nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2008. (V.21.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2014-02-25 - 2020-12-31
Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2008. (V.21.) önkormányzati rendelete
Veresegyház város környezetvédelméről

Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének

14/2008 (V.21.) önkormányzati rendelete

Veresegyház Város környezetvédelméről

(Egységes szerkezetben)


A rendeletet módosította a 20/2012.(V.16.) és a 6/2014.(II.24.) önkormányzati rendelet


Veresegyház Város Önkormányzata a települési környezeti elemek (levegő, felszíni és felszín alatti vizek, föld, élővilág, épített környezet), a táj és az emberi egészség megőrzése, védelme, minőségének javítása érdekében a környezetvédelem helyi szabályozására a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. 16. §-ában kapott felhatalmazás, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. (Kv. tv.) 47. §-ának (3) bekezdése alapján a következő rendeletet alkotja:

I.Fejezet

Általános rendelkezések


1. § A Környezetvédelmi Rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, az emberi egészség, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása.


2. § A Rendelet Veresegyház Város Környezetvédelmi Programjával összhangban (a továbbiakban: Program) a program célkitűzéseinek, feladatainak megvalósításához, végrehajtásához szükséges jogi szabályozást teremti meg.


3. § (1) A Rendelet hatálya kiterjed:


  1. az élő szervezetek (életközösségeik) és a környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetére
  2. Veresegyház közigazgatási területén lévő összes ingatlanra, azok tulajdonosaira, kezelőire, használóira, valamint a bel- és külterületen található erdőkre, gyepekre, a közcélú zöldterületekre, a felszíni és felszín alatti vizekre és egyéb vizes élőhelyekre, illetőleg környezetükre
  3. minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely) állandó vagy ideiglenes jelleggel a település közigazgatási területén tartózkodik (működik).


4. § (1) A környezet védelme, illetve a fenntartható fejlődés megteremtése érdekében:

  1. az Önkormányzatnak, a természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek – az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás alapelve szerint – körültekintő gondossággal kell eljárniuk és együttműködniük,
  2. a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy
  1. az Önkormányzat, illetve a Környezetvédelmi feladatokkal megbízott személy együttműködik a szomszédos önkormányzatokkal, a környezet- és természetvédelmi feladatokat ellátó hatóságokkal, állami szervekkel (felügyelőséggel, nemzeti parkkal stb.) és a társadalmi szervezetekkel.


5. § Az Önkormányzat köteles a település illetve az érintett településrész lakóinak véleményét –pl. lakossági fórumon – kikérni, meghallgatni az őket érintő tervezett környezeti változások (pl. beépítések, gazdasági területek kialakítása) esetén.


II. Fejezet

A levegő védelme


6. § A levegő védelme kiterjed a település légkörének egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a település klímájára.


7. § A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt – vagy közvetítésével más környezeti elemet – sugárzó, folyékony, légnemű vagy szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, illetve egészséget károsító módon terheli.


8. § (1) A mezőgazdasági tevékenység során keletkező növényi eredetű hulladékok ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni, a szervezett hulladékgyűjtés szabályainak megfelelően.


(2)[1] Zöld hulladék nyílt téri égetése csak a jegyző engedélyével lehetséges az alábbiak szerint:


  1. A zöld hulladékot csak olyan helyen és területen szabad égetni, ahol az égetés és annak hősugárzása a személyi biztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz. Zöld hulladék belterületen történő égetésére az ingatlanok és közterületek tisztántartásáról szóló 11/2008 (IV. 30.) önkormányzati rendelet előírásai az irányadóak.


  1. A tűz őrzéséről a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz elterjedése megakadályozható, illetőleg eloltható. Az égetés befejeztével a tüzet maradéktalanul el kell oltani úgy, hogy parázs ne maradjon.


  1. Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, ipari eredetű valamint veszélyes hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait, stb.)


  1. Lábon álló növényzet, tarló égetése tilos. Ha a külterületen keletkező egyéb zöld hulladék más ártalmatlanítására nincs lehetőség, az égetés csak október 1. és április 30. között lehetséges, ha az illetékes hatóság tűzgyújtási tilalmat nem rendelt el.


