők tevékenységének elősegítése, a hatékony képviselői munka feltételeinek biztosítása érdekében a települési képviselő(k) részére az Önkormányzat illetékességi területén megfelelő helyiséghasználatot biztosít.


9. § A képviselő részére biztosított tárgyi és technikai feltételek:

a) képviselői iroda, ahol minden képviselő számára biztosított a képviselői munkájához szükséges ügyviteli és adminisztratív segítség,

b) mobiltelefon készülékhez és képviselői notebookhoz SIM kártya használat, melynek részletes szabályait a 1. melléklet tartalmazza.


10. § (1) A képviselő kötelessége:

a) a Képviselőtestület, valamint – a bizottságba beválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésén rendszeresen megjelenni és a munkában tevékenyen részt venni, a Képviselőtestület döntéseit tiszteletben tartani,

b) elháríthatatlan akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetőleg a bizottság elnökének előre bejelenteni,

c) felkérés alapján közreműködni a Képviselőtestület, valamint az adott bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban,

d) rendszeres időközönként – az általa meghirdetett helyen és időben – fogadóórát, vagy más alkalmas módon választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni,

e) képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani, életvitelt folytatni,

f) tartózkodni a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információ saját maga és más előnyére, vagy hátrányára történő felhasználásától,

g) végzett képviselői munkájáról választói körzetében beszámolni,

h) vagyonnyilatkozatot tenni a 2. mellékletben foglalt eljárási szabályok figyelembe vételével.

(1a)[14] A képviselő köteles bejelenteni a képviselőtestületnek, ha olyan gazdasági társaságban szerzett részesedést, vagy gazdasági társasággal áll alkalmazásában, amely vagy amelynek valamely – nem természetes személy[15] tagja – nem átlátható a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerint. Amennyiben a képviselőtestület tudomására jut, hogy a képviselő nem jelentette be a nem átlátható (off-shore) szervezetben megszerzett részesedését vagy alkalmazotti jogviszonyának létrejöttét, egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül. A nem átlátható szervezetben szerzett részesedés vagy alkalmazotti jogviszony létrejöttéről szóló képviselői nyilatkozatot nyilvánosságra kell hozni az önkormányzat honlapján való közzététellel.

(2)[16] A képviselő munkájához szükséges tájékoztatást írásban a polgármestertől igényelheti.

(3) A települési képviselő a képviselői minőségét nem használhatja fel semmilyen vonatkozásban a vele gazdasági viszonyban álló, vagy bármilyen más munkaviszonyt fenntartó természetes vagy jogi személy támogatására. Az előzőekre, valamint a települési képviselő magánérdekét szolgáló tevékenységére a Polgármesteri Hivatal távközlő berendezéseit, helyiségeit nem használhatja, ezek esetleges jogtalan használatával okozott indokolatlan többletköltségek megfizetésére köteles.

(4) Amennyiben a döntés meghozatalát követően derül ki, hogy a képviselő személyes érintettségét nem jelentette be, döntésenként egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül.


11. § A települési képviselő tiszteletdíjának, természetbeni juttatásának mértékére, a tiszteletdíj csökkentésére, a természetbeni juttatás megvonására vonatkozó részletes szabályokat önkormányzati rendelet szabályozza.

4. A tanácsnok


12. § (1) A Képviselőtestület által választott tanácsnokok számát, feladatkörét a 3. melléklet határozza meg.

(2) A tanácsnok írásban köteles a feladatkörében eljárva szerzett tapasztalatairól a Képviselőtestületet évente tájékoztatni.

(3) A tanácsnok feladatkörében kezdeményezett testületi intézkedést a Képviselőtestület soron következő ülésének napirendjére fel kell venni.


IV. Fejezet

A Képviselőtestület


5. A Képviselőtestület elnevezése


13. § (1) Az Önkormányzat Képviselőtestületének hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület)

(2) A Képviselőtestület székhelye: 1033 Budapest, Fő tér 3.

(3) A Képviselőtestület levelezési címe: 1300 Budapest, Pf. 102.

(4) A Képviselőtestület hivatalos honlapja: www.obuda.hu

(5) A Képviselőtestület e-mail címe: info@obuda.hu


6. A Képviselőtestület megalakulása


14. § (1) A polgármester (akadályoztatása esetén a korelnök) hívja össze és vezeti a Képviselőtestület alakuló ülését.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eredményéről

b) polgármester eskü(fogadalom)tétele és a megbízólevél átadása. Esküt kivevő: korelnök

c) települési képviselők eskü(fogadalom)tétele és a megbízólevelek átadása. Esküt kivevő: polgármester

d) alpolgármesterek választása, eskü(fogadalom)tétele. Esküt kivevő: polgármester

e) polgármester, alpolgármesterek illetménye, tiszteletdíja és juttatásai

f) bizottsági szerkezet kialakítása, bizottsági tagok, tanácsnokok választása, nem képviselő bizottsági tag eskü(fogadalom)tétele. Esküt kivevő: jegyző

g) képviselői tiszteletdíjak, természetbeni juttatások meghatározása

h) az Önkormányzat gazdasági programjának és fejlesztési tervének előkészítésével kapcsolatos feladatok meghatározása

i) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok meghatározása

(3) A (2) bekezdés d)-f) pontjával összefüggésben az alakuló ülésen gondoskodni kell a Szervezeti és Működési Szabályzat megfelelő módosításáról, amely nem helyettesíti a Szervezeti és Működési Szabályzat kötelező, átfogó felülvizsgálatát.

(4)[17] Az alakuló ülésen írásban tájékoztatást kell adni az összeférhetetlenségre, a méltatlanságra, valamint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, és a szükséges formanyomtatványokat az érintettek rendelkezésére kell bocsátani.


7. A Képviselőtestület működésének általános szabályai


15. § (1) A Képviselőtestület tagjainak száma, figyelemmel a Mötv. 66. §-ára: 23 fő.

(2) A Képviselőtestület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 12 képviselő jelen van.

(3) Határozatképtelen képviselőtestületi ülés esetén a 25. § (5) bekezdés rendelkezése az irányadó.


16. § A Képviselőtestületen belül a pártok, továbbá a független képviselők - a képviselőtestületi ülésen tett bejelentés alapján - frakciót alakíthatnak. 3 főnél kevesebb személy nem alakíthat frakciót. A bejelentés tartalmazza a frakció megnevezését, tagjait, valamint a frakcióvezető nevét.


17. § (1) A Képviselőtestület az önkormányzati feladatokat a polgármester, a bizottságai, a polgármesteri hivatal és a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el.

(2) Az egyes feladatok ellátásához szükséges anyagi eszközök tekintetében az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak.


8. A Képviselőtestület át nem ruházható hatáskörei


18. § A Képviselőtestület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartozik a Mötv-ben felsoroltakon túlmenően:

a) belföldi önkormányzattal együttműködési megállapodás megkötése és felmondása,

b) a Képviselőtestület munkatervének elfogadása.


19. § (1) A polgármester a Képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett – a Képviselőtestület Mötv-ben és a 18. §-ban meghatározott át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselőtestület hatáskörébe tartozó azon ügyekben, amelyeket a képviselőtestület nem utalt más szerv hatáskörébe.

(2) A polgármester döntése előtt kikéri a tárgykör szerint illetékes bizottság véleményét.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában halaszthatatlan az az ügy, amelyben a döntés elmaradása az önkormányzat érdekeit sértené vagy helyrehozhatatlan kárral vagy anyagi veszteséggel járna.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazása előtt a képviselőtestület rendkívüli ülésének összehívását a 25. § (4) bekezdésben foglaltak szerint meg kell kísérelni. Az értesítés megtörténtének dokumentálásakor az összehívás eredménytelenségének okát is rögzíteni kell.


20. § A Képviselőtestület az egyes bizottságokra átruházott önkormányzati hatósági hatásköröket a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évében a választás napja és az illetékes új bizottság első ülése közötti időszakra visszavonja és ebben az átmeneti időszakban e hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza.


9. A Képviselőtestület munkaterve


21. § (1) A Képviselőtestület féléves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tervezetére javaslatot tehetnek:

a) a polgármester,

b) a bizottság,

c) az alpolgármester,

d) a települési képviselő,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

f) a tanácsnok,

g) a jegyző,

h) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egység vezetője,

i) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetője,

j) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselője.

(3) A munkaterv-tervezete tartalmazza:

a) a testületi ülés időpontját,

b) a tervezett napirend címét,

c) az előterjesztő nevét,

d) a napirendet véleményező bizottság megnevezését.

(4) A munkaterv-tervezetet a polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé. Az előterjesztésben tájékoztatást kell adni a munkaterv-tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatról, annak indokáról, és erről – a munkaterv elfogadását követően – a javaslattevőt is tájékoztatni kell írásban. A tájékoztatásról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.

(5) A Képviselőtestület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

a) a települési képviselőnek,

b) nem képviselő bizottsági tagnak,

c) a nemzetiségi önkormányzat elnökének,

d) a munkatervbe felvett javaslat előterjesztőjének.

A munkaterv megküldéséről a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.


10. A Képviselőtestület ülése


22. § A Képviselőtestület rendes vagy rendkívüli ülést tart.


23. §[18] A Képviselőtestület rendes ülését általában minden hónap második hetének csütörtökén, 10.00 órai kezdettel tartja székhelyén, a tanácsteremben.


24. § A rendkívüli ülést össze kell hívni

a) a Mötv-ben meghatározott esetben,

b) a 19. § és a 27. § alapján,

c) a nemzetiségi önkormányzat indítványára nemzetiségi ügyekben.


25. § (1) A képviselőtestületi ülést a polgármester – tartós akadályoztatása esetén, az általa kijelölt alpolgármester – hívja össze a Képviselőtestület székhelyére. A polgármester és a kijelölt alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű akadályoztatása esetén az ülést a korelnök hívja össze.

(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselőtestület ülése a székhelyén kívül más helyszínre is összehívható.

(3) Rendkívüli ülés esetén az ülés időpontját, kezdési idejét, helyszínét a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 5 napon belül, a kézhezvételtől számított 15 napon belüli időpontra a meghívó kiküldésével egyidejűleg tűzi ki.

(4) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a rendkívüli ülés formális meghívó nélkül, telefonon vagy e-mailben is összehívható a polgármester kezdeményezésére. Az értesítés megtörténtének dokumentálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.

(5) Határozatképtelenség miatt bezárt, vagy elhalasztott ülést – 5 napon belül – 15 napon belüli időpontra, változatlan napirenddel kell összehívni.

(6) A Képviselőtestület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a település lakosságát az Önkormányzat honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell. A lakosság tájékoztatásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.


26. § (1) A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, elektronikus úton biztosítani, hogy a Képviselőtestület tagjai a rendes ülés időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal, rendkívüli ülés esetén 3 munkanappal a 4. mellékletben meghatározott módon megkapják.

(2) A meghívó és az időben leadott előterjesztések határidőre való összeállításáért és kiküldéséért a jegyző – a Szervezési Osztály útján – felelős. Időben leadottnak tekintendő az az anyag, amely a 4. mellékletében foglalt tartalmi és formai követelményeknek megfelel és rendes ülés esetén legkésőbb 7 munkanappal, rendkívüli ülés esetén legkésőbb 5 munkanappal az ülés előtt a Szervezési Osztályon leadtak.


27. § A Képviselőtestület és bizottságai minden év július 1-je és augusztus 31-e között nyári szünetet tart. A nyári szünet ideje alatt – az át nem ruházható hatáskörök kivételével – a képviselőtestületi hatásköröket, valamint az egyes bizottságokra átruházott hatásköröket a polgármester gyakorolja – átruházott hatáskörben – azzal, hogy a nyári szünetet követő első rendes testületi ülésen az átruházott hatáskörben hozott döntésekről köteles a Képviselőtestületnek beszámolni. A nyári szünet ideje alatt felmerülő kizárólagos képviselőtestületi hatáskörbe tartozó, azonnali intézkedést igénylő esetben a Képviselőtestület rendkívüli ülését össze kell hívni.


11. A Képviselőtestület ülésére meghívandók köre


28. § (1) A Képviselőtestület ülésére (a továbbiakban: ülés) meg kell hívni:

a) a Képviselőtestület tagját,

b)[19]

c) a jegyzőt,

d) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egysége vezetőjét,

e) a kerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

f) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

g) a kerületi rendőrkapitányt,

h) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselőjét,

i) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetőjét, önkormányzati (egészségügyi, szociális, kulturális) intézmény vezetőjét,

j) Budapest Főváros Kormányhivatala főigazgatóját és a III. Kerületi Hivatala vezetőjét,

k) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 03. Tankerület igazgatóját,

l) akit a polgármester megjelölt,

m) a kerület díszpolgárát a képviselőtestület alakuló ülésére,

n)[20] Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét.


(2) Az ülésen a képviselő szavazati joggal vesz részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Az ülésre meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt,

b)[21]

c) a kerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

d) a kerületi rendőrkapitányt,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

f) Budapest Főváros Kormányhivatala főigazgatóját.

(4) Az ülésre meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg – az ülésvezető engedélye alapján – az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egysége vezetőjét,

b) az önkormányzati (egészségügyi, szociális, kulturális) intézmény vezetőjét, az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetőjét,

c) Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala vezetőjét,

d) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 03. Tankerület igazgatóját,

e) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselőjét,

f) akit a polgármester meghívott.

(5)[22] Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét tanácskozási jog illeti meg a 79/A. § (1) bekezdésében meghatározott napirendek tárgyalásakor.


12. A képviselőtestületi ülés lebonyolításának technikai feltételei


29. § (1) Az ülésen elhangzottak rögzítését, valamint a szavazás lebonyolítását szavazatszámláló és konferencia rendszer biztosítja. Az ülés lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételek biztosításáról a jegyző – a Szervezési Osztály és az Informatikai Osztály útján – gondoskodik.

(2) Zárt ülés esetén a jegyzőkönyvvezetői feladatot ellátó ügyintézőt állandó meghívottnak kell tekinteni.


13. A képviselőtestületi ülés nyilvánossága


30. § (1) Az ülés nyilvánosságára a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A nyilvános ülésen részt vevő polgár az ülésvezető engedélye alapján – legfeljebb 3 perc időtartamban – szólalhat fel.

(3) Amennyiben a Mötv. szerint lehetőség van zárt ülés tartására, a zárt ülés elrendelését a polgármester, bármely képviselő, a jegyző indítványozhatja. Az indítványról a Képviselőtestület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(4) A Képviselőtestületi üléssel kapcsolatos közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket az 56. § határozza meg.



14. A képviselőtestületi ülés vezetése


31. § (1) Az ülést a polgármester (akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester) vezeti.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy egyidejű akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti az ülést.



15. Előterjesztések


32. § (1) Az előterjesztések tartalmi és formai követelményeit, előkészítésének és továbbításának rendjét a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Előterjesztést tehetnek:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester e minőségében a munkaköri leírása szerint feladatkörébe tartozó ügyben,

c) a települési képviselő,

d) a bizottság elnöke,

e) a tanácsnok,

f) a frakcióvezető,

g) a jegyző,

h) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

i) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetője, a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések esetén,

j) aki jogszabály alapján a Képviselőtestület előtti beszámolásra kötelezett.


33. § Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja a határozatképességet, megnyitja az ülést, javaslatot tesz az ülés napirendjére,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,

c) tájékoztatást ad - figyelemmel a 19. §-ban és a 27. §-ban foglaltakra - az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,

d) bezárja az ülést a napirend tárgyalásának befejezése után, valamint akkor, ha az ülés határozatképtelenné válik,

e) napirendi pontonként megnyitja és vezeti a vitát,

f) a hosszúra nyúlt vita rövidítése érdekében kezdeményezheti a hozzászólások időtartamának korlátozását, a vita lezárását, melyről a Képviselőtestület vita nélkül dönt,

g) a hozzászólóknak a jelentkezés sorrendjében megadja a szót, előrevéve minden esetben az ügyrendi javaslattevőt,

h) figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltért a tárgyalt témától,

i) szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakíthatja,

j) szünetet rendelhet el a bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére,

k) az utolsó felszólalás után lezárja a napirendi pontot, szavazásra bocsátja az írásos döntési javaslatot, felhívja a figyelmet a minősített többséget igénylő szavazati arányra, megállapítja a szavazás eredményét,

l) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

m) egyperces néma felállást rendelhet el a megítélése szerint tiszteletet érdemlő elhunyt személy emlékére.


15/A. A napirend előtti felszólalás[23]


33/A. §[24] (1)[25] Napirend előtti felszólalást bármely képviselő kérhet az ülés napirendjén nem szereplő, közérdekű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben. A képviselő a felszólalás rövid tartalmát az ok megjelölésével írásban eljuttatja az ülés vezetőjéhez úgy, hogy az az ülést megelőző munkanap 15.00 óráig megérkezzen.

(2) Az ülés vezetője az ülés megnyitását követően, a napirendi javaslatról szóló vita előtt a felszólalási szándékról tájékoztatja a Képviselőtestületet.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. A napirend előtti felszólaláshoz egyszer, legfeljebb 2 percben lehet hozzászólni.


16. A napirend megállapítása


34. § (1) Az ülés napirendjére, a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére a polgármester – a meghívóban, továbbá az ülés megnyitását követően – tesz javaslatot.

