nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 48/2020. (IX.11.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2020-09-26 -tól
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 48/2020. (IX.11.) önkormányzati rendelete
A közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában, 8. § (2) bekezdésében, valamint 13. § (1) bekezdés 17. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. Fejezet


Általános rendelkezések


  1. A rendelet hatálya


1. § (1) Ez a rendelet Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése által a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásokat, illetve e magatartások elkövetőivel szemben alkalmazható szankciókat szabályozza.


2. § A rendelet hatálya kiterjed Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területén az e rendelet II. Fejezetében meghatározott magatartásokat megvalósító természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.


II. Fejezet


A közösségi együttélés alapvető szabályai


1. Értelmező rendelkezések


3. § A II-III. Fejezet alkalmazása során:

a) közterület: a tulajdonos személyétől, illetve a tulajdonformától függetlenül minden olyan közhasználatra szolgáló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül vagy azonos feltételek mellett igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét is;

b) nyilvános hely: a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely;

c) közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás: az a tevékenység, mulasztás vagy jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás, amely nem minősül szabálysértésnek vagy bűncselekménynek, valamint amelyre más jogszabály nem rendeli el közigazgatási bírság alkalmazását, és amelyet Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése önkormányzati rendeletében annak minősít.






2. Általános eljárási szabályok


4. § (1) A közösségi együttélés szabályainak megsértője nem vonható felelősségre e rendelet alapján, ha a magatartása bűncselekményt, szabálysértést vagy más, közigazgatási hatósági eljárás keretei között elbírálandó és közigazgatási bírsággal sújtandó cselekményt valósít meg.


(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartások elkövetőivel szemben a közigazgatási hatósági eljárás hivatalból indul, a polgármesteri hivatal ügyintézője észlelése alapján, ideértve a bármely személy vagy szervezet jelzése alapján történő, a polgármesteri hivatal ügyintézője általi észlelést is. E rendeletben szabályozott magatartások elkövetőivel szemben lefolytatott közigazgatási hatósági eljárásokban átruházott hatáskörben a jegyző jár el.


(3) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása és szankció megállapítása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.), valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályiról, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.


5. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás miatt kiszabható szankció:

a) figyelmeztetés,

b) helyszíni bírság,

c) közigazgatási bírság.


(2) Bírság kiszabása helyett figyelmeztetés akkor alkalmazható a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás elkövetőjével szemben, ha a figyelmeztetéstől is kellő visszatartó hatás várható.


(3) Közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás miatt természetes személy esetén legfeljebb ötvenezer forint, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén legfeljebb ötszázezer forint helyszíni bírság szabható ki.


(4) Közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás miatt természetes személy esetén legfeljebb kétszázezer forint, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén legfeljebb kétmillió forint közigazgatási bírság szabható ki.


(5) A helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelők jogosultak.


(6) A kiszabott helyszíni bírságot és közigazgatási bírságot a döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni.


(7) A kötelezett a (6) bekezdés szerinti határidőn belül részletfizetés iránti kérelmet terjeszthet elő, amely kérelem illetékmentes.


(8) A közigazgatási hatósági eljárás megindítása, a közigazgatási vagy a helyszíni bírság kiszabása, a bírság megfizetése a közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő személyt nem mentesíti az elkövetett jogsértés miatt határozatban előírt kötelezettsége teljesítése alól.


(9) Amennyiben a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás elkövetője az e rendeletben szereplő, az e rendelet által büntetni rendelt tevékenységgel vagy mulasztással megvalósított jogsértő magatartást nem szünteti meg, a szükséges intézkedéseket a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás elkövetője terhére, költségére és felelősségére Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) elvégeztetheti, ez azonban nem mentesíti a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás elkövetőjét a bírság megfizetése alól.


(10) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást megvalósító korlátozottan cselekvőképes kiskorúval és cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorúval szemben helyszíni bírság kiszabására a törvényes képviselő jelenlétében kerülhet sor. Cselekvőképtelen személlyel szemben bírság kiszabására nincs lehetőség.



