nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Szerecseny Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2006. (VI.30.) sz. önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-05-05 -tól
Szerecseny Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2006. (VI.30.) sz. önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról

Szerecseny Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-a és az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §-a alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása


1. §


  1. Jelen rendelet hatálya Szerecseny település közigazgatási területére terjed ki.
  2. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
  1. Jelen rendeletet az 1:6000 ma-ú RT-2 tervszámú külterületi és az 1:2000 ma-ú RT-3 és RT-4 tervszámú belterületi szabályozási tervlapokkal együtt kell alkalmazni (munkaszám: 03071, dátum: 2006.07.03.)
  2. Jelen rendeletet az 1:2000 ma-ú SZT-m tervszámú (Msz.: 16085) tervlappal együtt kell alkalmazni.

A helyi építési szabályzat


2. §


  1. A szabályozási terv jelmagyarázata a terület sajátosságainak megfelelően, illetve a sajátos szabályozási jellemzők érvényesítése érdekében bővíthető.
  2. Az alkalmazott építési övezetek és övezetek típusa – szabályozási terv alapján – bővíthető.

A szabályozás elemei


3. §


  1. A szabályozási terv elemei kötelezők vagy irányadóak
  2. Kötelező szabályozási elemek:
  1. Irányadó szabályozási elemek:

A hosszútávú szabályozási vonallal jelölt területek a beépítettség számítása során nem vehetők figyelembe. Meglévő beépítések esetén további bővítést nem tesz lehetővé. A hosszútávú szabályozási vonallal jelölt területek elhagyása rendezési terv módosítását vonja maga után.

Az irányadó telekosztás a tömbre vonatkozó övezeti jelben lehetővé tett optimális telekosztást jelöli, mellyel párhuzamosan az irányadóan megszüntetendő telekhatárokat is jelöli. Az irányadó telekosztástól a tömbre vonatkozó egyéb előírások betartása mellett lehet eltérni.

Területfelhasználás


4. §


  1. A település közigazgatási területe építési szempontból:

a, beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt), illetőleg

b, beépítésre nem szánt területként került besorolásra                                

  1. A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:

- lakóterület:                                   falusias lakóterület,

- vegyes terület:                              településközponti vegyes-,

- gazdasági terület:                         kereskedelmi, szolgáltató gazdasági

- különleges terület:                         temetkezési célú,-

                                                     sportpálya területe

                                                     üdülési célú terület

                                                     szélerőművek építésére szánt terület

  1. Beépítésre nem szánt terület lehet:

- közlekedési és közműterület,        közúti

                                                     vasúti

- zöldterület                                   (közpark, fásított köztér, egyéb)

- erdőterület:                                  védelmi erdő,

           gazdasági erdő

- mezőgazdasági terület:                 általános

                                                           kertes

                                                           rét, legelő

                                                           mezőgazdasági farm

      - vízgazdálkodási terület

      - különleges terület: beépítésre nem szánt rekreációs terület,

      - különleges terület: beépítésre nem szánt turisztikai célú terület

II. BEL- ÉS KÜLTERÜLET

5. §


  1. A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától, illetve a jogi állapottól függően – a terv szerint – az alábbi részekre oszlik:

a, központi belterület

b, tervezett beépítésre szánt terület:             fejlesztési területek,

c, külterület:                                               meglévő, megmaradó terület.

                                                    

A belterületi határ módosítása


6. §


  1. Belterületbe kell vonni a tényleges igények függvényében ütemezhetően a szabályozási terven beépítésre szánt területeket.
  2. Nem kell belterületbe vonni a meglévő iparterületeket, zöldterületeket, valamint a - belterülethez kapcsolódó, de jelenleg is külterületnek számító – vízgazdálkodási területeket.