(2) A Képviselőtestület az előterjesztett napirendi javaslatról vita után dönt.

(3) A döntés meghozatala előtt az előterjesztő bármikor visszavonhatja az előterjesztést. Erről a képviselőtestületnek nem kell külön dönteni.

(4) A napirend pont elnapolására bármely képviselő tehet javaslatot, mely javaslatról a Képviselőtestület minősített többséggel dönt.

(5) A Képviselőtestület az elfogadott napirendi pontokat a következő sorrend szerint tárgyalja:

- rendelet-tervezet,

- lakosság jelentős részét érintő előterjesztés,

- egyéb előterjesztés,

- tájékoztatók, beszámolók,

- zárt ülésen tárgyalandó napirendek.

(6) A Képviselőtestület rendkívüli ülésén kizárólag a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók.


17. A felvilágosítás-kérés szabályai


35. § (1) A képviselő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke - a nemzetiség helyzetét érintő, önkormányzati hatáskörbe tartozó - felvilágosítás kérésére a Mötv. és a nemzetiségek jogairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2)[26] A felvilágosítás-kérést írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. A szóbeli felvilágosítás kérésre kérdésenként legfeljebb 2 perc áll rendelkezésre az ülés végén, a zárt ülés napirendjének megtárgyalását követően.

(3)[27] A felvilágosítást kérő részére a választ vagy a Képviselőtestület ülésén szóban vagy legkésőbb az ülést követő 30 napon belül írásban kell megadni.

(4) Amennyiben a felvilágosítás kérés megválaszolására nem az ülésen kerül sor, az írásbeli válasz előkészítéséről a jegyző – a Szervezési Osztály és a szakmailag illetékes szervezeti egység útján – gondoskodik.


18. A vita és a döntéshozatal módja


36. § (1)[28] A napirendi pont tárgyalását legfeljebb 3 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.


37. § (1)[29] A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők rendkívüli kérdést intézhetnek és legfeljebb 3 perc időtartamban hozzászólhatnak.

(2) Ha ugyanazon személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólást 2 percre korlátozhatja. Ha valamelyik hozzászóló hozzászólása során a már előtte elhangzottakat megismétli, úgy az ülésvezető elvonhatja a szót.


38. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, bármikor 2 percben szót kérhet és javaslatot tehet, kivéve szavazás közben.

(2) Napirendi pont tárgyalása közben, ha annak lezárására ügyrendi indítvány hangzik el, ezt az ülésvezető csak akkor teheti fel szavazásra, ha a javaslat elhangzása előtt szólásra jelentkezett képviselők élhettek a 37. §-ban foglalt jogaikkal.


39. § A napirendi pont vitáját az előterjesztő összefoglalja, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. Az előterjesztés előterjesztő általi visszavonására a 34. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.


40. § (1) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, arról az ülésvezető nem rendel el külön szavazást.

(2) Ha a határozati javaslat ugyan azon részéhez több módosító javaslatot is benyújtottak, a módosító javaslatokat az ülésvezető az elhangzásuk sorrendjében bocsátja szavazásra.

(3) A bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető szünetet rendelhet el.

(4) Nem a tárgyévet érintő határozati javaslat csak akkor bocsátható szavazásra, ha csatolt mellékletként tartalmazza a következő évekre vonatkozó összegszerű pénzügyi kötelezettségvállalás feltüntetését is.


41. § (1) A döntéshozatal módjára és a minősített többséget igénylő ügyekre a Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) Minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához 12 képviselő igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többség szükséges a Mötv-ben felsoroltakon túl:

a) megállapodás belföldi önkormányzattal való együttműködésről,

b) a Képviselőtestület munkatervének elfogadásához,

c) minden hitelfelvételhez, a költségvetési rendeletben meghatározott összegű folyószámla (likviditási) hitel kivételével,

d) titkos szavazás elrendeléséhez,

e) fegyelmi ügyben,

f) minden önkormányzati ingatlan- és vagyonügylethez,

g) napirendi pont tárgyalásának elhalasztására tett javaslatról,

h) vagyongazdálkodási alap bevételeinek növeléséről szóló döntéshez,

i) kitüntetés, elismerő cím adományozására vonatkozó javaslathoz, valamint helyi kitüntetés, elismerő cím adományozásához.



19. A szavazás rendje


42. § Szavazni csak személyesen lehet.


43. § A szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történik, annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel. Kézfelemeléssel történő szavazás esetén a szavazatok összeszámlálásáról a polgármester által kijelölt személyek gondoskodnak. A kézfelemeléssel történő szavazást kétség esetén meg kell ismételni.


44. § A szavazás nyílt vagy titkos.


45. § (1) A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(2) Név szerinti szavazást kell tartani a Mötv-ben meghatározott esetekben.

(3) Név szerinti szavazás tartható bármely képviselő indítványára, amelyről a Képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A név szerinti szavazáskor a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” szóbeli nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a névsoron feltünteti a szavazatokat, majd azokat összeszámolja, és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a polgármesternek.

(5) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(6) A polgármester és a jegyző által hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


46. § (1) Az ülés elnöke, továbbá bármely képviselő kezdeményezheti titkos szavazás tartását olyan kérdésben, amelyről a Mötv. szerint zárt ülést kell vagy lehet elrendelni. A javaslatról a Képviselőtestület minősített többséggel határoz.

(2) A szavazás a Polgármesteri Hivatal hivatalos pecsétjével ellátott, borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazás során tollat kell használni.

(3) A titkos szavazásnál képviselőkből választott háromtagú szavazatszámláló bizottság működik közre. A szavazatszámláló bizottság tagjai sorából elnököt választ.

(4) A szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt meggyőződik arról, hogy az urna üres, a szavazólapok száma megegyezik a szavazásra jogosultak számával. Ennek megtörténte után a szavazatszámláló bizottság az urnát lezárja.

(5) A szavazólap képviselő részére történő átadását a képviselő külön jegyzéken aláírásával igazolja.

(6) Érvénytelen a szavazat:

a) ha nem a hivatalos - bélyegzőlenyomat nélküli- szavazólapon adták le,

b) ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) ha nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, vagy milyen döntésre szavazott,

d) ha a képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, vagy több döntési változatot jelölt meg a szavazólapon.

(7) A titkos szavazásról a szavazatszámláló bizottság külön jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során esetlegesen felmerült körülményeket, eseményeket,

d) a szavazás során hozott határozatot,

e) a szavazás eredményét,

f) a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a jegyzőkönyv vezetőjének aláírását.

(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselőtestületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - tájékoztatást ad.

(9) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv eredeti példányát a képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


20. A Képviselőtestület döntései


47. § A Képviselőtestület döntései:

a) önkormányzati rendelet,

b) képviselőtestületi határozat, mely lehet:

ba) normatív határozat,

bb) önkormányzati hatósági határozat,

bc) egyéb határozat.


21. Rendeletalkotás


48. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását bármely képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik a tárgy szerint illetékes bizottság közreműködésével.


49. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős gondoskodik a rendelet-tervezet feltételezett hatásaihoz igazodó előzetes hatásvizsgálat elvégzéséről, az előzetes hatásvizsgálati lap elkészítéséről és előterjesztéshez történő csatolásáról. A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős a rendelet-tervezetet előkészítő szervezeti egység vezetője.

(2) Az előzetes hatásvizsgálat lefolytatásának részletes szabályait a 4. melléklet tartalmazza.


50. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős gondoskodik a rendelet-tervezet önkormányzat honlapján történő közzétételéről (a továbbiakban: társadalmi véleményezés).

(2) A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalra mutató hivatkozást „Társadalmi véleményezés” címmel külön is el kell helyezni az önkormányzat honlapjának nyitólapján.

(3) A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalon meg kell jelölni az adott rendelet-tervezet véleményezésére rendelkezésre álló pontos határidőt, az észrevételek fogadására szolgáló elektronikus címet, valamint tájékoztatást kell elhelyezni a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályairól, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra. A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalon más véleményezésre bocsátott dokumentum nem helyezhető el.

(4) A rendelet-tervezetet – a képviselőtestületi előterjesztés 26. §-ban meghatározott leadási határideje előtt – úgy kell közzétenni, hogy a véleményezésre legalább 7 nap álljon rendelkezésre.

(5) A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni. A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembe vétele nélkül törölni kell.

(6) Nem kell társadalmi véleményezésre bocsátani:

  1. a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
  2. az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet,
  3. a rendelet-tervezetet, ha sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
  4. az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges vagy technikai jellegű rendelkezéseket tartalmaz,
  5. a rendelet-tervezetet, amelynek kapcsán lakossági fórumot tartanak vagy széles körben való megismertetése egyéb módon megvalósult.

(7) Kiemelkedő közérdek az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

(8) Technikai jellegű az olyan rendelkezés, amely nincs érdemi hatással a jogalanyokra vagy a rendelet által szabályozott társadalmi viszonyra.

(9) Amennyiben a rendelet-tervezettel kapcsolatban a (6) bekezdésben nevesített valamely okból nem kerül sor társadalmi véleményezésre, annak tényét és indokát az előterjesztésben rögzíteni kell.

(10) A beérkezett észrevételekről a rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős – az előterjesztés részeként – összefoglalót készít, amely a következőket tartalmazza:

- a véleményezők számát,

- a véleményezés határidejét,

- a rendelet-tervezethez érkezett leggyakrabban előforduló, tartalmilag összefüggő, szakmailag jelentősebb észrevételek összefoglaló ismertetését, amelyek beépítésre kerültek a rendelet-tervezetbe,

- az elutasított észrevételeket, az elutasítás rövid szakmai és jogi indokolásával.

(11) A rendelet-tervezet előkészítéséért felelős a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét – a visszaigazolás küldése, az összefoglaló készítése céljából – legkésőbb a véleményezett önkormányzati rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapig kezeli.

(12) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulásra a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényben foglalt rendelkezés az irányadó.


51. § (1) A településfejlesztési koncepció (továbbiakban koncepció), az integrált településfejlesztési stratégia (továbbiakban stratégia) és a településrendezési eszközök tervezése előtt partnerségi egyeztetést kell lefolytatni. A partnerségi egyeztetés résztvevői: a koncepció, a stratégia, és a településrendezési eszközzel való szabályozás - területi lehatárolása, célja és a várható hatása - kapcsán érintett lakosság, érdek-képviseleti-, civil- és gazdálkodó szervezet, egyház (továbbiakban partner).

(2) a koncepció, a stratégia, és a településrendezési eszközzel való szabályozás készítéséhez kapcsolódó tájékoztatás

  1. Óbuda Újságban,
  2. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat honlapján,
  3. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat hirdetőtábláján (1033 Budapest, Fő tér 3.)

közzétett hirdetmény útján történik.

(3) A partnernek a szabályozáshoz kapcsolódó javaslattételi, vélemény-nyilvánítási lehetőségét

  1. a koncepció esetében mind a tájékoztatási, mind a véleményezési szakasz esetében legalább 21 naptári napban,
  2. a stratégia esetében legalább 21 naptári napban,
  3. [30]a településrendezési eszköz esetében

kell meghatározni.

(4) A partner a javaslatát, véleményét elektronikus úton, postai úton, helyben írt nyilatkozat formájában nyújthatja be, az elérhetőség és az érintettség feltüntetése mellett.

(5) A partner eredeti beadványa -, elektronikus beadvány esetén annak kinyomtatott példánya - az eljárás ügyiratának része.

(6) A településrendezési eszköz esetében a partner által adott, de nem elfogadott javaslatok, vélemények indokolását a véleményezési szakasz lezárását követő 10 munkanapon belül a beadványban meghatározott elérhetőségre a Főépítészi és Várostervezési Iroda megküldi, valamint az eljáráshoz tartozó ügyirathoz csatolja.

(7) Az elfogadott koncepció, az elfogadott stratégia, a képviselőtestület által véglegesnek tekintett településrendezési eszköz, valamint a rendelettel jóváhagyott településrendezési eszköz közzétételéről a Polgármesteri Hivatal úgy gondoskodik, hogy a képviselőtestületi döntés meghozatalát követően


52. § (1) Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(2) Tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be a rendelet-tervezetet, ha az előterjesztés megfelel a 4. mellékletben foglalt tartalmi és formai követelményeknek, az illetékes bizottság részére továbbításra került, tartalmazza a társadalmi véleményezésről szóló összefoglalót vagy a társadalmi véleményezés mellőzéséről szóló tájékoztatást, figyelemmel az 50. § (9) bekezdésében foglaltakra.

(3) Amennyiben a rendelet-tervezet részletes előkészítése szükséges, az ülésvezető indítványozza, hogy a Képviselőtestület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről.

(4) A Képviselőtestület a rendelet-tervezetet - a módosításról, a technikai jellegű deregulációs újraszabályozásról, és a kerületi szabályozási tervről szóló rendelet-tervezet kivételével - két fordulóban tárgyalja. Az első fordulóban határozattal elfogadja a rendelet elveit, a második fordulóban megalkotja a rendeletet.

(5) Rendeletalkotás esetében a Képviselőtestület általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó polgármesteri vagy bizottsági indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) A rendelet-tervezetről történő szavazás során a 40. § (1)-(3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Az önkormányzati rendelet megjelölésére és számozására a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló miniszteri rendelet előírásai az irányadók.


53. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján (1033 Budapest, Fő tér 3.) 5 napra való kifüggesztéssel történik. A rendeletet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni. A közzététel egyéb módjáról a Képviselőtestület egyedileg dönt.

(2) A megalkotott rendelet hiteles szövegének megállapításáról, kihirdetéséről, kormányhivatal részére történő megküldéséről, a rendeletek nyilvántartásáról, a nyilvántartás folyamatos karbantartásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik.


22. Határozatok


54. § (1) A normatív határozatok tartalmára, valamint a normatív és nem normatív határozatok megjelölésére és számozására a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló miniszteri rendelet előírásai az irányadók. A megjelölés konkrét formáját a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A határozat tartalmazza a Képviselőtestületnek a tárgy lényeges elemeit magában foglaló döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(3) A normatív határozat közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A határozatok honlapon történő közzétételére, nyilvántartására az önkormányzati rendeletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.



23. A Képviselőtestület dokumentumai


55. § (1) Az ülésről készült jegyzőkönyvre, és annak megküldésére a Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) A jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül.

(3) A polgármester vagy bármely képviselő kérheti, hogy:

a)  valamely hozzászólás,

b) a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselők véleménye szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.

(4)  A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) a megtárgyalt előterjesztés,

d) az írásban benyújtott hozzászólás,

e) az írásban benyújtott módosító indítvány,

f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,

g) név szerinti szavazásról készült névsor, a leadott szavazatok feltüntetésével,

h) egyéb írásos indítvány,


i) a képviselők részére a meghívó és az előterjesztések letölthetőségéről szóló elektronikus formában küldött értesítés,

j) a jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldését igazoló irat.


56. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a Szervezési Osztály kezeli, évente bekötteti, elhelyezi az irattárban és lehetővé teszi a Mötv. által biztosított betekintési jog gyakorlását.

(2) Zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

(3) A jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik a meghívó, az előterjesztések, a hanganyag önkormányzat honlapján történő közzétételéről, a képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldéséről.


V. Fejezet

A Képviselőtestület szervei és működésük


57. § A Képviselőtestület szervei:

a) a polgármester,

b) a bizottság,

c) a jegyző,

d) a polgármesteri hivatal.


24. A polgármester


58. § (1) A polgármester a megbízatását főállású munkaviszonyban látja el. A polgármester jogállására a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2)[31]

(3) A polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére vonatkozó eljárási szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.


59. § (1) A polgármesternek a Képviselőtestület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) támogatja a települési képviselők és a nemzetiségi önkormányzatok munkáját,

b) gyakorolja a Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatásköröket.

(2) A polgármester külső kapcsolattartással összefüggő feladatai különösen:

a) kapcsolatot tart a település társadalmi és civil szervezeteivel, vezetőivel,

b) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatok ellátásában való közreműködését,

c) rendszeres időközönként fogadóórát tart,

d) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,

e) fogadja a testvérvárosok képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köthet,

f) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

g) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek.

(3) A Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.

(4) A polgármester feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik és biztosítja annak mindenkori megtekintését.



25. Az alpolgármesterek


60. § (1)[32] A Képviselőtestület két főállású és egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a képviselőtestület tagjai közül.

(2) Az alpolgármesterekre a Mötv. előírásai az irányadóak.

(3) Az alpolgármesterek feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


26. A bizottságok


61. § A bizottságok jogállására és működésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak.


62. § (1) A Képviselőtestület által létrehozható bizottságok típusai:

a) állandó bizottság,

b) ideiglenes bizottság,

c) albizottság.

(2) Állandó bizottság a lakosság széles körét érintő feladatokkal, közszolgáltatásokkal kapcsolatos döntések előkészítésére, a végrehajtás ellenőrzésére hozható létre. Az állandó bizottságok elnevezését, legnagyobb létszámát, továbbá feladat- és hatáskörét a 6. melléklet tartalmazza.