III. Fejezet


A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes egyes magatartások


1. A helyi zászló, a helyi címer és az utcanév használatára vonatkozó rendelkezések megsértése


6. § (1) Aki

a) utcanévtáblát, illetve információs táblát Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése döntése nélkül eltávolít, eltakar, vagy bármely más módon tájékoztató jellegét megváltoztatja, megrongálja, megszünteti;

b) az ingatlanán a Polgármesteri Hivatal felhívása ellenére sem helyezi el a házszámtáblát;

c) nagy nyilvánosság előtt Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város címerét vagy zászlóját sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza;

d) a városcímert, zászlót és Hódmezővásárhely város nevére utaló elnevezést Hódmezővásárhely címerének, zászlójának megalkotásáról és használatáról szóló 12/1991. (04.09.) Kgy. rendelet 4. § (1)-(4) bekezdéseiben meghatározottaktól eltérően használja, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.



2. A környezetvédelem helyi szabályainak megsértése


7. § (1) Aki

a) Mártély üdülőterületen rossz állapotban levő vízi járművet használ, illetve tárol;

b) a holtágon tartott csónakokat nem az erre kijelölt helyeken köti ki,

és e magatartása nem minősül szabálysértésnek vagy más, közigazgatási bírsággal szankcionálható eljárás alapjául szolgáló cselekménynek, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.


(2) Aki

a)  a város bel- és külterületén kommunális és termelési hulladékot nyílt légtérben éget;

b) nyomvonalas létesítmény melletti árok, töltés, bevágás növényzetét égeti,

és e magatartása nem minősül szabálysértésnek vagy más, közigazgatási bírsággal szankcionálható eljárás alapjául szolgáló cselekménynek, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.




3. Az állatok tartásával kapcsolatos tiltott, közösségellenes magatartások


8. § Aki

a) a gyermekjátszótereket övező összefüggő zöldterületeken és a társasház közös használatú helyiségeiben (udvarán) az eb biztonságos vezetésre alkalmas pórázt nem használ;

b) az ebet a belterület lakott terület részén nem a város által táblával erre kijelölt részén futtatja;

és e magatartása nem minősül szabálysértésnek vagy más, közigazgatási bírsággal szankcionálható eljárás alapjául szolgáló cselekménynek, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.


9. § Aki

a) haszonállatot közterületen engedély nélkül legeltet vagy kóborolni hagy;

b) eb állattartójaként nem gondoskodik az eb megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.


4. A közterület-használat rendjének megsértésével kapcsolatos tiltott, közösségellenes magatartások


10. § (1) Aki a közterület használatáról és a közterület-használati díjról szóló 35/2020. (VI.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: közterület-rendelet) 5. §-ban meghatározott esetekben a közterület-használati engedélyt nem szerzi be, illetve a közterületet a közterület-használati engedélyben foglaltaktól eltérően használja, amennyiben e magatartása nem minősül szabálysértésnek vagy más, közigazgatási bírsággal szankcionálható eljárás alapjául szolgáló cselekménynek, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.


(2) Aki a közterületet a közterület-rendelet 7. § (1) bekezdésében foglalt célra használja, amennyiben e magatartása nem minősül szabálysértésnek vagy más, közigazgatási bírsággal szankcionálható eljárás alapjául szolgáló cselekménynek, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.


(3) Aki a Hódmezővásárhely-Népkertben kialakított Futópályát nem rendeltetésnek megfelelően használja (rendeltetésnek megfelelő használat: sportcélú mozgás (futás, gyorsgyaloglás és gyaloglás) céljára, megfelelő lábbeliben történő használat), a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.



5. A temető rendjének megsértése


11. § Aki önkormányzati köztemetőben:

a) a hely csendjét sérti, nem a kegyeletnek megfelelő magatartást tanúsít;

b) a temetőkben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett fákat és növényeket, valamint a sírok

díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezi;

c) a sírhelyek gondozása során keletkező hulladékot nem a kijelölt tároló helyen rakja le;

d) a sírokat és az urnasírokat kerítéssel határolja körül;

és e magatartása nem minősül szabálysértésnek vagy más, közigazgatási bírsággal szankcionálható eljárás alapjául szolgáló cselekménynek, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.



6. A köztisztasággal kapcsolatos tiltott, közösségellenes magatartások


12. § Aki a közterületen ürítés céljából kihelyezett hulladékot válogatja, közterületre kiszórja, másik ingatlantulajdonos gyűjtőedényébe - annak engedélye nélkül - hulladékot elhelyez, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.