(3) A levágott és tóparton elégetett nád hamuját a vízpartról el kell szállítani.


(4) [2]A zöld hulladék égetését az égetés tervezett időpontja előtt 15 nappal be kell jelenteni a jegyzőnek.


9. § Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe.


10. § (1) A szántóföldek, ingatlanok gyomoktól és allergiát okozó növényektől (pl. parlagfű) való mentesítése és karbantartása a tulajdonos, illetve a használó kötelessége.

(2) A település közterületeinek és a közterületnek minősülő zöldterületek gondozását, karbantartását, gyomtalanítását a Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet (a továbbiakban: GAMESZ) végzi. 

(3) A gyom- vagy allergén növények irtásáról virágzásuk előtt – rendszeres gyakorisággal – kell gondoskodni, mely kizárólag mechanikus eszközökkel (kézi és motoros kaszával, kézzel gyomlálva) történhet.


11.§ (1) Kommunális és termelési hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási vagy közületi tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

(2) A háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése megengedett.

 (3) A kertekben keletkezett növényi hulladék egyszerre csak kis mennyiségben égethető (> 0,5 m3). Nedves zöldhulladék égetése tilos.

(4) Az önkormányzat a városban évi két alkalommal (tavasszal és ősszel) lakossági zöldhulladék lomtalanítást végez.

 (5) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék – elemi kár kivételével – bármilyen más okból eredendően kigyullad.

(6) Országosan elrendelt égetési, tűzgyújtási tilalom időszakában mindennemű növényi eredetű hulladék nyílttéri égetése tilos.


12. § A településen lakók egészségének megőrzése érdekében tilos káros légszennyezést okozó helyhez kötött pontforrás (amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel egyértelműen meghatározhatók) üzemeltetése, illetve a levegőtisztaság-védelmi előírások megsértése.

A felszíni és a felszín alatti vizek védelme


13. § A víz védelme kiterjed a felszíni, a felszín alatti vizekre és a forrásokra, azok készleteire, a víztartó képződményekre, ezek minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára.


14. § A vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe történő használtvizek és tisztított szennyvizek bevezetése – az illetékes környezetvédelmi hatóság által megállapított határértékek betartása érdekében megfelelő kezelést (sómentesítést stb.) követően – csak olyan módon történhet, hogy az élővilágot, a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását ne veszélyeztesse.


15. § (1) A felszíni vizek (Sződrákosi-patak és mellékágai, tavak stb.) természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni.

(2) Kotrási munkálatokat csak indokolt esetben (vízminőség-javítás céljából, illetve vagyont potenciálisan vagy ténylegesen veszélyeztető belvíz- és/vagy árvízveszély esetén) és a veszély elhárításához szükséges mértékben szabad végezni.

(3) A vízrendezési és -építési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni (pl. partfal biztosítása fásítással, rőzsefonattal).


16. § (1) Az ivóvizet szolgáltató utcai közkifolyók (továbbiakban: közkutak) környezetét különös gonddal kell tisztán tartani és védeni a szennyeződéstől.

(2) Az ivóvizet szolgáltató közkutak környezetében mosakodni, állatokat itatni, eszközöket elmosni tilos.

(3) A házi, talajvizet hasznosító kutak létesítése, használatba vétele, illetve megszüntetése csak engedély alapján, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, talajvíz-szennyezést kizáró módon történhet.

(4) Fürödni, strandolni csak az arra hivatalosan kijelölt helyen lehet.


17. § (1) A talaj, a talajvíz, a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet tilos szennyezni. Ezért:

a) szennyvíz szikkasztó építése és használatba vétele Veresegyház Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 3/2008 (I.29.) számú önkormányzati rendelete értelmében a település területén nem engedélyezhető.

b) nyílt árokba, patakba, tóba, egyéb időszakos, vagy állandó felszíni vagy felszín alatti vízbe, valamint kutakba szennyvizet bevezetni tilos,

c)  csapadékvizet szennyvízcsatornába kötni tilos,

c) a csatornázott, vagy csatornázásra kerülő utcákban a csatorna kiépítését követően ösztönözni kell az érintett tulajdonosokat a közcsatornára való rákötésre.