III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

Lakóterületek építési övezetei

7. §


A Szabályozási Terven szereplő övezeti jelek jelkulcsa:

*

terület rendeltetése

beépítés módja

legnagyobb beépítettség %

Legnagyobb szintterületi – sűrűség

legnagyobb építménymag. (m)

legkisebb telekterület (m2)-

legkisebb telekszélesség (m)

legkisebb zöldfelület  (%)



* Az övezeti jelben „K”-val jelölt jellemzõ értékét a kialakult állapotra vonatkozó elõírások alkalmazásával kell meghatározni


  1. A lakóterület sajátos építési használata szerint lehet:

a, falusias lakóterület                      (Lf)

  1. A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
  2. A falusias lakóterület jellemzően alacsony laksűrűségű, a beépített telekrészhez kapcsolódó, vagy önálló – mezőgazdaságilag hasznosított kertterülettel is rendelkezik és amely lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál.
  3. A falusias lakóterületen elhelyezhető:
  1. lakóépület,
  2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
  3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
  4. szálláshely szolgáltató épület,
  5. kézműipari építmény,
  6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
  7. sportépítmény,
  8. üzemanyagtöltő
  9. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
  10. köztárgyak,
  11. kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
  12. honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
  13. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
  1. A falusias lakóterületen (Lf) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.


Építési övezet jele

Lf-O/30/0,5

4,5/900-14/40

Lf-O/30/0,5

4,5/900-15/40

Lf-O/30/0,5

4,5/900-16/40

Beépítési mód

Beépítettség (%)

Szintterület-sűrűség

Építménymagasság (m)

Telekterület (m2)

Telekszélesség (m)

Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló

max. 30

max. 0,5

max. 4,5

min. 900

min. 14

min. 40

oldalhatáron álló

max. 30

max. 0,5

max. 4,5

min. 900

min. 15

min. 40

oldalhatáron álló

max. 30

max. 0,5

max. 4,5

min. 900

min. 16

min. 40

Építési övezet jele

Lf-O/30/0,5

4,5/900-17/40

Lf-O/30/0,5

4,5/900-18/40

Lf-O/30/0,5

4,5/800-14/40

Beépítési mód

Beépítettség (%)

Szintterület-sűrűség

Építménymagasság (m)

Telekterület (m2)

Telekszélesség (m)

Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló

max. 30

max. 0,5

max. 4,5

min. 900

min. 17

min. 40

oldalhatáron álló

max. 30

max. 0,5

max. 4,5

min. 900

min. 18

min. 40

oldalhatáron álló

max. 30

max. 0,5

max. 4,5

min. 800

min. 14

min. 40

Építési övezet jele

Lf-O/30/0,5

4,5/800-15/40

Lf-O/30/0,5

4,5/800-18/40

Lf-O/30/0,5

4,5/700-15/40

Beépítési mód

Beépítettség (%)

Szintterület-sűrűség

Építménymagasság (m)

Telekterület (m2)

Telekszélesség (m)

Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló

max. 30

max. 0,5

max. 4,5

min. 800

min. 15

min. 40

oldalhatáron álló

max. 30

max. 0,5

max. 4,5

min. 800

min. 18

min. 40

oldalhatáron álló

max. 30

max. 0,5

max. 4,5

min. 700

min. 15

min. 40

Építési övezet jele

Lf-O/30/0,5

4,5/700-18/40



Beépítési mód

Beépítettség (%)

Szintterület-sűrűség

Építménymagasság (m)

Telekterület (m2)

Telekszélesség (m)

Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló

max. 30

max. 0,5

max. 4,5

min. 700

min. 18

min. 40





A szabályozási tervlapon alkalmazott övezetre vonatkozó előírás, amennyiben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó egyéb jogszabályokat nem sért és a telekszélesség legalább 20 m, szabadonálló beépítési módra változtatható.


  1. Az oldalkert mérete nem lehet kisebb az övezetre megengedett maximális építménymagasságnál és tűztávolságnál.
  2. A lakóterületen a melléképületek közül járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, műhely, műterem, pince, présház, állattartó, gabonatároló, pajta létesíthető. Az állattartó épület beépíthető alapterülete a telek területének max. 10%-a lehet, a beépítettség előírt mértékén belül. Melléképület oldalhatáron álló beépítési módú teleknél a beépíthető oldal oldalhatárára kell helyezni.
  3. A melléképítmények közül kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktároló, kirakatszekrény, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, tűzrakóhely, jégverem létesíthető.
  4. Lakóterületen a tetőtér beépíthető. Az épületek legalább 30, legfeljebb 45 fokos tetőhajlásszöggel, színes anyagú tetőfedéssel építendők.
  5. Az építési övezetek telkein az épületek elhelyezéséhez a jelölt építési határvonalat (építési helyet) kell figyelembe venni; ezek hiányában az OTÉK 35. §-ának vonatkozó előírásait kell alkalmazni, illetve a meglévő beépítéshez kell alkalmazkodni.