7. Közterületek és magánterületek tisztántartásával kapcsolatos tiltott, közösségellenes magatartások


13. § (1) Az az ingatlantulajdonos (beleértve a bérlőt, használót, a társasház közösségét), aki felszólítás ellenére

a) nem gondoskodik az ingatlan környezetében lévő közterület gondozásáról, tisztántartásáról, szemét és gyommentesítéséről – különös tekintettel a pollenallergiát okozó növényekről –, a fű vágásáról, melynek magassága nem haladhatja meg a termőföld felső síkjától számított 15 centimétert;

b) nem gondoskodik a járdán felburjánzó gaz kiirtásáról, valamint a közterületen a járda és az úttest mellett található növényzet megfelelő nyeséséről, melyek nem akadályozhatják és nem veszélyeztethetik a szabad közlekedést - útkereszteződésben a sövény magassága nem haladhatja meg a termőföld felső síkjától számított 70 cm-t, a járda felett belógó ágak a termőföld felső síkjától számítva 2 méter magasságig nem zavarhatják a közlekedést  -, valamint nem gondoskodik a járdán a hó eltakarításról és a járda síkosság-mentesítéséről;

c) nem gondoskodik a telekingatlan tisztántartásáról és gyommentesítéséről;

d) nem gondoskodik az ingatlanhoz tartozó, közterületre kihelyezett kommunális-, szelektív-, és zöldhulladék gyűjtőedény környezetének tisztántartásáról

a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.


(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt kötelezettség az alábbiakban meghatározott közterületrészekre terjednek ki:

a) általános esetben az ingatlan előtt az úttestig terjedő teljes terület, úszótelkes ingatlanok esetén a két telekingatlan közötti terület fele része-kivéve a rendszeres parkfenntartásba bevont terülteket;

b) tömbházak esetén, a járda vagy egyéb burkolt felület és az ingatlan középső zöldfelület;

c) az ingatlan előtt lévő járdaszakasz, valamint úszótelkes ingatlanok esetén a két telekingatlan közötti járdaszakasz fele része;

d) tömbházaknál az ingatlan előtt lévő járdaszakasz vagy szervízút, ezek hiányában 2 méter széles területsáv, a gyalogosközlekedésre szolgáló burkolt felület;

e) társasházhoz tartozó parkolók.


(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt kötelezettség a bekerített, vagy be nem kerített épület nélkül álló ingatlanokra és ingatlanok előtt lévő járdaszakaszra is kiterjed, azonban nem terjed ki a fizető várakozási övezetekre.


(4) Az az ingatlantulajdonos (beleértve a bérlőt, használót, a társasház közösségét),

a) aki hórakást tömegközlekedésre szolgáló jármű megálló helyénél olyan módon, hogy a fel és a leszállást akadályozza, közszolgálati felszerelési tárgyra (pl.: vízelzáró csap, gáz és egyéb közlétesítmény, lámpaoszlop, hirdetőoszlop), köré, kapubejárat elé, annak teljes szélességében, nyílt csapadékvíz árokba, vízelnyelőrácsokra, továbbá útról levezető folyóka szakaszokra elhelyez;

b) aki az ingatlanához tartozó járdaszakasz, az a melletti folyókának és csatornanyílásnak hótól, jégtől és egyéb lefolyást akadályozó anyagtól való megtisztításáról nem gondoskodik;

c) aki az ingatlan előtti csapadékvíz-elvezető árok, kapubejáró alatti áteresz ingatlan előtti folyóka, valamint a mederelemmel burkolt csatornák-, és közterületek út széléig való tisztán tartásáról, és jó karbantartásáról nem gondoskodik, továbbá aki burkolatlan csapadékvíz-elvezető árok rézsűjét borító növényzet gondozása során vegyszereket alkalmaz, valamint a növényzetet egyéb módon kiirtja;

d) aki az ingatlan előtti csapadékvíz-elvezető árkot engedély nélkül lefedi

a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.


(5) Aki csapadékvíz-elvezető rendszert, kapubejáró alatti átereszt eldugít, eltömít, betemet vagy elzár, és ezzel meggátolja a csapadékvíz akadálymentes elfolyását, illetve aki külterületi csatornát vagy ahhoz kapcsolódó műtárgyat megsemmisít vagy megrongál, és ezzel a víz szabad elfolyását gátolja, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.


(6) Aki a közterületre élelmiszert, ételt, ételmaradékot vagy más ehető dolgot kihelyez, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.


(7) A (6) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket nem lehet alkalmazni:

a) a szabályszerűen tartott közterületi rendezvények területén

b) a szabályszerűen végzett közterületi élelmiszer-árusításra

c) az énekesmadarak madáretetőből történő szakszerű etetése esetében.


(8) E § alkalmazása során a köztisztaság és a településtisztaság fenntartásáról, a helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló 31/2015. (XII.16.) önkormányzati rendelet értelmező rendelkezéseit kell használni.