(2) Bármely övezetben létesített ipari célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – legalább a szennyezettség megengedett mértékéig – elő kell tisztítani.

(3) Élővízbe (tavak, vízfolyások) vizet közvetlenül bevezetni csak az illetékes hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel – az abban előírtak betartásával – lehet.

(4) A csapadékvíz élővízbe (befogadóba) történő bevezetésének tervezése során minőségét előzetesen ellenőrizni kell. A beömlés előtti szakaszon hordalékfogó – a fő közlekedési utakról és fél hektárnál nagyobb parkolókból származó csapadékvíz esetén olajfogó műtárgy – kiépítése is kötelező. 

(5) A szippantott szennyvíz elhelyezését szigorúan ellenőrizni kell. Az ilyen tevékenységet végző vállalkozásokat a jegyző tevékenységi körükön belül évente legalább két alkalommal ellenőrzi. Az ellenőrzések eredményeiről a jegyző minden naptári év végén tájékoztatja a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság).

(6) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontok betartatása érdekében az önkormányzat az illetékes szolgáltatóval, hatóságokkal együttműködve szúrópróba szerű ellenőrzéseket tart.


18. § (1) Az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, hulladékát, illetve egyéb szennyező vagy mérgező anyagot csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba vagy a vizekbe juttatni tilos.

(2) A csapadékvíz-csatornába, csapadékvíz-elvezető árokba szennyvizet vagy az állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.


19. § A mezőgazdasági tevékenység során – amennyiben lehetőség nyílik rá – előnyben kell részesíteni a természetes módszerek alkalmazását (biológiai védekezés, szerves trágyázás stb.) a kemikáliák és műtrágyák használata helyett.

A föld védelme


20. § A föld védelme kiterjed a föld felszínére és felszín alatti rétegeire, a talajra, kőzetekre, ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira.


21. § A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét, folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, nem károsítják.


22. § (1) A földhasználónak a fenntartható és környezetbarát talajerő-gazdálkodás érdekében a következő talajvédelmi előírásokat kell lehetőség szerint betartania:


  1. a természeti adottságoknak megfelelő talajvédő művelést folytatni,
  2. a betakarítás után a talajpusztulás (erózió, defláció stb.) ellen megfelelő talajfedettséget biztosító növényi kultúrákat telepíteni,
  3. a talajviszonyoknak (talajszerkezet, talajtípus) megfelelő tápanyagbevitelről gondoskodni. A műtrágyával szemben előnyben kell részesíteni a szerves trágyázást.


23. § A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során a humuszos talajt deponálni kell, melynek hasznosítását a munkálatok befejeztével helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt, illetve javasolt helyen és módon kell kezelni.

Természet- és tájvédelem, településfejlesztés


24. § A mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a tartamosságot, a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét.


25. § (1) Nádas területek felgyújtása, égetése tilos.

(2) Egy területen a téli nádvágásra kijelölt rész – az áttelelő állatok védelme érdekében – nem lehet nagyobb a teljes terület 50%-ánál. A Malom- (Öreg-) tó legnagyobb úszó szigetén („Nagy-úszóláp”) a nádvágás tilos.


26. § (1) Erdő telepítése legalább 70%-ban tájhonos és az adott termőhelynek megfelelő fa- és cserjefajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélő módon történhet. A fennmaradó 30%-nyi területen előnyben kell részesíteni az egyéb őshonos fajokat. A táj- és őshonos fa- és cserjefajok listáját az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(2) Erdő telepítésére előnyben kell részesíteni a szántókat és a gyomos parlagterületeket.

(3) Természetközeli területek (pl. láp, mocsár, gyep) erdősítése és özönnövények (2. sz. melléklet) ültetése tilos.  

(4) Gondoskodni kell a tájidegen erdők, ültetvények állományainak fokozatos lecseréléséről tájhonos fa- és cserjefajokkal.

(5) Erdő tarvágása, kituskózása tájhonos erdő esetén tilos, tájidegen erdő esetén csak fokozatosan megengedett, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.