(3) Az ideiglenes bizottság meghatározott időre vagy feladat elvégzésére létesíthető. Az ideiglenes bizottság az elvégzett feladatról a Képviselőtestületnek beszámol. A beszámoló elfogadásával a bizottság automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottság összetételére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A Képviselőtestület az állandó bizottság javaslatára, az általa meghatározott részfeladat elvégzésére albizottságot hozhat létre. Az albizottság létszáma nem haladhatja meg az állandó bizottságét és elnöke csak képviselő lehet.


63. § (1) A bizottság létrehozásával egyidejűleg kell dönteni a bizottság által ellátandó feladatról, létszámáról, személyi összetételéről, az elnök és az elnökhelyettes személyéről.

(2) Az elnökhelyettes feladata a bizottsági elnök akadályoztatása esetén az elnök helyettesítése. Elnökhelyettes csak állandó bizottság esetén választható.

(3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság működése tekintetében azonosak.


64. § (1) A képviselőtestületi ülés napirendjére csak olyan rendelet-tervezet, előterjesztés, határozati javaslat kerülhet, amelyet előzetesen a tárgykör szerint illetékes bizottság megtárgyalt. A tárgykör szerinti bizottságot a munkaterv határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a bizottság határozatképtelenség miatt nem tárgyalta a képviselőtestület elé kerülő anyagot.


65. § Az állandó bizottságok feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


27. A bizottság működése


66. § (1) A bizottság munkájának vezetése, a bizottsági tagok tevékenységének összehangolása a bizottság elnökének a feladata és kötelessége.

(2) A bizottságok folyamatos munkájáért és a határidők betartásáért a bizottsági elnök a Képviselőtestületnek felelősséggel tartozik.

(3) A bizottság az általa elfogadott munka- és ülésrend alapján működik, mely összhangban áll a Képviselőtestület munkatervével.

(4) A bizottság a Képviselőtestület rendes ülései közötti időben – szükség szerint – ülést tart.

(5) A bizottsági ülést az elnök kizárólag saját kezűleg aláírt meghívóval hívja össze.

(6) A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, a koordináló alpolgármester, a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(7) A bizottság ülésére – a jegyző útján – meghívható az érintett szervezeti egység vezetője, állásfoglalásra jogosult dolgozója.

(8) A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, valamint elektronikus úton biztosítani, hogy azokat a bizottság tagjai az ülést megelőzően legalább 3 nappal megkapják. A bizottsági meghívót az aláírást követően a képviselői irodán ki kell függeszteni.

(9) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről a polgármestert és a koordináló alpolgármestert, valamint a jegyzőt – a rendkívüli ülés kivételével – legalább 3 nappal korábban értesíteni kell.

(10) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottság elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, és lehetőség szerint egymás ülésén képviseletet biztosítani. A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról is.

(11) Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a Képviselőtestület állásfoglalása az irányadó.


66/A. §[33] A nem bizottsági tag képviselő

a) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság nyilvános vagy zárt ülésén, ahol napirendenként egy alkalommal szólalhat fel, maximum 3 perc időtartamban,

b) bármely bizottság anyagába betekinthet.


67. § (1) A bizottsági ülésen elhangzottakról hangfelvételt kell készíteni.

(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyv - kivételesen, az adott bizottság elnökének kérésére, szó szerinti jegyzőkönyv - készül, melyet a bizottság elnöke, a bizottság által választott jegyzőkönyv-hitelesítő bizottsági tag, valamint a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(3) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményeket a Képviselőtestület ülésén ismertetni kell.

(4) A bizottsági jegyzőkönyvek elkészítéséről és dokumentálásáról – az érintett szervezeti egység útján –, a kormányhivatal részére történő megküldéséről – a Szervezési Osztály útján – a jegyző gondoskodik.

(5) A bizottsági jegyzőkönyveket az területet felügyelő alpolgármester számára kell eljuttatni az ülést követő 15 napon belül.

(6) A bizottság jegyzőkönyvéből készült határozat-kivonat aláírója a bizottság elnöke vagy távollétében a bizottság elnök-helyettese.

(7) [34]


28. A döntés-előkészítés


68. § (1) A bizottság önálló előterjesztői munkája során:

a) szakmai javaslatot kérhet a polgármester útján a Polgármesteri Hivataltól,

b) előzetesen tájékozódhat, helyszíni szemlét tarthat,

c) információt kérhet a lakosságtól és a helyi szervezetektől.

(2) Más bizottság által készített előterjesztéshez kiegészítő véleményt adhat, alternatív javaslatokat, állásfoglalást tehet.

(3) A bizottság, vagy annak elnöke a Képviselőtestületet, a kerületi önkormányzat egészét a polgármester helyett nem képviselheti, kivéve, ha erre a polgármester írásban felhatalmazza.


29. A döntések végrehajtásának ellenőrzése


69. § (1) A bizottság feladatkörében ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a Képviselőtestület döntéseinek előkészítésére és végrehajtására irányuló tevékenységét.

(2) A bizottság az ellenőrzés tapasztalatairól a polgármestert és a jegyzőt - javaslatainak ismertetésével - tájékoztatja.

30. A jegyző


70. § (1) A jegyző jogállására a Mötv. előírásai az irányadók.

(2) A jegyző ellátja:

a) a munkáltatói, valamint az egyéb munkáltatói jogok gyakorlásából eredő,

b) a törvényesség biztosításából és a helyi jogalkotásból eredő,

c) a hivatal, a képviselőtestület, a bizottságok és a nemzetiségi önkormányzatok működésével összefüggő,

d) a költségvetéssel és a gazdálkodással összefüggő, valamint

e) az önkormányzati, a hatósági, az önkormányzati hatósági ügyekkel összefüggő

feladatokat és hatásköröket.

Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.

(3) A jegyző a decemberi rendes képviselőtestületi ülésen írásban beszámol a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről.

(4) A Képviselőtestület által a jegyzőre átruházott hatásköröket a 7. melléklet tartalmazza.

(5) A jegyző feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.



31. A Polgármesteri Hivatal


71. § (1)[35] A Polgármesteri Hivatal hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerületi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal). A Hivatal hivatalos rövid elnevezése: III. Kerületi Polgármesteri Hivatal.

(2) A Hivatal székhelye, levelezési és e-mail címe megegyezik a Képviselőtestület székhelyével, levelezési és e-mail címével.

(3) A Hivatal szervezeti egységeit, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a 8. melléklet határozza meg.

(4) A Hivatal létszámát a tárgyévi költségvetési rendelet határozza meg.

(5)[36] A Hivatal jogállását, részletes feladatait, működésének részletszabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: Ügyrend) határozza meg.

(6)[37] A Hivatal Ügyrendjének jóváhagyására – átruházott hatáskörben – együttesen a polgármester és a jegyző jogosult.


VI. Fejezet

Az Önkormányzat gazdálkodása és az ellenőrzés


32. Az Önkormányzat gazdálkodása


72. § A Képviselőtestület adott ciklusban megvalósítani tervezett fejlesztési elképzeléseit tartalmazó gazdasági program–fejlesztési terv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.


73. § Az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról, vagyonkezelői jog létesítéséről, az egyes vagyonelemek hasznosításáról önkormányzati rendelet rendelkezik.


33. Ellenőrzés


74. § (1) Az Önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását belső kontrollrendszer biztosítja.

(2) Az Önkormányzat költségvetése végrehajtásának és a vagyonával történő gazdálkodásának ellenőrzését a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság látja el.


VII. Fejezet

Az Önkormányzat és a helyi közösség kapcsolata


34. A helyi közösség részvétele a döntések előkészítésében


75. § (1) A Képviselőtestület és bizottsága ülésén azon lakossági önszerveződő közösségek vezetőit illeti meg - tevékenységi körükben - tanácskozási jog, amelyek az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötöttek.

(2) Az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszervező közösségek jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintetését.


76. § (1) A lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatásának, fontos döntések előkészítésébe való bevonásának fórumai:

a) várospolitikai fórum (lakossági fórum),

b) képviselői fogadóóra.

(2) A lakossági fórum keretében a polgároknak és a társadalmi szervezeteknek lehetősége nyílik véleményük kinyilvánítására, a fórumot szervezőknek pedig a közvetlen tájékoztatásra.

(3) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a fórum összehívója, levezető elnöke a Képviselőtestületet tájékoztatja.


35. Közmeghallgatás


77. § (1) A közmeghallgatáson a polgárok közvetlenül intézhetnek helyi közügyeket érintő kérdéseket a képviselőtestülethez, valamint javaslatokat fogalmazhatnak meg.

(2) Az évente egyszer, a negyedik negyedévben megtartandó közmeghallgatás helyszínét, konkrét időpontját és témáját a polgármester határozza meg. A közmeghallgatásról a lakosságot a 25. § (6) bekezdésében meghatározott módon tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. A jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldéséről a jegyző – a Szervezési Osztály útján –gondoskodik.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdések, javaslatok megválaszolására a felvilágosítás-kérésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.


36. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés


78. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit, eljárási rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.


37. A nemzetiségi önkormányzatok


79. § Az Önkormányzat illetékességi területén a nemzetiségek jogairól szóló törvény előírásai alapján megalakult helyi nemzetiségi önkormányzat részére külön megállapodásban meghatározott módon és eljárási rend szerint

a) biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket,

b) gondoskodik a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról,

c) gondoskodik a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról.


VII/A. Fejezet[38]

Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzatával való együttműködés


37/A.[39] Az együttműködés keretei


79/A. §[40] (1) Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét (a továbbiakban: ifjúsági polgármester) a kerületi önkormányzat képviselőtestületi ülésén tanácskozási jog illeti meg a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő napirendi pontok tárgyalásánál, részére a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő előterjesztéseket meg kell küldeni.

(2) Az ifjúsági polgármester vagy az általa megbízott ifjúsági önkormányzati képviselő tanácskozási joggal részt vehet a kerületi önkormányzat bizottságainak ülésén a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő kérdések tárgyalásakor.

(3) A kerületi önkormányzat a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő ügyekben figyelembe veszi az ifjúsági önkormányzat véleményét, melyet az ifjúsági önkormányzat az ülést megelőzően írásban eljuttat a kerületi önkormányzathoz.

(4) A kerületi önkormányzat költségvetésében minden évben meghatározott összeget biztosít az ifjúsági feladatok ellátására, ezen belül az ifjúsági önkormányzat működésére.

(5) Az önkormányzat szervei segítik az ifjúsági önkormányzat munkáját.


VIII. Fejezet

Záró rendelkezések


80. § A rendelet 2013. április 2-án lép hatályba. Kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.


81. § Az 51. § rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, kivéve, ha a képviselőtestület egyedi döntése szerint partnerségi egyeztetést nem kell lefolytatni. E rendelkezés alkalmazása szempontjából folyamatban lévő ügynek kell tekinteni azt az ügyet, amely esetén a képviselőtestület a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet alapján döntött a településrendezési eszköz készítésének szükségességéről.


82. § Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/1995. (VI. 1.) önkormányzati rendelet.


Kiss Anita

jegyző

Bús Balázs

polgármester



AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETEI


1. melléklet

Szabályzat az önkormányzati képviselők mobiltelefon használatáról

2. melléklet

Összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatos eljárási szabályok

3. melléklet

A tanácsnoki tisztségek, a tanácsnokok feladatköre

4. melléklet

A képviselőtestületi előterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésének és továbbításának rendje

5. melléklet

A képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

6. melléklet

A képviselőtestület állandó bizottságainak elnevezése, legnagyobb létszáma, feladat- és hatásköre

7. melléklet

A Képviselőtestület által a jegyzőre átruházott hatáskörök

8. melléklet

A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei, munka- és ügyfélfogadási rendje





1. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez


SZABÁLYZAT

Az önkormányzati képviselők részére biztosított SIM kártyák használatáról


Budapest III. kerület Óbuda–Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete a megválasztott képviselők részére mobiltelefon készülékhez SIM kártya használatot biztosít, annak érdekében, hogy a képviselők az Önkormányzat érdekében kifejtett, képviselői jogaival és kötelezettségeivel összefüggő munkáját elősegítse.


A SIM kártya a III. kerületi Önkormányzat tulajdonát képezi, melyet a képviselő a Polgármesteri Hivataltól használatra átvesz.

A SIM kártya használata a képviselőt mandátuma fennállásáig illeti meg.  Amennyiben a képviselő mandátuma bármilyen okból megszűnik, a SIM kártyát visszaszolgáltatni köteles. (Amennyiben a képviselő mandátuma elhalálozás miatt szűnik meg, a SIM kártyát örököse juttatja vissza a Polgármesteri Hivatalba.)


Az Önkormányzat a telefonbeszélgetések díját a képviselőknek továbbszámlázza, aki a telefonszámla összegét köteles a számla átvételét követő 8 napon belül az Önkormányzatnak kifizetni.

Amennyiben a számla kiegyenlítésére 60 napon belül nem kerül sor, az Önkormányzat jogosult a tartozás összegét a képviselő tiszteletdíjából levonni.

A SIM kártya biztosításának feltétele, hogy az erre vonatkozó megállapodást a képviselő a SIM kártya átvételekor az Önkormányzattal megkösse.


Ha a SIM kártya megrongálódik, vagy elvész, a képviselő köteles azt haladéktalanul jelezni a Polgármesteri Hivatalnak. A jelzés elmulasztásából eredő esetleges többlet költség a képviselőt terheli.


A Képviselőtestület a képviselői notebookhoz internetes SIM kártya használatot biztosít 5 GB/hó forgalmat meg nem haladó mértékben. A SIM kártya havi alapdíján felüli – 5 GB/hó forgalmat meghaladó – összeg a képviselők részére továbbszámlázásra kerül.




2. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez[41]


Összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatos eljárási szabályok


Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 37-39. § előírásainak végrehajtása érdekében a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a következő eljárási szabályok alapján veszi nyilvántartásba az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat, a köztartozás-mentességi igazolásokat, a vagyonnyilatkozatokat, gondoskodik a kezelésükről, őrzésükről, biztosítja az azokba történő betekintést, továbbá folytatja le a vizsgálatot:


A) Összeférhetetlenség


  1. A jegyző – a Munkaügyi Osztály közreműködésével – gondoskodik arról, hogy az érintettek az alakuló ülésen az összeférhetetlenségre vonatkozó jogszabályi előírásokról tájékoztatást kapjanak.
  2. Az érintett amennyiben az összeférhetetlenséget jogszabályi akadály miatt határidőben nem tudja megszűntetni, akkor a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatát benyújtja a Bizottsághoz.
  3. Az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat átvételére a Munkaügyi Osztály vezetője jogosult, aki az átvételről „Igazolás az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat átvételéről” nevű dokumentumot állít ki, és a megszűntetésre nyitva álló határidő lejárta után a nyilatkozatot az átvétel igazolására szolgáló dokumentummal együtt a Bizottság részére elérhetővé teszi.
  4. A Bizottság határozatban állapítja meg az önkormányzati képviselő által tett a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített nyilatkozat Bizottság részére történő átadását az „Igazolás az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat átvételéről” nevű dokumentumon szereplő átvételi időponttal.
  5. Amennyiben a képviselő a Mötv. 37. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget és emiatt az összeférhetetlenség megállapítására kezdeményezés érkezik, a Bizottságot 8 napon belül az elnök összehívja.
  6. A Bizottság a Mötv. 46. § (2) bekezdése értelmében az összeférhetetlenséggel kapcsolatos ügyekben zárt ülést tart.
  7. A Bizottság a kezdeményezést megvizsgálja és javaslatát a képviselőtestület elé terjeszti úgy, hogy arról a képviselőtestület következő ülésén, de legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül dönteni tudjon.
  8. A Bizottság elnöke a képviselőtestületi ülést követően írásban értesíti a kezdeményezőt a vizsgálat eredményéről, a képviselőtestület döntéséről.
  9. A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására vonatkozó kezdeményezésre a 4. pont rendelkezéseit kell alkalmazni figyelemmel a Mötv. 37. § (3) bekezdésében foglaltakra.
  10. A Munkaügyi Osztály az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozatokat, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos bizottsági és képviselőtestületi döntéseket nyilvántartja.
  11. Az iratok kezelése elkülönítetten számítógépen és soros-folyószámos iktatókönyvben történik.
  12. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok teljesítésének naprakész vezetése a „Nyilvántartás az összeférhetetlenségi dokumentumokról” nevű táblázatban történik.
  13. Az iratokba való betekintésre a zárt ülésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.


B) Méltatlanság


  1. A jegyző – a Munkaügyi Osztály közreműködésével – gondoskodik arról, hogy az érintettek az alakuló ülésen a méltatlanságra vonatkozó jogszabályi előírásokról tájékoztatást kapjanak.
  2. A köztartozásmentes adatbázisba való felvétel megtörténtéről szóló igazolás átvételére a Munkaügyi Osztály vezetője jogosult, aki az átvételről „Igazolás a köztartozásmentes adatbázisba történő felvételt igazoló irat átvételéről” nevű dokumentumot állít ki. Az igazolás benyújtására rendelkezésre álló határidő lejárta után az igazolásokat az átvételt igazoló dokumentummal együtt a Bizottság részére elérhetővé teszi.
  3. A Bizottság elnöke a köztartozásmentes adatbázisba való felvétel kötelezettek általi teljesítéséről tájékoztatást készít a Képviselőtestület részére.
  4. A méltatlansági eljárásra egyebekben az A) pont 5-13. alpontjának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.