Településközponti vegyes területek építési övezetei


8. §


  1. A község területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint településközponti vegyes terület található, amely terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A területen az OTÉK 16. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
  2. A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
  1. lakóépület,
  2. igazgatási épület,
  3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
  4. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
  5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
  6. sportépítmény,
  7. parkolóház, üzemanyagtöltő,
  8. nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
  9. köztárgyak,
  10. kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
  11. honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
  12. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

A településközpont vegyes területen a kivételesen elhelyezhető:

  1. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
  2. termelő kertészeti építmény.


  1. A településközponti vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
  2. Településközpont vegyes területen (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.


Építési övezet jele


Vt-O/50/1,0

6,5/800-16/30

Vt-O/50/1,0

6,5/900-18/30

Vt-O/50/1,0

6,0/800-16/30

Beépítési mód

Beépítettség (%)

Szintterület-sűrűség

Építménymagasság (m)

Telekterület (m2)

Telekszélesség(m)

Zöldfelület (%)

oldalhatáronálló

max. 50

max. 1,0

max. 6,5

min. 800

min. 16

min. 30

oldalhatáronálló

max. 40

max. 1,0

max. 6,5

min. 750

min. 16

min. 30

oldalhatáronálló

max. 50

max. 1,0

max. 6,0

min. 800

min. 16

min. 30

Építési övezet jele

Vt-O/50/1,0

4,5/800-16/30



Beépítési mód

Beépítettség (%)

Szintterület-sűrűség

Építménymagasság (m)

Telekterület (m2)

Telekszélesség(m)

Zöldfelület (%)

Oldalhatáronálló

max. 50

max. 1,0

max. 4,5

min. 800

min. 16

min. 30





A szabályozási tervlapon alkalmazott övezetre vonatkozó előírás, amennyiben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó egyéb jogszabályokat nem sért és a telekszélesség legalább 20 m, szabadonálló beépítési módra változtatható.


  1. Az oldalkert mérete nem lehet kisebb az övezetre megengedett maximális építménymagasságnál és tűztávolságnál. Melléképület oldalhatáron álló beépítési módú teleknél a beépíthető oldal oldalhatárára kell helyezni.
  2. Az építési övezetben állattartási építmény nem helyezhető el.
  3. Az építési övezetek telkein az épületek elhelyezéséhez az OTÉK 35. §-ának vonatkozó előírásait kell alkalmazni, illetve a meglévő beépítéshez kell alkalmazkodni.

Gazdasági területek építési övezetei


9. §


  1. A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:

a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

  1. A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
  2. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
  3. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető:
  1. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen elhelyezhető

ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

  1. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen (Gksz) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

Építési övezet jele

Gksz-SZ/60/1,5

8,0/1000-20/20

Gksz-SZ/60/2,0

8,0/1500-20/20

Gksz-SZ/50/1,5

6,5/2500-20/30

Gksz-SZ/60/2,0

6,5/1500-20/20

Beépítési mód

Beépítettség (%)

Szintterület-sűrűség

Építménymagasság (m)

Telekterület (m2)

Telekszélesség(m)

Zöldfelület (%)

szabadonálló

max. 60

max. 1,5

max. 8,0

min. 1000

min. 20

min. 20

szabadonálló

max. 60

max. 2,0

max. 8,0

min. 1500

min. 20

min. 20

szabadonálló

max. 50

max. 1,5

max. 6,5

min. 2500

min. 20

min. 30

szabadonálló

max. 60

max. 2,0

max. 6,5

min. 1500

min. 20

min. 20


  1. Az övezetekben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetekben – ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) – az eltérést beépített alapterület 5%-ában az építési hatóság engedélyezheti
  2. A 8312. számú állami mellékút északi oldalára (213/1, 05/3 hrsz.) tervezett kereskedelmi, szolgáltató terület az üdülő terület kiszolgálását szolgálja, ott ipari, raktározási tevékenység nem folytatható.
  3. A 8312. számú állami mellékút mentén a mezőgazdasági farmterület mellett még kivételesen sem helyezhető el egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület.
  4. Minden új létesítmény építésekor az OTÉK szerinti parkolóhelyeket kell megépíteni telken belül. A nem fedett parkolókat fásítani kell, az OTÉK 42. § (7) bekezdés előírása szerint.