27. § (1) Horgászat és halászati, haltenyésztési tevékenység folytatása kizárólag az illetékes hatóság által engedélyezett területeken szabad.

(2) Természetes illetve természetközeli felszíni vizeken [Pamut-, Ivacsi-, Malom-tó, Kocka-tó, Hínáros]

  1. új stégek építése, horgászállások kialakítása (úszóláp kiszedése, nádas, parti növényzet irtása) tilos,
  2. nem őshonos halfajok (3. sz. melléklet) (be)telepítése tilos,
  3. a telepítendő éves halmennyiség és a különböző őshonos halfajok (3. sz. melléklet) arányainak megállapításakor, illetve a maximálisan kiadható horgászengedélyek/napijegyek számának meghatározásakor figyelembe kell venni az élőhely teherbíró-képességét, ökológiai adottságait,
  4. az éves szinten telepítésre kerülő halmennyiséget az év folyamán egyenletesen kell elosztani,

(3) A tavakon végzett haltelepítésekről (a telepítések időpontjairól, a telepített mennyiségről és halfajokról) és a kifogott éves, becsült halmennyiségről a mindenkori kezelő köteles írásban és szóban tájékoztatást adni az önkormányzat környezetvédelmi Bizottságának, minden naptári év végéig. Az éves adatszolgáltatás során mellékelni kell az aktuális halgazdálkodási terv fénymásolatát.

(4) A vízminőség védelme érdekében a horgászvizeken egy héten három napon a haletetés tilos. A tiltott napok megjelölése a kezelő szervezetek hatásköre.

(5) A horgászvizek és partjuk tisztántartásáért a vizek kezelői és a horgászok felelősek.

(6) Szemetes helyen horgászni tilos. A szemetes helyen horgászók napijegye bevonható.

(7) A rendeltetésszerű használatra alkalmatlan stég(ek)et a tulajdonos(ok)nak el kell bontaniuk vagy fel kell újítaniuk.


28. § (1) Védett- és nem védett természeti területeken, zöldterületeken és azok közvetlen környezetében az átmenő forgalom (gépjárművek, terepjárók, quad közlekedése, terepmotorozás stb.) kizárólag a kijelölt közlekedési úton engedélyezett, célforgalomnál törekedni kell a természeti környezet minél kisebb mértékű terhelésére.

(2) Motoros sportolás (különösen terepmotorozás és quad használata) az (1) bekezdésben említett területeken tilos.

(3) A természeti területek határától, illetve a felszíni vizek partjától számított 10 m-en belül — kivéve közutak mentén és a kijelölt parkolóhelyeken — parkolni tilos.


29. § (1) „A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti területek használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.” (1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, 7.§ (1) bek.; a továbbiakban: Termv. tv.)

(2) Területrendezési, és más, a táj állapotát lényegesen befolyásoló tervek készítésénél, továbbá a tulajdonviszonyok rendezésénél a tájvédelemnek kiemelt szerepet kell biztosítani.

(3) A táj jellegét megváltoztató, rendeltetésének betöltését zavaró, a környezeti elemek minőségét, illetve a táj növény- és állatvilágát (élettevékenységét) veszélyeztető létesítmény nem telepíthető.


30. § (1) „A jóváhagyott környezetvédelmi programban meghatározott feladatokat a település rendezési terveinek jóváhagyása során, illetve az önkormányzat által hozott más határozat meghozatalával - szükség esetén önkormányzati rendelet megalkotásával - kell végrehajtani.” [Kv. tv. 47.§ (3)]

(2) Védetté nyilvánított természeti terület belterületbe vonása, művelési ágának megváltoztatása csak természetvédelmi célból engedélyezhető.

(3) Veresegyház közigazgatási határán belül 2008. december 31-ig ki kell jelölni az országos jelentőségű és helyi jelentőségű védett természeti területek illetve egyéb természeti területek alkotta veresegyházi ökológiai hálózatot, amelynek elkészítéséért a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság a felelős.

 (3) A Veresegyházi Ökológiai Hálózat által érintett területek belterületbe vonása, művelési ágának megváltoztatása csak az illetékes környezet-, természet- és tájvédelmi szakhatóság szakvéleményének figyelembe vételével történhet meg.

