nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Rigyác Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2009.(IV.2.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2012-06-02 - 2016-07-25
Rigyác Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2009.(IV.2.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL



Egységes szerkezetben az 5/2012.(II.14.), 14/2012.(VI. 1.) önkormányzati rendeletekkel



A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL



Rigyác Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezetalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében és 16. §-ában biztosított feladat- és jogkörében eljárva, továbbá településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) 4. § (3) bekezdésében biztosított

felhatalmazással élve Rigyác község Helyi Építési Szabályzatának (továbbiakban HÉSZ) megállapítására az alábbi rendeletet alkotja.


I. fejezet


ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK


A rendelet hatálya


  1. §


  1. A rendelet területi hatálya Rigyác község teljes közigazgatási területére terjed ki.


(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások valamint, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) előírásai mellett, csak és kizárólag e rendelet és rajzi mellékletei (szabályozási tervlapok) együttes alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.



Szabályozási elemek


2. §


(1) A szabályozási terven jelölt kötelező erejű szabályozási elemek:

a) I. rendű szabályozási elemek:

aa) közlekedési elemek

ab) terület felhasználási módok,

ac) terület felhasználási egységek határa.

b) II. rendű szabályozási elemek:

ba) aa) és c) pontban nem felsorolt szabályozási elemek.

c) III. rendű szabályozási elemek:

ca) védősávok és védőterületek,

cb) a hátsó telekhatáron haladó övezet-, építési övezet és terület felhasználás szabályozási vonal

cd) terület-felhasználási egységen belüli területet kiszolgáló út


(2) Az I. rendű szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.

(3) A II. rendű szabályozási elemek módosítására csak a szabályozási terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.

(4) A III. rendű szabályozási elemek módosítása hatósági eljárásban, az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával (ca) pont.), illetve telekalakítási terv alapján (cb), cd) pont), kerülhet sor.


A szabályozási elemek értelmezése, fogalom meghatározás


3. §


(1) A jelenlegi közterület felőli telekhatár – amennyiben a terv másként nem rendelkezik – kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.

(2) Az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és építmény magasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére értendők.

(3) Jelen rendelet hatályba lépését megelőzően kialakított építési telkek – az építmények elhelyezésére vonatkozó előírások (telekterület, elő- hátsó- oldalkert, építménymagasság, tűztávolság, beépítettség, zöldterület nagysága) betartásával -akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a telekszélesség nem éri el a táblázatban az övezetre előírt mértéket.




Az engedélyezés általános szabályai


4. §

(1) A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott építési munkák körét nem bővíti.

(2) Az Lf-2 jelű tömbökben az építési engedély kiadását megelőzően az egész telektömbre vonatkozó telekalakítási tervet el kell készíteni.

(3) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát.

(4) Az építési engedély kérelmekhez a vonatkozó rendeletben szereplő mellékleteken túlmenően a jelen rendelet 16. § (5). bekezdésében foglaltak szerinti mellékletet is kell csatolni, az ott megnevezett esetekben.











II. fejezet


ÖVEZETI ELÕÍRÁSOK


Településszerkezet, terület felhasználás


5. §


(1) A község beépítésre szánt területén a következő terület felhasználási egységek

vannak:

a) lakóterület (falusias lakóterület): Lf,

b) gazdasági terület (ipari-mezőgazdasági üzemi terület): Gip,

c) különleges terület (temető): K-t,

d) különleges terület: (sportterület): K-sp.

(2) A község beépítésre nem szánt területén a következő terület felhasználási egységek vannak:

a) közlekedési, közmű elhelyezési, hírközlési terület: KÖ,

b) zöldterület: Z,

c) erdőterület: E,

d) mezőgazdasági terület: M,

e) vízgazdálkodási terület: V.



Szabályozási terv területének beépítésre szánt területei


Falusias lakóterület (Lf)


6. §


(1) A területen a HÉSZ (4) bekezdésében meghatározott feltételekkel az OTÉK 14.§

(1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre –

mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:

a) A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek beépítettségi mértékének 70%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.

(3) Az építési övezetekben telkek csak úgy alakíthatók ki, hogy az új telek utcai oldalán mért szélessége a 40 m-t nem haladhatja meg.

(4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

(5) Az Lf-1 és a meglévõLf-2 jelű építési övezetben a kialakult beépítési vonal megtartható.

(6) A beépítettség legnagyobb mértéke az építési határvonalig mért telekterületre vonatkozik.