Különleges területek építési övezetei


10. §


  1. A különleges terület sajátos használata szerint lehet:

a, temető, illetve kegyeleti rendeltetésű terület (Ktem)

b, sportolási célú terület, a szabályozási tervlap szerint (Ksp)

c, üdülési célú terület (Kü)

c, szélerőművek építésére szánt terület (Ksz)


  1. A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
  2. Az üdülési célú különleges területeken (Kü) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

Építési övezet jele

Gksz-O/30/0,5

4,5/900-18/40

Beépítési mód

Beépítettség (%)

Szintterület-sűrűség

Építménymagasság (m)

Telekterület (m2)

Telekszélesség(m)

Zöldfelület (%)

oldalhatáronálló

max. 30

max. 0,5

max. 4,5

min. 900

min. 18

min. 40


  1. A temető, illetve kegyeleti park rendeltetésű terület a sírhelyek, síremlékek, ravatalozó(k), kriptatárolók, urnatárolók építményeinek elhelyezésére szolgál (OTÉK 24. §)

                                                    

Építési övezetek általános előírásai


11. §


  1. Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.
  2. Az építési övezetekben a már kialakult (beépített és beépített telkek közti foghíj-) telkeken az (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni.

a, Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

b, Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de átépítés esetén az új épület magassága nem haladhatja meg a közvetlen szomszédos épületek építménymagasságának átlagát.

c, Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet

Belső tömbfeltárás esetén a kialakítható telek minimális szélessége 16 m.

  1. Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a szabályozási tervben jelölt szélső építési vonalat kell figyelembe venni, ezek hiányában az OTÉK 35. §-ának vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Előkert esetén az utcában kialakult jellemző állapotot kell irányadónak tekinteni. Új építési telkek esetében az előkert mértéke 5-15 m között változhat.
  2. Terepszint alatti építmény a telek – építési előírásokban meghatározott – beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 50% alatt létesíthető.
  3. Az építési övezetek területén a gépjárművek elhelyezésére az OTÉK 42. §-ának előírásait kell alkalmazni.
  4. A területfelhasználási egységen belül önállóan szabályozott zöldfelületeken: védőzöld, közterületi zöld, épület nem létesíthető, egyebekben a zöldterületekre vonatkozó 16.§ előírásait kell alkalmazni.

IV. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

Közlekedési és közműterületek


12. §


  1. A közlekedési és közműterület rendeltetése, illetve használata szerint

általános közlekedési és közműterület               (KÖu)

vasúti közlekedési terület                                  (KÖk)


  1. Az általános közlekedési és közműterületek övezete a közlekedés, közmű és hírközlés céljára kijelölt terület. Az övezetben az OTÉK 26. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

Közlekedési létesítmények


13. §


  1. A település területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint jelen rendelet előírásai szerint lehet.
  2. A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet kell biztosítani. A szabályozási szélesség akkor csökkenthető, ha az illetékes hatóság a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján ehhez hozzájárul.
  3. Az utak szabályozási szélességén belül a közlekedők forgalomészlelését nem zavaró növényzet telepíthető.
  4. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
  5. A közúthálózat elemei számára beépítésre szánt területen az alábbi szélességű területeket kell biztosítani.
  1. A szabályozási szélességgel meghatározott területsávok mentén létesítményt elhelyezni csak az út szabályozási szélességének megtartásával szabad.
  2. A szabályozási szélességen belül a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmény csak a község mindenkor hatályos közterület-használati rendelete, illetve az illetékes útügyi hatóság állásfoglalása alapján helyezhető el.
  3. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
  4. Az OTÉK 42. § (2) bekezdése szerint parkolási igényt telken belül kell kielégíteni.
  5. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
  6. Új utak és utcák kialakításánál legalább egyoldali fasorok helyét biztosítani kell. Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat ki kell egészíteni. Fasortelepítéseknél kerülni kell a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) alkalmazását, ültetését. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fajokat.