A zöldterületek védelme


31. § (1) Zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, fasorok, cserjesávok, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, sporttelepek, temetők, az emlékművek és szobrok környéke.

(2) Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyen a fásítás vagy a parkosítás munkáit már megkezdték.

(3) A közcélú zöldterületek fenntartásáról, kezeléséről a vonatkozó rendelkezések figyelembevételével a GAMESZ gondoskodik.

(4) A parkok, játszóterek, tanösvények és egyéb zöldterületek felügyeletére, gondozására vállalatok, intézmények, társadalmi szervezetek védnökséget vállalhatnak.


32. § (1) A zöldterületet beszennyezni, rajta és környékén szemetet elhelyezni tilos.

(2) A településen lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni, tilos az ott lévők pihenésének, nyugalmának zavarását keltő magatartás.

(3) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, a fák és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása, a fák törzsén reklámtáblák (feliratok) elhelyezése.


33. § (1) A belterületi tavak és patakok partján kizárólag tájhonos fa- és cserjefajok telepíthetők. Egyéb belterületi közterületeken, illetve az utak, utcák mentén legalább 70%-ban őshonos fákat és cserjéket kell telepíteni. Özönnövények telepítése tilos.

(2) Védelmi rendeltetésű zöldsávok telepítésénél többszintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani.

(3) Közterületi fakivágásra engedély csak a vonatkozó jogszabályban meghatározott és indokolt esetben adható, mellyel egyidejűleg elő kell írni a fa pótlásának kötelezettségét, a fafaj(ok) és a mennyiség meghatározásával.

(4) Egy darab idős fa pótlása minimum 10 db, közepes korú fa pótlása minimum 5db, fiatal fa pótlása minimum 2 db facsemete telepítésével történhet. Idős fának az a fa minősül, amelynek átmérője mellmagasságban 55 cm feletti, közepes korúnak a 20-55 cm közötti, fiatal fának a 20 cm alatti átmérőjű fa tekintendő. A pótlásra kijelölt terület a kivágás(ok) helyszínéhez legközelebb eső, ültetésre alkalmas földterület. 


Köztisztasági és hulladékgazdálkodási rendelkezések


34. § A köztisztaság magában foglalja az ingatlanok, ezen belül különösen a lakóépületek és emberi tartózkodásra szolgáló egyéb épületek, nem lakás céljára szolgáló helyiségek és hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartását.


35. § (1) A tópart mentén gondoskodni kell esztétikus (pl. faanyagú) hulladékgyűjtő edények kihelyezéséről, melyek egymástól való távolsága maximum 150 méter lehet. A hulladékgyűjtő edények elhelyezésének megvalósítása a Környezetvédelmi Alap fel nem használt kerete terhére is történhet.

(2) A közterületeken a hulladékgyűjtő tartályok, edények kihelyezése és rendszeres ürítése a hulladékszállító közszolgáltató feladata.

(3) Az üzlethelyiségek, vendéglátóipari egységek, elárusítóhelyek előtt a hulladékgyűjtő edények elhelyezése és tisztántartása az üzemeltető (tényleges használó) feladata.


36. § Téli síkosság mentesítés során – a növények védelme érdekében – só használata csak indokolt esetben és mértékben megengedett. Erre a célra homokot, faforgácsot vagy egyéb környezetkímélő anyagot kell használni.


37. § (1) A különleges kezelést igénylő, veszélyes hulladékokat (elemek, akkumulátorok, festékek, gyógyszerek stb.) elkülönítetten kell gyűjteni.

(2) A városban a veszélyes hulladékok évenkénti összegyűjtéséről és gyűjtőhelyre szállíttatásáról az Önkormányzat anyagi lehetőségeihez mérten gondoskodik, amelyről előzetesen tájékoztatja a lakosságot.


38. § (1) Az építési, bontási, felújítási és karbantartási munkák során úgy kell eljárni, hogy a közterület ne szennyeződjön.

(2) A kitermelt illetve a felhasználásra nem kerülő anyagokat a kivitelező, illetve a tulajdonos a munkálatok közben is, illetve a munkálatok befejezését követően azonnal köteles elszállítani.