8. A települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos tiltott, közösségellenes magatartások


14. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, bérlője, használója, aki

a) város területén engedély nélküli szikkasztásos szennyvízelvezetést alkalmaz;

b) kiépített csatorna törzshálózat megléte esetén az ingatlanán keletkezett kommunális szennyvizet a csatorna törzshálózatba nem vezeti be és a kötelezettség alól nem élvez mentességet a külön jogszabályban meghatározottak szerint;

c) kiépített csatorna törzshálózat nélküli területen rendelkezik ingatlannal, a keletkezett szennyvíz zárt kezelését szippantási számlák útján nem tudja igazolni az Önkormányzat jegyzője felé;

d) a Tisza és holtágai hullámterében lévő üdülők, hétvégi házak (Mártély üdülőterület) és egyéb létesítmények szennyvízgyűjtő medencéit, szennyvízkezelő műtárgyait, hulladék és szeméttárolóit, az árnyékszékek űrgödreit a várható árvízi elöntés előtt és az üdülési szezon végén, de legkésőbb október 31-ig nem üríti ki, illetve rendkívüli esetben a jegyző felszólítására a fenti létesítményeket haladéktalanul nem üríti ki;

és e magatartása nem minősül szabálysértésnek vagy más, közigazgatási bírsággal szankcionálható eljárás alapjául szolgáló cselekménynek, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.


(2) Aki magáningatlana csapadékvízét bevezeti a közterületi elválasztott rendszerű csatornahálózatba, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.



9. A zöldterületek, valamint a közforgalom számára nyitva álló zárt parkolóhelyek, mélygarázsok használatával és védelmével kapcsolatos tiltott, közösségellenes magatartások


15. § (1) Aki a zöldterületet, vagy annak egy részét eredeti funkciójától eltérően nem a jóváhagyott Hódmezővásárhelyi Építési Szabályzat, illetve részletes szabályozási terv alapján használ fel (beépít, megszüntet), a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg. Nem minősül más célú felhasználásnak a zöldterületet ellátó nyomvonalas létesítmények és műtárgyaik, tartozékai engedélyezett építése (pl. térvilágítás, öntözőhálózat stb.).


(2) Aki közhasználatú zöld területeken vagy a közforgalom számára nyitva álló parkolóházakban, mélygarázsokban

a) az arra kijelölt hely kivételével labdázik, gördeszkázik, kerékpározik, rollerozik;

b) zöldfelületi építményeket, berendezéseket (bútorok, pihenőpad, szemét- hulladékgyűjtő), ezen építmények lépcsőzetét, párkányát, mellvédjét nem rendeltetésszerűen használja, így különösen, ha azokon gördeszkázik, kerékpározik, rollerozik;

c) a közterületen elhelyezett szobrokra, emlékművekre felmászik, illetve az emlékművek, a szobrok környezetébe nem illő tárgyakat – így különösen: matricát, falragaszt, hirdetést - helyez el;

d) a játszótereken lévő játszóeszközöket nem rendeltetésszerű módon használja, illetve az a 14 éven felüli, aki ezen eszközöket használja (kivéve a játszóterek sportcélú eszközeit);

e) fogatolt járművel, kerékpárral - a kijelölt utak, a Kása erdő, illetve a Parkerdő kivételével – közlekedik;

f) gyepfelületre, parkosított területre, illetve zöldfelület céljára szánt területre gépjárművel behajt, beáll, illetve ott járművet mos;

g) vízcsobogókat, kutakat, vizes medencéket rendeltetésellenes célra használ;

h) kerékvetőt az Önkormányzat engedélye nélkül kihelyez (pl.: használt gumiabroncs, fa- vagy vaskaró);

és e magatartása nem minősül szabálysértésnek vagy más, közigazgatási bírsággal szankcionálható eljárás alapjául szolgáló cselekménynek, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.


(3) Aki

a) a közterületen lévő gyepet, lágy és fásszárú növényzetet

            aa) indokolatlanul, szakszerűtlenül megsebzi, csonkítja;

            ab) engedély nélkül felszámolja;

b) élőfát kivág érvényes engedély nélkül;

c) élőfát lecsonkol érvényes engedély nélkül;

d) a növényekről készült és közzé tett értéklistán és nyilvántartásban szereplő növényeket kivágja, függetlenül a terület tulajdoni viszonyától;

e) a helyi jelentőségű védettséget élvező védett növényeket megrongálja, csonkítja, vagy elpusztítja; 

a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.