Közműlétesítmények


14. §

Általános előírások


  1. A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
  2. A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
  3. A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
  4. A település beépített, illetve beépítésre szánt területén az OTÉK 8. §-ban rögzített közművesítettség mértéke:

a, lakóterület esetén: legalább részleges közműellátás rendelkezésre áll

b, településközponti vegyes övezetben: legalább részleges közműellátás rendelkezésre áll

c, gazdasági övezetben: legalább részleges közműellátás rendelkezésre áll

d, üdülőterületen:  legalább részleges közműellátás rendelkezésre áll

  1. A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglévő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha a 9-es bekezdésnek megfelelő egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a 12. bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható.
  2. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
  3. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

Vízellátás


  1. A vízvezetékek a védőtávolság igénye az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.
  2. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
  3. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet              
  4. A vízvezeték – hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.

Vízelvezetés


  1. A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

a, a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében új létesítményeknél, lakásoknál a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre – sem engedélyezhető.

b, A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

c, A településen a csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően a meglévő épületeknél érintett telkeket ösztönözni kell, az új építési engedélyeknél kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.

d, A település területén foghíjként beépítésre kerülő, jelenleg közcsatorna-hálózattal nem rendelkező környezetben fekvő lakótelekre lakóépület építésénél a keletkező szennyvizek  összegyűjtésére átmenetileg engedélyezhető közműpótló (szivárgásmentes) berendezés alkalmazása. A közcsatorna-hálózat kiépítésével az érintett valamennyi ingatlant kötelezni kell a csatornára való rákötésre vagy Magyarországon bevizsgált és engedélyezett házi szennyvíztisztító kiépítésére.

e, Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet

f, Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet

  1. Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.
  2. A VIZIG kezelésű (nagyobb árhullámmal veszélyeztetett) vízfolyások, tó, tározó mellett 10-10 m, a kisebb vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1m, szélességű sáv karbantartás, illetve árvízi védekezés számára szabadon hagyandó.
  3. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad.
  4. A település hosszú távú arculatformálását meghatározó csapadékvíz-elvezetési tanulmányterv készítendő a 16-os bekezdésben előírtak figyelembevételével.

A csapadékvíz-elvezetési tanulmányban rögzítetteket a szabályozási tervbe tovább kell vezetni.

  1. 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkolófelületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. „Zöld” parkoló létesítése tilos!

Villamos energia ellátás


  1. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
  2. Esztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező területeken, új beépítésre szánt területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia-ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.
  3. Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
  4. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

Földgázellátás


  1. A települést ellátó nagyközépnyomású vezetékek, a gázfogadó, a nyomásszabályozók helyét és ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Az érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. A településen belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson megoldott, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.
  2. Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

Távközlés


  1. Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. Ahol a föld feletti vezetés egyelőre fennmarad területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási  és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
  2. A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előírt magassági korlátozás betartandó.
  3. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet

Zöldterületek övezetei


15. §


  1. Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, amely nagyságától, elhelyezkedésétől és kiépítettségétől függően lehet közpark (Z), illetve közlekedési területekhez kapcsolódó szélesebb köztér.
  2. A közpark területen az OTÉK 27. § (4) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el, illetve a 27. § (1)-(3) bekezdés előírásait kell tartalmazni.
  3. A közpark területének legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, illetve fenntartani.
  4. Közpark létesítése, rekonstrukciója, azokban építmények elhelyezése csak kertészeti szakvélemény alapján történhet.
  5. Közpark területén és egyéb közterületen fák kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha:

a, a fa egészségi állapota,

b, a balesethárítás,

c, a közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik.

  1. Közhasználatú zöldterületként biztosítani kell a Z jelölésű területek (lásd: szabályozási tervlap) körbejárhatóságát és gondozott zöldterületi kialakítását.


Erdőterületek övezetei


16. §


  1. Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdőművelési ágban nyilvántartott terület.
  2. Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:

a, véderdő (Ev),

b, gazdasági (Eg),

  1. A szabályozási terven védelmi rendeltetéssel szabályozott véderdő (Ev) területén épület nem létesíthető. Az OTÉK 32. § szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
  2. Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el az OTÉK 28.§-ának (4) bekezdésében előírtaknak (0,5%-os beépítettséggel 10 ha-t meghaladó területnagyság esetén) megfelelően.