C) Vagyonnyilatkozat-tétel


  1. A jegyző – a Munkaügyi Osztály közreműködésével – gondoskodik arról, hogy az érintettek az alakuló ülésen a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó jogszabályi előírásokról tájékoztatást kapjanak.
  2. A Bizottság elnöke írásban felkéri a képviselőket vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük teljesítésére és átadja részükre az „Igénylő nyilatkozat” ívet, majd azok képviselők általi kitöltése után a vagyonnyilatkozat-tételi nyomtatványokat.
  3. A vagyonnyilatkozatokat tartalmazó borítékok átvételére a Munkaügyi Osztály vezetője jogosult, aki az átvételről „Igazolás vagyonnyilatkozat átvételéről” nevű dokumentumot állít ki. A nyilatkozatok átvételekor ellenőrizni kell, hogy az érintett azokat szükséges példányszámban nyújtotta-e be. Az átvételi határidő lejárta után, vagyonnyilatkozatokat az átvétel igazolására szolgáló dokumentummal együtt a Bizottság részére elérhetővé teszi.
  4. A Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kötelezettek általi teljesítéséről tájékoztatást készít a Képviselőtestület részére.
  5. A Munkaügyi Osztály vezetője gondoskodik a tárgyévre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételt követően az előző időszakra vonatkozó vagyonnyilatkozat, valamint mandátum megszűnése és amennyiben azt írásban bejelentették a közös háztartásban élés megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat kötelezett részére történő visszaadásáról, melyről „Igazolás az előző időszakra vonatkozó vagyonnyilatkozat visszaadásáról” nevű dokumentumot állít ki.
  6. A vagyonnyilatkozatokat elkülönítetten a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében lemezszekrényben kell tárolni.
  7. A vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra az A) pont 5-12. alpontjának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
  8. A Bizottság elnöke gondoskodik az azonosító adatok törléséről az eljárás lezárását követő 8 napon belül.
  9. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata – a Mötv. 39. § (3) bekezdésére figyelemmel – közérdekből nyilvános. A nyilvánosság biztosításának formája: az önkormányzat honlapján való közzététel. A vagyongyarapodás követhetősége érdekében a 2013. évre és az azt követő évekre vonatkozó vagyonnyilatkozat a honlapról nem távolítható el a képviselői mandátum lejártát követő év végéig. A 2010. évtől keletkezett képviselői vagyonnyilatkozatok közzétehetők az önkormányzat honlapján. Amennyiben az önkormányzati képviselő kéri, az önkormányzat biztosítja a 2010. és 2013. között keletkezett vagyonnyilatkozatok honlapon való megjelentetésének lehetőségét.
  10. A képviselői vagyonnyilatkozatba betekintetést kérő a Bizottság elnöke részére juttatja el kérelmét. A kérelemben szerepelnie kell a kérelmező nevének, értesítési címének, annak, hogy melyik képviselő nyilatkozatába kíván betekinteni. A kérelemre a Bizottság elnöke írásban válaszol, kijelölve a betekintés helyét és időpontját. A betekintés a Bizottság elnökének és egy tagjának a jelenlétében történik. A bizottság elnöke és jelenlévő tagja rövid jegyzőkönyvben dokumentálja a betekintés tényét.



3. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez[42]


A tanácsnoki tisztségek, a tanácsnokok feladatköre


I. Tanácsnoki tisztségek

  1. Beruházási Tanácsnok
  2. Civil Kapcsolati Tanácsnok
  3. Fővárosi Kapcsolattartásért Felelős Tanácsnok
  4. Idősügyi Tanácsnok
  5. Ifjúsági Tanácsnok
  6. Környezetvédelmi Tanácsnok
  7. Közbiztonsági Tanácsnok
  8. Oktatási Tanácsnok
  9. Sport Tanácsnok
  10. Turisztikai Tanácsnok
  11. Kulturális Tanácsnok
  12. Légi zaj Tanácsnok
  13. [43]Átláthatósági tanácsnok



II. A tanácsnokok feladatköre


  1. Beruházási Tanácsnok


  1. Figyelemmel kíséri az önkormányzat éves beruházási tervét.
  2. Közreműködik az önkormányzat fontosabb beruházásainak tervezésében, figyelemmel kíséri azok megvalósulását.
  3. Javaslatot tesz a képviselőtestületnek a kerület számára fontosnak ítélt beruházások elindítására.
  4. Figyelemmel kíséri az elindult beruházásokat, különös tekintettel azok időbeni befejezésére.
  5. Véleményezi a képviselőtestület elé kerülő beruházási javaslatokat.


  1. Civil Kapcsolati Tanácsnok


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő – más tanácsnok feladatkörét nem érintő tevékenységet végző – civil szervezettel.
  2. Figyelemmel kíséri a civil támogatási és pályázati rendszer működését.
  3. Véleményez minden, civil feladatokkal összefüggő előterjesztést.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő – más tanácsnok feladatkörét nem érintő tevékenységet végző – civil szervezettel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.
  5. Figyelemmel kíséri a Civil és Nemzetiségi Bizottság munkáját, civil ügyekben véleményt nyilvánít.


  1. Fővárosi Kapcsolattartásért Felelős Tanácsnok


  1. Figyelemmel kíséri a Fővárosi Közgyűlés, valamint bizottságai kerületet érintő döntéseinek végrehajtását.
  2. Felkérés esetén segíti a polgármester Fővárosi Közgyűlésben végzett tevékenységét.
  3. Véleményezi a feladatkörébe tartozó képviselőtestületi előterjesztéseket.
  4. Figyelemmel kíséri a képviselőtestület Fővárosi Önkormányzatot is érintő döntéseinek végrehajtását.


  1. Idősügyi Tanácsnok


  1. Figyelemmel kíséri az idősek helyzetét a kerületben.
  2. Javaslatokat készít a képviselőtestületnek az idősek életkörülményeinek javítására.
  3. Véleményez minden olyan előterjesztést, mely az időseket érinti.
  4. Az Egészségügyi, Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság munkáját figyelemmel kíséri, a nyugdíjasokat érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.
  5. Figyelemmel kíséri az önkormányzati fenntartású nyugdíjasházak működését, az esetlegesen feltárt hiányosságokról haladéktalanul tájékoztatja a képviselőtestületet.




  1. Ifjúsági Tanácsnok


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő fiatalokkal foglalkozó civil szervezetekkel.
  2. Véleményez minden olyan előterjesztést, amely a kerületi fiatalokat érinti.
  3. Figyelemmel kíséri az Oktatási és Környezetvédelmi Bizottság munkáját, ifjúságot érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő fiatalokkal foglalkozó civil szervezetekkel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.


  1. Környezetvédelmi Tanácsnok


  1. A 1995. évi LIII. törvény (A környezet védelmének általános szabályairól), valamint az I. és II. Nemzeti Környezetvédelmi Program önkormányzatokat érintő rendelkezéseinek figyelemmel kísérése, megvalósulásának elősegítése.
  2. Figyelemmel kíséri a Kerületi Környezetvédelmi Koncepció megvalósítását.
  3. A Kerületi Környezetvédelmi Koncepció törvény által előírt felülvizsgálatának és szükség szerinti módosításának figyelemmel kísérése.
  4. A Kerületi Környezetvédelmi Program alapján létrejövő éves Környezetvédelmi Cselekvési Terv kialakításának és megvalósításának figyelemmel kísérése.
  5. A lakosság környezettudatos gondolkodásának kialakítását és fejlesztését szolgáló önkormányzati akciók, kampányok megszervezésének és megvalósulásának figyelemmel kísérése.
  6. Részvétel a kerületi oktatási intézmények számára szervezett környezetvédelmi rendezvények eseményein.
  7. A kerületi szelektív hulladékgyűjtés működésének figyelemmel kísérése, javaslattétel a lehetőségekhez mért továbbfejlesztésére.
  8. Figyelemmel kíséri a Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány és az önkormányzat kapcsolatát.
  9. A kerületi Természetvédelmi Koncepció felülvizsgálatának és szükség szerinti módosításának figyelemmel kísérése.
  10. Javaslattétel a kerület környezetvédelmi és természetvédelmi tevékenységét elősegítő rendeletek megalkotására.
  11. Javaslattétel a kerületben található védelemre érdemes egyedi természeti értékek védetté nyilvánítására.
  12. Figyelemmel kíséri az Oktatási és Környezetvédelmi Bizottság munkáját, környezetvédelmet érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.


  1. Közbiztonsági Tanácsnok


  1. Véleményezi a Kerületi Rendőrkapitányság, valamint Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet éves beszámolóját.
  2. Figyelemmel kíséri a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepció megvalósítását.
  3. Kapcsolatot tart Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelettel, a polgárőrséggel, figyelemmel kíséri tevékenységüket.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő közbiztonsággal kapcsolatos előterjesztéseket.


  1. Kulturális Tanácsnok


  1. Kapcsolatot tart a kerületi kulturális, közművelődési intézményekkel.
  2. Figyelemmel kíséri a Kulturális Koncepció megvalósítását.
  3. Véleményez minden, kulturális területet érintő előterjesztést.
  4. Figyelemmel kíséri a kerületben megrendezésre kerülő kulturális rendezvények szervezését, lebonyolítását.
  5. Figyelemmel kíséri a Kulturális Turisztikai Bizottság munkáját, kulturális ügyekben véleményt nyilvánít.


  1. Légi zaj Tanácsnok


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő zajvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel.
  2. Véleményezi a zajvédelemmel összefüggő, feladatkörét érintő előterjesztéseket.
  3. Figyelemmel kíséri a kerület légiforgalmi zaj által okozott problémáinak megoldását.
  4. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő, zajvédelemmel foglalkozó civil szervezettel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.
  5. Figyelemmel kíséri a Városfejlesztési, valamint az Oktatási és Környezetvédelmi Bizottság munkáját, feladatkörét érintő zajvédelemi ügyekben véleményt nyilvánít.
  6. Figyelemmel kíséri a Környezetvédelmi Alap feladatkörét érintő felhasználását.


  1. Oktatási Tanácsnok


  1. Figyelemmel kíséri a nemzetiségi oktatással kapcsolatos igényeket, javaslatot tesz az ezzel kapcsolatos feladatbővítésre.
  2. Részt vesz a Képviselőtestület által jóváhagyott ösztöndíj alap bizottsági felosztásának előkészítésében.
  3. Figyelemmel kíséri az Oktatási és Környezetvédelmi Bizottság által hozott határozatok végrehajtását, véleményezi az oktatással összefüggő képviselőtestületi előterjesztéseket.


  1. Sport Tanácsnok


  1. Kapcsolatot tart a kerületben működő sportegyesületekkel.
  2. Figyelemmel kíséri az Önkormányzat sport koncepciójának megalkotását, és annak megvalósítását
  3. Véleményez minden olyan előterjesztést, amely a kerületi sportéletet érinti.
  4. Figyelemmel kíséri a Képviselőtestület sporttal kapcsolatos döntéseinek végrehajtását, sportot érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.
  5. Véleményezi a Képviselőtestület elé kerülő sportegyesületekkel kötendő együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok teljesítését.


  1. Turisztikai Tanácsnok


  1. Figyelemmel kíséri a Turisztikai Koncepció megvalósítását.
  2. Véleményez minden, turisztikai területet érintő előterjesztést.
  3. Figyelemmel kíséri az idegenforgalom helyi érdekeinek országos érdekekkel való összehangolását, az idegenforgalmi értékek feltárását, bemutatását, a helyi idegenforgalom fejlesztését.
  4. Kapcsolatot tart az idegenforgalom kerületi szakmai szervezeteivel.
  5. Figyelemmel kíséri a Kulturális és Turisztikai Bizottság munkáját, turisztikai kérdésekben véleményt nyilvánít.


  1. [44]Átláthatósági tanácsnok


  1. Figyelemmel kíséri és elősegíti az átláthatóság követelményének és az információszabadsággal kapcsolatos jogszabályoknak való megfelelés érvényesülését az képviselőtestület szerveinél és az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságoknál.
  2. Javaslatot fogalmaz meg a képviselőtestület részére az önkormányzati gazdálkodás átláthatóságának további javítása érdekében.
  3. Véleményez minden olyan előterjesztést, amely feladatkörét érinti.
  4. Figyelemmel kíséri a képviselőtestület átláthatósággal kapcsolatos döntéseinek végrehajtását, az átláthatósággal kapcsolatos ügyekben véleményt nyilvánít.


4. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez



A képviselőtestületi előterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésének és továbbításának rendje


I. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésük szabályai


  1. A képviselőtestület elé kerülő előterjesztések lehetnek
    1. a munkatervi napirendi pont és egyéb döntést igénylő javaslat,
    2. tájékoztató és beszámoló jellegű anyagok.


  1. A testületi döntést igénylő javaslatok irányulhatnak
  1. önkormányzati rendelet megalkotására, valamint
  2. határozat meghozatalára.


  1. Az előterjesztés címét és előterjesztőjét, az illetékes bizottság megnevezését - az egyéb döntést igénylő ügyek kivételével - a munkaterv határozza meg.


  1. Az előterjesztés határidőre történő előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az előkészítés során az érdekelt személyekkel és szervekkel való egyeztetésekért, szükség esetén bizottság elé terjesztéséért az előterjesztés készítője felelős.


  1. A képviselőtestület elé kerülő előterjesztés általában két részből áll
  1. a tárgy és a helyzetelemzés ismertetéséből, a döntési javaslat indokolásából, esetleg az ehhez csatolt mellékletekből,
  2. a határozati (döntési) javaslatból.

Határozati javaslat kidolgozása csak akkor mellőzhető, ha az ügy ismertetéséből - az elfogadáson túl - döntési igény nem jelentkezik.


  1. Tájékoztató tartalmú előterjesztés általában nem tartalmaz határozati javaslatot. Ha annak keretében döntési igény merül fel, a határozati javaslatot a polgármester szóban ismerteti.


  1. Az előterjesztés bevezető részének tartalma

a) a képviselőtestületi ülés időpontja

b) az előterjesztés tárgya

c) az előterjesztő neve

d) az előterjesztést készítő neve

e) az előterjesztést tárgyaló bizottság megnevezése vagy azt, hogy az előterjesztés bizottsági tárgyalást nem igényel.

Egy előterjesztésnek több előterjesztője és több készítője is lehet.

Az előterjesztés készítőjét abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az előterjesztést az előterjesztő készítette.

Ha az előterjesztés készítőjeként több személy került megjelölésre az első helyen megjelölt felelős a 4. pontban foglaltak betartásáért.


  1. Az előterjesztés első részének tartalma

8.1. Az előterjesztés elő részében ki kell térni az alábbiakra:

  1. Foglalkozott-e a testület korábban az adott tárgykörrel, s ha igen, akkor milyen határozatot hozott. Értékelni kell a döntés hatását, a végrehajtás esetleges akadályait, hiányosságait, a végrehajtás elmaradásának okait elemezve.
  2. Utalni kell az előterjesztés tárgyára vonatkozó legfontosabb jogszabályokra és a testületi határozatokra, a végrehajtás érdekében teendő intézkedésekre.
  3. Értékelni és elemezni kell a tárggyal kapcsolatos - és a döntés szempontjából jelentős - tényeket, követelményeket, összefüggéseket, mérlegelve a döntés várható társadalmi, gazdasági, politikai hatását is.
  4. Térjen ki az előkészítés során végzett összehangoló munkára, a közreműködő szervek (bizottság) álláspontjának, esetleges eltérő véleményének ismertetésére.
  5. A határozati javaslat - annak egyes pontjai - indokolását, esetleges mellőzésének okait az előterjesztés első részébe kell foglalni.
  6. Külön figyelmet kell fordítani a képviselőtestület által már elfogadott fontosabb tervek (pl. a gazdasági program, a humán terület feladatait meghatározó döntések stb.) megvalósulására.
    1. Rendeletalkotás esetén további tartalmi követelmények:
      1. társadalmi véleményezésre bocsátásról tájékoztatás: társadalmi véleményezésre bocsátás ténye vagy annak indoka, hogy a rendelet-tervezet miért nem került társadalmi véleményezésre bocsátásra.