(4) Aki

a) fakivágási engedélyben előírt fatelepítési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget;

b) érvényes engedély nélkül nyesedéket gyűjt;

a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.


(5) A 15. § alkalmazása során:

a) zöldterület: Hódmezővásárhely város mikroklímájának javítására, szerkezetének tagolására, a város lakóinak felüdülésére szolgáló, nagyobb részt állandóan növényzettel borított közterülete (közkert, közpark, beleértve a kerti burkolattal, valamint fásítással kialakított pihenést, védelmet szolgáló területet is: parkerdő, véderdő);

b) parkerdő: intenzíven látogatott napi sportolásra, pihenésre alkalmas lakó, vagy üdülőterület környezetében lévő erdő (Kása erdő);

c) védett terület: jogszabály által védetté, vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület, régészeti lelőhely, botanikai, zoológiai ritkaságot, helyi specifikumot őrző élőhely;

d) A 15. § (2) bekezdésének h) pontjában megjelölt, önkormányzati engedéllyel létesített kerékvető kihelyezésénél be kell tartani az MSZ-07-3713-86-ban foglalt oldalakadály-távolságokra vonatkozó előírásokat, továbbá a kerékvetőkőnek vagy vezetőoszlopnak meg kell felelnie a Magyar Szabványnak.



10. A személytaxival végzett személyszállítási tevékenység jogellenes folytatása


16. § Aki a személytaxival végzett személyszállítási tevékenységre vonatkozó jogszabályban előírt engedély nélkül végez személyszállítási tevékenységet személytaxival és e magatartása nem minősül szabálysértésnek, vagy más, közigazgatási bírsággal szankcionálható cselekménynek, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.


11. A vendéglátó üzletek éjszakai nyitva tartásával kapcsolatos tiltott, közösségellenes magatartások


17. § (1) Aki

a) vendéglátó üzletet üzemeltet és az üzlet nyitva tartása tekintetében hétfőtől péntekig az 05.00 órától 24.00 óráig terjedő időkeretet túllépi;

b) vendégtér nélküli, vagy olyan vendégtér nélküli üzletet üzemeltet, amely üzlethez kizárólag kerthelyiség tartozik és a hét bármely napján az 05.00 órától 22.00 óráig terjedő nyitvatartási időkeretet túllépi;

és e magatartása nem minősül szabálysértésnek vagy más, közigazgatási bírsággal szankcionálható eljárás alapjául szolgáló cselekménynek, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.


(2) Szombaton és vasárnap, valamint január 1-jén és augusztus 20-án a vendéglátó üzlet a nyitvatartási idő korlátozása nélkül tarthat nyitva.


(3) Az (1) bekezdés a) pontjában lévő korlátozás nem vonatkozik azon vendéglátó üzletre,

a) mely lakodalmi rendezvénynek ad helyet,

b) ahol melegkonyha üzemel.


(4) A vendéglátó üzlet üzemeltetője,

a) ha 22.00 óra és másnap 06.00 óra között hangosító berendezést nem zárt nyílászárók mellett üzemeltet az üzlethelységben;

b) üzlethez tartozó teraszon, kerthelyiségekben, előkertben, parkolóban hangosító berendezést 22.00 és másnap 06.00 óra között üzemeltet;

és e magatartása nem minősül szabálysértésnek vagy más, közigazgatási bírsággal szankcionálható eljárás alapjául szolgáló cselekménynek, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.



12. A járművek behajtási engedélyeivel kapcsolatos tiltott, közösségellenes magatartások


18. § Aki a be- és áthajtási engedélyt igazoló kártyát nem az abban meghatározott

 a) jármű tekintetében;

 b) a korlátozás alá eső közterületre történő behajtásra;

 c) ki- és berakodáshoz feltétlenül szükséges ideig

használja, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.


13. A közegészségügyi szabályok megsértésével kapcsolatos közösségellenes magatartások[1]



18/A. § Aki az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt nem tesz meg minden tőle elvárhatót a tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése és következményeinek elhárítása érdekében, így különösen az érintett intézmény fenntartója vagy vezetője által elrendelt óvintézkedéseket (pl. távolságtartás, nagy forgalmú nyilvános helyeken maszkviselés, kézfertőtlenítő használata) nem tartja be, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.


IV. Fejezet


Záró rendelkezések


19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.


(2) Jelen rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 4/2013. (02.05.) Kgy. rendelet.




[1]

Megállapította 53/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!