Építési övezet jele

Eg-SZ/0,5/0,1

3,5/10 ha/--

Beépítési mód

Beépítettség (%)

Szintterület-sűrűség

Építménymagasság (m)

Telekterület (m2)

Telekszélesség(m)

Zöldfelület (%)

szabadonálló

max. 0,5

max. 0,1

max. 3,5

min. 10 ha

---

min. 95


Mezőgazdasági övezetek


17. §


Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartozik:

a, általános (Má)

b, mezőgazdasági kert terület (Mk)

c, mezőgazdasági terület rét, legelő (Ml)

d, farmgazdaság (Mf)


  1. 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
  2. Legelő és gyep művelési ágú területen építményt elhelyezni nem szabad.
  3. Mezőgazdasági általános területfelhasználású területen (Má), a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás építményei az alábbiak szerint helyezhető el:

Építési övezet jele

-SZ/3/0,5

4,5/1500/75

Beépítési mód

Beépítettség (%)

Szintterület-sűrűség

Építménymagasság (m)

Telekterület (m2)

Telekszélesség (m)

Zöldfelület (%)

szabadonálló

max. 3

max. 0,1

max. 4,5

min. 1500

min. 15

min. 75



  1. Mezőgazdasági kert (Mk) területen a növénytermesztéssel és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás,           -tárolás és -szolgáltatás építményei az alábbiak szerint helyezhető el:




Építési övezet jele

Mk-O/3/0,1

3,5/720-9/60

Beépítési mód

Beépítettség (%)

Szintterület-sűrűség

Építménymagasság (m)

Telekterület (m2)

Telekszélesség (m)

Zöldfelület (%)

oldalhatáronálló

max. 3

max. 0,1

max. 3,5

min. 720

min. 10

min. 60



  1. Általános mezőgazdasági (Má) és mezőgazdasági kert (Mk) területen lakóépület elhelyezésre az alábbiak szerint van mód:


Építési övezet jele

-SZ/1,5/0,1

4,5/6000-30/60

Mk-SZ/1,5/0,1

4,5/6000-30/60

Beépítési mód

Beépítettség (%)

Szintterület-sűrűség

Építménymagasság (m)

Telekterület (m2)

Telekszélesség(m)

Zöldfelület (%)

szabadonálló

max. 1,5

max. 0,1

max. 4,5

min. 6000

min. 30

min. 60

szabadonálló

max. 1,5

max. 0,1

max. 4,5

min. 6000

min. 30

min. 60



  1. Mezőgazdasági farmgazdaság terület (Mf) építési övezetbe sorolt terület mezőgazdasági termelő tevékenységhez szükséges istállók, raktárak illetve egyéb az állattartáshoz és takarmány-tároláshoz-feldolgozáshoz kapcsolódó építmények (az OTÉK 29.§ (1) bek. szerint) elhelyezésére szolgál. Az övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető és a személyzet számára ottlakást biztosító lakóház is kialakítható.
  2. Az Mf építési övezetben terepszint alatti építmények elhelyezése engedélyezhető.
  3. Az egyes építési telkek konkrét beépítésének kialakítására az oda telepíteni kívánt funkció, technológia ismeretében az építési engedélyezési terv részeként legalább 1:1000 méretarányú beépítési terv készítendő, amely az elhelyezésén kívül a parkolásra, a ki-beszállításra, a zöldfelületek kertészeti kialakítására, a közműellátás megoldására, valamint a környezetvédelmi előírások betartására is kiterjed.
  4. A farmgazdaság területén építmény elhelyezésére az alábbiak szerint van mód:

Építési övezet jele

Mf-SZ/3/0,1

6,5*/6000/50

Beépítési mód

Beépítettség (%)

Szintterület-sűrűség

Építménymagasság (m)

Telekterület (m2)

Telekszélesség(m)

Zöldfelület (%)

szabadonálló

max. 3

max. 0,1

max. 6,5*

min. 6000

min. 25

min. 50



  1. Technológiai kényszer (pld. torony-szerű siló) esetén – kivételként – ettől a beépített alapterület 5 %-ában eltérés engedélyezhető.
  2. Az Mf övezetben a lakóterületek közelsége miatt csak zárt technológia alkalmazható.

Vízgazdálkodási területek


18. §


  1. A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek (V) a vízfolyások, tavak, tározók vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek (OTÉK 30. §).
  2. Vízgazdálkodási területen a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a vízügyi jogszabályok figyelembevételével.