(7)[1] A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:



LF-1 jelű építési övezet       

A kialakítandó legkisebb telekterület méret 900 m2

A kialakíthatóm telek legkisebb szélességi mérete 16 m

A kialakítható telek legnagyobb szélessége a közterület felöli oldalon 40 m

 beépítési mód oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság* 4,5 m

A beépítettség megengedett legnagyobb mérete 30 %

A zöldterület legkisebb mértéke 40 %

*az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.                                                   


LF-2 jelű építési övezet

A kialakítható legkisebb telekterület méret 700 m 2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 18 m

A kialakítható telek legnagyobb szélessége a közterület felöli oldalon 40 m

A beépítési mód oldalhatáron álló

A megengedet építménymagasság *4,5 m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %

A zöldterület legkisebb mértéke 40 %

*az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.                                                             



(8) Ahol a terv külön nem jelöli, a területen az elő-, oldal- és hátsókert méretét az

OTÉK 35. §-a szerint kell meghatározni.

(9) A területre vonatkozó részletes előírások:

a) A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását

a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani.

(10) Lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 4,5 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú lehet.

(11) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató: 0,5.

(12) A lakóterületek beépíthetőségének az OTEK 8.§ (2) b) szerinti részleges közművesítettség a feltétele.


Ipari gazdasági terület (Gip)

7. §


(1) A terület-felhasználási egységben elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási, valamint mezőgazdasági építmények helyezhetők el.


(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:


Gipjelû építési övezet

A kialakítható legkisebb telekterület méret                          1500                           m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete                  30                               m

mélységi mérete                     50

A beépítési mód                                                        szabadon álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság                   7,5                              m

A beépítettség megengedett legnagyobb

mértéke                                                                                 40                               %

A zöldfelület legkisebb mértéke                                           30                               %


(3) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató: 2,0.

(4) A gazdasági terület beépíthetőségének az OTEK 8.§ (2) b) szerinti részleges közművesítettség a feltétele.


Különleges területek (K)

8. §


(1) K-t jelű övezet: temető, kegyeleti park

K-t jelű építési övezet

A kialakítható legkisebb telekterület méret                          nincs

kikötés                                   m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete m

mélységi mérete                                                        m

A beépítési mód                                                                    szabadonálló

A megengedett legkisebb/legnagyobb

építménymagasság                                                                4,0*                            m

A beépítettség megengedett legnagyobb

mértéke                                                                                 5                                 %

A zöldfelület legkisebb mértéke                                           40                               %

* Kivételt képez a harangláb, harangtorony építmény.


(2) K-sp jelű övezet: sportterület


K-sp jelű építési övezet

A kialakítható legkisebb telekterület méret                          nincs                           m2

                                                                                              kikötés

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete                                         

mélységi mérete                                                        m

A beépítési mód                                                                    szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság                   6,0                              m

A beépítettség megengedett legnagyobb

mértéke                                                                                 10                               %

A zöldfelület legkisebb mértéke                                           60                               %


(3) A különleges területek beépíthetőségének az OTEK 8.§ (2) b) szerinti részleges közművesítettség a feltétele.


A szabályozási terv területének beépítésre nem szánt területei


Közlekedési, közmű-elhelyezési, terület (KÖu)


9. §


(1) E terület felhasználási egység (terület) az OTÉK 26.§ (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(2) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(3) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és

közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.

(4) A közutak besorolása:


az út jele, neve meglévő tervezett

tervezési

osztálya

szabály.

szélessége

(m)