  1. Az előterjesztés második részének tartalma

9.1. Az előterjesztés második részével kapcsolatos követelmények:

  1. A döntési javaslatok logikusan épüljenek az előterjesztés első részének megállapításaira, azokkal összhangban szabják meg a feladatot.
  2. Szabatosan, pontosan és tömören - az általánosság kerülésével - fogalmazzák meg az elérendő célt.
  3. Eltérő tartalom esetén külön-külön pontokban határozzák meg a feladatokat. Külön pontba kell foglalni az érintett bizottság határozati javaslatát is.
  4. Ha indokolt, javasolni kell a korábbi testületi határozat(ok) módosítását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését.
  5. Az előterjesztés tárgyától, illetőleg jellegétől függően - különösen amikor a döntéssel elérni kívánt célnak több megoldási lehetősége van - két vagy több változatban célszerű a határozati javaslatot kidolgozni. Ilyenkor az egyes alternatívák előnyeinek, hátrányainak tárgyilagos ismertetése következik.
  6. A többváltozatú (alternatív) döntési javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni.
  7. Tartalmazza a végrehajtási határidőt és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Pontonként jelölje meg a végrehajtásért, felelős személyeket vagy szerveket. Több felelős esetén - ha maga a határozat eltérően nem rendelkezik - az elsőként megnevezett köteles a végrehajtást megszervezni. A határozati javaslatban felelősként a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, továbbá az önkormányzati intézmények vezetője, az önkormányzati alapítású gazdasági társaság vezetője nevezhető meg.
  8. A végrehajtás határidejét naptári napban vagy - egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor - folyamatos jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső és esetleges időközönkénti jelentés határidejét. Egy határozatban előírt több határidő esetén ugyanaz a felelős összevontan, az utolsó határidő lejártakor adhat jelentést a végrehajtásról.
    1. Rendeletalkotás esetén a további tartalmi követelmények:
    2. új rendelet első fordulós tárgyalása esetén a határozati javaslat tartalmazza az előterjesztett rendelet-tervezet második fordulós tárgyalásra való alkalmasságáról való döntést
    3. új rendelet második fordulós tárgyalására vagy rendelet-módosításra vonatkozó előterjesztés határozati javaslatot nem tartalmaz
    4. új rendelet második fordulós tárgyalására vagy rendelet-módosításra vonatkozó előterjesztés mellékletként tartalmazza a rendelet-tervezet teljes szövegét, indokolását, az I. első fordulós tárgyaláshoz vagy a módosítás előtti szövegállapothoz képest a szövegszerű változtatást bemutató kéthasábos formátumú segédletet, amennyiben a társadalmi véleményezés során értékelhető észrevételek érkeztek, annak összefoglalóját, az előzetes hatásvizsgálati lapot.
    5. az előzetes hatásvizsgálat lefolytatásának rendje:

da) az előzetes hatásvizsgálatot minden rendelet-tervezet esetében le kell folytatni.

db) az előzetes hatásvizsgálat tárgyát a feltételezett hatások figyelembe vételével a jegyző határozza meg

dc) az előzetes hatásvizsgálatban – annak tárgya szerint – közreműködik:

- a szabályozni kívánt társadalmi viszonyra vagy a szabályozással érintett jogalkonyra gyakorolt hatások: a rendelet-tervezet tárgya szerint érintett szervezeti egység vezetője

- gazdasági, költségvetési hatások, pénzügyi feltételek: Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály

- környezeti követelmények: Főépítészi és Várostervezési Iroda, Városüzemeltetési Főosztály

- egészségügyi, szociális következmények: Szociális Szolgáltató Főosztály

- eljárásjogi hatások: Igazgatási Főosztály

- személyi, szervezeti feltételek: Munkaügyi Osztály[45]

- tárgyi, technikai feltételek: Szervezési Osztály, Informatikai Osztály[46]

- jogszabály megalkotásának szükségessége: Jegyzői Titkárság

dd) az előzetes hatásvizsgálati lap tartalma a következő:


ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP


A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelet-tervezet feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat tárgyát* képezte:


  1. társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások
  2. környezeti, egészségügyi és szociális következmények
  3. eljárásjogi hatások
  4. a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi, technikai és pénzügyi feltételek.
  5. a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei


* Az összefoglaló elkészítésekor csak a releváns pontot kell szerepeltetni.



Előnyök, hátrányok, kockázatok összegző bemutatása


Rövid és hosszú távú előnyök
(azok a tényezők, amelyek a végrehajtás során pozitívumként jelentkezhetnek)

Hátrányok
(azok a tényezők, amelyek a végrehajtás során negatív következményekkel járhatnak)



Kockázatok
(olyan adottságok, amelyek kockázatot jelenthetnek, csökkenthetik a végrehajtás eredményességét)

Megvalósítás előtt jelentkező kockázatok

Megvalósítás után jelentkező kockázatok





dátum


  1. Az előterjesztések leadásának menete
  1. [47]Az előterjesztés-tervezet törvényességi szempontú felülvizsgálat céljából történő leadási határideje a Jegyzői Titkárságra legkésőbb a 26. § (2) bekezdésben meghatározott határidőt megelőző harmadik munkanap 12.00 óra.
  2. Az előterjesztés-tervezetet az előterjesztés készítője legkésőbb az a) pontban meghatározott időpontig a Jegyzői Titkárságra juttatja el papír alapon, ezzel egyidőben az előterjesztés címét elektronikus formában a Szervezési Osztálynak megküldi.
  3. Az előterjesztés-tervezetet a jegyző véleményezi, törvényességi szempontból vizsgálja. Indokolt esetben az előterjesztés-tervezetet javításra visszaküldi az előterjesztés készítőjének. Amennyiben az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő, a jegyző az előterjesztést szignálja és dátummal látja el.
  4. Az előterjesztő által aláírt, törvényességi szempontból megfelelő és a jegyző által szignált papír alapú előterjesztést és annak elektronikus változatát az előterjesztés készítője továbbítja a Szervezési Osztályra.
  5. A képviselőtestületi ülés meghívójával együtt csak az az előterjesztés kerül továbbításra, amely a Szervezési Osztály részére papír alapon és elektronikus formában is továbbításra került a 26. § (2) bekezdésében meghatározott határidőig.


II. A képviselőtestületi előterjesztések képviselők részére történő továbbításának rendje


  1. A képviselőtestületi ülés meghívójának aláírását követően a Szervezési Osztály elektronikus formában (a továbbiakban: e-mailben) haladéktalanul értesíti a képviselőket az előterjesztések „Testületi anyagok” dátum szerinti, „meghívóval kiküldött előterjesztések” mappából történő letöltésének lehetőségéről.


  1. A meghívó kiküldését követőn leadott további előterjesztések, kiegészítések, módosítások (a továbbiakban: új anyagok) „Testületi anyagok” dátum szerinti, „utólag elkészült (felvételre javasolt) előterjesztések” mappából történő letölthetőségének lehetőségéről a Szervezési Osztály szükség szerint, de legalább naponta egy alkalommal e-mailben értesíti a képviselőket. Az értesítésben az új anyagok tárgyát is fel kell tüntetni.


  1. A 11. és 12. pontban jelzett értesítés megfelelő dokumentálásáról a Szervezési Osztály gondoskodik.


III. A képviselőtestületi határozatok és a határozatok végrehajtása


  1. A határozatok jelölése


14.1. A képviselőtestületi határozat tartalmazza:


Példa:


Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének


1/2013.(I.31.) határozata


A Képviselőtestület


úgy határoz, hogy…


Felelős:

Határidő:

(szavazott: ….. képviselő; …. igen, … nem, …. tartózkodott vagy …. igen, egyhangú)


14.2. A képviselőtestület normatív határozatának formája a miniszteri rendelet előírásai szerint:


Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének


10/2013.(I.31.) határozata


……-ról (a normatív határozat címe)


A Képviselőtestület …...


  1. A határozatok végrehajtásának rendje
  1. A képviselőtestületi döntésről készült, érdemi intézkedést igénylő önálló határozat-kivonatot – papír alapon – az ülést követő 3 munkanapon belül a jegyző – a Szervezési Osztály útján – küldi meg a végrehajtásért felelősnek.
  2. Az összevont határozat kivonatban az előterjesztés készítőjét kell a végrehajtásért felelős személyként megjelölni. Ha az előterjesztés készítőjeként több személy került megnevezésre – és a határozatból más nem következik – az első helyen megjelölt személyt kell az összevont határozat-kivonatban a végrehajtás felelőseként megjelölni. Kétségség esetén a jegyző határozza meg a végrehajtásért felelős személyét.
  3. A képviselőtestületi döntésről készült összevont határozat-kivonatot – elektronikus formában – a képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyv polgármester általi aláírását követően haladéktalanul a Szervezési Osztály küldi meg a végrehajtásért felelősnek és az egyéb érintetteknek.
  4. A határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.
  5. Az összevont határozat-kivonatban felelősként megjelölt személy a határozat végrehajtásáról jelentést készít a jegyzőnek.  A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy miért nem lehetett elhárítani, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére és - ha indokolt - a felelősségre vonásra is. A végrehajtásért felelősök által készített jelentések alapján a képviselőtestületi ülést követő egy hónapon belül a polgármester részére a jegyző – a Szervezési Osztály útján – összesítő jelentést készít.







5. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez


A Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatáskörök


Ellátja a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben számára meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az egyes önkormányzati rendeletekben a polgármester részére meghatározott feladatok és átruházott hatáskörök jegyzéke tartalmaz.


A jegyzék naprakész vezetéséről a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik.


6. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez[48]


A Képviselőtestület állandó bizottságainak elnevezése, legnagyobb létszáma, feladat-  és hatásköre


Bizottságok neve

Legnagyobb létszáma[49]

Civil és Nemzetiségi Bizottság

11 fő

Egészségügyi, Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság

9 fő

Kulturális és Turisztikai Bizottság

9 fő

Oktatási és Környezetvédelmi Bizottság

11 fő

Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság

11 fő

Városfejlesztési Bizottság

9 fő




CIVIL ÉS NEMZETISÉGI BIZOTTSÁG

(CNB)


CIVIL FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Figyelemmel kíséri a kerületi civil szervezetekkel való kapcsolattartást.
  2. A bizottság feladatkörébe tartozó Önkormányzat és társadalmi szervezetekkel kötendő szerződések véleményezése, javaslat azok módosítására.
  3. Az Önkormányzat civil koncepciójának véleményezése.
  4. A bizottság feladatkörébe tartozó pályázatok véleményezése.
  5. III. kerületi székhelyű, tevékenységét főként a kerületben kifejtő civil, ifjúsági és sport szervezetek működésének támogatása, programjaik szakmai segítése.
  6. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


NEMZETISÉGI FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Kapcsolattartás a nemzetiségi önkormányzatokkal és a kerületben működő nemzetiségi társadalmi szervezetekkel.
  2. Közreműködés a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításában, az ehhez szükséges képviselőtestületi szabályozás előkészítésében.
  3. A nemzetiségi önkormányzatok működésének - önállóságuk sérelme nélkül - tanácsokkal, javaslatokkal történő elősegítése.
  4. A Képviselőtestület számára a nemzetiségeket érintő előterjesztéseknek, illetőleg a nemzetiségi önkormányzatok előterjesztéseinek véleményezése.
  5. A nemzetiségi önkormányzatok igénye esetén az önkormányzati testületük elé kerülő előterjesztések véleményezése.
  6. A nemzetiségi önkormányzatok által kezdeményezett kérdések megtárgyalása és ezekről bizottsági állásfoglalás kialakítása.
  7. A nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezéseinek, programjainak a bizottsági célalapból történő lehetőség szerinti támogatása, ilyen támogatások megindokolt ajánlása más bizottságok számára.
  8. A nemzetiségi önkormányzatok által kezdeményezéseikhez, programjaikhoz, rendezvényeikhez igényelt önkormányzati segítségnyújtás összehangolása.
  9. A nemzetiségi önkormányzatok működésére, tevékenységére, önállóságára vonatkozó jogszabályi és SZMSZ előírások érvényesülésének figyelemmel kísérése, szükség esetén észrevétel tétel, intézkedés, vizsgálat kezdeményezése.
  10. Elősegíti, hogy amennyiben a nemzetiségi önkormányzatok jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat döntése szükséges, úgy a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselőtestület a következő ülésén napirendre tűzze, továbbá, ha a döntés más önkormányzati szerv hatáskörébe tartozik, akkor a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül meghozza döntését.
  11. Az emberi jogok, beleértve a diákjogok, kerületben történő érvényesülésével kapcsolatos panaszok kivizsgálása és a szükséges intézkedések kezdeményezése.
  12. A nemzetiségi és emberi jogi társadalmi szervezetek működési feltételeinek figyelemmel kísérése, működésük lehetőség szerinti támogatása.
  13. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSGAZDÁLKODÁSI BIZOTTSÁG

(ESZLB)


EGÉSZSÉGÜGYI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Az Önkormányzat egészségügyi, egészségmegőrző- és nevelő tevékenységének koordinálása, a Képviselőtestület által elfogadott Egészségügyi Koncepció alapján.
  2. Kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal egészségügyért felelős szervezeti egységével, a Szent Margit Rendelőintézet Nonprofit Kft-vel, a Védőnői szolgálattal, a kerületben működő nem önkormányzati, egészségügyi tevékenységet végző szervezetekkel, valamint a Fővárosi Önkormányzat Egészségügyi Bizottságával, esetenként más szakmai szervezetekkel.
  3. Az Önkormányzat felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények költségvetésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztések véleményezése. Javaslattétel az egészségügyi intézmények pénzügyi támogatására, átcsoportosításra.
  4. Javaslattétel az önkormányzati egészségügyi intézményeket érintő alapellátáson túli egészségügyi tevékenység bővítésére, szűkítésére, esetleges alapításra, megszüntetésre.
  5. Az egészségmegőrző, egészségnevelő programok kidolgozása, támogatása - különös tekintettel a drog és szenvedélybetegségekre - érdekében együttműködik a kerületi egészségügyi szervezetekkel és intézményekkel.
  6. Véleményezi mindazon ügyeket, amelyek a III. kerület egészségügyi ellátási feladatait érintik.
  7. Az Önkormányzat felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények vezetői posztjára kiírt pályázatok véleményezése, javaslattétel a Képviselőtestület számára.
  8. KEF éves beszámoló véleményezése.
  9. A kerületben működő felnőtt háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi, valamint védőnői körzethatárok módosításának véleményezése.
  10. Véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények Alapító Okirat módosítását.
  11. Véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatát.
  12. A kerületben működő, területi ellátási kötelezettséggel rendelkező praxisok működtetési jogának értékesítésekor a működtetési jogot vásároló alkalmasságának, megfelelőségének véleményezése, és javaslattétel a Képviselőtestület számára.
  13. Dönt a felnőtt és házi gyermekorvosi ügyeleti szolgálatot ellátó szolgáltatók éves szakmai beszámolójának elfogadásáról.
  14. Dönt az egészségügyi ellátásban résztvevő intézmények, civil szervezetek szakmai beszámolójának elfogadásáról.
  15. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSGAZDÁLKODÁSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Az önkormányzat szolgáltatásszervezési koncepciójának véleményezése.
  2. Kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal Szociális Szolgáltató Főosztályával, valamint a kerületi szociális intézményekkel, a kerületben működő karitatív szervezetekkel, munkájuk segítése és figyelemmel kísérésére.
  3. A szociális feladatellátással és intézményi ellátással kapcsolatos rendelet-tervezetek előkészítése, módosításokra irányuló javaslattétel. Szociális intézmények fejlesztésére vonatkozó, új intézmény létrehozását, működő intézmény megszüntetését célzó javaslatok véleményezése, előterjesztése.
  4. A szociális ellátás, támogatás, segélyezés, valamint szociális intézmények tárgyi évi költségvetésének előkészítése és tervezése, pénzügyi támogatása, átcsoportosítások.
  5. Szociális intézmények vizsgálata, ellenőrzése, beszámoltatása. (Közreműködés).
  6. Más által fenntartott szociális célú intézmény, ilyen jellegű közérdekű feladatvállalások, szolgáltatások támogatása.
  7. Elvi állásfoglalás kialakítása (kategória táblázat értékhatárainak kialakítása a rászorultság mértékének megfelelően, üdültetés, nyári táboroztatás, Sóstói tábor, beiskolázás, tanévzárás előtti kirándulások, burgonya-akció, muskátli-akció).
  8. Kereskedelmi egységek, szolgáltató vállalatok stb. felajánlásaira válaszadás előtti állásfoglalás.
  9. Szociális feladatra kiírt pályázat javaslattétele, véleményezése.
  10. Lakásprivatizáció helyi rendelet megalkotásában való közreműködés.
  11. Lakásgazdálkodási stratégia kialakítása, megvalósítása, elemzése.
  12. Kerületfejlesztés, költségvetés, céltámogatások, helyi adó, vagyonhasznosítások, vállalkozások lakhatás szempontjából történő véleményezése.
  13. Szociális lakásellátás, -támogatás (rendelet, önkormányzati hatósági funkció).
  14. Dönt a szociális ellátásban részt vevő civil szervezetek szakmai beszámolójának elfogadásáról.
  15. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


KULTURÁLIS és turisztikai Bizottság

(KTB)


KULTURÁLIS FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Előkészíti és a képviselőtestület elé terjeszti a kerületi kulturális koncepciót.
  2. Javaslatot tesz a képviselőtestület felé kulturális, közművelődési intézmények létrehozására, működtetésére, megszüntetésére, profilváltására.
  3. Véleményezi és előkészíti a kulturális, közművelődési intézményeket érintő beruházásokat, felújításokat, fejlesztéseket.
  4. Előkészíti és véleményezi a művelődési ágazat intézményvezetői pályázatait, előterjeszti a képviselőtestületnek az intézményvezetői megbízásokat, javaslatot tesz a Polgármester számára az intézményvezetők jutalmazására, a Hivatal előterjesztése alapján.
  5. Véleményezi a közművelődési intézmények költségvetését. Javaslatot tehet az intézmény ellenőrzésére.
  6. Véleményezi a kerületben felállítani kívánt művészeti alkotások közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen történő elhelyezéséről, lebontásáról, felújításáról szóló kérelmeket, kezdeményezéseket.
  7. Véleményezi a kulturális intézmények és közterületek elnevezésének változásait.
  8. Véleményezi kulturális területen állami, önkormányzati kitüntetésekre vonatkozó javaslatokat.
  9. Véleményt alkot a képviselőtestület számára kulturális önkormányzati feladatvállalás esetén.
  10. Véleményt alkot a képviselőtestület számára a művelődési célú ingatlanok más irányú hasznosításával kapcsolatban.
  11. Elősegíti az illetékességi körébe tartozó szervezetek és intézmények kapcsolatteremtését külföldi partnerekkel.
  12. Véleményezi a közművelődési intézmények Alapító Okirat módosítását.
  13. Megvitatja a közművelődési intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatát.
  14. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


TURISZTIKAI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Turisztikai koncepció szakmai véleményezése.
  2. Testvérvárosi kapcsolat kialakításáról szóló szándéknyilatkozat, valamint a testvérvárosi szerződés véleményezése, a testvérvárosi kapcsolatok alakulásának figyelemmel kísérése.
  3. Véleményezi a turisztikával kapcsolatos pályázati kiírásokat, a beérkezett pályázatokat.
  4. Feltárja és egyezteti a turisztikával kapcsolatos városi érdekeket, igényeket, együttműködik az e területen működő szakmai és civil szervezetekkel.
  5. Véleményezi a feladatkörét érintő képviselőtestületi előterjesztéseket.