18/A. §


(1) Beépítésre nem szánt különleges területek:

a) Rekreációs területek

A területen elsősorban olyan nagy kiterjedésű telkek hozhatók létre, amely látványtavak kialakítását teszik lehetővé. A területen megengedett egylakásos lakóépületek és az azokhoz tartozó melléképületek építése.

b) Turisztikai célú területek

A területeken elsősorban idegenforgalmi szolgáltató funkciók helyezhetők el. Engedélyezhető továbbá telkenként egy lakófunkció, illetve melléképületek elhelyezése megengedett.

V. EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Környezetvédelem


19. §


  1. Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni, illetve megkérni.
  2. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
  3. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
  4. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
  5. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
  6. Beépítési feltételek

a, a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamosenergia, ivóvízellátás biztosított,

b, a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott,

c, a használat során keletkező hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított,

d, az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a föld alatti és felszíni vizek mozgását, a kibocsátások (szennyvíz, légszennyező anyagok, hulladékok) nem károsíthatják a környezeti elemeket és az épített környezetet, az emberi egészséget.

Föld védelme


  1. A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatóak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba,
  2. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
  3. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
  4. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet

Vizek védelme


  1. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
  1. Felszíni vízfolyásba vezetett szenny- és csapadékvíz a jogszabályban előírt, vagy a hatóság által megadott egyedi szennyezőanyag koncentrációt nem lépheti túl. A határértékek betartását elsősorban az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell biztosítani Szükség esetén a szennyvizeket telken belül legalább az előírt határérték koncentrációig kell tisztítani.
  2. A szennyvízcsatorna hálózat kiépülte után a gyűjtött háztartási és ipari szennyvizeket a csatornahálózatba kell kötni.
  3. Talajba, földtani közegbe, felszín alatti vízbe való bevezetésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a közigazgatási terület felszíni szennyezésre érzékeny, tehát a szennyezettség nem haladhatja meg a „B” szennyezettségi határértéket.
  4. A szennyezésnek kitett területeken (nagyobb állattartó létesítmények) monitoring kutak létesítése javasolt a talajvíz minőségének ellenőrzése céljából évi kétszeri mintavétellel.
  5. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
  6. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
  7. Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez a szükséges (6 m) szélességű parti sávot szabadon kell hagyni.
  8. Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.

Levegőtisztaság védelme


  1. Ipari létesítményeknél a légszennyező forrásokra a határértékeket az alapbejelentés után a Környezetvédelmi Felügyelőség határozatban adja meg.
  2. Bűzzel járó tevékenység esetén a zavaró bűzhatást az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell kiküszöbölni.
  3. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
  4. Hulladékot nyílt téren, illetve háztartási tüzelőberendezésben égetni tilos.
  5. Közút, töltés, árok és más vonalas létesítmény tengelyétől 100 m-en belül bármely növényzet égetése tilos. Egyéb esetekben az égetés csak engedéllyel végezhető.
  6. A mezőgazdasági hulladékok égetését, valamint a 140 kW-ot meg nem haladó kizárólag tüzelő és egyéb, kizárólag füstgázt tartalmazó berendezések használatát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

Zaj- és rezgésvédelem


  1. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
  2. Lakó-, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.
  3. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet

Hulladékgazdálkodás


  1. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
  2. Meg kell oldani a szelektív hulladékgyűjtést és a kommunális hulladék szervesanyag tartalmának csökkentését, amit a helyi hulladékgazdálkodási terv  szerint kell végrehajtani.
  3. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
  4. A szelektív hulladékgyűjtés szükségességét, a hulladékcsökkentési lehetőségeket a lakossággal ismertetni kell.
  5. Demoralizációs hatása miatt a megtelt konténereket folyamatosan üríteni kell.
  6. Az illegális lerakás visszaszorítása érdekében lakossági, önkormányzati, földhivatali és rendőrségi összefogásra van szükség.
  7. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
  8. A szippantott szennyvizek ürítése az erre kijelölt szennyvíztisztító telepen kialakított ürítőhelyen lehetséges.
  9. Dögtemető, dögkút, szennyvíziszap tároló nem létesíthető.
  10. 1 kg vagy 1 l növényvédőszer csomagolóanyaga kommunális hulladékként helyezhető el. A nagyobb mennyiségű csomagolóanyagot kijelölt gyűjtőhelyre kell szállítani. A fel nem használt vegyszereket engedéllyel rendelkező ártalmatlanítónak kell átadni.