övezeti

jele

M7 autópálya K.I.A 60 KÖu-1

7 I. rendű főút K.III.B 40 KÖu-2

75135 bekötőút K.V.C 30

Szabadság u., Napsugár út gyűjtőút B.V.d-B meglévő

KÖu-3

Vörös Hadsereg u. kiszolgáló út 12

és folytatása egyéb út

B.VI.d-C

K.VIII.C 20

KÖu-4

Béke u. és folytatása kiszolgáló út

egyéb út

B.VI.d-C

K.VIII.C

12

20

KÖu-4

Kossuth L. u. keleti szakasza kiszolgáló út

valamint a folytatása egyéb út

B.VI.d-C

K.VIII.C

meglévő

20

KÖu-4

Petőfi S. u. kiszolgáló út B.VI.d-D 8 KÖu-4

Kodály Z. tér kiszolgáló út K.VIII.C 16 KÖu-4

Hősök útja kiszolgáló út K.VIII.C meglévõKÖu-4

Valéria u. kiszolgáló út K.VIII.C meglévõKÖu-4

Rózsa u. kiszolgáló út B.VI.d-DmeglévõKÖu-4

Magyar u. kiszolgáló út K.VIII.C meglévõKÖu-4

Kossuth L. u.észak-déli

szakasza

kiszolgáló út B.VI.d-C 12 KÖu-4

36 hrsz. út kiszolgáló út B.VI.d-C 12 KÖu-4

73,121 hrsz. út kiszolgáló út B.VI.d-DmeglévõKÖu-4

északi, nyugati új utcák,

Kossuth L. u. é-i meghosszabb.

kiszolgáló

út

B.VI.d-C 12 KÖu-4

mező- és erdőgazdasági

használatú utak

egyéb út K.VIII.C 10 KÖu-4

Kodály Z. tér, árok mellett

(249 hrsz-en belül)

gyalogút B.X 17 KÖu-5

tel.központi gyalogút

(3 hrsz-en belül)

gyalogút B.X 5 KÖu-5


[2]A 172 hrsz-ú Szabadság u. tervezett szélesítésével kapcsolatos szabályozási vonalat a 128, 129, 130 hrsz-ú ingatlanok esetében töröljük.



[3]A 193 hrsz-ú Öreghegyi u. tervezett szélesítésével kapcsolatos szabályozási vonalát a 71 hrsz-ú és 71/1 hrsz-ú ingatlanok esetében töröljük.




Zöldterület


10. §


(1) E terület-felhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak.

(2) A területen legfeljebb 3,0 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.

(3) A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

(4) A közparkokban az OTÉK 27.§ (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.

(5) A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

(6) A szabályozási tervben jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.



Erdőterület


11. §

(1) E terület-felhasználási egységbe a gazdasági (Eg), valamint védelmi (Ev) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak.

(2) A gazdasági erdő (Eg) területen elhelyezhető egytömegű épület nagysága az 500 m2 hasznos alapterületet, és 6,0 m építménymagasságot nem haladhatja meg.

(3) A falazat anyagát, a tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedően kell kialakítani, illetve megválasztani.

(4) Erdőterületet igénybe venni csak helyhez kötött beruházás esetén, és csak az erdészeti hatóság engedélyével lehet.



Mezőgazdasági terület


12. §



(1) A mezőgazdasági területen az építés az OTÉK 29.§ (3) – (4) bekezdéseiben foglalt előírások keretei között az alábbi kötöttségekkel történhet:

  1. Az Má-1 jelű területeken:


aa) 10 000 m2-t el nem érő területű földrészleten építményt elhelyezni nem szabad. Rendezett terepszint alatti pince és növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor elhelyezhető,

ab) 10 000 – 60 000 m2 közötti területnagyságú földrészleten 3%-os beépítettséggel elsősorban a gazdálkodás és tárolás célját szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. Egy épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 150 m2-t

ac) 60 000 m2 telekterület felett lakóépület is elhelyezhető úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,5 m lehet.

b) Az Má-2 jelű gyep, legelőművelési ágú területeken a földrészlet max. 2%-os nagyságrendjében a legeltetéses állattartást, tájékoztatást szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el.

(2) A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedően kell kialakítani, illetve megválasztani.

(3) A kertövezet a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegű kertterületek tartoznak.

(4) Az Mk jelű övezetre vonatkozó előírások:

a) Állattartásra szolgáló építmény nem építhető

b) Telekalakítás, beépítés szabályai:

ba) Az övezetben telekosztással csak 1000 m2-es, vagy azt meghaladó,közterületről, vagy magánútról megközelíthető új földrészletek alakíthatók ki, melyek minimális szélessége: 14 m.

bb) Új épület a meglévő dűlő úttengelyétől minimum 10,0 m-re helyezhető el.

c) A területen az OTÉK 29.§-ában meghatározott építmények helyezhetők el az alábbi feltételek betartásával:

ca) Az épület földszintes, legfeljebb 3,50 m-es építménymagasságú lehet. A lejtő felőli oldalon a homlokzatmagasság maximum 5,5 m lehet. Az épülettető terébe építhető.

cb) A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedően kell kialakítani, illetve megválasztani.

cc) Az épületek csak természetes építő anyagokból építhetők (kő, tégla, fa,vályog). A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, műanyag,azbesztcement, hullámlemez, műpala nem alkalmazható.

cd) Az övezetben területén kerítés csak élő sövénnyel takartan létesíthető.