OKTATÁSI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG

(OKB)


OKTATÁSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Az önkormányzatokról szóló törvényben a helyi önkormányzat alapfeladatai között meghatározott alapfokú nevelés koncepciójának elkészítése (intézményhálózat kialakítása).
  2. Javaslatot tesz nevelési és oktatási intézmények létrehozására, működtetésére, megszüntetésére, profilváltására, valamint az önkormányzat által fenntartott nevelési és oktatási intézmények körzeteinek kialakítására, a körzethatárok szükség szerinti módosítására.
  3. Javaslatot tesz az oktatási intézményeket érintő beruházásokra, felújításokra, fejlesztésekre.
  4. Javaslatot tesz a Képviselőtestületnek és a polgármesternek a nevelési intézmények vezetői pályázati feltételeinek meghatározására, a pályázatok elbírálására, javaslattétel a vezetői megbízásra.
  5. Közreműködik a nevelési-oktatási intézmények költségvetésének kialakításában, azok összesítésében, javaslatot tesz a pénzeszközök szükség szerinti – évközi – átcsoportosítására.
  6. Javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmények vizsgálatára, ellenőrzésére. Szakmai célvizsgálatokat kezdeményez.
  7. Oktatási célprogramok (pályázatok) meghirdetése, elbírálása.
  8. Javaslatot tesz a kerületben működő, de nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekkel való együttműködésre, a közoktatási megállapodás megkötésére, az így megkötött szerződések folyamatos ellenőrzésére, koordinálására, szükség szerinti módosítására, esetleges megszüntetésére.
  9. A diákszociális támogatások (táborozás, stb.) elosztására, felhasználására javaslatok kidolgozása.
  10. Pedagógusok továbbtanulásának, továbbképzésének segítése (támogatottak körének meghatározása, pályázatok kiírása, döntés a támogatások odaítéléséről).
  11. Nemzetiségi, kisebbségi léttel kapcsolatos igények egyeztetése nevelési-oktatási ügyekben, kapcsolattartás a kisebbségi önkormányzatokkal.
  12. Rendszeres kapcsolatot épít ki az intézményekkel, biztosítja a naprakész információs kapcsolatot mindkét irányban. A megalapozott döntéshozatal érdekében széleskörű ismereteket szerez az intézmények munkájáról, belső életéről.
  13. Javaslatot tesz a Képviselőtestület számára a nem önkormányzati közoktatási intézmények támogatási kérelmeinek elbírálására.
  14. Javaslatot tesz az elkészült szakértői vélemények alapján foglalkoztatási csoportok indítására, megszűntetésére
  15. Dönt a képviselőtestület által jóváhagyott Ösztöndíj Alap felosztásáról (pl. Bursa Hungarica).
  16. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


környezetvédelmi feladat- és hatáskörök


  1. Az önkormányzat környezetvédelmi feladatainak, környezetvédelmi koncepciójának véleményezése.
  2. Javaslat a helyi környezetvédelmi követelmények rendelettel történő megállapítására, a rendelet-tervezet véleményezése (zaj- és rezgésvédelem, levegőtisztaság, talaj, víz védelme, hulladékkezelés).
  3. A környezetvédelmi előírások érvényesülésének elemzése, értékelése.
  4. Környezetvédelmi programok, akciók, kampányok kezdeményezése.
  5. Környezetvédelmi szempontok érvényesítésének elősegítése a kerületfejlesztésben, a városüzemeltetésben, vagyonhasznosításban, beruházásokban.
  6. Társadalmi szervezetek bevonása a kerületi környezetvédelmi feladatok ellátásába.
  7. Zöldterületek fenntartásának és fejlesztésének figyelemmel kísérése.
  8. A környezetvédelmi és a természetvédelmi koncepció által érintett területek hasznosítási elképzeléseinek véleményezése. Természetismeret népszerűsítése, különös tekintettel a helyi értékekre.
  9. A természeti értékek állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, veszélyeztető tevékenység felderítése, megszüntetésének kezdeményezése. Természetismeret népszerűsítése különös tekintettel a helyi értékekre.
  10. Önkormányzati közművekkel kapcsolatos fenntartási költségelőirányzatok véleményezése.
  11. Javaslattétel a Képviselőtestület felé a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítása és védelme tekintetében
  12. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


PÉNZÜGYI, TULAJDONOSI ÉS VAGYONNYILATKOZAT-KEZELŐ BIZOTTSÁG

(PTVB)


PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. A Bizottság vizsgálja az önkormányzat és intézményei pénzügyi helyzetét, költségvetését, likviditását a pénzügyi-, számviteli információs rendszer és az intézményeknél folytatott helyszíni tájékozódás alapján. Az intézményektől kapott információk alapján javaslatot tesz a polgármesternek olyan intézkedések meghozatalára, amelyek a működési zavarok elhárítása, a működési feltételek korrekciója révén az intézmények által ellátott feladatok és a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi források összehangolását biztosíthatják.
  1. Az éves költségvetés vonatkozásában:

·  közreműködik az összeállításban,

·  véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a költségvetési előirányzat módosításokat,

·  véleményezi a gazdálkodásról szóló beszámolókat,

·  ellenőrzi a Képviselőtestület által elfogadott költségvetés végrehajtását.

  1. Évente jóváhagyja az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok éves elszámolási rendjét, és ellenőrzi betartását.
  2. Ellenőrzi az önkormányzat vagyongazdálkodását a vagyonleltár alapján. Figyelemmel kíséri a vagyonhasznosítási koncepció és a vagyonrendelet betartását. Munkatervében rögzített rendszerességgel nyomon követi az önkormányzat vagyonának alakulását. Véleményezi a vagyonalakulást befolyásoló és a gazdálkodást szabályozó rendelet-tervezeteket. Javaslatot tesz a működést javító rendeletek megalkotására, intézkedések megtételére, szervezeti változtatásokra.
  3. Figyelemmel kíséri mindazon gazdasági társaságok működését, amelyekben az önkormányzat legalább 25 % tulajdonnal rendelkezik. A társaságok vezetőitől - a munkatervében rögzített módon - rendszeresen információkat kér a gazdálkodási adatokról, az önkormányzati támogatások felhasználásáról. Megállapításairól jelentést készít, javaslatot tesz a szükséges korrekciókra.
  4. A likviditási terv- és tényadatok elemzése alapján jogosult bármely bevételi, kiadási költségvetési tétel tekintetében részletes információt kérni az illetékes szervezettől (Polgármesteri Hivatal, önállóan, részben önállóan gazdálkodó intézmények, önkormányzati bizottságok, önkormányzati tulajdonban, tulajdonrésszel bíró gazdasági társaságok, valamint az önkormányzat által támogatott külső szervezetek.)
  5. Véleményezési jogot gyakorol minden olyan kérdésben, amely a Képviselőtestület által elfogadott költségvetési összegek szerkezetében a kiadási oldalon növekedést indukáló módon módosulást eredményezhetnek vagy a bevételi oldalon előre látható módon a költségvetési terv teljesülését veszélyeztetik.
  6. Véleményezi az önkormányzati hitelfelvételeket, az esetleges kötvénykibocsátást, javaslatot tesz a szabad pénzeszközök lekötésére.
  7. Folyamatosan figyelemmel kíséri a számlavezetési kondíciókat és szükség esetén kezdeményezi pályázat kiírását az önkormányzat számlavezetésének ellátására. A Képviselőtestület felé - a Polgármesterrel egyeztetett - javaslatot tesz a számlavezető bankra.
  8. Munkatervében meghatározott rendszerességgel információt kér a Polgármesteri Hivataltól az önkormányzat határidőn túli tartozásairól és követeléseiről, lejárat szerinti bontásban. Javaslatot tesz a lejárt követelések behajtásának módjára, valamint prioritásokat állapít meg a határidőn túli kötelezettségek - bevételi forrásoktól függő - fizetésének ütemezésre.
  9. A bizottság a rendelkezésére álló információk alapján javaslatot tesz a saját bevételek növelésének módjára.
  10. Javaslatot tesz és véleményezi a könyvvizsgálói pályázat kiírását, részt vesz a pályázatok kiértékelésében.
  11. Javaslatot tesz a gazdasági társaságok és az önkormányzati alapítású Felügyelő Tanácsában a III. Kerületi Önkormányzatot megillető helyek betöltésére vonatkozóan. (Minden képviselőt és bizottságot javaslattételi jog illet meg).
  12. Vizsgálatot folytat, tájékozódik, elemzést készít minden olyan kérdésben, amellyel a Képviselőtestületet megbízza. A bizottság pénzügyi vizsgálatot saját hatáskörben is kezdeményezhet.
  13. Vizsgálatai alapján - kármegelőzés céllal - anyagi és pénzeszközök zárolását kezdeményezheti.
  14. A bizottság - bármely általa tett javaslat esetében - hatásvizsgálatot végez javaslatai megvalósításáról, azok eredményességéről. Ehhez az információk birtokában lévő bármely önkormányzati - az önkormányzat által támogatott - szervezettől információt kérhet.
  15. Javaslat az önkormányzati hivatali érdekeltségi rendszer kialakítására (ha ilyen alkalmazására sor kerül).
  16. Javaslat közszolgáltatások díjainak megállapítására.
  17. Hitelfelvétel és egyéb forrásteremtő műveletek gazdaságossága, szükségességének vizsgálata, véleményezése. (kötvénykibocsátás, stb.).
  18. A költségvetési hiányt, feszültségek csökkentését szolgáló programok előkészítésében közreműködés. Átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet véleményezése.
  19. Pályázatok, támogatási igények felmérése, értékelése.
  20. A költségvetés tervezése. A költségvetési rendelet véleményezése és a rendelethez bizottsági állásfoglalás kialakítása
  21. A költségvetés és annak mellékleteiben foglaltak végrehajtásának rendszeres figyelemmel kísérése. Javaslat rendelet módosításra.
  22. A költségvetési rendelet módosítására vonatkozó rendelet-tervezetek véleményezése.
  23. A költségvetést, az önkormányzat és intézményei, vállalatai gazdálkodását érintő határozati javaslatok előzetes véleményezése.
  24. A kerületek közötti forrásmegosztásra vonatkozó rendelet-tervezet előzetes egyeztetésében való részvétel.
  25. Az állami költségvetésből céltámogatások igényléséhez bizottsági vélemény kialakítása.
  26. Helyi adókról szóló rendelet-tervezetek véleményezése, helyi adózás, adógazdálkodás figyelemmel kísérése.
  27. Ellenőrzi a bizottság döntéseinek hivatali végrehajtását.
  28. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


KÖZBESZERZÉSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK


  1. Véleményezi az előzetes közbeszerzési tervet. (Közbeszerzési Szabályzat (KSZ II/1. cím 1. pont)
  2. Ajánlatkérő nevében eljár és dönt önkormányzati árubeszerzés és szolgáltatás esetében a nettó 25 millió forint becsült értéket elérő vagy meghaladó, önkormányzati építési beruházás esetén a nettó 150 millió forint becsült értéket elérő vagy meghaladó közbeszerzési eljárásban.(KSZ I/2. a) pont)
  3. Dönt előzetes összesített tájékoztató készítéséről  (KSZ II/2. cím 1. pont) 
  4. Jóváhagyja az előzetes összesített tájékoztatót.(KSZ II/2. cím 2. pont)
  5. Dönt központosított közbeszerzéshez való csatlakozásról a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben .(KSZ III/1. cím 1. pont)
  6. Dönt a részvételi/ajánlati felhívás tartalmáról, elfogadásáról.(KSZ III/2. cím 3. pont)
  7. Ha a közbeszerzés jellege indokolttá teszi, hivatalos közbeszerzési tanácsadó, vagy más közreműködő bevonásáról dönt. a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben  (KSZ III/5. cím 1. pont)
  8. Dönt az elbírálási határidő meghosszabbításáról a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben.(KSZ III/5. cím 4. pont)
  9. Az eljárás eredményéről/eredménytelenségéről az ajánlatok érvénytelenségéről szóló döntés keretében dönt az indokolás kérésre adott válasz elfogadásáról.(KSZ III/5. cím 8. pont)
  10. Tárgyalásos eljárás lefolytatása esetén, vagy ha az ajánlatkérő a Kbt. szerint tárgyalást tart, az ajánlatkérő nevében eljár, vagy erre kijelöl más személyt a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben.(KSZ III/7. cím 1. pont)
  11. Az ajánlatok, és a Bírálóbizottság szakvéleményének ismeretében kiválasztja a nyertes ajánlattevőt a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben.(KSZ III/8. cím 2. pont)
  12. Dönt a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárásában hozott határozata kapcsán a közbeszerzési eljárás további viteléről  a  KSZ I./1.pontja szerint hatáskörébe tartozó esetekben (KSZ V/3. pont)


Tulajdonosi feladat- és hatáskörök


  1. Az önkormányzat gazdasági koncepciójának és részprogramjának előkészítése.
  2. Gazdasági jellegű és kihatású társulások, együttműködések, alapítványok, alapok létesítésének, támogatásának véleményezése.
  3. Vagyongazdálkodás, - hasznosítás szabályozásának előkészítése.
  4. Önkormányzati vállalkozások alapításának előkészítése és véleményezése.
  5. Az önkormányzat vállalkozásaival való kapcsolattartás, működésük figyelemmel kisérése.
  6. Koncessziós szerződések véleményezése.
  7. Véleményezi a kerületfejlesztési koncepciót, programokat, kerületi szabályozási terveket, a kerületi szabályozási tervekhez kapcsolódó településrendezési szerződéseket.
  8. Közút céljára történő igénybevétel, kisajátítás és kártalanítás ügyében az értékbecslés minősítése.
  9. Javaslatot tesz konkrét önkormányzati vagyon (telek, üzletrész, értékpapír, kárpótlási jegy) elidegenítésére, hasznosítására, és annak módjára a Képviselőtestületnek.
  10. Az önkormányzat épületgazdálkodására vonatkozó javaslatok véleményezése.
  11. [50]
  12. Javaslatot tesz a Képviselőtestületnek a pénzbeli kötelezettségvállalással járó nemzeti és európai uniós pályázatokon való részvételhez szükséges testületi döntések meghozatalára.
  13. Peren kívüli egyezség előzetes jóváhagyása.
  14. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.


ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGGEL, MÉLTATLANSÁGGAL, VAGYONNYILKATOZAT-TÉTELLEL KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK[51]


A 2. mellékletben meghatározott eljárási szabályok alapján

1. nyilvántartásba veszi az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat, a köztartozás-mentességi igazolásokat, a vagyonnyilatkozatokat.

2. gondoskodik az összeférhetetlenségi nyilatkozatok, a köztartozás-mentességi igazolások, a vagyonnyilatkozat, valamint az ezekkel összefüggő iratok és dokumentumok  kezeléséről, őrzéséről, biztosítja az azokba történő betekintést.

3. kezdeményezés esetén lefolytatja az összeférhetetlenségi, a méltatlansági, a vagyonnyilatkozat-tételi eljárást, a vizsgálat eredményéről javaslatot készít a képviselőtestület részére.


VÁROSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG

(VB)


  1. A kerületet érintő területfejlesztési koncepciók, tervek, programok véleményezése.
  2. Településrendezési tervek véleményezése.
  3. Véleményezi a kerület fejlesztési koncepcióját, a kerületi városrendezési és építési szabályzatot, a kerületi szabályozási terveket.
  4. A városrendezés, területhasználat, a funkciók az építés és városképi követelmények alakításának, helyi szabályozásának (rendelet) véleményezése.
  5. A helyi jelentőségű műemlékek védetté nyilvánításának és védelmének kezdeményezése.
  6. Képzőművészeti alkotások közterületen, önkormányzati épületeken való elhelyezésének véleményezése
  7. Javaslattétel a kommunális szolgáltatások ellátási módjára.
  8. Önerős közműfejlesztések véleményezése.
  9. Költségvetés, helyi adók, támogatások, koncessziók, munkaszervezetek, társulások, alapok, térítési díjak, vagyonhasznosítások véleményezése a kommunális szolgáltatások szempontjából.
  10. Fővárosi hatáskörbe tartozó szolgáltatásokkal kapcsolatos tervek és igények véleményezése:
    1. közutak forgalmi rendje,
    2. helyi tömegközlekedés,
    3. köztemetői szolgáltatás,
    4. állategészségügyi szolgáltatás,
    5. növényvédelmi szolgáltatás,
    6. folyékonyhulladék- és szennyvízkezelés.
  11. Helyi vízrendezés, vízelhárítás kialakítása.
  12. Ellátja továbbá a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az állandó bizottságok önkormányzati rendeletben meghatározott feladatainak és átruházott hatásköreinek jegyzéke tartalmaz.
  13. [52]Dönt a településrendezési terv véleményezési szakasza lezárásaként a beérkezett véleményekről.





7. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez[53]


A Képviselőtestület által a jegyzőre átruházott hatáskörök


  1. Dönt a házszámok megállapításával, megváltoztatásával kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyekben.


  1. Ellátja a képviselőtestület által önkormányzati rendeletben számára meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket, amelyek felsorolását az egyes önkormányzati rendeletekben a jegyző részére meghatározott feladatok és átruházott hatáskörök jegyzéke tartalmaz. A jegyzék naprakész vezetéséről a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik.


8. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez


1. Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei[54]


Polgármesteri Referatúra


Jegyzői Referatúra


Igazgatási Főosztály

|

Általános Hatósági Osztály

Kereskedelmi Osztály


Társadalmi Kapcsolatok, Oktatási és Kulturális Főosztály

|

Oktatási Osztály


Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály

|

Költségvetési és Ellenőrzési Osztály
Számviteli Osztály


Szociális Szolgáltató Főosztály

|

Gyermekvédelmi és Családtámogatási Osztály
Egészségügyi és Jogi Osztály
Lakásügyi Osztály

Pénzügyi és Intézményi Osztály


Városüzemeltetési Főosztály

|

Közterületi Hatósági Osztály

Műszaki Osztály


Adóügyi Főosztály

|

Adómegállapítási és Ellenőrzési Osztály

Nyilvántartási és Végrehajtási Osztály


Építési Hatósági Osztály


Informatikai Osztály


Munkaügyi Osztály


Szervezési Osztály




2. A Polgármesteri Hivatal munkarendje


2.1.         A Polgármesteri Hivatal általános munkaidő-beosztása:


Hétfő:                                   8.00 – 18.00

Kedd:                                    8.00 – 16.30

Szerda:                  8.00 – 16.30

Csütörtök:                            8.00 – 16.30

Péntek:                  8.00 – 12.30


2.2.         A Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján a munkaidő-beosztás a 3.2. pontban meghatározott ügyfélfogadási rendhez igazodik.


2.3.         [55]Szervezési Osztály Biztonságszervezési és Üzemeltetési Csoport portaszolgálatot teljesítő dolgozóinak változó munkaidő-beosztása: hétfőtől-vasárnapig és ünnepnapokon megszakítás nélküli, 24/48 órás váltásos szolgálat (napi 24 órás munkanapot két pihenőnap követ)




3. A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje


3.1.         A Polgármesteri Hivatal általános ügyfélfogadási rendje:

Hétfő:                                   14.00 – 18.00

Kedd:                                    -----------------

Szerda:                    8.00 – 16.30

Csütörtök:                             8.00 – 13.00

Péntek:                  -----------------


3.2.         Az Igazgatási Főosztály Ügyfélszolgálati Irodájának ügyfélfogadási rendje:


Hétfő:                                   8.00 – 18.00

Kedd:                                    8.00 – 18.00

Szerda:                  8.00 – 18.00

Csütörtök:                            8.00 – 18.00

Péntek:                  8.00 – 12.00


  1. A Szociális Szolgáltató Főosztály Ügyfélszolgálati Irodájának ügyfélfogadási rendje:


Hétfő:                                   9.00 – 18.00

Kedd:                                    8.00 – 16.30

Szerda:                  8.00 – 16.30

Csütörtök:                            8.00 – 16.30

Péntek:                  8.00 – 12.30






[1] Elfogadva: 2013. március 28.

[2] Elfogadva: 2013. május 30.

[3] Elfogadva: 2013. június 27.

[4] Elfogadva: 2014. április 10. Hatályos: 2014. április 12-étől.

[5] Elfogadva: 2014. november 3.

[6] Elfogadva: 2014. november 7. Hatályos: 2014. november 8-ától.

[7] Elfogadva: 2014. december 11. Hatályos: 2014. december 11-én 10.30 órától.

[8] Elfogadva: 2015. január 15. Hatályos: 2015. január 17-étől.

[9] Elfogadva: 2015. március 12. Hatályos: 2015. március 17-étől.

[10] Elfogadva: 2015. május 14. Hatályos: 2015. május 16-ától.

[11] Elfogadva: 2015. június 11. Hatályos: 2015. június 11-én 10.30 órától.

[12] Elfogadva: 2015. szeptember 10. Hatályos: 2015. szeptember 12-étől.

[13] Kiegészítette: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 1. §

[14] Módosította: 46/2014. (XII. 11.) Ör. 1. §

[15] Módosította: 46/2014. (XII. 11.) Ör. 4. §

[16] Módosította: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 2. §

[17] Kiegészítette: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 12. § a) pontja

[18] Módosította: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 3. §

[19] Hatályon kívül helyezte: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 13. § a) pontja

[20] Beiktatta: 14/2014. (IV. 11.) Ör. 2. § (1) bekezdés

[21] Hatályon kívül helyezte: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 13. § b) pontja

[22] Beiktatta: 14/2014. (IV. 11.) Ör. 2. § (2) bekezdés

[23] Beiktatta: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 4. §

[24] Beiktatta: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 4. §

[25] Módosította: 1/2015. (I. 16.) Ör. 1. §

[26] Módosította: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 5. §

[27] Módosította: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 12. § b) pontja

[28] Módosította: 1/2015. (I. 16.) Ör. 2. §

[29] Módosította: 1/2015. (I. 16.) Ör. 3. §

[30] Módosította: 34/2013. (V. 31.) Ör. 1. §. Hatályos: 2013. június 1-jétől.

[31] Hatályon kívül helyezte: 34/2014. (XI. 3.) Ör. 5. §

[32] Módosította: 34/2014. (XI. 3.) Ör. 1. §

[33] Beiktatta: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 6. §

[34] Hatályon kívül helyezte: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 13. § c) pontja

[35] Kiegészítette: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 7. § (1) bekezdés

[36] Módosította: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 7. § (2) bekezdés

[37] Beiktatta: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 7. § (3) bekezdés

[38] Beiktatta: 14/2014. (IV. 11.) Ör. 3. §

[39] Beiktatta: 14/2014. (IV. 11.) Ör. 3. §

[40] Beiktatta: 14/2014. (IV. 11.) Ör. 3. §

[41] Módosította: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 8. §

[42] Módosította: 34/2014. (XI. 3.) Ör. 2. § (1) bekezdés

[43] Beiktatta: 46/2014. (XII. 11.) Ör. 2. § (1) bekezdés

[44] Beiktatta: 46/2014. (XII. 11.) Ör. 2. § (2) bekezdés

[45] Módosította: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 12. § c) pontja

[46] Módosította: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 12. § c) pontja

[47] Módosította: 34/2014. (XI. 3.) Ör. 2. § (2) bekezdés

[48] Módosította: 34/2014. (XI. 3.) Ör. 2. § (3) bekezdés

[49] Módosította: 31/2015. (VI. 11.) Ör. 1. §

[50] Hatályon kívül helyezte: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 13. § d) pontja

[51] Módosította: 36/2014. (XI. 7.) Ör.  9. §

[52] Beiktatta: 27/2015. (V. 15.) Ör. 1. §

[53] Módosította: 14/2014. (IV. 11.) Ör. 4. § (2) bekezdés

[54] Módosította: 31/2015. (VI. 11.) Ör. 2. §

[55] Beiktatta: 41/2015. (IX. 11.) Ör. 1. §




a 34/2013. (V. 31.)[2], a 40/2013. (VII. 1.)[3], a 14/2014. (IV. 11.)[4] a 34/2014. (XI. 3.)[5], a 36/2014. (XI. 7.)[6]
a 46/2014. (XII. 11.)[7], az 1/2015. (I. 16.)[8], a 20/2015. (III. 16.)[9], a 27/2015. (V. 15.)[10], a 31/2015. (VI. 11.)[11],
a 41/2015. (IX. 11.)[12] és a 54/2015. (XI. 15.)[13]

 önkormányzati rendelettel

egységes szerkezetben


Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat szervezetének és működésének rendjéről a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. Az Önkormányzat elnevezése, működési területe


1. § (1)[14] Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat). Az Önkormányzat hivatalos rövid elnevezése: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 1033 Budapest, Fő tér 3.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Budapest főváros III. kerület közigazgatási területe.


2. Önkormányzati ünnepek, jelképek és kitüntető címek


2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos ünnepnapja május 4., Szent Flórián napja.

(2) A kerület napja megünneplésének részletes szabályait önkormányzati rendelet állapítja meg.


3. § (1) Az Önkormányzat jelképei a címer, a pecsét és a zászló.

(2) Az önkormányzati jelképek leírását és használatuk rendjét önkormányzati rendelet állapítja meg.


4. § (1) Az Önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek:

1. Óbuda Díszpolgára kitüntető cím

2. Pro Óbuda díj

3. Bem József-díj

4. Pedagógiai Érdemekért díj, Elismerő Oklevél

5. Óbuda-Békásmegyer Közbiztonságáért díj

6. Fischer Ágoston Óbudai Szociális díj

7. Óbuda Kultúrájáért díj

8. Óbuda Lakosságának Egészségéért díj

9. Óbuda Sportolója díj, Óbuda Sportolója Emléklap, Hidegkuti Nándor Emlékplakett

10. Balázs Lajos Óbudai Civil díj

(2) Az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A díjazottakról – a díj alapításától kezdődően – a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

II. Fejezet

Az Önkormányzat feladat- és hatásköre


5. § (1) Helyi közügy önálló megoldásának elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárást a képviselőtestület döntésétől függően a polgármester vagy az alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a Képviselőtestület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásával elérendő célt és a megoldás részletes feltételeit.


6. § Az önkormányzati feladatok ellátását végző intézmények, szervezetek (különösen: önkormányzati fenntartású vagy működtetésű oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális intézmények, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok) jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a szakmailag illetékes szervezeti egység adatszolgáltatása alapján, a Szervezési Osztály útján – gondoskodik és biztosítja annak mindenkori megtekintését.


III. Fejezet

A települési képviselő


3. A települési képviselő jogai és kötelezettségei


7. § (1) A települési képviselő (a továbbiakban: képviselő) a jogszabályoknak megfelelően, különösen az Alaptörvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban: Mötv.) előírásaira figyelemmel végzi tevékenységét.

(2) A települési képviselők nevét, elérhetőségét tartalmazó nyilvántartás vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.


8. § Az Önkormányzat a települési képviselők tevékenységének elősegítése, a hatékony képviselői munka feltételeinek biztosítása érdekében a települési képviselő(k) részére az Önkormányzat illetékességi területén megfelelő helyiséghasználatot biztosít.


9. § A képviselő részére biztosított tárgyi és technikai feltételek:

a) képviselői iroda, ahol minden képviselő számára biztosított a képviselői munkájához szükséges ügyviteli és adminisztratív segítség,

b) mobiltelefon készülékhez és képviselői notebookhoz SIM kártya használat, melynek részletes szabályait a 1. melléklet tartalmazza.


10. § (1) A képviselő kötelessége:

a) a Képviselőtestület, valamint – a bizottságba beválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésén rendszeresen megjelenni és a munkában tevékenyen részt venni, a Képviselőtestület döntéseit tiszteletben tartani,

b) elháríthatatlan akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetőleg a bizottság elnökének előre bejelenteni,

c) felkérés alapján közreműködni a Képviselőtestület, valamint az adott bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban,

d) rendszeres időközönként – az általa meghirdetett helyen és időben – fogadóórát, vagy más alkalmas módon választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni,

e) képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani, életvitelt folytatni,

f) tartózkodni a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információ saját maga és más előnyére, vagy hátrányára történő felhasználásától,

g) végzett képviselői munkájáról választói körzetében beszámolni,

h) vagyonnyilatkozatot tenni a 2. mellékletben foglalt eljárási szabályok figyelembe vételével.

(1a)[15] A képviselő köteles bejelenteni a képviselőtestületnek, ha olyan gazdasági társaságban szerzett részesedést, vagy gazdasági társasággal áll alkalmazásában, amely vagy amelynek valamely – nem természetes személy[16] tagja – nem átlátható a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerint. Amennyiben a képviselőtestület tudomására jut, hogy a képviselő nem jelentette be a nem átlátható (off-shore) szervezetben megszerzett részesedését vagy alkalmazotti jogviszonyának létrejöttét, egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül. A nem átlátható szervezetben szerzett részesedés vagy alkalmazotti jogviszony létrejöttéről szóló képviselői nyilatkozatot nyilvánosságra kell hozni az önkormányzat honlapján való közzététellel.

(2)[17] A képviselő munkájához szükséges tájékoztatást írásban a polgármestertől igényelheti.

(3) A települési képviselő a képviselői minőségét nem használhatja fel semmilyen vonatkozásban a vele gazdasági viszonyban álló, vagy bármilyen más munkaviszonyt fenntartó természetes vagy jogi személy támogatására. Az előzőekre, valamint a települési képviselő magánérdekét szolgáló tevékenységére a Polgármesteri Hivatal távközlő berendezéseit, helyiségeit nem használhatja, ezek esetleges jogtalan használatával okozott indokolatlan többletköltségek megfizetésére köteles.

(4) Amennyiben a döntés meghozatalát követően derül ki, hogy a képviselő személyes érintettségét nem jelentette be, döntésenként egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül.


11. § A települési képviselő tiszteletdíjának, természetbeni juttatásának mértékére, a tiszteletdíj csökkentésére, a természetbeni juttatás megvonására vonatkozó részletes szabályokat önkormányzati rendelet szabályozza.

4. A tanácsnok


12. § (1) A Képviselőtestület által választott tanácsnokok számát, feladatkörét a 3. melléklet határozza meg.

(2) A tanácsnok írásban köteles a feladatkörében eljárva szerzett tapasztalatairól a Képviselőtestületet évente tájékoztatni.

(3) A tanácsnok feladatkörében kezdeményezett testületi intézkedést a Képviselőtestület soron következő ülésének napirendjére fel kell venni.


IV. Fejezet

A Képviselőtestület


5. A Képviselőtestület elnevezése


13. § (1) Az Önkormányzat Képviselőtestületének hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület)

(2) A Képviselőtestület székhelye: 1033 Budapest, Fő tér 3.

(3) A Képviselőtestület levelezési címe: 1300 Budapest, Pf. 102.

(4) A Képviselőtestület hivatalos honlapja: www.obuda.hu

(5) A Képviselőtestület e-mail címe: info@obuda.hu


6. A Képviselőtestület megalakulása


14. § (1) A polgármester (akadályoztatása esetén a korelnök) hívja össze és vezeti a Képviselőtestület alakuló ülését.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eredményéről

b) polgármester eskü(fogadalom)tétele és a megbízólevél átadása. Esküt kivevő: korelnök

c) települési képviselők eskü(fogadalom)tétele és a megbízólevelek átadása. Esküt kivevő: polgármester

d) alpolgármesterek választása, eskü(fogadalom)tétele. Esküt kivevő: polgármester

e) polgármester, alpolgármesterek illetménye, tiszteletdíja és juttatásai

f) bizottsági szerkezet kialakítása, bizottsági tagok, tanácsnokok választása, nem képviselő bizottsági tag eskü(fogadalom)tétele. Esküt kivevő: jegyző

g) képviselői tiszteletdíjak, természetbeni juttatások meghatározása

h) az Önkormányzat gazdasági programjának és fejlesztési tervének előkészítésével kapcsolatos feladatok meghatározása

i) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok meghatározása

(3) A (2) bekezdés d)-f) pontjával összefüggésben az alakuló ülésen gondoskodni kell a Szervezeti és Működési Szabályzat megfelelő módosításáról, amely nem helyettesíti a Szervezeti és Működési Szabályzat kötelező, átfogó felülvizsgálatát.

(4)[18] Az alakuló ülésen írásban tájékoztatást kell adni az összeférhetetlenségre, a méltatlanságra, valamint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, és a szükséges formanyomtatványokat az érintettek rendelkezésére kell bocsátani.


7. A Képviselőtestület működésének általános szabályai


15. § (1) A Képviselőtestület tagjainak száma, figyelemmel a Mötv. 66. §-ára: 23 fő.

(2) A Képviselőtestület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 12 képviselő jelen van.

(3) Határozatképtelen képviselőtestületi ülés esetén a 25. § (5) bekezdés rendelkezése az irányadó.


16. § A Képviselőtestületen belül a pártok, továbbá a független képviselők - a képviselőtestületi ülésen tett bejelentés alapján - frakciót alakíthatnak. 3 főnél kevesebb személy nem alakíthat frakciót. A bejelentés tartalmazza a frakció megnevezését, tagjait, valamint a frakcióvezető nevét.