Táj- és természetvédelem


20. §


  1. Védett természeti területen a természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelmét biztosítani kell:

a, a táj karakterét megváltoztató tereprendezés, földmunka nem engedélyezhető,

b, vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon – természetszerűen történhet.

c, nád, avar, gyep, gaz, erdészeti és mezőgazdasági hulladék égetése tilos.

  1. Fakivágáshoz engedély csak akkor adható ki:

a, ha azt a fa egészségi állapota, vagy

b, a balesetveszély azt feltétlenül szükségessé teszi,

c, ha tájidegen fa- vagy erdőállományok, őshonos fa- vagy erdőállomány ültetése miatt történik a fakivágás.

  1. A nádasok fenntartását, kezelését, hasznosítását úgy kell folytatni, hogy az egyidejűleg biztosítsa a természet-, környezet- és vízminőség védelmi követelményeket. A művelési ág megváltoztatása csak akkor lehetséges hatósági engedély alapján, ha a nádas helyreállítása már nem lehetséges. A nádgazdálkodásról az ingatlan tulajdonosa/vagyonkezelő köteles gondoskodni.

Kulturális örökségvédelem


21. §


  1. A települési értékvédelem kiterjed
    • Országos műemléki védelemre
    • Helyi védelemre
    • Régészeti lelőhelyek védelmére


  1. Az országos műemléki védettség megállapítására vagy visszavonására a mindenkori hatályos törvények előírásai szerint kell eljárni.
  2. Országos műemléki védelemben részesül a szabályozási tervben jelölt, illetve itt felsorolt objektum.
    • Katolikus templom, Széchenyi u., hrsz.: 38
  3. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
  4. A települési helyi védelem lehet egyedi és területi védelem.
  5. Helyi egyedi védelemben épületek és építmények részesíthetők.
  6. Helyi egyedi védelemben részesülnek az itt felsorolt helytörténeti, településképi szempontból értéket képviselő építmények (esetleg környezetük), valamint a régészeti leletmentési területek.


Egyedi épületek, emlékművek, amelyek építészeti, építészettörténeti, esztétikai értéke az országos védelemre javaslást nem indokolja, de jellegük kifejezi a község múltjának sajátosságait, egyéni kultúráját, hagyományait, a község számára megőrizendő, védendő értéket képviselnek:




  1. A védelemben részesített épületen felújítást, átalakítást az épület (beépítési struktúra) eredeti formavilágának megfelelően lehet elvégezni.
  2. A védett épület csak igen indokolt megalapozott esetben bontható el (életveszélyesen leromlottá válik). A hatóságnak joga van a döntés megalapozottsága érdekében szakértőket bevonni. Bontási engedélyt csak a védelem törlése után lehet kiadni. Védelmi listáról csak abban az esetben kerülhet le az épület, ha az épületet felmérték. A terveket és a fotódokumentációt archiválni kell.
  3. A helyi védettségi értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát a fényképes, rajzos és leíró anyag képezi. A katasztert időszakosan felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell.
  4. Helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezhet, dokumentáció benyújtásával.
  5. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
  6. Külterületek beépítésre szánt területre történő bevonásánál érintett, illetve beépítésre nem szánt területen végzendő építkezéseknél - a kivitelezés megkezdése előtt 8 nappal - az építkezés megkezdését a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumigazgatóság felé be kell jelenteni.
  7. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
  1. Régészeti lelőhelyeken bármilyen – 30 cm-t meghaladó talajbolygatással, vagy végleges elfedéssel járó beruházási tevékenység csak megelőző régészeti feltárások után, a lelőhelyek védelmével összhangban lehetséges.

Tilalmak és korlátozások


22. §


  1. Építési korlátozás alá esnek az alábbi területek védőtávolság miatt:
  1. Építési korlátozás alá – egyéb szempontok miatt – eső területek:

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


23. §


  1. Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
  2. Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
  3. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a következő rendelet: 

Szerecseny község önkormányzata képviselőtestületének 9/1994.(XII. 7.) rendelete Szerecseny község összevont rendezési terve módosításának szabályozási előírásairól





Szalay Péter

jegyző

Bolla Gyula

polgármester



A rendelet kihirdetésre került:

Szerecseny, 2016. augusztus 5.



                                                                                                                 Szalay Péter

                                                                                                                      jegyző



Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!