39. § (1) Az önkormányzat ellátja a szelektív hulladékkezeléssel kapcsolatos lakossági szolgáltatást, valamint a szolgáltatás igénybevételére ösztönző propagandát folytat.

(2) 2009. december 31-ig az újrahasznosított hulladékok arányát folyamatosan növelni kell.

(3) Az önkormányzat a lakossági kommunális hulladék elszállításán felül, — a hulladékszállítási közszolgáltatás körébe nem tartozó — hulladékudvart működtet.

(4) Az önkormányzat a zöldhulladék elszállítás lehetőségét a rendelet hatálybalépését követő 6 hónapon belül megszervezi.

III. Fejezet


Veresegyház Város Környezetvédelmi Programjához kapcsolódó intézkedések


40. § (1) „A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint - de legalább kétévente felülvizsgálja.” [Kv. tv. 47.§ (2)]

(2) Az Önkormányzat illetékességi területén elemzi, értékeli a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását, az adatokat, információkat Nyilvános Környezeti Információs Rendszerben (továbbiakban: KIR) összesíti.

(3) A KIR tartalmát Veresegyház város hivatalos honlapján is elérhetővé kell tenni.

(4) A KIR-ben tárolt és az egyéb, személyes vagy titkos adatokat nem tartalmazó környezeti információkhoz való hozzáférést minden állampolgár és szervezet részére biztosítani kell.


41. § (1) Az Önkormányzat éves költségvetésében szerepeltetni kell az éves Intézkedési Tervben foglalt környezetvédelmi feladatokra elkülönített összeget (Zöld Költségvetés).

(2) Az összeg mértékéről és felhasználásáról a Képviselő-testület évente a költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg dönt.


42. § A Környezetvédelmi Program minimum kétévenkénti felülvizsgálatával kapcsolatos beszámolót és a szükséges módosítási javaslatokat a Bizottság a képviselő-testület elé terjeszti elfogadásra.


43. § (1) Az Önkormányzat együttműködik a helyi civil szervezetekkel, támogatja, segíti azok környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos programjait, munkáját.

(2) A Program végrehajtásáért a polgármester és a jegyző is felelősséggel tartozik.


Értelmező rendelkezések


44. § (1) E Rendelet alkalmazásában:


a) természeti terület: valamennyi olyan földterület (erdő, gyep, láp, mocsár, forrás, nádas, tó stb.), melyet elsősorban természet-közeli állapotok jellemeznek;

b) természetes állapot: az az élőhely, táj, életközösség, amelynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy – helyreállításuk kivételével – alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne lejátszódó folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi;

c) természet-közeli állapot: az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott, de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi és közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak.  

d) özönnövények (özöngyomok) azok a nem őshonos növényfajok, melyek elterjedési területe és populációmérete a számukra megfelelő élőhelyeken, adott területen, adott tér- és időskálán monoton módon növekszik (pl. parlagfű).

IV. Fejezet [3]


45- 51. § Hatályon kívül helyezve.


V. Fejezet


Záró rendelkezések



52. § (1) E rendelet 2007. július 1-jén lép hatályba, kihirdetéséről az SZMSZ-ben meghatározottak szerint a jegyző gondoskodik.


(2)[4] Hatályon kívül helyezve.


53 § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény vonatkozó részei a meghatározók.



Veresegyház, 2008. május 20.




Dr. Tahon Róbert  sk.                                                Pásztor Béla sk.

        jegyző                                                              polgármester



Záradék:


Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve 2014. február 24-én


Garai Tamás

jegyző



..



[1]

Módosította a 6/2014.(II.24.) önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdése. Hatályba lép: 2014. február 25.

[2]

Beillesztette a 6/2014.(II.24) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése. Hatályba lép: 2014. február 25.

[3]

Hatályon kívül helyezte a 20/2012.(V.16.) önk. rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatálytalan: 2012. V. 17-től.

[4]

Hatályon kívül helyezte a 6/2014.(II.24.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2014. február 25.


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. sz. melléklet
68.5 KB
2. sz. melléklet
87.5 KB
3. sz. melléklet
23 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!