17. § (1) A Képviselőtestület az önkormányzati feladatokat a polgármester, a bizottságai, a polgármesteri hivatal és a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el.

(2) Az egyes feladatok ellátásához szükséges anyagi eszközök tekintetében az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak.


8. A Képviselőtestület át nem ruházható hatáskörei


18. § A Képviselőtestület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartozik a Mötv-ben felsoroltakon túlmenően:

a) belföldi önkormányzattal együttműködési megállapodás megkötése és felmondása,

b) a Képviselőtestület munkatervének elfogadása.


19. § (1) A polgármester a Képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett – a Képviselőtestület Mötv-ben és a 18. §-ban meghatározott át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselőtestület hatáskörébe tartozó azon ügyekben, amelyeket a képviselőtestület nem utalt más szerv hatáskörébe.

(2) A polgármester döntése előtt kikéri a tárgykör szerint illetékes bizottság véleményét.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában halaszthatatlan az az ügy, amelyben a döntés elmaradása az önkormányzat érdekeit sértené vagy helyrehozhatatlan kárral vagy anyagi veszteséggel járna.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazása előtt a képviselőtestület rendkívüli ülésének összehívását a 25. § (4) bekezdésben foglaltak szerint meg kell kísérelni. Az értesítés megtörténtének dokumentálásakor az összehívás eredménytelenségének okát is rögzíteni kell.


20. § A Képviselőtestület az egyes bizottságokra átruházott önkormányzati hatósági hatásköröket a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évében a választás napja és az illetékes új bizottság első ülése közötti időszakra visszavonja és ebben az átmeneti időszakban e hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza.


9. A Képviselőtestület munkaterve


21. § (1) A Képviselőtestület féléves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tervezetére javaslatot tehetnek:

a) a polgármester,

b) a bizottság,

c) az alpolgármester,

d) a települési képviselő,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

f) a tanácsnok,

g) a jegyző,

h) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egység vezetője,

i) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetője,

j) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselője.

(3) A munkaterv-tervezete tartalmazza:

a) a testületi ülés időpontját,

b) a tervezett napirend címét,

c) az előterjesztő nevét,

d) a napirendet véleményező bizottság megnevezését.

(4) A munkaterv-tervezetet a polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé. Az előterjesztésben tájékoztatást kell adni a munkaterv-tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatról, annak indokáról, és erről – a munkaterv elfogadását követően – a javaslattevőt is tájékoztatni kell írásban. A tájékoztatásról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.

(5) A Képviselőtestület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

a) a települési képviselőnek,

b) nem képviselő bizottsági tagnak,

c) a nemzetiségi önkormányzat elnökének,

d) a munkatervbe felvett javaslat előterjesztőjének.

A munkaterv megküldéséről a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.


10. A Képviselőtestület ülése


22. § A Képviselőtestület rendes vagy rendkívüli ülést tart.


23. §[19] A Képviselőtestület rendes ülését általában minden hónap második hetének csütörtökén, 10.00 órai kezdettel tartja székhelyén, a tanácsteremben.


24. § A rendkívüli ülést össze kell hívni

a) a Mötv-ben meghatározott esetben,

b) a 19. § és a 27. § alapján,

c) a nemzetiségi önkormányzat indítványára nemzetiségi ügyekben.


25. § (1) A képviselőtestületi ülést a polgármester – tartós akadályoztatása esetén, az általa kijelölt alpolgármester – hívja össze a Képviselőtestület székhelyére. A polgármester és a kijelölt alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű akadályoztatása esetén az ülést a korelnök hívja össze.

(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselőtestület ülése a székhelyén kívül más helyszínre is összehívható.

(3) Rendkívüli ülés esetén az ülés időpontját, kezdési idejét, helyszínét a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 5 napon belül, a kézhezvételtől számított 15 napon belüli időpontra a meghívó kiküldésével egyidejűleg tűzi ki.

(4) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a rendkívüli ülés formális meghívó nélkül, telefonon vagy e-mailben is összehívható a polgármester kezdeményezésére. Az értesítés megtörténtének dokumentálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.

(5) Határozatképtelenség miatt bezárt, vagy elhalasztott ülést – 5 napon belül – 15 napon belüli időpontra, változatlan napirenddel kell összehívni.

(6) A Képviselőtestület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a település lakosságát az Önkormányzat honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell. A lakosság tájékoztatásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.


26. § (1) A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, elektronikus úton biztosítani, hogy a Képviselőtestület tagjai a rendes ülés időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal, rendkívüli ülés esetén 3 munkanappal a 4. mellékletben meghatározott módon megkapják.

(2) A meghívó és az időben leadott előterjesztések határidőre való összeállításáért és kiküldéséért a jegyző – a Szervezési Osztály útján – felelős. Időben leadottnak tekintendő az az anyag, amely a 4. mellékletében foglalt tartalmi és formai követelményeknek megfelel és rendes ülés esetén legkésőbb 7 munkanappal, rendkívüli ülés esetén legkésőbb 5 munkanappal az ülés előtt a Szervezési Osztályon leadtak.


27. § A Képviselőtestület és bizottságai minden év július 1-je és augusztus 31-e között nyári szünetet tart. A nyári szünet ideje alatt – az át nem ruházható hatáskörök kivételével – a képviselőtestületi hatásköröket, valamint az egyes bizottságokra átruházott hatásköröket a polgármester gyakorolja – átruházott hatáskörben – azzal, hogy a nyári szünetet követő első rendes testületi ülésen az átruházott hatáskörben hozott döntésekről köteles a Képviselőtestületnek beszámolni. A nyári szünet ideje alatt felmerülő kizárólagos képviselőtestületi hatáskörbe tartozó, azonnali intézkedést igénylő esetben a Képviselőtestület rendkívüli ülését össze kell hívni.


11. A Képviselőtestület ülésére meghívandók köre


28. § (1) A Képviselőtestület ülésére (a továbbiakban: ülés) meg kell hívni:

a) a Képviselőtestület tagját,

b)[20]

c) a jegyzőt,

d) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egysége vezetőjét,

e) a kerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

f) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

g) a kerületi rendőrkapitányt,

h) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselőjét,

i) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetőjét, önkormányzati (egészségügyi, szociális, kulturális) intézmény vezetőjét,

j) Budapest Főváros Kormányhivatala főigazgatóját és a III. Kerületi Hivatala vezetőjét,

k) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 03. Tankerület igazgatóját,

l) akit a polgármester megjelölt,

m) a kerület díszpolgárát a képviselőtestület alakuló ülésére,

n)[21] Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét.


(2) Az ülésen a képviselő szavazati joggal vesz részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Az ülésre meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt,

b)[22]

c) a kerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

d) a kerületi rendőrkapitányt,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

f) Budapest Főváros Kormányhivatala főigazgatóját.

(4) Az ülésre meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg – az ülésvezető engedélye alapján – az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egysége vezetőjét,

b) az önkormányzati (egészségügyi, szociális, kulturális) intézmény vezetőjét, az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetőjét,

c) Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala vezetőjét,

d) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 03. Tankerület igazgatóját,

e) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselőjét,

f) akit a polgármester meghívott.

(5)[23] Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét tanácskozási jog illeti meg a 79/A. § (1) bekezdésében meghatározott napirendek tárgyalásakor.


12. A képviselőtestületi ülés lebonyolításának technikai feltételei


29. § (1) Az ülésen elhangzottak rögzítését, valamint a szavazás lebonyolítását szavazatszámláló és konferencia rendszer biztosítja. Az ülés lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételek biztosításáról a jegyző – a Szervezési Osztály és az Informatikai Osztály útján – gondoskodik.

(2) Zárt ülés esetén a jegyzőkönyvvezetői feladatot ellátó ügyintézőt állandó meghívottnak kell tekinteni.


13. A képviselőtestületi ülés nyilvánossága


30. § (1) Az ülés nyilvánosságára a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A nyilvános ülésen részt vevő polgár az ülésvezető engedélye alapján – legfeljebb 3 perc időtartamban – szólalhat fel.

(3) Amennyiben a Mötv. szerint lehetőség van zárt ülés tartására, a zárt ülés elrendelését a polgármester, bármely képviselő, a jegyző indítványozhatja. Az indítványról a Képviselőtestület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(4) A Képviselőtestületi üléssel kapcsolatos közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket az 56. § határozza meg.



14. A képviselőtestületi ülés vezetése


31. § (1) Az ülést a polgármester (akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester) vezeti.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy egyidejű akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti az ülést.



15. Előterjesztések


32. § (1) Az előterjesztések tartalmi és formai követelményeit, előkészítésének és továbbításának rendjét a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Előterjesztést tehetnek:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester e minőségében a munkaköri leírása szerint feladatkörébe tartozó ügyben,

c) a települési képviselő,

d) a bizottság elnöke,

e) a tanácsnok,

f) a frakcióvezető,

g) a jegyző,

h) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

i) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetője, a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések esetén,

j) aki jogszabály alapján a Képviselőtestület előtti beszámolásra kötelezett.


33. § Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja a határozatképességet, megnyitja az ülést, javaslatot tesz az ülés napirendjére,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,

c) tájékoztatást ad - figyelemmel a 19. §-ban és a 27. §-ban foglaltakra - az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,

d) bezárja az ülést a napirend tárgyalásának befejezése után, valamint akkor, ha az ülés határozatképtelenné válik,

e) napirendi pontonként megnyitja és vezeti a vitát,

f) a hosszúra nyúlt vita rövidítése érdekében kezdeményezheti a hozzászólások időtartamának korlátozását, a vita lezárását, melyről a Képviselőtestület vita nélkül dönt,

g) a hozzászólóknak a jelentkezés sorrendjében megadja a szót, előrevéve minden esetben az ügyrendi javaslattevőt,

h) figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltért a tárgyalt témától,

i) szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakíthatja,

j) szünetet rendelhet el a bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére,

k) az utolsó felszólalás után lezárja a napirendi pontot, szavazásra bocsátja az írásos döntési javaslatot, felhívja a figyelmet a minősített többséget igénylő szavazati arányra, megállapítja a szavazás eredményét,

l) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

m) egyperces néma felállást rendelhet el a megítélése szerint tiszteletet érdemlő elhunyt személy emlékére.


15/A. A napirend előtti felszólalás[24]


33/A. §[25] (1)[26] Napirend előtti felszólalást bármely képviselő kérhet az ülés napirendjén nem szereplő, közérdekű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben. A képviselő a felszólalás rövid tartalmát az ok megjelölésével írásban eljuttatja az ülés vezetőjéhez úgy, hogy az az ülést megelőző munkanap 15.00 óráig megérkezzen.

(2) Az ülés vezetője az ülés megnyitását követően, a napirendi javaslatról szóló vita előtt a felszólalási szándékról tájékoztatja a Képviselőtestületet.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. A napirend előtti felszólaláshoz egyszer, legfeljebb 2 percben lehet hozzászólni.


16. A napirend megállapítása


34. § (1) Az ülés napirendjére, a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére a polgármester – a meghívóban, továbbá az ülés megnyitását követően – tesz javaslatot.

(2) A Képviselőtestület az előterjesztett napirendi javaslatról vita után dönt.

(3) A döntés meghozatala előtt az előterjesztő bármikor visszavonhatja az előterjesztést. Erről a képviselőtestületnek nem kell külön dönteni.

(4) A napirend pont elnapolására bármely képviselő tehet javaslatot, mely javaslatról a Képviselőtestület minősített többséggel dönt.

(5) A Képviselőtestület az elfogadott napirendi pontokat a következő sorrend szerint tárgyalja:

- rendelet-tervezet,

- lakosság jelentős részét érintő előterjesztés,

- egyéb előterjesztés,

- tájékoztatók, beszámolók,

- zárt ülésen tárgyalandó napirendek.

(6) A Képviselőtestület rendkívüli ülésén kizárólag a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók.


17. A felvilágosítás-kérés szabályai


35. § (1) A képviselő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke - a nemzetiség helyzetét érintő, önkormányzati hatáskörbe tartozó - felvilágosítás kérésére a Mötv. és a nemzetiségek jogairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2)[27] A felvilágosítás-kérést írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. A szóbeli felvilágosítás kérésre kérdésenként legfeljebb 2 perc áll rendelkezésre az ülés végén, a zárt ülés napirendjének megtárgyalását követően.

(3)[28] A felvilágosítást kérő részére a választ vagy a Képviselőtestület ülésén szóban vagy legkésőbb az ülést követő 30 napon belül írásban kell megadni.

(4) Amennyiben a felvilágosítás kérés megválaszolására nem az ülésen kerül sor, az írásbeli válasz előkészítéséről a jegyző – a Szervezési Osztály és a szakmailag illetékes szervezeti egység útján – gondoskodik.


18. A vita és a döntéshozatal módja


36. § (1)[29] A napirendi pont tárgyalását legfeljebb 3 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.


37. § (1)[30] A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők rendkívüli kérdést intézhetnek és legfeljebb 3 perc időtartamban hozzászólhatnak.

(2) Ha ugyanazon személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólást 2 percre korlátozhatja. Ha valamelyik hozzászóló hozzászólása során a már előtte elhangzottakat megismétli, úgy az ülésvezető elvonhatja a szót.


38. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, bármikor 2 percben szót kérhet és javaslatot tehet, kivéve szavazás közben.

(2) Napirendi pont tárgyalása közben, ha annak lezárására ügyrendi indítvány hangzik el, ezt az ülésvezető csak akkor teheti fel szavazásra, ha a javaslat elhangzása előtt szólásra jelentkezett képviselők élhettek a 37. §-ban foglalt jogaikkal.


39. § A napirendi pont vitáját az előterjesztő összefoglalja, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. Az előterjesztés előterjesztő általi visszavonására a 34. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.


40. § (1) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, arról az ülésvezető nem rendel el külön szavazást.

(2) Ha a határozati javaslat ugyan azon részéhez több módosító javaslatot is benyújtottak, a módosító javaslatokat az ülésvezető az elhangzásuk sorrendjében bocsátja szavazásra.

(3) A bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető szünetet rendelhet el.

(4) Nem a tárgyévet érintő határozati javaslat csak akkor bocsátható szavazásra, ha csatolt mellékletként tartalmazza a következő évekre vonatkozó összegszerű pénzügyi kötelezettségvállalás feltüntetését is.


40/A. §[31] (1) Amennyiben az előterjesztés alternatív határozati javaslatot tartalmaz, az ülésvezető erre szavazás előtt felhívja a figyelmet és – eltérő javaslat hiányában – azt az alternatívát teszi fel elsőként szavazásra, amelyet az előterjesztésben az előterjesztő támogatni javasol.

(2) Ha az előterjesztés nem tartalmaz egyértelmű javaslatot a támogatandó alternatíva tekintetében, akkor az ülésvezető az előterjesztőt nyilatkozat-tételre kéri fel a szavazás előtt.

(3) Amennyiben az elsőként szavazásra bocsátott alternatíva megkapja a javaslat elfogadásához szükséges többségi szavazatot, a többi alternatíva szavazásra bocsátása mellőzhető.

(4) Amennyiben az elsőként szavazásra bocsátott alternatíva nem kapja meg a javaslat elfogadásához szükséges többségi szavazatot, az előterjesztésben szereplő sorrendnek megfelelően a többi alternatívát is szavazásra kell bocsátani. A szavaztatást addig kell folytatni, amíg valamelyik alternatíva megkapja a javaslat elfogadásához szükséges szavazati arányt.

(5) Ha egyik alternatívát sem fogadja el a Képviselőtestület, akkor a levezető elnök szünetet rendelhet el a szükséges egyeztetések lefolytatására vagy szavazásra teheti fel az adott előterjesztés napirendről történő levételét, megjelölve az újbóli tárgyalás időpontját. Az ilyen módon napirendről levett előterjesztés újbóli tárgyalásakor alternatív határozati javaslatot megfogalmazni nem lehet.


41. § (1) A döntéshozatal módjára és a minősített többséget igénylő ügyekre a Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) Minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához 12 képviselő igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többség szükséges a Mötv-ben felsoroltakon túl:

a) megállapodás belföldi önkormányzattal való együttműködésről,

b) a Képviselőtestület munkatervének elfogadásához,

c) minden hitelfelvételhez, a költségvetési rendeletben meghatározott összegű folyószámla (likviditási) hitel kivételével,

d) titkos szavazás elrendeléséhez,

e) fegyelmi ügyben,

f) minden önkormányzati ingatlan- és vagyonügylethez,

g) napirendi pont tárgyalásának elhalasztására tett javaslatról,

h) vagyongazdálkodási alap bevételeinek növeléséről szóló döntéshez,

i) kitüntetés, elismerő cím adományozására vonatkozó javaslathoz, valamint helyi kitüntetés, elismerő cím adományozásához.


19. A szavazás rendje


42. § Szavazni csak személyesen lehet.


43. § A szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történik, annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel. Kézfelemeléssel történő szavazás esetén a szavazatok összeszámlálásáról a polgármester által kijelölt személyek gondoskodnak. A kézfelemeléssel történő szavazást kétség esetén meg kell ismételni.


44. § A szavazás nyílt vagy titkos.