Vízgazdálkodási terület


13. §



(1) E terület-felhasználási egységbe az OTÉK 30.§ (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízmű-területek tartoznak, ahol az OTÉK 30.§ (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.

(2) A rendezési terv vízgazdálkodási területei:


a) V-1 jelű terület: vízgazdálkodási terület: tó,

b) V-1 jelű terület: vízgazdálkodási terület: árok, patak, vízfolyás,

c) V-2 jelű terület: vízgazdálkodási terület: tó.



III. fejezet


EGYÉB ELÕÍRÁSOK


Közterületek használatra

14. §


(1) A község közigazgatási területén az állami és önkormányzati tulajdonú közterületek (pl.: közutak, közpark, sportpálya) közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közterületeket a rendeltetésnek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának ill. kezelőjének hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(3) Építmény elhelyezése közterületen az OTÉK előírásai szerint történhet.


Közművek


15. §


(1) A talaj és a talajvíz védelme érdekében a kommunális szennyvizek elvezetését biztosító csatorna csak közcsatornába vezethető. Zárt tároló alkalmazása esetén annak ürítéséről szükség szerint a telek tulajdonosa köteles gondoskodni. A szippantott szennyvíz csak hatósági engedéllyel rendelkező ártalmatlanító telepre szállítható.

(2) Ahol a kommunális szennyvízcsatorna hálózat kiépült, használatba vételre és rendeltetés megváltoztatásra irányuló építésügyi hatósági engedély csak az érintett ingatlan rákötésének tényleges megtörténte után adható ki.



Helyi építészeti és táji értékvédelem, régészeti lelőhelyek


16. §


(1) A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján helyi védelem alá helyezett értékeket a 1. sz. függelék tartalmazza.

(2) A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére, anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására, burkolatára.

(3) A védett épületek felújítási (bővítési) munkái során az épületek építészeti alaktani rendje, alapvető tömege, utcai és udvari főhomlokzata, azokon a nyílásrend,tagozatok - lényegében a védelem tárgya - nem változhat.

(4) Védett épület bővítése az oldalhatár mentén illetve keresztszárnnyal az udvari részen történhet.

(5) A védett épület közvetlen szomszédságában lévő építmény engedélyezési dokumentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-kétszomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.

(6) Védett épületen végzendő minden olyan építési, tatarozási munkát, amely az épület megjelenésében változást okoz, csak az építési hatóság előzetes hozzájárulásával lehet végezni.

(7) A helyi védelemben részesült épületek helyreállítási, állagmegóvási munkáinak támogatási formájáról és nagyságáról külön Önkormányzati rendelet intézkedik.

(8) A település igazgatási területén található régészeti lelőhelyeket a 2. sz. függelék tartalmazza


Növénytelepítési előírások


17. §


(1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:

a) Az ingatlan déli és nyugati határától:

aa) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m;

ab) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m;

ac) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény),valamint az ad) és ae) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m;

ad) cseresznyefa esetében 2,5 m;

ae) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m;

b) Az ingatlan északi és keleti határától:

ba) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében 0,8 m;

bb) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m;

bc) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m;

bd) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;

be) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m;

bf) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0m;

bg) cseresznyefa esetében 5,0 m;

bh) dió- és gesztenyefa,továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.

(2) Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az

(1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározottaktól eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m;

b) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).

(3) A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át


Ásványvagyon gazdálkodási követelmények


18. §



Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés,egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati ill. külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.



Beültetési kötelezettség


19. §


(1)A 0124, 0125/7, 0125/4, hrsz-ú Gip jelû építési, és a 048/26. hrsz-ú K-t jelű övezetekben a szabályozási tervlapokon jelölt helyeken és szélességben védőfásítást kell végezni.



Záró rendelkezések


20. §



E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.


Rigyác, 2012. május 30.



Homály Balázs sk.                                        Vörösné Joó Zsuzsanna sk.

polgármester                                                            körjegyző


A rendelet egységes szerkezetben kihirdetve: 2012. június 1.


                                                                                                          Vörösné Joó Zsuzsanna

                                                                                                                      körjegyző










[1]

Módosította az 5/2012. (II. 14.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2012. február 14-től.

[2]

Módosította az 5/2012. (II. 14.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2012. február 14-től.

[3]

Módosította a 14/2012. (VI. 1.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2012. június 2-től.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!